Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2004. (IX. 30.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. § *  E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) ingatlanvagyonának és a kétmillió forint feletti értékű ingóvagyonának értékesítésére és hasznosítására, abban az esetben, ha az Önkormányzat egyéb rendelete speciális szabályai ettől eltérően nem rendelkeznek.

2. § *  Amennyiben törvény vagy más jogszabály másképp nem rendelkezik, úgy jelen rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló, valamint a Sashalmi téri piacról és a Piacfelügyeletről szóló önkormányzati rendeletek által szabályozott jogviszonyra;

b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatására;

c) a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár alatti részvény, üzletrész, vagy ingatlan értékarányos, vagy értékkülönbözet térítése melletti cseréjére, ha a csere a tartós önkormányzati tulajdon megszerzését, vagy fenntartását biztosítja;

d) az Nvtv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár alatti nyomvonal jellegű létesítmény és helyhez kötött egyéb közcélú létesítmény elhelyezése céljára szolgáló földterület elidegenítésére;

e) az Nvtv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár alatti olyan értékesítésre, ahol a föld és a rajtalévő felépítmény tulajdonjoga elválik, vagy a hatályos jogszabályok figyelembe vételével lehetősége van a tulajdonostársnak a tulajdoni hányad megváltására;

f) az Nvtv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár alatti ingatlan mezőgazdasági célra történő hasznosítására, valamint beépítetlen belterületi földterület tulajdonjogot nem érintő ideiglenes hasznosítására;

g) közterületi ingatlan ideiglenes használatba adására.

II. fejezet

Általános rendelkezések

3. § A vagyontárgyak értékének megállapításakor az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: Vagyonrendelet) szabályait kell megfelelően alkalmazni.

4. § *  A versenyeztetés formái: nyilvános egyfordulós pályázat vagy liciteljárás.

5. § (1) *  A versenyeztetés kiírója a Vagyonrendelet 18. §-a szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója (továbbiakban: kiíró).

(2) *  A kiíró a versenyeztetés kiírásával egyidejűleg dönt a versenyeztetés feltételeiről, amennyiben a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a Polgármesteri Hivatalt (a továbbiakban: lebonyolító) bízza meg.

(3)-(6) * 

6. § (1) A kiíró köteles valamennyi ajánlattevő, illetőleg pályázó (továbbiakban: pályázó) vagy jelentkező számára egyenlő esélyt biztosítani az ajánlattételhez szükséges információk megszerzéséhez. Minden pályázónak és jelentkezőnek joga van a kiíró által biztosított valamennyi információhoz hozzájutni.

(2) *  A kiíró köteles a pályázó, vagy jelentkező számára minden olyan adatot hozzáférhetővé tenni, melynek kiadása nem sért üzleti titkot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak, illetve jelentkezőnek lehetősége legyen a megalapozott ajánlattételhez.

(3) A kiíró köteles a pályázóknak vagy jelentkezőknek egyenlő esélyt biztosító versenyfeltételeket meghatározni.

(4) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy annak alapján a pályázók megfelelő ajánlatot tudjanak tenni, és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összemérésre alkalmasak legyenek.

(5) *  A versenyeztetési felhívásban, illetőleg hirdetményben olyan feltételeket kell meghatározni, melyek minden pályázóra, illetőleg jelentkezőre általános érvényűek. Nem lehet kiadni olyan információt, mely a többi pályázót, illetőleg jelentkezőt hátrányosan érinti.

Összeférhetetlenség és elfogultság szabályai

7. § (1) *  A pályázat elbírálásában, illetve a liciteljárás lebonyolításában nem vehet részt az a természetes, vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve képviselőjük, aki maga a pályázónak vagy jelentkezőnek:

a) közeli hozzátartozója;

b) munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja;

c) más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;

d) tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, amennyiben a pályázó vagy jelentkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

e) érdekeltségébe tartozó az a társaság vagy más jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, amelyet a pályázó vagy jelentkező közvetlenül vagy közvetve ellenőriz, illetőleg, amelynek a pályázó vagy jelentkező részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa, továbbá ezek alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja (összeférhetetlenség).

(2) *  A pályázat elbírálásában, illetve a liciteljárás lebonyolításában nem vehet részt az, akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (elfogultság).

(3) *  A pályázat elbírálásában, illetve a liciteljárás lebonyolításában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, az (1) és a (2) bekezdésben körülírt összeférhetetlenségi vagy elfogultsági ok áll fenn.

(4) *  Összeférhetetlenségi vagy elfogultsági kérdésben a kiíró dönt.

A versenyeztetési eljárásokra vonatkozó közös szabályok * 

7/A. § *  (1) A versenyeztetési eljárásokban a pályázati felhívásban, valamint a hirdetményben az ajánlat leadására határnapot kell megjelölni. Az ajánlat benyújtására megjelölt határnapot úgy kell meghatározni, hogy a felhívás vagy hirdetmény közzétételének napja és a pályázatok vagy liciteljárás során tett írásbeli ajánlatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló határidő a versenyeztetési eljárás első alkalommal történő meghirdetésekor ne legyen kevesebb 30 napnál, illetve ismételt eljárás esetén 15 napnál.

(2) Amennyiben a hasznosítás időtartama az 1 évet nem haladja meg a pályázati felhívás, illetve hirdetmény közzétételének napja és a pályázatok vagy ajánlatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók, illetve jelentkezők rendelkezésére álló határidő első alkalommal és ismételt versenyeztetési eljárás esetén is legalább 5 nap.

7/B. § *  A versenyeztetési eljárásokban a pályázati felhívásnak valamint a hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét;

b) a versenyeztetési eljárás tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, a kiíró által meghatározott kikiáltási árat vagy értéket;

c) az értékesítés, hasznosítás feltételeit, a fizetés módját;

d) az ajánlati kötöttséggel kapcsolatos információkat, minimális időtartamát;

e) arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan pályázhat;

f) a versenyeztetési eljárással kapcsolatos információt szolgáltató nevét, címét, telefonszámát;

g) a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, módját, idejét és költségét;

h) a versenyeztetési eljárás hivatalos nyelvének megjelölését;

i) a versenyeztetési biztosíték összegét, amely a kiírásban meghatározott vagyon értékének 10%-a, a rendelkezésre bocsátás határidejét és módját;

j) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat;

k) a pályázó illetve jelentkező adatainak megjelölésére történő felhívást;

l) a pályázati eljárás tárgyára vonatkozó, a kiíró által ismert terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot, illetve ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket;

m) a kiíró által a kiírás időpontjában ismert minden pályázóra illetve jelentkezőre vonatkozóan kötelező hatósági előírásokat;

n) a pályázati eljárás során a személyes közreműködés kötelezettségét;

o) a szerződéskötés feltételeit, valamint a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőt, a végleges ár vagy kialakult ellenérték megfizetésének vagy rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;

p) adásvételi szerződés esetén a vételár 0,5%-ának megfelelő szerződéskötési költségátalány megfizetésének kötelezettségét a szerződést kötő fél részéről.

Részletes tájékoztató * 

7/C. § *  (1) Az ingatlan értékesítése esetén - a pályázati felhíváson, illetve hirdetményen túl - a részletes tájékoztató tartalmazza:

a) 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és helyszínrajzot;

b) a terület övezeti besorolását;

c) amennyiben a területre van érvényes szabályozási terv, a terv szerinti beépíthetőségét és a beépítést esetleg korlátozó előírásokat;

d) megtekintésének idejét, módját;

e) minden olyan, a kiíró által ismert - ingatlan-nyilvántartásban esetlegesen nem szereplő - tényt és körülményt, mely az ingatlan értékét, hasznosíthatóságát befolyásolja.

(2) Az ingatlan hasznosítása esetén - a pályázati felhíváson, illetve hirdetményen túl - a részletes tájékoztató tartalmazza:

a) az azonosítására szolgáló adatokat;

b) a hasznosítás célját, időtartamát;

c) az esetleges profilkötöttséget;

d) állapotát, felszereltségét;

e) a bérleti (használati) díj mértékét és megfizetésének módját;

f) a bérleti (használati) díjba beszámítható, a bérlő költségére elvégzendő munkálatok mértékét és módját;

g) a jogviszony megszűnésére vonatkozó kikötéseket;

h) a megtekintésének idejét, módját;

i) minden olyan egyéb körülményt, mely a hasznosítás szempontjából lényegesnek tekintendő.

(3) A kiíró a hirdetményre, illetve pályázati felhívásra beérkezett ajánlatokat kizárólag a pályázati felhívásban illetve hirdetményben megjelölt célra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén a jelentkezővel, illetve pályázóval külön meg kell állapodni.

Az ajánlatok benyújtása * 

7/D. § *  A versenyeztetési eljárásban a beérkezett ajánlatokat a lebonyolító átveszi és a beérkezés sorrendjében sorszámmal látja el, és igazolja az átvétel tényét.

A versenyeztetésre felhívás visszavonása, kizárás a versenyeztetési eljárásból * 

7/E. § *  (1) A polgármester a pályázati felhívást, illetve hirdetményt az ajánlatok illetve a liciteljárásban írásban tett ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A pályázati felhívás, illetve a hirdetmény visszavonása a kiíró versenyeztetésről hozott döntését nem érinti. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni. Egyidejűleg intézkedni kell a pályázati biztosíték pályázók, illetve jelentkezők részére történő visszautalásáról, valamint a kiíró tájékoztatásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszavonás esetén - amennyiben az információszolgáltatás ellenérték fejében történt - a polgármester a dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében köteles a résztvevőknek az ellenértéket visszafizetni.

(3) A pályázati felhívásban illetve hirdetményben közölt feltételek nem teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, a pályázót, illetve jelentkezőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség megszegése a versenyeztetési eljárásból történő kizárást vonja maga után.

(4) A pályázó, illetve a jelentkező az ajánlat benyújtására nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja, ez esetben az ajánlattétellel kapcsolatosan a kiíró felé követelést nem támaszthat.

(5) A kiíró az eljárás során mindvégig fenntartja azon jogát, hogy a versenyeztetési eljárást eredménytelennek nyilvánítsa.

III. fejezet

Pályázati eljárás

A pályázati eljárás meghirdetése

8. § *  A pályázati eljárás az ingatlan- és ingóvagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, egyfordulós, a pályázók írásban benyújtott ajánlatának értékelésével megvalósuló versenyeztetése, mely során a pályázati eljárás nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legkedvezőbb ajánlatot tette.

8/A. § *  A beérkezett pályázatokat a polgármester által kijelölt értékelő bizottság előzetesen értékeli, a legkedvezőbb ajánlatot az értékelő bizottság által összeállított szempontokat is figyelembe véve a kiíró választja ki. Ezt követően a pályázati eljárás nyertesével történő szerződéskötésre a polgármester jogosult.

9. § * 

Pályázati felhívás

10. § *  (1) A pályázati felhívásnak a 7/B. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell az ajánlatok elbírálásának módját, menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:

a) az ajánlatok felbontásának a helyét és időpontját;

b) azt a tényt, hogy az ajánlatok felbontása zártkörűen zajlik;

c) az ajánlatok felbontásánál jelenlevőket;

d) az ajánlatok elbírálására vonatkozó időtartamot;

e) az ajánlatok elbírálására és a döntések meghozatalára jogosult testület, szerv, személy megnevezését;

f) a bírálati szempontok megjelölését.

(2) A pályázati felhívás az (1) bekezdésen túl - szükség szerint - az alábbiakat tartalmazza:

a) az eredményhirdetés módját, helyét, és várható idejét;

b) alternatív ajánlat tételének lehetőségét, ha erre a kiíró módot kíván adni, továbbá arra történő utalást, hogy a kiíró feltétel(ek)hez kötött ajánlatot érvényesnek tekinti-e, illetve milyen feltételekkel fogadja el;

c) a pályázati felhívás és mellékleteinek tartalomjegyzékét;

d) a pályázó ajánlati garanciáját, szerződés-tervezet csatolására való felhívást, illetve a kiíró által megküldött szerződés-tervezet elfogadásáról szóló nyilatkozatot.

Részletes tájékoztató

11. § * 

Pályázati biztosíték

12. § (1) A pályázati eljáráson való részvételt pályázati biztosíték (továbbiakban: biztosíték) adásához kell kötni.

(2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, valamint az ajánlatok elbírálása után - a (3) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - vissza kell adni.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha

a) a pályázati felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át;

b) a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta;

c) a pályázó az ajánlat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát;

d) a szerződés megkötésének meghiúsulása a pályázónak felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

Az ajánlat

13. § (1) A pályázó ajánlatát zárt, felirat nélküli borítékban, egy példányban, hivatalos cégszerű aláírással, az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontban és helyen az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen, vagy meghatalmazott útján nyújtja be. Az ajánlat minden oldalát kézjeggyel kell ellátni.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát:

a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására;

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre;

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére;

d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan;

e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.

(3) Amennyiben a pályázati felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az elbírálás időpontjában a biztosíték a kiíró számláján rendelkezésre áll.

Ajánlati kötöttség, az eltérés joga

14. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2) A pályázó ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 30 napig, illetve a meghosszabbított határidő leteltéig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázati eljárás nyertesével szerződést köt, vagy írásban közli, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek minősíti.

(3)-(4) * 

A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázati eljárásból

15. § * 

Az ajánlatok benyújtása, felbontása

16. § * 

17. § (1) *  A határidőben beérkezett ajánlatok felbontása a közjegyző, vagy értékelő bizottság jelenlétében zártkörűen történik.

(2) *  Az ajánlatok felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázó nevét, székhelyét, lakóhelyét, és az ajánlati árat, valamint az előre meghirdetett bírálati szempontokra adott ajánlatrészeket, azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

(3) A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.

(4) * 

(5) Az értékelő bizottság feladata különösen:

a) biztosítja az ajánlatok felbontásának szabályos lefolytatását;

b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a pályázati felhívásban rögzített alaki, formai és tartalmi követelményeknek;

c) rögzíti az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát;

d) rögzíti az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett észrevételeket;

e) megállapítja az ajánlatok érvénytelenségét;

f) átvételi és bontási jegyzőkönyv (továbbiakban: jegyzőkönyv) felvétele, melyet a bontásnál mindvégig jelenlévő tagja aláírása hitelesíti;

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az átvétel és a bontás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, jelenlétük minőségét;

b) a pályázati felhívás tárgyát, a pályázati felhívás közzétételének időpontjait, helyét, az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt, a határidőben és határidőn túl beérkezett ajánlatok számát, valamint a bírálati sorszámát;

c) az ajánlatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelenlévők hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését;

d) az érvénytelen ajánlatok bírálati sorszámát és az érvénytelenség okát;

e) minden egyéb olyan információt, amelyet az értékelő bizottság tagja szükségesnek tart.

(7) A jegyzőkönyvhöz kell csatolni:

a) a pályázati eljárás során beérkezett valamennyi ajánlatot és iratot 1-1 példányban;

b) a pályázati eljárás valamennyi dokumentációját.

(8) *  Az értékelő bizottság az ajánlatok felbontását követően minősíti az ajánlatokat.

(9) A pályázati eljárást kiíró további felhívására a pályázó köteles az ajánlatában foglaltakat igazolni.

17/A. § * 

Az ajánlatok értékelése, elbírálása

18. § (1) *  Az értékelési eljárásról az értékelő bizottságnak emlékeztetőt kell készítenie, amelyben fel kell tüntetni:

a) a pályázati eljárás célját, tárgyát és módjára vonatkozó adatokat,

b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,

c) a beérkezett ajánlatok összefoglalását,

d) az ajánlatok értékelésének főbb szempontjait, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket,

e) a legkedvezőbb ajánlat elfogadásának indokait,

f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első három helyre javasolt pályázó megnevezését,

g) egyéb, az értékelő által fontosnak tartott körülményt.

(2) Az emlékeztetőhöz csatolni kell az ajánlatok átvételéről és bontásáról készült jegyzőkönyvet/közjegyzői okiratot azok mellékleteivel együtt, valamint az eredeti pályázati felhívás teljes dokumentációját.

(3) A közjegyzői okiratot, illetve a jegyzőkönyvet, valamint az emlékeztetőt a kiírónak meg kell küldeni, a pályázati eljárás eredményének megállapítására.

(4) A kiíró a pályázati eljárás teljes dokumentációját „nem selejtezhető” iratként köteles megőrizni.

(5) *  Pályázati eljárás során benyújtott érvényes ajánlatokat a polgármester által kijelölt értékelő bizottság véleményezi, ellátja indoklással, valamint döntés előkészítő javaslatot tesz a kiírónak.

(6) A pályázatok értékelésében, elbírálásában, kezelésében résztvevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli.

(7) Az ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározott időtartamon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az elbírálásra nyitva álló, meghosszabbított határidőről, ezzel egyidejűleg az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbodásáról a pályázókat tájékoztatni kell.

(8) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban és e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek.

(9) A pályázati eljárást eredményesnek kell nyilvánítani, ha a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelő egy vagy több ajánlat érkezett.

A pályázati eljárás nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legkedvezőbb ajánlatot tette.

A pályázati eljárás eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 7 munkanapon belül írásban közölni kell valamennyi pályázóval.

(10) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati felhívás alapján nem értékelhetők;

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más a pályázati eljárásra vonatkozó előírásnak, valamint az összes ajánlat tartalma jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól;

c) * 

d) a kiíró valamely pályázónak a pályázati eljárás tisztaságát sértő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként sértő cselekménye miatt a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött;

(11) * 

(12) Ha a pályázati eljárás nyertesével a szerződéskötés az erre nyitva álló határidő elteltével nem jön létre, avagy a megkötött szerződést a nyertes nem, avagy hibásan teljesíti, és emiatt az Önkormányzat a szerződést felmondja vagy a szerződést a felek közös megegyezéssel felbontották, akkor az önkormányzat jogosult a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítani és új pályázati eljárást kiírni.

(13) * 

Szerződéskötés szabályai

19. § (1) *  A pályázati eljárás eredményeként - e rendelet 18. § (12) bekezdés szerinti kivétellel - csak a nyertes pályázóval lehet szerződést kötni.

(2) A szerződés tartalmát a pályázati feltételeknek és a nyertes ajánlatának megfelelően kell meghatározni.

(3) A szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni.

IV. fejezet * 

Liciteljárás * 

20. § *  (1) A liciteljárás az ingatlan- és ingóvagyon értékesítésének, hasznosításának, a nyilvános előminősítő eljárás során, jelen rendelet szerint kiválasztott jelentkezők közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ár.

(2) A liciteljárás előminősítő eljárással indul mely során a jelentkezők a 22. § szerinti előminősítő ajánlatot kötelesek benyújtani. Az előminősítő eljárást követően jelen rendelet szerint erre jogot szerzett jelentkezők a személyes részvételükkel lebonyolított, a lebonyolító által meghatározott időpontban megtartott liciten vesznek részt.

A liciteljárás kiírása * 

21. § *  (1) A liciteljárást hirdetményben kell közzé tenni. A hirdetménynek a 7/B. § -ban foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) az előminősítő eljárás tényét;

b) az előminősítő eljárásban az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét;

c) a licit helyét és idejét;

d) a kiíró által az előminősítő eljárásra vonatkozóan meghatározott kikiáltási árat vagy értéket;

e) az előminősítő eljárás során az ajánlatok elbírálásának módját, menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:

ea) az előminősítő ajánlatok felbontásának a helyét és időpontját,

eb) az ajánlatok felbontásánál jelenlevőket;

ec) az előminősítő eljárásban a bírálati szempontok megjelölését,

ed) valamint, hogy az előminősítő eljárásban használt bírálati szempontok figyelembevételével kik jogosultak a liciten történő részvételre.

f) a liciten való részvétel feltételeit:

fa) a liciten részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni;

fb) a liciten e rendelet 22. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén azok a jelentkezők vehetnek részt, akik az előminősítő eljárásban a legjobb ajánlatot tették (függetlenül a pályázók számától);

g) a licitlépcső emelkedésének mértékét;

h) a szerződéskötés feltételeit, valamint a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőt, a végleges ár megfizetésének határidejét és módját;

i) a részvételt befolyásoló egyéb lényeges körülményeket;

j) a jelentkezés helyét, határidejét, módját;

k) a pályázati biztosíték összegét, letétbe helyezésének, visszafizetésének vagy beszámításának módját és idejét.

Az előminősítő eljárás * 

Az ajánlat * 

22. § *  (1) A liciteljáráson részt venni kívánó jelentkezők előminősítő ajánlat benyújtására kötelesek.

(2) Az előminősítő eljárás során a jelentkező a 21. § szerint megjelent hirdetmény szerinti ajánlatát a 13. § -ban foglaltak szerint köteles benyújtani, azzal, hogy az ott meghatározottakon túl a jelentkező vállalni köteles ajánlatában, hogy a liciten legalább az előminősítő eljárásban tett ajánlatának megfelelő licitet tesz.

(3) Amennyiben az előminősítő eljárásban arra jogot szerzett jelentkezők a liciten személyesen vagy meghatalmazott képviselőjük útján nem jelennek meg, akkor az előminősítő eljárásban írásban tett ajánlatuk a liciten tett ajánlatnak minősül.

Ajánlati kötöttség, az eltérés joga * 

23. § *  (1) A jelentkező ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az előminősítő eljárásban benyújtandó ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2) A jelentkező az előminősítő eljárásban tett ajánlatához a hirdetményben meghatározott időpontig, de legalább a nyilvános licit időpontját követő 60 napig, illetve a meghosszabbított határidő leteltéig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a liciteljárás nyertesével vagy a 23/C. § (7) bekezdésében meghatározott jelentkezővel szerződést köt, vagy írásban közli, hogy a liciteljárást eredménytelennek minősíti.

(3) A jelentkező ajánlatát - a (4) bekezdés keretei között - csak akkor módosíthatja, ha az előminősítő eljárás eredményeképpen a liciten történő részvételre jogot szerzett.

(4) Az előminősítő eljárást követően az ajánlatoktól kizárólag a liciten történő személyes részvétel során lehet eltérni, az alábbiak szerint: az előminősítő eljárás során a liciten részvételt nyert jelentkező csak az ajánlat pénzügyi részét - beleértve a vételárat, fizetési ütemezést és a biztosítékokat - változtathatja meg.

(5) A változtatott ajánlat összegszerűségében nem lehet kedvezőtlenebb az előminősítő eljárásban résztvevő jelentkezők által tett legjobb ajánlatnál. Más ajánlati feltétel módosítása érvénytelen, ilyen esetben az ajánlat a módosítással érintett részében részlegesen érvénytelen és helyébe az előminősítő eljárásban tett ajánlati feltétel lép.

Az előminősítő ajánlatok bontása, elbírálása * 

23/A. § *  (1) A határidőben beérkezett ajánlatok felbontása az értékelő bizottság és a liciteljárás vezetőjének jelenlétében kizárólag zártkörűen, a jelentkezők részvételével történhet.

(2) Az ajánlatot tevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni a képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

(3) Az ajánlatok felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az előminősítő ajánlatot benyújtó nevét, székhelyét, lakóhelyét, azt, hogy a benyújtott ajánlat a hirdetményben közzétett követelményeknek megfelel-e, valamint hogy a benyújtott ajánlat az (5) bekezdésben foglaltak szerint érvényes-e.

(4) Azok az ajánlatot tevők akik ajánlatukban a kiíró által meghatározott követelményeknek nem tettek eleget, illetve ajánlatuk érvénytelen, az előminősítő eljárásban a továbbiakban nem vehetnek részt.

(5) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a hirdetményben és e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek.

(6) A hirdetményben közzétett követelményeknek megfelelő érvényes ajánlatot tevő jelentkezők és az értékelő bizottság részére a liciteljárás vezetője ismerteti az előminősítő eljárásban az egyes jelentkezők által tett ajánlati árakat, valamint az előre meghirdetett bírálati szempontokra adott ajánlatrészeket.

(7) A pályázatok értékelésében, elbírálásában, kezelésében résztvevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli.

(8) Az értékelő bizottság feladata különösen:

a) biztosítja az ajánlatok felbontásának szabályos lefolytatását;

b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a hirdetményben rögzített alaki, formai és tartalmi követelményeknek;

c) rögzíti az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát;

d) rögzíti az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett észrevételeket;

e) megállapítja az ajánlatok érvénytelenségét;

f) átvételi és bontási jegyzőkönyv (továbbiakban: jegyzőkönyv) felvétele, melyet a bontásnál mindvégig jelenlévő tag aláírása hitelesít;

(9) A benyújtott ajánlatok tartalma alapján az értékelő bizottság a pályázatban valamint a hirdetményben foglaltak figyelembevételével az ajánlatok felbontását követően megállapítja, hogy kik azok a jelentkezők, akik az előminősítő eljárásban beadott ajánlatok alapján a liciten történő részvételre jogot szereztek.

(10) Ezt követően a liciteljárás vezetője írásban vagy a személyesen megjelent jelentkezők esetében személyes értesítés útján, az előminősítő eljárásban a liciten történő részvételre jogot szerzett jelentkezőket a licitre meghívja.

(11) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az átvétel és a bontás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, jelenlétük minőségét;

b) az ajánlati felhívás tárgyát, a hirdetmény közzétételének időpontjait, helyét, az előminősítő ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt, a határidőben és határidőn túl beérkezett ajánlatok számát, valamint a bírálati sorszámát;

c) az ajánlatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelenlévők hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését;

d) az érvénytelen ajánlatok bírálati sorszámát és az érvénytelenség okát;

e) az előminősítő eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első három legjobb ajánlatot tevő megnevezését, amennyiben szükséges indoklást;

f) minden egyéb olyan információt, amelyet az értékelő bizottság tagja szükségesnek tart.

(12) A jegyzőkönyvhöz kell csatolni:

a) az előminősítő eljárás során beérkezett valamennyi ajánlatot és iratot 1-1 példányban;

b) az előminősítő eljárás valamennyi dokumentációját.

(13) Az előminősítő eljárásban az értékelő bizottság további felhívására a jelentkező köteles az ajánlatában foglaltakat igazolni.

(14) A előminősítő eljárást eredményesnek kell nyilvánítani, ha a hirdetményben foglalt feltételeknek megfelelő, érvényes kettő vagy több ajánlat érkezett.

(15) Eredménytelen az előminősítő eljárás, ha

a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok hirdetmény alapján nem értékelhetők, vagy kizárólag egy érvényes ajánlat érkezett;

b) a kiíró valamely jelentkezőnek az eljárás tisztaságát sértő, vagy a többi jelentkező érdekeit egyébként sértő cselekménye miatt az előminősítő eljárás eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött;

(16) A kiíró dönthet úgy, hogy amennyiben az előminősítő eljárásban a legjobb ajánlatot tevő valamint a második legjobb ajánlatot tevő ajánlata között összegszerűségében a legjobb ajánlatot tevőhöz viszonyítva 15% vagy annál nagyobb különbség van, úgy a liciteljárás pályázati eljárássá alakul át, és a jelen rendelet 8-19. §-aiban foglaltak lépnek életbe. Ezt a tényt a hirdetményben közölni kell.

(17) A (15) bekezdésben foglaltak esetén a bonyolító köteles a határidők megváltoztatása mellett, de a korábbival azonos tartalmú hirdetményt közzétenni, és az előminősítő eljárást megismételni.

(18) Ismételten eredménytelen előminősítő eljárást követően a hasznosítás módjáról a kiíró dönt.

A liciten történő részvétel feltételei * 

23/B. § *  (1) A liciten az vehet részt, aki az előminősítő eljárásban erre jogot szerzett.

(2) A pályázati biztosítékot foglalóként kell beszámítani a végleges árba, a többi jelentkezőnek a befizetett biztosítékot a liciteljárás befejezését követő 8 napon belül vissza kell adni, illetve utalni.

A licit lebonyolításának szabályai * 

23/C. § *  (1) A licitet a liciteljárás vezetője közjegyző jelenlétében köteles végrehajtani.

(2) A licit nyilvános.

(3) A licit vezetőjének feladata:

a) gondoskodik a licit technikai feltételeiről;

b) gondoskodik arról, hogy a jelentkezők kizárólag egy csoportban, jól elkülönítetten foglaljanak helyet;

c) tájékoztat az elővásárlási joggal rendelkezőkről;

d) a közjegyzői észrevételek alapján a szükséges intézkedéseket megteszi;

e) tájékoztat az induló licitár, valamint a licitlépcső emelkedésének mértékéről;

f) a licit megkezdésekor közli a kikiáltási árat és felhívja a jelentkezőket a licitálásra;

g) licitlépcsőnként, sorszám szerint közli, illetve rögzíti, hogy ki tartja a licitárat;

h) a licit lezárása;

i) intézkedik a pályázati biztosíték visszafizetéséről.

(4) A licitálásban részt vevők tárcsa felmutatásával vagy kézfelemeléssel licitálhatnak. A felajánlott legmagasabb ár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni a legtöbbet ajánló vevő személyét.

(5) Amennyiben az utolsó licitárra több jelentkező is volt azonban az azt követő emelt licitre egyetlen jelentkező sem licitált, úgy a liciteljárás nyertesének az minősül, aki az előminősítő eljárásban jobb ajánlatot tett. Azonos ajánlatok esetén a nyertest a közjegyző által lebonyolított sorolás dönti el.

(6) A szerződés a licit nyertesével a liciteljáráson elért legmagasabb áron köthető meg.

(7) A liciteljárást követően a licit során legjobb ajánlatot tevő vevő köteles a szerződést a licit napjától számított 15 napon belül megkötni, és a pályázati biztosítékként befizetett összeget kiegészíteni a teljes vételár 20%-ának megfelelő összegre - az esetleges elővásárlási jogról való lemondástól, illetve az elővásárlásra nyitva álló 30 napos időtartam eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül megfizetni. Amennyiben a legjobb ajánlatot tevő vevő a szerződéskötési, fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a vételár 20%-át elveszti, és helyébe a liciteljárás során második legjobb ajánlatot tevő lép.

(8) Amennyiben a (7) bekezdés szerinti második legjobb ajánlatot tevő jogosult és köteles a szerződés megkötésére, az erről szóló, részére megküldött értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a pályázati biztosítékként befizetett összeget köteles kiegészíteni a teljes vételár 20%-ának megfelelő összegre, valamint az Önkormányzattal a szerződést megkötni. Amennyiben a szerződéskötési, fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a pályázati biztosítékot elveszti, a liciteljárás pedig eredménytelennek minősül.

(9) Amennyiben a liciten a legjobb ajánlatot tevők közül legalább ketten nem jelennek meg, az eljárás pályázati eljárássá alakul át, a licit megtartására nem kerül sor és a jelen rendelet 8-19. §-okban foglalt szabályok szerint kell eljárni.

V. fejezet

Értelmező rendelkezések

24. § E rendelet alkalmazásában:

a) Pályázó: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az előzőek együttes pályázati ajánlattétel céljára alapított vagy egyéb alkalmi egyesülése, amely a pályázati felhívásra ajánlatot tesz. Az alkalmi egyesülés tagjainak felelőssége egyetemleges;

b) Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha - és neveltgyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;

c)-d) * 

e) A pályázók értesítése: a pályázat szempontjából releváns információt az érintettel levél, telefax, telex vagy távirat útján kell közölni, ekkor a közlést tértivevényes levéllel, illetve az átvétel igazoló más módon is meg kell erősíteni;

f) *  A liciteljárás vezetője: a Polgármesteri Hivatal illetékes irodavezetője által kijelölt személy;

g) *  Közösségi (civil) ház: olyan épület, vagy helyiség, amely kizárólag olyan szervezet részére hasznosítható, mely elsődlegesen nem gazdasági tevékenység ellátására alakult, így különösen alapítvány, közalapítvány, egyesület, közhasznú társaság, társadalmi szervezet, egyesülés;

h) *  Titkos pályázó: az a pályázó, akinek, vagy amelynek a neve külön zárt borítékban szerepel;

i) *  Jelentkező: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az előzőek együttes ajánlattétel céljára alapított vagy egyéb alkalmi egyesülése, amely a liciteljárásra vonatkozó hirdetmény szerint az előminősítő eljárásban ajánlatot tesz, illetve a liciten részt vesz. Az alkalmi egyesülés tagjainak felelőssége egyetemleges.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet 2004. október 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően meghirdetett versenyeztetésre kell alkalmazni.

(3) E rendelettel egyidejűleg hatályát veszti a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak a XVI. kerületi Önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról szóló 9/1998. (IV. 23.) Ök. rendelete, valamint az azt módosító a 27/1998. (XI. 13.) Ök. rendelete, a 29/2000. (VII. 4.) Ök. rendelete, a 14/2001. (V. 22.) Ök. rendelete.

dr. Hőrich Ferenc dr. Szabó Lajos Mátyás
jegyző polgármester

  Vissza az oldal tetejére