Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2020. (X. 9.) *  önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye jelképei

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat elismeri, és ápolja az elnevezésében megjelenített három városrész saját hagyományait és értékeit.

2. § (1) Az Önkormányzat székhelye: 1153 Budapest XV. kerület, Bocskai utca 1-3.

(2) Az Önkormányzat internetes honlapot működtet, amelynek webcíme: www.bpxv.hu (a továbbiakban: az Önkormányzat honlapja).

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a zászló és a címer.

(2) Az Önkormányzat címere: csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.

(3) Az Önkormányzat zászlaja: 2 m x 1m-s méretű fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az Önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.

(4) Az Önkormányzat logója hullámosan hajlított „XV.” grafika, amelyben az „X” kék, a „V” szürke és az „XV” képet követő pont kék színű. A „XV.” grafika alatt félkövér, teljesen nagybetűs, szürke színű „XV. KERÜLET” felirat, alatta pedig kék színű, ponttal elválasztott „RÁKOSPALOTA ● PESTÚJHELY ● ÚJPALOTA” szöveg olvasható.

(5) Az Önkormányzat nevének és jelképeinek védelmét, valamint használatának részletes szabályait külön rendelet határozza meg.

2. Az Önkormányzat szervezete

4. § Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

5. § A Képviselő-testület húsz fő képviselő tagból és a polgármesterből áll.

6. § A Képviselő-testület szervei a polgármester, a bizottságok, a polgármesteri hivatal és a jegyző.

3. Az Önkormányzat kapcsolatai

7. § Budapest Főváros kétszintű önkormányzati rendszeréből adódó sajátosságokra figyelemmel az Önkormányzat sokrétű, szoros partneri együttműködésre törekszik Budapest Főváros Önkormányzatával és a többi kerületi önkormányzattal, különös tekintettel a szomszédos kerületek önkormányzataira.

8. § A hazai és külföldi helyi önkormányzatokkal való kétoldalú kapcsolattartás szabályait külön rendelet szabályozza.

9. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek intézésébe széles körben bevonja a XV. kerületben működő civil szervezeteket, egyházakat, vallásfelekezeteket és vallási közösségeket.

(2) Az Önkormányzat elkötelezett a nemzetiségek kultúrájának támogatása mellett. A Képviselő-testület e rendelet szabályai szerint biztosítja a XV. kerületben működő települési nemzetiségi önkormányzatok törvényben előírt bevonását a nemzetiségeket érintő döntések meghozatalába.

(3) Az Önkormányzat a XV. kerületben működő települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítására a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott tartalommal közigazgatási szerződést köt, aminek keretében biztosítja különösen

a) előzetesen egyeztetett időpontban, legalább havonta 32 órában az Önkormányzat székhelyén kijelölt helyiségek használatát, és viseli a használattal járó rezsiköltséget,

b) a nemzetiségi önkormányzat testületi ülései előkészítésének, valamint döntései végrehajtásának adminisztrációs feltételeit,

c) a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátását.

10. § (1) A XV. kerületben gyermek és ifjúsági önkormányzat működik, amelynek elnevezése Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat (a továbbiakban: GYIÖK).

(2) A GYIÖK tagjai közül választja meg polgármesterét, alpolgármestereit. Saját szervezeti és működési szabályzat szerint tevékenykedik, amit a Képviselő-testület gyermek- és ifjúságpolitikai feladatokat ellátó bizottsága hagy jóvá.

(3) Az Önkormányzat az éves költségvetésében a GYIÖK működéséhez támogatást biztosít.

11. § (1) A Képviselő-testület meghatározott településrész lakosságát közvetlenül érintő ügyről, tájékoztatás céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum megszervezéséről és lebonyolításáról a Képviselő-testület határozata alapján a polgármester gondoskodik. Ennek keretében

a) a lakossági fórumról az érintett településrész lakosságát értesíti, a lakossági fórum helyét, időpontját és tárgyát az Önkormányzat honlapján közzéteszi,

b) a lakossági fórumot vezeti.

(3) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, ami tartalmazza

a) a fórum tárgyát, időpontját és helyét,

b) a felszólalók kérése esetén a felszólalók megnevezését,

c) és a felszólalások lényegét.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a jegyzőkönyvet közzéteszi az Önkormányzat honlapján. A közzétett jegyzőkönyvben a felszólaló megnevezése csak a felszólaló kérése esetén kerül nyilvánosságra-hozatalra.

(5) Az e §-ban foglaltak nem érintik a polgármester és a képviselők azon jogát, hogy bármely helyi közéleti kérdésben informális fórumot szervezzennek.

II. fejezet

A képviselő

4. A képviselő jogai és kötelezettségei

12. § (1) A képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) 32. § (2) bekezdés a)-h) pontjában meghatározottakon túl jogosult:

a) külön rendeletben meghatározottak szerint tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra,

b) külön rendeletben meghatározottak szerint képviselői tevékenységének ellátása céljából a XV. kerületben kedvezményes díjon az Önkormányzat helyiségében iroda bérletére.

(2) A képviselő az e minőségében végzett tevékenységéről jogosult félévente 1/5-öd oldal terjedelemben írásos beszámolót közzétenni az Önkormányzat által fenntartott helyi közéleti lapban. A beszámolót az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztséget betöltő képviselőt képviselői tiszteletdíj és kedvezményes irodabérleti jog nem illeti meg.

13. § (1) A képviselő részére a képviselő-testületi és bizottsági meghívókat és a kapcsolódó dokumentumokat az erre szolgáló informatikai rendszeren keresztül kell rendelkezésre bocsátani. Dokumentumok papír alapú rendelkezésre bocsátását az informatikai rendszert érintő üzemzavar esetén vagy célszerűségi okokból a jegyző engedélyezheti.

(2) A képviselő jogosult a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések kezelését szolgáló informatikai rendszer elérésére, és köteles annak használatára.

(3) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott informatikai rendszerhez való távoli hozzáférést is lehetővé tevő informatikai eszközöket bocsát a képviselő rendelkezésére.

(4) A képviselő az (1)-(3) bekezdés szerinti adatkezelés során köteles betartani az informatikai biztonsági és adatvédelmi szabályzat előírásait. Informatikai biztonsági esemény vagy adatvédelmi incidens bekövetkezésének észlelése esetén köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni.

14. § A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában foglalt kötelezettségeinek teljesítésén túl köteles háromhavonta egy alkalommal az Önkormányzat honlapján legalább 15 nappal korábban előzetesen meghirdetett időpontban fogadóórát tartani.

15. § (1) A képviselő a Képviselő-testület és a bizottság üléséről történő távolmaradást annak okának megjelölésével

a) Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülése esetében a polgármesternek,

b) bizottság rendes és rendkívüli ülése esetében a bizottság elnökének

az ülést megelőzően legalább 24 órával korábban köteles elektronikus levélben bejelenteni.

(2) Ha a képviselő a tárgyhónapban tartott képviselő-testületi, bizottsági ülés, - több ülés esetén - ülések döntéshozatalaitól igazolatlanul távol marad, a részére megállapított havi tiszteletdíjat az igazolatlan távolmaradás arányában csökkenteni kell.

(3) A tiszteletdíj csökkentéséről a polgármester javaslatára a költségvetési feladatokat ellátó bizottság dönt. A döntés ellen az érintett a Képviselő-testülethez fordulhat.

(4) A távollét igazolásának módját és a tiszteletdíj csökkentésének részletes szabályait külön rendelet határozza meg.

16. § (1) A képviselői megbízatás keletkezését követő öt munkanapon belül a jegyző írásban tájékoztatja a képviselőt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, az összeférhetetlenségre és a méltatlanságra vonatkozó törvényi rendelkezésekről. A tájékoztatásnak ki kell térnie a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő bejelentkezési kötelezettségre.

(2) A képviselő vagyonnyilatkozatát - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A képviselői megbízatás keletkezését követő öt munkanapon belül a jegyző írásban tájékoztatja a képviselőt a személyes adatainak polgármesteri hivatal általi kezeléséről az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679. rendelet (a továbbiakban: GDPR) 13. és 14. cikkének megfelelően.

17. § (1) A jegyző minden harmadik hónap 15. napjáig ellenőrzi, hogy a képviselő szerepel-e az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozás-mentes adózói adatbázisban.

(2) A jegyző írásban értesíti az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságot, ha

a) a képviselő nem igazolta az Mötv. 38. § (4) bekezdésében meghatározott módon a köztartozásmentes adózói adatbázisba való bejelentkezést,

b) a köztartozásmentes adózói adatbázisba bejelentkezett képviselő az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során már nem szerepel az adatbázisban.

(3) A jegyző (2) bekezdés szerinti jelzése alapján az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság 30 napon belül megvizsgálja, hogy fennáll-e az Mötv. 38. § d) pontja szerinti méltatlansági ok. A bizottság a vizsgálat során az érintett képviselőt személyesen meghallgatja, és az állami adóhatóságot megkeresheti.

(4) A méltatlansági ok megállapítása esetén az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság kezdeményezi a Képviselő-testületnél a méltatlanság megállapítását.

(5) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnöke írásban tájékoztatja az érintett képviselőt, ha a (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye szerint a képviselőnek köztartozása áll fenn, de az Mötv. 38. § d) pontja szerinti méltatlansági ok fennállása nem állapítható meg. A tájékoztató tartalmazza a köztartozás megfizetésének elmaradása esetén beálló méltatlansági ok jogkövetkezményét.

5. A képviselőcsoport

18. § (1) A képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot alakíthatnak.

(2) A képviselőcsoport tagjainak a száma legalább három fő.

(3) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(4) A képviselőcsoport működési rendjét maga alakítja ki, és tagjai közül vezetőt választ.

(5) A képviselőcsoport megalakulását annak vezetője három napon belül írásban bejelenteni polgármesternek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, tagjainak névsorát és vezetőjének nevét.

19. § (1) A független képviselő bármelyik képviselőcsoporthoz csatlakozhat, ha a képviselőcsoport a csatlakozást elfogadja.

(2) A képviselőcsoporthoz történő csatlakozást a képviselőcsoport vezetője három napon belül írásban bejelenti a polgármesternek.

20. § (1) A képviselőcsoport tagja a képviselőcsoport vezetőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal a képviselőcsoportból bármikor kiléphet.

(2) A képviselő a kilépését három napon belül írásban bejelenti a polgármesternek.

21. § (1) A képviselőcsoport megszűnik, ha

a) a tagjai többségi döntéssel feloszlatják,

b) tagjainak száma 30 napot meghaladóan három fő alá csökken.

(2) A képviselőcsoport (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését a polgármesternek írásban kell bejelenteni.

(3) A képviselőcsoport (1) bekezdés b) pontja szerinti megszűnését a polgármester jelenti be a megszűnési ok beállását követő képviselő-testületi ülés megnyitását követően.

22. § A polgármester a képviselőcsoport

a) megalakításáról,

b) a képviselőcsoporthoz való csatlakozásról,

c) a képviselőcsoportból való kilépésről,

d) a képviselőcsoportból való kizárásról és

e) a képviselőcsoport feloszlatásáról

érkezett bejelentésről szóban tájékoztatja a Képviselő-testületet a bejelentést követő ülés megnyitását követően.

23. § A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője vagy az a tagja képviseli, akit a képviselőcsoport az adott kérdésben képviseleti joggal felruház.

24. § A képviselőcsoport működéséhez a polgármesteri hivatal épületében irodahelyiséget kell biztosítani.

25. § A képviselőcsoport hetente egy alkalommal sajtótájékoztatót tarthat a polgármesteri hivatal erre a célra kijelölt helyiségében. A sajtótájékoztató pontos időpontját a képviselőcsoport köteles 24 órával korábban a polgármesternek előzetesen bejelenteni.

6. A tanácsnok

26. § (1) A Képviselő-testület tanácsnokot választhat

a) határozott időre valamely meghatározott feladat felügyeletére,

b) határozatlan időre egyes önkormányzati feladatkörök ellátásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A tanácsnok megválasztásáról szóló határozatban rendelkezni kell:

a) a megbízatás időtartamáról,

b) az ellátandó feladatokról,

c) a beszámolás módjáról és határidejéről,

d) amennyiben a feladat jellege előterjesztés előkészítését igényli, az előterjesztés benyújtásának határidejéről.

(3) A tanácsnok a polgármesterhez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(4) A polgármester vagy bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület a tanácsnokot visszahívhatja.

III. fejezet

A Képviselő-testület szervei

7. A bizottságok

27. § A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság,

b) Jogi Bizottság,

c) Kerületfejlesztési Bizottság,

d) Népjóléti Bizottság,

e) Kulturális Bizottság,

f) Budapest Bizottság.

28. § (1) Az állandó bizottságok tagjainak száma hét fő.

(2) Az állandó bizottság elnökének munkáját két alelnök segíti, akiket a bizottság tagjai közül a Képviselő-testület választ meg.

(3) Az állandó bizottság nem képviselő tagja külön rendeletben meghatározottak szerint tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra jogosult.

(4) Az állandó bizottság nem képviselő tagjának bizottság üléséről történő távolmaradása esetén a képviselők távolmaradására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az állandó bizottság nem képviselő tagjára megfelelően alkalmazni kell a 16. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 17. §-ban foglalt rendelkezéseket.

29. § (1) A Pénzügyi Bizottság feladatkörébe tartozik:

a) a költségvetéssel,

b) a lakásgazdálkodás kivételével a vagyongazdálkodás és a tulajdonosi jogok gyakorlásával,

c) a gazdaságpolitikával,

d) a beszerzésekkel, valamint

e) a közterület-használattal

összefüggő feladatok ellátása.

(2) A Jogi Bizottság feladatkörébe tartozik:

a) az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel,

b) az Mötv. szerinti vagyonnyilatkozat vizsgálati feladatokkal,

c) a rendeletalkotással, valamint

d) az Önkormányzat jelképeinek védelmével

összefüggő feladatok ellátása.

(3) A Kerületfejlesztési Bizottság feladatkörébe tartozik:

a) a helyi értékvédelemmel,

b) a környezetvédelemmel,

c) a közbiztonsággal,

d) a településfejlesztéssel,

e) a településképpel, valamint

f) a településrendezéssel

összefüggő feladatok ellátása.

(4) A Népjóléti Bizottság feladatkörébe tartozik:

a) az egészségüggyel,

b) a szociális ellátásokkal,

c) a bölcsődei ellátással, valamint

d) a lakásgazdálkodással,

összefüggő feladatok ellátása.

(5) A Kulturális Bizottság feladatkörébe tartozik:

a) a kultúrával,

b) a közművelődéssel,

c) a közneveléssel,

d) a sporttal,

e) a gyermek- és ifjúságpolitikával,

f) a civil kapcsolatokkal,

g) az egyházi kapcsolatokkal, valamint

h) a nemzetiségi ügyekkel

összefüggő feladatok ellátása.

(6) A Budapest Bizottság feladatkörébe tartozik:

a) Budapest Főváros Önkormányzatával és Budapest Főváros kerületi önkormányzataival való kapcsolattartással, valamint

b) az Önkormányzat fejlesztési és beruházási terveinek állami és fővárosi tervekkel való összhangjának biztosításával

összefüggő feladatok ellátása.

30. § (1) A Képviselő-testület a 1. mellékletben meghatározott hatásköreinek gyakorlását állandó bizottságaira ruházza át.

(2) A Képviselő-testület egyéb rendeleteiben az állandó bizottságokra átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

31. § A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetésben meghatározott szakértői keretet biztosít az állandó bizottságok részére. A keret terhére meghatározott feladat ellátására bizottság döntése alapján a polgármester szakértőt bízhat meg. A szakértői megbízások teljesítését a bizottság elnöke igazolja.

32. § (1) A Képviselő-testület a polgármester vagy legalább öt képviselő javaslatára meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot létrehozó határozatban rendelkezni kell a bizottság:

a) elnevezéséről,

b) tagjainak számáról,

c) a bizottság tagjainak, elnökének és alelnökének megválasztásáról,

d) az elvégzendő feladatokról,

e) a feladat elvégzésének határidejéről,

f) a beszámolás módjáról.

33. § (1) Az ideiglenes bizottság a létrehozásáról szóló határozatban foglalt határidőig köteles elvégezni feladatát, és benyújtani beszámolóját a Képviselő-testületnek.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása a beszámoló Képviselő-testület általi elfogadásával szűnik meg.

(3) A Képviselő-testület a beszámoló elfogadásával egyidejűleg további kapcsolódó feladat meghatározásával és határidő tűzésével dönthet az ideiglenes bizottság megbízatásának meghosszabbításáról.

(4) A beszámoló elutasítása esetén a Képviselő-testület dönt:

a) az ideiglenes bizottság megbízatásának megszüntetéséről,

b) határidő tűzésével az ideiglenes bizottság új beszámoló elkészítésére kötelezéséről.

8. A polgármester

34. § A polgármester a tisztségét főállású polgármesterként látja el.

35. § (1) Ha a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a polgármester jogosult döntéshozatalra - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek (Mötv. 42. §) és a jogorvoslati eljárásban hozott döntés kivételével - feltéve, hogy az

a) jogszabályban meghatározott kötelező önkormányzati feladat végrehajtását szolgálja, és a döntés hiányában a feladat ellátása meghiúsulna vagy annak ellátásában mulasztás következne be,

b) olyan önként vállalt önkormányzati feladat ellátását szolgálja, amelyre az Önkormányzat tárgyévi költségvetése előirányzatot tartalmaz.

(2) A polgármester a Képviselő-testület két ülése között felmerülő halaszthatatlan esetben döntést hozhat a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket.

(3) A polgármester az (1)-(2) bekezdés szerinti döntéséről és annak indokairól a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

36. § (1) A Képviselő-testület a 3. mellékletben meghatározott hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(2) A Képviselő-testület egyéb rendeleteiben a polgármesterre átruházott hatásköreinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

37. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással helyettesítésére és munkájának segítségére

a) a Képviselő-testület tagjai közül legalább egy főállású alpolgármestert választ,

b) további főállású vagy társadalmi megbízatású alpolgármestereket választhat.

(2) Az alpolgármesterek száma nem haladhatja meg a három főt.

38. § A polgármester normatív utasításban határozza meg

a) általános helyettesét,

b) tartós távolléte, akadályoztatása esetére helyettesítésének rendjét,

c) az alpolgármesterek közötti feladatmegosztást,

d) a polgármester hatáskörébe tartozó egyes ügyek kiadmányozásának rendjét.

(2) A polgármester általános helyettesének a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert bízhat meg.

39. § Ha a polgármester megbízatása nem új polgármester választásával szűnik meg, az új polgármester megválasztásáig a polgármesteri jogköröket a polgármester általános helyettesi feladatait ellátó alpolgármester, ennek hiányában a helyettesítési rend szerint sorrendben következő alpolgármester látja el.

40. § A polgármester és az alpolgármester köteles az Önkormányzat honlapján legalább 15 nappal korábban előzetesen meghirdetett időpontban fogadóórát tartani.

9. A jegyző

41. § A Képviselő-testület az 5. mellékletben meghatározott hatásköreinek gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

42. § A jegyző köteles az Önkormányzat honlapján legalább 15 nappal korábban előzetesen meghirdetett időpontban fogadóórát tartani.

43. § A polgármester a jegyző javaslatára egy aljegyzőt nevez ki.

44. § (1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a polgármester a polgármesteri hivatalból a jegyzői feladatok ellátásával - a jegyző vagy aljegyző kinevezéséig - olyan közszolgálati tisztviselőt bíz meg, aki a jegyzői kinevezés törvényi feltételeinek egyébként megfelelne.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül, ha a jegyző és az aljegyző egyidejűleg harminc napot meghaladóan nem tudják ellátni a jegyzői feladatokat.

10. A polgármesteri hivatal

45. § (1) A Képviselő-testület Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalotai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) elnevezéssel egységes polgármesteri hivatalt tart fenn.

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 1153 Budapest XV. kerület, Bocskai utca 1-3.

46. § A Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszámát az Önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.

47. § A Képviselő-testület a polgármester által a jegyző javaslatára benyújtott előterjesztés alapján meghatározza a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét.

IV. fejezet

A Képviselő-testület működésének alapvető szabályai

11. A Képviselő-testület ülésének formái

48. § A Képviselő-testület ülésének formái:

a) alakuló ülés,

b) rendes ülés,

c) rendkívüli ülés,

d) együttes ülés,

e) közmeghallgatás.

49. § A Képviselő-testület az Önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Az ülés az Önkormányzat közigazgatási területén más alkalmas helyszínen is megtartható. A helyszín akkor tekinthető alkalmasnak, ha a Képviselő-testület ülésének lebonyolítása és nyilvánossága e rendelet szabályai szerint biztosítható.

50. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését attól a naptól számított tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni, hogy a Képviselő-testület valamennyi tagja megválasztásának eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedett, és minden olyan jogorvoslati eljárás, aminek jogkövetkezménye lehet a választás megismételtetése jogerősen, a választás megismétlése nélkül lezárult.

(2) Ha az Alkotmánybíróság az (1) bekezdés szerinti valamely döntés végrehajtását felfüggesztette, a határidőt az ügy érdemében hozott alkotmánybírósági döntésnek az Alkotmánybíróság honlapján való közzétételétől kell számítani.

51. § A rendes ülés a Képviselő-testület féléves munkatervében meghatározott ülés.

52. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, ha a soron következő rendes ülést megelőzően szükséges a Képviselő-testület döntése. A polgármester a rendkívüli ülés meghívójában köteles megindokolni, miért szükséges a soron következő rendes ülést megelőző döntéshozatal.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerint a Képviselő-testület valamely döntésének ismételt tárgyalását kezdeményezi.

(3) A polgármester az Mötv. 44. §-ának megfelelően köteles tizenöt napon belül rendkívüli ülést összehívni. Az indítványnak tartalmaznia kell az összehívás indokát és a javasolt napirendet.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti indítvány a Képviselő-testület döntésének kezdeményezésére irányul, az indítványhoz csatolni kell a döntési javaslatot tartalmazó e rendelet szabályainak megfelelő előterjesztést.

(5) A Képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti indítványban megjelölt ügyet szabályszerűen benyújtott előterjesztés hiányában is megvitathatja, de arról döntést nem hozhat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozást a Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője által előterjesztett indítvány esetében nem kell alkalmazni.

(7) Nem köteles a polgármester rendkívüli ülés összehívására, ha a (3) bekezdés szerinti indítványt a munkaterv szerint soron következő rendes ülést megelőző tizenöt napon belüli időpontban terjesztik elő. A rendkívüli ülés összehívásának mellőzése esetén az indítványban szereplő ügyet a polgármester a rendes ülésre napirend kiegészítéseként terjeszti elő.

53. § (1) A Képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést tarthat.

(2) Az együttes ülés szabályairól és a határozathozatal rendjéről az érintett önkormányzatok az ülés előkészítése során, előzetesen állapodnak meg.

54. § (1) A közmeghallgatás a Képviselő-testület ülésének a lakosság közvetlen bevonásával történő sajátos formája, amelyet a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megfogalmazásának fórumaként évente egy alkalommal kell megtartani.

(2) A Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő meghatározott ügyek megvitatása érdekében további közmeghallgatást is tarthat.

(3) A közmeghallgatásra a helyi közügyet érintő kérdést vagy javaslatot a közmeghallgatást megelőző második munkanap 12 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesterhez. A közmeghallgatás meghívójának tartalmaznia kell a kérdés és javaslat benyújtásának módjáról és határidejéről szóló tájékoztatást.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdéseket és javaslatokat a polgármester helyben szóban vagy a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül írásban megválaszolja. Az írásbeli válaszokat a polgármester a képviselőknek is megküldi.

(5) A közmeghallgatás nem tartható meg, ha a Képviselő-testület annak napirendjét nem fogadja el. Ha a Képviselő-testület a napirendet a határozatképesség hiánya miatt nem tudja elfogadni a közmeghallgatás helyett a megjelentek részvételével lakossági fórum tartható.

12. A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága

55. § (1) A Képviselő-testület ülésének helyszínén lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ülésen megjelenő érdeklődők a terem befogadóképességének keretei között az ülést személyesen nyomon követhessék.

(2) A sajtó képviselői az ülés helyszínéről az ülés szükségtelen zavarása nélkül szabadon tudósíthatnak.

56. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ülés levezetője köteles kezdeményezni a zárt ülés elrendelését.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a polgármester előzetesen írásban nyilatkozatra kéri fel a személyes döntés érintettjét, hogy kéri-e zárt ülés tartását. Az érintett nyilatkozatát az előterjesztéshez mellékelni kell. Több érintett esetén nyilvános ülés megtartására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az érintettek egyike sem kéri zárt ülés tartását.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendelését a Képviselő-testület bármelyik tagja kezdeményezheti.

(4) Az érintett személy meghívása zárt ülés elrendelésének kezdeményezése esetén is kötelező.

(5) A zárt ülés dokumentumainak megismerésére jogosultakat és a zárt ülésen résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli az általuk megismert személyes adatok és a védendő üzleti titok tekintetében.

13. A munkaterv

57. § A testületi munka tervszerűségének és átláthatóságának biztosítása érdekében a Képviselő-testület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

58. § (1) A Képviselő-testület a munkatervről a félévet megelőző utolsó rendes ülésén a polgármester előterjesztésére dönt.

(2) A munkatervben meg kell határozni:

a) a rendes ülések tervezett időpontját,

b) a törvényességi ellenőrzésre bemutatás határidejét,

c) a meghívó kiküldésének határidejét,

d) a várható előterjesztéseket, az előterjesztő és az előkészítésért felelős megjelölésével,

e) a tervezett tájékoztatókat,

f) a közmeghallgatás tervezett időpontját.

(3) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

14. A Képviselő-testület ülésére benyújtható dokumentumok

59. § (1) A Képviselő-testület ülésére:

a) a 77. § szerinti interpelláció,

b) a 85. § szerinti előterjesztés és

c) tájékoztató

nyújtható be.

(2) A tájékoztató önkormányzati rendeletben foglaltak szerint áttekintést ad a Képviselő-testület szervének vagy az Önkormányzat intézményének tevékenységéről. A tájékoztatót a Képviselő-testület nem tárgyalja, arról határozatot nem hoz.

15. A képviselő-testületi ülés összehívásának rendje

60. § (1) A Képviselő-testület július és augusztus kivételével minden hónapban legalább egy rendes ülést tart.

(2) A rendes ülést és a közmeghallgatást a munkatervben megjelölt időpontig, de legkésőbb az ülés napját megelőző nyolcadik munkanapon össze kell hívni.

(3) A rendkívüli ülést az ülés napját megelőzően legalább három nappal kell összehívni.

(4) Az alakuló ülést az ülés napját megelőzően legalább öt nappal kell összehívni.

61. § (1) A polgármester a rendes ülést indokolt esetben a munkatervben meghatározottól eltérő, későbbi időpontra is összehívhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerint elhalasztott ülést a munkatervben meghatározott időponttól számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni, de nem később, mint a munkaterv szerinti soron következő ülés időpontja.

(3) Az ülés összehívása helyett a benyújtott előterjesztések a munkaterv szerinti soron következő ülés napirendjére is felvehetőek, ha soron következő ülést az elhalasztott ülés munkatervben meghatározott időpontjától számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

62. § Ha 30 napot meghaladóan

a) a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség is betöltetlen, vagy

b) a polgármester és a helyettesítésére jogosult alpolgármester is akadályozott,

az ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze.

63. § (1) A Képviselő-testület ülését az írásbeli meghívónak az Önkormányzat honlapján történő közzétételével, és a meghívottak részére történő megküldéssel kell összehívni.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a benyújtott előterjesztéseket. A meghívóban jelezni kell, ha az előterjesztés részét képező dokumentum, adat vagy nyilatkozat csak későbbi időpontban fog rendelkezésre állni. Legkésőbb az előterjesztést tárgyaló képviselő-testületi ülésig az előterjesztés hiányosságait pótolni kell.

(3) A képviselők részére a meghívót a 13. § (1) bekezdésben meghatározott módon kell megküldeni. Amennyiben az elektronikus levélcím rendelkezésre áll a többi meghívott részére a meghívót elektronikus levélben, ennek hiányában postai úton kell megküldeni.

(4) A meghívó tartalmazza:

a) ülés időpontját, helyszínét és az 48. § szerinti formáját,

b) a napirendi javaslatot,

c) az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések iktatószámának és az előterjesztő személyének megjelölését,

d) az ülésre benyújtott tájékoztatók megjelölését.

(5) Az ülés meghívóját a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat által fenntartott televízióban is közzé kell tenni.

64. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőt,

b) a jegyzőt, az aljegyzőt,

c) azt az alpolgármestert, aki a Képviselő-testületnek nem tagja, valamint az állandó bizottság nem képviselő tagját,

d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

e) a XV. kerületben egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

f) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

g) a GYIÖK elnökét,

h) az Önkormányzat gazdasági társaságainak, költségvetési szerveinek vezetőit,

i) az egyes napirendi pontoknál érintett más személyeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott b)-i) pontjában meghatározott személyek a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) A tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni azon önszerveződő közösségek képviselőit, amelyek az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban vállalták valamely közfeladat ellátásában való közreműködést. A tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségekről és azok tevékenységi köréről a polgármester nyilvántartást vezet, amit az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

16. Az ülés napirendi javaslata

65. § (1) A rendes ülés napirendi javaslatában szerepeltetni kell minden olyan előterjesztést, amit az arra jogosult a munkatervben megjelölt határidőn belül benyújtott.

(2) A napirendi javaslatban előterjesztésként szerepeltetni kell azt a szabályszerűen benyújtott sürgősségi javaslatot, aminek napirendre vételét a Képviselő-testület a megelőző rendes ülésén elutasította.

(3) A napirendi javaslatban szerepeltetni kell a szabályszerűen benyújtott sürgősségi javaslatot.

(4) A polgármester az előterjesztés és a sürgősségi javaslat napirendi javaslatba vételét mellőzi, ha az elkésett, vagy nem felel meg a jogszabályokban előírt tartalmi és formai követelményeknek. A mellőzés indokairól az előterjesztőt írásban tájékoztatni kell.

66. § A rendkívüli ülés napirendi javaslata a polgármester által megtárgyalni javasolt előterjesztéseket, valamint az Mötv. 44. §-ának megfelelő indítvány esetén az abban megjelölt javaslatot tartalmazza.

67. § (1) Az alakuló ülés napirendi javaslata az Mötv-ben meghatározott kötelező napirendi pontokat és a polgármester által javasolt előterjesztéseket tartalmazhatja.

(2) A polgármester felkéri a Budapest Főváros XV. Kerületi Helyi Választási Bizottság elnökét, hogy az alakuló ülésen adjon tájékoztatást a választás lebonyolításáról. A felkérés elfogadása esetén a tájékoztatót az alakuló ülés napirendi javaslatának első pontjaként kell szerepeltetni.

68. § (1) A meghívóban megjelölt napirendi javaslat

a) az 52. § (7) bekezdés szerinti napirend kiegészítés előterjesztése,

b) sürgősségi javaslat előterjesztése,

c) kiegészítő előterjesztés előterjesztése,

d) az előterjesztés visszavonása

esetén módosítható.

(2) A módosított meghívót közzé kell tenni, és mindenkinek meg kell küldeni, akinek a meghívót is megküldték.

17. A Képviselő-testület ülésének vezetése és rendjének fenntartása

69. § (1) Az ülést a polgármester, távollétében az általa az ülés vezetésével megbízott, ennek hiányában helyettesítési rend szerinti olyan alpolgármester vezeti, aki tagja a Képviselő-testületnek.

(2) A polgármester az ülés vezetését ideiglenesen átadhatja az alpolgármesternek.

(3) Amennyiben az ülést a 62. § szerint a korelnök hívta össze, az ülést a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.

70. § Az ülés vezetője:

a) megnyitja, berekeszti az ülést, biztosítja az ülés zavartalan lefolytatását,

b) megállapítja a határozatképességet vagy a határozatképesség hiányát,

c) előterjeszti a napirendi javaslatot,

d) az elfogadott napirend sorendjében napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,

e) az ülésen felszólalhat, felszólalása során jogait a képviselőkkel azonos módon gyakorolhatja,

f) szünetet rendelhet el,

g) az ülést megszakíthatja,

h) az e rendelet szerinti esetekben az ülés elnapolhatja vagy berekesztheti.

71. § (1) Ha a meghívóban meghatározott időpontban a határozatképességhez szükséges számú képviselő jelen van, az ülés vezetője az ülést megnyitja.

(2) Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghívóban meghatározott időpontot követő harminc percen belül nincs jelen, és a határozatképesség belátható időn belüli biztosítására nincs lehetőség az ülés vezetője az ülést elnapolja.

(3) Az ülés vezetője tizenöt perc szünetet rendel el, ha a Képviselő-testület az ülés során válik határozatképtelenné. Amennyiben a határozatképesség nem állítható helyre az ülés vezetője az ülést berekeszti.

72. § (1) Az ülés vezetője rendreutasítja azt, aki a Képviselő-testület tekintélyét vagy más képviselő személyét, emberi méltóságát sértő kifejezést használ vagy a tanácskozás rendjére, a szavazás módjára vonatkozó szabályait megszegi.

(2) Az ülés vezetője a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti.

(3) Az ülés vezetője a képviselőtől vagy az ülésen tanácskozási joggal jelen lévő személytől megvonhatja a szót, ha

a) az (1) bekezdés szerinti magatartást a felszólalása során követi el, és e megatartásával a rendreutasítás ellenére sem hagy fel,

b) a (2) bekezdés szerinti második figyelmeztetés ellenére sem tér a tárgyra.

(4) Akitől a (3) bekezdés szerint megvonták a szót, az érintett napirendi pont vitájában a továbbiakban nem kaphat szót.

(5) Az ülés vezetője az ügyrendi hozzászólás során megvonja a szót, ha a képviselő vagy nem képviselő alpolgármester a 80. § (1) bekezdés szerint nem tesz szabályszerű ügyrendi javaslatot. Akitől e bekezdés szerint megvonták a szót, az érintett napirendi pont vitájában ismételt ügyrendi hozzászólásra nem kaphat szót.

(6) Az ülés vezetője a képviselő és a jegyző kivételével az ülésterem elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki az (1) bekezdés szerinti magatartásával a második rendreutasítás ellenére sem hagy fel.

(7) Az ülés vezetője legfeljebb harminc percre megszakítja az ülést, ha ott olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(8) Ha a megszakított ülés harminc perc elteltével sem folytatható, az elnök az ülést berekeszti és azt nyolc napon belüli időpontra ismételten összehívja. Az így összehívott ülést a megzavart napirendi pont ismételt tárgyalásával kell kezdeni.

73. § (1) A polgármester

a) a 71. § (2) bekezdése szerint elnapolt ülést változatlan napirendi javaslattal,

b) a 71. § (3) és a 72. § (8) bekezdés szerint berekesztett ülést a le nem zárt napirendi pontokat tartalmazó napirendi javaslattal

nyolc napon belüli időpontra köteles összehívni.

(2) Ha az elnapolást vagy a berekesztést követő nyolc napon belül a Képviselő-testület rendes ülést tart, a polgármester az elnapolt vagy berekesztett ülés ismételt összehívása helyett a rendes ülés napirendi javaslatát az (1) bekezdés szerinti napirendi pontokkal kiegészítheti.

(3) Teljes egészében meg kell ismételni annak a napirendi pontnak a vitáját, amelynek során a 71. § (3) bekezdése vagy a 72. § (8) bekezdése szerint berekesztésre sor került.

18. A protokolláris bejelentés és a protokolláris esemény

74. § (1) Az ülés megnyitását követően, a napirendi vita előtt a polgármester valamely, a XV. kerület szempontjából jeles eseményről való megemlékezés vagy a XV. kerülethez kötődő, kiemelkedő teljesítményt elért személy vagy szervezet méltatása, köszöntése céljából két percben protokolláris bejelentést tehet.

(2) A polgármester döntése alapján az ülés megnyitását követően a Képviselő-testület által alapított kitüntetések és díjak átadására is sor kerülhet. A protokolláris eseményről a képviselőket a meghívó kiküldésével egyidejűleg értesíteni kell.

19. A napirend előtti felszólalás

75. § (1) Az ülés megnyitását és a protokolláris bejelentést vagy protokolláris eseményt követően a polgármester és a képviselő az Önkormányzat feladatkörét érintő, kiemelten fontos ügyben két percben felszólalhat.

(2) A képviselőnek a napirend előtti felszólalási szándékát az ülés megnyitása előtt be kell jelentenie a polgármesternek.

20. Döntés a napirendről

76. § (1) A napirendi javaslatot az ülés vezetője szóban ismerteti. Célszerűségi okokból az egyes napirendi pontokat a meghívóban kiküldött napirendi javaslattól eltérő sorrendben terjesztheti elő, amit indokolni köteles.

(2) Az előterjesztett napirendi javaslathoz bármely képviselő egy percben módosító javaslatot terjeszthet elő. A módosító javaslat:

a) a napirendi pontok sorrendjének módosítására,

b) napirendi pontok együttes tárgyalására,

c) valamely előterjesztés napirendről való levételére,

d) valamely határidőben benyújtott, de a 65. § (4) bekezdése szerint mellőzött előterjesztés és sürgősségi javaslat napirendre vételére

irányulhat (a továbbiakban: napirend módosítási javaslat).

(3) Az ülés vezetője egy percben nyilatkozhat arról, hogy a napirend módosítási javaslat támogatását vagy elutasítását javasolja-e a Képviselő-testületnek.

(4) A napirend módosítási javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) A szabályszerűen benyújtott sürgősségi javaslat napirendre vételéről a Képviselő-testület az ülés vezetőjének állásfoglalását követően vita nélkül dönt.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti döntéseket követően a Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról további vita nélkül egy szavazással dönt.

21. Az interpelláció

77. § (1) A napirend elfogadását követően a képviselő a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a tanácsnokhoz vagy a bizottság elnökéhez a feladatkörében tartozó önkormányzati ügyben interpellációt intézhet.

(2) Alakuló ülésen, rendkívüli ülésen és közmeghallgatáson interpelláció nem tehető fel.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző negyedik munkanap 12 óráig a polgármesternek írásban kell benyújtani. Az interpelláció elektronikus levélben is megküldhető. A határidőt követően benyújtott interpelláció a soron következő rendes ülésen tehető fel.

(4) A benyújtott interpelláció szövegét az ülést megelőző negyedik munkanap végéig közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján az ülés előterjesztései között.

(5) Az interpellációkat a benyújtás sorrendjében kell megtárgyalni azzal, hogy egy képviselő egy ülésen egy interpellációt tehet fel, és az interpellációkra összesen 30 perc időkeret áll rendelkezésre. Az időkereten belül megkezdett interpelláció tárgyalását be kell fejezni.

(6) Az interpellációt a képviselő annak ismertetéséig visszavonhatja.

(7) Az ülésről távolmaradó képviselő előzetesen benyújtott írásbeli kérelmére az interpelláció tárgyalását el kell halasztani, és a soron következő rendes ülés napirendjére kell felvenni. A kérelmet a polgármesternek kell címezni, és elektronikus levélben is benyújtható.

78. § (1) Az interpelláló képviselő az interpellációt az ülésen három perces időkeretben szóban ismerteti. A szóban ismertetett interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, ami az előzetesen írásban benyújtott szövegben nem szerepelt.

(2) Az interpelláció ismertetését követően az interpellált köteles szóban választ adni. A válaszadásra négyperces időkeret áll rendelkezésre.

(3) Ha az interpellált az ülésen nem vesz részt, az interpelláció megválaszolásában a polgármestert az általa kijelölt alpolgármester, a jegyzőt az aljegyző, a bizottság elnökét az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Az interpelláció megválaszolásában a tanácsnok nem helyettesíthető, távolmaradása esetén a tanácsnokhoz intézett interpelláció a soron következő ülésen tehető fel.

(4) Az interpellált válaszát követően az interpelláló képviselő egy perces időkeretben nyilatkozik a válasz elfogadásáról vagy elutasításáról. Az interpelláló képviselőnek a nyilatkozat megtételére és annak indokolására egy perces időkeret áll rendelkezésre.

(5) Ha az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, az interpellált válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

79. § (1) Ha a Képviselő-testület az interpellált válaszát elutasítja, bármely képviselő kezdeményezésére dönthet az interpelláció tárgyát képező ügy kivizsgálásának elrendeléséről.

(2) A vizsgálatot a feladatkörrel rendelkező bizottság folytatja le kivéve, ha az elutasított interpellációt a bizottság elnökéhez intézték.

(3) A vizsgálat lefolytatására vonatkozó kezdeményezést közvetlenül a válasz elutasításáról szóló döntés meghozatalát követően a levezető elnök erre vonatkozó felhívására szóban lehet megtenni. A kezdeményezésben meg kell jelölni a vizsgálat lefolytatására javasolt bizottságot.

(4) A bizottság a lefolytatott vizsgálat eredményéről három hónapon belül előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek. Az előterjesztésben a bizottság

a) az interpellált eredeti válaszának elfogadására,

b) a bizottság megállapításaival kiegészített válasz elfogadására, vagy

c) a válasz elutasításának megerősítésére és az ügy kezeléséhez szükséges döntések meghozatalára

tesz javaslatot.

22. Ügyrendi hozzászólás

80. § (1) A képviselő és a nem képviselő alpolgármester a napirend elfogadását követően soron kívül egy perces időkeretben ügyrendi hozzászólást tehet. Az ügyrendi hozzászólásban először az ügyrendi javaslatot kell megfogalmazni, ezt követően adható elő a javaslat indoka.

(2) Ügyrendi javaslatként képviselő és a nem képviselő alpolgármester:

a) kezdeményezheti a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását,

b) az Mötv-ben meghatározott ok megjelölésével kezdeményezheti zárt ülés elrendelését,

c) a 104. § szerint kezdeményezheti a felszólalási időkeret meghosszabbí-tását,

d) kezdeményezheti a napirendi pont tárgyalásának vagy döntéshozatalának elnapolását,

e) javaslatot tehet a felszólalások rendjére,

f) javaslatot tehet a szavazás módjára,

g) tárgyalási szünet elrendelését kérheti.

(3) Ügyrendi javaslat megtételére az ülés vezetője soron kívül ad szót. Az ügyrendi javaslat és indokolásának előterjesztésére egy perces időkeret áll rendelkezésre.

(4) Az ügyrendi javaslatról az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott esetben a Képviselő-testület, egyéb esetekben az ülés vezetője dönt.

(5) Az ülés vezetője köteles legalább tizenöt perces szünetet elrendelni, ha azt valamelyik képviselőcsoport vezetője kezdeményezi.

81. § A jegyző az ülés menetével összefüggő törvényességi észrevétel megtétele érdekében soron kívül felszólalhat.

23. Felszólalás személyes megtámadtatás okán

82. § (1) A képviselő és a nem képviselő alpolgármester a napirendi pontok tárgyalása közben soron kívül egy perces időkeretben reagálhat az őt személy szerint megnevező és személyét sértő vagy tevékenységét kritizáló hozzászólásra.

(2) A személyes megtámadtatás miatti felszólalásra annak a napirendi pont vitájának lezárásáig lehet szót kérni, amelynek tárgyalása alatt a válaszra okot adó felszólalás elhangzott.

(3) A személyes megtámadtatás miatti felszólalást az ülés vezetője engedélyezi.

24. A jegyzőkönyv

83. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül tartalmazza:

a) az ülés sorszámát,

b) a határozathozatal módját,

c) az ülésvezetőnek az ülés zavartalan lefolytatása érdekében tett intézkedését,

d) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményt.

(2) A képviselőnek a felszólalását megelőzően az ülés vezetőjének bejelentett igényére a jegyzőkönyv a felszólalást szó szerint tartalmazza. A képviselő kérheti az írásba foglalt felszólalásának jegyzőkönyvhöz csatolását.

(3) A jegyzőkönyv melléklete:

a) a meghívó,

b) az előterjesztés, sürgősségi javaslat,

c) módosító és kiegészítő javaslat,

d) kiegészítő előterjesztés,

e) a jelenléti ív,

f) a név szerint és a titkos szavazásról készült okmány,

g) az írásban benyújtott hozzászólás,

h) az 56. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat.

84. § A zárt ülés kivételével a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet annak aláírását követően haladéktalanul közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján. A jegyzőkönyv a honlapról nem távolítható el.

V. fejezet

Az előterjesztések benyújtásának és tárgyalásának rendje

25. Az előterjesztés

85. § (1) Az előterjesztés képviselő-testületi határozat meghozatalára vagy rendelet alkotására (a továbbiakban együtt: döntés) irányuló kezdeményezés.

(2) Az ülés ügyrendjével - ideértve különösen a napirenddel, az ülés menetrendjével és a szavazás módjával - összefüggésben hozott döntés kivételével a Képviselő-testület csak szabályosan benyújtott előterjesztés alapján hozhat határozatot, és alkothat rendeletet.

86. § (1) Előterjesztést írásban kell benyújtani.

(2) A határozati javaslat tartalmazza a Képviselő-testület döntésére vonatkozó javaslatot, a határozat végrehajtásáért felelős személy megjelölését és a végrehajtás határidejét.

(3) Az előterjesztéshez a rendelettervezetet a jogalkotásról szóló törvényben és a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően, kihirdetésre alkalmas állapotban kell mellékelni az indokolással és az előzetes hatásvizsgálat eredményét bemutató hatásvizsgálati lappal együtt.

(4) Az előterjesztés a tárgyát képező ügy vagy szabályozást igénylő kérdés rendezését szolgáló több döntési javaslatot is tartalmazhat. Csak olyan döntési javaslatok nyújthatók be egy előterjesztés részeként, amelyek tárgya azonos, vagy egymással nyilvánvalóan szorosan összefügg.

(5) Az előterjesztésnek a döntési javaslaton túl tartalmaznia kell

a) a döntés szükségességének okait,

b) a jogszabályi környezetet,

c) a lehetséges döntési alternatívákat, azok előnyeinek és kockázatainak ismertetésével,

d) a javasolt döntés melletti érveket,

e) a döntési javaslat alapjául szolgáló szakmai anyagok forrását és elérhetőségét,

f) a polgármester és a jegyző előterjesztései esetén a Polgármesteri Hivatal előterjesztés előkészítéséért felelős szervezeti egységének megjelölését,

g) az előterjesztés tárgyalására feladatkörrel rendelkező bizottságra vonatkozó javaslatot,

h) annak a személynek a megjelölését, akivel az előterjesztést a benyújtást megelőzően egyeztették,

i) háttéranyagok fellelhetőségének helyét,

j) javaslatot az előterjesztés tárgyalására meghívandó személyre,

k) a döntési javaslat alapjául szolgáló jogszabályhely megjelölését.

(6) Az előterjesztés formai szabályoknak megfelelő előkészítésének segítése érdekében a jegyző előterjesztés mintát bocsát az előterjesztés benyújtására jogosultak rendelkezésére.

87. § (1) A Képviselő-testület beszámolásra köteles szerve a beszámolót előterjesztés formájában nyújtja be a Képviselő-testület elé, amelyben javasolja a beszámoló elfogadását.

(2) Az (1) bekezdés kivételével a Képviselő-testület felé beszámolásra köteles személy a beszámolóját a polgármesternek köteles benyújtani. A polgármester előterjesztés benyújtásával tesz javaslatot a mellékletként csatolt beszámoló elfogadására vagy elutasítására.

26. Az előterjesztés előkészítése és benyújtása

88. § Előterjesztés benyújtására jogosult

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a bizottság,

d) a nemzetiségi önkormányzat,

e) a jegyző.

89. § (1) A polgármester és a jegyző előterjesztését a Polgármesteri Hivatal készíti elő.

(2) A 88. § b)-d) pontja szerinti előterjesztők előterjesztésének előkészítéséhez a Polgármesteri Hivatal a polgármester rendelkezései szerint segítséget nyújthat.

90. § (1) A 88. § a)-d) pontja szerinti előterjesztő a rendes ülésre benyújtandó előterjesztést legkésőbb az ülés munkatervben megjelölt időpontját megelőző 12. napon törvényességi ellenőrzésre bemutatja a jegyzőnek.

(2) Az előterjesztést a jegyző öt munkanapon belül törvényességi szempontból felülvizsgálja, amelynek eredményeként

a) az előterjesztést láttamozza, amivel igazolja a törvényességi szempontoknak való megfelelőségét,

b) a törvényességi észrevételeit írásban közli az előterjesztővel.

91. § (1) A rendes ülésre a törvényességi ellenőrzésre határidőben bemutatott előterjesztést legkésőbb az ülés összehívására a munkatervben megjelölt napot megelőző munkanap 12 óráig kell benyújtani.

(2) Az előterjesztést papír alapon, az előterjesztő által aláírva a polgármesternek vagy a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egységénél kell benyújtani.

(3) Az előterjesztés elektronikus levélben is megküldhető. Elektronikus levélben történő megküldés esetén legkésőbb az ülés napja előtti munkanap végéig az előterjesztést aláírva, papír alapon is be kell nyújtani.

27. Sürgősségi javaslat

92. § (1) A sürgősségi javaslat olyan előterjesztés, amivel az előterjesztő objektív okokból előre nem látható, de sürgős döntést igénylő ügyben kezdeményezi képviselő-testületi döntés meghozatalát. A sürgősségi javaslat új rendelet megalkotásra vagy jelentősebb mértékű rendeletmódosításra nem irányulhat.

(2) A sürgősségi javaslat benyújtására és tárgyalására az ezen alcímben foglalt eltérésekkel az előterjesztésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

93. § (1) A sürgősségi javaslatot

a) a polgármester,

b) a képviselő és

c) a jegyző terjeszthet elő.

(2) A sürgősségi javaslatban ki kell térni azokra az okokra, amik miatt a döntés

a) szükségessége nem volt előre látható,

b) nem halasztható a munkaterv szerinti soron következő rendes ülésig.

(3) A sürgősségi javaslatot az ülés napját megelőző harmadik munkanap 12 óráig kell törvényességi ellenőrzésre bemutatni a jegyzőnek. A jegyző a sürgősségi javaslat törvényességi ellenőrzését 24 órán belül elvégzi.

(4) A törvényességi ellenőrzésre határidőben bemutatott sürgősségi javaslatot legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon a hivatali nyitvatartási rend szerinti időben lehet benyújtani. A benyújtott sürgősségi javaslatot haladéktalanul meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjainak, és közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

94. § Sürgősségi javaslathoz módosító vagy kiegészítő javaslat a napirendi pont lezárásáig nyújtható be.

28. Módosító javaslat, kiegészítő javaslat, kiegészítő előterjesztés

95. § (1) A 88. §-ban meghatározott személy vagy szerv módosító javaslatot és kiegészítő javaslatot nyújthat be.

(2) A módosító javaslatot és a kiegészítő javaslatot a polgármesternek indokolással ellátva írásban kell benyújtani.

(3) A módosító javaslat és a kiegészítő javaslat előkészítésének segítése érdekében a jegyző formanyomtatványt bocsát a benyújtására jogosultak rendelkezésére.

96. § (1) A módosító javaslat az előterjesztett

a) határozati javaslat szövegének, valamint

b) a rendelet normaszövegének

módosítására terjeszthető elő.

(2) A módosító javaslatban az eredeti szöveghez képest egyértelműen jelölni kell, hogy az a szöveg melyik részének elhagyására, módosítására vagy milyen szöveg beillesztésére irányul.

97. § A kiegészítő javaslatban az előterjesztés új határozati javaslattal történő kiegészítése kezdeményezhető. A kiegészítő javaslat nem terjeszkedhet túl az előterjesztés tárgyán.

98. § (1) A módosító javaslatot és a kiegészítő javaslatot a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel az előterjesztés vitájának lezárásáig lehet benyújtani.

(2) Az előterjesztett rendelet normaszövegének módosítására irányuló módosító javaslatot - az Önkormányzat költségvetéséről és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet kivételével -legkésőbb a Jogi Bizottság ülésén lehet benyújtani.

(3) Az Önkormányzat költségvetéséről és a költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztéshez módosító javaslatot és kiegészítő javaslatot legkésőbb a Pénzügyi Bizottság ülésén lehet benyújtani.

99. § Az előterjesztő a szavazás megkezdéséig nyilatkozhat arról, hogy a módosító vagy kiegészítő javaslatot befogadja. A befogadott módosító javaslat és kiegészítő javaslat az előterjesztés részévé válik.

100. § (1) Az ülés összehívását követően beérkezett észrevételre, benyújtott módosító és kiegészítő javaslat indokaira, valamint az előterjesztésről folytatott bizottsági vitában elhangzott érvekre figyelemmel az előterjesztő legkésőbb a Képviselő-testület ülésén az előterjesztést tárgyaló napirendi pont megnyitásáig kiegészítő előterjesztést nyújthat be.

(2) A kiegészítő előterjesztést a benyújtást megelőző munkanap 12 óráig törvényességi ellenőrzésre be kell mutatni a jegyzőnek.

(3) A kiegészítő előterjesztés nem terjeszkedhet túl az eredeti előterjesztés tárgyán.

(4) A benyújtott kiegészítő előterjesztést haladéktalanul a képviselők rendelkezésére kell bocsátani, és zárt ülés kivételével közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

29. Az előterjesztések tárgyalásának bizottsági előkészítése

101. § (1) A bizottság megtárgyalja a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület ülésének napirendi javaslatában szereplő előterjesztést. A többi bizottság az előterjesztést saját döntése szerint megtárgyalhatja.

(2) A Jogi Bizottság köteles megtárgyalni a rendeletalkotásra irányuló előterjesztést.

(3) A Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni a költségvetési kihatással járó előterjesztést.

102. § (1) A bizottság az előterjesztésről állást foglal. Az állásfoglalásában az előterjesztett döntési javaslat támogatását vagy elutasítását javasolja a Képviselő-testületnek.

(2) A bizottság az ülésének megnyitásáig benyújtott módosító vagy kiegészítő javaslatokról állást foglal. Állásfoglalásában a módosító vagy kiegészítő javaslat támogatását vagy elutasítását javasolja a Képviselő-testületnek.

(3) A Jogi Bizottság köteles a rendelettervezethez benyújtott módosító javaslatról állást foglalni.

(4) A Pénzügyi Bizottság köteles az Önkormányzat költségvetéséről és a költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott módosító vagy kiegészítő javaslatról állást foglalni.

30. Az előterjesztés képviselő-testületi tárgyalásának rendje

103. § (1) A napirendi pont tárgyalásának megnyitását követően az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az előterjesztéshez.

(2) A szóbeli kiegészítést követően az előterjesztést tárgyaló bizottság elnöke vagy akadályoztatása esetén a bizottság általa kijelölt képviselő tagja háromperces időkeretben ismerteti a bizottság határozatát.

(3) Az előterjesztést a Képviselő-testület két körben tárgyalja:

a) az első körben a képviselő egy perc időkeretben kérdést tehet fel, amit az előterjesztő köteles megválaszolni,

b) második körben a képviselő véleményének kifejtése céljából három perc időkeretben hozzászólhat.

(4) A képviselőknek az ülés vezetője jelentkezési sorrendben ad szót. A vitában a nem képviselő alpolgármesternek a képviselőkkel azonos sorban és időkeretben kell szót adni.

(5) A képviselői hozzászólásokat követően a tanácskozás joggal meghívottak három perc időkeretben szólalhatnak fel.

(6) Az ülésteremben jelen lévő hallgatóság tagja az ülés vezetőjénél kérelmezheti hozzászólás engedélyezését. A kérelemről az ülés vezetőjének indítványára a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők hozzászólásait követően dönt a Képviselő-testület. A Képviselő-testület a kérelmező számára egy alkalommal két perc hozzászólást engedélyezhet.

(7) Az ülés vezetője a napirendi pont vitáját lezárja, ha

a) hozzászólásra nincs több jelentkező,

b) a hozzászólásra jelentkezők időkeretüket kimerítették.

(8) A napirendi pont vitájának lezárását követően az előterjesztő zárszóban reagálhat a vitában elhangzottakra. Ha nem a polgármester az előterjesztő, az előterjesztő zárszava előtt a polgármester három perces időkeretben reagálhat a vitában elhangzottakra.

(9) Az előterjesztőnek összesen harminc perc időkeret áll rendelkezésére az előterjesztői kiegészítés megtételére, a képviselői kérdések megválaszolására, a vitában való részvételre és a zárszó megtartására. Az időkeret terhére az előterjesztő a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője vagy az előterjesztés tárgyalására meghívott szakértő közreműködését is igénybe veheti.

104. § Nagy jelentőségű előterjesztés esetén ügyrendi javaslatban bármely képviselő kezdeményezheti a felszólalási időkeret meghosszabbítását. Ha a Képviselő-testület a felszólalási időkeretet meghosszabbítja, a képviselői felszólalás 103. § (3) bekezdés b) pontja szerinti időkerete 5 percre módosul.

31. A jegyző törvényességi jelzése

105. § A jegyző az előterjesztéshez írásban törvényességi észrevételt nyújt be, ha

a) a 90. § (2) bekezdés b) pontja szerinti észrevételeit az előterjesztő figyelmen kívül hagyta,

b) a módosító javaslattal, kiegészítő javaslattal vagy a kiegészítő előterjesztéssel összefüggésben törvényességi aggályok vetődtek fel.

(2) A jegyző a Képviselő-testület döntését követő tizenöt napon belül írásban törvényességi észrevételt nyújt be, ha az elfogadott határozat jogszabályellenességét vagy a megalkotott rendelet törvényellenességét észleli. A törvényességi észrevételt a Képviselő-testület soron következő ülésének megnyitását követően az ülés vezetője ismerteti.

32. A szavazás rendje

106. § A képviselő a szavazás során igen vagy nem szavazattal élhet, vagy tartózkodhat.

107. § A Képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv. 50. §-ában meghatározott tárgykörökön túl:

a) titkos szavazás 110. § szerinti elrendeléséről,

b) rendeletalkotás vagy rendeletmódosítás során tett módosító javaslat elfogadásáról,

c) az éves költségvetés 10%-át meghaladó hitelfelvételről,

d) költségvetést érintő, költségvetésre kihatással lévő döntésről.

108. § (1) A nyílt szavazás a szavazatszámláló készülék alkalmazásával történik. A szavazatszámláló készülék meghibásodása vagy egyéb műszaki akadály esetén a nyílt szavazásra kézfelemeléssel kerül sor. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.

(2) Ha a nyílt szavazás eredménye felől kétség vetődik fel - különös tekintettel a szavazógép működésére - bármely képviselő kezdeményezésére az ülés vezetője új szavazást rendelhet el.

109. § (1) A név szerinti szavazás elrendelésére vonatkozó, az Mötv. 48. § (3) bekezdésben meghatározott kezdeményezést a vita lezárásáig kell benyújtani a polgármesternek.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát tartalmazó jegyzékből a jegyző olvassa a képviselők nevét, akik ezt követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóval szavaznak. A jegyző az elhangzott szavazatot megismétli.

(3) A szavazatot a képviselő neve mellett kell rögzíteni, majd a megszámlálás után a szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. A névsort és a szavazatokat tartalmazó jegyzéket az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A név szerinti szavazás nem ismételhető meg.

110. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben a Képviselő-testület bármely képviselő kezdeményezésére titkos szavazást rendelhet el.

(2) A titkos szavazás megkezdése előtt a Képviselő-testület képviselőkből háromtagú szavazatszámláló bizottságot, ezen belül elnököt, szükség szerint alelnököt választ. A szavazás rendjéért és a titkosság biztosításáért a szavazatszámláló bizottság felel.

(3) Gondoskodni kell arról, hogy a titkos szavazás megtartásához szükséges szavazóhelyiség és urna rendelkezésre álljon. A megfelelő számban előkészített szavazólapokat bélyegzőlenyomattal kell hitelesíteni.

(4) Érvényesen szavazni az „igen” vagy „nem” válasz két egymást metsző vonallal történő megjelölésével lehet.

(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság a szavazás eredményét jegyzőkönyvbe foglalja. Az ülés vezetője a szavazás eredményét a jegyzőkönyv szerint állapítja meg.

111. § (1) A Képviselő-testület a döntési javaslatokról azok előterjesztés és a kiegészítő előterjesztés szerinti sorrendjében külön szavaz kivéve, ha az ülés vezetőjének ezzel ellentétes indítványát egy képviselő sem kifogásolja.

(2) Ha a döntési javaslathoz módosító javaslatot nyújtottak be, a döntési javaslatról történő szavazás előtt a Képviselő-testület először a módosító javaslatokról határoz a benyújtás sorrendjében. A szavazás előtt az előterjesztő nyilatkozik a módosító javaslat elfogadásának támogatásáról. Nem kell szavazásra bocsátani azt a módosító javaslatot, ami a döntéshozatali eljárás során már megszavazott módosító javaslattal ellentétes.

(3) Módosító javaslat elfogadása esetén a módosított döntési javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(4) Az előterjesztésben és a kiegészítő előterjesztésben foglalt döntési javaslatokról történő szavazást követően a Képviselő-testület a kiegészítő javaslatokról határoz.

112. § (1) A képviselő a szavazást megelőzően az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A Képviselő-testület a szavazásban résztvevő képviselő tiszteletdíját és természetbeni juttatását hat havi időtartamra megvonja az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a képviselő az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,

b) kizárását a szavazást megelőzően más képviselő sem kezdeményezte, és

c) személyes érintettségét a Képviselő-testület utólag megállapítja.

(3) A személyes érintettség utólagos megállapítását a szavazást követő nyolc napon belül bármely képviselő vagy a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul megküldi kivizsgálásra a Jogi Bizottságnak.

(4) A Jogi Bizottság a kezdeményezést a polgármesterhez történő benyújtását követő harminc napon belül kivizsgálja. Ha a vizsgálat eredményeként a kezdeményezés

a) megalapozott, indítványozza a Képviselő-testületnél az érintettség utólagos megállapítását,

b) megalapozatlan, a kezdeményezést elutasítja.

(5) A Képviselő-testület a Jogi Bizottság (4) bekezdés a) pontja szerinti indítványáról a soron következő rendes ülésén dönt.

33. Polgármesteri vétó

113. § (1) Az 52. § (2) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülésre döntési javaslatként azt a képviselő-testületi döntést kell előterjeszteni, aminek ismételt megtárgyalását a polgármester kezdeményezte.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntési javaslathoz a polgármester a rendkívüli ülés összehívásával egyidejűleg módosító javaslatot nyújthat be.

VI. fejezet

A Képviselő-testület döntéseinek nyilvántartása és végrehajtása

34. A határozatok közzététele és a rendeletek kihirdetése

114. § A Képviselő-testület nem normatív határozatában meg kell jelölni a végrehajtás felelősét és határidejét.

115. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni a kihirdetés napjának a feltüntetésével.

(2) A Képviselő-testület normatív határozatait a közzététel napjának a feltüntetésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.

116. § (1) A Képviselő-testület és bizottságok határozatait az Önkormányzat honlapján kereshető formában közzé kell tenni.

(2) A kihirdetett rendeleteket a nemzeti jogszabálytárra irányuló internetes hivatkozás feltüntetésével kell az Önkormányzat honlapján elérhetővé tenni.

35. A határozatok végrehajtása

117. § (1) A határozat végrehajtásáról a végrehajtásért felelős köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(2) A végrehajtásért felelős személyek adatszolgáltatása alapján a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót a polgármester nyújtja be.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztató tartalmazza a végrehajtott határozatok számát, a döntés tartalmát és a megtett intézkedéseket.

VII. fejezet

A bizottság működési rendje

36. A bizottság működésének általános szabályai

118. § (1) A bizottság ülésének összehívására, nyilvánosságára, vezetésére, rendjének fenntartására, jegyzőkönyvezésére, az előterjesztések benyújtására és megtárgyalásának menetére, valamint a döntéshozatal módjára e rendelet Képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülésére a 88. §-ban meghatározottakon túl

a) az alpolgármester és

b) a bizottság nem képviselő tagja

is nyújthat be előterjesztést.

(3) A bizottság e rendelet keretei között az általa elfogadott ügyrendben határozza meg működésének részletes szabályait.

37. A bizottság összehívása

119. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása az ügyrendben meghatározott helyettesítési sorrend szerint az alelnök hívja össze.

(2) A bizottság ülését nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni

a) a polgármester,

b) vagy legalább két tagjának

írásbeli kezdeményezésére.

120. § (1) A bizottsági elnökök megállapodhatnak valamely téma együttes ülésen történő megtárgyalásáról. A Képviselő-testület felkérésére a bizottságoknak együttes ülést kell tartaniuk.

(2) Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat önállóan hozzák meg.

121. § (1) Az ülés meghívóját legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon kell kiküldeni, illetve közzétenni.

(2) A meghívó az (1) bekezdéstől eltérően későbbi időpontban is kiküldhető, ha az ülés célja

a) rendkívüli ülés előkészítése,

b) sürgősségi javaslat megvitatása,

c) kiegészítő előterjesztés megvitatása,

d) módosító vagy kiegészítő javaslat

megtárgyalása.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ülés összehívásáról a bizottság tagjait telefonon is értesíteni kell.

(4) A bizottság ülésére a bizottság tagjain kívül tanácskozási joggal meg kell hívni

a) a polgármestert,

b) az alpolgármestert,

c) a jegyzőt,

d) a nem bizottsági tag képviselőt,

e) az előterjesztőt,

f) a beszámolóról szóló előterjesztés esetén a beszámoló benyújtóját,

g) tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalására a 64. § (3) bekezdésben meghatározott civil szervezetek képviselőit.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

122. § Ez a rendelet 2020. október 10. napján lép hatályba.

123. § A Képviselő-testület és a bizottság 2020. október 10. napja előtt összehívott ülésének előkészítésére és lebonyolítására a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

124. § A Képviselő-testület szerveként működik 2020. december 31. napjáig a Rákosmenti Mezei Őrszolgálatot Fenntartó Társulás. A társulás működésének szabályait a társulási megállapodás határozza meg.

125. § * 

1. melléklet a 19/2020. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök

I. A Pénzügyi Bizottság részére átruházott hatáskörök

1. Beszerzésekkel kapcsolatos feladatkörében:

1.1 Közbeszerzési eljárás során véleményezi az ajánlati (részvételi) felhívást és a dokumentációt, elbírálja az ajánlatokat.

1.2 Elfogadja az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát, továbbá ellenőrzi a Szabályzat alapján hozott döntések végrehajtását.

1.3 Elfogadja az Önkormányzat Beszerzési Szabályzatát, továbbá ellenőrzi a Szabályzat alapján hozott döntések végrehajtását.

2. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatkörében:

2.1. Jóváhagyja a Gazdasági Működtetési Központ és a hozzárendelt költségvetési szervek közötti Munkamegosztási Megállapodásokat.

II. A Kerületfejlesztési Bizottság részére átruházott hatáskörök

1. Környezetvédelemmel kapcsolatos feladatkörében körében:

1.1. Dönt szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyszíneinek kijelöléséről és szükség szerinti megszüntetéséről.

1.2. Dönt közterületen telepítendő fás szárú növények ültetési helyszíneiről.

1.3. Elfogadja a Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Környezetvédelmi Közalapítvány éves beszámolóját.

2. Településfejlesztéssel kapcsolatos feladatkörében körében:

2.1. Dönt az Integrált Településfejlesztési Stratégia tervezetének előzetes véleményezésre való megküldéséről.

2.2. Dönt a parkolók építési helyeinek megállapításáról.

3. Közbiztonsággal kapcsolatos feladatkörében:

3.1. A költségvetési rendeletben meghatározott pénzügyi keretek között dönt új kamerák elhelyezésének helyszíneiről.

III. A Népjóléti Bizottság részére átruházott hatáskörök

1. Szociális ügyekkel kapcsolatos feladatkörében:

1.1. Dönt az idősügyi koncepció elfogadásáról.

2 Egészségüggyel kapcsolatos feladatkörében:

2.1. Jóváhagyja a privatizált háziorvosokkal a területi ellátási kötelezettség tárgyában kötendő feladat-ellátási keretszerződést.

2.2. Elfogadja a Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Egészségvédelmi Közalapítvány éves beszámolóját.

IV. A Kulturális Bizottság részére átruházott hatáskörök

1. Közneveléssel kapcsolatos feladatkörében:

1.1. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzat által fenntartott, továbbá működtetett köznevelési intézmények Pedagógiai (Nevelési) programjának, Szervezeti és működési szabályzatának és Házirendjének azon rendelkezései tekintetében, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul.

2011. évi CXC. tv. 25. § (4) bekezdés, 26. § (1) bekezdés

1.2. Az intézmények kérésére képviselőt delegál a XV. kerületben működő iskolák intézményi tanácsaiba. 2011. évi CXC. tv. 73. § (3) bekezdés

1.3. Képviselőt delegál az iskolaszékbe.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 122. § (3) bekezdés

1.4. Meghatározza az óvoda heti és éves nyitva tartásának rendjét.

2011. évi CXC. tv. 83. § (2) bekezdés b) pont

1.5. Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát.

2011. évi CXC. tv. 83. § (2) bekezdés d) pont

1.6. Engedélyezi az óvodai csoportra megállapított maximális létszám

a) legfeljebb húsz százalékkal történő túllépését nevelési év indításánál,

b) túllépését új gyermek átvétele, felvétele miatt a nevelési év során, függetlenül az indított csoportok számától.

2011. évi CXC. tv. 25. § (7) bekezdés

1.7. Tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az önkormányzat fenntartásában álló köznevelési intézmény vezetőjét arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon.

2011. évi CXC. tv. 85. § (2) bekezdés

2. Közművelődéssel kapcsolatos feladatkörében:

2.1. Dönt az kiírásra kerülő Rákospalotai Rövidfilm Forgatókönyv pályázat pályázati keretéről.

3. Sporttal kapcsolatos feladatkörében:

3.1. Megalkotja a Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat Üdülési Szabályzatát, meghatározza a Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ kezelésében működő táborok és üdülő térítési és üdülési díját, jóváhagyja a táborok beosztását.

4. Gyermek- és ifjúságpolitikával kapcsolatos feladatkörében:

4.1. Jóváhagyja a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát.

2. melléklet a 19/2020. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület egyéb rendeleteiben az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök

I. A Pénzügyi Bizottság részére átruházott hatáskörök

1. Közterület-használattal kapcsolatos feladatkörében:

1.1. Határozattal dönt a közterület-használati hozzájárulásról három évet meghaladó időtartamra.

35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdés b) pont

1.2. Dönt saját jogkörén belül a rendeletben meghatározott esetekben a közterület-használati díj elengedéséről vagy mérsékléséről.

35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés

1.3. *  Tulajdonosi hozzájárulásban dönt a parkolási kötelezettség közterületen való biztosításának pénzbeli megváltásáról.

25/2020. (XI.27.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés

2. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatkörében:

2.1. Dönt az ingatlan rendeltetése szerint illetékességébe tartozó önkormányzati nemzeti vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról 1.000.000 Ft feletti és a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15/A. § (2) bekezdés b) pont

2.2. Kérelemre dönt az önkormányzat késedelmi kamat követeléséből - legfeljebb a követelés 50%-ának erejéig - részletfizetés vagy halasztás engedélyezéséről, ha a követelés kötelezettje gazdasági társaság, társasház, lakásszövetkezet vagy szövetkezet.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés

2.3. Érvényes ajánlat hiányában dönt a pályáztatás vagy árverés útján értékesíteni megkísérelt ingatlannak az első érvényes ajánlatot tevő részére történő értékesítéséről, bérbeadásáról vagy egyéb hasznosításáról.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 22. § (6) bekezdés

2.4. Dönt korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdés a) pont

2.5. Dönt a forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdés b) pont

2.6. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a portfólió vagyon esetében a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdés a) pont

2.7. Ha jogszabály másként nem rendelkezik dönt a ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe- és használatba adásáról a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdés a) pont

2.8. Dönt az átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során a számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meg nem haladó futamidejű megszerzéséről és elidegenítéséről, megterheléséről.

3/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 26. § a) pont

2.9. Dönt a helyiség pályáztatás alóli mentesítéséről és kedvezményes bérbeadásáról az évi 1.000.000 Ft bérleti díj bevételt meghaladó bérbeadás esetén.

25/2015. (VI. 1.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés, 9. § (1) bekezdés a)-c) pont

2.10. Dönt árverés kiírásáról a hatáskörébe tartozó esetekben.

17/2004. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdés

2.11. Az Önkormányzat lakás- vagy helyiséggazdálkodási érdekéből dönthet a nettó 20.000.000,- Ft egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén a versenytárgyalás mellőzéséről.

17/2004. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdés

II. A Jogi Bizottság részére átruházott hatáskörök

1. Az Önkormányzat jelképeinek védelméért kapcsolatos feladatkörében:

1.1. Engedélyezi az Önkormányzat címerének használatát.

31/1999. (XI. 1.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdés

1.2. A polgármester javaslata alapján megállapítja a címer kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználása esetén a használati díjat.

31/1999. (XI. 1.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdés

1.3. A polgármester javaslatára dönt a címerhasználati, névhasználati engedély visszavonásáról, névhasználat jövőbeni megtiltásáról.

31/1999. (XI. 1.) önkormányzati rendelet 4. § (6) bekezdés, 13. § (3) bekezdés, 14. § (3) bekezdés

1.4. Engedélyezheti az Önkormányzat címerének védjegy elemeként történő felhasználását a rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

31/1999. (XI. 1.) önkormányzati rendelet 4. § (7) bekezdés

1.5. A zászló kereskedelmi forgalomba hozatala, illetve ajándék és emléktárgyként történő sokszorosítása esetén a polgármester javaslatára megállapítja a fizetendő használati díj mértékét. 31/1999. (XI. 1.) önkormányzati rendelet 6. § (8) bekezdés

1.6. Engedélyezheti az Önkormányzat zászlajának védjegy elemeként történő felhasználását a rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

31/1999. (XI. 1.) önkormányzati rendelet 6. § (9) bekezdés

1.7. Engedélyezheti magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetek számára elnevezésükhöz, tevékenységük gyakorlásához vagy működésük folytatásához a „Rákospalota”, „Pestújhely” „Újpalota” név, valamint ezek ragozott formáinak (pld: rákospalotai) használatát. 31/1999. (XI. 1.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés

III. A Kerületfejlesztési Bizottság részére átruházott hatáskörök

1. Környezetvédelemmel kapcsolatos feladatkörében:

1.1. Kiírja és elbírálja a Környezetvédelmi Alapból finanszírozott pályázatokat.

20/2002. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 5/D. §

IV. A Népjóléti Bizottság részére átruházott hatáskörök

1. Szociális ügyekkel kapcsolatos feladatkörében:

1.1. Jóváhagyja a lakásfenntartási és lakbér támogatás igénylésére irányuló nyomtatványt.

27/2004. (VI. 9.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés

1.2. Ha az önkormányzati szociális hatóság a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a Bizottság méltányosságból elengedheti, csökkentheti vagy részletfizetést engedélyezhet.

5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 4. § (17) bekezdés

1.3. Ha a Palota adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság a visszafizetendő összeget - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti. 5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 8. § (16) bekezdés

1.4. Dönt a Palota szociális kamatmentes kölcsönt megállapításáról. Rendeletben meghatározott esetekben a kölcsönből hátralévő törlesztő részletek összegét kérelemre - egészben vagy részben - elengedheti. 5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 11. §

1.5. Naptári évenként legfeljebb két alkalommal méltányosságból naptári évenként összesen legfeljebb százezer forint bizottsági Palota rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.

5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 13. § (7) bekezdés

1.6. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti a kötelezettet.

5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdés

1.7. Jóváhagyja az Egyesített Szociális Intézmény szakmai programját, és minden év március 31-ig jóváhagyja az előző évről szóló szakmai beszámolót, a tárgyévre vonatkozó munkatervet, és annak ütemezését, valamint a beszámoló alapján ellenőrzi és értékeli a szakmai munka eredményességét, valamint ellenőrzi a működés törvényességét.

7/2005. (IV.4.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés

1.8. Minden évben az ellátási szerződés szerinti időpontokig jóváhagyja az ellátási szerződés alapján végzett tevékenységről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót.

7/2005. (IV.4.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés

1.9. Hozzájárulhat, hogy az önkormányzatot megelőző sorrendben kerüljön bejegyzésre a lakásépítési-, vásárlási hitelt nyújtó hitelintézet jelzálogjog igénye.

31/2006. (XII. 7.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdés

1.10. Hozzájárulhat a megítélt helyi támogatás másik ingatlanra történő átviteléhez és további változatlan feltételekkel történő törlesztéséhez, ha a megvásárolni, építeni szándékolt másik ingatlan a rendelet 1. sz. mellékletében szabályozott méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg, és Budapest Főváros XV. kerületének közigazgatási területén fekszik.

31/2006. (XII. 7.) önkormányzati rendelet 4. § (7) bekezdés

1.11. Jóváhagyja a helyi támogatásra és a fiatal házasok első lakáshoz való jutásának támogatására vonatkozó kérelmek elbírálásához szükséges formanyomtatványt.

31/2006. (XII. 7.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés

1.12. Jóváhagyja a támogatásban részesülőkkel kötött keretszerződés tervezetét.

31/2006. (XII. 7.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdés

2. Lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatkörében:

2.1. Gyakorolja a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket önkormányzati lakások esetén

26/2003. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont, 5. § (7) bekezdés, 7. § (5) bekezdés b) pont, 12. §, 13. § (7) bekezdés, 14. § (5) bekezdés, 21. § (2) bekezdés, 21. § (3) bekezdés, 29. § (5) bekezdés, 40. § (8) bekezdés, 40. § (15) bekezdés, 58. § (5) bekezdés

2.2. Gyakorolja a bérbeadói jogokat a Nyugdíjasházi lakások tekintetében.

32/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 10. §, 16. § c) pont, 20. § (2) bekezdés

2.3. Dönt a vételre történő kijelölésről és a felajánlásról, amennyiben az elidegenítésnek az Ltv.-ben és a 17/2004. (IV. 1.) ök. r. rendeletben meghatározott feltételei fennállnak, és a vagyon piaci értéke nem haladja meg a 20.000.000 Ft-ot.

17/2004. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés

3. Bölcsődei ellátással kapcsolatos feladatkörében:

3.1. Minden év február 15-ig jóváhagyja a bölcsődék igazgatója által készített éves szakmai programot, valamint az igazgató beszámolója alapján értékeli a szakmai program végrehajtását, a szakmai munka eredményességét, megtárgyalja a bölcsődék működésének törvényességéről, a gazdálkodás szabályszerűségéről és hatékonyságáról szóló értékelést.

41/2003. (XII. 8.) önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdés

3.2. Határozattal dönt a bölcsődékben működő érdekképviseleti fórumok által kezdeményezett ügyekben.

41/2003. (XII. 8.) önkormányzati rendelet 7. § (6) bekezdés

V. A Kulturális Bizottság részére átruházott hatáskörök

1. Közművelődéssel kapcsolatos feladatkörében:

1.1. Jóváhagyja a Csokonai Kulturális Központ éves munkatervét, valamint ellenőrzi a Csokonai Kulturális Központ alapító okiratában szereplő feladatok végrehajtását.

21/2018. (X. 11.) önkormányzati rendelet 10. §

1.2. Dönt a közművelődési feladatok finanszírozását szolgáló pályázatokról.

21/2018. (X. 11.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdés

1.3. Dönt „A Kerület Kiemelkedő Tanulója - Pallasz Athéné-díj” és „A XV. Kerület Kiemelkedően Fejlődő Tanulója - Halley-díj” adományozásáról.

14/2017. (VI. 8.) önkormányzati rendelet 5. §, 11. §

1.4. Elbírálja a Bursa Hungarica ösztöndíjra beérkező pályázatokat.

14/2017. (VI. 8.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdés

1.5. Dönt művészeti alkotásnak nem minősülő szöveges emléktábla elhelyezéséről, áthelyezéséről, cseréjéről, szövegének megváltoztatásáról vagy eltávolításáról három ajánlat bekérése alapján.

14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 6. § 1.6. A partner (testvérvárosi) kapcsolattartás rendezvényeiről évente nemzetközi rendezvénynaptár készül, amelyet a Kulturális Bizottság a tárgyév február 28-ig hagy jóvá.

12/2001. (IV. 28.) önkormányzati rendelet 5. §

2. Sporttal kapcsolatos feladatkörében:

2.1. Kérelem alapján dönt az önkormányzat testnevelési és sportfeladatairól szóló 1/2014. (I.6.) önkormányzati rendelet 8. §-ában meghatározott kedvezményes bérleti díjról.

1/2014. (I. 6.) önkormányzati rendelet 8. §

2.2. Dönt a Kulcsár Győző Sportolói Ösztöndíj adományozásáról.

1/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelet 6. §

2.3. Kiírja és elbírálja az „Élen a tanulásban, élen a sportban” pályázatot.

1/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés a) pont

2.4. Kiírja és elbírálja a „Kerület Kiváló Sportolója” pályázatot.

1/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés b) pont

3. melléklet a 19/2020. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. Tulajdonosi joggyakorlással és vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatkörében:

1.1. Építéshatósági eljárás során, ha önkormányzati érdeket nem sért, kiadja a tulajdonosi hozzájárulást.

1.2. Az Önkormányzat képviseletében megadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat vagy a közműszolgáltatók beruházásában megvalósuló közműépítési, rekonstrukciós munkák engedélyköteles eljárása során.

1.3. Az Önkormányzat képviseletében megadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat beruházásában megvalósuló szilárd burkolatú út és járdaépítések, felújítások, közútcsatlakozások, közúti tartozékok és műtárgyak telepítésének engedélyköteles eljárása során.

1.4. Az Önkormányzat képviseletében megadja a tulajdonosi hozzájárulást a közterületen megvalósuló, közcélt szolgáló létesítmények elhelyezéséhez.

1.5. Az Önkormányzat képviseletében megadja a tulajdonosi hozzájárulást az önkormányzati ingatlanokon álló fás szárú növények kivágásához.

2. Közútkezeléssel, közművekkel kapcsolatos feladatkörében:

2.1. Dönt a közút forgalmi rendjének kialakításáról, felülvizsgálatáról, módosításáról. 1988. évi I. tv. 34. § (2) bekezdés

2.2. Dönt a hozzájárulás megadásáról a rendőrség, tűzoltóság és a Magyar Honvédség számára a közút lezárásához, vagy annak forgalmának korlátozásához (eltereléséhez). 30/1988. (V. 21.) MT rendelet 7. § (1) bekezdés

2.3. Kivételesen indokolt esetben dönt a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű közúton vagy közterületen tárolásához való hozzájárulásról. 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés

2.4. Dönt a közkifolyóknak nem háztartási célú vízhasználatra (így különösen építkezés, gépkocsi mosás, locsolás) történő rendszeres igénybevételéhez szükséges hozzájárulásról. 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdés

2.5. Dönt a közterületi vízvételi hely víziközműszolgáltató általi áthelyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges előzetes hozzájárulásról. 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 81. § (4) bekezdés

3. Egészségüggyel kapcsolatos feladatkörében:

3.1. Megköti a privatizált háziorvosokkal a feladat-ellátási szerződést, illetve előszerződést az illetékes bizottság által jóváhagyott, megfelelő feladat-ellátási keretszerződés alapján.

3.2. Mint egészségügyi fenntartó a beteg panaszát kivizsgálja, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatja. 1997. évi CLIV. tv. 29. § (2) bekezdés

3.3. Mint egészségügyi szolgáltató fenntartója harminc munkanapon belül érdemben megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit, és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról a betegjogi képviselő útján tájékoztatja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervet. 1997. évi CLIV. tv. 33. § (2) bekezdés

3.4. Dönt a Térségi Egészségügyi Tanácsba a fővárosi kerületek önkormányzatai által közösen delegált tagról. 1997. évi CLIV. tv. 148. § (3) bekezdés d) pont

4. Vis maior esemény kezelésével kapcsolatos feladatkörében:

4.1. Dönt vis maior támogatás igényléséről. 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 2/A. § (1) bekezdés

4. melléklet a 19/2020. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület egyéb rendeleteiben a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. Tulajdonosi joggyakorlással és vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatkörében:

1.1. Az önkormányzati a lakások és helyiségek felett bérbeadói jogokat gyakorol.

26/2003. (VI. 30.) ök. r. 2. § (1) bekezdés d) pont, 3. § (5) bekezdés, 3. § (8) bekezdés, 4/A. § (5) bekezdés, (8)-(9) bekezdés, 7. § (5) bekezdés d) pont, 7. § (5) bekezdés e) pont, 8. § (2) bekezdés, 9. § (2) bekezdés, 12. § (7) bekezdés, 28. § (1) bekezdés, 32. § (9) bekezdés, 34. § (3)-(4) bekezdés

1.2. A helyiség pályáztatás alóli mentesítéséről és a kedvezmény nélkül az évi 1.000.000 Ft bérleti díj bevételt meg nem haladó kedvezményes bérbeadásáról a polgármester dönt az Önkormányzat vagyongazdálkodási érdekeinek figyelembevételével.

25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés, 9. § (1) bekezdés a)-c) pont

1.3. Engedélyezheti - ha az önkormányzati tulajdonú bérlakást (helyiséget) az elővásárlásra jogosult részletre vette meg - a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterhelését.

17/2004. (IV. 1.) ök. r. 26. § (1) bekezdés

1.4. Hozzájárulhat a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az önkormányzatot követő helyen történő feljegyzéséhez.

17/2004. (IV. 1.) ök. számú határozat r. 26. § (2) bekezdés

1.5. Gyakorolja a Képviselő-testület önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságokban meglévő üzletrészéhez kapcsolodó jogait, illetve a részvényesi jogait, kivéve amit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdés

1.6. Nyilatkozatot tesz az Önkormányzat követelését biztosító jelzálogjog létesítésére, törlésére vagy ranghelycserére.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (10) bekezdés

1.7. Dönt az önkormányzati nemzeti vagyon ingyenes vagy kedvezményes használatba adásáról 1.000.000 Ft forgalmi értékig.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15/A. § (2) bekezdés a) pont

1.8. Dönt az Önkormányzat javára harmadik személyek részéről közérdekű cél megvalósítása érdekében pénzben tett közérdekű kötelezettség-vállalás elfogadásáról.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15/B. § (2) bekezdés

1.9. Dönt 1 millió forint egyedi forgalmi értékig az önkormányzatot megillető követelésről részben vagy egészben történő lemondásra.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés a) pont

1.10. Dönt a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatásban az Önkormányzat követelésének a kifizetés napjáig keletkezett késedelmi kamattartozásának elengedéséről a rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdés

1.11. Dönt az Önkormányzat vagyonát vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 21. §

1.12. Dönt az államháztartási számvitelről szóló jogszabály szerinti kisértékű tárgyi eszközök vonatkozásában a forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdés a) pont

1.13. Dönt átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során az egy évet meg nem haladó futamidejű betétként történő elhelyezésről a számlavezető vagy más pénzintézetnél.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 26. § c) pont

1.14. Az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából jogosult szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtételére, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadására.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés c) pont

1.15. Jogosult az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres vagy nem peres eljárás megindítására.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés d) pont

1.16. Telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése 5 millió Ft-ot meg nem haladó értékre.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés e) pont

1.17. Településrendezési tervben közút vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés f) pont

1.18. Közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés g) pont

1.19. Az Önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés h) pont

1.20. Szerződést köt a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés i) pont

1.21. Dönt a nem költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes üzleti vagyonelem alkalmi célú igénybevételéről

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdés

1.22. Gyakorolja az egyéb tulajdonosi, alapítói jogokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, valamint a társaság vezető tisztségviselője tekintetében a megválasztás, visszahívása és díjazásának megállapítása kivételével az egyéb munkáltató jogokat.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés

1.23. Ellenőrzi a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét. Ennek keretében a rendelet 34. §-a szerinti intézkedések megtételére jogosult.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 33. §

1.24. Dönt a társasházakban és lakásszövetkezetekben lévő osztatlan közös tulajdonra vonatkozó tulajdonosi képviselet PALOTA-HOLDING Zrt. általi, külön szerződés alapján történő ellátásáról.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (11) bekezdés

1.25. Az önkormányzati követelés kötelezettjének kérelmére részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdés

1.26. A rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén az Önkormányzat késedelmi kamat követelését legfeljebb 50%-kal mérsékelheti.

33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés

2. Környezetvédelemmel kapcsolatos feladatkörében:

2.1. Együttműködési megállapodást köt a Rákospalota - Pestújhely - Újpalota „Környezetvédelmi” Közalapítvánnyal.

20/2002. önkormányzati rendelet 5/C. §

3. Közterület-használattal kapcsolatos feladatkörében:

3.1. Dönt a közterület-használati hozzájárulásról három évet meg nem haladó időtartamra, illetve a rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti esetben.

35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdés a) pont

3.2. A közterületi díjat saját döntési jogkörén belül elengedheti, vagy mérsékelheti a rendeletben meghatározott esetekben.

35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés

3.3. Jóváhagyja a közterület-használat filmforgatás céljára történő engedélyezése kapcsán a mozgóképről szóló törvény 35. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági szerződést.

35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés

4. Elismerésekkel és ösztöndíjakkal kapcsolatos feladatkörében:

4.1. Dönt az Év Közalkalmazottja Díj odaítéléséről.

24/2012. (VI.6.) önkormányzati rendelet 13/A. § (9) bekezdés

4.2. Dönt a Budapest XV. kerületi Közszolgálatért Oklevél adományozásáról.

24/2012. (VI.6.) önkormányzati rendelet 13/H. § (3) bekezdés

4.3. Dönt a „Budapest XV. kerületi Köznevelésért Oklevél” odaítéléséről.

24/2012. (VI.6.) önkormányzati rendelet 13/K. § (3) bekezdés

4.4. Dönt „Az Év Háziorvosa Díj” és „Az Év Háziorvos Szakdolgozója Díj” odaítélésről.

24/2012. (VI.6.) önkormányzati rendelet 13/N. § (9) bekezdés

4.5. Dönt „Civil Szervezetek Elismerő Oklevél” odaítélésről.

24/2012. (VI.6.) önkormányzati rendelet 13/P. § (8) bekezdés

4.6. Dönt a „Rendvédelmi Szervek Elismerő Oklevél” odaítéléséről.

24/2012. (VI.6.) önkormányzati rendelet 13/S. § (7) bekezdés

4.7. Dönt a „Kiváló Kormánytisztviselő Elismerő Oklevél” odaítéléséről.

24/2012. (VI.6.) önkormányzati rendelet 13/T. § (7) bekezdés

4.8. Dönt a „Pedagógus díszoklevél” odaítéléséről.

24/2012. (VI.6.) önkormányzati rendelet 13/U. § (7) bekezdés

5. Szociális ellátással kapcsolatos feladatkörében:

5.1. Elrendeli a jogtalanul felvett támogatás visszafizetését, vagy a visszafizetésre részletfizetést engedélyezhet.

27/2004. (VI. 9.) ök. r. 8. § (2) bekezdés

5.2. Elbírálja a lakbértámogatás iránti kérelmeket és a lakbértámogatást közvetlenül a lakbérbeszedésre jogosult kezelőnek folyósítja.

27/2004. (VI. 9.) ök. r. 7. § (1) bekezdés, 6. § (4) bekezdés

5.3. Nyolc napon belül határozattal dönt az intézménybe való beutalásról azokban az esetekben, amelyekben az intézményvezető nem dönt, vagy a kérelmező a döntést vitatja.

7/2005. (IV.4.) ök. r. 5. § (3) bekezdés

5.4. Kivételesen engedélyezheti a pénzbeli ellátás házipénztárban történő kifizetését. Döntése alapján a segélyt a kezdeményező képviselője is átveheti.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 4. § (10) bekezdés

5.5. Dönt a települési támogatás iránti kérelem elbírálása során felmerült, ügy érdemét nem érintő egyéb kérdésekben.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 4. § (18) bekezdés

5.6. Palota lakhatási támogatásra való jogosultságot állapít meg.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés

5.7. Palota lakhatási támogatás együttműködési megállapodást köthet a szolgáltatókkal.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 5. § (17) bekezdés

5.8. Palota biztonsági berendezés támogatásra való jogosultságot állapít meg.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 5/A. § (1) bekezdés

5.9. Palota ápolási támogatásra való jogosultságot állapít meg. A támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja. bekezdés

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés, (13) bekezdés

5.10. Palota gyógyszertámogatásra való jogosultságot állapít meg.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés

5.11. Palota egészségügyi támogatást állapít meg.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 7/A. § (1) bekezdés

5.12. Palota adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságot állapít meg.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés

5.13. Megköti az adósságkezelésre vonatkozó megállapodást.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdés b) pont, (22) bekezdés

5.14. Palota temetési támogatásra való jogosultságot állapít meg.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés

5.15. Elbírálja a Palota gyermekétkeztetési kedvezmények iránti kérelmeket.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 10. § (5)-(6) bekezdés

5.16. Palota rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot állapít meg.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdés

5.17. Eseti jelleggel Palota rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés

5.18. Minden év decemberében Palota karácsonyi támogatást állapít meg.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 13/A. § (1) bekezdés

5.19. Dönt a Palota utazási bérlettámogatásra való jogosultságról.

5/2015. (II.5.) önkormányzati rendelet 14/A. § (1) bekezdés

5.20. Hozzájárulhat, hogy az Önkormányzatot megelőző sorrendben kerüljön bejegyzésre a helyi támogatás felvételét követően igénybe vett lakáscélú hitelre vonatkozóan a hitelintézet jelzálogjog igénye.

31/2006. (XII. 7.) ök. r. 3. § (4) bekezdés a) pont

5.21. Hozzájárulhat, hogy az Önkormányzatot követő sorrendben kerüljön bejegyzésre hitelintézet és munkáltató jelzálogjog igénye.

31/2006. (XII. 7.) ök. r. 3. § (4) bekezdés b) pont

5.22. Az igénylőt a részletfizetési kötelezettség alól legfeljebb két évre mentesítheti, ha a szerződés megkötése után az igénybe vevő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem legalább 30%-kal csökkent.

31/2006. (XII.7.) ök. r. 4. § (3) bekezdés

5.23. A rendeletben meghatározott feltételek esetén kérelemre dönthet kölcsön visszafizetése alóli felmentésről.

31/2006. (XII. 7.) ök. r. 4. § (5) bekezdés

5.24. A hátralékok rendezése érdekében egy alkalommal dönthet a peren kívüli megegyezésről és annak tartalmáról, illetve a bírósági végrehajtási szakaszban lévő tartozások részletfizetéssel történő kiegyenlítésének engedélyezéséről.

31/2006. (XII. 7.) ök. r. 4. § (8) bekezdés

5.25. Elbírálja a támogatás iránti kérelmet, és a támogatásban részesülővel szerződést köt.

31/2006. (XII. 7.) ök. r. 9. § (1)-(2) bekezdés

5.26. Építkezés esetén a lakhatási engedély bemutatásának határidejét legfeljebb 2 évvel meghosszabbíthatja.

31/2006. (XII. 7.) ök. r. 10. § (5) bekezdés

5.27. A rendeletben meghatározott esetekben a helyi támogatást, illetve annak vissza nem térített részét a támogatási szerződés azonnali hatályú felmondása mellett visszaköveteli.

31/2006. (XII. 7.) ök. r. 10. § (8) bekezdés

5.28. Ha az intézményvezető nem intézkedik a gyermekjóléti alapellátás igénybevételéről, a kérelem tárgyában határozattal dönt.

41/2003. (XII. 8.) ök. r. 8. § (4) bekezdés

5.29. Dönt a születési és az oltási támogatások megállapításáról.

11/2013. (III. 13.) ök. rendelet 5. § (2) bekezdés

5.30. Határozattal dönt a Start-támogatás iránti kérelem elbírálásáról, és a jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányával értesíti a Start- számlát kezelő pénzintézetet.

16/2006. (VI. 2.) ök. rendelet 5. § (3) bekezdés

5.31. Meghatározza a 60+ Levendula XV.” programhoz kapcsolódó kedvezménykártyával kedvezményesen igénybe vehető önkormányzati szolgáltatások körét és a kedvezmények mértékét. Dönt a kedvezménykártya igénylésével kapcsolatos panaszokról.

4/2014. (II. 4.) önkormányzati rendelet 3. § (2), 6. § (2) bekezdés

6. Közművekkel, utakkal kapcsolatos feladatkörében:

6.1. Dönt az útépítési beruházás kezdeményezésére irányuló kérelmekről a rendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével.

25/2000. (V.5.) ök. r. 7. § (3) bekezdés

6.2. Útépítési hozzájárulás részletfizetési kedvezmény iránti kérelmek elbírálására jogosult.

25/2000. (V. 5.) ök. r. 8. § (6) bekezdés

6.3. Az útépítésben érdekelt ingatlantulajdonosokkal megköti a szerződést.

25/2000. (V. 5.) ök. r. 9. § (1) bekezdés

7. Egyházak és civil szervezetek támogatásával kapcsolatos feladatkörében:

7.1. Dönt az egyházak részére nyújtható működési és felhalmozási célú vissza nem térítendő pénzbeni támogatás keretösszegének felosztásáról.

9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 6. § (3)

7.2. Pályázat hiányos benyújtása esetén a támogatást igénylőt egy alkalommal írásban felhívja, hogy a hiányt a kézbesítéstől számított 8 munkanapon belül pótolja.

9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 9. § (2)

7.3. Határozattal dönt feladatalapú az egyházak pénzbeni támogatásról.

9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 10. § (1)

7.4. Dönt az egyházak által ingatlan karbantartására, felújítására, ahhoz kapcsolódó beruházásra pályázaton kívül igényelhető felhalmozási célú támogatásról.

9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 11. § (1)

7.5. Az Önkormányzat költségvetési rendeletének hatályba lépését követően civil szervezetek támogatására pályázatot ír ki, és egyidejűleg meghatározza a részletes pályázati feltételeket.

4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 6. § (2)

7.6. A pályázati határidő lejártától számított 30 napon belül dönt - az alapítványok kivételével - a pályázatokról.

4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 7. § (6) és 8. § (1)

7.7. A civil szervezet részére biztosított támogatási céltól eltérő felhasználása esetén visszafizetési kötelezettséget ír elő.

4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 9. § (2)

7.8. Dönt a civil szervezetek részére biztosított pénzügyi támogatás felhasználásáról készített elszámolás elfogadásáról.

4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 9. § (4)

7.9. A civil szervezet részére biztosított támogatásról, valamint a támogatott célokról a döntést követő 30 napon belül a nyilvánosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.

4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 10. §

5. melléklet a 19/2020. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában a jegyzőre átruházott hatáskörök

1. Útkezelői feladatokkal kapcsolatos hatáskörében:

1.1. A hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.

1988. évi I. tv. 12. § (5) bekezdés

1.2. Dönt a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához való hozzájárulás megadásáról. A hozzájárulásban feltételeket írhat elő.

1988. évi I. törvény 36. § (1) bekezdés

1.3. Dönt az útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulásról.

1988. évi I. tv. 39. § (1) bekezdés

1.4. A közlekedés biztonsága érdekében az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény vagy útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) felszólítja annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az arra jogosult hatósághoz vagy a közlekedési hatósághoz kérelmet nyújt be a tulajdonos felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezése érdekében.

1988. évi I. tv. 41. § (2) bekezdés

1.5. Hozzájárul a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez.

1988. évi I. tv. 42. § (3) bekezdés

1.6. Dönt hozzájárulás megadásáról

a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,

b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,

c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi 1988. évi I. tv. 42/A. § (1) bekezdés

1.7. Dönt a közút nem közlekedési célú igénybevétele kapcsán a hozzájárulás megadásáról.

1988. évi I. tv. 37. § (2) bekezdés

1.8. A közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az érintett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére.

1988. évi I. tv. 41. § (2) bekezdés

1.9. Dönt a közút melletti ingatlanon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű, illetőleg - kártalanítás ellenében - műtárgy elhelyezéséről.

1988. évi I. tv. 43. § (1) bekezdés

1.10. Felszólítja a közúti forgalom biztonságát sértő vagy veszélyeztető személyt az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra. A felszólítás eredménytelensége esetén kérelmezi, hogy a közlekedési hatóság kötelezze a fentiekre az elkövető személyt.

30/1988. (V. 21.) MT rendelet 2/A. § (1) bekezdés

1.11. Dönt a meg-határozott össztömeg-, tengelyterhelés- vagy mérethatárokat meghaladó és a lánctalpas jármű közúti forgalomban való részvételéhez szükséges hozzájárulásról.

30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 8. § (1) bekezdés

1.12. Dönt a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. § (8) bekezdésében meghatározott szervezetek, személyek utakkal kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulásról.

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. § (8) bekezdés

1.13. Dönt a 20/1984. (XII. 21.) KM rend. 2. § (8) bekezdés a) és d) pontjában megjelölt, illetve az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő-en elhelyezett jelzés eltávolításáról.

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. § (13) bekezdés

2. Ebrendészeti feladatkörében:

2.1. Ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. Az ebösszeírás alapján törvényben meghatározott adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.

1998. évi XXVIII. tv. 42/B. §

3. Házszámozással és a címregiszterrel kapcsolatos feladatkörében

3.1. Házszámozással kapcsolatos hatáskörében dönt a sorszámok megállapításáról, megváltoztatásáról.

94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet 20. § (3) bekezdés

3.2. Meghozza a címképzéshez szükséges döntést, ha a központi címregiszterben új cím keletkeztetéséhez, meglévő cím módosításához vagy törléséhez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása hatáskörébe tartozik, és arról a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet haladéktalanul értesíti.

2015. évi CCXXII. tv. 73. § (5) bekezdés


  Vissza az oldal tetejére