Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2013. (VIII. 29.) számú önkormányzati rendelete

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról * 

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban és (4) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) és g) pontjaiban, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107-109. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll. Az Önkormányzat feladatainak és céljainak ellátását szolgáló vagyon körébe tartozik különösen:

a) az Önkormányzat tulajdonában (résztulajdonában) lévő ingatlan vagyon (a továbbiakban: ingatlan vagyon),

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő

ba) pénzeszközök,

bb) tagsági jogot megtestesítő társasági részesedések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: portfólió vagyon),

bc) egyéb eszközök,

c) az Önkormányzatot megillető, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság (amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít), továbbá a vagyoni értékű jognak nem minősülő egyéb olyan jogosultság, amelynek átruházása vagy az arról való lemondás - az Önkormányzatnak a jog gyakorlásához fűződő érdekeire tekintettel - egyébként ellenszolgáltatáshoz köthető,

d) az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető, vagyoni értékkel rendelkező követelések, igények (a továbbiakban együtt: várományi vagyon).

A b), c) és d) pont a továbbiakban együtt: ingó vagyon.

(2) Az Önkormányzat ingatlan és ingó vagyona e rendelet vonatkozásában a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon.

2. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati vagyonra vonatkozó, vagy azt érintő alábbi önkormányzati rendeletekben szabályozott esetekre:

1. a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló rendelet,

2. az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló rendelet,

3. a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak megállapításáról szóló rendelet,

4. a vásárcsarnokokról és piacokról szóló rendelet,

5. a zöldterületek és a zöldfelületek használatáról, fejlesztéséről, fenntartásáról és megóvásáról továbbá Rákosmente fáinak védelméről és pótlásáról szóló rendelet,

6. az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló rendelet,

7. a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által alapított közalapítványok további működéséről szóló rendelet,

8. a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente parkolási rendjéről szóló rendelet,

9. az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet.

10. a közösségi együttélés alapvető szabályairól valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelet.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó vagy azt érintő, az (1) bekezdésben felsorolt önkormányzati rendeletekben nem szabályozott esetekben is - eltérő rendelkezés hiányában - e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A 2. § (1) bekezdésének 1. pontjában szereplő rendelet helyett e rendeletet kell alkalmazni és e rendelet rendelkezései alapján lehet az elidegenítésről és a hasznosításról dönteni, ha az épület funkciójának megváltoztatásához, vagy ha az épület felújításához, rekonstrukciójához történik befektető felkutatása.

3. § E rendelet alkalmazásában

1. Alkalmi célú igénybevétel: valamely önkormányzati vagyonelem 90 napon belül összesen legfeljebb 7 napot meg nem haladó időtartamú használata biztosítható. A 90 napot a polgármester, az önkormányzati intézmény vezetője, vagyonkezelő vagy vagyongazdálkodó azonos igénybevevőre vonatkozó, ugyanazon ingatlant érintő első döntésétől kell számítani.

2. Állami szerv: az állami tulajdonú, irányítású szerv, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, valamint az állami költségvetési szerv.

3. Árverés: a vagyonelem értékesítésének, vagy hasznosításának az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár a liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

4. Egyéb közterület: a helyi közutakon, tereken, parkokon kívüli minden olyan, közhasználatra szolgáló és önkormányzati tulajdonban álló ingatlan, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, vagy az ingatlan-nyilvántartás ekként tartja nyilván; továbbá a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része; valamint az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

5. Elidegenítés: a vagyonelem tulajdonjogának más személy részére bármilyen (pl. értékesítés, ajándékozás stb.) jogcímen történő átruházása, ideértve az Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat, valamint az állam közötti tulajdonjog-rendezés jogcímén történő tulajdonjog-átruházást, valamint az Önkormányzat feladat- és hatáskörének törvényi változásával összefüggésben a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonnak a feladatot átvevő részére történő ingyenes tulajdonba adását is, nyilvántartási értéken való átvezetéssel.

6. *  Erdő: az ingatlan-nyilvántartásban vagy az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület, továbbá a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 53. §-a szerinti „Erdőterületek” keretövezetbe valamint a Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról (17. KVSZ) szóló 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelet szerint „erdőterületek” E jelű övezetbe sorolt célzott területfelhasználási módú olyan terület, amely erdősítésre szánt, vagy amely legcélszerűbben erdőgazdálkodással hasznosítható, továbbá az a legalább 1500 m² nagyságú terület, amelyre erdőt telepítettek.

7. Érték: a vagyonelem nettó (áfa nélkül számított) forgalmi értéke, a nyilvántartásokban egyébként könyv szerinti értéken szereplő vagyonelemek esetében is.

8. Értékhatár: nettó értékhatár.

9. Értékesítés: a vagyonelem tulajdonjogának ellenérték fejében történő elidegenítése (pl. adásvétel, csere stb.).

10. Forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték (összeg), ami piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet (elidegenítés, hasznosítás, megterhelés, stb.) időpontjában a vagyonelem ellenértékeként elérhető. Amennyiben a konkrét jogügylet tárgya - az ingatlanhoz vagy ingó dologhoz kapcsolódó - vagyoni értékű jog (bérleti, használati, vételi, elővásárlási, szolgalmi, zálogjog stb.), a jogügylet időpontjában ennek ellenértékeként elérhető összeg tekintendő a forgalmi értéknek. Határozatlan idejű jogviszony esetében az 5 éven belül ellenértékként elérhető összeget kell figyelembe venni.

11. Gazdasági szervezet: a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.

12. Helyi közút: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, továbbá csak a járművek, vagy csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút), ideértve a közút tartozékát is; magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.

13. Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan értéken való átruházása, mely egyébként a polgári jog szabályai szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címen történő megtámadását tenné lehetővé.

14. Kizárólagos jog: jogszabály, így különösen az Önkormányzat rendelete alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban a közbeszerzésekről szóló törvény mindenkor hatályos szabályaival és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel.

15. Közművek: a lakosság és lakosságon kívüli fogyasztók szükségleteit kielégítő, a víz, a gáz, a villamos energia, a távközlés, a közcsatorna-rendszer és a távfűtés vonalas létesítményei (műtárgyaival), technológiai berendezései, építménye. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magasvíztároló medence és tartozéka, a gerinc- és elosztó-vezetékrendszer tartozékaival együtt; az egyesített szennyvíz-csatornázási rendszerek (beleértve a gyűjtőhálózatot, ezen belül a házi bekötéseket, továbbá a szennyvíztisztító telepekre rávezető rendszereket), az elválasztott rendszerű csapadékvíz-csatornahálózat, valamint az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózat műtárgyaival és mérőállomásaival; szennyvíztisztító-, szennyvíziszap-kezelő, feldolgozótelepek; az átemelő (szivattyú) telepek; a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat; a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai; a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek; a közvilágítási kábelek, vezetékek, kandeláberek, világító testek.

16. Közterület: helyi közutak, terek, parkok és egyéb közterületek. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

17. Megterhelés: az önkormányzati vagyont érintően a tulajdonjog, és a tulajdonjog részjogosítványainak jogszabályon vagy szerződésen alapuló, továbbá bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva történő korlátozása, ide nem értve az önkormányzati vagyon használatba vagy bérbeadását, földhasználati jog és a közművekre vonatkozó ágazati törvények alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jogok létesítését, valamint a használati vagy bérleti jog gazdasági társaságba való bevitelét.

18. Működtetés: az önkormányzati vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, fenntartásából, üzemeltetéséből, álló tevékenységek együttese, amely - jogszabály vagy szerződés alapján - az önkormányzati vagyon felújítására, fejlesztésére, birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának a továbbengedésére is kiterjedhet.

19. Nyilvántartott érték: a vagyonelem 11. § (1) bekezdés szerint meghatározott értéke.

20. *  Park: Budapest belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 52. § szerint „zöldterületek” keretövezetbe, valamint a Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról (17. KVSZ) szóló 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelet szerint „zöldterületek” Z jelű övezetbe sorolt, célzott területfelhasználási módú terület, amely parkosításra szánt és parkosításra alkalmas.

21. Pályázat: a versenyeztetési eljárás azon formája, amelynek során az ajánlattevők által írásban benyújtott ajánlatok közül a kiíró, vagy az általa megbízott szerv vagy személy, az ajánlattevők részvétele nélkül, a nyilvánosság kizárásával kiválasztja az Önkormányzat számára legelőnyösebb ajánlatot.

22. Pénzügyi követelés: minden olyan pénzben kifejezhető követelés, amely a múltban keletkezett és jogosultja az Önkormányzat.

23. Technológiai berendezés: azok a gépek, berendezések és számítástechnikai eszközök, melyek telepítése elengedhetetlenül szükséges a létesítmény üzembe helyezéséhez és előírás szerinti működéséhez.

24. Tulajdonosi jogok gyakorlása: a tulajdonnal való rendelkezés körében a tulajdonost megillető jogok gyakorlása és a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítése, így különösen az önkormányzati vagyon elidegenítésével vagy hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatala és az ezekkel kapcsolatos eljárás lefolytatása, továbbá a vagyon megszerzése, megterhelése, vagyonkezelésbe, vagyongazdálkodásba adása, a vagyon selejtezése, perbeli és peren kívüli egyezség megkötése, fizetési kötelezettség mérséklése, elengedése és leírása, a vagyonról való lemondás, a telekrendezés, a forgalomképesség átminősítéssel történő megváltoztatása, az elővásárlási jog gyakorlása, tulajdonosi jognyilatkozat megtétele, nyilatkozattétel hatósági eljárásokban.

25. Üzemeltetés: különösen a vagyonelem (elsősorban ingatlan) őrzése, karbantartása, gondozása, állagmegóvása, épületgépészeti berendezések karbantartása, közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolattartás, szerződéskötés és továbbszámlázás, portaszolgálat és gondnoksági feladatok ellátása, kármentesítés, kaszálás, gyomtalanítás.

26. Üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.

27. Vagyonelem: az önkormányzati vagyon egyes elemei.

28. Vagyongazdálkodás: közszolgáltatási, megbízási, vagy vállalkozási jellegű vagyongazdálkodási szerződés keretében az önkormányzati vagyon érték-, és állagmegóvását szolgáló őrzése, üzemeltetése, a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása, az önkormányzati bevételt növelő hasznosítása, értékesítése.

29. Vagyoni értékű jog: minden olyan dologra vonatkozó jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, így különösen a földhasználat, a haszonélvezet, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos hálózat fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó-vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog.

30. Vagyonkezelés: az Önkormányzat vagyonának az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesített vagyonkezelői jog alapján - a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés keretei között - végzett tevékenység.

31. Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.

Az önkormányzati vagyon

4. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyona az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon azon része, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) más törvény vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy e rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

5. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező

a) helyi közutak és műtárgyaik,

b) az utak víztelenítését szolgáló csapadékvíz elvezetés rendszerek és műtárgyaik,

c) terek, parkok,

d) óvóhelyek,

e) lezárt temetők,

f) mindaz a vagyon, amit a Képviselő-testület e rendeletével annak nyilvánít.

(2) A forgalomképtelen önkormányzati vagyonelemek Önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.

(3) A forgalomképtelen vagyonelemeket e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) *  Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít vagyont.

6. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

1. az Önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat Képviselő-testülete és szervei, továbbá az Önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatellátását szolgáló épület, épületrész,

2. az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés,

3. a Képviselő-testület és szervei, továbbá az Önkormányzat fenntartásában álló, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatellátását szolgáló épületen, épületrészen kívüli egyéb, az intézmény, költségvetési szerv használatában, kezelésében lévő, azok feladatellátását szolgáló vagyon,

4. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon,

5. az önkormányzati gazdasági társaság használatában, kezelésében lévő, azok feladatellátását szolgáló vagyon,

6. a sportpályák és a sportcélú létesítmények,

7. a védett természeti területek,

8. *  a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 53. §-a szerinti „Erdőterületek” keretövezetbe valamint a Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról (17. KVSZ) szóló 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelet szerint „erdőterületek” E jelű övezetbe sorolt, de erdőnek nem minősülő, célzott terület-felhasználású területek,

9. *  a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 52. §-a szerinti „Zöldterületek” keretövezetbe valamint a Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról (17. KVSZ) szóló 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelet szerint „zöldterületek” Z jelű övezetbe sorolt, de parknak nem minősülő, célzott terület-felhasználású területek,

10. a forgalomképtelen törzsvagyon [5. § (1) bekezdése] körébe nem tartozó azon vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti,

11. mindaz a vagyon, amelyet törvény annak nyilvánít,

12. mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület e rendeletével annak nyilvánít.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az (1) bekezdés 1-3. pontja szerinti önkormányzati vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyonelem közvetlenül önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

7. § Üzleti vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon önkormányzati vagyonelem, amely nem tartozik az 5-6. § szerinti törzsvagyon körébe.

8. § (1) A Képviselő-testület - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - indokolt esetben dönthet a vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról és ezáltal e rendelet mellékleteinek módosításáról (forgalomképesség átminősítése). Törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem törvény eltérő rendelkezése hiányában is csak akkor minősíthető forgalomképes üzleti vagyonná, ha az adott vagyonelem már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását.

(2) Amennyiben egy önkormányzati vagyonelem forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyonelem (e rendelet 5-6. §-aiban felsorolt) funkciójától vagy jellegétől is, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (alapító okirat, társasági- vagy más szerződés, vagy az Önkormányzat vonatkozó rendeletének módosításával stb.) rendelkezni kell - ha jogszabály nem tiltja - a vagyonelem ezen funkciójának vagy jellegének a megváltoztatásáról is.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

9. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlóját alapvetően - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a vagyonelem (ha a tulajdonosi jog gyakorlása csak a vagyonelem egy részére vonatkozik, akkor a vagyonrész) forgalomképessége és értéke alapján kell megállapítani.

(2) Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlással érintett önkormányzati vagyon egyes elemei forgalomképesség szempontjából különböznek, és az érintett vagyon üzleti, és korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni vagyonelemeket is tartalmaz, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának megállapítására a korlátozottan forgalomképes, ha pedig a vagyon forgalomképtelen vagyonelemet is tartalmaz, úgy a forgalomképtelen vagyonra vonatkozó rendelkezéseket kell a kérdéses vagyon egészére alkalmazni.

(3) Az e rendelet II. részébe tartozó esetekben az egyes különös eljárások szabályait kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a vagyonelem forgalomképességének és értékének megállapítása a különös szabályok alapján is szükséges, úgy azok meghatározására az általános rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása szempontjából az adott joggyakorlással érintett valamennyi vagyonelem (vagyontömeg) összértéke az irányadó a vagyonelemek együttes elidegenítése, hasznosítása során, ha

a) a vagyontömeg elidegenítése, hasznosítása egy eljárás keretében csak egyetlen természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére, vagy konzorcium esetén a kijelölt képviselő által vezetett konzorciumi tagok részére történik, vagy

b) a vagyontömeg elidegenítése, hasznosítása egyidejű döntésekkel, de több eljárás keretében, több személy részére történik.

(5) Az Önkormányzat által megszerzendő vagyon esetén az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalára az jogosult, aki a megszerzendő vagyon ellenértékéül szolgáló önkormányzati vagyonelem felett e rendelet általános rendelkezései szerint a tulajdonosi jogokat gyakorolja. Ingyenes vagy kedvezményes megszerzés esetén pedig e rendelet különös rendelkezésének szabályait kell alkalmazni.

(6) A tulajdonosi joggyakorló köteles rendszeresen ellenőrizni az önkormányzati vagyon használójának az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti annak használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása, nyilvántartása, nyilvánosság

10. § Az önkormányzati vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló - a külön jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint - nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyonelem értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével - nyilvánosak.

11. § (1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti könyv szerinti értéken és az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott becsült értéken, az ingó vagyonát könyv szerinti értéken, a portfólió és várományi vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván (a továbbiakban együtt: nyilvántartott érték). Ha jogszabály előírja, az önkormányzati vagyonelem értékelését kötelező elkészíttetni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján több érték áll rendelkezésre, úgy azok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.

12. § (1) A tulajdonosi joggyakorlásra irányuló döntést megelőzően az adott vagyonelem értékét - a vagyonnal kapcsolatos koncepcionális, nem konkrét jogügylet megkötésére irányuló döntést kivéve - nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) nyilvántartott értékkel rendelkező ingatlan és ingó vagyon (értékpapír kivételével)

aa) értékesítése, hasznosítása, vagyonkezelésbe adása, továbbá haszonélvezeti jog alapítása esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

ab) egyéb esetekben az ingatlan és ingó vagyon nyilvántartott értéke alapján;

b) nyilvántartott értékkel nem rendelkező ingatlan és ingó vagyon (értékpapír kivételével) esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

c) kárpótlási jegy esetén névérték (kárpótlási jegy címletértékének (a rávezetett összegnek) és felhalmozott kamatának összege) alapján;

d) társasági részesedés esetén 12 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;

e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a nyilvántartott értéke alapján.

(2) Amennyiben a vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható. Amennyiben az ingatlan értékét befolyásoló lényeges körülmények nem változtak, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés is elfogadható.

(3) Amennyiben az adott vagyonelemhez hasonló paraméterekkel rendelkező másik vagyonelemről 6 hónapnál nem régebben készült forgalmi értékbecslés áll rendelkezésre, úgy az abban foglalt értékek elfogadhatók.

(4) Önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, vagy egyesülés részére történő szolgáltatásakor kizárólag könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

13. § (1) A polgármester jogosult - jogszabályi keretek között - nyilvántartani és kezelni mindazon személyes adatokat, amelyek a tulajdonosi döntés meghozatala érdekében szükségesek.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő adatokat és ezen adatok változásait a törvényekben meghatározott módon a www.rakosmente.hu internetes portálon közzé kell tenni, továbbá az arra jogosult igénylőnek is - törvényben előírt módon - ki kell adni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tájékoztatás mellett e rendelet hatálya alá tartozó további információk is a www.rakosmente.hu internetes portálon érhetők el.

Leltár

14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében minden évben leltározni kell.

(2) Az eszközök - kivéve az immateriális javak, a követelések (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget, a bankszámlákat és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt, letétbe helyezett, vagyongazdálkodásban lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok és bankszámlák) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (2) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kétévenként kell kötelezően végrehajtani.

(4) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv, gazdasági társaság saját döntése alapján a leltározási és leltárkészítési szabályzatában meghatározott módon és gyakorisággal, évenként leltározza.

Vagyonkimutatás

15. § (1) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (2) bekezdés c) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. § (2) bekezdése szerinti - vagyonkimutatást kell készíteni, amely az Önkormányzat és intézményei saját vagyonát (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(2) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérleg alapján, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök esetében arab számmal, az egyéb eszköz- és forráscsoportok esetében római számmal jelzett tételek szerinti tagolásban tartalmazza az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen önkormányzati vagyon és korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon), továbbá üzleti vagyon, valamint pénzvagyon, követelések és fizetési kötelezettségek részletezésben, a vagyon kezelését végző ágazatokra, és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire megbontva.

(3) A vagyonkimutatás a (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza

a) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, vagy használaton kívüli eszközök mennyiségét, bruttó értékét, ágazatonként összesítve,

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat) mennyiségben,

c) a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, vagy garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket tételesen.

(4) A vagyonkimutatás külön fejezetben tartalmazza törzsvagyon (az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen önkormányzati vagyon és korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon), valamint üzleti vagyon bontásban

a) az Önkormányzat tulajdonában, valamint az önkormányzati költségvetési szervek és gazdasági társaságok használatában, kezelésében, fenntartásában lévő önkormányzati tulajdonú ingatlan vagyont, és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat vagyonkezelő, vagyongazdálkodó feltüntetésével, helyrajzi számok szerint, bruttó és nettó értéken, valamint

b) a tartós részesedések, a tartós hitelviszonyt megtestesítő és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok állományát vagyongazdálkodók, vagyonkezelők szerint tételesen, névértéken és mérleg szerinti értéken.

(5) Biztosítani kell, hogy a vagyonkimutatásban szereplő adatok egyezzenek a könyvviteli mérlegben és az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterben lévő, megfeleltethető értékadatokkal.

(6) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a Képviselő-testület elé kell beterjeszteni. A Képviselő-testület a vagyonkimutatást határozattal fogadja el.

16. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások létrehozásáról és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő, megfeleltethető értékadatok egyezőségéről, közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(2) A Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szerv és az önkormányzati vagyont kezelő, vagy azzal gazdálkodó szerv vezetője a vagyonkimutatás összeállításához legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig adatot szolgáltat.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

17. § (1) Forgalmi értéktől függetlenül, az önkormányzati vagyont csak olyan ajánlatot tevő, kérelmező szervezet vagy személy részére lehet elidegeníteni, bérbe, használatba, vagyonkezelésbe vagy vagyongazdálkodásba adni, amelynek képviselője, vagy aki büntetőjogi felelőssége tudatában írásban nyilatkozik arról, hogy az Önkormányzat felé nincs három hónapnál régebben lejárt tartozása, kivéve, ha a tartozás jogosultjaként eljáró szerv a tartozás későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(3) Az önkormányzati vagyon tekintetében vagyonkezelői és haszonélvezeti jogot alapító szerződés kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthető és vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(4) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon - a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés esetén a szerződés tartalmának meghatározása során érvényesíteni kell a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakat.

(6) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett önkormányzati vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(7) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés határozatlan, vagy legfeljebb 15 éves határozott időtartamra köthető. Amennyiben a hasznosításra jogosult kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette, úgy a hasznosításra irányuló szerződés időtartama egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(8) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést az Önkormányzat kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha az önkormányzati vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.

(9) Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzati vagyon rendeltetésének megfelelő, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feladatellátás szempontjából feleslegessé váló vagyonelemek elidegenítése.

(10) Az e rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és - a (11) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(11) A gazdasági társaságban fennálló, önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés vagy annak egy része az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(12) Az osztott tulajdon létesítésére vonatkozó törvényi tilalom hatálya alá nem tartozó önkormányzati ingatlanvagyon esetén az osztott tulajdon létesítésére az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a földtulajdonos és az építkező között kötött polgári jogi megállapodás, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni.

Az önkormányzati vagyon versenyeztetésére vonatkozó szabályok

18. § (1) *  Ha törvény kivételt nem tesz, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyont értékesíteni vagy hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Amennyiben az önkormányzati vagyon hasznosítására közbeszerzési eljárásban kerül sor (a vagyon hasznosításával kapcsolatos egyes jogok átengedése a beszerzés ellenértékeként, vagy az ellenérték részeként szerepel) úgy a közbeszerzési eljárás - a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre előírt szabályok érvényesülésére tekintettel - e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül.

(3) *  Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait, ha:

a) vagyonkezelési szerződés vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötésére kerül sor;

b) a vagyon forgalmi értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt;

c) a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik;

d) az önkormányzati vagyont nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként bocsátja az Önkormányzat gazdasági társaság rendelkezésére.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a (3) bekezdésben felsorolt esetekben is megvizsgálhatja a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.

19. § (1) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (kiíró) dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is megbízható. A kiíró képviselője a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait - e rendelet 3. számú mellékletében szereplő versenyeztetési szabályzat keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembevételével - maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

(2) A versenyeztetési eljárás módjai:

a) pályázati eljárás,

b) árverés.

(3) Másik versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás sikertelensége miatti lezárást követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség.

(4) A versenyeztetési eljárás nyilvános.

20. § (1) A kiíró, vagy képviselője (a továbbiakban együtt: kiíró) a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(2) Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljon megalapozott ajánlattételre.

21. § (1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, és az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).

(2) A versenyeztetési eljárás lefolytatásának eredményeként megkötött szerződés a pályázati kiírástól és a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem módosítható, ide nem értve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.

Forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

22. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona felett az alábbi tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:

a) a forgalomképtelen vagyonelem külön törvény alapján történő elidegenítése, továbbá a forgalomképtelen vagyonelem tulajdonjogának változásával járó (a tulajdonjog módosulását vagy megszűnését eredményező) egyéb döntések meghozatala,

b) a forgalomképtelen vagyonelem átminősítése,

c) a forgalomképtelen vagyonelem 5 évet meghaladó időtartamú hasznosítása.

(2) *  A Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság gyakorolja az (1) bekezdésben nem szabályozott egyéb - a tulajdonjog változásával nem járó - tulajdonosi jogokat.

(3) *  Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen a felszíni és felszín alatti építmények, továbbá a közművek, valamint az azokkal összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez, cseréjéhez, valamint a már meglévő építmények ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulás megadásáért az önkormányzat tulajdonában lévő közterületi ingatlanok megterhelése, valamint az ezzel összefüggő jogszabályban előírt szolgalmi, vezetékjogi, igénybevételi (a továbbiakban: közérdekű használati jog) alapítása és biztonsági övezet létrehozása esetén, a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és szervezetek kivételével - kérelmező kártalanítást köteles fizetni.

a) Az önkormányzati tulajdonon végzett beruházások kapcsán a közérdekű használati jog vagy biztonsági övezet létesítésekor a kártalanítás javasolt mértéke belterület esetében nettó 850 Ft/m2 külterület esetében nettó 550 Ft/ m2.

b) Hírközlési kábelek, valamint olyan vezetékek esetén ahol védőtávolságot jogszabály nem ír elő, vagy az nem értelmezhető, a vezetékek méterben megadott hosszára kell alkalmazni a kártalanítási összeget.

c) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületi ingatlanok közérdekű szolgalmi joggal és biztonsági övezettel történő megterhelése kapcsán kétoldalú megállapodás aláírására van szükség, amely tartalmazza a kártalanítási összeget és annak megfizetésének módját.

d) A polgármester a kártalanítási összeg megfizetése alól mentesítheti a jogosultat, amennyiben az Önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, illetve a fejlesztések, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik az önkormányzati tulajdont érintő használati jog alapítása és biztonsági övezet létrehozása.

e) A megállapított kártalanítási összeg után - a mindenkori ÁFA törvényeknek megfelelően- felszámított ÁFA megfizetési kötelezettsége a jogosultat terheli.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlására a vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban kerülhet sor.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

23. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona felett - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az alábbi tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:

a) a korlátozottan forgalomképes vagyonelem elidegenítése, továbbá a korlátozottan forgalomképes vagyonelem tulajdonjogának változásával járó (a tulajdonjog módosulását vagy megszűnését eredményező) egyéb döntések meghozatala,

b) a korlátozottan forgalomképes vagyonelem átminősítése,

c) a Polgármesteri Hivatal épülete kivételével a korlátozottan forgalomképes vagyonelem 5 évet elérő vagy azt meghaladó időtartamú hasznosítása.

(2) *  A Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság dönt az (1) és (3) bekezdésekben nem szabályozott egyéb - tulajdonjogot nem érintő - tulajdonosi jogok gyakorlása kérdésében; továbbá

(3) A polgármester gyakorolja a Polgármesteri Hivatal épülete tekintetében az (1) bekezdés a)-b) pontjában nem szabályozott egyéb - a tulajdonjog változásával nem járó - tulajdonosi jogokat.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlására a vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban kerülhet sor.

Forgalomképes vagyon feletti jogok gyakorlása * 

24. § *  Az Önkormányzat forgalomképes vagyona felett a vagyonelem elidegenítése, tulajdonjogának változással, továbbá jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével, járó jogügyletek esetén a tulajdonosi jogokat

a) 10 millió forint egyedi forgalmi értéket el nem érően a polgármester,

b) 10 millió forint egyedi forgalmi értéket elérően, de 30 millió forint egyedi forgalmi értéket el nem érően a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság,

c) 30 millió forint egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület,

gyakorolja.

Vagyongazdálkodási terv

25. § (1) A vagyongazdálkodás rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteni.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv legalább 4, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv legalább 8 évre készül.

(3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a Képviselő-testület minősített többségű döntésével hagyja jóvá.

(4) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kétévente felül kell vizsgálni.

II. RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

Közbeszerzés

26. § (1) Ha az Önkormányzat által megszerzendő vagyon beszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata és Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közbeszerzési Szabályzatának megfelelően és szabályai szerint ezen vagyon megszerzéséről a közbeszerzési eljárásban döntésre jogosult szerv dönt.

(2) Amennyiben az Önkormányzat által lefolytatandó közbeszerzési eljárásban kerül sor az önkormányzati vagyon hasznosítására (a vagyon hasznosítása a beszerzés ellenértékeként vagy az ellenérték részeként szerepel), úgy az eljárásra a közbeszerzés szabályait kell alkalmazni, és a vagyon hasznosításáról az (1) bekezdésben meghatározott szerv dönt.

(3) Kizárólagos jogot az Önkormányzat számára törvényben vagy Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testülete rendeletében meghatározott közfeladat ellátásához kapcsolódóan lehet alapítani. A kizárólagos jog kedvezményezettje - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a jogképes szervezet lehet, amelyet közérdekű feladat ellátására alapítottak, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, és amely felett az Önkormányzat közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben az Önkormányzat finanszírozza.

(4) Kizárólagos jogot Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testülete e rendelet 4. számú mellékletének egyidejű módosításával illetve egyéb rendelettel is alapíthat.

Önkormányzati feladat- és hatáskörök változása

27. § (1) Értékhatártól és jellegétől függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a feladat ellátásához szükséges vagyon más önkormányzat vagy állami szerv részére történő tulajdonba adását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

(2) Amennyiben törvény az Önkormányzat feladatát más önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, vagy állami feladatot önkormányzati feladatként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges önkormányzati, vagy állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik.

(3) *  Értékhatár nélkül, írásos dokumentummal befejezetlen beruházásként térítésmentesen átadhatók Budapest Főváros Önkormányzata, illetve az üzemeltető részére az önkormányzat beruházásában létesülő szennyvízcsatorna-, csapadékcsatorna-, ívóvíz-, gázvezeték-, elektromos hálózat és azok műtárgyai valamint az újonnan felszerelt közvilágítási lámpatestek.

(4) *  Az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett az önkormányzat beruházásaiban végrehajtott közvilágítási hálózatok fejlesztései esetén az elbontott és vissza nem épített, a hálózati engedélyes (üzemeltető) tulajdonában lévő elektromos szerkezetek, berendezések, lámpatestek elbontáskori könyv szerinti értékét megtéríti a hálózati engedélyes részére.

(5) *  Az ingatlan és ingó vagyonelem ingyenes átruházásáról a Képviselő-testület dönt.

(6) *  Az önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő csak mennyiségben nyilvántartott ingó vagyonelem hasznosítására a költségvetési szerv vezetője jogosult.

(7) *  Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használatának, üzemeltetési jogának átruházására a vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban kerülhet sor.

Vagyonkezelés

28. § (1) Az önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelésbe adására, továbbá a vagyonkezelésben lévő vagyonra az e címben foglaltakat kell alkalmazni. Vagyonkezelésbe adható minden olyan vagyonelem, amely önkormányzati közfeladat ellátását szolgálhatja, kivéve a gazdasági társaságban fennálló, önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedést. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.

(2) Az önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelő szervek a szerződésben meghatározott jogaikat e rendelettel összhangban gyakorolják.

(3) A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről egyúttal annak tartalmáról továbbá a vagyonkezelői szerződés megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

29. § Az önkormányzati vagyon kezelőjének minősül:

a) önkormányzati társulás,

b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

c) köztestület,

d) az állam, a helyi önkormányzat, az a)-b) pontokban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

e) a d) pont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

f) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, belső egyházi jogi személy és egyházi intézmény

a tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon tekintetében.

30. § (1) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés valamint e rendelet alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi jogviszonyokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(3) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyonelemre - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyonelem birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

31. § A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.

32. § Vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető, kivéve, ha a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv e rendelet szerinti mérlegelési jogkörében a versenyeztetés lefolytatásáról dönt.

33. § Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. Az ingyenes vagyonkezelésbe adásról a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt.

34. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését oly módon, hogy a vagyonkezelésbe adott eszközökről készült eszközleltár a vagyonkezelési szerződés kötelező mellékletét képezi,

b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott, az Önkormányzat költségvetését megillető bevételek, valamint a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket az e rendeletben meghatározott módon pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben pedig a tulajdonosi joggyakorló a versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét). A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az Önkormányzat részére be kell számolnia. Az Önkormányzat köteles a tevékenység helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, továbbá közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(7) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyonelemen végzett, (4) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy a vagyonkezelő az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó összegét az Önkormányzat számára megtéríti.

35. § A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése időtartamánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

36. § (1) A vagyonkezelőt, a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében - e rendelet szabályai szerint - adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

37. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester évente ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló, vagy elszámolás alapján.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, továbbá az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

38. § (1) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(2) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

39. § (1) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

40. § (1) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig - tájékoztatja a Képviselő-testületet, a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg beszámol a Képviselő-testületnek.

(2) A vagyonkezelő a polgármester (1) bekezdés szerinti beszámolójával egyidejűleg az általa végzett tevékenységről beszámol a Képviselő-testületnek.

41. § A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

Vagyongazdálkodási szerződés

42. § (1) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodása körében a vagyonkezelési szerződésen kívüli egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási, továbbá vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja az önkormányzati vagyonelemek érték-, és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása; valamint az önkormányzati bevételek növelését szolgáló hasznosítása, értékesítése (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés).

(2) Vagyongazdálkodási szerződés közbeszerzési eljárás mellőzésével kizárólag e rendelet szerinti kizárólagos joggal rendelkező szervezettel, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása illetve megszervezése érdekében köthető.

(3) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt a vagyongazdálkodási szerződés megkötéséről.

Ingyenes vagy kedvezményes önkormányzati vagyonszerzés, valamint önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása, használatba adása

43. § (1) Az Önkormányzat ingyenes, vagy kedvezményes vagyonszerzése esetében

a) 5 millió forint értéket el nem érően a polgármester,

b) *  5 millió forint értéket elérően, vagy azt meghaladóan, de 25 millió forint értéket el nem elérően Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság,

c) 25 millió forint értéket elérően vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület

határoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatáskört megállapító érték az ingyenes vagyonszerzés esetében a vagyonelem forgalmi értéke, kedvezményes vagyonszerzés esetében a vagyonszerzési érték.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott értékben a kedvezményes szerzés joga kizárólag abban az esetben gyakorolható, ha a kedvezményes érték a vagyonelem forgalmi értékének az 50%-át nem éri el.

44. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, továbbá a vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról - az e rendelet 51. §-ában és 56. §-ban foglalt kivételével - értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt, minősített szavazattöbbséggel.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni vagy a vagyont kedvezményesen hasznosítani - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - kizárólag oly módon lehet, hogy az az Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztetheti és érdekeit egyébként nem sértheti, figyelemmel az állami támogatásokról szóló jogszabályokban és a vonatkozó európai uniós előírásokban foglaltakra is.

(3) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátás céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható.

Perbeli és peren kívüli egyezség

45. § (1) Az Önkormányzat vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére

a) 10 millió forint pertárgy értéket, vagy peren kívüli egyezségben szereplő 10 millió forint értéket el nem érően a polgármester,

b) *  10 millió forint pertárgy értéket elérően vagy azt meghaladóan, de 25 millió forint pertárgy értéket el nem érően, vagy peren kívüli egyezségben szereplő 10 millió forint értéken elérően vagy azt meghaladóan, de 25 millió forint értéket el nem érően a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság,

c) 25 millió forint pertárgy értéket, vagy peren kívüli egyezségben szereplő 25 millió forint értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület

jogosult.

(2) Egyezség megkötésének tekintendő az Önkormányzatot megillető követelés érvényesítése során a részletfizetésben, vagy más teljesítési kedvezményben való megállapodás, továbbá a követelésről - a vonatkozó jogszabályok betartásával e rendelet szerint - történő teljes, vagy részbeni elengedése is.

(3) *  Amennyiben az egyezség megkötésére adott határidő alatt nem lehet a hatáskörrel rendelkező Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság vagy a Képviselő-testület döntését beszerezni, úgy a perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötése tárgyában az Önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult nyilatkozatot tenni. Ebben az esetben a polgármester köteles a nyilatkozat megtételéről annak tartalmának ismertetésével valamint a kényszerítő körülmény feltárásával egyidejűleg a határkörrel rendelkező Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottságot vagy a Képviselő-testületet tájékoztatni.

Követelésről leírása

46. § Behajthatatlanná vált követelés leírása - az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - a gazdálkodó szervezetek, az önkormányzati vagyon körébe tartozó ilyen követelés tekintetében - a behajthatatlanság tényéről és egyúttal az ilyen követelés leírásáról, kivezetéséről szóló döntést követően - a Polgármesteri Hivatal feladata. A behajthatatlanság tényének megállapításáról, és egyúttal az ilyen követelés leírásáról, kivezetéséről

a) 300 ezer forint követelés összeget el nem érően az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vezetője, a részben önálló költségvetési szerv és a Polgármesteri Hivatal esetében a jegyző,

b) az a) pontban meghatározott körben 300 ezer forint követelés összeget elérően vagy azt meghaladóan, de az 1 millió forintot el nem érően, továbbá a) pontban meghatározott körbe nem eső önkormányzati vagyon esetében 1 millió forint követelés összeget el nem érően a polgármester,

c) *  1 millió forint követelés összeget elérően, vagy azt meghaladóan, de az 5 millió forintot el nem érően a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság és a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság,

d) 5 millió forint követelés összeget elérő, vagy azt meghaladó ügyek esetén a Képviselő-testület dönt.

Követelés elengedése

47. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a behajthatatlannak nem minősülő követelést részben vagy egészben elengedni az adott ügy összes körülményére tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben lehet.

(2) Különösen indokolt lehet, amikor a követelés nem minősül behajthatatlannak, de valamennyi körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy az érvényesítése aránytalanul hosszú időt venne igénybe, vagy aránytalan nehézségekkel, illetve aránytalan nagy költséggel járna, továbbá, ha a követelés érvényesítésének sikertelensége egyéb okból valószínűsíthető.

(3) A követelés elengedéséről

a) *  300 ezer forint követelés összeget el nem érően a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság és a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság,

b) 300 ezer forint követelés összeget elérően vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület

dönt.

Elővásárlási jog gyakorlása

48. § (1) *  Az Önkormányzatot bármilyen jogcímen megillető elővásárlási jog tekintetében a vételi ajánlatban, vagy az adásvételi szerződésben meghatározott érték alapján,

a) 10 millió forint egyedi forgalmi értéket el nem érően a polgármester,

b) 10 millió forint egyedi forgalmi értéket elérően, de 30 millió forint egyedi forgalmi értéket el nem érően a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság minősített többséggel hozott határozatával,

c) 30 millió forint egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával

gyakorolja.

(2) Elővásárlási jog gyakorlása az Önkormányzat költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére történhet.

Hatósági és egyéb eljárások

49. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokkal kapcsolatos vagy azokat érintő olyan hatósági eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak (így például: építésügyi-, telekalakítási hatósági eljárás kezdeményezése; földhivatali adatváltozás átvezetése, határozat kiegészítése, kijavítása, ügyintézési határidő meghosszabbítása iránti kérelem; hiánypótlás teljesítése; fellebbezés benyújtása stb.), az ügyfél jogait a polgármester, továbbá vagyonkezelési, vagy vagyongazdálkodási szerződés esetén - a szerződés keretein belül, és külön meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő vagy vagyongazdálkodással megbízott gyakorolja.

(2) *  Amennyiben a polgármester úgy ítéli meg, hogy az általa tett nyilatkozat jelentős mértékben érinti az Önkormányzatot, vagy az ügy jellegére tekintettel szükségesnek tartja a nyilatkozat kiadásáról utólag tájékoztatja a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottságot vagy a Képviselő-testületet.

Telekalakítás

50. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanra vonatkozó telekrendezési eljárás végrehajtása során - az e szakaszban foglalt kivétellel - a tulajdonosi jogok gyakorlására az általános szabályok figyelembevételével kell eljárni.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorolója dönt

a) az illetékes ingatlanügyi hatóság által záradékolt és jogerős határozattal engedélyezett, a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elfogadásáról, aláírásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről

b) az érintett ingatlan(ok) forgalomképességének telekrendezési eljárás során történő esetleges megváltoztatásáról.

(3) Amennyiben a telekrendezés önkormányzati törzsvagyon e rendelet 1. számú és 2. sz. mellékletében rögzített adatait is érinti, úgy a döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) *  A tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja abban az esetben, ha a telekrendezési eljárás a Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról (17. KVSZ) szóló 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, vagy a Képviselő-testület által rendeletben elfogadott Kerületi Szabályozási Terv végrehajtása érdekében történik.

Alkalmi célú igénybevétel

51. § (1) Az önkormányzati vagyonelem alkalmi célú igénybevételéről - a vagyonkezelésbe, vagy vagyongazdálkodásba adott vagyonelemek kivételével - a polgármester jogosult dönteni.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester - a 44. § (2)-(3) bekezdésekben foglaltak betartásával - dönthet az önkormányzati vagyonelem térítésmentesen vagy kedvezményesen történő alkalmi célú igénybevételéről is.

(3) Alkalmi célú igénybevétel keretében valamely önkormányzati vagyonelem 90 napon belül összesen legfeljebb 7 napot meg nem haladó időtartamú használata biztosítható. A 90 napot a polgármester azonos igénybevevőre vonatkozó, ugyanazon ingatlant érintő első döntésétől kell számítani.

Mező-, erdőgazdasági, rekreációs hasznosítású földterületek, az idegen tulajdonú felépítmény alatt található területek valamint egyéb földterületek bérbeadása és használata * 

52. § *  A mező-, erdőgazdasági hasznosítású földterületek, a rekreációs hasznosítású földterületek, továbbá az idegen tulajdonú felépítmény alatti földterületek bérbeadásával, használatával kapcsolatos részletszabályokat, ideértve a bérbeadói döntési jogkörök meghatározását is, a 13/2015. (IV. 17.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

53. § *  A külön rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb földterületek bérbeadásáról, használatáról a polgármester jogosult dönteni.

53/A. § *  (1) *  Az önkormányzati tulajdonú földterületek jogcím nélküli használói az adott területre irányadó bérleti díjjal azonos használati díjat kötelesek fizetni.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli használó önkényesen foglalta el a területet és nem rendelkezett korábban bérleti szerződéssel, úgy a terület elfoglalásának napjától a terület használatáig használati díjat az ingatlan környezetében alkalmazott bérleti díj kétszeres összege szerint kell megállapítani.

Az intézményekre vonatkozó rendelkezések

54. § Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyonra - amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelésre, valamint a vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Vagyonkezelési, vagyongazdálkodási szerződés hiányában, annak megkötéséig az 55. § szabályait kell alkalmazni.

55. § (1) *  A költségvetési szerv vezetője - az intézmény, hozzárendelt intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladat sérelme nélkül - a polgármester és a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési intézmény gazdasági szervezetének vezetője egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett önállóan dönt az önkormányzati intézmény működtetésében lévő

a) 1 millió forint könyv szerinti értéket el nem érő ingó vagyon hasznosításáról,

b) ingatlan, ingatlanrész

ba) alkalmi célú igénybevételének biztosításáról, az ingyenes, kedvezményes alkalmi célú igénybevétel kivételével, valamint

bb) *  legfeljebb 1 év időtartamra történő hasznosításáról - az ingyenes, kedvezményes használatba adás kivételével.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott személy - az intézmény, hozzárendelt intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladat sérelme nélkül - a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság előzetes hozzájárulásával dönt az önkormányzati intézmény működtetésében lévő

a) 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó könyv szerinti értékű ingó vagyon hasznosításáról,

b) ingatlan, ingatlanrész 1 évet meghaladó határozott idejű hasznosításáról.

(3) az önkormányzati vagyont érintő, civil szervezettel való olyan együttműködési megállapodás megkötéséről, amely egyidejűleg tartalmazza a civil szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhelybejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulását is kizárólag a polgármester előzetes jóváhagyását követően hozható létre.

Állami fenntartásba került köznevelési intézmények elhelyezését szolgáló önkormányzati vagyonelemek hasznosítása

56. § (1) Az állami fenntartásába került köznevelési intézményeknek elhelyezését szolgáló önkormányzati vagyonelemek esetében - az alapfeladat sérelme nélkül - a polgármester önállóan dönt az

a) 1 millió forint könyv szerinti értéket el nem érő ingó vagyon hasznosításáról,

b) ingatlan, ingatlanrész

ba) alkalmi célú igénybevételének biztosításáról valamint

bb) legfeljebb 1 év időtartamra történő hasznosításáról a szerződésbe foglalt időtartam-meghosszabbítás lehetősége nélkül.

(2) *  Az állami fenntartásába került köznevelési intézményeknek elhelyezését szolgáló önkormányzati vagyonelemek esetében polgármester - az alapfeladat sérelme nélkül - a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság előzetes hozzájárulásával dönt

a) 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó könyv szerinti értékű ingó vagyon hasznosításáról,

b) ingatlan, ingatlanrész 1 évet meghaladó határozott idejű hasznosításáról.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester - a 44. § (2)-(3) bekezdésekben foglaltak betartásával - dönthet a vagyonelem kedvezményesen történő bérbeadásáról is.

(4) A kedvezményes díjnak fedeznie kell az Önkormányzatnak - a bérleti díj megállapítására vonatkozó önköltség számítása alapján - a bérlet időtartamára eső a vagyonelem üzemeltetéséből fakadó költségeit.

(5) Az állami fenntartásba került köznevelési intézmények elhelyezését szolgáló önkormányzati ingatlanban található helyiségek egy évet meghaladó bérbeadására a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.

Önkormányzati társaság(ok) feletti tulajdonosi jog gyakorlása

57. § (1) Az Önkormányzat a Képviselő-testület döntése vagy jogszabály alapján alapít gazdasági társaságot, illetve szerez érdekeltséget gazdasági társaságokban.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tekintetében az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület dönt

a) gazdasági társaság alapításáról és megszüntetéséről,

b) gazdasági társaságban történő tulajdonszerzésről,

c) az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselői esetében a jogviszony létesítéséről (választás), és megszüntetéséről (visszahívás) valamint a díjazás és a tisztségviselői megbízatás időtartamának megállapításáról,

d) az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelő bizottsága tagjainak kinevezéséről, felmentéséről valamint díjazásuk megállapításáról,

e) az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság könyvvizsgálójának kinevezéséről, felmentéséről díjazásának megállapításáról.

(4) A munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint a tulajdonosi jogkör gyakorlójának hatáskörébe utalt a vezető állású munkavállalókat érintő jogokat - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a polgármester közvetlenül gyakorolja.

(5) Díjazásnak minősül a munkabér, a tiszteletdíj, megbízási díj, prémium feladatkitűzés meghatározása, prémium keretösszeg meghatározása, prémium kifizetés és az egyéb juttatások kifizetése, ide nem értve a vezetői javadalmazási szabályzat jóváhagyását.

Az Önkormányzat képviselete a társasházakban

58. § (1) A társasházakban az önkormányzati tulajdont illetően a tulajdonost a polgármester illetve az általa meghatalmazott képviseli.

(2) A meghatalmazott kizárólag írásbeli meghatalmazás alapján és az abban foglaltaknak megfelelően jogosult jognyilatkozat tételére.

(3) *  Amennyiben a társasházban lévő önkormányzati tulajdoni hányad az 50%-ot eléri, vagy meghaladja, a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság - a költségvetés keretein belül az ingatlanokkal kapcsolatos feladatok közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, önkormányzati tulajdonú ingatlanok fenntartása, működtetése előirányzat terhére - jogosult hozzájárulást adni:

a) osztatlan közös tulajdon értékesítéséhez,

b) a közös tulajdonban lévő épületrészek felújításához, ha a felújítás megvalósításához célbefizetés szükséges,

c) az elfogadott közös költséget és a felújítási alapot meghaladó többletbefizetésekhez,

d) a társasházi alapító okirat olyan módosításához, amelynek alapján a közös tulajdonnal való elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége gyakorolhatja,

e) a társasház szervezeti- és működési szabályzatnak a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának és hasznosításának szabályaira irányadó rendelkezéseket tartalmazó megállapítására, módosítására vonatkozik,

f) az alapító okirat olyan rendelkezésének elfogadásához, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra, nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged,

g) az alapító okirat módosításához.

(4) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42. §-a szerinti per megindításáról a polgármester dönt.

III. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § E rendelet 2013. október 1. napján lép hatályba és rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

60. § * 

61. § (1) A nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybalépését illetve e rendelet hatálybalépését megelőzően az önkormányzati vagyonra vonatkozóan jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket az e rendelet rendelkezései nem érintik.

(2) A nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybalépése illetve e rendelet hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e rendelet hatályba lépését követően történő meghosszabbítása esetén - a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - az e rendeletben foglaltakat alkalmazni kell.

62. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Budapest, 2013. augusztus 29.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve:

2013. augusztus 29. napján

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző

1. melléklet a 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez * 

2. melléklet a 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez * 

3. melléklet a 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata tulajdonában álló vagyonelemek hasznosítására

I. fejezet

1. Általános rendelkezések

A szabályozás célja, hogy biztosítsa az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását szolgáló szerződések létrejöttét és ennek keretében az ajánlattevők számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

2. Fogalmak

A szabályzat alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következő értelemben kell alkalmazni:

a) Kiíró (ajánlatkérő): A vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására hatáskörrel rendelkező szerv.

b) Ajánlattevő (pályázó): a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott természetes személy vagy átlátható szervezet.

c) Önkormányzati vagyon: a jelen rendelet hatálya alá tartozó vagyon.

d) Egyfordulós pályázat: olyan versenyeztetési eljárás, melynek kiírása során az ajánlati felhívásban valamennyi pályázati feltétel szerepel és a beérkező ajánlatok a megkötendő szerződés részét képezik.

e) Többfordulós pályázat: olyan versenyeztetési eljárás, melynek első fordulóján érvényes ajánlatot tett ajánlattevők közül a kiíró kiválasztja a következő forduló részvevőit.

f) Dokumentáció: az adott pályázattal kapcsolatos részletes pályázati kiírást, eljárást és a hasznosítandó vagyonnal kapcsolatos információkat és részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentum, mely a pályázati felhívásban meghatározott helyen és időben titoktartási nyilatkozat és meghatározott ellenérték ellenében megvásárolható.

g) Értesítés (tájékoztatás): a pályázat szempontjából releváns információt az érintettel levél, telefax útján kell közölni, melynek egy hivatalosan aláírt példányát később postai úton is el kell juttatni. Ha a kiírás vagy a kiíró eltérően nem rendelkezik, az érintettel a joghatással járó, vagy egyébként a pályázó érdekeit lényegesen érintő információkat a keletkezéstől (meghozataltól) számított 10 napon belül kell közölni.

h) Legjobb ajánlat: a kiírás feltételeinek összességében legjobban megfelelő ajánlat.

II. fejezet

3. Pályázat

3.1 A pályázaton természetes személyek és a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetek vehetnek részt.

3.2 A pályázati eljárás kiírásáról, a kiírás tartalmáról a vagyon elidegenítésére és hasznosítására hatáskörrel rendelkező dönt.

3.3 A pályázat meghirdetésére a pályázati felhívásnak az Önkormányzat hivatalos lapjában, internetes honlapján történő közzétételével és az Önkormányzat hirdetőtábláján valamint a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján történő kifüggesztésével kerül sor. A pályázati felhívás a kiírás tényét és a pályázat kiírásáról történő további információszerzés lehetőségét tartalmazza.

3.4 A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a kiíró megnevezését, székhelyét, telefonszámát, faxszámát, e-mail címét, továbbá, ha a pályázat kiírására a Képviselő-testület, a bizottság vagy a polgármester megbízásából kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját és a jellegére (egyfordulós, többfordulós) történő utalást;

c) a pályázat tárgyának pontos meghatározását, ideértve annak műszaki és jog feltételeit;

d) az ellenszolgáltatásra vonatkozó előírásokat: a teljesítés módját, határidejét, az esetleges egyéb kikötéseket és feltételeket;

e) az ajánlatok benyújtásának helyére, határidejére és módjára, az ajánlatok felbontásának helyére és időpontjára valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat;

f) az ajánlati kötöttség tartamát;

g) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek minősítse, és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, illetve több azonos vagy közel azonos ajánlat esetén a kiíró dönthet úgy, hogy a beérkezett érvényes ajánlatok ellenére a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, és egyben a beérkezett azonos vagy közel azonos ajánlatot tevők meghívásával árverés vagy ismételt ajánlattétel útján kívánja a vagyonelemet hasznosítani;

h) a pályázati biztosíték mértékét, nyújtásának módját;

i) az ingatlan megtekintésére biztosított időpontot.

3.5 A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy az ingatlant megismerhesse.

3.6 A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított legkevesebb 15 nap rendelkezésre álljon. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázati felhívást az Önkormányzat honlapján először közzétették.

4. Pályázati biztosíték

4.1 A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához is köthető, amelyet a kiíró által a pályázatban meghatározott időpontig és módon kell megfizetni. Az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek igazolnia, hogy a pályázati biztosítékot visszavonhatatlanul a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

4.2 A pályázati biztosíték mértékét a kiíró határozza meg a pályázati kiírásban rögzítve, amely összeg eredményes pályáztatás esetén a nyertes pályázó által teljesítendő ellenértékbe beszámít, vagy a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át.

4.3 A pályázati biztosíték visszajár:

a) a pályázati felhívás visszavonásától,

b) az ajánlat érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától

c) az ajánlat elbírálásától (a nem nyertes ajánlattevők részére)

számított 15 napon belül.

4.4 Nem jár vissza a biztosíték, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az érdekkörében felmerülő más okból hiúsult meg.

5. A benyújtás módja

5.1 Az ajánlatot zárt, sértetlen borítékban legalább 3 példányban kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést.

5.2 A beérkező pályázatot személyesen a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján vagy postai úton a Polgármesteri Hivatalnak címezve igazolható módon kell benyújtani, és a zárt borítékra az adott pályázat megnevezését rávezetni. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni.

5.3 Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő nevét, lakhelyét (székhelyét), elérhetőségét (telefon, fax, e-mail);

b) az ajánlattevő rövid bemutatását, tevékenységét;

c) a megajánlott vételár, ellenérték összegét, a teljesítés módját és határidejét;

d) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozatokat;

e) a pályázati biztosíték nyújtásának előírása esetén a pályázati biztosíték megfizetésére vonatkozó igazolást;

f) a kiíró által kért egyéb dokumentumokat.

5.4 Amennyiben az ajánlattevő nem magánszemély, az ajánlatnak tartalmaznia kell továbbá az 5.3 pontban előírtakon túl:

a) a létezését igazoló okiratot (30 napnál nem régebbi) eredeti vagy hiteles példányban és az ajánlattevő nevében egy személyben vagy együttesen eljárni jogosultak aláírási címpéldányát,

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben az átlátható szervezetekre vonatkozó megfelelésről cégszerűen aláírt nyilatkozatot.

5.5 Amennyiben az ajánlattevő egyéni vállalkozó: az ajánlatnak az 5.3 pontban foglaltakon túl tartalmaznia kell az ajánlattevő vállalkozói engedélyének hiteles másolatát.

5.6 A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolniuk kell a közöttük létrejött megállapodás eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, továbbá meg kell jelölniük a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét.

5.7 Az ajánlati kötöttség az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától kezdődik. Az ajánlattevő az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázat nyertesével szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli a pályázat eredménytelenségét.

6. A pályázat elbírálása

6.1 A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidő lejártát követően nyilvánosan történhet a pályázati kiírásban foglaltak szerint, de legkésőbb a benyújtási határidőt követő 3 munkanapon belül.

6.2 A nyilvános bontáson a kiíró (képviselője), a kiíró által meghívott személyek valamint az ajánlattevők illetve meghatalmazottjaik vehetnek részt.

6.3 A pályázatok felbontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét) valamint az ajánlatok lényeges tartalmát.

6.4 A beérkezett pályázatokról a kiíró dönt a pályázati kiírásban meghatározott elbírálási szempontrendszer szerint.

7. A pályázatok értékelése

A pályázatra benyújtott ajánlatokat a kiíró által meghatalmazott személyek (értékelési bizottság) véleményezik, és javaslatot tesznek a pályázat érvényessége, eredményessége kérdéseiben. Az elbírálásra vonatkozó javaslatot indoklással együtt kötelesek haladéktalanul a kiíró elé terjeszteni döntéshozatal céljából.

8. A pályázat érvénytelensége

8.1 Az ajánlatok felbontása után kiíró megállapítja, mely ajánlatok érvénytelenek.

8.2 A kiíró legfeljebb nyolc napos határidőt biztosíthat az ajánlat formai hiányosságainak pótlására. Az ajánlat érvényessége a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítható meg.

8.3 Érvénytelen az ajánlat, ha:

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton,

b) az ajánlatot a pályázati kiírásban meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

c) az ajánlattevő a pályázati kiírásban foglalt jognyilatkozatokat nem tette meg maradéktalanul vagy nem vállalt ajánlati kötöttséget,

d) a biztosíték adási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem, vagy nem a pályázati kiírásban meghatározottak szerint bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

e) az ajánlattevő az ellenértéket nem egyértelműen határozta meg, azt más ajánlathoz kötötte, vagy a megajánlott ellenérték a pályázati kiírásban meghatározott minimum alatt van,

f) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak,

g) a pályázati kiírásban foglalt bármely egyéb feltételt nem teljesítette az ajánlattevő.

8.4 Az érvénytelen ajánlatot tevők a pályázat további szakaszában nem vehetnek részt.

9. A pályázat eredménytelensége

Eredménytelen a pályázat, ha a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy kizárólag érvénytelen pályázatok érkeztek, illetve ha a nyertes 30 napon belül nem köt szerződést a kiíróval.

10. Döntés az ajánlatokról, szerződéskötés

10.1 A pályázat alapján a kiíró választja ki a nyertest, a döntést olyan időpontban kell meghoznia, hogy a pályázati kiírásban meghatározott elbírálási határidő betartható legyen. A kiíró - több érvényes ajánlat esetén - a kettő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó pályázót kell kiválasztania.

10.2 A pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a pályázók nevét, az érvényes és érvénytelen pályázatokat, a kiíró által javasolt nyertesek nevét.

10.3 A szerződést a pályázat eredményének közzétételét követően, a lehető legrövidebb időn belül - az ajánlati kötöttség idejére figyelemmel - kell megkötni.

10.4 A nyertessel - igénye esetén - előszerződést lehet kötni, ha az általa folytatni kívánt tevékenységekkel kapcsolatban a hatóságok vagy más személyek nyilatkozatát kívánja beszerezni, és erre határidőt kell szabni, amely azonos a bérleti szerződés megkötésének határidejével. A nyilatkozatok beszerzésére biztosított határidő lejártáig a kiválasztott nyertes a szerződés megkötésétől elállhat. A kiválasztott nyertesnek tudomásul kell vennie, hogy ha a nyilatkozatok beszerzésére biztosított határidő leteltéig nem jelenti be elállását, és a szerződést sem köti meg, a pályázati biztosítékot elveszti. Ebben az esetben a kiválasztott nyertesnek vállalnia kell, hogy megfizeti az Önkormányzatnak - a nyertes kiválasztása és a szerződés megkötésének kitűzött határideje közötti időszakra számítva - a pályázati felhívásban megjelölt hasznosítási díj arányos részét.

10.5 Ha érvényes pályázat benyújtásának hiányában nem került sor a bérleti szerződés megkötésére, és a pályázat ajánlattételi határideje óta egy év még nem telt el, a pályázati kiírásnak megfelelő ajánlat esetén a bérleti szerződés a kiíró döntése alapján ugyanúgy megköthető, mintha az ajánlatot pályázati kiírás alapján tették volna.

10.6 Ha a bérbeadási feltételek érvényességi ideje lejárt, az új bérbeadási feltételek ismételten meghatározhatók.

10.7 Ha a nyertes pályázó ismételt felszólítás ellenére sem köt szerződést, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, illetőleg ha a pályázat eredménytelen, a kiíró dönt a pályázat megismétléséről vagy arról, hogy a második helyre kiválasztott pályázóval köt szerződést.

11. A pályázat eredményének közzététele

A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban, de legkésőbb a benyújtási határidő lejártától számított 60 napon belül hozza meg. A döntésről ezt követően öt munkanapon belül írásban kell valamennyi pályázót értesítenie, továbbá a döntést az Önkormányzat internetes honlapján, az Önkormányzat hirdetőtábláján valamint a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján közzé kell tenni.

III. fejezet

12. Árverés

12.1 A kiíró döntése szerint az önkormányzat tulajdonában álló vagyon elemei árverés útján is értékesíthetőek/hasznosíthatóak.

12.2 Az árverés nyilvános, azon a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint minden természetes személy és átlátható szervezet részt vehet. Az árverést közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.

12.3 Az árverést az árverés napja előtt legalább 15 nappal hirdetmény közzétételével kell kitűzni.

12.4 A hirdetményt az Önkormányzat hirdetőtábláján, internetes honlapján és hivatalos lapjában kell meghirdetni. A kiíró rendelkezhet úgy is, hogy a hirdetményt országos napilapban és/vagy - akár külföldi - pénzügyi-gazdasági szaklap(ok)ban is meghirdeti.

12.5 A hirdetményben fel kell tüntetni:

a) az árverést kiíró megnevezését,

b) az árverés helyét és idejét,

c) a hasznosítás módját,

d) az árverésre kerülő vagyontárgyak, vagyonrészek megnevezését valamint a vagyontárgyakra/vagyonrészekre vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási, visszavásárlási jog),

e) az ellenérték (vételár/bérleti díj/haszonbérleti díj) legalacsonyabb mértékét, a licitlépcsőt,

f) az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét,

g) az ellenérték (vételár/bérleti díj/haszonbérleti díj) megfizetésének módját és határidejét,

h) az árverésen történő részvétel feltételeit,

i) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét,

j) amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekintetni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol és hogyan lehet további információhoz jutni,

k) ingatlan esetében az ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületét, műszaki jellemzőit, állapotát,

l) mindazt, amit az árverés kiírója egyébként szükségesnek tart.

12.6 Az árverést a kiíró által megjelölt személy/szervezet bonyolítja.

12.7 Az árverésen részt venni és ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

12.8 Az árverésen - az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén - az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

12.9 Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy/vagyon(rész) esetében az ellenszolgáltatás legalacsonyabb mértékét és fel kell hívni őket az ajánlatuk megtételére.

12.10 Az árverést addig lehet folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb ajánlat háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat/vagyon(rész)t a legmagasabb ajánlatot tevő hasznosíthatja (a továbbiakban: az árverés nyertese).

12.11 Az árverés nyertese által letétbe helyezett biztosítékot a hasznosítás díjába, vagy az azt biztosító mellékkötelezettségbe be kell számítani, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni illetve utalni.

12.12 Az árverés nyertese köteles az árveréstől számított 15 napon belül a hasznosítás tárgyában megfogalmazott szerződést megkötni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a biztosítékot elveszíti és az árverés eredménytelennek minősül.

12.13 A kiíró az árverési felhívást visszavonhatja. A visszavonás tényét közzé kell tenni ugyanott, ahol a hirdetmény közzétételre került.

12.14 Az árverési felhívás visszavonása esetén az árverési biztosítékot és amennyiben az árverés tárgyáról készült részletes tájékoztató (dokumentáció) rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy az azért fizetett ellenértéket, a dokumentum visszaszolgáltatását követően haladéktalanul vissza kell adni.

12.15 Az árverésről közjegyzői okiratot (jegyzőkönyvet) kell felvenni, amelynek az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevők személyét, lakóhelyét illetve székhelyét tartalmaznia kell.

12.16 Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést foganatosító személy(ek), a közjegyző is aláírja.

4. melléklet a 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez

Kizárólagos joggal rendelkező önkormányzati társaság

Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Rákosmente Kft.) a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata valamint a Rákosmente Kft. között létrejött szerződésben foglalt feladatok tekintetében.


  Vissza az oldal tetejére