Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 26.) *  önkormányzati rendelete

a 2020. évi költségvetésről

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testületére és szerveire, az Önkormányzat költségvetési szerveire, valamint az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok önkormányzati költségvetési kapcsolataira.

2. Az Önkormányzat kiadásainak és bevételeinek főösszege, a költségvetési egyenleg összege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja, a költségvetés szerkezeti rendje

2. § *  (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek 2020. évi költségvetése együttes

a) bevételének főösszegét 30.503.677.984 Ft-ban,

b) kiadásának főösszegét 30.503.677.984 Ft-ban,

c) költségvetési bevételének főösszegét 16.894.146.512 Ft-ban,

d) költségvetési kiadásának főösszegét 26.383.944.406 Ft-ban,

e) költségvetési egyenlegének összegét

- -9.489.797.894 Ft-ban, ezen belül

- a működési bevételek főösszegét 15.844.448.281 Ft-ban,

- a működési kiadások főösszegét 18.426.966.614 Ft-ban,

- a működési kiadások egyenlegét 6.572.251.652 Ft-ban állapítja meg;

- a felhalmozási bevételek főösszegét 1.049.698.231 Ft-ban,

- a felhalmozási kiadások főösszegét 7.956.977.792 Ft-ban,

- a felhalmozási kiadások egyenlegét

- 6.572.251.652 Ft-ban állapítja meg.

f) költségvetési hiányát 9.489.797.894 Ft-ban,

állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat a 9.489.797.894 Ft költségvetési hiányának belső finanszírozására az 1. melléklet VI.22. pont szerinti maradvány 9.258.878.563 Ft összegét veszi igénybe, melyet csökkent az 1. melléklet V.11. pont szerinti 104.108.578 Ft összegű nettó finanszírozás, valamint a hiány külső finanszírozására a VI.21. pont szerinti hitelek, kölcsönök felvétele jogcímen a 1812/2018.(XII.23.) Kormány határozat szerint engedélyezett 500.000.000 Ft összegű fejlesztési célú hitelkeret terhére 350.652.909 Ft-ot vesz igénybe, melyet csökkent az 1. melléklet V.9. pont szerinti belföldi finanszírozás kiadása 15.625.000 Ft összegben.

(3) A költségvetés általános tartaléka 89.470.140 Ft.

(4) A céltartalék 3.399.513.392 Ft, ebből

- működési céltartalék 954.036.749 Ft,

- felhalmozási céltartalék 2.445.476.643 Ft.

3. § E rendelet

a) az Önkormányzat működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatait mérlegszerűen az 1. melléklet,

b) az Önkormányzati költségvetési szervek és az Önkormányzat összesített bevételeit kiemelt előirányzatonként a 2. melléklet,

c) a pénzeszközátvételeknek és támogatások, kölcsönök visszatérülésének az előirányzatait a 2.1. melléklet,

d) az Önkormányzat működési és felhalmozási célú központi támogatását költségvetési szervenként a 2.2. melléklet,

e) a költségvetési szervek és az Önkormányzat összesített kiadásait kiemelt előirányzatonként a 3. melléklet,

f) a pénzeszközátadás és támogatási kölcsönök tervezett kiadásait a 3.1. melléklet,

g) az Önkormányzat intézményei bevételeinek és kiadásainak előirányzatait rovatrend szerinti bontásban a 4.1. melléklet tartalmazza,

h) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei bevételeinek és kiadásainak előirányzatait rovatrend szerinti bontásban a 4.2. melléklet tartalmazza,

i) az Önkormányzat gazdasági társaságai, az Európai Uniós pályázatok, valamint a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati feladatokat ellátó szervezeti egységei bevételeinek és kiadásainak előirányzatait rovatrend szerinti bontásban a 4.3. melléklet tartalmazza,

j) a működési és felhalmozási céltartalékokat az 5. melléklet,

k) az Önkormányzat felújítási tervét célonként és forrásonként a 6. melléklet,

l) az Önkormányzat fejlesztési kiadásait feladatonként és forrásonként a 7. melléklet,

m) az európai uniós valamint egyéb költségvetési támogatással megvalósuló pályázatok előirányzatait a 8. melléklet,

n) az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését, az adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapítását a 9. melléklet,

o) az előirányzat-felhasználási tervet a 10. melléklet,

p) az Önkormányzat összesített bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 11. melléklet,

q) az intézmények bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 11.1. melléklet

szerint állapítja meg.

3. A költségvetés végrehajtásának általános szabályai

4. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a költségvetési szerveket a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(2) A költségvetés végrehajtása során kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig - a bevételek teljesülési ütemére figyelemmel - vállalható.

(3) Az Önkormányzat garanciavállalásból és önkormányzati kezességből fennálló kötelezettsége 0 Ft.

(4) Az alapítvány támogatásáról és az alapítványi támogatás elfogadásáról szóló döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(5) A tárgyévet követő évekre szóló, több évet érintő kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(6) Az Önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal a rendelet 4.1. és 4.2. mellékletében meghatározott előirányzatokkal kötelesek összeállítani elemi költségvetésüket.

(7) A Képviselő-testület a költségvetési rendeletét - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a munkatervében elfogadott időpontokban módosítja, ezen felül szükség szerint vagy rendkívüli esetben a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 34. § (4) bekezdésében szabályozott módon.

(8) A 6. § (2)-(4) és a 7. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdései szerint végrehajtott előirányzat módosítások és átcsoportosítások a 4. § (7) bekezdése szerinti költségvetési rendelet módosítások során átvezetésre kerülnek.

(9) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a (7) bekezdésben előírt rendeletmódosítási kötelezettséghez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség szabályozására.

(10) A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzataival a jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik.

(11) Azon költségvetési szerv, amelynek gazdálkodási feladatait a Gazdasági Működtetési Központ látja el, az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó járulékok, valamint az egyéb közterhek előirányzataival önállóan, az egyéb előirányzatokkal a hatályos elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(12) Az Önkormányzat és költségvetési szerveinek költségvetési maradványát a Képviselő-testület hagyja jóvá. A Képviselő-testület dönt a szabad, kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány felhasználásáról.

(13) A jóváhagyott költségvetési maradványból a kötelezettségvállalással terhelt maradvány terhére történő kifizetések az önkormányzat költségvetési szervei, valamint az önkormányzati feladatok esetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 46. § (1)-(2) bekezdésében szabályozott módon teljesíthetőek. A fel nem használt előirányzatot az Önkormányzat elvonja. A már előző évben megkötött szerződések alapján a jogszabályi határidőt követően történő kifizetéseket a tárgyévi előirányzatok terhére kell teljesíteni.

(14) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselők illetményalapját 2020. január 1-től 59.000 Ft-ban állapítja meg.

(15) A Képviselő-testület a 73/2020. (II. 25.) ök. számú határozatával jóváhagyta a kerületi közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó intézményi munkavállalók anyagi megbecsülését javító 2020. január 1-től 2020. december 31-ig tartó határozott időszakra megállapított Palota-keresetkiegészítést.

(16) Az Önkormányzat költségvetési szerveinél jutalmazásra a 2020. költségvetési évben az elemi költségvetésben megállapított törvény szerinti illetmények, munkabérek eredeti előirányzatának 20%-áig vállalható kötelezettség.

(17) Az Önkormányzat a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátások kiadásait, valamint a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak személyi juttatásai és ahhoz kapcsolódó munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiadásait az Önkormányzat helyi iparűzési adóból származó bevételeiből finanszírozza.

(18) * 

(19) * 

(20) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek az önerő szükségességétől és összegétől függetlenül minden esetben kizárólag a polgármester előzetes engedélyével nyújthatnak be pályázatot. Az önkormányzati önerő biztosítását igénylő azon pályázatok esetében, ahol nem az Önkormányzati pályázati önrész céltartalék az önrész fedezete, az önkormányzati önrész biztosításáról szóló döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

(21) *  Az Önkormányzatnál és költségvetési szerveinél a személyi juttatások kiemelt előirányzat terhére a megbízási díjak és a tiszteletdíjak kifizetése kizárólag átutalással teljesíthető.

4. A költségvetés végrehajtásának speciális szabályai

5. § A Képviselő-testület felhatalmazza:

(1) *  a Polgármestert:

1. a Civil szervezetek pályázati kerete céltartalék,

2. a Polgármester célkerete,

3. Újpalota 50 éves rendezvénysorozat céltartalék,

4. Vállalkozói fórum céltartalék,

5. Színházak támogatása céltartalék,

6. Civil nap megszervezése céltartalék,

7. Sport célú támogatások kerete céltartalék,

8. Sportversenyek szervezése lakosság részére céltartalék,

9. az Intézményvezetői jutalomkeret céltartalék,

10. az Intézményi szociális segély keret céltartalék,

11. a Szakhatósági keret céltartalék,

12. a Hibaelhárítási keret céltartalék,

13. Intézményi felmentés, végkielégítés céltartalék,

14. a Hivatali és intézményi dolgozók részére nyújtható munkáltatói kölcsön előirányzata,

15. az Egyházak feladatalapú támogatása céltartalék,

16. az Egyházak felhalmozási célú támogatása céltartalék,

17. az Önkormányzati pályázati önrész felhalmozási céltartalék,

18. Intézményi jutalomkeret céltartalék,

19. Járvány elleni önkormányzati védekezés kiadásai céltartalék,

20. Járvány kerületi gazdasági-társadalmi hatásainak kompenzálása felhalmozási céltartalék,

21. Általános és középiskolás gyermeket nevelő családok számára a digitális oktatás feltételeinek javítása érdekében informatikai eszközök beszerzésére vonatkozó szociális alapú pályázat felhalmozási céltartalék,

22. az Általános tartalékból esetenkénti, legfeljebb 20.000.000 Ft összeg felhasználására. Az Általános tartalék terhére új felhalmozási előirányzatról szóló döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az Önkormányzat tárgyévi költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatok maradványa terhére indokolt esetben az Általános tartalékot megemelje.

(2) a Kerületfejlesztési Bizottságot:

1. Környezetvédelmi Alap céltartalék,

2. Palota kártya koncepció elkészítése és a tesztüzem kiadásai céltartalék,

3. Társasházak és Szövetkezeti lakóépületek felújítási pályázata céltartalék,

4. Társasházak és Szövetkezeti lakóépületek kamerarendszer fejlesztési pályázata céltartalék

5. Járda felújítás lakossági önerővel pályázati keret,

6. Örökség és értékvédelmi pályázati keret,

7. Komposztálási program pályázati keret,

8. Csapadékvíz tároló edények lakossági felhasználásra pályázati keret,

9. Közterületi tér fejlesztések keret

10. Újonnan alakuló kerületi vendéglátó és szolgáltató egységek tevékenységének bemutatása pályázati keret

felhasználására.

(3) *  a Kulturális Bizottságot:

1. Kárpát-medencei magyar közösségek támogatási kerete céltartalék,

2. Tanulmányi ösztöndíj pályázati keret céltartalék,

3. Élen a tanulásban, élen a sportban és Kerület kiváló Sportoló pályázata céltartalék,

4. Kulcsár Ferenc sportolói ösztöndíj céltartalék,

5. az SNI-s gyerekek pályázati kerete céltartalék,

6. Oktatási, kulturális célú támogatás működési céltartalék,

7. Oktatási, kulturális célú támogatás felhalmozási céltartalék

felhasználására.

(4) A Polgármester és a Bizottság az (1)-(3) bekezdés szerinti átruházott hatáskörben - alapítvány részére nyújtott támogatás kivételével - támogatást nyújthat. Eltérő rendelkezés hiányában a támogatás nyújtására vonatkozó átruházott hatáskör gyakorlása a felhasználási feltételek meghatározásától az elszámolásig tartó folyamatot foglalja magában.

(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti keretek és tartalékok terhére alapítvány részére nyújtandó támogatásról a Polgármester, illetve a Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(6) Az Általános tartalék polgármesteri hatáskörben történt felhasználásáról a Polgármester a Képviselő-testületet a soron következő költségvetés módosítás keretében tájékoztatja.

(7) A Képviselő-testület a költségvetésben Fejlesztési tartalékot különít el a költségvetésben már jóváhagyott felhalmozási feladatok évközi, szükséges és indokolt többletfinanszírozására. A céltartalék felhasználásáról

1. 10 millió Ft-ot meg nem haladó többletigény esetén a Polgármester saját hatáskörében dönt,

2. a10 millió Ft-ot meghaladó többletigény esetén a Képviselő-testület dönt.

(8) Az (1)-(3) és (7) bekezdésben nem szabályozott céltartalékok felhasználásáról szóló döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

5. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása a Polgármester hatáskörében

6. § (1) A Képviselő-testület az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján előirányzat módosítási és átcsoportosítási jogot ruház át a Polgármesterre a (2)-(4) bekezdések szerint.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az 5. § (1)-(3) és (7) bekezdéseiben felsorolt átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatos előirányzat-módosításokra és előirányzatok közötti átcsoportosításokra.

(3) Az Önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra a Polgármester jogosult.

(4) A Polgármester a jóváhagyott költségvetés kiemelt előirányzatain belül és között, valamint a költségvetési szervek, továbbá a költségvetési szervek és az Önkormányzat között előirányzat átcsoportosítást, valamint előirányzat módosítást hajthat végre különösen:

1. az Áht. 14. § (3) bekezdés szerinti bevételek és az ezen bevételekből teljesítendő kiadások, valamint az ezen kiadások finanszírozására jóváhagyott önkormányzati támogatás esetén,

2. a feladatellátás csökkenése miatt,

3. évközben jelentkező új feladatellátás és indokolt többletigény esetén,

4. a feladatellátás tervezett módjának változása esetén,

5. a beruházási, felújítási ÁFA és fordított ÁFA közötti előirányzat-rendezés esetén,

6. a pályázatok bevételei és az azok terhére tervezett kiadási előirányzatok módosítása esetén,

7. az egyedi támogatások bevételei és az azok terhére tervezett kiadási előirányzatok módosítása esetén.

(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti előirányzat-módosítások és előirányzat átcsoportosítások utólag beépítésre kerülnek a soron következő költségvetési rendeletmódosításba.

(6) *  Az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet esetén, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban, a Polgármester az Áht. 40. § (5) bekezdése szerint, az Áht. rendelkezéseitől eltérő, az Önkormányzat költségvetése körében az Áht. 40. § (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat. E jogkörében a Polgármester az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kiadási előirányzatait zárolhatja, csökkentheti, törölheti, azon kiadási előirányzatok kivételével, amelyekről szóló döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, a költségvetésben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő. Ezen intézkedéseiről a Képviselő-testület soron következő ülésén be kell számolnia.

(7) * 

6. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása költségvetési szerveknél

7. § (1) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatok módosítását, átcsoportosítását az Áht. 30. § (1), (3) bekezdés, valamint az Ávr. 35. § (10) bekezdés, az Ávr. 36. § (2)-(3) bekezdés, az Ávr. 42. §, az Ávr. 43. § (2)-(3) bekezdés és az Ávr. 44. § (2) bekezdés szerint végezheti a (2)-(11) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások támogatási többletigényt sem a 2020. évben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti módosítással, átcsoportosítással érintett előirányzatok terhére csak a módosítás, átcsoportosítás jóváhagyását követően vállalható kötelezettség, teljesíthető kifizetés.

(4) A költségvetési szervek a bevételi előirányzataikat az eredeti vagy módosított előirányzaton felüli, félévente mindösszesen 500.000 Ft-ot meg nem haladó, pénzügyileg teljesült többletbevétellel saját hatáskörben módosíthatják. E fölött a többletbevétel kizárólag a Képviselő-testület hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítást követően, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegben és kiadási célokra használható fel.

(5) A költségvetési szerv a költségvetési rendeletben jóváhagyott felújítási, beruházási előirányzatokon belül, valamint a felújítási, beruházási és dologi kiemelt előirányzatok között feladatonként legfeljebb 1.000.000 Ft-ig a Polgármester előzetes engedélyét követően saját hatáskörben előirányzat átcsoportosításra jogosult. E fölött az átcsoportosítás kizárólag a Képviselő-testület hatáskörében hajtható végre.

Az átcsoportosítás az eredetileg jóváhagyott feladat végrehajtását nem veszélyeztetheti. Az átcsoportosítással új feladat végrehajtása nem kezdeményezhető.

(6) *  A költségvetési szervek alábbiakban felsorolt kiadási és bevételi előirányzatait (kötött felhasználású előirányzatok) elszámolási kötelezettség terheli:

1. Az élelmezési kiadások és élelmezési bevételek előirányzatai;

2. munkaruha, védőruha kiadási előirányzatai;

3. céljelleggel biztosított személyi juttatások (különböző jogcímeken biztosított kereset-kiegészítés, jutalom) és azok járulékainak előirányzatai;

4. az oktatási, képzési kiadások előirányzatai;

5. az évközi engedélyezett létszámnövekedéshez kapcsolódó kiadási előirányzatok;

6. közüzemi díjak kiadási előirányzatai;

7. karbantartási feladatok kiadási előirányzatai;

8. ellátottak juttatásai bevételi, kiadási előirányzatai;

9. a pályázatok bevételei és az azok terhére tervezett kiadási előirányzatok;

10. az egyedi támogatások bevételei és az azok terhére tervezett kiadási előirányzatok;

11. a járványügyi intézkedések kiadási előirányzatai;

12. az 1-11. pont szerinti kiadási előirányzatokhoz kapcsolódó ÁFA előirányzatok.

(7) A költségvetési szerv jóváhagyott, engedélyezett létszámának évközi változtatása kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe tartozik.

(8) A költségvetési szervek a költségvetési maradványt, ezen belül a személyi juttatásokra fordítható maradványt a Képviselő-testület jóváhagyását követően használhatják fel.

(9) A maradvány elszámolás során a költségvetési szervek maradványából az alábbi tételek kerülnek elvonásra:

1. a kötött felhasználású kiadások előirányzatának szabad maradványa,

2. végleges feladatelmaradás miatt megmaradt összeg,

3. központi költségvetési támogatások jogosulatlanul igényelt összege,

4. személyi juttatások közterhei maradványából azon összeg, mely nem kapcsolódik a személyi juttatásokra jóváhagyott maradványhoz,

5. gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány összege,

6. a kötelezettségvállalással terhelt maradványból azon kiadások, melyek esetében a teljesítés a jogszabályi határidőben nem történt meg,

7. a többletbevételekből képződött maradvány azon része, melyről megállapítható, hogy a bevételi előirányzat alultervezettsége miatt keletkezett.

(10) A kötött felhasználású előirányzatok és a központi költségvetési előirányzatok igénylése, elszámolása, felhasználásának felülvizsgálata során feltárt hibás intézményi adatszolgáltatásból következő befizetési kötelezettségeket és az ehhez kapcsolódó esetleges bírságokat a költségvetési szerveknek saját forrásaiból kell fedeznie, arra az intézmény költségvetési maradványát terhelő befizetési kötelezettség írható elő. Az intézmény, illetve az intézményben foglalkoztatottak feladatellátása során okozott kárból eredő fizetési kötelezettségek teljesítésére a fenntartó finanszírozást nem biztosít, arra az intézménynek saját forrásai terhére kell biztosítania a pénzügyi fedezetet.

(11) Amennyiben a költségvetési szerv a pályázati támogatási összeget, vagy más céljelleggel kapott támogatás összegét, vagy annak egy részét úgy használja fel, hogy annak elszámolását a támogató nem fogadja el, az ezzel kapcsolatban felmerült kiadást a költségvetési szervnek saját költségvetése terhére kell teljesítenie, ezen kiadásra önkormányzati többlettámogatást nem igényelhet.

7. Pénzellátás, pénzintézeti kapcsolatok

8. § (1) A költségvetési szerv az előirányzat-felhasználási ütemterve alapján a kiadásaira vonatkozóan havi bontásban finanszírozási ütemtervet készít, és azt a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig megküldi a Polgármesternek. Az intézmények finanszírozása a felülvizsgált finanszírozási tervek figyelembevételével történik.

(2) A költségvetési szerv az általa elismert, 30 napon túli tartozásállományáról havonta a tárgyhónapot követő hó 5-ig a Polgármester részére adatszolgáltatást teljesít.

(3) Az Önkormányzat a fizetőképessége fenntartásához a Képviselő-testület 461/2019. (XI. 21.) ök. számú határozata alapján folyószámlahitelt (likviditási hitelt) vehet fel. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a hitel igénybevételére a folyószámlahitel szerződésben meghatározottak szerint.

(4) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit a bevételek növelése céljából egy évet meg nem haladó futamidejű betétként lekösse vagy legfeljebb három év futamidejű államilag garantált értékpapírba fektesse.

(5) A Polgármester a (3) bekezdés alapján hozott döntésről a döntést követő képviselő-testületi ülésen, az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről az éves beszámolóról szóló előterjesztés keretében tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) Az Önkormányzat költségvetési szerve hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, a használatába adott ingatlanokat nem terhelheti meg.

8. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2020. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

(2) * 

dr. Filipsz Andrea s. k. Cserdiné Németh Angéla s. k.
jegyző polgármester

Mellékletek a 3/2020. (II. 26.) önkormányzati rendelethez * 

Függelék a 3/2020. (II. 26.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati beruházások és felújítások rendje

(1) Jelen függelék Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) és az Önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményei (költségvetési szervek), beruházási, építési beruházási, rekonstrukciós, felújítási tevékenységeik során (beleértve a pénzeszköz átadás-átvételi megállapodás alapján megvalósuló, illetve a közös beruházási, építési beruházási, rekonstrukciós, felújítási tevékenységeiket is) alkalmazandó közös szabályokat tartalmazza, akár maguk végzik, akár megbízásuk alapján és irányításuk mellett más szervvel végeztetik azokat.

(2) Kivételt képez ez alól, ha nemzetközi szerződés, vagy nemzetközi hitelszerződés eltérő szabályokat állapít meg, vagy a részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósuló, az Önkormányzat vagyonát gyarapító beruházásokra és azok finanszírozási rendjére vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, támogatási szerződések eltérő szabályokat állapítanak meg. A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban, támogatási szerződésekben nem szabályozott kérdésekben szintén e függelék előírásait kell alkalmazni.

(3) Jelen függelék alkalmazása során beruházás, építési beruházás, rekonstrukció, felújítás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben így meghatározott fogalmak.

(4) A (3) bekezdésekben meghatározott feladatok megvalósításának folyamata magába foglalja az előkészítés, a terveztetés, az engedélyek beszerzése, a kivitelezés és a lezárás valamennyi folyamatát.

(5) A (3) bekezdésekben meghatározott feladatokhoz tartozó részfeladatokat és költségeiket világosan, összefüggéseik figyelembevételével kell kimutatni.

(6) Beruházó a részben vagy egészben Önkormányzati költségvetésből, valamint a részben vagy egészben állami pénzeszközökből, egyéb költségvetésen kívüli forrásokból finanszírozott beruházások esetében az Önkormányzat, a Hivatal költségvetéséből finanszírozott beruházási feladatoknál a Hivatal, az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetéséből finanszírozott beruházási feladatoknál a költségvetési szerv.

(7) A beruházó a beruházás lebonyolításával arra megfelelő szakmai felkészültséggel és jogosultsággal rendelkező szervezetet (lebonyolító) megbízhat.

(8) Az Önkormányzatnál, a Hivatalnál és a költségvetési szerveknél megvalósuló beruházási tevékenység előkészítésének, végrehajtásának szakmai irányítását, ellenőrzését a Polgármester látja el.

(9) A beruházás előkészítése a szakmai igények megfogalmazásától a döntés meghozataláig tartó tevékenység-sorozatot tartalmazza.

(10) Az előkészítési folyamat a szakmai igények felmérését, a felmért (bejelentett) igények vizsgálatát (műszaki tartalom és a költségek megalapozottsága tekintetében), a szakmai igények és a lehetőségek összevetését, az igények rangsorolását foglalja magában. A beruházás előkészítése szükség esetén megvalósíthatósági tanulmánnyal zárul.

(11) Megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni azokra a hatósági engedélyhez kötött beruházásokra, amelyeknél más jogszabály előírása alapján tanulmányterv készítése szükséges. Ezekben az esetekben az (1) bekezdésben meghatározott szervek beruházásaikat csak megvalósíthatósági tanulmány birtokában kezdhetik meg.

(12) A megvalósíthatósági tanulmány célja a megalapozott döntést biztosító tanulmánytervek készíttetése (megvalósítás alternatív lehetőségeinek feltárása, a leggazdaságosabb megoldás kiválasztása, a részletek tisztázása).

(13) A beruházás megvalósítása, az engedélyezési, kiviteli, tenderterv elkészítése a beruházó feladata.

(14) Az egy időben azonos tárgyi eszközön végzett építési beruházás és felújítás költségét egymástól el kell választani.

(15) Amennyiben az építési beruházás és felújítás egymástól nem választható el, akkor az elhasználódott tárgyi eszköz együttes kapacitásának, pontosságának, általában eredeti állagának helyreállításával kapcsolatos valamennyi tevékenység építési beruházásnak, az erre fordított valamennyi költség beruházási költségnek minősül és az Önkormányzat költségvetésében is ennek megfelelően kell szerepeltetni.

(16) A megvalósult beruházást a vagyonkezelőnek üzembe helyezésre, illetve aktiválásra át kell adni. Az üzembe helyezési eljárás szabályszerű lefolytatásáról, a beruházásban érdekelt szervek meghívásáról, a szavatossági jogok érvényesítéséről (szerződés eltérő rendelkezésének hiányában), továbbá az üzembe helyezéshez, aktiváláshoz, tulajdonjog bejegyzéshez szükséges dokumentumok és adatok szolgáltatásáról - jogszabály vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a beruházó köteles gondoskodni.

(17) Az építési beruházásra vagy felújításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, hatósági és pénzügyi előírások, valamint az egyéb, szerződéses kötelezettségek betartásáért, a jóváhagyásnak megfelelő megvalósításért, a beruházóra előírt költségvetési, tervezési és beszámolási, statisztikai, egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatásáért a beruházó felelős, abban az esetben is, ha a lebonyolítást más szerv (lebonyolító) végzi.

(18) A beruházás kivitelezésére, az ahhoz kapcsolódó áruk beszerzésére, illetve szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást megkezdeni csak jóváhagyott pénzügyi fedezet birtokában lehet.

(19) A beruházások éves pénzügyi szükségletét az Önkormányzat költségvetési rendeletében feladatonként kell szerepeltetni. A beruházás költség-előirányzatait a beruházás megkezdésének várható időpontjában becsült ellenszolgáltatással kell tervezni. A költségek között az általános forgalmi adót külön rovatban kell feltüntetni.

(20) A beruházás akkor befejezett, ha a beruházás megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettséget elszámolták és a beszerzett, előállított vagyontárgyakat (tárgyi eszközöket) üzembe helyezték és a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően aktiválták.


  Vissza az oldal tetejére