Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet célja a Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén található fás szárú növényállomány védelme javítása és fejlesztése, valamint az ember és a természetes környezet harmonikus kapcsolatának az elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt cél elérése érdekében rendelkezik:
a) a meglévő fás szárú növények védelmének biztosításáról, kivágásuk és pótlásuk feltételeinek szabályozásáról,
b) az élő növényzet rongálásának, pusztításának, értékük csökkentésének megakadályozásáról,
c) a megszűnő zöldfelület, illetve növényállomány pótlásáról,
d) az inváziós, veszélyeztető növények térnyerésének megállításáról és visszaszorításáról,
e) a klímaváltozás hatásainak csökkentése kapcsán az ökoszisztéma szolgáltatás szinten tartásról, illetve növeléséről.
2. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed
a) a Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási határán belül minden ingatlanra, azok teljes fás szárú növényállományára,
b) minden természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel (továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozott esetekre,
b) az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
c) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
d) a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló gyümölcsfákra (kivéve szelídgesztenye, török mogyoró fa, diófa és mandulafa).
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. a fapótlás pénzbeli megváltás összege: az ültetés és az első két éves fenntartás darabonkénti költsége és a szükséges fapótlás darabszámának szorzata;
2. cserje: olyan fás szárú növény, amely a fáknál alacsonyabb (kevesebb, mint 5 m magas) vagy alacsonyan elágazó szára van;
3. cserjepótlás: a kivágott vagy kivágandó cserje pótlására előírt, a területi borítottságot három éven belül biztosító cserje telepítése;
4. előnevelt díszfa: minimum 4 centiméter törzsátmérőjű (12/14-es körméretű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag;
5. engedélyköteles cserjekivágás: közterületi ingatlanon a cserje területi borítottság megszüntetését eredményező cserje-kivágás szándéka;
6. engedélyköteles fakivágás: nem közterületi ingatlanon e rendelet alkalmazásában a gyümölcsfán kívül minimum 10 cm törzsátmérővel rendelkező fás szárú növény kivágásának szándéka, közterületi ingatlanon minden minimum 3 cm törzsátmérővel rendelkező fás szárú növény kivágásának szándéka;
7. eredménytelen pótlás: olyan hatósági határozattal elrendelt fapótlás, amely a hatósági határozatban megadott időpontig nem ered meg;
8. fa: olyan fás szárú – egy vagy több törzsű, koronás – növény, amelynek egyértelmű csúcsdominanciával rendelkező központi hajtásából (törzséből) nőnek ki a fő ágai a talaj szintje felett;
9. fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, amely az alábbi feltételek legalább egyikének megfelel:
a) a fa további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza,
b) ellehetetleníti a fajra jellemző habitus kialakulását,
c) nagy környezetbiztonsági kockázat kialakulását eredményezi,
d) a fa egészségi állapotának romlásához vagy pusztulásához vezet;
10. fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására, törzsátmérőjének arányában megállapított számú és törzsátmérőjű, továbbá a rendeletben megállapított mértékben előnevelt fa telepítése, illetve ennek pénzbeli megváltása;
11. fapótlás teljesítésére alkalmazható cserjefajták: nagy méretű cserjék, az őshonos fajok, szabad térállásban, úgymint: bibircses kecskerágó, cserszömörce, csíkos kecskerágó, egres, egy- és kétbibés galagonya, fekete bodza, hamvas fűz, rekettyefűz, húsos som, jajrózsa, kányabangita, kökény, közönséges boróka, közönséges mogyoró, közönséges fagyal, őshonos madárbirs fajok, mogyorós hólyagfa, ostorménfa, sajmeggy, sóskaborbolya, ükörkelonc, vadrózsa, veresgyűrű som, továbbá olyan cserjefélék, amelyek kifejlett állapotukban elérik a minimum 2 m-es magasságot és a minimum 2 m-es szélességet;
12. fapótlásra kötelezett személy vagy szervezet: nem közterületi ingatlanon a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosa vagy tulajdonosai, közterületi ingatlanon a fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát kivágott személy vagy szervezet;
13. fatelepítés: nagy lombkoronát nevelő, várostűrő, előnevelt díszfa ültetése;
14. fás szárú növény: a Korm. rendeletben meghatározottak szerinti fák és cserjék;
15. fás szárú növénnyel való rendelkezési jogosultságot bizonyító nyilatkozat: 30 napnál nem régebbi fa kivágáshoz történő tulajdonosi hozzájárulás, a területhasználati vagy egyéb vonatkozó szerződés vagy meghatalmazás, vagy társasház esetén egy évnél nem régebbi közgyűlési határozat;
16. gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő, gyümölcséért termesztett és gondozott fa. E rendelet alkalmazásában nem minősül gyümölcsfának: diófa, török mogyoró fa, szelídgesztenyefa, mandulafa;
17. ingatlan használója: az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója;
18. inváziós fajok: fehér akác, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, cserjés gyalogakác, kései meggy, zöld juhar, pusztaszil, nyugati ostorfa, keskenylevelű ezüstfa;
19. kertészeti szakvélemény: szakértői jogosultsággal rendelkező személy vagy szervezet által végzett, különösen a fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére vonatkozó vizsgálaton alapuló szakértői javaslat a fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban, amely javaslatnak a fás szárú növényekre vonatkozó vitalitási értéket (életképesség) is tartalmaznia kell;
20. kertszerű használat: bozótmentesítés, kúszó-futó növények karbantartása, ingatlanhatáron belül tartása, szakszerű gondozása, 5 cm-t el nem érő sarjról, magról kelt fás szárú újulatok – különösen a borostyán, vadszőlő, tatáriszalag, hajnalka, trombitafolyondár, loncfélék, lilaakác, komló, szőlő, bálványfasarjak, akácfasarjak, meggyfasarjak, orgonasarjak, zöldjuharfa magoncok, eperfa magoncok, ostorfa magoncok, illetve minden inváziós természetű növény – eltávolítása. Fás szárú növények szárazgallyazása, karbantartó metszése;
21. környezetbiztonság: a környezeti elemek védettségi állapotának mértékét fejezi ki az emberi tevékenységek, az ember által működtetett műszaki, technológiai folyamatokkal, rendszerekkel szemben, ugyanakkor azt az állapotot jelképezi, amikor a természet, a környezet sem közvetlenül, sem pedig az emberi tevékenységeken keresztül nem veszélyezteti sem az embert, sem pedig annak természetes és mesterséges környezetét;
22. környezetbiztonsági kockázat: fák kidőlésével, kitörésével, ágak letörésével, lehasadásával járó tényezők;
23. környezeti feltétel: közterületi fapótlás esetén a 17. § (4) bekezdésben előírt ültetési védőtávolságok biztosítása, fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet biztosítása, a fapótlásra kötelezettnek a faültetéshez a közmű üzemeltetők általi hozzájárulás beszerzése. Magáningatlanon történő fapótlás esetén a túlültetés elkerülése, az ültetési védőtávolságok betartása, fák közötti legalább 3, 5 méteres tőtávolság megtartása;
24. környezetvédelmi szempontú hatósági eljárás: közterületen engedély nélkül kivágott fás szárú növény visszapótlására lefolytatott eljárás;
25. közterület: az az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;
26. magáningatlan: nem közterületi ingatlan;
27. többtörzsű fás szárú növény: azok a fás szárú növények, amelyeknek a törzse a talajszintnél közvetlenül elágazik;
28. törzs: a fás szárú növény gyökérnyaki és a koronaalap közötti része;
29. törzsátmérő: a fa 1 méteres magasságban mért átmérője, centiméterben számolva, amennyiben a törzs magasság nem éri el az egy métert, akkor a törzs átmérő mérését a törzs legmagasabb részén kell végezni;
30. törzsátmérő mértékének meghatározása többtörzsű fa esetén: a többtörzsű fás szárú növény törzseinek egy méter magasságban mért átmérőinek az összege;
31. túltelepítés: a nem közterület megnevezésű ingatlan teljes területének figyelembevétel 60 m2-enként több mint 1 fa található;
32. várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta;
33. vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak;
34. zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg;
35. zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;
36. zöldsáv: az útpálya és az útpálya melletti gyalogossáv vagy kerékpárút közötti zöldfelület.
4. § (1) Az e rendeletben meghatározott valamennyi jogosultság és kötelezettség megállapítása közigazgatási hatósági ügy, amely a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik.
(2) A Képviselő-testület e hatáskörét Budapest Főváros XVI. kerület polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) ruházza át. A polgármester elsőfokú döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
5. § (1) A közterületen történő fa- és cserje kivágását a Korm. rendelet alapján a jegyző engedélyezheti. A közterületi ingatlanon kivágott fa- és cserje pótlásáról e rendeletben meghatározottak szerint kell gondoskodni.
(2) Nem közterületi ingatlanon álló fa esetén a polgármester a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.
(3) Nem közterületi ingatlanon álló, 5 cm törzsátmérőt el nem érő, sarjról, magról kelt fásszárú újulatot az ingatlan tulajdonosa köteles eltávolítani, ennek elmulasztása esetén a polgármester a fásszárú növénnyel rendelkezni jogosult ingatlan használót – kérelemre vagy bejelentésre –, e fásszárú újulat kivágására kötelezi.
(4) A fás szárú növény védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelessége.
6. § (1) Fát kivágni csak indokolt esetben, kérelem benyújtásával és fakivágási engedély birtokában, meghatározott pótlási, fenntartási kötelezettség teljesítése mellett lehet.
(2) A fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a pótlásról.
(3) Ha a hatósági döntésben megállapított határidőn belül a kivágott fák után szükséges fatelepítést nem, vagy csak részben teljesítették, akkor az el nem telepített számú fa helyett 15 napon belüli pénzbeli megváltás írható elő.
(4) Fapótlás, cserjepótlás pénzben történő megváltása esetén a határozatban előírt pótlási díjat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába (a továbbiakban: Környezetvédelmi Alap) kell befizetni, a pótlási kötelezettséget előíró határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül.
(5) Közterület és nem közterület megnevezésű ingatlanokon engedéllyel, illetve a 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint 3 napon belül, bejelentés alapján végzett fakivágása esetén, továbbá engedély nélkül történő fakivágás esetén a fapótlási díj összege e rendelet 1. függelék 1. pontja szerinti számítandó.
(6) Nem közterület megnevezésű ingatlanon az e rendeletben meghatározottak szerinti gyümölcsfa kivételével fát tilos engedély nélkül kivágni.
7. § (1) A 6. § (6) bekezdésben foglaltak megszegése Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 10/2021. (IV. 26.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet) alapján szankcionálható.
(2) Az e rendeletben szabályozott és a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet alapján büntetni rendelt magatartások esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(3) Az inváziós fajok telepítése tilos. A Salix (fűzfa), valamint a Populus (nyárfa) nemzetség egyedei a hatósági eljárás keretében fapótlási kötelezettség teljesítésénél nem fogadhatók el.
(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) * Fapótlás, cserjepótlás pénzben történő megváltására határozatban előírt pótlási díj –maximum 12 hónapos – részletekben történő megfizetését magánszemély méltányosságból kérelmezheti. A részletfizetési kedvezmény iránti kérelemhez mellékelni kell az egy főre jutó jövedelmet igazoló okiratokat – amely lehet tárgyévi nyugdíjösszesítő és a folyósított nyugdíjat igazolás postai szelvény vagy folyószámla-kivonat, munkáltatói igazolás, szociális ellátásról szóló igazolás, családtámogatási ellátásról szóló igazolás vagy egyéb, a bevételi forrást igazoló dokumentum. Méltányolható jövedelem: a szociális vetítési alap 250% -a alatti egy főre jutó jövedelem.
(6) A fapótlási előírások feltételei mellett az eljáró hatóság indokolt esetben egyéb pótlási előírásokat és a fás szárú növények megóvása érdekében egyéb szakmai előírásokat is meghatározhat. Ilyen pótlási előírás lehet akár a gyökérterelő lemez alkalmazása, illetve egyéb szakmai előírás közé sorolható a fakopp műszeres törzs vizsgálat elvégzése is.
(7) A polgármester szükség esetén kiegészítő szakértői vélemény beszerzésére kötelezheti a kérelmezőt.
8. § (1) Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről és növeléséről, ennek érdekében az ingatlan használója köteles a használatában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően karbantartani vagy karbantartatni,
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
c) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény
a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,
b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
c) eltávolítása kiszáradás esetén.
(3) A gépkocsi behajtók kivételével biztosítani kell a telekhatár vagy a járda és az úttest közötti közterületi zöldfelület fennmaradását és épségét.
(4) Ha a nem közterületi ingatlan vagy ingatlanrész a talaj vagy a növényzeti viszonyai (különösen a felszíni vagy talajvíz vagy futóhomok) miatt vagy a használat módja következtében a települési környezetre káros vagy kedvezőtlen hatást gyakorol, ezen viszonyok megszüntetése (különösen törmelék, bontási anyag, hulladék és szemét eltávolítása, bozótirtás, tereprendezés, sarjról, magról kelt újulatok eltávolítása, illetve megfelelő növényzet telepítése) érdekében az érintett ingatlan tulajdonosát a polgármester kötelezheti az ingatlan be nem épített részének kertszerű kialakítására, használatára.
(5) A belterületi, beépített, Budapest Főváros Közgyűlésének 50/2015. (I. 28.) számú határozatával elfogadott Budapest Főváros Településszerkezeti Terve szerinti Lke–1 vagy Lk–2 építési övezetbe tartozó ingatlan tulajdonosa gondoskodni köteles az ingatlan teljes területének figyelembe vételével 60 m2-enként egy darab fa ültetéséről vagy fenntartásáról. Az e bekezdésben foglalt kötelezettségnek az ingatlan tulajdonosa e rendelet hatálybalépésétől köteles eleget tenni.
(6) A polgármester az ingatlan tulajdonosának az (5) bekezdésben foglaltak alapján faültetést vagy pénzbeli megváltást írhat elő.
9. § (1) A lakóépülettől vagy ingatlan határától
a) a 2 méternél alacsonyabbra megnövő cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre,
b) a fa termetű örökzöldeket, a 2 méternél magasabbra megnövő cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre,
c) fát legalább 3 méterre
kell ültetni.
(2) Az (1) bekezdésekben meghatározott ültetési szabályok alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a Korm. rendeletben foglalt rendelkezésekre is.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegése esetén a polgármester az ingatlan használót 4 cm törzsátmérőig a fa átültetésére, cserjék esetében – a telepítéstől számított 3 éven belül, maximum 2 m magasságig – a cserje átültetésére kötelezi.
(4) Kiépített kerítés megléte esetén a sövény fekvése szerinti ingatlan használója köteles
a) a sövényt folyamatosan gondozni,
b) a sövény átnövését a szomszéd ingatlanára megakadályozni, és
c) biztosítani, hogy a kiépített kerítés karbantartható legyen.
(5) Aki a (4) bekezdésben foglaltakat megszegi, kérelemre indult eljárás esetén a polgármester a sövény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi.
10. § (1) Nem közterületi ingatlanon fás szárú növény kivágásának engedélyezéséhez a tervezett kivágást megelőzően legalább 60 nappal elektronikus ügyintézési felületen, vagy papír alapon a 2. függelék szerinti kérelmet kell a polgármesterhez benyújtani.
(2) Az engedély iránti kérelemben közölni kell:
a) a kérelmező nevét és lakcímét, jogi személy esetén székhelyét,
b) a kivágás indokát,
c) 40 cm törzsátmérőjű és e méretnél nagyobb fás szárú növény kivágása esetén a fakivágás indokát megalapozó, szakértői jogosultsággal rendelkező személy vagy szervezet szakvéleményét, és a környezetet szemléltető dokumentációt, kivéve, ha szemmel látható a fa veszélyes volta, és azt az ügyfél a kérelemhez csatolt fényképpel igazolni tudja, és a polgármester által elvégeztetett helyszíni ellenőrzés is alátámasztja, és
d) az érintett fás szárú növény cím, helyrajzi szám vagy egyéb egyértelmű megjelölésű helyét, darabszámát, faját, 1 méteres törzsmagasságban mért törzsátmérőjét cm-ben.
(3) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a fapótlásra kötelezett személynek vagy szervezetnek a fa kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon,
b) a fapótlásra kötelezett személynek vagy szervezetnek az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon tett nyilatkozatát a fás szárú növény pótlásának módjáról, és
c) gazdasági társaságok esetén az eljárásra jogosult személy vagy személyek aláírási címpéldányát másolatban az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon,
d) a fakivágással érintett ingatlanról az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon készített helyszínrajzot, melyen külön-külön sorszámozva be kell jelölni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa helyét.
11. § Ha a kivágott fa törzsátmérője már nem megállapítható, akkor a vélelmezhető számú kivágott fát egyenként 30 cm törzsátmérővel kell beszámítani, és az össztörzsátmérővel egyenértékűen kell a pótlás mértékét megállapítani.
12. § A polgármester 60 napon belül
(1) a fakivágást engedélyezi, és ha szükséges, egyidejűleg pótlásra kötelezi az ingatlan tulajdonosát, vagy
(2) a fakivágási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a fás szárú növény további fenntartását természetvédelmi, környezetvédelmi, élővilágvédelmi, élőhelyvédelmi, településképvédelmi, kultúrtörténeti szempont indokolja.
13. § (1) A fakivágási engedély érvényességi ideje a határozat véglegessé válásától számított legfeljebb 6 hónap. Fát kivágni csak a fakivágási engedélyben foglaltaknak megfelelően lehet.
(2) A fakivágási engedély tartalmazza
a) a kérelmező nevét, címét,
b) a kivágandó fás szárú növény törzsátmérőjét, faját, darabszámát és helyét,
c) a fás szárú növény kivágásának indokát,
d) a fapótlásra kötelezett személy vagy szervezet adatait és
e) az engedély érvényességi idejét.
(3) A fakivágási engedély tartalmazza továbbá
a) szakszerű pótlás pénzbeli megváltása esetén a pénzbeli megváltás összegét, teljesítésének módját, határidejét,
b) a szakszerű pótlás teljesítése esetén a pótlásként előírt fás szárú növény
ba) törzsátmérőjét, faját, darabszámát, a pótlás helyszínét,
bb) szakszerű pótlása teljesítésének határidejét,
bc) beszerzéséről szóló magyar számla másolatának a telepítést követő 8 napon belüli megküldési kötelezettségét,
bd) ültetési technológiájának leírását és az ennek megfelelő szakszerű ültetést igazoló hiteles fényképes dokumentáció polgármester részére 8 napon belüli megküldési kötelezettségét.
(4) A fakivágási engedélyről készült laminált kivonat a fakivágási engedélyről szóló határozat véglegessé válásakor kézbesítésre kerül az engedélyes részére, amelyet az engedélyes köteles kifüggeszteni – a kivonat kézhezvételétől számított 1 napon belül és a fakivágást követően legalább 10 napig –, a fakivágással érintett ingatlan utcafronti kerítésén, oly módon, hogy azt a közterületen elhaladók láthassák.
(5) A laminált kivonat tartalmazza az engedélyező hatóság nevét, címét, az engedélyező határozat számát, a fakivágással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a kivágási engedélyben szereplő fás szárú növények fajtáját, darabszámát, és a pótlási kötelezettség módját, végrehajtásának határidejét.
14. § (1) A polgármester a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosát a nagy lombkoronájú, elsősorban őshonos előnevelt díszfa, vagy gyümölcsfa ültetésére, pótlására vagy a fapótlás pénzben történő megváltására kötelezi.
(2) A fapótlást a fakivágási engedély véglegessé válásától számított 1 éven belül kell teljesíteni. A fapótlás tényét 8 napon belül be kell jelenteni az eljáró hatósághoz.
(3) A hatóság a fapótlás tényét a fapótlástól számított 6 hónapon belül ellenőrzi. A hatóság az elültetett fa életképességét az ültetés napjától számított 3 éven belül ellenőrizheti.
(4) Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak végén – vagy az azt megelőző évben – nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.
(5) Amennyiben a fapótlás ültetéssel történő határidejét a fapótlásra kötelezett nem tudja megtartani és ezt annak letelte előtt jelzi a hatóságnak, a hatóság méltányolható esetben legfeljebb egy alkalommal kérelemre maximum 6 hónappal meghosszabbíthatja a pótlási kötelezettség határidejét.
15. § A pótlás mértéke engedéllyel történő kivágás esetén
a) fás szárú növények építéssel kapcsolatos kivágása esetén a kivágott fás szárú növények össztörzsátmérőjével egyenértékű,
b) ha a kivágandó fa a Populus (nyárfa) nemzetség egyede, vagy a Salix (fűzfa) nemzetséghez tartozó faegyed, akkor a kivágásra kerülő növények törzsátmérőjének 50%-át kell figyelembe venni a pótlási kötelezettség számításánál,
c) az inváziós fás szárú növények egyedei esetén a kivágásra kerülő növények számával azonos számú előnevelt díszfával egyenlő,
d) élet-, vagyonvédelmi okból történő kivágás esetén a kivágásra kerülő növények számával azonos számú legalább 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfával egyenlő.
16. § (1) Az élet-, illetve vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását az ingatlan használója – ha a veszély elhárítására más lehetőség nincs – köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 napon belül – a 3. függelék szerint – írásban be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentésben kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell a fakivágás indokoltságát. Az indokolatlan vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül. A fás szárú növénynek az élet- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén a polgármester a tulajdonost a pótlásra kötelezi a (4) bekezdésben vagy a 17. § (1) bekezdésben előírt módon.
(2) A polgármester kötelezi az ingatlan használóját az (1) bekezdés szerinti veszélyelhárítási kötelezettségének teljesítésére. Ha az ingatlan használója az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a polgármester intézkedik a szükséges munkák – ingatlan használó költségén történő – elrendeléséről.
(3) A polgármester a (2) bekezdésben foglaltak alapján kivágott, illetve eltávolított fa pótlását elrendeli, ha a 18. § (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn. A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségét e rendelet 1. függelékének 1. pontja tartalmazza.
(4) A pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg:
a) ha a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet- vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek nem felróható, vagy
b) ha a fa kivágása a fa elháríthatatlan, ártalmas környezeti tényezők okozta kiszáradása, túlöregedése miatt szükséges.
(5) A (4) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak esetén egy kivágandó fa pótlását minimum 4 cm törzsátmérőjű előnevelt fa ültetésével vagy 1 db előnevelt fa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(6) Ha a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek felróható, a számítandó pótlás a kivágott fa össztörzsátmérőjének mértékével megegyező.
17. § (1) A fapótlás pénzbeli megváltását írja elő a polgármester, ha
a) a pótlás ültetéssel történő környezeti feltételei a fakivágással érintett ingatlanon nincsenek meg,
b) a pótlásként kalkulált előnevelt fák mennyisége ültetéssel túlültetést eredményezne, és a fakivágással érintett ingatlanon és az ingatlan szomszédságában lévő közterületi zöldsávban sincs meg a környezeti feltétele a faültetésnek.
(2) A kivágott fás szárú növényeket elsősorban a fakivágás által érintett ingatlanon kell pótolni az ingatlan teljes területének figyelembevételével, a 9. § (1) bekezdésében előírt védőtávolságok betartásával. Amennyiben az adott ingatlanon a faültetési kötelezettség teljesítése nem vagy csak részben lehetséges a polgármester az 1. függelék 1. pontja szerinti pénzbeli megváltást ír elő.
(3) A pótlás a fakivágással érintett magáningatlan helyrajzi számával megegyező helyrajzi számú, valamint a fa kivágásával érintett magáningatlan helyrajzi számával szomszédos helyrajzi számú közterületen is végezhető. A fapótlás teljesítését 8 napon belül kell bejelenteni, amelyhez csatolni kell a fa beszerzését igazoló számlát.
(4) Az ügyfél írásbeli kérelmére a fennmaradó darabszámú fa – a közterület tulajdonosának hozzájárulásával – a fakivágással érintett nem közterületi ingatlan előtti közterületi zöldsávra is ültethető, az alábbi védőtávolságok betartásával:
a) Kis lombkoronát nevelő fa
aa) telekhatártól épülettől minimum 2,0 méterre
ab) lakóház ajtajától, ablakától minimum 2,5 méterre
ac) kapubejárótól minimum 0,8 méterre
ad) fák egymástól minimum 4 méterre ültethetők.
b) Közepes lombkoronát nevelő fa
ba) telekhatártól épülettől minimum 2,5, méterre
bb) lakóház ajtajától, ablakától minimum 3,0 méterre
bc) kapubejárótól minimum 1,0 méterre
bd) fák egymástól minimum 5 méterre
be) villanyoszloptól 3 méterre ültethetők.
c) Nagy lombkoronát nevelő fa
ca) telekhatártól épülettől minimum 3,0 méterre
cb) lakóház ajtajától, ablakától minimum 3,5 méterre
cc) kapubejárótól minimum 1,5 méterre
cd) fák egymástól minimum 7–10 méterre
ce) villanyoszloptól minimum 6 méterre ültethetők.
(5) A pótlásra legalább 4 cm-es törzsátmérőjű fa alkalmazható. Minden pótlásra előírt 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa helyett 2 db 3 cm törzsátmérőjű gyümölcsfa ültethető. Ha a díszfát gyümölcsfával pótolják és ez a gyümölcsfa 5 éven belül elpusztul, azt újabb 3 cm törzsátmérőjű fával pótolni kell.
(6) A kivágás megfelelő pótlásaként csak a természetes továbbnövekedés feltételeit biztosító talajba ültetés fogadható el vagy írható elő. E körben az egyéb mobil eszközbe – különösen konténerbe vagy talicskába – való telepítés nem vehető figyelembe.
(7) A pótlandó díszfák darabszáma összmennyiség egyharmadáig elsősorban őshonos cserjével is pótolható. Egy 4 cm törzsátmérőjű díszfa legalább 16 darab, minimum 60–80-as faiskolai méretű konténeres kiszerelésű cserjével számítandó.
18. § (1) A polgármester pótlás nélkül engedélyezi a fa kivágását, ha az ingatlanon 60 m2-enként egy, minimum 10 cm törzsátmérőjű, közepes lombkoronát nevelő fa marad. Ebben az esetben az ingatlan területébe a telek teljes területe – az azon lévő valamennyi épület alapterületével együtt – beszámítandó.
(2) A bizonyíthatóan veszélyelhárítás okán kivágott fás szárú növény bejelentését követően az ingatlan tulajdonos mentesülhet a pótlási kötelezettség előírása alól, ha az ingatlanon 60 m2-enként egy minimum 10 cm törzsátmérőjű, közepes lombkoronát nevelő fa marad.
19. § (1) A pótlás mértéke
a) engedély nélkül történő kivágás esetén a kivágott fás szárú növények össztörzsátmérőjével megegyező,
b) erőteljes metszés, csonkolás esetén, ha a lombtömegvesztés és károsodás miatt a fás szárú növény az erőteljes metszés, csonkolás időpontjától számított 1 éven belül elpusztul vagy nem ered meg, az érintett fás szárú növény össztörzsátmérőjével megegyező.
(2) Fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.
(3) Ha az engedély nélkül kivágott fás szárú növény törzsátmérője utólag nem állapítható meg, a faegyedet 30 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni a fapótlás előírásánál.
20. § (1) Közterületen fát, cserjét ültetni a fasorfenntartó hozzájárulásával lehet, az előírt szakmai követelmények betartásával. Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületi ingatlanon a fasorfenntartó a polgármester.
(2) A faültetést – ha természetvédelmi, környezetvédelmi, élővilág-védelmi, élőhely-védelmi, település-képvédelmi, kultúrtörténeti szempontok indokolják – a 4. függelék szerinti fafajtákból, elsősorban a honos fafajokból, vagy azok termesztett fajtáiból javasolt teljesíteni.
(3) Az építési területen – többek között az útépítés, park- és játszótérépítés, kerítésépítés területét – a megmaradó fák védelmét, a fától mért 4 méteres sugarú körben a helyszínen kalodázással kell megoldani. A 4 méteres védőtávolságon belül – kézi erővel –, kímélő földmunkavégzést kell alkalmazni. Az 5 cm átmérőnél vastagabb gyökér sérülése esetén a sebet kezelni kell.
(4) Az útfelújítással vagy közműfektetéssel érintett ingatlan szomszédságában lévő ingatlanon álló fás szárú növények védelme is a kivitelező feladata.
(5) Ha az építési munkák által érintett fák valamelyike sérült, csonkolt vagy szakszerűtlen beavatkozás hatására értéke csökkent, illetve ha nem életképes, úgy a kivitelező utólagos pótlásra kötelezhető, ha a kivágás indoka a kivitelezőnek felróható. Ebben az esetben a pótlás mértéke a faegyed törzsátmérőjének a másfélszerese.
(6) A közterületen engedély nélkül ültetett fás szárú növények hatósági engedély, valamint pótlási kötelezettség nélkül a fasorfenntartó által eltávolíthatóak.
21. § (1) A közterületen történő fás szárú növény kivágásának eljárásmódját a Korm. rendelet határozza meg, az erre vonatkozó fakivágási engedély iránti kérelmet vagy fakivágási bejelentést az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon a Korm. rendelet 1. mellékletében található formanyomtatványon lehet benyújtani vagy megtenni.
(2) Fát kivágni csak a jegyző által kiadott végleges engedéllyel és megalapozott indokkal lehet, melyek az alábbiak lehetnek:
a) kapubeálló nyitása, amely máshová nem helyezhető,
b) egyéb építési engedéllyel bíró építési munka – közmű fektetés, kerítésalap építés, elektromos hálózat építése és más építési tevékenység –, amely a közterületi fa megtartásával nem megoldható.
(3) Közterületen álló minden lomblevelű és örökzöld fát fajtól és mérettől függetlenül pótolni kell annak kivágása esetén. A pótlás mértékéről és módjáról fakivágási engedélyezési eljárásban, fapótlási kötelezettséget megállapító döntésben kell határozni.
22. § (1) Közterületen kivágott fás szárú növény csak közterületen pótolható.
(2) A közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének másfélszeres mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú ingatlanon kell gondoskodni.
(3) A pótlásként ültetendő előnevelt díszfa darabszámát úgy kell kiszámolni, hogy a pótlásra előírt, centiméterben megadott össztörzsátmérőt megszorozzuk 1,5-tel, majd az eredményt 4-gyel kell osztani.
(4) A pótlási kötelezettség pénzben váltható meg:
a) ha a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség,
b) nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, vagy
c) a fakivágási engedéllyel rendelkező ezt kéri.
A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének e rendelet 1. függelékének 1. pontja szerinti összegét a Környezetvédelmi Alapba kell befizetni.
(5) Ha a közterületen álló fa élet-, vagy vagyonvédelmi okból történő kivágása szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával megegyezik. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását 1 db minimum 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa ültetésével, vagy 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(6) Ha a közterületen álló fa kivágását előidéző élet- vagy vagyonvédelmi ok a károkozónak bizonyítottan felróható, a károkozó a rendelet 20. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti pótlásra kötelezhető.
(7) Az inváziós fás szárú növény vagy gyümölcsfa pótlása a kivágott fa darabszámával azonos mennyiségű előnevelt díszfa ültetésével történik.
(8) Ha a közterületen álló fa kivágása kertészeti szempontból igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, a pótlási kötelezettség mértéke megegyezik a kivágott fa darabszámával. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását minimum 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa ültetésével, vagy 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(9) A (8) bekezdés szerinti kertészeti szempontból igazolt fakivágás különösen
a) a fa kiszáradása,
b) a fa közlekedésbiztonságot veszélyeztető elhelyezkedése vagy
c) fertőzés továbbterjedésének megakadályozása
okán fellépő fakivágás.
(10) Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak kezdetén – vagy az azt megelőző évben – nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.
(11) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.
23. § (1) Faültetés esetén az alábbiakat szükséges betartani:
a) a fákat legalább 1 m3-es ültető gödörbe, maximum 50% talajcserével, talajjavítással, 3 darab körmart támrúd elhelyezésével, keresztmerevítőkkel történő egymáshoz rögzítéssel, erősített polipropilén hevederes kikötéssel, beöntözéssel (60 1 víz/fa), fatányér kialakítással vagy felkupacolással, 3 év eredési garancia figyelembevételével kell kiültetni,
b) gondoskodni kell a fák – legalább a kiültetéstől számított 36 hónapig tartó –, intenzív, rendszeres fenntartásáról,
c) az ültetést és fenntartást csak zöldterület-kezelési jogosultsággal rendelkező kertészeti szolgáltató végezheti.
(2) A fapótlás tényét 8 napon belül írásban be kell jelenteni az engedélyező hatóságnak, valamint csatolni kell a faültetésről és a 36 hónapig tartó intenzív, rendszeres fenntartásról szóló szerződés másolatát.
(3) A kiültetések átvételére a 36 hónapos eredési garancia lejárta utáni 30 napban a hatóság jogosult. A fák 100%-os megmaradás esetén vehetők át.
(4) A pótlás céljából történő telepítést az eredeti pótlási feltételeknek megfelelően meg kell ismételni, ha a telepítést követő harmadik vegetációs időszak kezdetén, vagy azt megelőző évben a fás szárú növény nem ered meg.
(5) Ha a kötelezett a garanciális pótlást nem végzi el, vagy a telepítés a következő vegetációs időszakban sem eredt meg, a pótlást a hatóság által előírt pénzbeli megváltással kell teljesíteni.
24. § (1) Közterületen lévő cserje kivágása esetén a cserje pótlását elsősorban helyben történő ültetéssel kell megoldani.
(2) A pótlás pénzben váltandó meg
a) ha a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges,
b) ha nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan vagy
c) a kivágási engedéllyel rendelkező úgy dönt.
(3) A kivágott cserjefelület pótlásának pénzbeli megváltása esetén, a kivágott cserjefelület alapján pótlásra kalkulált cserjető szerinti pótlásának összegét e rendelet 1. függelékének 2. pontja tartalmazza.
(4) A közterületen 1 m2 területi borítást biztosított cserje kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a pótlásra kalkulált azonos területi borítást 4 db 60–80–as faiskolai méretű konténeres kiszerelésű lombhullató cserje ültetésével, vagy pénzbeli megváltással kell teljesíteni.
(5) Ha az engedély nélkül közterületen kivágott cserjék területi borítása utólag teljes körűen nem állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető cserje területi borítást 5 m2-re kell vélelmezni a cserje pótlási eljárásban.
(6) Környezetvédelmi szempontú eljárásban a pótlásként 1 m2 felületre kalkulált 4 db előnevelt 60–80–as faiskolai méretű konténeres kiszerelésű lombhullató cserje ültethető a cserjekivágással érintett közterületi ingatlanon, amennyiben az ültetés környezeti feltételei adottak.
(7) Környezetvédelmi szempontú eljárásban, amennyiben a pótlásként kalkulált 60–80–as faiskolai méretű konténeres kiszerelésű lombhullató cserje egészének, vagy egy részének ültetéssel történő pótlásának környezeti feltételei a cserjekivágással érintett közterületi ingatlanon nincsenek meg, a cserjepótlás pénzbeli megváltását írja elő a polgármester.
(8) A közterületen lévő cserje kivágására irányuló engedély iránti kérelmet az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon a Korm. rendelet 1. mellékletében található formanyomtatványon lehet benyújtani.
25. § (1) Ha az engedély nélkül közterületen kivágott fa darabszáma vagy törzsátmérője utólag teljes körűen nem állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fát egyenként 30 cm törzsátmérővel kell vélelmezni a környezetvédelmi szempontú eljárásban.
(2) A pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni, ha a fakivágással érintett közterületi ingatlanon történő pótlásra nincs lehetőség. A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének e rendelet 1. függelékének 1. pontja szerinti összegét a Környezetvédelmi Alapba kell befizetni.
(3) Közterületen engedély nélküli fakivágás esetén, a kivágásra került fa visszapótlására telepítendő fák számának meghatározásához, a kivágott össztörzsátmérő 150%-át kell alapul venni.
(4) A (3) bekezdésében foglaltak szerint, a közterületen engedély nélküli fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének másfélszeres mértékében, a kivágott fával azonos helyrajzi számú közterületi ingatlanon kell gondoskodni. A pótlásként ültetendő előnevelt díszfa darabszámát úgy kell kiszámolni, hogy a pótlásra előírt, centiméterben megadott össztörzsátmérőt megszorozzuk 1,5-tel, majd az eredményt 4-gyel kell osztani.
(5) A pótlás eredménytelennek tekintendő, ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak kezdetén – vagy az azt megelőző évben – nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.
(6) Fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.
(7) Aki engedély nélkül vágott ki közterületen fás szárú növényt, azzal szemben a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet vonatkozó rendelkezései szerint is el kell járni.
(8) Ha a hatóság arról értesül, hogy a XVI. kerület területén engedély nélkül történt a fás szárú növény kivágása, úgy e rendelet alapján hivatalból környezetvédelmi szempontú hatósági eljárást is lefolytat.
(9) Környezetvédelmi szempontú eljárásban a pótlásként kalkulált előnevelt díszfák ültethetők a fakivágással érintett közterületi ingatlanon, amennyiben az ültetés környezeti feltételei adottak.
(10) Környezetvédelmi szempontú eljárásban, amennyiben a pótlásként kalkulált előnevelt díszfák egészének, vagy egy részének ültetéssel történő pótlásának környezeti feltételei a fakivágással érintett közterületi ingatlanon nincsenek meg, a fapótlás pénzbeli megváltását írja elő a polgármester.
26. § (1) E rendelet 2023. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 20/2017. (IX. 26.) önkormányzati rendelete.
(2) E rendeletet a hatályba lépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
| Kovács Péter polgármester | Dr. Csomor Ervin jegyző |
