Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak bizottságaira (együtt: Önkormányzat), a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) és az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézményekre, költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szervek) terjed ki.
2. § (1) * A Képviselő-testület az Önkormányzat 2018. évi költségvetésének a költségvetési és finanszírozási bevételek együttes főösszegét 18 492 685 E Ft-ban, a költségvetési és finanszírozási kiadások együttes főösszegét 18 492 685 E Ft-ban határozza meg.
Ezen belül:
a) a költségvetési bevételi főösszeg 12 366 136 E Ft,
b) a költségvetési kiadási főösszeg 13 927 947 E Ft,
c) a finanszírozási bevételek főösszege, azaz a belső finanszírozási bevétel 6 126 549 E Ft, ebből 1 551 789 E Ft az „előző év költségvetési maradványának igénybevétele”, 45 E Ft az „előző év vállalkozási maradványának igénybevétele”, 4 098 100 E Ft a „betétek megszüntetése”, 400 000 E Ft „forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése”, és 76 615 E Ft az „államháztartáson belüli megelőlegezések”,
d) a finanszírozási kiadások főösszege 4 564 738 E Ft, ebből 4 098 100 E Ft a „pénzeszközök lekötött betétként elhelyezése”, 400 000 E Ft a „forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása” és 66 638 E Ft az „államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése”,
e) a költségvetésen belül keletkezett bevételek és kiadások különbözete, azaz a költségvetési egyenleg -1 561 811 E Ft (az egyenleg a működési költségvetési bevételek 1 501 734 E Ft-os többletének és a felhalmozási költségvetési bevételek 3 063 545 E Ft összegű hiányának az eredője), amelyet 1 551 834 E Ft-ig az „előző év maradványának igénybevétele” és 9 977 E Ft-ig a „forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése finanszíroz”
f) az „előző év maradványának igénybevétele” 1 551 834 Ft (melyből 600 582 E Ft „működési költségvetési maradvány”, 951 207 E Ft „felhalmozási költségvetési maradvány”, valamint 45 E Ft „vállalkozási maradvány”),
g) a külső finanszírozás bevétele 0 E Ft.
(2) A 2018. évi költségvetés egyensúlyának biztosításához külső finanszírozást szolgáló bevétel, ezen belül adósságot keletkeztető ügylet nem kerül tervezésre.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat e rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.
(4) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten e rendelet 1.A. és 1.B. mellékletei részletezik.
(5) A bevételek és kiadások kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontását az e rendelet 1.0. melléklete részletezi.
3. § A Képviselő-testület az Önkormányzat 2018. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:
a) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati (költségvetési szervek nélküli) részletezését e rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg, az Önkormányzat (költségvetési szervek nélküli) kötelező feladatainak, önként vállalt feladatainak, államigazgatási feladatainak kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e rendelet 1.1.0. melléklete, az Önkormányzat (költségvetési szervek nélküli) bevételeit előirányzatonként e rendelet 1.1./A. melléklete tartalmazza.
b) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások költségvetési szervenkénti megoszlását, a költségvetési szervek kötelező feladatainak, önként vállalt feladatainak, államigazgatási feladatainak kiemelt előirányzatait, valamint a létszám előirányzatot költségvetési szervenként e rendelet 2.2. - 2.17. mellékletei szerint, összesítve e rendelet 2. mellékletében határozza meg, az összesítés tartalmazza a Polgármesteri Hivatal tervszámait is.
c) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások polgármesteri hivatali részletezését, kötelező feladatainak, önként vállalt feladatainak, államigazgatási feladatainak kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, valamint a létszám előirányzatot e rendelet 2.1. melléklete tartalmazza, a Polgármesteri Hivatal személyi juttatásait, a munkaadókat terhelő járulékokat és szociális hozzájárulási adót előirányzatonként részletezve e rendelet 2.1.A. mellékletében, dologi kiadásait előirányzatonként részletezve e rendelet 2.1.B. mellékletében határozza meg.
d) Az Önkormányzat személyi juttatásait, a munkaadókat terhelő járulékokat és szociális hozzájárulási adót részletezve e rendelet 3./A. mellékletében, dologi kiadásait e rendelet 3./B. mellékletében határozza meg.
e) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő kötelezően ellátandó működési feladatok kiadásait és önként vállalt működési feladatok kiadásait e rendelet 3./C. mellékletében, az ellátottak pénzbeli juttatásait e rendelet 4. mellékletében részletezi.
f) Az Önkormányzat egyéb működési célú kiadásait - elvonások és befizetések, céljelleggel nyújtott támogatások és tartalékok előirányzatait - e rendelet 5. melléklete szerint határozza meg.
g) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését e rendelet 6./A. melléklete szerint határozza meg.
h) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként és az intézményi felújítási és karbantartási céltartalékot e rendelet 6./B. melléklete szerint részletezi.
i) Az Önkormányzat egyéb felhalmozási célú kiadásait e rendelet 7. mellékletében részletezi.
j) Az EU-s támogatással megvalósuló programot és projektet, valamint az Önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást, továbbá a Fővárosi Önkormányzat támogatásával megvalósuló projektet e rendelet 8. melléklete szerint hagyja jóvá.
k) E rendelet 9/A. melléklete tartalmazza az Önkormányzat Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és az önkormányzati kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit, e rendelet 9/B. melléklete az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését - a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételt - az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához, valamint e rendelet 9/C. melléklete az Önkormányzat 2018. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait. Az Önkormányzatnak adósságot keletkeztető ügylete, garancia- és kezességvállalásból fennálló kötelezettsége nincs, a 2018. évben adósságot keletkeztető fejlesztési célt nem tervez.
4. § (1) * A Képviselő-testület a tartalékokról e rendelet 5. mellékletében rendelkezik. Az Önkormányzat általános működési tartalékát 3 531 E Ft-ban állapítja meg, mely az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgál. A tartalék felhasználásáról és átcsoportosításáról a Polgármester dönt.
(2) * A Képviselő-testület az Önkormányzat Közmű és energetikai céltartalékát 8 324 E Ft-ban állapítja meg, és úgy rendelkezik, hogy az átcsoportosítást a Polgármester engedélyezheti az intézményi költségvetésekbe és a Polgármesteri Hivatal villamosenergia-szolgáltatási díjak, gázenergia-szolgáltatási díjak és víz- és csatornadíjak előirányzatára.
(3) * A Képviselő-testület a költségvetési szervek által felhasználható általános működési tartalékot 500 E Ft-ban állapítja meg.
(4) A Képviselő-testület az Önkormányzat lakásalapjában a be nem folyó bevételek fedezetére, illetve a váratlanul felmerülő feladatokra 9 000 E Ft tartalékot állapít meg.
(5) * A Képviselő-testület az Önkormányzat fejlesztési céltartalékát 1 838 E Ft-ban állapítja meg.
(6) * A Képviselő-testület további fejlesztési céltartalékként 23 775 E Ft-ot határoz meg egyéb, előre nem tervezhető kiadások fedezetéül.
(7) * A Képviselő-testület az Önkormányzat sportcsarnok alapját 0 E Ft-ban állapítja meg.
(8) A Képviselő-testület a költségvetési szervek felújítási és karbantartási céltartalékáról a 6./B. mellékletben, a felújítási kiadások között rendelkezik.
5. § (1) Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Gazdasági Működtető-Ellátó Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ) és a XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata a költségvetési alapokmányokat e rendelet mellékleteiben meghatározott összegekkel állítja össze. A GAMESZ készíti el az alapító okiratában hozzárendelt költségvetési szervek alapokmányait is.
(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt hatáskörében, valamint a költségvetési szervek vezetőit a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.
(3) A költségvetési szerveknél a tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését.
(4) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a Polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a Jegyző a felelős.
(5) * Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 59. § (1) és (6) bekezdése alapján - az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - az illetményalapot 2018. június 1-jétől 50 000 Ft-ban állapítja meg.
(6) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg a „törvény szerinti illetmények, munkabérek” előirányzatának 4,17%-a, amely összeg valamennyi költségvetési szerv költségvetésében tervezésre került. Bérmaradvány terhére a polgármester engedélyével fizethető jutalom. A Polgármesteri Hivatalnál jutalmazásra fordítható összeg e rendelet 2.1.A. mellékletének 8. sorában kerül meghatározásra.
(7) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 85. §-ára tekintettel „a bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni”. A kiadások készpénzben történő teljesítésére 500 E Ft erejéig egyszeri kifizetés a házipénztárból teljesíthető, kivételt képeznek azok a rendkívüli esetek, ahol utalásra nincs lehetőség. A kiadások készpénzben történő teljesítésének konkrét esetei a következők:
a) a készlet és kis értékű tárgyi eszköz beszerzések (szakmai anyagok, irodaszerek, üzemanyag, gyógyszer, könyv, folyóirat, munkaruha, tisztítószerek), a kiküldetési, reprezentációs kiadások, továbbá egyes kisösszegű karbantartási, javítási, szolgáltatási kiadások (szállítási költség, orvosi vizsgálat, telefonkártya, hirdetés készpénzben történő teljesítése), étkezés visszafizetés;
b) a társadalom- és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak készpénzben kifizetendő összege;
c) egyéb személyi juttatások kifizetése (BKK, helyközi utazási költségtérítés) illetményelőleg, megbízási díjak;
d) utólagos elszámolásra kiadott előleg kifizetése;
e) eseti jelleggel, a Polgármester engedélyével egyéb (pl. támogatási szerződés alapján a támogatás összegének) kifizetés.
(8) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Polgármester gyakorolja.
6. § (1) A költségvetési szervek a jóváhagyott előirányzatokon belül a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel kötelesek gazdálkodni.
(2) Az Önkormányzat a jóváhagyott - az évközi változásokkal módosított - irányító szervi költségvetési támogatást (intézményfinanszírozást) 2018. év január hónapjától - a költségvetési szervek részére - 12 részletben nettósítva bocsátja rendelkezésre.
(3) Az Áht. 41. § (4) bekezdése alapján a költségvetési szerv saját nevében a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg, faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, és garanciát és kezességet nem vállalhat, továbbá
a) a költségvetési támogatást betételhelyezésre nem fordíthatja,
b) egyéb, átmenetileg szabad pénzeszközeit betétként abban az esetben kötheti le, ha ez a folyamatos pénzellátást nem veszélyezteti.
(4) Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit értékpapír vásárlására fordíthatja, illetve betétlekötési szerződést köthet.
7. § (1) A költségvetésben tervezett céljellegű támogatásokról és év közben az intézményi finanszírozásba beépülő támogatások felhasználásáról a Képviselő-testületnek az alábbi, (2) és (4)-(5) bekezdésekben felsorolt bizottságai kapnak felhatalmazást döntésre az ott leírtak szerint e rendelet 5., illetve 7. mellékleteiben meghatározott összegekkel:
(2) a) Kulturális és Sport Bizottság:
aa) Közművelődési és kerületi sporttevékenységek támogatása;
ab) Tehetséges fiatalok támogatása;
ac) Nemzetiségi önkormányzatok működési célú pályázati kerete;
b) Köznevelési, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság:
ba) Kertvárosi tehetséges tanulók támogatása;
bb) Egyházak működési célú támogatása.
c) Egészségügyi és Szociális Bizottság:
ca) Kamatmentes helyi támogatás;
cb) Fiatal házasok első lakáshoz jutási támogatása;
cc) Visszatérítendő támogatás.
d) Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság:
da) Környezetvédelmi támogatás és pályázati keret.
(3) A Bizottságok által juttatott támogatásokról is támogatási szerződést kell kötni. A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell az Áht-ban, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) és a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben előírt tartalmi elemeket. Az elszámolás tételesen, számla szerint történik, amelyről a támogatottnak összesítő kimutatást is készítenie kell. Az elszámolást szöveges tájékoztatóval kell kiegészíteni. A támogatás elszámolását az a bizottság hagyja jóvá, amely a támogatás megítéléséről döntött.
(4) a) A Képviselő-testület a Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság hatáskörébe utalja a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetésére, fenntartására” jóváhagyott keretösszeg felosztását azzal, hogy az összegen belül a járdajavításra fordítható összeg nagyságát a képviselői körzetek elmaradottsági állapota alapján állapítja meg. A költségvetési keretösszegből e rendelet 3/C. mellékletének 27. sorában meghatározott összeget tartalékolni kell azonnali intézkedést igénylő (élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető) településüzemeltetési feladatokra, amely összeg felhasználásáról a Polgármester dönt. Amennyiben a körzetben választott képviselő saját körzetére vonatkozóan 2018. április 15-ig járdajavítási javaslatát nem teszi meg, úgy e keretösszegeket 2018. június 30-ig a Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság újraosztja. A 2018. április 15-i határidő jogvesztő, javaslattételre a listán választott képviselőknek is joguk van.
b) A Képviselő-testület a Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság hatáskörébe utalja továbbá:
ba) a Környezetvédelmi Alap alszámlára átvezetett talajterhelési díj felhasználását, a Bizottságnak tekintettel kell lennie az Önkormányzat lakossági esővíz-hasznosítás támogatásáról szóló 27/2015. (XI. 2.) önkormányzati rendeletére;
bb) a vízellátás, a csapadékvíz elvezetés, a járdaépítések, a szőnyegezések, a parkoló építés, valamint a gázvezetékhálózat-kiépítés előirányzat terhére a keretösszegként elfogadott összeg tételes felhasználását. A járdaépítésekre a körzetben választott képviselők saját körzetükre vonatkozó javaslataikat 2018. április 15-ig tehetik meg. A 2018. április 15.-i határidő jogvesztő, javaslattételre a listán választott képviselőknek is joguk van;
bc) a költségvetésben keretösszegként elfogadott, tételesen nem nevesített közlekedésbiztonsági keret felosztását, figyelembe véve a nevesített feladatokat.
bd) a városképi jelentőségű épületek és építmények felújításának, helyreállításának önkormányzati támogatására beérkező pályázatok elbírálását.
(5) A Képviselő-testület a Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság hatáskörébe utalja a Környezetvédelmi Alap alszámlára befolyó bevételek - a talajterhelési díjbevétel kivételével, valamint a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire tartalékolt 1 800 E Ft kivételével - felhasználását, a Bizottságnak tekintettel kell lennie a környezetvédelmi alapról szóló önkormányzati rendeletre.
(6) Az (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésben valamely bizottságához nem rendelt, de e rendelet 5. és 7. mellékletében nevesített támogatások felhasználására való döntési jogosultságot a Polgármester a hatályos kötelezettségvállalás és utalványozás rendjének szabályozásáról szóló belső utasításban szabályozza. A támogatás elszámolását az hagyja jóvá, aki annak megítéléséről döntött.
(7) A Képviselő-testület a díszpolgári cím mellé nettó 300 E Ft/fő, a XVI. kerületért kitüntetés mellé nettó 175 E Ft/fő összegű jutalmat biztosít az Önkormányzat 2018. évi költségvetésében.
(8) Az Önkormányzat a helyi adó beszedési számláján, a pótlék és bírság beszedési számlán hó végén - kivéve decembert - rendelkezésre álló összeget legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig az Önkormányzat fizetési számlája - 11784009-15516006 - javára át kell utalni. Év végén a számla csak nullás egyenleget tartalmazhat. Az indokolt visszatérítéseket a következő időszakban a megfelelő adó, pótlék, bírság beszedési számláról kell teljesíteni. Amennyiben a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz, a fizetési számláról a beszedési számlára kell a megfelelő átutalást teljesíteni. A talajterhelési díj mindenkor teljesített összege kizárólagosan a Környezetvédelmi Alap bevételét képezi, ezért azt minden hó utolsó napján át kell utalni a 11784009-15516006-10060005 alszámlára.
(9) A gépjárműadó fizetési számláról tárgyhó 10-én a tárgyhót megelőző hónapban befolyt összeg 60%-át a Magyar Államkincstár számlaszámára tovább kell utalni, ugyanezen a napon a 40%-ot az Önkormányzat fizetési számlájára kell átvezetni.
(10) Az „elektronikus eljárások illetéke” alszámláról negyedévet követő hónap 10. napjáig át kell utalni a befolyt összegeket a Magyar Államkincstár 10032000-01012107 számú, valamint a közterület felügyelők által a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény alapján kiszabott és befolyt helyszíni bírságot tovább kell utalni a Magyar Államkincstár 10032000-01031922 számú számlaszámára.
(11) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy az egyes pályázatokhoz - amennyiben a pályázati önrész fedezete a költségvetésben biztosított, valamint jogszabályi előírás alapján - az inkasszójog biztosításáról szóló nyilatkozatot aláírja.
(12) A költségvetési előirányzatok terhére az Önkormányzat által vagy a nevében kiírt pályázatoknak minden esetben tartalmazniuk kell a benyújtott pályázatokra vonatkozóan a kizárás, illetve az érvénytelenség feltételeit, továbbá azt, hogy az elnyert összeg felhasználásáról milyen módon, milyen határidővel és a Polgármesteri Hivatal mely szervezeti egysége felé kell elszámolni.
(13) Az Önkormányzat a 100%-ig önkormányzati tulajdonú Kft-i vonatkozásában:
a) a Kertvárosi Sportlétesítményeket Üzemeltető Kft-nek e rendelet 5. melléklet 27. sorában szereplő összeggel kompenzációt biztosít közszolgáltatási szerződés alapján, továbbá e rendelet 7. melléklet 22. sorában szereplő összeggel felhalmozási célú támogatást nyújt;
b) a REHAB-XVI. Foglalkoztató és Szolgáltató Nonprofit Kft-nek e rendelet 5. melléklet 20. sorában szereplő összeggel működési célú visszatérítendő támogatást, kölcsön nyújt, valamint a 28. sorban szereplő összeggel vissza nem térítendő működési célú támogatást ad;
c) a Sashalmi Piac Ingatlanfejlesztő, Beruházó és Üzemeltető Kft. önkormányzati finanszírozást nem igényel.
(14) A Bizottságok - az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt hatáskörükben - a Polgármester jóváhagyásával évi 15 000 E Ft összeghatárig jogosultak pályázati önrészt biztosítani önkormányzati, illetve intézményi pályázatokhoz. Ha a Polgármester nem ért egyet, köteles az ügyet a Képviselő-testület elé terjeszteni olyan időn belül, hogy a pályázat pozitív döntés esetén ne lépje túl a határidőt (szükség esetén rendkívüli ülést hív össze).
(15) A Polgármester 25 000 E Ft összeghatárig jogosult pályázati önrészt biztosítani önkormányzati, illetve intézményi pályázatokhoz, amelyről a soron következő képviselő-testületi ülésen a „Polgármesteri beszámoló” keretében tájékoztatást ad.
(16) A Polgármester e rendelet 4. melléklet 3. sorában szereplő összeggel jogosult vissza nem térítendő támogatások odaítélésére - a kríziskeret terhére - az egyéb önkormányzati pénzbeli családi támogatások között.
8. § (1) A költségvetés végrehajtásáról, a bevételi és a kiadási főösszegek betartásáról a Polgármester - a Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek útján - gondoskodik.
(2) A költségvetési szervek az egységes finanszírozási rendszer alkalmazása érdekében a Polgármester által meghatározottak szerint kötelesek adatot szolgáltatni.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója átmeneti anyagi gondjaik enyhítése érdekében az alkalmazottakat az adóéven belül munkabérelőlegben részesítheti.
9. § (1) A Polgármester saját hatáskörében jogosult a költségvetés egyes előirányzatait érintő átmeneti intézkedéseket tenni az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg annak következményei elhárítása érdekében szükségessé váló halaszthatatlan kötelezettségek teljesítésére.
(2) A Polgármester a Magyar Államkincstár által értesítésben közölt általános működéshez és ágazati feladathoz kapcsolódó támogatások, a központosított támogatások, valamint céltámogatások összegéről a Képviselő-testületet tájékoztatja.
10. § (1) Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, a költségvetési szervek az e rendeletben meghatározott működési előirányzataikat kizárólag abban az esetben léphetik túl, ha az államháztartás más alrendszereitől vagy egyéb szervezettől célhoz kötött bevételt, vagy saját tevékenységből származó nem tervezett bevételt érnek el, vagy jóváhagyott maradvánnyal rendelkeznek. Az Ávr. 35. § (10) bekezdése alapján a költségvetési szervek a nem tervezett saját bevételt a Polgármester előzetes egyetértésével használhatják fel a tervezett saját bevétel 10%-áig, az ezen felüli többletbevétel felhasználását a Képviselő-testület engedélyezi. Amennyiben jogszabály, bírósági jogerős döntés vagy közigazgatási hatósági határozat fedezet nélkül kifizetést ír elő, ennek teljesítése jogszerű.
(2) A költségvetési szervek saját bevételszerző tevékenysége nem befolyásolhatja hátrányosan alaptevékenységük ellátását.
(3) Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, a költségvetési szervek kiadási előirányzataik terhére történő kötelezettségvállalásaik esetén az Áht. 36-37. §-ára és az Ávr. ezekhez kapcsolódó szakaszaira tekintettel kell eljárniuk.
(4) Az éves költségvetés végrehajtása során az e rendelet hatálya alá tartozók az árubeszerzéseik, beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése során kötelesek a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait alkalmazni.
11. § (1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület dönt.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát az eredeti előirányzat költségvetési főösszegének 15%-áig a Polgármesterre átruházza. Egyéb esetekben a Képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.
(3) A (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a Polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2018. december 31-ig gyakorolható.
(4) Az Áht. 34-35. §-a és az Ávr. 42-44. §-a alapján a költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartása mellett saját hatáskörében módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók, kivéve az (5) és (7) bekezdésekben rögzített eseteket. Ezen intézkedésekről az intézményvezető 30 napon belül értesíti a Polgármestert, aki negyedévente tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(5) A költségvetési szervek jóváhagyott kiadási előirányzatán belül kiemelt előirányzatként kell kezelni az élelmezési kiadásokat, az állandó üzemeltetési szolgáltatások kiadásait (gáz- és villamos-energia díja, víz- és csatornadíjak), valamint az ezen kiadásokat terhelő ÁFA-t és a rehabilitációs hozzájárulást, ezen előirányzatokra tervezett összegeket másra átcsoportosítani vagy felhasználni a Polgármester hozzájárulása nélkül nem lehet.
(6) A költségvetési szervek az Önkormányzat felújítási és karbantartási céltartalék kerete terhére engedélyezett, a saját költségvetésükbe beépülő kifizetések összegével a kötelezettségvállalást megelőzően jogosultak saját hatáskörben előirányzatot emelni.
(7) A költségvetési szervek a saját költségvetésükbe beépülő, a költségvetési egyeztetési tárgyaláson betervezett, meghatározott egyedi célra és feladatra kapott önkormányzati támogatásokat csak az egyedi célnak megfelelően használhatják fel, ezeket a polgármester jóváhagyása nélkül másra átcsoportosítani vagy felhasználni nem lehet.
(8) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.
(9) A költségvetési szervek létszámának (álláshely) módosítására a Képviselő-testület jogosult.
(10) A választásra, népszavazásra biztosított előirányzatok közötti átcsoportosítást, módosítást a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve kell alkalmazni.
(11) A Képviselő-testület bizottságai és a Polgármester jogosultak a hatáskörükbe átruházott egyes költségvetési sorok közötti átcsoportosítás engedélyezésére.
(12) A Képviselő-testület a (2)-(11) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(13) Amennyiben az Önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a Polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.
12. § (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
(2) A GAMESZ körhöz tartozó költségvetési szervek gazdálkodásuk során kötelesek tekintettel lenni a GAMESZ vezetője és az intézmény vezetője által aláírt, a Polgármester által jóváhagyott megállapodásra a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről. A „megállapodás a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről” aktualizálásáról - ha azt jogszabályváltozás indokolja - a GAMESZ vezetője gondoskodik.
(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.
(4) A Polgármesteri Hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.
13. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az Önkormányzat esetében a Jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető a felelős.
(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról elsősorban a Polgármesteri Hivatal állományában lévő belső ellenőrei útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a Jegyző köteles gondoskodni.
14. § (1) A Polgármester a „Polgármesteri beszámoló” keretében mindig a soron következő képviselő-testületi ülésen, írásban számol be e rendelet 4. § (5) bekezdésében rögzített polgármesteri hatáskörben felhasználható fejlesztési céltartalékról, 7. § (11) és (15) bekezdéseiben, 9. §-ában és a 11. § (13) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján meghozott döntésekről, illetve megtörtént teljesítésekről. A Polgármester ugyanígy tájékoztatja a Képviselő-testületet a telekértékesítési bevételek alakulásáról.
(2) A Bizottságok a jelen rendelet 7. § (2)-(5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján meghozott döntéseikről évente kötelesek beszámolni a Képviselő-testületnek (a döntések nyilvántartására jogosultak a Jegyzőt felkérni, és a nyilvántartással teljesíteni a beszámolást).
(3) A Bizottságok a 7. § (14) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján hozott döntéseikről a soron következő ülésen kötelesek tájékoztatni a Képviselő-testületet.
15. § (1) E rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 1. §-ában meghatározott szervek abban az esetben, ha a Képviselő-testület 2018. december 31-ig nem alkotja meg az Önkormányzat 2019. évi költségvetéséről szóló rendeletét, akkor a 2019. január 1. és a 2019. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet hatályba lépése közötti átmeneti időszakban a jelen rendelet bevételi és működési kiadási előirányzatainak időarányos részével jogosultak gazdálkodni.
(3) * A Napraforgó Család- és Gyermekjóléti Központ létszám előirányzata 2018. július 1-jétől 26,75 státuszban, 2018. augusztus 15-étől 39,75 státuszban kerül meghatározásra.
Ancsin László jegyző | Kovács Péter polgármester |