Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VI. 30.) számú önkormányzati rendelete

Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról „17. KVSZ”

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában és 23. § (3) bekezdésében, (5) bekezdésének 5. és 6. pontjában valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2012. december 31-én hatályos 6. § (3) bekezdésének a) pontjában, 7. § (3) bekezdésének c) pontjában 13. §-ában és 14. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és 9. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

Általános előírások

1. Alkalmazási előírások

1. § *  Jelen - Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - rendelet (a továbbiakban: a KVSZ) hatálya a XVII. kerület közigazgatási területének az 5. számú mellékletben felsorolt „Kerületi Építési Szabályzatok” által nem érintett részére (továbbiakban: terület) terjed ki.

2. § A KVSZ csak az alábbi mellékleteivel együtt érvényes:

a) 1. melléklet Értelmező rendelkezések

b) 2/A. melléklet Szabályozási Terv (belterületi szelvények) M=1:2 000, jelmagyarázat

c) 2/B. melléklet Szabályozási Terv (külterületi szelvények) M=1:4 000, jelmagyarázat

d) 3. melléklet Elővásárlási jog bejegyzésére javasolt telkek felsorolása

e) 4. melléklet Övezeti Terv

f) *  5. melléklet Kerületi Építési Szabályzatok

3. § (1) *  Az 1. § -ban lehatárolt területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet 2012. augusztus 6-án hatályos állapota szerint, valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló rendelet előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(2) A KVSZ-ben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a 2. számú melléklet „Jelmagyarázat”, „Kötelező szabályozási elemek” alatt felsorolt szabályozási elemeket:

(3) A kötelező érvényű elemek módosítása a KVSZ módosítását vonja maga után.

(4) Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint a (2) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért azok a KVSZ módosítása nélkül is megváltoztathatók.

(5) Az övezetek, építési övezetek táblázataiban használt

a) „-” jelölés jelentése: a szabályozási érték nincs meghatározva,

2. Telekalakítás

4. § (1) Nyúlványos telek

a) a már meghatározó módon felosztott telektömbön belül,

b) az övezeti előírások figyelembevételével,

c) egymás mellett maximálisan 2 teleknyéllel,

csak akkor alakítható ki, ha a kialakítandó telek más módon közterületről, vagy magánútról nem közelíthető meg. A tömbbelsőben kialakítandó, önálló helyrajzi számú mélygarázs, illetve zöldterület létesítésére is alkalmas önálló nyúlványos telek minden esetben kialakítható. Új telektömb kiszabályozásánál nyúlványos telek nem alakítható ki. A teleknyúlvány (nyél) legfeljebb 40 méter hosszú lehet.

(2) Fekvőtelek esetében lakóterületen - Szabályozási Terv eltérő rendelkezése hiányában - az előkert mélysége az érintett utcaszakaszon kialakult mérték, de legalább 3 méter, a hátsókert mélysége legalább az oda néző homlokzat tényleges magassága, de legalább 4 méter az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával.

5. § (1) Új telektömbök kialakításakor a közterületek legkisebb szabályozási szélessége - a kizárólagos gyalogutak kivételével - 12 m. Ettől eltérni csak a közművek elhelyezését is igazoló keresztmetszet igazolásával lehet, de így sem lehet kevesebb 8 m-nél.

6. § (1) A területen új magánutat csak tömbbelső feltárására és közterületek közötti kapcsolat biztosítására lehet kialakítani a vonatkozó jogszabályok keretei között, ha a visszamaradó telekméretek az övezeti előírásoknak megfelelnek.

(2) A magánút céljából kialakított és ekként nyilvántartott ingatlan nem építhető be. Magánutat megszüntetni csak akkor lehet, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetővé, vagy kiszolgálhatóvá válnak.

(3) A magánút felőli építési határvonal és a magánút felőli telekhatár közötti területsáv előkertnek számít, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Fejezet

Sajátos jogintézmények

3. Elővásárlási jog

7. § (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, és a vonatkozó jogszabályok keretei között - a hatásköri jegyzékben meghatározott önkormányzati feladatok ellátása, valamint az alábbi célok megvalósítása érdekében:

a) a település működésének biztosítása,

b) a települési értékek megóvása,

c) a zöldfelületi rendszer fejlesztése és fenntartása,

d) a városkép kedvezőbb alakítása,

e) a közlekedés és parkolás javítása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok különösen:

a) a Szabályozási Terven jelölt „szennyvízátemelő építésére fenntartott területek” telkei, „sportkert céljára fenntartott parkrész” területének telkei, valamint a „P+R” parkolók telkei,

b) a helyi védelemre javasolt épület, építmény és egyéb plasztikai alkotás telkei, valamint művi környezet területeinek telkei,

c) a helyi védelemre javasolt természetvédelmi területek telkei,

d) az alapintézmények, a temetők, és a templomok telkei és építményei, valamint azokkal szomszédos telkek és építményeik, melyek helyrajzi számos felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza, valamint

e) *  az E-VE, E-TG, és Z-KP keretövezetbe sorolt területeknek a Rákos-patak telkével határos telkei, valamint a VK, I, IZ, keretövezetbe sorolt területek valamennyi telke és a 124270/11, 124270/12 hrsz-ú telkek,

f) az MG keretövezetbe sorolt területek KL-KT keretövezet mentén, valamint védett területen fekvő valamennyi telkére és építményére.

g) a Szabályozási Terven lehatárolt ingatlanokra vonatkozóan a Rákos-patak menti közparkok és turisztikai erdők pihenést és testedzést, a szabadidő eltöltését szolgáló távlati, közcélú fejlesztése érdekében.

4. Kisajátítás

8. § Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata kisajátítással kíván élni a közérdek érvényesítése, a településszerkezet kedvezőbb alakítása és a 7. § (1) bekezdésben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében, az alább meghatározott ingatlanok esetében:

a) az övezetbe, építési övezetbe nem sorolt területek valamennyi telke, vagy érintett telekrésze,

b) a Rákospatak és Népkert között, a Szabályozási Terven jelölt „sportkert céljára fenntartott parkrész” területének telkei, valamint

c) a Szabályozási Terven jelölt, kötelező „gyalogos kapcsolat” megvalósításához szükséges telek, vagy telekrész.

5. Településrendezési kötelezések

9. § (1) A környezet védelme és a közérdekű környezetalakítás érdekében beültetési kötelezettséget kell előírni

a) közhasználat céljára megnyitott magánterületekre és

b) magánutakra.

III. Fejezet

Természeti környezet védelme

6. Az élő természet védelme

10. § (1) A vízfolyások, mocsaras rét, legelők, bokrosodó területek növényzetét meg kell őrizni.

(2) A Rákos-patak menti sétányon a helyi élővilág háborítatlanságát biztosítandó csak fényszennyezést korlátozó kialakítású (fénykúpjukkal a szűken vett útfelületet megvilágító) közvilágítási lámpák helyezhetők el. A Rákos-patak környezetében élő védett kétéltűek és hüllők megóvása érdekében a Rákospatak északi partján a kerékpárút Rákoscsaba utca - Szabadság sugárút közötti szakaszát valamint a 128155/4, 128155/6, 138672/1, 138673/6, 138675 és 138676 helyrajzi számú ingatlanokon építendő bármilyen gyalogutat vagy más közlekedési felületet tilos szilárd burkolattal ellátni, nyomvonalát a terephez képest kiemelni vagy vízlevezető árokkal szegélyezni.

(3) Fakivágás csak engedélyezett kivágási terv alapján, a külön jogszabály alapján meghatározott pótlás mellett megengedett.

(4) Az összefüggő zöldfelületeket többszintes növényállomány-telepítésével - fa, cserje és gyepszint - kell kialakítani.

(5) Természetvédelmi területek védőövezetén belül zavaró, károsító létesítmény, funkció a területen nem létesíthető.

(6) Szabályozási Terven jelölt „közterület zöldfelületként kialakítandó, fenntartandó részén” a zöldfelület minimális mértéke a lehatárolt terület 70%-a. A fásítottság minimális mértéke 100 m2-ként 1 db közepes lombkoronát fejlesztő faegyed.

(7) Szabályozási Terven „közkert jelleggel fenntartandó területként jelölt rész” legalább 50%-án növényzettel fedett terület alakítandó ki, illetve tartandó meg. A jelölt területen pihenő és játszókert alakítható ki.

(8) A Szabályozási Terven „megtartandó facsoport”-ként jelölt valamennyi 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyede megőrzendő, az inváziós jellegű fafajok kivételével. A Szabályozási Terven „megtartandó fa, megtartandó- felújítandó fasor”-ként jelölt fák védelméről az építkezések során fakalodával gondoskodni szükséges.

(9) A Szabályozási Terven „megtartandó vegetációjú terület”- ként jelölt terület legfeljebb 10%-án létesíthető futóösvény, vízáteresztő burkolatú gyalogút vagy a pihenés, testedzés és ismeret-terjesztés épületnek nem minősülő építménye (akadálypálya, kötélpálya, tanösvény, mocsárjáró bürü, zsombéki tipegő, stb.). A terület fennmaradó részén a természetközeli vegetációt meg kell őrizni.

(10) A Szabályozási Terven jelölt helyeken fasor telepítendő, maximálisan 8-8 m tőtávolsággal, előnevelt faiskolai „útsorfa” minőségű növénnyel, a közlekedésbiztonsági és a közmű-érintésvédelmi szabályok figyelembevételével. A fák öntözési lehetőségéről (gyökérzónába vezetett, dugóval ellátott dréncsővel) gondoskodni szükséges. Gyümölcsfák út sorfaként való alkalmazása nem megengedett.

(11) A Rákos-patak medervonalától számított 30-30 m-es sávon belül a fásítást őshonos fajtákból kell telepíteni.

11. § (1) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál

a) A növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok) ellátott felület, illetve vízfelület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 15%-át.

b) Lakóövezetek területén, a műanyag gyepráccsal kiépített felületek legfeljebb 25%-kal vehetők figyelembe.

c) A gyephézagos betonburkolatú felületek nem vehetők figyelembe.

d) A tervezett burkolat milyenségétől függetlenül az épületek körül legalább 0,5 m széles, a bejárati gyalogos közlekedési felületeknél legalább 1,0 m széles, a gépjármű közlekedési felületeknél legalább 2,0 m széles burkolt felülettel kell számolni, illetve ha ennél szélesebb készül, azok teljes felületeit le kell vonni.

e) *  Állandó vízborítású, részben növényzettel betelepített tó felülete a zöldfelület számításánál 100%-ban vehető figyelembe. Szilárd burkolatú, nem állandó vízborítottságú dísz és úszómedence, fürdőmedence a zöldfelület számításnál burkolt - beépített területnek tekintendő.

7. Környezetvédelem

12. § (1) A terület szennyeződés érzékenységi besorolása „B” érzékeny terület, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2.

(2) *  A területen a feltöltés(ek) és visszatöltések kialakítására környezetet károsító anyag illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

13. § (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, illetve ilyen tevékenységet befogadó új építményt elhelyezni nem szabad.

(2) *  Az épület alatt, terepszint alatt létesíthető garázs, illetve parkolóház levegője csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően vezethető a szabadba.

(3) A terület a levegőtisztaság-védelmi területi zónabeosztás alapján a Budapest és környéke agglomerációs zónába tartozik, ahol kén-dioxid tekintetében az „E”, nitrogén-dioxid tekintetében a „B”, szén-monoxid tekintetében a „D”, szilárd szennyezőanyagok tekintetében a „C” és benzol tekintetében az „E” zónacsoportra vonatkozó értékeket kell figyelembe venni.

(4) A gazdasági- és mezőgazdasági területeken kívül üzemi jellegű pontszerű légszennyező forrás nem létesíthető.

14. § (1) * 

(2) A már meglévő építményben keletkező szennyvizeket a megépült közcsatornába kell vezetni.

(3) *  Forrás, rétegvíz, egyéb vizek elvezetéséről a hatályos jogszabályok szerint kell gondoskodni. A rétegvizek elvezetésére, forrás foglalására és vizének felhasználására csak a jogszabályi előírások betartásával kerülhet sor.

(4) *  A Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletének 8. számú melléklete szerint mélyfekvésű területen, terepszint alatti építményeket, terepszint alatti épületeket, valamint épületek terepszint alatti részeit (pince, alagsor stb.) csak geotechnikai és hidrogeológiai szakvélemény figyelembevételével szabad létesíteni. Az építészeti tervdokumentáció részeként benyújtandó műleírásban ki kell térni (igazolni kell) a terepszint alatti vizek (talajvíz, rétegvíz) megfelelő elvezetésére, a talaj építési alkalmasságára.

15. § (1) * 

(2) A területen található, a környezetet károsító hulladékot a terület-előkészítés során el kell távolítani.

(3) A területen keletkező hulladék átmeneti elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje. A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni.

IV. Fejezet

Az épített környezet védelme

8. A városkép védelme

16. § (1) A városkép jellegzetességeinek, helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók.

(2) Új közművezetéket létesíteni, vagy - közmű rekonstrukció során - közművezetéket átépíteni, hálózatépítéssel járó karbantartást végezni (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítású, villamos energia ellátási és vezetékes hírközlési hálózatokat) városkép szempontjából védett, városkép szempontjából egységes, illetve zártsorú beépítési móddal beépíthető területeken csak föld alatti elhelyezéssel szabad.

17. § (1) Önálló légkondicionáló berendezés panelházak esetében csak az épület homlokzatának egészére vonatkozó terv alapján, egymással azonos méretű berendezés esetén engedhető meg.

(2) A városkép szempontjából kiemelt, illetve védett területeken közterületi pavilon csak a KVSZ tervlapján kijelölt helyen helyezhető el.

(3) A városkép szempontjából kiemelt útvonalakon biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, esztétikus formarendszerét és színezését.

9. Az épített környezet értékeinek védelme

18. § (1) A területen az épület(ek) közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett.

(2) Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén bármely, az épület tömegének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetébe.

(3) Védett területeken biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák korrekcióját, különös tekintettel a rálátásban érvényesülő épületekre.

19. § (1) Régészetileg védett területen új építmény - a meglévő épület teljes bontásával és pinceszintjének kiemelésével kialakuló építési hely kivételével -a terület előzetes régészeti kutatását követően helyezhető el.

(2) A Szent Kereszt-templom környezetének rendezése során a hajdani rákoskeresztúri templom középkori eredetű alapfalainak kontúrját a térburkolaton meg kell jeleníteni.

(3) *  A régészeti örökség elemei a régészeti érdekűnek minősülő területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt biztosítani kell a jogszabályokban előírt régészeti feltételeket.

V. Fejezet

Építmények elhelyezése

10. Építmények funkciója és kialakítása

20. § (1) A terület nyugalmának biztosítása érdekében - a környezetet zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló új építmény nem helyezhető el az alábbi területfelhasználási egységek területén:

a) lakóterületek

b) jelentős zöldfelületű intézményterület egészségügyi, szociális, oktatási és pihenési célú építmények elhelyezésére szolgáló része.

(2) Új kerthelyiséggel üzemelő, illetve új közösségi szórakoztató építmény a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén is csak abban az esetben létesíthető, ha a zaj elleni megfelelő védelem méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható, figyelembe véve a vagyonvédelmi szempontokat is.

(3) Új, kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény úgy létesíthető, ha a rakodási zaj ellen szükséges megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.

(4) Új autós étterem, gyorsétterem, csak gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén helyezhető el.

(5) A fő funkciót kiegészítő épület önállóan csak az övezeti előírásokban meghatározott helyen és módon helyezhető el. Erre vonatkozó övezeti előírás hiányában ilyen célra épület, épületrész, rendeltetési egység, helyiség csak a főrendeltetés szerinti épületben, vagy azzal összeépítve egy tömegben alakítható ki.

(6) Hulladékudvar a terület védett részein nem alakítható ki. A terület más részein csak az érintett szakhatóságok egyetértésével létesíthető, ha annak forgalma lakóutakat nem terhel.

11. A beépítési módok sajátos előírásai

21. § (1) A területen az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítési módja - Szabályozási Terv eltérő rendelkezése hiányában - az alábbi lehet:

a) szabadonálló: SZ,

b) oldalhatáron álló: O,

c) ikresen csatlakozó: I,

d) csoportházas: CS,

e) zártsorú (keretes vagy hézaggal kialakított): Z.

(2) Szabadonálló beépítés:

Az oldalkertnek a telekhatártól számított 3,0 méteres sávja a terepszint alatt nem építhető be, kivéve, ha a terepszint alatti gépkocsitároló kialakítása, parkoló megközelítése másként nem biztosítható. A meglévő és a szomszédos telken lévő növényzet megóvásának figyelembevételével az egyik oldalkert a be- illetve kihajtás biztosítása érdekében a terepszint alatt beépíthető.

(3) Oldalhatáron álló beépítés:

a) Oldalhatáron állóan kialakított épület oldalhatáron álló homlokzatának magassága (F/L) nem haladhatja meg az övezetre előírt építménymagasság értékét.

b) Az oldalhatáros beépítési mód esetén az épületet az oldalsó telekhatártól legalább 1,0 m-re kell elhelyezkedni, amennyiben az építési telek 12 m-nél szélesebb.

(4) Ikresen csatlakozó beépítés:

A már túlnyomó részben ikresen csatlakozóan beépített terület telkei esetén a szabadonálló beépítésre vonatkozó előírásokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az ikresen csatlakozó beépítési módú telekre - tekintettel arra, hogy az építési helyek a közös telekhatáron csatlakoznak - együttesen a szabadonálló beépítési módú építési helyre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az övezeti előírások eltéréseivel és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával.

b) *  A már korábban ikresen csatlakozóan kialakított épületek elhelyezésére szolgáló telkek összevonása esetén az a) bekezdés előírásai szerint kell eljárni.

c) Az ikresen csatlakozóan vagy szabadonállóan kialakított épületekkel beépített (beépíthető) telek megosztásával kialakuló ikresen csatlakozó beépítési módú telkek közös telekhatára kötelező építési vonalként is értelmezendő. Az épületeket tűzfaltakarással kell kialakítani. A közös telekhatáron az épületek hátsókert felőli homlokzati síkjai között legfeljebb 1,5 méteres eltérés lehet.

d) Ikres beépítési módú területen az előkert legkisebb mélységének mindkét érintett telek beépítése esetén azonosnak kell lenni. Az ikres épületek előkerti építési vonala a két épület csatlakozásától mért legalább 3,0-3,0 m-es szakaszon azonos síkban alakítandó ki (lásd: 1. ábra).

e) Az ikresen csatlakozóan kialakított épületet a csatlakozó épülettel együtt - mint egy összefüggő városképi elemet - kell elbírálni.

1. ábra Az épületek kialakítása ikresen csatlakozó beépítési mód esetén

(5) Zártsorú beépítés

Saroktelek esetén a közterületi határvonallal párhuzamos hátsó építési vonal - eltérő rendelkezés hiányában -, a megengedett új beépítés szélessége a nem közterületi telekhatároktól legalább 6,0 méteres beépítetlen terület biztosításával alakítható ki.

2. ábra Az épület kialakítása saroktelken, zártsorú beépítési mód esetén

12. Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai

22. § (1) Az előkert mérete a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában:

a) 5,0 méter, vagy

b) a túlnyomó részben beépült telektömbben az érintett utcaszakaszon kialakult méret, melyet az engedélyezési dokumentáció helyszínrajzán igazolni kell.

c) továbbá az épületnek legalább 40%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia.

(2) *  Az oldalkert mérete - övezeti előírás hiányában

a) szabadonálló és ikres beépítés esetében az övezetre előírt építménymagasság értékének fele, de legalább 3,0 méter,

b) oldalhatáron álló, illetve hézagos zártsorúan elhelyezett építmény esetében az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság, de legalább 5,0 méter.

(3) A hátsókert mérete a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában:

a) az épület arra néző homlokzatának átlagos magasságával azonos érték, de legalább 6,0 m

b) nem kell hátsókertet kialakítani:

ba) zártudvaros beépítés esetében

bb) abban az esetben, ha a telek 100%-os beépítettsége megengedett.

c) A zártsorú beépítési módú építési helyen nem zártsorúan kialakított épület esetében az épületek közötti legkisebb távolságot az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell meghatározni.

d) *  A fő funkciót kiegészítő építmény lakóövezetben a hátsó telekhatárok mentén, az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont építési helyen is létesíthető, ha a telektömbre ez már jellemző, és az övezeti előírások lehetővé teszik.

13. Járművek elhelyezése

23. § (1) A terület építési telkein csak annyi funkcionális szintterület létesíthető, amelynek jogszabályban előírt parkolóigénye - az előírásoknak megfelelően - kielégíthető.

(2) A 20 db, vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló felületekről és az 500 m2-nél nagyobb, burkolt gazdasági területek belső felületéről összegyűjtött csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz elvezető hálózatba.

(3) Közintézmények, kereskedelmi-szolgáltató egységek, iskolák mellett, jogszabályban meghatározott számú, egységes kivitelű kerékpártolót kell elhelyezni. Közterületi kerékpártároló járdán csak akkor helyezhető el, ha mellette legalább 1,5 m szabad szélességű járda biztosítható.

14. Egyéb építmények elhelyezése

24. § (1) *  Lakóterületen a fő rendeltetést kiegészítő, hátsó telekhatár mentén elhelyezhető épületre az alábbi előírások vonatkoznak:

a) funkciója kizárólag a kertműveléshez kapcsolódhat; kivételesen gépkocsi tárolásra is szolgálhat, ha az bizonyíthatóan másképp nem oldható meg;

b) kialakítása kerti építmény jellegű legyen; az épületet a telek hátsókerti és oldalsó telekhatáraitól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a körüljárhatóság legalább 0,6 méter, legfeljebb 1,00 méter széles szabad sávon biztosított legyen;

c) anyaghasználatnál a fém és a műanyag nem megengedett;

d) az övezetre vonatkozó előírások betartása mellett legfeljebb 30m² alapterületű lehet;

e) magassága, és telekhatárra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a 3,0 métert.

(2) Sportterület időjárás elleni védelmét szolgáló sátor csak évente október 1. és április 30. közti időtartamra, ideiglenesen létesíthető.

(3) Rendeltetésétől eltérően használt lakókocsi a területen, közterületről látható helyen nem helyezhető el.

(4) Hulladékgyűjtő építmény, -tartály a területen - a közterületi hulladékgyűjtő tartály kivételével - csak kerítéssel vagy támfallal, támfallétesítménnyel egybeépítve létesíthető.

(5) A 6.000 m2-nél (szőlő, gyümölcsös esetében 3.000 m2-nél) kisebb telken a szerszámtároló-kamra építmény csak a hátsó telekhatárok mentén, az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont építési helyen és egy tömegben létesíthető. A 720 m2-nél kisebb telken a szerszámtároló-kamra építmény nem létesíthető.

(6) Egyéb sátor, ponyva, övezeti előírás hiányában, ideiglenes jelleggel, kizárólag felvonulási vagy árubemutatási célra, legfeljebb 6 hónap időtartamra állítható fel.

15. Közlekedés, közterületek kialakítása

25. § (1) 6 m-nél keskenyebb közlekedési célú közterületről új gépjárműbehajtó nem létesíthető.

(2) *  A közterületek kialakítását az utcák berendezési tárgyainak - köztárgyak- elhelyezését is tartalmazó közterület alakítási terv szerint kell elvégezni.

(3) Kerítés közműterület lekerítése céljából elhelyezhető.

(4) A gyalogos közlekedésre szolgáló közterületek építése, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentes közlekedés követelményeit.

(5) A Rákos-patak mentén kialakítandó kerékpárút burkolatának és a műtárgyak kialakításának alkalmasnak kell lennie a patak medrének és partjának karbantartását végző jármű közlekedésére és munkavégzésére.

26. § (1) A közterületi pavilonok csak akkor létesíthetők (3. ábra), ha

a) az nem akadályozza a terület kerékpáros- és gyalogosközlekedését, azaz:

aa) az utca szélessége legalább 14 méter és

ab) a gyalogos-sáv szélessége (LG) - a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával - legalább 2,5 méter és

ac) a járda teljes szélessége (LJ) legalább 5 méter és

ad) a gyalogos-sáv (LG) és a járda teljes szélességének (LJ) aránya nagyobb, mint 0,7.

b) a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosított,

c) a pavilonnal közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosai ehhez hozzájárulásukat adták, továbbá

d) az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja,

e) a pavilon legnagyobb szélessége nem haladhatja meg a 3,00 métert.

(2) Vendéglátó terasz közterületen vagy közterület céljára átadott magánterületen csak abban az esetben létesíthető, ha:

a) a gyalogos-sáv szélessége - a biztonsági- és berendezési sáv megtartásával - legalább 2,25 méter,

b) a gyalogos-sáv szélessége (LG) az árkád alatt legalább 1,5 méter és

c) a terasz legfeljebb 3 méter széles.

3. ábra Pavilon elhelyezése

(3) Szobor, emlékmű, díszkút létesítéséhez a Főépítész véleményét be kell szerezni a városképi és közlekedési feltételek érvényesítése érdekében.

(4) Egyéb sátor, ponyva - övezeti előírás hiányában, ideiglenes jelleggel, kizárólag engedélyezett közterületi rendezvényekhez, legfeljebb 6 hónap időtartamra állítható fel nem közterületen felvonulási vagy árubemutatási célra.

(5) Az épület homlokzatára függesztve vagy a közterületek felett átfeszítve csak idegenforgalmi, tudományos, kulturális, illetve nemzeti eseményekhez kötött rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az időszakos ünnepi vásárok hirdetményei helyezhetők el, legfeljebb 30 napos időtartamra, a városképi szempontok érvényesítésével.

(6) Az alábbi területeken közterületi pavilonok, közterületi vendéglátó terasz, szobor, emlékmű, díszkút, egyéb sátor, ponyva - közösségi közlekedési eszköz megállójának terepszint feletti építménye, közvilágítási, távközlési, közlekedésirányítási, postai műtárgy, illetőleg geodéziai jel, önálló reklámhordozó kivételével - nem helyezhető el:

a) Helikopter út - Újmajor dűlő - (1379140) hrsz-ú út - Névtelen utca által határolt terület,

b) Lajosház utca - Dédes köz - Temető utca - Szánthó Géza utca - Zrínyi utca - Rákoscsaba utca - Fűzkút utca - Czeglédi Mihály utca által határolt terület,

c) Újlak u. - Borsó u. - (121344/117) hrsz út - Uszoda u. által határolt terület,

d) Ferihegyi út - Ady Endre utca - Lőrinci út - MÁV 120/a vasútvonal által határolt terület,

e) Naplás u. - Dormánd u. - Kiskút u. - Jászapáti u. által határolt terület,

f) Sarlósfecske u. - Uszoda u. - Újlak u. - Füstifecske u. által határolt terület,

g) Kistanya u. - Tápióbicske u. - Tápiósüly u. - Tápiószecső u. által határolt terület.

(7) Telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé övezeti előírás hiányában nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani, úgy, hogy a visszamaradó járdafelület legalább 1,5 m legyen. Külső falsíkra szerelt telefon és a hozzátartozó védőtető csak a homlokzathoz igazodóan létesíthető.

(8) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsornak, egyéb szerkezetnek legalább utcaszakaszonként egységes kivitelűnek kell lennie.

(9) *  Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz tartozó közterületi kitelepülés csak a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján helyezhető el. Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Nyitott zöldséges-stand főútvonalak mentén nem helyezhető el.

(10) Árusító automata - a parkoló-, jegyárusító és bankjegy-automata (BANKOMAT) kivételével - közterületen nem helyezhető el, kivéve a tömegközlekedési végállomások területeit.

(11) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3 m2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén egységes terv alapján lehet elhelyezni.

(12) A közforgalmú közlekedési utak tömegközlekedési megállóhelyein utasvárók csak egységes terv szerint, és a járda szabad forgalmának akadályozása nélkül helyezhetők el.

16. Közművek

27. § (1) A területen -, az övezetekre vonatkozó előírásokban megengedett részleges közművesítettség kivételével - építmények csak a teljes közművesítettséggel ellátott telkeken helyezhetők el.

(2) A szükséges közműkiváltásokat követően a használaton kívüli felhagyott vezetékeket és műtárgyakat el kell távolítani, felhagyott közművezeték, létesítmény sem terepszint felett, sem terepszint alatt nem maradhat.

(3) A telkeken keletkező szennyvizet, kizárólag a közcsatorna megvalósulásáig, ideiglenesen, ellenőrizhetően zártrendszerű szennyvíztározóban kell gyűjteni. Zártrendszerű szennyvíztározónak (közműpótlónak) tekinthető, ha a tározó vízzárósága az üzemelés alatt folyamatosan biztosított, az összegyűjtött szennyvíz elszállításának műszaki és tárgyi feltételei, valamint a szennyvíz tisztítása, és a tisztított szennyvíz elhelyezése biztosított.

(4) A telkeken keletkező csapadékvizet

a) a telken belül kell elhelyezni, illetve felhasználni (szikkasztás, locsolás, öntözés, „szürkevíz”, illetve a felhasználásig történő tárolás).

b) közterületi csapadékvíz elvezető rendszerbe bekötni csak abban az esetben szabad, ha az a) pontban meghatározott felhasználás igazoltan nem oldható meg. Ebben az esetben az 5000 m2-t meghaladó telekterületen megvalósuló beruházás esetén a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell. A beruházással keletkező többlet felszíni víz elvezetését a végbefogadóig biztosítani kell.

c) a szennyvízcsatornába bevezetni nem szabad.

(5) A felszíni vizek biztonságos elvezetését a tereprendezés, a (felszíni) vízelvezető-rendszer és a szivárgó-rendszer együttes kezelésével kell biztosítani.

(6) Rétegvíz előfordulása miatt a területen minden ezzel összefüggő építési tevékenység csak ennek figyelembevételével végezhető.

(7) *  Transzformátor létesítése céljából önálló telek alakítható, amely méretében eltérhet az övezeti előírás értékeitől.

28. § (1) Lakóövezetek területén, városközponti területeken, a Rákos patak menti övezetek területén, valamint védett (műemléki környezet, városkép szempontjából kiemelt terület, illetve helyi védelemre javasolt művi környezet) területeken a villamosenergia-ellátás és a kábeltelevízió légvezetékek rekonstrukciója során az új vezetékeket csak földkábellel szabad kiépíteni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel - építkezés során kiváltás, felvonulási vezeték, vagy közterületi rendezvények esetén - létesíthető.

(2) Középnyomású földgázellátású területen a gázellátás biztosítása során szükséges gáznyomás-szabályozókat telkenként, egyedileg kell biztosítani.

(3) Önálló antennatartó szerkezet (torony) a területen nem helyezhető el. Épületre szerelt antennatartó szerkezet:

a) csak a Rákos-patak menti sétányról nem látható módon helyezhető el,

b) csak a Pesti útról nem látható módon helyezhető el.

MÁSODIK RÉSZ

Beépítésre szánt területek övezeteinek előírásai

VI. Fejezet

Lakóterületek övezetei

17. Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek

29. § (1) Az övezetek területén a BVKSZ-ben meghatározott építmények Szabályozási Terv alapján helyezhetők el.

(2) Az övezetek területén minden 100 m2 telekterület után építhető 1 db lakás, az övezeti jellemzők keretei között.

L2/A-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

30. § (1) Az L2/A-XVII-00, L2/A-XVII-01, L2/A-XVII-02, és L2/A-XVII-03 építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

1. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
L2/A-XVII-00 SZ 25000 - 0 10 0,1 90 3,0 4,5
L2/A-XVII-01 SZ 600 20,0 40 30 0,7 50 4,5 6
L2/A-XVII-02 O 600 14,0 35 35 0,6 40 3 5,5
L2/A-XVII-03 Z 600 20,0 60 45 1,2 30 4,5 7,5

18. Intenzív kertvárosias lakóterületek

31. § (1) A kertvárosias lakóterületi építési övezetek területén - ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - a BVKSZ 24. §-ában foglaltak közül:

a) lakóépület,

b) szálláshely-szolgáltató épület,

c) közintézmény épület (művelődési-, kulturális-, oktatási-, igazgatási-, egészségügyi- és egyházi épület),

d) irodaépület,

e) sportépítmény, valamint

f) maximum 2000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület

helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, az (1) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően:

a) vendéglátási, kiskereskedelmi,

b) irodai, szolgáltatási,

c) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

d) egészségügyi, szociális, egyházi,

e) nem zavaró hatású kézműipari és kisipari

funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások figyelembevételével, a szükséges parkolószám telken belüli biztosításával.

(3) A kertvárosi építési övezetek területén a BVKSZ 24. § (4) bekezdése szerinti önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épületen túlmenően:

a) ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület,

b) nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység

nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(4) Az övezetek területén minden 300 m2 telekterület után - ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - 1 db lakás vagy önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, de telkenként legfeljebb 4 db és épületenként legfeljebb 2db lakás vagy önálló rendeltetési egység létesíthető.

(5) *  Az építési övezetek területén új épület építése és meglévő épület-bővítés esetén az épületek utcára merőleges mélysége, közintézményi funkció esetén nem lehet több mint 25 méter, egyéb funkció esetén pedig nem lehet több 20,0 méternél. Kivételt képeznek az 50 méter és annál nagyobb mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 30 méter.

(6) Az övezetben a kialakítható legnagyobb telekméret - ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - a kialakítható legkisebb telek területének 2,5-szerese lehet.

(7) Az építési övezetben eltérő rendelkezés hiányában, lakástól eltérő rendeltetésű egység kialakítása csak előkertből megközelítetten történhet.

(8) Az építési övezetek területén kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) *  utcai kerítést kialakult területen az egységes utcaképi megjelenés érdekében - fotókkal és műleírással igazolhatóan - az utcára jellemző anyagú és arányú, nem tömör kialakítással, legfeljebb 1,80 m magassággal,

b) az utcai kerítésen legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 3,0 m szélességű, vagy 1 db legfeljebb 4,0 méter szélességű gépkocsi behajtást biztosító kapu, és legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 1,5 m szélességű személykapu létesíthető,

c) hátsó és oldalsó telekhatáron tömör kerítés a szomszéd jogokra tekintettel nem létesíthető, kivéve a szomszédjogok védelme esetét, amikor környezetvédelmi okokból ez indokolt. Ebben az esetben hátsó és oldalsó telekhatáron a tömör kerítés legfeljebb 2,5 m magasságú lehet. A 2,0 m-nél magasabb tömör kerítés alapterülete a telek beépítettségébe beszámítandó.

(9) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb 1 db, 2,2 m építménymagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete 3, vagy annál kevesebb lakás esetén legfeljebb 1,5 m2, 4, vagy annál több lakás esetén az alapterület 0,5 m2/lakás lehet.

(10) Az építési övezetek területén, az épületen belül, lakásonként legalább 2m2 alapterületű szerszám-, szánkó tárolót kell kialakítani a garázson túlmenően. A tároló a garázzsal közösen is kialakítható.

(11) Az övezet kialakult beépítésű területein

a) az új épületek a szűkebb környezet karakteréhez illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával létesíthetők. Anyaghasználatoknál, homlokzati színválasztásnál is a meglévő építészeti értékekhez kell igazodni.

b) a meglévő épületek felújítása, bővítése, illetve rekonstrukciója esetén a meglévő értékeket át kell menteni.

c) *  ha a meglévő épület elhelyezkedése az építménymagasságból következő oldalkertnél kisebb értéket biztosít, átépítése, bővítése csak az előírásoknak megfelelően történhet - pl. az oldalkertbe nyúló épületrész csak felújítható - oly módon, hogy az átépítés utáni állapot egységes kompozíciót mutasson.

d) *  foghíjtelken, ha a szomszédos épület korlátozza a tervezett épület építési határvonalon történő elhelyezését, a szomszédos épületek közötti telepítési távolság a kötelező védőtávolság - tűztávolság - mértékéig csökkenthető.

e) * 

f) Bővítéssel vagy megosztással keletkező új lakást megközelíteni, csak belső lépcsőházból vagy zárt légterű külső lépcsőházból lehet.

(12) Az övezetben eltérő rendelkezés hiányában, új épület építése esetén az előírt gépjármű férőhely legalább 50%-át főépületen belül kell biztosítani.

(13) Az övezetben, telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba.

(14) Az övezetben, telken belüli három, vagy annál kevesebb gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület víz- és légáteresztő burkolattal is létesíthető.

(15) Az övezet területén új épületet elhelyezni, rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembevételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén.

(16) GSM torony alapozása L4 építési övezetekbe sorolt lakóterületen -Szabályozási Terv rendelkezése hiányában - nem helyezhető el.

(17) Az L4-XVII-10 és L4-XVII-19 jelű építési övezet alapintézményi funkciókkal vegyes hasznosítású területén a lakás céljára történő hasznosítás beépítési paraméterei - a legkisebb telekterület kivételével - nem haladhatják meg az L4-XVII-03 jelű építési övezet paramétereit.

(18) *  Az L4-XVII jelű építési övezetek területén a tömbbelsők zöldfelületként történő egybentartása érdekében

a) a hátsókert átlagos mérete:

- 50 méter átlagos telekmélységig átlag 10 méter,

- 50 méter, illetve annál nagyobb átlagos telekmélység esetén átlag 15 méter;

b) fekvőtelek és fekvő jellegű saroktelek ez alól kivételt képez.

(19) *  L4-XVII jelű építési övezetek területén az épületnek legalább 40%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia. Amennyiben az ingatlan utcai és oldalsó telekhatárai nem merőlegesek egymásra, úgy az épület egyik sarkát az előkert által meghatározott építési határvonalra állítva, az utcai homlokzati felület határvonalra vetített vetületének legalább 40%-a kerüljön az építési határvonalra. Ezen előírás a tömbbelsőben elhelyezendő második fő rendeltetésű épületre nem vonatkozik.

Az L4-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

32. § (1) L4-XVII-00 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek Szabályozási Terv alapján beépíthető területe.

b) Az övezet területén a BVKSZ-ben meghatározott építmények Szabályozási Terv alapján helyezhetők el.

(2) L4-XVII-01 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, jellemzően alacsony sűrűségű, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén az egy lakóépületben elhelyezhető lakások száma az 500 m2 -t meg nem haladó méretű telken 1. Az 500 m2 -t meghaladó méretű telken annyi, hogy minden lakásra, illetve önálló rendeltetési egységre legalább 300 m2 telekterület jusson, de legfeljebb 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység lehet. 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység elhelyezése esetén épületenként legfeljebb 2 lakás, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(3) L4-XVII-02 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, jellemzően alacsony sűrűségű, oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A telken legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el. Az épületben 3 rendeltetési egység létesíthető az övezeti előírás 31. § (4) pont figyelembevételével.

(4) L4-XVII-03 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult, átlagos sűrűségű, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén az egy lakóépületben elhelyezhető lakások száma az 500 m2 -t meg nem haladó méretű telken 1. Az 500 m2 -t meghaladó méretű telken annyi, hogy minden lakásra, illetve önálló rendeltetési egységre legalább 300 m2 telekterület jusson, de legfeljebb 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység lehet. 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység elhelyezése esetén épületenként legfeljebb 2 lakás, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(5) L4-XVII-04 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult kistelkes, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén az egy lakóépületben elhelyezhető lakások száma az 500 m2 -t meg nem haladó méretű telken 1. Az 500 m2 -t meghaladó méretű telken annyi, hogy minden lakásra, illetve önálló rendeltetési egységre legalább 300 m2 telekterület jusson, de legfeljebb 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység lehet. 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység elhelyezése esetén épületenként legfeljebb 2 lakás, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(6) L4-XVII-05 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult, ikres beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A telken legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el. Az épületben 3 rendeltetési egység létesíthető az övezeti előírás 31. § (4) pont figyelembevételével.

(7) L4-XVII-06 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult kistelkes, oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A telken legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el. Az épületben 3 rendeltetési egység létesíthető az övezeti előírás 31. § (4) pont figyelembevételével.

(8) L4-XVII-07 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, hagyományosan fésűs beépítésű, oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetek területén legfeljebb 2 lakásos lakóépület helyezhető el.

(9) L4-XVII-08 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult, átlagosnál sűrűbb beépítésű, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A telken legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el. Az épületben 3 rendeltetési egység létesíthető az övezeti előírás 31. § (4) pont figyelembevételével.

(10) L4-XVII-09 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, csoportházas beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

(11) L4-XVII-10 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, alapintézményi funkciókkal vegyes, nagytelkes, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó-, iroda-, közintézmény-, valamint sport funkciójú épület helyezhető el.

c) Az építési övezetben önálló, kiegészítő-épületként: járműtároló, a megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, vagy műterem helyezhető el.

d) A kialakítható telekterületnek nincs felső korlátja.

(12) L4-XVII-11 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló, vagy ikres beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén nagy szállítási forgalommal üzemelő építmény, valamint üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

c) A telkek be nem épített részének legalább 2/3-át növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani. Az utcavonalak mentén a telekhatárok mellett, ahol erre hely van, háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni.

(13) L4-XVII-12 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A lakófunkció mellett az épületen belül kiskereskedelmi funkció is megengedhető, de bruttó szintterülete nem lehet nagyobb a beépített bruttó szintterület 1/3-ánál. A lakófunkciót kiegészítő, illetve kiszolgáló funkciók javasoltan (háztartással kapcsolatos tároló, barkácsműhely, műterem, járműtároló) a fő rendeltetést szolgáló épülettel egy tömegben helyezendők el.

c) A Helikopter út mentén önálló lakóépület nem helyezhető el. Lakófunkció csak kereskedelmi-szolgáltató funkcióval vegyesen alakítható ki.

d) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,20 m, áttört kialakítású lehet. Kivéve a Helikopter utca mentén fekvő telkek, ahol tömör kerítés építése is megengedett.

e) * 

f) A Szabályozási Terven jelölt „szennyvízátemelő építésére fenntartott terület”-en a szennyvízátemelő mérnöki létesítményén kívül más építmény, épület elhelyezése nem megengedett. A szennyvízátemelő elhelyezésére kialakított telket kerítéssel körbe kell keríteni.

g) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni.

(14) L4-XVII-13 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A Helikopter út menti telkek esetében a fő rendeltetés az alapintézményi ellátást szolgáló kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás. Ezek bttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m2-t

c) Lakófunkció csak a b) pontban meghatározott alapintézményi funkcióval vegyesen engedhető meg. Amennyiben az alapintézmény bruttó szintterülete nem haladja meg a beépített bruttó szintterület 2/3-át, (intézményi dominancia) a beépítésre vonatkozó engedményes határértékek nem alkalmazhatók. Azaz a megengedett legnagyobb beépítés mértéke 25%, a megengedett legnagyobb szintterületi mutató 0,7 m2/m2 lehet.

d) A Helikopter út menti ingatlanok kivételével - a felszíni parkolóhelyek fásítottan létesítendők, minimum 3 parkolóhelyenként egy-egy lombos fa telepítésével

(15) L4-XVII-14 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A 800 m2-nél kisebb területű telken legfeljebb 1 db fő rendeltetésű épület, és 1 db járműtároló, vagy háztartási tároló épület, a 800 m2-nél nagyobb területű telken legfeljebb 800 m2-ként 1 db fő rendeltetésű épület, és 1 db járműtároló, vagy háztartási tároló épület helyezhető el.

c) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni.

d) Az 500 m2-t meghaladó mértékű beépítéseket tagolt épülettömeggel kell megvalósítani.

(16) L4-XVII-15 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló, vagy ikres beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az övezetben megengedett főrendeltetés mellett kiegészítő épületként járműtároló, vagy műterem építhető.

c) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni.

d) Az 500 m2-t meghaladó mértékű beépítéseket tagolt épülettömeggel kell megvalósítani.

e) Transzformátor létesítése céljából önálló telek alakítható, amely méretében eltérhet az övezeti előírás értékeitől.

(17) L4-XVII-16 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló mód szerint beépített, vagy beépíthető, kisipari funkcióval vegyes területe.

b) Az építési övezet területén lakóépület, vagy védőtávolságot nem igénylő kisipari funkciók helyezhetők el.

c) Az övezetben megengedett főrendeltetés mellett kiegészítő épületként járműtároló, vagy műterem építhető.

d) Az 500 m2-t meghaladó mértékű beépítéseket tagolt épülettömeggel kell megvalósítani.

e) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni.

f) Transzformátor létesítése céljából önálló telek alakítható, amely méretében eltérhet az övezeti előírás értékeitől.

(18) L4-XVII-17 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A Tarcsai út mentén az előkert legkisebb mérete 12,00 m. Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén attól el lehet térni, de a meglévő előkert-méret ez esetben sem csökkenthető.

(19) L4-XVII-18 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az övezet területén a Szabályozási Terven feltüntetett számú lakás helyezhető el.

c) Gépkocsi tároló kizárólag épületen belül helyezhető el. A garázsok elhelyezését új beépítés esetén a főrendeltetésű épületekkel egybeépítve kell kialakítani, garázsépületet a területen önállóan elhelyezni nem lehet.

d) Az övezet területén az épületeket építészetileg egységesen kell kialakítani. Mellékrendeltetésű építmény nem helyezhető el.

e) A telekterület be nem épített részének legalább 1/2 -ét -növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani.

(20) L4-XVII-19 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az egyéb, alapintézményi funkciókkal vegyes, intenzív kertvárosias terület részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

(21) L4-XVII-20 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe, ahol a terepszint alatti beépítés nem megengedett.

b) Az építési övezet területén főrendeltetésű épületként kizárólag lakóépület helyezhető el.

c) A lakóépületben kiegészítő funkcióként elhelyezhető iroda, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás is, a beépített bruttó szintterület legfeljebb 50%-ában. A kiegészítő funkciók bruttó szintterülete (iroda kivételével) legfeljebb 500 m2 lehet.

d) A lakóépület mellett legfeljebb 1 db, önálló, kiegészítő-épület helyezhető el, melynek funkciója: járműtároló, háztartással, vagy a megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, vagy műterem lehet.

e) Az építési övezet területén terepszint alatti építmény nem alakítható ki.

f) Az övezetben megengedett melléképítmények közül zászlótartóoszlop, antennaoszlop nem helyezhető el. Az előkertekben kizárólag a közmű becsatlakozás építménye és kerítéssel egybeépített vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el. Meglévő csapadékszikkasztó műtárgy felszínét aktív zöldfelületként kell kialakítani.

g) Új épület esetén lakásonként 1 db-, 100 m2 bruttó beépített szintterületnél nagyobb lakás esetén 2 db gépjárműtároló helyet kell biztosítani.

h) A hátsókert legkisebb mérete: 10 m.

i) Az építési övezet területén cím-, és névtábla az épület homlokzatán, vagy kerítésen helyezhető el, legfeljebb A/1 ívméret nagyságban.

j) Az építési övezet területén nem végezhető mezőgazdasági- (kivéve növénytermelés, kertészet), vadgazdálkodási-, élelmiszer és italgyártás, fafeldolgozás (kivéve parafa), fémfeldolgozási termék, közúti és egyéb jármű és bútorgyártás, jármű-, üzemanyag kereskedelmi, valamint nagykereskedelmi tevékenység.

k) A területen nyúlványos telek nem alakítható ki.

(22) L4-XVII-21 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető, kisipari funkciókkal vegyes területe, ahol a terepszint alatti beépítés nem megengedett.

b) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó-, iroda- közintézmény-, 2000 m2-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelemi-, szolgáltató-, vendéglátó-, sport-, valamint kisipari funkciójú épület helyezhető el.

c) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül legfeljebb 1 db, önálló, kiegészítő-épület helyezhető el, melynek funkciója: járműtároló, háztartással, vagy a megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, vagy műterem lehet.

d) Az építési övezet területén terepszint alatti építmény nem alakítható ki.

e) Az övezetben megengedett melléképítmények közül zászlótartóoszlop, antennaoszlop nem helyezhető el. Az előkertekben kizárólag a közmű becsatlakozás építménye és kerítéssel egybeépített vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el. Meglévő csapadékszikkasztó műtárgy felszínét aktív zöldfelületként kell kialakítani.

f) Új épület esetén lakásonként 1 db-, 100 m2 bruttó beépített szintterületnél nagyobb lakás esetén 2 db gépjárműtároló helyet kell biztosítani.

g) Az építési övezet területén cím-, és névtábla az épület homlokzatán, vagy kerítésen helyezhető el, legfeljebb A/1 ívméret nagyságban.

h) Az építési övezet területén nem végezhető mezőgazdasági- (kivéve növénytermelés, kertészet), vadgazdálkodási-, élelmiszer és italgyártás, fafeldolgozás (kivéve parafa), fémfeldolgozási termék, közúti és egyéb jármű és bútorgyártás, jármű-, üzemanyag kereskedelmi, valamint nagykereskedelmi tevékenység.

i) A területen nyúlványos telek nem alakítható ki.

(23) L4-XVII-22 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén az egy lakóépületben elhelyezhető lakások száma az 500 m2 -t meg nem haladó méretű telken 1. Az 500 m2 -t meghaladó méretű telken annyi, hogy minden lakásra, illetve önálló rendeltetési egységre legalább 300 m2 telekterület jusson, de legfeljebb 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység lehet. 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység elhelyezése esetén épületenként legfeljebb 2 lakás, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

c) Kizárólag lakóépület és a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú szálláshely-szolgáltató épület, valamint az azokat kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el.

d) A hátsókert mérete 7,5m.

e) Az építési övezetben, a meglévő - nem lakófunkciójú épület - átépítése, bővítése, felújítása esetén; illetve új - nem csak lakófunkciót tartalmazó - épület építése esetén az előírt parkolók min. felét (de legalább 1 darabot) a 137373/4 hrsz.-ú közterülettel határos előkertben, a meglévő burkolathoz csatlakoztatott módon, azzal egységes kialakítással kell kiépíteni.

f) Az építési övezet területén új épület építése esetén az előírt gépjármű férőhelyek felszíni parkolóban is biztosíthatók.

g) Az építési övezetben lakástól eltérő rendeltetésű egység bejáratainak kialakítása bármelyik telekhatár irányból megközelítetten történhet.

(24) L4-XVII-23 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, sorházas jellegű, zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A kialakítható legnagyobb építési telek területe: 1500 m2.

c) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó-, szálláshely szolgáltató-, közintézmény-, iroda-, sport-, valamint 500 m2-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelemi funkciójú épület helyezhető el.

d) Földszinten, közterülettel határosan lakó funkció nem alakítható ki.

e) Az építési övezet területén 1 db főrendeltetésű épület helyezhető el. A fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú önálló épület nem létesíthető.

f) Az előírt csatlakozó homlokzatmagasság a Pesti út felőli építési vonalon: 6,00 m ± 0,5 m.

g) Az épületeket a közterület felől látható homlokzatoknál magastetővel kell kialakítani, melynek irányadó hajlásszöge 40°.

h) A parkolási mérlegbe a Pesti út melletti szervizút épület előtti szakaszának közterületi parkolóhelyei nem számíthatók be.

(25) L4-XVII-24 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, sorházas jellegű, zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A kialakítható legnagyobb építési telek területe: 1500 m2.

c) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó-, szálláshely szolgáltató-, közintézmény-, iroda-, sport-, valamint 100 m2-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelemi funkciójú épület helyezhető el.

d) Az építési övezet területén 1 db főrendeltetésű épület helyezhető el. A fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú önálló épület nem létesíthető.

e) Az épületeket a közterület felől látható homlokzatoknál magastetővel kell kialakítani, melynek irányadó hajlásszöge 40°.

(26) L4-XVII-25 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, sorházas jellegű, zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A kialakítható legnagyobb építési telek területe: 1500 m2.

c) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó-, szálláshely szolgáltató-, közintézmény-, iroda-, sport-, valamint 100 m2-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelemi funkciójú épület helyezhető el. Telkenként legfeljebb 2 lakás létesíthető. A lakó funkciónak a beépített bruttó szintterület 75%-át el kell érnie. Kisipari funkció nem helyezhető el.

d) Az építési övezet területén 1 db főrendeltetésű épület helyezhető el. A fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú önálló épület nem létesíthető.

e) A fő rendeltetésű épülettel egy tömegben az alábbi kiegészítő, kiszolgáló funkciók helyezhetők el: járműtároló, háztartással kapcsolatos barkácsműhely, nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló építmény (pl.: tüzelőanyag, szerszámkamra és más tároló), műterem, kazánház. Barkácsműhely az alábbi feltételekkel helyezhető el: zárt, megfelelően szigetelt, a környezetet nem zavarja.

f) Az épület homlokvonalának legalább 2/3-át az előkerti építési határvonalon kell kialakítani.

g) Az épületek a közterület felől látható homlokzatait magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge a Berky Lili utcában 45°, a Czimra Gyula utcában 40° , az utcával párhuzamos tetőgerinccel.

(27) L4-XVII-26 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A kialakítható legnagyobb építési telek területe: 5000 m2.

c) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó-, szálláshely szolgáltató-, közintézmény-, iroda-, sport-, valamint 100 m2-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelemi funkciójú épület helyezhető el.

d) Az építési övezet területén 1 db főrendeltetésű épület helyezhető el. A fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú önálló épület nem létesíthető.

(28) L4-XVII-27 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A kialakítható legnagyobb építési telek területe: 5000 m2.

c) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó-, szálláshely szolgáltató-, közintézmény-, iroda-, sport-, valamint 100 m2-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelemi funkciójú épület helyezhető el.

d) Az építési övezet területén 1 db főrendeltetésű épület helyezhető el. A fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú önálló épület nem létesíthető.

(29) L4-XVII-28 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó- és szálláshely szolgáltató funkciójú épület helyezhető el.

c) A fő rendeltetés mellett - az épületen belül - kiskereskedelmi funkció is megengedett, de bruttó szintterülete nem lehet nagyobb a beépített bruttó szintterület 1/3-ánál. A lakófunkciót kiszolgáló kiegészítő funkciójú önálló épületként elhelyezhető: háztartással kapcsolatos tároló épület - kivéve gépjárműtároló, barkácsműhely, műterem, valamint állattartás célját szolgáló épület a vonatkozó jogszabályok szerint.

d) A jogszabályban előírt számú járműtárolót a fő rendeltetés szerinti épületen belül kell elhelyezni.

e) Magánút kialakítására az építési övezetek részletes szabályozási előírásaiban foglaltak nem vonatkoznak. A kialakítható magánút legkisebb szélessége: 6,0 m.

f) Közterületi telekhatáron a kerítés megengedett legnagyobb magassága 2,20 m, melynek illeszkedni kell a telken lévő épületek építészeti kialakításához illetve a környezet hagyományos arculatához. Tömör kerítés nem építhető.

(30) L4-XVII-29 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó-, szálláshely szolgáltató-, közintézmény-, iroda-, egyházi-, szociális-, és 500 m2-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelemi funkciójú épület helyezhető el.

c) A fő rendeltetésű lakóépület mellett - az épületen belül - kiskereskedelmi funkció is megengedett, de bruttó szintterülete nem lehet nagyobb a beépített bruttó szintterület 1/3-ánál. A fő rendeltetés szerinti épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként elhelyezhető: háztartással kapcsolatos tároló épület - kivéve gépjárműtároló, barkácsműhely, műterem, valamint állattartás célját szolgáló épület a vonatkozó jogszabályok szerint.

d) A jogszabályban előírt számú járműtárolót a fő rendeltetés szerinti épületen belül kell elhelyezni.

e) Magánút kialakítására az építési övezetek részletes szabályozási előírásaiban foglaltak nem vonatkoznak. A kialakítható magánút legkisebb szélessége: 6,0 m.

f) Közterületi telekhatáron a kerítés megengedett legnagyobb magassága 2,20 m, melynek illeszkedni kell a telken lévő épületek építészeti kialakításához illetve a környezet hagyományos arculatához. Tömör kerítés nem építhető.

(31) L4-XVII-30 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó-, szálláshely szolgáltató-, közintézmény-, iroda-, és 250 m2-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelemi funkciójú épület helyezhető el.

c) A fő rendeltetésű lakóépület mellett - az épületen belül - kiskereskedelmi funkció is megengedett, de bruttó szintterülete nem lehet nagyobb a beépített bruttó szintterület 1/3-ánál. A fő rendeltetés szerinti épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként elhelyezhető: háztartással kapcsolatos tároló épület - kivéve gépjárműtároló, barkácsműhely, műterem, valamint állattartás célját szolgáló épület a vonatkozó jogszabályok szerint.

d) A jogszabályban előírt számú járműtárolót a fő rendeltetés szerinti épületen belül kell elhelyezni.

e) Magánút kialakítására az építési övezetek részletes szabályozási előírásaiban foglaltak nem vonatkoznak. A kialakítható magánút legkisebb szélessége: 6,0 m.

f) Közterületi telekhatáron a kerítés megengedett legnagyobb magassága 2,20 m, melynek illeszkedni kell a telken lévő épületek építészeti kialakításához illetve a környezet hagyományos arculatához. Tömör kerítés nem építhető.

(32) L4-XVII-31 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, sorházas jellegű, zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe, ahol a terepszint alatti beépítés nem megengedett.

b) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó funkciójú épület helyezhető el. A fő rendeltetés szerinti épületen kívül azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületek nem helyezhetők el. Az építési övezet területén állattartást szolgáló épület nem helyezhető el.

c) A sorházas jelleggel beépíthető telkeken legfeljebb földszint + emelet + tetőtér szintszámú épület építhető.

d) Magánút kialakítására az építési övezetek részletes szabályozási előírásaiban foglaltak nem vonatkoznak. A kialakítható magánút legkisebb szélessége: 6,0 m.

e) Közterületi telekhatáron a kerítés megengedett legnagyobb magassága 2,20 m, melynek illeszkedni kell a telken lévő épületek építészeti kialakításához illetve a környezet hagyományos arculatához. Tömör kerítés nem építhető.

(33) L4-XVII-32 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetekben az építési helyen belül háztartással kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, és műterem is elhelyezhető.

c) A kerítés kialakítása áttört (átlátható) megoldással, legfeljebb 60 cm magas lábazattal készülhet. Tömör, át nem látható kerítés nem létesíthető.

d) Az építési övezet területén a BVKSZ előírásai szerinti építmények helyezhetők el, kivéve parkolóház.

(34) L4-XVII-33 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, csoportházas beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) *  Az övezetben telkenként legfeljebb 1 épület és legfeljebb 6 lakás, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el a minimum 300 m2 telek / rendeltetési egység előírás betartásával. A gépjárműveket épületen belül kell elhelyezni.

c) Az építési övezetben fő rendeltetést kiszolgáló építményt létesíteni csak a főépülettel azonos épülettömegben lehet.

d) A kerítés kialakítása áttört (átlátható) megoldással, legfeljebb 60 cm magas lábazattal készülhet. Tömör, át nem látható kerítés nem létesíthető.

e) Az építési övezet területén a BVKSZ előírásai szerinti építmények helyezhetők el, kivéve parkolóház.

(35) L4-XVII-34 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetekben az építési helyen belül háztartással kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, és műterem is elhelyezhető.

c) A kerítés kialakítása áttört (átlátható) megoldással, legfeljebb 60 cm magas lábazattal készülhet. Tömör, át nem látható kerítés nem létesíthető.

d) Az építési övezet területén a BVKSZ előírásai szerinti építmények helyezhetők el, kivéve parkolóház.

(36) L4-XVII-35 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A területen kerítés - átlátható módon - a szabályozott telekhatárvonalon létesíthető, a területen tömör kerítés nem építhető

c) A telkek be nem épített részének legalább 2/3-át növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani. Az utcavonalak mentén a telekhatárok mellett, ahol erre hely van, háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni.

(37) L4-XVII-36 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A 400 m2-nél kisebb területű telken legfeljebb 1 db lakás, a 400 m2-nél nagyobb területű telken legfeljebb 2 db lakás helyezhető el.

c) Az építési övezet területén főrendeltetésként lakóépület, a fő rendeltetést kiszolgáló egyéb épület, vagy 2000 m2-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelemi célú épület építhető.

(38) L4-XVII-37 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A lakófunkciót kiegészítő, vagy kiszolgáló funkció - háztartással kapcsolatos tároló, barkácsműhely, műterem, járműtároló) a fő rendeltetésű épülettel csak egy tömegben helyezhető el.

c) Egy építési telken legfeljebb 6 db lakás létesíthető.

d) A lakófunkció mellett az épületen belül kiskereskedelmi funkció is megengedhető, de bruttó szintterülete nem lehet nagyobb a beépített bruttó szintterület 1/3-ánál

e) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,20 m, áttört kialakítású lehet.

f) Az épületek kizárólag magastetős kialakítással létesíthetők.

g) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni.

h) A tetők fedésénél javasolt a pikkelyszerű tetőfedő anyagok alkalmazása (cserép vagy palafedés)

(39) L4-XVII-38 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, csoportházas beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Fő rendeltetés lakófunkció

c) Önálló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló telkeket kell kialakítani ahol feltétel az egymástól független épületszerkezet és közműellátás biztosítása

d) Egy telken belül egy fő rendeltetésű épület helyezhető el

b) A lakófunkciót kiegészítő, vagy kiszolgáló funkció - háztartással kapcsolatos tároló, barkácsműhely, műterem, járműtároló) a fő rendeltetésű épülettel csak egy tömegben helyezhető el.

c) Egy építési telken legfeljebb 2 db lakás létesíthető.

d) A lakófunkció mellett az épület földszinti, utcahomlokzati részén legfeljebb 200 m2- bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkció is megengedett.

e) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,20 m, áttört kialakítású lehet.

f) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni.

(40) L4-XVII-39 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe, környezetileg fokozottan érzékeny területen, ahol a terepszint alatti beépítés nem megengedett.

b) Az építési övezet teljes közművesítéssel kialakított szabadon álló beépítési módú telkein legfeljebb 2 lakásos épület helyezhető el. A területen terepszint alatti építmény, pince nem létesíthető.

c) Az építési övezet területén sportépítmény, kiskereskedelmi épület, valamint sorgarázs nem helyezhető el. Kézműipari és kisipari funkció még kiegészítő funkcióként sem helyezhető el.

d) Az építési övezet területén, a földszinten gépjárműtároló, valamint terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el.

e) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény elhelyezhető.

f) *  Mobil árusítóhelyek működtetése nem megengedett.

g) A továbbtervezés során a talaj- és talajvízviszonyok tisztázása érdekében talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni.

h) Az építési övezet telkein a telkek zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy, vagy közepes lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

i) *  A Fűzkút-forrás védőterülete a kút körüli, a Szabályozási Terven jelölt 35m sugarú terület. A védőterületen belül épület nem helyezhető el. A forrás körüli 10m sugarú területen belül a gyepes felületet meg kell tartani, ott intenzív kerthasználat (díszkert, veteményes stb.) nem folytatható. A forrás vizét elvezető nyílt árok gyepes rézsűfelületekkel, vagy szárazon rakott terméskő burkolattal alakítható ki. A természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonosok érdekeinek védelme céljából a Fűzkút-forrás foglalása és vízelvezető árkának az illetékes hatóságok engedélyeiben foglaltaknak megfelelő, a befogadóig tartó összefüggő, teljes megépítésének hiányában, a 128022/5, 128044 hrsz. telkek, valamint a felsorolt telkek területéből telekalakítás során kialakuló telkek nem építhetők be.

j) A vezetéki szolgalom céljára kijelölt sávon belül a nyílt árok Ny-i oldalán min. 1 m széles, a K-i oldalán min. 3m széles gyepes sáv alakítandó ki az árok karbantartása céljára.

(41) L4-XVII-40 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe, környezetileg érzékeny területen, ahol a terepszint alatti beépítés nem megengedett.

b) Az építési övezet teljes közművesítéssel kialakított szabadon álló beépítési módú telkein legfeljebb 2 lakásos épület helyezhető el. A területen terepszint alatti építmény, pince nem létesíthető.

c) Az építési övezet területén sportépítmény, kiskereskedelmi épület, valamint sorgarázs nem helyezhető el. Kézműipari és kisipari funkciójú épület még kiegészítő funkcióként sem helyezhető el.

d) Az építési övezet területén, a földszinten gépjárműtároló, valamint terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el.

e) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény elhelyezhető.

f) *  Mobil árusítóhelyek működtetése nem megengedett.

g) *  A talajvízviszonyok tisztázása érdekében talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni.

h) Az építési övezet telkein a telkek zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy, vagy közepes lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(42) L4-XVII-41 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, ikres beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe, környezetileg érzékeny területen.

b) Az építési övezet teljes közművesítéssel kialakított szabadon álló beépítési módú telkein legfeljebb 2 lakásos épület helyezhető el.

c) Az építési övezet területén sportépítmény, kiskereskedelmi épület, valamint sorgarázs nem helyezhető el. Kézműipari és kisipari funkciójú épület még kiegészítő funkcióként sem helyezhető el.

d) Az építési övezet területén, a földszinten gépjárműtároló, valamint terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el.

e) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény elhelyezhető.

f) *  Mobil árusítóhelyek működtetése nem megengedett.

g) Az építési övezet telkein a telkek zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy, vagy közepes lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(43) L4-XVII-42 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe, környezetileg érzékeny területen, ahol a terepszint alatti beépítés nem megengedett.

b) Az építési övezet teljes közművesítéssel kialakított szabadon álló beépítési módú telkein legfeljebb 2 lakásos épület helyezhető el. A területen terepszint alatti építmény, pince nem létesíthető.

c) Az építési övezet területén sportépítmény, kiskereskedelmi épület, valamint sorgarázs nem helyezhető el. Kézműipari és kisipari funkciójú épület még kiegészítő funkcióként sem helyezhető el.

d) Az építési övezet területén, a földszinten gépjárműtároló, valamint a terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el.

e) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény elhelyezhető.

f) *  Mobil árusítóhelyek működtetése nem megengedett.

g) Az építési övezet telkein a telkek zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy, vagy közepes lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(44) L4-XVII-43 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben a telek minden 300 m2-e után 1 lakás helyezhető el.

c) Az építési övezet területén elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 400 m2-t.

d) A fő rendeltetést kiszolgáló, ill. kiegészítő funkciók közül különálló épületben csak a gépjárműtároló helyezhető el, melynek bruttó alapterülete maximum 50 m2 lehet.

f) Az építési övezet területén legfeljebb 1,8 m magas, minimum 60%-ban áttört kerítés létesíthető.

(45) L4-XVII-44 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az övezetben lévő telkeken lakó funkció, legalább az épület szintterületének 50%-án helyezhető el. Iroda, legfeljebb az épület szintterületének 50%-án helyezhető el. Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás legfeljebb az épület szintterületének 50%-án, helyezhető el, de egy telken legfeljebb 500 m2 lehet.

c) Az építési övezetben új épület kialakítása esetén minden 300 m² telekterületre 1 db lakás, de épületenként legfeljebb 3 lakás helyezhető el.

d) Az építési övezetben a fő funkción kívül legfeljebb 1 db a lakófunkciót kiegészítő járműtároló, háztartással, illetve megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, műterem helyezhető el. E funkcióktól használati mód változása esetén sem lehet eltérni.

e) Az épületek kizárólag magastetős kialakítással létesíthetők.

f) A tetők fedésénél javasolt a pikkelyszerű tetőfedő anyagok alkalmazása (cserép vagy palafedés).

(46) L4-XVII-45 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe, ahol a terepszint alatti beépítés nem megengedett.

b) Az építési övezetben lakófunkció és azt kiszolgáló építmény, valamint közmű építmények helyezhetők el.

(47) L4-XVII-46 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe, ahol a terepszint alatti beépítés nem megengedett.

b) A területen kerítés - átlátható módon - a szabályozott telekhatárvonalon létesíthető, a területen tömör kerítés nem építhető.

c) A telkek be nem épített részének legalább 2/3-át növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani. Az utcavonalak mentén a telekhatárok mellett, ahol erre hely van, háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni.

d) Az építési övezet telkein legfeljebb 2 lakásos épület helyezhető el.

e) *  Az épület utcára merőleges mélysége nem lehet nagyobb 18 méternél.

(48) L4-XVII-47 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén nagy szállítási forgalommal üzemelő építmény és üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

c) Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén bármely, az épület tömegének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetébe.

d) A területen kerítés a szabályozott telekhatárvonalon létesíthető, lábazattal, átlátható módon történő kialakítással.

e) A telkek be nem épített részének legalább 2/3-át növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani.

33. § Az L4-XVII jelű építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

2. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
L4-XVII-00 SZ 20 000 - 0 10 0,1 90 3,0 4,5
L4-XVII-01 SZ 800 16 (18) 35 25 0,40 60 - 6,0
L4-XVII-02 O 800 16 (18) 35 25 0,40 60 - 6,0
L4-XVII-03 SZ 600 16 (18) 35 25 0,60 60 - 6,0
L4-XVII-04 SZ 600 16 (18) 35 25 0,45 60 - 6,0
L4-XVII-05 I 400 - 35 30 0,60 60 - 6,0
L4-XVII-06 O 600 11 (13) 35 25 0,60 60 - 6,0
L4-XVII-07 O 500 10 35 25 0,35 60 - 4,5
L4-XVII-08 SZ 500 - 35 30 0,60 60 - 6,0
L4-XVII-09 CS 400 - 35 30 0,60 60 - 6,0
L4-XVII-10 SZ 2000 - 50 50 1,0 40 - 10,5
L4-XVII-11 V 600 - 25 25 0,50 60 - 6,0
L4-XVII-12 SZ 800 - 25 25 0,7 50 - 7,5
L4-XVII-13 SZ 2000 - 40 40 1,0 50 - 7,5
L4-XVII-14 SZ 800 - 25 25 0,7 50 - 7,5
L4-XVII-15 SZ 800 14,5 (16,5) 25 25 0,7 50 - 6; 7,5*
I 400 10 (12)
L4-XVII-16 SZ 800 - 25 25 0,7 50 - 7,5
L4-XVII-17 SZ 800 - 40; 30** 25 0,7 50 - 7,5
L4-XVII-18 SZ 1200 - 25 25 0,7 50 4,5 7,5
L4-XVII-19 SZ 2000 - 40 40 1,0 50 - 10,5
L4-XVII-20 SZ 800 16 (18) 0 25 0,7 50 - 6,5
L4-XVII-21 SZ 2000 25 0 25 1,0 50 - 6,5
L4-XVII-22 SZ 600 16,0 25 25 0,7 50 3,0 7,5
L4-XVII-23 Z 400 7,5 (12,5) 45 30 1,0 50 - 6
L4-XVII-24 Z 400 10 (15) 45 30 0,6 50 3,5 5
L4-XVII-25 Z 400 10 (15) 30 30 0,6 50 3 6
L4-XVII-26 SZ 800 16 (18) 35 25 0,7 60 - 7,5
L4-XVII-27 SZ 800 16 (18) 35 25 0,45 60 - 4,5
L4-XVII-28 SZ 800 - 25 25 0,7 50 - 7,5
L4-XVII-29 O 800 - 25 25 0,7 50 - 7,5
L4-XVII-30 O 400 - 35 35 0,7 50 - 7,5
L4-XVII-31 Z 400 - 0 35 1,0 50 - 7,5
L4-XVII-32 O 800 - 25 25 0,7 60 - 6
L4-XVII-33 CS 800 - 25 25 0,7 50 - 6
L4-XVII-34 SZ 800 - 25 25 0,7 60 - 6
L4-XVII-35 O 800 - 25 25 0,7 60 3 7,5
L4-XVII-36 SZ 400 - 30 30 0,7 50 3 7,5
L4-XVII-37 SZ 800 - 25 25 0,7 50 - 7,5
L4-XVII-38 CS 400 - 40 40 1,0 50 - 7,5
L4-XVII-39 SZ 800 16 0 15 0,30 70 - 5
L4-XVII-40 O 800 16 0 20 0,40 70 - 5
L4-XVII-41 I 400 11 30 30 0,70 50 - 6
L4-XVII-42 SZ 800 16 0 20 0,50 70 - 6
L4-XVII-43 Z 800 16 40 25 0,7 60 3 7,5
L4-XVII-44 SZ 800 16 (18) 35 25 0,7 60 - 7,5
L4-XVII-45 SZ 3000 16 0 10,0 0,30 80 - 6,0
L4-XVII-46 O 800 - 0 25 0,7 60 3 7,5
L4-XVII-47 *  SZ*** 800**** 14 30 25 0,6 60 - 6,5
* 16 m-nél szélesebb telek esetén
** 800 m2-t meghaladó területű telek esetén
*** ahol a telekszélesség kisebb, mint 16 m, vagy a szomszédos ingatlanok beépítése indokolja, a telkek ÉNY -i oldalán oldalhatáron álló beépítés is megengedett
**** kivételes esetben közterület kialakítása érdekében a legkisebb telekterület legfeljebb 10%-kal csökkenthető.
() saroktelek esetén

19. Laza kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület

34. § (1) A építési övezetek területén lakóépületeken kívül, szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épület (művelődési-, kulturális-, oktatási-, igazgatási-, egészségügyi épület), irodaépület és maximum 1000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület helyezhető el.

(2) Új épület építése, meglevő épület átalakítása, funkcióváltozása esetén a cég illetve hirdető táblát a homlokzattal együtt, azokkal szerves egységben kell elhelyezni.

(3) Terepszint alatti gépjármű tárolóban gáz - ill. vegyes és kettős üzemű járművek nem helyezhetők el.

(4) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

Az L5-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

35. § (1) L5-XVII-01 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a laza kertvárosi sűrűségű területek, szabadonálló, vagy ikres beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén 1000m² telekterületig 2 lakás, minden további 400m² telekterület után további 1 lakás építhető.

c) Az építési övezet területén a kereskedelmi funkció bruttó területe legfeljebb a bruttó beépíthető terület 50%-a lehet.

d) A fő rendeltetésű épületen kívül telkenként 1 db, fő funkciót kiszolgáló, kiegészítő épület helyezhető el.

e) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépkocsi parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.

f) Az Inda utca és a Forrásmajori utca felől az új beépítésekhez gépkocsi behajtó nem létesíthető, a telkek megközelítését az újonnan kiszabályozott utak felől kell biztosítani.

g) Távlati fejlesztésként Rákosliget ellátására antenna az övezet lakó funkciót tartalmazó telkein nem létesíthető.

h) Az övezet távközlési ellátására egy légkábeles hálózat építhető, több szolgáltató esetén közös használat szükséges.

(2) L5-XVII-02 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a laza kertvárosi sűrűségű területek, alapintézményi funkciókkal vegyes, szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe.

b) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépkocsi parkolóhelyet, terepszinti parkolóban, a fő rendeltetésű épület földszinti, pinceszinti teremgarázsában, vagy különállóan térszint alatti gépkocsi tárolóban kell biztosítani.

c) A fő rendeltetésű épületen kívül telkenként 1 db fő funkciót kiszolgáló, kiegészítő épület helyezhető el, földszinti járműtároló kivételével.

d) Az Inda utca és a Naplás út felől az új beépítésekhez gépkocsi behajtó nem létesíthető, a telkek megközelítését az újonnan kiszabályozott utak felől kell biztosítani.

e) Légvezetékes távközlési hálózat nem építhető.

36. § Az L5-XVII jelű építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

3. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
L5-XVII-01 SZ 1000 16 (18) 20 20 0,5 50 - 7,5
L5-XVII-02 SZ 2000 18 30 30 0,6 50 - 7,5

A zárójeles érték saroktelek esetén alkalmazható.

20. Telepszerű lakóterületek

37. § (1) Az övezetek területén a BVKSZ-ben meghatározott építmények csak Szabályozási Terv alapján helyezhetők el.

(2) Meglévő épület tetőtere beépíthető, statikai szakvélemény alapján.

L7-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

38. § (1) L7-XVII-01 jelű építési övezet

a) Az építési övezet jellemzően a jelentős közterületi zöldfelülettel rendelkező lakótelepek területe.

b) Az övezet területén lévő nem közlekedési célú közterületek felszín felett nem építhetők be. Az ilyen területen belül csak: játszókert, pihenőkert, sportkert, vagy köztér alakítható ki úgy, hogy a területen legalább 100 m2-enként egy darab nagy lombkoronájú lombos fát kell ültetni.

(2) L7-XVII-02 jelű építési övezet

a) Az építési övezet jellemzően közterületi zöldfelülettel nem rendelkező lakóparkok többlakásos lakóépületeinek elhelyezésére szolgál.

(3) L7-XVII-03 jelű építési övezet

a) Az építési övezet jellemzően a lakótelepek alapintézményi, kereskedelmi, és szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál.

(4) L7-XVII-04 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az alacsony intenzitású telepszerű lakóterületek lakóépületek elhelyezésére szolgáló területe.

b) Hulladéktartály tároló csak kerítéssel egybeépítve helyezhető el.

c) Kereskedelmi funkciók csak az épületek földszintjén helyezhetők el.

d) Az építési övezetek területén a főrendeltetés több önálló épületben is elhelyezhető.

e) Az építési övezet területén parkolóház, a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület nem helyezhető el.

f) Új építés vagy meglévő építmény bővítése esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozó és rakodóhelyeket telken belül kel biztosítani.

(5) L7-XVII-05 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az alacsony intenzitású telepszerű lakóterületek alapellátást biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló területe.

b) Hulladéktartály tároló csak kerítéssel egybeépítve helyezhető el.

c) Kereskedelmi funkciók csak az épületek földszintjén helyezhetők el.

d) Az építési övezetek területén a főrendeltetés több önálló épületben is elhelyezhető.

e) Az építési övezetben a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület is elhelyezhető, a járműtároló kivételével.

f) Új építés vagy meglévő építmény bővítése esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozó és rakodóhelyeket telken belül kel biztosítani.

(6) L7-XVII-06 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a telepszerű lakóterületek közösségi funkciójú (kereskedelmi funkció kivételével) épület elhelyezésére szolgáló területe.

b) A minimálisan beépíthető alapterület 200 m2.

c) Az építési övezet területén pavilon nem helyezhető el.

d) Az építési övezet területén egy épületegyüttes helyezhető el.

e) Az építési övezet területén 1db szolgálati lakás helyezhető el.

(7) L7-XVII-07 jelű építési övezet

a) Az építési övezet jellemzően a jelentős közterületi zöldfelülettel rendelkező lakótelepek területe.

b) Az övezet területén lévő nem közlekedési célú közterületek felszín felett nem építhetők be. Az ilyen területen belül csak: játszókert, pihenőkert, sportkert, vagy köztér alakítható ki úgy, hogy a területen legalább 100 m2-enként egy darab nagy lombkoronájú lombos fát kell ültetni.

c) Az építési övezetben új lakóépület nem helyezhető el, a meglévő lakóépületek az építménymagasságot nem növelő módon magas tetővel bővíthetők.

d) Az építési övezetben található közműlétesítmények a műszakilag indokolt átépítésükig jelen állapotukban megmaradhatnak. Az átépítés során a létesítményeket lehetőleg terepszint alatt vagy - ha az előbbi műszakilag nem megoldható - a jelenlegi kubatúrán belül földszintes, extenzív zöldtetővel fedett épületben kell elhelyezni.

39. § Az L7-XVII építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 4. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

4. számú táblázat * 

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
L7-XVII-01* SZ 2500 - 50 45 1,0 35 4,5 30
L7-XVII-02* SZ 800 - 50 35 1,0 35 - 16
L7-XVII-03* SZ 800 - 50 45 1,0 35 - 5,5
L7-XVII-04* SZ 4000 30 40 40 2,0 35 4,5 14
L7-XVII-05* SZ 8000 50 30 30 1,2 35 4,5 14
L7-XVII-06* SZ 1000 - 50 50 1,0 35 3,0 7,5
L7-XVII-07* SZ 2500 - 50 45 1,0 35 3,5 10,5
* Kivételt képeznek a kialakult úszótelkes beépítések.

VII. Fejezet

Vegyes területek övezetei

21. Városközponti területek

40. § (1) A városközponti vegyes területeken - amennyiben a részletes övezeti előírás másképpen nem rendelkezik - az építmények (épületek) rendeltetésszerű használatához létesülő parkoló kapacitás minimum 50%-át épületben, szintalatti garázsokban kell elhelyezni, kivéve, ha ennek geometriai feltételei nincsenek meg, illetve a kulturális (régészeti) örökséget veszélyeztetne.

(2) Az építési övezetek területén - amennyiben a részletes övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, magántelken, telekhatár mentén kerítés nem létesíthető. A magánterületet csak kertépítészeti eszközökkel szabad lehatárolni.

(3) * 

VK-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

41. § (1) VK-XVII-00 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a városközponti területek Szabályozási Terv alapján beépíthető területe.

b) Az övezet területén a BVKSZ-ben meghatározott építmények Szabályozási Terv alapján helyezhetők el.

(2) VK-XVII-01 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a városközponti területek kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciójú épületek elhelyezésére szolgáló területe.

b) Az építési övezetben új lakóépület nem helyezhető el, a meglévő lakóépületek sem vízszintes, sem magassági értelemben nem bővíthetők.

c) Az építési övezetben kijelölt építési helyeken kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciójú épületek helyezhetők el. Ezek tetőfelületét extenzív zöldtetőként vagy legfeljebb 50%-ban terasztetőként kell kialakítani. Az épületek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 9,00 m-t. Gépjárművel való kiszolgálásukat a mögöttes lakóutcák irányából kell megoldani, lehetőleg a d) pontban meghatározott gépkocsi tárolókon keresztül.

d) Az építési övezetben kijelölt felszínből kiemelkedő építési helyeken csak fedett gépkocsi-tárolók dombgarázsként (teremgarázs) helyezhetők el. Ezek tetőzetét intenzív (járható) zöldtetőként kell kialakítani minimum 1,0 m talajtakarással.

e) *  Az építési övezetben új épület földszintjének utcafronti vagy közhasználatra átadható terület felé néző részén legalább kereskedelmi és vendéglátó létesítmény vagy intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, kirakatportál jellegű homlokzati kialakítással.

f) Az építési övezetben a szolgáltató, vendéglátó és kiskereskedelmi létesítmények kiszolgálása, rakodása csak fedett, zárt helyen történhet a hatályos zajkibocsátási határértékeket kielégítő módon.

(3) VK-XVII-02 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a városközponti területek kereskedelmi, szolgáltató, irodai, közintézményi és egészségügyi funkciójú épületek elhelyezésére szolgáló területe.

b) *  Az építési övezetben új épület földszintjének utcafronti vagy közhasználatra átadható terület felé néző részén legalább kereskedelmi és vendéglátó létesítmény vagy intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, kirakatportál jellegű homlokzati kialakítással.

c) Az építési övezet területén lakóépület és önálló parkolóház nem helyezhető el.

d) Az építési övezetben elhelyezhető épület kiskereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 4000 m2-t.

e) Az építési övezetben a szolgáltató, vendéglátó és kiskereskedelmi létesítmények kiszolgálása, rakodása csak fedett, zárt helyen történhet a hatályos zajkibocsátási határértékeket kielégítő módon.

f) Az építési övezetben új épület elhelyezése esetén a parkolási igény 60%-át épületen belül, ill. terepszint alatt kell biztosítani, kivéve, ha ennek geometriai feltételei nincsenek meg, illetve az kulturális (régészeti) örökséget veszélyeztetne.

g) Az építési övezet területén, kerítés magántelken, telekhatár mentén létesíthető

(4) VK-XVII-03 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a városközponti területek kialakult, lakófunkcióval vegyes területe.

(5) VK-XVII-04 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a városközponti területek kialakult, lakófunkcióval vegyes területe.

b) Az építési övezetben új épület nem helyezhető el, a meglévő épületek sem vízszintes, sem magassági értelemben nem bővíthetők.

c) Az építési övezetben a szolgáltató, vendéglátó és kiskereskedelmi létesítmények kiszolgálása, rakodása csak fedett, zárt helyen történhet a hatályos zajkibocsátási határértékeket kielégítő módon.

(6) VK-XVII-05 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a városközponti területek kereskedelmi, szolgáltató, irodai, közintézményi és egészségügyi funkciójú épületek elhelyezésére szolgáló, zártsorúan beépíthető, vagy beépített területe.

b) *  Az építési övezetben új épület földszintjének utcafronti vagy közhasználatra átadható terület felé néző részén legalább kereskedelmi és vendéglátó létesítmény vagy intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, kirakatportál jellegű homlokzati kialakítással.

c) Az építési övezet területén lakóépület és önálló parkolóház nem helyezhető el.

d) Az építési övezetben a szolgáltató, vendéglátó és kiskereskedelmi létesítmények kiszolgálása, rakodása csak fedett, zárt helyen történhet a hatályos zajkibocsátási határértékeket kielégítő módon.

e) Az építési övezetben új épület elhelyezése esetén a parkolási igény 100%-át kell épületen belül, ill. terepszint alatt biztosítani.

(7) VK-XVII-06 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a városközponti területek piac, vagy vásárcsarnok elhelyezésére szolgáló területe.

b) Az építési övezetben elhelyezett épület földszintjét piac vagy vásárcsarnok céljára kell fenntartani.

c) Az építési övezetben új épület elhelyezése esetén a parkolási igény 100%-át kell épületen belül, ill. terepszint alatt biztosítani.

d) A tervezett Malomárok utca alatt a Ferihegyi út és a Kaszáló utca között az egykori Malomárkot a Rákos-patak bekötéssel együtt zárt rendszerű szelvénnyé kell átalakítani. Az építési övezetben való építkezés megkezdésének feltétele a közművek kiépítése.

e) Az építési övezetben a tetőkerteket minimum 1,0 m talajtakarással, fásítva kell kialakítani.

42. § A VK-XVII építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 5. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

5. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
VK-XVII-00 SZ 15000 - 0 10 0,1 90 3,0 4,5
VK-XVII-01 SZ 1000 20 100 80 2,0 10 6,0 7,5
VK-XVII-02 SZ 1000 20 100 60 2,0 25 7,5 12
VK-XVII-03 Z 400 13 100 50 2,0 20 4,5 12
VK-XVII-04 SZ 5000 - m* m* m* 50 m* m*
VK-XVII-05 Z 1000 20 100 80 3,5 10 7,5 14
VK-XVII-06 SZ 20000 - 90 80 4,0 10 7,5 12
* A meglévő állapot megtartandó.

22. Intézményterületek

43. § A Szabályozási Terv alátámasztó munkarészének sziluettképet vagy tömegvázlatot is tartalmaznia kell.

Az I-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

44. § (1) I-XVII-00 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek Szabályozási Terv alapján beépíthető területe.

b) Az övezet területén a BVKSZ-ben meghatározott építmények Szabályozási Terv alapján helyezhetők el.

(2) I-XVII-01 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén nem helyezhető el nagy szállítási forgalommal üzemelő építmény, valamint üzemanyagtöltő állomás.

c) *  A 121344/877 hrsz-ú telken lévő ABC épület átalakítása, bővítése esetén legfeljebb pince + földszint + tetőteres épület alakítható ki. Az épület közterületi szabályozásba nyúló része bontandó.

d) Az építési övezet területén többlakásos lakóépület is elhelyezhető. Az épület földszinti területein üzletek is kialakíthatók.

e) *  Az épületek kialakítása során az elő- és oldalkerteket növényzettel telepített kertfelületként fasorral telepítve kell kialakítani . A telkeknek a Szabályozási Terv 42-es szelvényén meghatározott megőrzendő zöldfelület részét egybefüggő módon, közös használatú, fásított zöldfelületként kell kialakítani.

f) A területen épülő parkolókat környezetét kímélő módon, fásított parkolóként kell kialakítani. Az utcai telekhatárokon lábazatos, átlátható kerítés építhető.

f) Garázsok elhelyezését az új beépítések során az épületekkel egybefüggő módon kell megoldani, garázsépületeket a területen önállóan elhelyezni nem lehet.

g) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva lehet elhelyezni.

(3) I-XVII-02 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló és zártsorú beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) * 

c) Az építési övezet területén minden 100 m2 telekterület után építhető 1 db lakás, az övezeti jellemzők keretei között.

d) Az építési övezet területén az előkertben portaépület és harangtorony elhelyezhető,

e) A területen kerítés - átlátható módon - a szabályozott telekhatárvonalon létesíthető, a területen tömör kerítés nem építhető.

f) * 

(4) I-XVII-03 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek ifjúsági, oktatási, egészségügyi és közigazgatási létesítmények elhelyezésére szolgáló területe.

b) Az építési övezet területén nem helyezhető el lakóépület, önálló parkolóház és kereskedelmi célú épület.

c) Az építési övezetben az új építmények (épületek) rendeltetésszerű használatához létesülő parkolókapacitás 50%-át épületben, szintalatti garázsokban kell elhelyezni.

(5) I-XVII-04 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai, valamint kereskedelmi célú épületek, építmények helyezhetők el.

c) Térszín alatti beépítés csak építési helyen belül engedélyezhető.

d) Az építési övezetben törekedni kell a szomszédos lakóépületek homlokzat architektúrájával harmonizáló kialakításra, anyaghasználatra.

(6) I-XVII-05 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

c) A területen önálló terepszint alatti építményként csak gépjárműtároló helyezhető el.

d) * 

(7) I-XVII-06 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, zártsorú beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén lakóépület nem helyezhető el. A vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül lakás nem létesíthető, egyéb építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

c) A területen önálló terepszint alatti építményként csak gépjárműtároló helyezhető el.

d) A jogszabályban meghatározott számú gépjárművet elsősorban telken belül kell elhelyezni, de a parkolómérlegbe a Hajdúcsárda utcában elhelyezhető parkolóhelyek is beszámíthatók.

e) A Szabályozási Terven jelölt előkert és az építési vonal közötti területen: kerti építmény, nyitott fedett terasz, védőtető helyezhető el, melynek vetületi területe a beépítés mértékébe beszámítandó. Elhelyezhető továbbá a BVKSZ 36. § (5) bek. c.f.i.j. pontjában meghatározott melléképítmények.

f) A területen biztosítani kell a hátsókertek közterület felőli, gépjárművel történő megközelítését (áthajtó, hézagosan zártsorú beépítés).

g) * 

(8) I-XVII-07 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén nem helyezhető el: nagy szállítási forgalommal üzemelő építmény, üzemanyagtöltő állomás, italbolt.

c) A meglévő épület megtartása esetén az épület alaprajzi mérete nem növelhető, de a tetőtér beépíthető. Új épület építése során legfeljebb földszint + emelet + tetőtér építhető, az övezeti paraméterek megtartásával. Bővítéssel kialakuló, vagy új épület elhelyezése esetén a homlokzat legnagyobb magassága a megengedett legnagyobb építménymagassággal megegyező.

d) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és a szivárgó-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - tervben kell kidolgozni.

e) A telkek be nem épített részének legalább 2/3-át növényzettel fedett területként kell kialakítani, kertészeti terv alapján.

f) * 

(9) I-XVII-08 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén kizárólag a park funkció ellátásához tartozó építmény, fagylaltozó, cukrászda helyezhető el.

c) Az építési övezet területén elhelyezhető épület legnagyobb homlokzatmagassága a megengedett legnagyobb építménymagassággal megegyező.

d) Az építési övezet területén legfeljebb 60 m2 bruttó alapterületű épület, építmény helyezhető el. Több épület, építmény elhelyezése esetén a telepítési távolság legalább 30 m.

e) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és a szivárgó-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - tervben kell kidolgozni.

f) A telkek be nem épített részének legalább 2/3-át növényzettel fedett területként kell kialakítani, kertészeti terv alapján.

g) * 

(10) I-XVII-09 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló, ikres vagy zártsorú beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén nagy szállítási forgalommal üzemelő építmény, valamint üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el

c) A telkek be nem épített részének legalább 2/3-át növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani. Az utcavonalak mentén a telekhatárok mellett, ahol erre hely van, háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni.

(11) I-XVII-10 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, közintézményi célú épület elhelyezésére szolgáló, szabadonálló, beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területe kizárólag közösségi intézmény, valamint az ezt kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

c) Az építési övezet területén a melléképületek közül nem helyezhető el napkollektor, folyadék- és gáztároló, valamint szabadonálló antennaoszlop.

d) Az új épületek homlokzati képzésben (fedés, homlokzatburkolat, nyílászárók anyaga és színe) alkalmazkodni kell a meglévő iskolaépületekhez.

e) *  Új építmény csak szennyvízcsatornával ellátva építhető.

f) Az iskolakert területén csak vízáteresztő burkolatokat lehet alkalmazni.

(12) I-XVII-11 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló, beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az iskola, óvoda és lakóépület kivételével az építési övezetben felépülő létesítmények között a gyalogos közlekedést nyitvatartási időn túl is biztosítani kell a BVKSZ 2. számú melléklete 50. pontjában meghatározott szerződés alapján.

c) A terület telkein 6000 m2-nél nagyobb szintterületű létesítmény, valamint üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

d) A területen kerítés kizárólag lakófunkció és gyermeknevelési intézmény telkén , valamint gáznyomásszabályozó létesítmény védelmére létesíthető.

e) A területen pavilon és ideiglenes jellegű létesítmény mobil elárusítóhely nem létesíthető.

f) Az épületek lapostetővel, vagy maximum 20° lejtésű magastetővel valamint ezek kombinációjával létesíthetőek a szükséges felülvilágítókkal és felépítményekkel kiegészítve. Trapézlemez vagy hullámlemez burkolat nem alkalmazható sem a homlokzatokon, sem a tetőkön.

g) A meglévő-megmaradó épületek külső megjelenését, tetőformáját átalakításuk során hozzá kell igazítani a kialakult épületegyütteshez.

h) A területen közműpótló berendezés (pl.: emésztő, szennyvíztározó) még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el. A tervezett transzformátor állomásokat épületen belül kell kialakítani. A létesítmények energia- és közműellátását föld alatti rendszerekkel kell megoldani.

(13) I-XVII-12 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló, beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben intézményi, közösségi, igazgatási, ellátási, irodai, szálláshely - szolgáltató célú épületek helyezhetők el.

c) Az építési övezetben megengedett fő rendeltetésű épületeket kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület közül járműtároló, egyéb tárolóépítmények, valamint műterem helyezhetők el. A melléképítmények közül nem helyezhető el folyadék és gáztároló.

d) A parkolást telken belül terepszinten fásított parkolóban, terepszint alatt vagy az épületen belül kell megoldani.

e) Az építési övezet határán, amennyiben a szomszédos ingatlanon lakófunkció a fő rendeltetés, úgy az ingatlan határán zajvédő kerítést kell létesíteni.

(14) I-XVII-13 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, lakófunkcióval vegyes, oldalhatáron álló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) A fő rendeltetésű épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként elhelyezhető háztartással kapcsolatos tároló épület - kivéve gépjárműtároló, barkácsműhely és műterem. Járműtároló a fő rendeltetés szerinti épületen belül helyezhető el.

c) Magánút kialakítására az építési övezetek részletes szabályozási előírásaiban foglaltak nem vonatkoznak. A kialakítható magánút legkisebb szélessége: 6,0 m.

d) Közterületi telekhatáron a kerítés megengedett legnagyobb magassága 2,20 m, melynek illeszkedni kell a telken lévő épületek építészeti kialakításához illetve a környezet hagyományos arculatához. Tömör kerítés nem építhető.

(15) I-XVII-14 jelű építési övezet

a) Az építési övezetben kizárólag alap- és középfokú oktatási intézmények valamint az azokat kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el.

b) Az előkert minimális mérete 10,0 méter, az oldalkert minimális mérete 3,0 méter, a hátsókert minimális mérete 6,0 méter.

(16) I-XVII-15 jelű építési övezet

a) Az építési övezetben kizárólag sportépítmények, oktatást, nevelést, továbbképzést, konferencia megrendezését szolgáló épületek, az ezekhez kapcsolódó szálláshely-szolgáltató rendeltetési egységek valamint a mindezeket kiszolgáló illetve kiegészítő funkciók épületei helyezhetők el.

b) Az előkert minimális mérete 10,0 méter, az oldalkert minimális mérete 5,0 méter, a hátsókert minimális mérete 6,0 méter.

(17) I-XVII-16 jelű építési övezet

a) Az építési övezetben kizárólag városüzemeltetési és intézmény-ellátási feladatok megoldását szolgáló épületek és az azokat kiszolgáló illetve kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el.

b) Az előkert minimális mérete 10,0 méter, az oldalkert minimális mérete 5,0 méter, a hátsókert minimális mérete 6,0 méter.

(18) I-XVII-17 jelű építési övezet

a) Az építési övezetben kizárólag sportpályák, sportépítmények és azokat kiszolgáló illetve kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el.

b) Az előkert minimális mérete 5,0 méter, az oldalkert minimális mérete 3,0 méter, a hátsókert minimális mérete 3,0 méter.

(19) I-XVII-18 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén kizárólag közintézmények épületei, igazgatási épületek, irodaépületek, szálláshelyszolgáltató épületek, szolgáltatás épületei, oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális intézmények, sportépítmények és a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, valamint az azokat kiszolgáló, illetve. kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el.

c) Az előkert mérete 2,0 m, a hátsókert mérete 7,5 m.

(20) I-XVII-19 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén kizárólag közintézmények épületei, igazgatási épületek, irodaépületek, szálláshelyszolgáltató épületek, szolgáltatás, vendéglátás épületei, oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális intézmények, sportépítmények, a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, továbbá minimum 300m2 és maximum 1000m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi célú épületek helyezhetők el.

c) Az előkert mérete a Naplás utca mentén 3,0m, a Diadal utca mentén 0m. A hátsókert mérete 7,5m.

(21) I-XVII-20 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben lakás célú önálló rendeltetési egység sem újonnan, sem pedig rendeltetés mód váltással nem alakítható ki.

c) Meglévő üzemanyagtöltő állomás átépíthető; bővíthető kizárólag a fő rendeltetést kiegészítő funkcióként szolgáltatás, vendéglátás célú rendeltetési egység elhelyezése céljából.

d) Az építési övezetben bejelentés-, illetve telephelyengedély-köteles ipari tevékenység sem fő, sem kiegészítő funkcióként nem helyezhető el.

e) Az építési övezetben rakodás csak fedett-zárt módon, a Szabályozási Terven ábrázolt építési helyen belül, kizárólag az épület(ek) Pesti út felé eső oldalán megengedett.

f) Az építési övezetben az előkert mérete a Pesti út felől: 30,0 m; a Maroshévíz utca felől: 5,0 m; a Gyergyószentmiklós utca felől: 5,0 m; a 139800/4 hrsz.-ú közterület felől: 6,0 m.

g) * 

h) Az építési övezetben a kerítés létesítésére vonatkozó előírások:

h1)a Pesti út felé csak az épülethez csatlakozóan, az épület homlokzatával egyvonalban,

h2) 50%-ban nem tömör módon,

h3) legfeljebb 1,5 m magassággal

létesíthető.

i) Az építési övezetben a beültetési kötelezettséggel érintett területen háromszintes növényállományt-, a telekhatárral párhuzamosan térfalszerű fasort képezve kell telepíteni.

j) Az építési övezetben a közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések:

j1) A Gyergyószentmiklós utca felől kapubehajtó nem létesíthető.

j2) A 139800/5 hrsz-ú ingatlan gépjármű forgalma kizárólag a Maroshévíz utca -Pesti úti meglévő csomóponttól mért legalább 140 méterre újonnan kialakítandó teljes értékű, lámpás közlekedési csomóponton keresztül bonyolítható.

k) Az épületek fenntartását, üzemeltetését szolgáló gépészeti berendezést elsődlegesen épületen belül kell kialakítani. A szomszédos lakóépületek Gyergyószentmiklós utcai telekhatárától mért 30,0 méteres sávjában tetőfelületen zajkibocsátással járó gépészeti berendezés nem helyezhető el.

l) A beépítés feltétele, hogy a keletkező csapadékvizet hidrogeológiai vizsgálatok alapján méretezett, zárt rendszerű puffertározóban kell tárolni mindaddig, míg annak tartalmát a talaj, talajvízszint növekedés nélkül be tudja fogadni.

m) A csapadékvizet az ingatlanról a közterületre kivezetni tilos, elvezését és befogadását tömbön belül kell megoldani. A felületi csapadékvíz-szikkasztás/tározás műtárgya(i) geotechnikai vizsgálatok és hidrológiai számítások alapján méretezendők és alakítandók ki.

n) Nagyforgalmú kereskedelmi létesítmény elhelyezése esetén a csapadékvíz elvezetést olajfogó műtárgyon keresztül kell megoldani.

o) A talajvíz áramlását az alapozás- és az esetleges talajszint alatti beépítés szerkezete nem változtathatja meg.

p) Az i), j2) pontokban meghatározott esetek feltételei külön településrendezési szerződésben rögzíthetők.

(22) I-XVII-21 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben lakás célú önálló rendeltetési egység sem újonnan, sem pedig rendeltetés mód váltással nem alakítható ki.

c) Az építési övezetben nagykereskedelem és bejelentés- ill. telephelyengedély-köteles ipari tevékenység, mint önálló rendeltetési egység újonnan és rendeltetés mód váltással nem alakítható ki. Meglévő nagykereskedelmi tevékenység létesítményei kizárólag a jelen rendelet hatálybalépésének idején meglévő telek területén, az építési övezetben meghatározott beépíthetőség mértékéig bővíthető.

d) Az építési övezetben a BVKSZ 17. §-ában és a 40. § (5) bekezdésében meghatározott bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület helyezhető el.

e) Az építési övezetben az előkert mérete a Pesti út felől: 10,0 m; a Köröstói utca felől: 5,0 m.

f) * 

g) Az építési övezetben az építészeti kialakításra vonatkozó rendelkezések:

g1) Új épület építése és meglévő bővítése esetén a kortárs hazai- és európai építészet stílusjegyeit felmutató épület helyezhető el. Az ettől eltérő kulturális hagyományokat követő építészeti-, szerkezeti- és homlokzati-, valamint burkolati kialakítás nem megengedhető.

g2) Meglévő, illetve a rendezett telek építési helyén kívül eső meglévő épületek, építmények átalakítása, bővítése nem megengedett, azokon kizárólag állagmegóvó munka végezhető.

g3) A Szabályozási Terven jelölt építési vonal meglévő épület bővítése, átalakítása, módosítása esetén figyelmen kívül hagyható.

g4) Az építési övezetben a Szabályozási Terven jelölt „Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal (50%)”-on kell kialakítani az épületek homlokzatának 50%-át.

g5) A magastetők tetőhéjalásnál hullámpala, valamint rikító, kirívó színek (pl. piros, kék, zöld) nem alkalmazhatók.

h) Az építési övezetben a kerítés létesítésére vonatkozó előírások:

h1) a Pesti út felé csak az épülethez csatlakozóan, az épület homlokzatával egyvonalban,

h2) nem tömör módon,

h3) legfeljebb 1,5 m magassággal

létesíthető.

i) Az építési övezetben a telekalakítás feltételei:

i1) Az építési övezetben lévő telkek összevonhatók, amennyiben az összevonás után keletkező telek mérete nem haladja meg a 14 000 m2-t.

i2) Építési övezetben magánút céljára minimum 12,0 méter széles telek kialakítható a közutak műszaki előírásaira vonatkozó szabványok betartása mellett.

j) Az építési övezetben a minimális zöldfelület egy részét egybefüggően, háromszintes növényzet kialakításával a Köröstói utca menti ingatlanhatáron kell kialakítani és fenntartani.

k) Az építési övezetben a közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések:

k1) A Köröstói utca valamint a Pesti út felől kapubehajtó nem létesíthető.

k2) A 139946/24 és a 139946/25 hrsz-ú beépítetlen ingatlanokon beépítésének feltétele a Pesti út 139946/24 és 139946/25 hrsz-ú ingatlanok közötti szakaszán létesítendő teljes értékű új csomópont kiépítése.

k3) A 139946/29 hrsz-ú ingatlan meglévő kapubehajtójának távlatban történő tehergépjárművek általi használatának forgalomtechnikai feltétele:

k3.1. Új raktárépület létesítése esetén annak használatbavételi engedélyétől számított 1 évet követően mért tehergépjármű forgalmi számlálás eredménye nem haladja meg a az építési engedély kiadását megelőzően mért tehergépjármű forgalom mértékét.

k3.2. Ellenkező esetben a tehergépjármű forgalmat a Pesti úton létesítendő szerviz útra való kivezetéssel kell megoldani a 139946/28 hrsz-ú telken vagy a 139946/29 hrsz-ú és 139946/28 hrsz-ú ingatlanok összevonásával keletkező ingatlanon keresztül vezetett közhasználat céljára átadott magánúton.

k3.3. A szerviz út a k2) pontban feltételként meghatározott új csomóponton keresztül kapcsolódik a Pesti úthoz.

l) A Pesti út mentén elválasztott rendszerű kerékpár- (B.VII.) és gyalogos (B.VIII.) utat kell kialakítani.

m) Az épületek fenntartását, üzemeltetését szolgáló gépészeti berendezést elsődlegesen épületen belül kell kialakítani. A szomszédos lakóépületek Köröstói utcai telekhatárától mért 30,0 méteres sávjában tetőfelületen gépészeti berendezés nem helyezhető el.

n) A beépítés feltétele, hogy a keletkező csapadékvizet hidrogeológiai vizsgálatok alapján méretezett, zárt rendszerű puffertározóban kell tárolni mindaddig, míg annak tartalmát a talaj, talajvízszint növekedés nélkül be tudja fogadni.

o) Az ingatlanról a közterületre kivezetni tilos, elvezetését és befogadását tömbön belül kell megoldani. A felületi csapadékvíz-szikkasztás/tárolás műtárgya(i) geotechnikai vizsgálatok és hidrológiai számítások alapján méretezendők és alakítandók ki.

p) A talajvíz áramlását az alapozás- és az esetleges talajszint alatti beépítés szerkezeti nem változtathatja meg.

q) A k2) pontban meghatározott eset feltételei külön településrendezési szerződésben rögzíthetők.

(23) I-XVII-22 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) *  Az építési övezet területén lakóépület és sportlétesítmény nem helyezhető el. A 129003, 129005/20., 129005/21, 129006 hrsz-ú telkektől számított 150 m-es védőterületben lakó- és szállásépület nem helyezhető el, lakó funkció nem létesíthető.

c) Önálló üzemanyagtöltő állomás az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető.

d) A jogszabályban meghatározott számú gépjárművet telken belül, terepszint alatti parkolóban fő rendeltetésű épület földszinti, pinceszinti teremgarázsában vagy különállóan térszint alatti gépjárműtárolóban kell elhelyezni. Terepszint alatti gépjárműtárolóban gáz - ill. vegyes és kettős üzemű járművek nem helyezhetők el.

e) A Forrásmajori utca felől az új beépítésekhez gépkocsi behajtó nem létesíthető, a telkek megközelítését az újonnan kiszabályozott utak felől kell biztosítani.

f) Légvezetékes távközlési hálózat nem építhető.

(24) I-XVII-23 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén lakófunkció megengedett, de földszinten fő funkcióként lakás nem létesíthető.

c) A jogszabályban meghatározott számú gépjárművet telken belül, terepszint alatti parkolóban fő rendeltetésű épület földszinti, pinceszinti teremgarázsában vagy különállóan térszint alatti gépjárműtárolóban kell elhelyezni. Terepszint alatti gépjárműtárolóban gáz - ill. vegyes és kettős üzemű járművek nem helyezhetők el.

d) A területen önálló terepszint alatti építményként csak gépjárműtároló helyezhető el.

e) Távlati fejlesztésként Rákosliget ellátására antenna az övezet lakó funkciót tartalmazó telkein nem létesíthető.

f) Légvezetékes távközlési hálózat nem építhető.

(25) I-XVII-24 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén lakófunkció nem megengedett.

c) A jogszabályban meghatározott számú gépjárművet telken belül, terepszint alatti parkolóban fő rendeltetésű épület földszinti, pinceszinti teremgarázsában vagy különállóan térszint alatti gépjárműtárolóban kell elhelyezni. Terepszint alatti gépjárműtárolóban gáz - ill. vegyes és kettős üzemű járművek nem helyezhetők el.

d) A területen önálló terepszint alatti építményként csak gépjárműtároló helyezhető el.

e) Az előkert minimális mérete: 0,0 m közkert mellett; 5,0 m egyéb utak mellett. Az oldalkert minimális mérete 4,5 m. A hátsókert minimális mérete 9,0 m.

f) Légvezetékes távközlési hálózat nem építhető.

(26) I-XVII-25 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az övezetek területén elsősorban közösségi, ellátási és irodai funkciók, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, árubemutató-terem, kereskedelmi célú raktár, az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

c) A területen az elhelyezhető elsődleges rendeltetés szerinti épületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületek kizárólag az elsődleges rendeltetésű épülettel összeépítve, önálló kiegészítő épületként az elsődleges rendeltetésű épülettel (épületekkel) azonos minőségben, vagy terepszint alatt létesíthetők, kivéve a technológiai okokból szükséges épületek (pl.:transzformátorház, portaépület, épületnek minősülő kiállítási tárgy).

d) *  Pavilon és hasonló jellegű építmény a területen nem helyezhető el, kivéve az információs-, buszváró-, esővédő pavilon, telefonfülke, és a telek rendeltetéséhez tartozó pavilon (pl.: portaépület). A pavilonok bruttó alapterülete egyenként legfeljebb 12 m2 lehet. A pavilonok összes alapterülete legfeljebb az övezetben megengedett beépített alapterület 1%-a lehet telkenként.

e) Az elő- és oldalkert területén, a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, kerti építmény, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

f) A portaépületet, ha kerítés, illetve kapuzat létesül, azzal együtt kell kialakítani. Sátor, (lakó)kocsi és hasonló jellegű építmény a területen nem helyezhető el, kivéve, ha az kiállítási tárgy és/vagy ideiglenes jelleggel (kiállítás időtartama), a terület rendeltetésének (kiállítás) és jelen rendeletnek megfelelően kerül elhelyezésre.

g) *  Mobil árusító hely a területen csak abban az esetben létesíthető, ha: egységes rendszer részeként kerül megvalósításra, és azok üzemen kívüli időben rnegfelelő tárolóhelyen kerülnek elhelyezésre, továbbá az illetékes szakhatóságok hozzájárultak.

h) Garázs a területen az utcai építési vonalon - többszintes parkolóház kivételével - nem létesíthető. Sorgarázs a területen nem helyezhető el. Több gépkocsi tárolására terepszint feletti és/vagy a terepszint alatti építmény létesíthető a Szabályozási Terv keretei között.

i) Az övezet területén a parkolókat fásított felszíni parkolóként kell kialakítani.

j) Az elhelyezésre kerülő épületeknél a lakások esetében az építési engedélyezés során a benapozást vizsgálattal kell igazolni.

k) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogón kell keresztülvezetni.

(27) I-XVII-26 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az övezetek területén elsősorban közösségi, ellátási és irodai funkciók, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, árubemutató-terem, szolgálati lakás, kereskedelmi célú raktár, az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

c) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás is elhelyezhető.

d) A területen az elhelyezhető elsődleges rendeltetés szerinti épületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületek kizárólag az elsődleges rendeltetésű épülettel összeépítve, önálló kiegészítő épületként az elsődleges rendeltetésű épülettel (épületekkel) azonos minőségben, vagy terepszint alatt létesíthetők, kivéve a technológiai okokból szükséges épületek (pl.:transzformátorház, portaépület, épületnek minősülő kiállítási tárgy).

e) *  Pavilon és hasonló jellegű építmény a területen nem helyezhető el, kivéve az információs-, buszváró, esővédő pavilon, telefonfülke, és a telek rendeltetéséhez tartozó pavilon (pl.: portaépület). A pavilonok bruttó alapterülete egyenként legfeljebb 12 m2 lehet. A pavilonok összes alapterülete legfeljebb az övezetben megengedett beépített alapterület 1%-a lehet telkenként.

f) Az elő- és oldalkert területén, a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, kerti építmény, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

g) A portaépületet, ha kerítés, illetve kapuzat létesül, azzal együtt kell kialakítani. Sátor, (lakó)kocsi és hasonló jellegű építmény a területen nem helyezhető el, kivéve, ha az kiállítási tárgy és/vagy ideiglenes jelleggel (kiállítás időtartama), a terület rendeltetésének (kiállítás) és jelen rendeletnek megfelelően kerül elhelyezésre.

h) *  Mobil árusító hely a területen csak abban az esetben létesíthető, ha: egységes rendszer részeként kerül megvalósításra, és azok üzemen kívüli időben rnegfelelő tárolóhelyen kerülnek elhelyezésre, továbbá az illetékes szakhatóságok hozzájárultak.

i) Garázs a területen az utcai építési vonalon - többszintes parkolóház kivételével - nem létesíthető. Sorgarázs a területen nem helyezhető el. Több gépkocsi tárolására terepszint feletti és/vagy a terepszint alatti építmény létesíthető a Szabályozási Terv keretei között.

j) Az övezet területén a parkolókat fásított felszíni parkolóként kell kialakítani.

k) Az elhelyezésre kerülő épületeknél a lakások esetében az építési engedélyezés során a benapozást vizsgálattal kell igazolni.

l) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogón kell keresztülvezetni.

(28) I-XVII-27 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, zártsorú beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az övezetek területén elsősorban közösségi, ellátási és irodai funkciók, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, árubemutató-terem, szolgálati lakás, kereskedelmi célú raktár, az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

c) Az építési övezet területén elhelyezhető épületek zárt sora helyenként, legalább 30 m-es épületközzel megszakítható. Az elő- és oldalkertek mérete a Szabályozási Terv szerinti, de térszín felett min.5 m.

d) A területen az elhelyezhető elsődleges rendeltetés szerinti épületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületek kizárólag az elsődleges rendeltetésű épülettel összeépítve, önálló kiegészítő épületként az elsődleges rendeltetésű épülettel (épületekkel) azonos minőségben, vagy terepszint alatt létesíthetők, kivéve a technológiai okokból szükséges épületek (pl.:transzformátorház, portaépület, épületnek minősülő kiállítási tárgy).

e) *  Pavilon és hasonló jellegű építmény a területen nem helyezhető el, kivéve az információs-, buszváró, esővédő pavilon, telefonfülke, és a telek rendeltetéséhez tartozó pavilon (pl.: portaépület). A pavilonok bruttó alapterülete egyenként legfeljebb 12 m2 lehet. A pavilonok összes alapterülete legfeljebb az övezetben megengedett beépített alapterület 1%-a lehet telkenként.

f) Az elő- és oldalkert területén, a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, kerti építmény, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

g) A portaépületet, ha kerítés, illetve kapuzat létesül, azzal együtt kell kialakítani. Sátor, (lakó)kocsi és hasonló jellegű építmény a területen nem helyezhető el, kivéve, ha az kiállítási tárgy és/vagy ideiglenes jelleggel (kiállítás időtartama), a terület rendeltetésének (kiállítás) és jelen rendeletnek megfelelően kerül elhelyezésre.

h) Mobil árusító hely a területen csak abban az esetben engedélyezhető, ha: egységes rendszer részeként kerül megvalósításra, és azok üzemen kívüli időben megfelelő tárolóhelyen kerülnek elhelyezésre, továbbá az illetékes szakhatóságok hozzájárultak.

i) Garázs a területen az utcai építési vonalon - többszintes parkolóház kivételével - nem létesíthető. Sorgarázs a területen nem helyezhető el. Több gépkocsi tárolására terepszint feletti és/vagy a terepszint alatti építmény létesíthető a Szabályozási Terv keretei között.

j) Az övezet területén a parkolókat fásított felszíni parkolóként kell kialakítani.

k) * 

l) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogón kell keresztülvezetni.

(29) I-XVII-28 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, zártsorú beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az övezetek területén elsősorban közösségi, ellátási és irodai funkciók, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, árubemutató-terem, szolgálati lakás, kereskedelmi célú raktár, az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. Önálló lakóépület nem helyezhető el.

c) Az építési övezet területén elhelyezhető épületek zárt sora helyenként, legalább 30 m-es épületközzel megszakítható. Az elő- és oldalkertek mérete a Szabályozási Terv szerinti, de térszín felett min.5 m.

d) Az építési övezetben a szolgáltatóház zárófödémjének legfelső szintje a 20,5 métert nem haladhatja meg. Ezen felül kizárólag tetőfelépítmények, az épület működtetéséhez szükséges gépészeti berendezések és szerelvények helyezhetők el.

e) Az 517. utca déli oldalán lévő családi házak telekhatárától 25,0 m-en belül az új épületek tényleges építmény magassága nem haladhatja meg a 7,5 métert. Ettől a magasságtól a telek belseje felé szintenkénti lépcsőzéssel történhet a magasság növelés.

f) A területen az elhelyezhető elsődleges rendeltetés szerinti épületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületek kizárólag az elsődleges rendeltetésű épülettel összeépítve, önálló kiegészítő épületként az elsődleges rendeltetésű épülettel (épületekkel) azonos minőségben, vagy terepszint alatt létesíthetők, kivéve a technológiai okokból szükséges épületek (pl.:transzformátorház, portaépület, épületnek minősülő kiállítási tárgy).

g) *  Pavilon és hasonló jellegű építmény a területen nem helyezhető el, kivéve az információs-, buszváró-, esővédő pavilon, telefonfülke, és a telek rendeltetéséhez tartozó pavilon (pl.: portaépület). A pavilonok bruttó alapterülete egyenként legfeljebb 12 m2 lehet. A pavilonok összes alapterülete legfeljebb az övezetben megengedett beépített alapterület 1%-a lehet telkenként.

h) Az elő- és oldalkert területén, a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, kerti építmény, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

i) A portaépületet, ha kerítés, illetve kapuzat létesül, azzal együtt kell kialakítani. Sátor, (lakó)kocsi és hasonló jellegű építmény a területen nem helyezhető el, kivéve, ha az kiállítási tárgy és/vagy ideiglenes jelleggel (kiállítás időtartama), a terület rendeltetésének (kiállítás) és jelen rendeletnek megfelelően kerül elhelyezésre.

j) *  Mobil árusító hely a területen csak abban az esetben létesíthető, ha: egységes rendszer részeként kerül megvalósításra, és azok üzemen kívüli időben rnegfelelő tárolóhelyen kerülnek elhelyezésre, továbbá az illetékes szakhatóságok hozzájárultak.

k) Garázs a területen az utcai építési vonalon - többszintes parkolóház kivételével - nem létesíthető. Sorgarázs a területen nem helyezhető el. Több gépkocsi tárolására terepszint feletti és/vagy a terepszint alatti építmény létesíthető a Szabályozási Terv keretei között.

l) Az övezet területén a parkolókat fásított felszíni parkolóként kell kialakítani.

m) Az elhelyezésre kerülő épületeknél a lakások esetében az építési engedélyezés során a benapozást vizsgálattal kell igazolni.

n) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogón kell keresztülvezetni.

(30) I-XVII-29 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek kulturális, szabadidős és sportlétesítmények, valamint szálláshely-szolgáltató és vendéglátó létesítmények elhelyezésére szolgáló területe.

b) Az építési övezet területén lakóépület, önálló parkolóház, kereskedelmi célú épület, önálló irodaépület, üzemanyagtöltő állomás valamint kutatás-fejlesztési célú épület nem helyezhető el.

c) Az építési övezet területén a beépítéssel egyidejűleg legalább az alábbi közlekedésfejlesztési elemeket kell megvalósítani:

ca) a Pesti út - Kaszáló utca csomópontjának kapacitásbővítése, szükség esetén jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetésével,

cb) a Népkert északi oldalán vezető út és csomópontjainak kiépítése a Kaszáló utca és a Cinkotai út között.

(31) I-XVII-30 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén az egy emeletesnél magasabb épületen a tető legnagyobb dőlésszöge legfeljebb 30 fok lehet.

c) Az építési övezetekben nem helyezhető el közintézményi, igazgatási, egyéb közösségi szórakoztató célú épület, építmény, lakóépület, valamint a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei.

d) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló illetve kiegészítő funkciók a fő rendeltetést magába foglaló épülettömegben helyezendők el.

e) Az építési övezetben melléképítmények közül kizárólag közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

f) Az építési övezetben meghatározott oldalkert legkisebb mérete: 7 m, hátsókert legkisebb mérete: 10 m.

(32) I-XVII-31 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben lakóépület is elhelyezhető. Az építési telek minden 100 m2-e után 1 lakás helyezhető el. Önálló parkolóház nem létesíthető.

c) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló illetve kiegészítő funkciók közül csak gépjárműtároló helyezhető el.

d) Az építési övezet területén az egy emeletesnél magasabb épületen a tető legnagyobb dőlésszöge legfeljebb 30 fok lehet.

e) Önálló antennatartó szerkezet (torony) a területen nem helyezhető el.

(33) I-XVII-32 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, csoportházas beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben lakóépület is elhelyezhető. Az építési telek minden 400 m2-e után 1 lakás helyezhető el. Önálló parkolóház nem létesíthető.

c) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló illetve kiegészítő funkciók közül csak gépjárműtároló helyezhető el.

d) Önálló antennatartó szerkezet (torony) a területen nem helyezhető el.

e) Az építési övezet területén az egy emeletesnél magasabb épületen a tető legnagyobb dőlésszöge legfeljebb 30 fok lehet.

(34) I-XVII-33 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben kizárólag legfeljebb bruttó 15 000 m2 kereskedelmi célú szintterületet tartalmazó bevásárlóközpont létesíthető. Önálló parkolóház nem létesíthető.

c) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló illetve kiegészítő funkciók a fő rendeltetést magába foglaló épülettömegben helyezendők el.

d) Az építési övezet Pesti út felőli telekhatárától számított 40 méteres sávjában az épület legmagasabb pontja 18 méter lehet.

e) *  A szabályozási terven jelölt külön megállapodás alapján közhasználat céljára átadható területek közhasználatát időkorlátozás nélkül kell biztosítani.

f) *  A Szabályozási Terven jelölt külön megállapodás alapján közhasználat céljára átadható zöldterületet aláépítetlenül, 80%-ban zöldfelületként kell kialakítani, közhasználatát időkorlátozás nélkül kell biztosítani. A Kucorgó utca felőli oldalon játszótér kialakítása esetén, a játszótér területe lekeríthető, de megállapodás alapján időkorlátozással a közhaszálatúságot biztosítani kell.

g) A Szabályozási Terven jelölt meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal 60%-án vagy attól mért 5 méteres távolságon belül épülethomlokzatnak kell állni.

h) A biztosítandó parkolóhelyek legfeljebb 25%-át lehet a beépített területen kívül elhelyezni, a telken belül elhelyezhető összes parkolóférőhely legfeljebb 10%-kal haladhatja meg az OTÉK szerint szükséges mértéket.

i) Az övezetben létesített épület Pesti út felőli földszinti homlokzatának 50%-át, a Zrínyi utca felőli földszinti homlokzatának 30%-át portálszerűen kell kialakítani.

j) Az építési övezetben az I-XVII-31 építési övezet határa és az építési hely közötti területen közönségforgalom számára parkoló nem alakítható ki.

k) Az I-XVII-31 építési övezet határa felől a zajvédelmet egy minimum 3 méter, majd azt követően egy 45°-os szöget bezáró, az I-XVII-33 építési övezet felé dőlő 1,5 méteres, összességében 4,25 méter magas, növényzettel befuttatott zajvédő kerítéssel kell biztosítani. Az építési övezetben létesítendő épületnek az I-XVII-31 építési övezet felé eső homlokzatát 4 méter magasságig zajelnyelő burkolattal kell ellátni.

l) Az I-XVII-31 építési övezetben lévő társasház I-XVII-33 építési övezethez legközelebb lévő homlokzati síkján mérhető zajszint nem haladhatja meg a 48dB nappali határértéket.

m) Az építési övezetben létesíthető épület I-XVII-31 építési övezet felőli valamint a Kucorgó utca felőli homlokzata tömör falfelületének minimum 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

n) *  Az övezetben csak fedett-zárt kialakítású rakodó létesíthető a Szabályozási Terven ábrázolt határvonalakon belül, kizárólag az épületnek a Hegyalatti utca és/vagy a Kucorgó utca felőli oldalán. A Kucorgó utca felőli fedett-zárt rakodó zárófödémének minimum 90%-át legalább 1m földfeltöltéssel kialakított tetőkertként kell kialakítani, melynek kertépítészetileg összhangot kell képeznie a Kucorgó utca mentén lévő, a Szabályozási Terven megállapodás alapján közhasználat céljára átadható zöldterület zöldfelületként jelölt területtel.

o) Az övezetben létesíthető épület lapostetős zárófödémének a szomszédos I-XVII-31 építési övezettől mért 30 m-en belüli részét, de minimum a lapostető 20%-át minimum 1 méter földtakarású tetőkertként kell kialakítani. Az épület szomszédos I-XVII-31 építési övezettől mért 30 m-en belüli tetőfelületén nem helyezhető el gépészeti berendezés.

p) Önálló antennatartó szerkezet (torony) a területen nem helyezhető el.

q) Az építési övezet területén az egy emeletesnél magasabb épületen a tető legnagyobb dőlésszöge legfeljebb 30 fok lehet.

(35) I-XVII-34 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, alapellátás célját szolgáló, oldalhatáron álló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területének legalább 60%-án (piac, ABC területe) intézményi funkció helyezhető el, a fennmaradó 40%-os területen lakófunkció elhelyezése is megengedett. Lakófunkció esetén az I-XVII-16 jelű építési övezet előírásait kell betartani.

c) Az jogszabályban előírt mennyiségű gépkocsi-parkoló helyet a telken belül, felszíni, fásított parkolóban kell biztosítani.

d) Az intézményi funkció elhelyezésére szolgáló terület gépkocsival történő megközelítését a Laffert utcáról kell biztosítani. Közúti kapcsolat a Péceli út felöl nem létesíthető.

e) *  A kialakítható magánút legkisebb szélessége: 6,0 m.

f) Közterületi telekhatáron a kerítés megengedett legnagyobb magassága 2,20 m, melynek illeszkedni kell a telken lévő épületek építészeti kialakításához illetve a környezet hagyományos arculatához. Tömör kerítés nem építhető.

(36) I-XVII-35 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, oktatási célú intézmény elhelyezésére szolgáló, oldalhatáron álló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) A jogszabályban előírt mennyiségű gépkocsi-parkoló helyet a telken belül, felszíni, fásított parkolóban kell biztosítani.

c) Közterületi telekhatáron a kerítés megengedett legnagyobb magassága 2,20 m, melynek illeszkedni kell a telken lévő épületek építészeti kialakításához illetve a környezet hagyományos arculatához. Tömör kerítés nem építhető.

(37) I-XVII-36 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(38) I-XVII-37 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, zártsorú beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén elhelyezhető épületek zárt sora helyenként, legalább 12 m-es épületközzel megszakítható. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 3 m széles résznek egy telekre kell esnie. Az épületeket ebben az esetben a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani.

c) A Pesti út melletti előkertben a telek lehatárolására kerítés nem építhető.

d) Az építési övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

e) A fő funkciójú épületek földszintjén a Pesti út felőli homlokzaton csak a kereskedelemmel és szolgáltatással, ill. azok bejáratával kapcsolatos helyiségek helyezhetők el. Mellékhelyiség, iroda elhelyezése nem megengedett. Az épületek gazdasági kiszolgálása /árufeltöltés/ csak a szervizút felől, az É-i oldalról alakítható ki.

(39) I-XVII-38 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

(40) *  Az I-XVII-39 jelű építési övezet előírásai

a) Az építési övezetben lakófunkció kialakítása az emeleti szinteken megengedett.

b) építmények elhelyezésére vonatkozó előírások:

b1) előkert mérete:

- Ferihegyi út felől: 0,0 méter,

- X. utca felől: 3,0 méter,

- VIII. utca felől: 3,0 méter

b2) oldalkert mérete:

- L4-XVII-04 övezethatár felől: 4,75 méter

c) Az építési övezet telkein kerítés:

c1) a X. utca és a VIII. utca felé csak az épülethez csatlakozóan, az épület homlokzatával egyvonalban,

c2) nem tömör módon,

c3) legfeljebb 1,8 m magassággal

létesíthető.

d) építészeti kialakításra vonatkozó rendelkezések:

d1) Építés, felújítás, átépítés, bővítés esetén az épület(ek) közterületek felé eső homlokzati síkjait, a kialakult, fő épülettömeg homlokzati vonalához - az építési vonalhoz - kell rendezni.

d2) Új beépítés esetén az épületet magastetővel kell kialakítani, figyelembe véve a rákosligeti városrész történeti építészeti hagyományait.

d3) Magastető építése, átépítése, felújítása esetén csak egységes tetőgerinc magasság, illetve ereszvonal alakítható ki.

d4) Az épületek tetőhéjalásnál hullámpala, betoncserép, fémlemez fedés nem alkalmazható.

d5) Árnyékoló szerkezet, előtető építése esetén csak egységesen, a meglévő tetőszerkezet fő párkány, ill. ereszvonalához illeszkedően alakítható ki.

e) Az övezetre előírt minimális, új zöldfelület tömegét egybefüggően, többszintes növényzet kialakításával az övezeti tömb belső területén kell kialakítani és fenntartani.

f) A Ferihegyi út felől kapubehajtó, illetve garázs lehajtó nem létesíthető.

(41) *  I-XVII-40 jelű építési övezet

a) Az építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén lakófunkció nem megengedett.

c) A területen üzemanyagtöltő állomás és gépkocsi-mosó nem helyezhető el.

d) Épület csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen építhető; egyéb építmények a telekhatártól számított 10 m széles elő-, oldal- és hátsókertet szabadon hagyva elhelyezhetők.

e) Melléképítmények közül közműcsatlakozási műtárgy, portaépület, kerti építmény helyezhető el.

f) A területen tömör kerítés nem létesíthető.

g) Zajvédő fal a szabályozási terven jelölt helyen építhető.

h) Épület legmagasabb pontja legfeljebb 10,5 m lehet, a kialakítható szintek száma földszint +1 emelet.

i) A közutak az alábbi tervezési osztályba sorolandók:

ia) Pesti út I. rendű főút B.III.b.

ib) Esztena utca, lakó, kiszolgálóút B. VI.

ic) Köröstói utca, lakó, kiszolgálóút B. VI.

j) A felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték, létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

k) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

l) A telken belüli utak és parkolók felületi vizeinek a csapadékcsatornákba, árkokba és a vízelvezetés egyéb létesítményeihez történő csatlakoztatása csak a bevezetett csapadékvíz-hozamra méretezett hordalék- és olajfogón át történhet. A bevezetett víz minőségének meg kell felelnie a területre vonatkozó vízminőség-védelmi kategória előírásainak.

m) A területen csak földalatti közművezetékek építhetők.

n) Önálló antennatartó szerkezet (torony) a területen nem helyezhető el. Épületre szerelt antennatartó szerkezet csak a Pesti útról nem látható módon létesíthető.

o) Az övezetben meghatározott legkisebb zöldfelületi mérték többszintes növényállomány alkalmazása esetén sem csökkenthető.

p) A zöldfelület mértékébe nem számíthatók bele a gépjármű-közlekedésre és álló járművek tárolására szolgáló felületek (gyeprácsok és telken belüli burkolatlan útpályák).

q) A szabályozási tervlapon jelölt helyeken fasor telepítendő, maximálisan 8-8 m tőtávolsággal, előnevelt faiskolai „útsorfa” minőségű, rezisztens, lehetőleg honos fajokkal, a közlekedésbiztonsági és a közmű-védelmi szabályok figyelembevételével. A fák öntözési lehetőségéről a telepítéskor gondoskodni szükséges.

r) A szabályozási tervlapon megtartandóként jelölt fasor valamennyi 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű, egészséges egyede megőrzendő, az agresszíven terjedő, idegenhonos (inváziós) jellegű fafajok kivételével. A fák gyökérzónájának védelméről az építkezések során gondoskodni szükséges.

s) A nem szennyezett tetővizek öntözésre felhasználhatók.

t) A gépjárművek által használt felületről származó csapadékvizeket olajfogó és homokfogó műtárgyon át kell csatornába vezetni, elszikkasztani tilos.

u) A felszín alatti építményrészek mentén műszaki eszközökkel kell biztosítani a talajvíz áramlás lehetőségét.

45. § Az I-XVII építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 6. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

6. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
I-XVII-00 SZ 1000 - 60 35 1,2 35 4,5 10,5
I-XVII-01 *  SZ 1000 - 45 35 2,0 35 - 14,5
I-XVII-02 SZ; Z* 1000 40 40 2,0 45; 35* 3 7,5
I-XVII-03 SZ - - 60 35 1,2 35 3,0 7,5
I-XVII-04 SZ 3000 - 60 35 1,2 35 3 7,5
I-XVII-05 SZ 600 16 60 35 1,0 35 3 7,5
I-XVII-06 Z 600 16 60 45 1,2 20 - 7,5
I-XVII-07 SZ - - 25 25 0,7 35 - 6,5
I-XVII-08 SZ - - - 10 0,1 35 - 3,0
I-XVII-09 SZ, I, Z 500 - - 30 1,0 35 - 5,5
I-XVII-10 SZ 2000 - 40 30 1,2 35 3 9,0
I-XVII-11 SZ 2000 40 1,0 35 12,0
I-XVII-12 SZ 3000 - 40 40
30****
1,0 40 3 7,5
4,5****
I-XVII-13 O 400 - - 35 1,0 50 - 7,5
I-XVII-14 O 1000
400***
- - 60
35***
1,0 35
50***
- 7,5
I-XVII-15 O 3000 - - 45 1,5 35 - 7,5
I-XVII-16 SZ 1000 - 45 35 2,0 35 7,5 14,5
I-XVII-17 SZ; Z* 1000 40 2,0 45; 35* 3 7,5
I-XVII-18 SZ 3000 12,0 40 40 1,0 40 3,0 7,5
I-XVII-19 SZ 1200 12,0 40 40 1,0 40 3,0 7,5
I-XVII-20 SZ 4000 - 50 45 1,2 35 4,5 9,0
I-XVII-21 SZ 4000 50 - 40 1,2 35 4,5 10,5
I-XVII-22 SZ 2000 20 55 40 1,0 35 - 9,0
I-XVII-23 SZ 2000 20 55 30 0,9 35 - 9,0
I-XVII-24 SZ 2000 20 55 30 0,9 35 - 9,0
I-XVII-25 SZ 4500 40(32) 45 35 0,5 35 6,0** 10,5
I-XVII-26 SZ 1.800 30(24) 50 35 1,0 35 6,0** 7,5
I-XVII-27 Z 4.500 40(32) 65 35 2,0 35 6,5** 10,5
I-XVII-28 Z 4.500 40(32) 75 45 2,5 35 6,5** 15,5
I-XVII-29 SZ 10000 - 45 35 0,5 50 - 9,0
I-XVII-30 SZ 2000 50 50 40 1,0 35 - 13,0
I-XVII-31 SZ 6000 30 35 35 1,0 35 - 12,0
I-XVII-32 CS 400 10 35 35 0,75 35 - 8,0
I-XVII-33 SZ 10000 30 60 50 1,5 35 6 12
I-XVII-34 O 1000
400***
- - 60
35***
1,0 35
50***
- 7,5
I-XVII-35 O 3000 - - 45 1,5 35 - 7,5
I-XVII-36 SZ 3000 40 35 25 0,75 35 - 9
I-XVII-37 Z 3000 40 60 42 1,68 20 6 12
I-XVII-38 SZ 1000 30 60 35 1,2 35 4,5 10,5
I-XVII-39 *  Z - - 75 60 2,0 20 5,5 7,5
I-XVII-40 *  SZ 1000 - 60 35 1,2 35 4,5 9,0
* Az alközpont területén alkalmazandó (Kép u. - Szabadság u. - Baross u.. - Szilárd u. által határolt terület)
** technológiai okokból szükséges építmények magassága ettől eltérő is lehet.
*** lakófunkció esetén
**** 1500 m2-nél kisebb telkek esetén
A zárójeles érték csak ott alkalmazható, ahol azt Szabályozási Terv megengedi, illetve, ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi.

23. Jelentős zöldfelületű intézményterületek

Az IZ-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

46. § (1) IZ-XVII-00 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények Szabályozási Terv alapján beépíthető területe.

b) Az övezet területén a BVKSZ-ben meghatározott építmények Szabályozási Terv alapján helyezhetők el.

(2) IZ-XVII-01 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben az egy emeletesnél magasabb épületen a tető legnagyobb dőlésszöge legfeljebb 30 fok lehet.

c) Az építési övezetben meghatározott oldalkert legkisebb mérete: 5 m, a hátsókert legkisebb mérete: 7 m.

d) Az építési övezetben kizárólag nevelési intézmény helyezhető el.

e) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló illetve kiegészítő funkciók a fő rendeltetést magába foglaló épülettömegben helyezendők el.

f) Az építési övezetben melléképítmények közül kizárólag közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, valamint kerti építmény helyezhető el.

g) Az építési övezetben a hulladéktartály-tárolót kizárólag a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben és/vagy a kerítéssel egybeépítetten, falazott kivitelben, a telek gépjárművel megközelíthető közterületi telekhatáránál lehet elhelyezni.

(3) IZ-XVII-02 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben az egy emeletesnél magasabb épületen a tető legnagyobb dőlésszöge legfeljebb 30 fok lehet.

c) Az építési övezetben elhelyezhető lakóépület, irodaépület, szálláshely-szolgáltató épület, időseket ellátó intézmény épülete.

d) Az építési övezetben meghatározott előkert legkisebb mérete:

da) Podmaniczky János sétány felől: 5m

db) Strázsahegy utca felől: 0m

dc) Vecsey Ferenc utca felől: 0m

dd) Pesti út és a Z-KK-XVII-01 övezet felől: 0m

e) Az építési övezetben meghatározott oldalkert legkisebb mérete: 5 m, hátsókert legkisebb mérete: 10 m.

f) Az építési övezetben a telkenként létesíthető lakások maximális száma a TELEKMÉRET (m²) x 1/118 = LAKÁSSZÁM számítással állapítandó meg a kerekítés szabályainak figyelembevételével.

g) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló illetve kiegészítő funkciók a fő rendeltetést magába foglaló épülettömegben helyezendők el, kivéve az önálló, gépjármű tárolás céljára szolgáló terepszint alatti építményt.

h) Az építési övezetben melléképítmények közül kizárólag közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, valamint kerti építmény helyezhető el.

i) Az építési övezetben a melléképítmények közül a hulladéktartály-tároló kizárólag a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben és/vagy a saját használatú telekrész kerítésével egybeépítetten, falazott kivitelben, a saját használatú telekrész gépjárművel megközelíthető határánál létesíthető.

j) Az építési övezetben a Szabályozási Terven jelölt meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal mentén kialakított épületek közterület felőli földszintjének legalább 50%-án kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, a lakosság ellátását szolgáló funkciók helyezendők el.

k) A kereskedelmi rendeltetési egység bruttó szintterülete épületenként nem haladhatja meg a földszinti alapterület 85%-át.

l) * 

m) Az építési övezetben a Z-KK-XVII-01 övezet felőli oldalon, a Szabályozási Terven jelölt meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal 45%-án épülethomlokzatnak kell állnia.

n) Az építési övezetben a Pesti út melletti E-TG-XVII-01 jelű övezettel határos részen a Szabályozási Terven jelölt meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonaltól számított 10 méteren belül kell kialakítani az épületek homlokzatának 45%-át.

o) Az épületek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 16 métert, kivételt képeznek a meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal mentén elhelyezett épületek, melyek legmagasabb pontja 20 méter lehet.

p) * 

q) * 

r) * 

(4) IZ-XVII-03 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő sportcélú intézmények elhelyezésére szolgáló, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben uszoda, fürdő, a főrendeletetést kiszolgáló épületek, legfeljebb 1500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi épület, valamint vendéglátó épületek, építmények helyezhetők el.

c) Az építési övezetben lakóépület nem helyezhető el.

d) *  Térszín alatti beépítés csak építési helyen belül megengedett.

e) Az ingatlanokon elhelyezett funkciókhoz szükséges parkolókat telken belül kell elhelyezni, térszín alatti garázsokban illetve térszín feletti parkolókban.

(5) IZ-XVII-04 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben kizárólag templom és a hozzá tartozó temetkezési emlékhely (urnafal) elhelyezése megengedett. Sajátos építményfajták önálló antennatartó szerkezeten nem helyezhetők el.

c) Az övezetben temetkezési emlékhely önállóan nem helyezhető el.

d) Az építési övezetben meghatározott oldalkert legkisebb mérete: a Tiszaörs utca mentén: 10 m, a Rózsaszál utca mentén: 6,0 m, a hátsókert legkisebb mérete: 10 m.

e) A rendezett terepszinttől támfal maximális magassága 2,5 méter lehet.

f) Az építési övezetben meghatározott maximális építménymagasságtól való eltérés kizárólag a templomtorony építése esetén megengedett, amelynél a torony legmagasabb pontja 38,0 m lehet.

g) *  A templom megfelelő városképi illeszkedését látványtervvel kell igazolni.

(6) IZ-XVII-05 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények és lakóépületek elhelyezésére szolgáló, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetek területén a főrendeltetés több önálló épületben is elhelyezhető. Az építési övezet területén a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület, valamint parkolóház nem helyezhető el. Kereskedelmi funkciók csak az épületek földszintjén helyezhetők el.

c) Hulladéktartály tároló csak kerítéssel egybeépítve helyezhető el.

d) Új építés vagy meglévő építmény bővítése esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozó és rakodóhelyeket telken belül kel biztosítani.

e) Az építési övezet területén új lakóépület elhelyezése során, - a fűtőmű által kibocsátott zaj ellen, - az épületet passzív akusztikai védelemmel kell ellátni.

(7) IZ-XVII-06 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló, részletesen szabályozott, alacsony intenzitású, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén lakóépület és parkolóház nem helyezhető el. Kereskedelmi funkciók csak az épületek földszintjén helyezhetők el.

c) Az építési övezetek területén a főrendeltetés több önálló épületben is elhelyezhető.

d) A melléképítmények közül nem helyezhető el folyadék és gáztároló, valamint a szabadonálló antenna oszlop. Hulladéktartály tároló csak kerítéssel egybeépítve helyezhető el.

e) Új építés vagy meglévő építmény bővítése esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozó és rakodóhelyeket telken belül kel biztosítani.

(8) IZ-XVII-07 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén kizárólag bölcsőde, óvoda, általános iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár, időseket ellátó intézmény (pl. idősek napközi otthona, idősek otthona, szociális otthon), legfeljebb 4 lakásos lakóépületek, legfeljebb 4 vendégszobaszámú szálláshely-szolgáltató épületek és sportépítmények helyezhetők el. Az egy lakóépületben elhelyezhető lakások száma az 500 m2 -t meg nem haladó méretű telken 1 lakás. Az 500 m2 -t meghaladó méretű telken minden lakásra, önálló rendeltetési egységre, illetve vendégszobára legalább 300 m2 telekterület kell, hogy jusson.

c) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló épületben nem helyezhetők el.

d) Az előkert mérete meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén a kialakult állapot, egyébként 5,0 m, a hátsókert mérete 7,5 m.

(9) IZ-XVII-08 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén kizárólag bölcsőde, óvoda, általános iskola, orvosi rendelő, időseket ellátó intézmény (pl. idősek napközi otthona, idősek otthona, szociális otthon), művelődési és kulturális épületek, szálláshely-szolgáltató épületek, valamint sportépítmények helyezhetők el.

c) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló épületben nem helyezhetők el.

d) A hátsókert mérete 7,5m.

e) *  A 121183 hrsz-ú telken lévő Bulyovszky ház esetében az előkert: 0 méter; oldalkert: 0 méter.

(10) IZ-XVII-09 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben az egy emeletesnél magasabb épületen a tető legnagyobb dőlésszöge legfeljebb 30 fok lehet.

c) Az építési övezetben meghatározott előkert legkisebb mérete: 7 m, az oldalkert legkisebb mérete: 7 m, a hátsókert legkisebb mérete: 10 m.

d) Az építési övezetben kizárólag kereskedelmi létesítmény helyezhető el.

e) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló illetve kiegészítő funkciók a fő rendeltetést magába foglaló épülettömegben helyezendők el.

f) Az építési övezetben melléképítmények közül kizárólag közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

g) Az építési övezetben a melléképítmények közül a hulladéktartály-tároló kizárólag a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben létesíthető.

h) Az építési övezetben a Szabályozási Terven jelölt „A telek zöldfelületként kialakítandó része” területen épületet illetve építményt nem lehet elhelyezni.

i) Az építési övezetben a szomszédos építési övezetek felőli oldalon csak fedett zárt rakodó létesíthető.

j) Az építési övezetben, annak telekhatárain kerítés nem létesíthető.

47. § Az IZ-XVII építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 7. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

7. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
IZ-XVII-00 SZ - - 45 35 0,5 50 - 7,5
IZ-XVII-01 SZ 4000 30 35 25 0,5 50 - 7,5
IZ-XVII-02 SZ 4000 30 40 25 0,7 50 4,5 10,5
IZ-XVII-03 SZ 6000 - - 25 0,35 50 - 12
IZ-XVII-04 SZ 2500 - 35 35 0,5 50 - 20,0*
IZ-XVII-05 SZ 4000 50 50 25 1,0 50 4,5 14
IZ-XVII-06 SZ 2500 30 30 30 1,0 50 4,5 14
IZ-XVII-07 SZ 800 16,0 35 25 0,6 50 3,0 7,5
IZ-XVII-08 SZ 2500 30,0 45 35 0,9 50 3,0 7,5
IZ-XVII-09 SZ 10000 30 35 25 0,4 50 - 7,5
*Az épület legmagasabb pontja templomtorony esetében 38,0 m lehet.

VIII. Fejezet

Gazdasági területek övezetei

24. Iparterületek

Az IP-ET-XVII építési övezet részletes előírásai

48. § (1) Az IP-ET-XVII-01 építési övezet

a) Az építési övezet a fűtőmű üzemeltetése céljára fenntartott terület.

b) *  Az építési övezet területén új technológiai létesítményt megvalósítani, illetőleg a fűtőmű kapacitását növelni, csak részletes környezetvédelmi vizsgálat alapján megengedett.

49. § Az IP-ET-XVII építési övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 8. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

8. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
IP-ET-XVII-01 SZ - - - 35 1,5 25 - 7,5

25. Munkahelyi területek

50. § *  AZ M-XVII jelű építési övezetek területén a BVKSZ-ben meghatározott építmények csak részletes környezetvédelmi vizsgálat alapján lehet.

Az M-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

51. § (1) M-XVII-01 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a munkahelyi területek, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

(2) M-XVII-02 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a munkahelyi területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén az elő,- oldal,- vagy hátsókertben levő épületek, épületrészek nem bővíthetők.

c) Önálló üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

d) A hátsókert legkisebb mérete: 10,0 m.

e) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni.

(3) M-XVII-03 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a munkahelyi területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenység folytatható, raktározás vagy egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó funkcióhoz szükséges építmények helyezhetők el, amelyek káros környezeti hatásait a telekhatáron belül, a hatályos határértékek alatt maradnak.

c) Az új telekalakítások, azok telekkönyvi bejegyzése csak a meglévő közműhálózat fennmaradását és működését biztosító, telkenkénti szolgalmi jogok bejegyzésével együtt történhet.

d) A Cinkotai úti telekhatárától mért 6,0 m széles sávjában, illetve a Cinkotai út 22,0 m-re szélesített sávjában új, a Cinkotai úttal párhuzamos nyomvonalú közművezeték, földalatti vagy föld feletti építmény nem helyezhető el. Az ebben a sávban meglévő közművek üzemeltetése, felújítása, új csatlakozások készítése, valamint új közműbekötések merőleges átvezetése lehetséges.

e) Portaépület a kerítéssel összeépítve vagy önállóan kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el és az elhelyezésére szolgáló legfeljebb 150 m2-es területet építési helyként kell kezelni.

f) Az építési övezetben a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei; az ellátó, szolgáltató építmények; és a kutatás fejlesztés építményei helyezhetők el.

g) *  Üzemi termelő funkció nem telepíthető a Cinkotai úttal párhuzamos 95 m-es sávon belül, kivéve a meglévő, megmaradó üzemi épületet és annak bővítését.

h) Tűz- és robbanásveszélyes anyag tárolása esetén a Cinkotai úti telekhatárral párhuzamosan 150 m-es védősáv alakítandó ki és ezen a sávon belül a még be nem épített telek esetében új lakóépület nem helyezhető el.

i) A Liget sori telekhatárt kísérő 20 m széles kötelező zöldsávban lévő szivattyúház, vízmérőház és vasúti kimelegítőház kubatúrája szükség esetén bővíthető. Az itt található többi épület kubatúrája nem bővíthető.

j) Az építési hely határától függetlenül földalatti és föld feletti tároló tartályok az építménytávolságok és tűzrendészeti előírások megtartásával helyezhetők el.

k) A 129005/3 hrsz.-ú telken az f) pontban meghatározottakon túlmenően parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el, a területen tárolt gipsziszap eltávolítása után.

l) Az 129005/20 és 129005/21 hrsz.-ú telkeken a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei; az ellátó, szolgáltató építmények; és a kutatás fejlesztés építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el. A telkek bejáratához egy db közös útcsatlakozás készülhet a Cinkotai útról.

52. § Az M-XVII építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 9. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

9. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
M-XVII-01 SZ 1500 - 40 35 1,25 25 - 12
M-XVII-02 SZ 1500 20 55 45 1,5 25 - 10
M-XVII-03 SZ 10000 50 - 35 2,4 25 - 15*
* Legnagyobb gerincmagasság: 18,0 m

26. Jelentős zöldfelületű munkahelyi területek

53. § *  Az övezetek területén a BVKSZ-ben meghatározott építmények csak részletes környezetvédelmi vizsgálat alapján helyezhetők el.

Az MZ-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

54. § (1) MZ-XVII-01 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő munkahelyi területek, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

(2) MZ-XVII-02 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő munkahelyi területek, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

(3) MZ-XVII-03 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő munkahelyi területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezetben csak a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények - terményfeldolgozó, tároló - és az azokat kiszolgáló építmények helyezhetők el.

c) A főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő épület elhelyezése érdekében (pl. porta) az előkert terhére az építési hely kiegészíthető.

d) Az építési övezet területén a meghatározott oldalkert legkisebb mérete: 15 m, a legkisebb hátsókert mérete: 15 m.

e) * 

f) A burkolt felületek mértéke legfeljebb a telek 25%-a lehet.

g) A Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó üzem vízellátása egyedi kutakról biztosítható.

h) A területen önálló szennyvíztározó nem létesíthető.

i) Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Üzem területén belül a létesítendő parkolók mentén fasorok kialakítása szükséges, a Szabályozási Terven jelölt 25 m széles kötelező zöldsáv telepítése kötelező, a Budapest-Hatvan vasútvonal felé eső telekhatárnál ligetes fásítást kell végezni.

(4) MZ-XVII-04 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő munkahelyi területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Az építési övezet területén a BVKSZ szerinti építmények, valamint fedett lovarda helyezhető el. Üzemanyagtöltő, valamint autómosó épület, építmény nem helyezhető el.

c) *  A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépkocsi parkolóhely szükségletet telken belül kell biztosítani. A területen szabadtéri parkoló csak a kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki, a gyephézagos burkolatok, burkolt területek, növénytelepítés meghatározásával. A 8 parkolónál nagyobb parkolóhelyek létesítése esetén minimálisan 4 parkolóállásonként 1 db nagy lombkoronájú fa telepítése kötelező.

d) Az építési övezet területén a kötelező zöldfelület legalább egyharmadát egybefüggően kell kialakítani és fenntartani.

e) A területen meglévő idős értékes növényállományt meg kell őrizni, fakivágási engedély csak az elöregedett, félig kiszáradt illetve kiszáradt faegyedekre adható. Fakivágás csak kertészeti szakvélemény alapján végezhető, a kivágás okától függetlenül minden egyes fát pótolni kell. A pótlás mértéke: a kivágott össztörzsátmérő + 100%.

f) A területen kerítés a szabályozott telekhatárvonalon létesíthető, lábazattal átlátható módon javasolt kialakítással. Tömör, át nem látható módon kerítés nem létesíthető a területen.

(5) MZ-XVII-05 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő munkahelyi területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) A építési övezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei; az ellátó, szolgáltató építmények; a kutatás fejlesztés építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el.

c) Az előkertekben kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el portaépület.

(6) MZ-XVII-06 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a jelentős zöldfelületet igénylő munkahelyi területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) A építési övezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei; az ellátó, szolgáltató építmények; a kutatás fejlesztés építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el.

c) Az előkertekben kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el portaépület.

55. § Az MZ-XVII építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 10. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

10. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
MZ-XVII-01 SZ 3000 30 40 35 2,0 35 - 12,0
MZ-XVII-02 SZ 1000 30 40 35 1,2 35 - 12,0
MZ-XVII-03 SZ 4000 - 35 35 0,7 40 - 15,5
MZ-XVII-04 SZ 3000 30 40 35 1,5 35 3.0 12,0
MZ-XVII-05 SZ 10.000 - - 35 2,4 35 - 15,0*
MZ-XVII-06 SZ 1000 - - 35 2,4 35 - 12,0**
* Legnagyobb gerincmagasság: 18,0 m
** Legnagyobb gerincmagasság: 15,0 m

IX. Fejezet

Különleges területek övezetei

27. Honvédségi területek

K-HT-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

56. § (1) K-HT-XVII-01 jelű építési övezet

Az építési övezet a honvédségi területek, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

57. § A K-HT-XVII építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 11. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

11. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
K-HT-XVII-01 SZ K K 55 45 2,5 35 - 12

28. Temetők területei

KV-TE-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

58. § (1) KV-TE-XVII-01 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a temetők, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

(2) KV-TE-XVII-02 jelű építési övezet

a) Az építési övezet a temetők, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Parkoló csak a Lőrinci út menti 18 méteres teleksávban alakítható ki.

c) kerítés építésére vonatkozó előírások:

c1) A Bocskai István utca felőli oldalon tömör kerítés létesítendő, amelyet építészetileg tagoltan, megtörten, a meglévő fasor megtartásával kell kialakítani.

c2) A Lőrinci út menti telekhatáron 40%-ban áttört kerítés létesíthető, vagy háromszintes növényállomány telepítendő.

c3) Az E-TG-XVII-00 és MG-MF-XVII-01 övezethatár felőli telekhatárán tömör kerítés elhelyezhető.

c4) Az L4-XVII-06 övezethatáron fasorral kiegészített, 40%-ban áttört módon létesíthető kerítés, kivéve urnafal létesítése esetén, amely esetben tömör kerítés is létesíthető.

d) urnafalkerítés létesítésére vonatkozóan:

d1) A területen a kerítések - a Lőrinci úti telekhatár kivételével - urnafalként is kialakíthatók a c1)-c4) pontokban meghatározott szabályok szerint.

e) zöldfelületek, fasorok kialakítására vonatkozó előírások:

e1) A temető területét gyalogos utakkal átjárhatóan, szoliter fákkal és kertépítészeti eszközökkel igényesen kivitelezett kegyeleti parkként kell kialakítani.

e2) A Bocskai utca felől meglévő fasor megtartandó, amelyet az urnafal kerítés építése során meg kell óvni, a rossz állagú vagy építési okokból kivágandó egyedeket pótolni kell.

e3) A Lőrinci úti telekhatárral párhuzamosan a parkolót a temetőtől elválasztó módon háromszintes növényállomány telepítendő a kegyeleti funkció közúti és parkolási zajtól való védelme céljából.

59. § A KV-TE-XVII építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 12. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

12. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
KV-TE-XVII-01 SZ K K 10 10 0,1 70 - 7,5
KV-TE-XVII-02 SZ K K 10 15 0,2 70 - 9,0

29. Városüzemeltetési területek

KV-TB-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai

60. § (1) A KV-TB-XVII építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 13. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

13. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
KV-TB-XVII-00 SZ 12000 - 0 10 0,1 90 3,0 4,5

HARMADIK RÉSZ

Beépítésre nem szánt területek övezeteinek előírásai

X. Fejezet

Közlekedési területek

30. Közlekedési célú közterület

KL-KT-XVII jelű övezetek részletes előírásai

61. § (1) KL-KT-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a közlekedési célú közterületek nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgáló területe.

b) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás, autómosó és a tömegközlekedést kiszolgáló pavilon (önálló jegypénztár, tartózkodó) nem helyezhető el.

c) A Szabályozási Terven jelölt Pesti út melletti süllyesztett garázs födémének legalább 20%-a zöldtetőként alakítandó ki. A feljárati építmények (lift, lépcső) térszín feletti részének min. 80%-át áttört vagy átlátszó kivitelben kell megvalósítani.

d) a Helikopter út bővítése előtt a 40,00 méteres szabályozási szélességen belül három színtű növénytelepítés kialakítása kötelező.

62. § A KL-KT-XVII övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 14. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

14. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
KL-KT-XVII-01 SZ - - 30* 5 0,2 10 -* 1,2*
(3,0**)
* Az övezet területén részben vagy egészében felszín alatti építmény csak a Szabályozási Tervlapon megjelölt építési helyen belül helyezhető el.
** Az övezet területén elhelyezett felszín alatti létesítmények feljárati építményeinek (lift, lépcső) maximális építménymagassága.

31. Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület

KL-VA-XVII jelű övezetek részletes előírásai

63. § (1) KL-VA-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a közlekedési célú területek vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló területe.

(2) KL-VA-XVII-02 jelű övezet

a) Az övezet a közlekedési célú területek vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló területe.

64. § A KL-VA-XVII övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 15. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

15. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
KL-VA-XVII-01 SZ - - - 5 0,2 10 - -
KL-VA-XVII-02 O 1000 - - 5 0,7 35 3 7,5

32. Repülőterek elhelyezésére szolgáló terület

65. § KL-RE-XVII jelű övezetek általános előírásai

(1) A repülőtér területen belül területfelhasználás és építkezés tekintetében egy-egy építési terület, építési telek, vagy épület is a közigazgatási határokon átnyúlhat.

(2) Az építési előírások tekintetében az építési területet, ill. építési telket a két vagy több igazgatási területen átnyúlóan kell figyelembe venni (beépítés mértéke, kötelező zöldfelület, építménymagasság stb.).

(3) *  Bármely telekalakítás során kötelező a telekalakítás és a beépítés együttes követelményét teljesíteni, amely az érintett szomszédos telkekre, a közvetlen közúti megközelítésre, vagy magánúton át történő megközelítésre is kiterjed.

(4) *  Az övezetek területén a közterületek és a magánutak felöl a kialakítható legkisebb előkert 10,0 m. A 4 számú főút Vecsés felőli bevezető szakasza mentén az Üllői úti csomópontig a kialakítható legkisebb előkert 50,0 m. Bármely ingatlanon az oldal és hátsókert a jogszabályokban meghatározottak szerint alakítható, de légiközlekedési technológiai okokból szükséges (un. „airside repülőtéri) kapcsolat kialakítása esetén az oldal és hátsókert mérete 1,0 m-re csökkenthető.

(5) Az övezet telkei a szabadonálló beépítési mód szerint építhetők be. Az övezet telkein legfeljebb a telekterület legkisebb kialakítható telekterülettel történő osztásából adódó egész számú épület helyezhető el.

(6) Bármely épület beépítés mértékébe beszámított bruttó alapterülete nem lehet kisebb a legnagyobb megengedett beépítés 10%-nál, kivételt képez ingatlanonként egy porta vagy védelemmel összefüggő funkciójú épület.

(7) Parkolóház létesítésének egyedi előírásai:

a) A beépítés és a szintterület mértékébe nem kell beszámítani: a gépjárműtároló területét az OTÉK, illetve a helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig, illetve az ezt meghaladó gépjárműtároló területének 50%-át.

b) *  A parkolóház minden szintjének 80%-os beépítése megengedett, ha az önálló telken kialakított, és közforgalom számára megnyitott.

(8) *  Az övezetek területén bármely zöldfelület csak a repülés biztonságát nem veszélyeztető módon telepíthető. A területen fakivágás a légiforgalom biztonságának érdekében bárhol, azonnal elvégezhető, egyéb esetekben az általános szabályok szerint, a közigazgatás szerint illetékes önkormányzat által előírt módon lehet fát kivágni és kell annak visszapótlásáról gondoskodni.

(9) A Szabályozási Terven jelölt kötelező zöldfelületet egybefüggő, többszintes, intenzív zöldfelületként kell kialakítani, azon építmény, építményrész nem helyezhető el.

(10) A felszíni parkolók fásítását a légiforgalom biztonságának veszélyeztetése nélkül kell kialakítani.

(11) A növénytelepítést és fenntartást úgy kell kialakítani, hogy az a légiközlekedést veszélyeztető nagytestű állat vagy madár szálláshelyéül ne szolgálhasson.

KL-RE-XVII jelű övezetek részletes előírásai

66. § (1) KL-RE-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a repülőtér mozgási, biztonsági és védő területeinek övezete.

b) Az övezet telkein a légijárművek fel és leszállására, gurulására szolgáló utak, az előterek építményei, a légiközlekedés és a repülőtér munkaterületének biztonságát szolgáló építmények, a munkaterületének védelmét szolgáló építmények helyezhetők el.

c) Bármely építmény csak a repülés, és a légijárművek földi mozgásának biztonságát nem veszélyeztető módon létesíthető. Az övezet telkei nem építhetők be.

d) Az övezet területe a légiforgalom számára szükséges módon és mértékben burkolható, a fennmaradó szabad felületeket kötelező gyepfelületként, és/vagy a repülés biztonságát nem veszélyeztető zöldfelületként kialakítani.

(2) KL-RE-XVII-02 jelű övezet

a) Az övezet a légiközlekedéssel közvetlenül kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló területek övezete.

b) Az övezet telkein a repülőteret és a légiforgalmat kiszolgáló terminálok (utasforgalom), cargok (áruforgalom), légijármű karbantartás, javítás, légiforgalmi szolgálat ellátási épületei, valamint a felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő raktározási, irodai, szolgáltatás, kereskedelem, közlekedési és szállítási funkciók, épületek helyezhetők el.

c) Az övezetben kialakítandó telkek jellemzően a közút felől (landsite) - közvetlenül, vagy magánúton át - és a repülőtér munkaterülete felől (airsite) egyaránt megközelíthetők.

d) Az övezet telkeinek beépítetlen, burkolatlan területét kötelező gyep, illetve a repülőtér biztonságát nem zavaró módon zöldfelületként kialakítani.

67. § A KL-RE-XVII övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 16. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

16. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
KL-RE-XVII-01 - - - 0 0 0 - - -
KL-RE-XVII-02 SZ 10000 100 100 80 2,0 - 6 24

XI. Fejezet

Zöldterületek övezetei

33. Fásított közterek

Z-FK-XVII jelű övezetek részletes előírásai

68. § (1) Z-FK-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a fásított, városi közterek területei.

(2) Z-FK-XVII-02 jelű övezet

a) Az övezet a fásított, városi közterek részletesen szabályozott területe.

b) Az övezet területén vendéglátó épület, pihenést, testedzést szolgáló építmény, a terület fenntartásához szükséges építmény, ismeretterjesztés építményei, helyezhetők el. Nyilvános illemhely nem helyezhető el.

c) *  A vendéglátó épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t. A zöldfelületek felújítása, átépítése, a teljes összefüggő területre kidolgozott egységes koncepció, terv szerint végezhető.

d) A övezetben a telekterület minimum 15%-án nagylombú fák ültetésére alkalmas zöldfelületet kell létesíteni. Az övezetnek a Pesti út és a Ferihegyi út felé eső területsávjába háromszintes növényállományt kell telepíteni.

(3) Z-FK-XVII-03 jelű övezet

a) Az övezet a fásított, városi közterek részletesen szabályozott területe.

69. § A Z-FK-XVII övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 17. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

17. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
Z-FK-XVII-01 SZ - - - 2 0,03 15 - 4,5
Z-FK-XVII-02 SZ - - 85 2 0,02 15 - 4,5
Z-FK-XVII-03 SZ - - - 0 - 80 - 0,0

34. Közkertek

Z-KK-XVII jelű övezetek részletes előírásai

70. § (1) Z-KK-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a közkertek, játszó-, sport- és pihenőkertek-, valamint városi közterek célját szolgáló területei.

b) * 

(2) Z-KK-XVII-02 jelű övezet

a) Az övezet a közkertek részletesen szabályozott városi köztér - templomtér területe.

b) a közkert területén közhasználat elől elzárt területet létesíteni nem lehet,

c) a templomot övező közkertben komplex használatot biztosító játszókert nem létesíthető.

(3) Z-KK-XVII-03 jelű övezet

a) Az övezet a közkertek részletesen szabályozott, pihenő-, séta- és játszókert célú területe.

b) Az övezet területén az ismeretterjesztést, pihenést, testedzést szolgáló építmények, vendéglátó-épület, térszint alatti elhelyezéssel a terület fenntartásához szükséges építmények és nyilvános illemhelyek létesíthetők.

71. § A Z-KK-XVII övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 18. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni

18. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
Z-KK-XVII-01 SZ - - - 2,0 0,03 50 - 4,5
Z-KK-XVII-02 SZ 1000 - 2,0 0,2 60 3 4,5*
Z-KK-XVII-03 SZ 2000 - - 2,0 0,02 50 - 4,5
*Az épület legmagasabb pontja templomtorony esetében 20,0 m lehet.

35. Közparkok

Z-KP-XVII jelű övezetek részletes előírásai

72. § (1) Z-KP-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a közpark célú területek általános övezete.

b) Az övezet területén a BVKSZ-ben meghatározott építmények Szabályozási Terv alapján helyezhetők el.

(2) Z-KP-XVII-02 jelű övezet

a) Az övezet a közparkok kegyeleti park célját szolgáló területe.

b) Az övezetben a kegyeleti park területén, játszókert, sportkert, valamint a kegyeleti funkciót zavaró egyéb létesítmény nem helyezhető el.

(3) Z-KP-XVII-03 jelű övezet

a) Az övezet a közparkok célú terület részletesen szabályozott területe.

b) Az övezeti területén zöldfelületi létesítmények, valamint sport-, játék funkció alakítható ki.

c) Az övezet mellett a közpark használatához szükséges, minden 500 m2 parkterületre 1 db parkolót szükséges kialakítani. A 10 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű parkolókat 4 férőhelyenként 1 db lombos fával kell fásítani.

d) A Hegyalatti utca és a Kucorgó utca melletti vegyes ezüstfa és nyárfa fasorokat meg kell őrizni. A Zrínyi úttal párhuzamosan az intézmények telekhatárán belül fa- és cserjesort kell kialakítani.

(4) Z-KP-XVII-04 jelű övezet

a) Az övezet a közparkok részletesen szabályozott területe.

b) Népkert közparki területén vendéglátó épület, pihenést, testedzést szolgáló építmény, a terület fenntartásához szükséges építmény, ismeretterjesztés építményei, nyilvános illemhely helyezhetők el. A vendéglátó épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t. A zöldterületek felújítása, átépítése, a teljes összefüggő területre kidolgozott egységes koncepció, terv szerint végezhető.

c) A Szabályozási Terven jelölt, Népkert mellett építési helyen: vendéglátó épületek, pihenést, testedzést szolgáló épületek, ismeretterjesztési célú épületek, nyilvános illemhelyek helyezhetők el. A Ferihegyi út mellett jelölt építési helyen csak a park fenntartásához szükséges épület létesíthető.

d) A területen a vendéglátó funkció bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t. Sportpálya csak a Szabályozási Terven a parkterület sportkert céljára fenntartott része-ként jelölt területen helyezhető el. Az övezet Cinkotai út és Ferihegyi út közé eső, területileg összefüggő részén - az elhelyezhető sportpálya kivételével -csak biztonsági (labdafogó háló, játszótér vagy kutyafuttató kerítése) vagy díszítő jellegű kerítés építhető.

e) * 

f) A Rákos-patak mentén fekvő közpark övezetek területén csak olyan kerítés helyezhető el, amelynél a max. 40 cm-es lábazat feletti rész legalább 90%-ban áttört, és magassága nem haladja meg a 2,0 m-t. Ez alól a sportpályák biztonsági kerítései magassági értelemben kivételt képeznek.

g) Közforgalmú út vagy felszíni parkoló csak az országos ökológiai hálózat területén kívül alakítható ki. Térszín alatti parkoló vagy mélygarázs a területen nem építhető.

h) A Rákos-patakon a Cinkotai út és Ferihegyi út közötti szakaszon legalább két, a Szabadság sugárút és a Rákoscsaba utca közötti szakaszon legalább egy helyen az akadálymentesség követelményeit kielégítő gyalogos-kerékpáros hidat kell létesíteni.

(5) Z-KP-XVII-05 jelű övezet

a) Az övezet a közparkok részletesen szabályozott területe.

b) Az övezet területén vendéglátó épület, pihenést, testedzést szolgáló építmény, a terület fenntartásához szükséges építmény, ismeretterjesztés építményei, helyezhetők el.

c) A vendéglátó épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t. A zöldterületek felújítása, átépítése, a teljes összefüggő területre kidolgozott egységes koncepció, terv szerint végezhető.

73. § A Z-KP-XVII övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 19. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni

19. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
Z-KP-XVII-01 SZ - - - 2 0,03 75 - 4,5
Z-KP-XVII-02 SZ - - - 2 0,03 75 - 4,5
Z-KP-XVII-03 SZ - - - 2 0,03 75 - 4,5
Z-KP-XVII-04 SZ - - - 2 0,03 75 - 4,5
Z-KP-XVII-05 SZ - - - 2 0,03 75 - 4,5

36. Közhasználatra nem szánt zöldfelületek

Z-EZ-XVII jelű övezetek részletes előírásai

74. § (1) Z-EZ-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet az egyéb, közhasználatra nem szánt, funkcionális zöldfelületként nem hasznosítható területek övezete.

75. § Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 20. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

20. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
Z-EZ-XVII-01 SZ - - - 5 0,1 70 - 6

XII. Fejezet

Erdőterületek övezetei

76. § (1) Az erdőterületek övezetein fákkal borított területén - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozó erdők esetében - telekalakításhoz, építmények elhelyezéséhez az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) Az övezetek területén Szabályozási Terv hiányában csak ideiglenes (drótfonat), lábazat nélküli kerítés létesíthető a beépíthető és kialakítható legkisebb telekméret esetén, amennyiben annak legkisebb szélesessége meghaladja a 30m-t.

(3) Az E-TG övezetek területén - az erdőgazdálkodó erdőterv határozata hiányában - növényzet telepítésére csak őshonos - vízpart közelében vízközeli vegetációnak megfelelő - növényanyag használható fel, a termőhelyi viszonyoknak megfelelően.

37. Turisztikai erdők

E-TG-XVII jelű övezetek részletes előírásai

77. § (1) E-TG-XVII-00 jelű övezet

a) Az övezet a turisztikai célú erdők területek övezete.

b) Az övezet területén a BVKSZ-ben meghatározott építmények Szabályozási Terv alapján helyezhetők el.

c) *  A 137664 hrsz-ú területen kizárólag honvédelmi és katonai célú építmények helyezhetők el.

(2) E-TG-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a turisztikai célú erdők területek övezete.

(3) E-TG-XVII-02 jelű övezet

a) Az övezet turisztikai célú erdők, részletesen szabályozott területei.

b) A területen csak a turisztikai erdő jelleg megőrzése mellett sport - szabadidős funkció helyezhető el. Raktározási-, kereskedelmi létesítmény még ideiglenesen sem létesíthető.

c) Az övezet területén legfeljebb P+F+1+T szintszámú épület - részleges közművesítettség esetén is - elhelyezhető.

d) A jogszabályban meghatározott parkoló terepszinti, fásított parkolóban biztosítandó.

e) A terület 90%-a zöldfelületként, a zöldfelület 60%-a fás növényzettel borítottként alakítandó ki és tartandó fenn.

f) A területen lévő erdőfoltok megtartandók.

(4) E-TG-XVII-03 jelű övezet

a) Az övezet turisztikai célú erdők, részletesen szabályozott területei.

b) Az övezet területét erdészeti üzemterv alapján erdőgazdálkodási területként kell fenntartani.

c) A parkolást, árufeltöltést telken belül kell biztosítani.

d) Az erdősítést az építéssel egy időben kell végezni.

(5) E-TG-XVII-04 jelű övezet

a) Az övezet turisztikai célú erdők, részletesen szabályozott területei.

b) Az övezet területén építés céljából telek nem alakítható ki. Épület nem helyezhető el.

c) A területen kizárólag a terület fenntartásához szükséges építmény, az ismeretterjesztő épületnek nem minősülő építménye, a biztonsági okból szükséges építmények, valamint a csapadékvíz szikkasztó műtárgy helyezhetők el.

d) A csapadékvíz szikkasztó műtárgy számára a technológiailag szükséges méretű telek alakítható ki a területen belül ,melynek elkerítése megengedett.

(6) E-TG-XVII-05 jelű övezet

a) Az övezet turisztikai célú erdők, részletesen szabályozott területei.

b) Az övezet területén közlekedési építmények, távvezetékek elhelyezhetők.

c) Az övezet területén, valamint a Szabályozási Terven jelölt Pesti út menti fásított védősáv területén a zárt faállomány 30%-os örökzöld fák (fenyők), 70% lombhullató fák alkalmazása mellett létesíthető, legalább 4 x 4 m-es ültetési sor és tőtávolsággal, kertészeti növényanyag alkalmazása mellett.

(7) E-TG-XVII-06 jelű övezet

a) Az övezet turisztikai célú erdők, részletesen szabályozott területei.

(8) E-TG-XVII-07 jelű övezet

a) Az övezet turisztikai célú erdők, részletesen szabályozott területei.

b) Az övezet területén az oldalkert legkisebb szélessége: 15 m, a hátsókert legkisebb szélessége: 15 m.

c) Az előkertben kizárólag a közmű becsatlakozás építménye, valamint a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktároló helyezhető el.

d) A területen kerítés a szabályozott telekhatárvonalon létesíthető, lábazattal, átlátható kialakítással. Tömör át nem látható kerítés nem létesíthető.

(9) E-TG-XVII-08 jelű övezet

a) Az övezet turisztikai célú erdők, részletesen szabályozott területei.

b) A 138526 hrsz-ú izraelita temető aktív temetőként nem üzemeltethető, kegyeleti temetőként védőtávolságot nem igényel.

(10) E-TG-XVII-09 jelű övezet

a) Az övezet turisztikai célú erdők, részletesen szabályozott területei.

b) Az övezetben Gazdatanya és biológiai-mezőgazdasági és oktatási központ funkciói helyezhetők el.

c) A területen a Gazdatanya épületei helyezhetők el, amelyek rendeltetése lehet külön-külön épületben vagy részben összevontan:

ca) Az oktatást szolgáló épületben az oktatással összefüggésben lévő helyiségek valamint egyéb állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek illetve egy szolgálati lakás helyezhető el.

cb) Elhelyezhetők állattartásra, terménytárolásra, a Gazdatanya működését szolgáló gépek tárolására, karbantartására illetve egyéb állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek vagy egy szolgálati lakás.

cc) Elhelyezhető a Gazdatanya tulajdonosának, használójának és alkalmazottjának állandó és/vagy ideiglenes lakását szolgáló szállás valamint Gazdatanyát kiszolgáló egyéb szociális, biztonsági, őrzési feladatokkal kapcsolatos helyiségeket magába foglaló épület.

d) *  A három funkciónak helyt adó épületek, építmények együtt tervezendők meg.

e) Burkolt felület: csak a látogatók útjai és gyülekező helyei, valamint a fenntartás gazdasági útjai és tároló helyei lehetnek burkoltak, egyéb burkolat nem létesíthető.

f) Erdőfelületek: a Gazdatanya területét körülvevő - a Gazdatanyán belüli telekalakításból keletkező oldalkerteket e tekintetben nem lehet figyelembe venni - kötelező elő-, oldal- és hátsókerteket itt honos erdőt képező faegyedekkel kell beültetni és fenntartani, e sávot csak a bejárati utak és közművek keresztező sávjai szakíthatják meg.

g) Mezőgazdasági bemutató felületek (szántók, legelők, kertművelés, állattartó és mozgásukat biztosító felületek, stb.) és díszkertek: a Gazdatanyát körülvevő kötelező erdőfelületek megtartásával a rendeltetésnek megfelelően alakíthatók ki.

h) A beépített, a burkolt és mezőgazdasági - bemutató - művelésen és díszkerten kívüli területeket erdősíteni kell.

78. § A E-TG-XVII övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 21. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

21. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
E-TG-XVII-00 SZ 3000 - 3 0,08 90 3,0 7,5
E-TG-XVII-01 SZ 3000* - - 3** 0,08 90 3,0 7,5
E-TG-XVII-02 SZ 3000 - - 3 0,12 90 - 12
E-TG-XVII-03 SZ 3000 - - 3 0,08 90 - 6
E-TG-XVII-04 SZ 3000 - - 3 0,08 90 - 6
E-TG-XVII-05 SZ 1500 - - 0 - 90 - -
E-TG-XVII-06 SZ 3000 - - 3 0,08 90 - 3,5
E-TG-XVII-07 SZ 3000 - - 3 0,08 90 - 7,5
E-TG-XVII-08 SZ 3000 - - 3 0,03 90 - 9
E-TG-XVII-09 SZ 20000 - - 3 0,7 90 - 7,5***
* közlekedési építmények elhelyezéséhez szükséges telekalakítás esetén kisebb telek is kialakítható.
** egyenként max. 300 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el
*** az épületek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 15 métert

38. Védelmi, véderdők

E-VE-XVII jelű övezetek részletes előírásai

79. § (1) E-VE-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet az erdőterületek véderdők telepítésére szolgáló területe.

(2) E-VE-XVII-02 jelű övezet

a) Az övezet az erdőterületek véderdők telepítésére szolgáló, részletesen szabályozott területe.

b) Az övezet területén közlekedési építmények, távvezetékek és a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

80. § A E-VE-XVII övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 22. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni

22. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
E-VE-XVII-01 SZ 3000* - - - - 90 - -
E-VE-XVII-02 SZ 1500 - - 0 - 90 - -
*közlekedési építmények elhelyezéséhez szükséges telekalakítás esetén kisebb telek is kialakítható.

39. Védelmi, védett erdők, természeti területek

E-TT-XVII jelű övezetek részletes előírásai

81. § (1) E-TT-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet az erdőterületek nem erdőjellegű, de természetes állapotában megőrzésre kijelölt területe.

(2) E-TT-XVII-02 jelű övezet

a) Az övezetek területén a BVKSZ 21. számú táblázatának C), d) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el a db), dd), de) bekezdésekben felsoroltak kivételével.

b) Az övezet telkei nem keríthetők el.

c) A vezetéki szolgalom céljára kijelölt sávon belül a nyílt árok Ny-i oldalán min. 1 m széles, a K-i oldalán min. 3m széles gyepes sáv alakítandó ki az árok karbantartása céljára.

82. § Az E-TT-XVII övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 23. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

23. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
E-TT-XVII-01 SZ 3000* - - - - 90 - -
E-TT-XVII-02 SZ 3000 - - - - 90 - -
*közlekedési építmények elhelyezéséhez szükséges telekalakítás esetén kisebb telek is kialakítható.

XIII. Fejezet

Mezőgazdasági és vízgazdálkodási területek övezetei

40. Mezőgazdasági rendeltetésű terület

83. § (1) *  Az övezetek területén a 720 m2-t meghaladó, de az övezetben előírt legkisebb telekterületet meg nem haladó méretű telkeken telkenként legfeljebb egy darab, legfeljebb 12 m2 bruttó alapterületű kizárólag szerszámkamra és vegyszertárolás céljára szolgáló épület létesíthető a telkek hátsó telekhatára mentén, az oldalsó telekhatár mentén (a telek sarkában) egy tömegben kialakítva. Az épület(csoport) építménymagassága legfeljebb 2,5 m lehet és a tetőtér nem építhető be.

(2) Az övezetek területén - eltérő rendelkezés hiányában - csak ideiglenes (drótfonat), lábazat nélküli kerítés létesíthető a beépíthető és kialakítható legkisebb telekméret esetén, amennyiben annak legkisebb szélesessége meghaladja az 50m-t. A területen létesíthető lábazat nélküli kerítés legfeljebb 1,8 méter magas, áttört (legfeljebb Ø 100 mm acél vagy fa oszlopokra feszített drótfonat) lehet. Kivételt képez az a terület, ahol az állattartás az állattartásról szóló helyi rendeletben megengedett.

MG-MT-XVII jelű övezetek részletes előírásai

84. § (1) MG-MT-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a mezőgazdasági hasznosítás, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint az ezekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló területe.

b) Az övezet területén legfeljebb 0,5 m magas zárt lábazatú kerítés helyezhető el, az övezetben kialakítható legkisebb telekméret és telekszélesség teljesülése esetén azzal a feltétellel, hogy övezetmódosítás esetén a tulajdonos saját költségén elbontja.

c) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 24. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

24. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
MG-MT-XVII-01 SZ 6000 50 - 3 0,05 90 - 3,5
MG-MF-XVII jelű övezetek részletes előírásai

85. § (1) MG-MF-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a mezőgazdasági hasznosítás, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint az ezekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló, távlatban fejlesztésre kijelölt területe.

b) Az övezetben kizárólag ideiglenes jellegű építmény helyezhető el.

c) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 25. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

25. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
MG-MF-XVII-01 SZ 6000 50 - 3 0,05 90 - 3,5
MG-RF-XVII jelű övezetek részletes előírásai

86. § (1) MG-RF-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a mezőgazdasági hasznosítású, távlatban fejlesztésre kijelölt, jelenleg kiskertes mezőgazdasági területe.

b) *  Az övezet területén legfeljebb 45 m2-es könnyűszerkezetes építmény helyezhető el.

c) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 26. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

26. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
MG-RF-XVII-01 SZ 720 16 - 3 0,05 90 - 3,5

41. Vízbeszerzési és víztárolási területek

VT-VB-XVII jelű övezetek részletes előírásai

87. § (1) VT-VB-XVII-01 jelű övezet

a) Az övezet a vízgazdálkodási területek vízbeszerzés célját szolgáló területei.

b) * 

(2) VT-VB-XVII-02 jelű övezet

a) Az övezet a vízgazdálkodási területek vízbeszerzés célját szolgáló területei.

b) * 

c) A területen csak olyan kerítés helyezhető el, amelynél a max. 40 cm-es lábazat feletti rész legalább 90%-ban áttört, és magassága nem haladja meg a 2,0 m-t. Ez alól a sportpályák biztonsági kerítései magassági értelemben kivételt képeznek.

(3) VT-VB-XVII-03 jelű övezet

a) Az övezet a vízgazdálkodási területek vízbeszerzés és víztárolás célját szolgáló területei.

88. § Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 26. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

26. számú táblázat

telek építmény
beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége legnagyobb szintterületi legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb
övezeti kód terepszint mutatója
alatt felett építménymagassága
(m2) (m) (%) (%) (m2/m2) (%) (m) (m)
VT-VB-XVII-01 SZ - - 5 5 0,10 - - -
VT-VB-XVII-02 SZ 5000 - 5 5 0,15 40 0 6
VT-VB-XVII-03 SZ(O) 2200 - - 50 0,7 40 - 6

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

89. § Hatályba lépés

(1) E rendelet 2014. szeptember 1-én lép hatályba.

(2)-(33) * 

Budapest, 2014. június 30.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve: 2014. július 2. napján.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző

1. sz. melléklet a 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

Értelmező rendelkezések

Cégér: a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logo, piktogram, stb.) tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken elhelyezett berendezés (szerkezet).

Cégfelirat, cégtábla: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.

Egyéb funkcióval kombinált parkolóház: Más funkcióval egybekötött vagy más rendeltetésnek is helyet adó, elsősorban közcélú parkolást és a más funkció parkolási igényét is kielégítő többszintes parkolóház. (47/1998. (X. 15.) Fővárosi KGY rendelet).

Az egyéb funkcióval kombinált parkolóház szintterülete nem haladhatja meg a vonatkozó keretövezetre (FSZKT) előírt szintterületi mutató értékét (bvksz).

Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. az Országos Településrendezési és Építési Követelmények közzétételéről) Az emeletráépítés szintmagassága a szabályzat alkalmazása szempontjából - amennyiben a városképi illeszkedés másképpen nem indokolja, 3,0 méterrel veendő figyelembe.

Fekvő telek: az olyan lakótelek, melynek mélysége kisebb, mint az építési övezetre előírt legkisebb telekmélység, de nagyobb, mint az építési övezetre előírt legkisebb telekszélesség.

Földszint magassága: földszint magasságát a szabályzat rendelkezéseinek értelmezése során, az épület szintszámmal meghatározott magasságának értelmezése során 4,5 méternek kell értelmezni. A telek szabályzatban megengedett földszintes 100%-os beépítettsége esetén ez az érték túlléphető.

Főfunkció: az építési övezetben, övezetben elsődleges rendeletetésének megfelel funkció (lakóterület esetében a lakófunkció, közlekedési területen a közlekedési)

Gerincmagasság: a) A magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb - általában - vízszintes metszésvonalának és meghatározott magassági alappont - ennek hiányában az épület meghatározott közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja - között függőlegesen mért távolság. b) Lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület legnagyobb magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet, illetve berendezés nyúlhat.

Hirdetés: hirdetőtábla, valamely árut, terméket, szolgáltatást ismertető felirat, berendezés, szerkezet vagy reklám.

Homlokzati látványképzés: az épület tűzfalán végzendő általában olyan építészeti beavatkozás, amely az épület más homlokzataihoz igazodó, architektonikus elemeket tartalmaz. Homlokzati látványképzésnek tekintendő a takarandó tűzfalak növényzettel történő megfelelő (tervezett) takarása is.

Ideiglenes jellegű építmény: Minden olyan épület, építmény, amelyre a kiadott építési engedélyre való hivatkozással az önkormányzat kártalanítás nélküli bontási kötelezettséget írhat elő.

Kialakult magasság (építménymagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság, gerincmagasság): a meglévő illetve a szabályzatban emeletráépítéssel konkrétan meghatározott megfelelő magassági érték

Kiegészítő építmény: jelen szabályzat szempontjából kiegészítő építménynek minősül a terület, illetve a terület elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény működését kiegészítő rendeltetésű építmény.

Korlátozott forgalommal járó szállás-funkció: Olyan panziójellegű szállás, amelynek igénybevétele a lakásfunkcióval azonos közlekedési terhelést nem haladja meg.

Közfunkció: minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkció, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet.

Közmű: jelen szabályzat alkalmazása szempontjából közműnek kell tekinteni a víz-, gőz-, villany-, gáz-, hőenergia- termelő- és ellátó rendszert melyet kiegészít a távközlés, az adat- és információátviteli-, távbeszélő-, távíró-, rádió-, televízió-, telex-, tengeralatti kábel üzemeltető rendszer, illetve az energia termelés rendszere

Közterületről látható homlokzatszakasz: az épület közterület felőli homlokzata, az oldalhomlokzatok, továbbá zártsorú beépítés esetében legalább a közterülettel párhuzamos 20 m mély sávon belüli tűzfal.

Közvilágítás: a közterületek biztonsági célú megvilágítása.

Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10%-os lejtésű tetőt.

Magasföldszint: az alagsor feletti építményszint.

Mélyparkoló: A megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a közterületi terepszint alatt kialakított, a bruttó szintterület legalább 80%-ában parkolás céljára kialakított építmény.

Óriásplakát, -poszter: az A0 méretet (841 x 1189 mm) egyenként vagy összességében meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó.

Pavilon (pavilon jellegű építmény): jelen szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m építménymagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.

Reklám: reklámberendezés, valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő berendezés, szerkezet, hirdetés.

Részleges funkcióváltás: a szintterület 50%-ánál kisebb területet érintő rendeltetés-változás.

Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

Zavaró hatású építmény: Minden olyan építmény, amely rendeltetésszerű használata a lakóterületre vonatkozó zaj, rezgés, légszennyezés, káros anyag kibocsátás normáit meghaladja.

2/A. sz. melléklet a 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez * 

2/B. sz. melléklet a 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez * 

3. sz. melléklet a 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

Elővásárlási jog bejegyzésére javasolt telkek felsorolása

cím Hrsz településrendezési cél
Ady Endre utca 42. 123107 oktatási alapellátás megfelelő biztosítása
Ady Endre utca 44. 123108 a rendezett településfejlődés
Ady Endre utca 46. 123109 biztosítása érdekében
Ady Endre utca 48. 123110
Bulyovszky utca 8. 124659 oktatási alapellátás megfelelő biztosítása a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében
VI. utca 12. 130133 oktatási alapellátás megfelelő biztosítása
VI. utca 16. 130128 a rendezett településfejlődés
VIII. utca 11. 130130/1 biztosítása érdekében
VIII. utca 13. 130130/2
Ady Endre utca 50. 123010 oktatási alapellátás megfelelő biztosítása
Ady Endre utca 52. 123009/1 a rendezett településfejlődés
Kép utca 19. 123009/2 biztosítása érdekében
Óvónő utca 1. - Péceli út 151. 127863 oktatási alapellátás megfelelő biztosítása
Óvónő utca 5. 127858 a rendezett településfejlődés
Péceli út 147. 127860 biztosítása érdekében
Péceli út 149. 127862
Rákoscsaba utca 18. 128149 alapellátás megfelelő biztosítása
Rákoscsaba utca 30. 128150 a rendezett településfejlődés
Rákoscsaba utca 32. 128151 biztosítása érdekében
Rákoscsaba utca 32. 128152
Tanár utca 5. 127879 oktatási alapellátás megfelelő biztosítása a rendezett
Tanár utca 15. 127884 településfejlődés biztosítása érdekében
Robogó utca 5. 130668 oktatási alapellátás megfelelő biztosítása
Terény utca 2. - Besenyszög utca 12. 130665 a rendezett településfejlődés
Terény utca 4. 130666 biztosítása érdekében
Terény utca 6. 130669

4. sz. melléklet a 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez * 

5. sz. melléklet a 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez * 

Kerületi Építési Szabályzatok

1. *  Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület MÁV Budapest-Hatvan (80-as számú) vasútvonal menti terület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 19/2018.(VIII.30.) önkormányzati rendelete
2. *  Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Gyökér utca - Bakancsos utca - Pesti út - Ferihegyi út által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 12/2016.(IV. 29.) önkormányzati rendelete
3. *  Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Hősök tere - X. utca - Lyka Károly utca - VIII. utca - Ferihegyi út által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 14/2016.(V. 26.) önkormányzati rendelete
4. *  Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Cinkotai út - MÁV Budapest-Hatvan (80-as számú) vasútvonal - Keresztúri út - kerülethatár által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 9/2017.(III.17.) önkormányzati rendelete
5. *  Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Helikopter út - Újmajori út -Ek területfelhasználási egység határa - Lőrinci út által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 19/2017.(VI. 22.) önkormányzati rendelete
6. *  Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Orgoványi utca - Nagy-Hangács köz - Nagy-Hangács utca - Baross utca - Bélatelepi út - 137683 hrsz-ú ingatlan által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 31/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelete
7. *  Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Pesti út - Oszlop utca - Anna utca - Szőlőtőke utca - Sisakos sáska utca által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról szóló: 32/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
8. *  a Budapest Főváros XVII. kerület Ferihegyi út - Szabadság utca - Podmaniczky Zsuzsanna utca - Szilárd utca - Baross utca keleti oldali teleksora hátsó telekhatára - Sóska utca - Lőrinci út - Szabadság utca - Táncsics Mihály utca - Bánya part által határolt terület (Rákoshegy alközpont) Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 2/2018. (I. 25.) önkormányzati rendelete
9. *  Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest XVII. kerület, Rákos-patak menti terület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 7/2018. (IV. 20.) önkormányzati rendelete
10. *  Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest XVII. kerület, M0 autóút - Budapest közigazgatási határa által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 18/2018. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

1. sz. függelék a 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

A XVII. kerület gyorsforgalmi, fő- és gyűjtőutak tervezési osztályba sorolása

M0 autópálya K.I.B
M31 autópálya K.I.A.
Külső Keleti Körút B.IV.b.A.
M4 autópálya bevezető szakasza B.III.a.A.
31.sz. főút (Pesti út) B.III.a.B.
Csévéző utca B.IV.b.A.
Keresztúri út B.IV.b.A.
Bakancsos utca - Táncsics M. út B.IV.b.B.
Baross utca B.IV.b.B.
Ferihegyi út (Pesti út - Kisfaludy utca.) B.IV.b.B.
Helikopter utca B.IV.b.B.
Péceli út B.IV.b.B.
Rákosligeti határút B.V.c.B.
Szabadság utca B.IV.b.B.
Tarcsai út - Kelecsény utca B.IV.b.B.
Zrínyi utca B.IV.b.B.
Erdő utca B.V.c.A.
Naplás út B.IV.c.A
Összekötő utca B.V.c.A.
501. utca B.V.c.B.
513. utca (Pesti út - Lázár deák utca) B.V.c.B.
525. tér B.V.c.B.
Aranylúd utca B.V.c.B.
Flamingó utca B.V.c.B.
Füstifecske utca (Flamingó utca - Széchenyi utca) B.V.c.B.
Lázár Deák utca (513. utca. - Aranylúd utca.) B.V.c.B.
Liget sor - B.V.c.B.
Lőrinci út B.V.c.B.
Rákoskert sugárút B.V.c.B.
Sáránd utca B.V.c.B.
Szent Imre herceg útja B.V.c.B.
Vidor utca B.V.c.B.
Ananász u. B.V.c.B.
Bártfai utca B.V.c.B.
Borsó utca (Pesti út - Széchenyi utca) B.V.c.B.
Ferihegyi út (Pesti út - Ananász u.) B.V.c.B.
Gyöngytyúk utca - XVIII. utca - XVII. utca - Diadal utca B.V.c.B.
Kvasz András utca (Helikopter út - Rákosmezei Repülők út) B.V.c.B.
Melczer utca B.V.c.B.
Rákosmezei Repülők útja (Újmajori utca - Kvasz András utca) B.V.c.B.
Szabadság sugárút (Pesti út - Szent Imre herceg út) B.V.c.B.
Széchenyi utca (Borsó utca - Ferihegyi út) B.V.c.B.
Újmajori utca (Helikopter út - Rákosmezei Repülők út) B.V.c.B.
526. sor B.V.d.B
Csabagyöngye utca (Zrínyi utca - Lemberg utca) B.V.d.B
Lemberg utca (Péceli út- Csabagyöngye utca) B.V.d.B
Tura utca B.V.d.B

  Vissza az oldal tetejére