Indokolás

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2009. (VI. 25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 79. §, 80/A. §, 80/B. § szakaszában valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 15/A. § (2) bekezdésében, valamint a 15/B. § (1) bekezdésében, és a 108. § (1)-(2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § E rendelet célja:

a) Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonának védelme;

b) az Önkormányzati vagyon értékének megőrzése és gyarapításának előmozdítása;

c) meghatározza az Önkormányzat vagyona megszerzésére vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő:

a) ingatlan- és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),

b) pénz- és értékpapír vagyonra, illetve nonprofit és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre (továbbiakban: portfolió vagyon).

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed:

a) önkormányzati vagyont szerződés alapján használókra,

b) a tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltaknak megfelelően gyakorlókra,

c) azokra, akik az önkormányzat vagyonából juttatásban részesülnek.

(3) *  Nem terjed ki e rendelet hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatására és vagyongazdálkodására.

(4) E rendelet szabályait alkalmazni kell minden olyan esetben, amelyben az Önkormányzat egyéb rendelete speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek.

Az Önkormányzat vagyona

3. § *  Az önkormányzat vagyona:

a) törzsvagyonból

aa) forgalomképtelen törzsvagyon,

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint

b) üzleti vagyonból áll.

A törzsvagyon

4. § (1) Törzsvagyon az az önkormányzati tulajdon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon részeit képező ingatlanok felsorolása jelen rendelet 1. számú mellékletét képezi.

(2) A törzsvagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) *  A forgalomképtelen törzsvagyon részei:

a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon:

aa) helyi közutak és műtárgyaik,

ab) terek, parkok,

ac) az önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket;

b) az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona a törvényben ekként meghatározott, az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek.

(4) *  A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartoznak:

a) közművek, vízi közművek;

b) az önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat képviselő-testülete és szervei továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, vagy működtetett közfeladatot ellátó szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész;

c) műemlék épület;

d) műemlékileg védett, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok;

e) az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés;

f) *  azon vagyontárgyak, melyeket törvény illetve az Önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.

Az üzleti vagyon * 

5. § *  Üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a 4. §-ban meghatározott törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyontárgyak jegyzékét a vagyonnyilvántartás tartalmazza.

A vagyonnal való rendelkezés

6. § (1) E rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül, hogy az önkormányzatot - mint tulajdonost - megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon, így különösen:

a) tulajdonjog átruházása,

b) a vagyon gazdasági és nonprofit társaságokba történő bevitele,

c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe, haszonkölcsönbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, illetve onnan való kivonását, támogatásra történő felajánlását,

d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog rendelkezésre bocsátásához való hozzájárulást,

e) gazdasági és nonprofit társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlása abban az esetben, ha ez a vagyonelem jogi helyzetén nem változtat,

f) az önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés, különösen az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

g) vagyonszerzés,

h) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,

i) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári jogi eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

j) vagyon kezelésből történő kivonása,

k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, illetve öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás szerzése, illetve annak megtétele,

l) ingatlan tulajdonjogának térítés nélküli átadása, átvétele,

m) selejtezés,

n) követelés elengedése, bevételről való lemondás.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

A tulajdonost megillető rendelkezési jog gyakorlása

7. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint:

a) a Képviselő-testület,

b) a polgármester,

c) *  a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével,

d) *  az Ügyrendi Bizottság a polgármester egyetértésével,

e) az Egészségügyi és Szociális Bizottság a polgármester egyetértésével

gyakorolja.

(3) A bizottsági hatáskörbe utalt és a polgármester egyetértéshez kötött döntések esetén, ha a polgármester és az érintett bizottság között nincs egyetértés, akkor az adott ügyben a döntésre a Képviselő-testület illetékes.

(4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek a Képviselő-testületnek évente legalább egyszer beszámolni.

II. Fejezet

A VAGYONGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A vagyontárgyak minősítése

8. § *  (1) Egyes vagyontárgyak forgalomképességének megváltoztatásáról, - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Képviselő-testület minősített többséggel dönt az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.

(2) Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a korlátozás fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Képviselő-testület a vagyontárgy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes minősítését korlátozottan forgalomképes, vagy üzleti vagyon minősítésre rendeletének módosításával megváltoztathatja (átminősítés).

(3) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a törzsvagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy indokolt esetben a szerzést követő Képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy valamely típusba történő besorolására vonatkozóan.

(4) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

A vagyon nyilvántartása

9. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a vagyont kezelő szervek tartják nyilván a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően (számviteli nyilvántartás).

(2) *  Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és becsült értéken, a pénzeszközök, követelések, az értékpapírok, részvények, kötvények, váltók, a tulajdonban lévő üzletrészek, és a tárgyi eszközök tekintetében nyilvántartási értéken tartja nyilván.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben is nyilván kell tartani.

(4) Az ingatlanvagyon kataszter elkészítéséről és folyamatos vezetéséről a Jegyző - rendelkezése útján - gondoskodik.

(5) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a polgármester gondoskodik.

Vagyonkimutatás

10. § (1) *  A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatást december 31-i fordulónappal az Önkormányzat zárszámadási rendelete tartalmazza.

(2) A vagyontárgyakról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(3) Az Önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást.

(4) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlankataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(5) *  A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen - amely szétválik kizárólagos önkormányzati vagyonra és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonra - és korlátozottan forgalomképes vagyon bontásban - az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 30. §-ában szabályozottaknak megfelelően -, mérleg szerinti értékben tartalmazza költségvetési szervenkénti bontásban. A vagyonkimutatást a zárszámadáshoz csatolni kell.

(6) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyon kimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezőség érdekében kötelesek adatot szolgáltatni az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

A vagyon leltározására vonatkozó szabályok

11. § *  (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat. Amennyiben az önkormányzati költségvetési szerv kezelésében levő önkormányzati tulajdonú vagyon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzati költségvetési szerv az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 69. § (3) bekezdése szerint a leltározást az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel kell elvégezni. A vagyonkezelésbe adott eszközöket a működtető, vagyonkezelő által elkészített és hitelesített leltárral kell alátámasztani, melyet a vagyonkezelő évente köteles elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén mennyiségi felvétellel 3 évenként kell leltározni - amennyiben ezeknek a 2016-os évben mennyiségi felvétellel való leltározása megtörtént:

a) az ingatlanokat úgy, hogy a leltározás során gondoskodni kell a könyvviteli nyilvántartások adatainak a kataszteri nyilvántartásokkal való egyeztetéséről,

b) a gépeket, berendezéseket, felszereléseket úgy, hogy a gépeknél gondoskodni kell a tartozékok leltározásáról is,

c) a járműveket azzal, hogy leltározás során egyeztetni kell a motor- és alvázszámokat,

d) a raktári készleteket (különösen anyagok, áruk, termények, fűtőanyagok, tartalék alkatrészek, hulladékok, göngyölegek, félkész- és késztermékek),

e) a munkahelyre személyi használatra kiadott eszközöket.

A rendelkezési jog gyakorlásának általános szabályai * 

12. § *  (1) Önkormányzati vagyont elidegeníteni csak természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(2) Ingatlan értékesítése esetén a magyar államnak - a volt állami és önkormányzati lakásbérlő kivételével - minden más jogosultat megillető elővásárlási joga van.

(3) * 

(4) *  Önkormányzati vagyont ingyenesen használatba adni csak közfeladat ellátására és a közfeladat ellátásához szükséges mértékben lehet jelen rendelet és a vonatkozó jogszabályok alapján.

(5) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és az Nvtv. 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet fogad el.

(6) Önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatáskor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

13. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére illetve egyéb módon történő hasznosítására (kivéve a bérbe vagy használatba adást) és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) ingatlanvagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,

b) tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az értékesítés napján aktuális tőzsdei ár, a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár, ha nincs forgalomban, akkor üzleti értékelés alapján,

c) vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján kell meghatározni, amennyiben vonatkozó jogszabály vagy már fennálló szerződés azt nem határozza meg,

d) amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésénél, illetve hasznosításánál 6 hónapnál régebben készült forgalmi értékbecslés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható,

e) új ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, használt ingóság esetén a könyv szerinti érték alapján,

f) ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni,

g) az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni.

(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően illetve, ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg, vagy egy birtoktestet alkotó több önálló helyrajzi számú ingatlan), akkor együttes elidegenítése, megterhelése, illetve hasznosítása esetén e rendeletnek az értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - irányuló szabályai alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Az üzletrész értékesítés körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

(5) A vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.

(6) *  Az Önkormányzat tulajdonában lévő köz- és egyéb területeken található közművek, nyomvonal és pont jellegű építmények, valamint az ezekkel összefüggő egyéb al- és felépítmények létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben az ingatlan tulajdonjogának korlátozása miatti kártalanítás minimális és maximális összegét a Képviselő-testület előre, határozatban állapítja meg. A határozatban foglalt összeg annak módosításáig érvényben van.

Önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadása

14. § *  (1) Önkormányzati vagyon ingyenesen az Nvtv.-ben meghatározott esetben és feltétellel ruházható át, illetve adható használatba.

(2) *  Önkormányzati vagyont kedvezményesen használatba adni kizárólag a következő esetekben lehet és csak akkor, ha a forgalmi értéke nem éri el Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak az Önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról szóló 35/2004. (IX. 30.) rendeletében meghatározott mértéket:

a) közfeladat ellátásához,

b) alapítvány, közalapítvány részére,

c) az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint ilyen gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság részére,

d) egyházak részére,

e) más önkormányzat részére a feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése érdekében.

(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni a (2) bekezdésben meghatározott esetekben lehet, és csak akkor, ha forgalmi értéke nem éri el Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak az Önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról szóló 35/2004 (IX. 30.) rendeletében meghatározott mértéket.

(4) A (2) bekezdés szerinti kedvezményes használatba adás esetére megállapított ellenérték nem lehet alacsonyabb a piaci hasznosítás 15%-ánál és a (3) bekezdés szerinti kedvezményes tulajdonjog átruházás ellenértéke nem lehet kevesebb a forgalmi érték 15%-ánál.

(5) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának kedvezményes átengedéséről, valamint kedvezményes hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

(6) Az önkormányzati vagyon kedvezményes használatba-, bérbe (haszonkölcsönbe), adására, csak abban az esetben kerülhet sor, ha az új tulajdonos, illetve használó a támogatásból adódó, az esetlegesen az Önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tartozás átvállalás jogcímén megfizeti.

(7) Ha bármely vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogáról az Önkormányzat javára ingyenesen vagy kedvezményesen lemondtak, a vagyon elfogadása vagy használatba vétele előtt a tulajdonosi vagy használói kötelezettségek éves várható becsült összegét a döntéshozó tudomására kell hozni.

(8) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

(9) *  Bármely vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogának kedvezményes megszerzéséről:

a) amennyiben a vagyon értéke a 25 millió forintot nem éri el, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt,

b) 25 millió forint, vagy annál magasabb érték esetén a Képviselő-testület dönt.

Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos fogalmi meghatározások és eljárási szabályok valamint lemondás az önkormányzat követeléseiről

15. § *  (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati vagyon hasznosítására, elidegenítésére vonatkozó szerződésekben foglaltak megszegése esetén megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, illetve érvényesítse az Önkormányzat követeléseit, ideértve a bírósági eljárás megindítását is.

(2) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénz formában (forintban) kifejezett fizetési igények, amelyek az önkormányzat által már teljesített, a szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak.

(3) A (2) bekezdésben foglalt követelésekről lemondani a (6) bekezdés szerint méltányosságból lehet jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok betartásával.

(4) Behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni.

(5) A behajthatatlan követelések leírásáról értékhatárra tekintet nélkül a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt. A költségvetés elfogadásáról szóló beszámolóban a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet a behajthatatlan követelésnek minősített, leírt összegről.

(6) Az Önkormányzat a behajthatatlan követelésnek nem minősülő követeléseiről teljesen vagy részlegesen, méltányosságból, a mindenkori költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének figyelembe vételével mondhat le.

(7) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondásról, vagy mérsékléséről a polgármester dönt

a) méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének kétszeresét nem haladja meg,

b) köz- és egyéb területek megterhelésével, valamint nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezésével összefüggésben egyszeri korlátozási kártalanítás elengedéséről, a 22. § (7) bekezdésben foglaltak szerint.

(8) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondásról illetőleg mérsékléséről - a (7) bekezdés b) pontja és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt méltányosságból, ha a követelés értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének kétszeresét meghaladja, de nem éri el annak ötszörösét.

(9) Önkormányzati lakás bérlője, használója által a lakásbérlettel összefüggésben keletkeztetett bármilyen jogcímen fennálló tartozás, illetve Önkormányzatot illető követelés mérsékléséről, illetve törléséről az Egészségügyi és Szociális Bizottság a polgármester egyetértésével dönt méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének kétszeresét meghaladja, de nem éri el annak ötszörösét.

(10) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondásról, vagy mérsékléséről a (8)-(9) bekezdésben foglalt értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.

(11) *  A méltányosság alkalmazásának feltételei természetes személy esetében:

a) ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, és

b) ingatlantulajdonnal nem rendelkezik.

(12) A kérelmezőnek a méltányosság engedélyezésére irányuló kérelméhez csatolnia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.

(13) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.

(14) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a kérelmező a kérelmében nyilatkozik e tényről.

(15) Az Önkormányzatot megillető követelésre részletfizetés, vagy fizetési halasztás engedélyezhető, legalább a részletfizetés engedélyezésekor érvényes jegybanki alapkamat megfizetése mellett. A követelés részletekben történő megfizetésére vagy halasztására vonatkozó feltételeket külön megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodásról szóló döntés meghozatala során a (6)-(9) bekezdésben foglalt értékhatárokat és hatásköröket kell alkalmazni.

III. Fejezet

A VAGYON HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA, TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

A törzsvagyonra vonatkozó szabályok * 

16. § *  (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak fenntartását és működtetését e rendelet szabályai alapján vagyonkezelőkre, és egyéb gazdálkodó szervezetekre bízhatja.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, törvényi felhatalmazás hiányában nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá, vállalkozásba nem vihető. Hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba, nonprofit társaságba, egyesületbe történő beviteléről, illetve egyéb módon történő hasznosításáról - a (4) és (10) bekezdésekben valamint a 19. §-ban és a 22. § (5)-(8) bekezdésében, valamint a 26-26/B. §-ban foglaltak kivételével - értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(4) A törzsvagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről, a (9)-(10) bekezdésben, valamint a 19. § (9)-(10) bekezdésében valamint a 26-26/B. §-ban foglalt kivétellel

a) amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az öt évet nem haladja meg, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt,

b) öt évet meghaladó időtartamra történő szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

(5) A törzsvagyonnak minősülő vagyon megszerzéséről:

a) 15 millió Ft egyedi értékhatárig, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet az önkormányzati költségvetésben rendelkezésre áll, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt,

b) amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet az önkormányzati költségvetésben rendelkezésre áll, úgy 15 millió Ft egyedi értékhatár felett, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben nem áll rendelkezésre, úgy bármilyen értékű vagyonszerzésről a Képviselő-testület dönt.

(6) A hasznosítási, valamint a vagyonszerzési szerződések egy példányát - a szerződés aláírását követő 30 napon belül - a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni.

(7) Azokban az esetekben, ahol más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a jogszerű használó köteles beszerezni.

(8) A törzsvagyon bérbeadásáról szóló (4) bekezdés rendelkezései a vagyonkezelői jogot gyakorló vagyonkezelőket nem érinti, rájuk a 26-26/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(9) A polgármester rendelkezik a Polgármesteri Hivatal helyiségeinek használatba (bérbe) adásáról.

(10) *  Az Önkormányzat tulajdonában álló, az Észak-Pesti Tankerület vagyonkezelési jogával terhelt, törzsvagyonnak minősülő ingatlanban található, az Észak-Pesti Tankerület részére használatba át nem adott ingatlanrészeinek az Észak-Pesti Tankerülettel a használat megosztásáról kötött szerződés alapján átmenetileg kihasználatlan és hasznosítható ellenérték fejében történő bérbeadására, legfeljebb egy éves, a tanítási időn kívüli időtartamra szóló szerződés esetén a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet vezetője saját hatáskörben jogosult a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által az egyes ingatlanrészekre meghatározott bérleti díj és egyéb feltételek mellett.

(11) A (10) bekezdés a) pontjának alkalmazása során az egyes tanévekre kötött új szerződések időtartamai nem összeszámítandóak.

A törzsvagyon használata, hasznosítása

17. § * 

Az üzleti vagyon használata, hasznosítása * 

18. § *  (1) *  Az Önkormányzat üzleti vagyonának hasznosítása:

a) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

aa) az önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása (különösen elidegenítés, használatba adás, bérbeadás) 40 millió Ft értékhatár, vagy 4 millió Ft/év bérleti díj felett;

ab) az ingatlanokhoz kapcsolódó az önkormányzat tulajdonában álló vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés - a c) pontban foglalt kivétellel - 15 millió Ft értékhatár fölött;

ac) az 5 millió forint feletti egyedi értékű ingó vagyon értékesítése.

b) a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik a polgármester egyetértésével:

ba) az önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása (különösen elidegenítés, használatba adás, bérbeadás) 40 millió Ft értékhatár, vagy 4 millió Ft/év bérleti díj alatt;

bb) az ingatlanokhoz kapcsolódó, az önkormányzat tulajdonában álló vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés - a c) pontban foglalt kivétellel - 15 millió Ft értékhatár alatt;

bc) az 5 millió forint értékhatár alatti egyedi értékű ingó vagyon értékesítése.

c) a polgármester hatáskörébe tartozik - értékhatárra tekintet nélkül - az Önkormányzat tulajdonában álló és értékesítésre ki nem jelölt, kizárólag mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok haszonbérbeadása;

d) a polgármester hatáskörébe tartozik - értékhatárra tekintet nélkül - az Önkormányzat tulajdonában álló és értékesítésre ki nem jelölt, beépítetlen belterületi földterület hasznosítása legfeljebb 12 hónap határozott időtartamra.

(2) *  Az üzleti vagyonnak minősülő vagyon megszerzéséről szóló döntés:

a) 15 millió Ft egyedi értékhatárig, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll, a polgármester hatáskörébe tartozik,

b) 25 millió Ft egyedi értékhatárig, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik,

c) amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll, úgy 25 millió Ft egyedi értékhatár felett, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben nem áll rendelkezésre, úgy bármilyen értékű vagyonszerzés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) *  Az Önkormányzat tulajdonában álló, a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet telephelyeként nyilvántartott, a Képviselő-testület határozatával Civil Házként történő működtetésre kijelölt ingatlanokra vonatkozó,

a) egyedi, kizárólagos hasznosítási jogot nem biztosító, szolgáltatás jellegű, legfeljebb egy éves időtartamra, vagy legfeljebb összesen 20 alkalomra szóló szerződés megkötésére a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet vezetője saját hatáskörben jogosult, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által meghatározott bérleti díj és egyéb feltételek mellett,

b) ennél hosszabb vagy határozatlan időtartamú, illetve bérleti, használati szerződés, valamint az ingatlan hasznosítási jogának bármilyen jogcímen történő átadásáról szóló szerződés vagy megállapodás aláírására a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet vezetője a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság előzetes jóváhagyásával amennyiben, az Önkormányzat egyéb, speciális rendelete,a Civil Házak hasznosításáról másképp nem rendelkezik.

(4) *  A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során az egyes naptári évekre kötött új szerződések időtartamai nem összeszámítandóak.

Az Önkormányzat költségvetési szervei kezelésében lévő vagyon használata, hasznosítása

19. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szervei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az Önkormányzat költségvetési szerveitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(4) *  A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetésért, valamint a vagyon használatára, bérbeadására, értékesítésére vagy bármilyen más módon történő hasznosítására a költségvetési szerv által kötött valamennyi szerződés jogi, szakmai, és gazdasági megfelelőségéért. Ennek körében a használat és hasznosítás tényének és formájának a költségvetési szerv szakmai programjába történő illeszthetőségéért, valamint azért, hogy a szerv Alapító okiratában foglalt feladatainak ellátását és a szerv működését a hasznosítás ne korlátozza.

(5) *  Az Önkormányzat költségvetési szerve a használatában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingó vagyontárgyait az alapfeladat ellátásának sérelme nélkül, legfeljebb 3 havi felmondási idővel létesített határozatlan idejű szerződéssel, illetve legfeljebb 1 év határozott időre kötött szerződéssel saját hatáskörben, ezen időtartamot meghaladóan az alábbi módon hasznosíthatja:

a) legfeljebb öt évig terjedő határozott időre történő bérbeadás útján a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság előzetes hozzájárulásával, melyhez a polgármester egyetértése szükséges,

b) öt év feletti határozott illetve a három hónapnál hosszabb idejű felmondási idő kikötésével, vagy a felmondás lehetőségének bármilyen jellegű korlátozásával kötött határozatlan időre történő bérbeadás útján a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával.

(6)-(8) * 

(9) *  Az Önkormányzat költségvetési szerve az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenysége sérelme nélkül az átmenetileg kihasználatlan ingatlant, ingatlanrészt kizárólag piaci alapú ellenérték fejében legfeljebb 3 havi felmondási idővel létesített határozatlan idejű szerződéssel, illetve legfeljebb 1 év határozott időre kötött szerződéssel saját hatáskörben, ezen időtartamot meghaladóan az alábbi módon adhatja bérbe:

a) az egytől öt évig terjedő határozott idejű bérbeadás esetén a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság előzetes hozzájárulásával, melyhez a polgármester egyetértése szükséges,

b) öt év feletti határozott illetve a három hónapnál hosszabb idejű felmondási idő kikötésével, vagy a felmondás lehetőségének bármilyen jellegű korlátozásával kötött határozatlan időre történő bérbeadás útján a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával.

(9a) *  Az (5) és (9) bekezdés alkalmazása során az egyes naptári évekre kötött új szerződések időtartamai nem összeszámítandóak.

(9b) *  A (9) bekezdés alkalmazása során a használók az ingatlanrészt kizárólag nyilvános pályázat útján, a legjobb ajánlattevő részére adhatják bérbe, úgy, hogy az eljárás pályázati felhívását, legalább 1 alkalommal az Önkormányzat hivatalos lapjában közzéteszik, vagy a felhívást legalább 15 nap időtartamban, az Önkormányzat honlapján megjelentetik. A használó a pályázat kiírásától eltekinthet a különleges szakértelmet igénylő szolgáltatások nyújtásához biztosított, vagy az 5 négyzetmétert el nem érő ingatlanrész bérbe adása esetén.

(10) *  A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt az önkormányzati költségvetési szerv és használó szervezet között kötendő önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejűleg tartalmazza a használó szervezetnek az önkormányzati költségvetési szerv címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulását is.

A közvetett támogatás

20. § (1) *  Közvetett támogatásnak minősülhet, ha az Önkormányzat a 14. §-ban foglaltak alapján önkormányzati vagyont kedvezményesen átenged, illetve az őt megillető bevételről részlegesen lemond.

(2) *  Közvetett támogatásokról a kötelezettségvállalók (a kötelezettségvállalást előkészítők) naprakész nyilvántartást kötelesek vezetni. A közvetett támogatás tényét, összegszerűségét, a támogatás alapjául szolgáló szerződéssel együtt a döntést előkészítő iroda vezetője a döntést követően legkésőbb 20 napon belül a Költségvetési és Pénzügyi Iroda részére köteles eljuttatni.

(3) *  A közvetett támogatások összegét, kedvezményezettjét, a támogatás jellegét (különösen bérleti díj, vételárcsökkentés, adóelengedés, kedvezmény) a szakirodák kötelesek a zárszámadás elkészítéséhez valamint a költségvetés előkészítéséhez a Költségvetési és Pénzügyi Iroda részére írásban eljuttatni, tárgyévet követő január 20-ig. A 2. számú melléklet szerint a közvetett támogatások kimutatását a zárszámadáshoz csatolni kell.

(4) E rendelet 14-15. §-a alapján vállalkozások részére csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre vonatkozó rendelkezéseket az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (ún. de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK bizottsági rendelet tartalmazza. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások, továbbá a támogatás nem vehető igénybe mezőgazdasági illetve halászati termékek előállításához, feldolgozásához vagy azok értékesítéséhez, az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, valamint az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatások esetében.

(5) *  E rendelet hatálya alá tartozó, állami támogatásnak minősülő közvetett támogatás nyújtásának feltétele, hogy a támogatott a támogatás nyújtásának időpontját megelőző 3 évben csekély összegű támogatási jogcímen elnyert támogatásainak támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatás odaítélését megelőző három évben mekkora összegű csekély összegű támogatásban részesült.

(6) Csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10 évig a támogatást elnyerőnek meg kell őriznie, erről a támogatást nyújtó szerződésben rendelkezni kell.

Idegen tulajdonon az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása

21. § (1) Más személy, vagy szervezet tulajdonában álló vagyonon fennálló elővásárlási, vételi valamint visszavásárlási jogról történő lemondásról, vagy ezek érvényesítéséről:

a) *  amennyiben az érintett ingatlan vagy ingatlanrész értéke a 20 millió Ft-ot nem haladja meg, és a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll, az önkormányzat nevében a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt,

b) amennyiben az érintett vagyon értéke 20 millió Ft felett van, a Képviselő-testület dönt.

(2) Minden egyéb, az (1) bekezdésben nem szabályozott esetben más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére, amennyiben az kötelezettségvállalással nem jár, - értékhatárra tekintet nélkül - a polgármester jogosult.

Tulajdonosi hozzájárulás építési tevékenységhez

22. § (1) Amennyiben magasabb szintű jogszabály az építési tevékenységhez tulajdonosi hozzájárulást ír elő az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok tekintetében, illetőleg építményeken - amennyiben arról külön önkormányzati rendelet másképp nem rendelkezik -, az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához, a tulajdonosi hozzájárulás kiadására - ha vagyon hasznosításáról a hatáskör gyakorlója a döntést meghozta - a döntés értelmében a polgármester jogosult.

(2) A tulajdonosi jogkörben hozott döntések a szükséges hatósági engedélyeket nem pótolják.

(3) Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon építési tevékenységhez, telekmegosztáshoz, telekösszevonáshoz, telekhatár-rendezéshez, egyéb építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás megadása, az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez, valamint a további önkormányzatot követő rangsorban történő megterheléshez való hozzájárulás megadása minden esetben, ha arról önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, illetve kötelezettségvállalással nem jár, a polgármester hatásköre.

(4) Más személy vagy szervezet tulajdonában álló ingatlanon építési (bontási) engedélyhez szomszédként, illetve ügyfélként tulajdonosi hozzájárulás megadása, fellebbezési jogról való lemondás, a tulajdonost megillető birtokvédelem igénybevétele, kártérítési igény érvényesítése, használóval (bérlővel) szembeni követelés érvényesítése, a vagyont érintő szerződés (megállapodás) megszegésével összefüggő igény érvényesítése értékhatártól függetlenül a polgármester hatáskörébe tartozik.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában levő köz- és egyéb területeken közművek, nyomvonal jellegű építmények, valamint az ezekkel összefüggő egyéb al- és felépítmény létesítéséhez, bővítéséhez vagy áthelyezéséhez, illetve szobor, emléktábla elhelyezéséhez a tulajdonosi hozzájárulás megadása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tulajdonosi hozzájárulás - szobor, emléktábla elhelyezés kivételével - csak egyszeri korlátozási kártalanítás megfizetése mellett, kártalanítási megállapodás keretében adható.

(7) A közterületek térítésmentes megterhelése, nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszeri, korlátozási kártalanítás nélküli igénybevétele csak az alábbi esetekben engedélyezhető:

a) az önkormányzat megrendelése alapján végzett munka esetén,

b) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok térítésmentes felújítása, közművesítése,

c) térítésmentes út és parkoló kialakítása esetén,

d) amennyiben közterületen a közmű áthelyezése önkormányzati érdekkörben válik szükségessé, a közmű tulajdonosa azt térítésmentesen, a telepítéstől, vagy rekonstrukciótól számított 10 éven belül elvégzi és erre szerződésben vállal kötelezettséget,

e) amennyiben a közmű tulajdonosa saját költségén vállalja a légvezeték kiváltását föld alatti vezetékre,

f) munkahelyteremtő beruházások esetén,

g) közérdekű vezetékrekonstrukció esetén

a polgármester döntése alapján,

h) *  Önkormányzat által támogatott, illetve önkormányzati támogatásból megvalósuló lakossági ellátást szolgáló közművesítéseknél.

(8) A korlátozási kártalanítás fizetési kötelezettje az adott közmű tulajdonosa.

Közös tulajdon megszüntetése

23. § Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről:

a) a Képviselő-testület dönt:

aa) ha az önkormányzat közös tulajdonon fennálló tulajdoni hányadának forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot eléri, vagy meghaladja,

ab) ha a közös tulajdon megszüntetése alapján az általa megszerzett új tulajdoni hányad forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot eléri, vagy meghaladja.

b) *  az a) pontban foglaltakon kívül a döntés a polgármester hatáskörébe tartozik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság egyetértése mellett.

Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli, vagy peren kívüli egyezségkötés

24. § (1) Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, illetve teher esetén az egyezség során felajánlott összeg

a) *  nem éri el a 3 millió Ft-ot, az Ügyrendi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt,

b) 3 millió Ft felett a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(2) Önkormányzattal szemben indított bármilyen tárgyú perben a követelés elismerése, illetve egyezségkötés értékhatárra tekintet nélkül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Tulajdonosi jogok gyakorlása társaságokban

25. § *  (1) Külön törvényben meghatározott jogi személy létrehozására az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül a Képviselő-testület jogosult.

(2) 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit társaságok legfőbb szervének törvény által hatáskörébe tartozó jogait - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - a Képviselő-testület gyakorolja.

(3) A társaság legfőbb szervének a (2) bekezdés, valamint a (4) és (5) bekezdés alá nem tartozó egyéb, hatáskörébe tartozó jogait, a polgármester a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság egyetértésével gyakorolja.

(4) Az önkormányzat 100%-os tulajdonában levő társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogait a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével gyakorolja:

a) döntés a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok premizálásának, jutalmazásának mértékéről, a társaságok javadalmazási szabályzatában foglaltaknak megfelelően.

b) a vezető tisztségviselők, a Felügyelő Bizottság írásbeli javaslatára hozzájárulás az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály főtevékenységet nem érintő melléktevékenység változásának, telephelyváltozásának átvezetéséhez szükséges módosításához.

(5) Az önkormányzat többségi tulajdonában levő társaságok és az Önkormányzat között vállalkozási szerződés aláírásának jóváhagyására, - amennyiben a vállalkozási díjnak megfelelő fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll - a Polgármester jogosult.

(6) A (2)-(4) bekezdésekben felsorolt hatáskörökben gyakorolt döntések meghozatalát megelőzően - a (4) bekezdés a) pontjában, valamint az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a vezető tisztségviselők, valamint a Felügyelő Bizottság véleményét írásban kell megkérni, a társaságok alapító okiratában (társasági szerződés, alapszabály) foglaltaknak megfelelően.

(7) Az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokban az önkormányzatot képviselő igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok kötelesek:

a) a döntések meghozatalánál a tulajdonos érdekeit képviselni és közvetíteni, illetve a társaság hatékony működését elősegíteni,

b) a Képviselő-testületnek évente egyszer a munkájukról beszámolni.

(8) A tulajdonosi képviseletet ellátó személy kötelezettségei:

a) egyszemélyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a társaságot érintő képviselő-testületi határozatot írásban haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül a társaság ügyvezetésének tudomására hozni.

b) más gazdasági társaságok esetében köteles a tulajdonos álláspontját a gazdasági társaság köz-, illetve taggyűlésén képviselni, a kapott felhatalmazással ellentétben nem járhat el, illetve a felhatalmazáson túl kötelezettséget és jogokat nem vállalhat.

A vagyonkezelői jog

26. § *  (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra a képviselő-testület az önkormányzati közfeladat hatékonyabb ellátása végett vagyonkezelői jogot létesíthet Nvtv. foglaltak szerint. Vagyonkezelési szerződés az Nvtv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető, a vagyonkezelői jog általuk gyakorolható.

(2) A Képviselő-testület hatásköréből - értékhatárra való tekintet nélkül - nem ruházható át a vagyonkezelői szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés.

(3) A vagyonkezelői jog az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva a közfeladat ellátásához szükséges mértékben, ellenérték fejében vagy ingyenesen létesíthető.

(4) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

a) biztosítására,

b) a közterhek viselésére,

c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,

d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,

e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(5) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

(6) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(7) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-ig köteles a vagyonkezelésbe vitt ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni.

(8) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. A tulajdonos az ellenőrzés időpontjáról annak megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban értesíti a vagyonkezelőt, egyúttal tájékoztatja az ellenőrzést végző személyekről, valamint az ellenőrzés tárgyáról, céljáról. Az ellenőrzést végző személyeket a tulajdonos mindig az ellenőrizendő feladat szempontjából megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek, továbbá a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság tagjai közül jelöli ki.

(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(10) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

(11) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.

(12) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;

b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;

c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

Vagyongazdálkodási szerződés * 

26/A. § *  (1) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodása körében a vagyonkezelési szerződésen kívüli egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja a vagyonelemek érték- és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, műszaki karbantartással, üzemeltetéséről való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával, az önkormányzati zöldfelületek és zöldfelületek gondozásával kapcsolatos feladatok ellátása (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés).

(2) Vagyongazdálkodási szerződés - közbeszerzés nélkül - kizárólag az Önkormányzat 100%-s tulajdonában álló gazdasági társasággal, az Önkormányzat intézményével a vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében köthető.

Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítása hasznosítási szerződés alapján * 

26/B. § *  (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítására hasznosítási szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(2) A vagyonhasznosítási szerződésben a vagyonhasznosító személynek, vagy szervezetnek kötelezettséget kell vállalnia a következőkre:

a) teljesíti a hasznosítási szerződésben előírt, beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét;

b) a hasznosításra átengedett vagyonhasznosítási célnak, a hasznosítási szerződésben foglalt előírásoknak és a hasznosításra vonatkozó tulajdonosi rendelkezéseknek megfelelő használatára;

c) arra, hogy a hasznosításra átengedett vagyon hasznosításában harmadik személyként kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vagyonhasznosítás szerződésben - rendkívüli felmondási okként - rögzíteni kell, hogy a vagyonhasznosítási szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a hasznosításra átengedett, vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen, vagy közvetett módon jogviszonyban álló - szervezet a hasznosítási szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül az Nvtv. szerint átlátható szervezetnek.

Ügyleti nyilvántartás

27. § * 

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT BIZONYOS ADATAINAK KÖTELEZŐ KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

28. § (1) Az önkormányzat által, nem önkormányzati szervnek nyújtott nem normatív céljellegű, fejlesztési támogatások esetében a kedvezményezettek nevét, a támogatás célját, összegét, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat az önkormányzat hivatalos honlapjában közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. A honlapon legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét.

(2) A közzététel mellőzhető, ha a támogatás összege az adott költségvetési évben az adott kedvezményezett vonatkozásában egybe számítva nem haladja meg a kettőszázezer forintot.

(3) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond.

(4) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, az önkormányzathoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapjában a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.

(5) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a (4) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

(6) *  Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az önkormányzat nevében szerződő felet terheli, melynek végrehajtásáról a szerződést előkészítő iroda vezetője a Költségvetési és Pénzügyi Iroda útján gondoskodik.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra.

V. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

29. § E rendelet alkalmazásában:

a) üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 81. § (2) bekezdésében meghatározottak;

b) közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározottak;

c) jogszerű használó: az a jogi és természetes személy, akit a Képviselő-testület az Önkormányzat törzsvagyonának használatára szerződéssel feljogosít;

d) *  közfeladat: a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott közfeladat;

e) *  átlátható szervezet: az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 1. pontja szerint átláthatónak minősülő szervezet.

30. § (1) E rendelet hatálybalépésekor a nem költségvetési szerv használók részére önkormányzati feladatellátáshoz átadott önkormányzati tulajdonban álló ingó és ingatlanvagyon használatára vonatkozóan e rendelet kihirdetését követő 30 napon belül polgári jogi szerződést kell kötni.

(2) A rendeletben meghatározott értékhatárok nettó módon, azaz általános forgalmi adó nélkül értendőek.

(3) E rendelet 2009. július 1. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVI. Kerület Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2004. (IX. 28.) rendelete, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2004. (IX. 28.) rendelet módosításáról szóló 2/2005. (II. 1.) rendelete, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2004. (IX. 28.) rendelet módosításáról szóló 21/2005. (VII. 11.) rendelete, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2004. (IX. 28.) rendelet módosításáról szóló 32/2005. (XI. 14.) rendelete, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2004. (IX. 28.) rendelet módosításáról szóló 17/2007. (VI. 20.) rendelete és az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2004. (IX. 28.) rendelet módosításáról szóló 25/2007. (IX. 28.) rendelete.

(4) E rendelet hatálybalépését megelőzően kötött határozott idejű szerződések esetében csak meghosszabbításukkor, illetve megújításukkor kell e rendelet szabályait alkalmazni.

(5) * 

(6) *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Ancsin László
jegyző
Kovács Péter
polgármester

1. számú melléklet a 24/2009. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez * 

2. számú melléklet a 24/2009. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez * 

1. számú függelék a 24/2009. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez * 

A vagyonleltár tartalmáról és a leltár szerkesztésének eljárási rendjéről

I. Az Önkormányzati vagyon nyilvántartása

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 110. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős. A Mötv. 110. § (2) bekezdés mondja ki, hogy az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani, és az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. Az Önkormányzat vagyonkimutatásának tartalmi elemeire vonatkozóan az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-a ír elő kötelezettségeket az Önkormányzat számára.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. § (1) bekezdése szerint a vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni.

Az Áht. 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy a jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé, amely testület a zárszámadásról rendeletet alkot. Az Áht. 91. § (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a vagyonkimutatást is be kell mutatni.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31) Korm. rendelet 162. §-a alapján az Önkormányzat képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz a közvetett támogatások között a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összegét is be kell bemutatni.

II. A vagyonleltárral szemben támasztott követelmények

A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül elkülönítve a forgalomképtelen vagyon és a korlátozottan forgalomképes vagyon számbavétele.

Egyes vagyontárgy csoportokban azonban elengedhetetlen a számviteli nyilvántartásban kimutatott érték leltári megjelenítése (pl. ingatlan vagyon, értékpapír vagyon).

A vagyonleltár két részre tagolódik, a jogosultságokra (aktívák), valamint a kötelezettségekre (passzívák).

Az aktíva az ingó és ingatlantulajdont, valamint a vagyoni értékű jogokat, továbbá az értékpapír vagyont (befektetésekként feltüntetve) veszi számba.

A passzíva a pénzügyi kötelezettségeket foglalja magában.

Az aktív vagyont (a jogosultságokat) e rendeletben meghatározott vagyoncsoportok szerint az alábbi adatokkal jellemezve kell számba venni oly módon, hogy az üzleti vagyon esetében minden egyes vagyonelemnél utalni kell arra, hogy az adott vagyontárgy a vagyongazdálkodási koncepcióval összhangban kerül besorolásra.

1. Kizárólagos önkormányzati vagyon

1.1. Helyi közutak és műtárgyaik

- a közutakat ingatlanonként, a cím, helyrajzi szám, a hossz és terület feltüntetésével

- műtárgyak közül a hidakat cím, fekvés feltüntetésével

1.2. Terek és parkok

- tereket ingatlanonként cím, helyrajzi szám és terület feltüntetésével

- parkokat ingatlanonként cím, helyrajzi szám és terület feltüntetésével

1.3. Vizek és közcélú vízi létesítmények

- vizek közül a vízfolyásokat, árkokat helyrajzi szám, cím, hossz és terület feltüntetésével

2. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyoni elemet nem határoz meg.

3. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

3.1. Műemlékek

- ingatlanonként, a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, műemléki

- törzsszám, a tulajdonszerzés időpontja feltüntetésével

3.2. Közművek, vízi közművek

- építmények a cím, rendeltetés, nyilvántartott érték feltüntetésével

- vonalas létesítmények a rendeltetés, nyilvántartott érték feltüntetésével

3.3. Önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon

- ingatlanonként cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, a nyilvántartott bruttó érték feltüntetésével

- ingókat intézményenként összesített mérleg szerinti értékben

3.4. Az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés

3.5. Közüzemi tevékenységet folytató egyszemélyes gazdasági társaságban, vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések

3.6. Köztemetők, lezárt köztemetők

- ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés és jelleg feltüntetésével

3.7. Sportpályák és sportcélú létesítmények

- ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével

3.8. Azon vagyontárgyak, melyeket egyéb jogszabály korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak nyilvánít.

4. Üzleti vagyon

4.1. Üzleti vagyonnak minősülő beépítetlen belterületi ingatlanok

4.2. Üzleti vagyonnak minősülő beépített belterületi ingatlanok

4.3. Külterületi, mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok

- az ingatlanokat cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével, külön megjelölve azt a tényt, ha az ingatlan üzemeltetésre, (haszonbérbe) átadott, vagy más önkormányzat, illetve állami szerv használatában van, továbbá a nyilvántartott értéket

4.4. Ingóságok

- az ingókat értékben összesítve, amennyiben lehetséges pénzértéken

4.5. Befektetések

- a befektetéseket tételesen, a társaság nevének, alaptőkéjének, a kerületi részesedés mértékének, értékének, részvénytársaság esetén a részvényfajták és címletérték feltüntetésével, továbbá utalással arra, ha az adott befektetés vagyonkezelési szerződés révén került a szervhez

5. Kötelezettségek

A passzív vagyont (kötelezettségeket) az alábbiak szerint kell számba venni:

5.1. Pénzügyi kötelezettségek

- az önkormányzati vagyonkezelőket a mérleg szerint terhelő kötelezettségeket intézményenként, ezen belül a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségeket

5.2. Vagyontárgyat terhelő kötelezettségek

- az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket (pl. jelzálogjog, vételárhátralék),

- más vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket azok megjelölésével

III. A leltár szerkesztése

A vagyonleltárról készült kimutatás a I. pontban leírtak alapján a zárszámadási rendelet részét képezi.

A vagyonleltár mellékleteként be kell mutatni az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, amelyet a Vagyonhasznosítási Iroda tart nyilván.

Helyiségek tekintetében tartalmaznia kell egyenként a használat jogcímét, a használó személy nevét, cégét, a használat ellenértékének, díjának havi mértékét.

A vagyonleltár megjegyzés rovatában fel kell tüntetni minden olyan adatot, tényt, ami a vagyontárgy értékesítésénél, hasznosításánál jelentőséggel bír.

Ingatlanok akkor szerepeltethetők a vagyonleltárban, ha az ingatlankataszterben is szerepelnek.


  Vissza az oldal tetejére