Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2005. (II. 11.) önkormányzati rendelete

a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról

Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bek. c) pontja, a 13. § és 14. §-ának felhatalmazása alapján a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendeletét (továbbiakban: R.) az alábbiakban módosítja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat alkalmazása és hatálya

1. § A R. 1. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 1. sz. melléklete, a R. 2. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 2. sz. melléklete, a R. 2a. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 2.a. sz. melléklete, a R. 3. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 3. sz. melléklete, a R. 3a. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 3.a sz. melléklete lép.

2. § A R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jelen rendelet hatálya a Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az 1. számú melléklet (továbbiakban: övezeti tervlap) a kerület közigazgatási területének beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek építési övezeti és övezeti lehatárolásait tartalmazza.

(3) A 2. számú melléklet a kerület közigazgatási területén a védelmi, korlátozási és kötelezési területek lehatárolását, a 2.a. számú melléklet a városképi jelentőségű épületek és építmények felsorolását tartalmazza.

(4) A 3. számú melléklet a hatályban lévő szabályozási tervek (továbbiakban: KSZT-k) területi lehatárolását tartalmazó térkép, a 3/a. számú melléklet a hatályos KSZT-k területi lehatárolását tartalmazó szöveges melléklet.”

3. § (1) A R. 2. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az övezeti tervlap tartalmazza az építési övezetek és övezetek (2) bekezdés szerinti jelkulcsát, területi lehatárolását.”

(2) A R. 2. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az övezeti tervlapon az építési övezetek és övezetek jelölése az alábbi módon meghatározott:

- a szabályozási keretövezet jele (a K; KV; KL; Z; E keretövezetek területén a célzott területfelhasználási módú terület jele is,)

- a XVI. kerület római számmal jelzett jelkulcsa,

- az egyes keretövezeteken belül az építési övezetek, illetőleg övezetek betűjellel és sorszámmal jelzett jelkulcsa.”

4. § A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendelet 2. számú melléklete - „védelmi, korlátozási és kötelezési területek” - tartalmazza:

a) városképi szempontból kiemelt területek, útszakaszok egyedi kezelést igénylő területi lehatárolását,

b) helyi jelentőségű védett közparkot, teret,

c) kerületi védettségű fasorokat,

d) városképi jelentőségű épületeket,

e) fővárosi védettségű épületek megjelölését,

f) sajátos jogintézmények által érintett területeket. (településrendezési célok megvalósításához szükséges területek.)”

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ESZKÖZEI ÉS ALKALMAZÁSUK
Kerületi Szabályozási Terv (KSZT)

5. § A R. 4. §-a hatályát veszti.

Kerületi Szabályozási Terv
speciális szabályozást igénylő területen

6. § A R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A csak KSZT-vel szabályozható területen a legkisebb, együtt kezelendő területegységeket a 3. sz. melléklet tartalmazza.”

7. § (1) A R. 6. §-ának alcíme a következőre módosul és az (1)-(2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„Közterület-megjelenítési terv (KT)

(1) A városszerkezetileg, forgalomtechnikailag, vagy városképi szempontból együtt kezelendő közterületekre Közterület-megjelenítési terv (továbbiakban: KT) készíthető.

(2) KT készítését KSZT vagy egyedi igény alapján a Képviselő-testület szakirányú (kerületfejlesztéssel, környezetvédelemmel és közlekedéssel foglalkozó) bizottsága írhatja elő.”

(2) A R. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Közterület-megjelenítési terv elfogadásáról a Képviselő-testület határozatban dönt.”

Kötelező elvi építési engedély

8. § A R. 7. § hatályát veszti.

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A VÁROSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Az épített környezet védelme

9. § (1) A R. 8. §-a (2) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

„(2) A városképi jelentőségük vagy építészeti értékük miatt jelentős épületek és építmények jegyzékét a rendelet 2/a. melléklete tartalmazza, melyekre az alábbi előírások vonatkoznak:

a) A (2) bekezdésben foglalt jelentőség az ingatlan teljes egészére vonatkozik, amennyiben a 2/a. melléklet másként nem rendelkezik.

b) A városképileg és építészetileg jelentős épületek esetén építési engedély csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban lévő épületszerkezeti változtatásra adható.

c) A mellékletben felsorolt ingatlanokon lévő objektumokra bontási engedély nem adható ki.

d) Az építészetileg értékes épületen az engedélyhez kötött részleges - a karakteréhez nem illő részek - bontási engedélyéhez a főépítész előzetes véleményezése szükséges.

e) Az ingatlanok telkein építőanyag csak az épület építési, felújítási ideje alatt tárolható.”

(2) A R. 8. § (3) bekezdése a következő rendelkezés lép:

„(3) Építési telken az épület odalkertre néző homlokzatának homlokzatmagassága nem lehet nagyobb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél. A homlokzatmagasság számítása az építménymagasság számításának megfelelően történjen az érintett homlokzatra vonatkozóan. Az oldalkertre néző épülethomlokzatnak a homlokzatmagasság számításánál figyelembe kell venni még a nyeregtető oromfalát is, ha az oromfal alatti homlokzatrész homlokzatmagassága több, mint 5,0 méter, vagy az oldalkertre néző épület (homlokzat) több, mint 12,0 méter.”

Az épületek közterület felőli homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések

10. § (1) A R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A BVKSZ 9. §-ban foglalt rendelkezéseket az alábbi kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni:

a) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen a meglévőtől elütő színezéssel ellátni akkor lehet, ha az épület tagozódása ezt lehetővé teszi.

b) A 2/a. mellékletben szereplő épített értéket képviselő épületek közterület felőli homlokzatain gázüzemű fűtőberendezés (parapet konvektort) homlokzati égéstermék kivezetés szerelvényét, valamint légkondicionáló berendezést elhelyezni nem lehet.”

Rendelkezések a régészeti emlékek védelmére

11. § A R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A védett Timur u. - Dezsőfia u. - Fertály u. által határolt területen földmunka csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulásával végezhető.

(2) A régészeti lelőhelyek esetében a megelőző feltárást kell végezni a földmunkával járó beruházások, fejlesztések megkezdése előtt, és ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulását.

(3) A régészeti lelőhelyek felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.”

12. § A R. 11. §-ának alcíme a következőre módosul, és rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

Az élő természet, a föld, a levegő és a vizek védelme

11. § (1) Budapest Főváros XVI. kerület területén fák, fasorok kivágása a Zöldterületek, zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint lehetséges.

(2) A felhagyott bányagödrök feltöltéséhez, területük beépítéséhez KSZT készítése szükséges.

(3) Építéselőkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(4) Környezetvédelmi jogszabályban a területre vonatkozóan meghatározott, de minimum érzékeny területre vonatkozó szennyezettségi határértéket meghaladó mennyiségben szennyező anyagot tartalmazó talaj nem használható.

(5) A talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(6) Bontás - építés során előkerülő talajszennyező anyagot, vagy szennyezett talajt be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

(7) A szennyezett talaj vagy hulladék helyszíni kezelése, elszállítása csak az illetékes környezetvédelmi és talajvédelmi szakhatóság előírásai alapján történhet.

(8) A kerület közigazgatási területén kontakt talajszennyezést okozó termelő - szolgáltató tevékenység nem folytatható. Potenciális talajszennyező tevékenység, technológia esetében az engedélyezési eljárás során - a szennyezés megelőzése érdekében - az illetékes környezetvédelmi szakhatóság előzetes véleményét az építtetőnek be kell szerezni.

(9) Az egyes újonnan elhelyezendő emissziós pontforrások telepítése előtt a környezetvédelmi hatóságtól egyedi határértékek meghatározását kell az üzemeltetőnek megkérni és ezt az építési engedélykérelemhez csatoltan be kell nyújtani.

(10) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátás csökkenést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(11) A meglévő terepszinthez képest a 4 méternél mélyebben történő mély alapozás, föld alatti létesítmények elhelyezése csak talajmechanikai szakvélemény alapján, a rétegvizek szabad áramlásának biztosítása mellett megengedett.

(12) A kerület területén csak a helyben keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása megengedett, külső forrásból származó veszélyes hulladék tárolása, kezelése, ártalmatlanítása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(13) Szennyvízcsatornával ellátott közterületek mellett lévő ingatlanokon álló épületeket a terület kiszolgálását biztosító csatornahálózat kiépülését követően 2 éven belül a csatornahálózatra rá kell kötni.”

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

A városképi illeszkedés szabályai

13. § (1) A R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A városképi illeszkedés szabálya az I és az L4 keretövezetbe tartozó zártsorúan beépülő területekre vonatkozik.

(2) Már kialakult zártsorú beépítésű területen épületek közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos - az építési övezet előírásainak megfelelő 1-1 épület magassági számtani középarányát legfeljebb 1,5 m-rel lépheti túl, de az építménymagassága nem lehet kevesebb, sem több, mint az építési övezetben megengedett legkisebb vagy legnagyobb megengedett építménymagasság. Ettől eltérő értéket a KSZT határozhat meg.”

Rendelkezések a közterületek kialakítására, a közterületeken, közterület jellegű területeken elhelyezhető építményekre és tevékenységekre vonatkozóan

14. § (1) A R. 13. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kerület közigazgatási területén közterületi pavilonok közül csak

- hírlapárusítás,

- nyilvános WC,

- virágárusítás

céljára létesíthető pavilon a vonatkozó egyéb jogszabályok betartásával. A pavilonok ettől eltérő használati módra történő változtatása tilos.”

(2) A R. 13. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületen, ha a megmaradó gyalogos terület szélessége a

- Veres Péter úton,

- Ostoros úton,

- Szlovák úton

és az I keretövezeteket határoló közterületeken 3,0 m, egyéb közterületeken legalább 1,5 m.”

(3) A R. 13. § (6) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„- a Z keretövezetbe tartozó területek: fásított köztér, közkert, közparkok területei, védett kertek, védett fasorok területe a BVKSZ 4. és 5. sz. melléklete szerint, valamint a kerületi védelem alatt álló fasorok területe az 2. sz. melléklet szerint,

- erdők (E jelű keretövezet),

- védett természeti területek,

- Ó-Mátyásföld területe (Veres Péter út, Zsélyi A. utca, Hunyadvár utca, Jókai utca, Újszász utca, Csinszka utca, Hunyadvár utca, Mátra utca által határolt terület)”

(4) A R. 13. §-a (6) bekezdés d) pontjának ötödik franciabekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„- műemléki védelem alatt álló épületek telkének telekhatárától a közterületek területe 100,0 m-es körzetén belül.”

(5) A R. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az I. kategóriájú közterület és közterület jellegű területeken

- gépjárművek árusítása, utcai árusítás,

- önálló hirdetőberendezés, (hirdetőtábla, hirdető oszlop) elhelyezése,

- anyagtárolás (még konténerben sem),

- felvonulási terület kialakítása

nem megengedett.

E területeken külön engedéllyel megengedett a mutatványos és szórakoztató tevékenység a védett természeti terület és a játszótér kivételével.”

(6) A R. 13. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A II; III; IV. kategóriájú közterületen és közterület jellegű területein:

nem végezhető mutatványos és szórakoztató tevékenység.”

(7) A R. 13. §-a (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Lakókocsi, konténer építményként történő elhelyezése és használata - kivéve az építkezés idejét - nem engedélyezhető.”

(8) A R. 13. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A közterületek kialakításakor az ott elhelyezett épületek akadálymentes megközelítését biztosítani kell.”

Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak és a növényzet telepítésére, kialakítására

15. § (1) A R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kerület közigazgatási területének a KL-KT közlekedési célú közterületein reklámhordozók közül csak hirdetőoszlopok és reklámdobozok helyezhetők el a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A KL-KT célzott területfelhasználási módú területeken - a BVKSZ 11. § (3) bekezdésének figyelembevételével - 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű, 5,0 m-nél nem magasabb hirdetőoszlop; (henger) az 1,60 m-nél nem szélesebb, 2,5 m-nél nem magasabb és 0,30 m-nél nem vastagabb hirdetőtáblák, reklámhordozók helyezhetők el, amennyiben a gyalogosfelület szélessége ezt lehetővé teszi.

(3) A BVKSZ 11. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a BVKSZ 2. sz. mellékletében rögzített Ó-Mátyásföld és az Erzsébet-liget területén a kerítéseken, továbbá közparkban, közkertben, városi parkban az A1 ív méretet (840x597 mm) meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) A BVKSZ 12. § (6) bekezdésben foglalt helyeken és a városképi jelentőségű épületek, templomok, oktatási, nevelési intézmény közterületi telekhatárától mért 25 m-es távolságon belül reklámhordozókat - hirdetőoszlop kivételével - elhelyezni nem lehet.

(5) Közterületeken utcai hulladékgyűjtőn, a közvilágítás oszlopain, buszmegállók építményeinek felületén kialakítható reklámhordozó felület.

(6) Reklámhordozó felület nem alakítható ki a közúti közlekedési jelzőtáblák tartóoszlopán, valamint azok 10,0 m-es körzetében.

(7) Hirdetőberendezés, reklámhordozó - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - nem helyezhető el:

a) a közlekedési csomóponti terelőszigeten,

b) útpálya területén, (közlekedésre használt terület és biztonsági sávja)

c) az útburkolat szélétől 2,0 m-en belül,

d) kijelölt gyalogos átkelőhely ill. közúti kereszteződéstől (az utcasaroktól mérve) 15,0 m-en belül.

e) a (7) bekezdés c), d) pontok előírásai a Jókai utcai autósávra nem vonatkoznak

(8) Épületek homlokzatára felfüggesztve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok helyezhetők el meghatározott időre.

(9) A kerület nem KL-KT jelű közterületein A0-ás (841x1189 mm), vagy ezt meghaladó méretű óriásplakát, hirdetőberendezés csak az építési területek, felvonulási területek lehatárolására, építőanyag- és géptárolás területeinek ideiglenes kerítéseként helyezhető el.

(10) A reklám és hirdetőberendezés, cégtábla építési engedélyköteles. Az engedélyt csak határozott időre lehet kiadni. Az engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) 1:500 méretarányú, a forgalmi rendet is ábrázoló helyszínrajzot, ábrázolva a reklámberendezés helyét,

b) a reklám vagy hirdetőberendezés rajzát (alaprajz, metszet, méret, anyag, színezés), az elbíráláshoz szükséges részletességgel.

c) helyszíni fotómontázs,

d) közműnyilatkozatok.

Közműnyilatkozatok beszerzése az épületek homlokzatain elhelyezett berendezések esetén nem szükséges.

(11) Az utcai burkolatok átépítése során legalább az egyik oldalon - ha a műszaki feltételek engedik a közlekedés biztonságának figyelembevételével - fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő.”

Az épületek közterületről látható homlokzatain elhelyezhető reklámok, hirdetések, cégérek általános rendelkezései

16. § (1) A R. 15. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő új rendelkezések lépnek:

„(4) A (1) bekezdés szerint elhelyezhető cégéreket, hirdetőtáblákat valamint az információs rendszereket úgy kell kialakítani és az épületeket közterületek felőli homlokzatán elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek az épület struktúrájához.

(5) Az épületek közterület felőli homlokzatain plakát, falragasz nem helyezhető el.”

(2) A R. 15. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

Előkert

17. § A R. 16. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti, és a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a területre vonatkozó KSZT eltérően nem rendelkezik, a kerület lakóterületein az előkert legkisebb előírt mérete 5,0 m. Amennyiben a kialakult beépítésnél a meglévő beépítések előkertjének mérete ettől kisebb, új építés esetén az építési engedélyezés során a hatóság az előkert méretét a kialakult állapotnak megfelelően is engedélyezheti.”

Mérnöki létesítmények elhelyezési szabályai, közművesítettség

18. § (1) A R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az L7 és a Z keretövezetek területén, közkertekben, közterületeken, az Erzsébet liget területén, a Naplás-tó védett természeti területén, temető területén, játszótéren antenna torony nem építhető.”

(2) A R. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lép:

„(2) Az L3 és L4, I keretövezetben az önálló antenna magassága a 20,0 m-t nem haladhatja meg.”

(3) A R. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lép:

„(5) A beépítésre nem szánt területeken a KL-KT közlekedési célú közterületek határától az antennát magasságának legalább 1,5-szeres távolságára lehet csak telepíteni.”

(4) A R. 17. §-ának (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lép:

„(7) Önálló antenna szerkezete rácsos tartószerkezet nem lehet.”

Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

19. § A R. 18. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kiszolgáló út (közút vagy magánút) kialakítása esetén a telekalakítás kezdeményezője az utak, úthoz tartozó zöldfelületek és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezett.”

Kötelező zöldfelületi minimumok meghatározása, előírásai

20. § (1) A R. 20. § (2)-(3) bekezdésének számozása (3)-(4) bekezdésre változik, és a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A BVKSZ 3. § (5) bekezdésben megadott zöldfelületi kedvezmény parkoló kialakítása esetén nem vehető figyelembe.”

(2) A R. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Műanyag gyepráccsal kialakított gépkocsiállás parkolóterülete (min: 3,0 x 5,0 m) 50%-kal vehető figyelembe, a zöldterület számításánál. A BVKSZ 3. § (6) bek. Szerinti zöldfelület számításnál figyelembe vehető kavicsburkolás, homok, gépkocsi parkolásra nem vehető figyelembe.”

21. § A R. 21. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A parkolást telken belül, a vonatkozó jogszabályoknak és az egyes építési övezeti és övezeti előírásoknak megfelelően kell kialakítani.

(2) Az M, I, IZ, MZ, KV, és a KL keretövezetbe tartozó terület kivételével a kerület beépítésre szánt területén a 3,5 t összsúlynál nagyobb gépjárművek számára nem jelölhető ki és nem helyezhető el önálló parkoló terület, járműtároló.”

22. § A R. 22. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Parkolóházat elhelyezni az L7; I; M; MZ keretövezet, KL-KV övezet területein az övezet paramétereinek betartása mellett lehet.

A szintterületi mutató mértékét, a maximális parkoló-férőhely számát KSZT határozza meg.”

Üzemanyagtöltő állomás elhelyezésének általános szabályai

23. § (1) A R. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Önálló üzemanyagtöltő állomást csak a KL-KT a KV-TB célzott területfelhasználási módú területeken és az azok mentén lévő M; MZ és I keretövezetek területén lehet elhelyezni.”

(2) A R. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Épületen belüli üzemanyagtöltő állomást a kerületben kizárólag az I és M; MZ keretövezetnek a KL-KT közlekedési célú közterületek mentén lévő területein lehet elhelyezni.”

(3) A R. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendlelkezés lép:

„(4) Az épületben elhelyezett üzemanyagtöltő állomás esetén a kútoszlopok csak az épület alapterületi vetületén belül helyezhetők el.”

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Beépítésre szánt területek

24. § (1) A R. 24. §-ának (1)-(2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A R. 24. §-a (3) bekezdés b) pontjának második alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„L4-XVI/SZ2 Nagytelkes, szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető lakóterület (lakóépületen kívüli önálló épület kereskedelem, szolgáltatás, gyártás céljára nem építhető)”

(3) A R. 24. § (3) bekezdés b) pontjának harmadik alpontját követően kiegészül a következő alponttal:

„L4-XVI/SZ3-1 Nagytelkes, szabadonálló beépítésű mód szerint beépíthető lakóterület”

(4) A R. 24. § (3) bekezdés b) pontjának jelenlegi hatodik alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„L4-XVI/SZ5 Aprótelkes, szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető lakóterület (lakóépületen kívüli önálló épület kereskedelem, szolgáltatás, gyártás céljára nem építhető)”

(5) A R. 24. § (3) bekezdés b) pontjának jelenlegi hetedik alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„L4-XVI/O2 Aprótelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépíthető lakóterület (lakóépületen kívüli önálló épület kereskedelem, szolgáltatás, gyártás céljára nem építhető)”

(6) A R. 24. § (3) bekezdés b) pontjának jelenlegi tizenegyedik alpontja hatályát veszti.

(7) A R. 24. §-a (3) bekezdés b) pontjának jelenlegi tizedik alpontját követően kiegészül az alábbiakkal:

„L4-XVI/CS1 Többlakásos csoportházas lakóterület

L4-XVI/CS2 Többlakásos csoportházas lakóterület”

(8) A R. 24. §-a (5) bekezdés b) pontjának alpontja kiegészül a következőkkel:

„MZ-XVI/1 Termelő-gyártó tevékenységek munkahelyi területe, városi szerkezetben.”

(9) A R. 24. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

d) Szennyvízkezelés területei

KV-SZK-XVI A települési folyékony hulladékok és szennyvizek kezelését biztosító létesítmények elhelyezésére szolgáló terület”

Beépítésre nem szánt területek

25. § (1) A R. 25. §-ának (1)-(2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A R. 25. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép.

„(7) Vízgazdálkodási területek övezetei az alábbiak:

VT-VB-XVI Vízbeszerzési, víztárolási területek”

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

26. § (1) A R. 26. §-ának alcíme a következőre módosul, és (6) bekezdése helyébe a következő új rendelkezés lép:

„Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület
(L3 keretövezet) általános előírásai

(6) Kereskedelem, szolgáltatás, ipari termelő tevékenység céljára az építési övezetben létesítményt elhelyezni, erre a célra meglévő épület használati módját megváltoztatni nem lehet. A meglévő működő ez irányú tevékenység folytatható.”

(2) A R. 26. § jelenlegi (7) bekezdése (8) bekezdésre változik, a (7) bekezdés helyére az alábbi rendelkezés lép:

„(7) A főrendeltetésű épületben nem megengedett az ipari termelő tevékenység. A meglévő és engedélyezett tevékenység folytatható, a meglévő ez irányú tevékenység funkcióváltása kizárólag a lakófunkcióra megengedett.”

(3) A R. 26. §-ának jelenlegi (7) bekezdését követő alcíme helyébe a következő alcím kerül 26/A. §-ként, a R. 26/A. §-ának jelenlegi (8)-(13) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű (L3 keretövezet) és intenzív kertvárosias (L4 keretövezet) lakóterület építési övezeteinek általános előírásai

26/A. § (1) A fő funkciót kiegészítő épület építménymagassága nem lehet több 4 m-nél de az építmény magassága legfeljebb a fő funkciójú épület építménymagassága, a gerincmagassága legfeljebb 8,0 m lehet.

(2) A főrendeltetést kiszolgáló épület tető hajlásszöge egyezzen meg a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögével, kiszolgáló épület manzárdtetővel nem építhető.

(3) Az építési övezetek építési telkeinek elő- és oldalkertjeiben épület, föld felszíne feletti építmény kukatároló kivételével nem létesíthető.

(4) Az építési övezet területén az építési telkek közterület felőli határain - a KL-KT közlekedési célú közterületekkel határos területek kivételével - a kerítés tömör szakasza legfeljebb 2,0 m hosszú lehet, de a kerítés lábazat feletti felületének 50%-a merőleges irányban áttekinthető kell legyen. A kerítés tömör lábazata legfeljebb 0,6 m lehet.

(5) A KL-KT közlekedési célú közterületek határán, valamint azon közterületek határán, amelyeken tömegközlekedési jármű közlekedik, megengedett a tömör kerítés, amely 1,5 m magasság felett merőleges irányban 50%-ban áttekinthető kell legyen, de a kerítés összmagassága nem haladhatja meg a 2,20 m-t. A kapu nem lehet szélesebb 6,0 m-nél., saroktelek esetén a közútkezelő álláspontjának figyelembevétele szükséges.

(6) Az építési övezet területén az egyes ingatlanokon (telek, épület), kerítésén egy darab, legfeljebb 2,0 m2 felületű hirdetőberendezés helyezhető el az adott építési telekre bejegyzett tevékenységgel kapcsolatban.

(7) Az építési övezetek építési telkein az eredeti terepszinttől 60 cm-nél nagyobb mértékű, az épületmagasság számítását befolyásoló feltöltés nem végezhető.

(8) Az építési övezetek területén lévő építési telken kialakítható lakások számába - az ott meglévő vagy létesítendő - más önálló rendeltetési egység is beleszámítandó.”

(4) A R. 26/A. §-át követően a következő alcímmel és rendelkezéssel egészül ki:

Jellemzően zártsorú beépítésű intézményterületek
(I keretövezet) építési övezeteinek általános előírásai

26/B. § „Az I-XVI/Z építési övezetbe tartozó területek - KL-KT keretövezettel határos -, egy telekmélységében az építési övezetre megengedett bruttó szintterület legfeljebb 25%-án legfeljebb 2 lakás a tömbbelsőben lévő építési telek esetén a megengedett bruttó szintterület legfeljebb 50%-án ahol legfeljebb 4 lakás helyezhető el az építési telken.”

27. § (1) A R. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építési telken elhelyezhető lakások számát az építési telek 500 m2-rel való osztásával adódó egész szám határozza meg.”

(2) A R. 1. sz. táblázatában foglalt szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 0,55-re változik.

L4-XVI
Az L4 keretövezetbe tartozó lakóterületekre vonatkozó általános előírások

28. § (1) A R. 29. §-ának (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10), (12), (13), (16) bekezdései helyébe a következő bekezdések lépnek ezzel egyidejűleg a (11), (14), (15) bekezdések hatályukat vesztik.

„(1) Az építési övezet területén telkenként csak egy főrendeltetésű épület létesíthető. Ez alól kivétel a 2000 m2-t meghaladó nagyságú építési telek, ahol a több főrendeltetésű épület is megengedett.

(2) Több főrendeltetésű épület esetén egy-egy épület bruttó szintterülete az 500 m2-t nem haladhatja meg.

(3) Az építési övezetben az 1000 m2-t meghaladó méretű egyedi telek esetében a telek területének az 1000 m2-t meghaladó többletterülete a beépítés mértékének számításánál a következők szerint vehető figyelembe:

- 2000 m2-ig a többletterület 60%-a,

- 2000 m2-3000 m2 telekterületig a 2000 m2 feletti többletterület 40%-a,

- 3000 m2-nél nagyobb telekterület esetén ,a 3000 m2 feletti többletterület 10%-a

figyelembe vehető.

(4) A 3000 m2-t meghaladó méretű építési teleknél egy épület esetében a telek beépített területe nem lehet több 500 m2-nél, több épület esetében az épületek által elfoglalt terület egyenként legfeljebb 400 m2 lehet.

(5) Új telektömb alakítás esetén 800 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki, kivéve az ikres beépítést.

(6) Előkert nélküli beépítés esetén lakás a földszinten csak úgy alakítható ki, ha a padlóvonal szintje a járdatő szinthez képest legalább 1,0 m-rel magasabban helyezkedik el.

(7) Az építési övezetben önálló terepszint alatti (pinceszint) építés esetén a beépített terület a zöldfelületbe a 20. § (3) bekezdésben foglaltak szerint számítandó be.

(8) Az L4-XVI/SZ2, az L4-XVI/SZ5; L4-XVI/O2 építési övezet kivételével megengedett a lakóterületeken az önálló épület építése kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzéséhez. Az L4 keretövezet építési telkein ezen tevékenységek végzése során a szabadtéri tárolás és munkavégzés még ideiglenesen sem engedélyezhető.

(9) Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység megengedett a főrendeltetés szerinti épületben.

(10) Az építési övezet területén csak olyan kereskedelmi, szolgáltató, termelő tevékenység végezhető, amelynek környezeti terhelése nem haladja meg a lakóterületre vonatkozó megengedett határértékeket.

(11) Ikresen csatlakozó beépítésnél a két tűzfallal csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a közterület felől azonos legyen.

(12) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítési módnál az építési telekkel szomszédos telkeken meglévő épületek tűzfallal csatlakoznak, a meglévő tűzfalak takarása érdekében megengedett zártsorú beépítési mód az építési övezetre vonatkozó egyéb szabályozási határértékek betartása mellett.

(13) Az L4-XVI/SZ1; L4-XVI/SZ2; L4-XVI/SZ3 övezetben lévő építési telken az övezetben meghatározott lakásszám (önálló rendeltetési egység) elhelyezése akkor érvényesíthető, ha a második lakáson (önálló rendeltetési egységen) túl az építési telken minden egyes rendeltetési egységhez legalább 300 m2 építési telekterület biztosítható.”

L4-XVI/SZ1
Nagytelkes, szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető lakóterület

29. § A R. 30. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

L4-XVI/SZ2
Nagytelkes, szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető lakóterület

30. § A R. 31. §-ának (4) és (6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, az (5) bekezdés hatályát veszti.

„(4) Az építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató, ipari termelő tevékenységre szolgáló célra létesítményt elhelyezni, erre a célra meglévő épület használati módját megváltoztatni, ilyen célra épületet bővíteni nem lehet. Az engedéllyel működő tevékenység folytatható.

(6) Az építési övezet területén a beépítés határértékeit a 4. sz. táblázat határozza meg.”

31. § (1) A R. 32. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A R. 32. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Az építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi, szolgáltató célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t.”

L4-XVI/SZ4
Sűrű, szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető lakóterület

32. § (1) A R. 33. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(2) A R. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Az építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi - szolgáltató célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t.”

L4-XVI/SZ5
Aprótelkes, szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető lakóterület

33. § A R. 34. §-ának (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az építési övezetben az oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítés is engedélyezhető az építési övezeti paraméterek betartásával.

(5) Az építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi - szolgáltató célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t.

(6) Az építési övezetben szolgáltató - termelő tevékenységre szolgáló önálló épület nem építhető, erre a célra épület funkcióváltása sem megengedett. A meglévő, engedélyezett tevékenység folytatható és az épületben a tevékenység funkcióváltása is megengedett.

(7) Az építési övezet területén a beépítés határértékeit a 7. sz. táblázat határozza meg, de a 600 m2 területet meghaladó ingatlanok beépítettsége legfeljebb 25% lehet, azonban 600 m2-es teleknagyságig a legnagyobb beépítettség 150 m2 lehet.

7. sz. táblázat

Építménymagasság Szintterületi
Kialakítható Beépítettség Zöldfelület Terepszint mutató
Övezet legkisebb Beépítési megengedett legkisebb alatti beépítés megenge-
jele telekterület mód legnagyobb legkisebb legnagyobb mértéke legnagyobb dett legna-
mérete mértéke mértéke gyobb
m2 % m m % % mértéke
L4-XVI/SZ5 400 szabadonálló,
ikres,
oldalhatáron álló,
vegyes
30 3,2 5,0 40 35% 0,55”

L4-XVI/O1
Jellemzően oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépíthető lakóterület

34. § (1) A R. 35. §-ának (2) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az építési övezetben a 18,0 m szélességű, vagy azt meghaladó telek (saroktelek esetén 20,0 m) szabadonálló épülettel is beépíthető.

(5) Az építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi - szolgáltató célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t.”

(2) A R. 35. §-ának jelenlegi (6) bekezdése (7) bekezdésre változik és a (6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(6) Oldalhatáron lévő tűzfal tényleges magassága nem haladhatja meg a 5,0 m-t, kivételt képez az épület utcai épületszárnyának oromfala.”

L4-XVI/O2
Aprótelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépíthető lakóterület

35. § (1) A R. 36. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az építési övezetben a 18,0 m szélességű vagy ezt meghaladó szélességű telek (saroktelek esetén 20,0 m) szabadonálló beépítési mód szerint is beépíthető.

(6) Az építési övezetben szolgáltató - termelő tevékenységre szolgáló önálló épület nem építhető, erre a célra épület funkcióváltása sem megengedett. A meglévő, működő engedélyezett tevékenység folytatható, az épületben a tevékenység funkcióváltása megengedett.”

(2) A R. 36. §-ának jelenlegi (7) bekezdése (8) bekezdésre változik és az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Oldalhatáron lévő tűzfal tényleges magassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t, kivételt képez az épület utcai épületszárnyának oromfala.”

L4-XVI/IK
Ikresen csatlakozó beépítési mód szerint beépíthető lakóterület

36. § A R. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi - szolgáltató célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t.”

37. § A R. 38. §-ának alcíme és az (1) és (5) bekezdései a következők szerint módosulnak:

„L4-XVI/Z
Zártsorúan beépíthető lakóterület

(1) Az építési övezet az intenzív kertvárosias lakóterület zártsorúan beépített és beépíthető területe.

(5) Az építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi - szolgáltató célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 100 m2-t.”

38. § A R. 39. § hatályát veszti.

(2) A R. 39/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési övezet az intenzív kertvárosias lakóterület többlakásos csoportházzal beépített illetőleg beépíthető része.

(2) Az építési övezetben telket alakítani, új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni szabályozási terv alapján lehet.

(3) Az építési övezet területén a beépítés határértékeit a 12/A. sz. táblázat határozza meg.”

(3) A R. 39/B. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az építési övezet az intenzív kertvárosias lakóterület többlakásos csoportházzal beépített illetőleg beépíthető része.

(2) Az építési övezetben telket alakítani, új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni szabályozási terv alapján lehet.

(3) Az építési övezet területén a beépítés határértékeit a 12/A. sz. táblázat határozza meg.”

39. § (1) A R. 40. § (3) bekezdése hatályát veszti.

(2) A R. 13. sz. táblázatában szereplő legnagyobb építménymagasság 7,5 m-re módosul.

40. § A R. 14. sz. táblázatában foglalt szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 1,0-ra változik.

LAKÓTELEPEK

L7-XVI/L1
Alacsony intenzitású telepszerű lakóterület

41. § A R. 43. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

L7-XVI/L2
Magas intenzitású telepszerű lakóterület

42. § (1) A R. 44. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A R. 16. sz. táblázatában foglalt zöldfelület legkisebb mértéke 50%-ra módosul.

43. § A R. 47. §-ának (2) bekezdése a következőkkel egészül ki:

„Egy építési telken legfeljebb két lakás lehet. Kivételt képez a meglévő állapot.”

44. § A R. 48. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik és a (2) bekezdésébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben lakás nem építhető.”

45. § A R. 49. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik és a (2) bekezdésébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Egy telken legfeljebb két lakás alakítható ki.”

46. § A R. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építési övezet területén lakóépület és parkolóház nem helyezhető el.”

47. § A R. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezet területén csak olyan tevékenység folytatható, amely védőtávolságot nem igényel és a keretövezet megengedi, és a levegő-tisztaságvédelmi határérték az 1. sz. légszennyezettségi kategóriának megfelel.”

48. § A R. 30. sz. táblázatában foglalt beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%-ra, a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 0,2-ra módosul. A terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke nem kerül szabályozásra.

49. § (1) A R. 61. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A R. 31. sz. táblázatában foglalt beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%-ra módosul. A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 0,2-ra módosul.

50. § A R. 66. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az övezet szabályozási paramétereit KSZT-ben kell meghatározni. A KL-KT keretövezettel érintett csatlakozó lakóterületek zajterhelése nem növekedhet és a zajkibocsátási határértékeknek meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályoknak.”

51. § A R. 67. § (3) bekezdése hatályát veszti.

52. § A R. 72. § (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti.

53. § A R. 77. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az övezet területén elhelyezhető épületek, építmények csak ideiglenes jellegűek lehetnek.”

54. § A R. 78. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az övezet területén elhelyezhető épületek, építmények csak ideiglenes jellegűek lehetnek.”

55. § A R. 79. §-ának fejezetcíme az alábbira módosul:

„VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK”

56. § A R. 2/a. sz. melléklete helyébe e rendelet 2/a. sz. melléklete lép.

57. § A R. 3/a. számú melléklete helyébe e rendelet 3/a. sz. melléklete lép.

58. § E rendelet 2005. február 15-én lép hatályba, rendelkezéseit hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

dr. Hőrich Ferenc
jegyző
dr. Szabó Lajos Mátyás
polgármester

1. számú melléklet az 1/2005. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

„A lap”

„B lap”

„C lap”

„D lap”

„E lap”

„F lap”

2. számú melléklet az 1/2005. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

2/a. számú melléklet az 1/2005. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

Városképi jelentőségű épületek és építmények:

Cinkota
Szerb Antal Gimnázium
Öregmalom
Batthyányi Ilona u. 28.
Vidámvásár u. - gyógyszertár - Szabadföld út sarok 116777
Tóköz utca 116212 kertegyüttes
Ostoros utca 118732 Alsó-Malom épülete
Mátyásföld
Zsélyi Aladár u. 106046
106049 (Mészáros J. u. kerítésszakasz is)
106035 (Mészáros J. u. kerítésszakasz is)
106026 (teljes utcai kerítés)
106024 (Hunyadvár u. kerítésszakasz)
106002 (Zsélyi A. u. kerítésszakasz)
106001 (Zsélyi a. u. kerítésszakasz)
106000 (utcai kerítés)
105973
Pilóta utca 106040 (Veres P. út és a Pilóta u. kerítés)
106038 (Pilóta u. kerítés is)
105986 (utcai kerítés egy szakasza)
105979 (utcai kerítés)
105978/2
105795
105802 (Pilóta u. - Mészáros utcai kerítések is)
105803 (az utcai kerítés)
105804 (utcai kerítés is)
105931 (Pilóta utcai kerítés egy szakasza is)
105933
106031 (Pilóta u. - Mészáros utcai kerítések is)
105926
Koronafürt utca 105800/2 (Koronafürt - Mészáros u. kerítés)
105920 (Hunyadvár - Koronafürt u. kerítés is)
105918 (Koronafürt u. kerítés egy szakasza)
105819 (kerítés egy szakasza)
105850 (kerítés)
Prodám utca 105924 (Hunyadvár - Prodám u. kerítés is)
105923 (Prodám - Aranyfürt u. kerítés is)
105936
Diósy Lajos utca 105767 (Veres P. - Diósy utcai kerítés)
105830 (Mészáros - Diósy u. kerítés is)
105829
105853 (utcai kerítés és előkerti építmény is)
105854 (Májusfa - Diósy u. kerítés és előkerti építmény is
105824 (utcai kerítés egy szakasza is)
105875 (utcai kerítés egy szakasza)
105877 (utcai kerítés)
105879 (utcai kerítés)
105880
105881 (Diósy u. kerítés)
Imre utca 105755/1
105758
105751 (Imre u. - Táncsis utca kerítés sarok)
Mátyás király tér 105679 (utcai kerítés)
105678 (utcai kerítés)
105677 (utcai kerítés)
105840
Bökényföldi u. 105743
105744 (utcai kerítés is)
105745 (utcai kerítés egy szakasza is)
105668 (Táncsics u. kerítés egy szakasza)
105608
105592/2 (Bökényföldi u. - Rajka utcai kerítés is)
105590
105588 (Bökényföldi u. kerítés egy szakasza is)
Huszár u.
105726/1
105551 (utcai kerítése is)
105552 (utcai kerítése)
105553 (Huszár u. - Rajka utcai kerítés)
105601 (utcai kerítése)
105602 (utcai kerítése)
105597 (Rajka utcai kerítése is)
105596 (utcai kerítés egy szakasza is)
105595 (Petúnia u. kerítés egy szakasza is)
105658
Csinszka u. 105646
105571
105508 utcai kerítése
Mátra utca 105638 utcai kerítése
Mészáros u. - Táncsics u. 106032
106043 utcai kerítés egy szakasza
105821 (utcai kerítés)
105760 utcai kerítés is
105833
105750 (utcai kerítés is)
105669 (utcai kerítés egy szakasza)
105636
105652
105668 (utcai kerítés egy szakasza)
105802 (Mészáros u. - Pilóta u. kerítés)
106035 (utcai kerítés egy szakasza)
106049 (utcai kerítés egy szakasza)
105724
105725
105659
105736
105745 (utcai kerítés egy szakasza)
105751 (utcai kerítés egy szakasza)
105802 (Mészáros u. - Pilóta u. kerítés)
106035 (utcai kerítés egy szakasza)
106049 (utcai kerítés egy szakasza)
Hunyadvár u. 105922 (utcai kerítés is)
105027 utcai kerítése
105820 (utcai kerítés is)
105665 utcai kerítése
105634
105664
105826
Szilágyi M. u. 105963/2
105964
106005
105969
Nagyvázsony u. 105977 (utcai kerítés is)
105934
Májusfa u. 105901
105910 (utcai kerítése)
105909 (utcai kerítése)
105855 utcai kerítés egy szakasza és előkerti építmény is
Rajka u. 105607 (utcai kerítése)
105600 (utcai kerítése)
105593/2 (utcai kerítés egy szakasza is)
105563
105597
Petúnia u. 105561 (utcai kerítés)
105560
105595 (kerítés egy szakasza is)
105594
Veres P. u. 105786
105757
105749
Csömöri út 112157 első elemi iskola
Rákosi út - Hársfa u. 108812
108804
volt iskola
óvoda
Rákosszentmihály
Katolikus templom
Vágóhíd 112544
Kölcsey iskola 109800
Első Iskola (Iskola u. 6.) 112157
József u. - Petőfi u. sarok 111730 (domborművek)
Rákosi út - Hársfa u. sarok 21/B 108812 óvoda
108804 volt iskola
Zirman sor 109803-
109809
Harcsa sor 109319
109335
(Rákosi úttól - Mária utcáig)
Batthyányi u. 16 (okleveles) 110207
Batthyányi u. 26-28. 110252
Batthyányi u. 38. 110603
Budapesti út 2. 110389
Iharfa u. 18-20. 109738/1.
Szent Korona u. 136. 109539
Templom tér 8. 109889 cserkész otthon
Ilona u. 57. 109367 Pálfi térnél
József u. 47. 109316 kapu - kerítés
Milán u. 23. 110089 Sashalom utca sarok 1922.
Nádor u. 51. 110425 1911.
Pálya u. 79. 110834 1910. Bognár Jánosné
Rákosi út 46. 110576
Rákosi út 58. 110598 Otte villa
Rákosi út 84. 109918 1892. Dorozsmai Lajos
Ságvári u. 18. 109862 Dr. Bella Irén
Szent István u. 12. 110292 Spüller Dezsőné
Ilona u. 1. 109080 Csobor Kálmán, Lányi villa 1897.
Mária u. 4-6. 109139/2 Pálfi J. u., 1896.
Lajos u. 63. 109382 1893.
Sándor u. 1. 109101 1893. Lehel István
Sándor u. 49-51. - Rákosi út sarok 109276 1891. Németh Zsigmond
Ilona u. 57. 109367 1892. Zier Gusztáv
Madách u. 8. 111857 1884. Chapek nyaraló
Madách utca 109800 épület
Mária u. 89. 109509 1899. Müller Károly
Rákosi út 59. 110259 1880. körül

Határkövek

a) Budapesti út - Szolnoki út - Körvasútsor sarok

b) Pirosrózsa u. - András u. sarok

c) Pesti határ út 1. sz. ház előtt

d) Pesti határ út 12. sz. ház előtt

e) Pesti határ út 27. sz. ház előtt

f) Pesti határ út 40. sz. ház előtt

3. számú melléklet az 1/2005. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

3/a. számú melléklet az 1/2005. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

Hatályos szabályozási tervek területi lehatárolásának szöveges mellékletei:

30/2000. (VII. 14.) Ök. rendelet a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról
1. 19/1998. (X. 13.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
Bp. XVI. Bökényföldi út nagynyomású gázvezeték védősávja - Cinkotai út közti terület RRT
2. 20/1998. (X. 13.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
Bp. XVI. Margit utca - Arany János u. - Budapesti út által határolt terület (IKARUS Rt.) RRT
3. 22/1998. (X. 13.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
Bp. XVI. Sashalmi sétány - Thököly út - a Sashalmi piac szabályozási terve
4. 23/1998. (X. 13.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
módosítva: 4/1999. (III. 31.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelettel
Bp. XVI. Rákosi út - Nádor utca - Budapesti út - Rózsa utca által határolt terület szabályozási terve
5. 11/2002. (VI. 3.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
A Bökényföldi út - Zsemlékes u. - Íjász utca - E-TG keretövezet által határolt terület szabályozási terve
6. 28/2003. (XII. 22.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
A Budapest, XVI. Kerület egyes területeit érintő változtatási tilalom elrendeléséről
7. 29/2003. (XII. 22.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
A Budapest, XVI. Kerület Veres P. út - Zsélyi Aladár utca - Mészáros J. utca - Jókai Mór utca által határolt terület szabályozási terve
8. 1/2003. (I. 29.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
Módosította: 30/2003. (XII. 22.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
A Budapest, XVI. Kerület Szlovák út menti övezet határ - Aranyfa utca - Vízgát utca - E-TG keretövezet - Temesvári utca -Szilas patak - Csömöri út által határolt terület, az Ostoros utca - Fenőkő utca - Olló utca - Felső Malom utca által határolt terület és a 118729/1, 118721, 118719/22, 118739/1, 118739/2, 118287/2, 118287/1 és a 117963 helyrajzi számú ingatlanok lehatárolt területeinek szabályozási terve
9. 31/2003. (XII. 22.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
A Budapest XVI. Kerület egyes területeit érintő változtatási tilalom elrendeléséről (erdőterületek)
10. 16/2004. (V. 19.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
A Budapest XVI. Kerület Szabadföldi út - Décsi József utca - Tátraszirt sor - Simongát utca által határolt szabályozási terve
11. 25/2004. (VII. 6.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
A Budapest XVI. Kerület Margit utca - Sarjú utca - István király utca - Lőtér utca által határolt terület szabályozási terve
12. 26/2004. (VII. 6.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
A Budapest XVI. Kerület Margit utca - Bátony utca - István király utca - Lőtér utca által határolt terület szabályozási terve
13. 27/2004. (VII. 7.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
A Budapest XVI. Kerület Guzsaly utca - Pesti határút - Kövirózsa utca - Legény utca - Pósa Lajos utca - Védő utca - Gordonka utca által határolt terület szabályozási terve
14. 32/2004. (IX. 27.) Főváros XVI. Kerületi önkormányzati rendelet
A Budapest XVI. Kerület Biztató út - Árpádföldi sor HÉV vonal - (117579) hrsz. közterület által határolt terület szabályozási terve

1. sz. függelék

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

Ingatlan és az attól való távolságon belüli területek:
Atlasz u. (Mátyásföld) hrsz. 104075
Ilona u. (volt Bajcsy-Zs. u.) 57-61. hrsz: 103967 + 10 m
Rózsalevél u. Cinkotai evangélikus templom és környéke hrsz.: 117076
Csömöri u. 32. hrsz: 110999/2 + 15 m
Egyenes u. 2-6. hrsz: 100040 + 20 m
Nógrádverőce út, Mátyásföld, Somkút u. - Simongát u. között
Hermina u. 87. hrsz: 107306
Margit u. 26. (volt Janovecz M. u.) hrsz: 101474
Batthyány Ilona u. 12. (volt Kultúrház u.) hrsz: 116696
Matild u. (Rákosszentmihály) hrsz: 111136 + 50 m
Nefelejcs u. 33. hrsz: 110902
Rákosszentmihály, Szilas-patak jobb partja, teljes hosszában 50 m
Demeter u. (volt Temesvári u.) - Sarjú u. Kavicsbánya hrsz: 106868 + 20 m
Tímur u. - Fertály u. - Dezsőfia u. között hrsz: 114096
Zalavár u. 7. hrsz: 100038
Sashalom, az állomás közelében lévő dombon
Sashalom, Zalavár u.

A rendelet térkép mellékletei eredetben a Főépítésznél megtekinthetők.


  Vissza az oldal tetejére