Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (III. 30.) számú önkormányzati rendelete

a helyi állattartás szabályairól * 

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1)-(2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. * 

I. Fejezet

Általános és értelmező rendelkezések

A szabályozás célja

1. § (1) A szabályozás célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások - szomszédos lakások lakóinak, az ingatlanok használóinak, a közterületen tartózkodó polgároknak - nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

(2) A szabályozás célja, hogy az állat tartója az állat elhelyezése, táplálása, gyógykezelése, tisztán tartása, gondozása, képzése, nevelése és felügyelete, valamint az állat nyugalmának biztosítása során a jó gazda gondosságával járjon el, és az állat tartására vonatkozó, mindenkor hatályban lévő jogszabályi előírásokat és hatósági határozatban foglaltakat betartsa, valamint segítse elő az állattartási kultúra fejlesztését.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott állattartás kivételével - Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának közigazgatási területén minden olyan természetes személyre, jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaságra és szervezetre kiterjed, akinek illetve amelynek a tulajdonában (használatában, kezelésében) lévő ingatlanon állattartás folyik.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a cirkuszosok és mutatványosok által tartott állatok tartására,

b) az állatkiállításokon és állatkertekben folytatott állattartásra,

c) a gyepmesteri telepeken folytatott állattartásra,

d) az állatkereskedéssel- és forgalmazással, valamint az állat feldolgozásával foglalkozó magánszemélyek és szervezetek állattartására,

e) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatalos célból folytatott állattartására,

f) a tudományos-kutatási, laboratóriumi vizsgálati célból meghatározott székhelyen, telephelyen folytatott állattartásra.

(3) *  A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

(4) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) *  E rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállat alatt érteni kell:

a) a nagy testű állatot: lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, sertést, struccot, emut, lámát és egyéb nagy testűnek minősülő állatot,

b) a közepes testű állatot: juhot, kecskét,

c) *  a kistestű állatot, ezen belül a baromfit: tyúkot, gyöngytyúkot, pulykát, vízi szárnyast (ludat, kacsát); a házinyulat,

d) *  az emberi fogyasztásra szánt haszongalambot,

e) * 

f) * 

g) * 

h) * 

i) * 

j) * 

k) * 

(2) Állattartó az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.

(3) Állattartás az állat célzatos és tudatos elhelyezése és biológiai igényének folyamatos kielégítése.

(4) * 

(5) * 

(6) Állattartásra szolgáló épületek, építmények az állatok tartására szolgáló istálló, ketrec, pince, padlás, ól, kifutó, kennel, méhkaptár.

(7) * 

(8) Bekerítetlen ingatlannak minősül azon önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlan, amelynek egy vagy több oldala a szomszédos ingatlantól kerítéssel nincs elválasztva.

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) Társasház a társasházról szóló hatályos jogszabályban meghatározott tulajdonközösség.

(14) *  Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló hatályos jogszabály alapján közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan- nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére -az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között- a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.) a közművek elhelyezése.

(15) Vásárcsarnok, piac: a vásárokról és piacokról szóló hatályos jogszabály határozza meg.

(16) Övezetek: Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Keretterve által megjelölt és körülhatárolt területek, melyek építési szabályait a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat, a Kerületi Városrendezési Szabályzat és a Kerületi Szabályozási Terv állapítja meg.

(17) * 

(18) * 

(19) Zaj olyan hang, mely nem kívánatosnak, szükségtelenül zavarónak, kellemetlennek vagy károsnak minősül.

(20) * 

II. Fejezet

Az állattartás közös szabályai

Belterületen tartható állatok

4. § * 

Belterületen nem tartható állatok

5. § * 

Külterületen tartható állatok

6. § * 

h) Vadon élő állat * 

III. Fejezet

Az állattartás különös szabályai

A zajt keltő baromfi tartás * 

7. § * 

Engedéllyel tartható állatok

8. § * 

Az ebek és a macskák tenyésztése

9. § * 

Kutyaiskola létesítése és működtetése

10. § (1) * 

(2) * 

(3) *  A kérelmezőnek a kutyaiskola létesítésének és működésének engedélyezése iránti kérelmet Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtania, a rendelet 4. számú mellékletét képező formanyomtatványon.

(4) A kutyaiskola létesítésének engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

- nem saját tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonos írásbeli hozzájárulását, valamint a társbérlő és a bérlőtárs, használó és haszonélvező írásbeli hozzájárulását,

- a közvetlen szomszédok hozzájáruló nyilatkozatát,

- közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatát,

- az intézmény Működési Szabályzatát,

- a Működési Szabályzatban megjelölt felelős személy szakirányú végzettségét igazoló okiratot,

- a rendszeres orvosi ellátást biztosító állatorvos nevét, címét,

- jogi személyiség, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében a hatályos társasági szerződést, alapító okiratot, alapszabályt, valamint a társaság cégkivonatát.

Az állatok tartásának általános szabályai

11. § (1) Az állattartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban előírtaknak megfeleljen.

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) Az állatot nem szabad beengedni, bevinni, illetve megtűrni - vakvezető és jelző eb kivételével:

- a közintézmények területére (területén) kivéve igény szerint a szociális otthont,

- élelmiszert árusító helyiségbe (helyiségben),

- vendégforgalmat bonyolító nyilvános helyiségbe (helyiségben),

- uszoda területére (területén),

- természetvédelmi területre (területén),

- játszótérre, parkba (játszótéren, parkban), ahol ezt tábla tiltja.

(8) Az állattartó köteles gondoskodni az állat által a közterületen okozott szilárd valamint a társasházak közös használatú helyiségeiben okozott szilárd és folyékony szennyeződés haladéktalan eltávolításáról.

(9) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

(10) Közterületen és a társasházak közös használatú helyiségeiben idegen vagy gazdátlan állat etetése tilos.

Az eb tartásának különös szabályai

12. § (1) * 

(2) Harapós vagy támadó természetű eb esetén a kert vagy székhely, telephely bejáratára - szembetűnő helyre - a harapós ebre utaló „Vigyázat! A kutya harap!” figyelmeztető táblát kell kihelyezni.

(3) A vállalatoknál, vállalkozásoknál, intézményeknél tartott őrző-védő ebeket úgy kell tartani, hogy a szolgálatot teljesítő őr az állat mozgását követni tudja, és az állatot meg tudja fékezni.

(4) * 

(5) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a Képviselő-testület - Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente közigazgatási határán belül - kutyafuttatót jelölhet ki. Ezen területek határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni. Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a kijelölt közterület határait ne hagyhassa el, más közterületre történő kiharapását és kijutását megakadályozza.

(6) A vakvezető eb illetve jelző eb tartója köteles az ellenőrzésre jogosult szerv képviselője felszólítására az eb minőségét igazolni.

(7) * 

(8) * 

(9) Az ebtartó köteles az eb tartási helyén az eb által okozott szilárd szennyeződést napi rendszerességgel összegyűjteni.

(10) Amennyiben az eb tulajdonosa kiskorú személy, abban az esetben állattartónak a kiskorú törvényes képviselőjét kell tekinteni.

(11) *  Az ebtartó vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni a lakóház közös területein illetve helyiségeiben az eb által okozott szennyeződés (ürülék, hányadék, stb.) haladéktalan eltávolításáról, köteles az ehhez szükséges eszközöket magával tartani.

(12) Az ebtartó köteles az eboltási könyvet minden kutyasétáltatás alkalmával magánál tartani, azt a közterület-felügyelő felszólítására bemutatni, kivéve, ha az állat mikrochipes megjelöléssel rendelkezik, mely esetben az ebtartó köteles tűrni a közterület-felügyelő állatot azonosító tevékenységét. E rendelkezés alkalmazása szempontjából eboltási könyvvel egyenértékű okmány az állatorvos által kiállított érvényes, egységes európai állatútlevél.

Az ebek nyilvántartása, azonosítása

13. § * 

Az állat szállítására vonatkozó szabályok

14. § * 

Az állatok elhelyezésére vonatkozó szabályok

15. § (1) Az állatok tartására szolgáló épületek, építmények tervezésekor, engedélyezésekor, elhelyezésekor az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárási szabályokat, az országos településrendezési és építési követelményeket, előírásokat alkalmazni kell.

(2) Biztosítani kell továbbá az épületekhez, építményekhez tartozó, trágya és trágyalé elhelyezésére szolgáló tároló létesítésére, telepítésére, karbantartására valamint az ételhulladék tárolására az e tárgykörben kiadott építésügyi, közegészségügyi és állategészségügyi jogszabályok alkalmazását.

(3) Az állatok zárt elhelyezésekor meg kell szüntetni, illetve tilos kialakítani éles szerkezeti széleket. Az állattal érintkező közvetlen felületeknek tisztíthatóaknak és fertőtleníthetőeknek kell lenniük.

(4) Az állatok férőhelyének meg kell felelnie az állat fajának, fajtájának, korának, ivarának, élettani állapotának, valamint illeszkednie kell az állat pihenő-etető-itató és trágyázó teréhez.

(5) * 

(6) * 

(7) Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az épületekben, építményekben a világítás, hőmérséklet, páratartalom, szellőzés és egyéb környezeti viszonyok megfeleljenek az állattartásra vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. Az állatokat állandó illetve hirtelen zajnak kitenni tilos.

(8) Az állatok körül használt műszaki berendezéseknek biztonságosnak kell lenniük. Az állattartónak az állattartás során használt műszaki berendezést naponta legalább egyszer ellenőriznie kell, és minden észlelt hibát a lehető legkisebb késedelemmel el kell hárítania, illetve haladéktalanul meg kell tennie az állatok megóvásához szükséges minden intézkedést.

Mesterséges szellőztetésű istállókban olyan megoldást kell kialakítani, amelyek biztosítják az állatok részére az elégséges légcserét akkor is, ha a mesterséges szellőztetési rendszer meghibásodik.

(9) * 

(10) Az állattartónak az állatok zárt tartására szolgáló épületeket úgy kell megépítenie és karbantartania, hogy az alkalmazott anyagoknak tűzállónak vagy égéskésleltetővel kezeltnek kell lenniük.

(11) Erkélyen, loggián, körfolyóson valamint az épületek közös használatú helyiségeiben állatot tartani tilos.

(12) * 

(13) * 

(14) * 

(15) Az állattartónak Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente közigazgatási területén tilos hígtrágya keletkezésével járó állattartási technológiát alkalmaznia. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente közigazgatási területén csak almos trágyás technológiák alkalmazása megengedett, ha az almos trágya tárolása és kezelése megegyezik az e tárgykörben kiadott, vonatkozó közegészségügyi és állategészségügyi jogszabályokban foglaltakkal.

(16) Az állattartónak a trágya- és trágyalétárolót a tisztítást lehetővé tevő, jól záródó fedéllel ellátott, vízzáró anyagból kialakított, zárt kivitelben kell előkészítenie, a trágyalevet zárt csővezetéken keresztül kell a trágyalétárolóba vezetni.

(17) Az állatok tartására szolgáló épületekben, építményekben és ezek környékén az állattartó köteles a kártékony állatokat (különösen a patkányokat, egereket, legyeket) rendszeresen irtani.

Felelősségi szabályok

16. § * 

17. § * 

Hatósági ellenőrzés

18. § *  Azon személy ellen, aki az e rendeletben foglaltakat nem tartja be, a hatósági ellenőrzésre jogosult szerv hivatalból eljárást kezdeményezhet,.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § (1) E rendelet 2009. május 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának az eb tartásáról szóló 21/2000. (IV. 21.) rendelete és módosító rendeletei:

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 34/2000. (V. 29.) rendelete az eb tartásáról szóló 21/2000. (IV. 21.) rendelet módosításáról,

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 40/2000. (VI. 26.) rendelete az eb tartásáról szóló 21/2000. (IV. 21.) rendelet módosításáról,

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 37/2001. (V. 23.) rendelete az eb tartásáról szóló 21/2000. (IV. 21.) rendelet módosításáról,

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 60/2001. (XI. 29.) rendelete az eb tartásáról szóló 21/2000. (IV. 21.) rendelet módosításáról,

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 6/2003. (II. 24.) rendelete az eb tartásáról szóló 21/2000. (IV. 21.) rendelet módosításáról,

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 39/2004. (VIII. 31.) rendelete az eb tartásáról szóló 21/2000. (IV. 21.) rendelet módosításáról,

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 58/2004. (XI. 30.) rendelete az eb tartásáról szóló 21/2000. (IV. 21.) rendelet módosításáról,

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 21/2007. (V. 22.) rendelete az eb tartásáról szóló 21/2000. (IV. 21.) rendelet módosításáról.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának az egyes állatok tartásáról szóló 64/2001. (XI. 29.) rendelete és módosító rendeletei:

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 24/2002. (IV. 30.) rendelete az egyes állatok tartásáról szóló 64/2001. (XI. 29.) rendelet módosításáról,

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 5/2003. (II. 24.) rendelete az egyes állatok tartásáról szóló 64/2001. (XI. 29.) rendelet módosításáról,

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 35/2004. (VI. 24.) rendelete az egyes állatok tartásáról szóló 64/2001. (XI. 29.) rendelet módosításáról,

- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 41/2004. (VIII. 31.) rendelete az egyes állatok tartásáról szóló 64/2001. (XI. 29.) rendelet módosításáról,- Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 59/2004. (XI. 30.) rendelete az egyes állatok tartásáról szóló 64/2001. (XI. 29.) rendelet módosításáról.

(4) E rendelet 4. § a), b) és e) - g) pontjaiban, az 5. §-ban, a 6. § a) - d) és f) - h) pontjaiban és a 7. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók a rendelet hatályba lépése napján tartott állatok egyedeire és azok tartóira azzal, hogy a rendelet hatályba lépését követően további egyedet csak jelen rendelet szabályai szerint tarthatnak.

Budapest, 2009. március 19.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve 2009. március 30. napján

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző

1. melléklet a 17/2009. (III. 30.) önkormányzati rendelethez * 

Kérelem közepes testű állat tartásának engedélyezéséhez

2. melléklet a 17/2009. (III. 30.) önkormányzati rendelethez * 

Kérelem engedélyköteles állat tartásának engedélyezéséhez

3. melléklet a 17/2009. (III. 30.) önkormányzati rendelethez

Kérelem kutyaiskola létesítésének és működtetésének engedélyezéséhez

Alulírott (név)....................................(születési neve)..........................................

születési hely és idő:...........................................anyja neve:................................

állandó lakcíme:.....................................................................................................

jogi személyiség, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében

a szervezet neve:.....................................................................................................

a szervezet székhelye:.............................................................................................

a cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám:.........................................................

a képviselő neve:.....................................................................................................

a képviselő címe:.....................................................................................................

azzal a kéréssel fordulok Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatához, hogy részemre kutyaiskola létesítését és működtetetését engedélyezni szíveskedjenek.

Kijelentem, hogy a kutyaiskola szabályszerű működésének biztosítása céljából az ebek rendszeres orvosi vizsgálaton vesznek részt.

A kialakított férőhelyek száma:.............................................................................

A tartani, illetve oktatni kívánt ebek várható létszáma (időszak megjelölésével, pl. db/hó):.........................................................................................................................

A kutyaiskola létesítésének, működtetésének tervezett helye (pontos cím, hrsz., terület megjelölésével):..........................................................................................................

A kérelemhez mellékelem, illetve bemutatom a rendeletben megjelölt szükséges dokumentumokat.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (9) bekezdése alapján a közigazgatási szerv értesítését (az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőről, az ügyintéző hivatali elérhetőségéről)

kérem nem kérem.

Budapest, ..........(év)...............(hó)..........(nap)

.....................................
kérelmező aláírása