Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2013. (IX. 30.) *  önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (5)-(6) bekezdésében 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére.

(2) E rendelet személyi hatálya az Önkormányzat szerveire, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervekre, a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra, az önkormányzati vagyont vagyonkezelői jog alapján kezelő jogi és természetes személyekre terjed ki.

2. § *  E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni

a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, ha az éves költségvetésről alkotott rendelet,

b) a közterület hasznosítása esetén, ha arról az Önkormányzat rendelete,

c) *  az Önkormányzat tulajdonában és vagyonkezelésében lévő sportolásra alkalmas létesítményeinek, helyiségeinek kedvezményes bérbeadása esetén, ha arról az Önkormányzat rendelete,

d) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, ha arról az Önkormányzat rendelete, vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. *  Alkalmi célú igénybevétel: valamely vagyonelem 60 napon belül összesen 6 napot meg nem haladó időtartamú ellenérték fejében történő, vagy a vagyonelem 6 havi átlagban heti 6 órát meg nem haladó időtartamú ellenérték fejében történő használata, kivéve a 8a. szerinti helyiség-használati szolgáltatás igénybevételét.

2. *  Árverés: a vagyonelem értékesítésének az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével, vagy az ajánlattevők elektronikus úton megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár, illetőleg a hasznosítás ellenértéke a liciten, a kiírásban előre meghatározott licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

3. *  Behajthatatlan követelés: az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ászr.) 1. § (1) bekezdés 1. pontja alapján annak minősített követelés.

4. Egyéb közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, vagy az ingatlan-nyilvántartás ekként tartja nyilván, továbbá a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

5. Érték: a vagyonelem bruttó forgalmi értéke forint összegben meghatározva.

6. Értékhatár: bruttó értékhatár.

7. Forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték, ami piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet időpontjában a vagyonelem ellenértékeként elérhető. Amennyiben a konkrét jogügylet tárgya - az ingatlanhoz vagy ingó dologhoz kapcsolódó - vagyoni értékű jog, a jogügylet időpontjában ennek ellenértékeként elérhető összeg tekintendő a forgalmi értéknek.

8. *  Hasznosítás: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom.

8a. *  Helyiség-használati szolgáltatás: meghatározott helyiség egyszeri alkalomra vagy időszakonként ismétlődő igénybevételének biztosítása, ami nem jár a helyiség kizárólagos és folyamatos birtoklásával.

9. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontjában így meghatározott értékpapír.

10. Nehéz helyzetben lévő, lakáshitellel rendelkező természetes személy: Az a természetes személy, aki az első tulajdonába kerülő ingatlanra lakásépítés, -vásárlás, -bővítés, -korszerűsítés, -felújítás céljára lakáscélú kölcsönt, vagy ennek kiváltására szabadfelhasználású kölcsönt vett fel, melynek hitelkockázati fedezete az általa lakott lakóingatlanon alapított zálogjog, feltéve, hogy a pénzügyi intézmény a kölcsönszerződést írásban felmondta.

11. Portfólió vagyon: olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapírok, továbbá a számvitelről szóló törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okiratok, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapírok, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény.

12. Vagyonelem: az önkormányzati vagyon egyes elemei.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

4. § *  „Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az Önkormányzat tulajdonában álló dolgok és az őt megillető jogok összessége, ami törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

5. § *  Az Nvtv.-ben meghatározottakon túl az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülnek

a) a levéltári anyagok,

b) többségi önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés,

c) a Rákospalota, Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjtemény műtárgy-gyűjteménye.

6. § * 

7. § (1) *  Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak az Nvtv. 5. § (5) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon kívül

a) a műemlék, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű épületek, építmények,

b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

c) védett természeti területek,

d) mindaz a vagyon, amelyet az Önkormányzat rendeletével annak nyilvánít.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a Képviselő-testület a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

8. § Az üzleti vagyon hasznosítható, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

9. § (1) *  Ha a vagyon törzsvagyoni jellegét indokolt megszüntetni vagy a törzsvagyonon belüli besorolást indokolt megváltoztatni, a módosításáról a Képviselő-testület határoz.

(2) A Képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével az egyes vagyontárgyak hasznosításáról hozandó önkormányzati döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolását megváltoztathatja.

(3) *  A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói és üzemeltetői kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni.

10. § (1) A Képviselő-testület rendeletben dönt

a) az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagyon korlátozottan forgalomképessé nyilvánítása,

b) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nyilvánítása,

c) az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy üzleti vagyon körbe történő átsorolása és

d) üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagy korlátozottan forgalomképes vagyonná nyilvánítása tárgyában.

(2) Amennyiben egy vagyonelem forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyonelem funkciójától vagy jellegétől, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (alapító okirat, társasági- vagy más szerződés, vagy az Önkormányzat vonatkozó rendeletének módosításával) rendelkezni kell - ha jogszabály nem tiltja - a vagyonelem ezen funkciójának vagy jellegének a megváltoztatásáról.

(3) *  Az Önkormányzat a kerület településrendezéséről szóló rendeleteiben megváltoztathatja egy adott terület, területrész jellegét, minősítését, melynek során egy adott ingatlan kikerülhet a törzsvagyon köréből. Ebben az esetben a vagyontárgy átsorolására további egyedi döntést nem kell hoznia a Képviselő-testületnek.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

11. § (1) Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a Képviselő-testület bizottságai és a polgármester (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják. A tulajdonosi jogokat hatáskör-átruházás alapján gyakorló szerv e hatáskörét nem ruházhatja tovább más szervre.

(2) * 

(3) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a feladat ellátásához szükséges vagyon más önkormányzat vagy állami szerv részére történő tulajdonba, használatba, kezelésbe adását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

Tulajdonosi jogok gyakorlása önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságok esetén

12. § (1) *  A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságokban meglévő üzletrészéhez kapcsolodó jogait, illetve a részvényesi jogok gyakorlását a polgármesterre ruházza át, kivéve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) * 

(3) Az önkormányzati tulajdonú részesedéssel működő és az önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat, valamint nem kezdeményezhet és nem fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

13. § (1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván.

(2) *  Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy megszerzésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét ingatlan és 500 ezer Ft feletti ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(3) *  Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítést megelőzően 3 hónapnál régebbi forgalmi értékbecslés, akkor - ha a 3 hónap alatt a jogügyletre és annak tárgyára vonatkozó jogszabályok nem kerültek módosításra - a döntés előtt ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) *  A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját - a (8) bekezdés kivételével - az adott vagyontárgy vagyonkataszteri nyilvántartási értéke alapján kell megállapítani.

(5) Semmis az a szerződés, mely - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével és e rendelet szabályaival ellentétesen - a vagyontárgy több részletben történő elidegenítése útján vonja el a vagyontárgy értéke alapján döntésre jogosult szervtől e rendelet szerinti hatáskörét.

(6) *  Üzleti vagyon esetén, ha a szerződés tárgya több vagyonelem, az értékhatár - és erre tekintettel a tulajdonosi jog gyakorlójának - meghatározására a vagyonelemek együttes vagyonkataszteri nyilvántartási értéke az irányadó.

(7) Az elővásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra biztosított keret terhére történhet.

(8) *  Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételére

a) *  a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester,

b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.

(9) *  A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jog érvényesítéséről - az Ltv. 85/F. § (3) bekezdésében említett adós, illetőleg zálogkötelezett által benyújtott kérelmére - a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság és a Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(10) *  Az Önkormányzat követelését biztosító jelzálogjog létesítésére, törlésére vagy ranghelycserére vonatkozó jognyilatkozat megtételére - egyedi forgalmi értéktől függetlenül - a polgármester jogosult.

(11) *  Társasházakban és lakás-szövetkezetekben lévő osztatlan közös tulajdonra vonatkozó tulajdonosi képviseletet külön szerződés alapján a PALOTA-HOLDING Ingatlan- és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: PALOTA-HOLDING Zrt.) látja el.

A szerződés megkötéséről a polgármester dönt.

Az önkormányzati vagyongazdálkodó szervek jogállása

14. § (1) *  Az Önkormányzat vagyongazdálkodó szervei:

a) *  az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodásra, a vagyon hasznosítására létrehozott, 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságai,

b) a Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ (a továbbiakban: GMK),

c) *  a 5. § c) pontja tekintetében a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Csokonai Kulturális Központ.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja. Az Önkormányzat költségvetési szervei a használati joguk birtokában jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, állagát megőrizni, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni, a hatékonyság és a gazdaságosság követelményeit érvényesíteni, és kötelesek a használatukban lévő vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.

(2a) *  Az Önkormányzatnál, vagy a költségvetési szervnél felhalmozódott használaton kívüli, feleslegessé nyilvánított vagyontárgyak térítésmentes átadásáról, értékesítéséről vagy más módon történő hasznosításáról 1 millió forint egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester, vagy a költségvetési szerv vezetője, 1 millió forint feletti egyedi forgalmi értékhatár esetén a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(3) *  Az Önkormányzat költségvetési szerve részére ajándékként kapott vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett költségvetési szerv részére kell biztosítani. Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott a költségvetési szerv részére történő átadásáról rendelkezett, akkor az elidegenítésről - külön döntés nélkül - azonnal intézkedni kell. Az így kapott bevételt a költségvetési szerv az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.

(4) Az önkormányzati vagyongazdálkodó szerv a használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat közfeladatai ellátásának sérelme nélkül - a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik. A vagyongazdálkodó szervek és az általuk használt ingatlanok felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal elhelyezésére szolgáló épület elsősorban az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában hasznosítható.

(6) *  Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek kezeléséről, lakóépületek és a hozzájuk tartozó területek, üres telkek üzemeltetéséről, karbantartásáról, valamint az üzleti vagyonba tartozó nem lakás célú ingatlanok hasznosításáról a PALOTA-HOLDING Zrt. gondoskodik a vele megkötött szerződés alapján.

(7) *  Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nonprofit közhasznú társaságai és a CSAPI-15 Kft. az e rendelet 3. mellékletében meghatározott önkormányzati feladatokat kizárólagos jogosultsággal látják el.

(8) *  Költségvetési szerv a használatában álló vagyon hasznosítása során legfeljebb 5 évre összességében 5 millió forint bevétel, vagy évi legfeljebb 1 millió forint bevétel erejéig köthet szerződést. Ha a szerződés időtartama az 5 évet, vagy a szerződés szerinti éves bevétel az 1 millió forintot meghaladja, annak megkötéséhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges. Költségvetési szerv használatában álló vagyonra határozatlan időre szóló szerződés nem köthető.

(9) Ha az önkormányzati vagyongazdálkodó szerv alapító okirata (létesítő okirata, stb.), vagy jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyongazdálkodó szerv gazdálkodása körében a Képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget.

Az önkormányzati nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, ingyenes vagy kedvezményes hasznosítása, ingyenes megszerzése

15. § *  (1) Önkormányzati nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen vagy kedvezményesen az Nvtv. 13. § (3)-(11) bekezdéseiben meghatározott esetben és feltétellel lehet átruházni.

(2) Önkormányzati nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról szóló döntést a Képviselő-testület hozza meg, a döntéshez minősített többség szükséges.

15/A. § *  (1) Önkormányzati nemzeti vagyon ingyenesen vagy kedvezményesen az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott esetben és feltétellel hasznosítható.

(2) Önkormányzati nemzeti vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosítása esetében

a) 1.000.000 Ft forgalmi értékig a polgármester,

b) 1.000.000 Ft feletti és a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig az ingatlan rendeltetése szerint illetékességgel rendelkező bizottság,

c) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladó összeg esetén a Képviselő-testület

gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

15/B. § *  (1) Vagyontárgy tulajdon- és használati jogának ingyenes megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az Önkormányzat javára harmadik személy részéről közérdekű cél megvalósítása érdekében pénzben tett közérdekű kötelezettségvállalás elfogadásáról a polgármester dönt.

15/C. § *  A 15-15/A. § rendelkezéseit a 14. § (2a) bekezdés szerinti térítésmentes átadás, értékesítés vagy más módon történő hasznosítás esetén nem kell alkalmazni.

Az Önkormányzat követeléseinek elengedése, mérséklése, valamint részletfizetési, halasztási kedvezmény biztosítása

16. § (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:

a) csőd- vagy felszámolási egyezségi megállapodásban,

b) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében - amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett,

c) az adós meghalt, vagy igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel családja vagy saját megélhetését veszélyezteti. Nem kell az adósnak a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeit igazolnia, ha a nyilvántartott tartozás a lakáshitel engedményezésével keletkezett.

(2) Az Önkormányzatot megillető követelésről egészben vagy részben lemondani

a) 1 millió forint egyedi forgalmi értékig a polgármester,

b) 1 millió forint egyedi forgalmi értéket elérően vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.

(3) *  Az Önkormányzat követelésének kötelezettje részére a polgármester kérelemre - az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fenn nem állása esetén is - részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.

(4) 12 hónapot meghaladó részletfizetési, halasztási kedvezmény idejére a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámolni.

(5) A kedvezmények elbírálásához a kérelmezőnek az alábbi iratokat kell becsatolnia:

a) a kérelem benyújtását megelőző három hónap jövedelemigazolása munkáltatói igazolással vagy bankszámlakivonattal,

b) nyugdíjas kérelmező esetén a kérelmet megelőző három hónap nyugdíjszelvényének másolata,

c) a kérelmet megelőző három hónap közüzemi számláinak kiegyenlítését igazoló bizonylat másolata,

d) nyilatkozat arról, hogy van-e a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj tizenkétszeresét meghaladó értékű ingó vagyona, valamint ingatlan vagyona.

17. § A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelemről, a kérelem alapján vagyon, követelés megszerzéséről, a tulajdonszerzés jogcímére tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.

18. § (1) *  A polgármester az Önkormányzat késedelmi kamat követelését legfeljebb 50%-kal mérsékelheti, ha a kérelmező természetes személy és tartozása tőkeösszegének legalább felét egy összegben megfizeti és

a) az önkormányzattól, a jegyzőtől, a fővárosi kerületi, vagy járási hivataltól a szociális törvény alapján támogatásban részesül (pl. lakásfenntartási támogatás, szociális segély, ápolási díj stb.) vagy

b) családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét nem haladja meg, nem rendelkezik a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj tizenkétszeresét meghaladó értékű ingó vagyonnal és nincsen ingatlan vagyona vagy

c) a megszűnt betéti társaság, közkereseti társaság beltagja/tagja ingatlan vagyonnal és a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj tizenkétszeresét meghaladó értékű ingó vagyonnal nem rendelkezik és családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét nem haladja meg vagy

d) bizonyítja, hogy előre nem látható okból körülményeiben olyan változás állott be, hogy tőle a szerződésszerű teljesítés nem várható el (pl. haláleset, természeti okból vagyonában jelentős csökkenés állt be).

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében az ingatlan vagyonba nem számítandó bele a tényleges lakóhelyül használt ingatlan.

19. § (1) A polgármester a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatásban az Önkormányzat követelésének a kifizetés napjáig keletkezett késedelmi kamattartozását elengedi, ha a kötelezett vagy az adósságkezelési szolgáltatásba bevont harmadik személy - önállóan vagy együttesen -

a) az adósságkezelési szolgáltatásban kezelt tartozásnak a teljes tőkeösszegét egy összegben vagy

b) a polgármester által meghatározott feltételek szerint a tőketartozás részleteit határidőben megfizeti.

(2) Amennyiben a kötelezett az (1) bekezdés b) pont alapján meghatározott bármely részletet késedelmesen vagy nem fizeti meg, akkor a késedelmi kamatokkal növelt teljes összeg esedékessé válik. A késedelmi kamat mértéke azonos a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével.

20. § (1) *  Ha a követelés kötelezettje gazdasági társaság, társasház, lakásszövetkezet vagy szövetkezet, akkor az Önkormányzat késedelmi kamat követeléséből a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság kérelemre részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet, legfeljebb a követelés 50%-a erejéig.

(2) A részletfizetési, halasztási kedvezmény idejére a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámolni.

(3) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell a kérelem benyújtását megelőző hat hónap bevételét, valamint kiadási kötelezettségeit.

Egyezségkötés

21. § Az Önkormányzat vagyonát vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére

a) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester,

b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

22. § (1) *  Eltérő rendelkezés hiányában kizárólag nyilvánosan, pályáztatás, vagy árverés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának biztosításával - kell

a) eladni az ingatlant, ha a forgalmi értéke eléri a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt,

b) használatba, illetve bérbe adni az ingatlant, ha a jogügylet tárgyát képező vagyoni értékű jog (használati vagy bérleti díj) a jogügylet időpontjában eléri a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt,

c) a fentieken kívül más módon hasznosítani az ingatlant, ha a hasznosításból származó bevétel eléri a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt.

(2) *  Jelen rendelet 1. mellékletében, a döntéshozó által választott, az értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárás lefolytatásával, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának biztosításával - kell

a) eladni az ingatlant, ha a forgalmi értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt,

b) használatba vagy bérbe adni az ingatlant, ha a jogügylet tárgyát képező vagyoni értékű jog (használati vagy bérleti díj) a jogügylet időpontjában nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt vagy

c) a fentieken kívül más módon hasznosítani az ingatlant, ha a hasznosításból származó bevétel nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt.

(3) *  Az ingatlan (1) és (2) bekezdés szerinti hasznosítására vonatkozó hirdetményt az Önkormányzat és a PALOTA-HOLDING Zrt. honlapján kell közzétenni és hirdetőtábláján kifüggeszteni, jelezve a kifüggesztés pontos dátumát.

(4) A hirdetmény tartalmazza

a) az (2) bekezdés szerint hasznosítani kívánt ingatlan címét és helyrajzi számát,

b) az (2) bekezdés szerint hasznosítani kívánt ingatlan jellegét, alapterületét és közművesítettsége fokát és

c) a bérleti díj/eladási ár/, egyéb ellenérték alsó határát.

(5) Ajánlatot tenni a hirdetmény hirdetőtáblán történő kifüggesztésétől számított 30 napon belül lehet.

(6) *  Amennyiben 30 napon belül nem érkezik érvényes ajánlat, az ingatlan ezt követően az első érvényes ajánlatot tevő részére a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság döntése alapján értékesíthető/bérbe adható/egyéb módon hasznosítható.

(7) A nyilvános versenytárgyalás megvalósulhat pályáztatás vagy árverés útján.

(8) *  Zártkörű (meghívásos) versenytárgyalás vonatkozik a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén

a) azokra az ingatlanokra, amelyek elidegenítése az Önkormányzat tulajdonviszonyainak rendezését szolgálja,

b) azokra telektömbön belüli ingatlanokra, amelyeket a kerület településképről és építési szabályzatáról szóló rendeleteiben telekegyesítésre javasol.

(9) A versenyeztetés módjáról, formájáról - a vagyontárgy értékéhez igazodóan - a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt. Részletes eljárási rendjét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(10) *  A Képviselő-testület a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén, önkormányzati érdekből, az (1)-(9) bekezdésben foglaltaktól eltekinthet. Önkormányzati érdek lehet különösen a helyi közösség, a helyben vállalkozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság és az önkormányzat számára egyaránt társadalmi, gazdasági hasznossággal bíró tevékenység.

IV. Fejezet

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakról

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

23. § A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítása tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

24. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, koncesszióba adását, megszerzését és megterhelését illetően értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az illetékes szakmai bizottság véleményezése mellett.

(2) *  A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő hasznosítása érdekében a tulajdonosi jogokat a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt

a) el nem érő hasznosítás esetén a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

b) meghaladó hasznosítás esetén a Képviselő-testület

gyakorolja.

Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

25. § (1) *  Az üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy forgalmi értékének figyelembevételével

a) az államháztartási számvitelről szóló jogszabály szerinti kisértékű tárgyi eszközök vonatkozásában a polgármester,

b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

c) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladó hasznosítás esetén a Képviselő-testület

gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) *  Portfólió vagyon esetében

a) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladó hasznosítás esetén a Képviselő-testület

gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(3) *  Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe- és használatba adásáról való döntés tekintetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vagyontárgy forgalmi értékének figyelembevételével

a) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladó hasznosítás esetén a Képviselő-testület

gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(4) Az üzleti vagyon gazdasági társaságba való beviteléről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlása az e célra biztosított keret terhére történhet.

26. § Az átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során

a) *  a számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meg nem haladó futamidejű megszerzéséről és elidegenítéséről, megterheléséről átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság, az egy évet meghaladó futamidő esetén a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt,

b) a megvásárolt értékpapírokat a pénzintézettel közös rendelkezésű zárolt alszámlán kell elhelyezni,

c) az egy évet meg nem haladó futamidejű betétként történő elhelyezésről a számlavezető vagy más pénzintézetnél átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben

27. § (1) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;

b) *  a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a Képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;

e) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése 5 millió Ft-ot meg nem haladó értékre;

f) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;

g) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;

h) *  az Önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése;

i) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására,

j) * 

(2) *  A nem költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes üzleti vagyonelem alkalmi célú igénybevételéről a polgármester dönt.

(3) * 

(4) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

Helyiség-használati szolgáltatás * 

27/A. § *  Az Önkormányzati vagyongazdálkodó szerv helyiség-használati szolgáltatást csak az önköltséget elérő mértékű díj ellenében nyújthat.

27/B. § *  (1) Költségvetési szerv helyiség-használati szolgáltatást alapfeladatainak sérelme nélkül, a költségvetési szerv vezetője által kiadott és a polgármester által jóváhagyott szabályzatban meghatározott feltételek szerint biztosíthat.

(2) A helyiség-használati szolgáltatásért az (1) bekezdés szerinti szabályzatban meghatározott összegű szolgáltatási díjat kell fizetni. A szolgáltatási díj nem lehet alacsonyabb a költségvetési szerv önköltségénél. A szolgáltatási díjak mértékét évente felül kell vizsgálni a tárgyévet megelőző év december 31-éig.

(3) A költségvetési szerv a helyiség-használati szolgáltatást rendezvény megtartása céljából kedvezményes szolgáltatási díj ellenében vagy ingyenesen is biztosíthatja, ha

a) a rendezvény szervezője az Önkormányzat szerve vagy intézménye,

b) a rendezvény szervezője a XV. kerületben működő nemzetiségi önkormányzat szerve vagy intézménye,

c) a rendezvény szervezője állami szerv vagy intézmény,

d) a más szervező által szervezett rendezvény megfelel az alábbi együttes követelményeknek:

da) a részvétel ingyenes,

db) anyagi haszonszerzést közvetve sem szolgál,

dc) a XV. kerület közösségi életét gazdagító közösségépítő tevékenység keretében valósul meg, vagy helyi közérdekű célokat szolgál, különösen a közéleti, közegészségügyi, szociális, ismeretterjesztési, kulturális, közművelődési célokat.

(4) A kedvezményes vagy ingyenes helyiség-használati szolgáltatás feltételeit és engedélyezésének rendjét az (1) bekezdés szerinti szabályzatban kell meghatározni.

(5) A költségvetési szerv vezetője tárgyév június 30-i és tárgyév december 31-i fordulónappal, a fordulónapot követő 60 napon belül beszámol a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottságnak a (3) bekezdés szerint kedvezményesen vagy ingyenesen nyújtott helyiség-használati szolgáltatásról.

27/C. § *  A helyiség-használati szolgáltatási szerződést írásba kell foglalni.

Tulajdonosi jogok gyakorlása az Önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan

28. § (1) *  Az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének - a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályok és a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által - a Ptk-ban meghatározott jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az egyéb tulajdonosi, alapítói jogokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, valamint a társaság vezető tisztségviselője tekintetében a megválasztás, visszahívása és díjazásának megállapítása kivételével az egyéb munkáltató jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) Az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén a polgármester vagy az általa megbízott személy képviseli.

Vagyonkezelés

29. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon kezelésére - az Nvtv. 8. § (7) bekezdésében foglalt korlátozással - vagyonkezelési szerződés köthető. A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(2) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyonelemre - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyonelem birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmaznia.

30. § A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról és a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.

31. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben pedig a tulajdonosi joggyakorló versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét).

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(6) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az Önkormányzat részére be kell számolnia.

32. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

33. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

34. § (1) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(2) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet és a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(3) Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(4) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól összefoglaló jelentésben - az éves beszámoló benyújtásával egyidejűleg - tájékoztatja a Képviselő-testületet, a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.

35. § (1) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.

(2) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;

b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;

c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

(3) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

Vagyongazdálkodási szerződés

36. § (1) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodása körében a vagyonkezelési szerződésen kívüli egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja a vagyonelemek érték- és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés).

(2) Vagyongazdálkodási szerződés - közbeszerzés nélkül - kizárólag e rendelet szerint kizárólagos joggal rendelkező szervezettel, a vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében köthető.

(3) A vagyongazdálkodási szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, az ellenőrzési jogosítványokat és rendelkezni kell az ellenőrzés végrehajtásáról.

(4) Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés aláírási meghatalmazást tartalmaz, úgy a megbízott a vagyonelemek értékesítéséről vagy hasznosításáról szóló szerződés aláírására kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek az adott szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről szóló tulajdonosi döntését követően, a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között jogosult.

(5) *  Az Önkormányzat a 14. § (7) bekezdésében megjelölt gazdasági társaságokat kijelöli a tevékenységi körük szerinti közfeladatok ellátására. A közszolgáltatási szerződések aláírására a polgármester jogosult.

Vagyonnyilvántartás

37. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét az arra vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelően kell kialakítani, melynek részletes szabályait a polgármester - a jegyzővel egyetértésben - határozza meg.

(2) A vagyonnyilvántartási feladatokat a jogszabályok, az alapító okiratok és a szerződések alapján erre köteles szervezetek látják el.

(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont az előírások szerint nyilvántartani, azt a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni és a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.

(4) A könyvviteli mérlegben kimutatott, mennyiségi felvétellel leltározandó eszközök leltározását kétévenként kell végrehajtani, kivéve, ha az Önkormányzat költségvetési szerve év közben vagy év végén átszervezéssel, vagy véglegesen jogutód nélkül megszűnik és a megszűnés napjával beszámoló készítési kötelezettsége keletkezik.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról a felsőbb szintű jogszabályokban meghatározott módon ingatlanvagyon-katasztert kell vezetni, amely elkülönítetten tartalmazza - törzsvagyon és üzleti vagyon szerinti bontásban - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értéket.

(6) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyont kezelők a negyedéves zárási munkákhoz igazodóan - a vonatkozó szabályok betartásával - kötelesek jelenteni.

Vagyonkimutatás

38. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján meglevő aktuális állapotát mutatja.

(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint törzsvagyonon kívüli üzleti vagyon szerinti bontásban a könyvviteli mérleg római számmal jelzett eszköz- és forráscsoportonkénti tagolásában tartalmazza, kivéve a Tárgyi eszközök, a Befektetett pénzügyi eszközök és az Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök esetében.

(3) A Tárgyi eszközök esetében kötelező a mérlegsoronkénti bontás, továbbá az ingatlanok tételes bemutatása.

(4) A Befektetett pénzügyi eszközök esetében kötelező a mérlegsoronkénti bontás, továbbá az egyéb tartós részesedések tételes bemutatása.

(5) Az Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök esetében kötelező az Immateriális javak és Tárgyi eszközök csoport mérlegsoraihoz igazodó bontás és az ingatlanok tételes bemutatása.

(6) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek közül:

a) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát az Immateriális javak és a Tárgyi eszközcsoport mérlegsoraihoz igazodó bontásban, ingatlanok esetében tételesen,

b) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, és használaton kívüli üzemeltetésre átadott eszközök állományát az Immateriális javak és a Tárgyi eszközcsoport mérlegsoraihoz igazodó bontásban, ingatlanok esetében tételesen,

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő, külön jogszabály alapján a szakmai nyilvántartásokban szereplő érték nélkül nyilvántartott eszközök mennyiségét képzőművészeti alkotások, régészeti leletek, kép- és hangarchívumok, gyűjtemények és egyéb kulturális javak csoportosításban,

d) a kezesség- és garanciavállalással kapcsolatos kötelezettségeket tételesen tartalmazza.

(7) A vagyonkimutatás teljes adattartalmát számítógépes adathordozón kell tárolni, az adatvédelmi szabályok betartásával biztosítva a lekérdezhetőséget.

(8) A vagyonkimutatás és a vagyonkataszter adatainak a számviteli nyilvántartásokkal való egyezőségét biztosítani kell, amelyet könyvvizsgáló értékel.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet 2013. október 1-jén lép hatályba.

(2)-(3) * 

40. § *  A 29/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 27/A-27/C. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a Módr. hatályba lépése előtt helyiség-használati szolgáltatásra megkötött szerződésekre, valamint meghirdetett rendezvényekre.

Juhászné dr. Baráth Márta s.k.
jegyző
László Tamás s.k.
polgármester

1. melléklet a 33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez

A Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályai

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) *  A szabályozás kiterjed a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: ajánlatkérő) vagyonának értékesítésére, azok hasznosítására és az ebben közreműködő önkormányzati szervekre, intézményekre, az önkormányzati vagyont vagyonkezelési szerződés, vagy kijelölés alapján kezelő, hasznosító szervekre, személyekre.

(2) A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés és árverés általános szabályait, meghatározza az önkormányzati vagyon értékesítésének, használati, illetőleg hasznosítási joga átengedésének, vagyonkezelői jog alapításának (továbbiakban együtt: értékesítés és hasznosítás) módját, az előkészítésükhöz és lebonyolításukhoz kapcsolódó feladatokat, biztosítsa az ajánlattevők számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét.

(3) *  E szabályzat tekintetében versenyeztetésen a nyilvános és a zártkörű pályázati eljárást (továbbiakban: pályáztatási eljárás), a zártkörű versenytárgyalást, a nyilvános - ajánlattevők közvetlen jelenléte - és az elektronikus árverést (továbbiakban: árverést) kell érteni.

II. fejezet

A versenyeztetési eljárás szabályai

2. § (1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet. Zártkörű pályázatot, vagy zártkörű versenytárgyalást az értékhatártól függően, a hatáskörrel rendelkező bizottság vagy a Képviselő-testület akkor írhat ki, ha az értékesítés tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton, vagy versenytárgyaláson előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők, vagy társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.

(2) Árverés útján történik a versenyeztetés, ha az ajánlatkérő megítélése szerint az értékesítésnek az árverés a leghatékonyabb módja. A kiíró az értékesíteni kívánt ingatlanvagyon jellegére tekintettel dönthet kétfordulós pályázat kiírásáról. A kétfordulós pályázat első fordulója ingatlanfejlesztési koncepció kidolgozására szóló nyilvános pályázati felhívás. A pályázat második fordulója meghívásos pályázat, vagy zártkörű versenytárgyalás lehet a kiíró döntése alapján. A pályázat második fordulójában kizárólag azok vehetnek részt, akiket a kiíró az első fordulóban kiválasztott.

(3) *  Zártkörű pályáztatás esetén egy, zártkörű versenytárgyalás esetén legalább három pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Az ajánlatkérés tényét a helyi lapban és a kerületi honlapon közzé kell tenni.

(4) Az ajánlatkérő a hirdetményben az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a hirdetmény közzétételének napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap, vagy az árverés időpontja között legalább 30 naptári nap legyen.

(5) Az eljárás folyamán az ajánlatkérő nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy versenyeztetési feltételeket, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal, egy alkalommal meghosszabbíthat. A pályáztatási eljárás során ajánlattételre nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt az ajánlatkérő a felhívással megegyező módon teszi közzé.

3. § (1) Pályáztatási eljárás résztvevője lehet, aki

a) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott természetes személy vagy átlátható szervezet;

b) a hirdetményben szereplő vagyontárgy vásárlására megjelölt határidőn belül pályázatot nyújt be;

c) a pályázati határidő lejártáig a hirdetményben meghatározott pályázati és részvételi feltételeket teljesíti.

(2) A pályázót meghatalmazottja is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni.

4. § (1) A pályáztatási eljárás esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját;

c) az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon megjelölését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén cím, helyrajzi szám, az ingatlan alapterülete), illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását;

d) a minimálárat;

e) amennyiben ilyen készül, az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit;

f) az ajánlatok benyújtásának helyét és határidejét.

(2) A részletes információs dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját;

c) az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon megjelölését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete), illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását;

d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben;

e) a minimál árat, az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára és a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat;

f) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét;

g) az ajánlati kötöttség tartalmát;

h) az ajánlati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését;

i) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját és az arra szóló felhívást, hogy az ajánlattevő a bontásnál jelen lehet;

j) amennyiben ilyen készült, az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit;

k) a pályázati felhívásban ki kell kötni, hogy a pályázat nyelve magyar;

l) esetleges egyéb információkat;

m) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját;

n) az ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy

- a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni;

- a pályázatot eredménytelennek nyilváníthassa;

- szükség esetén az ajánlattevőtől az ajánlat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben, írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy az ajánlattevő ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti a pályázati ajánlatában megfogalmazott feltételek olyan megváltozását, amely az értékelés során a beérkezett ajánlatok sorrendjét módosítaná;

o) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit;

p) felhívást arra, hogy a pályázathoz minden esetben csatolni kell a pályázó nyilatkozatát, melyben hozzájárul a szerződés adatainak nyilvános közzétételéhez.

(3) Az ajánlat valamennyi írott oldalát folyamatos sorszámozással és a cégjegyzésre jogosult vagy az általa meghatalmazott személy, természetes személy kézjegyével kell ellátni. Az aláírási jogosultság igazolása aláírási címpéldánnyal vagy meghatalmazással történhet. Amennyiben aláírásra felhatalmazott személy szignál, a felhatalmazást mellékelni kell.

(4) Az ajánlati dokumentációt 4 példányban lezárva kell benyújtani (1 eredeti és 3 másolat), feltüntetve az „eredeti”, vagy „1., 2., 3. számú másolat” megjelölést. Az eredeti példányt kötve, vagy zsinórral átfűzve, azt címkével leragasztva, a címkét cégbélyegző-lenyomattal ellátva és aláírva kell benyújtani. Kétség esetén az „eredeti” példány tartalma az irányadó. A csomagoláson fel kell tüntetni: „...tárgyú ajánlat”, valamint az ajánlattevő nevét és címét. A csomagolásnak az ajánlatok felbontásakor megbontatlannak kell lenni. Az ajánlatban nem lehet áthúzás, betoldás vagy átírás. Az ajánlat folyamatos sorszámozással el nem látott dokumentum oldalakat nem tartalmazhat.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a versenyeztetési eljárás lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad.

(6) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítja, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció elkészítésének költségeit a pályázók viselik.

Ajánlati biztosíték

5. § (1) A versenyeztetési eljáráson való részvétel biztosíték adásához köthető, részletes feltételeit az ajánlati felhívás tartalmazza.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az ajánlati biztosíték kamatmentesen visszajár az ajánlattevőnek a versenyeztetési eljárást lezáró döntés meghozatalát követő 45 napon belül.

(3) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban, ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elvesztett biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

Ajánlati kötöttség

6. § (1) Az ajánlattevő ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kötve van.

(2) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(3) Az ajánlattevő ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha az ajánlatkérő - határidő kitűzésével - módosításra hívja fel.

(4) Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti.

Az ajánlati felhívás visszavonása

7. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni és erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.

(2) A versenyeztetési eljárásnak az ajánlatkérő általi visszavonása esetén - ha az információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ajánlatkérő a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében az ajánlattevőnek az ellenértéket visszafizeti.

(3) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.

III. fejezet

Az ajánlatok elbírálása

Bontás

8. § (1) Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározott helyen, módon és időben veszi át az ajánlatokat, az átvétel pontos időpontját rávezeti az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A pályázatok bontására az ajánlattételi határidőt követő egy munkanapon belül kerül sor a felhívásban megjelölt helyen és időpontban. Az ajánlatok bontásánál az ajánlatkérő képviselőjén kívül az ajánlattevők vagy meghatalmazottjaik lehetnek jelen.

(3) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát vagy annak mértékét.

(4) Az ajánlatok bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

(5) A pályázati ajánlatok felbontása közjegyző jelenlétében történik. A bontásról közjegyzői okirat készül.

A pályázat értékelése

9. § (1) A versenyeztetési eljárásra benyújtott ajánlatokat az ajánlatkérő által meghatározott bizottság értékeli, és döntésre terjeszti elő az SzMSz szerint döntésre jogosult testület vagy személy részére.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírások, a jelen szabályzat, az ajánlattételi felhívás és az információs dokumentációban előírt kritériumoknak, különösen, ha

a) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

b) az ajánlati árat nem egyértelműen határozza meg vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti,

c) olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá, aki az Önkormányzattal, az Önkormányzat intézményével vagy vállalkozásával szemben szerződésbe foglalt vállalásait korábban nem teljesítette,

d) azt a pályázati felhívásban meghatározott, vagy szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,

e) az ajánlattevő nem csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs lejárt határidejű köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási járulék és egyéb, az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége),

f) azt hiányosan nyújtották be vagy egyéb okból nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

(3) Ha a felhívás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül, testületi hatáskör esetén legkésőbb a második soron következő ülésen kell elbírálni.

(4) A pályázat értékelésében, elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele a jogszabályokban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

10. § (1) Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Az új elbírálási határidőről és annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról az ajánlatkérő köteles ajánlott levélben tájékoztatni az összes pályázót.

(2) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - az (1) bekezdésben foglalt eljárás alkalmával - a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő 30. napig tart, kivéve, ha az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követő 3 napon belül az ajánlattevő az ajánlatkérő felé írásban ettől eltérően nyilatkozik.

(3) Az elbírálási határidő (1) bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartamára a (2) bekezdés szerint eltérően nyilatkozik, ez az ajánlat visszavonásának minősül, de részére az ajánlati biztosítékot - kamat nélkül - a nyilatkozata kézhezvételétől számított 5 napon belül vissza kell fizetni.

11. § (1) Az ajánlatkérő jogosult megvizsgálni a csatolt dokumentumok eredetiségét.

(2) A pályázati ajánlatok elbírálása során a kiíró írásban felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatában foglaltak pontosítása érdekében. A kiíró a felvilágosítás kéréséről és annak tartalmáról haladéktalanul írásban értesíti a többi pályázót és amennyiben a pontosítás az ő ajánlatukat is módosíthatja, 3 munkanapon belül jogosultak a felvilágosítás tárgyában ajánlatukat módosítani.

12. § (1) Az ajánlatkérő a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette.

(2) A legjobb ajánlatot tevő kiesése esetén kiíró dönthet úgy, hogy a szerződéskötési jogosultság az őt közvetlenül követő ajánlattevőt illeti meg a 17. § (1) bekezdésben foglaltak szerint.

Eredménytelen pályázat

13. § Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) nem érkezett pályázati ajánlat,

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,

c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot,

d) az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött és ennek a döntésnek részletes indoklását közzéteszi

Érvénytelen pályázat

14. § Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el, vagy jogellenes magatartást tanúsít.

Értékelési jegyzőkönyv

15. § (1) A pályázatok értékeléséről, amennyiben a pályázati kiírás az áron kívül egyéb értékelési szempontokat is meghatározott, jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,

b) a beérkezett ajánlatok rövid értékelését,

c) a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat),

d) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,

e) a döntés(ek) indokát,

f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését (ha erre mód van),

g) egyéb, a bíráló(k) által fontosnak tartott körülményeket, tényeket.

(2) Az (1) bekezdésben részletezett jegyzőkönyvet a bíráló bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.

IV. fejezet

A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele és a szerződés megkötése

16. § Az ajánlatkérő a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó - a 9. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül meghozott - döntéséről a döntéshozatalt követő legkésőbb 10 napon belül valamennyi ajánlattevőt írásban értesíti.

17. § (1) Az ajánlatkérőnek a pályázat tárgyára vonatkozó szerződést a pályázat nyertesével, vagy az általa a projekt megvalósítására létrehozott gazdasági társasággal lehet megkötnie. A nyertes pályázó visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata maximum 5%-kal tér el a korábbi nyertes pályázóétól.

(2) A nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlatkérő a döntés meghozatalától szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg.

V. fejezet * 

Az árverés általános szabályai * 

18. § *  (1) Az árverés nyilvános vagy elektronikus árverés lehet.

(2) A nyilvános árverésre az I-IV. fejezet és a VI. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Nyilvános árverésen a jelen szabályzat 3. § (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek vehetnek részt, feltéve, hogy az árverési díjat határidőben befizették és azt hitelt érdemlően igazolták, amennyiben ilyen készült, akkor az árverési dokumentációt megvásárolták, és természetes személy esetén személyazonosságukat a közjegyző részére megfelelően igazolták, társaság esetén pedig a képviseleti jogosultságot aláírási címpéldánnyal, és a társaság meglétét 30 napnál nem régebbi cégkivonattal igazolták. A liciten részt vevő személy írásban köteles nyilatkozni arról, hogy az árverési szabályzatot áttanulmányozta és az adás-vételi szerződés-tervezet feltételeit elfogadja.

(4) A licitálót meghatalmazottja is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni.

(5) A nyilvános árverési díj összege a vagyontárgy kikiáltási árának 10%-a, melyet az árverési dokumentációban vagy árverési felhívásban meghatározott módon és határidőben kell a kiíró részére megfizetni.

(6) A nyilvánosan árverezésre kerülő telekingatlanokról árverési dokumentáció készül. A telek árverési dokumentációját a pályázók a hirdetményben szereplő időpontig és helyen, a hirdetményben meghatározott áron vásárolhatják meg. Az árverési dokumentáció megvásárlása a licitáláson való részvétel feltétele.

(7) Az árverési dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját;

c) az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, és a per-, teher- és igénymentesség bármilyen korlátozását;

d) a kikiáltási árat, az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat;

e) felhívást arra, hogy a nyertes pályázónak hozzá kell járulnia a szerződés adatainak nyilvános közzétételéhez;

f) árverési szabályzatot;

g) esetleges egyéb információkat.

(8) *  A nyilvánosan árverésre kerülő vagyonelemek külön-külön kerülnek licitálásra, kivéve, ha az árverési dokumentáció vagy az árverési hirdetmény másként nem rendelkezik. A licitáláson - saját kockázatára - az is részt vehet, aki az ingatlant nem tekintette meg. Licitálni az erre a célra kiosztott sorszámozott licittábla egyértelmű felmutatásával lehet. A licitálás kikiáltási áron indul. A licitlépcső meghatározása a tárgyalásvezető feladata. Csak pozitív licit van, a kikiáltási ár nem csökkenthető.

(9) A nyilvános árverésen jegyzőkönyvben kell rögzíteni, hogy melyik licitáló hányadik helyen és milyen licithatáron fejezte be a licitálást. A licitálásban részt vevő az utolsó, általa még tartott licitlépcsőn a licittábla számának bemondásával jelzi kiszállását. A nyilvános árverésen a vagyontárgy vásárlásának jogát az nyeri el, aki a legmagasabb vételárat ajánlotta fel. A vásárlás jogosultjának kell tekinteni a második legkedvezőbb ajánlat tevőjét is. A nyilvános árverés többi résztvevőjének az árverési díjat az eredményhirdetést követő 3 munkanapon belül vissza kell fizetni.

(10) Az első és a második helyen szereplő vásárlási jogosult árverési díját az érintettekkel történő szerződéskötéskor a vételárba be kell számítani. Amennyiben a szerződéskötés a nyertes érdekkörébe tartozó okból hiúsul meg, a befizetett árverési díj bánatpénznek minősül.

(11) A nyilvános árverés jegyzőkönyve szerint első helyen álló nyertes a pályázati dokumentációban, vagy pályázati felhívásban meghatározott határidőn belül köteles az adásvételi szerződést megkötni. A vállalt vételárat egy összegben az Önkormányzat számlájára a szerződéskötést követő 5 munkanapon belül köteles a szerződő fél befizetni vagy átutalni, amennyiben az árverési dokumentáció vagy árverési felhívás másként nem rendelkezik. Az Önkormányzat a vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartja. Amennyiben a nyilvános árverés nyertese a vételárat a megadott határidőben befizette, a második helyezett részére az árverési díjat 3 munkanapon belül kell visszafizetni.

(12) Amennyiben az adásvételi szerződés megkötése vagy a vételár befizetése a megjelölt határidőn belül nem történik meg, a nyilvános árverés nyertese a befizetett bánatpénzt elveszíti és az Önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik, vagy a már megkötött adásvételi szerződéstől az Önkormányzat jogosult elállni.

(13) Az előbbi eljárás során visszamaradt ingatlanra a nyilvános árverés második helyezettjének azonnal fel kell ajánlani azon a licitáron, ahol az ajánlatát tartotta. A második helyen vásárlásra jogosult a felajánlást követő 10 munkanapon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni és a vételárat, a felajánlásban megjelölt határidőn belül az Önkormányzat számlájára befizetni vagy átutalni. Amennyiben a szerződés megkötésére, vagy a vételár befizetésére a megadott határidőn belül nem kerül sor, a befizetett bánatpénzt elveszíti, és az Önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik.

(14) Eredménytelen a nyilvános árverés, ha nem érkezik licit, vagy ha az adásvételi szerződés a licitálás eredményeként vásárlásra jogosultakkal nem jön létre.

(15) A licitálásról közjegyzői okirat készül.

(16) Az elektronikus árverési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által működtetett vagy azzal egyenértékű akkreditációval rendelkező Elektronikus Aukciós Rendszeren keresztül, a szolgáltató által előírt szabályok szerint kell lebonyolítani.

VI. fejezet

Megőrzési és titoktartási kötelezettség

19. § (1) Az ajánlatkérő a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyvet, dokumentumokat köteles 5 évig megőrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére bocsátani.

(2) Az ajánlattevő az értékesítésre vonatkozó szerződéskötés idejéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, és az ajánlatkérő által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal, és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra.

(3) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, az ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adhat.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell arról állapodnia.

Értelmező rendelkezések

20. § E szabályzat alkalmazásában:

a) az ajánlatkérő: az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület, annak nevében eljáró bizottság, a polgármester, továbbá a tulajdonosi megbízással rendelkező vagyonkezelő szervezet;

b) zártkörű (meghívásos) pályázat: a vagyon (vagyonrész) hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy a pályázatra kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot;

c) *  összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a pályázat elbírálásában az a természetes személy, szervezet, vagy képviselőjük vesz részt, aki maga is pályázó vagy annak

- közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont)

- munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja,

- más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja,

- ha bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése;

d) közzététel napja: az a nap, amikor a pályázati felhívás megjelenik.

2. melléklet a 33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez * 

Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzata
vagyongazdálkodó szervei és az általuk használt ingatlanok

2. Csapi-15 Vásárcsarnok- és Piacfenntartó Korlátolt Felelősségű Társaság (CSAPI-15 Kft.) 1156 Budapest, Nyírpalota u. 52.
Telephelyei:
a) Piac 1154 Budapest, Wesselényi u. 3.
b) Piac 1152 Budapest, Kolozsvár u. 48-54.
3. XV. Média Kommunikációs és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (XV. Média Nonprofit Kft.) 1153 Budapest, Bocskai u. 1-3.
4. RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (RÉPSZOLG Nonprofit Közhasznú Kft.) 1152 Budapest, Hunyadi u. 3.
Telephelye:
Műhely 1152 Budapest, Hunyadi u. 1.
5. PALOTA-15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Palota-15 Nonprofit Kft.) 1151 Budapest, Bogáncs u. 10.
Telephelyei:
a) 1157 Budapest, Hartyán köz 3.
b) 1157 Budapest, Zsókavár u. 24-26.
c) 1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.
6. Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Gazdasági Működtetési Központ (GMK) 1153 Budapest, Ady E. u. 31-33.

3. melléklet a 33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez * 

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat által alapított nonprofit közhasznú társaságok és gazdasági társaságok kizárólagos jogosultságai

A) RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság:

I. Kizárólagos jogosultságai:

1. A kerületi törzsvagyonba tartozó zöldfelületek (parkok, fasorok, kertek, játszóterek, külterjes területek és hasonló zöldterületek) üzemeltetése, fenntartása, felújítása.

2. A kerületi törzsvagyonba tartozó utak, hidak műtárgyaik üzemeltetési feladati közül a tisztántartási feladatok, az út menti növényzet gondozása, az út határán belüli árkok, padkák, földművek fenntartása, burkolatfenntartás (kátyúk megszüntetése, javítás, repedések kiöntése), híd- és egyéb műtárgy fenntartás, úttartozékok fenntartása.

3. A kerületi törzsvagyonhoz tartozó közterületek tisztántartása és a helyi önkormányzatra háruló hulladékgazdálkodási feladatok.

4. A kerületi üzleti vagyonba tartozó, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény által szántó és legelő művelési ágba sorolt földterületek gondozása.

II. Az Önkormányzat nevében, mint lebonyolító jár el:

A kerületi törzsvagyonba tartozó utak, hidak, műtárgyaik felújítása, korszerűsítése területén.

B) PALOTA-15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

I. Kizárólagos jogosultságai:

1. Akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező rehabilitációs foglalkoztatói feladatok ellátása a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs célú foglalkoztatása érdekében.

2. Az önkormányzati közfoglalkoztatási feladatok ellátásának szervezése, továbbá a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának elősegítése és a foglalkoztatás bővítése.

II. Feladata továbbá a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítása, települési önkormányzatra háruló feladatainak megvalósítása, elősegítése, valamint a szociális támogatói hálózat kiépítése és közintézmények takarítási feladatainak ellátása.

C) CSAPI-15 Vásárcsarnok- és Piacfenntartó Korlátolt Felelősségű Társaság:

Kizárólagos jogosultsága: A XV. kerületi vásárcsarnokok és piacok üzemeltetése és fenntartása.

4. melléklet a 33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez * 

Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzata
által alapított költségvetési szervek köznevelési, szociális és közművelődési intézmények
gazdasági-, pénzügyi- és műszaki feladatait ellátó intézmény

Sorszám Megnevezés Cím
1. Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat
Gazdasági Működtetési Központ (GMK)
1158 Budapest, Ady Endre utca 31-33.
Telephelyei:
a) Központi műhely 1151 Budapest, Bartók Béla u. 23-25.
b) Bogáncs Főzőkonyha 1151 Budapest, Bogáncs u. 51-53.
c) Kavicsos Főzőkonyha 1157 Budapest, Kavicsos köz 6.
d) Nádastó Főzőkonyha 1156 Budapest, Nádastó park 1.
e) Sződliget Ház 1151 Budapest, Sződliget utca 24-30.
f) Sportközpont 1152 Budapest, Széchenyi tér 8-10.
g) Sporttelep és Napközis Tábor 1151 Budapest, Szántóföld utca 3.
h) Sporttelep 1158 Budapest, Vasgolyó utca 51.
i) Tanuszoda 1155 Budapest, Széchenyi út 89.
j) Gyermektábor 2639 Bernecebaráti, Szokoly utca 5.
k) Gyermektábor 8600 Siófok, József Attila utca 1.
l) Üdülő 2484 Gárdony, Névtelen utca 1.
m) Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1155 Budapest, Tóth István utca 100.
n) Meixner Alapítvány 1155 Budapest, Tóth István utca 111.

Köznevelési intézmények

Sorszám Megnevezés Cím
2. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat
Rákospalotai Összevont Óvoda
1151 Budapest, Szövőgyár utca 24.
telephelyei:
a) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Összevont Óvoda Régi Fóti úti Tagóvodája 1152 Budapest, Régi Fóti út 14.
b) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Összevont Óvoda Vácrátót téri Tagóvodája 1151 Budapest Vácrátót tér 4-12.
c) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Óvoda Klapka Tagóvodája 1154 Budapest, Klapka utca 27.
d) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Óvoda Bocskai Tagóvodája 1153 Budapest, Bocskai utca 65.
e) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Óvoda Mozdonyvezető Tagóvodája 1155 Budapest, Mozdonyvezető utca 3-5.
3. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat
Hétszínvirág Összevont Óvoda
1154 Budapest, Aulich Lajos utca 46-62.
telephelyei:
a) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Mézes Tagóvodája 1155 Budapest, Wesselényi utca 29.
b) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Manóvár Tagóvodája 1158 Budapest, József Attila utca 59-61.
c) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Bújócska Tagóvodája 1158 Budapest, Őrjárat utca 9.
d) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Tóth István Tagóvodája 1155 Budapest, Tóth István utca 98.
e) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Patyolat Tagóvodája 1155 Budapest, Patyolat utca 5-7.
f) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Molnár Viktor Tagóvodája 1158 Budapest, Molnár Viktor utca 94-96.
4. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat
Újpalotai Összevont Óvoda
1157 Budapest, Páskom park 37.
telephelyei:
Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Hartyán Tagóvodája 1157 Budapest, Hartyán köz 3.
Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Kavicsos Tagóvodája 1157 Budapest, Kavicsos köz 6.
Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Napsugár 2. Tagóvodája 1156 Budapest, Nádastó park 2.
Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Napsugár 1. Tagóvodája 1156 Budapest, Nádastó park 1.
Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Micimackó Tagóvodája 1156 Budapest, Kontyfa utca 1.

Egészségügyi és szociális intézmények

Sorszám Megnevezés Cím
5. Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat
Egyesített Szociális Intézménye
1157 Budapest, Árendás köz 4-6.
telephelyei:
a) Gondozó Ház 1157 Budapest, Erdőkerülő u. 34.
b) Házi Gondozó Szolgálat,
Idősek Klubja,
Szociális Konyha
1158 Budapest, Klebelsberg K. u. 20/A.
c) Idősek Klubja,
Szociális Konyha
1154 Budapest, Arany J. u. 51.
d) Idősek Klubja
Nappali Melegedő és Utcai Gondozó Szolgálat,
1156 Budapest, Kontyfa u. 3.
e) Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona 1157 Budapest, Árendás köz 4-6.
f) Fejlesztő Gondozó Központ 1158 Budapest, Molnár V. u. 94-96.
g) „FIÓKA” Család- és Gyermekjóléti Központ 1155 Budapest, Kolozsvár u. 4/b.
h) „FIÓKA” Család- és Gyermekjóléti Központ 1158 Budapest, Pestújhelyi út 32.
i) Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központ,
Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája (MUFTI),
Szociális Konyha,
Idősek Klubja
1157 Budapest, Zsókavár u. 24-26.
6. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat
Dr. Vass László Egészségügyi Intézmény
1152 Budapest, Rákos út 77/A.
telephelyei:
a) Szakrendelők és Gondozó intézetek,
Felnőtt háziorvosi rendelő,
Fizikoterápia, gyógytorna és gyógymasszázs
1158 Budapest, Őrjárat utca 1-5.
b) Háziorvosi rendelő 1152 Budapest, Rákos út 58.
c) Háziorvosi rendelő 1153 Budapest, Deák Ferenc utca 2.
d) Háziorvosi és felnőtt fogászati rendelő 1158 Budapest, Hősök útja 1.
e) Gyermekfogászati rendelő és fogszabályozás 1158 Budapest, Hősök útja 3.
f) Háziorvosi rendelő 1151 Budapest, Kossuth utca 3.
g) Háziorvosi rendelő 1155 Budapest, Opál utca 11.
h) Házi gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat 1151 Budapest, Sződliget utca 32.
i) Háziorvosi, házi gyermekorvosi
és felnőtt fogászati rendelő, védőnői szolgálat,
felnőtt háziorvosi ügyelet
1157 Budapest, Zsókavár utca 42-44.
j) Gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat 1155 Budapest, Őrjárat utca 4/b.
k) Drogambulancia 1154 Budapest, Arany János utca 73.
7. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat
Egyesített Bölcsődék
1156 Budapest, Nádastó park 1.
telephelyei:
a) XV/2-es Bölcsőde 1158 Budapest, Bezsilla N. u. 17.
b) XV/3-as Bölcsőde 1152 Budapest, Fő út 33.
c) XV/5-ös Bölcsőde 1157 Budapest, Kavicsos köz 6.
d) XV/6-os Bölcsőde 1155 Budapest, Wesselényi u. 33.
e) XV/10-es Bölcsőde 1156 Budapest, Kontyfa u. 6.

Közművelődési intézmény

Sorszám Megnevezés Cím
8. Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat
Csokonai Kulturális Központ (CSKK)
1153 Budapest, Eötvös utca 64-66.
telephelyei:
a) Kozák téri Közösségi Ház 1154 Budapest, Gábor Áron utca 58/c.
b) Pestújhelyi Közösségi Ház 1158 Budapest, Szűcs István utca 45.
c) Rákospalota, Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjteménye 1158 Budapest, Pestújhelyi út 81.
d) Újpalotai Szabadidő Központ 1157 Budapest, Zsókavár utca 15.
e) Információs Iroda 1157 Budapest, Zsókavár utca 2.
f) Zöld Klub 1157 Budapest, Hartyán köz 3.
g) Dokumentumtár és Információs Központ 1153 Budapest, Bocskai utca 70-78. (fszt. 5., 6., 7., 8. 180 nm területen)
h) Ifjúsági Közösségi Tér 1156 Budapest, Száraznád utca 5.
i) Raktár 1158 Budapest, Pestújhelyi út 34.
j) Nyitott Ajtók Együttműködési Iroda Rákospalota 1151 Budapest, Fő út 64.
k) Nyitott Ajtók Együttműködési Iroda Pestújhely 1158 Budapest, Pestújhelyi út 68.
l) Nyitott Ajtók Együttműködési Iroda Újpalota 1156 Budapest, Páskomliget utca 6.

5. melléklet a 33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez * 

Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzata tulajdonát képező, az Észak-Pesti Tankerületi Központ vagyonkezelésében lévő köznevelési feladatellátást szolgáló ingatlan

Sorszám az állami köznevelési közfeladat ellátását biztosító ingatlanok címei
1. 1151 Budapest, Bogáncs u. 51-53.
2. 1151 Budapest, Fő út 70.
3. 1151 Budapest, Kossuth u. 53.
5. 1152 Budapest, Széchenyi tér 13.
6. 1153 Budapest, Bocskai u. 70-78.
7. 1155 Budapest, Kolozsvár u. 1.
8. 1155 Budapest, Szent Korona útja 5.
9. 1155 Budapest, Szent Korona útja 3/b.
10. 1156 Budapest, Kontyfa u. 5.
13. 1157 Budapest, Hartyán köz 2-4.
14. 1157 Budapest, Hartyán köz 3.
15. 1157 Budapest, Kavicsos köz 4.
16. 1158 Budapest, Neptun u. 57.
17. 1158 Budapest, Pestújhelyi út 38.

  Vissza az oldal tetejére