Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2015. (X. 15.) önkormányzati rendelete

a közterületek felbontásáról és a közúton folyó munkákról

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Budapest XVI. kerület közigazgatási területén található, a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában és kezelésében lévő közterületekre, valamint az Önkormányzat tulajdonában, de Budapest Főváros Önkormányzata kezelésében lévő közterületek útpályán kívüli területeire. E rendelet 1. mellékletét képezik az Önkormányzat tulajdonában, de Budapest Főváros Önkormányzata kezelésében lévő közterületek listája.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki a közterületet fel kívánja bontani, illetve a közút területét nem közlekedési célra kívánja igénybe venni.

2. Fogalmi meghatározások

2. § E rendelet alkalmazása során:

1. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan az Önkormányzat tulajdonában álló földterület (utak, járdák, parkolók, terek, közök, piacterek, parkok, sétányok, ligetek és egyéb területek), amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat.

2. Belterületi közutak: a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatban beépítésre szánt területen, vagy annak határvonalán elhelyezkedő közutak.

3. Külterületi közutak: a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatban beépítésre szánt területen kívül, külterületen vezető közutak.

4. Kerékpárutak: kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló kerékpárutak, ideértve a gyalogosok és kerékpárosok együttes közlekedésére szolgáló gyalog-, és kerékpárutakat, kerékpársávokat is.

5. Gyalogutak és járdák: a gyalogutak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló utak. A járdák a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott része.

6. Közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület továbbá ezek műtárgyai és tartozékai.

7. Útpálya: a járművek közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület.

8. Burkolat: a gyalogos- és járműforgalom céljára szolgáló közterületek szilárd vagy egyéb anyagból készített fedőrétege.

9. Zöldterület: a közterület burkolatlan, döntően növényzettel fedett terület.

10. Park terület: belterületen lévő olyan közhasználatú zöldterület, amely elsősorban pihenést, felüdülést, sportolási célokat szolgál.

11. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint alatti, illetve feletti tér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

12. Közútkezelő: Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzat.

13. Kivitelező: aki a kivitelezési munkálatokat megbízás és ellenérték érdekében elvégzi.

14. Megrendelő- beruházó: aki a kivitelezési munkálatokat megrendelte, finanszírozza.

15. Igénybevevő: elsősorban megrendelő- beruházó, másodsorban a kivitelező, de aki a szabálytalanságot bizonyíthatóan elkövette.

3. A közterületek bontásának előkészítése, szabályai

3. § (1) A közmű üzemeltetők kötelesek tárgyév március 15-ig a tárgyévre vonatkozó közműhálózat építési- és rekonstrukciós munkáikra vonatkozó éves ütemtervüket a közútkezelőnek benyújtani.

(2) A beruházó legkésőbb a bontási munkák megkezdése előtt 30 nappal köteles tájékoztatni a közterülettel szomszédos ingatlanok tulajdonosait, használóit vagy kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt a közműhálózat gerincvezeték építéséről, felújításáról annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosok bármely közműbekötési, kapubejáró létesítési szándékukat a burkolat helyreállítás előtt megvalósíthassák.

4. A közút felbontásának feltételei

4. § (1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a rendelet mellékletét képező 2. melléklet szerinti nyomtatványon a közút kezelőjénél kell kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell:

a) az építményt engedélyező hatóság létesítési, építési engedélyét, amennyiben az építmény nem engedély köteles, a beruházó erről szóló nyilatkozatát,

b) az összes közművet feltüntető, az igénybevételt bemutató helyszínrajzot (1:250, 1:500 vagy 1:1000 méretarányban), feltüntetve az igénybevett terület nagyságát, a bontandó burkolat nemét, a burkolatváltásokat,

c) az igénybevétel miatt szükséges, 50 m meghaladó folyamatos közlekedési terület korlátozásánál a forgalomtechnikai kezelő által engedélyezett forgalomszabályozás tervét,

d) a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szerinti mellékletet,

e) *  a terület tulajdonosának hozzájárulását, és az abban meghatározott kártalanítási összeg befizetésének igazolását, illetve a kártalanítás alóli mentesítés alapjául szolgáló igazolást.

(2) Közútkezelői hozzájárulás nélkül közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe, ha az alatta lévő közmű halasztást nem tűrő kijavítása szükséges. Az igénybevevő közműszolgáltató köteles a közút kezelőjének - a munka megkezdése előtt, halasztást nem tűrő esetben legkésőbb 24 órán belül - a közterület igénybevételének helyét, kezdetét, megbontott terület nagyságát - burkolat típusonként - írásban bejelenteni, az élet- és vagyonbiztonság érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. A rendkívüli bontást követő helyreállítást legkésőbb 10 napon belül el kell végezni e rendelet 7. §-ának előírásai szerint.

(3) Az engedélyes a munkálatok idejére köteles a megbontott közterület határain jól láthatóan információs táblát kihelyezni, melyen fel kell tüntetni az engedélyes nevét, valamint a kivitelezést végző cég nevét és elérhetőségét.

(4) A közútkezelői hozzájárulás kiadását november 15. és március 15. közötti időszakban a közútkezelő megtagadhatja, ha feltételezhető, hogy a burkolat helyreállítása az időjárás miatt nem biztosítható.

(5) A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző öt naptári éven belül épített, felújított vagy korszerűsített útpálya, kerékpárút, járda, gyalogút, térburkolat, kiépített zöldfelület felbontása kizárólag rendkívül indokolt esetben engedélyezhető, amennyiben a bontás szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs.

(6) A munkakezdési bejelentés és a közútkezelői hozzájárulás megkérésének elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közutat az előírt hozzájárulás nélkül vették igénybe. A közútkezelői hozzájárulás nélkül végzett munkálatok engedély nélkülinek minősülnek, melyek esetében a közút kezelője pótdíjat szabhat ki.

(7) A pótdíj mértéke: 5 m2-ig 30 000 Ft 5 m2 felett minimum 30 000 Ft maximum 50 000 Ft. A pótdíjat az Önkormányzat 11784009-15516006-10670006 számú számlájára kell befizetni postai csekken vagy banki átutalással. A közleményrovatban fel kell tüntetni az igénybevevő nevét és a határozat számát.

(8) A pótdíjat kiszabó döntéssel szemben Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

5. § A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 31/2013. (X. 21.) önkormányzati rendelet szerinti díjat kell fizetni.

5. Útcsatlakozás létesítése és fenntartása

6. § (1) A közúthoz csatlakozást létesíteni a közút kezelőjének írásbeli hozzájárulásával lehet. A kérelemhez csatolni kell az e rendelet 3. mellékletben foglalt dokumentumokat.

(2) A munkakezdési és burkolatbontási engedélyt kell kérni e rendelet 2. melléklete alapján.

(3) A tényleges munkálatok megkezdését a kozterulet@bp16.hu email címen kell bejelenteni.

(4) Az engedély nélkül épített útcsatlakozás a létesítő költségén elbontatható. Elbontásról a Kerületfejlesztési és üzemeltetési Iroda gondoskodik szak-kivitelező bevonásával, vállalkozói megbízással. A vállalkozói díjat a szabálytalanul épített útcsatlakozó megrendelőjének továbbszámlázza

(5) A szabálytalan munkavégzés utólag fennmaradási engedéllyel jogszerűvé tehető. A fennmaradási engedélyben azokat a tartalmakat kell közölni, ami az előzetesen megkért engedély dokumentumaiban van meghatározva.

(6) A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért a megrendelő a felelős. Szakszerű helyreállításról a Kerületfejlesztési és üzemeltetési Iroda gondoskodik szak-kivitelező bevonásával, melynek költségét a szabálytalanul épített útcsatlakozó megrendelőjének továbbszámlázza.

(7) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény jókarbantartásáról az építmény tulajdonosa, kezelője, az útcsatlakozás jókarbantartásáról az útcsatlakozással érintett ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

6. Megbontott közterület helyreállítása

7. § (1) A közút kezelője az előre tervezett, illetve meghibásodás miatt szükségessé vált bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát meghatározza.

(2) A közmű meghibásodását követő burkolatbontás utáni helyreállítást a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni, de maximum 10 napon belül.

(3) Az eltérő használat során megbontott közút helyreállítását a kérelmezőnek kell elvégeznie, a következő bekezdésekben foglaltak szerint:

(4) Útpálya hosszirányú felbontása:

a) Fő- és gyűjtő utakon az alap és kötő réteget nyomvonalasan, rétegenként 20-20 cm átlapolással kell helyreállítani, a kopóréteget a megbontott forgalmi sáv teljes szélességében kell aszfaltozni. A kopóréteg helyreállításának hossza minimum a helyreállítás szélessége.

b) Lakó- és kiszolgáló út amennyiben az út minőségi besorolása tárgyév január 31-i besorolás alapján 1, vagy 2, a helyreállítás nyomvonalasan, rétegenként 20-20 cm átlapolással történjen. 5. minőségi besorolású utat, csak kivételes esetben lehet megbontani, a megbontott forgalmi sáv teljes szélességű kopóréteg helyreállításával, 4,5 m széles vagy annál keskenyebb megbontott utat teljes szélességben új kopóréteggel kell ellátni. Egyéb minőségi besorolású utaknál a felbontott területen az alap és kötő réteget nyomvonalasan, rétegenként 20-20 cm átlapolással kell helyreállítani, a kopóréteget a megbontott forgalmi sáv teljes szélességében kell aszfaltozni. 4,5 méternél keskenyebb út esetén teljes szélességű kopóréteg helyreállítás szükséges. A kopóréteg helyreállításának hossza minimum a helyreállítás szélessége.

c) Ablakos bontás esetén a helyreállítást a nyomvonalas bontás szabályai szerint kell végezni, a foltszerű helyreállítás nem megengedett.

d) Tárgyévet megelőző öt naptári éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített út hosszirányú felbontása csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. Amennyiben a bontás szükségességét elidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, a felbontott út kopórétegét a nyomvonal teljes hosszában és az út teljes szélességben újra kell építeni.

(5) Útpálya keresztirányú felbontása:

a) Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni, legalább olyan hosszban, mint amilyen szélességet érint.

b) Amennyiben egy beruházáson belül két útpályára merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni.

(6) Járda, gyalogút felbontása:

a) Aszfalt, beton burkolatú járda, gyalogút hosszirányú bontása esetén teljes szélességben új kopóréteget kell teríteni.

b) Aszfalt, beton burkolatú járda, gyalogút keresztirányú bontása során - amennyiben egy beruházáson belül két út vagy járdaszélre merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 5 m-t - a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni.

c) Aszfalt, beton burkolatú járda, gyalogút gyalogos átkelőhelynél történő bontása esetén a járda akadálymentesítéséről is gondoskodni kell.

d) Amennyiben a járda bontása és helyreállítása két keresztező utca között teljes szakaszon, vagy részlegesen, de legalább 50 m hosszon történik, a helyreállítás 1,5 (indokolt esetben 1,3) m szélességgel szegéllyel, térkő burkolattal kell helyreállítani.

e) Tárgyévet megelőző öt naptári éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített járda felbontása csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. Amennyiben a bontás szükségességét elidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, a felbontott járdát a nyomvonal teljes hosszában és a járda teljes szélességben újra kell építeni az eredeti pályaszerkezettel.

(7) Árok, csapadékvízkezelő létesítmény bontása:

a) Árkot és csapadékvízkezelő létesítményt csak kivételes estben a közútkezelő engedélyével lehet megbontani, és azt teljes szerkezetével - beleértve a földalatti szikkasztó rendszereket is - kell helyreállítani.

b) Árok és csapadékvízkezelő létesítmény - beleértve a földárkot is - a közút része, megszüntetni csak a közútkezelő engedélyével, az eredeti funkció pótlásával lehet. Az árok, csapadékvízkezelő létesítmény engedély nélküli megszüntetése, átépítése esetén e rendelet 4. § (6)-(8) bekezdéseit kell alkalmazni.

(8) A beruházó vagy kivitelező köteles a felbontott közterületek helyreállítását az érvényben lévő műszaki szabványok és irányelvek figyelembevételével e rendeletben meghatározottak alapján kell elvégezni.

(9) Amennyiben a burkolatbontással járó munkavégzés bármely ok miatt szünetel, úgy a kérelmező köteles azt a közútkezelőnek bejelenteni. Ez esetben előírható a közterület azonnali helyreállítása.

(10) Ha a munkavégzés technológiai okok miatt határidőre nem fejeződött be, vagy egyéb okból 10 napnál tovább szünetel, az út üzemeltetője jogosult a felbontott közterületet a más vállalkozóval helyreállíttatni, és azt a kérelmező felé kiszámlázni.

(11) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak egynemű szervetlen anyaggal vagy az előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni

(12) Az engedélyes köteles a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni és dokumentálni, a közútkezelői hozzájárulásban leírtak szerint.

(13) A közterület kezelője jogosult a földvisszatöltések szakszerűségét, tömörségének megfelelőségét külső szakértő bevonásával szúrópróbaszerűen ellenőrizni.

(14) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(15) A téli hónapokban - üzemzavar elhárítás érdekében végzett közút felbontása esetén - a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben talajcserét kell alkalmazni.

7. Közművek elhelyezése közterületi zöldfelületeken

8. § A közművezeték a fákat legfeljebb oly mértékben közelítheti meg, hogy a vezeték megépítéséhez, illetve bontásához szükséges munkaárok széle a fatörzs szélétől minimum 2 m távolságban legyen. Ettől eltérni kizárólag rendkívül indokolt esetben, más műszaki megoldás hiányában a közterületi zöldfelület kezelőjének hozzájárulásával, a hozzájárulásban meghatározott feltételekkel lehet.

8. Közterületi zöldfelület felbontása, helyreállítása

9. § (1) Közterületi zöldfelület igénybevételéhez, felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény elhelyezéséhez a közterületi zöldfelület kezelőjének írásbeli hozzájárulása (a továbbiakban: kezelői hozzájárulás) szükséges. A közterületi zöldfelület kezelője a hozzájárulásában feltételeket írhat elő.

(2) Kezelői hozzájárulás nélkül közterületi zöldfelület abban az esetben bontható fel, ha az alatta lévő közmű halasztást nem tűrő kijavítása szükséges. Az igénybevevő köteles a közterületi zöldfelület kezelőjének - a munka megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg - a közterület igénybevételt bejelenteni és a hozzájárulást megkérni.

(3) Közterületi zöldfelület felbontásának engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáért egyszeri korlátozási kártalanítást kell fizetni.

(4) Az Önkormányzat által parkfenntartásba bevont közterületi zöldfelületeken bontási munka csak munkaterület átadást követően kezdhető el.

(5) Amennyiben a közterületi zöldfelület bontása során a növényzet vagy kerti építmény, berendezés, felszerelés megsemmisülése várható, az igénybevevő köteles a növényzet áttelepítéséről vagy annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, valamint a kerti építmények, berendezések, felszerelések ellenértékét megtéríteni, vagy azok áttelepítését biztosítani.

(6) Azokat a zöldterületeket, ahol locsolóhálózat biztosított, gyeptégla felhasználásával kell helyreállítani, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületen.

(7) Egyéb közterületi zöldfelületeken 20 cm humuszterítést és füvesítést kell végezni a nyomvonalon, valamint az építéssel érintett és roncsolt teljes felületen.

(8) A fás növényzetet fokozottan védeni szükséges, fát kivágni külön engedély birtokában lehet.

(9) Cserje, talajtakaró növényzet sérülése, illetve eltávolítása esetén az új telepítést a kezelői hozzájárulásban foglalt feltételekkel kell elvégezni.

9. A közterület-használat felelősei, ellenőrzése

10. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény tulajdonosa köteles gondoskodni.

(2) Közmű meghibásodás esetén felbontott közterület helyreállításáért a közmű üzemeltetője, a nem közlekedési célú igénybevétellel, illetve a közterület bontásával összefüggésben okozott kárért a megrendelő felelős.

(3) Közterület-bontási és helyreállítási munkákat csak arra jogosult szakkivitelező végezhet.

(4) A felbontott közterület és környezetének rendjéért, biztonságáért az engedélyes teljes körű felelősséggel tartozik mindaddig, amíg a helyreállított közterületet a kezelő át nem veszi.

(5) A közműépítési vagy rekonstrukciós munkák befejezése után engedélyes köteles a területet műszaki átadás-átvételi eljárás lefolytatásával a közterület kezelőjének átadni.

(6) A közterület kezelője a közterületek helyreállításával kapcsolatos garanciális és szavatossági jogokat köteles érvényesíteni: 1 éves garanciális felülvizsgálat elvégzése, hiánypótlások megkövetelése.

10. Szankciók

11. § (1) Árok, csapadékvízkezelő létesítmény, és a közút nem közlekedési célú, a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérő igénybevétele a közút kezelője az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom érdekében szükséges intézkedések megtételére, továbbá jogszabályban meghatározott alapdíjon felül még pótdíj fizetésére is kötelezheti.

(2) Ha a közút helyreállítását nem vagy nem szakszerűen végezték el, a kezelő 3 éven belül a megrendelőt kötelezheti a helyreállítás elvégzésére, a hiba kijavítására.

(3) A kivitelező indokolt esetben, a munkálatok elvégzéséhez egyszer határidő hosszabbítást kérhet.

(4) A megállapított határidőn túli helyreállítás, hibajavítás esetében 2000 Ft/m2/nap pótdíj kerül kiszabásra, melyet a 11784009-15516006-10670006 számú számlára kell befizetni.

(5) Ha a helyreállítás, vagy hiba elhárítása határidőre nem készül el, és közterület balesetveszélyessé vált, a közútkezelő felhívására a hiba azonnali harmadik fél általi helyreállítása rendelhető el, melynek költsége a károkozó igénybevevő felé kiszámlázandó.

11. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Ancsin László
jegyző
Kovács Péter
polgármester

1. számú melléklet a 26/2015. (X. 15.) önkormányzati rendelethez

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat tulajdonában, és Budapest Főváros Önkormányzata kezelésében lévő közterületek

Közterület neve szakaszhatár
Állás utca Szlovák út - Menyhért utca
Arany János utca Margit utca - Budapesti út
Baross Gábor utca Veres Péter út - Margit utca
Batsányi János utca Veres Péter út - Budapesti út
Batthyány Ilona utca Vidámvásár utca - Rózsalevél utca
Batthyány utca Budapesti út - Csömöri út
Bekecs utca Monoki utca - Timur utca
Bökényföldi út Veres Péter út - Cinkotai út
Budapesti út Futórózsa utca - Arany János utca
Budapesti út Batsányi János utca - József utca
Futórózsa utca Margit utca - Budapesti út
Gazdaság út Szabadföld út - Rózsalevél utca
Georgina utca Vidámvásár utca - Gazdaság út
Hősök fasora Veres Péter út - Újszász utca
János utca Rákosi út - Csömöri út
Jókai Mór utca Veres Péter út - Újszász utca
József utca Budapesti út - Csömöri út
Margit utca Futórózsa utca - Arany János utca
Mátyás király utca Budapesti út - Csömöri út
Menyhért utca Állás utca - Monoki utca
Pálya utca Csömöri út - Rákospalotai határút
Rákosi út Körvasút sor - Szlovák út
Rákospalotai határút Pálya utca - XV. ker. Késmárk utca
Rózsa utca Rákosi út - Csömöri út
Somkút utca Nógrádverőce utca - Vidámvásár utca
Thököly út Veres Péter út - Budapesti út
Újszász utca Hősök fasora - Nógrádverőce utca

2. számú melléklet a 26/2015. (X. 15.) önkormányzati rendelethez

KEZDÉSI (burkolatbontási) KÖZÚTKEZELŐI HOZZÁJÁRULÁS KÉRELEM

Kivitelező (kezdési, hozzájárulást kérő) neve, pontos címe irányítószáma:

Munkavégzés helyének pontos megnevezése

kerület út, utca, tér, házszám, hrsz. előtt
kerület út, utca, tér, kereszteződésében
házszám, hrsz házszám, hrsz. között mindkét oldalon, páros oldalon, páratlan oldalon

Létesítmény megnevezése: vízellátás, gázellátás, csatornázás, hőellátás, elektromos kábel, BKV-kábel, közvilágítási kandeláber, távközlési alépítmény, közúti műtárgy, vasúti műtárgy, vágány, forgalomirányító létesítmény, útpálya, járda, egyéb:

Építési munka jellege: fejlesztés, beruházás, felújítás, korszerűsítés, karbantartás, javítás, kiváltás, bekötés, egyéb:

A létesítmény építési engedélyét kiadó hatóság neve, címe, ügyirat száma, kelte:

A létesítési hozzájárulást adó szerv neve, címe, ügyirat száma, kelte:

Építési (burkolatbontási) munka kezdése:

______ év _____________ hó ______ nap

Burkolat végleges helyreállításának időpontja:

______ év _____________ hó ______ nap

Bontandó burkolat Bontandó burkolat neme: fm, m1 Építendő burkolat neme: fm, m1
útpálya
járda
szegély
egyéb
zöldterület

Burkolatnemek: öntött aszfalt, hengerelt aszfalt, makedám, kiskockakő, nagykockakő, keramit, kavicsolt, járdalap, járdakő, beton, egyéb:

törmeléklerakó (kőtér)

Nyomvonalas bontások hossza: ____________________ fm.

Bontási helyek száma: ________________________ db.

A helyreállításért felelős neve, címe, irányítószáma:

A kezdési engedélyt kérő kivitelező felelős építésvezetőjének neve, lakcíme, irányítószáma, telefonszáma:

Budapest,

Hozzájárulást kérő aláírása

P.H.

3. számú melléklet a 26/2015. (X. 15.) önkormányzati rendelethez

A közútcsatlakozási engedélykérelem dokumentumai:

1. Kérelem, mely tartalmazza:

a. Tulajdonos címe, telefonszáma

b. Tervező címe, telefonszáma, jogosultságának igazolása

2. A meglévő állapotról fotódokumentáció

3. Műszaki tervdokumentáció - 3 példány papír alapon

(1. az aktában, 2. az Építéshatóságnak, 3. a kérelmezőnek)

4. Műszaki leírás (A/4)

5. Tervezői nyilatkozat

6. 1:100-as és 1:200-as (v. 1:250) helyszínrajz - meglévő és tervezett állapotról (az útcsatlakozás lekerekítő sugara min. 1,0 m)

7. 1:50-es hossz- és keresztmetszet

Tájékoztatásul:

1. tervezésnél figyelembe kell venni, a lejtés viszonyokat, a telekről az utcára ne folyjon ki víz, a meglévő járda szintjéhez kell igazodni. A járda lejtése maximum 12% lehet.

2. 1 lakásos lakóépületnél 1 db gépkocsibehajtó engedélyezett, melynek szélessége maximum 3,5 m lehet. 2 és több lakásos lakóépületnél 2x3,5 m vagy 1 db 6 m széles gépkocsibehajtó engedélyezett. (Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat 30/2000. (VII. 14.) rendelete a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról 26/A. § (16) bek.)

3. az 1:200-as (v. 1:250) helyszínrajzon fel kell tüntetni a környező ingatlanokat, épületeket, szomszédok útcsatlakozását, közterület méreteit, tereptárgyait (zöldterület, árok, út, padka)

4. az 1:100-as helyszínrajzon fel kell tüntetni az összes fát, villanyoszlop, víz- és gázelzáró helyét, járda, árok helyét, lejtésviszonyokat, meglévő, tervezett burkolatok anyagát

5. amennyiben szükséges az útcsatlakozás alatt átereszt beépíteni, annak átmérője, min. 200 mm


  Vissza az oldal tetejére