Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018. (II. 28.) *  önkormányzati rendelete

a 2018. évi költségvetésről

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testületére és szerveire, az Önkormányzat költségvetési szerveire, valamint az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok önkormányzati költségvetési kapcsolataira.

2. Az Önkormányzat kiadásainak és bevételeinek főösszege, a költségvetési egyenleg összege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja, a költségvetés szerkezeti rendje

2. § *  (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek 2018. évi költségvetése együttes

a) bevételének főösszegét 29.557.600.764 Ft-ban,

b) kiadásának főösszegét 29.557.600.764 Ft-ban,

c) költségvetési bevételének főösszegét 16.764.891.587 Ft-ban,

d) költségvetési kiadásának főösszegét 22.483.948.098 Ft-ban,

e) költségvetési egyenlegének összegét - 5.719.056.511 Ft-ban,

f) költségvetési hiányát 5.719.056.511 Ft-ban,

állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat az 5.719.056.511 Ft költségvetési hiányának belső finanszírozására az 1. melléklet VI.22. pont szerinti maradvány 5.260.174.698 Ft összegét veszi igénybe, melyet csökkent az V.11. pontja szerinti 73.652.666 Ft összegű és növel a VI.24. pontja szerinti 32.534.479 Ft összegű nettó finanszírozás, valamint a külső finanszírozására a VI.27. pont szerinti hitelek, kölcsönök felvétele jogcímen a Kormány előzetes engedélye esetén 500.000.000 Ft összegű fejlesztési célú hitelt vesz igénybe

(3) A költségvetés általános tartaléka 696.282.129 Ft.

(4) A céltartalék 696.282.129 Ft, ebből

- működési céltartalék 434.047.992 Ft,

- felhalmozási céltartalék 262.234.137 Ft.

3. § E rendelet

a) az Önkormányzat működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatait mérlegszerűen az 1. melléklet,

b) az Önkormányzati költségvetési szervek és az Önkormányzat összesített bevételeit kiemelt előirányzatonként a 2. melléklet,

c) a pénzeszközátvételeknek és támogatások, kölcsönök visszatérülésének az előirányzatait a 2.1. melléklet,

d) az Önkormányzat működési és felhalmozási célú központi támogatását költségvetési szervenként a 2.2. melléklet,

e) a költségvetési szervek és az Önkormányzat összesített kiadásait kiemelt előirányzatonként a 3. melléklet,

f) a pénzeszközátadás és támogatási kölcsönök tervezett kiadásait a 3.1. melléklet,

g) az Önkormányzat intézményei bevételeinek és kiadásainak előirányzatait rovatrend szerinti bontásban a 4.1. melléklet tartalmazza,

h) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei bevételeinek és kiadásainak előirányzatait rovatrend szerinti bontásban a 4.2. melléklet tartalmazza,

i) az Önkormányzat gazdasági társaságai, az Európai Uniós pályázatok, valamint a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati feladatokat ellátó szervezeti egységei bevételeinek és kiadásainak előirányzatait rovatrend szerinti bontásban a 4.3. melléklet tartalmazza,

j) a működési és felhalmozási céltartalékokat az 5. melléklet,

k) az Önkormányzat felújítási tervét célonként és forrásonként a 6. melléklet,

l) az Önkormányzat fejlesztési kiadásait feladatonként és forrásonként a 7. melléklet,

m) az európai uniós valamint egyéb költségvetési támogatással megvalósuló pályázatok előirányzatait a 8. melléklet,

n) az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését, az adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapítását a 9. melléklet,

o) az előirányzat-felhasználási tervet a 10. melléklet,

p) az Önkormányzat összesített bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 11. melléklet,

q) az intézmények bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 11.1. melléklet

szerint állapítja meg.

3. A költségvetés végrehajtásának általános szabályai

4. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a költségvetési szerveket a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(2) A költségvetés végrehajtása során kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig - a bevételek teljesülési ütemére figyelemmel - vállalható.

(3) *  A 2018. évi költségvetés tartalmazza a Budapest XV. kerületi Szilas Patak menti szennyvíz főgyűjtő csatorna megvalósítása első ütemének önkormányzati forrásból tervezett kiadási előirányzatát, mely fejlesztés megvalósításához szükséges kiegészítő források biztosítására adósságot keletkeztető ügylet igénybevételét tervezi a Képviselő-testület mindösszesen bruttó 500.000.000 Ft összegben. Az adósságot keletkeztető ügylet megvalósítása a Kormány engedélyéhez kötött.

(4) Az Önkormányzat garanciavállalásból és önkormányzati kezességből fennálló kötelezettsége 0 Ft.

(5) Az alapítvány támogatásáról és az alapítványi támogatás elfogadásáról szóló döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(6) A tárgyévet követő évekre szóló, több évet érintő kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(7) Az Önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal a rendelet 4.1. és 4.2. mellékletében meghatározott előirányzatokkal kötelesek összeállítani elemi költségvetésüket.

(8) A Képviselő-testület a költségvetési rendeletét negyedévenként, a munkatervében elfogadott időpontokban módosítja, ezen felül szükség szerint vagy rendkívüli esetben a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 34. § (4) bekezdésben szabályozott módon.

(9) A költségvetési rendelet módosítások előterjesztésénél tájékoztató jelleggel be kell mutatni az illetékes tankerületi központnak 2017. január 1-i hatállyal üzemeltetésre átadott állami fenntartású (közoktatási) intézmények közétkeztetési bevételi és kiadási előirányzatait tartalmazó mellékletet.

(10) A 6. § (2)-(4) és a 7. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdései szerint végrehajtott előirányzat módosítások és átcsoportosítások a 4. § (8) bekezdése szerinti költségvetési rendelet módosítások során átvezetésre kerülnek.

(11) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az (8) bekezdésben előírt rendeletmódosítási kötelezettséghez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség szabályozására.

(12) A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzataival a jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik.

(13) Azon költségvetési szerv, amelynek gazdálkodási feladatait a Gazdasági Működtetési Központ látja el, az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó járulékok, valamint az egyéb közterhek előirányzataival önállóan, az egyéb előirányzatokkal a hatályos elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(14) Az Önkormányzat és költségvetési szerveinek költségvetési maradványát a Képviselő-testület hagyja jóvá. A Képviselő-testület dönt a szabad, kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány felhasználásáról.

(15) A jóváhagyott költségvetési maradványból a kötelezettségvállalással terhelt maradvány terhére történő kifizetések a 2018. év június 30. napjáig teljesíthetőek, a fel nem használt előirányzatot az Önkormányzat a soron következő költségvetési rendelet módosítás keretében elvonja. A már előző évben megkötött szerződések alapján a tárgyév június 30-át követően a kifizetéseket a tárgyévi előirányzatok terhére kell teljesíteni.

(16) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselők illetményalapját 2018. január 1-től 50.250 Ft-ban állapítja meg.

(17) Az Önkormányzat költségvetési szerveinél jutalmazásra a 2018. költségvetési évben az elemi költségvetésben megállapított törvény szerinti illetmények, munkabérek eredeti előirányzatának 17%-áig vállalható kötelezettség.

(18) Az Önkormányzat a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátások kiadásait, valamint a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak személyi juttatásai és ahhoz kapcsolódó munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiadásait az Önkormányzat helyi iparűzési adóból származó bevételeiből finanszírozza.

(19) Az Önkormányzat az intézményei által szervezett rendezvényekre az általuk benyújtott igények alapján a Köznevelési, Kulturális, Közművelődési, Rendezvényszervezési, Ifjúsági és Sport Bizottság döntésének megfelelően támogatást nyújt az intézmény finanszírozásának megemelésével.

(20) A VEKOP-6.2.1-15-2016-00005 azonosítószámú Budapest XV. kerület Rákospalota Városrehabilitációja projektre elnyert támogatási összeg felhasználására kizárólag a konzorciumvezető önkormányzat jóváhagyását követően kerülhet sor a Támogatási szerződésben és a 2014-2020. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásnak rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendeletben rögzített szabályoknak megfelelően. A támogatás terhére kizárólag a Támogatási szerződésben rögzített, a projekt megvalósítása érdekében felmerülő kiadások teljesíthetőek.

(21) *  Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek kizárólag a polgármester előzetes engedélyével nyújthatnak be pályázatot. Önkormányzati önerő biztosítását igénylő azon pályázatok esetében, ahol nem az Önkormányzati pályázati önrész működési céltartalék az önrész fedezete, az önkormányzati önrész biztosításáról szóló döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

4. A költségvetés végrehajtásának speciális szabályai

5. § A Képviselő-testület felhatalmazza:

(1) a Polgármestert

1. pályázat esetén az önrész legfeljebb 10%-os megemelésére az Önkormányzati pályázati önrész keret előirányzatának összegéig,

2. a Polgármester célkerete,

3. a rendvédelmi, rendészeti szervek működési célú támogatási kerete,

4. a Környezetvédelmi alap céltartalék,

5. az intézményi felmentés, végkielégítés céltartalék,

6. az intézményvezetői jutalomkeret,

7. az intézményi szociális segély keret,

8. a szakhatósági keret,

9. a hibaelhárítási keret,

10. VEKOP-6.2.1-15-2016-00005 projekt működési céltartalék,

11. VEKOP-6.2.1-15-2016-00005 projekt felhalmozási céltartalék,

11. hivatali és intézményi dolgozók részére nyújtható munkáltatói kölcsön előirányzata,

12. a választási tartalék,

13. a civil szervezetek pályázati kerete,

14. a civil szervezetek munkáját segítő keret,

15. az I. világháború emlékére rendezett rendezvénysorozat céltartalék,

16. a 95 éves Rákospalota rendezvénysorozat céltartalék,

17. a kerületi minikupák szervezése (kosár-, röplabda) céltartalék,

18. a közművelődési érdekeltségnövelő pályázati önkormányzati önrész céltartalék,

19. a kerületi sportegyesület választó rendezvény céltartalék,

20. a műtárgyak vásárlása (önkorm. mecenatúra) céltartalék,

21. a Rákospalotai nagyokról készült fafaragványok céltartalék,

22. az emléktáblák készítése, állítása keret,

23. az egyházak feladatalapú támogatási kerete,

24. az egyházak felhalmozási célú támogatási kerete,

25. a Tiszta porta” pályázati keret,

26. az Örökség- és értékvédelmi pályázati keret,

27. *  Az általános tartalékból esetenkénti, legfeljebb 10.000.000 Ft összeg felhasználására. Az Általános tartalék terhére új felhalmozási előirányzatról szóló döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik,

28. *  az egyéni sportolók támogatási célkerete,

29. *  az intézményi jutalom keret céltartalék,

30. *  az intézmény átszervezés többlet kiadásai céltartalék,

31. *  az önkormányzati felújításokhoz, beruházásokhoz kapcsolódó közműfejlesztések céltartalék

32. *  a Testvérvárosi polgármesterek találkozója céltartalék

felhasználására.

(2) a Városüzemeltetési, Intézmény-működtetési, Köztisztasági és Közrend-védelmi Bizottságot:

1. a járda felújítási pályázat keret,

2. a társasházak felújítási, fejlesztési pályázati keret,

4. csapadékvíz tároló edények lakossági felhasználásra pályázati keret,

5. a beruházásokhoz kapcsolódó közműfejlesztési hozzájárulások céltartalék,

6. a társas és szövetkezeti házak új előkertjeinek létesítése, meglévő kertek fejlesztése pályázati keret céltartalék

felhasználására.

(3) a Kerület- és Vállalkozásfejlesztési, Érték- és Környezetvédelmi Bizottságot a

1. „Kis terek fejlesztése” keret,

2. a Palota kártya bevezetésének kiadásai céltartalék,

3. az újonnan alakuló kerületi vendéglátó és szolgáltató egységek indulásának segítése pályázati keret,

4. a vállalkozásfejlesztési koncepció kidolgozása céltartalék

felhasználására.

(4) a Köznevelési, Kulturális, Közművelődési, Rendezvényszervezési, Ifjúsági és Sport Bizottságot

1. az SNI-s gyerekek pályázati kerete,

2. a sportcélú támogatások pályázati kerete,

3. a sportegyesületek támogatási céltartaléka,

4. az önkormányzati intézmények által szervezett rendezvények kerete,

5. a tanulmányi ösztöndíj pályázati keret,

6. a Kárpát-medencei magyar közösségek támogatási kerete,

7. a Sportösztöndíj megalapítása céltartalék

felhasználására.

(5) a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottságot a Spirál Ház garanciális javítási kiadásai céltartalék felhasználására.

(6) A Polgármester és a bizottság az (1)-(5) bekezdés szerinti átruházott hatáskörben - alapítvány részére nyújtott támogatás kivételével - támogatást nyújthat. Eltérő rendelkezés hiányában a támogatás nyújtására vonatkozó átruházott hatáskör gyakorlása a felhasználási feltételek meghatározásától az elszámolásig tartó folyamatot foglalja magában.

A Polgármester az (1) bekezdés 2. és 3. pontja szerinti célkeretek terhére mindösszesen legfeljebb évi 5.000.000 Ft összegig polgármesteri elismerés keretében nem pénzbeli juttatást nyújthat.

(7) Az (1)-(5) bekezdés szerinti keretek és tartalékok terhére alapítvány részére nyújtandó támogatásról a Polgármester, illetve a bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(8) Az Általános tartalék polgármesteri hatáskörben történt felhasználásáról a Polgármester a Képviselő-testületet a soron következő költségvetés módosítás keretében tájékoztatja.

(9) A Képviselő-testület a költségvetésben Önkormányzati pályázati önrész működési céltartalékot különít el, amelynek felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik:

1. a 2 millió Ft-ot meg nem haladó önrészű támogatás elnyerésére irányuló pályázatról a Polgármester saját hatáskörében dönt;

2. a 2 millió Ft-ot meghaladó, de 10 millió Ft-nál nem nagyobb önrészű pályázat benyújtásáról a szakbizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleménye alapján a Polgármester dönt;

3. a 10 millió Ft-ot meghaladó önrészű támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásáról a Képviselő-testület dönt a szakbizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének ismeretében.

(10) A Képviselő-testület a költségvetésben Fejlesztési tartalékot különít el a költségvetésben már jóváhagyott felhalmozási feladatok évközi, szükséges és indokolt többletfinanszírozására. A céltartalék felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik:

1. 3 millió Ft-ot meg nem haladó többletigény esetén a Polgármester saját hatáskörében dönt,

2. a 3 millió Ft-ot meghaladó, de 8 M Ft-nál nem nagyobb többletigény esetén a szakbizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleménye alapján a Polgármester dönt;

3. a 8 millió Ft-ot meghaladó többletigény esetén a Képviselő-testület dönt a szakbizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének ismeretében.

(11) A felhalmozási jellegű címzett tartalékok között elkülönített „TÉR_KÖZ 2016 „A” Városrehabilitáció pályázat Fővárosi Önkormányzati tám. céltartalék és az Önkormányzati pályázati önrész keretek felhasználására vonatkozó döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

5. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása a Polgármester hatáskörében

6. § (1) A Képviselő-testület az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján előirányzat módosítási és átcsoportosítási jogot ruház át a Polgármesterre a (2)-(4) bekezdések szerint.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az 5. § (1)-(5) és (9)-(10) bekezdéseiben felsorolt átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatos előirányzat-módosításokra és előirányzatok közötti átcsoportosításokra.

(3) Az Önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra a Polgármester jogosult.

(4) A Polgármester a jóváhagyott költségvetés kiemelt előirányzatain belül és között, valamint a költségvetési szervek, továbbá a költségvetési szervek és az Önkormányzat között előirányzat átcsoportosítást, valamint előirányzat módosítást hajthat végre különösen:

1. az Áht. 14. § (3) bekezdés szerinti bevételek és az ezen bevételekből teljesítendő kiadások, valamint az ezen kiadások finanszírozására jóváhagyott önkormányzati támogatás esetén,

2. a feladatellátás csökkenése miatt,

3. évközben jelentkező új feladatellátás és indokolt többletigény esetén,

4. a feladatellátás tervezett módjának változása esetén,

5. a beruházási ÁFA és fordított ÁFA közötti előirányzat-rendezés esetén.

6. *  a pályázatok bevételei és az azok terhére tervezett kiadási előirányzatok módosítása esetén,

7. *  az egyedi támogatások bevételei és az azok terhére tervezett kiadási előirányzatok módosítása esetén.

(5) A (2)-(4) bekezdések szerinti előirányzat-módosítások és előirányzat átcsoportosítások utólag beépítésre kerülnek a soron következő költségvetési rendeletmódosításba.

(6) Az Áht. 40. § (5) bekezdése szerinti veszélyhelyzetben a Polgármester az Önkormányzati költségvetés keretében átmeneti intézkedéseket hozhat, az előirányzatok között átcsoportosításokat hajthat végre, egyes kiemelt előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, és a költségvetésben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet. Ezen intézkedéseiről a Képviselő-testület soron következő ülésén beszámol.

6. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása költségvetési szerveknél

7. § (1) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatok módosítását, átcsoportosítását az Áht. 30. § (1), (3) bekezdés, valamint az Ávr. 35. § (10) bekezdés, az Ávr. 36. § (2)-(3) bekezdés, az Ávr. 42. §, az Ávr. 43. § (2)-(3) bekezdés és az Ávr. 44. § (2) bekezdés szerint végezheti a (2)-(11) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások támogatási többletigényt sem a 2018. évben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti módosítással, átcsoportosítással érintett előirányzatok terhére csak a módosítás, átcsoportosítás jóváhagyását követően vállalható kötelezettség, teljesíthető kifizetés.

(4) A költségvetési szervek a bevételi előirányzataikat az eredeti vagy módosított előirányzaton felüli, félévente 100.000 Ft-ot meg nem haladó, pénzügyileg teljesült többletbevétellel saját hatáskörben módosíthatják. E fölött a többletbevétel kizárólag a Képviselő-testület hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítást követően, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegben használható fel.

(5) A költségvetési szerv a költségvetési rendeletben jóváhagyott felújítási, beruházási előirányzatokon belül, valamint a felújítási, beruházási és dologi kiemelt előirányzatok között feladatonként legfeljebb 500.000 Ft-ig a Polgármester előzetes engedélyét követően saját hatáskörben előirányzat átcsoportosításra jogosult. E fölött az átcsoportosítás kizárólag a Képviselő-testület hatáskörében hajtható végre.

Az átcsoportosítás az eredetileg jóváhagyott feladat végrehajtását nem veszélyeztetheti. Az átcsoportosítással új feladat végrehajtása nem kezdeményezhető.

(6) A költségvetési szervek alábbiakban felsorolt kiadási és bevételi előirányzatait (kötött felhasználású előirányzatok) elszámolási kötelezettség terheli:

1. Az élelmezési kiadások és élelmezési bevételek előirányzata;

2. munkaruha, védőruha kiadási előirányzata;

3. az Önkormányzat rendezvény naptárában kiemelt rendezvényként jóváhagyott rendezvények kiadási előirányzatai;

4. céljelleggel biztosított személyi juttatások (kereset-kiegészítés, jutalom) és azok járulékainak előirányzata;

5. az évközi engedélyezett létszámnövekedéshez kapcsolódó kiadási előirányzat;

6. közüzemi díjak kiadási előirányzata;

7. karbantartási feladatok kiadási előirányzata;

8. ellátottak juttatásai bevételi, kiadási előirányzata;

9. az önkormányzati intézmények által szervezett rendezvényekre nyújtott támogatások előirányzata;

10. a VEKOP-6.2.1-15-2016-00005 azonosítószámú Budapest XV. kerület Rákospalota Városrehabilitációja projekt bevételi-kiadási előirányzatai;

11. az 1-10. pont szerinti kiadási előirányzatokhoz kapcsolódó ÁFA előirányzatok.

(7) A költségvetési szerv jóváhagyott, engedélyezett létszámának évközi változtatása kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe tartozik.

(8) A költségvetési szervek a költségvetési maradványt, ezen belül a személyi juttatásokra fordítható maradványt a Képviselő-testület jóváhagyását követően használhatják fel.

(9) A maradvány elszámolás során a költségvetési szervek maradványából az alábbi tételek kerülnek elvonásra:

1. a kötött felhasználású kiadások előirányzatának szabad maradványa,

2. végleges feladatelmaradás miatt megmaradt összeg,

3. központi költségvetési támogatások jogosulatlanul igényelt összege,

4. személyi juttatások közterhei maradványából azon összeg, mely nem kapcsolódik a személyi juttatásokra jóváhagyott maradványhoz,

5. gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány összege,

6. a kötelezettségvállalással terhelt maradványból azon kiadások, melyek esetében a teljesítés 2018. június 30-ig nem történik meg,

7. a többletbevételekből képződött maradvány azon része, melyről megállapítható, hogy a bevételi előirányzat alultervezettsége miatt keletkezett.

(10) A kötött felhasználású előirányzatok és a központi költségvetési előirányzatok igénylése, elszámolása, felhasználásának felülvizsgálata során feltárt hibás intézményi adatszolgáltatásból következő befizetési kötelezettségeket és az ehhez kapcsolódó esetleges bírságokat a költségvetési szerveknek saját forrásaiból kell fedeznie, arra az intézmény költségvetési maradványát terhelő befizetési kötelezettség írható elő. Az intézmény, illetve az intézményben foglalkoztatottak feladatellátása által okozott kárból eredő fizetési kötelezettségek teljesítésére a fenntartó finanszírozást nem biztosít, arra az intézménynek saját forrásai terhére kell biztosítania a pénzügyi fedezetet.

(11) Amennyiben a költségvetési szerv a pályázati támogatási összeget, vagy más céljelleggel kapott támogatás összegét, vagy annak egy részét úgy használja fel, hogy annak elszámolását a támogató nem fogadja el, az ezzel kapcsolatban felmerült kiadást a költségvetési szervnek saját költségvetése terhére kell teljesítenie, ezen kiadásra Önkormányzati többlettámogatást nem igényelhet.

7. Pénzellátás, pénzintézeti kapcsolatok

8. § (1) A költségvetési szerv az előirányzat-felhasználási ütemterve alapján a kiadásaira vonatkozóan havi bontásban finanszírozási ütemtervet készít, és azt a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig megküldi a Polgármesternek. Az intézmények finanszírozása a felülvizsgált finanszírozási tervek figyelembevételével történik.

(2) A költségvetési szerv az általa elismert, 30 napon túli tartozásállományáról havonta a tárgyhónapot követő hó 5-ig a Polgármester részére adatszolgáltatást teljesít.

(3) Az Önkormányzat a fizetőképessége fenntartásához a Képviselő-testület 738/2017. (XI.28.) ök. számú határozata alapján folyószámlahitelt (likviditási hitelt) vehet fel. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a hitel igénybevételére a folyószámlahitel szerződésben meghatározottak szerint.

(4) *  A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit a bevételek növelése céljából egy évet meg nem haladó futamidejű betétként lekösse vagy legfeljebb három év futamidejű államilag garantált értékpapírba fektesse.

(5) A Polgármester a (3) bekezdés alapján hozott döntésről a döntést követő képviselő-testületi ülésen, az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről az éves beszámoló előterjesztése során tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) Az Önkormányzat költségvetési szerve hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, a használatába adott ingatlanokat nem terhelheti meg.

8. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2018. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

(2) * 

dr. Lamperth Mónika sk. Hajdu László sk.
jegyző Polgármester

1-11. melléklet a 6/2018. (II. 28.) önkormányzati rendelethez * 

Függelék a 6/2018. (II. 28.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati beruházások és felújítások rendje

(1) Jelen függelék Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) és az Önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményei (költségvetési szervek), beruházási, építési beruházási, rekonstrukciós, felújítási tevékenységeik során (beleértve a pénzeszköz átadás-átvételi megállapodás alapján megvalósuló, illetve a közös beruházási, építési beruházási, rekonstrukciós, felújítási tevékenységeiket is) alkalmazandó közös szabályokat tartalmazza, akár maguk végzik, akár megbízásuk alapján és irányításuk mellett más szervvel végeztetik azokat.

(2) Kivételt képez ez alól, ha nemzetközi szerződés, v agy nemzetközi hitelszerződés eltérő szabályokat állapít meg, vagy a részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósuló, az Önkormányzat vagyonát gyarapító beruházásokra és azok finanszírozási rendjére vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, támogatási szerződések eltérő szabályokat állapítanak meg. A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban, támogatási szerződésekben nem szabályozott kérdésekben szintén e függelék előírásait kell alkalmazni.

(3) Jelen függelék alkalmazása során beruházás, építési beruházás, rekonstrukció, felújítás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben így meghatározott fogalmak.

(4) A (3) bekezdésekben meghatározott feladatok megvalósításának folyamata magába foglalja az előkészítés, a terveztetés,az engedélyek beszerzése, a kivitelezés és a lezárás valamennyi folyamatát.

(5) A (3) bekezdésekben meghatározott feladatokhoz tartozó részfeladatokat és költségeiket világosan, összefüggéseik figyelembevételével kell kimutatni.

(6) Beruházó a részben vagy egészben Önkormányzati költségvetésből, valamint a részben vagy egészben állami pénzeszközökből, egyéb költségvetésen kívüli forrásokból finanszírozott beruházások esetében az Önkormányzat, a Hivatal költségvetéséből finanszírozott beruházási feladatoknál a Hivatal, az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetéséből finanszírozott beruházási feladatoknál a költségvetési szerv.

(7) A beruházó a beruházás lebonyolításával arra megfelelő szakmai felkészültséggel és jogosultsággal rendelkező szervezetet (lebonyolító) megbízhat.

(8) Az Önkormányzatnál, a Hivatalnál és a költségvetési szerveknél megvalósuló beruházási tevékenység előkészítésének, végrehajtásának szakmai irányítását, ellenőrzését a Polgármester látja el.

(9) A beruházás előkészítése a szakmai igények megfogalmazásától a döntés meghozataláig tartó tevékenység-sorozatot tartalmazza.

(10) Az előkészítési folyamat a szakmai igények felmérését, a felmért (bejelentett) igények vizsgálatát (műszaki tartalom és a költségek megalapozottsága tekintetében), a szakmai igények és a lehetőségek összevetését, az igények rangsorolását foglalja magában. A beruházás előkészítése szükség esetén megvalósíthatósági tanulmánnyal zárul.

(11) Megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni azokra a hatósági engedélyhez kötött beruházásokra, amelyeknél más jogszabály előírása alapján tanulmányterv készítése szükséges. Ezekben az esetekben az (1) bekezdésben meghatározott szervek beruházásaikat csak megvalósíthatósági tanulmány birtokában kezdhetik meg.

(12) A megvalósíthatósági tanulmány célja a megalapozott döntést biztosító tanulmánytervek készíttetése (megvalósítás alternatív lehetőségeinek feltárása, a leggazdaságosabb megoldás kiválasztása, a részletek tisztázása).

(13) A beruházás megvalósítása, az engedélyezési, kiviteli, tenderterv elkészítése a beruházó feladata.

(14) Az egy időben azonos tárgyi eszközön végzett építési beruházás és felújítás költségét egymástól el kell választani.

(15) Amennyiben az építési beruházás és felújítás egymástól nem választható el, akkor az elhasználódott tárgyi eszköz együttes kapacitásának, pontosságának, általában eredeti állagának helyreállításával kapcsolatos valamennyi tevékenység építési beruházásnak, az erre fordított valamennyi költség beruházási költségnek minősül és az Önkormányzat költségvetésében is ennek megfelelően kell szerepeltetni.

(16) A megvalósult beruházást a vagyonkezelőnek üzembe helyezésre, illetve aktiválásra át kell adni. Az üzembe helyezési eljárás szabályszerű lefolytatásáról, a beruházásban érdekelt szervek meghívásáról, a szavatossági jogok érvényesítéséről (szerződés eltérő rendelkezésének hiányában), továbbá az üzembe helyezéshez, aktiváláshoz, tulajdonjog bejegyzéshez szükséges dokumentumok és adatok szolgáltatásáról - jogszabály vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a beruházó köteles gondoskodni.

(17) Az építési beruházásra vagy felújításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, hatósági és pénzügyi előírások, valamint az egyéb, szerződéses kötelezettségek betartásáért, a jóváhagyásnak megfelelő megvalósításért, a beruházóra előírt költségvetési, tervezési és beszámolási, statisztikai, egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatásáért a beruházó felelős, abban az esetben is, ha a lebonyolítást más szerv (lebonyolító) végzi.

(18) A beruházás kivitelezésére, az ahhoz kapcsolódó áruk beszerzésére, illetve szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást megkezdeni csak jóváhagyott pénzügyi fedezet birtokában lehet.

(19) A beruházások éves pénzügyi szükségletét az Önkormányzat költségvetési rendeletében feladatonként kell szerepeltetni. A beruházás költség-előirányzatait a beruházás megkezdésének várható időpontjában becsült ellenszolgáltatással kell tervezni. A költségek között az általános forgalmi adót külön rovatban kell feltüntetni.

(20) A beruházás akkor befejezett, ha a beruházás megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettséget elszámolták és a beszerzett, előállított vagyontárgyakat (tárgyi eszközöket) üzembe helyezték és a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően aktiválták.


  Vissza az oldal tetejére