Indokolás

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelete

a Budapest XVI. kerület közigazgatási határ - Budapesti út - Csömöri HÉV-vonal által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Kerületi Építési Szabályzat alkalmazása és hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya a Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területének a közigazgatási határ - Budapesti út - Csömöri HÉV-vonal által határolt területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) Jelen Rendelet 1. számú melléklete a Szabályozási tervlap

Fogalom-meghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. általános szintterület: egy épületre vonatkozóan az összes építményszint bruttó alapterületi összege, melyhez a parkolási célú szintterület egy része, vagy egésze hozzátartozhat.

2. általános szintterületi mutató: a telken lévő összes épület általános szintterületi összegének és a telek területének hányadosa.

3. parkolási szintterület: az építményszint(ek) egészének vagy részeinek kizárólag parkolási célú bruttó alapterületi összege.

4. parkolási szintterületi mutató: az építményszint(ek) egészének vagy részeinek kizárólag parkolási célú bruttó alapterületi összege.

II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Az épített környezet védelme

3. § (1) Beépítésre nem szánt területen kerítés csak lábazat nélküli, legfeljebb 150 mm átmérőjű, fa oszlopokra feszített, legfeljebb 1,8 méter magas drótfonatos kivitelben helyezhető el.

(2) Lakókocsi, konténer, mobilház építményként való elhelyezése és használata a szabályozás területén nem lehetséges.

(3) Nagyállatok, kisállatok és közepes testű állatok tartására szolgáló építmények és kifutók, valamint a trágya és trágyalé tárolók elhelyezésének legkisebb távolsága:

a) ásott kúttól 15,0 m
b) fúrt kúttól 5,0 m
c) közterülettől 20,0 m
d) vízfolyástól 150,0 m
e) fürdőmedencétől 5,0 m
f) saját lakóépülettől 12,0 m
g) szomszédos lakóépülettől 20,0 m
h) szomszédos telekhatártól 6,0 m

(4) A területen a környezetvédelmi hatósághoz bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrás, annak építménye nem létesíthető.

(5) A szabályozás területén a 3,5 tonna összsúlynál nagyobb járművek és munkagépek nem helyezhetők el, számukra nem jelölhető ki parkoló és járműtároló sem építhető.

(6) Az építési övezetek építési telkein, az azon lévő, minden önálló rendeltetési egységhez 5,0 m2, nem az egység közvetlen fő funkciójához szükséges tároló területről kell gondoskodni. Ha a tároló területe a gépkocsi tároló területével közösen kerül kialakításra, akkor az OTÉK szerinti gépkocsi tárolás legkisebb alapterületi méretén felül, az 4,0 m2-rel legyen nagyobb. A bruttó szintterületi mutató számításánál figyelmen kívül hagyható terület a rendeltetési egységhez előírt, minden egyes gépkocsi férőhely és az azt kiszolgáló közlekedő területe legfeljebb 24,0 m2-rel vehető figyelembe, míg az azt meghaladó gépkocsi tároló terület fele a szintterületi mutató értékébe beszámítandó.

(7) A gépkocsi parkoló területének legkisebb mérete 3,0x5,0 méter lehet.

(8) A szabályozás területén a telkek és az építmények rendeltetésszerű használatához az országos előírások szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését a telken kell biztosítani.

Mérnöki létesítmények elhelyezési szabályai, közművesítettség

4. § (1) Beépítésre szánt területen önálló antennatorony nem helyezhető el, antenna épületre helyezve annak legmagasabb pontját legfeljebb 6 méterrel haladhatja meg.

(2) Önálló antenna látszó szerkezete rácsos tartószerkezet nem lehet.

(3) Új légkábel, légvezeték nem létesíthető.

(4) A csapadékvizet az építési telkeken belül kell elszikkasztani vagy tárolni. A csapadékvíz közterületre történő kivezetése nem megengedett.

III. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Kertvárosias, intenzív beépítésű, szabadonálló beépítésű lakóterület
Lke-l-XVI-1

5. § (1) Az építési telkek szabadonálló beépítési móddal építhetők be.

(2) Az építési övezet területén lakóépületen kívül csak

a) egészségügyi,

b) hitéleti,

c) igazgatási,

d) irodai,

e) kereskedelmi, szolgáltató,

f) kulturális,

g) nevelési, oktatási,

h) sport,

i) szociális

rendeltetésű épület helyezhető el.

(3) A lakóépületben lakáson kívül a (2) bekezdés szerinti rendeltetéseknek megfelelő önálló rendeltetési egység elhelyezhető, de önálló lakás rendeltetés nélkül nem alakítható ki. Egy építési telken az önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb kettő lehet.

Szintterületi mutató számítása

6. § (1) Az építési övezet meghatározza a telek legnagyobb megengedett általános szintterületi mutatóját és a telek legnagyobb megengedett parkolási szintterületi mutatóját, a következők figyelembevételével:

a) a parkolási szintterületi mutatóba csak a parkolási szintterületet kell beszámítani;

b) a parkoló célú szintterületnek az a) pont szerint megengedetthez képest létrejövő többletterületét az általános szintterülethez hozzá kell számolni;

c) az általános célú szintterületbe minden építményszint - általános és parkolási is - beszámítandó.

(2) A legnagyobb megengedett általános szintterületi mutató számítása során az általános szintterületbe

a) be kell számítani

aa) az általános célú építményszint bruttó alapterületét,

ab) a loggia és a fedett terasz bruttó alapterületének felét,

ac) a garázsnak az övezetben megengedett parkolási szintterületi mutató alapján számított lehetséges bruttó alapterületi nagyságrendjén felüli bruttó alapterületet;

b) nem kell beszámítani:

ba) az erkély, tornác,

bb) a 1,9 m-nél kisebb belmagasságú helyiségrész,

bc) a beépített tetőtéren kívüli padlástér,

bd) a fedetlen udvar, a fedetlen terasz,

be) a légudvar, a légakna, a felvonóakna

nettó alapterületét.

(3) A megengedett legnagyobb parkolási szintterületi mutató számítása során a parkolási célú bruttó alapterületbe kizárólag a következő épületrészek, helyiségek és helyiségrészek területét kell beszámítani:

a) parkoló férőhely és a hozzá vezető épületen belüli útfelület;

b) lehajtó és felhajtó rámpa;

c) a parkoló területen belüli lépcső, lift és gyalogos megközelítés felületei.

Zöldfelületek meghatározása, előírásai

7. § (1) Gépkocsi közlekedés és parkolás céljára burkolt felület a zöldfelületbe nem számítható be.

(2) Az építési övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mértékébe teljes értékűen figyelembe vett zöldfelület nem szolgálhat gépkocsi közlekedés és parkolás céljára.

Terepszint alatti beépítés mértéke

8. § Önálló terepszint alatti építmény építése esetében annak felső födéme földtakarással együtt legfeljebb 0,60 m-rel emelkedhet a csatlakozó terepszint fölé, ahol a legkisebb földtakarás mértéke 0,3 méter.

Általános építési előírások

9. § (1) Az Lke-1/XVI-1 építési övezetben az alábbi tevékenységek számára épület (építmény) nem létesíthető és kültéri/szabadtéri telekrész sem hasznosítható.

a) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó, valamint a telepengedély alapján gyakorolható egyes termelő- és egyes szolgáltató tevékenységek.

b) a lakófunkció számára szükséges parkolószámnál nagyobb parkolószámot igénylő vendéglátó tevékenységek. Kültéri/szabadtéri telekrész a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható, egyes termelő- és egyes szolgáltató tevékenységek végzésére sem használható.

c) a lakóterületi környezeti normáknak (levegőtisztaság, zaj- és rezgésterhelés, településkép/vizuális terhelés) nem megfelelő környezeti terhelésű egyéb gazdasági, szolgáltató, vendéglátó tevékenységek.

(2) Az Lke-1/XVI-1 építési övezet területén az építési telkeken a közterület felé a közterületi határon vagy az előkert méretén belül a kerítésnek nem lehet 1,0 méternél hosszabb tömör szakasza, és a kerítés 0,60 méternél nem magasabb lábazata feletti részén, a kerítés vonalára merőlegesen vizsgálva 75%-nál kisebb áttörtségű és átláthatóságú, kivéve a kukatároló építményét.

(3) Az építési telkek között nem építhető 60 cm-nél magasabb tömör lábazatú, 85%-nál kisebb áttörtségű és átlátható, 2,0 méternél magasabb kerítés.

(4) Kukatároló önálló rendeltetési egységenként legfeljebb 3 m2 területtel építhető, de legfeljebb 2,0 m legnagyobb magassági mérettel, egyszintes építményként.

(5) Az építési telken belül, az egyes külön használható telekrészeket elválasztó kerítés tömör kialakítású, 40 cm-nél magasabb lábazati kialakítású és 90%-nál kisebb áttörtségű nem lehet.

(6) Az 5. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetés (épületrész) nettó alapterülete - a funkcióhoz kapcsolódó összes helyiséget figyelembe véve - nem haladhatja meg a 150 m2-t.

(7) Telkenként csak 1 fő rendeltetést magába foglaló épület és 1 db melléképítmény helyezhető el, az építési hely területén belül.

(8) A melléképítmény épületmagassága nem lehet több, mint 4,0 méter. A tető gerincmagassága legfeljebb 6,0 m lehet, bruttó alapterülete a telek beépítési lehetőségek 10%-nál nem lehet nagyobb. A bruttó 9,0 m2-t meghaladó építmény külső falfelülete nem lehet fém, műanyag.

(9) A kiegészítő épület tető hajlásszöge egyezzen meg a fő rendeltetést magába foglaló épület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögével.

(10) Az építési telken az oldalkert mérete legalább 3,0 méter, és 6,0 méter hátsókertet kell biztosítani, a (118752/43) hrsz. felől a saroktelken az előkert mérete 5,0 m.

(11) Előkertben a melléképítmények közül csak

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) legfeljebb 3 m2 bruttó alapterületű hulladéktartály-tároló,

helyezhető el.

(12) Az épület megengedett, az oldalkertre néző tényleges építménymagassága vagy az oldalkertre néző építménymagasság számításánál figyelembe vett homlokzati szakasz legnagyobb magassági mérete legfeljebb 10%-kal haladhatja meg az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságot.

(13) Az építési telek közterület felőli határvonalán rendeltetési egységenként csak egy gépkocsi bejáró létesülhet legfeljebb 3,5 m szélességgel.

(14) Az építési telek szabályozási vonalára (a telek közterületi határvonala) állított merőlegesre vetítetten, az építmény hossza nem lehet több 20 méternél. Saroktelek esetében az építési telek szabályozási vonalai közül csak az egyiket kell figyelembe venni az építmény hosszanti méretének meghatározásánál.

(15) Az épület tetőhajlásszöge nem lehet kevesebb 35°-os és több 45°-os hajlásszögnél.

(16) Az 1000 m2-t meghaladó méretű telek esetében a telek területének az 1000 m2-t meghaladó többletterülete a beépítés mértékének számításánál

a) 2000 m2-ig a többletterület 60%-a,

b) 2000 m2-3000 m2 telekterületig a 2000 m2 feletti többletterület 40%-a,

c) 3000 m2-nél nagyobb telekterület esetén, a 3000 m2 feletti többletterület 10%-a

vehető figyelembe.

(17) A 3000 m2-t meghaladó méretű építési teleknél egy épület esetében a telek beépített területe nem lehet több 500 m2-nél.

(18) Terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül létesíthető, annak terepszint alatti megközelítési felületének vízszintes síkban mért vetületét (gépkocsi lehajtó, lépcső) a terepszint alatti beépítésbe be kell számítani.

(19) Gépkocsi lehajtó úgy létesíthető, hogy annak szomszédos telek felé eső széle és a szomszédos telek határa között, legalább 3,0 méter széles terület maradjon.

(20) Az építési övezetekben az épületmagasság (homlokzat) számításánál az építési telek határoló vonalaira illesztett felszíni felületet kell figyelembe venni. Az eredeti terepfelszín magassági mérete a csatlakozó telekhatárok melletti 1,0 méteres sávban nem változtatható.

(21) Nyeles telek nem alakítható ki.

(22) Az építési övezet területén a telekalakítás és a beépítés határértékeit az 1. számú melléklet 1. számú táblázata határozza meg.

IV. AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Mezőgazdasági terület
Má-XVI-1

10. § (1) Az Má-XVI-1 övezetbe tartozó mezőgazdasági terület növénytermesztés céljára hasznosítható.

(2) Az övezetben a legalább 15 000 m2 területű telken legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű, a területen folytatott tevékenységet szolgáló épület helyezhető el, amely falának külső felülete nem lehet fém, műanyag.

(3) Épületnek nem minősülő építmény bármely részének az építmény terepcsatlakozásától mért legmagasabb pontja 15,0 méter lehet.

(4) A területen lakóépület és lakófunkció nem létesíthető.

(5) Az övezet területén a telekalakítás és a beépítés határértékeit az 1. számú melléklet 2. számú táblázat határozza meg.

Erdő terület
Ek-XVI-1

11. § (1) Az Ek-XVI-1 övezetben csak az 1000 m2-nél nagyobb telken - legfeljebb 1,2% beépítettséggel - egy földszintes, alápincézetlen, de legfeljebb 12,0 m2 bruttó területtel, építmény helyezhető el, szabadonálló beépítéssel, a telek (118753) és (118752/44) és (118752/98) közterületétől mért 12,0 méter és 20,0 méter közötti sávján belül.

(2) Az övezetben lakóépület - lakófunkció - nem helyezhető el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti épület legmagasabb pontja 5,0 méter lehet.

(4) Az épület falainak külső felülete nem lehet fém, műanyag.

(5) Az övezet területén a telekalakítás és a beépítés határértékeit az 1. számú melléklet 3. számú táblázat határozza meg.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)-(4) * 

Kovács Péter
polgármester
Ancsin László
jegyző

1. számú melléklet a 14/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

1. számú táblázat

építési övezet jele az építési telek az épület
beépítési módja legkisebb területe leg-
nagyobb területe
leg-
nagyobb beépített-
sége
leg
nagyobb általános szint
területi mutatója
legnagyobb parkolási szint-
területi mutatója
legkisebb zöld-
felülete
legkisebb épület-
magassága
legnagyobb épület-
magassága
Lke-1-XVI-1 SZ 800 m2 1 100 m2 25% 0,5 m2/m2 0,1 m2/m2 60% 3,0 5,0 m

2. számú táblázat

építési övezet jele az építési telek az épület
beépítési módja legkisebb területe leg-
nagyobb területe
legkisebb szélesség leg-
nagyobb beépített-
sége
leg-
nagyobb általános szint-
területi mutatója
leg-
nagyobb parkolási szint-
területi mutatója
leg-
kisebb zöld-
felülete
legkisebb épület-
magassága
legnagyobb épület-
magassága
Má-XVI-1 SZ 15 000 m2 - 50 m 1,0% - - 95% 2,5 3,5 m

3. számú táblázat

építési övezet jele az építési telek az épület
beépítési módja legkisebb területe leg-
nagyobb területe
legkisebb szélesség leg-
nagyobb beépített-
sége
leg-
nagyobb általános szint-
területi mutatója
leg-
nagyobb parkolási szint-
területi mutatója
leg-
kisebb zöld-
felülete
legkisebb épület-
magassága
legnagyobb épület-
magassága
Ek-XVI-1 SZ 5 000 m2 - 16 m 1,2% - - 90% 2,5 3,5 m

1. számú függelék a 14/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

Az állattartó építmények meghatározásához, fogalom meghatározás.

1. mezőgazdasági haszonállat: minden olyan kis-, közepes testű és nagyállat, amelyet élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági, illetve kereskedelmi célra tenyésztenek vagy tartanak;

2. nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés;

3. kisállat: baromfi (különösen: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, húsgalamb és egyéb díszbaromfi), prémes állat (különösen: házinyúl, csincsilla, angóranyúl);

4. közepes testű állat: juh, kecske.


  Vissza az oldal tetejére