Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésének a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet célja Budapest Főváros XVI. kerület épített környezetének, sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a kerületi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) a településképi követelmények meghatározásával;

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) E rendelet hatálya Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet előírásait a kerületi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során:

1. Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felülete legalább 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.

2. Cégér: mesterségre vagy tevékenységre utaló épület-tartozék.

3. Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját, tevékenységét vagy egyéb adatait tartalmazza.

4. Cityboard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.

5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.

6. Egyéb grafikai elem: a vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, grafikai elem.

7. Épületszélesség: az épületnek az utca vonalára merőlegesen mért mérete.

8. Fővárosi védett építmény: Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX.29.) önkormányzati rendeletével (fővárosi) helyi védetté nyilvánított építmény.

9. Funkcionális utcabútor: az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és közterületi illemhely.

10. Helyi védett épület (H1): kerületi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá

a) építészeti,

b) településtörténeti,

c) helytörténeti,

d) régészeti,

e) művészeti vagy

f) ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

11. Helyi védett műtárgy: védetté nyilvánított, a 10. pont alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, amely két féle lehet:

a) kerítés, kapuzat (H2) vagy

b) egyéb védett műtárgy (H3) - különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű.

12. Helyi védett érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

13. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.

14. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

15. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen, más célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

16. Lakótelep egységet képező része: a Lakótelepek (LT) településkép szempontjából meghatározó terület térben összefüggő része, mely azonos területfelhasználási egységbe jelölt és azonos technológiával épült épületeket tartalmaz.

17. Megalapozó értékvizsgálat: az új helyi védettség megalapozását szolgáló, építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a kerület szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit.

18. Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.

19. Utcabútor: utasváró, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés.

20. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.

21. Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas közterületi sáv, amely legalább 1,0 m szélességű és alkalmas az utcaszakaszonként 8,0 m-enkénti tőtávolsággal ültetendő fasor elhelyezésére.

II. Fejezet

Helyi védelem

3. A helyi védelem célja

3. § (1) A helyi védelem célja a kerület településképe és történelme szempontjából meghatározó - műemléki és Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése által meghatározott (fővárosi) helyi védettséget nem élvező - épített értékek, valamint a kerület építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem általános feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes

aa) településkarakter, településszerkezet, történetileg kialakult telekosztás,

ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac) településkép, utcaképek és látványok,

ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, keresztek

körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b) a védett értékek fenntartása, megújulásuk elősegítése, károsodásának megelőzése illetve elhárítása.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

4. A helyi védelem fajtái

4. § (1) A helyi védelem egyedi védelmet jelent.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) kerítésre, kapuzatra,

c) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

d) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

e) az a)-d) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott épületeket, műtárgyakat.

5. A helyi védelem megállapítása, valamint megszüntetése szabályai

5. § (1) A helyi védelem megállapítását, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve hivatalból az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

e) a megalapozó értékvizsgálatot.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indoklását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A polgármester szükség esetén intézkedhet a megalapozó értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló megalapozó értékvizsgálat készítéséről.

(6) A megalapozó értékvizsgálatot a 6. A melléklet, a védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt a 6. B melléklet szerinti tartalommal kell készíteni.

6. § (1) Új helyi védelem megállapításában, vagy a megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket,

d) az illetékes építésügyi hatóságot.

(2) A helyi védelem megállapítása vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról a megalapozó értékvizsgálat közzétételével egyidejűleg az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

7. § (1) Új helyi védelem elrendelésével, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről az Önkormányzat főépítésze gondoskodik.

(2) A helyi védelem megállapításáról, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozóan a képviselő-testület

a) a védelem megállapításának elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat, továbbá

b) a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek

határidőn belül benyújtott észrevételeinek figyelembe vételével dönt.

(3) Új helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről egyedi védelem esetén írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, továbbá minden esetben a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(4) A helyi védelem megállapítását, illetve a védelem megszüntetését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, illetve a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

8. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

6. Védett értékek megjelölése

9. § (1) A védett értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól látható helyen kifüggesztett - az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni, a következő felirattal: Budapest Főváros XVI. kerület helyi védett érték

(2) A tábla álló vagy fekvő formátumú, A3 vagy A4-es méretű lehet.

(3) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről - a főépítész közreműködésével - a polgármester gondoskodik. A tábla - közterületről látható módon történő - elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, a tábla elhelyezése a tulajdonossal egyeztetett módon és helyen történik.

(4) A helyi védelem tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében.

7. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Helyi védett épületek esetén csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban lévő épületszerkezeti változtatás történhet.

(4) A védett értékek nem bonthatók el.

(5) A védett érték engedélyhez kötött részleges - a karakteréhez nem illő részek - bontása esetén főépítészi szakmai konzultáció lefolytatása szükséges.

(6) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni

a) településképi véleményezési eljárás vagy

b) településképi bejelentési eljárás vagy

c) egyszerű bejelentés alá tartozó vagy építési engedély nélkül, településképi bejelentési eljárás alá nem eső építési tevékenység esetén főépítészi szakmai konzultáció

lefolytatása alapján lehet.

(7) A védett érték eredeti külső megjelenését, azaz

a) az egészének és a részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) az eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

a megalapozó értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(8) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával

kell helyreállítani.

8. A védett értékek nyilvántartása

11. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza

a) a védett ingatlan helyszínrajzát,

b) a védett érték megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,

c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát (sorszámát),

d) a védett érték azonosító adatait,

e) a védelem típusát,

f) a védett érték helymeghatározásának adatait (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó), és

g) a védelem rövid indokolását a megalapozó értékvizsgálat alapján.

(3) A nyilvántartás az alábbiakkal egészíthető ki:

a) a tulajdonos, kezelő, (bérlő) neve, címe,

b) az épület fotódokumentációja,

c) a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslat, örökségvédelmi adatlap,

d) a védett érték felmérési tervei,

e) minden egyéb adat, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart,

f) minden, a védelem alá helyezés során keletkezett ügyirat, a védett értékhez fűződő korlátozások,

g) a védett értékhez kapcsolódó támogatások,

h) a védett érték állapotfelmérésének adatai,

i) a helyreállítási javaslat,

j) a védett értékkel kapcsolatos intézkedések (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

9. A településképi szempontból meghatározó területek

12. § (1) Az Önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területként (a továbbiakban: Mt) jelöli ki az eltérő karakterű területeket, valamint az Mt-ken belül alterületeket határoz meg:

a) Hagyományőrző kertváros (HK),

aa) Hagyományőrző kertvároson belüli 1. alterület (HK/1),

ab) Hagyományőrző kertvároson belüli 2. alterület (HK/2),

ac) Hagyományőrző kertvároson belüli 3. alterület (HK/3),

b) Sokszínű kertváros (SK),

c) Mátyásföldi villák (MV),

d) Modern kertváros (MK),

da) Modern kertvároson belüli 1. alterület (MK/1),

e) Falusias kertváros (FK),

ea) Falusias kertvároson belüli 1. alterület (FK/1),

f) Lakótelepek (LT),

fa) Lakótelepeken belüli 1. alterület (LT/1),

g) Kisvárosias lakóterületek (KL),

ga) Kisvárosias lakóterületeken belüli 1. alterület (KL/1),

gb) Kisvárosias lakóterületeken belüli 2. alterület (KL/2),

gc) Kisvárosias lakóterületeken belüli 3. alterület (KL/3),

gd) Kisvárosias lakóterületeken belüli 4. alterület (KL/4),

ge) Kisvárosias lakóterületeken belüli 5. alterület (KL/5),

h) Intézményi és különleges területek (IK),

ha) Intézményi és különleges területeken belüli 1. alterület (IK/1),

hb) Intézményi és különleges területeken belüli 2. alterület (IK/2),

hc) Intézményi és különleges területeken belüli 3. alterület (IK/3),

hd) Intézményi és különleges területeken belüli 4. alterület (IK/4),

i) Gazdasági jellegű területek (G),

ia) Gazdasági jellegű területeken belüli 1. alterület (G/1),

ib) Gazdasági jellegű területeken belüli 2. alterület (G/2),

ic) Gazdasági jellegű területeken belüli 3. alterület (G/3),

id) Gazdasági jellegű területeken belüli 4. alterület (G/4),

ie) Gazdasági jellegű területeken belüli 5. alterület (G/5),

j) Egyéb, beépítésre nem szánt területek (E),

ja) Egyéb, beépítésre nem szánt területeken belüli 1. alterület (E/1).

(2) A Mt-k és alterületek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

10. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai

13. § (1) A védett értékre előírt településképi követelmény - a védett érték elhelyezkedése szerinti - Mt-re vonatkozó előírással együttesen alkalmazandó. Amennyiben ellentétes, akkor a védett értékre előírt településképi követelményt kell figyelembe venni.

(2) Az általános jellegű településképi követelmények az összes Mt-re vonatkoznak, amennyiben az előírás másképp nem rendelkezik.

(3) Az egyes Mt-re vonatkozó településképi követelmények a kapcsolódó alterületekre is vonatkoznak.

(4) Az alterületekre vonatkozó településképi követelmény kizárólag az alterületre vonatkozik.

IV. Fejezet

A településképi követelmények

11. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során

a) az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók,

b) a meglévő és új épülettömegek arányai, formái illeszkedjenek egymáshoz,

c) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, színei, formái illeszkedjenek egymáshoz.

(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés jellegzetes elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél az épületnek a közterületről látható homlokzatain meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

a) a homlokzat felületképzését;

b) a homlokzat díszítő elemeit;

c) a nyílászárók formáját, anyagát, azok jellegzetes szerkezetét, osztását;

d) a tornácok, verandák kialakítását;

e) a lábazatot, a lábazati párkányt.

(4) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán és felületein antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(5) Helyi védett műtárgyak (H2, H3) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

12. Területi építészeti követelmények

15. § (1) A területi építészeti követelmény tartalmi keretet határoz meg a kerületi építési szabályzat számára.

(2) Közterület alakítási terv készítésének szükségességét a képviselő-testület határozza meg.

16. § (1) Lakókocsi, konténer, mobilház építményként történő elhelyezése és használata - kivéve az ingatlanra vonatkozó, építési engedéllyel rendelkező, vagy az egyszerű bejelentési eljárás alapján a jogszerű építkezés idejét - nem lehetséges.

(2) 30,0 m-nél magasabb épület, építmény elhelyezése nem lehetséges.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő hírközlési építmények magassága kivételes esetben eltérhet az övezetben megállapított legnagyobb épületmagasságtól.

17. § (1) Utcafronti tömör kerítés nem építhető, kivéve,

a) a közúti közlekedési terület (KÖu), kötöttpályás közlekedési területtel (KÖk) határos telekhatáron, olyan egyéb közterület felé, melyen közösségi közlekedési eszköz közlekedik, sarokingatlannál, ha az út szegélye és a kerítés közötti távolság nagyobb mint 3 méter,

b) ha a kerületi építési szabályzat másként rendelkezik.

(2) A KÖu közlekedési célú területek határán, valamint azon közterületek határán, amelyeken tömegközlekedési jármű közlekedik, megengedett olyan tömör kerítés, amely 1,5 m magasság felett, merőleges irányban 50%-ban áttekinthető.

(3) Kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet, kivéve

a) a sportpályát határoló labdafogó hálót, kerítést;

b) ha a kerületi építési szabályzat másként rendelkezik.

18. § (1) A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en új utcát nyitni, a telekstruktúrát megváltoztatni nem lehetséges.

(2) Az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1) a meglevő épületek épületmagassága nem növelhető.

(3) Az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1) belül új kerítés nem építhető, kivéve a technológiai (játszótér, labdafogó) és működési, sportterületi lehatárolásokat.

13. Általános jellegű egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó területekre

19. § (1) Tetőhéjalásként és épületburkolatként nem alkalmazható

a) műanyag hullámlemez,

b) alumínium trapézlemez,

c) nem színezett alumínium,

d) fémlemez, a korcolt és előre gyártott, gyárilag színezett elemes fémburkolat, valamint vörösrézlemez és horganylemez kivételével

e) bitumenes zsindely,

amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(2) Az épületek tetőhéjalásánál - a gazdasági jellegű területek kivételével - csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, antracit, grafit, szürke, réz szín árnyalatai alkalmazhatók, amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó településképi követelmény másként nem rendelkezik.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően újszerű, előre gyártott elemes burkolat, a homlokzaton és tetőfelületen alkalmazható, ha a homlokzattal egységesen kerül kialakításra. Az Mt-ken az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, napsárga, narancs szín, homok- és agyagszín, sárgás tégla színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett a fehér, barna, zöld szín és ezek árnyalati alkalmazhatók. Nyerstégla homlokzati felület esetében a sárga és világos okker tégla, vagy bontott, vágott kisméretű tégla használható.

(4) Tűzfalakra nem reklámcélú tűzfalkép festhető a (3) bekezdés előírásaitól eltérően.

(5) Egy épületen csak egymással harmonikus egységet, színharmóniát alkotó színek alkalmazhatók.

(6) Közterületek felől az adott épület homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

(7) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.

(8) Településképi szempontból meghatározó területeken új gépkocsi behajtó kialakítása vagy átépítése csak térkő burkolattal lehetséges.

(9) A zártsorú beépítésnél a 2. § 7. pontja szerinti épületszélesség nem lehet több 15,0 méternél.

20. § (1) Magastető alkalmazásakor a tető felülnézetének legalább 80%-án 30-45° közötti tetőhajlásszög alkalmazandó, amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik 45°-nál meredekebb fő tetőhajlásszögű épület nem építhető.

(2) Új vagy átalakított, bővített zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.

(3) Ikres, ikres jellegű beépítés esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a közterület felől azonos legyen.

(4) Már kialakult zártsorú beépítésű területen épülő új épület közterület felőli homlokzatmagassága igazodjon a két oldalról szomszédos - az építési övezet előírásainak megfelelő - 1-1 épület magasságához, oly módon, hogy a két épület magasságának számtani középarányát legfeljebb 1,5 m-rel lépheti túl az építési övezetben előírt épületmagasság betartásával.

(5) Lapostetős fő rendeltetésű épület esetén kizárólag lapostetős mellékrendeltetésű épület építhető.

(6) A mellékrendeltetésű épület tetőhajlásszöge egyezzen meg a fő rendeltetésű épület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögével; kiszolgáló épület manzárdtetővel nem építhető.

21. § (1) A technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a KÖu közlekedési célú közterületek, valamint tömegközlekedés útvonalaival határos ingatlanok esetében

a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, valamint egyéb technikai berendezést - a riasztó kültéri egységét kivéve - elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a közterület felőli homlokzati tetőfelületet is) nem lehet,

b) háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy

ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,

bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen

c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) - tetőfelületre történő telepítésnél magastető esetén - az utcai vagy oldalhomlokzati síkon a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.

(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak az előkertben vagy az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

22. § (1) A kert növényzetének kiválasztásakor az őshonos fajokat és azok faiskolai változatait előnyben kell részesíteni. Nem ültethető a 7. mellékletben szereplő növényfaj.

(2) Új épület elhelyezése csak úgy megengedett, ha a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakul ki a szomszédos telkekkel közösen.

(3) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 2,5 m2 szabad földterület biztosításával.

14. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Hagyományőrző kertváros területén (HK)

23. § (1) A Hagyományőrző kertváros (HK) Mt-en 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős, épületek helyezhetők el.

(2) A Hagyományőrző kertvároson belüli 1. alterületen (HK/1) csak 38°-45° közötti nyereg, vagy félnyeregtető-hajlásszög kialakítása megengedett.

(3) A Hagyományőrző kertvároson belüli 2. alterületen (HK/2), valamint a 3. alterületen (HK/3) az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án alakítható ki lapostető.

24. § A Hagyományőrző kertvároson belüli 2. alterületen (HK/2) a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások szerint a 101061/4-/8, 101061/14-/15, valamint a 101061/21-/23 hrsz.-ú telkek hátsókertjén 2 darab ezüst hárs (Tilia argentea) ültetendő a telekhatártól mért legalább 3 m távolságban.

15. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Sokszínű kertváros területén (SK)

25. § A Sokszínű kertváros (SK) Mt-en 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastető, vagy 7°-nál nem nagyobb lejtésű lapostetős épületek helyezhetők el.

16. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Mátyásföldi Villák területén (MV)

26. § (1) A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en vakolt felület esetében sima vakolat alkalmazandó.

(2) A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en félnyeregtetős, lapostetős épület nem létesíthető. Új épület építése esetén a tetőforma 30-45° közötti tetőhajlásszöggel létesüljön. Ettől való eltérés az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án alakítható ki.

(3) A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők.

(4) A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en épületfelújításkor az eredeti épület nyílászáróinak karaktere, anyaghasználata megőrzendő.

17. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Falusias kertváros területén (FK)

27. § (1) A Falusias kertváros (FK) Mt-en - az 1. alterület (FK/1) kivételével - 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épületek helyezhetők el.

(2) A Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1)

a) lapostetős épület nem helyezhető el, a tetőhajlásszög 35-45° között legyen,

b) a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítandó ki,

c) lakóépület esetén az épületszélesség 7,0 méternél nem lehet szélesebb,

d) magastetőn tetőablak felépítménye egymás felett több sorban nem helyezhető el,

e) tetőfedés színe a vörös és a barna árnyalata lehet,

f) oromfalas tetőforma esetében - a közterület felé - csonka kontyolás nem alkalmazható,

g) a Batthány Ilona utcai telekhatártól számított 15,0 m-es mélységén belül nem alkalmazható

ga) tetősíkból kiemelkedő tetőablak,

gb) tetőfelépítmény,

h) a közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető,

i) a hagyományos utcakép megőrzése érdekében a lakóépületek, épületek földszinti padlóvonala a telek eredeti terepszintjéhez képest nem lehet 100 cm-nél magasabban kialakítva.

(3) A Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1) az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos kerítések lehetnek, legfeljebb 30 cm magas lábazattal.

18. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Modern kertváros területén (MK)

28. § A Modern kertvároson belüli 1. alterület (MK/1) építési telkein az előirt zöldfelület legkisebb mértékének legalább 50%-án lombos fával rendelkező háromszintes növényállományt kell kialakítani.

19. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Kisvárosias lakóterületen (KL)

29. § (1) A Kisvárosias lakóterületen belüli 1. alterületen (KL/1) az előkertet csak díszkertként lehet kialakítani.

(2) A Kisvárosias lakóterületen belüli 5. alterületen (KL/5)

a) a 115601/92-115601/101 hrsz.-ú telkek hátsókertjében 2 darab lombos fa ültetendő a telekhatártól mért legalább 5,0 méter távolságban,

b) a 115601/92-115601/101 hrsz.-ú építési telkek esetében telkein belül a területhasználat lehatárolásra csak élő sövény alkalmazható.

20. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Lakótelepek területén (LT)

30. § (1) A Lakótelepek (LT) Mt egységet képező részén az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak egységes építészeti koncepció alapján lehetséges.

(2) A Lakótelepeken (LT) Mt-en az egyes lakóépületeken

a) a lakások homlokzati nyílászáróinak anyaga, színe,

b) a bejáratok, előtetők, erkélyek, korlátok és télikertek anyaga, karaktere

azonos kell, hogy legyen.

(3) A Lakótelepek (LT) Mt-en részleges hőszigetelés is végezhető, amennyiben az legalább egy-egy teljes homlokzati felületre kiterjed.

(4) A Lakótelepek (LT) Mt-en épületek homlokzatán külső szerelt kémény, légcsatorna 1,0*1,5*0,5 méternél nagyobb gépészeti berendezés nem helyezhető el.

21. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Gazdasági jellegű területeken (G)

31. § (1) A Gazdasági jellegű területek (G) Mt-en a 19. § (2)-(3) bekezdésben megfogalmazott általános jellegű egyedi építészeti követelménytől eltérően használhatók élénk színek.

(2) A Gazdasági jellegű területek (G) Mt-en a 19. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános jellegű egyedi építészeti követelményétől eltérően használható minőségi trapézlemez.

(3) A Gazdasági jellegű területek (G) Mt-en a 20. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános jellegű egyedi építészeti követelményétől eltérően 30°-nál alacsonyabb tetőhajlásszögű magastető és lapostető is alkalmazható.

32. § (1) A Gazdasági jellegű területeken belüli 1. alterületen (G/1) elsősorban ültetendő lombos fák:

a) Budapesti út mentén:

aa) kocsányos tölgy (Quercus robur),

ab) korai juhar (Acer platanoides),

ac) kínai körte (Pyrus calleryana)

ad) zselnicemeggy (Prunus padus).

b) egyéb területen légszennyezést tűrő növényzet.

A Gazdasági jellegű területeken belüli 2. alterületen (G/2) az előírt zöldfelületek legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(2) A Gazdasági jellegű területeken belüli 4. alterületen (G/4) a parkolók és a belső utak fásítása csak előnevelt, legalább kétszer iskolázott útsorfa méretű faegyedekkel létesíthető.

(3) A Gazdasági jellegű területeken belüli 4. alterületen (G/4) az építési telkek határán - a Pirosrózsa és a Bányai Elemér utca felé - legalább 10 méter széles sávban háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(4) A Gazdasági jellegű területeken belüli 5. alterületen (G/5) az építési telkek zöldfelületén a következő faegyedek alkalmazhatók:

a) juhar fajták (Acer sp.)

b) kőris fajták (Fraxinus sp.)

c) hárs fajták (Tilia sp.)

d) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)

e) csörgőfa (Koelreuteria paniculata)

f) japán akác (Sophora japonica)

g) fekete fenyő (Pinus nigra).

22. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Intézményi és Különleges területeken (IK)

33. § (1) Az Intézményi és különleges terület (IK) Mt-en a 20. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános egyedi építészeti követelménytől eltérően 30°-nál alacsonyabb tetőhajlásszögű tető is alkalmazható.

(2) Az Intézményi és különleges terület (IK) Mt-en belüli 4. alterületen (IK/4) épület egy azonos síkban lévő homlokzati hossza nem lehet több 30 méternél. Egy homlokzati síknak számít a homlokzat 4 m mélységet meg nem haladó eltolása.

(3) Az Intézményi és különleges területen belüli 4. alterületen (IK/4) a (2) bekezdés szerinti, legfeljebb 30 m hosszúságú homlokzati síkot követően - legalább 6 m hosszon - a homlokzatmagasság legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) Az Intézményi és különleges terület (IK) Mt-en a 19. § (2)-(3) bekezdésben megfogalmazott általános jellegű egyedi építészeti követelménytől eltérően használhatók élénk színek.

34. § (1) Az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1) a parkolók területe kizárólag elemes burkolattal alakítható ki.

(2) Az Intézményi és különleges területen belüli 2. alterületen (IK/2) lévő értékes növényzet védelméről gondoskodni kell, funkciója megőrzendő, növényzete felújítandó. A területen lévő növényállomány felújítása során, dendrológiailag értékes előnevelt fákat szükséges telepíteni.

(3) Az Intézményi és különleges területen belüli 3. alterületen (IK/3) az utak menti fasorok kialakításánál és kiegészítésénél a következő fafajok alkalmazandók:

a) a Bányai Elemér és a Zalavár utcában ezüst hárs (Tilia argentea),

b) a Pirosrózsa utcában közönséges platán (Platanus x. acerifolia).

(4) Az Intézményi és különleges területen belüli 4. alterületen (IK/4) a szomszédos lakótelkek felé - szilárd burkolat nélkül, háromszintes növényállománnyal - kialakítandó zöldsávban legalább kétszer iskolázott, útsorfa méretű faegyedek telepítendők a következő fafajok alkalmazásával:

a) a Fábián és a Gyula utca menti lakótelkek felé

aa) juhar fajták (Acer sp.),

ab) szivarfa fajták (Catalpa sp.),

ac) kőris fajták (Fraxinus sp.),

ad) körte fajták (Pyrus sp.).

ae) hárs fajták (Tilia sp.),

b) a Miklós utca menti lakótelkek felé

ba) berkenye fajták (Sorbus sp.),

bb) alma fajták (Malus sp.),

bc) galagonya fajták (Crataegus sp.),

bd) körte fajták (Pyrus sp.),

be) nyír fajták (Betula sp).

(5) Az Intézményi és különleges területen belüli 4. alterületen (IK/4) felszíni parkolók esetében legalább kétszer iskolázott útsorfa méretű faegyedek telepítendők a következő fafajok alkalmazásával:

a) szivarfa fajták (Catalpa sp.),

b) berkenye fajták (Sorbus sp.),

c) hárs fajták (Tilia sp.),

d) körte fajták (Pyrus sp.).

23. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Egyéb, beépítésre nem szánt területeken (E)

35. § (1) Egyéb, beépítésre nem szánt területeken (E) Mt-en - a kertes mezőgazdasági terület, a különleges beépítésre nem szánt terület és a birtokközpontok kivételével - kizárólag faoszlopos tartószerkezetű, drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

(2) Az Egyéb, beépítésre nem szánt területeken belüli 1. alterületen (E/1) kizárólag őshonos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

24. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

36. § (1) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal létesíthető.

(2) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.

(3) Egy-egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon - ha a műszaki feltételek engedik a közlekedés biztonságának figyelembevételével - fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő.

(4) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, legalább 2,5 m2 szabad földterület biztosításával.

(5) Nem ültethető a 7. mellékletben szereplő növényfaj.

37. § A Hagyományőrző kertvároson belüli 2. alterületen (HK/2) a meglévő utcai fasor kiegészítése korai juhar (Acer platanoides) fajtáival történhet.

38. § (1) A Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1) a Batthyány Ilona utcában a fasorok kiegészítését legalább kétszer iskolázott, a meglévő fák fajtájával azonos vagy ahhoz illeszkedő faegyedekkel kell elvégezni a következő fafajok alkalmazásával:

a) Tabódy Ida térnél: lepényfa (Gleditsia triacanthos ’Sunburst’),

b) Négylovas utca és Vidámvásár utca közti szakasz páratlan oldalán gömbkőris (Fraxinus ornus ’Mecsek’),

c) egyéb közterületi szakaszokon: Szent István hárs (Tilia sp. ’Szent István’) fajta, díszkörte (Pyrus calleryana ’Chanticleer’).

(2) A Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1) az utak menti nyílt árkok feletti gépjármű behajtó csatlakozások utcánként azonos térkővel történő kialakításúak legyenek.

39. § (1) A Kisvárosias lakóterületen belüli 2. és 3. alterületen (KL/2, KL/3) a közterületi fasorok egyedei 6,0 méteres tőtávolságra telepítendők. A fasorokban és a háromszintű zöldfelület kialakítása során a következő fafajok alkalmazandók:

a) ezüst hárs (Tilia argentea),

b) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis),

c) japán akác (Sophora japonica),

d) csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

(2) A Kisvárosias lakóterületen belüli 4. alterületen (KL/4) belül a lakóutakat szakaszosan fásítással és zöldsávval kell ellátni. A fásítás mértéke 20 db lombos fa / 100 fm. A fákat szakaszosan, kétoldalt váltakozva is lehet telepíteni a (3) bekezdésben szereplő, határoló utcák kivételével.

(3) A Kisvárosias lakóterületen belüli 4. alterületet (KL/4) határoló utak melletti fasorok kialakításánál a következő, legalább kétszer iskolázott fafajok alkalmazandók:

a) ezüst hárs (Tilia argentea),

b) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis),

c) japán akác (Sophora japonica),

d) csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

(4) A Kisvárosias lakóterületen belüli 4. alterületen (KL/4) a Léva utcát és a (103772/15) hrsz. utcát kétoldali fásítással kell ellátni, a meglévő fák megőrzésével.

(5) A Kisvárosias lakóterületen belüli 4. alterületen (KL/4) közkert kialakítása esetén, annak határán intenzív zöldsáv létesítendő, háromszintes növényállomány telepítésével a közkert területén.

(6) A Kisvárosias lakóterületen belüli 5. alterületen (KL/5) a közterületi fasorok egyedei 6,0 méteres tőtávolságra telepítendők. A fasorokban a következő, legalább kétszer iskolázott fafajok alkalmazandók:

a) ezüst hárs (Tilia argentea),

b) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis),

c) japán akác (Sophora japonica),

d) csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

Az utcai fasor esetében egy-egy tömb melletti szakaszon egy fafaj alkalmazandó.

(7) A Kisvárosias lakóterületen belüli 5. alterületen (KL/5) a Vágás és az Olló utca felé építési telkenként egy gépjármű behajtó csatlakozás alakítható ki, legfeljebb 3,5 m szélességgel, kivétel, ha intézményi funkció létesül. Több lakás esetén, telkenként legfeljebb két gépjármű behajtó létesíthető, összevonva legfeljebb 6,0 m szélességben.

40. § (1) A Lakótelepeken belüli 1. alterületen (LT/1) a Veres Péter út mentén egységes kor- és fajösszetételű, legalább kétszer iskolázott, 5 m-es magasságot meg nem haladó faegyedekből álló fasor telepítendő.

(2) A Lakótelepeken belüli 1. alterületen (LT/1) meglévő fasorok, azonos fajtájú, legalább kétszer iskolázott faegyedekkel pótlandóak:

a) Zsélyi Aladár u. mentén,

b) Jókai Mór u. mentén,

c) Mészáros József u. mentén.

(3) A Lakótelepeken belüli 1. alterületen (LT/1) a felszíni parkolóknál négy parkolóhelyenként legalább 1 db nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítendő, minimum 2,5 m2 szabad földterület biztosításával.

41. § Az Intézményi és különleges területen belüli 2. alterületen (IK/2) utak melletti fasorok legalább kétszer iskolázott, egységes fajtájú és korú, útsorfa méretű faegyedekkel telepítendők.

42. § (1) A Gazdasági jellegű területeken belüli 3. alterületen (G/3) az utak menti fasorok kialakításánál a következő, legalább kétszer iskolázott faegyedek telepítendők a következő fafajok alkalmazásával:

a) ezüst hárs (Tilia argentea),

b) ostorfa (Celtis occidentalis),

c) japán akác (Sophora japonica),

d) csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

(2) A Gazdasági jellegű területeken belüli 4. alterületen (G/4) az utak menti fasorok kialakításánál és kiegészítésénél a következő fafajok alkalmazandók:

a) a Bányai Elemér utcában ezüst hárs (Tilia argentea),

b) a Pirosrózsa utcában közönséges platán (Platanus x acerifolia).

(3) A Gazdasági jellegű területeken belüli 4. alterületen (G/4) a közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa méretű faegyedekkel létesíthető.

(4) A Gazdasági jellegű területeken belüli 5. alterületen (G/5) az utak szabályozási szélességén belül folyamatos zöldsávot kell kialakítani, a meglévő zöldsávokat meg kell őrizni.

(5) A Gazdasági jellegű területeken belüli 5. alterületen (G/5) az utak menti fasorok kialakításánál és kiegészítésénél legalább kétszer iskolázott, a meglévő fák fajtájával azonos, vagy ahhoz illeszkedő faegyedek telepítendők. Új fasorok létesítésekor a következő fafajok alkalmazandók:

a) juhar fajták (Acer sp.),

b) galagonya fajták (Crataegus sp.),

c) kőris fajták (Fraxinus sp.),

d) berkenye fajták (Sorbus sp.),

e) hárs fajták (Tilia sp.),

f) csörgőfa (Koelreuteria paniculata),

g) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis),

h) japán akác (Sophora japonica).

43. § Az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1) a közterületi fasorok egyedei 8,0 méteres tőtávolságra telepítendők. Fasor csak várostűrő, többször iskolázott, útsorfa méretű faegyedekkel létesíthető:

a) a Diósy Lajos utca szakaszán a meglévő fasor - a fasornak megfelelő fafajjal közönséges platán (Platanus x acerifolia) - kiegészítendő,

b) a sétáló utca teljes hosszában kiegészítendő a meglévő fasor,

c) az Újszász utca és a Bökényföldi út területén lévő szakaszán fasor telepítendő,

d) a Táncsics Mihály utcában ostorfa fajták (Celtis sp.) telepítendők,

e) a Hunyadvár és a Bökényföldi utcában közönséges platán (Platanus x acerifolia) telepítendő,

f) az Újszász utcában közönséges platán (Platanus x acerifolia) vagy hárs fajták (Tilia sp.) telepítendők.

44. § Az Egyéb, beépítésre nem szánt terület (E) Mt-en kialakítandó főutak (Külső keleti körút, Nógrádverőce út, Simongát utca) területén - legalább összefüggő útszakaszonként - azonos korú és fajtájú faegyedek alkalmazásával, legalább 6,0 méteres tőtávolsággal, kétoldali fásítást kell végezni.

25. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

45. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 5 méterenként 1 db cégtábla helyezhető el.

(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t, kivéve a Gazdasági jellegű (G), valamint az Intézményi és különleges területek (IK) Mt-eken. A Gazdasági jellegű (G), valamint az Intézményi és különleges területek (IK) Mt-eken a cégtábla és egyéb grafikai elem együttes mérete nem haladhatja meg a 4 m2-t.

(3) Cégtábla és egyéb grafikai elemek homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság és a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki.

(4) Új épület létesítésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el.

(5) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falsíkon belül, takartan kell vezetni. Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése legalább 2,50 méteres magasságban lehetséges.

46. § A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en és az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1) a kerítéseken, továbbá közpark területfelhasználású területen a 0,5 m2-t meghaladó méretű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

26. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

47. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(3) Reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) A reklámhordozók közötti minimális távolság 50 m. Ez az előírás nem vonatkozik utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) Közérdekű molinó, a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével, molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(7) A kerület területén reklámhordozó célból kioszk nem létesíthető.

(8) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területeken.

(9) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés - az utasváróban elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével - nem helyezhető el.

48. § Régészeti érdekű, fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el. Az adott terület fokozott védelmi besorolása szerinti jelleget nem befolyásoló, reklámnak nem minősülő információs cél vagy funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezhető.

49. § (1) Közterületeken és köztulajdonban levő ingatlanokon, az alábbi területfelhasználási egységek esetén reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni kizárólag utcabútor alkalmazásával lehet:

a) Ln-T nagyvárosias, telepszerű lakóterületen,

b) Ln-3 nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterületen,

c) Lk-T kisvárosias telepszerű lakóterületen,

d) Vi-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló lakóterületen,

e) Vi-3 Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító területen,

f) Vt-H Kiemelt jelentőségű helyi központ területen.

(2) Közterületeken és köztulajdonban levő ingatlanokon, az alábbi területfelhasználási egységek esetén reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni kizárólag funkcionális utcabútor elhelyezésével lehet az Lk-2 Kertvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterületen.

(3) Magánterületen levő ingatlanokon reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni nem lehet, kivéve a vasútállomás és buszállomás területén.

(4) A területfelhasználási egységek szerint reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályokat a 8. melléklet tartalmazza.

50. § (1) A 49. § (1)-(3) bekezdés szerinti területeken kizárólag olyan, funkcionális utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület besorolása szerinti jellegét nem befolyásolja.

(2) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés - az utasváróban elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével - nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés információ közzétételére alkalmas felületének legfeljebb egyharmadán tehető közzé reklám. Más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetét, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(4) Utcabútor az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő, közérdekű információ közlésére is létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő információk.

(5) Az utcabútor felületének legfeljebb egyharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább kétharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell tartalmazzon.

51. § (1) A közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon csak olyan reklám, illetve plakát reklámhordozó helyezhető el, amelynek kialakítása kielégíti a következő feltételeket:

a) horganyzott és szinterezett acélból vagy szinterezett alumíniumból,

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközön,

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön,

valósul meg.

(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú (statikus, melegfehér színű) fényforrások használhatók.

(3) Reklámhordozó egymástól számított 2 méteres távolságon belül - ide nem értve az ugyanazon a funkcionális utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését - sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(4) Reklám elhelyezése ragasztással tilos.

52. § (1) Közművelődési intézmény a polgármesterhez benyújtott településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti közművelődési célú reklámhordozó létesítését.

(2) A létesítés és fenntartás költségeinek fedezetéért a közművelődési célú reklámhordozót használó közművelődési intézmény felel. A közművelődési célú reklámhordozókra a 48. § és az 51. §-ban előírtakat nem kell alkalmazni.

27. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

53. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az Egyéb, beépítésre nem szánt területek (E) Mt-ek, kivéve a védett természeti terület (Naplás-tó) területét.

(2) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas, nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

a) a Mátyásföldi villák (MV) Mt-en,

b) a Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1),

c) a Modern kertvároson belüli 1. alterületen (MK/1),

d) a temetők területén.

(3) Új hálózat létesítésekor, illetve meglévő kiváltásakor az energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózatot földkábeles formában kell kialakítani

a) a Hagyományőrző kertvároson (HK),

b) a Sokszínű kertváros (SK),

c) a Mátyásföldi villák (MV),

d) a Modern kertváros (MK),

e) a Falusias kertváros (FK),

f) a Lakótelepek (LT),

g) a Kisvárosias lakóterületek (KL),

h) az Intézményi és különleges területek (IK),

i) a Gazdasági jellegű területek (G)

településképi szempontból meghatározó területein és alterületein.

(4) A meglévő energia ellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat 2027-ig földkábeles megoldásra kell átalakítani.

54. § (1) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el

a) a Hagyományőrző kertváros (HK),

b) a Sokszínű kertváros (SK),

c) a Mátyásföldi villák (MV),

d) a Modern kertváros (MK),

e) a Falusias kertváros (FK),

f) a Lakótelepek (LT),

g) a Kisvárosias lakóterületek (KL),

településképi szempontból meghatározó területein és alterületein.

(2) Önálló tartószerkezetre telepített antenna - a tartószerkezettel együtt - nem lehet magasabb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értének kétszerese, de legfeljebb 20,0 méter a vegyes területfelhasználású területeken.

(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna tartószerkezete rácsos tartó nem lehet.

(4) Beépítésre nem szánt területeken antennát csak a közúti közlekedési célú (KÖu) területfelhasználási egység határától számított, az antenna magasságának legalább a másfélszeres távolságra lehet csak telepíteni.

55. § (1) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

a) a Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1),

b) az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1),

c) a Modern kertvároson belüli 1. alterületen (MK/1),

d) a kisvárosias lakóterület területfelhasználási egység területén - a kisvárosias, telepszerű lakóterület kivételével -,

e) a helyi védett értéken,

f) a közparkokban, a közkertekben, a játszótereken,

g) a temetők területén és

h) a védett természeti terület (Naplás-tó) területén.

(2) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna az épületmagasságot legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg a

a) kertvárosias területfelhasználási egység területén,

b) kisvárosias és nagyvárosias, telepszerű területfelhasználási egység területén.

V. Fejezet

A településképi-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

28. A szakmai konzultáció szabályai

56. § (1) Az önkormányzat a településképi-védelmi tájékoztatás, a településképi arculati kézikönyv vonatkozó elemeinek megismertetése, valamint a településképi követelmények betartása érdekében szakmai konzultáció lehetőségét biztosítja.

(2) A szakmai konzultáció folyamata az ügyfél által a főépítészhez benyújtott kérelemre indul.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat.

(4) A szakmai konzultáció a kerületi főépítésszel szóban történik.

(5) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.

(6) A konzultációról készült emlékeztetőt a kerületi főépítész nyilvántartásba veszi.

29. A szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

57. § Az építtetőnek vagy megbízottjának szakmai konzultációt kell kérni, ha

a) helyi védett érték részleges - a karakteréhez illő részek - bontását,

b) helyi védett érték külső

ba) felújítási,

bb) helyreállítás,

bc) bővítési, továbbá

c) a védett építmény

ca) jellegét, megjelenését bármely módon érintő,

cb) az építési telkének terepviszonyait és

cc) az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát

kívánja megkezdeni és végezni.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

30. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

58. § A településképi véleményezési eljárás célja Budapest Főváros XVI. kerület városképi, építészeti értékeinek védelme és a helyi adottságok figyelembevételével igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött építési munkákkal kapcsolatban a városképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.

59. § (1) Településképi véleményezési eljárás (a továbbiakban: véleményezési eljárás) lefolytatása kötelező minden természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, aki

a) jogszabályban rögzített építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez vagy azzal összefüggésben lévő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást lefolytatása előtt áll a (2) bekezdésben felsorolt esetekben.

(2) Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési engedélyezési eljárások:

a) Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén történő új építmény építésére vonatkozó engedélyezés,

b) a kisvárosias lakóterület területfelhasználási egység területén minden építési engedélyhez kötött építési tevékenység,

c) az 2. mellékletben szereplő épületek, építmények tömegét, homlokzatát, építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató építési engedélyezés,

d) a közúti közlekedési terület (KÖu), a kötöttpályás közlekedési területtel (KÖk) határos ingatlanokra tervezett építmény(ek) építési engedélyezése, valamint

e) az 2. mellékletben szereplő épületek, építmények építési telkével szomszédos építési telekre vonatkozó építési engedélyezés, amennyiben az utcai homlokzatra kihatással van,

f) közúti közlekedési terület (KÖu) közterületekkel határos építési telkek utcai homlokzatot, tetőt érintő, valamint a (KÖu) közterületről látható egyéb homlokzati szakaszt, tetőt érintő beavatkozás építési engedélyezése esetén.

(3) A véleményezési eljárás nem vonatkozik azon engedélyezési eljárásokra:

a) amely a központi, illetve a területi építészeti-műszaki tervtanács hatáskörébe tartozik, valamint

b) amelynél az építtető az összevont telepítési eljárást, és ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

31. A településképi véleményezési eljárás szabályai

60. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz a kérelmező (építtető) két példányban papír alapú kérelmet nyújt be, és az építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

(2) A polgármester a településképi véleményét

a) az 59. § (2) e), f) esetekben a kerületi főépítész,

b) az 59. § (2) a)-d) esetekben a helyi építészeti-műszaki szakmai tervtanács

szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül elektronikus formában megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá feltölti az elektronikus tárhelyre. A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

a) javasolja engedélyezésre (feltétellel vagy anélkül)

b) nem javasolja engedélyezésre, amennyiben

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi követelményeknek.

(4) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

32. A településképi véleményezés szempontjai

61. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

a) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés és az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése,

b) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,

c) a tervezett beépítés nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

d) a tervezett rendeltetés - illetve az azzal összefüggő használat - sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, illetve zavarja indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok és a környezet rendeltetésszerű használatát,

e) a tervezett beépítés teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat, a helyi védett érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

f) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak városképi megjelenése megfelelő-e,

i) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését,

j) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs, valamint épületgépészeti berendezések elhelyezése és kialakítása,

k) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,

l) a közterület mentén az épület kialakításának módja és feltételei,

m) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítása.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

33. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

62. § (1) Településképi bejelentési eljárás (a továbbiakban: bejelentési eljárás) lefolytatása kötelező minden természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, aki

a) jogszabályban rögzített építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végez vagy kíván végezni, illetve azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, valamint

b) a kerület közigazgatási területén reklámberendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki, önálló reklámhordozót tartó berendezést épít, meglévőt felújít, helyreállít, átalakít, korszerűsít, bővít, megváltoztat,

c) meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.

(2) A 64. §-ban foglalt területeken településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a felsorolt építési munkák közül:

a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,

b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,

c) meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése esetén,

d) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése esetén, melynek magassága a 6,0 métert nem haladja meg,

e) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

f) az épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása esetén,

g) a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m2 alapterületet,

h) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése esetén, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 méter gerincmagasságot,

i) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

j) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 méter magasságot, valamint urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése esetén,

k) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 métert,

l) emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 métert

m) a 6,0 méter vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,

n) kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,

o) napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése esetén,

p) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő- és tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén,

q) zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése esetén, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg,

r) a legfeljebb 2,0 méter mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti használat

a) telephely bejelentési vagy engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a meglévő vagy korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (zaj, légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsiforgalmat illetve,

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

bd) az állattartás céljára szolgáló rendeltetés módosítása esetén,

be) nem lakás funkcióból lakás vagy szállás jellegű rendeltetés jön létre.

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet.

(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésekre vonatkozó kötelezettséget ír elő.

(5) A 64. §-ban foglalt területeken településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, a következő reklámhordozók, cégtábla és címtábla elhelyezéséhez:

a) az építési telkek területére, az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kapujára, támfalára rögzített cég-, címtábla, cégnév, egyedi tájékoztató tábla, kirakat, reklámfelületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva,

b) közterületen vagy beépítésre szánt területen hirdető tábla, hirdető vitrin, plakát-tartó, illetve hordozó berendezés, totemoszlop, Citylight berendezés, reklámkorlát, transzparens,

c) a beépítésre nem szánt területeken cégtábla, egyéb grafikai elem, hirdető tábla, hirdetővitrin, plakát-tartó, illetve hordozó, reklámtábla, integrált információ-hordozó totemoszlop, hirdetőoszlop, Citylight berendezés, transzparens.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használati szerződés megkötésére csak a településképi eljárás lefolytatását követően történhet, a hatósági határozat feltételeinek rögzítésével.

(7) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a vonatkozó építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló - az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési munkák esetén, ha

a) a 2. mellékletben szereplő építményekhez, valamint

b) a közúti közlekedési terület (KÖu) területfelhasználású közterületen, közterületekhez

kapcsolódó építési telken történt.

63. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési munkák vonatkozásában

a) a kisvárosias lakóterület területfelhasználású területeken a 62. § (2) bekezdés a)-h); k)-p); és r) pontjaiban,

b) a kertvárosias lakóterület területfelhasználású területen

ba) a közúti közlekedési területtel (KÖu) határos építési telkek esetében - a közterület felől látható esetben - a 62. § (2) bekezdés a)-b), d)-i), k)-n) és p) pontjaiban foglalt építési munkák során,

bb) csak az általános közterülethez kapcsolódó építési telkek esetén, a közterület felőli homlokzaton a 62. § (2) bekezdés d), g), pontja, valamint 5,0 méternél kisebb előkert esetén az e) pontban foglalt építési munkák során, valamint

bc) templom funkció esetében a 62. § (2) bekezdés j) pontban foglalt építési munkák során,

c) a nagyvárosias lakóterület és a kisvárosias, telepszerű lakóterület területfelhasználású területeken

ca) a 62. § (2) bekezdésének a)-h); k)-n) és p)-q) pontjaiban foglalt építési munkák során, valamint

cb) templom funkció esetében a 62. § (2) bekezdés j)-l) pontban foglalt építési munkák során,

d) a vegyes (intézményi és kiemelt jelentőségű helyi központ terület), valamint a nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős különleges területek esetében a 62. § (2) bekezdésének a)-h) és k)-r) pontjaiban foglalt építési munkák során,

e) a közúti közlekedési területek (KÖu) és általános közterületek esetében, a 62. § (2) bekezdésének a)-e), g)-h), k)-q) pontjában foglalt építési munkák során,

f) a 2. mellékletben felsorolt épületek, építmények és a fővárosi védettségű épületek, építmények esetében a 62. § (2) bekezdés a)-r) pontjaiban foglalt építési munkák során,

g) a gazdasági terület, a különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználású területek közterületi telekhatártól mért 50,0 méter távolságon belül, a 62. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt építési munkák során,

h) a temető területek esetében a 62. § (2) bekezdés a), d), g), j)-l), n) pontjaiban foglalt építési munkák során.

64. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása vonatkozásában

a) a 62. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendeltetés megváltozása esetén, kivéve a gazdasági terület, a különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználású területeken,

b) a nagyvárosias telepszerű, a kisvárosias lakóterület területfelhasználású területeken; a kertvárosias lakóterületeken; a vegyes (intézményi és kiemelt jelentőségű helyi központ terület), valamint a nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős különleges területeken a 62. § (3) bekezdés a)-c) pontjában foglalt előírásokat érintő rendeltetésmódosítás esetén.

65. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklámok elhelyezése tekintetében a 48. §-53. §-ban foglalt tevékenységek esetében.

34. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

66. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott - papír alapú - bejelentésre indul. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a tevékenység jellegét:

ca) a folytatni kívánt építési tevékenység megjelölését,

cb) reklám elhelyezés megjelölését,

cc) rendeltetés változás megjelölését,

d) a c) pont szerinti tevékenység helyét, a telek helyrajzi számát,

e) a tevékenység megvalósításának tervezett időtartamát,

f) a tevékenység tervezett időtartamát.

(3) A bejelentéshez mellékelt (értékelhető műszaki tartalommal és előadásmóddal készített) dokumentációnak - a kérelem tárgyának megfelelően - tartalmazni kell:

a) a műszaki leírást a telepítésről, az építészeti kialakításról,

b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

c) alaprajzot,

d) homlokzatot,

e) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.

(4) A (2) bekezdés cb) pont szerinti reklám elhelyezési tevékenység esetében - közterületi elhelyezés esetén - a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajz és fotómontázs is szükséges.

(5) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges kérelmet az 5. melléklet tartalmazza.

67. § (1) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklám elhelyezést vagy rendeltetésváltozást - kikötéssel vagy anélkül - tudomásul veszi, a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a vonatkozó jogszabályban meghatározott, valamint e rendeletben rögzített formai és tartalmi követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve a reklám illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetésváltozás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, és a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(2) A településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(3) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését az önkormányzat főépítésze készíti elő.

68. § (1) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének és folytatásának jogkövetkezményire, ha a bejelentés

a) nem felel meg a vonatkozó jogszabályokban és e rendeletben meghatározott követelményeknek, illetve műszaki előadásmódjában egyértelműen nem bírálható el,

b) a tervezett építési tevékenység reklám, reklámozás nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetésváltozás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve a bejelentés, dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(2) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását.

(3) A polgármester döntésével szemben a bejelentő ügyfél a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületéhez fellebbezést nyújthat be.

69. § (1) A hatósági határozatban foglalt tevékenység érvényességi ideje:

a) építési tevékenység esetén egy vagy két év, vagy a hatósági határozat szerinti konkrét tevékenység működési ideje,

b) a reklámozás időtartama legfeljebb 2 év,

c) a rendeltetésmódosítás időtartama 1 év vagy 2 év, vagy a hatósági határozatban szereplő tevékenység működési ideje, vagy határidő nélküli lehet.

(2) A határozatban foglalt érvényességi idő lejártakor új településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

(3) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, illetve - e rendeletben rögzített - a hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások bejelentésének elmulasztása esetén, illetve végre nem hajtása esetén, a magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő, ismételhető bírság szabható ki.

70. § E rendelet szerinti bejelentési eljárásra kötelezett tevékenység a 67. § (2) bekezdés szerinti hatósági határozat birtokában kezdhető meg, ha más hatósági engedély nem szükséges.

VIII. Fejezet

A településképi kötelezés

35. A településképi kötelezési eljárás szabályai

71. § (1) Településképi kötelezési eljárás (a továbbiakban: kötelezési eljárás) célja a kerületi építészeti értékek, településkép védelme érdekében a településképi követelmények betartása, a meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása.

(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a helyi védelem alatt álló, bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkákkal és rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása

a) a bejelentés elmulasztásával vagy

b) a polgármesternek a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy

c) a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével

történt.

72. § A polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti:

a) a településképet rontó reklámok, cégérek, hirdető-berendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, ha azok,

aa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

ab) műszaki állapota nem megfelelő,

ac) tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,

ad) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,

ae) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a településképi látványba,

af) elhelyezésére bejelentés nélkül került sor, valamint ha

ag) a bejelentő a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette;

b) a helyi védett értékkel összefüggő kötelezettségek teljesítését, ha a védett érték

ba) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,

bb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

bc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, a településképet.

73. § A kötelezési eljárásban a polgármester kötelezheti az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az új rendeltetés szerinti használat felfüggesztésére, a reklámok, cégérek megszüntetésére, illetve az igazolásban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére.

74. § (1) A kötelezési eljárás kérelemre vagy hivatalból folytatható le.

(2) Kérelemre folytatott eljárás szabályai:

a) a kötelezési eljárás lefolytatását minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kérelmezheti,

b) a polgármesternek benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell

ba) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területével való érintettségét,

bb) a kérelmezendő kötelezési eljárás indoklását.

c) a polgármester a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül értesíti a kérelmezőt

ca) a kötelezési eljárás megindításáról, vagy

cb) a kérelem (érdemi vizsgálat nélküli vagy érdemi vizsgálat utáni) elutasításáról, melyet megindokol.

d) a kötelezési eljárás megindítása után az eljárás szabályai a hivatalból történő eljárás szabályaival megegyeznek.

(3) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:

a) a polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást az ingatlan tulajdonosának értesítésével az eljárás megindításáról, valamint 10 napon belüli nyilatkozattételre való felhívással;

b) a hatósági eljárás vonatkozó előírásai alapján történik.

75. § (1) A polgármester a településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság (településképi bírság) kivetését rendelheti el.

(2) A településképi bírságot a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a részbeni nem végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke, azaz

a) a jogsértéssel okozott hátrány (ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét),

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,

d) a jogsértő állapot időtartama,

e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlya,

alapján kell kiszabni.

(3) A településképi bírság ismételhető.

(4) A településképi bírság

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100 000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100 000, legfeljebb 500 000 forint.

36. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei

76. § A településképi követelmények megszegésének esetei:

a) az ingatlan tulajdonosa elmulasztja e rendelet rendelkezései ellenére a településképi eljárás kezdeményezését a rendeletben meghatározott bármely esetben: kötelezés (elbontásra, felújításra, átalakításra).

b) az ingatlan tulajdonosa a bejelentés - feltétellel vagy anélkül történő - tudomásul vétele ellenére másként végzi a tevékenységet: kötelezés (elbontásra, felújításra, átalakításra).

c) az ingatlan tulajdonosa tiltás ellenére településképi követelmény megsértésével végzi a tevékenységet: kötelezés (elbontásra, felújításra, átalakításra).

77. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy

b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi kormányhivatalt.

IX. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

37. A védett építmények fenntartásának támogatása

78. § (1) Az Önkormányzat a kerület építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való eredeti megjelenésben történő megtartása, fenntartása, védelme, megóvása és jó karbantartottságának biztosítása érdekében, valamint az ezek felújításához, helyreállításához a városképi jelentőségű épületek és építmények felújításának, helyreállításának önkormányzati támogatása (továbbiakban: VÖT) keretében nyújt segítséget.

(2) Az VÖT elsősorban a 2. melléklet szerinti védett értékek eredeti megjelenésében történő megtartásához, fenntartásához, védelméhez, megóvásához és jó karbantartottságának biztosításához szükséges anyagi fedezet kiegészítése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosít.

79. § A VÖT a védett érték

a) állagmegóvására,

b) az eredeti állapotukban való megjelenést biztosító homlokzat, nyílászárók és tető kialakítására, felújítására,

c) az eredeti állapot visszaállítását célzó külső megjelenést felújító rekonstrukcióra,

d) stílusidegen építmények bontására, illetve a belső szerkezeti elemek állagmegóvására, felújítására, rekonstrukciójára, amennyiben ezek az épület védendő homlokzatát illetve tetőszerkezetét érintik,

e) valamint belső építészeti elemek állagmegóvására, felújítására, rekonstrukciójára nyújtható.

80. § (1) A VÖT pénzügyi forrása (a továbbiakban: az Alap):

a) az Önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,

b) a magyar és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,

c) a vállalkozók és magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető úgy határozott,

d) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok,

e) egyéb bevételek,

f) az Önkormányzat által kiszabott és behajtott bírságok összege.

(2) Az Alapot az Önkormányzat képviselő-testülete a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletében határozza meg.

(3) Az Alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni. A védett értékek fenntartásához, felújításához az önkormányzat

a) a VÖT keretein belül támogatást nyújt, valamint

b) az építési munkák végzésének idejére az azzal kapcsolatosan fizetendő közterület-használat díjat elengedi.

38. A VÖT és az Alap felhasználása

81. § (1) A VÖT vissza nem térítendő támogatás, amely pályázati úton nyerhető el.

(2) Pályázni a 2. mellékletben szereplő védett érték valamennyi tulajdonosának (továbbiakban: pályázó) együttes jognyilatkozatával kizárólag az e rendelet 3. melléklete szerinti űrlapon lehet.

(3) A támogatás igényléséhez a pályázónak a (4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével minimum 50% önrészt kell biztosítania. A pályázati támogatás összege legalább 300 000 Ft, legfeljebb 3 000 000 Ft lehet.

(4) A benyújtott pályázat költségvetésének végösszegéből a VÖT mértéke nem lehet nagyobb

a) 800 000 Ft teljes bekerülési költség esetén annak 50%-ánál,

b) 800 001 Ft-tól 1 500 000 Ft teljes bekerülési költség esetén annak 40%-ánál,

c) 1 500 001 Ft-tól 2 500 000 Ft teljes bekerülési költség esetén annak 30%-ánál,

d) 2 500 001 Ft felett a teljes bekerülési költség 25%-ánál.

(5) A pályázónak a pályázat benyújtásakor igazolnia kell a támogatáshoz szükséges önrész rendelkezésre állását.

82. § (1) A pályázatot a Polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A pályázat leadásának határideje: a tárgyév május hó 15. napja.

(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) amennyiben a tevékenység építési engedély köteles: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,

b) amennyiben a munka nem építési engedélyköteles:

ba) amennyiben szükséges, településképi bejelentés tudomásulvételét,

bb) a tervezett felújítás részletes leírását,

bc) a beavatkozást részletesen mutató terveket,

bd) helyszínrajzot,

c) 3. melléklet szerinti kitöltött űrlapot,

d) tulajdoni lapot,

e) az épület, építmény pontos helyének megjelölését (kerület, utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),

f) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést a munka során felmerülő összes költségről, az önrész és az igényelt összeg részletezésében,

g) műszaki kivitelezési tervet, amely rögzíti az anyagbeszerzés mennyiségi és minőségi tételeit, a kivitelezési munkafázisok tervezett időbeli lefolyását, a megpályázott munka elkészülésének határidejét,

h) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel,

i) a pályázati felhívásban külön meghatározott nyilatkozatot, dokumentumokat.

83. § (1) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottsága (a továbbiakban: KFÜB) bírálja el. Szükség esetén a pályázat kiegészítése kérhető.

(2) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(3) A pályázat elbírálásának, a döntés meghozatalának határideje: a tárgyév június hó 30. napja.

(4) A támogatás odaítélését követően a pályázatban, illetve a bizottsági határozatban foglalt szempontok alapján szerződést kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

(5) Az elnyert VÖT folyósítása utólagosan történik.

(6) A szerződésben rögzített feltételekkel elvégzett munkálatok teljesítésének helyszíni szemlével történő igazolásával egyidejűleg fényképekkel illusztrált beszámoló készül, amelyet a KFÜB véleményez, s határozatában dönt a támogatás folyósításának időpontjáról.

(7) Amennyiben a KFÜB nem fogadja el a beszámolót, úgy kötelezheti a kérelmezőt a beszámoló kiegészítésére, szükség esetén új beszámoló készítésére.

(8) Amennyiben a KFÜB a (7) bekezdésben meghatározott beszámolót sem fogadja el, akkor a szerződést felbonthatja, s ezzel a támogatás kifizetésétől elállhat.

84. § Az Alap védett épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások támogatására és szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

39. Hatályba léptető rendelkezések

85. § Jelen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

40. Hatályon kívül helyező rendelkezések

86. § * 

Ancsin László
jegyző
Kovács Péter
polgármester

1. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

HELYI VÉDETTSÉG, VALAMINT A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS ALTERÜLETEK - TÉRKÉP

2. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

3. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSA, VÖT - 201...

HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYEK önkormányzati támogatása
VÖT - 201..

______________________________________________________________

Figyelem!

Mielőtt kitölti az űrlapot, győződjön meg arról, hogy a felújítandó épület szerepel-e a .../2017.(.........) Ök. rendelet helyi egyedi védett épületeket és építményeket felsoroló 2. mellékletében. A mellékletet kérje az ügyintézőtől.

Ezt az űrlapot a lentebb felsorolt kötelező mellékletekkel zárt borítékban legkésőbb ...... május 15-ig adhatja le a XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Havashalom utca 43. szám alatti épületének ügyfélszolgálati irodájában.

_______________________________________________________________

A pályázó neve * ..................................................................................................

Lakcíme: .............................................................................................................

Telefonszáma: ....................................................................................................

A városképi jelentőségű épület, építmény pontos helyének megjelölése:

Budapest, XVI. kerület, ........................................................................... (út, utca stb),

.....................................
(házszám)

Helyrajzi szám: ............................,

Épületrész megnevezése (pl. homlokzat, oromfal, tetőzet, ablak, kapu, kerítés stb):

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

A felújítani kívánt épület, épületrész jelenlegi állapotának rövid ismertetése, leírása:

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

A támogatási kérelem indoklása:

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

Kötelező mellékletek: * 

1. a meglévő eredeti állapotról színes fotók, rajzok stb.

2. tulajdoni lap

3. építési engedélyezési tervdokumentáció, jogerős engedélyezési határozat, ha építési engedély köteles a megvalósítani kívánt beruházás

4. költségvetés-tervezet a munka során felmerülő összes költségről, az önrész és az igényelt önkormányzati támogatás *  részletezésében a szükséges önrész rendelkezésre állásáról szóló igazolás

5. műszaki terv, amely rögzíti az anyagbeszerzés mennyiségi és minőségi tételeit, a kivitelezési munkafázisok tervezett időbeli lefolyását

A pályázat benyújtója ezen űrlap aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy az önkormányzati támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázatban meghirdetett, illetve az építési engedélyben leírt munkálatokra, az esetlegesen a Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság által megszabott feltételekkel használja fel.

201... ............................. hó ........... nap

.....................................
a pályázó sajátkezű aláírása * 

4. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ

IKTATÓBÉLYEGZŐ
ÉRKEZTETÉS

1. Kérelmező (építtető) neve (szervezet neve, képviselője):

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

2. Kérelmező (építtető) címe/székhelye, telefonszáma, e-mailcíme):

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

3. A tervezett építési tevékenység helye:

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

4. Érintett telek helyrajzi száma:

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

5. A tervezett építési munka rövid leírása:

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.........................................................................A településképi véleményezési eljárásra a következő esetekben van szükség (a kérelem tárgya szerint bekarikázandó):

a) Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén történő új építmény építésére vonatkozó engedélyezés,

b) a kisvárosias lakóterület (a kisvárosias, telepszerű lakóterület kivételével) területfelhasználási egység területén minden építési engedélyhez kötött építési tevékenység,

c) a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének .../...(... ...) számú rendelete a településkép védelméről (TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET) 2. mellékletben szereplő épületek, építmények tömegét, homlokzatát, építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató építési engedélyezésnél,

d) a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének .../...(... ...) számú rendelete a településkép védelméről (TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET) 2. mellékletben szereplő épületek, építmények építési telkével szomszédos építési telekre vonatkozó építési engedélyezési tervek esetében, amennyiben az utcai homlokzatra kihatással van,

e) a közúti közlekedési terület (KÖu), a kötöttpályás közlekedési terület (KÖk) melletti ingatlanokra tervezett épület(ek), építmény(ek) építési engedélyezésnél,

f) közterületekkel kapcsolatban lévő építési telkek utcai homlokzatot érintő beavatkozás építési engedélyezés.

A vélemény kialakításához szükséges dokumentációt az a)-b)-c) pontok esetében a tervtanácsi véleményezéshez szükséges tartalommal és formában (ÉTDR + 2 pld. papír alapon), míg a d)-e)-f) pontok esetében a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti tartalommal az ÉTDR rendszerre feltöltve kell mellékelni.

6. ÉTDR azonosító: ....................................................................................................

7. A kérelemhez csatolt dokumentum:

tervtanácsi állásfoglalás amennyiben külön eljárás alapján már rendelkezésre áll.

(ÉTDR rendszerre feltöltve)

Budapest, 201.... . hónap: ........................ nap: ...............

......................................................
Kérelmező (építtető) aláírása

5. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ

IKTATÓBÉLYEGZŐ
ÉRKEZTETÉS

(1) Bejelentő neve (szervezet neve, képviselője):

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

(2) Bejelentő lakcíme (szervezet esetén telephely, székhely):

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

(3) Bejelentő elérhetősége (levelezési címe, telefonos elérhetősége, e-mailcíme):

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

(4) Bejelentéssel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltás

(5) helye:

..............................................................................................................................

(6) telek helyrajzi száma:

..............................................................................................................................

(7) Településképi bejelentési eljárás megjelölése, tevékenység jellege (aláhúzandó):

(8) bejelentéshez kötött építési tevékenység

(9) reklámelhelyezés

(10) rendeltetésváltás

(11) Bejelentéssel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás rövid leírása:

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

(12) A bejelentéssel érintett építési tevékenység elvégzésének reklámozás vagy a rendeltetésváltozás tervezett időtartama:

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

.............................................................................................................................

Kötelező mellékletek: a kérelem tárgyának megfelelően - tartalmaznia kell:

a) a műszaki leírást a telepítésről, az építészeti kialakításról,

b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

c) alaprajzot,

d) homlokzatot,

e) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.

( c) és b) pontok szerinti reklám elhelyezési tevékenység esetében - közterületi elhelyezés

esetén - a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajz és fotómontázs is

szükséges.)

Budapest, 201.... . hónap: ........................ nap: ...............

......................................................
Bejelentő aláírása

6. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

MEGALAPOZÓ ÉRTÉKVIZSGÁLAT TARTALMI ÉS A VÉDELEM MEGSZÜNTETÉSÉT ALÁTÁMASZTÓ SZAKVÉLEMÉNY KÖTELEZŐ ADATTARTALMA

6.A. MEGALAPOZÓ ÉRTÉKVIZSGÁLAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

(1) helyszín pontos megnevezése,

(2) cím,

(3) ingatlan(ok) megjelölése a helyrajzi szám(ok) felsorolásával és helyszínrajzi ábrázolásával,

(4) építmény vagy ezek együttese esetén annak,

a) megnevezése,

b) fajtája,

c) típusa,

d) stílusa,

e) jellemző datálása,

f) eszmei értékei és jelentősége, szöveges leírása, rövid összefoglaló ismertetése, továbbá

(5) építmény esetén a történeti értéket képviselő,

a) homlokzatképzés és a díszítmények

b) a belső téralakítás és térelhatárolás

c) a beépített történeti berendezések

d) a történeti épületgépészeti, épületvillamossági berendezések anyagaira, szerkezetei kialakítására vonatkozó összefoglaló ismertetés, valamint

(6) fotódokumentáció.

6.B. A VÉDELEM MEGSZÜNTETÉSÉT ALÁTÁMASZTÓ SZAKVÉLEMÉNY TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

(7) helyszín pontos megnevezése,

(8) cím,

(9) ingatlan(ok) megjelölése a helyrajzi szám(ok) felsorolásával és helyszínrajzi ábrázolásával,

(10) építmény vagy ezek együttese esetén annak,

a) megnevezése,

b) fajtája,

c) típusa,

d) stílusa,

e) jellemző datálása,

f) eszmei értékei és jelentősége, szöveges leírása, rövid összefoglaló ismertetése, továbbá

(11) építmény esetén a történeti értéket képviselő,

a) homlokzatképzés és a díszítmények

b) a belső téralakítás és térelhatárolás

c) a beépített történeti berendezések

d) a történeti épületgépészeti, épületvillamossági berendezések anyagaira, szerkezetei kialakítására vonatkozó összefoglaló ismertetés, valamint

(12) fotódokumentáció,

(13) védelem megszüntetésének indoklása.

7. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

AGRESSZÍVAN GYOMOSÍTÓ, INVAZÍV, NEM TELEPÍTHETŐ NÖVÉNYFAJOK

fehér akác Robinia pseudoacacia gyalogakác Amorpha fructicosa
bálványfa Ailantus altissima kisvirágú nebáncsvirág Impatiens parviflora
fehér eper Morus alba bíbor nebáncsvirág Impatiens grandiflora
ezüstfa Eleagnus angustifolia japán keserűfű-fajok Fallopia spp.
zöld juhar Acer negundo magas aranyvessző Solidago gigantea
amerikai kőris Fraxinus pennsylvanica kanadai aranyvessző Solidago canadensis
kései meggy Prunus serotina selyemkóró Asclepias syriaca
kanadai nyár Populus x canadensis ürümlevelű parlagfű Ambrosia artemissiiflora
nyugati ostorfa Celtis occidentalis
adventív szőlőfajok Vitis-hibridek perzsa medvetalp Heracleum persicum
vadszőlőfajok Parthenocissus spp. kaukázusi medvetalp Heracleum mantegazzianum
süntök Echinocystit lobata Sosnowsky-medvetalp Heracleum sosnowskyi
hévízi gázló Hydrocortyle ranunculoides
olasz szerbtövis Xanthium strumaium subsp. italicum fodros átokhínár Lagarosiphon major
amerikai karmazsinbogyó Pytholacca esculenta nagyvirágú tóalma Ludwigia grandiflora
japán komló Humulus japonicus sárgavirágú tóalma Ludwigia peploides
átoktüske Cenchrus incertus sárga lápbuzogány Lysichiton americanus
tündérhínár Cambomba caroliniana közönséges süllőhínár Myriophyllum aquaticum
kanadai átokhínár Elodea canadensis felemáslevelű süllőhínár Myriophyllum heterophyllum
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár Elodea nuttallii keserű hamisüröm Parthenium hysterophorus
moszatpáfrányok Azolla mexicana, Azolla filicuoides ördögfarok keserűfű Persicaria perfoliata
borfa, tengerparti seprűcserje Baccharis hamilifolia kuzdu nyílgyökér Pueraria montana
kaliforniai tündérhínár Cambomba caroliniana aligátorfű Althernanthera philoxeroides
vízijácint Eichhornia crassipes óriás rebarbara Gunnera tinctoria
Microstegium vimineum

8. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

REKLÁM KÖZZÉTÉTELÉRE ÉS REKLÁMHORDOZÓK, REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK SZERINT

Közterületekre és köztulajdonban álló ingatlanokra vonatkozó előírások:

Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett az alábbi területeken:

K-Hon Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület

K-T Temető területe

Zkp Közkert, közpark

Ev Védelmi erdő

Ek Közjóléti erdő

Kb-T Temető területe

Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges az alábbi területeken:

Lk-T Kisvárosias, telepszerű lakóterület

Ln-T Nagyvárosias, telepszerű lakóterület

Ln-3 Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület

Vi-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület

Vi-3 Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület

Vt-H Kiemelt jelentőségű helyi központ területe

Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az alábbi területeken csak önkormányzati rendeletben szabályozott módon megengedett:

Lke-1 Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület

Lk-2 Kertvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület

Gksz-1 Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz-2 Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület

K-Rek Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidő terület

K-Közl Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület

KÖu Közúti közlekedési terület

KÖk Kötöttpályás közlekedési terület

Vf Folyóvizek medre és partja

Vá Állóvizek medre és partja

Má Általános mezőgazdasági terület

Magánterületekre vonatkozó előírások:

Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett az alábbi területeken:

Lke-1 Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület

Lk-2 Kertvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület

Lk-T Kisvárosias, telepszerű lakóterület

Ln-T Nagyvárosias, telepszerű lakóterület

Ln-3 Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület

Vi-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület

Vi-3 Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület

Vt-H Kiemelt jelentőségű helyi központ területe

Gksz-1 Gazdasági, jellemzően kereskedelmi szolgáltató terület

Gksz-2 Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület

K-Rek Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidő terület

K-Hon Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület

K-Közl Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület

K-Vke Vízkezelési területek

K-T Temető területe

Vf Folyóvizek medre és partja

Vá Állóvizek medre és partja

Zkp Közkert, közpark

Ev Védelmi erdő

Ek Közjóléti erdő

Má Általános mezőgazdasági terület

Kb-T Temető területe

Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az alábbi területeken csak önkormányzati rendeletben szabályozott módon megengedett:

KÖu Közúti közlekedési terület

KÖk Kötöttpályás közlekedési terület

1. számú függelék a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Területfelhasználási egységek: Budapest Főváros Településszerkezeti terve, Szerkezeti tervlap - területfelhasználási kivágat a XVI. Kerületre vonatkozóan

50/2015. (I. 28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadva

2. számú függelék a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezési eljárással érintett területek (területfelhasználási egység alapján)

3. számú függelék a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentési eljárással érintett területek (területfelhasználási egység alapján)

4. számú függelék a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Régészeti érdekű és nyilvántartott régészeti lelőhelyek


  Vissza az oldal tetejére