Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet célja a fás szárú növények rongálásának, értéke csökkenésének és pusztításának megakadályozása, a zöldterületi és zöldfelületi területeken a növényállomány indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károsodás csökkentése, valamint az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Budapest XVI. kerület közigazgatási határán belül minden ingatlanra, azok teljes fás szárú növényállományára, különös tekintettel az Önkormányzat helyi jelentőségű természeti értékeire, függetlenül attól, hogy tulajdonosa - üzemeltetője, bérlője, haszonélvezője, használója - természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelettel szabályozott esetekre;
b) az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
c) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
d) a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló gyümölcsfákra.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. A fapótlás pénzbeli megváltás összege: az egységár és a szükséges fapótlás darabszámának szorzata
2. Cserjepótlás: A kivágott, vagy kivágandó cserje pótlására a területi borítottság arányában előírandó területi borítottságot három éven belül biztosító cserje telepítése
3. Előnevelt díszfa: minimum 6 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.
4. Engedélyköteles cserjekivágás: Közterületi ingatlanon a cserje területi borítottság megszüntetését eredményező cserje kivágás szándéka
5. * Engedély köteles fakivágás: nem közterületi ingatlanon e rendelet alkalmazásában a gyümölcsfán kívül minimum 10 cm törzsátmérővel rendelkező fás szárú növény kivágásának szándéka, közterületi ingatlanon minden minimum 3 cm törzsátmérővel rendelkező fás szárú növény kivágásának szándéka
6. Eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt fapótlás, mely a hatósági határozatban megadott időpontig nem ered meg.
7. Fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, vagy ellehetetleníti a fajra jellemző habitus kialakulását, vagy egészségi állapotának romlásához, illetve a fa pusztulásához vezet.
8. Fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására, törzsátmérőjének arányában megállapított számú és törzsátmérőjű, továbbá a rendeletben megállapított mértékben előnevelt fa telepítése, illatve ennek pénzbeli megváltása
9. Fapótlásra kötelezett személy: nem közterületi ingatlanon a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosa, illetve tulajdonosai, közterületi ingatlanon a fakivágási engedéllyel, illetve fakivágási engedély nélkül fát kivágott személy
10. Fatelepítés: nagy lombkoronát növelő, várostűrő, előnevelt díszfa ültetése.
11. Fás szárú növény: a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom.
12. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve: diófa, szelídgesztenyefa, mandulafa, török mogyorófa és díszfának nemesített gyümölcsfák.
13. Kertészeti szakvélemény: jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező szakértő vagy szervezet által végzett, a fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére stb. vonatkozó vizsgálaton alapuló szakértői javaslat a fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban, mely javaslatnak a fás szárú növényekre vonatkozó vitalitási értéket (életképesség) is tartalmaznia kell.
14. Kertszerű használat: bozótmentesítés, kúszó-futó növények karbantartása, ingatlanhatáron belül tartása, gondozása, 5cm-t el nem érő sarjról, magról kelt fás szárú újulatok eltávolítása. (pl: borostyán, vadszőlő, tatáriszalag vagy vadsóska, hajnalka, trombitafolyondár, loncfélék, lilaakác, komló, szőlő, bálványfasarjak, akácfasarjak, meggyfasarjak, orgonasarjak, zöldjuharfa magoncok, eperfa magoncok, ostorfa magoncok)
15. Közterület: az az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
16. Törzsátmérő: a fa 1 méteres magasságban mért átmérője, centiméterben számolva
17. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.
18. Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.
19. Védett fasor: a kiemelt közcélú zöldterületekről szóló 14/1993. (IV. 30.) Főv. Kgy. rendelet mellékletében szereplő közterületi fasor.
20. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
21. Zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom.
22. * A fapótlás teljesítésére alkalmazható cserjefajták: Nyírott sövény kialakítására alkalmas cserjék: Cotoneaster franchetii (vaskoslevelű madárbirs), Euonymus japonicus (japán kecskerágó), Hybiscus sp. (hibiszkusz), Ilex x meserve (kékeslevelű magyal), Kolkwitzia amabilis (kínai viráglonc), Ligustrum japonicum (japán fagyal), Ligustrum ovalifolium (széleslevelű fagyal), Ligustrum vulgare (közönséges fagyal), Lonicera nitida (örökzöld mirtuszlonc), Photinia x fraseri ’Red Robin’(vörös korallberkenye), Physocarpus opulifolius (bangitalevelű hólyagvessző), Prunus laurocerasus (balkáni babérmeggy), Pyracantha coccinea (közönséges tűztövis), Symphoricarpos x chenaultii (kislevelű hóbogyó), Syringa vulgaris (közönséges orgona), Viburnum opulus ’Roseum’ (labdarózsa), Weigela florida (kínai rózsalonc). Nyírott sövény kialakítására alkalmas fenyők: x Cupressocyparis leylandii (leyland ciprus), Taxus baccata (közönséges tiszafa). Sövény kialakítására alkalmas cserjék, melyek nem nyírhatóak: Buddleja sp. (nyári orgona), Cornus sp. (közönséges som), Forsythia x intermedia (kerti aranyvessző), Viburnum lantana (ostorménfa, ostormén bangita), Viburnum plicata (redőslevelű bangita, keleti bangita), Vitex agnus-castus (illatos barátcserje)
4. § (1) Az e rendeletben meghatározott valamennyi jogosultság és kötelezettség megállapítása közigazgatási hatósági ügy, és Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét Budapest Főváros XVI. kerület polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) ruházza át. A polgármester elsőfokú döntése ellen a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.
(2) Nem közterületi ingatlanon álló 5 cm törzsátmérőt el nem érő sarjról, magról kelt fásszárú újulatok eltávolítására, ennek elmulasztása esetén a fásszárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fásszárú növény kivágására kötelezi a polgármester.
(3) Nem közterületi ingatlanon álló fa esetén a polgármester a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.
(4) * A polgármester eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
(5) A közterületen történő fa- és cserje kivágását a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet alapján a növény helye szerinti illetékes jegyző engedélyezi, a közterületi ingatlanon kivágott fa- és cserje pótlásáról e rendeletben meghatározottak szerint kell gondoskodni.
5. § (1) Az Önkormányzat közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről, és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően karbantartani vagy karbantartatni,
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
c) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény
a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,
b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
c) eltávolítása kiszáradás esetén.
(3) A gépkocsi behajtók kivételével biztosítani kell a telekhatár vagy a járda és az úttest közötti közterületi zöldfelület fennmaradását és épségét.
(4) Amennyiben a nem közterületi ingatlan vagy ingatlanrész a talaj vagy a növényzeti viszonyai miatt (különösen a felszíni vagy talajvíz, vagy futóhomok miatt), illetőleg a használat módja következtében a települési környezetre káros hatást, illetve kedvezőtlen hatást gyakorol, a kedvezőtlen viszonyok megszüntetése érdekében (különösen törmelék, bontási anyag, hulladék és szemét eltávolítása, bozótirtás, tereprendezés, sarjról, magról kelt újulatok eltávolítása, illetve megfelelő növényzet telepítése) az érintett ingatlan tulajdonosát a polgármester kötelezi az ingatlan be nem épített részének kertszerű kialakítására, használatára.
(5) A belterületi, beépített, Budapest Főváros Közgyűlésének 50/2015. (I. 28.) számú határozatával elfogadott Budapest Főváros Településszerkezeti Terve szerinti Lke-1 vagy Lk-2 építési övezetbe tartozó ingatlan tulajdonosa gondoskodni köteles az ingatlanon 80 m2-ként egy darab fa ültetéséről vagy fenntartásáról. Az e bekezdésben foglalt kötelezettségnek az ingatlan tulajdonosa e rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül köteles eleget tenni.
6. § (1) A lakóépülettől, illetve ingatlan határától:
a) a 2 méternél alacsonyabbra megnövő cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre,
b) a fa termetű örökzöldeket, a 2 méternél magasabbra megnövő cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre,
c) fát legalább 3 méterre
kell ültetni.
(2) Kiépített kerítés megléte esetén a sövény fekvése szerinti ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles a sövényt folyamatosan gondozni illetve megakadályozni a sövény átnövését a szomszéd ingatlanára, továbbá köteles biztosítani, hogy a kiépített kerítés karbantartható legyen.
(3) Aki a (2) bekezdésben foglaltakat megszegi kérelemre indult eljárásban a polgármester a sövény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult személyt (a továbbiakban együtt: használó).
(4) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott ültetési szabályok alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben foglalt rendelkezésekre is.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegése esetén a polgármester 6 cm törzsátmérőig a fa átültetésére kötelezi a használót.
(6) * Oldalkertben és hátsó kertben elhelyezendő cserje maximális magassága a mindenkori építésügyi jogszabályban meghatározott kerítés magasságot 10% mértékben haladhatja meg. E szabály be nem tartása esetén a polgármester a fenti szabálynak megfelelő visszanyírásra kötelezi az ingatlan tulajdonosát.
7. § Közterületen fát, cserjét ültetni a fasorfenntartó hozzájárulásával lehet. Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületi ingatlanon a fasorfenntartó a polgármester.
8. § (1) A fát kivágni, e rendelet alapján definiált gyümölcsfán kívül csak a polgármester jogerős engedélye alapján lehet. Fakivágásra engedélyt minden esetben kérni kell, azonban megalapozott indokolást csak abban az esetben szükséges csatolni, ha a fa törzsátmérője meghaladja a 20 cm-t.
(2) A kivágásra okot adó körülmény(ek) igazolására a szabad bizonyítás elve mellett szakvélemény, építési-bontási engedély, fényképek csatolása is előírható.
(3) Az engedély iránti kérelemnek - melynek formanyomtatványa e rendelet 2. függelékében található - tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét);
b) a kivágás indokát; ha a fa törzsátmérője meghaladja a 20 cm-t
c) fapótlásra kötelezett személy(ek)nek a fa kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát;
d) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát;
e) a kivágással érintett ingatlanról készült helyszínrajzot, melyen be kell jelölni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa (fák) helyét;
f) a kivágandó fa darabszámát, faját annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;
g) fapótlásra kötelezett személy nyilatkozatát a pótlás módjáról.
(4) A fakivágási engedély iránti kérelemhez gazdasági társaságok esetén az eljárásra jogosult személy vagy személyek aláírási címpéldánya másolatban csatolandó.
(5) A polgármester a fakivágás engedélyezési eljárás keretében, illetve a 8. § (8) bekezdésében foglalt esetben rendelkezik a fa pótlásáról, annak pénzben történő megváltásáról. A döntésnek tartalmaznia kell a kivágás indokát e § (1) bekezdése esetén és a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, faját, a pótlás határidejét, illetve esetlegesen a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.
(6) Amennyiben a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágása nem élet-, illetve vagyonvédelem miatt szükséges, a kivágott fák pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének 100%-os mértékében gondoskodni kell.
(7) A kivágandó fa pótlásként ültetendő előnevelt fa darabszámát úgy kell kiszámolni, hogy a pótlásra előírt, centiméterben megadott össztörzsátmérőt hattal kell osztani.
(8) Az élet-, illetve vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a tulajdonos vagy kezelő - amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs - köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 napon belül írásban be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentésben (kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy egyéb hitelt érdemlő módon) igazolni kell a fakivágás indokoltságát. Az indokolatlan, vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül. A fás szárú növénynek az élet-, vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén, a polgármester a tulajdonost a pótlásra kötelezi a (11) bekezdésben vagy a (13) bekezdésben előírt módon.
(9) A polgármester a fa tulajdonosát a (8) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítésére felszólítja. Amennyiben a tulajdonos az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a polgármester intézkedik a szükséges munkák - a tulajdonos költségén történő - elrendelésére.
(10) A polgármester a (9) bekezdésben foglaltak alapján kivágott, illetve eltávolított fa pótlását elrendeli. A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségét e rendelet 1. függelék 1. pontja tartalmazza.
(11) Ha a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet- vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek nem felróható, vagy ha a fa kivágása a fa kiszáradása miatt szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását minimum 6 cm törzsátmérőjű előnevelt fa (kivéve invazív fa) ültetésével, vagy 1 db előnevelt fa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(12) Amennyiben a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek felróható, a számítandó pótlás a kivágott fák törzsátmérőjével azonos.
(13) Amennyiben a pótlás ültetéssel történő környezeti feltételei a fakivágással érintett ingatlanon nincsenek meg, akkor a pótlás pénzbeli megváltását írja elő a polgármester. Ezen kívül a fennmaradó darabszámú fa a közterület tulajdonosának hozzájárulásával a fakivágással érintett közterületi ingatlan előtti közterületi zöldsávra is ültethető az alábbi védőtávolságok betartásával:
a) Kis lombkoronát növelő fa telekhatártól épülettől minimum 2,0 méterre
aa) lakóház ajtajától, ablakától minimum 2,5 méterre
ab) kapubejárótól minimum 0,8 méterre
ac) fák egymástól minimum 4 méterre ültethetők
b) Közepes lombkoronát növelő fa telekhatártól épülettől minimum 2,5, méterre
ba) lakóház ajtajától, ablakától minimum 3,0 méterre
bb) kapubejárótól minimum 1,0 méterre
bc) fák egymástól minimum 5 méterre
bd) villanyoszloptól 3 méterre ültethetők
c) Nagy lombkoronát növelő fa telekhatártól épülettől minimum 3,0 méterre
ca) lakóház ajtajától, ablakától minimum 3,5 méterre
cb) kapubejárótól minimum 1,5 méterre
cc) fák egymástól minimum 7-10 méterre
cd) villanyoszloptól 3 méterre
ültethetők
(14) Ültetéssel történő fapótlás esetén minden pótlásra előírt 6 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa helyett 2 db 3 cm törzsátmérőjű gyümölcsfa is ültethető, azzal, hogy amennyiben a díszfát gyümölcsfával pótolják és ez a gyümölcsfa 5 éven belül elpusztul, azt újabb 3 cm törzsátmérőjű fával pótolni kell.
(15) A polgármester pótlás nélkül engedélyezi a fa kivágását, ha az ingatlanon 60 m2-ként egy fa marad. Ebben az esetben az ingatlan területébe a telek teljes területe (az épületek alapterülete is) beszámítandó.
(16) * A pótlandó díszfák darabszáma összmennyiség egyharmadáig cserjével is pótolható, egy 6 cm törzsátmérőjű díszfa minimum 4 darab minimum 60/80-as méretű konténeres cserjével számítandó.
9. § (1) A polgármester az engedély nélküli fakivágás esetén rendelkezik a fa pótlásáról, annak pénzben történő megváltásáról. A pótlási kötelezettséget pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a helyben történő és a fakivágással érintett ingatlan előtti közterületi zöldsávban történő pótlásra nincs lehetőség. Pótlási kötelezettség úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fa darabszámának egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, vagy a 8. § (13) a)-c) pontja szerint és a fennmaradó törzsátmérő alapján számítandó, pótlandó faegyed pedig pénzben váltandó meg.
(2) Amennyiben a hatósági döntésben megállapított határidőn belül a kivágott fák után szükséges fatelepítést nem, vagy csak részben teljesítették, akkor az el nem telepített számú fa helyett 15 napon belüli pénzbeli megváltás írható elő.
(3) A fatelepítési kötelezettség nem tekintendő teljesítettnek, ha a telepített fa az ültetést követő második vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben a fapótlásra kötelezett személy köteles a fatelepítést megismételni vagy pénzben megváltani.
(4) Amennyiben az engedély nélkül kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag teljes körűen nem állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat egyenként 30 cm törzsátmérővel kell vélelmezni a fapótlási eljárásban.
(5) *
(6) A pótlásra legalább 6 cm-es törzsátmérőjű fák alkalmazhatók. Minden pótlásra előírt 6 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa helyett 2 db 3 cm törzsátmérőjű gyümölcsfa ültethető. A kivágás megfelelő pótlásaként csak a természetes továbbnövekedés feltételeit biztosító talajba ültetés fogadható el, vagy írható elő. E körben az egyéb mobil eszközbe - különösen konténerbe, talicskába, stb - való telepítés nem vehető figyelembe.
(7) A polgármester a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosát kötelezi a fa pótlására, előnevelt díszfa, vagy gyümölcsfa ültetésére, illetve a fapótlás pénzben történő megváltására.
(8) Fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.
(9) * A kivágott fa visszapótlására telepítendő fák számának meghatározásához a kivágott össztörzsátmérő 100%-át kell alapul venni.
10. § (1) Fát kivágni csak a jegyző által kiadott jogerős engedéllyel és megalapozott indokkal lehet, melyek az alábbiak lehetnek:
a) kapubeálló nyitása, mely máshová nem helyezhető
b) egyéb építési engedéllyel bíró építési munka (pl. közmű fektetés, kerítésalap építés, elektromos hálózat építése), mely a közterületi fa megtartásával nem megoldható.
(2) A közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének másfélszeres mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú ingatlanon kell gondoskodni. A pótlásként ültetendő előnevelt díszfa darabszámát úgy kell kiszámolni, hogy a pótlásra előírt, centiméterben megadott össztörzsátmérőt megszorozzuk 1,5-tel, majd az eredményt hattal kell osztani. Ha az eredmény nem egész szám, akkor felfelé kell kerekíteni.
(3) Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség, illetve nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, vagy az engedéllyel rendelkező ezt kéri, a pótlási kötelezettség pénzben váltható meg. A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének e rendelet 1. függelék 1. pontja szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
(4) A pótlás mértéke csökkenthető a kertészeti igazságügyi szakértői szakvéleményben megállapított vitalitási érték figyelembe vételével.
(5) Ha a közterületen álló fa élet-, vagy vagyonvédelmi okból történő kivágása szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával megegyezik. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását 1 db minimum 6 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa ültetésével, vagy 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(6) Amennyiben a közterületen álló fa kivágása kertészeti szempontból igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, a pótlási kötelezettség mértéke megegyezik a kivágott fa darabszámával. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását minimum 6 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa ültetésével, vagy 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(7) A (6) bekezdés szerinti kertészeti szempontból igazolt fakivágás különösen
a) a fa kiszáradása,
b) a fa közlekedésbiztonságot veszélyeztető elhelyezkedése, vagy
c) fertőzés továbbterjedésének megakadályozása
okán fellépő fakivágás.
(8) Ha a fa a pótlásától számított második vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző évben - nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.
(9) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.
11. § (1) Amennyiben az engedély nélkül közterületen kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag teljes körűen nem állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat egyenként 30 cm törzsátmérővel kell vélelmezni a fapótlási eljárásban.
(2) Amennyiben a helyben történő pótlásra nincs lehetőség, vagy nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más közterületi ingatlan, a pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének e rendelet 1. függelék 2. pontja szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
(3) A kivágásra került fa visszapótlásra telepítendő fák számának meghatározásához engedély nélküli kivágás esetén a kivágott össztörzsátmérő 300%-át kell alapul venni.
(4) E paragrafus (3) bekezdésében foglaltak szerint, a közterületen engedély nélküli fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének háromszoros mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú közterületi ingatlanon kell gondoskodni. A pótlásként ültetendő előnevelt díszfa darabszámát úgy kell kiszámolni, hogy a pótlásra előírt, centiméterben megadott össztörzsátmérőt megszorozzuk 3-mal, majd az eredményt hattal kell osztani. Ha az eredmény nem egész szám, akkor felfelé kell kerekíteni.
(5) A kivágott fa visszapótlására telepítendő fák számának meghatározásához védett fasorban engedély nélküli kivágás esetén a kivágott össztörzsátmérő 500%-át kell alapul venni.
(6) E paragrafus (5) bekezdésében foglaltak szerint, a közterületen engedély nélküli fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének ötszörös mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú közterületi ingatlanon kell gondoskodni. A pótlásként ültetendő előnevelt díszfa darabszámát úgy kell kiszámolni, hogy a pótlásra előírt, centiméterben megadott össztörzsátmérőt megszorozzuk 5-tel, majd az eredményt hattal kell osztani. Ha az eredmény nem egész szám, akkor felfelé kell kerekíteni.
(7) Ha a fa a pótlásától számított második vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző évben - nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.
(8) Fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.
12. § (1) Közterületen lévő cserje kivágása esetén a cserje pótlását elsősorban helyben történő ültetéssel kell megoldani.
(2) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, valamint nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, vagy a kivágási engedéllyel rendelkező úgy dönt, illetve engedély nélküli cserje kivágása esetén a pótlás pénzben váltandó meg.
(3) A kivágott cserje pótlásának pénzbeli megváltása esetén a kivágott cserje tövek szerinti pótlásának összegét e rendelet 1. függelék 3. pontja tartalmazza.
(4) A közterületen 1 m2 területi borítást biztosított cserje kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a pótlásra kalkulált azonos területi borítást 4 db 40/60 méretű lombhullató cserje ültetéssel, vagy pénzbeli megváltással kell teljesíteni.
(5) Amennyiben az engedély nélkül közterületen kivágott cserjék területi borítása utólag teljes körűen nem állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető cserje területi borítást 5 m2-re kell vélelmezni a cserje pótlási eljárásban.
13. § * (1) Közterületi zöldterületen és közterületi zöldfelületen lévő gyepfelületre gépkocsival vagy más járművel behajtani, azon - a kiépített parkolóhelyeket kivéve - parkolni tilos, továbbá, a közterületen fát, cserjét engedély nélkül kivágni, megcsonkítani, gallyazni, valamint zöldfelületen lévő gyepfelületben kárt tenni tilos.
(2) Nem közterület megnevezésű ingatlanon az e rendeletben meghatározottak szerinti gyümölcsfa kivételével tilos fát engedély nélkül kivágni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megszegése, Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 39/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete alapján szankcionálható.
14. § (1) A fapótlási előírás ültetéssel nem teljesíthető a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl a következő fafajokkal:
a) páfrányfenyő (Ginkgo) nőivarú egyede
b) kanadai hybrid nyárfajok (Populus)
c) *
(2) Fapótlás, cserjepótlás pénzben történő megváltása esetén a határozatban előírt összeget a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
14/A. § * (1) Közterület és nem közterület megnevezésű ingatlanokon engedéllyel, illetve a 8. § (8) bekezdésében foglaltak szerint 3 napon belül, bejelentés alapján végzett fakivágás esetén, továbbá engedély nélkül történő fakivágás esetén a fapótlási egységár, mint kompenzációs intézkedés mértéke 6 cm-es törzsátmérővel rendelkező fa telepítése esetén egyaránt bruttó 45.000 Ft/darab.
(2) E rendelet 12. § (2) bekezdése szerinti cserjepótlási kötelezettség pénzbeli megváltása esetén a kivágott cserje zöldfelület szerinti pótlásának összege: 12.000,-Ft/m² (4 db 40/60 méretű konténeres cserje esetén.)
15. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 24/2015. (IX. 24.) önkormányzati rendelete.
(2) Folyamatban lévő ügyek esetében, amennyiben ügyfélre nézve kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz, e rendelet szabályait kell alkalmazni.
| Ancsin László jegyző | Kovács Péter polgármester |
1. Közterület és nem közterület megnevezésű ingatlanokon engedéllyel, illetve a 8. § (8) bekezdésében foglaltak szerint 3 napon belül, bejelentés alapján végzett fakivágás esetén a fapótlási egységár, mint kompenzációs intézkedés mértéke 6 cm-es törzsátmérővel rendelkező fa telepítése esetén egyaránt bruttó 45.000 Ft/darab.”
2. *
3. E rendelet 12. § (2) bekezdése szerinti cserjepótlási kötelezettség pénzbeli megváltása esetén a kivágott cserje zöldfelület szerinti pótlásának összege:
Cserjepótlási kötelezettség kompenzálásának összege
| A | B | |
| Lombhullató cserje telepítése esetén | bruttó 12 000 Ft/m2 (4 db 40/60 méretű konténeres cserje) |
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendelete alapján.
Kérelmező neve:
Címe:
Telefonja:
Képviselő neve (ha van):
Címe:
Telefonja:
Fakivágási engedély kérelemmel fordulok a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteréhez.
| sorszám | A fa faja | Jelleg (élő/száraz) | Törzsátmérő (földtől számított 1 m magasságban) | Indokolás | |
A fakivágás helye (cím, helyrajzi szám):
A terület tulajdonosának (tulajdonosainak) neve, címe:
A fakivágással érintett ingatlan tulajdonosa, illetve tulajdonosainak hozzájáruló aláírása(i) a fakivágáshoz, amennyiben a kérelmező nem azonos az ingatlan tulajdonossal, vagy az ingatlannak több tulajdonosa van:
.............................................
.............................................
Melléklet: - Meghatalmazás (amennyiben meghatalmazott vagy képviselő útján jár el)
- A kivágással érintett ingatlanról készült helyszínrajz
(bejelölve a kivágandó és a kivágás után megmaradó fák helyét)
- Az ingatlan tulajdonos/ok nyilatkozata a fapótlás helyszínéről és módjáról (ültetéssel, pénzbeli megváltással)
Budapest, 2017. ...................................
.....................................................
kérelmező aláírása