Indokolás

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló bérbeadás útján hasznosított és bérbeadás útján hasznosítani kívánt nem lakás célú helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(2) A bérlő versenyeztetés útján történő kiválasztására - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - az Önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról szóló 35/2004. (IX. 30.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Versenyrendelet) kell alkalmazni.

(3) A helyiség beköltözhető forgalmi értékének meghatározására az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 49/2004. (XII. 29.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Lakásrendelet) szabályait kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a Kertvárosi Sportlétesítményeket Üzemeltető Kft. által közszolgáltatási szerződés alapján használt ingatlanokra,

b) a Sashalmi Piac területén a „Sashalmi Piac” Ingatlanfejlesztő, Beruházó és Üzemeltető Kft. által üzemeltett ingatlanokra,

c) az Önkormányzat intézményeinek területén lévő nem lakás célú helyiségekre,

d) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ingyenes használati jogával terhelt ingatlanokra,

e) azokra az ingatlanokra, melyekre az Önkormányzat közfeladat ellátási szerződést kötött, vagy amelyet a Képviselő-testület a mindenkor hatályos vagyonrendeletének szabályai szerint kedvezményes hasznosításra kijelölt.

2. A bérbeadói jogok gyakorlása és a bérbeadói kötelezettségek teljesítése

2. § (1) A helyiségek bérbeadásáról - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (továbbiakban: GPB) dönt.

(2) Önkormányzati tulajdonú helyiségek eseti vagy vis maior bérbeadásáról legfeljebb 15 napig terjedő időtartamra, kizárólag bérleti díj fizetése mellett a Polgármester dönt. A bérleti díj összegét a jogviszony jellegére, és céljára tekintettel a Polgármester állapítja meg.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) beköltözhető forgalmi érték: a helyiség tulajdonjogának bérleti vagy más használati joggal nem terhelt - illetve az ilyen jogokat figyelmen kívül hagyva - és a helyiség üres (kiürített) állapotában - illetve üres (kiürített) állapotát feltételezve - megállapított forgalmi értéke, melyet a Lakásrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani - s a bérlő javára az értéknövelő beruházásokat figyelembe venni;

b) bérbeadó: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat;

c) átlátható szervezet: a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdésének 1. pontja szerint átláthatónak minősülő szervezet.

II. FEJEZET

A HELYISÉGEK BÉRBEADÁSA

4. A bérbe adható helyiségek

4. § (1) Bérleti szerződést (a továbbiakban: szerződés) üres és rendeltetésszerű használatra alkalmas, vagy azzá tehető helyiségre lehet kötni, valamint olyan helyiségre, amelyre a gátló körülmény a szerződés hatályba lépéséig elhárítható.

(2) Bérbe adható a helyiség oly módon is, hogy a rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételt a bérlő vállalja.

5. A bérbeadás módja

5. § (1) A helyiséget - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak versenyeztetési eljárás alapján lehet bérbe adni, melyre a Versenyrendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A 2. §-ban megjelölt, bérbeadói jogok gyakorlására jogosult dönthet úgy, hogy az 5. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, egyszerűsített zártkörű pályáztatási eljárással adja bérbe az ingatlant, a 8. §-ban foglalt szabályok szerint.

6. A bérlő személye

6. § (1) Bérlőként kizárólag természetes személy vagy átlátható szervezet választható ki.

(2) Szerződés megkötésére nem választható ki, akinek az Önkormányzattal szemben bármilyen helyiségbérlettel és ehhez kapcsolódó díjakkal összefüggő, lejárt tartozása, vagy helyi adó tartozása van. Amennyiben a bérlő nem természetes személy, úgy ezen feltételnek a cég jegyzésére jogosult valamennyi személynek, valamint a cég valamennyi tulajdonosának is meg kell felelnie, mely tényről a pályázat benyújtásakor a pályázó nyilatkozik, nyertes pályázat esetén pedig ezt a Bérbeadó ellenőrzi a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján.

7. A bérbeadás időtartama

7. § (1) Új bérbeadás esetén a bérleti jogviszony időtartamáról a bérlő kiválasztása során kell dönteni. A bérleti szerződés megköthető:

a) határozott időre, legfeljebb 15 évre, vagy

b) határozatlan időre.

(2) Értékesítésre kijelölt épületben lévő helyiség kizárólag 1 éves, határozott időtartamra adható bérbe.

8. A zártkörű pályáztatási eljárás

8. § (1) Egyszerűsített zártkörű pályáztatási eljárásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a helyiség bérbeadása a lakosság közösségi terének biztosítása érdekében - kizárólag nem vállalkozási tevékenységet folytató szervezet részére - szükséges.

(2) Egyszerűsített zártkörű pályáztatási eljárással üres és üresnek nem minősülő helyiség is bérbe adható.

(3) Az egyszerűsített zártkörű pályázati eljárás esetén a bérbeadói jogok gyakorlására jogosult csak a határidőt, a meghívásra javasoltakat, a minimális bérleti díjat, annak teljesítésének módját, továbbá a bérlet időtartamát határozza meg és felhatalmazza a polgármestert az eljárás lebonyolítására, a szerződés előkészítésére és aláírására, ha az ajánlat eléri a bérbeadói jogok gyakorlására jogosult által meghatározott minimális bérleti díjat, illetve a megjelölt bérleti időtartamot. A minimális bérleti díj meghatározásához az üresnek nem minősülő ingatlan bérbeadását kivéve értékbecslés szükséges.

(4) A bérbeadói jogok gyakorlására jogosult dönthet úgy is, hogy a pályázati anyagot elbírálásra ismételten a bérbeadói jogok gyakorlására jogosult elé kell terjeszteni.

(5) Az egyszerűsített zártkörű pályázati eljárás esetén

a) a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

aa) a bérbeadói jogok gyakorlására jogosult megnevezését, székhelyét,

ab) a bérbeadni kívánt önkormányzati helyiség megjelölését,

ac) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, határidejét, módját, azzal, hogy az ajánlatok megtételére legalább 15 napot kell biztosítani,

ad) a pályázati ajánlatok bontási időpontját,

ae) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,

af) a bérbeadni kívánt önkormányzati helyiség rövid jellemzését;

b) a bérbeadói jogok gyakorlására jogosult a pályázati feltételeket nem módosíthatja;

c) a pályázó által benyújtott ajánlat nem módosítható kivéve, ha valamely alaki hiányosság pótlására van szükség.

(6) *  Az egyszerűsített zártkörű pályáztatási eljárás keretében kötött bérleti szerződésre - amennyiben a bérbeadói jogkör gyakorlója a pályázat kiírásakor másképp nem rendelkezik - nem kell alkalmazni a 9. § (2) bekezdésében, a 20. §-ban és a 21. §-ban foglaltakat.

9. A bérleti díj mértéke

9. § (1) Bérbeadás esetén a helyiség bérleti díját a 2. §-ban meghatározott, bérbeadói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(2) A bérlő a bérleti szerződés megkötését megelőzően köteles a bérbeadónak 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget óvadékként megfizetni. A befizetett óvadék nem kamatozik, és a bérleti szerződés lejártakor visszajár, ha a bérlőnek nincs semmiféle hátraléka és a bérleményt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza a bérbeadónak. A bérleti jogviszony ideje alatt a bérbeadó jogosult az óvadékot a bérleti díj és az ezzel összefüggő közüzemi díjtartozásra, valamint a rendeltetésellenes használatból eredő meghibásodások kijavítására felhasználni, ez esetben a bérlőnek az óvadékot az eredeti összegre fel kell töltenie.

10. A külön szolgáltatások díja

10. § (1) A bérlő a bérleményhez kapcsolódó külön szolgáltatásokra vonatkozóan a szolgáltatási szerződést közvetlenül a szolgáltatóval köti meg.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározottakra nincs mód, a bérbeadó által kiállított számla ellenében fizeti meg a külön szolgáltatások díját. Bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

a) a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása,

b) az elektromos áram ellátás biztosítása,

c) a gáz ellátás biztosítása,

d) a felvonó használatának biztosítása,

e) a kapunyitás, őrzés,

f) a központi fűtés és melegvíz-ellátás biztosítása,

g) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő berendezések használata,

h) a hulladék elszállíttatása,

i) a közlekedő folyosó takarítása,

j) a közös használatra szolgáló helyiség használatának a bérlőre eső költsége,

k) egyéb költség.

(3) Kizárólagosan Önkormányzati tulajdonú ingatlanban a bérlő a nem mérhető külön szolgáltatásokért az előző év adatai és a várható közüzemi díjváltozások alapján átalánydíjat fizet.

(4) A szerződésben rögzíteni kell, hogy a külön szolgáltatások után a bérbeadónak fizetendő térítés (díj) megfizetésének késedelmét vagy fizetésének elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha a bérlő a bérleti díjjal esne késedelembe.

11. A bérleti szerződés megkötése

11. § (1) A szerződést a bérbeadói jogkör gyakorlójának döntése alapján lehet megkötni. A szerződést azzal kell megkötni, akit a bérbeadói jogkör gyakorlója bérlőként megjelöl.

(2) A szerződést akkor lehet megkötni, ha a bérlő e rendeletben, illetve a bérbeadó döntésében foglalt fizetési kötelezettségét a bérbeadóval szemben teljesítette, és a bérbeadóval szemben semmilyen helyiségbérlettel és ehhez kapcsolódó díjakkal összefüggő lejárt tartozása nincs, illetve annak teljesítését hitelt érdemlően igazolta.

(3) *  Bérbeadó és bérlő a bérleti szerződésben kifejezetten megállapodhatnak abban, hogy a szerződés aláírásától számított 8, azaz nyolc munkanapon belül bérlő közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban nyilatkozik arról, hogy a bérleti szerződés alapján létrejött bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a helyiségből a bérleti szerződés megszűnésének napján kiköltözik, és azt rendeltetésszerű, átvételkori állapotban - de figyelembe véve a szerződésben meghatározott célnak megfelelő használatból eredő természetes elhasználódást - bérbeadó birtokába bocsátja. Bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérleti szerződés hatálya a közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat aláírásával áll be. A közjegyzői okirat költségeit a bérlő fizeti.

(4) *  Törvényen alapuló jogutódlás esetén a korábbi bérlő helyébe az új bérlő lép. Az érintett bérleti szerződés feltételei azonosak a korábbi bérlővel fennállt bérleti szerződés feltételeivel, ide nem értve azt az esetet, ha jogszabály alapján az új bérlőt egyes kedvezmények nem illetik meg. A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések az új bérlőre is alkalmazhatóak.

12. § (1) A bérlő számára a szerződés megkötésére 8 munkanapot, a közjegyzői okirat aláírására további 8 munkanapot magában foglaló határidőt kell szabni, melyet a kijelölt bérlővel közölni kell. A bérbeadónak a bérlő kijelöléséről szóló - bérlővel közölt - jognyilatkozatához való kötöttsége a szerződés megkötésére meghatározott határidő lejártáig tart. A határidő a kézhezvételt követő munkanapon kezdődik és az azt követő nyolcadik munkanapon 12 órakor jár le.

(2) A bérlő kijelöléséről történő értesítésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia, hogy ha a kijelölt személy a bérleti szerződést határidőben nem köti meg, és amennyiben a bérleti jogviszony létrejöttének feltételeként előírt közjegyzői okiratot határidőben nem írja alá, a bérbeadónak a bérlő kijelöléséről szóló jognyilatkozatához való kötöttsége megszűnik, s ezt követően a bérbeadó már nem köteles a szerződés megkötésére.

III. FEJEZET

A BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI

12. A bérbeadói hozzájárulás közös szabályai

13. § (1) Az albérletbe adáshoz, a helyiség cseréjéhez és a bérleti jog átruházásához való bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a Polgármester dönt.

(2) A bérbeadói hozzájárulás feltételeként ki kell kötni, hogy a bérlőnek vállalnia kell:

a) a szerződés módosításától kezdve megfizeti az újonnan megállapított bérleti díjat,

b) ha a szerződés még nem tartalmaz ilyen kikötést, hogy a bérlő a bérleti díjat a jövőben - minden év január 1-jétől a KSH által az előző évre vonatkozón közzétett fogyasztói árindex mértékével - növelve fizeti meg,

c) *  a 11. § (3) bekezdésben foglalt közjegyzői okirat aláírását - amennyiben a bérlő és a bérbeadó úgy állapodtak meg.

14. § (1) A bérbeadói hozzájárulásról szóló nyilatkozat - a bérlő által harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a bérlő kérelmére adható ki.

(2) A bérbeadói nyilatkozat kiadása előtt a bérlőtől és a bérbeadói hozzájárulással érintett harmadik személytől nyilatkozatot kell kérni, hogy vállalják-e a bérbeadó által közölt feltételek teljesítését.

(3) Ha a bérlő vagy a hozzájárulással érintett harmadik személy e rendeletben előírt nyilatkozatokat az erre vonatkozó felszólítás átvételét követő 8 munkanapon belül nem teszi meg, a bérbeadói hozzájárulást meg kell tagadni.

(4) Ha a bérbeadói hozzájárulás alapján a bérleti szerződést ki kell egészíteni, illetve más, a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos megállapodást kell kötni, a bérbeadói jognyilatkozat közlése során meg kell határozni azt az időtartamot, ameddig a bérbeadónak a jognyilatkozatához való kötöttsége fennáll. A bérbeadó jognyilatkozatához való kötöttségének a határidejét a bérlő kérelmére a Polgármester 30 nappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő felhívás ellenére sem írja alá a szerződés kiegészítését vagy a megállapodást, azt a bérbeadói hozzájárulás kiadása iránti jognyilatkozata visszavonásának kell tekinteni. Erre a figyelmét írásban fel kell hívni. A bérbeadói hozzájárulás kiadására vonatkozó jognyilatkozata visszavonása esetén a bérbeadói hozzájárulást vissza kell vonni és erről a bérlőt értesíteni kell.

13. A bérleti jog átruházáshoz és cseréjéhez való bérbeadói hozzájárulás

15. § (1) *  Bérleti jog átruházása és cseréje esetén a bérbeadó szerződéskötési díjat jogosult felszámítani, amelynek mértéke a bérleti jogviszony fennállásának várható időtartama alapján kerül meghatározásra. A díj mértéke határozott időtartamú szerződés esetén az átruházás időpontjában a bérleti időből még hátralévő évek száma alapján évenként 2 havi, határozatlan idejű szerződés esetén 6 havi bérleti díjnak megfelelő összeg, de minimum bruttó 300 000 Ft. Határozott időtartamú szerződés esetén a számítás mindig egész év alapján történik és a törtévek mindig felfelé kerekítendőek. A szerződéskötési díj a bérlőnek nem jár vissza, azt a bérleti jogviszony megszűnésekor sem kell visszafizetni.

(2) *  Csereszerződés alapján az új bérlővel - a bérbeadói hozzájárulás kiadása érdekében vállalt feltételeket nem számítva - ugyanolyan tartalmú szerződés köthető, mint amilyen az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségre a korábbi bérlővel fennállt. A 11. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezések az új bérlőre is alkalmazhatóak.

14. Az albérletbe adáshoz való bérbeadói hozzájárulás

16. § (1) *  Az albérletbe adáshoz (a továbbiakban: albérlet) való bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a szerződés megszűnése esetén az albérlő a helyiséget csereelhelyezés és pénzbeli térítés igénye nélkül köteles kiüríteni. A helyiség bérleti díjára vonatkozóan az albérlő részére készfizető kezességet kell kikötni - kivéve az önkormányzat tulajdonában lévő, sportcélú helyiségek esetében -, valamint ha a bérlő és bérbeadó úgy állapodtak meg, elő kell írni a 11. § (3) bekezdésben meghatározott közjegyzői okirat aláírását is. A hozzájárulás feltételeként ki kell kötni, hogy ha a szerződés a bérlő halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, az albérlő a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult.

(2) A helyiség albérletbe adásához a bérbeadói hozzájárulást meg kell tagadni, ha az albérlő tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

(3) Az albérletbe adás engedélyezésekor az albérletbe vevő 1500 Ft/m2 nagyságú szerződéskötési díj fizetésére köteles.

IV. FEJEZET

A BÉRLETI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

15. A bérbeadó jogkör gyakorlása

17. § (1) Jelen fejezetet a szerződés módosításának - az Nvtv. 6. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - azokra az eseteire kell alkalmazni, amikor nem bérbeadói hozzájárulás (lásd: III. FEJEZET) miatt történik a szerződés módosítása, függetlenül attól, hogy a módosítást melyik fél kezdeményezi. Ezen esetekben a bérleti szerződés módosítása a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érinti, csupán a szerződésben szereplő adatok változnak.

(2) A bérleti szerződés meghosszabbításáról az Nvtv. 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Polgármester dönt.

(3) Ha a szerződés a bérbeadói hozzájárulás megadásával egyidejűleg, de a bérbeadói hozzájárulástól függetlenül is módosításra kerül, a bérbeadói hozzájárulásról való döntésre és a szerződés módosítására vonatkozó szabályokat együtt kell alkalmazni.

(4) A bérlő szerződés módosítására irányuló kezdeményezése esetén bármelyik kizáró feltétel megszűnésének hitelt érdemlő igazolásáig bérbeadói oldalról a szerződés jelen fejezet szerinti módosításáról nem lehet megállapodni. Kizáró feltétel, ha:

a) a bérlőnek a bérbeadóval szemben bármilyen helyiségbérlettel és ehhez kapcsolódó díjakkal összefüggő, lejárt tartozása van, amíg a bérlő a tartozását járulékaival együtt nem fizeti meg, vagy nem állapodik meg a tartozása megfizetésnek átütemezéséről,

b) a szerződés módosítására irányuló kezdeményezés bérbeadó általi kézhezvételekor a szerződés a bérbeadó részéről bármilyen okból már felmondásra került,

c) a helyiséggel kapcsolatban peres eljárás van folyamatban,

d) a szerződés módosítására irányuló kezdeményezésig a bérbeadó a helyiséggel vagy a helyiségben végzett tevékenységgel kapcsolatban a bérleti jogviszonnyal összefüggő kötelezettségének teljesítésére felszólította, amíg ennek a bérlő nem tesz eleget.

(5) Az Önkormányzat a tevékenység megváltoztatásánál (módosításánál, kiegészítésénél) sem vállalhat szavatosságot, hogy bérlő a helyiségben az általa kívánt tevékenységet folytathatja.

(6) Ha a bérlő felhívás ellenére sem írja alá a szerződésmódosítást (kiegészítést), azt a szerződés módosítására vonatkozó jognyilatkozata visszavonásának kell tekinteni. Erre a figyelmét írásban fel kell hívni. A szerződés módosítására vonatkozó jognyilatkozata visszavonása esetén szerződés módosításával kapcsolatos bérbeadói nyilatkozatot vissza kell vonni és erről a bérlőt értesíteni kell.

V. FEJEZET

A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK

18. § A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről a Polgármester dönt.

19. § (1) A helyiség bérlő részére történő átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a helyiség műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatra, alkalmasságára vonatkozó megállapításokat. A jegyzőkönyv megállapításainak igazolására videofelvételt kell készíteni. A helyiség berendezéseiről és egyéb felszerelési tárgyairól leltárt kell felvenni. A jegyzőkönyv és a leltár a szerződés mellékletét képezi. A jegyzőkönyv és a leltár felvételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a helyiség bérbeadónak való visszaadása esetében is.

(2) A bérlő a helyiség bérbeadónak való visszaadásakor a közszolgáltatók legutolsó havi számlájának (fizetési értesítésének) vagy igazolásának bemutatásával köteles bizonyítani, hogy a közszolgáltatók - és a társasház - felé nem áll fenn tartozása. Ha a bérlőnek a közszolgáltatók és a társasház felé vagy a bérbeadó felé tartozása áll fenn, úgy azt a helyiség visszaadásáról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a bérlő tartozását a bérlő által a bérbeadónak befizetett óvadéka nem fedezi, a bérlővel szemben a bérbeadó igényét a helyiség visszavételét követően kell érvényesíteni.

VI. FEJEZET

AZ ÉPÜLET ÉS A HELYISÉG FENNTARTÁSA

20. § (1) A bérlőnek kell gondoskodnia a helyiségnek a tevékenysége céljára történő alkalmassá tételéről. Az ehhez szükséges összes hatósági engedélyt és a társasház hozzájárulását a bérlő köteles beszerezni.

(2) A bérlőnek kell gondoskodnia a helyiség homlokzatának karbantartásáról, a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről.

(3) A bérbeadó - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi a bérlői kötelezettségek teljesítését.

16. A helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele, átalakítása, korszerűsítése

21. § (1) Amennyiben a bérleti szerződés időtartama alatt, olyan munkálatok szükségessége merül fel, melynek elvégzésére a Bérbeadó lenne köteles, úgy értékhatártól függően

a) 8 havi bérleti díjnak megfelelő összeg erejéig a Polgármester,

b) 8 havi bérleti díjnak megfelelő összeg felett a GPB

hozzájárulásával a bérlővel megállapodás köthető, hogy a bérlő teszi a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmassá, illetve átalakítja, bővíti, korszerűsíti, melyre vonatkozóan a bérlőnek és a bérbeadónak írásbeli megállapodást kell kötnie. A munkálatok megkezdése előtt a hatóságok és a társasház engedélyét a bérlőnek kell beszereznie.

(2) A bérlő által elvégzett munkálatokra vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a munkálatok által érintett területek falakkal körülírt és négyzetméterben meghatározott pontos leírását,

b) az elvégzendő munkák pontos meghatározását, megnevezését, befejezésének határidejét,

c) az elvégzendő munkák költségeit és azok kompenzálásának feltételeit, módját,

d) azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges engedélyeket a bérlő köteles beszerezni,

e) a költségek megosztását a bérlő és a bérbeadó között, valamint, hogy a bérbeadóra ez alapján jutó költséget a felek bérbeszámítással rendezik,

f) a munkavégzéssel összefüggően a bérlő kárfelelősségét, a bérbeadóval és az épület többi bérlőjével, tulajdonosával és használójával szemben,

g) szabálytalan, illetve az engedélyektől eltérő kialakítás esetén a bérlőnek az eredeti állapot szerinti, vagy az engedélyeknek megfelelő helyreállítási kötelezettségét.

22. § (1) Ha bérlő elfogadja az e fejezetben foglalt feltételeket és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott, döntésre jogosult szerv hozzájárul, e rendelet hatályba lépése után elvégzett munkálatok esetén a bérlő beszámíthatja a helyiség bérleti díjába, előzetes megállapodás alapján:

a) a teljes felmerült és igazolt költségét, ha a helyiség átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó helyett gondoskodott, vagy

b) a felmerült és igazolt költségének legfeljebb 50%-át, ha a helyiség átalakításával, illetőleg korszerűsítésével a helyiség alapterületét növelte, vagy ha központi fűtéssel nem rendelkező helyiségben egyedi gáz- vagy elektromos fűtő berendezést szereltetett fel, továbbá

c) az a)-b) pontokban nem szabályozott esetekben a felmerült és igazolt költségét bérbeadóval való megállapodás szerinti mértékben, ha a helyiségben vagy a helyiséget magában foglaló épületen végzett értéknövelő munkálatokat.

(2) A bérbeszámítás feltétele, hogy:

a) az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a bérbeadó és a bérlő a munkálatok műszaki tartalmáról, a várható költségeiről, a beszámítható költségek legmagasabb mértékéről és időtartamáról, valamint munkálatok elvégzésének határidejéről előzetesen írásban megállapodjanak (a továbbiakban: megállapodás),

b) az épületen végzendő munkálatokhoz a közös képviselő vagy a társasházi alapító okirat ilyen értelmű kikötése esetén a társasházi közgyűlés is járuljon hozzá,

c) a hatósági engedélyhez kötött munkálatokra jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély alapján kerüljön sor, s a használatbavételi engedélyt is megszerezzék, ha engedélyköteles munkáról van szó,

d) a bérbeadó és a bérlő megállapodásában rögzített munkálatok a megállapodásban meghatározott határidőben teljes egészében és szakszerűen elkészüljenek,

e) a bérlőnek a munkálatokról való megállapodáskor a bérbeadóval szemben semmilyen jogcímen nem áll fenn lejárt bérleti díj vagy közüzemi díj hátraléka.

(3) A bérbeszámításról szóló megállapodásban ki kell kötni, hogy:

a) a megállapodásban rögzített feltételek megszegése esetén a bérlő a bérbeszámítási igényét nem érvényesítheti,

b) a bérlőnek a munkálatok befejezésére megállapított határidő lejártát követő 30 napon belül igazolnia kell a munkálatokra fordított igazolt költségeinek és a beszámítható összegnek a mértékét, be kell szereznie a szükséges hatósági engedélyeket (vagy legalább igazolnia kell az engedély iránti kérelem benyújtását),

c) ha a munkálatok műszaki tartalma és költsége előre nem látható műszaki-építészeti probléma felmerülése miatt meghaladja a megállapodásban rögzítetteket, a többletköltségek csak akkor érvényesíthetők, ha erről a bérlő és - a döntésre jogosult előzetes jóváhagyásával - a bérbeadó előzetesen megállapodtak.

(4) *  A (2) bekezdésben foglaltak teljesülésének elismeréséről és a tényleges beszámítás kezdő napjáról az Intézményfejlesztési Iroda által készített igazolás alapján a Polgármester dönt.

(5) Ha a bérlő bérleti jogviszonya a beszámítható költségének bérbeszámítás útján való megtérülése előtt megszűnik, a helyiség bérébe még be nem számított összegre a volt bérlő vagy jogutódja nem tarthat igényt, kivéve, ha a bérleti jogviszonyt rendes felmondással a bérbeadó szünteti meg vagy a bérleti szerződés megszüntetésére közös megegyezéssel a bérbeadó kezdeményezésre került sor.

(6) Ha a bérleti jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő a helyiséget megvásárolja, az értéknövelő beruházásokkal kapcsolatban a vételárat a bérbeszámítás útján be nem számított összeggel csökkenteni kell.

(7) *  A pályázat kiírója dönthet úgy is, hogy rendeltetésszerű használatra nem alkalmas helyiséget olyan módon pályáztat, hogy a helyiség bérleti díját a bérlő a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésével teljesíti. A nem rendeltetésszerű használathoz szükséges bérbeadót terhelő munkálatok költségét és a helyiség bérleti díját az Intézményfejlesztési Iroda költségvetése alapján a GPB határozza meg.

VII. FEJEZET

A BÉRLETTEL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYOK

17. A helyiség használati díja

23. § (1) A helyiséget jogcím nélkül használó használati díjat köteles fizetni.

(2) A helyiségre megállapított használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével:

a) 1 éven belül a használati díj a bérleti díj kétszerese;

b) 1 és 3 év között a használati díj a bérleti díj ötszöröse;

c) 3 év felett a használati díj a bérleti díj tízszerese.

(3) Ingyenesen használt helyiség esetén a használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével nettó 1000 Ft/m2/hó + ÁFA összegű.

(4) Amennyiben a bérleti díjat a szerződés időtartama alatt a bérlő természetben nyújtott szolgáltatásokkal teljesítette, és a bérleti díj pénzben kifejezett összege a szerződésben nem került rögzítésre, a használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével nettó 1500 Ft/m2/hó + ÁFA összegű. Amennyiben a bérleti szerződésben ez pénzben kifejezve is szerepel, a használati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogcím nélküli használó pénzben köteles teljesíteni, összege pedig a (2) bekezdés szerint számítandó.

(5) A bérleti díj húszszoros összegében kell megállapítani a használati díjat, ha a helyiséget önkényesen foglalták el. A bérleti díjat a hasonló adottságú helyiség után fizetett bérleti díj alapján kell meghatározni.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az albérletbe adáshoz, a helyiség cseréjéhez és a bérleti jog átruházásához való bérbeadói hozzájárulás szabályait e rendelet hatálybalépésekor már fennálló és e rendelet alapján kötött szerződésekre egyaránt alkalmazni kell, ha a hozzájárulás iránti kérelmet e rendelet hatálybalépése után terjesztik elő.

(3) A IV. fejezetet rendelkezéseit e rendelet hatályba lépésekor fennálló és e rendelet alapján kötött szerződések módosítására egyaránt alkalmazni kell.

Ancsin László
jegyző
Kovács Péter
polgármester