Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 1163 Budapest, Havashalom utca 43.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros XVI. kerülete.

(4) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 1163 Budapest, Havashalom u. 43.

(5) Az Önkormányzat lapja a XVI. Kerületi Újság.

(6) Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapcíme (a továbbiakban: honlap): www.bp16.hu.

(7) A Képviselő-testület a közzététel helyben szokásos módját a következők szerint határozza meg:

a) a honlapon való megjelentetés és

b) a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

2. § (1) A helyi önkormányzati jogok a Budapest Főváros XVI. kerületében választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok a Képviselő-testületbe választott képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat. A helyi népszavazás részletes szabályait külön rendelet állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai és a Hivatal látják el.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

3. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényekben számára meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(2) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait e rendelet 5. számú függeléke tartalmazza, a feladat- és hatáskörök naprakész, részletes nyilvántartásáról a Jegyző gondoskodik. A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok ellátásáról az általa alapított intézmények és gazdasági társaságok útján gondoskodik, amelyek felsorolását e rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, valamint a bizottságaira átruházhatja, az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, azonban nem értelmezhető továbbruházásként a Hivatal kiadmányozási rendjének megfelelő kiadmányozás, ha a hatáskör címzettje nevében történik.

(4) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsorolt hatáskörök, továbbá:

a) alapítvány létrehozása, alapítványhoz történő csatlakozás,

b) a XVI. Kerületi Újság kiadói jogainak gyakorlása,

c) azok a feladatok, melyeket törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület megalakulása

4. § Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra.

A Képviselő-testület ülései, munkaterve, előterjesztések

5. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja a Képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester; ha mindegyik alpolgármester akadályoztatva van, a legidősebb képviselő hívja össze az ülést.

(2) A Képviselő-testület havonta egy alkalommal szerdai napon, de évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést. Rendes ülés július 1. és augusztus 31. közé nem tervezhető.

(3) A Képviselő-testület ülése 14.00 órától legfeljebb 20.00 óráig tart. Ha 20.00 órakor még van napirendi pont, a Képviselő-testület az ülés idejét egy órával - 21.00 óráig - meghosszabbíthatja. A 21.00 órakor tárgyalás alatt álló napirendi pontról határozni kell, de 21.00 óra után a megmaradtak közül új napirendi pont vagy pontok megtárgyalásáról csak minősített többségű szavazással lehet dönteni. Kivételt képeznek az egyedi hatósági ügyek, melyeket kötelező a napirendre vétel napján megtárgyalni. A testületi ülés alatt két óránként szünetet kell tartani, igazodva a tárgyalás alatti napirendi pont befejezéséhez.

(4) A képviselő-testületi ülés két egymást követő napra is kitűzhető.

(5) *  A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, bármely bizottságnak, vagy Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének az ülés - előterjesztésben részletezett - indokát tartalmazó indítványára. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kötelező összehívásának esetében az indítvány beérkezését követő 10 napon belülre kell az ülést kitűzni. Nem kötelező rendkívüli ülést összehívni, ha az indítvány beérkezésétől számított 10 napon belül rendes ülést tart a Képviselő-testület, kivéve, ha a rendes ülés idején a rendkívüli ülésen tárgyalandó beadvány időmúlás miatt már okafogyottá válna.

(6) A polgármester összetett vagy vitatott kérdések előzetes megtárgyalására képviselő-testületi ülésnek nem minősülő munkaértekezletet hívhat össze.

(7) Munkaértekezlet összehívására bármely önkormányzati képviselő, valamint az Ügyrendi Bizottság - a (8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - javaslatot tehet a polgármesternek. Az Ügyrendi Bizottság javaslatáról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, minősített többséggel határoz. A munkaértekezletet a Képviselő-testület ülésének berekesztését követően, azonnali kezdéssel kell megtartani.

(8) Ha az Ügyrendi Bizottság ülésén azt állapítja meg, hogy az adott képviselő-testületi ülés meghívójában szereplő valamelyik előterjesztés tárgya az Mötv., illetve ágazati jogszabály alapján nem tartozik a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe, javaslatot tesz arra, hogy azt a Képviselő-testület munkaértekezleten tárgyalja meg.

(9) A munkaértekezleten a polgármester és a jegyző részvétele kötelező.

6. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a képviselőktől, a bizottságoktól és a Hivatal szervezeti egységeitől. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét;

b) az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő nevét, az előterjesztés készítéséért felelős személy nevét, valamint az előzetesen megtárgyaló bizottság nevét.

7. § (1) Előterjesztés kizárólag írásban készülhet. Az előterjesztésnek formai és tartalmi szempontból alkalmasnak kell lennie a megalapozott döntésre. A megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért az előterjesztő felel.

(2) Az előterjesztés főbb elemei:

a) a tárgy pontos meghatározása;

b) mindazok a tények, körülmények, adatok, információk ismertetése, melyek a megalapozott döntés meghozatalához szükségesek;

c) több megoldás lehetősége esetén azok ismertetése, alternatív határozati javaslat;

d) a tárgyban esetlegesen létező korábbi döntések ismertetése, hatályon kívül helyezésére vagy érvényben tartására vonatkozó javaslat;

e) a javasolt döntés indokainak és várható hatásának, költségvetési vonzatának bemutatása;

f) az illetékes bizottságok véleménye akkor, ha az előterjesztés készítésekor a bizottság már határozatot hozott;

g) egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatok, határidők (a folyamatos határidő megjelölés lehetőség szerinti mellőzésével), valamint a végrehajtásért felelős személyt megjelölő határozati javaslat(ok);

h) a határozati javaslatnál annak feltüntetése, hogy elfogadása egyszerű vagy minősített többséget igényel.

(3) A Képviselő-testület elé határozathozatalra az illetékes bizottság(ok) által tárgyalt és határozati formában véleményezett ügyek kerülhetnek. A képviselő-testületi előterjesztés tervezetéről a tárgykör szerint illetékes bizottságok kötelesek közölni álláspontjukat az előterjesztővel.

(4) A bizottságnak az előterjesztést elutasító álláspontja a napirendre vételnek nem akadálya.

(5) Előterjesztésre jogosult:

a) a polgármester, az alpolgármester;

b) a bizottság;

c) a tanácsnok;

d) bármely képviselő;

e) a jegyző;

f) az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság vezetője a társaságra vonatkozó döntést igénylő kérdésben.

8. § *  (1) A meghívót a tárgypontok megjelölésével, valamint az előterjesztéseket 8 nappal az ülést megelőzően a képviselőknek internetről kell letölteni olyan módon, hogy a hozzáférésre kizárólag a képviselő lehessen képes. A képviselő részére írásos előterjesztést csak abban az esetben kell küldeni, ha igényli.

(2) Azt az előterjesztést, mely a meghívóban szereplő napirendi ponthoz kapcsolódik, de az (1) bekezdésben megjelölt időpontban még nem áll rendelkezésre valamely ok miatt, legkésőbb az ülést megelőző 6. napon kell a képviselők számára az internetről letölthetővé tenni.

(3) A sürgősségi indítványokat, bizottsági véleményeket és a további, az alap előterjesztésekben nem közölt anyagokat legkésőbb az ülést megelőző napon, a hivatali munkaidő végéig kell az interneten az (1) bekezdésben szabályozott módon a képviselők számára hozzáférhetővé tenni. Az interneten elhelyezett ilyen utólagos anyagokról a képviselőket e-mail és SMS útján értesíteni kell. Az ülés napján keletkezett anyagokat az ülés elején, papíron kinyomtatva kell átadni.

(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén a meghívót és az előterjesztés(eke)t legkésőbb 2 nappal az ülést megelőzően kell az internetes felületen a képviselők számára hozzáférhetővé tenni. Rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) Az állandó meghívottak körét e rendelet 4. melléklete tartalmazza. Az ott felsorolt meghívottak részére a nyilvános ülésen tárgyalható napirendi pontokról kérésük esetén számítógépes adathordozón előterjesztést is kell küldeni.

(6) A Képviselő-testület ülésére a polgármester meghívhatja a napirendben érintett szervezeteket vagy személyeket.

(7) Az ülés meghívóját közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján és a honlapon.

Az ülések nyilvánossága

9. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon - az erre kijelölt helyen - hallgatóként bárki megjelenhet. A hallgatók az ülést nem zavarhatják, rendzavarás esetén az elnök a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel, végső esetben kivezetteti, illetve, ha a rendzavarás nem szüntethető meg, az ülést félbeszakítja. A nyilvános ülés az Önkormányzat honlapján online módon hallgatható.

(2) Zárt ülést kell tartani:

a) a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben,

b) a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben azzal, hogy az érintettet az ülést megelőzően írásban, vagy ha az ülésen jelen van, szóban nyilatkoztatni kell, kívánja e zárt ülés tartását.

(3) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vesznek, vehetnek részt.

(4) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvánosságra kell hozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalt jogszabály tiltja.

Sürgősségi indítvány

10. § (1) Sürgősségi indítványt írásban terjeszthet elő a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság, a tanácsnok, valamint három képviselő. A sürgősségi indítványt a polgármesternél - az indokok megjelölésével - az ülést megelőző második napon 12 óráig lehet előterjeszteni.

(2) A Képviselő-testület elé rendelet-tervezetet sürgősségi indítvánnyal - az Önkormányzat tárgyévet megelőző év költségvetési rendeletének módosítása kivételével - nem lehet előterjeszteni. Egyebekben a sürgősségi indítványra is alkalmazni kell a 7. §-t, kivéve a 7. § (2) bekezdés f) pontját és (3)-(4) bekezdéseit.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület vita nélkül minősített szótöbbséggel határoz.

A Képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje

11. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vagy megbízásából az alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármesterek akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatos feladatokat az ülésen jelenlévő legidősebb képviselő látja el.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van.

(3) Határozatképtelenség esetén az ülést - változatlan napirenddel - 8 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni.

12. § (1) Az ülés elnöke a határozatképesség és a távollévők számának megállapítása után nemzeti imádságunk a Himnusz éneklésével nyitja meg a tanácskozást. Ezt követően szót ad az Ügyrendi Bizottság elnökének, aki ismerteti a bizottság álláspontját a napirendi pontok sorrendjével, és a sürgősségi indítványok besorolásával kapcsolatban, továbbá javaslatot tesz azon napirendi pont(ok) levételére, amely(ek) tárgyalását munkaértekezlet keretében javasolja.

(2) A javasolt napirendnek tartalmaznia kell minden olyan előterjesztést, melyeket a képviselő-testület bizottságai, a képviselők vagy a hivatal tisztségviselői legkésőbb az ülést megelőzően tizenhárom nappal eljuttattak a jegyzőhöz, továbbá az előterjesztés megfelel a 7. § (2)-(3) bekezdés előírásainak.

(3) A napirendet a képviselő-testület - az (1) bekezdésben foglalt kérdésekben történő döntéshozatalt követően - egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

(4) A rendes ülés első, kötelező napirendi pontja a Képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról, illetve a még végre nem hajtott határozatok helyzetéről szóló jelentés, melyet a polgármester terjeszt elő.

(5) A rendes ülés kötelező és egyben utolsó napirendi pontja a képviselői kérdések, közérdekű bejelentések. Egy képviselő egy alkalommal legfeljebb 3 percben kaphat szót. A képviselőnek törekedni kell arra, hogy a kérdéseit lehetőség szerint írásban nyújtsa be.

(6) A rendes ülés utolsó előtti napirendi pontjaként a polgármester kötelezően, az alpolgármesterek, tanácsnokok, bizottsági elnökök szükség szerint írásban beszámolnak az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről. A beszámolónak ki kell terjednie a költségvetési rendeletben átruházott hatáskörben meghozott döntésekre, az ott megszabott gyakorisággal.

Vita

13. § (1) A napirendi pont vitája az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Ezután rövid, értelmezést kérő kérdéseket lehet feltenni, legfeljebb 1 percben. Az előterjesztő válasza után kezdődik az érdemi vita.

(2) Az érdemi vitában először a napirend szerinti előterjesztést tárgyaló bizottságok elnökei tájékoztatják a Képviselő-testületet a bizottságuk álláspontjáról, majd ezt követően a képviselői hozzászólások következnek legfeljebb 6-6 percben, képviselőnként legfeljebb két részletben. Az időbeli korlátozás az előterjesztőre nem vonatkozik.

(3) A költségvetés általános és részletes tárgyalása során a képviselői hozzászólások időkerete képviselőnként 12 perc, legfeljebb két részletben. A bizottsági elnökök és a tanácsnokok tisztségük jellegét meghatározó minőségükben legfeljebb 10 percben ismertethetik a bizottságaik álláspontját, illetve az általuk felügyelt területre vonatkozó költségvetéssel kapcsolatos véleményüket.

(4) Az ülés elnöke jogosult, de nem köteles szót adni az ülésen megjelent lakosságnak, illetve a tanácskozási jog nélküli személyeknek.

(5) Kötelező szót adni kérésük esetén:

a) a tanácskozási joggal bíró személyeknek 3, másodszor 2 percben;

b) a jegyzőnek, és az általa felhatalmazott köztisztviselőknek időkorlát nélkül;

c) az ügyrendi hozzászólást jelző képviselőnek, azzal hogy az a képviselő, aki ügyrendi hozzászólást kért, de nem volt ügyrendi javaslata, és ennek tényét az ülés elnökének javaslatára a Képviselő-testület ügyrendi szavazással megállapította, az adott napirendnél ügyrendi kérdésben többször nem kaphat szót;

d) személyes megtámadtatás esetén legfeljebb 1 percre, azzal hogy erre szót kérni az ügyrendi gombbal lehet, de a hozzászólás elején ezt jeleznie kell a megtámadottnak;

e) frakció megtámadtatása esetén a frakció vezetőjének legfeljebb 1 percre.

(6) Szót lehet adni a napirend jelenlévő érintettjének, az (1) bekezdésben foglalt kérdések után, legfeljebb 2 percre egy alkalommal.

(7) Az ülés elnöke bármely frakcióvezető indítványára a napirendi pont tárgyalását a kért időtartamra, de maximum 30 percre megszakíthatja (frakciószünet). Egy frakció egy ülésnapon egyszer élhet ezen jogával.

14. § (1) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, illetve az ezzel kapcsolatos álláspont, mely kizárólag eljárási kérdésre szorítkozik.

(2) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

15. § (1) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő, illetve a felszólalási idejét túllépő hozzászólót figyelmezteti, majd megvonja tőle a szót (az elnöknek joga van az időtúllépést szankció nélkül hagyni, ha úgy ítéli meg, hogy a felszólalás tartalma alapján a félbeszakítás nem célszerű);

b) felhívja az ügyrendi hozzászóló figyelmét arra, ha hozzászólása nem ügyrendi jellegű, illetve megvonja a szót, ha figyelmeztetése ellenére a hozzászóló továbbra sem ügyrendi kérdést taglal;

c) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét, továbbá más képviselőt, vagy a képviselő-testület ülésén részt vevő személyt személyében sértő - így különösen lealacsonyító, nemi identitásában bántó - kifejezést használ;

d) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(3) Ha a képviselő a rendre utasítás ellenére [(1) bek. c) pont] ismételten sértő kifejezést használ, vagy az ülés elnöke maga követ el ilyen magatartást, avagy az elnök a jogkörét jogellenesen túllépi, illetve azzal visszaél, bármely képviselő indítványozhatja ügyrendi egy perces hozzászólással a képviselő vagy az elnök jegyzőkönyvi megrovását. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, minősített többséggel határoz; ezen jegyzőkönyvi megrovás semmilyen módon nem minősíthető fegyelmi eljárásbeli döntésnek.

(4) Az ülés elnöke által rendre utasított, továbbá a Képviselő-testület határozata alapján megrovásban részesített képviselő számára az adott napirend kapcsán a továbbiakban hozzászólási lehetőség csak akkor biztosítható, amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában leírt cselekmények miatt elnézést kér és a továbbiakban nem folytatja azt. Újbóli rendreutasítás után a levezető elnök megrovásban részesített képviselő számára az adott napirend kapcsán a továbbiakban hozzászólási lehetőséget nem biztosíthat, esetleges ügyrendi javaslatát a levezető elnöknek írásban - szóbeli indokolás lehetősége nélkül - átadhatja. Amennyiben az elnök részesül jegyzőkönyvi megrovásban, ezt követően hozzászólásai kizárólag az ülés levezetésére korlátozódhatnak.

16. § (1) Bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a hozzászólások időtartamának korlátozására vagy a vita lezárására. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárásáról szóló határozathozatal előtt csak azok kaphatnak szót, akik a vitalezárási javaslatig már szólásra jelentkeztek.

(2) A következő napirendi pontok tárgyalása során az (1) bekezdés, illetve a 13. § (2) bekezdés nem alkalmazható:

a) a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása és kiterjedt módosítása;

b) az egész kerületet érintő településrendezési tervek;

c) helyi adó kivetése;

d) helyi népszavazás kiírása;

e) a képviselő-testület megbízatási idejének lejárta előtti önfeloszlatása;

f) valamint minden olyan napirendi pont, melynek tárgyalása során a képviselő-testület minősített többséggel így határoz.

A szavazás módja

17. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti is lehet. Titkos szavazást személyi kérdésben kell tartani. A titkos szavazás történhet szavazógéppel (gépi titkos szavazás), vagy szavazólappal (ez elsősorban akkor, ha háromnál több jelölt között kell választani). A gépi titkos szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolítása, az eredmény megállapítása és a szavazásról külön jegyzőkönyv készítése az Ügyrendi Bizottság feladata. Ha a bizottság határozatképes létszámban nincs jelen az ülésen, háromfős szavazatszámláló bizottságot kell választani a szavazás lebonyolítására.

(2) A nyílt szavazás szavazógéppel vagy - annak hibája vagy hiánya esetén - kézfelemeléssel történik. Legalább öt képviselő indítványára kötelező név szerinti szavazást elrendelni. Név szerinti szavazás esetén a polgármester ülésrendben szólítja a képviselőket szavazásra, akik szóban kötelesek a véleményüket a (3) bekezdésben meghatározott formában kinyilvánítani. A képviselő véleményét a polgármester szóban megismétli, ezt követően történik a szavazat szavazógépi rögzítése.

(3) Szavazni csak személyesen lehet „igen”, „nem” illetve „tartózkodás” formájában.

(4) Szavazógéppel történő szavazás esetén jelenlévőnek az a képviselő tekintendő, aki jelenlétét a szavazógép jelenléti gombjának bekapcsolásával jelzi és gyakorolja szavazati jogát. Kézi szavazásnál jelenlévőnek az a képviselő tekintendő, aki a szavazáskor az ülésteremben tartózkodik és gyakorolja szavazati jogát. Szavazás előtt az elnök jogosult a létszámot ellenőrizni a gépek kikapcsolása, majd a képviselők által történő visszakapcsoltatása útján.

(5) Ha a képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy technikai hiba miatt nem tudott szavazni vagy szándékával ellentétesen szavazott, a levezető elnök nyilatkoztatja a képviselőt, aki jegyzőkönyvbe mondja szavazatát.

A döntéshozatal szabályai

18. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ha a döntéshez minősített többség szükséges, azt az elnöknek a szavazás előtt be kell jelentenie.

(2) A Képviselő-testület minősített többségű döntése kell:

a) rendeletalkotáshoz;

b) törvény által képviselő-testületi hatáskörbe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, felmentéshez;

c) a képviselő döntéshozatalból való kizárásához;

d) zárt ülés elrendeléséhez;

e) intézmény, gazdasági társaság alapításához, megszüntetéséhez és alapító okiratának módosításához;

f) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz;

g) külföldi önkormányzattal történő együttműködési megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz;

h) a kerületfejlesztési koncepció elfogadásához;

i) képviselő-testületi hatáskör átruházásához és visszavételéhez;

j) önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak üzleti vagyonná, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséhez;

k) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz;

l) sürgősségi indítvány napirendre vételéhez;

m) önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, intézmény tevékenységi körének meghatározásához, a működés szervezeti rendjének jóváhagyásához, vezetőjének prémiumfeladatára, a prémium összegére és a kifizetés jóváhagyására vonatkozó döntéshez, az Önkormányzat által alapított társaság mérlegének, üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadásához;

n) rendeletalkotási koncepció elfogadásához;

o) önkormányzati vagyon, vagyon értékű jog ellenérték nélküli lemondásához, ellenérték nélküli hasznosításához;

p) bizottsági döntésnek a Mötv. 59. § (3) bekezdése szerinti visszavonásához, illetve az ennek kapcsán hozott döntéshez;

q) minden olyan döntéshez, melynél a minősített többséget más jogszabály vagy ezen rendelet írja elő.

(3) A minősített többséghez az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott határozatot vissza kell vonni, és az ügyet az érintettség ismeretében megismételt szavazásra kell bocsátani úgy, hogy a mulasztó képviselő az új döntéshozatalban nem vehet részt. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett képviselő tiszteletdíját három havi időtartamra 50%-kal csökkenteni kell.

(6) A határozati javaslat szövegét szavazásra egyértelműen kell feltenni. A szavazás először a módosító indítvány(ok)ról, végül az egész rendeleti vagy határozati javaslatról történik. A módosító indítványokról - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a benyújtás sorrendjének megfelelően kell szavazni.

(7) Egymásnak ellentmondó módosító indítványok esetén az azokról való szavazás sorrendjéről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(8) Ha a képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy a határozati javaslat félreérthető módon hangzott el, egy alkalommal kezdeményezheti a szavazás megismétlését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, egyszerű többséggel határoz. A levezető elnök a Képviselő-testület szavazás megismétlésére vonatkozó határozatának megfelelően a szavazást megismételteti vagy a szavazást lezárja.

(9) Módosító indítványt a vita lezárásáig írásban, az ülés levezető elnökénél nyújthatnak be az előterjesztésre jogosultak. Ettől eltérően a költségvetés, költségvetés-módosítás és zárszámadás tárgyalása során az előterjesztéshez a módosító indítványokat a testületi ülést megelőző napon déli 12 óráig le kell adni a polgármesternél írásban, a költségvetési forrás megjelölésével.

Rendeletalkotás

19. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletalkotást kezdeményezhetik:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) képviselő,

d) Képviselő-testület bizottsága,

e) jegyző,

f) tanácsnok.

(3) A rendelet-tervezethez írásos előterjesztést, valamint általános és részletes indokolást kell készíteni. A polgármester a Képviselő-testület rendelet-tervezeteit és az elfogadott rendeletet tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek. Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(4) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni, és gondoskodni kell annak a honlapon történő közzétételéről. Minden olyan rendeletet, amely jelentős, avagy pontosan be nem határolható személyi kört érint, a kihirdetésen túl az Önkormányzat lapjában is meg kell jelentetni. Ha a rendelet hosszúsága vagy mellékleteinek mérete miatt egészében nem jelentethető meg, rövidített összefoglalót kell készíteni és azt az Önkormányzat lapjában közre kell adni, melynek tartalmaznia kell az érintettek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó legfontosabb szabályokat, illetve a teljes rendelet megtekintésének módját és helyét.

(5) Amennyiben a rendelet csak szűk, illetve földrajzilag vagy más módon pontosan behatárolható társadalmi csoportot érint, az Önkormányzat lapjában történő megjelentetés vagy ismertetés mellőzhető. Ilyenkor az érintetteket célzottan - postaládába szórás, avagy közvetlen átadás útján - lehet tájékoztatni.

(6) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan, arab számmal kell ellátni és róluk nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(7) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen. A társadalmi egyeztetés során az alábbi szempontoknak kell érvényesülnie:

a) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet- tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

b) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

c) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Polgármesteri Hivatal lakossági fórumot szervezhet.

(8) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,

b) a szervezeti és működési szabályzatot meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint

c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

Interpelláció

20. § (1) A Képviselő-testület ülésén az Önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, tanácsnokhoz interpelláció intézhető.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 6 nappal írásban kell benyújtani a polgármesternél és lehetőséget kell adni a képviselő-testületi ülésen a szóban történő előadásra is, melynek időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláció tárgyát, rövid leírását.

(3) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(4) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(5) Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásbeli választ valamennyi képviselő részére kézbesíteni kell.

(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a válasz elfogadásáról.

(7) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést bizottság elé utalja. Az illetékes bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen terjeszti elő.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

Kérdés

21. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. Erre a kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.

(2) A képviselő valamennyi kérdését az ülésen kizárólag egy felszólalás alkalmával 3 percben szóban, vagy írásban teheti fel. A kérdésben feltett témában vita nem indítható, ahhoz más képviselő személyes megtámadtatás esetén sem szólhat hozzá.

(3) A képviselő napirenden nem szereplő ügyben kérdést csak a „Képviselői kérdések, közérdekű bejelentések” napirendi pont keretében tehet fel.

(4) A kérdezett kizárólag a „Képviselői kérdések, közérdekű bejelentések” napirendi pont keretében feltett kérdésre köteles az ülést követően írásban választ adni, amennyiben azt az ülésen szóban nem válaszolta meg.

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

22. § (1) A jegyzőkönyv vezetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján, szó szerint készül. A jegyzőkönyvet 15 napon belül írásba kell foglalni; a nyílt és zárt ülést külön kell jegyzőkönyvezni.

(2) Az így elkészült jegyzőkönyvet a jegyző köteles a törvényességi felügyeletre hatáskörrel rendelkező szervnek megküldeni.

(3) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés minősítését (nyílt vagy zárt), időpontját és helyét;

b) a tanácskozás során elhangzottakat szó szerint.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) Bármely képviselő kérheti írásban benyújtott hozzászólása jegyzőkönyvhöz történő csatolását.

(6) A jegyzőkönyv - a zárt ülések jegyzőkönyvének kivételével - nyilvános, és azt bárki az Önkormányzat honlapján, illetve a Hivatal ügyfélszolgálatra nyitva álló helyiségében megtekintheti, arról térítés ellenében másolat készíthető.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ, A KÉPVISELŐ-CSOPORT * 

A képviselő jogai és kötelezettségei

23. § (1) A Képviselő-testület névsorát e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő a kerület egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(3) A képviselők jogai és kötelességei azonosak, azokat az Mötv. 32-34. §-a tartalmazza. Ezen felül a képviselő:

a) igényelheti a munkájához szükséges technikai feltételeket, melyeket a Hivatal köteles biztosítani - beleértve a biztonságos internet-hozzáférést és az önkormányzati tulajdonú számítógépet;

b) feladatainak jobb ellátása érdekében az önkormányzati ügyek egészére kiterjedő irat-betekintési jog illeti meg;

c) a képviselői tevékenységéért külön jogszabályban meghatározott módon tiszteletdíj és természetbeni juttatás illeti meg. A képviselőnek a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A kifizetést a polgármester engedélyezi;

d) köteles részt venni a képviselő-testület és azon bizottság ülésén, melynek tagja. Akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternél, illetve a bizottság elnökénél az ülés megkezdése előtt be kell jelentenie;

e) köteles a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni;

f) köteles vagyonnyilatkozatot tenni, aminek elmulasztása esetén - pótlásáig - képviselői jogait nem gyakorolhatja.

(4) A képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás szabályait e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki. Az eljárás során kötelező a szükséges bizonyítékok beszerzése, illetve az eljárás alá vont képviselő meghallgatása, aki jogi képviselőt is igénybe vehet. Az érintett meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha arról értesítették, de igazolatlanul nem jelent meg, avagy az értesítés átvételét meghiúsította. A bizottság a kivizsgálás eredményét javaslat tételével együtt terjeszti elő a Képviselő-testületnek döntésre.

Képviselő-csoport (frakció)

24. § (1) A Képviselő-testületben a képviselők legalább két taggal képviselő-csoportot (frakciót) hozhatnak létre. Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja. A frakciót az e rendeletben biztosított jogok addig illetik meg, amíg tagjainak száma eléri a két főt.

(2) A frakció megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a polgármesternél. A bejelentés tartalmazza:

a) a frakció elnevezését;

b) a megválasztott frakcióvezető, esetleges vezető-helyettes nevét;

c) a frakció névsorát.

(3) A frakció megszűnését, a kizárt, illetve belépett képviselő nevét a frakcióvezető, a kilépést a képviselő jelenti be a polgármesternél.

(4) A frakciók működési feltételeinek pénzügyi forrásáról a költségvetésben kell gondoskodni. A hivatal köteles a munkához szükséges külön irodahelyiséget, technikai feltételeket, ügyviteli közreműködést és tájékoztatást minden frakciónak biztosítani, illetve megadni.

A nemzetiségi önkormányzatok

25. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei a Képviselő-testület ülésein - a zárt ülés kivételével - tanácskozási joggal vehetnek részt. Az elnökök névsorát e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek a zárt ülésen való részvételére a nemzetiségek jogairól szóló, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezek szerint a nemzetiségi önkormányzat elnöke a zárt ülésen akkor vehet részt, ha az ülés tárgya közvetlenül érinti az adott nemzetiséget; személyes adatok kezelésekor pedig akkor, ha ahhoz az érintett előzetesen - különleges személyes adatok esetén írásban - hozzájárult. Kétség esetén a hozzájárulás hiányát kell vélelmezni.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségek jogairól szóló törvény, illetve saját szervezeti és működési szabályzatuk alapján működnek.

(4) Működésüket a Hivatal köteles segíteni. A segítés formái:

a) költségvetésük, zárszámadásuk összeállításához és bonyolításához szakapparátus biztosítása,

b) üléseik technikai és ügyviteli előkészítése, jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok ellátása,

c) tevékenységük összehangolása a kerületi Képviselő-testület és szervei munkájával,

d) a nemzetiségi önkormányzati képviselők ügyviteli munkájának ellátása.

(5) A helyi nemzetiségi önkormányzatok üléseiről a Hivatal 15 napon belül elkészíti a jegyzőkönyvet és azt továbbítja a törvényességi felügyeletre hatáskörrel rendelkező szervnek.

(6) A jegyzőkönyvek archiválásáról a jegyző gondoskodik. Elkészíti és folyamatosan karbantartja a nemzetiségi önkormányzatok határozatainak tárát, melyet megküld valamennyi nemzetiségi képviselőnek, illetve a nemzetiségi önkormányzat elnöke által megjelölt szerveknek és személyeknek.

(7) Saját szervezeti és működési szabályzatukat a jegyző közzéteszi és hatályosulásukat segíti.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI, A TANÁCSNOK(OK)

A bizottságok és jogállásuk

26. § (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) Önkormányzati feladatok ellátására, a képviselő-testületi döntések előkészítésére, a hivatal ilyen irányú tevékenységének, valamint a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) a hét főből álló Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot;

b) a három képviselőből álló Ügyrendi Bizottságot;

c) a hét főből álló Egészségügyi és Szociális Bizottságot;

d) a hét főből álló Köznevelési, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottságot;

e) a hét főből álló Kulturális és Sport Bizottságot;

f) a hét főből álló Kerületfejlesztési- és Üzemeltetési Bizottságot;

g) a kilenc főből álló Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottságot;

h) az öt képviselőből álló Közbeszerzési Bizottságot.

(3) Az állandó bizottságok részletes feladatainak jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az állandó bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(4) A bizottságot az elnök képviseli. Távollétében az általa megbízott, ennek hiányában a bizottság által választott képviselő tag helyettesíti.

(5) Az egyes állandó bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(6) Az állandó bizottságok elnöke és - az elnökkel együtt értve - tagjainak többsége önkormányzati képviselő. Egy képviselő legfeljebb három bizottságba választható.

(7) Az állandó bizottságok belső működésük szabályait jelen rendelet keretei között maguk határozzák meg. Amennyiben szabályzatukban jelen rendelettől el kívánnak térni, azt kötelesek a Képviselő-testület ülése elé terjeszteni jóváhagyásra.

(8) A képviselő-testületi munka segítésére, egy-egy feladat ellátására a Képviselő-testület tagjai sorából ideiglenes bizottságot hozhat létre. Ideiglenes bizottság létrehozása esetén a határozatban meg kell jelölni a feladatot és rögzíteni kell megoldásának határidejét. A feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásakor az ideiglenes bizottság megszűnik.

(9) A bizottság elnöke és tagja, a tanácsnok megbízatása alól minősített többséggel felmenthető.

A bizottságok közös szabályai

27. § *  (1) A bizottsági ülés határozatképességére, a határozathozatal módjára, az ülésről készült jegyzőkönyvre és a zárt ülés tartására megfelelően alkalmazni kell a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülésről nem készül szószerinti jegyzőkönyv.

(2) A bizottsági ülések időpontját a bizottság munkaterve tartalmazza, ennek hiányában az ülések időpontja a képviselő-testületi ülések időpontjához igazodik, a bizottság ezen ülései rendes ülésnek minősülnek, míg az ettől eltérő időpontra összehívott bizottsági ülés rendkívüli ülésnek tekintendő.

(3) A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottság tagjai egynegyedének írásbeli kérésére, illetve a polgármester indítványára.

(4) Amennyiben nem a (3) bekezdésben meghatározott személyek indítványozzák a bizottság rendkívüli ülésének összehívását, az ülés összehívásának szükségességéről a bizottság elnöke dönt.

(5) A bizottsági ülést a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze.

(6) A bizottsági ülés napirendjére az elnök tesz javaslatot; ilyen joga a polgármesternek is van. A bizottság köteles napirendjére felvenni azt az előterjesztést, melyet előterjesztésre jogosult tett, és témája szerint a megkeresett bizottság hatáskörébe tartozik.

(7) A bizottság ülését az elnök, távollétében az általa megbízott képviselő bizottsági tag vezeti. Megbízás hiányában a bizottság dönt az elnök eseti helyettesítéséről.

(8) A bizottságok hatásköri összeütközése esetén az érintett bizottságok elnökeinek kell egyeztetniük, ha ez sikertelen, a Képviselő-testület dönt a hatáskör gyakorlójáról.

(9) A bizottsági üléseken a nem bizottsági tag képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek.

(10) A (9) bekezdés szerinti részvétel lehetővé tétele érdekében a bizottsági ülések időpontját a Hivatalban nyilván kell tartani, melynek érdekében a bizottság elnöke köteles az ülés időpontját előzetesen bejelenteni. A bizottsági elnökök kötelesek egyeztetni az ülések időpontjáról, hogy a több bizottságban tagként dolgozó képviselők valamennyi bizottsági ülésen részt vehessenek. Megegyezés hiányában a polgármester dönt az ülések idejéről.

(11) A polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggesztheti, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztéskor a polgármester előterjesztésében a Képviselő-testület soron következő ülésén határoz.

(12) A Képviselő-testületet a bizottságok kötelesek évente egy alkalommal, illetve eseti képviselő-testületi döntés szerint tájékoztatni az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.

(13) A bizottsági ülésre szóló meghívót a tárgypontok megjelölésével, valamint az előterjesztéseket rendes ülés esetén legkésőbb 4 munkanappal az ülést megelőzően, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 2 munkanappal az ülés időpontját megelőzően kell a bizottság tagjai részére eljuttatni.

28. § Az állandó bizottság:

a) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben;

b) dönt a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyben; önkormányzati hatósági ügyben hozott döntése ellen az érintett a Képviselő-testülethez fellebbezhet;

c) feladatkörében ellenőrzi a Hivatalnak a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját;

d) kezdeményezi a polgármester intézkedését, ha a Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljától történő eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.

29. § A Képviselő-testület a Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottságra ruházza át azt a döntési jogot, hogy a véleményezésre megküldött településrendezési eszközök véleményezési eljárásában részt kíván-e venni.

A Tanácsnok

30. § A Képviselő-testület egyes önkormányzati feladatkörök felügyeletére tanácsnokokat választhat. A megválasztott tanácsnokok nevét, feladatkörét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

VI. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK ÉS A HIVATAL

A polgármester és feladatai

31. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester szabadságának idejét önállóan határozza meg, helyettesítéséről gondoskodni köteles.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre ruházza. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatásköröket visszavonhatja.

(5) A polgármester beszámol a Képviselő-testületnek a Fővárosi Közgyűléshez benyújtott, a kerületet érintő előterjesztésekről és döntésekről.

32. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját;

b) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit;

c) képviseli az Önkormányzatot (a XVI. Kerületi Újság kiadói jogkörének kivételével);

d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja;

e) a Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az ülést követően kezdeményezheti a képviselő-testületi döntés újabb megtárgyalását, ha a döntést az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, avagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A polgármester egyes, egyéb jogkörei:

a) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes ilyen hatásköreinek a gyakorlását jogszabály felhatalmazása esetén átruházhatja;

c) a jegyző javaslatára az SZMSZ mellékleteként elfogadandó előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;

f) meghatározza a Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához saját egyetértése szükséges.

(4) A polgármester köteles az új polgármester-választás kitűzésének napját követő 30 napon belül a Képviselő-testület elé terjeszteni a polgármesteri tisztség átadásával kapcsolatos jegyzéket és általános tájékoztatót, különös tekintettel az Önkormányzat költségvetésére.

Az alpolgármester

33. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több főállású alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása megszűnik a Mötv. 76. §-ában meghatározott esetekben.

(2) A Képviselő-testület legfeljebb három alpolgármestert választ. Az alpolgármester(ek) nevét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. Több alpolgármester esetén a helyettesítés sorrendjét a polgármester határozza meg.

A jegyző

34. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

a) előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, részt vehet a bizottságok ülésein;

d) ha a képviselő-testület ülésén előterjesztett határozati javaslatot, illetve annak vita utáni módosított változatát, jogszabálysértőnek tartja, köteles erre a képviselő-testület figyelmét felhívni;

e) amennyiben a Képviselő-testület törvényességi észrevétele ellenére megszavazza a javaslatot, a törvényesség helyreállítása érdekében a törvényességi felügyeletre hatáskörrel rendelkező szervhez fordulhat;

f) köteles jelezni a polgármesternek, a bizottságoknak, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel;

g) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről;

h) a rendeletet a polgármesterrel együtt aláírja, és gondoskodik annak kihirdetéséről.

(2) A jegyző:

a) vezeti a Képviselő-testület Hivatalát;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében, a 32. § (3) bekezdés f) pontja szerinti egyetértési jog figyelembevételével;

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

d) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört;

e) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

f) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

g) rendszeresen ügyfélfogadást tart;

h) gondoskodik a belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséről és működtetéséről;

i) továbbá ellátja a Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatokat.

Az aljegyző

35. § (1) A Polgármester - a Jegyző javaslatára - aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint ellátja a jegyző helyettesítését, valamint a jegyző által meghatározott feladatokat.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Jegyzői Kabinetvezető látja el.

A Képviselő-testület Hivatala

36. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján meghatározza a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét, melyet e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

VII. Fejezet

A VÁLASZTÓPOLGÁROK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT

A közmeghallgatás

37. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, - lehetőség szerint az éves költségvetés elfogadása után - az Önkormányzat lapjában előre meghirdetett közmeghallgatást tart, melyen az állampolgárok és a kerületi szervezetek közérdekű kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás olyan nyilvános testületi ülésnek minősül, melynek célja, hogy az Önkormányzat beszámoljon az elmúlt időszakról, illetve hogy a választópolgárok, az érdekképviseleti szervek, továbbá a helyi ügyekben érdekelt egyéb szervek kérdéseket és javaslatokat intézhessenek a Képviselő-testülethez.

(3) Ha a közmeghallgatáson a képviselők nem jelennek meg határozatképes számban, a közmeghallgatás nem tartható meg, átalakul kertvárosi fórummá. A kertvárosi fórum keretében a megjelentek feltehetik kérdéseitek, elmondhatják javaslataikat a megjelent képviselőknek.

(4) A határozatképtelenség miatt megismételt közmeghallgatást egy hónapon belüli időpontban meg kell tartani. A megismételt közmeghallgatás időpontját az Önkormányzat lapjában meg kell hirdetni.

A lakossági fórum

38. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve jelentősebb kerületi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a kerület egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.

A lakosság közvetlen tájékoztatása

39. § (1) A képviselők a lakosság számára fogadóórát tartanak, amelynek időpontját és időtartamát maguk határozzák meg.

(2) A fogadóórák rendjét ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján és félévenként egy alkalommal meg kell jelentetni az Önkormányzat lapjában, illetve közzé kell tenni a honlapon.

Az Önkormányzat lapja

40. § (1) Az Önkormányzat lapjának kiadója: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat. A kiadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a polgármester abban nem járhat el. A főszerkesztő köteles a Képviselő-testület döntéseinek megfelelően ellátni feladatát. A Főszerkesztőt a Képviselő-testület választja és bízza meg nyilvános pályázat útján. A pályázatot a Kulturális és Sport Bizottság véleményezi. A főszerkesztő esetében a kinevezés és felmentés munkáltatói jogát a Képviselő-testület, az ellenőrzési és beszámoltatási jogokat a Kulturális és Sport Bizottság gyakorolja.

(2) A XVI. Kerületi Újság tartalmáért a főszerkesztő egyszemélyben felelős.

(3) A XVI. Kerületi Újság közszolgálati jellegű, közérdekű információkat közöl a kerület lakossága számára. Kiadásának célja az Önkormányzat, a Hivatal munkájáról és a kerület életéről történő széleskörű tájékoztatás. Kötelező szerkesztési alapelve a tényszerű és pártatlan tájékoztatás.

(4) A lapban a 19. § (4) bekezdésének megfelelően közölni kell a helyi rendeleteket. Mindazon határozatokat is kötelező közreadni, melyek a kerület lakosságának jelentős körét érintik.

(5) A lapnak megfelelő, folyamatos és arányos terjedelmű tudósítást kell nyújtania a Képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok, a Hivatal, az önkormányzati intézmények és a nemzetiségi önkormányzatok munkájáról. A nem önkormányzati, de közszolgálati jellegű anyagok közzétételével szemben előnyt élveznek a közvetlenül az Önkormányzat működéséről szóló hírek.

(6) A lap más újságba, kiadványba helyezve nem terjeszthető; szintén nem szabad más újságot, kiadványt a lapba helyezve terjeszteni, kivéve, ha azt a Kulturális és Sport Bizottság közérdekű célból engedélyezi.

(7) A lap példányszáma a kerületi postacímek számához igazodik, terjesztésének módja a postaládákba történő eljuttatás. A lap ingyenes. A főszerkesztő jogosult a lap költségeit reklámok közléséből származó bevételekkel csökkenteni, de a reklámok közlése nem csökkentheti az önkormányzati közszolgálati információk terjedelmét.

Az Önkormányzat honlapja

41. § (1) Az Önkormányzat honlapját azért működteti, hogy ezen az úton is a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa a lakosságnak szervezetéről, működéséről, illetve elektronikus úton is kapcsolattartási lehetőséget biztosítson az érdeklődőknek, továbbá lehetővé tegye a nyílt ülések közvetítését.

(2) A honlap naprakész karbantartásáról, a szükséges méretű webtárhelyről, továbbá a tényszerű, pártatlan tájékoztatásról a polgármester köteles gondoskodni.

(3) A honlapon közzé kell tenni:

a) az Önkormányzat teljes szervezeti-személyi felépítését,

b) az összes hatályos önkormányzati rendeletet,

c) az önkormányzati határozatokat,

d) a nyilvános képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit,

e) az Önkormányzat, illetve intézményei ügyfélfogadási rendjét, a képviselők és tisztségviselők fogadóóráit,

f) azon képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat, melyek ilyen közzétételét a nyilatkozatot tevő képviselő vagy hozzátartozó kérte,

g) a kerület díszpolgárainak, továbbá a Budapest Főváros XVI. Kerületéért kitüntetéssel rendelkezők nevét, a kitüntetés idejét.

(4) A honlapon közzé lehet tenni:

a) az önkormányzati intézmények által küldött anyagokat,

b) kerületi kulturális- és sport-programokat,

c) a kerületi civil szervezetek anyagait,

d) egyéb, kerületi vonatkozású anyagokat, figyelemmel a tényszerű, pártatlan tájékoztatás előírására.

(5) A honlapon törekedni kell az interaktív, a lakossági ügyintézést megkönnyítő, a lakossági részvételt fokozó tartalmak elhelyezésére és fejlesztésére. A lakosság bevonása érdekében a Képviselő-testület nyílt ülése elé kerülő előterjesztések a döntéshozatal előtt is a honlapra helyezhetők, azokról közvélemény-kutatás is tartható.

Az önszerveződő közösségekkel való együttműködés

42. § (1) A települési Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a civil szervezetekkel és egyházakkal.

(2) A Képviselő-testület és a bizottságok ülésein tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg az e rendelet 4. számú mellékletében szereplő, XVI. kerületi székhellyel rendelkező, Fővárosi Bíróságon bejegyzett egyesületek meghatalmazott képviselőit.

VIII. Fejezet

KAPCSOLAT A GAZDASÁGI KAMARÁKKAL ÉS AZ ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEKKEL

43. § (1) A gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó, vagy nagy gazdasági jelentőségű intézkedés meghozatalára irányuló előterjesztés (a továbbiakban: gazdasági előterjesztés) képviselő-testületi benyújtása előtt ki kell kérni a kerületben működő érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint az illetékes területi gazdasági kamara véleményét. Nem kell a véleményt kikérni, ha a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülésnek helye lehet.

(2) A gazdasági kamara a feladataival összefüggő gazdasági előterjesztésekről nyilváníthat véleményt. A véleménykérésről és annak az előterjesztésbe történő belefoglalásáról az előterjesztő köteles gondoskodni. Az előterjesztés tervezetére tett észrevételekre érdemi választ kell adni.

(3) Ha a kerületi gazdasági érdekképviselet, illetve a területi gazdasági kamara kezdeményezi gazdasági előterjesztés elkészíttetését és benyújtását, a polgármester a kezdeményezést megvizsgálja és arra érdemi választ ad. A kezdeményezésről - annak elutasítása esetén is - tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

(4) A kerületben működő gazdasági érdekképviseleti szervezet és a gazdasági kamarák közösen meghatalmazott képviselőjét a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg a tevékenységi körükbe tartozó napirend tárgyalása során.

IX. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

A költségvetés

44. § A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről, illetőleg a zárszámadásról rendeletet alkot. A költségvetési rendeletben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatáskör-átruházásokat pontosan szabályozni kell oly módon, hogy a szabályozás tartalmazza az átruházott hatáskörben meghozott döntésekről történő beszámolás szabályait is.

Az Önkormányzat vagyona

45. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának körét és a tulajdonnal való rendelkezési jog gyakorlását külön rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az Önkormányzat kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. Jelen rendelkezés nem minősül úgy, hogy egyszemélyes önkormányzati cég ne volna alapítható.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. § (1) E rendelet 2017. június 1. napján lép hatályba. E rendelet hiteles példánya a mellékletekkel és függelékekkel együtt a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában ügyfélfogadási idő alatt, továbbá az Önkormányzat hivatalos internetes honlapján tekinthető meg.

(2) * 

(3) E rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A törvényben meghatározott kötelességeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának csökkentésére vonatkozó szabályokat - 18. § (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

Ancsin László
jegyző
Kovács Péter
polgármester

1. számú melléklet a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

A BIZOTTSÁGOK KÖZÖS HATÁSKÖREI

Minden bizottság joga és feladata:

1. Véleményezi, illetve javasolja a bizottság szakterületét érintő költségvetési tételeket;

2. Javaslatot tesz szakterülete szerint kitüntetésekre, címek adományozására;

3. Véleményezi a bizottság feladatkörét érintő, a részletes hatáskörök között nem nevesített előterjesztéseket;

4. Ellenőrzi a bizottság feladatkörébe tartozó képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtását.

AZ EGYES ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK RÉSZLETES FELADATKÖRE

A) GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

1. Ellenőrizheti az önkormányzat összes intézményének, tisztségviselőjének, szervének pénzügyi-elszámolási tevékenységét (ideértve különösen a könyvelést, a számviteli-nyilvántartási tevékenységet, a számlázást, a számlarend kialakítását, a pénzügyi beszámolók elkészítésének módját, a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését).

2. Írásban véleményezi az éves költségvetési rendelettervezetet. Véleményezi a költségvetési rendelet végrehajtásról szóló éves beszámoló tervezeteit, amelyekről jelentést tesz a képviselő-testületnek.

3. Önkormányzati biztos kirendelését indítványozhatja.

4. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat.

5. A költségvetés végrehajtása során javaslatot tesz a saját bevételek teljesítésének módjára és vizsgálja az évközi kiadási igények teljesíthetőségét.

6. Javaslatot tesz az önkormányzat hitelfedezetére szolgáló önkormányzati vagyon körére.

7. Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát.

8. Kidolgozza az önkormányzat vállalkozási koncepcióját, illetve felügyeli a vállalkozásba vitt tulajdont.

9. Előkészíti a helyi adó bevezetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket.

10. Véleményezi az önkormányzatot érintő vállalkozásokkal kapcsolatos előterjesztéseket.

11. Ellenőrizheti az önkormányzat vagyonkataszteri nyilvántartását.

12. Javaslatot tesz a törzsvagyon - ezen belül a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonelemekre - és az üzleti vagyon meghatározására.

13. Javaslatot tesz az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlására.

14. Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdon és vagyontárgyak értékesítésére.

15. Közreműködik a Képviselő-testület által elfogadott lakáskoncepció végrehajtásában.

16. Vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

17. * 

B) ÜGYRENDI BIZOTTSÁG

1. A Képviselő-testületi ülés kezdetekor a napirendi pontokat elfogadó szavazás előtt javaslatot tesz a Polgármesternek - és rajta keresztül a Képviselő-testületnek- az aznapi ülés tárgysorozatára, a napirendi pontok sorrendjére, a sürgősségi indítványok besorolására, az előzetesen megküldött meghívóban szereplő, de nem megfelelően előkészített vagy egyeztetett napirendi pontok levételére, továbbá a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe nem tartozó előterjesztés munkaértekezlet keretében történő tárgyalására;

2. Közreműködik a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó személyi döntések előkészítésében;

3. Elkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét, valamint a módosítására vonatkozó tervezetet;

4. Ellátja képviselő-testületi ülésen a szavazólapos titkos szavazás lebonyolításával, az eredmény megállapításával kapcsolatos teendőket;

5. Javaslatot tesz az alpolgármester illetményemelésére, valamint a polgármester és az alpolgármester jutalmazására;

6. Véleményezi a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítésével, létszám gazdálkodásával valamint feladat-átcsoportosításokkal kapcsolatos javaslatokat;

7. Ellátja a 19/2014. (XI. 3.) önkormányzati rendeletben a képviselői hiányzásokkal kapcsolatban meghatározott feladat- és hatásköröket;

8. Ellátja a polgármester, illetve a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését és vizsgálatát;

9. Ellátja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását és ennek eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet. Az összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatban ellátja a Mötv. 37. § (1) bekezdésében megjelölt feladatokat, azaz átveszi a képviselőtől az összeférhetetlenséget keletkeztető jogviszony megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatot;

10. Véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezeteit, továbbá a Képviselő-testület elé kerülő szerződéstervezeteket;

11. Javaslatot tesz a testületi döntések ellen benyújtott törvényességi észrevételekkel kapcsolatosan;

12. Közreműködik a dereguláció végrehajtásában.

C) EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

1. Véleményezi az önkormányzat szociális koncepcióját;

2. Véleményezi a kerület szociális bérlakás koncepcióját;

3. Kiírja és elbírálja a lakásvásárlás, felújítás, helyi támogatás és a fiatal házasok első lakáshoz jutáshoz történő támogatások elosztására vonatkozó pályázatokat;

4. Hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásban az ügyfél kérelmére a bank jelzálogjoga, az önkormányzat jelzálogjogát megelőző ranghelyre kerüljön;

5. Kapcsolatot tart a kerület egészségügyi és szociális intézményeivel;

6. Javaslatot tesz egészségügyi és szociális intézmények fejlesztésére, új intézmény létrehozására, működő intézmény megszüntetésére vagy átalakítására;

7. Véleményezi az egészségügyi alapellátás háziorvosi körzeteinek módosítását, új körzetek létrehozását;

8. Véleményezi az egészségügyi alapellátáshoz tartozó háziorvosi, gyermekorvosi működtetési jog megvételét az önkormányzat ellátási kötelezettsége szempontjából;

9. Kapcsolatot tart a kerületben működő szociális, egészségügyi és karitatív jellegű társadalmi egyesületekkel, szervezetekkel;

10. Jóváhagyja a kerületben működő, alapellátásban dolgozó orvosokkal megkötött megbízási szerződések módosítását;

11. Dönt a kerületi költségvetési rendeletben az egészségügyi, szociális intézmények pályázati kerete vonatkozásában a pályázati önrész felhasználásáról;

12. *  Elfogadja, illetve jóváhagyja - az alapító okiratok és az SZMSZ kivételével - a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi feladatot ellátó intézmények szabályzatait;

13. Javaslatot tehet a lakossági kezdeményezésű - önerős - útépítések lakossági érdekeltségi hozzájárulás és a kerületi szennyvízcsatorna építések részletfizetés kedvezmény engedélyezésére;

14. Jóváhagyja a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét.

D) KÖZNEVELÉSI, IFJÚSÁG- ÉS GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁG

1. Véleményezi a feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési témájú dokumentumokat, programokat,

2. Értékeli a nevelési intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét,

3. Véleményezi az intézményvezetői pályázatokat, javaslatot tesz vezetői megbízásra,

4. Véleményezi a köznevelési intézmények munkatervét és beszámolóit,

5. Jóváhagyja a köznevelési intézmény továbbképzési programját,

6. Egyetértést gyakorol a köznevelési intézményi pedagógiai program és a házirend azon rendelkezései érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Ellenőrzi a belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását a törvényesség biztosítása érdekében,

7. Megállapítja az óvodai körzethatárokat, és véleményezi az iskolai körzethatárokat,

8. Dönt az óvodába történő jelentkezés idejéről, módjáról. Óvodai felvételt elbíráló bizottságot szervez több óvoda esetén, ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát,

9. Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát; engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést,

10. Dönt az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról. Egyetértési jogot gyakorol a rendkívüli szünet elrendelése tekintetében.

E) KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

1. Kiírja és elbírálja a kulturális és sport célú források elosztására vonatkozó pályázatokat;

2. Kapcsolatot tart a közművelődési intézményekkel;

3. *  Jóváhagyja a Corvin Művelődési Ház, valamint a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ éves munkatervét, egyéb szabályzatait és beszámolóit, az SZMSZ kivételével;

4. A „Budapest Főváros XVI. kerület Ifjú Tehetsége” címre beérkezett javaslatokat összegzi, véleményezi és terjeszti a Képviselő-testület elé döntésre;

5. Ellátja a „Budapest Főváros XVI. kerület Sporttehetsége támogatása” pályázatokkal kapcsolatos feladatokat;

6. Ellátja a „BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET DÍSZPOLGÁRA” és a „BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETÉÉRT” kitüntető cím adományozásával kapcsolatos feladatokat;

7. Ellátja a Közművelődés érdekeltségnövelő pályázattal kapcsolatos feladatokat;

8. 3 évente gondoskodik a Közművelődési Tanács összehívásáról, megalakításáról és az ezzel kapcsolatos feladatokat ellátja;

9. Engedélyezi a címer, a zászló, illetve a lobogó használatát, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását több alkalomra szóló használat esetén, illetve dönt az engedély visszavonásáról;

10. Ellátja kétévente az emlékműállítással kapcsolatos feladatokat;

11. Együttműködik a kerületi sportegyesületekkel;

12. Segíti az amatőr művészeti csoportok munkáját;

13. Figyelemmel kíséri a kerületi sportlétesítmények helyzetét, javaslatot tesz hasznosításukra;

14. Közművelődési szakmai fórumokat, valamint kulturális és sportrendezvényeket szervez;

15. Képviselő-testület elé terjeszti a közművelődési megállapodások tervezeteit;

16. Kapcsolatot tart és szervezi a kerületi önszerveződő és civil egyesületekkel az Önkormányzat hatékony együttműködését;

17. A civil szervezetek támogatására rendelkezésre álló keretösszeget pályázat útján elosztja és a felhasználásról évente beszámoltatja őket;

18. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, mint felelős kiadónak a főszerkesztő személyére. Figyelemmel kíséri a tájékoztatás objektivitását és véleményezi azt; szükség esetén beszámoltatja a főszerkesztőt, súlyosabb esetben javaslatot tesz a felelős kiadónak a főszerkesztővel szemben munkáltatói szankció alkalmazására. Véleményezi a főszerkesztő munkaköri leírását;

19. Véleményezi az Önkormányzat lapjának költségvetési javaslatát, és ellenőrzi annak végrehajtását;

20. Véleményezi az Önkormányzat által finanszírozott egyedi kiadványokat azok megjelenése előtt (kivéve: képviselői, illetve frakcióbeszámolók, műsorfüzetek);

21. *  Véleményezi a közterület elnevezésre vonatkozó javaslatokat;

F) KERÜLETFEJLESZTÉSI- ÉS ÜZEMELTETÉSI BIZOTTSÁG

1. Véleményezi a településfejlesztéssel és az épített környezettel kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket, átruházott hatáskörben döntést hoz;

2. Véleményezi a Képviselő-testületnek az 1997. évi LXXVIII. törvényben foglalt döntéseit; ezen belül különösen javaslatot tesz a kerületi városrendezési és építési szabályzatra; a kerület szabályozási tervére és a kerületi szabályozási tervekre, közreműködik ezek elkészítésénél, véleményezi az elkészült terveket;

3. Javaslatot tesz a kerületi infrastrukturális fejlesztésekre;

4. Városfejlesztési szempontból véleményezi - a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal együttműködve - az önkormányzati tulajdonú területek hasznosítását és ezen területeken történő telekalakításokat;

5. Véleményezi az övezetátsorolási kérelmeket és a kerülettel szomszédos önkormányzatok szabályozási terveit;

6. Véleményezi a bizottságot érintő előterjesztéseket műszaki, építészeti és épület-felújítás vonatkozásában;

7. Véleményezi a településfejlesztéssel kapcsolatos helyi rendelet-tervezetet;

8. Intézkedést kezdeményez az OTÉK, helyi építési rendeletek és a szabályozási tervek megsértése esetén;

9. Részt vesz az önkormányzat által kiírt építészeti és városrendezési tervpályázatok elbírálásában;

10. Kezdeményezést tesz a főváros felé tömegközlekedési ügyekben;

11. Kapcsolatot tart a közlekedési vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, egyesületekkel;

12. Együttműködik a Fővárosi Önkormányzat forgalomtechnikát üzemeltető szervezetével;

13. Véleményezi a kerületi közlekedési koncepciót, javaslatot tesz a forgalmi rend változtatására, illetve közlekedési lámpák elhelyezésére;

14. Forgalomtechnikai szempontból véleményezi az út- és kerékpárút fejlesztéseket;

15. Javaslatot tesz a tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére (út-, járdaszigetek, utasvárók stb.);

16. Kezdeményezi és véleményezi a lakó-pihenő övezetek, csökkentett sebességű zónák kialakítását.

G) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KÖZBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG

1. Figyelemmel kíséri a kerületi közbiztonság alakulását;

2. Javaslatot tesz a rendőrséggel, a polgárőrségekkel és a tűzoltósággal kapcsolatos együttműködési formák kialakítására, azok támogatási kereteire;

3. Előzetes véleményt alkot a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8-10. §-aiban foglaltakkal kapcsolatban, illetve elkészíti a képviselő-testület döntésére irányuló előterjesztést;

4. Véleményezi a kerület környezetvédelmi helyzetének javítását célzó programot, részt vesz annak esedékes felülvizsgálatában és értékelésében;

5. Előkészíti a környezetvédelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket;

6. Környezetvédelmi szempontból véleményezi a településfejlesztéssel kapcsolatos terveket, szabályozásokat és beruházási javaslatokat;

7. Értékeli a kerület környezetvédelmi helyzetét;

8. Részt vesz a környezetvédelmi, zöldfelületi pályázatokat elbíráló zsűriben;

9. Javaslatot tesz a kerület zöldfelületeinek védelmére, fejlesztésére;

10. Véleményezi az övezeti átsorolásokat;

11. Kapcsolatot tart fenn a kerületi oktatási intézményekkel, szakmailag támogatja a környezetvédelmi nevelési munkát, lakossági tudatformálást;

12. Intézkedést kezdeményez környezet-károsítás észlelése esetén.

H) KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁG

1. Lebonyolítja mindazon közbeszerzési eljárásokat - a döntést is beleértve - melyeknél az önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának vonatkozó pontjai alapján a teljes eljárás a bizottság hatáskörébe tartozik;

2. A döntés előkészítéséig lebonyolítja és a döntést előkészítő előterjesztést elkészíti azon közbeszerzéseknél, melyeknél az önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata a döntést a Képviselő-testület hatáskörében tartja.

2. számú melléklet a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

A POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA, MUNKARENDJE, VALAMINT AZ ÜGYFÉLFOGADÁS RENDJE

A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása:

Polgármesteri Kabinet

Főépítész

Jegyzői Kabinet

Igazgatási és Ügyfélszolgálati Iroda

Építésügyi Iroda

Beszerzési Iroda

Közterület-felügyelet

Belső ellenőrzés

Humánpolitika

Adó Ügyosztály

Műszaki Ügyosztály

Kerületfejlesztési és üzemeltetési Iroda

Intézményfejlesztési Iroda

Környezetvédelmi Iroda

Gazdálkodási Ügyosztály

Költségvetési és Pénzügyi Iroda

Vagyonhasznosítási Iroda

Humán Ügyosztály

Szociális Iroda

Intézményi Iroda

A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

Hétfőn: 8-18.00 óráig

Kedden: 8-16.00 óráig

Szerdán: 8-16.30 óráig

Csütörtökön: 8-16.00 óráig

Pénteken: 8-13.30 óráig

A Polgármesteri Hivatal egyes szervezeti egységeinek ügyfélfogadási rendje:

Szervezeti egység Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
Ügyfélszolgálat
(Igazgatási Iroda)
8.00-18.00 8.00-16.00 8.00-16.30 8.00-16.00 8.00-13.30
Építésügyi Iroda 13.00-17.30 NINCS 8.00-16.00 NINCS NINCS
Polgármesteri Hivatal (többi) 13.00-17.30 NINCS 8.00-16.00 NINCS 8.00-12.00

3. számú melléklet a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat képviselőinek és nem képviselő bizottsági tagjainak vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás rendje

1. Az eljárás rendje kiterjed a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat polgármestere, alpolgármesterei, az önkormányzati képviselők, továbbá a képviselő-testület állandó bizottságainak nem önkormányzati képviselő tagjai (külsős bizottsági tagok), (továbbiakban együtt: képviselők),valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk és gyermekeik (továbbiakban együtt: hozzátartozó) vagyonnyilatkozatára.

2. Az Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) feladat- és hatásköre a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban:

a) nyilvántartja, tárolja és ellenőrzi a képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait;

b) figyelmezteti a határidő lejárta előtt a vagyonnyilatkozatot még be nem adott képviselőket a kötelezettség teljesítésére;

c) lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárásokat, e során bekéri az eljárás lefolytatásához szükséges azonosító adatokat. Az azonosító adatokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül megsemmisíti;

d) az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet;

e) biztosítja a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságát;

f) a vagyonnyilatkozatról kiadott hiteles másolatokról a név és az időpont rögzítésével nyilvántartást vezettet.

3. A bizottság munkáját a Jegyzői Kabinet segíti, ennek keretében gondoskodik:

a) a bizottság által kiadott dokumentumok előkészítéséről;

b) a bizottság üléseinek szervezéséről, munkájának elősegítéséről;

c) a vagyonnyilatkozatok zárt tárolásának lehetőségéről.

4. Vagyonnyilatkozat elkészítése és leadása:

a) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.

b) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, és a Mötv. 35. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

c) A vagyonnyilatkozat-csomag személyesen vagy meghatalmazott útján vehető át. A csomag a kitöltési útmutatóból, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből, a kitöltéshez szükséges nyomtatványokból és borítékokból áll.

d) A vagyonnyilatkozatokat a jegyzőnek (a Jegyzői Titkárság köztisztviselőjének) kell leadni; aki átvételkor igazolást ad ki, továbbá gondoskodik a vagyonnyilatkozat azonnali őrzéséről.

5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos részletes adatvédelmi és eljárási szabályok.

a) A bizottság a vonatkozó törvénynek megfelelően nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait, illetve a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során keletkezett iratokat.

b) A vagyonnyilatkozati eljárás során a bizottság üléseire a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy nem bizottsági tag képviselő nem lehet jelen.

c) A bizottság a leadási határidő letelte előtt és után hivatalból ellenőrzi, hogy minden képviselő leadta-e a vagyonnyilatkozatokat. A leadás után ellenőrzi, hogy a hozzátartozói nyilatkozatok le vannak-e zárva (ha nem, vagy a képviselő saját nyilatkozatával azokat egybecsomagolta, akkor a kimutathatatlan kinyitást lehetetlenné tevő módon lezárja a hozzátartozói nyilatkozatokat), kivéve, ha a hozzátartozó úgy nyilatkozott, hogy a zárt kezelést nem kéri. Ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatok teljesen kitöltött (az üresen hagyott helyeken kihúzott) és aláírt voltát; hiányosság esetén felkéri az illető képviselőt a kiegészítésre.

d) A vagyonnyilatkozat tartalmi teljes ellenőrzését célzó eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.

e) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vagy a képviselő, illetve hozzátartozója megvizsgálandó vagyonosodására vonatkozó tényállítás esetén van helye, ellenkező esetben a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

f) Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés egyértelműen alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

g) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon nyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, adatot tartalmaz, ennek hiányában az ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

h) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelemi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul (a beszerzésükhöz szükséges időn belül) írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül a bizottság megsemmisíti.

i) Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

j) A hozzátartozói és a képviselői eredeti vagyonnyilatkozatok tárolása zárt lemezszekrényben történik.

k) A képviselői vagyonnyilatkozatok (és azok a hozzátartozói vagyon-nyilatkozatok, melyeknél a hozzátartozó úgy nyilatkozott, hogy a zárt kezelést nem kéri) - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvánosak. A megtekintést kérő a Jegyzői Titkárság jegyző által kijelölt köztisztviselője jelenlétében gyakorolhatja ezen jogát; másolatot is kérhet, de ezt úgy kell kiadni, hogy a fénymásolat minden oldalát eredeti hivatali bélyegzővel kell ellátni, valamint a kiadott, így hitelesített másolatokról az igénylő neve és a kiadás időpontja feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni.

l) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata (ha ettől eltérően nem nyilatkozott) nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai, és kizárólag a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során, ellenőrzés céljából tekinthetnek be.

m) A volt képviselőnek és hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát a képviselői megbízatásának megszűnését követő három hónap elteltével a nyilvántartásból törölni kell és neki (vagy elhalálozása esetén örökösének) igazolás ellenében át kell adni, vagy ha nem veszi át, tértivevénnyel meg kell küldeni.

n) A képviselői vagyonnyilatkozatokat, melyek ilyen közzétételéhez a képviselő hozzájárult, az önkormányzati weblapon is közzé kell tenni; az innen letölthető másolat nem minősül hitelesnek (mindez a publikusan vállalt hozzátartozói vagyonnyilatkozatra is irányadó).

4. számú melléklet a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉRE ÁLLANDÓ MEGHÍVOTTAK JEGYZÉKE

A zárt ülési napirendek előterjesztéseit is meg kell küldeni:

1. Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője (igénye esetén papíron);

Az ülésre meghívót és kérés esetén a nyílt ülési előterjesztéseket kell küldeni:

2. A XVI. Kerületi Újság főszerkesztője;

3. Az Önkormányzat hivatalos könyv-vizsgálója;

4. A XVI. kerületben megválasztott országgyűlési képviselő;

5. A Budapesti Gazdasági Kamarák XVI. kerületi megbízottjai;

6. Nemzetiségi Önkormányzatok elnökei;

7. Budapest Főváros XVI. kerületi Rendőrkapitányság vezetője;

8. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat XVI. kerületi Intézet vezetője;

9. Budapest Főváros XVI. kerületi Általános Ipartestület;

10. XVI. kerületben működő pártok képviselői;

11. XVI. kerületi Érdekegyeztető Tanács képviselői;

12. Pártfüggetlenek Lokálpatrióta Szövetsége;

13. Corvini Domini Mátyásföldi Ház- és Lakástulajdonosok Egyesülete;

14. Rákosszentmihály + Árpádföld Ház - Telek- és Lakástulajdonosok Egyesülete (R+Á);

15. Sashalmi Ingatlantulajdonosok Egyesülete (SITE);

16. Cinkotai Lakás- és Háztulajdonosok Egyesülete;

17. Rákosszentmihály és Árpádföld Polgári Köre;

18. Függetlenek Egylete.

5/a. számú melléklet a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

AZ EGYES ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

1. Dönt a visszatérítendő támogatásra való jogosultság megállapításáról, a kölcsön visszafizetésének módjáról, a támogatás megfizetésének esetleges elengedéséről.

2. Dönt az egyes lakások kizárólag szociális, illetve kizárólag költségelven való bérbeadásra történő kijelöléséről.

3. Dönt a szociális alapú bérbeadás esetén a bérlő kijelöléséről.

4. Dönt a költségelvű bérbeadás esetén a bérlő kijelöléséről.

5. Dönt a Szobabérlők Házában levő lakások bérbeadásáról.

6. Dönt a tartási szerződéshez való hozzájárulásról.

7. Dönt a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén cserelakás felajánlásáról, illetve pénzbeli térítés megállapításáról.

8. Dönt a bérleti jogviszony önkormányzati érdekből történő felmondása esetén a cserelakás felajánlásáról, illetve a pénzbeli térítés megállapításáról.

9. Dönt kényszerbérlet felszámolása keretében.

10. Dönt rendkívüli élethelyzetbe jutott személyek elhelyezéséről.

11. Dönt törvényben, hatósági vagy bírósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség teljesítéséről vagy ennek pénzbeli megváltásáról.

12. Dönt visszamaradt társbérlő más lakásba történő elhelyezéséről.

13. Dönt szolgálati lakás bérbeadásáról.

14. Dönt a lakásbérleti jog cseréjéhez való hozzájárulásról.

15. Dönt önkormányzati tulajdonú lakás elidegenítése esetén az elővásárlásra jogosult kérelmére a vételárhátralék törlesztésének felfüggesztéséről.

16. Dönt a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról, a támogatás összegéről.

17. Dönt az önkormányzati lakás bérlője, használója által a lakásbérlettel összefüggésben keletkeztetett bármilyen jogcímen fennálló tartozás illetve önkormányzatot illető követelés mérsékléséről, illetve törléséről a polgármester egyetértésével, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének kétszeresét meghaladja, de nem éri el annak ötszörösét.

18. Dönt a helyi támogatás iránti kérelmek elbírálásáról.

19. Dönt bölcsődei szolgáltatások otthoni gyermekgondozás keretében történő igénybevehetőségéről és terjedelméről kapacitáshiány esetén.

20. Dönt lakosságcélú lakossági adósságkezelés során hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítéséről.

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

1. Megállapítja, hogy az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények pénzügyi helyzete az önkormányzati biztos közreműködésével sem javítható.

2. Dönt azokban a lakossági érdekeltségi hozzájárulás - tartozásokra vonatkozó jogviszonyokban, amelyek a megszűnt XVI. Kerületi Csatornamű Társulat tevékenységéből keletkeztek.

3. Dönt az Önkormányzat tulajdonában álló lakás elidegenítésre történő kijelöléséről, és az elidegenítésről a lakáskoncepcióban foglaltak keretében.

4. Dönt a lakás beköltözhető forgalmi értékéről, valamint a bérbeadó hozzájárulása alapján a bérlő által végzett, számlával igazolt és a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházások értékéről.

5. Meghatározza a vételárat a beköltözhető forgalmi érték alapján.

6. Dönt a Lakásalap új és használt bérlakás célú lakásvásárlás felhasználásáról.

7. Dönt a lakóépületek magánerős felújításának önkormányzati támogatásáról.

8. A polgármester egyetértésével dönt bármely vagyontárgy tulajdon - vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, amennyiben a vagyon értéke a 25 millió Ft-ot nem éri el.

9. A polgármester egyetértésével értékhatár nélkül dönt behajthatatlan követelések leírásáról.

10. Dönt a törzsvagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről a polgármester egyetértésével, amennyiben annak időtartama az 5 évet nem haladja meg.

11. Dönt törzsvagyonnak minősülő vagyon megszerzéséről 15 millió Ft egyedi értékhatárig a polgármester egyetértésével, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet az önkormányzati költségvetésben rendelkezésre áll.

12. *  A polgármester egyetértésével dönt az önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítéséről és hasznosításáról (különösen bérbe vagy használatba adásáról) 40 millió forint értékhatár, vagy 4 millió Ft/év bérleti/használati díj alatt.

13. A polgármester egyetértésével ingatlanokhoz kapcsolódó az önkormányzat tulajdonában álló vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés 5 millió Ft értékhatár fölött.

14. Dönt a polgármester egyetértésével 3 millió Ft értékhatár alatti egyedi értékű ingó vagyon értékesítéséről.

15. *  Dönt a polgármester egyetértésével üzleti vagyonnak minősülő vagyon megszerzéséről 25 millió Ft értékhatárig amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

16. Előzetesen hozzájárul a polgármester egyetértése mellett az önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingó vagyontárgyainak az alapellátás sérelme nélküli 1 éven túli, de legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szóló bérbeadás útján történő hasznosításához.

17. Előzetesen hozzájárul a polgármester egyetértése mellett, hogy az önkormányzati költségvetési szerv az átmenetileg kihasználatlan ingatlant, ingatlanrészt ellenérték fejében 1-5 év határozott időre bérbe adja.

18. A polgármester egyetértésével dönt az önkormányzat költségvetési szerv és használó szervezet között kötendő önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejűleg tartalmazza a használó szervezetnek az önkormányzati költségvetési szerv címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulását is.

19. A polgármester egyetértésével, dönt más személy, vagy szervezet tulajdonában álló vagyonon fennálló elővásárlási, vételi valamint visszavásárlási jogról történő lemondásról, vagy ezek érvényesítéséről amennyiben az érintett ingatlan vagy ingatlanrész értéke a 20 millió Ft-ot nem haladja meg, és a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

20. *  Az önkormányzat 100%-os tulajdonában levő társaságok esetében a polgármester egyetértésével dönt a

- vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok premizálásának, jutalmazásának mértékéről, a társaságok javadalmazási szabályzatában foglaltaknak megfelelően.

- vezető tisztségviselők, a Felügyelő Bizottság írásbeli javaslatára hozzájárulás az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály főtevékenységet nem érintő melléktevékenység változásának, telephelyváltozásának átvezetéséhez szükséges módosításához.

21. * 

22. Dönt az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának állami részvétel nélküli önkormányzati támogatásáról.

23. Dönt az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának önkormányzati támogatásáról.

24. Dönt önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról.

25. Hozzájárul az önkormányzat tulajdonában lévő társaságok vezető tisztségviselői, Felügyelő Bizottsága írásbeli javaslatára az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály főtevékenységet nem érintő melléktevékenység változásának, telephelyváltozásának átvezetéséhez szükséges módosításához.

KERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI BIZOTTSÁG

1. Dönt az éves költségvetésben a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése” előirányzaton jóváhagyott keretösszeg felosztásáról, a földútkarbantartásra és a járdaépítésre fordítható összeg nagyságát a képviselői körzetek elmaradottsági állapota alapján megállapítja.

2. Dönt a vízellátás, a csapadékvíz elvezetés, a járdaépítések, a szőnyegezések, a parkoló építés, valamint a gázvezeték hálózat kiépítés előirányzat terhére a keretösszegként elfogadott összeg tételes felhasználásáról.

3. Dönt a költségvetésben keretösszegként elfogadott, tételesen nem nevesített Közlekedésbiztonsági keret felosztásáról, figyelembe véve a nevesített feladatokat.

4. Dönt a Környezetvédelmi Alap alszámlára befolyó talajterhelési díj felhasználásáról.

5. Az éves költségvetési keret erejéig dönt a városképi jelentőségű épületek és építmények helyreállításának önkormányzati támogatásáról.

6. Véleményezi a településfejlesztéssel és az épített környezettel kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket, dönt a szomszédos kerületek és települések településrendezési eszközeinek koncepcióját érintő véleményezési eljárásban való részvételről.

7. *  A víziközmű beruházással érintett területek vonatkozásában dönt az átvállalt közcsatorna-építés megkezdéséről, és a szükséges költségvetési előirányzat biztosításáról az Önkormányzat mindenkor hatályos költségvetési rendeletének megfelelően.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KÖZBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG

1. Dönt az éves költségvetésben tervezett „Környezetvédelmi támogatás és pályázati keret” támogatási keret felhasználásáról.

2. Dönt a Környezetvédelmi Alap felhasználásáról az éves költségvetési rendeletben meghatározott irányelvek és célok alapján.

3. Elbírálja a „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát” program keretében benyújtott jelentkezéseket.

KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

1. Évente beszámoltatja a Corvin Művelődési Ház igazgatóját a munkájáról.

2. Évente beszámolót kér a közművelődési megállapodásokban rögzített feladatok teljesítéséről.

3. Ellenőrzi a közművelődési feladatok ellátását.

4. Dönt az éves költségvetésben tervezett „Kerületi sport és közművelődési tevékenység támogatása” támogatási keret felhasználásáról.

5. Dönt a tehetséges fiatalok támogatásáról az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig.

6. Dönt nemzetiségi önkormányzatok pályázati keretéről.

7. A Képviselő-testület által meghatározott esetekben és módon dönt civil szervezetek támogatásáról.

8. Meghirdeti és elbírálja a sportpályázatokat.

9. Ellenőrzi a sportkoncepció, a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtását, azokról évente beszámol a Képviselő-testületnek.

10. Ellenőrzi a Képviselő-testület által sport céljára biztosított támogatás felhasználását.

11. Véleményezi a sporttal kapcsolatos feladatok ellátására kötendő együttműködési megállapodás-tervezeteket.

12. Minden év szeptember 30-ig jóváhagyja a kerületi diáksport mindenkori tanévre vonatkozó versenyprogramját.

13. Ellenőrzi a diáksport versenyprogramjának végrehajtását.

14. Jóváhagyja a testnevelő tanárok közössége által kidolgozott szempont - és pontrendszert, és dönt az előző tanévben a diáksport versenyeken résztvevő közoktatási intézmények ösztönző támogatásáról, a testnevelő tanárok közössége által kidolgozott szempont - és pontrendszer alapján.

15. Ellenőrzi az iskolai sportkörök működését.

16. Elfogadja a mindenkori költségvetési évre sportszervezetek éves támogatására vonatkozó szempontrendszert a mindenkori költségvetés elfogadását követő 14 napon belül, és ezen szempontrendszer alapján dönt a sportszervezetek részére nyújtott működési támogatásról.

17. Jóváhagyja a Corvin Művelődési Ház hétéves továbbképzési tervét, módosítására vonatkozóan fenntartói hatáskörrel rendelkezik.

18. Engedélyezi a kerületi címer, a zászló, illetve lobogó e rendelet alapján engedélyhez kötött használatát, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását több alkalomra szóló használat esetén.

19. Az engedélyben meghatározott feltételek, valamint a rendeletben foglalt előírások megsértése esetén dönt az engedély visszavonásáról.

20. Összegzi, véleményezi és döntésre a Képviselő-testület elé terjeszti a kitüntetések adományozására, visszavonására érkezett javaslatokat.

21. Dönt a civil szervezetek természetbeni támogatási órakeret odaítélésének módjáról, szükség esetén pályázat kiírásáról, a benyújtott kérelmek elbírálásáról, a pályázat értékeléséről.

KÖZNEVELÉSI, IFJÚSÁG- ÉS GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁG

1. Dönt az éves költségvetésben tervezett „Kertvárosi tehetséges tanulók támogatása” támogatási keret felhasználásáról.

2. Pályázatot ír ki a kerület tehetséges tanulóinak támogatására, és a beérkezett pályázatokat elbírálja. Dönt a támogatott tanulók számáról, és az egyes tanulóknak nyújtandó támogatási összeg nagyságáról.

3. Dönt az éves költségvetésben tervezett „Egyházak támogatása” támogatási keret felhasználásáról.

ÜGYRENDI BIZOTTSÁG

1. Dönt a képviselő-testületi ülésről, a bizottsági ülésről történő igazolatlan hiányzás esetén a tiszteletdíj mértékének csökkentéséről.

2. Lefolytatja a vagyonnyilatkozati eljárást (SZMSZ).

3. Dönt a polgármester egyetértésével az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, illetve teher esetén az egyezség során felajánlott összeg nem éri el a 3 millió Ft-ot.

5/b. számú melléklet a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

A BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE

1. Dönt települési támogatásokra való jogosultság megállapításáról.

2. Dönt rendkívüli települési támogatások megállapításáról.

3. Dönt a köztemetésről.

4. Dönt a jogosulatlanul felvett támogatás egy összegben történő visszafizetéséről. A megállapított visszafizetés összegét méltánylást érdemlő esetben elengedi, vagy csökkenti.

5. Engedélyezi a kerületi címer, a zászló, illetve a lobogó e rendelet alapján engedélyhez kötött használatát, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását egy alkalomra szóló használat esetén.

6. Dönt az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál dolgozó köztisztviselők, az intézményeinél dolgozó közalkalmazottak lakás építéséhez, lakás újjáépítéséhez, lakás vásárlásához, lakás cseréjéhez, lakástulajdon legalább egy szobával való bővítéséhez, lakástulajdon korszerűsítéséhez, lakástulajdon közművesítéséhez a visszatérítendő támogatásról, a támogatás mértékéről és a törlesztés időtartamáról.

7. Dönt közterület-használati engedélyek megadásáról, megállapítja a közterület rendeltetéstől eltérő használatát.

8. Értékhatárra tekintet nélkül dönt az önkormányzat tulajdonában álló és értékesítésre ki nem jelölt, kizárólag mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok haszonbérbeadásáról.

9. Jogosult személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére, amennyiben az kötelezettségvállalással nem jár.

10. Jogosult az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához a tulajdonosi hozzájárulás kiadására önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében.

11. Jogosult önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon építési tevékenységhez, telekmegosztáshoz, telekösszevonáshoz, telekhatár-rendezéshez, egyéb építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás megadására, az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez, valamint a további önkormányzatot követő rangsorban történő megterheléshez a hozzájárulás megadására.

12. Jogosult más személy vagy szervezet tulajdonában álló ingatlanon építési (bontási) engedélyhez szomszédként, illetve ügyfélként tulajdonosi hozzájárulás megadására, fellebbezési jogról való lemondásra, a tulajdonost megillető birtokvédelem igénybevételére, kártérítési igény érvényesítésére, használóval (bérlővel) szembeni követelés érvényesítésére, a vagyont érintő szerződés (megállapodás) megszegésével összefüggő igény érvényesítésére értékhatártól függetlenül.

13. Az önkormányzat tulajdonában lévő köz- és egyéb területeken közművek, nyomvonal jellegű építmények, valamint az ezekkel összefüggő egyéb al- és felépítmény létesítéséhez, bővítéséhez vagy áthelyezéséhez, illetve szobor, emléktábla elhelyezéséhez a tulajdonosi hozzájárulást megadja.

14. Többszemélyes gazdasági társaságban, nonprofit társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész, vagy szavazati jog 10% alatti, tagsági (részvényesi) jogokat gyakorol.

15. Dönt az Önkormányzat követeléseiről való lemondásról, vagy mérsékléséről, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének kétszeresét nem haladja meg.

16. Rendelkezik a Polgármesteri Hivatal helyiségeinek használatba (bérbe) adásáról.

17. Jogosult önkormányzati vagyon hasznosítására, elidegenítésére vonatkozó szerződésekben foglaltak megszegése esetén a szerződés felbontására, megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtételére.

18. Értékhatárra tekintet nélkül dönt az önkormányzat tulajdonában álló és értékesítésre ki nem jelölt, beépítetlen belterületi földterület hasznosításáról legfeljebb 12 hónap határozott időtartamra.

19. Dönt osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről a GPB egyetértése mellett.

20. Útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezi a részvételt nem vállaló érdekelteket.

21. Engedélyezi kérelemre útépítési hozzájárulás legfeljebb 45 havi egyenlő részletben történő kamatmentes megfizetését.

22. Lakossági kezdeményezésű önerős szennyvízcsatorna hozzájárulás megfizetésére legfeljebb 36 havi részletfizetést engedélyezhet.

23. Engedélyezi fa kivágását, elrendeli a fa pótlását, esetlegesen a pénzbeni megváltás összegét.

24. Dönt a költségvetésben meghatározott összeg erejéig az általános működési tartalék és a fejlesztési céltartalék felhasználásáról, átcsoportosításáról.

25. Gyakorolja a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket.

26. Az egyes pályázatokhoz - amennyiben a pályázati önrész fedezete a költségvetésben biztosított, valamint jogszabályi előírás alapján - az inkasszójog biztosításáról szóló nyilatkozatot aláírja.

27. Az Önkormányzat bevételeit és kiadásait módosíthatja és a kiadási kiemelt előirányzatok között átcsoportosíthat az eredeti előirányzat költségvetési főösszegének 5%-áig.

28. Pályázati önrészt biztosít önkormányzati, illetve intézményi pályázatokhoz 25 000 E Ft összeghatárig, amelyről a soron következő képviselő-testületi ülésen a „Polgármesteri beszámoló” keretében tájékoztatást ad.

29. Jogosult saját hatáskörben a költségvetés egyes előirányzatait érintő átmeneti intézkedéseket tenni az állampolgárok élet és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve annak következményei elhárítása érdekében szükségessé váló halaszthatatlan kötelezettségek teljesítésére.

30. Dönt az Önkormányzat közmű és energetikai költségvetésben meghatározott céltartalékának átcsoportosításáról.

31. Dönt a lakásalapnak az Önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésre történő felhasználásáról.

32. Dönt a lakásalapnak a településrendezési tervek szerinti lakóövezetbe sorolt területek közművesítésre történő felhasználásáról.

33. Dönt a lakásalapnak építési telkek kialakítására történő felhasználásáról.

34. Dönt a „Tiszta udvar rendes ház” a „Legszebb utca” a „Legotthonosabb lépcsőház” címek adományozásáról.

35. Elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatra benyújtott pályázatokat.

36. Elbírálja az egyes felületek önkormányzati támogatással megvalósuló falfirka mentesítésére benyújtott pályázatokat, a rendelkezésre álló keret figyelembevételével dönt a támogatás odaítélésről.

37. Dönt vissza nem térítendő támogatások odaítéléséről a költségvetésben meghatározott összeghatárig - a kríziskeret terhére - az eseti szociális pénzbeli ellátások között.

38. A mezei őrszolgálat tekintetében egyéb munkáltatói jogok gyakorlására jogosult.

39. Szerződést köt az önkormányzati tulajdonú ingatlan- és ingóvagyon értékesítésére, hasznosítására meghirdetett pályázati eljárás nyertesével.

40. A személyi térítési díj összegét csökkentheti vagy elengedheti.

41. Dönt a helyi vállalkozások munkahelyteremtő és foglalkozásösztönző program keretében az egyes vállalkozások részére nyújtott támogatásokról és azok mértékéről.

42. Dönt a Budapest XVI. kerület Újszász u. 88. szám alatti épületben (továbbiakban: Szobabérlők Háza) található lakások esetén a bérleti szerződés meghosszabbításáról, valamint a fsz. 11., I. em. 27., II. em. 38., II. em. 39., II. em. 40., II. em. 46., II. em. 48. szám alatti lakás bérbeadásáról és a bérleti szerződés meghosszabbításáról.

43. Dönt a szerződésben és a 32/2012. (XI. 26.) rendeletben foglaltak szerinti teljesítés esetén a lakásbérleti jog meghosszabbításáról szociális és költségelvű alapon.

44. Dönt a visszamaradt társbérlővel kötendő szerződésről.

45. Dönt valamennyi, a 32/2012. (XI. 26.) rendeletben külön nem szabályozott egyéb bérbeadói jognyilatkozat kiadásáról, bérbeadói jogok gyakorlásáról, kötelezettségek teljesítéséről.

46. Dönt a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek megszegése esetén a szükséges jogi eljárások megindításáról, a szerződés felmondásáról.

47. Dönt önkormányzati tulajdonú helyiségek eseti vagy vis maior bérbeadásáról legfeljebb 15 napig terjedő időtartamra, kizárólag bérleti díj fizetése mellett. Megállapítja a bérleti díj összegét, a jogviszony jellegét és célját.

48. Lebonyolítja az egyszerűsített zártkörű pályázati eljárást.

49. Dönt az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a bérleti szerződés meghosszabbításáról.

50. Dönt az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerződéseinek közös megegyezéssel történő megszüntetéséről.

51. Dönt az Év Pedagógusa, az Év Óvodapedagógusa, az Év Pedagógiai Munkát Segítő Alkalmazottja, az Év Orvosa, az Év Egészségügyi Szakdolgozója, az Év Szociális Munkása Díjak odaítéléséről.

52. Településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését.

53. Dönt a társasházak, lakásszövetkezeti lakóépületek felújításának elbírálásáról és vissza nem térítendő pénzügyi támogatásáról.

54. Elbírálja a lakossági komposztálás önkormányzati támogatására benyújtott jelentkezéseket.

55. Dönt a helyi civil szervezetek feladatának ellátására biztosított önkormányzati tulajdonú ingatlanok adott naptári évre vonatkozó nyitvatartási idejéről.

56. Dönt a költségvetésben meghatározott támogatási keretek terhére a civil szervezetek pénzbeli támogatás nyújtására benyújtott pályázatairól, a befogadó nyilatkozat kiadásáról, illetve az elutasításáról.

57. Dönt a civil szervezetek részére biztosított pénzügyi támogatás elszámolásának elfogadásáról.

58. Dönt a komposztálás céljára szolgáló eszközre benyújtott jelentkezésekről.

59. Dönt a csapadékvíz tárolás céljára szolgáló edényre benyújtott jelentkezésekről.

60. *  A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a helyi közutakra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján ellátja a közútkezelői feladatokat.

5/c. számú melléklet a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

A BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL A JEGYZŐRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE

1. Lefolytatja az eljárást és dönt a közösségi együttélés alapvető szabályainak, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelet alapján indult ügyekben.

1. számú függelék a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA

Polgármester: Kovács Péter
1. számú egyéni választókerület Szatmáry László
2. számú egyéni választókerület Horváth Ádám
3. számú egyéni választókerület Gáspár József
4. számú egyéni választókerület Dobre Dániel
5. számú egyéni választókerület Vincze Ágnes
6. számú egyéni választókerület Dr. Környeiné Rátz Katalin
7. számú egyéni választókerület Antalóczy Csaba Béla
8. számú egyéni választókerület
9. számú egyéni választókerület Kovács Péter
10. számú egyéni választókerület Ács Anikó
11. számú egyéni választókerület Kovács Raymund
12. számú egyéni választókerület Szász József Tibor
Kompenzációs lista: Abonyi János
Mizsei László
Dr. Sebők László
Vajda Zoltán Tamás
Varga Ilona

2. számú függelék a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

ALPOLGÁRMESTEREK:

1. Szász József Tibor

2. Ács Anikó * 

TANÁCSNOKOK

1. A tanácsnok neve: dr. Környeiné Rátz Katalin

Megválasztva: a 267/2014. (X. 29.) Kt. határozattal

Feladata: egyházügyi kapcsolatok felügyelete feladat ellátása

2. A tanácsnok neve: Dobre Dániel

Megválasztva: a 78/2019. (II. 13.) Kt. határozattal

Feladata: ifjúsági kapcsolatok felügyelete feladat ellátása

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA

Egészségügyi és Szociális Bizottság

Elnök: Gáspár József

Tagok: Vincze Ágnes

Dobre Dániel

Mizsei László

Varga Jánosné

Dr. Varga János

dr. Lőrincz Gábor

Gazdasági és Pénzügyi Bizottság

Elnök: Kovács Raymund

Tagok: Szatmáry László

Vincze Ágnes

Vajda Zoltán

Hollandiné Visi Ágnes

dr. Szabó Gábor

Solymár László

Kerületfejlesztési és-Üzemeltetési Bizottság

Elnök: Szatmáry László

Tagok: Antalóczy Csaba * 

Gáspár József

Dr. Sebők László

Gilyén Ince

Medve Lajos

Kaszás Gábor

Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság

Elnök: Mizsei László

Tagok: Antalóczy Csaba

Horváth Ádám * 

Kovács Raymund

Varga Ilona

Vass Pál

Czipó Zoltán

Szepesi Attiláné

Csizmazia Ferenc

Közbeszerzési Bizottság

Elnök: Varga Ilona

Tagok: Szatmáry László

dr. Környeiné Rátz Katalin

Dobre Dániel

Vajda Zoltán

Kulturális és Sport Bizottság

Elnök: Antalóczy Csaba

Tagok: dr. Környeiné Rátz Katalin * 

Horváth Ádám * 

dr. Sebők László

Molnár Györgyné

Horváth Jánosné

Hepp Béla

Köznevelési, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság

Elnök: Vincze Ágnes * 

Tagok: dr. Környeiné Rátz Katalin

Horváth Ádám * 

Abonyi János

Leblanc Mária Magdolna

Garaczi Lilla * 

Mrena Edit

Ügyrendi Bizottság

Elnök: Abonyi János

Tagok: Dobre Dániel * 

Gáspár József

Megjegyzés: A dőlt betűvel szedett nevek a bizottságok nem képviselő tagjai.

3. számú függelék a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ELNÖKEI

Bolgár: Opyene Francis Augustinné

Görög: Gabranis Georgios

Német: Péteri Ildikó

Örmény: Hollandiné Visi Ágnes

Roma: Szendrei Gyula

Román: Gyalogné Gergely Katalin

Ruszin: Dr. Pócs Olga

Szerb: Szávity Miklós Tamás

Szlovák: Dr. Szabó Zsuzsanna

4. számú függelék a 12/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat által alapított intézmények (költségvetési szervek) és gazdasági társaságok felsorolása

Sorszám Fenntartott költségvetési szerv neve Székhelye
1. XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata 1163 Budapest, Jókai utca 3.
2. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Gazdasági, Működtető- Ellátó Szervezet 1163 Budapest, Havashalom u. 43.
3. Cinkotai Huncutka Óvoda 1164 Budapest, Ostoros utca 6-8.
4. Budapest XVI. kerületi Gyerekkuckó Óvoda 1165 Budapest, Centenáriumi sétány 3.
5. Budapest XVI. kerületi Margaréta Óvoda 1162 Budapest, Péterke utca 10-12.
6. Mátyásföldi Fecskefészek Óvoda 1165 Budapest, Baross G. utca 32-36.
7. Budapest XVI. kerületi Napsugár Óvoda 1163 Budapest, Cziráki utca 8-10.
8. Sashalmi Manoda Óvoda 1163 Budapest, Könyvtár utca 26.
9. Szentmihályi Játszókert Óvoda 1161 Budapest, Baross utca 141.
10. XVI. kerületi Kertvárosi Egyesített Bölcsőde 1165 Budapest, Centenáriumi sétány 5/A.
11. Napraforgó Család- és Gyermekjóléti Központ 1163 Budapest, Cziráki utca 22.
12. Corvin Művelődési Ház 1165 Budapest, Hunyadvár utca43/d.
13. Területi Szociális Szolgálat 1165 Budapest, Veres Péter utca109.
14. Kerületgazda Szolgáltató Szervezet 1165 Budapest, Demeter utca 3.
15. Rákosmenti Mezei Őrszolgálat 1165 Budapest Sarjú út 5.
16. Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ 1165 Budapest Veres P. út 157.
17. Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal 1163 Budapest, Havashalom u. 43.
Gazdasági Társaságok
1. Rehab XVI. Foglalkoztató és Szolgáltató Kft. 1161 Budapest, Pálya utca 48.
2. Kertvárosi Sportlétesítményeket Üzemeltető Kft. 1163 Budapest, Havashalom utca 41.
3. „Sashalmi Piac” Kft. 1163 Budapest, Sashalmi sétány
Az Önkormányzat telephelyei
1. 1163 Budapest, Havashalom utca 41.
2. 1163 Budapest, Havashalom utca 43.

Az Önkormányzat tulajdonában, de az Észak-Pesti Tankerületi Központ fenntartásában és működtetésében álló intézmények felsorolása

Sorszám Működtetett intézmény neve Székhelye
1. Budapest XVI. Kerületi Arany János Általános Iskola 1162 Budapest, Bekecs utca 62-78.
2. Budapest XVI. Kerületi Batthyány Ilona Általános Iskola 1164 Budapest, Georgina utca 23.
3. Budapest XVI. Kerületi Centenáriumi Általános Iskola 1165 Budapest, Sasvár utca 101.
4. Budapest XVI. Kerületi Herman Ottó Általános Iskola 1161 Budapest, Regele János utca 43-45.
5. Budapest XVI. Kerületi Lemhényi Dezső Általános Iskola 1163 Budapest, Hősök fasora 30.
6. Budapest XVI. Kerületi Jókai Mór Általános Iskola 1163 Budapest, Tiszakömlő utca 29-35.
7. Budapest XVI. Kerületi Kölcsey Ferenc Általános Iskola 1161 Budapest, Hősök tere 1.
8. Budapest XVI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola 1162 Budapest, Ida utca 108-110.
9. Budapest XVI. Kerületi Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró utca 3-7.
10. Budapest XVI. Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 1161 Budapest, Csömöri utca 20.
11. Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium 1165 Budapest, Táncsics utca 7-9.
12. Budapest XVI. Kerületi Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1164 Budapest, Szabadföld út 7.
13. Szerb Antal Gimnázium 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12.
14. Budapest XVI. Kerületi Rácz Aladár Zene-, Tánc-, Képző- és Iparművészeti Alapfokú Művészeti Iskola 1165 Budapest, Táncsics utca 7-9.

  Vissza az oldal tetejére