Indokolás

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (IV. 26.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján, a Képviselő-testületnek az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/A-C. §-ában foglaltakra a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja, hogy Budapest Főváros XVI. kerületében a közösségi együttélés alapvető szabályai rögzítésre kerüljenek. A békés egymás mellett élés elsődleges szempontja a közösségi szabályok betartása és betartatása, illetve a szabályok elmulasztása esetén jogkövetkezmény kilátásba helyezése.

(2) A közösségi együttélés e rendeletben meghatározott szabályainak elmulasztására kizárólag e rendeletben megjelölt jogkövetkezményeket lehet alkalmazni.

(3) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén az e rendeletbe ütköző cselekmények valamelyikét követi el

(4) E rendelet alkalmazásában:

a) gépjárműroncs: olyan gépjármű, amely több, mint egy éve nem rendelkezik érvényes forgalmi engedéllyel, vagy nem rendelkezik érvényes forgalmi rendszámmal vagy műszaki állapotából adódóan működésképtelen.

b) sportolás céljára kialakított terület: a sportterületek és a kültéri fitness parkok.

c) tűzijáték: szórakoztató célra szánt pirotechnikai termék.

d) 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék: amelynek használata nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyet - beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is - behatárolt területen való használatra szántak,

e) 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék: amelynek használata alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel jár, és a szabadban lévő behatárolt területen való használatra szántak,

f) 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék: amelynek használata közepes kockázattal jár, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szántak, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre,

g) 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék: amelynek használata nagy kockázattal jár, kizárólag pirotechnikus által használható és kezelhető, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre.

h) *  zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

i) *  zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.

j) *  zöldsáv: az útpálya és az útpálya melletti gyalogossáv, vagy kerékpárút közötti zöldfelület.

2. Részletes rendelkezések

2. § (1) Aki az állattartás szabályaival összefüggésben:

a) a nagyállat, a közepes testű állat és kisállat tartására szolgáló épületre vonatkozóan a védőtávolságokat nem tartja be,

b) a trágyatároló elhelyezésére vonatkozó előírásokat nem tartja be,

természetes személy esetén kétszázezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával természetes személy esetén ötvenezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

3. § *  (1) Budapest Főváros XVI. kerület közösségi használatú területeinek használati rendjével összefüggésben az a természetes személy, aki:

a) játszótérre és sportterületre állatot beenged és bevisz,

b) játszótérre és sportterületre nyári időszámítás idején reggel 8 és este 21 óra, téli időszámítás idején reggel 8 és este 18 óra, a kutyafuttatókba hétköznap reggel 6 és este 21 óra, hétvégén reggel 8 és este 21 óra közötti időszakon (a továbbiakban: nyitvatartási idő) kívül bemegy, és az ott lévő eszközöket használja,

c) külterületi közterületen (út, utca, kerékpárút, pihenőpark) ebet póráz nélkül sétáltat, futtat, mozgat,

kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő, c) pontjában foglaltak esetén a közterület-felügyelő és a mezőőr a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

4. § (1) Az a természetes személy, aki közterületen macskát, galambot etet, kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

5. § *  (1) Az az ingatlantulajdonos, -használó, -kezelő, aki nem gondoskodik:

a) az ingatlan előtti közterületi járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, vagy

b) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület hó- és síkosság mentesítéséről, tisztántartásáról,

c) a közterületi járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, vagy

d) ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, gyommentesítéséről,

e) az ingatlanról az ingatlan előtti közterületi járdaszakaszra, valamint az úttest fölé nyúló, a közúti közlekedést és a gyalogosforgalmat akadályozó ágak eltávolításáról,

f) a házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, olvasható állapotban tartásáról, szükség szerinti cseréjéről és pótlásáról, vagy

g) az a)-d) pontban felsorolt területeken, az Önkormányzat fa- és nyesedékgyűjtési akcióját kivéve, nem a mindenkori szolgáltató logójával ellátott kerti zöldhulladék-gyűjtő zsákban helyez ki zöldhulladékot;

természetes személy esetén kétszázezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával természetes személy esetén ötvenezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

6. § (1) Aki az Önkormányzat jelképeinek és nevének használatával kapcsolatban:

a) az Önkormányzat címerét, zászlaját, lobogóját engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően előállítja, használja, vagy forgalomba hozza,

b) az Önkormányzatra utaló elnevezéseket engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően használja,

természetes személy esetén kétszázezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

7. § (1) Aki a zajvédelemmel összefüggésben:

a) a kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos veszélyes mértékű zajt keltő tevékenységet

aa) hétköznapokon 7 óra előtt vagy 18 óra után,

ab) szombaton 9 óra előtt vagy 18 óra után,

ac) munkaszüneti napon 9 óra előtt vagy 14 óra után,

ad) vasárnap

végez;

b) a kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos veszélyes mértékű zajt keltő tevékenységet lakótelepek közterületein, szombaton 9 óra előtt vagy 14 óra után végzi;

c) szerszám, szerszámgép használatával tartósan, a szomszédokat zavaró mértékű zajt keltő tevékenységet

ca) hétköznapokon 8 óra előtt vagy 18 óra után,

cb) szombaton 9 óra előtt vagy 12 óra után,

cc) Munkaszüneti napon 9 óra előtt vagy 14 óra után,

cd) vasárnap

végez;

d) a hatóság által engedélyezett, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési, bontási, felújítási munka esetén, szerszám, szerszámgép használatával tartósan, a szomszédokat zavaró mértékű zajt keltő tevékenységet

da) hétköznapokon 7 óra előtt vagy 18 óra után,

db) szombaton 9 óra előtt vagy 18 óra után,

dc) Munkaszüneti napon 9 óra előtt vagy 14 óra után,

dd) vasárnap

végez;

e) közterületen hangosbemondó használatával, vállalkozások tevékenységét, szolgáltatást hirdet

ea) hétköznap 10 óra előtt, vagy 17 óra után

eb) szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon

természetes személy esetén kétszázezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával természetes személy esetén ötvenezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

8. § Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén a tűzijátékok használata a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével lehetséges. A 3. és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek használata - az év első és utolsó napja, valamint az önkormányzat által rendezett ünnepi rendezvények kivételével - egész évben tilos.

9. § *  (1) Aki a közterületi zöldterületek, zöldfelületek és zöldsávok használatával kapcsolatban:

a) a közterületi zöldterületre és közterületi zöldfelületre gépkocsival, vagy más járművel behajt, azon parkol,

b) zöldfelületen, zöldsávban, egyéb módon kárt tesz, ezek fennmaradását, épségét nem biztosítja,

c) közterületen lévő fát megcsonkít, gallyaz, vagy olyan mértékűen beavatkozik a fa állagába, amely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza vagy a fa pusztulásához vezet,

d) közterületen lévő fát, cserjét, bokrot engedély nélkül kivág,

e) nem közterület megnevezésű ingatlanon, a gyümölcsfa kivételével engedély nélkül fát kivág,

f) a perjefélék családjába tartozó, évelő örökzöld bambuszok ingatlanhatáron belül tartásáról nem gondoskodik,

g) az ingatlanán a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt inváziós fás szárú növényeket, keskenylevelű ezüstfát, puszta szil fát, nyugati ostorfát telepít, telepíttet,

h) fakivágási engedély esetén az engedélyről készült laminált kivonatot nem helyezi ki a közterületen elhaladók számára is jól látható módon, a fakivágással érintett ingatlan határvonalán, a kivonat kézhezvételét követő egy napon belül és a fakivágást követően legalább 10 napig,

természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával természetes személy esetén ötvenezer forintig, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

(3) A közösségi együttélés szabályainak járművel történő megsértése esetén a jogsértés miatt a jármű üzembentartója felel. A gépjármű üzembentartója mentesül a felelősség alól, ha:

a) a gépjármű a jogsértés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és ezt a tényt közokirattal, vagy a büntetőeljárást kezdeményező irattal igazolja, vagy

b) a gépjárművet az üzembentartó a jogsértést megelőzően más használatába adta, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt okirattal, vagy jogszabályban előírt menetlevéllel, fuvarlevéllel igazolja.

(4) A (3) bekezdés fennállása esetén a felelősség az igazolt használót terheli. Az okirattal igazolt használó a felelősségét nem mentheti ki.

(5) Nem természetes személy üzembentartó esetén, amennyiben nem áll rendelkezésre adat a jármű vezetőjének személyéről, úgy az üzembentartó képviseletére jogosult személy - együttes képviselet esetén valamennyi képviseletre jogosult személy egyetemlegesen - felelős.

10. § *  Aki magántulajdonban álló ingatlan kertjében - a hatóság által engedélyezett vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési, munkálatok megkezdésének bejelentésétől vagy az engedély kézhezvételétől számított és a munkálatok befejezéséig eltelt időszak kivételével, illetve bontási, felújítási munkálatok időtartamát kivéve - 3 m3 mennyiséget meghaladó építési törmeléket, építőanyagot, halmoz fel, tárol, továbbá gépjárműroncsot tárol, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

11. § (1) Aki - a lakhatás céljára szolgáló épületek fűtésének kivételével - nevelési-oktatási intézmény 100 m-es vonzáskörzetében, munkanapokon 8 óra és 17 óra között építményt fával, szénnel fűt, természetes személy esetén kétszázezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával természetes személy esetén ötvenezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

12. § (1) Aki az Önkormányzat kezelésében lévő helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételével összefüggésben

a) közutat nem közlekedési célból - a külön jogszabályban meghatározott,120 órát meg nem haladó rendkívüli igénybevétel kivételével -, a kezelő hozzájárulása nélkül vesz igénybe;

b) közúton - a külön jogszabályban meghatározott, 120 órát meg nem haladó rendkívüli igénybevétel kivételével - munkakezdési hozzájárulás nélkül folytat munkavégzést;

c) a közút burkolatát a megjelölt határidőn belül véglegesen nem, vagy nem megfelelően állítja helyre;

d) az érvényes forgalomtechnikai tervet nem tartja a munkavégzés helyszínén és az abban előírt kitételeket, előírásokat nem tartja be;

e) a közutat érintő munkavégzés során az anyag tárolására, illetve elszállítására vonatkozó előírásokat nem tartja be;

f) a közlekedés biztonságát veszélyeztetve nem gondoskodik a közút területének tisztántartásáról, illetve elszennyeződésének megakadályozásáról;

g) a munkálatok befejezése után, az annak időtartamára ideiglenesen kihelyezett közúti jelzéseket nem távolítja el, illetve a megsérült forgalomtechnikai létesítményeket eredeti állapotukba nem állítja helyre,

természetes személy esetén kétszázezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával természetes személy esetén ötvenezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

3. Eljárási szabályok

13. § (1) Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017 évi CXXV. törvény rendelkezéseit - az alábbi eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni:

a) közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható;

b) fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy amennyiben az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését vállalja;

c) ha a fiatalkorúval szemben a b) pontban foglaltakra tekintettel közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet, vele szemben figyelmeztetést kell alkalmazni;

d) ha a fiatalkorúval szemben előreláthatólag közigazgatási bírság kiszabására kerül sor, a fiatalkorú meghallgatásától nem lehet eltekinteni;

e) a fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell;

f) a fiatalkorút törvényes képviselője jelenlétében kell meghallgatni.

(2) Az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése vagy elmulasztása miatt indult eljárásban a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző jár el.

4. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 39/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete.

(2) A 11. § 2021. október 15-én lép hatályba.

Kovács Péter Dr. Csomor Ervin
polgármester jegyző