Indokolás

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésének a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet célja Budapest Főváros XVI. kerület épített környezetének, sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a kerületi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) a településképi követelmények meghatározásával;

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) E rendelet hatálya Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet előírásait a kerületi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során:

1. Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felülete legalább 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.

2. *  Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát, feliratot tartalmazó épülettartozék.

3. Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját, tevékenységét vagy egyéb adatait tartalmazza.

4. *  Cityboard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.

5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.

6. Egyéb grafikai elem: a vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, grafikai elem.

6.2. *  Szerkezet nélküli sövény: Épített szerkezet nélküli, kizárólag élő növényzetből álló, kerítésként funkcionáló sövény.

7.1. *  Épületszélesség: az utcavonalra merőleges tengelyű épület esetében az épületnek az utca vonalára merőlegesen vetített mérete. Az utcavonalra nem merőleges tengelyű épület esetében, az épület befoglaló méretének az építési telek tengelyére merőlegesen mért értéke.

7.2. *  Épületmélység: az épületnek az utca vonalára merőlegesen mért mérete.

8. Fővárosi védett építmény: Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX.29.) önkormányzati rendeletével (fővárosi) helyi védetté nyilvánított építmény.

9. Funkcionális utcabútor: az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és közterületi illemhely.

9.2. *  Háromszintes növényállomány: A zöldfelület legalább 50%-án fás szárú cserje és 100 m2-ként legalább egy - nagy vagy közepes lombtömeget növesztő -, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

10. Helyi védett épület (H1): kerületi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá

a) építészeti,

b) településtörténeti,

c) helytörténeti,

d) régészeti,

e) művészeti vagy

f) ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

11. Helyi védett műtárgy: védetté nyilvánított, a 10. pont alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, amely két féle lehet:

a) kerítés, kapuzat (H2) vagy

b) egyéb védett műtárgy (H3) - különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű.

12. Helyi védett érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

13. *  Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az útbaigazító hirdetmény (tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz), a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.

13.2. *  Kétszintes növényállomány: A zöldfelület legalább 50%-án fás szárú cserje vagy 100 m2-ként legalább egy - nagy vagy közepes lombtömeget növesztő-, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

14. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

15. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen, más célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

16. *  Lakótelepi egység: a Lakótelepek (LT) településkép szempontjából meghatározó terület térben összefüggő része, mely azonos területfelhasználási egységbe jelölt és jellemzően azonos technológiával épült épületeket tartalmaz.

17. Megalapozó értékvizsgálat: az új helyi védettség megalapozását szolgáló, építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a kerület szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit.

18. *  Tömör kerítés: Az a kerítés, amelynek merőleges vetületében az összes felülete kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.

19. *  Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés. Az információs vagy egyéb célú berendezés részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál. Az információs célú berendezés, útbaigazító tábla (tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz) kialakításáról a 9. számú melléklet rendelkezik.

20. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.

21. *  Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas közterületi sáv, amely legalább 1,0 m szélességű és alkalmas az utcaszakaszonként ültetendő fasor elhelyezésére.

22. *  Molinó: tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

II. Fejezet

Helyi védelem

3. A helyi védelem célja

3. § (1) A helyi védelem célja a kerület településképe és történelme szempontjából meghatározó - műemléki és Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése által meghatározott (fővárosi) helyi védettséget nem élvező - épített értékek, valamint a kerület építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem általános feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes

aa) településkarakter, településszerkezet, történetileg kialakult telekosztás,

ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac) településkép, utcaképek és látványok,

ad) *  műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, keresztek körének számbavétele.

körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b) a védett értékek fenntartása, megújulásuk elősegítése, károsodásának megelőzése illetve elhárítása.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

4. A helyi védelem fajtái

4. § (1) *  Budapest XVI. kerület területén a településképi szempontból meghatározó területeken az épített értékek védelme, helyi egyedi védelemmel biztosított.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) kerítésre, kapuzatra,

c) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

d) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

e) az a)-d) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott épületeket, műtárgyakat.

5. A helyi védelem megállapítása, valamint megszüntetése szabályai

5. § (1) A helyi védelem megállapítását, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve hivatalból az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

e) a megalapozó értékvizsgálatot.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indoklását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.

(4) *  Amennyiben a helyi védelem megállapítására vagy a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

(5) * 

(6) A megalapozó értékvizsgálatot a 6. A melléklet, a védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt a 6. B melléklet szerinti tartalommal kell készíteni.

6. § (1) *  Új helyi védelem megállapításában vagy a védelem megszüntetési eljárásában - az eljárás megindításáról és a döntés ismertetéséről - érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, vagy ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőt,

d) az illetékes építésügyi és az örökségvédelmi hatóságot, a fővárosi önkormányzatot.

(2) A helyi védelem megállapítása vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról a megalapozó értékvizsgálat közzétételével egyidejűleg az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) *  A kezdeményezéssel kapcsolatban, az önkormányzat honlapján történő megjelenéstől számított 15 napon belül az érdekelt írásban észrevételt tehet.

7. § (1) Új helyi védelem elrendelésével, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről az Önkormányzat főépítésze gondoskodik.

(2) A helyi védelem megállapításáról, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozóan a képviselő-testület

a) a védelem megállapításának elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat, továbbá

b) *  a 6. § (1) bekezdésében meghatározott érdekeltek részéről történő és egyéb,

határidőn belül benyújtott észrevételeinek figyelembe vételével dönt.

(3) Új helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről egyedi védelem esetén írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, továbbá minden esetben a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(4) A helyi védelem megállapítását, illetve a védelem megszüntetését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, illetve a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(5) *  A helyi védelem megállapítása vagy a védelem megszüntetése esetén a Kerületi építészeti örökséget bemutató, értékek leltára módosul.

8. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

6. Védett értékek megjelölése

9. § (1) A védett értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól látható helyen kifüggesztett - az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni, a következő felirattal: Budapest Főváros XVI. kerület helyi védett érték

(2) A tábla álló vagy fekvő formátumú, A3 vagy A4-es méretű lehet.

(3) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről - a főépítész közreműködésével - a polgármester gondoskodik. A tábla - közterületről látható módon történő - elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, a tábla elhelyezése a tulajdonossal egyeztetett módon és helyen történik.

(4) A helyi védelem tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében.

7. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Helyi védett épületek esetén csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban lévő épületszerkezeti változtatás történhet.

(4) *  A védett értékek nem bonthatók el, kivéve a közvetlen életveszélyt okozó, vagy helyi védelemmel érintett, a rendelet 2. sz. mellékletében rögzített, védelemmel nem érintett részre vonatkozó beavatkozást.

(5) A védett érték engedélyhez kötött részleges - a karakteréhez nem illő részek - bontása esetén főépítészi szakmai konzultáció lefolytatása szükséges.

(6) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni

a) településképi véleményezési eljárás vagy

b) településképi bejelentési eljárás vagy

c) egyszerű bejelentés alá tartozó vagy építési engedély nélkül, településképi bejelentési eljárás alá nem eső építési tevékenység esetén főépítészi szakmai konzultáció

lefolytatása alapján lehet.

(7) *  A védett érték eredeti külső megjelenését, azaz

a) az egészének és a részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) az eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

a megalapozó értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.

(8) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával

kell helyreállítani.

8. A védett értékek nyilvántartása

11. § (1) *  A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást, kerületi értékek leltárát vezeti.

(2) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza

a) a védett ingatlan helyszínrajzát,

b) a védett érték megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,

c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát (sorszámát),

d) a védett érték azonosító adatait,

e) a védelem típusát,

f) *  a védett érték helymeghatározásának adatait (helyrajzi szám, utca, házszám), és

g) a védelem rövid indokolását a megalapozó értékvizsgálat alapján.

(3) A nyilvántartás az alábbiakkal egészíthető ki:

a) a tulajdonos, kezelő, (bérlő) neve, címe,

b) az épület fotódokumentációja,

c) a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslat, örökségvédelmi adatlap,

d) a védett érték felmérési tervei,

e) minden egyéb adat, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart,

f) minden, a védelem alá helyezés során keletkezett ügyirat, a védett értékhez fűződő korlátozások,

g) a védett értékhez kapcsolódó támogatások,

h) a védett érték állapotfelmérésének adatai,

i) a helyreállítási javaslat,

j) a védett értékkel kapcsolatos intézkedések (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

9. A településképi szempontból meghatározó területek

12. § (1) Az Önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területként (a továbbiakban: Mt) jelöli ki az eltérő karakterű területeket, valamint az Mt-ken belül alterületeket határoz meg:

a) Hagyományőrző kertváros (HK),

aa) Hagyományőrző kertvároson belüli 1. alterület (HK/1),

ab) * 

ac) * 

b) Sokszínű kertváros (SK),

c) Mátyásföldi villák (MV),

d) Modern kertváros (MK),

da) Modern kertvároson belüli 1. alterület (MK/1),

e) Falusias kertváros (FK),

ea) Falusias kertvároson belüli 1. alterület (FK/1),

f) Lakótelepek (LT),

fa) * 

g) Kisvárosias lakóterületek (KL),

ga) Kisvárosias lakóterületeken belüli 1. alterület (KL/1),

gb) Kisvárosias lakóterületeken belüli 2. alterület (KL/2),

gc) Kisvárosias lakóterületeken belüli 3. alterület (KL/3),

gd) Kisvárosias lakóterületeken belüli 4. alterület (KL/4),

ge) Kisvárosias lakóterületeken belüli 5. alterület (KL/5),

h) Intézményi és különleges területek (IK),

ha) Intézményi és különleges területeken belüli 1. alterület (IK/1),

hb) Intézményi és különleges területeken belüli 2. alterület (IK/2),

hc) Intézményi és különleges területeken belüli 3. alterület (IK/3),

hd) Intézményi és különleges területeken belüli 4. alterület (IK/4),

he) *  Intézményi és különleges területeken belüli 3. alterület (IK/5),

hf) *  Intézményi és különleges területeken belüli 4. alterület (IK/6),

i) Gazdasági jellegű területek (G),

ia) Gazdasági jellegű területeken belüli 1. alterület (G/1),

ib) Gazdasági jellegű területeken belüli 2. alterület (G/2),

ic) Gazdasági jellegű területeken belüli 3. alterület (G/3),

id) Gazdasági jellegű területeken belüli 4. alterület (G/4),

ie) Gazdasági jellegű területeken belüli 5. alterület (G/5),

j) Egyéb, beépítésre nem szánt területek (E),

ja) Egyéb, beépítésre nem szánt területeken belüli 1. alterület (E/1).

(2) A Mt-k és alterületek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

10. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai

13. § (1) A védett értékre előírt településképi követelmény - a védett érték elhelyezkedése szerinti - Mt-re vonatkozó előírással együttesen alkalmazandó. Amennyiben ellentétes, akkor a védett értékre előírt településképi követelményt kell figyelembe venni.

(2) Az általános jellegű településképi követelmények az összes Mt-re vonatkoznak, amennyiben az előírás másképp nem rendelkezik.

(3) Az egyes Mt-re vonatkozó településképi követelmények a kapcsolódó alterületekre is vonatkoznak.

(4) Az alterületekre vonatkozó településképi követelmény kizárólag az alterületre vonatkozik.

IV. Fejezet

A településképi követelmények

11. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során

a) az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók,

b) a meglévő és új épülettömegek arányai, formái illeszkedjenek egymáshoz,

c) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, színei, formái illeszkedjenek egymáshoz.

(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés jellegzetes elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél az épületnek a közterületről látható homlokzatain meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

a) a homlokzat felületképzését;

b) a homlokzat díszítő elemeit;

c) a nyílászárók formáját, anyagát, azok jellegzetes szerkezetét, osztását;

d) a tornácok, verandák kialakítását;

e) a lábazatot, a lábazati párkányt.

(4) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán és felületein antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(5) Helyi védett műtárgyak (H2, H3) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

12. *  Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken

15. § (1) A területi építészeti követelmény tartalmi keretet határoz meg a kerületi építési szabályzat számára.

(2) Közterület alakítási terv készítésének szükségességét a képviselő-testület határozza meg.

16. § (1) *  Lakókocsi, konténer, mobilház építményként történő elhelyezése és használata - kivéve az ingatlanra vonatkozó, építési engedéllyel rendelkező, vagy az egyszerű bejelentési eljárás alapján a jogszerű építkezés idejét - nem megengedett.

(2) 30,0 m-nél magasabb épület, építmény elhelyezése nem lehetséges.

(3) * 

17. § (1) *  Amennyiben a kerületi építési szabályzat másként nem rendelkezik utcafronti tömör kerítés nem építhető, kivéve

a) a közúti közlekedési terület (KÖu), kötöttpályás közlekedési területtel (KÖk) határos telekhatáron,

b) olyan egyéb közterület felé, melyen közösségi közlekedési eszköz közlekedik,

c) olyan sarokingatlannál, ahol az út szegélye és a kerítés közötti távolság nagyobb, mint 3,0 méter.

(2) *  A KÖu közlekedési célú területek határán, valamint azon közterületek határán, amelyeken tömegközlekedési jármű közlekedik, megengedett olyan tömör kerítés, amely az 1,8 m magasságot nem haladja meg.

(2a) *  Zajos intézménykerttel, játszótérrel határos oldal-, hátsókerti telekhatár esetén megengedett olyan tömör kerítés, amely az 1,8 m magasságot nem haladja meg.

(3) Kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet, kivéve

a) a sportpályát határoló labdafogó hálót, kerítést;

b) ha a kerületi építési szabályzat másként rendelkezik;

c) *  rendvédelmi, honvédelmi rendeltetés területeit.

d) *  a (2) bekezdésben foglalt esetben

18. § (1) A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en új utcát nyitni, a telekstruktúrát megváltoztatni nem lehetséges.

(2) Az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1) a meglevő épületek épületmagassága nem növelhető.

(3) Az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1) belül új kerítés nem építhető, kivéve a technológiai (játszótér, labdafogó) és működési, sportterületi lehatárolásokat.

13. *  A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. § (1) *  Tetőhéjalásként és épületburkolatként nem alkalmazható

a) műanyag hullámlemez,

b) alumínium trapézlemez,

c) nem színezett alumínium,

d) fémlemez, kivéve a korcolt és az előre gyártott, gyárilag színezett elemes fémburkolat, a fém cserepeslemez, valamint a vörösrézlemez és a horganylemez

e) bitumenes zsindely,

f) hullámpala,

g) nád,

h) csempeburkolat,

amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(2) Az épületek tetőhéjalásánál - a gazdasági jellegű területek kivételével - csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, antracit, grafit, szürke, réz szín árnyalatai alkalmazhatók, amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó településképi követelmény másként nem rendelkezik.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően újszerű, előre gyártott elemes burkolat, a homlokzaton és tetőfelületen alkalmazható, ha a homlokzattal egységesen kerül kialakításra. Az Mt-ken az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, napsárga, narancs szín, homok- és agyagszín, sárgás tégla színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett a fehér, barna, zöld szín és ezek árnyalati alkalmazhatók. Nyerstégla homlokzati felület esetében a sárga és világos okker tégla, vagy bontott, vágott kisméretű tégla használható.

(4) Tűzfalakra nem reklámcélú tűzfalkép festhető a (3) bekezdés előírásaitól eltérően.

(5) Egy épületen csak egymással harmonikus egységet, színharmóniát alkotó színek alkalmazhatók.

(6) Közterületek felől az adott épület homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

(7) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.

(7a) *  Áttört kerítés kizárólag élő növényzettel fedhető el.

(8) *  Új gépkocsi behajtó kialakítása vagy meglévő átépítése, csak térkő burkolattal lehetséges.

(9) *  A zártsorú beépítésnél az épületmélység nem lehet több 15,0 méternél.

20. § (1) *  Magastető alkalmazásakor a tető felülnézetének legalább 80%-án 30-45° közötti tetőhajlásszög alkalmazandó, amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik, 45°-nál meredekebb tetőhajlásszögű épület nem építhető, kivéve a helyi védelem alatt álló épület esetében, amennyiben annak eredeti jellege miatt szükséges.

(2) Új vagy átalakított, bővített zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.

(3) Ikres, ikres jellegű beépítés esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a közterület felől azonos legyen.

(4) Már kialakult zártsorú beépítésű területen épülő új épület közterület felőli homlokzatmagassága igazodjon a két oldalról szomszédos - az építési övezet előírásainak megfelelő - 1-1 épület magasságához, oly módon, hogy a két épület magasságának számtani középarányát legfeljebb 1,5 m-rel lépheti túl az építési övezetben előírt épületmagasság betartásával.

(5) *  Lapostetős fő rendeltetésű épület esetén, kizárólag lapostetős melléképület építhető.

(6) *  A melléképület tetőhajlásszöge egyezzen meg a főrendeltetésű épület tetőméretének jellemző hajlásszögével. A főrendeltetésű épület és melléképület manzárdtetővel nem építhető.

21. § (1) *  Technológiai és energiatermelő berendezések közül

a) a közúti közlekedési területtel (Köu), a kötöttpályás közlekedési területtel (Kök), valamint a közösségi közlekedés útvonalaival és azok szervizútjával határos ingatlanok esetében, kivéve az „E” egyéb beépítésre nem szánt területet parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék kivezetőt, parabola-antennát, valamint egyéb technikai berendezést elhelyezni - a riasztó kültéri egységét kivéve - az épületek közterület felőli homlokzatán, előkertjében nem lehet (beleértve a közterület felőli homlokzati tetőfelületét is).

b) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)

ba) lakóterületen kizárólag tetőfelületen helyezhető el.

bb) tetőfelületre történő beépítésénél, magastető esetén az utcai vagy oldalhomlokzati síkon a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.

bc) tetőfelületre történő elhelyezésnél, lapostető esetén a közterületről nem látható módon, lehetőleg az épülethomlokzathoz, épülettömeghez illeszkedő attika fallal alakítható ki.

c) hőszivattyú

ca) zajvédő fallal alakítható ki.

cb) lakóterületen tetőfelületre nem helyezhető el.

cc) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő- és tárolóban helyezhető el, amennyiben ez e rendelet előírásai és a műszaki kialakítás alapján lehetséges.

(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak az előkertben vagy az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

(3) *  Lakóterületen szélerőművek elhelyezése az alábbiak szerint megengedett:

a) háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű lakóterületen csak az Lke-1 területfelhasználású építési övezeteiben - telkenként legfeljebb 1 db - helyezhető el.

b) magassága a telepítés telkére vonatkozó legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 3,0 méterrel haladhatja meg.

c) dőléstávolsága minden irányban saját telken belülre essen.

(4) *  A kerület területén a talajvizet felhasználó geotermikus energia-berendezés alkalmazása csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával történhet.

(5) *  A közúti közlekedési területtel (Köu), a kötöttpályás közlekedési területtel (Kök), valamint a közösségi közlekedés útvonalaival és azok szervizútjával határos ingatlanok esetében klímaberendezés kültéri egysége kizárólag a közterületről nem látható módon helyezhető el, amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(6) *  A klímaberendezés kültéri egysége

a) kizárólag az erkélyen, a loggián, a teraszon helyezhető el, amennyiben a rendeltetési egység rendelkezik azzal.

b) kizárólag az épület homlokzatához illeszkedve, takartan helyezhető el. A homlokzat hőszigetelése, felújítása, színének, burkolatának megváltoztatása esetén az illeszkedésről, takarásról újra gondoskodni kell.

c) új épület esetében az épület egészére vonatkozó homlokzati tervvel összhangban elkészített, elhelyezési terv alapján helyezhető el.

d) új épület esetében utólagosan, kizárólag az épület eredeti homlokzatterveiben e célból meghatározott módon, rejtetten vagy takartan telepíthető.

(7) *  A klímaberendezés kültéri egysége a rendeltetési egységgel szomszédos rendeltetési egység nyílászárója alatt, fölött nem helyezhető el.

22. § (1) A kert növényzetének kiválasztásakor az őshonos fajokat és azok faiskolai változatait előnyben kell részesíteni. Nem ültethető a 7. mellékletben szereplő növényfaj.

(2) Új épület elhelyezése csak úgy megengedett, ha a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakul ki a szomszédos telkekkel közösen.

(3) *  A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 2,25 m2 szabad földterület biztosításával.

14. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Hagyományőrző kertváros területén (HK)

23. § (1) A Hagyományőrző kertváros (HK) Mt-en 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős, épületek helyezhetők el.

(2)-(3) * 

(4) *  A Hagyományőrző kertváros (HK) Mt-en az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos vagy ponthegesztett kerítések lehetnek, legfeljebb 40 cm magas lábazattal vagy szerkezet nélküli sövény alkalmazásával létesíthetők.

24. § * 

15. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Sokszínű kertváros területén (SK)

25. § *  (1) *  A Sokszínű kertváros (SK) Mt-en 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastető, vagy 7°-nál nem nagyobb hajlásszögű lapostetős épületek helyezhetők el.

(2) *  A Sokszínű kertváros (SK) Mt-en az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos vagy ponthegesztett kerítések lehetnek, legfeljebb 40 cm magas lábazattal vagy sövény kialakítással létesíthetők.

16. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Mátyásföldi Villák területén (MV)

26. § (1) A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en vakolt felület esetében sima vakolat alkalmazandó.

(2) A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en félnyeregtetős, lapostetős épület nem létesíthető. Új épület építése esetén a tetőforma 30-45° közötti tetőhajlásszöggel létesüljön. Ettől való eltérés az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án alakítható ki.

(3) A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők.

(4) *  A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en épület felújításakor vagy nyílászáró csere esetén az eredeti épület nyílászáróinak karaktere, anyaghasználata megőrzendő, az új nyílászáró létesítése esetén azok ehhez illeszkedően megengedettek.

(5) *  A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos vagy ponthegesztett kerítések lehetnek, legfeljebb 30 cm magas lábazattal vagy szerkezet nélküli sövény alkalmazásával létesíthetők.

(6) *  A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en az épületek tetőhéjalásánál csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, réz szín árnyalatai alkalmazhatók.

17. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Falusias kertváros területén (FK)

27. § (1) A Falusias kertváros (FK) Mt-en - az 1. alterület (FK/1) kivételével - 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épületek helyezhetők el.

(2) A Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1)

a) lapostetős épület nem helyezhető el, a tetőhajlásszög 35-45° között legyen,

b) a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítandó ki,

c) lakóépület esetén az épületszélesség 7,0 méternél nem lehet szélesebb,

d) magastetőn tetőablak felépítménye egymás felett több sorban nem helyezhető el,

e) tetőfedés színe a vörös és a barna árnyalata lehet,

f) oromfalas tetőforma esetében - a közterület felé - csonka kontyolás nem alkalmazható,

g) a Batthány Ilona utcai telekhatártól számított 15,0 m-es mélységén belül nem alkalmazható

ga) tetősíkból kiemelkedő tetőablak,

gb) tetőfelépítmény,

h) a közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető,

i) a hagyományos utcakép megőrzése érdekében a lakóépületek, épületek földszinti padlóvonala a telek eredeti terepszintjéhez képest nem lehet 100 cm-nél magasabban kialakítva.

(3) *  A Falusias kertváros (FK) Mt-en az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos vagy ponthegesztett kerítések lehetnek, legfeljebb 30 cm magas lábazattal vagy szerkezet nélküli sövény alkalmazásával létesíthetők.

(4) *  A Falusias kertváros (FK) Mt-en az épületek tetőhéjalásánál csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, réz szín árnyalatai alkalmazhatók.

18. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Modern kertváros területén (MK)

28. § *  (1) A Modern kertvároson belüli 1. alterület (MK/1) építési telkein az előírt zöldfelület legkisebb mértékének legalább 50%-án lombos fával rendelkező háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(2) *  A Modern kertváros (MK) Mt-en az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos vagy ponthegesztett kerítések lehetnek, legfeljebb 30 cm magas lábazattal. Az 1. alterület (MK/1) építési telkeinél a telekrészeket elválasztó drótfonatos vagy ponthegesztett kerítés legfeljebb 1,2 méter magas lehet.

19. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Kisvárosias lakóterületen (KL)

29. § (1) *  A Kisvárosias lakóterületen belüli 1. alterületen (KL/1) az előkertet csak legalább kétszintes növényállománnyal ellátott díszkertként lehet kialakítani.

(2) A Kisvárosias lakóterületen belüli 5. alterületen (KL/5)

a) * 

b) a 115601/92-115601/101 hrsz.-ú építési telkek esetében telkein belül a területhasználat lehatárolásra csak élő sövény alkalmazható.

(3) *  A Kisvárosias lakóterület (KL) Mt-en az építési telkeket egymástól elválasztott kerítések csak drótfonatos vagy ponthegesztett kerítések lehetnek, legfeljebb 40 cm magas lábazattal.

(4) *  A Kisvárosias lakóterületen belüli 1. alterületen (KL/1) belül a lakóutak fásításának mértéke: 20 db lombos fa / 100 fm. A fákat szakaszosan, kétoldalt váltakozva is lehet telepíteni.

(5) *  A Kisvárosias lakóterületen belüli 1. alterületen (KL/1) belül a lakóutakon egy-egy útszakaszon azonos fafaj ültetendő.

(6) *  A Kisvárosias lakóterületen belüli 1. alterületen (KL/1) közkert határán létesítendő intenzív zöldsáv háromszintes növényállomány telepítésével alakítandó ki.

20. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Lakótelepek területén (LT)

30. § (1) *  A Lakótelepek (LT) Mt egységet képező részén az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak egységes építészeti koncepció alapján megengedett, de megvalósítása ütemezetten lehetséges.

(2) A Lakótelepeken (LT) Mt-en az egyes lakóépületeken

a) a lakások homlokzati nyílászáróinak anyaga, színe,

b) *  a bejáratok, előtetők, erkélyek, korlátok és télikertek anyaga, karaktere, színe

azonos kell, hogy legyen.

(3) A Lakótelepek (LT) Mt-en részleges hőszigetelés is végezhető, amennyiben az legalább egy-egy teljes homlokzati felületre kiterjed.

(4) A Lakótelepek (LT) Mt-en épületek homlokzatán külső szerelt kémény, légcsatorna 1,0*1,5*0,5 méternél nagyobb gépészeti berendezés nem helyezhető el.

(5) *  A Lakótelepek (LT) Mt-en a közúti közlekedési területtel (Köu), a kötöttpályás közlekedési területtel (Kök), valamint a közösségi közlekedés útvonalaival és azok szervizútjával határos ingatlanok esetében klímaberendezés kültéri egysége a közterületről látható módon is elhelyezhető.

21. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Gazdasági jellegű területeken (G)

31. § (1) A Gazdasági jellegű területek (G) Mt-en a 19. § (2)-(3) bekezdésben megfogalmazott általános jellegű egyedi építészeti követelménytől eltérően használhatók élénk színek.

(2) *  A Gazdasági jellegű (G) Mt-en a 19. § (1) bekezdésében megfogalmazott általános jellegű egyedi építészeti követelményektől eltérően, használható a nem felületkezelt trapézlemez.

(3) A Gazdasági jellegű területek (G) Mt-en a 20. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános jellegű egyedi építészeti követelményétől eltérően 30°-nál alacsonyabb tetőhajlásszögű magastető és lapostető is alkalmazható.

32. § * 

(1) A Gazdasági jellegű területeken belüli 1. alterületen (G/1) háromszintű zöldfelület kialakítása során elsősorban ültetendő lombos fák:

a) Budapesti út mentén:

aa) kocsányos tölgy (Quercus robur),

ab) korai juhar (Acer platanoides)

b) egyéb területen légszennyezést tűrő növényzet.

(2) A Gazdasági jellegű területeken belüli 2. alterületen (G/2) az előírt zöldfelületek legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(3) A Gazdasági jellegű területeken belüli 2. alterületen (G/2) függőleges zöldfelület (zöldfal, zöld homlokzat) kialakítható a terület építményein.

(4) A Gazdasági jellegű területeken belüli 4. alterületen (G/4) a parkolók és a belső utak fásítása csak előnevelt, legalább kétszer iskolázott útsorfa méretű faegyedekkel létesíthető.

(5) A Gazdasági jellegű területeken belüli 4. alterületen (G/4) az építési telkek határán - a Pirosrózsa és a Bányai Elemér utca felé - legalább 10 méter széles sávban háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(6) A Gazdasági jellegű területeken belüli 5. alterületen (G/5) az építési telkek zöldfelületén a következő faegyedek alkalmazhatók:

a) juhar fajták (Acer sp.),

b) kőris fajták (Fraxinus sp.),

c) hárs fajták (Tilia sp.),

d) csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

22. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Intézményi és Különleges területeken (IK)

33. § (1) Az Intézményi és különleges terület (IK) Mt-en a 20. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános egyedi építészeti követelménytől eltérően 30°-nál alacsonyabb tetőhajlásszögű tető is alkalmazható.

(2) Az Intézményi és különleges terület (IK) Mt-en belüli 4. alterületen (IK/4) épület egy azonos síkban lévő homlokzati hossza nem lehet több 30 méternél. Egy homlokzati síknak számít a homlokzat 4 m mélységet meg nem haladó eltolása.

(3) Az Intézményi és különleges területen belüli 4. alterületen (IK/4) a (2) bekezdés szerinti, legfeljebb 30 m hosszúságú homlokzati síkot követően - legalább 6 m hosszon - a homlokzatmagasság legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) Az Intézményi és különleges terület (IK) Mt-en a 19. § (2)-(3) bekezdésben megfogalmazott általános jellegű egyedi építészeti követelménytől eltérően használhatók élénk színek.

34. § (1) *  Az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1) a parkolók területe kizárólag elemes térkő burkolattal alakítható ki.

(2) *  Az Intézményi és különleges területen belüli 2. alterületen (IK/2) lévő értékes növényzet védelméről gondoskodni kell, funkciója megőrzendő. A területen lévő növényállomány felújítása során, dendrológiailag értékes előnevelt fákat szükséges telepíteni.

(3) Az Intézményi és különleges területen belüli 3. alterületen (IK/3) az utak menti fasorok kialakításánál és kiegészítésénél a következő fafajok alkalmazandók:

a) a Bányai Elemér és a Zalavár utcában ezüst hárs (Tilia argentea),

b) a Pirosrózsa utcában közönséges platán (Platanus x. acerifolia).

(4) Az Intézményi és különleges területen belüli 4. alterületen (IK/4) a szomszédos lakótelkek felé - szilárd burkolat nélkül, háromszintes növényállománnyal - kialakítandó zöldsávban legalább kétszer iskolázott, útsorfa méretű faegyedek telepítendők a következő fafajok alkalmazásával:

a) a Fábián és a Gyula utca menti lakótelkek felé

aa) juhar fajták (Acer sp.),

ab) szivarfa fajták (Catalpa sp.),

ac) kőris fajták (Fraxinus sp.),

ad) körte fajták (Pyrus sp.).

ae) hárs fajták (Tilia sp.),

b) a Miklós utca menti lakótelkek felé

ba) berkenye fajták (Sorbus sp.),

bb) alma fajták (Malus sp.),

bc) galagonya fajták (Crataegus sp.),

bd) körte fajták (Pyrus sp.),

be) nyír fajták (Betula sp).

(5) Az Intézményi és különleges területen belüli 4. alterületen (IK/4) felszíni parkolók esetében legalább kétszer iskolázott útsorfa méretű faegyedek telepítendők a következő fafajok alkalmazásával:

a) szivarfa fajták (Catalpa sp.),

b) berkenye fajták (Sorbus sp.),

c) hárs fajták (Tilia sp.),

d) körte fajták (Pyrus sp.).

(6) *  Az Intézményi és különleges területen belüli 6. alterületen (IK/6) háromszintű zöldfelület kialakítása során elsősorban ültetendő lombos fák:

Budapesti út mentén:

aa) kocsányos tölgy (Quercus robur),

ab) korai juhar (Acer platanoides),

b) egyéb területen légszennyezést tűrő növényzet.

23. Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, Egyéb, beépítésre nem szánt területeken (E)

35. § (1) *  Egyéb, beépítésre nem szánt területeken (E) Mt-en - a kertes mezőgazdasági terület, a különleges beépítésre nem szánt terület és a birtokközpontok kivételével - kizárólag faoszlopos tartószerkezetű, drótfonatos vagy ponthegesztett kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

(2) *  Az Egyéb, beépítésre nem szánt területeken belüli 1. alterületen (E/1) kizárólag őshonos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajok és fajtáik telepíthetők.

(3) *  Egyéb, beépítésre nem szánt területeken € Mt-en tetőhéjalásként nád is alkalmazható.

24. *  A közterületek zöldfelületeire vonatkozó egyedi építészeti követelmények

36. § (1) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal létesíthető.

(2) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.

(3) * 

(4) *  A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, legalább 2,25 m2 szabad földterület biztosításával.

(5) Nem ültethető a 7. mellékletben szereplő növényfaj.

37. § *  A Hagyományőrző kertvároson belüli 1. alterületen (HK/1) a meglévő utcai fasor kiegészítése korai juhar (Acer platanoides) fajtáival történhet.

38. § (1) A Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1) a Batthyány Ilona utcában a fasorok kiegészítését legalább kétszer iskolázott, a meglévő fák fajtájával azonos vagy ahhoz illeszkedő faegyedekkel kell elvégezni a következő fafajok alkalmazásával:

a) Tabódy Ida térnél: lepényfa (Gleditsia triacanthos ’Sunburst’),

b) Négylovas utca és Vidámvásár utca közti szakasz páratlan oldalán gömbkőris (Fraxinus ornus ’Mecsek’),

c) egyéb közterületi szakaszokon: Szent István hárs (Tilia sp. ’Szent István’) fajta, díszkörte (Pyrus calleryana ’Chanticleer’).

(2) A Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1) az utak menti nyílt árkok feletti gépjármű behajtó csatlakozások utcánként azonos térkővel történő kialakításúak legyenek.

39. § (1) *  A Kisvárosias lakóterületen belüli 2. és 3. alterületen (KL/2, KL/3) a közterületi fasorok egyedei 6,0 méteres tőtávolságra telepítendők. A fasorokban és a háromszintű zöldfelület kialakítása során a következő fafajok alkalmazandók:

a) ezüst hárs (Tilia argentea),

b) kislevelű hárs (Tilia cordata),

c) csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

(2) *  A Kisvárosias lakóterületen belüli 4. alterületen (KL/4) belüli lakóutak fásításának mértéke: 20 db lombos fa / 100 fm. A fákat szakaszosan, kétoldalt váltakozva is lehet telepíteni a (3) bekezdésben szereplő, határoló utcák kivételével.

(3) *  A Kisvárosias lakóterületen belüli 4. alterületet (KL/4) határoló utak melletti fasorok kialakításánál a következő, legalább kétszer iskolázott fafajok alkalmazandók:

a) ezüst hárs (Tilia argentea),

b) kislevelű hárs (Tilia cordata),

c) csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

(4) *  A Kisvárosias lakóterületen belüli 4. alterületen (KL/4) a Léva utcát és a (103772/15) hrsz. utcát kétoldali, vagy váltakozó oldali fásítással kell ellátni, a meglévő fák megőrzésével alakítandó ki.

(5) *  A Kisvárosias lakóterületen belüli 4. alterületen (KL/4) közkert határán létesítendő intenzív zöldsáv háromszintes növényállomány telepítésével alakítandó ki.

(6) *  A Kisvárosias lakóterületen belüli 5. alterületen (KL/5) a közterületi fasorok egyedei 6,0 méteres tőtávolságra telepítendők. A fasorokban a következő, legalább kétszer iskolázott fafajok alkalmazandók:

a) ezüst hárs (Tilia argentea),

b) kislevelű hárs (Tilia cordata),

c) csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

(7) A Kisvárosias lakóterületen belüli 5. alterületen (KL/5) a Vágás és az Olló utca felé építési telkenként egy gépjármű behajtó csatlakozás alakítható ki, legfeljebb 3,5 m szélességgel, kivétel, ha intézményi funkció létesül. Több lakás esetén, telkenként legfeljebb két gépjármű behajtó létesíthető, összevonva legfeljebb 6,0 m szélességben.

40. § * 

41. § Az Intézményi és különleges területen belüli 2. alterületen (IK/2) utak melletti fasorok legalább kétszer iskolázott, egységes fajtájú és korú, útsorfa méretű faegyedekkel telepítendők.

42. § (1) *  A Gazdasági jellegű területeken belüli 3. alterületen (G/3), az Intézményi és különleges területen belüli 5. alterületen (IK/5) az utak menti fasorok kialakításánál a következő, legalább kétszer iskolázott faegyedek telepítendők a következő fafajok alkalmazásával:

a) ezüst hárs (Tilia argentea),

b) kislevelű hárs (Tilia cordata),

c) csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

(2) *  A Gazdasági jellegű területeken belüli 4. alterületen (G/4) az utak menti fasor kialakításánál és kiegészítésénél a Bányai Elemér utcában ezüst hárs (Tilia argentea) alkalmazandó.

(3) A Gazdasági jellegű területeken belüli 4. alterületen (G/4) a közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa méretű faegyedekkel létesíthető.

(4) * 

(5) A Gazdasági jellegű területeken belüli 5. alterületen (G/5) az utak menti fasorok kialakításánál és kiegészítésénél legalább kétszer iskolázott, a meglévő fák fajtájával azonos, vagy ahhoz illeszkedő faegyedek telepítendők. Új fasorok létesítésekor a következő fafajok alkalmazandók:

a) juhar fajták (Acer sp.),

b) galagonya fajták (Crataegus sp.),

c) kőris fajták (Fraxinus sp.),

d) berkenye fajták (Sorbus sp.),

e) hárs fajták (Tilia sp.),

f) csörgőfa (Koelreuteria paniculata),

g)-h) * 

43. § Az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1) a közterületi fasorok egyedei 8,0 méteres tőtávolságra telepítendők. Fasor csak várostűrő, többször iskolázott, útsorfa méretű faegyedekkel létesíthető:

a) a Diósy Lajos utca szakaszán a meglévő fasor - a fasornak megfelelő fafajjal közönséges platán (Platanus x acerifolia) - kiegészítendő,

b) a sétáló utca teljes hosszában kiegészítendő a meglévő fasor,

c) az Újszász utca és a Bökényföldi út területén lévő szakaszán fasor telepítendő,

d) a Táncsics Mihály utcában ostorfa fajták (Celtis sp.) telepítendők,

e) a Hunyadvár és a Bökényföldi utcában közönséges platán (Platanus x acerifolia) telepítendő,

f) az Újszász utcában közönséges platán (Platanus x acerifolia) vagy hárs fajták (Tilia sp.) telepítendők.

44. § *  Az Egyéb, beépítésre nem szánt terület (E) Mt-en kialakítandó főutak (Külső keleti körút, Nógrádverőce út, Simongát utca) területén - legalább összefüggő útszakaszonként - azonos korú és fajtájú, útsorfa minőségű faegyedek alkalmazásával, legalább 6,0 méteres tőtávolsággal kell a fásítást végezni..

25. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

45. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 5 méterenként 1 db cégtábla helyezhető el.

(2) *  A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t, kivéve a Gazdasági jellegű (G), valamint az Intézményi és különleges területek (IK) Mt-eken. A Gazdasági jellegű (G), valamint az Intézményi és különleges területek (IK) Mt-eken a cégtábla és egyéb grafikai elem együttes mérete nem haladhatja meg a 4 m2-t. Önálló elemekből álló cégtábla-felirat esetében az egyes egységek felületének összegét kell figyelembe venni.

(3) Cégtábla és egyéb grafikai elemek homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság és a színvilág

c) *  A többszintes épület és azon belüli önálló rendeltetési egység esetén az egyes albetétek homlokzati felületén cégtábla csak összefüggő felületen helyezhető el, legfeljebb 1,0 m2 nagyságban,

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki.

(4) Új épület létesítésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el.

(5) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(6) *  Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falsíkon belül, takartan kell vezetni. Cégtábla, egyéb grafikai elem megvilágításakor a statikus, melegfehér fényforrás előnyben részesítendő. Villogó, zavaró fényű, megkülönböztető jelzésű jármű fényéhez, illetve jelzőlámpa fényéhez hasonló fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése legalább 2,50 méteres magasságban lehetséges.

(8) *  Cégér legnagyobb befoglaló mérete legfeljebb 0,8 m x 0,8 m lehet.

(9) *  Gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla elhelyezhető, melyre vonatkozóan az (1)-(3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni.

(10) *  Óriásplakát nem helyezhető el.

46. § A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en és az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1) a kerítéseken, továbbá közpark területfelhasználású területen a 0,5 m2-t meghaladó méretű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

26. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

47. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(3) Reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) A reklámhordozók közötti minimális távolság 50 m. Ez az előírás nem vonatkozik utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) Közérdekű molinó, a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével, molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(7) A kerület területén reklámhordozó célból kioszk nem létesíthető.

(8) *  Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi egyedi védelem alatt álló épületen és építési telkén.

(9) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés - az utasváróban elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével - nem helyezhető el.

48. § Régészeti érdekű, fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el. Az adott terület fokozott védelmi besorolása szerinti jelleget nem befolyásoló, reklámnak nem minősülő információs cél vagy funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezhető.

49. § (1) Közterületeken és köztulajdonban levő ingatlanokon, az alábbi területfelhasználási egységek esetén reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni kizárólag utcabútor alkalmazásával lehet:

a) Ln-T nagyvárosias, telepszerű lakóterületen,

b) Ln-3 nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterületen,

c) Lk-T kisvárosias telepszerű lakóterületen,

d) Vi-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló lakóterületen,

e) Vi-3 Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító területen,

f) Vt-H Kiemelt jelentőségű helyi központ területen.

(2) Közterületeken és köztulajdonban levő ingatlanokon, az alábbi területfelhasználási egységek esetén reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni kizárólag funkcionális utcabútor elhelyezésével lehet az Lk-2 Kertvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterületen.

(3) Magánterületen levő ingatlanokon reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni nem lehet, kivéve a vasútállomás és buszállomás területén.

(4) A területfelhasználási egységek szerint reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályokat a 8. melléklet tartalmazza.

50. § (1) A 49. § (1)-(3) bekezdés szerinti területeken kizárólag olyan, funkcionális utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület besorolása szerinti jellegét nem befolyásolja.

(2) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés - az utasváróban elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével - nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés információ közzétételére alkalmas felületének legfeljebb egyharmadán tehető közzé reklám. Más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetét, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(4) Utcabútor az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő, közérdekű információ közlésére is létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő információk.

(5) Az utcabútor felületének legfeljebb egyharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább kétharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell tartalmazzon.

51. § (1) A közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon csak olyan reklám, illetve plakát reklámhordozó helyezhető el, amelynek kialakítása kielégíti a következő feltételeket:

a) horganyzott és szinterezett acélból vagy szinterezett alumíniumból,

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközön,

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön,

valósul meg.

(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú (statikus, melegfehér színű) fényforrások használhatók.

(3) Reklámhordozó egymástól számított 2 méteres távolságon belül - ide nem értve az ugyanazon a funkcionális utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését - sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(4) Reklám elhelyezése ragasztással tilos.

52. § (1) Közművelődési intézmény a polgármesterhez benyújtott településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti közművelődési célú reklámhordozó létesítését.

(2) A létesítés és fenntartás költségeinek fedezetéért a közművelődési célú reklámhordozót használó közművelődési intézmény felel. A közművelődési célú reklámhordozókra a 48. § és az 51. §-ban előírtakat nem kell alkalmazni.

27. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

53. § (1) *  A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése az Egyéb, beépítésre nem szánt területek (E) Mt-eken megengedett, kivéve a védett természeti terület (Naplás tó) területét.

(2) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas, nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

a) a Mátyásföldi villák (MV) Mt-en,

b) a Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1),

c) a Modern kertvároson belüli 1. alterületen (MK/1),

d) a temetők területén.

(3) Új hálózat létesítésekor, illetve meglévő kiváltásakor az energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózatot földkábeles formában kell kialakítani

a) a Hagyományőrző kertvároson (HK),

b) a Sokszínű kertváros (SK),

c) a Mátyásföldi villák (MV),

d) a Modern kertváros (MK),

e) a Falusias kertváros (FK),

f) a Lakótelepek (LT),

g) a Kisvárosias lakóterületek (KL),

h) az Intézményi és különleges területek (IK),

i) a Gazdasági jellegű területek (G)

településképi szempontból meghatározó területein és alterületein.

(4) A meglévő energia ellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat 2027-ig földkábeles megoldásra kell átalakítani.

54. § (1) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el

a) a Hagyományőrző kertváros (HK),

b) a Sokszínű kertváros (SK),

c) a Mátyásföldi villák (MV),

d) a Modern kertváros (MK),

e) a Falusias kertváros (FK),

f) a Lakótelepek (LT),

g) a Kisvárosias lakóterületek (KL),

településképi szempontból meghatározó területein és alterületein.

(2) Önálló tartószerkezetre telepített antenna - a tartószerkezettel együtt - nem lehet magasabb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értének kétszerese, de legfeljebb 20,0 méter a vegyes területfelhasználású területeken.

(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna tartószerkezete rácsos tartó nem lehet.

(4) Beépítésre nem szánt területeken antennát csak a közúti közlekedési célú (KÖu) területfelhasználási egység határától számított, az antenna magasságának legalább a másfélszeres távolságra lehet csak telepíteni.

55. § (1) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

a) a Falusias kertvároson belüli 1. alterületen (FK/1),

b) az Intézményi és különleges területen belüli 1. alterületen (IK/1),

c) a Modern kertvároson belüli 1. alterületen (MK/1),

d) a kisvárosias lakóterület területfelhasználási egység területén - a kisvárosias, telepszerű lakóterület kivételével -,

e) a helyi védett értéken,

f) a közparkokban, a közkertekben, a játszótereken,

g) a temetők területén és

h) a védett természeti terület (Naplás-tó) területén.

(2) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna az épületmagasságot legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg a

a) kertvárosias területfelhasználási egység területén,

b) kisvárosias és nagyvárosias, telepszerű területfelhasználási egység területén.

(3) *  A lakóterület Mt-en az egyes önálló építési telkeken elhelyezhető „háztartási méretű kiserőmű” (napelem, napkollektor) csatlakozási teljesítménye nem haladhatja meg a villamos energiáról szóló törvényben előírt mértéket.

V. Fejezet

A településképi-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

28. A szakmai konzultáció szabályai

56. § (1) *  Az önkormányzat a településképi-védelmi tájékoztatás, a településképi arculati kézikönyv vonatkozó elemeinek megismertetése, valamint a településképi követelmények és a Kerületi Építési Szabályzat, közterület-alakítási terv betartása érdekében szakmai tájékoztatás vagy szakmai konzultáció lehetőségét biztosítja.

(2) *  A szakmai konzultáció folyamata az ügyfél által a főépítészhez - az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon - benyújtott kérelemre indul. A kérelemhez kapcsolódó építészeti-műszaki dokumentációt papír alapon kell mellékelni.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat.

(4) A szakmai konzultáció a kerületi főépítésszel szóban történik.

(5) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.

(6) A konzultációról készült emlékeztetőt a kerületi főépítész nyilvántartásba veszi.

29. A szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

57. § *  Az építtetőnek vagy megbízottjának szakmai konzultációt kell kérni, ha

a) helyi védett érték részleges - a karakteréhez illő részek - bontását,

b) helyi védett érték külső

ba) felújítási,

bb) helyreállítás,

bc) bővítési, továbbá

c) a védett építmény

ca) jellegét, megjelenését bármely módon érintő,

cb) az építési telkének terepviszonyait és

cc) az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát

kívánja megkezdeni és végezni,

d) az egyszerű bejelentési eljárással új épület építését, bővítését kívánja végezni,

e) közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni

ea) vendéglátó-ipari előkert, illetve a közterületen pavilon, árusítóhely létesítése, bővítése, felújítása, elhelyezése esetén,

eb) közterületen álló társas- és szövetkezeti házakhoz tartozó szelektív hulladékgyűjtő edények elhelyezésére szolgáló zárható felépítmények létesítése esetén, f) napenergiát hasznosító berendezést (napkollektort, napelemet) kíván elhelyezni.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

30. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

58. § A településképi véleményezési eljárás célja Budapest Főváros XVI. kerület városképi, építészeti értékeinek védelme és a helyi adottságok figyelembevételével igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött építési munkákkal kapcsolatban a városképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.

59. § (1) Településképi véleményezési eljárás (a továbbiakban: véleményezési eljárás) lefolytatása kötelező minden természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, aki

a) jogszabályban rögzített építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez vagy azzal összefüggésben lévő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) *  a településképet érintő átalakítására irányuló

ba) építési engedélyezési eljárás lefolytatása előtt áll,

bb) fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás lefolytatása előtt áll

(2) Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési engedélyezési eljárások:

a) *  Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén történő új épület építésére vonatkozó engedélyezés,

b) a kisvárosias lakóterület területfelhasználási egység területén minden építési engedélyhez kötött építési tevékenység,

c) az 2. mellékletben szereplő épületek, építmények tömegét, homlokzatát, építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató építési engedélyezés,

d) a közúti közlekedési terület (KÖu), a kötöttpályás közlekedési területtel (KÖk) határos ingatlanokra tervezett építmény(ek) építési engedélyezése, valamint

e) az 2. mellékletben szereplő épületek, építmények építési telkével szomszédos építési telekre vonatkozó építési engedélyezés, amennyiben az utcai homlokzatra kihatással van,

f) közúti közlekedési terület (KÖu) közterületekkel határos építési telkek utcai homlokzatot, tetőt érintő, valamint a (KÖu) közterületről látható egyéb homlokzati szakaszt, tetőt érintő beavatkozás építési engedélyezése esetén.

(3) A véleményezési eljárás nem vonatkozik azon engedélyezési eljárásokra:

a) amely a központi, illetve a területi építészeti-műszaki tervtanács hatáskörébe tartozik, valamint

b) amelynél az építtető az összevont telepítési eljárást, és ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

31. A településképi véleményezési eljárás szabályai

60. § (1) *  A településképi véleményezési eljáráshoz a kérelmező - az elektronikus ügyintézési felületen vagy két példányban papír alapon - kérelmet nyújt be, és az építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelően kell benyújtani. A kérelemhez kapcsolódó építészeti-műszaki dokumentációt két példányban papír alapon is mellékelni kell.

(2) A polgármester a településképi véleményét

a) az 59. § (2) e), f) esetekben a kerületi főépítész,

b) az 59. § (2) a)-d) esetekben a helyi építészeti-műszaki szakmai tervtanács

szakmai álláspontjára alapozza.

(2a) *  Ha a kérelem hiányos, a polgármester legfeljebb 15 napos határidő biztosításával egy ízben hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

(3) *  A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon - hiánypótlás esetén 30 napon - belül elektronikus formában megküldi véleményét a kérelmezőnek, továbbá feltölti az elektronikus tárhelyre. A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

a) javasolja engedélyezésre (feltétellel vagy anélkül)

b) nem javasolja engedélyezésre, amennyiben

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) *  a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi követelményeknek és a Kerületi Építési Szabályzatnak.

(4) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

32. A településképi véleményezés szempontjai

61. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) *  A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) településkép-védelmi szempontból a közterületről látható épület, épületrész kialakításának módját,

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

33. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

62. § (1) Településképi bejelentési eljárás (a továbbiakban: bejelentési eljárás) lefolytatása kötelező minden természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, aki

a) *  a 63. §-ban foglalt területeken jogszabályban, a jogszabályban rögzített építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végez vagy kíván végezni, illetve azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, valamint

b) a kerület közigazgatási területén reklámberendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki, önálló reklámhordozót tartó berendezést épít, meglévőt felújít, helyreállít, átalakít, korszerűsít, bővít, megváltoztat,

c) *  meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja, a rendeltetési egységek számát növeli.

(2) *  A 63. §-ban foglalt területeken településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a felsorolt építési munkák közül::

a) *  építmény átalakítása, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása, homlokzatának megváltoztatása, kivéve a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetét, ha a csatlakozó építmény alapozását, vagy ha egyébként építési engedélyköteles tartószerkezetét is érintik.

b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,

c) meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése esetén,

d) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése esetén, melynek magassága a 6,0 métert nem haladja meg,

e) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

f) az épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása esetén,

g) a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m2 alapterületet,

h) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése esetén, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 méter gerincmagasságot,

i) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

j) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 méter magasságot, valamint urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése esetén,

k) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 métert,

l) emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 métert

m) a 6,0 méter vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,

n) kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,

o) napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése esetén,

p) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő- és tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén,

q) zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése esetén, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg,

r) a legfeljebb 2,0 méter mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti használat

a) *  telephely bejelentési vagy engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé, kivéve a gazdasági terület, a különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználású területeken,

b) a meglévő vagy korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (zaj, légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsiforgalmat illetve,

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

bd) az állattartás céljára szolgáló rendeltetés módosítása esetén,

be) nem lakás funkcióból lakás vagy szállás jellegű rendeltetés jön létre.

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet.

(4) *  Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden olyan esetben, amikor

a) településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésekre vonatkozó kötelezettséget ír elő.

b) a rendeltetési egységek száma növekszik.

(5) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, a következő reklámhordozók, cégtábla és címtábla elhelyezéséhez: * 

a) az építési telkek területére, az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kapujára, támfalára rögzített cég-, címtábla, cégnév, egyedi tájékoztató tábla, kirakat, reklámfelületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva,

b) közterületen vagy beépítésre szánt területen hirdető tábla, hirdető vitrin, plakát-tartó, illetve hordozó berendezés, totemoszlop, Citylight berendezés, reklámkorlát, transzparens,

c) a beépítésre nem szánt területeken cégtábla, egyéb grafikai elem, hirdető tábla, hirdetővitrin, plakát-tartó, illetve hordozó, reklámtábla, integrált információ-hordozó totemoszlop, hirdetőoszlop, Citylight berendezés, transzparens.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használati szerződés megkötésére csak a településképi eljárás lefolytatását követően történhet, a hatósági határozat feltételeinek rögzítésével.

(7) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a vonatkozó építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló - az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési munkák esetén, ha

a) a 2. mellékletben szereplő építményekhez, valamint

b) a közúti közlekedési terület (KÖu) területfelhasználású közterületen, közterületekhez

kapcsolódó építési telken történt.

63. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési munkák vonatkozásában

a) a kisvárosias lakóterület területfelhasználású területeken a 62. § (2) bekezdés a)-h); k)-p); és r) pontjaiban,

b) a kertvárosias lakóterület területfelhasználású területen

ba) *  a közúti közlekedési területtel (KÖu) határos építési telkek esetében - a közterület felől látható esetben - a 62. § (2) bekezdés a)-b), d)-i), k)-o) és p) pontjaiban foglalt építési munkák során.

bb) csak az általános közterülethez kapcsolódó építési telkek esetén, a közterület felőli homlokzaton a 62. § (2) bekezdés d), g), pontja, valamint 5,0 méternél kisebb előkert esetén az e) pontban foglalt építési munkák során, valamint

bc) templom funkció esetében a 62. § (2) bekezdés j) pontban foglalt építési munkák során,

c) a nagyvárosias lakóterület és a kisvárosias, telepszerű lakóterület területfelhasználású területeken

ca) *  a 62. § (2) bekezdésének a)-h); k)-o) és p)-q) pontjaiban foglalt építési munkák során, valamint

cb) templom funkció esetében a 62. § (2) bekezdés j)-l) pontban foglalt építési munkák során,

d) a vegyes (intézményi és kiemelt jelentőségű helyi központ terület), valamint a nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős különleges területek esetében a 62. § (2) bekezdésének a)-h) és k)-r) pontjaiban foglalt építési munkák során,

e) a közúti közlekedési területek (KÖu) és általános közterületek esetében, a 62. § (2) bekezdésének a)-e), g)-h), k)-q) pontjában foglalt építési munkák során,

f) a 2. mellékletben felsorolt épületek, építmények és a fővárosi védettségű épületek, építmények esetében a 62. § (2) bekezdés a)-r) pontjaiban foglalt építési munkák során,

g) a gazdasági terület, a különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználású területek közterületi telekhatártól mért 50,0 méter távolságon belül, a 62. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt építési munkák során,

h) a temető területek esetében a 62. § (2) bekezdés a), d), g), j)-l), n) pontjaiban foglalt építési munkák során.

64. § * 

65. § * 

34. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

66. § (1) *  A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez - az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon - benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez a (3) bekezdés szerinti dokumentációt kell mellékelni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a tevékenység jellegét:

ca) a folytatni kívánt építési tevékenység megjelölését,

cb) reklám elhelyezés megjelölését,

cc) rendeltetés változás megjelölését,

d) a c) pont szerinti tevékenység helyét, a telek helyrajzi számát,

e) a tevékenység megvalósításának tervezett időtartamát,

f) a tevékenység tervezett időtartamát.

(3) *  A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás, rendeltetési egységek számának változása esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(4) * 

(5) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges kérelmet az 5. melléklet tartalmazza.

(6) *  Ha a kérelem hiányos, a polgármester legfeljebb 15 napos határidő biztosításával egy ízben hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

67. § (1) *  A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezést vagy rendeltetésváltozást, rendeltetési egységek számának változását - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha

a) a bejelentés megfelel a rögzített formai és tartalmi követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve a reklám illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek,

c) a tervezett rendeltetésváltozás, rendeltetési egységek számának változása illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, és a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza, valamint megfelel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendeletben, a kerületi építési szabályzatban foglaltaknak.

(2) *  A településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon - hiánypótlás esetén 30 napon - belül adja ki.

(3) *  A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését az önkormányzat főépítésze vagy - a helyi építészeti-műszaki tervtanács működési feltételeiről és eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, tervtanács feladata alá tartozó esetekben - a helyi tervtanács szakmai álláspontja készíti elő.

68. § (1) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének és folytatásának jogkövetkezményire, ha a bejelentés

a) nem felel meg a vonatkozó jogszabályokban és e rendeletben meghatározott követelményeknek, illetve műszaki előadásmódjában egyértelműen nem bírálható el,

b) a tervezett építési tevékenység reklám, reklámozás nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetésváltozás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve a bejelentés, dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(2) *  A polgármester intézkedik az ellenőrzésről, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről és a bejelentett tevékenység folytatásáról.

(3) A polgármester döntésével szemben a bejelentő ügyfél a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületéhez fellebbezést nyújthat be.

69. § (1)-(2) * 

(3) *  A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, illetve - e rendeletben rögzített - a hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások, rendeltetési egység szám növekedése kapcsán a bejelentésének elmulasztása esetén, illetve végre nem hajtása esetén, a magatartás elkövetőjével szemben legalább 100 000 forint bírság szabható ki.

70. § *  (1) E rendelet szerinti bejelentési eljárásra kötelezett tevékenység a 67. § (2) bekezdés szerinti hatósági határozat birtokában kezdhető meg, amennyiben más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A településképi bejelentési eljárás költség- és szolgáltatási díj mentes.

VIII. Fejezet

A településképi kötelezés

35. A településképi kötelezési eljárás szabályai

71. § (1) Településképi kötelezési eljárás (a továbbiakban: kötelezési eljárás) célja a kerületi építészeti értékek, településkép védelme érdekében a településképi követelmények betartása, a meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása.

(2) *  Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkákkal és rendeltetés-változással kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása

a) a bejelentés elmulasztásával, vagy

b) a polgármesternek a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy

c) *  a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével,

történt.

72. § *  (1) *  A településkép védelme érdekében - a településképi követelmények megszegése esetén - a polgármester településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozókról és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos, valamint a településkép-védelmi bírságot.

(2) A településkép védelme érdekében - a településképi követelmények megszegése esetén - a polgármester településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki a helyi védett értékkel összefüggő kötelezettségek teljesítésére, ha a védett érték

a) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,

b) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

c) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, a településképet.

73. § *  A kötelezési eljárásban a polgármester kötelezheti az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az új rendeltetés szerinti használat felfüggesztésére, a cégérek megszüntetésére, illetve a hatósági határozatban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére.

74. § (1) A kötelezési eljárás kérelemre vagy hivatalból folytatható le.

(2) Kérelemre folytatott eljárás szabályai:

a) a kötelezési eljárás lefolytatását minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kérelmezheti,

b) a polgármesternek benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell

ba) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területével való érintettségét,

bb) a kérelmezendő kötelezési eljárás indoklását.

c) a polgármester a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül értesíti a kérelmezőt

ca) a kötelezési eljárás megindításáról, vagy

cb) a kérelem (érdemi vizsgálat nélküli vagy érdemi vizsgálat utáni) elutasításáról, melyet megindokol.

d) a kötelezési eljárás megindítása után az eljárás szabályai a hivatalból történő eljárás szabályaival megegyeznek.

(3) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:

a) a polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást az ingatlan tulajdonosának értesítésével az eljárás megindításáról, valamint 10 napon belüli nyilatkozattételre való felhívással;

b) a hatósági eljárás vonatkozó előírásai alapján történik.

75. § (1) *  A polgármester a településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben legalább 100 000 forint bírság (településkép-védelmi bírság) kivetését rendelheti el.

(2) *  A településkép-védelmi bírságot a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a részbeni nem végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke, azaz

a) a jogsértéssel okozott hátrány (ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét),

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,

d) a jogsértő állapot időtartama,

e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlya,

alapján kell kiszabni.

(3) * 

(4) *  A településkép-védelmi bírság

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forinttól - természetes személy esetén - 200 000 forintig, vagy - jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2 000 000 forintig,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100 000 forinttól - természetes személy esetén - 200 000 forintig, vagy - jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2 000 000 forintig,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően 100 000 forinttól - természetes személy esetén - 200 000 forintig, vagy - jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2 000 000 forintig, d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legalább 100 000 forinttól - természetes személy esetén - 200 000 forintig, vagy - jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2 000 000 forintig terjedhet.

(5) *  A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

36. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei

76. § A településképi követelmények megszegésének esetei:

a) *  az ingatlan tulajdonosa elmulasztja e rendelet rendelkezései ellenére a településképi bejelentési eljárás kezdeményezését a rendeletben meghatározott bármely esetben: kötelezés (elbontásra, felújításra, átalakításra).

b) az ingatlan tulajdonosa a bejelentés - feltétellel vagy anélkül történő - tudomásul vétele ellenére másként végzi a tevékenységet: kötelezés (elbontásra, felújításra, átalakításra).

c) *  az ingatlan tulajdonosa elutasítás ellenére településképi követelmény megsértésével végzi a tevékenységet: kötelezés (elbontásra, felújításra, átalakításra).

77. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy

b) *  reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a kormányhivatalt.

IX. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

37. A védett építmények fenntartásának támogatása

78. § (1) Az Önkormányzat a kerület építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való eredeti megjelenésben történő megtartása, fenntartása, védelme, megóvása és jó karbantartottságának biztosítása érdekében, valamint az ezek felújításához, helyreállításához a városképi jelentőségű épületek és építmények felújításának, helyreállításának önkormányzati támogatása (továbbiakban: VÖT) keretében nyújt segítséget.

(2) Az VÖT elsősorban a 2. melléklet szerinti védett értékek eredeti megjelenésében történő megtartásához, fenntartásához, védelméhez, megóvásához és jó karbantartottságának biztosításához szükséges anyagi fedezet kiegészítése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosít.

79. § A VÖT a védett érték

a) állagmegóvására,

b) az eredeti állapotukban való megjelenést biztosító homlokzat, nyílászárók és tető kialakítására, felújítására,

c) az eredeti állapot visszaállítását célzó külső megjelenést felújító rekonstrukcióra,

d) stílusidegen építmények bontására, illetve a belső szerkezeti elemek állagmegóvására, felújítására, rekonstrukciójára, amennyiben ezek az épület védendő homlokzatát illetve tetőszerkezetét érintik,

e) valamint belső építészeti elemek állagmegóvására, felújítására, rekonstrukciójára nyújtható.

80. § (1) A VÖT pénzügyi forrása (a továbbiakban: az Alap):

a) az Önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,

b) a magyar és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,

c) a vállalkozók és magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető úgy határozott,

d) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok,

e) egyéb bevételek,

f) az Önkormányzat által kiszabott és behajtott bírságok összege.

(2) Az Alapot az Önkormányzat képviselő-testülete a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletében határozza meg.

(3) Az Alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni. A védett értékek fenntartásához, felújításához az önkormányzat

a) a VÖT keretein belül támogatást nyújt, valamint

b) az építési munkák végzésének idejére az azzal kapcsolatosan fizetendő közterület-használat díjat elengedi.

38. A VÖT és az Alap felhasználása

81. § (1) A VÖT vissza nem térítendő támogatás, amely pályázati úton nyerhető el.

(2) Pályázni a 2. mellékletben szereplő védett érték valamennyi tulajdonosának (továbbiakban: pályázó) együttes jognyilatkozatával kizárólag az e rendelet 3. melléklete szerinti űrlapon lehet.

(3) A támogatás igényléséhez a pályázónak a (4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével minimum 50% önrészt kell biztosítania. A pályázati támogatás összege legalább 300 000 Ft, legfeljebb 3 000 000 Ft lehet.

(4) A benyújtott pályázat költségvetésének végösszegéből a VÖT mértéke nem lehet nagyobb

a) 800 000 Ft teljes bekerülési költség esetén annak 50%-ánál,

b) 800 001 Ft-tól 1 500 000 Ft teljes bekerülési költség esetén annak 40%-ánál,

c) 1 500 001 Ft-tól 2 500 000 Ft teljes bekerülési költség esetén annak 30%-ánál,

d) 2 500 001 Ft felett a teljes bekerülési költség 25%-ánál.

(5) A pályázónak a pályázat benyújtásakor igazolnia kell a támogatáshoz szükséges önrész rendelkezésre állását.

82. § (1) A pályázatot a Polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A pályázat leadásának határideje: a tárgyév május hó 15. napja.

(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) amennyiben a tevékenység építési engedély köteles: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,

b) amennyiben a munka nem építési engedélyköteles:

ba) amennyiben szükséges, településképi bejelentés tudomásulvételét,

bb) a tervezett felújítás részletes leírását,

bc) a beavatkozást részletesen mutató terveket,

bd) helyszínrajzot,

c) 3. melléklet szerinti kitöltött űrlapot,

d) tulajdoni lapot,

e) az épület, építmény pontos helyének megjelölését (kerület, utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),

f) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést a munka során felmerülő összes költségről, az önrész és az igényelt összeg részletezésében,

g) műszaki kivitelezési tervet, amely rögzíti az anyagbeszerzés mennyiségi és minőségi tételeit, a kivitelezési munkafázisok tervezett időbeli lefolyását, a megpályázott munka elkészülésének határidejét,

h) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel,

i) a pályázati felhívásban külön meghatározott nyilatkozatot, dokumentumokat.

83. § (1) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottsága (a továbbiakban: KFÜB) bírálja el. Szükség esetén a pályázat kiegészítése kérhető.

(2) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(3) A pályázat elbírálásának, a döntés meghozatalának határideje: a tárgyév június hó 30. napja.

(4) A támogatás odaítélését követően a pályázatban, illetve a bizottsági határozatban foglalt szempontok alapján szerződést kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

(5) Az elnyert VÖT folyósítása utólagosan történik.

(6) A szerződésben rögzített feltételekkel elvégzett munkálatok teljesítésének helyszíni szemlével történő igazolásával egyidejűleg fényképekkel illusztrált beszámoló készül, amelyet a KFÜB véleményez, s határozatában dönt a támogatás folyósításának időpontjáról.

(7) Amennyiben a KFÜB nem fogadja el a beszámolót, úgy kötelezheti a kérelmezőt a beszámoló kiegészítésére, szükség esetén új beszámoló készítésére.

(8) Amennyiben a KFÜB a (7) bekezdésben meghatározott beszámolót sem fogadja el, akkor a szerződést felbonthatja, s ezzel a támogatás kifizetésétől elállhat.

84. § Az Alap védett épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások támogatására és szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

39. Hatályba léptető rendelkezések

85. § Jelen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

40. Hatályon kívül helyező rendelkezések

86. § * 

Ancsin László
jegyző
Kovács Péter
polgármester

1. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

Helyi védettség, településképi szempontból meghatározó területek és alterületek

2. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

HELYI EGYEDI VÉDELEM

- H1: védett épület (egész épület)

- H2: védett műtárgy (kerítés, kapuzat)

- H3: védett műtárgy (emlékmű, szobor, síremlék, sírkő, utcabútorzat, díszkút, támfal, emléktábla)

A B C D
1 114352 épület (H1) Cinkota Állás u. 57.
2 116696 épület (H1) Cinkota Batthyány Ilona u. 12. (Négylovas u. 4.)
3 116699 épület (H1) Cinkota Batthyány Ilona u. 16.
4 116777 épület (H1) Cinkota Szabadföld út 19/A. (Vidámvásár u. 2.)
5 116671 épület (H1) Cinkota Vidámvásár u. 72.
6 105923 épület, kerítés (H1, H2) Mátyásföld Aranyfürt u. 2. (Prodám u. 4.)
7 105920 épület, kerítés (H1, H2) Mátyásföld Aranyfürt u. 6. (Hunyadvár u. 25. Koronafürt u. 21.)
8 105918 kapuzat (H2) Mátyásföld Aranyfürt u. 7. (Koronafürt u. 23.)
9 106580 épület, kerítés (H1,H2) Mátyásföld Blaha Lujza u. 2. (Veres Péter út 154.)
10 106583 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Blaha Lujza u. 3.
11 106579 épület és kapuzat (H1, H2) Mátyásföld Blaha Lujza u. 4.
12 106585 kerítés (H2) Mátyásföld Blaha Lujza u. 7.
13 106586 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Blaha Lujza u. 9.
14 106587 épület és kapuzat (H1, H2) Mátyásföld Blaha Lujza u. 11.
15 106574 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Blaha Lujza u. 14.
16 106589 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Blaha Lujza u. 15.
17 106590 kerítés (H2) Mátyásföld Blaha Lujza u. 17.
18 105743 épület (H1) Mátyásföld Bökényföldi út 1. (Veres Péter út 163.)
19 105744 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Bökényföldi út 3.
20 105668 kapuzat (H2) Mátyásföld Bökényföldi út 7. (Táncsics u. 5.)
21 105608 épület (H1) Mátyásföld Bökényföldi út 30-32. (Rajka u. 2.)
22 106587 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Bökényföldi út 34. (Rajka u. 1.)
23 105592/1 kerítés (H2) Mátyásföld Bökényföldi út 36-38.
24 105590 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Bökényföldi út 42-44. (Petúnia u.2.)
25 105588 épület és kapuzat (H1, H2) Mátyásföld Bökényföldi út 46. (Petúnia u. 1.)
26 105646 épület (H1) Mátyásföld Csinszka u. 14.
27 105571/2 épület (H1) Mátyásföld Csinszka u. 29-33.
28 105767 kerítés (H2) Mátyásföld Diósy Lajos u. 2. (Veres Péter út 139.)
29 105830 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Diósy Lajos u.10. (Mészáros József u. 27.)
30 105829 épület és emléktábla (H1, H3) Mátyásföld Diósy Lajos u. 12.
31 105824 épület és kapuzat (H1, H2) Mátyásföld Diósy Lajos u. 15. (Hunyadvár u. 44.)
32 105826 épület (H1) Mátyásföld Diósy Lajos u. 16. (Hunyadvár u. 46.)
33 105853 épület és kerítés (H1,H2) Mátyásföld Diósy Lajos u. 21.
34 105842/40 épület (H1) Mátyásföld Diósy Lajos u. 22/d.
35 105854 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Diósy Lajos u. 23. (Májusfa u. 18.)
36 105875 kapuzat (H2) Mátyásföld Diósy Lajos u. 35. (Rezgőfű u. 11-13.)
37 105879 kerítés (H2) Mátyásföld Diósy Lajos u. 41.
38 105880 épület (H1) Mátyásföld Diósy Lajos u. 43.
39 105881/2 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Diósy Lajos u. 45. (Újszász u. 100-102.)
40 105027 épület (H1) Mátyásföld Farkasfog u. 3.
41 106002 kapuzat (H2) Mátyásföld Hunyadvár u. 13. (Zsélyi Aladár u. 19.)
42 105924 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Hunyadvár u. 21. (Prodám u. 2.)
43 105922 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Hunyadvár u. 23.
44 106024 kapuzat (H2) Mátyásföld Hunyadvár u. 24. (Zsélyi Aladár u. 16.)
45 105820 épület és kerítés (H1,H2) Mátyásföld Hunyadvár u. 42.
46 105828 kerítés (H1) Mátyásföld Hunyadvár u. 48.
47 105665 kerítés (H2) Mátyásföld Hunyadvár u. 66.
48 105664 épület (H1) Mátyásföld Hunyadvár u. 68.
49 105634 épület (H1) Mátyásföld Hunyadvár u. 90. (Mátra u. 16.)
50 105726/1 épület (H1) Mátyásföld Huszár u. 4/b.
51 105724 épület (H1) Mátyásföld Huszár u. 6. (Táncsics u. 14/a-b.)
52 105659 épület (H1) Mátyásföld Huszár u. 8. (Táncsics u. 13.)
53 105658 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Huszár u. 10.
54 105602 kerítés (H2) Mátyásföld Huszár u. 15.
55 105601 kerítés (H2) Mátyásföld Huszár u. 17.
56 105597 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Huszár u. 21. (Rajka u. 5.)
57 105563 épület (H1) Mátyásföld Huszár u. 22/a. (Rajka u. 7.)
58 105596 kerítés (H2) Mátyásföld Huszár u. 23.
59 105595 épület és kapuzat (H1, H2) Mátyásföld Huszár u. 25. (Petúnia u. 6.)
60 105755/1 épület és kapuzat (H1, H2) Mátyásföld Imre u. 1. (Veres Péter út. 151.)
61 105758 épület (H1) Mátyásföld Imre u. 5.
62 105751 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Imre u. 6. (Táncsics u. 2.)
63 105963/2 épület (H1) Mátyásföld Jókai Mór u. 26. (Szilágyi Mihály u. 1.)
64 105786 épület (H1) Mátyásföld Koronafürt u. 1. (Veres Péter út 127.)
65 105800/2 kerítés (H2) Mátyásföld Koronafürt u. 9. (Mészáros József u. 20.)
65.B *  105816 épület (H1) Mátyásföld Koronafürt u. 12. (Mészáros József u. 21.)
66 106545 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld László u. 8.
67 105901/2 épület (H1) Mátyásföld Májusfa u. 3/a.
68 105910 kerítés (H2) Mátyásföld Májusfa u. 4.
69 105909 kerítés (H2) Mátyásföld Májusfa u. 6.
70 105855 épület és kapuzat (H1, H2) Mátyásföld Májusfa u. 14-16.
71 105636 épület (H1) Mátyásföld Mátra u. 9. (Táncsics. u. 23.)
72 105638 kerítés (H2) Mátyásföld Mátra u. 13.
73 105679 kerítés (H2) Mátyásföld Mátyás király tér 1. (Táncsics u. 1.)
74 105678 kerítés (H2) Mátyásföld Mátyás király tér 2/a.
75 105677 kerítés (H2) Mátyásföld Mátyás király tér 2/b.
76 105833 épület (H1) Mátyásföld Mátyás király tér 8. (Mészáros József u. 33.)
77 106035 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Mészáros József u. 5. (Zsélyi Aladár u. 12.)
78 106049 épület és kapuzat (H1, H2) Mátyásföld Mészáros József u. 8. (Zsélyi Aladár u. 10.)
79 106043 kapuzat (H2) Mátyásföld Mészáros József u. 10.
80 106032 épület (H1) Mátyásföld Mészáros József u. 11.
81 106031 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Mészáros József u. 13. (Pilóta u. 9.)
82 105795 épület (H1) Mátyásföld Mészáros József u. 14. (Pilóta u. 10.)
83 105802 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Mészáros József u. 15. (Pilóta u. 12.)
84 105760 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Mészáros József u. 38.
85 105973 épület (H1) Mátyásföld Nagyvázsony u. 8. (Zsélyi Aladár u. 31.)
86 105977 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Nagyvázsony u. 12.
87 105978/2 épület (H1) Mátyásföld Nagyvázsony u. 16. (Pilóta u. 29.)
88 105931 kerítés (H2) Mátyásföld Nagyvázsony u. 17. (Pilóta u. 28.)
89 105934 épület, kerítés (H1, H2) Mátyásföld Nagyvázsony u. 19.
90 105926/1 épület (H1) Mátyásföld Paulheim József tér 1. (Prodám u. 1.)
91 105594 épület, kerítés (H1, H2) Mátyásföld Petúnia u. 4.
92 105561/1 épület (H1) Mátyásföld Petúnia u. 10/b.
93 105560 épület (H1) Mátyásföld Petúnia u. 12.
94 106040 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Pilóta u. 1. (Veres Péter út 115.)
95 106038 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Pilóta u. 5.
96 105803 kerítés (H2) Mátyásföld Pilóta u. 14.
97 105804 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Pilóta u. 16.
98 105979 kerítés (H2) Mátyásföld Pilóta u. 27.
99 105933 épület és kerítés (H1, H2) Mátyásföld Pilóta u. 32.
100 105936 épület (H1) Mátyásföld Prodám u. 9.
101 105593/2 épület és kapuzat (H1, H2) Mátyásföld Rajka u. 3/a.
102 105607 kerítés (H2) Mátyásföld Rajka u. 4.
103 105964 épület (H1) Mátyásföld Szilágyi Mihály u. 3.
104 106005 épület (H1) Mátyásföld Szilágyi Mihály u. 6.
105 105969 épület (H1) Mátyásföld Szilágyi Mihály u. 7.
106 105669 épület (H1) Mátyásföld Táncsics u. 3.
107 105750 épület, kerítés (H1, H2) Mátyásföld Táncsics u. 4/a.
108 105736 épület (H1) Mátyásföld Táncsics u. 10.
109 105652 épület (H1) Mátyásföld Táncsics u. 15.
110 105757 épület (H1) Mátyásföld Veres Péter út 147.
111 105749 épület (H1) Mátyásföld Veres Péter út 155-157.
112 106046 épület (H1) Mátyásföld Zsélyi Aladár u. 4.
113 106026 kerítés (H2) Mátyásföld Zsélyi Aladár u. 14.
114 112157 épület (H1) Rákosszentmihály Csömöri út 142. (Iskola u. 2-6.)
115 112544 épület (H1) Rákosszentmihály Csömöri út 270. (Szilaspatak u. 42.)
116 110206 épület (H1) Rákosszentmihály Batthyány u. 16.
117 110217 épület (H1) Rákosszentmihály Batthyány u. 21.
118 110252 épület (H1) Rákosszentmihály Batthyány u. 28.
119 110603 épület (H1) Rákosszentmihály Batthyány u 38.
120 110367 épület (H1) Rákosszentmihály Budapesti út 2. (Körvasút sor 1.)
121 109101 épület (H1) Rákosszentmihály Budapesti út 100. (Sándor u. 1-3.)
122 109080/3 épület (H1) Rákosszentmihály Budapesti út 104/a. (Ilona u. 1.)
123 108804 épület (H1) Rákosszentmihály Hársfa u. 56. (Rákosi út 171.)
124 108812 épület (H1) Rákosszentmihály Hársfa u. 58.
125 109800 épület (H1) Rákosszentmihály Hősök tere 1.
126 109803 épület (H1) Rákosszentmihály Hősök tere 9. (Szent Korona u. 116.)
127 109805 épület (H1) Rákosszentmihály Hősök tere 10-11.
128 109808 épület (H1) Rákosszentmihály Hősök tere 12.
129 109738/2 épület (H1) Rákosszentmihály Iharfa u. 20.
130 109367 épület (H1) Rákosszentmihály Ilona u. 57.
131 109539 épület (H1) Rákosszentmihály Ilona u. 70. (Szent Korona u. 136.)
132 109316 kerítés (H2) Rákosszentmihály József u. 47.
133 109319 épület (H1) Rákosszentmihály József u. 51. (Rákosi út 114.)
134 110598 épület (H1) Rákosszentmihály Kosstuh Lajos u. 35. (Rákosi út 58.)
135 109382 épület (H1) Rákosszentmihály Lajos u. 63.
136 111856 épület, kerítés (H1, H2) Rákosszentmihály Madách u. 8.
137 109139/2 épület (H1) Rákosszentmihály Mária u. 4-6.
138 109335 épület (H1) Rákosszentmihály Mária u. 52. (Rákosi út 116.)
139 109509 épület (H1) Rákosszentmihály Mária u. 89.
140 110089 épület (H1) Rákosszentmihály Milán u. 23. (Sashalom u. 12.)
141 110425 épület (H1) Rákosszentmihály Nádor u. 51.
142 110834 épület és kerítés (H1, H2) Rákosszentmihály Pálya u. 79.
143 110722/2 épület (H1) Rákosszentmihály Rákóczi út 62.
144 110259 épület (H1) Rákosszentmihály Rákosi út 59.
145 109918 épület, kerítés (H1, H2) Rákosszentmihály Rákosi út 84.
146 109276 épület (H1) Rákosszentmihály Rákosi út 131.
147 109862 épület (H1) Rákosszentmihály volt Ságvári u. 18. (Krenedits Sándor u. 18.)
148 110292 épület (H1) Rákosszentmihály Szent István u. 12.
149 110717 épület (H1) Rákosszentmihály Szent Korona u. 75-77.
150 109892/1 épület (H1) Rákosszentmihály Templom tér 1.
151 109890 épület (H1) Rákosszentmihály Templom tér 6.
152 109889 épület (H1) Rákosszentmihály Templom tér 7.
153 109888 épület (H1) Rákosszentmihály Templom u. 46.
154 100272 épület, kerítés (H1, H2) Sashalom Pirosrózsa u. 33.
155 103132 épület (H1) Rákosszentmihály Legény u. 18.
156 115203 kereszt (H3) Árpádföld Csitári tér 1.
157 114398 kegyhely (H3) Árpádföld Délceg u. 46. (Menyhért u. 32.)
158 116696 síremlék (H3) Cinkota Batthyány Ilona u. 12.
159 116642 kereszt (H3) Cinkota Batthyány Ilona u. 23. (Jövendő u. 2.)
160 115637 emlékmű (H3) Cinkota Bóbitás út - Vágás utca
161 115991 országzászló (H3) Cinkota Csömöri és Gödöllői HÉV elágazása
162 117062/2 síremlék (H3) Cinkota Rózsalevél u. 46. (Cinkotai Öregtemető)
163 117062/2 síremlék (H3) Cinkota Rózsalevél u. 46. (Cinkotai Öregtemető)
164 117062/2 síremlék (H3) Cinkota Rózsalevél u. 46. (Cinkotai Öregtemető)
165 117062/2 síremlék (H3) Cinkota Rózsalevél u. 46. (Cinkotai Öregtemető)
166 117195 síremlék (H3) Cinkota Simongát u. 2. (Cinkotai Köztemető)
167 115857 emlékmű (H3) Cinkota Strandkert, Szabadföld út
168 106904/29 szobor (H3) Mátyásföld Centenáriumi sétány 16.
169 105842/42 kereszt (H3) Mátyásföld Erzsébet liget - MLTC Pálya sarka
170 106060 szobor (H3) Mátyásföld Jókai Mór u. 6.
171 105839/1 szobor (H3) Mátyásföld Mátyás király tér
172 105926/2 országzászló (H3) Mátyásföld Paulheim József tér -Pilóta utca
173 104826/5 emlékmű (H3) Mátyásföld Petőfi tér
174 106061 kereszt (H3) Mátyásföld Veres Péter út - Mátyásföld-alsó HÉV-állomás
175 100156 kereszt (H3) Rákosszentmihály Budapesti út - Rózsa utca sarok
176 100966 kereszt (H3) Rákosszentmihály Csömöri út 142.
177 112220 emlékmű (H3) Rákosszentmihály Csömöri út 156.- János u.
178 107896 kereszt (H3) Rákosszentmihály Ida u. 91.
179 113257 kereszt (H3) Rákosszentmihály Istráng u. 83. (Rákosszentmihályi Öregtemető)
180 113257 síremlék (H3) Rákosszentmihály Istráng u. 83. (Rákosszentmihályi Öregtemető)
181 113257 síremlék (H3) Rákosszentmihály Istráng u. 83. (Rákosszentmihályi Öregtemető)
182 113257 síremlék (H3) Rákosszentmihály Istráng u. 83. (Rákosszentmihályi Öregtemető)
183 113257 síremlék (H3) Rákosszentmihály Istráng u. 83. (Rákosszentmihályi Öregtemető)
184 113257 síremlék (H3) Rákosszentmihály Istráng u. 83. (Rákosszentmihályi Öregtemető)
185 113257 síremlék (H3) Rákosszentmihály Istráng u. 83. (Rákosszentmihályi Öregtemető)
186 111730 domborművek (H3) Rákosszentmihály József u. 106. (Petőfi u. 76.)
187 108048 kereszt (H3) Rákosszentmihály Mátyás király u. 111.
188 109302 kegyhely (H3) Rákosszentmihály Mária u. 53.
189 109507 kereszt (H3) Rákosszentmihály Mária u. 87.
190 109358 szobor (H3) Rákosszentmihály Pálfi János tér
191 109823 kegyhely (H3) Rákosszentmihály Rákóczi út 63.
191.B 110967 határkő Rákosszentmihály Körvasút sor 56-57.
192 110390 határkő (H3) Sashalom Budapesti út - Szolnoki út - Körvasútsor sarok
193 100157 határkő (H3) Sashalom Pirosrózsa u.- András u. sarok
194 103326 határkő (H3) Sashalom Pesti határút 1.
195 103326 határkő (H3) Sashalom Pesti határút 12.
196 103326 határkő (H3) Sashalom Pesti határút 27.
197 103326 határkő (H3) Sashalom Pesti határút 40.
198 100742 országzászló (H3) Sashalom Thököly út 13.
199 *  103770 épület (H1) Mátyásföld Újszász u 41-43. (volt repülőgépgyár toronyrész, oldalszárny - nyugat)
200 *  103771 épület (H1) Mátyásföld Újszász u 45. (volt repülőgépgyár toronyrész, oldalszárny - kelet)

3. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSA, VÖT - 201...

HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYEK önkormányzati támogatása
VÖT - 201..

______________________________________________________________

Figyelem!

Mielőtt kitölti az űrlapot, győződjön meg arról, hogy a felújítandó épület szerepel-e a .../2017.(.........) Ök. rendelet helyi egyedi védett épületeket és építményeket felsoroló 2. mellékletében. A mellékletet kérje az ügyintézőtől.

Ezt az űrlapot a lentebb felsorolt kötelező mellékletekkel zárt borítékban legkésőbb ...... május 15-ig adhatja le a XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Havashalom utca 43. szám alatti épületének ügyfélszolgálati irodájában.

_______________________________________________________________

A pályázó neve * ..................................................................................................

Lakcíme: .............................................................................................................

Telefonszáma: ....................................................................................................

A városképi jelentőségű épület, építmény pontos helyének megjelölése:

Budapest, XVI. kerület, ........................................................................... (út, utca stb),

.....................................
(házszám)

Helyrajzi szám: ............................,

Épületrész megnevezése (pl. homlokzat, oromfal, tetőzet, ablak, kapu, kerítés stb):

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

A felújítani kívánt épület, épületrész jelenlegi állapotának rövid ismertetése, leírása:

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

A támogatási kérelem indoklása:

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

Kötelező mellékletek: * 

1. a meglévő eredeti állapotról színes fotók, rajzok stb.

2. tulajdoni lap

3. építési engedélyezési tervdokumentáció, jogerős engedélyezési határozat, ha építési engedély köteles a megvalósítani kívánt beruházás

4. költségvetés-tervezet a munka során felmerülő összes költségről, az önrész és az igényelt önkormányzati támogatás *  részletezésében a szükséges önrész rendelkezésre állásáról szóló igazolás

5. műszaki terv, amely rögzíti az anyagbeszerzés mennyiségi és minőségi tételeit, a kivitelezési munkafázisok tervezett időbeli lefolyását

A pályázat benyújtója ezen űrlap aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy az önkormányzati támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázatban meghirdetett, illetve az építési engedélyben leírt munkálatokra, az esetlegesen a Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság által megszabott feltételekkel használja fel.

201... ............................. hó ........... nap

.....................................
a pályázó sajátkezű aláírása * 

4. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ

5. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ

6. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

MEGALAPOZÓ ÉRTÉKVIZSGÁLAT TARTALMI ÉS A VÉDELEM MEGSZÜNTETÉSÉT ALÁTÁMASZTÓ SZAKVÉLEMÉNY KÖTELEZŐ ADATTARTALMA

6.A. MEGALAPOZÓ ÉRTÉKVIZSGÁLAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

(1) helyszín pontos megnevezése,

(2) cím,

(3) ingatlan(ok) megjelölése a helyrajzi szám(ok) felsorolásával és helyszínrajzi ábrázolásával,

(4) építmény vagy ezek együttese esetén annak,

a) megnevezése,

b) fajtája,

c) típusa,

d) stílusa,

e) jellemző datálása,

f) eszmei értékei és jelentősége, szöveges leírása, rövid összefoglaló ismertetése, továbbá

(5) építmény esetén a történeti értéket képviselő,

a) homlokzatképzés és a díszítmények

b) a belső téralakítás és térelhatárolás

c) a beépített történeti berendezések

d) a történeti épületgépészeti, épületvillamossági berendezések anyagaira, szerkezetei kialakítására vonatkozó összefoglaló ismertetés, valamint

(6) fotódokumentáció.

6.B. A VÉDELEM MEGSZÜNTETÉSÉT ALÁTÁMASZTÓ SZAKVÉLEMÉNY TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

(7) helyszín pontos megnevezése,

(8) cím,

(9) ingatlan(ok) megjelölése a helyrajzi szám(ok) felsorolásával és helyszínrajzi ábrázolásával,

(10) építmény vagy ezek együttese esetén annak,

a) megnevezése,

b) fajtája,

c) típusa,

d) stílusa,

e) jellemző datálása,

f) eszmei értékei és jelentősége, szöveges leírása, rövid összefoglaló ismertetése, továbbá

(11) építmény esetén a történeti értéket képviselő,

a) homlokzatképzés és a díszítmények

b) a belső téralakítás és térelhatárolás

c) a beépített történeti berendezések

d) a történeti épületgépészeti, épületvillamossági berendezések anyagaira, szerkezetei kialakítására vonatkozó összefoglaló ismertetés, valamint

(12) fotódokumentáció,

(13) védelem megszüntetésének indoklása.

7. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

Agresszívan gyomosító, inváziós, nem telepíthető növényfajok

fehér akác Robinia pseudoacacia cserjés gyalogakác Amorpha fructicosa
mirigyes bálványfa Ailantus altissima kisvirágú nebáncsvirág Impatiens parviflora
fehér eper Morus alba bíbor nebáncsvirág Impatiens grandiflora
keskenylevelű ezüstfa Eleagnus angustifolia japán keserűfű-fajok Fallopia spp.
zöld juhar Nőivarú egyede Acer negundo magas aranyvessző Solidago gigantea
amerikai kőris Fraxinus pennsylvanica kanadai aranyvessző Solidago canadensis
kései meggy Prunus serotina selyemkóró Asclepias syriaca
kanadai nyár Populus x canadensis ürümlevelű parlagfű Ambrosia artemissiiflora
adventív szőlőfajok Vitis riparia; Vitis rupestris perzsa medvetalp Heracleum persicum
vadszőlőfajok Parthenocissus quinquefolia; Parthenocissus inserta kaukázusi medvetalp Heracleum mantegazzianum
süntök Echinocystit lobata Sosnowsky-medvetalp Heracleum sosnowskyi
nyugati ostorfa Celtis occidentalis hévízi gázló Hydrocortyle ranunculoides
olasz szerbtövis Xanthium strumaium subsp. italicum fodros átokhínár Lagarosiphon major
amerikai karmazsinbogyó Pytholacca esculenta nagyvirágú tóalma Ludwigia grandiflora
japán komló Humulus japonicus sárgavirágú tóalma Ludwigia peploides
átoktüske Cenchrus incertus sárga lápbuzogány Lysichiton americanus
tündérhínár Cambomba caroliniana közönséges süllőhínár Myriophyllum aquaticum
kanadai átokhínár Elodea canadensis felemáslevelű süllőhínár Myriophyllum heterophyllum
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár Elodea nuttallii keserű hamisüröm Parthenium hysterophorus
moszatpáfrányok Azolla mexicana, Azolla filicuoides ördögfarok keserűfű Persicaria perfoliata
borfa, tengerparti seprűcserje Baccharis hamilifolia kuzdu nyílgyökér Pueraria montana
kaliforniai tündérhínár Cambomba caroliniana aligátorfű Althernanthera philoxeroides
vízijácint Eichhornia crassipes óriás rebarbara Gunnera tinctoria
japán gázlófű Microstegium vimineum Nyárfa fajok Populus ssp.
Arany ribiszke Ribes aureum Közönséges ördögcérna Lycium barbarum
Ecetfa Rhus typhina Közönséges orgona Syringa vulgaris
pusztaszil Ulmus pumila

8. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

REKLÁM KÖZZÉTÉTELÉRE ÉS REKLÁMHORDOZÓK, REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK SZERINT

Közterületekre és köztulajdonban álló ingatlanokra vonatkozó előírások:

Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett az alábbi területeken:

K-Hon Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület

K-T Temető területe

Zkp Közkert, közpark

Ev Védelmi erdő

Ek Közjóléti erdő

Kb-T Temető területe

Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges az alábbi területeken:

Lk-T Kisvárosias, telepszerű lakóterület

Ln-T Nagyvárosias, telepszerű lakóterület

Ln-3 Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület

Vi-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület

Vi-3 Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület

Vt-H Kiemelt jelentőségű helyi központ területe

Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az alábbi területeken csak önkormányzati rendeletben szabályozott módon megengedett:

Lke-1 Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület

Lk-2 Kertvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület

Gksz-1 Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz-2 Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület

K-Rek Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidő terület

K-Közl Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület

KÖu Közúti közlekedési terület

KÖk Kötöttpályás közlekedési terület

Vf Folyóvizek medre és partja

Vá Állóvizek medre és partja

Má Általános mezőgazdasági terület

Magánterületekre vonatkozó előírások:

Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett az alábbi területeken:

Lke-1 Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület

Lk-2 Kertvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület

Lk-T Kisvárosias, telepszerű lakóterület

Ln-T Nagyvárosias, telepszerű lakóterület

Ln-3 Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület

Vi-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület

Vi-3 Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület

Vt-H Kiemelt jelentőségű helyi központ területe

Gksz-1 Gazdasági, jellemzően kereskedelmi szolgáltató terület

Gksz-2 Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület

K-Rek Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidő terület

K-Hon Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület

K-Közl Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület

K-Vke Vízkezelési területek

K-T Temető területe

Vf Folyóvizek medre és partja

Vá Állóvizek medre és partja

Zkp Közkert, közpark

Ev Védelmi erdő

Ek Közjóléti erdő

Má Általános mezőgazdasági terület

Kb-T Temető területe

Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az alábbi területeken csak önkormányzati rendeletben szabályozott módon megengedett:

KÖu Közúti közlekedési terület

KÖk Kötöttpályás közlekedési terület

9. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

1. számú függelék a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Területfelhasználási egységek: Budapest Főváros Településszerkezeti terve, Szerkezeti tervlap - területfelhasználási kivágat a XVI. Kerületre vonatkozóan

50/2015. (I. 28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadva

2. számú függelék a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezési eljárással érintett területek (területfelhasználási egység alapján)

3. számú függelék a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentési eljárással érintett területek (területfelhasználási egység alapján)

4. számú függelék a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Régészeti érdekű és nyilvántartott régészeti lelőhelyek

5. számú függelék a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

Kerületi építészeti örökség értékleltára