Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (II. 26.) számú önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekjóléti ellátásokról * 

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 63. § (9) bekezdésében és 92. § (2) bekezdésében valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdéseiben, 131. § (1) bekezdésében, 137. § (1) bekezdésében és 151. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A szabályozás célja

1. § A szabályozás célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az Önkormányzat illetékességi területén meghatározza a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, valamint az eljárások lefolytatásának szabályait, továbbá a szociális és gyermekjóléti ellátások finanszírozásának és intézményrendszerének helyi kereteit.

A rendelet hatálya

2. § (1) A szociális ellátások tekintetében a rendelet hatálya - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente (a továbbiakban: Rákosmente) közigazgatási területén élő, rendezett lakcímmel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) Rendezett a lakcím, ha a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-ában foglalt kötelezettségének a kérelmező eleget tett és a bejelentett lakcím megegyezik az életvitelszerű tartózkodás helyével.

(3) A rendelet hatálya a Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel az átmeneti ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak jogszerűen Rákosmentén tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Rákosmente közigazgatási területén gyakorolja, és a rendezett lakcíme megegyezik az életvitelszerű tartózkodás helyével.

3. § (1) A gyermekjóléti ellátás tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Rákosmente közigazgatási területén rendezett lakcímmel rendelkező és ott életvitelszerűen tartózkodó

a) magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

b) az Szmtv. szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Rákosmente közigazgatási területén gyakorolja, és a rendezett lakcíme megegyezik az életvitelszerű tartózkodás helyével.

(2) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Rákosmente közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

Hatásköri szabályok

4. § (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az e rendeletben szabályozott szociális és gyermekjóléti ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester által az (1) bekezdésben foglaltak alapján átruházott hatáskörben hozott határozat ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A Képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre való hivatkozással, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

Eljárási és az ellátások megállapításának általános szabályai

5. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a pénzbeli, valamint a természetben nyújtott ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás során a Szoctv. 4. §-ában foglaltakat kell alapul venni, kivéve az étkezési térítési díjkedvezmény esetén.

(2) A jogosultság megállapításakor jövedelemszámításnál a Szoctv. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglalt meghatározási mód az irányadó.

6. § (1) A szociális és gyermekjóléti támogatásra irányuló eljárás kérelemre indul, mely az igénylésre rendszeresített formanyomtatványon, továbbá a jogosultság megállapításához szükséges nyilatkozatok, igazolások csatolásával a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) Jegyzői Iroda Ügyfélszolgálati Csoportjánál nyújtható be személyesen, hivatali időben vagy postai úton, kivétel a (2) bekezdésben foglalt ellátások és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtott települési támogatás esetén.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a 23. §-ban foglaltak szerint kell benyújtani.

7. § (1) A jogosultság megállapításához az ellátási formától függően, az igénylő a kérelmében saját és a vele közös háztartásban vagy családjában élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, vagyoni helyzetét bemutató nyilatkozatokat és igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles becsatolni.

(2) Ha a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő személy illetve családtagja munkanélküli, az illetékes munkaügyi központ által kiállított, a regisztráció és együttműködés tényét tartalmazó igazolás benyújtása szükséges.

(3) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

a) a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b) munkanélküli esetében a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, az ellátást megállapító határozatot és a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt vagy az utolsó havi bankszámlakivonatot,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása és a szociális ellátások esetében a folyósító szerv igazolását és a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt vagy az utolsó havi bankszámlakivonatot,

d) vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelmet igazoló NAV dokumentumot, adóbevallással nem lezárt időszak esetén büntetőjogi nyilatkozat,

e) egyéb esetekben (pl. ösztöndíj) az igazolást vagy a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát,

f) a kérelmező valamint a háztartás tagjainak megtakarításairól, tartási-, életjáradéki- vagy öröklési szerződésről szóló igazolást.

(4) A közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek adott félévre vonatkozó tanulói illetve hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(5) a) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, a jogerős bírósági határozat a gyermek elhelyezéséről, az erre irányuló bírósági eljárás megindításáról szóló okirat, a képzelt apa bejegyzéséről szóló gyámhivatali határozat illetve egyéb dokumentum szolgál.

b) Annak igazolására, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő gyermektartásdíjban részesül, a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírósági határozat vagy a tartásdíj-fizetésről szóló egyéb dokumentum szolgál.

(6) Az e rendeletben szabályozott támogatási formák esetében a kérelmezőnek nyilatkoznia kell az ő, valamint a háztartás tagjainak vagyonáról, a megtakarításairól, valamint arról, hogy rendelkeznek-e tartási, életjáradéki illetve öröklési szerződéssel.

(7) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtható támogatás iránti kérelemhez csatolni szükséges hivatalos igazolást a lakás nagyságáról, valamint a lakás kezelőjével, a közüzemi szolgáltatókkal, pénzintézettel szemben fennálló tartozásokról szóló igazolásokat.

(8) Az átmeneti vagy tartós lakhatást biztosító intézményekben élők esetében a kérelemhez csatolni szükséges az életvitelszerű ott tartózkodás tényéről szóló igazolást.

(9) A települési támogatás megállapítására irányuló eljárás során az eljáró hatóság környezettanulmányt készít, kivéve temetés és akut megbetegedésből eredő igazolt gyógyszerszükséglet esetén.

(10) *  A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtható települési támogatás esetén a környezettanulmányt a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat munkatársai készítik.

(11) Amennyiben a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján megállapítható, hogy a települési támogatásra irányuló kérelem nem megalapozott vagy a kérelemben feltüntetett adatok nem egyeznek meg a környezettanulmányban foglaltakkal, a hatóság a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre, hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

(12) Nem megalapozott a kérelem, ha annak tartalma és a csatolt igazolások egyértelműen ellentétes tényt igazolnak a környezettanulmányban foglaltakkal.

(13) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha bármely más ügyben folytatott környezettanulmány alapján nem feltételezhető lényeges változás.

A pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai

8. § (1) A szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás címén nyújtott támogatás esetén az elszámolás a fűtőanyag kiszállítását követően utólagosan a szolgáltató felé történik.

(2) A megállapított egyszeri támogatás folyósítása elsősorban banki átutalással, postai úton, kivételes esetben házipénztárból való készpénz-kifizetéssel történik.

(3) A lakhatási támogatással valamint a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek esetében megítélt támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik.

(4) A pénzben vagy természetben nyújtott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt a Szoctv. 17. §-a alapján visszafizetésre kell kötelezni.

Felülvizsgálat

9. § Az intézményi ellátások felülvizsgálatára az intézményvezetők kötelesek.

Térítési díj

10. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért az igénylő - ha e rendelet másképpen nem rendelkezik - személyi térítési díjat fizet. A személyi térítési díj megállapításakor a Szoctv. 114-119. §-ai valamint a Gyvt. 147. §-a szerint kell eljárni.

(2) A személyes gondoskodás keretében szociális alapellátást illetve gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények térítési díjairól külön rendelet rendelkezik.

II. Fejezet

Szociális ellátások formái

11. § (1) Szociális ellátások települési támogatás jogcímen nyújtott formái

a) Pénzbeli

aa) rendkívüli élethelyzet esetén

ab) gyógyszervásárlási hozzájárulásként

ac) temetés esetén

ad) *  VEKOP-6.2.1-15-2016-00007 számú projekt keretein belül az egyéni fejlesztési tervet sikeresen teljesítők részére nyújtható települési támogatás

ae) *  Speciális diétát igénylő gyermek közétkeztetésére nyújtható települési támogatás

b) Természetbeni

ba) lakhatási hozzájárulásként

bb) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez

bc) szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulásként

(2) Köztemetés

1/A. Pénzben nyújtott szociális ellátások

Rendkívüli élethelyzet esetén nyújtott települési támogatás

12. § (1) Rendkívüli élethelyzetre való tekintettel települési támogatás nyújtható abban az esetben, ha a figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, tartósan beteg-, fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében 180%-át nem haladja meg és a család 50 000 Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik.

(2) Rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a család jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett olyan változás, melynek következtében a családban élők egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben csökkent,

b) családtag kórházi kezelése,

c) a lakáshoz tartozó olyan felszerelés, berendezés meghibásodása, amelynek hiánya a család életminőségét jelentősen csökkenti, a kiskorú gyermek megfelelő ellátását veszélyezteti,

d) gyermek iskoláztatásával, óvodai, bölcsődei gondozásával összefüggő kiadások,

e) a családnak bűncselekmény következtében pénz nélkül maradása,

f) várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése,

g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása,

h) elemi kár elhárítása,

i) a gyermek családba való visszakerülése,

j) akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet, mely a háziorvos által dokumentált és a gyógyszertár által kiállított névre szóló számlával igazolt gyógyszerköltség,

k) a családot érintő olyan rendkívüli anyagi kiadás, mely létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet idézett elő,

l) a családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a alatt igazolt egy főre jutó jövedelem, mely létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet idézett elő.

(3) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet minden alkalommal dokumentumokkal igazolni szükséges.

(4) A rendkívüli élethelyzet esetén az egy alkalommal folyósított települési támogatás mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de éves szinten nem haladhatja meg

a) egy és két fős család esetében az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázat egy főre jutó jövedelem függvényében meghatározott összegét;

b) egy illetve két kiskorú gyermeket nevelő családok esetében az e rendelet 2. számú mellékletében foglalt táblázat egy főre jutó jövedelem függvényében meghatározott összegét;

c) három vagy több kiskorú gyermeket nevelő családok esetében az e rendelet 3. számú mellékletében foglalt táblázat egy főre jutó jövedelem függvényében meghatározott összegét;

d) a Szoctv. 4. § (1) bekezdés d) pontjának dc) alpontjában foglalt vagy fogyatékossági támogatásban részesülő családtag esetén az éves szinten nyújtható támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-ával emelhető.

(5) A családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek - kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles - a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni.

Gyógyszervásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás

13. § (1) Gyógyszervásárlási hozzájárulásként települési támogatás nyújtható havi rendszeres gyógyszerszükségletből eredő gyógyszerszükséglet esetén azon személyek részére, akik a kérelem benyújtásának időpontjában közgyógyellátásban nem részesülnek, és a család vagyonnal, 50 000 Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik.

(2) Havi rendszeres gyógyszerszükséglet igazolásakor a figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 200%-a egyedülélő személy,

b) 170%-a egyedülálló, de nem egyedül élő személy valamint több fős család esetén.

(3) Amennyiben a kérelmező vagy családtagja nyugdíjban, egyéb nyugdíjszerű ellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, a rendszeres gyógyszerszükséglet igazolásakor figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 250%-a egyedülélő személy,

b) 180%-a egyedülálló, de nem egyedül élő személy valamint több fős család esetén.

(4) A havi rendszeres gyógyszerszükségletből eredő gyógyszerszükséglet esetén gyógyszervásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás egy évben összesen legfeljebb az e rendelet 4. számú mellékletében foglalt táblázat egy főre jutó jövedelem függvényében meghatározott összegében nyújtható.

(5) A havi rendszeres gyógyszerszükséglet esetén gyógyszervásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás összege minden év június 30. napjáig az e rendelet 4. számú mellékletében foglalt táblázat egy főre jutó jövedelem függvényében meghatározott összegének legfeljebb 50%-ában fizethető ki, a háziorvos által dokumentált és a gyógyszertár által kiállított névre szóló számlával igazolt gyógyszerköltségek benyújtását követően.

(6) Amennyiben a háziorvos által dokumentált gyógyszerek és a gyógyszertár által kiállított névre szóló számlán szereplő gyógyszerek nem azonosak, akkor a támogatás iránti kérelem elutasítható.

14. § A gyógyszervásárlási hozzájárulásként és a rendkívüli élethelyzetre való tekintettel nyújtott települési támogatás tárgyévben egy személy részére legfeljebb az e rendelet 5. számú mellékletében foglalt táblázat egy főre jutó jövedelem függvényében meghatározott összegéig fizethető ki.

Temetés esetén nyújtott települési támogatás

15. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként a települési támogatás összege, amennyiben a család 50 000 Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik, a helyben szokásos legolcsóbb temetés

a) 25%-a, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150%-a,

b) 20%-a, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 151%-200%-a,

c) 15%-a, kizárólag egyedülélő kérelmező esetén, ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201%-250%-a,

de a támogatás összege nem haladhatja meg a 95 000 Ft-ot.

(2) A temetési költségekhez való hozzájárulásra irányuló kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a támogatást kérő nevére kiállított temetési számlák másolati példányát, a családban élők jövedelemigazolását és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) A temetési költségekhez való hozzájárulás iránti igényt, a temetést követő 60 napig lehet kérvényezni.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét az önkormányzattal szerződést kötött temetkezési vállalat által minden tárgyév január hónapjában közölt adatok alapján kell megállapítani.

VEKOP-6.2.1-15-2016-00007 számú projekt keretein belül az egyéni fejlesztési tervet sikeresen teljesítők részére nyújtható települési támogatás * 

15/A. § *  (1) A VEKOP-6.2.1-15-2016-00007 számú projekt keretein belül az egyéni fejlesztési tervben kitűzött célokat sikeresen teljesítők támogatásra jogosultak. A támogatásra jogosultak részére az egyéni fejlesztési tervben foglaltak teljesítéséhez egyedi élethelyzetre tekintettel települési támogatás nyújtható, melynek feltétele az egyéni fejlesztési tervben foglaltak, valamint a fejlesztési terv részét képező a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII törvény (a továbbiakban: Fktv.) hatálya alá tartozó OKJ-s vagy B körös képzés sikeres záróvizsgával történő teljesítése.

(2) A támogatás összege az egyéni fejlesztési tervben kitűzött, az Fktv. hatálya alá tartozó képzés óraszámával számolt 300,- Ft/ képzési óraszám.

(3) A támogatás igénylése formanyomtatványon történik, melyhez csatolni szükséges:

- a támogatásra jogosult lakcímkártya másolatát,

- a támogatásra jogosult és a képzését végző szervezet részéről aláírt felnőttképzési szerződés másolatát, mely igazolásként szolgál a képzés óraszámáról,

- a megszerzett OKJ-s vagy B körös képzettség bizonyítvány másolatát,

- a támogatásra jogosultra vonatkozó egyéni fejlesztési tervben foglaltak teljesítéséről szóló hivatalos igazolást, melyet a projekt szociális szakmai vezetője állít ki.

(4) A támogatás kifizetésére az egyéni fejlesztési tervet, és a benne foglalt OKJ-s vagy B körös képzést sikeresen teljesítő támogatásra jogosultak részére egy összegben kerül sor átutalással vagy postai úton.

(5) A támogatás igénylésére a záróvizsgát követő 6 hónapon belül van lehetőség.

Speciális diétát igénylő gyermek közétkeztetésének megváltására nyújtható települési támogatás * 

15/B. § *  (1) A kerületi szociális-, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézményeibe járó, egészségügyi okból speciális diétát igénylő gyermekek közétkeztetésének megváltásaként a szülő, gyermeke jogán, vagy közoktatási intézménybe járó nagykorú gyermek saját jogon települési támogatásra jogosult, ha az önkormányzat nem rendelkezik érvényes szerződéssel speciális diétát biztosító szolgáltatóval, vagy a szolgáltató nem tudja biztosítani a szakorvosi igazolással rendelkező gyermek részére a speciális étrendet.

(2) A támogatás összege napi 1200,- Ft, mely kizárólag az intézményben töltött napokra jár.

(3) A támogatás kifizetése utólag történik, minden hónap 10. napját követően.

(4) A támogatás igénylése formanyomtatványon történik, melyhez csatolni szükséges:

- igazolás, hogy melyik kerületi intézménybe jár a gyermek,

- szakorvosi igazolás a speciális diéta szükségességéről.

(5) A támogatásra való jogosultság megállapítása a szakorvosi igazolásban feltüntetett időpontig vagy a szolgáltatás biztosításáig történik.

(6) A támogatásban részesülő gyermek részére étkezési térítési díj nem állapítható meg.

1/B. Természetben nyújtott szociális ellátások

Lakhatási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás

16. § (1) Lakhatási hozzájárulásként települési támogatás nyújtható, lakásban vagy lakás céljára szolgáló helyiségben élő háztartások részére, ahol a lakás hivatalosan igazolt hasznos alapterülete 3 főig legfeljebb 80m2, a háztartás minden további tagja esetén 5 m2-rel nő, de a 100 m2-t nem haladhatja meg, valamint a háztartásban az egy főre számított jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) egyedülélő-, kiskorú gyermekét vagy 23 évesnél fiatalabb nagykorú, de nappali oktatás rendje szerint tanuló gyermekét egyedül nevelő személy esetén a 250%-át,

b) két fős háztartás esetén a 190%-át,

c) három vagy több fős háztartás esetén a 170%-át

nem haladja meg és háztartás vagyonnal, 50 000 Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik.

(2) A lakhatási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás összege havonta

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében 3500 Ft,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében 3000 Ft,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetében 2800 Ft.

(3) Lakhatási hozzájárulásként települési támogatás villanyáram-, víz-, gázfogyasztás költségeihez, távhőszolgáltatás-, csatornahasználat-, szemétszállítás díjához, lakbérhez, közös költséghez nyújtható.

(4) A lakhatási hozzájárulásként nyújtott települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatási költséggel összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Szociális bérlakások esetében a támogatás összegét a lakbér megfizetéséhez kell nyújtani. Az utalás kizárólag szolgáltató részére történhet.

(5) A lakhatási hozzájárulásként nyújtott települési támogatást a kérelem benyújtás napja hónapjának első napjától egy évre kell megállapítani.

(6) Tárgyévben megállapított lakhatási hozzájárulásként nyújtott települési támogatásra való jogosultság esetén szilárd tüzelővásárlási-hozzájárulás adott évben nem állapítható meg.

A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtott települési támogatás

17. § (1) Települési támogatás nyújtható a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez azon háztartások részére, ahol a lakás hivatalosan igazolt hasznos alapterülete 3 főig legfeljebb 80m2, a háztartás minden további tagja esetén 5 m2-rel nő, de a 100 m2-t nem haladhatja meg és a háztartásban az egy főre számított jövedelemhatár legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladja meg

a) egyedülélő személy esetén annak 230%-át,

b) két fős háztartás esetén a 190%-át,

c) három vagy több fős háztartás esetén a 160%-át,

és a háztartás vagyonnal, 50 000 Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik és a (2) bekezdésben foglalt lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék teljes összege meghaladja az 50 000 Ft-ot, de nem több mint 250 000 Ft vagy a háztartásban közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, azonban a (2) bekezdésben foglalt lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék összege nem haladja meg a 250 000 Ft-ot.

(2) Települési támogatás lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez villanyáram-, víz-, gázfogyasztás, távhőszolgáltatás, csatornahasználat, szemétszállítás díjához, lakbérhez, közös költséghez nyújtható. Éves elszámolás okán keletkezett hátralék kezelése csak a havi átalánydíjat fizető kérelmezők esetében lehetséges.

(3) *  A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtható települési támogatás benyújtására a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálattal történt együttműködést követően adott évben

március 15-31.

június 15-30.

szeptember 15-30.

december 1-15. napjáig rendelkezésre álló határidőn belül kerülhet sor.

(4) *  A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtott települési támogatás megállapításához a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy:

a) a kérelmező az adósságteher csökkentése érdekében a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat által működtetett adósságkezelési tanácsadásban együttműködést vállal;

b) a kérelmező a benyújtásra került adósságteher vonatkozásában vállalja annak 40%-ban történő önrészként való megfizetését;

c) a kérelmezőnek nincs lakáshasznosításból származó jövedelme;

d) a kérelmező ténylegesen lakja azt a lakást, melyre a támogatást kéri;

e) a kérelmező benyújtja a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat igazolását arról, hogy az adósságkezelési tanácsadás legalább 3 hónapos előkészítő szakaszában a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálattal együttműködött.

(5) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtható települési támogatás keretösszege az adott évben hatályos költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. Ezen összeg a benyújtott kérelmek alábbi szempontok szerinti elbírálását követően kerül elosztásra.

Elbírálási szempontok:

- adósságkezelő szakemberek véleménye az együttműködés sikerességéről,

- háztartásban élő kiskorú gyermek veszélyeztetettsége,

- háztartásban élő személyek valamelyike nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül,

- háztartásban élő személyek valamelyike tartósan beteg vagy fogyatékos,

- a szolgáltatást kikapcsolták,

- hasonló típusú támogatást még nem kérelmezett,

- a támogatás megítélése feltételezhetően életszínvonal javulást eredményez.

(6) *  Az ellátás megállapítását követően, a kérelmező köteles a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálatot felkeresni az együttműködési megállapodás megkötése céljából.

(7) Az ellátás folyósítása az egyösszegű támogatás esetén az önrész befizetését követően, míg a részletekben fizetett támogatás folyósítása a megállapítást követő második hónap első napjától történik.

(8) A támogatás folyósítása a szolgáltató részére, az önrész teljes összegének befizetését követően egy összegben vagy havi részletekben, az esedékes önrész igazolt befizetését követően történik. Az önrész befizetése legfeljebb 12 havi részletben állapítható meg.

(9) *  A támogatásban részesülő a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálattal egy év időtartamban köteles együttműködni a támogatás megítélését követően. Amennyiben az együttműködési kötelezettségnek a támogatásban részesülő nem tesz eleget vagy a havi önrész befizetését a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat munkatársa felé minden hónap 15. napjáig nem igazolta, úgy erről a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat az önkormányzatot minden hónap 20. napjáig értesíti, és a támogatás a továbbiakban nem folyósítható.

(10) Egy háztartásban élő személyek közül csak egy részesülhet a támogatásban és a támogatás megítélését követően 24 hónap időtartamig újabb lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtott települési támogatás nem kérelmezhető.

(11) A kérelmező hibájából történő sikertelen adósságrendezési folyamat esetén, újabb kérelem a folyamat befejezésétől számított 24 hónap időtartamig nem nyújtható be.

Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás

18. § (1) Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás azon háztartások részére állapítható meg, ahol a lakás fűtését szénnel vagy fával biztosítják, és a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 150%-át,

b) egyedül élő esetén 180%-át,

vagyonnal, 50 000 Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik és a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül lakhatási támogatásban nem részesültek.

(2) *  A támogatás 2 kaloda (1 kaloda-1 erdei köbméter= 1,74 köbméter) mennyiségben állapítható meg.

(3) A szilárd tüzelővásárlási-hozzájárulásra való jogosultság fennállása esetén lakhatási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás nem állapítható meg.

(4) *  A támogatás megállapítására naptári évenként egy alkalommal kerülhet sor.

(5) *  A megállapított támogatást követő 6 hónapon belül új szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás nem állapítható meg.

(6) Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

2. Köztemetés

19. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének szabályait a Szoctv. 48. §-a és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 34. §-a határozza meg.

(2) Az eltemettetésre köteles személy - kérelemre - a Szoctv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól

a) teljes egészében mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110%-át,

b) fele részben mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelmet a köztemetés időpontjától számított 6 hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

III. Fejezet

Gyermekjóléti alapellátás

Természetben nyújtott gyermekjóléti ellátás

Étkezéstérítési díjkedvezmény

20. § (1) * 

(2) *  Az Önkormányzat a közoktatási intézményben étkezésben részesülő gyermek részére egyéni rászorultság alapján - a Gyvt. 151. § (5a) bekezdésében meghatározott kedvezményen felül - további étkezéstérítési díjkedvezményt állapíthat meg a (3) bekezdés alapján.

(3) *  A Gyvt. 151. § (5a) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményre jogosultak részére, további 50%-os étkezéstérítési díjkedvezmény állapítható meg.

(4) * 

(5) *  A (2) bekezdés hatálya alá tartozó gyermekek részére 50%-os étkezéstérítési díjkedvezmény állapítható meg, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(6) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.

(7) *  Az étkezéstérítési díjkedvezményt a kérelem benyújtását követő tanítási hónap 1. napjától a tanulmányi félév vagy a tanév végéig kell megállapítani, és természetbeni juttatás formájában biztosítani.

(8) *  Étkezéstérítési díjkedvezmény nem állapítható meg annak a gyermeknek, aki jogosult lenne az intézményi térítési díj normatív kedvezményének 100%-ára, de azt a törvényes képviselő nem kérelmezte.

Települési támogatásként nyújtott „Rákosmenti Babacsomag”

20/A. § * 

(1) Újszülött gyermek jogán „Rákosmenti Babacsomag” adható annak a családnak, ahol az egyik vagy mindkét szülő, a gyermek születését vagy a gyermek három hónapos korának betöltése előtt történt örökbe fogadását megelőzően, legalább hat hónapja a kerületben bejelentett állandó lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen ott él.

(2) A támogatás 2016. január 1-je után született gyermekek esetén igényelhető, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, a gyermek születését követő 3 hónapon belül. A kérelemhez csatolni szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a szülő(k) lakcímét igazoló hatósági igazolványának másolatát.

(3) A „Rákosmenti Babacsomag” családhoz történő eljuttatása a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ Védőnői Szolgálatán keresztül történik.

IV. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátásokról, azok igénybevételéről szóló szabályok

21. § Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások formái:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) értelmi sérültek nappali ellátása,

e) nappali ellátás, idősek klubja, demens személyek klubja,

f) időskorúak gondozóháza,

g) értelmi sérültek átmeneti otthona,

h) szenvedélybetegek nappali ellátása,

i) pszichiátriai betegek nappali ellátása,

j) közösségi pszichiátriai ellátás.

22. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, továbbá

a) aki 75. életévét betöltötte, vagy

b) akinek háziorvosa igazolja, hogy a kérelmező egészségi állapota vagy fogyatékossága indokolja az ellátás biztosítását vagy

c) az Önkormányzat által fenntartott pszichiátriai betegek közösségi ellátását végző intézmény vezetője igazolja az ellátás biztosításának szükségességét. A szociális alapellátásként biztosított étkeztetés térítési díjáról külön jogszabály rendelkezik.

(2) A hajléktalanok részére az Önkormányzat a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet Kelet-Pesti Régiójával kötött ellátási szerződés keretében biztosítja az étkeztetést.

23. § A 21. §-ban foglalt ellátások igénybevételére irányuló írásbeli kérelmek benyújtásának módja:

a) *  Étkeztetés

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a gondozási központok vezetőinél vagy a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

b) *  Házi segítségnyújtás

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a gondozási központok vezetőinél vagy a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

c) *  Családsegítés

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálatnál lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

d) Értelmi sérültek nappali ellátása

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az értelmi sérültek napközi otthona vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

e) *  Nappali ellátás, idősek klubja, demens személyek klubja

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az idősek klubja vezetőjénél vagy a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat vezetőjénél, a demens személyek nappali ellátása iránti kérelmet a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat vezetőjénél vagy a nappali ellátás vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

f) Időskorúak gondozóháza

Az Önkormányzat a Budapest Főváros Önkormányzatával kötött ellátási szerződés keretében biztosítja 10 fő XVII. kerületi lakos részére az átmeneti idősotthoni elhelyezést Budapest Főváros Önkormányzata Idősek Otthonában. Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az Idősek Otthona vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

g) Értelmi sérültek átmeneti otthona

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az értelmi sérültek napközi otthona vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

h) Szenvedélybetegek nappali ellátása

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a szolgáltatónál az Önkormányzattal kötött ellátási szerződésében foglaltaknak megfelelően kell benyújtani.

i) Pszichiátriai betegek nappali ellátása

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a szolgáltatónál az Önkormányzattal kötött ellátási szerződésében foglaltaknak megfelelően kell benyújtani.

j) *  Közösségi pszichiátriai ellátás, közösségi szenvedélybeteg ellátás

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat vezetőjénél vagy a közösségi koordinátornál lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

24. § Az intézményvezető köteles külön eljárás nélkül ellátást biztosítani a jelen rendelet 23. §-ában foglalt ellátások tekintetében, ha a kérelmező egészségi állapota és szociális helyzete miatt krízishelyzetbe került.

25. § (1) *  A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat vezetője az intézményi jogviszonyt a 23. § a), b) és e) pontjaiban foglalt ellátások tekintetében megszünteti, ha a jogosult

- másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,

- a házirendet súlyosan megsérti,

- intézményi elhelyezése nem indokolt,

- nem fizeti a részére megállapított térítési díjat,

- a szolgáltatást több mint három hónapja nem veszi igénybe, és annak szüneteltetését írásban nem kérte a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat vezetőjétől,

- a szolgáltatás biztosítását nem teszi lehetővé,

- az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének - a Szoctv. 102. § szerint - nem tesz eleget.

(2) Ha a megszüntetéssel a jogosult illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Önkormányzathoz, mint az intézmény fenntartójához fordulhat. A fenntartó nevében a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a polgármester jár el.

Kerületi Szociálpolitikai Kerekasztal

26. § (1) A Képviselő-testület a Szoctv. 58/B. § (2) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján Kerületi Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.

(2) A Kerekasztal feladata:

a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

b) az egyes ellátotti csoportok helyzetének vizsgálata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok időarányos teljesítésével összefüggésben.

(3) A Kerekasztal üléseit igény szerint, de legalább évente egy alkalommal tartja.

(4) *  A Kerekasztal üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(5) *  A Kerekasztal tagjai a Szoctv. 58. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl, az alábbiakban felsorolt szervezetek képviselői:

a) a Rákosmenti Erőforrás Bizottság,

b) a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat,

c) a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona,

d) a Félúton Alapítvány,

e) a Magyar Vöröskereszt,

f) a RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány,

g) az Üdvhadsereg II. hadosztály,

h) az egyházak képviselői.

(6) A Kerekasztal ülései nyilvánosak.

V. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről szóló szabályok

27. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások formáit az alábbiakban határozza meg:

a) gyermekjóléti szolgáltatás,

b) gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde).

(2) Az óvoda igénybevételének szabályairól külön rendelet rendelkezik.

28. § *  A Képviselő-testület a 27. §-ban meghatározott ellátások igénybevételére irányuló kérelmek benyújtásának módját az alábbiak szerint határozza meg:

a) a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére irányuló kérelmet a Rákosmenti Egyesített Bölcsődék vezetőjéhez vagy a bölcsőde vezetőjéhez lehet benyújtani írásban, személyesen vagy postai úton,

b) a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat vezetőjénél lehet benyújtani írásban, személyesen vagy postai úton.

29. § (1) Azon kérelmezők, akik nem esnek a Gyvt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak hatálya alá, a bölcsődei felvételre irányuló kérelmüket az ellátás kezdő időpontját megelőzően legfeljebb 4 hónappal nyújthatják be.

(2) *  A bölcsődei felvételről, a bölcsődei ellátás igénybevételéről a Gyvt. 32. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Rákosmenti Egyesített Bölcsődék vezetője, mint intézményvezető dönt. Ha a kérelmező illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének meghozott döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Önkormányzathoz, mint fenntartóhoz fordulhat. Ez az irányadó abban az esetben is, ha az intézményvezető a kérelem tárgyában nem dönt. A fenntartó nevében a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a polgármester jár el.

30. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított ellátások esetén az elbírálás szempontjai: a gyermek testi-, lelki egészségének megőrzése, a családban történő nevelésének elősegítése illetve veszélyeztetettségének megelőzése.

(2) *  Az intézményvezető dönt a gyermekjóléti szolgáltatás keretében a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálaton belül működő gyermekpszichológus, fejlesztő pedagógus, jogász és családgondozó igénybevételéről, kivéve, ha a családgondozást határozat rendeli el.

31. § (1) A Képviselő-testület a 30. §-ban meghatározott ellátások megszűnésének eseteit és módjait a (2) bekezdésben foglaltak szerint határozza meg:

(2) Az ellátás megszűnik

a) a szülő, gondviselő kérelmére, kivéve, ha az igénybevételre hatósági határozat kötelezése alapján került sor,

b) a krízishelyzet megszűnése esetén,

c) a hatóság hozzájárulásával, amennyiben az ellátás jogerős hatósági határozat alapján történt,

d) ha a gyermek egészségi állapota nem teszi lehetővé a közösségben történő további elhelyezését (ez alól kivétel a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele),

e) ha az igénybevételre okot adó körülmény megszűnt,

f) ha hatósági határozat más gyermekvédelmi gondoskodási forma igénybevételét rendeli el.

32. § (1) A Gyvt. 35. §-a alapján - az abban meghatározott ellátások kivételével - az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait a Képviselő-testület mint az intézmény fenntartója jelen rendelet alapján határozza meg.

(2) A bölcsődékben - telephelyenként - érdekképviseleti fórumot kell működtetni.

(3) Az érdekképviseleti fórum feladatai:

a) a hozzá benyújtott panaszok vizsgálata és döntés a hatáskörébe tartozó ügyekben;

b) intézkedés megtételének kezdeményezése a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél;

c) véleménynyilvánítás az intézmény vezetőjénél a gyermeket érintő ügyekben;

d) javaslattétel az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról;

e) egyetértés gyakorlása a házirend jóváhagyásánál.

(4) Az érdekképviseleti fórum tagjai:

a) választás alapján az ellátásban részesülő gyermekek szülei vagy más törvényes képviselői közül 3 fő;

b) választás alapján a bölcsőde dolgozóinak képviseletében 1 fő;

c) kijelölés alapján a bölcsődét fenntartó szervezet képviseletében 1 fő.

(5) *  Az érdekképviseleti fórum ellátottakat illetve az ellátottak hozzátartozóit, szüleit vagy más törvényes képviselőit képviselő tagjai megválasztásának időpontját a Rákosmenti Egyesített Bölcsődék vezetője a bölcsődében jól látható helyen kifüggesztett hirdetményben legalább a választást megelőzően 30 nappal közzéteszi.

(6) A hirdetménynek tartalmaznia kell a jelöltállítás módját és határidejét.

(7) Jelölteket az ellátott gyermekek szülei vagy más törvényes képviselői maguk közül állítanak.

(8) A jelöltállítás a bölcsődék vezetőihez legkésőbb a választást megelőző 10 nappal a jelölt teljes nevének zárt borítékban történő eljuttatásával történik.

(9) *  A Rákosmenti Egyesített Bölcsődék vezetője az érdekképviseleti fórum ellátottakat képviselő tagjainak megválasztását megelőzően 15 nappal a bölcsőde dolgozói közül kijelöli a Szavazatszámláló Bizottság tagjait.

(10) A Szavazatszámláló Bizottság 3 tagú.

(11) A Szavazatszámláló Bizottság feladata

a) a jelöltek nyilatkoztatása a jelölés elfogadásáról,

b) a jelöltek nyilvántartásba vétele,

c) a szavazólapok elkészítése,

d) a szavazás lebonyolítása,

e) az érvényes szavazatok összeszámlálása,

f) *  az eredmény megállapítása és annak közlése a Rákosmenti Egyesített Bölcsődék vezetőjével.

(12) A választás akkor érvényes, ha azon az ellátottak hozzátartozóinak, szüleinek vagy más törvényes képviselőinek több mint a fele részt vett. A választáson egy ellátott gyermeket egy személy képviselhet, s minden ellátotti képviselő szavazata egyenlő.

(13) Az ellátottakat illetve az ellátottak hozzátartozóit, szüleit vagy más törvényes képviselőit az érdekképviseleti fórumban az a három személy képviseli, akik az érvényes szavazatokból a legtöbbet szerezték meg. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő számú szavazatot kapott jelöltek között sorsolással kell dönteni a képviselő személyéről.

(14) Az érdekképviseleti fórum azon tagját, aki a bölcsőde dolgozóinak képviseletében tagja az érdekképviseleti fórumnak, az (5)-(13) bekezdések értelemszerű alkalmazásával kell megválasztani azzal az eltéréssel, hogy a Szavazatszámláló Bizottság tagjait az ellátottak hozzátartozói, szülei vagy más törvényes képviselői közül kell kijelölni.

(15) *  A választás eredményét a Rákosmenti Egyesített Bölcsődék vezetője hirdetményben teszi közzé.

(16) *  Az érdekképviseleti fórum alakuló ülését a Rákosmenti Egyesített Bölcsődék vezetője a választást követő 15 napon belül összehívja.

(17) Az érdekképviseleti fórum tagjai az alakuló ülésen megválasztják maguk közül a fórum elnökét.

(18) Az elnöki tisztet az ellátásban részesülő gyermekek szülei, hozzátartozói vagy más törvényes képviselői közül választott tagok egyike töltheti be.

(19) Az érdekképviseleti fórum döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(20) Az érdekképviseleti fórum akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van az ülésen, s abból a hozzátartozók, szülők vagy más törvényes képviselők legalább 50%-os jelenléte biztosított.

(21) Az érdekképviseleti fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(22) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az eljáró szerv megnevezését, a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét;

b) a meghallgatott személyek nevét, születési adatait és lakcímét;

c) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat;

d) a jegyzőkönyvvezető és a jelenlévők aláírását.

(23) Az érdekképviseleti fórum ügyrendjét saját maga határozza meg.

(24) Az érdekképviseleti fórum üléseit legalább félévenként, illetve szükség szerint tartja.

(25) Az érdekképviseleti fórum tagsága megszűnik

a) lemondással;

b) visszahívással;

c) elhalálozással;

d) az ellátás megszűnésével;

e) a mandátum lejártával.

(26) Az érdekképviseleti fórum tagjait - kivéve a fenntartó képviselőjét - 2 évre választják.

(27) A (3)-(26) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a bölcsődék házirendjének is tartalmaznia kell.

(28) A gyermekjóléti szolgálatban biztosított napközbeni ellátásban részesülők érdekvédelmére a fenntartónak érdekképviseleti fórumot nem kell működtetnie. Ez esetben az érintettek panaszjogának gyakorlására a Gyvt. 36. §-ában foglaltak az irányadók.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

33. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 47/2010. (XII. 20.) rendelete.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt megállapított lakásfenntartási támogatásra, valamint adósságcsökkentési támogatásra való jogosultság fennállása alatt települési támogatás lakhatási hozzájárulásként, valamint a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nem állapítható meg.

(4) A 2015. évben megállapított önkormányzati segély összege, az adott évben megállapítható települési támogatás összegébe beleszámít.

Budapest, 2015. február 26.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve:

dr. Rúzsa Ágnes
jegyző

1. melléklet a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez

Táblázat az e rendelet 12. § (4) bekezdésének a) pontja értelmében rendkívüli élethelyzet esetén megállapított települési támogatás éves szinten nyújtható összege egy és két fős család vonatkozásában.

Egy főre jutó jövedelem / hó Települési támogatás összege/év
- Ft 57 000 Ft
5 000 Ft 54 150 Ft
10 000 Ft 51 300 Ft
15 000 Ft 48 450 Ft
20 000 Ft 45 600 Ft
25 000 Ft 42 750 Ft
30 000 Ft 39 900 Ft
35 000 Ft 37 050 Ft
40 000 Ft 34 200 Ft
45 000 Ft 31 350 Ft
50 000 Ft 28 500 Ft
51 300 Ft 28 500 Ft

2. melléklet a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez

Táblázat az e rendelet 12. § (4) bekezdésének b) pontja értelmében rendkívüli élethelyzet esetén megállapított települési támogatás éves szinten nyújtható összege egy illetve két kiskorú gyermeket nevelő családok vonatkozásában.

Egy főre jutó jövedelem / hó Települési támogatás összege/év
- Ft 76 000 Ft
5 000 Ft 72 200 Ft
10 000 Ft 68 400 Ft
15 000 Ft 64 600 Ft
20 000 Ft 60 800 Ft
25 000 Ft 57 000 Ft
30 000 Ft 53 200 Ft
35 000 Ft 49 400 Ft
40 000 Ft 45 600 Ft
45 000 Ft 41 800 Ft
50 000 Ft 38 000 Ft
51 300 Ft 38 000 Ft

3. melléklet a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez

Táblázat az e rendelet 12. § (4) bekezdésének c) pontja értelmében rendkívüli élethelyzet esetén megállapított települési támogatás éves szinten nyújtható összege három vagy több kiskorú gyermeket nevelő családok vonatkozásában.

Egy főre jutó jövedelem / hó Települési támogatás összege/év
- Ft 95 000 Ft
5 000 Ft 90 250 Ft
10 000 Ft 85 500 Ft
15 000 Ft 80 750 Ft
20 000 Ft 76 000 Ft
25 000 Ft 71 250 Ft
30 000 Ft 66 500 Ft
35 000 Ft 61 750 Ft
40 000 Ft 57 000 Ft
45 000 Ft 52 250 Ft
50 000 Ft 47 500 Ft
51 300 Ft 47 500 Ft

4. melléklet a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez

Táblázat az e rendelet 13. § (4) bekezdése értelmében gyógyszervásárlási hozzájárulásként megállapított települési támogatás éves szinten nyújtható összege

Egy főre jutó jövedelem / hó Települési támogatás összege/év
- Ft 56 000 Ft
5 000 Ft 54 000 Ft
10 000 Ft 52 000 Ft
15 000 Ft 50 000 Ft
20 000 Ft 48 000 Ft
25 000 Ft 46 000 Ft
30 000 Ft 44 000 Ft
35 000 Ft 42 000 Ft
40 000 Ft 40 000 Ft
45 000 Ft 38 000 Ft
50 000 Ft 36 000 Ft
55 000 Ft 34 000 Ft
60 000 Ft 32 000 Ft
65 000 Ft 30 000 Ft
70 000 Ft 28 000 Ft
71 250 Ft 28 000 Ft

5. melléklet a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez

Táblázat az e rendelet 14. § (1) bekezdésének értelmében a rendkívüli élethelyzet esetén és gyógyszervásárlási hozzájárulásként személyenként megállapított települési támogatás éves szinten nyújtható összegéről

Egy főre jutó jövedelem / hó Települési támogatás összege/év
- Ft 77 000 Ft
5 000 Ft 74 250 Ft
10 000 Ft 71 500 Ft
15 000 Ft 68 750 Ft
20 000 Ft 66 000 Ft
25 000 Ft 63 250 Ft
30 000 Ft 60 500 Ft
35 000 Ft 57 750 Ft
40 000 Ft 55 000 Ft
45 000 Ft 52 250 Ft
50 000 Ft 49 500 Ft
55 000 Ft 46 750 Ft
60 000 Ft 44 000 Ft
65 000 Ft 41 250 Ft
70 000 Ft 38 500 Ft
71 250 Ft 38 500 Ft

  Vissza az oldal tetejére