Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 11/1999. (II. 19.) számú önkormányzati rendelete

a helyi közművelődésről * 

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a közművelődés intézmény- és tevékenységrendszerének védelme, a civil szerveződések feladatvállalása a közművelődésben, a közművelődés finanszírozási rendszerének szabályozása, a közművelődés feltételeinek biztosítása érdekében - a helyi sajátosságok figyelembevételével - az alábbi rendeletet alkotja Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 13. pontjában és 42. § 1. pontjában valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (továbbiakban: Kulturális Törvény) nyert felhatalmazás alapján: * 

1. § (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) kinyilvánítja, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlását közérdeknek, a közművelődési tevékenységek támogatását közcélnak tartja. A közművelődést olyan értékhordozó közösségi tevékenységnek tekinti, amely a lakosság életminőségét javíthatja, ezért fontosnak tartja az önkormányzati feladatvállalást és azok megvalósításában résztvevő intézmények és szervezetek támogatását.

(2) Az Önkormányzat feladatának tekinti az intézményi feltételekben ellátott, a kerületrészeket illetően kiegyenlített, azonban a szakmai tevékenység és a szolgáltatás tekintetében eltérő intézmények megfelelő, azonos szintre hozását. Gondoskodik a közelmúltban létesített közművelődési intézmények infrastrukturális fejlesztése mellett, a már régebben működő intézmények felújításáról, fejlesztéséről.

A közművelődési rendelet célja

2. § A közművelődési rendelet megalkotásával a Képviselő-testület célja, hogy a helyi társadalom művelődési és kulturális igényeinek figyelembevételével - a helyi hagyományok, lehetőségek és sajátosságok alapján - egységes alapelvek szerint határozza meg az általa támogatandó közművelődési tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, a szakmai és a finanszírozási alapelveket, továbbá, hogy jogszabályi keretet teremtsen a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosításához, a XVII. kerület és elődközségei nemzeti és nemzetiségi hagyományainak ápolásához, a helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei szerepének növeléséhez, a helyi értékek védelmének erősítéséhez, a helyi kulturális nyilvánosság és tájékoztatás fejlesztéséhez.

A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei és formái

3. § (1) A kerület minden polgárának és közösségének joga, hogy:

a) megismerje a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint - a rendelkezésre álló eszközök útján - ezen értékek védelmével kapcsolatos ismereteket megszerezze,

b) igénybe vegye az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények nyújtotta, valamint a közművelődési megállapodásokban szereplő szolgáltatásokat,

c) gyarapítsa műveltségét, készségeit, közösségi, művelődési céljainak megvalósítása érdekében az Önkormányzat közművelődési partnereitől színteret, szakmai, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.

(2) Az Önkormányzat közművelődési feladatait az általa fenntartott és működtetett közművelődési intézmények és közművelődési megállapodások útján látja el.

(3) Az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem kötelezhetik el magukat.

(4) Az Önkormányzat közművelődési megállapodást akkor köthet, ha az általa vállalt feladat ellátására nincs intézményi feltétel.

(5) A helyi közművelődési feladatok ellátásában, az Önkormányzat a civil közösségek, szervezetek, a magánszemélyek, valamint a kulturális tevékenységet is végző gazdasági vállalkozók közreműködését is igénybe veszi.

(6) Az Önkormányzat a polgármester útján gondoskodik a kerület közművelődési feladatainak koordinálásáról.

(7) Az Önkormányzat intézményei útján is tájékoztatja a kerület lakóit a közművelődési lehetőségekről. A megfelelő tájékoztatás érdekében biztosítja annak feltételeit, hogy:

a) a közművelődési programokat ismertesse a helyi sajtó és az elektronikus média,

b) az önkormányzati fenntartású intézmények a programjaikat plakátokon, saját intézményi és önkormányzati hirdető táblákon és szórólapokon is tegyék közzé, és műsorfüzeteiket juttassák el a lakossághoz.

Az Önkormányzat kötelező és vállalt közművelődési feladatai

4. § (1) Az Önkormányzat közművelődési feladatait közművelődési szakmai koncepció alapján végzi, amelynek tartalmát a civil szervezetekkel, az intézményekkel és a polgárokkal egyeztetve határozza meg.

(2) Az Önkormányzat - a kerületben kialakult művelődési hagyományokra, a kerület fejlesztésének koncepciójára, valamint az intézmények, civil szervezetek és a polgárok tevékenységére alapozva - a közművelődés sajátos eszközrendszerével biztosítja a vállalt feladatainak ellátását.

(3) Az Önkormányzat esélyegyenlőséget biztosít az egyes településrészek közművelődési intézményei közötti különbségek fokozatos megszüntetésére.

(4) Az Önkormányzat kötelező közművelődési feladatai:

a) az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése,

b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,

c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,

d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,

e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése,

f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése,

g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,

h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása.

(5) Az Önkormányzat segíti, illetve támogatja továbbá

a) a XVII. kerület szellemi vonzerejének, a civil társadalom kulturális önszerveződő tevékenységének erősítését, a kerületi polgárok életminőségének javítását,

b) a kerület tehetséges és kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő tevékenységét,

c) az idős korú népesség közművelődési lehetőségeit, közösségi életét,

d) a hátrányos helyzetű rétegek kulturális hátrányainak mérséklését, művelődési kezdeményezéseit,

e) a gyermekek és fiatalok művelődését, művészeti tevékenységét és közösségi életét,

f) a lokálpatriotizmust, a helyi kulturális értékek védelmét,

g) a humán és közhasznú információs szolgáltatásokat, a helyi művelődésszociológiai kutatásokat.

Az Önkormányzat közművelődési feladatellátásának szervezeti keretei

5. § (1) Az Önkormányzat közművelődési és muzeális intézményeket működtet, közművelődési megállapodásokat köt és közművelődési közfeladatokat ellátó közalapítványokat, illetve fontos közművelődési feladatokat ellátó szervezeteket támogat. A kiemelten fontos közművelődési feladatokat ellátó szervezetek és közalapítványok felsorolását e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) *  Az Önkormányzat a 4. § (4) bekezdésében meghatározott feladatait közművelődési és muzeális intézményén (Vigyázó Sándor Művelődési Ház és telephelyei: Csekovszky Árpád Művelődési Ház, Csaba Ház - Rákoscsabai Közösségi Ház, Rákoshegyi Közösségi Ház, Rákoskerti Művelődési Ház, Erdős Renée Ház - Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem) valamint közművelődési megállapodásokon keresztül látja el.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott intézmény feladatait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásában együtt kíván működni:

a) a kerületi, nem önkormányzati fenntartású közművelődési intézményekkel,

b) a kerületi székhelyű, helyben működő, közművelődési célú társadalmi szervezetekkel,

c) a kerületi székhelyű, kulturális tevékenységet is végző gazdasági társaságokkal,

d) a közművelődési feladatokat is ellátó civil szervezetekkel,

e) az egyházakkal,

f) a kisebbségi Önkormányzatokkal,

g) közművelődési feladatvégzést vállaló magánszemélyekkel,

h) a kerületünkével hasonló szakfeladatokat ellátó országos, fővárosi intézményekkel, civil szervezetekkel.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt intézményekkel, szervezetekkel és magánszemélyekkel sajátos, hiánypótló, az önkormányzati intézmények által nem ellátott kerületi jellegű közművelődési feladatok teljesítése érdekében az önkormányzat közművelődési megállapodáson alapuló szerződéses kapcsolatot létesíthet.

(6) *  Az (5) bekezdésben meghatározott közművelődési megállapodás megkötéséről - átruházott hatáskörben - a Jogi, Közbiztonsági, Ügyrendi és Etikai Bizottság és a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság véleményének kikérésével, a polgármester egyetértésével a Rákosmenti Erőforrás Bizottság dönt.

(7) A közművelődési megállapodás kötelező tartalmát e rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.

A közművelődési tevékenység irányítása és ellenőrzése

6. § (1) *  A Kulturális Törvény és e rendelet által meghatározott közművelődési feladatokkal kapcsolatos fenntartói felügyeleti és egyéb jogköröket a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és a Rákosmenti Erőforrás Bizottság gyakorolja az e rendeletben meghatározottak szerint.

(2) *  Az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmény szakmailag önállóan látja el tevékenységét az Alapító Okiratában foglaltak szerint. Éves munkatervében rögzíti konkrét feladatait és azok költségtervezetét, amelyet az intézményvezető minden tárgyévben jóváhagyásra benyújt a Rákosmenti Erőforrás Bizottság márciusi ülésére.

(3) *  Az önkormányzati fenntartású közművelődési és muzeális intézmény munkájáról, a közművelődési megállapodásban résztvevők pedig a megállapodásban rögzített feladatok teljesítéséről évente beszámolnak. A szakmai beszámoló elfogadásáról a Rákosmenti Erőforrás Bizottság dönt.

A közművelődési feladatok finanszírozása

7. § (1) Az Önkormányzat a közművelődéssel kapcsolatos kötelező feladatait költségvetéséből finanszírozza. Ennek forrása a saját bevétel, a központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulás, a központosított előirányzatokból származó összeg és az elkülönített állami pénzalapokból, valamint a különböző alapítványokból pályázati úton elnyerhető támogatás.

(2) *  Az Önkormányzat a központi költségvetési forrásból - a közművelődési feladatok támogatására - biztosítandó pályázatokhoz a pályázat elnyeréséhez szükséges önrészt a mindenkori éves költségvetési rendeletében határozza meg. A pályázatokhoz biztosított önrész nem lehet kevesebb a megelőző évben ugyanerre a célra fordított előirányzatnál. A pályázat benyújtásáról és az önrész felhasználásáról a Rákosmenti Erőforrás Bizottság dönt.

(3) Az Önkormányzat költségvetéséből finanszírozza:

a) az intézmény üzemeltetésének alapvető műszaki, technikai feltételei megteremtésének, az épületek működőképessége megőrzésének, korszerűsítésének költségeit,

b) az intézmény alapfeladataiban meghatározott tevékenységek ellátásához a jogszabályok alapján meghatározott és szükséges közalkalmazotti személyi kiadások, ezen belül alapilletmények, kötelező pótlékok, költségtérítések fedezetét, továbbá a személyi juttatások járulékait,

c) *  az intézmény közüzemi költségeit és az alapfeladatok ellátásához szükséges szakmai munka költségeit.

(4) * 

(5) *  Az Önkormányzat biztosítja, hogy az intézmény esetleges többletbevételét illetve pénzmaradványát az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően felhasználhassa.

Közművelődési tevékenység pályázati úton történő támogatása

8. § (1) Az Önkormányzat e rendeletében meghatározott feladatait, vagy egyéb kulturális feladatokat ellátó jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesüléseket és magánszemélyeket évente pályázati úton, közművelődési céllal pénzügyi támogatásban is részesítheti.

(2) *  A pályázat kiírására és elbírálására - átruházott hatáskörben - a Rákosmenti Erőforrás Bizottság jogosult.

(3) A pályázati keret összegét a Képviselő-testület az Önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében rögzíti.

9. § * 

10. § E rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1999. február 18.

Dr. Nagy István s.k. Devánszkiné dr. Molnár Katalin s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetésre került:

Budapest, 1999. február 19. napján.

Dr. Nagy István
jegyző

1. melléklet a 11/1999. (II. 19.) számú önkormányzati rendelethez * 

A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és telephelyeinek feladatai

A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és telephelyei fő feladata Rákosmente közművelődési és közösségi igényeinek szolgálata, kulturális értékek közvetítése.

A központi intézmény és a telephelyek feladata:

A Vigyázó Sándor Művelődési Ház legnagyobb közművelődési intézményegységként profiljánál, adottságainál, lehetőségeinél és technikai ellátottságánál fogva elsősorban a kerületi szintű kultúraközvetítés feladatait látja el, ezen belül Rákoskeresztúr, Madárdomb és Akadémia-Újtelep lakosságának művelődéséhez, szórakozásához és társas kapcsolataihoz biztosít színteret.

A Csekovszky Árpád Művelődési Ház feladata: a Rákosliget, Régi-Akadémiatelep és Rákoscsaba-Újtelep városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szórakozásához színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése.

A Csaba Ház - Rákoscsabai Közösségi Ház feladata: a Rákoscsaba városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szórakozásához színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése.

A Rákoshegyi Közösségi Ház feladata: a Rákoshegy városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szórakozásához színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése.

A Rákoskerti Művelődési Ház feladata: a Rákoskert városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szórakozásához színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése.

Az Erdős Renée Ház - Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem feladata: a helyi kulturális örökség szakszerű gyűjtése, megőrzése és bemutatása, valamint a kortárs képző-, ipar- és fotóművészet eredményeinek bemutatása, kiemelt szerepet biztosítva a kerületi kötődésű művészek és művészeti szervezetek részére.

Közösségi-művelődési funkció:

A közösségi-művelődési tevékenységen belül amatőr művészeti alkotóműhelyek működtetése, az önmegvalósítás, az alkotókedv felkeltése és fejlesztése, klubok, szakkörök létrehozása az életkori sajátosságoknak és a különböző érdeklődési köröknek megfelelően, civil szerveződések, lakossági kezdeményezések felkarolása.

Egyéb, egyedi művelődési formákat szervező funkció:

- a művelődési tevékenységen belül kulturális értékközvetítőként a hagyományok, a művészeti alkotások bemutatása és befogadásának elősegítése érdekében: képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, színházi előadások, hangversenyek, koncertek, pódiumműsorok rendezése, kiadványok létrehozása, értékesítése, filmek bemutatása,

- a nemzeti, nemzetiségi és kisebbségi kultúrák megismertetése, népszerűsítése kulturális alkotások bemutatásával,

- szórakoztató, könnyebb kikapcsolódást biztosító színvonalas programok kínálata,

- szakmai ismeretterjesztő előadások, népszerű szabadidős kiállítások megszervezése,

- gyermek és felnőtt tanfolyamok, mentálhigiénés és rekreációt elősegítő foglalkozások szervezése,

- szaktanácsadások lakossági igények alapján,

- nyári szabadidős tevékenységek szervezése,

- iskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenység teljes körű végzése: tanfolyamok, képzések szervezése, lebonyolítása (szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés; állam által elismert /OKJ/ szakképesítést adó képzés; állam által el nem ismert szakképesítést adó képzés; szakmai továbbképzés; megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése; elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés; egyéb képzések),

- felnőttképzési szolgáltatások nyújtása.

Társadalmi-közéleti funkció:

Együttműködés a különböző intézményekkel, társadalmi szervezetekkel és a helyi társadalom életében meghatározó szerepet betöltő civil szervezetekkel.

Közgyűjteményi funkció:

Az Erdős Renée Ház - Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem feladata

- a XVII. kerület területére vonatkozó történelmi, néprajzi és természeti emlékeknek mint a kulturális javak meghatározott anyagának gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, restaurálása, tudományos feldolgozása, valamint kiállításon és más módon történő bemutatása, kiadványok létrehozása és értékesítése,

- helytörténeti kutatómunka végzése, írásos, fotó- és tárgyi emlékek gyűjtése,

- múzeumpedagógiai programok lebonyolítása,

- kortárs képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások rendezése, valamint a XVII. kerületben működő művészeti társadalmi szervezetek számára bemutatkozási lehetőség biztosítása,

- az Erdős Renée írónőre vonatkozó emlékek gyűjtése, őrzése, nyilvántartása, feldolgozása, bemutatása és publikálása,

- a Laborcz Ferenc szobrászművész életművéből az Erdős Renée Ház gyűjteményében őrzött darabok szakszerű kezelése, nyilvántartása, bemutatása (Laborcz Emlékház),

- a kerületi képzőművészeti közgyűjtemény kezelése, nyilvántartása, őrzése, bemutatása,

- jeles rákosmenti személyiségekre, művészekre vonatkozó adatok, esetlegesen hozzájuk kapcsolódó tárgyi anyag gyűjtése, dokumentálása.

A kerület egészének nyújtandó feladatok:

Az Önkormányzat felkérésére díjátadások, ünnepségek, fesztiválok szervezése.

2-5. melléklet a 11/1999. (II. 19.) számú önkormányzati rendelethez * 

6. melléklet a 11/1999. (II. 19.) számú önkormányzati rendelethez

Kiemelten fontos közművelődési feladatokat ellátó szervezetek, közalapítványok * 

Művészek Alkotó Társasága XVII. Közhasznú Egyesület

Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület

Rákosmenti Zenebarátok Egyesülete

Renée Művészeti Társaság

Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság

Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány

Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány

7. melléklet a 11/1999. (II. 19.) számú önkormányzati rendelethez

A közművelődési megállapodás kötelező tartalma

1. A megállapodó felek adatai.

2. Az ellátandó feladat pontos rögzítése.

3. A feladat ellátásával kapcsolatos kötelezettségek és vállalások rögzítése. (épület, helyiség, eszközök, gépek, berendezések leltár szerinti felsorolása, esetleg érték szerinti megállapítása.)

4. A tevékenység illetve a szolgáltatás helyszínének, időtartamának illetve időpontjának, a nyitvatartás rendjének meghatározása. A vonatkozó jogszabályok, közöttük az önkormányzat rendeleteinek betartására történő figyelemfelhívás.

5. A szolgáltatást igénybe vevő lakossági kör rögzítése (a létszám meghatározásával vagy más módon).

6. Annak rögzítése, hogy mely szolgáltatás igénybevétele ingyenes, s melyekért kell díjat fizetni.

7. A feladatellátásért a feladat ellátójának járó díj és a megfizetés módjának rögzítése.

8. A szolgáltatás ellátásában közreműködő személyek jogszabály szerinti szakképzettségének ellenőrzése.

9. A megbízás időtartamának határozatlan idejű, vagy (napok meghatározásával) határozott idejű rögzítése. A szolgáltatás megkezdésének pontos megállapítása.

10. A rendes és rendkívüli felmondási szabályok meghatározása.

11. A megállapodás teljesítéséről szóló beszámolás és elszámolás módjának pontos meghatározása. Annak rögzítése, hogy az önkormányzat szakértői közreműködést is igénybe vehet a feladatellátás minőségének vizsgálatára.

12. A kapcsolattartó személyek kijelölése.

13. A megállapodás teljesítésével kapcsolatos viták tárgyalásos úton történő rendezésének vállalása.

14. Dátum, aláírás.


  Vissza az oldal tetejére