Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 45. § (1) bekezdésében, és a 48. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében foglaltakra - az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) Lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás, 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére folyósítható települési támogatás, 8. §-ban szabályozott rendkívüli települési támogatás és temetés költségeihez való hozzájárulásként megállapítható rendkívüli települési támogatás iránt kérelmet az a Budapest Főváros XVI. kerületében (továbbiakban: Kerület) bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személy nyújthat be, aki egyben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. §-ának személyi hatálya alatt áll és életvitelszerűen is a Kerületben lakik.

(2) Fűtési támogatás iránti kérelmet a Kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen is a Kerületben lakó nagycsaládos, vagy nyugdíjas kérelmező nyújthat be.

(3) Súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek támogatása, ikerszülési támogatás és táborozási hozzájárulás iránt kérelmet az a Kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen is a Kerületben lakó szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy gyám (továbbiakban: törvényes képviselő) nyújthat be, aki egyben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ának személyi hatálya alatt áll.

(4) Amennyiben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző, kérelmet az a (3) bekezdésben meghatározott szülő nyújthat be, akinek a lakóhelye a gyermekével megegyezik.

(5) Nagycsaládosok tankönyv támogatása iránt kérelmet az a Kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen is a Kerületben lakó fiatal felnőtt nyújthat be, aki egyben a Gyvt. 4. §-ának személyi hatálya alatt áll.

II. fejezet

Települési támogatás

2. § Települési támogatás nyújtható:

a) lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez,

b) nyugdíjasok és nagycsaládosok fűtési költségeihez való hozzájárulásként,

c) 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

d) súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek támogatása céljából.

1. Lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás

3. § (1) A lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás (továbbiakban: lakhatási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartásban élő személyek részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.

(3) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadások megfizetéséhez kell nyújtani, amelyek esetleges elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(6) Ha a háztartás (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2 tizeddel növekszik.

(7) Ha a háztartás (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2 tizeddel növekszik.

(8) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2 tizeddel növekszik.

(9) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.

(10) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(11) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(12) A (11) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 - J- 0,5 NYM x 0,15
NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(13) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kell megállapítani.

(14) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(15) A (14) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(16) A kérelemhez mellékelni kell - a 16. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló iratot,

b) a lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadást igazoló dokumentumot,

c) vagyonnyilatkozatot,

d) albérlet, vagy önkormányzati bérlakás esetén érvényes bérleti szerződést.

(17) Lakhatási támogatásban nem részesíthető, aki normatív lakásfenntartási támogatásban vagy adósságcsökkentéshez kapcsolódó lakásfenntartási támogatásban részesül.

2. Nyugdíjasok és nagycsaládosok fűtési költségeihez való hozzájárulásként nyújtható települési támogatás

4. § (1) Nyugdíjasok és nagycsaládosok fűtési költségeihez való hozzájárulásként nyújtható települési támogatás (továbbiakban fűtési támogatás) annak az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kérelmezőnek, akinek

a) háztartásában - a kérelem benyújtásakor - rajta kívül kizárólag ott bejelentett lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, illetőleg ott életvitelszerűen lakó - közeli hozzátartozója, nyugdíjas vagy ápolási díjban, valamint e rendelet 6. §-ában szabályozott ellátásban részesülő - személy él, továbbá

b) a fűtési számla az adott háztartás vonatkozásában a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére került kiállításra, és

c) a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

ca) nagycsaládos kérelmező esetén a nyugdíjminimum 200%-át,

cb) nem egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetén a nyugdíjminimum 220%-át,

cc) egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetén a nyugdíjminimum 240%-át, továbbá

d) a nyugdíjasnak a nyugellátásán, baleseti nyugellátásán vagy nyugdíjszerű ellátásból származó jövedelmén kívül egyéb jövedelme nincs.

(2) Amennyiben az e rendeletben meghatározott nyugdíjasnak és nagycsaládosnak minősülő személyek egy háztartásban élnek, a fűtési támogatás iránti kérelem függetlenül az (1) bekezdés a) és b) pontjától benyújtható. A kérelmet az a személy nyújthatja be, akinek a nevére a fűtési számla kiállításra került. Az egy főre jutó jövedelem számítása során a kérelmező számára kedvezőbb szabályt kell alkalmazni.

(3) Nagycsaládos jogcímen fűtési támogatás iránt olyan személy nyújthat be kérelmet, akinek a háztartásában a nagycsaládon, illetőleg a nyugdíjas vagy ápolási díjban, valamint e rendelet 6. §-ában szabályozott ellátásban részesülő személyen kívül legfeljebb egy felnőtt korú személynek van bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye, illetve lakik ott életvitelszerűen.

(4) A fűtési támogatás december, január, február, március hónapokra, havi 4000 Ft összegben nyújtható. A támogatást egy összegben, január hónapban kell kiutalni, eredményes fellebbezés esetén februárban.

(5) A fűtési támogatást vezetékes gázzal vagy villannyal történő fűtés esetén - a fűtési számla alapján - a közüzemi szolgáltatóhoz kell folyósítani.

(6) Amennyiben a fűtési költséget a közös költség tartalmazza, a fűtési támogatást - a közös képviselő, vagy képviselettel megbízott személy igazolása alapján - a társasház vagy lakásszövetkezet felé kell folyósítani.

(7) A fűtési támogatás ugyanazon háztartásban csak egy jogosult számára állapítható meg.

5. § (1) A fűtési támogatást az e célra rendszeresített igénylőlapon lehet igényelni.

(2) A támogatásra irányuló kérelmet minden év október 1. napjától november 15. napjáig a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatalba (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

(3) A fűtési támogatás iránti kérelmet Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármestere (továbbiakban: Polgármester) a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártát követő 30 napon belül bírálja el.

(4) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól a Polgármester méltányosságból eltérhet, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) nagycsaládos kérelmező esetében a nyugdíjminimum 240%-át,

b) nem egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetében a nyugdíjminimum 250%-át,

c) egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetében a nyugdíjminimum 270%-át,

és jövedelméhez képest a fűtési számlájának kifizetése számára aránytalanul magas terhet okoz.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásához a Polgármester megvizsgálja a kérelmező életkörülményeit, ennek érdekében bekérheti különösen

a) a fűtés költségeit igazoló iratokat,

b) a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló iratot, ennek hiányában nyilatkozatot,

c) egyéb kiadásokat igazoló számlákat.

(6) A kérelemhez mellékelni - a 16. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - a kérelem benyújtását megelőző hónapra a szolgáltató által kiállított fűtési számlát, ha a társasház egy közös gázmérővel rendelkezik, a közös képviselő, vagy képviselettel megbízott személy erről szóló igazolását, szolgáltató hiányában a fűtés módjáról tett nyilatkozatot.

3. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére folyósítható települési támogatás

6. § (1) Települési támogatást lehet folyósítani annak a nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi (továbbiakban: ápolási támogatás), ha az ápoló családjában - beleértve az ápolót is - az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg, és az ápoló kereső tevékenységét az ápolási teendők ellátása miatt nem tudja folytatni.

(2) A kérelemhez - a 16. § (1) - bekezdésében foglaltakon túlmenően mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

(3) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

b) ha rendszeres pénzellátásban részesül, és ennek összege meghaladja az ápolási támogatás összegét,

c) ha keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

d) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója.

(4) Az ápolási támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(5) Az ápolási támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (4) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási támogatást kell megállapítani.

(6) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) a (3) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(7) Az ápolt személy halála esetén az ápolási támogatás folyósítását a halál időpontját követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(8) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását a Polgármester évente felülvizsgálja.

4. Súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek támogatása céljából folyósítható települési támogatás

7. § (1) Ha a gyermeket nevelő mindkét szülő súlyosan fogyatékos, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át, a családban nevelkedő gyermekek után havonta gyermekenként a nyugdíjminimum 30%-át lehet támogatásként a szülő részére folyósítani.

(2) Amennyiben a családban nevelkedő gyermek(ek) súlyosan fogyatékos(ak) vagy tartósan beteg(ek), és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekenként havonta a nyugdíjminimum 30%-át lehet támogatásként a törvényes képviselő részére folyósítani.

(3) A súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek támogatására való jogosultság feltételeinek fennállását a Polgármester évente felülvizsgálja.

(4) A kérelemhez mellékelni kell - a 16. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl -a súlyos fogyatékosság vagy a tartós betegség tényét igazoló okiratot.

III. fejezet

Rendkívüli települési támogatás

8. § (1) Rendkívüli települési támogatást annak a személynek lehet nyújtani, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, vagy rezsiköltségei megfizetésében önhibáján kívül elmaradásban van.

(2) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át, egyedülélő esetén annak a 200%-át nem haladja meg.

(3) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg gyógyszer támogatásként is, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként.

(4) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként - a Budapest Főváros XVI. kerületi önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) rendelkezésére álló készlet erejéig - tűzifa formájában is nyújtható. Az egy alkalommal adható tűzifa mennyisége legfeljebb 2 m3 lehet.

9. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg továbbá:

a) temetés költségeihez való hozzájárulásként,

b) ikerszülési támogatásként,

c) táborozási hozzájárulásként,

d) nagycsaládosok részére tankönyv támogatásként.

5. Temetés költségeihez való hozzájárulásként megállapítható rendkívüli települési támogatás

10. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást (továbbiakban: temetési támogatás) annak lehet megállapítani, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak 250%-át.

(2) A kérelemhez mellékelni kell - a 16. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, amennyiben a haláleset helye nem a XVI. kerület,

b) a temetés költségeiről - a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számlák eredeti példányát, megrendelőlapot,

c) a temetés várható költségeiről szóló előzetes igazolást, amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni.

(3) A temetési támogatás iránti kérelem a temetési számla kiállításától számított 60 napon belül nyújtható be.

(4) Amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni, a temetés költségeihez való hozzájárulásként méltányosságból kölcsön is nyújtható. A kölcsön összegét részletekben vissza kell fizetni, melyre megállapodást kell kötni.

6. Ikerszülési támogatásként megállapítható rendkívüli települési támogatás

11. § (1) Ikerszülési támogatást lehet megállapítani annak a szülőnek, akinek iker gyermekei születtek.

(2) Az ikerszülési támogatást a gyermekek 6 hónapos koráig lehet igényelni.

(3) A támogatás összege gyermekenként egyszeri 50 000 Ft, mely különös méltánylás esetén, fokozott ápolást igénylő gyermek esetében családonként egyszeri 50 000 Ft-tal kiegészíthető.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

b) különös méltánylás esetén orvosi igazolást a gyermek állapotáról, a fokozott ápolás szükségességének indoklását feltűntetve.

7. Táborozási hozzájárulásként megállapítható rendkívüli települési támogatás

12. § (1) Évente egy alkalommal táborozási hozzájárulásban részesíthető az a gyermek, aki táborozás résztvevője és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg.

(2) A hozzájárulás összege a táborozás költségeinek fele, méltányosságból elérheti annak teljes összegét, de nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100%-át.

(3) Táborozási hozzájárulás kizárólag belföldi táborozás céljára nyújtható.

(4) A kérelemhez - a 16. § (1) - bekezdésében foglaltakon túlmenően - igazolást kell mellékelni a táborozás helyéről, időpontjáról és költségéről.

8. Nagycsaládosok tankönyv támogatásaként megállapítható rendkívüli települési támogatás

13. § (1) Az 1. § (5) bekezdésében meghatározott fiatal felnőttet tanévenként egyszer tankönyvtámogatás illeti meg, amennyiben nagycsaládban él, és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán első diploma megszerzéséért tanulmányokat folytat.

(2) A tankönyvtámogatás összege tanulónként a nyugdíjminimum 70%-a.

IV. fejezet

Köztemetés * 

14. § (1) Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személyt megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíteni lehet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át.

(2) * 

V. fejezet

Eljárási rendelkezések

15. § (1) Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Szt.-ben, valamint az e rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos hatásköreit a Polgármesterre ruházza át.

(2) A Képviselő-testület a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben szabályozott szociális temetéssel kapcsolatos hatásköreit a Polgármesterre ruházza át.

(3) A Polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(4) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(5) Az e rendelet 8. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, és 12. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatártól méltánylást érdemlő esetben el lehet térni.

(6) Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A természetbeni juttatásként nyújtható tűzifa iránti kérelmet, valamint a rezsiköltségek megfizetéséhez nyújtható rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a Napraforgó Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) közreműködésével kell benyújtani.

(7) A megállapított támogatást postai úton, vagy folyószámlára történő átutalással lehet folyósítani, illetve a kifizetés házipénztáron keresztül is történhet.

(8) Az e rendeletben szabályozott támogatások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, a tűzifa, élelmiszer, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás.

(9) A súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek támogatása, az ikerszülési támogatás, és a táborozási hozzájárulás jogosultja a gyermek. A jogosult részére megállapított pénzbeli támogatást a törvényes képviselőjének kell folyósítani.

(10) A nagycsaládosok tankönyv támogatásának jogosultja a fiatal felnőtt.

16. § (1) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a 11. § szerinti ikerszülési támogatás és a 13. § szerinti nagycsaládosok tankönyv támogatása kivételével:

aa) havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelmezőnek és a vele egy háztartásban élőknek a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmének igazolását,

ab) egyéb jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló igazolást,

ac) jövedelemmel nem rendelkező kérelmező vagy hozzátartozó esetében csatolni kell a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy ellátásban nem részesül,

ad) a kapott vagy fizetett tartásdíjról szóló igazolást,

ae) a családi pótlékról szóló igazolást;

b) a tanulmányait folytató fiatal felnőtt iskolalátogatási igazolását;

c) a 16. életévét betöltött tanuló(k) vonatkozásában nappali tagozatos jogviszonyt igazoló iskolalátogatási igazolást;

d) egyedülálló szülő esetében a gyermek elhelyezéséről rendelkező - bíróság vagy gyámhivatal által e tárgyban kiállított - okiratot, ennek hiányában nyilatkozatot.

(2) A Polgármester környezettanulmány során ellenőriztetheti a kérelmező életkörülményét, jövedelmi, vagyoni helyzetét.

(3) Ha a Polgármester, vagy a Polgármesteri Hivatal hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(4) A települési támogatás megállapításának feltétele - amennyiben a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő arra jogosult - a családi adókedvezmény igénybevétele. Erről a kérőlapon nyilatkozni kell. A nyilatkozat valóságtartalmát a Polgármester az állami adóhatóság megkeresésével ellenőrizheti.

(5) Az e rendeletben szabályozott ellátások ismételt megállapításának feltételeként a Polgármester a támogatást megállapító határozatában előírhatja a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartását, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítását.

(6) A Polgármester az (5) bekezdésben foglaltak megvalósulását környezettanulmány során ellenőrzi. Addig az időpontig, amíg a kérelmező az (5) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, e rendelet szerint további támogatásban nem részesíthető.

(7) Az e rendeletben szabályozott ellátások ismételt megállapításának feltételeként a Polgármester előírhatja a Családsegítő Szolgálattal való együttműködést, melynek részletes tartalmát a Családsegítő Szolgálat az Önkormányzattal együttműködve határozza meg, majd erről az ügyfelet értesíti. A kérelmező az együttműködésben foglaltak teljesítéséig e rendelet szerint további támogatásban nem részesíthető.

(8) A rezsiköltségek megfizetéséhez nyújtható rendkívüli települési támogatás folyósításának feltételeként a Polgármester előírhatja a Családsegítő Szolgálattal való együttműködést.

(9) Az a kérelmező, akit a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelete alapján a közterület-felügyelő helyszíni bírsággal, vagy az Önkormányzat Jegyzője közigazgatási bírsággal súlyt, e rendelet alapján - a bírság kiszabásától számított 1 évig, kizárólag egyedi elbírálás alapján, méltánylást érdemlő esetben részesíthető támogatásban.

(10) Az a kérelmező. akinek az Önkormányzat felé adótartozása áll fenn, e rendelet alapján - a tartozás megfizetéséig, kizárólag egyedi elbírálás alapján, méltánylást érdemlő esetben részesíthető támogatásban.

VI. fejezet

A jogosulatlanul felvett támogatásra vonatkozó külön szabályok

17. § (1) Aki a jelen rendelet alapján kiutalt támogatást - rosszhiszeműség hiányában is - jogosulatlanul veszi igénybe vagy azt nem a megjelölt célra fordítja, azt a Polgármester a támogatás egy összegben történő visszafizetésére kötelezi.

(2) A Polgármester az (1) bekezdés alapján megállapított visszafizetés összegét méltánylást érdemlő esetben elengedheti, vagy csökkentheti.

VII. fejezet

Értelmező rendelkezések

18. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) Lényeges tény, körülmény: mindaz, amit az egyes ellátások jogosultsági feltételeként a Szt., valamint e rendelet meghatároz;

b) Méltánylást érdemlő eset: hosszan tartó betegség vagy előre nem látható, a kérelmező önhibáján kívül előállott, megélhetését veszélyeztető ok;

c) Gyermek: a Polgári Törvénykönyv szerinti kiskorú személy;

d) Fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 25. életévét nem töltötte be;

e) Tartós betegség (7. § alkalmazásában): azon kórforma, amely a Családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít;

f) Súlyosan fogyatékos: aki fogyatékossági támogatásban részesül;

g) Nyugdíjas: nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban, továbbá időskorúak járadékában részesülő személy;

h) Nagycsaládos: aki a családi pótlékot legalább három gyermek után, illetve legalább három gyermek figyelembevételével kapja, vagy aki legalább három, huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket nevel;

i) Közeli hozzátartozó: a Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy;

j) Rendszeres pénzellátás: a Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ellátások;

k) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére folyósítható települési támogatás: 2015. február 28. napjáig méltányossági ápolási díjban részesülő személyek részére - kérelemre -, az e rendelet 6. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén megállapított ellátás;

l) Súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek támogatása céljából folyósítható települési támogatás: jelen rendelet hatálybalépésekor súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek kiemelt támogatásában részesülő személyek részére - kérelemre -, az e rendelet 7. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén megállapított ellátás;

m) Eltemettetésre köteles személy: a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott személy;

n) Tartósan beteg (6. § alkalmazásában): az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(2) *  Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szt. és végrehajtási rendeletei, a Gyvt. valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadóak.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

19. § (1) E rendelet - a 14. § (2) bekezdés, valamint 15. § (2) bekezdés kivételével - 2015. március 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 14. § (2) bekezdése, valamint 15. § (2) bekezdése 2016. január 1. napján lép hatályba.

(3) * 

Ancsin László
jegyző
Kovács Péter
polgármester

  Vissza az oldal tetejére