Indokolás

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételének rendjéről

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 1. pontjában, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában és 37. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutakra azok környezetére (a továbbiakban: helyi közút) a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánutakra.

(2) *  E rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely a helyi közutat a 4. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek céljából igénybe kívánja venni (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel).

(3) A helyi közút területének a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő igénybevételére a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet szabályai az irányadók azzal, hogy a közút kezelőjének előzetes írásbeli hozzájárulását ezen esetekben is meg kell kérni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § *  A közutakkal kapcsolatos fogalmak értelmezése tekintetében elsődlegesen a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) rendelkezései az irányadók. A közutakkal kapcsolatos egyéb szabályok felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

3. A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételének és felbontásának előkészítése

3. § (1) A helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételének koordinálása érdekében a közmű üzemeltetők kötelesek tárgyév március 15-ig a tárgyévre vonatkozó közműhálózat építési- és rekonstrukciós munkáikra vonatkozó éves ütemtervüket a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Irodához benyújtani.

(2) * 

4. Közútkezelői hozzájárulás

4. § (1) *  A helyi közút burkolatát megbontani, valamint azt érintően - függetlenül annak üzemeltetőjétől - az alatt, felett vagy mellett bármely létesítményt elhelyezni, áthelyezni, közúthoz csatlakozást létesíteni vagy áthelyezni, annak meghibásodása esetén munkálatokat és egyéb nem közlekedési célú tevékenységet végezni csak a közút kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet.

(2) *  A közútkezeléssel kapcsolatos jognyilatkozatokat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2017. (V. 29.) önkormányzati rendelet 5/b. mellékletében foglaltak szerint átruházott hatáskörben a polgármester (a továbbiakban: Közútkezelő) adja ki. A közút kezelője a hozzájárulás megadásakor megállapíthatja a hozzájárulás e rendeletben foglaltak alapján meghatározott feltételeit. Az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben a Kkt. 36. §-ában foglaltak szerint a közlekedési hatósághoz fordulhat.

(3) A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat a rendeletben meghatározott célból igénybe kívánja venni (a továbbiakban: kérelmező).

(4) *  A kérelmet a kérelmezőnek a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon - a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti tartalommal és mellékletekkel együtt a Polgármesteri Hivatal Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Irodájához kell az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon benyújtani.

(5) *  A Közútkezelői hozzájárulás az abban foglalt határidőig, de legfeljebb egy évig érvényes.

(6) *  A Közútkezelői hozzájárulás a tulajdonosi hozzájárulást, illetve a jogszabályok által előírt további hatósági és egyéb engedélyeket nem pótolja, és a kérelmezőt nem mentesíti az építési szabályok, a területre vonatkozó településrendezési tervben rögzített előírások, a településképi szabályok, valamint egyéb vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának kötelezettsége és a munkavégzés szabályszerűségéért való felelősség alól.

(7) *  Az igénybe vevő köteles gondoskodni arról, hogy a nem közlekedési célú igénybevételhez szükséges valamennyi hozzájárulás, illetve engedély a helyszínen rendelkezésre álljon, valamint köteles azokat a közút kezelőjének megbízottja és a közterület-felügyelő felszólítására, ellenőrzésre bemutatni.

(8) *  Nincs szükség közútkezelői hozzájárulásra a közút nem közlekedési célú - külön jogszabályban meghatározott - rendkívüli, 120 órát meg nem haladó igénybevétele esetén. A munka megkezdését azonban ebben az esetben is az igénybevevő köteles a közút kezelőjének a 13. § (1) bekezdése szerint bejelenteni.

5. § *  (1) Burkolatbontással járó munkát december 1. és március 1. közötti időszakban - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kapott mentesség kivételével - nem lehet végezni (burkolatbontási tilalom).

(2) A közút fejlesztését, felújítását, továbbá a közút (ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút) burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig azon burkolatbontással járó munka - a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének kivételével - nem végezhető. A közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez.

(3) Közérdekből mentesség adható a burkolatbontási tilalom alól. Közérdeknek minősül különösen:

a) európai uniós, állami, önkormányzati támogatásból megvalósuló,

b) jogszabályon alapuló közszolgáltatást ellátó, közhatalmat gyakorló szervezet alaptevékenységét lényegesen befolyásoló, vagy

c) önkormányzati érdeket érintő beruházás határidőre történő befejezése.

(4) *  A (3) bekezdésben meghatározott mentesség iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A hozzájárulásban egyéb, a munka jellegétől függő egyedi feltételeket lehet előírni.

6. § *  (1) A kérelmező - az 5 éves burkolatbontási tilalomra tekintettel - a közút építésének megkezdése előtt köteles:

a) már a tervezés időszakában felhívni az érintett ingatlanok tulajdonosait azoknak az igényeiknek a bejelentésére, amelyeknek a kielégítése burkolatbontással jár (csatorna, víz-, gázbekötés, stb.);

b) figyelmeztetni az ingatlantulajdonosokat arra, hogy ha a közműbekötési igényüknek megfelelő munkát az útépítéssel összhangban nem végeztetik el, úgy arra az útépítés befejezését követő 5 éven belül nem lesz lehetőségük;

c) felhívni az érintett közművek kezelőit arra, hogy hálózatukat vizsgálják meg, és a szükséges felújítási munkákat végezzék el, valamint az érintett ingatlanok hiányzó csatlakozó-vezetékeit - ha ezek elvégzése 5 éven belül lenne esedékes - építsék ki úgy, hogy a későbbiekben az útburkolat felbontása ne váljon szükségessé.

(2) *  Az (1) bekezdés a)-c) pontokban meghatározott felhívásokra és figyelmeztetésre vonatkozó dokumentumokat a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemhez az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon csatolni kell.

5. Munkakezdési hozzájárulás

7. § (1) A helyi közutakon végzett, az alábbi nem közlekedési célú igénybevétel esetén a tényleges munkavégzés megkezdése előtt legalább 21 nappal munkakezdési hozzájárulást kell kérni:

a) a közút fejlesztése, felújítása;

b) a közútnak építési munkával járó fenntartása;

c) a közúthoz útcsatlakozás (gépkocsi behajtó, áteresz) létesítése;

d) a közúton levő (ideértve a közút alatt és felett levő) vagy azt érintő közmű (víz-, csatorna, gáz-, távközlési vezeték, optikai kábel stb.) létesítése, fenntartása, és

e) a közút területének bontásával járó egyéb munkák végzése esetén.

(2) Egyszerűsített munkakezdési hozzájárulást kell kérni a rendelet 14. §-ában meghatározott esetekben.

(3) Nincs szükség munkakezdési hozzájárulásra a közút nem közlekedési célú - külön jogszabályban meghatározott - rendkívüli, 120 órát meg nem haladó igénybevétele esetén. A munka megkezdését azonban ebben az esetben is az igénybe vevő köteles a közút kezelőjének a 13. § (1) bekezdése szerint bejelenteni.

8. § (1) *  A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével és az ott meghatározott mellékletek csatolásával kell az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon benyújtani a Polgármesteri Hivatal Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Irodájához.

(2) A munkakezdési hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a közutat munkavégzés céljából igénybe kívánja venni.

(3) A munkakezdési hozzájárulás tovább nem ruházható, a munkakezdési hozzájárulás jogosítottja a kérelmező.

(4) A munkakezdési hozzájárulás nem mentesít az egyéb, más jogszabályok által előírt engedélyek, hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzésének kötelezettsége alól.

9. § (1) *  A munkakezdés és útcsatlakozási közútkezelői hozzájárulás jogosultja a kivitelezési munkák tényleges megkezdésének és befejezésének időpontját a közút kezelője felé írásban köteles bejelenteni a kozterulet@bp16.hu és a keruletfejlesztes@bp16.hu email címen. A munkaterületről és annak környezetéről a közút kezelője fényképfelvétel készítését írhatja elő.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a közút kezelője által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó hozzájárulásokat a munkaterületen kell tartani.

10. § (1) A helyi közút végleges helyreállítását - ideértve az útburkolati jeleket is - a munkakezdési hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) Amennyiben az engedélyezett határidőn belül a munka nem készül el, legkésőbb a határidő lejártát megelőző munkanapon határidő hosszabbítására vonatkozó kérelmet kell benyújtani.

(3) A határidő hosszabbításról a Közútkezelő soron kívül dönt.

11. § *  Munkakezdési hozzájárulás nem adható a kérelmező részére, amennyiben

a) a korábbi kivitelezésből adódó garanciális javítási vagy helyreállítási kötelezettségének a Közútkezelő többszöri felszólítása ellenére nem tett eleget, és a szükséges munkálatokat a kérelem benyújtásáig nem kezdte meg vagy nem végezte el, vagy

b) Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat felé igénybevételi díj jogcímen tartozása áll fenn, vagy

c) a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelet alapján e rendelet szabályainak megsértésével összefüggésben a részére kiszabott bírságot a kérelem benyújtásáig nem fizette meg.

6. Igénybevételi díj

12. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén - a (6) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni, amelynek megállapításáról és beszedéséről a közút kezelője gondoskodik. (a továbbiakban: igénybevételi díj)

(2) A díjszámítás alapja az elkorlátozással érintett terület nagysága, amely magában foglalja a nyomvonal, a kiszoruló föld, a szükséges elkerítés mértékének területét, mint munkaterületet, valamint a munkához szükséges felvonulási területet is.

(3) *  Az igénybevételi díjat a rendelet 6. melléklete szerinti díjtételek és szorzószámok alkalmazásával kell kiszámítani. A díj számítása szempontjából minden megkezdett nap és minden megkezdett négyzetméter egy egésznek számít.

(3a) *  Amennyiben a (3) bekezdésben alkalmazott díjszámítás alapján a fizetendő díj összege a 10 000 Ft-ot nem éri el, akkor a minimálisan fizetendő díj 10 000 Ft.

(3b) *  A 10. § (2) bekezdés szerinti határidő hosszabbítás esetén a kérelmezőnek a 7. melléklet szerint számított igénybevételi díjat és annak 50%-ával megemelt összegét kell igénybevételi díj címén megfizetnie.

(4) A közútkezelői hozzájárulás alapján fizetendő díjat átutalással kell teljesíteni az Önkormányzat 11784009-15516006-10670006 számú számlájára.

(5) Az (1) bekezdés szerinti díj megfizetését legkésőbb, a munkakezdési hozzájárulás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. A díj megfizetésének hiányában munkakezdési hozzájárulás nem adható.

(6) Nem kell díjat fizetni

a) a helyi közút rendkívüli igénybevétele esetén, amennyiben az üzemzavar elhárítás a közút teljes szélességében történő lezárásával nem jár és a közút helyreállítása 120 órán belül megtörténik. Ellenkező esetben a teljes időtartamra járó díjat meg kell fizetni;

b) a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat beruházásában történő munkavégzés esetén;

c) a Budapest Főváros Önkormányzatának beruházásában történő munkavégzés esetén;

d) magánerős beruházás esetén, ha az olyan feladat elvégzésére irányul, amely jogszabályban meghatározott kötelező önkormányzati feladat lenne;

e) külön megállapodás - különösen településrendezési szerződés - alapján, az abban foglaltak szerint,

f) lakóingatlanhoz kapcsolódó útcsatlakozás (kapubehajtó, áteresz) létesítése, és

g) a helyi közút területén fák, fásszárú növények telepítése esetén.

(7) Amennyiben a közút nem közlekedési célú igénybevételére a közterület használatáról szóló rendelet alapján kerül sor, a kérelmezőt nem lehet az e rendeletben megállapított igénybevételi díj megfizetésére kötelezni.

7. Rendkívüli igénybevétel

13. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli, 120 órát meg nem haladó igénybevétele esetén az igénybevevő a munkálatok megkezdését, annak várható befejezési időpontját, a rendkívüli igénybevétel okának megjelölését és üzemeltetői nyilatkozatot a rendkívüli esemény tudomására jutásával egy időben, de legkésőbb a munka megkezdését követő 12 órán belül köteles elektronikus úton megküldeni a közútkezelőnek a kozterulet@bp16.hu email címre. A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a helyi közutat az előírt hozzájárulás nélkül vették, nem közlekedési célból igénybe.

(2) A rendkívüli igénybevétel idejére az igénybevevőnek a munkavégzés helyszínén minimum 1,00 m x 0,50 m méretű, az igénybevevő nevét, elérhetőségét, a munkálatok megnevezését feltüntető „üzemzavar elhárítás” szövegű táblát kell elhelyeznie. A bejelentést igazoló dokumentumot a munkavégzés ideje alatt a helyszínen kell tartani.

(3) Ha a rendkívüli igénybevétel az útburkolat helyreállítását is beleértve, 120 órán belül nem fejezhető be, az igénybevevő köteles a munka folytatásához a közút kezelőjének a 14. § szerinti hozzájárulását megkérni, a munkát a közút kezelője által meghatározott feltételek figyelembevételével végezni, valamint az igénybe vett területet az abban foglalt előírások szerint helyreállítani.

(4) A helyi közút rendkívüli igénybevételének 120 órás időtartama az (1) bekezdés szerinti ismételt bejelentéssel nem hosszabbítható meg.

8. Egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás

14. § (1) Egyszerűsített munkakezdési hozzájárulást kell kérni:

a) a helyi közút rendkívüli igénybevétele 120 órát meghaladó munkálatainak folytatása;

b) a helyi közút területének bontásával nem járó egyéb munkák végzése, ideértve különösen a közművek szerelvényeinek, aknafedlapjainak cseréjét, javítását, szintbehelyezését, oszlopok, felszíni létesítmények cseréjét, útburkolati jelek felfestését, forgalomtechnikai létesítmények elhelyezését.

(2) *  Az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben legkésőbb a határidő lejártát megelőző munkanapon, a b) pont szerinti esetben legalább 15 nappal a tényleges munkavégzés megkezdése előtt a 3. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével és a szükséges mellékletek csatolásával, vagy a közműcég saját hibaelhárítás bejelentő lapján kell az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon benyújtani a Polgármesteri Hivatal Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Irodájához.

(3) *  Amennyiben az egyszerűsített hozzájárulás kiadását követően olyan információ merül fel, miszerint a munkavégzés nem felel meg az egyszerűsített hozzájárulás feltételeinek - különösen az engedélyezett tevékenység és a munkavégzésre megjelölt időszak tekintetében -úgy azt a hozzájárulás jogosultja a közútkezelő felé haladéktalanul írásban jelezni köteles. A hozzájárulást módosítani kell a tényleges igénybevételnek megfelelően.

9. A munkaterület és a forgalom elválasztása

15. § (1) A helyi közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - a külön jogszabályban meghatározottak és a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. A munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2) A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását, továbbá az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét a közúton - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell.

(3) A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglalt követelményeknek.

(4) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat, anyagot nem tárolhat, a közútnak bármilyen célból csak a forgalomszabályozási tervben megjelölt része foglalható el.

(5) A közutak, járdák felbontásával járó munkavégzés során az egészségügyi és oktatási intézmények megközelítésének zavartalanságát folyamatosan biztosítani kell.

10. Az ideiglenes forgalmi rend kialakítása és helyreállítása

16. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a Budapest Főváros közlekedési tájékoztatási feladatainak ellátóját az ideiglenes forgalmi rend kialakításáról - az ideiglenes forgalmi rend életbe lépését megelőzően legalább 3 munkanappal korábban - értesíteni.

(2) A helyi közúton végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök üzemeltetése a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának feladata és felelőssége.

(3) A jelzőtáblák kivételesen hordozható kivitelű oszlopokra is helyezhetők. Az ellentétes értelmű közúti jelzőtáblákat ebben az esetben is letakarással vagy leszereléssel kell érvényteleníteni.

(4) A munkavégzés során az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat is be kell tartani.

17. § Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően - vagy azzal egyidejűleg - az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles helyreállítani, és az előírt forgalmi rendet kialakítani. (Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani, a jelzőlámpákat eredeti állapotába és üzemmódjába kell helyezni és a Budapest Főváros közlekedési tájékoztatási feladatainak ellátóját 3 munkanappal a helyreállítás befejezése előtt értesíteni kell.)

11. A munka megkezdése, végzése és az anyagok tárolása

18. § (1) A helyi közút területén bontással járó munka akkor kezdhető meg, amennyiben a folyamatos munkavégzéshez és az előírt határidőre történő befejezéshez minden feltétel biztosított, továbbá a munka megkezdésének pontos időpontja és szükség esetén a munkavégzés ütemezésének bejelentése megtörtént.

(2) A munka folyamatos végzésének feltételei akkor biztosítottak, ha:

a) az előírt engedélyek és hozzájárulások megvannak,

b) a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő és fuvareszköz rendelkezésre áll,

c) a munka befejezését követően az útburkolat végleges helyreállításának feltételei fennállnak.

(3) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a Közútkezelő felhívására igazolni köteles, hogy a munka folyamatos végzésének feltételei biztosítottak, a munka végzéséhez szükséges engedélyek és hozzájárulások rendelkezésre állnak. A munka végzéséhez szükséges engedélyeket és hozzájárulásokat a kivitelezés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyszínén kell tartani.

19. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közműlétesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.

(2) A bontási munkákat - kézi feltárással történő kivitelezés esetén is - különös óvatossággal kell elvégezni.

(3) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 m-nél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon - valamilyen kényszerhelyzet miatt - nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett kézi vagy gépi átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 m-nél jobban nem közelítheti meg.

(4) Fa törzsétől mért 3 m-es sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 cm-nél vastagabb gyökér nem vágható el. A 2 és 5 cm közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.

(5) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, és a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét - amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll - a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad..

20. § (1) Ha az előre tervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton, járdán, kerékpárúton, valamint gyalog- és kerékpárúton a 25 cm-t, úttesten a 40 cm-t meghaladó mélységig kell lehatolni, ezt a hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműszolgáltatónak bejelenteni.

(2) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton nyomvonalas létesítmény munkálatait úgy kell végezni, hogy a vezetékfektetés, valamint a helyreállítás folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát.

(3) A munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni, amely során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.

(4) A munkavégzés során a hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról, és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.

(5) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását a hozzájárulás jogosultja köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni, és a helyreállítás költségeit viselni.

21. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok, csövek, sínek, stb. kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

(2) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.

(3) A kitermelt anyagot - mind a gyalogos-, mind a járműforgalom felőli oldalon - a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani.

(4) A hézag-kiöntő anyagot (bitument stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az útburkolatot ne szennyezze be.

(5) Fák tövében, zöldterületen, a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.

(6) A felbontott burkolat olyan - jó állapotú - idomköveit, amelyeket nem építenek vissza, megtisztítva a Közútkezelő által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva kell - dokumentálva - átadni.

(7) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot (föld, törmelék, kőanyag stb.) a közút területén tárolni nem szabad, és legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig - el kell szállítania.

12. Ideiglenes helyreállítás

22. § (1) A munka elvégzésével egy időben - amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal -, az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(2) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

23. § (1) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(2) A téli hónapokban - üzemzavar elhárítás érdekében végzett közút felbontása esetén - a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben talajcserét kell alkalmazni.

13. Végleges helyreállítás

24. § (1) A helyi közutat a Közútkezelő által a munkakezdési hozzájárulásban, a vonatkozó irányelvekben, jogszabályokban, a szabványokban és útügyi műszaki előírásokban előírt módon, legalább a felbontott útburkolattal azonos minőségű, tartósságú, valamint teherbírású burkolatnemmel kell véglegesen helyreállítani.

(2) A helyi közút területén, alatta, felette elhelyezkedő közművek, közmű fedlapok, szerelvények közutat érintő bontása, építése, javítása, karbantartása esetén a közmű üzemeltetője vagy megbízottja köteles az úttestet úgy helyreállítani, hogy az út függőleges vonalvezetésében a közmű fedlapok, szerelvények indokolatlan eltérést ne okozzanak.

(3) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a Közútkezelő a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának terhére talajmechanikai, vagy egyéb ellenőrző vizsgálatokat rendelhet el.

(4) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a zöldterületek kezelőjének

(5) *  A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles az igénybevett munkaterületet az építkezés befejezése után, de a forgalom részére történő átadást megelőzően, műszaki átadás-átvételi eljárás során a Közútkezelőnek visszaadni. Ennek keretében át kell adnia a Közútkezelő részére a munkavégzés (földvisszatöltés, burkolat-helyreállítás) minőségére vonatkozóan a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott vizsgálatok bizonylatait. Az átadás-átvételi eljárást az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon lehet megindítani. A helyreállított munkaterületről és annak környezetéről, a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásához fényképfelvételt kell készíteni és azt kérésre a Közútkezelő részére átadni.

14. A helyreállításra vonatkozó előírások

25. § (1) Útpálya hosszirányú felbontása:

a) fő- és gyűjtő utakon az alap és kötő réteget nyomvonalasan, rétegenként 20-20 cm átlapolással kell helyreállítani, a kopóréteget a megbontott forgalmi sáv teljes szélességében kell aszfaltozni. A kopóréteg helyreállításának hossza minimum a helyreállítás szélessége;

b) lakó- és kiszolgáló út amennyiben az út minőségi besorolása tárgyév január 31-i besorolás alapján 1, vagy 2, minőségi kategóriába sorolt, a helyreállítás nyomvonalasan, rétegenként 20-20 cm átlapolással történjen. 5. minőségi besorolású utat, csak kivételes esetben lehet megbontani, a megbontott forgalmi sáv teljes szélességű kopóréteg helyreállításával, 4,5 m széles vagy annál keskenyebb megbontott utat teljes szélességben új kopóréteggel kell ellátni. Egyéb minőségi besorolású utaknál a felbontott területen az alap és kötő réteget nyomvonalasan, rétegenként 20-20 cm átlapolással kell helyreállítani, a kopóréteget a megbontott forgalmi sáv teljes szélességében kell aszfaltozni. 4,5 méternél keskenyebb út esetén teljes szélességű kopóréteg helyreállítás szükséges. A kopóréteg helyreállításának hossza minimum a helyreállítás szélessége;

c) ablakos bontás esetén a helyreállítást a nyomvonalas bontás szabályai szerint kell végezni, a foltszerű helyreállítás nem megengedett;

d) tárgyévet megelőző öt naptári éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített út hosszirányú felbontása csak rendkívüli esetben engedélyezhető. Amennyiben a bontás szükségességét elidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, a felbontott út kopórétegét a nyomvonal teljes hosszában és az út teljes szélességben újra kell építeni.

(2) Útpálya keresztirányú felbontása:

a) az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni, legalább olyan hosszban, mint amilyen szélességet érint;

b) amennyiben egy beruházáson belül két útpályára merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni.

c) tárgyévet megelőző öt naptári éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített út keresztirányú felbontása csak rendkívüli esetben engedélyezhető.

(3) Járda, gyalogút felbontása:

a) aszfalt, beton burkolatú járda, gyalogút hosszirányú bontása esetén teljes szélességben új kopóréteget kell teríteni;

b) aszfalt, beton burkolatú járda, gyalogút keresztirányú bontása során - amennyiben egy beruházáson belül két út vagy járdaszélre merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 5 m-t - a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni;

c) aszfalt, beton burkolatú járda, gyalogút gyalogos átkelőhelynél történő bontása esetén a járda akadálymentesítéséről is gondoskodni kell;

d) amennyiben a járda bontása és helyreállítása két keresztező utca között teljes szakaszon, vagy részlegesen, de legalább 50 m hosszon történik, a helyreállítás 1,5 (indokolt esetben 1,3) m szélességgel szegéllyel, térkő burkolattal kell helyreállítani;

e) tárgyévet megelőző öt naptári éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített járda felbontása csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. Amennyiben a bontás szükségességét elidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, a felbontott járdát a nyomvonal teljes hosszában és a járda teljes szélességben újra kell építeni az eredeti pályaszerkezettel.

(4) Árok, csapadékvízkezelő létesítmény bontása:

a) árkot és csapadékvízkezelő létesítményt csak kivételes estben a Közútkezelő engedélyével lehet megbontani, és azt teljes szerkezetével - beleértve a földalatti szikkasztó rendszereket is - kell helyreállítani;

b) árok és csapadékvízkezelő létesítmény - beleértve a földárkot is - a közút része, megszüntetni csak a Közútkezelő engedélyével, az eredeti funkció pótlásával lehet.

(5) Zöldterület felbontása, helyreállítása

a) a helyi közút területéhez tartozó zöldterület igénybevételéhez, a zöldterület kezelőjének írásbeli hozzájárulása szükséges. A zöldterületet kezelője hozzájárulásában feltételeket írhat elő.

b) amennyiben a zöldterület, bontása során a növényzet vagy kerti építmény, berendezés, felszerelés megsemmisülése várható, az igénybevevő köteles a növényzet áttelepítéséről vagy annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, a kerti építmények, berendezések, felszerelések ellenértékét megtéríteni, vagy azok áttelepítését biztosítani;

c) azokat a zöldterületeket, , ahol locsolóhálózat biztosított, gyeptégla felhasználásával kell helyreállítani, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületen;

d) a c) pont alá nem tartozó zöldterületeken 20 cm humuszterítést és füvesítést kell végezni a nyomvonalon, valamint az építéssel érintett és roncsolt teljes felületen;

e) a zöldterületeket érintő építési, bontási munkák során be kell tartani a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat.

15. A munkák ellenőrzése

26. § (1) *  A Közútkezelő az engedélyezett és a folyamatban lévő összes munkáról - beleértve a rendkívüli igénybevétel bejelentéseket is - nyilvántartást vezet. A munkákat rendszeresen - a Közterület-felügyeleti Iroda bevonásával - ellenőrizni kell.

(2) A Közútkezelő az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának - az építési engedélyt, a közútkezelői hozzájárulást, a munkakezdési hozzájárulást, a tervdokumentációt , valamint az ideiglenes forgalomszabályozási tervet a munka helyszínén kell tartania.

16. Késedelmes vagy hibás kivitelezés

27. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa, vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban vagy a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.

(2) Ha a munkakezdési hozzájárulás jogosultja nem tartja be a munkakezdési hozzájárulásban előírt, vagy a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, nem végzi el a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát (az útburkolati jeleket is beleértve), a Közútkezelő - a munkakezdési hozzájárulás jogosultja, vagy az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) - a vonatkozó beszerzési szabályok figyelembevételével elvégeztetheti.

(3) A kivitelezési munkák befejezése után, a közúton maradt anyagokat, az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a Közútkezelő - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének terhére (költségére) - a vonatkozó beszerzési szabályok figyelembevételével elszállíttathatja.

(4) Ha a véglegesen helyreállított közúton - a kivitelezési munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét a Közútkezelő felhívja a hiba megszüntetésére. A hibából fakadó, annak megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

17. Útcsatlakozás (gépkocsi behajtó, áteresz) létesítése

28. § (1) *  A helyi közúthoz csatlakozást létesíteni csak a közút kezelőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet. A kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével és a szükséges mellékletek csatolásával kell az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon benyújtani a Polgármesteri Hivatal Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Irodájához.

(2) *  Az útcsatlakozási terveket csak közlekedési tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti.

(3) Az útcsatlakozási hozzájárulás a kiállítás napjától számított egy évig érvényes.

(4) *  A tényleges munkálatok megkezdéséhez munkakezdési hozzájárulás szükséges, amelyet írásban, a szükséges mellékletek csatolásával kell az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon benyújtani a Polgármesteri Hivatal Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Irodájához. A tényleges munkálatok megkezdését és befejezését a kozterulet@bp16.hu és a keruletfejlesztes@bp16.hu email címen kell bejelenteni.

29. § *  (1) A közútkezelői hozzájárulás nélkül történő munkavégzés a 32. § szerinti eljárás lefolytatását követően utólag fennmaradási engedéllyel jogszerűvé tehető, amennyiben a vonatkozó hatályos jogszabályoknak és műszaki feltételeknek megfelel. A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemhez szükségesek.

(2) Lakóingatlanhoz kapcsolódó útcsatlakozás (kapubehajtó, áteresz) fennmaradási engedéllyel történő létesítése esetén a pótdíj összege 100.000 Ft.

(3) A közútkezelői hozzájárulás nélkül épített szabálytalan útcsatlakozás, melyre fennmaradási engedély nem adható ki, az útcsatlakozást létesítő (a továbbiakban: építtető) költségén elbontandó, továbbá az építtető a (2) bekezdésben foglalt pótdíj megfizetésére is köteles. Amennyiben az építtető a bontási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a közútkezelő bontási eljárást kezdeményez a közlekedési hatóságnál.

(4) A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az építtető - ha annak személye nem állapítható meg, akkor az útcsatlakozáshoz tartozó ingatlan tulajdonosa - a felelős.

30. § (1) Útcsatlakozást létesíteni csak a kerületi építési szabályzatról szóló 21/2018. (VII.6.) önkormányzati rendelet (KÉSZ), valamint egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembevételével lehet.

(2) Amennyiben az útcsatlakozás kiépítése során az úttest/járda pályaszerkezete/burkolata megsérül, a helyreállítást az eredeti szerkezetben, minőségben kell elvégezni. A gépkocsi behajtó és az úttest csatlakozásánál a lekerekítési sugár minimum 1,5 méter.

(3) A meglévő aszfalt burkolatú járda szerkezetét megbontani nem lehet. A meglévő járda szintjéhez igazodva kell kialakítani a gépkocsi behajtót. Az aszfaltjárda sérülése esetén a kopóréteget, a járda megbontásának szélén 20-20 cm-rel túlnyújtva 4 cm vastag öntött aszfaltból kell építeni és a meglévő burkolathoz szélvágóval történt levágás után, kell csatlakoztatni. A járda kopórétege alatt 10 cm vastag CKT-t vagy sovány betonréteget és 15 cm vastagságú bányakavics réteget /Trg=95%/ kell építeni.

(4) A főútvonal mentén kialakítandó gépkocsi behajtót, a gyalogos járda nyomvonaláigpiros színű térkő burkolattal kell leburkolni kiemelve ezzel a járda folytonosságát, illetve a gyalogos forgalom elsőbbségét.

(5) A behajtó burkolatában a telekhatár vonalában gerincet kell kialakítani, hogy a csapadékvíz ne folyjon a közútra, azt a telken belül el kell szikkasztani. Amennyiben a belső útburkolat magassági kialakítása ezt nem teszi lehetővé, úgy a telekhatár vonalában rácsos folyókát kell elhelyezni, melyből a vizet a telken belül kell elszikkasztani.

(6) Az esetleges víz- illetve a gázelzárót a közművállalatokkal történt egyeztetés után szintben kell helyezni.

(7) A munkálatok alatt a közút nem zárható le, azon építési anyagok még ideiglenesen sem tárolhatók.

31. § (1) Ha a közúton, járdán a korszerűsítés folytán, a megépített létesítmény átalakítása, átépítése, esetleg elbontása szükségessé válik, azt az igénybevevő - felszólítására - a létesítmény használója tűrni köteles.

(2) Ha a helyi közút burkolata, padkája a kivitelezés, vagy az engedély alapján elhelyezett létesítményben keletkezett meghibásodás miatt az átadás-átvétel időpontját követő egy éven belül megsüllyed, és a közút területének felbontása, helyreállítása szükséges, az csak a Közútkezelő külön hozzájárulásával lehetséges. A közutat ez esetben is az igénybevevő köteles saját költségén helyreállítani.

18. A jogellenes magatartások következményei

32. § Az e rendeletben szabályozott, és a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben büntetni rendelt magatartások esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

19. Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet 2019. február 1. napján lép hatályba.

(2) Az e rendeletben foglaltakat a hatálybelépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

34. § * 

35. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Kovács Péter dr. Erdőközi György
polgármester jegyzői jogkörben eljáró aljegyző

1. melléklet a 28/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

2. melléklet a 28/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

3. melléklet a 28/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

4. melléklet a 28/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

5. melléklet a 28/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

6. melléklet a 28/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

7. melléklet a 28/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

8. melléklet a 28/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

1. függelék a 28/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

1. az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

2. a 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról

3. az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról

4. a 19/1994.(V.31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról

5. a 6/1988.(III.11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló

6. az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

7. az 5/2004.(I.28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól

8. a 4/2001.(I.31.) KöViM rendelet a közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről