Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (IV. 29.) számú önkormányzati rendelete

a zöldterületek és a zöldfelületek használatáról, fejlesztéséről, fenntartásáról és megóvásáról továbbá Rákosmente fáinak védelméről és pótlásáról

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja:

a) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente közigazgatási területén a zöldfelület, zöldterület fejlesztése, azok indokolatlan megszűnésének, és a zöldfelületi elemek károsodásának megelőzése, elhárítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése;

b) az élő növényzet rongálásának, értéke csökkenésének és pusztításának megakadályozása;

c) az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente közigazgatási területén valamennyi ingatlanra, azok teljes növényállományára, ide értve az önkormányzati tulajdonban vagy fenntartásban lévő ingatlanokat is,

b) minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a fővárosi zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 10/2005. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet hatálya alá tartozó területekre,

b) a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel szabályozott esetekre,

c) az erdőről és az erdő védelméről valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,

d) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,

e) a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló gyümölcsfákra,

f) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre,

g) a szennyvíz, szennyvíz-iszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fákkal borított területekre,

h) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó területekre.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.

Engedélyköteles fakivágás: nem közterületi ingatlanon e rendelet alkalmazásában a gyümölcsfán kívül minden minimum 10 cm törzsátmérővel rendelkező lombhullató, illetve örökzöld fás szárú növény kivágása, közterületi ingatlanon minden minimum 3 cm törzsátmérővel rendelkező fás szárú növény kivágása.

Eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt fapótlás, mely a hatósági határozatban megadott időpontig nem ered meg.

Fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, vagy ellehetetleníti a fajra jellemző habitus kialakulását, vagy egészségi állapotának romlásához, illetve a fa pusztulásához vezet.

Fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására, a határozatban megállapított számú, minimum 5 cm törzsátmérőjű előnevelt fa telepítése, illetve ennek pénzbeli megváltása.

Fás szárú növény: az olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.

Fatelepítés: nagy lombkoronát növelő, várostűrő, előnevelt díszfa ültetése.

Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.

Haszonnövény: kertészeti, szántóföldi növénytermesztés során termesztett emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő kultúrnövény a pázsit kivételével.

Kertszerű használat: bozótmentesítés, kúszó-futó növények karbantartása, ingatlanhatáron belül tartása, gondozása, sarjról, magról kelt fás szárú újulatok eltávolítása. (pl.: borostyán, vadszőlő, tatáriszalag, trombitafolyondár, loncfélék, lilaakác, komló, szőlő, bálványfasarjak, akácfasarjak, meggyfasarjak, orgonasarjak, zöldjuharfa magoncok, eperfa magoncok, ostorfa magoncok)

Közterület: az az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

Növényállomány: a kerületben található növények összessége.

Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva.

Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.

Védett fasor, közpark: A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 5. számú mellékletében szereplő közterületi fasor, közpark.

Vegetációs időszak: a rügyfakadás és lombhullás közötti időszak;

Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

Zöldterület: a kerület közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.

4. Hatásköri és egyéb szabályok

4. § (1) Az e rendeletben meghatározott valamennyi jogosultság és kötelezettség megállapítása önkormányzati hatósági ügy, és Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) ruházza át.

(2) A polgármester (1) bekezdésben meghatározottak alapján meghozott döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül.

(3) *  A polgármesternek döntése során e rendelet szabályait kell alkalmaznia. A polgármester illetve a Képviselő-testület eljárására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A közterületen történő fa- és cserje kivágását a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet alapján a növény helye szerinti illetékes jegyző engedélyezi, a közterületi ingatlanon kivágott fa- és cserje pótlásáról e rendeletben meghatározottak szerint kell gondoskodni.

II. Fejezet

Eljárási szabályok

5. A zöldterületek és zöldfelületek megóvása

5. § (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente közigazgatási határain belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:

a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően karbantartani vagy karbantartatni,

b) a kórokozóktól, a kártevőktől, és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá

c) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény

a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,

b) öntözési, tápanyagellátási lehetőségének biztosítása,

c) eltávolítása kiszáradás esetén, továbbá

d) a 2. számú mellékletben felsorolt inváziós növények kivágása, azok újulatainak eltávolítása.

(3) A gépkocsi behajtók kivételével biztosítani kell a telekhatár vagy a járda és az úttest közötti közterületi zöldfelület fennmaradását és épségét.

(4) Amennyiben a nem közterületi ingatlan, vagy ingatlanrész a talaj, vagy a növényzeti viszonyai miatt (különösen a felszíni, vagy talajvíz, vagy futóhomok miatt), illetőleg a használat módja következtében a települési környezetre káros hatást, illetve kedvezőtlen hatást gyakorol, a kedvezőtlen viszonyok megszüntetése érdekében (különösen törmelék, bontási anyag, hulladék és szemét eltávolítása, bozótirtás, tereprendezés, sarjról, magról kelt újulatok eltávolítása, illetve megfelelő növényzet telepítése), az érintett ingatlan tulajdonosát, bármilyen jogcímen használóját a polgármester kötelezi az ingatlan be nem épített részének kertszerű kialakítására, használatára.

6. A fák és cserjék telepítése és védelme

A nem közterületi ingatlanon történő fák és cserjék ültetése, fenntartása, kezelése

6. § (1) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) a 2 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre,

b) a 3 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre,

c) fát a növekedési jellemzőitől függően

- alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re

- közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re,

- magas termetű fák esetében legalább 6 méterre kell ültetni.

(2) A 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a szomszéd telkének határától 1,5 méter és 3 méter között csak a szomszédos ingatlan tulajdonosai írásbeli hozzájárulásával lehet telepíteni.

(3) Kiépített kerítés megléte esetén a sövény fekvése szerinti ingatlan tulajdonosa vagy bármilyen jogcímen használója köteles a sövényt folyamatosan gondozni illetve megakadályozni a sövény átnövését a szomszéd telkére, továbbá köteles biztosítani, hogy a kiépített kerítés karbantartható legyen.

(4) A kerítés nélküli telekhatárra kerítésként funkcionáló sövényt ültetni csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak írásbeli hozzájárulásával lehet. Az ilyen sövényt az érintett telkek tulajdonosai vagy használói közösen kötelesek gondozni, illetve úgy metszeni, hogy annak magassága a 2,5 métert ne haladja meg.

(5) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak - az esetleges feltételeket is tartalmazó - írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.

(6) Az ingatlan tulajdonosa, bármilyen jogcímen használója köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növényzet emberi életet és egészséget veszélyeztető, a biztonságos közlekedést akadályozó, valamint a meglévő építményekben, létesítményekben kárt okozó, azok biztonságos működését akadályozó részeinek eltávolításáról.

(7) Azt a tulajdonost, az ingatlannal rendelkezni jogosultat, aki a (3), (6) bekezdésben foglaltakat megszegi - kérelemre indult eljárásban -, a polgármester a fás szárú növény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi.

(8) Az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott ültetési szabályok alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 2. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre is.

A közterületi ingatlanon történő fák és cserjék ültetése

7. § (1) Közterületen fa-, cserjetelepítést, zöldfelület, zöldterület megszűntetését a tulajdonos hozzájárulásával lehet végezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nélküli tevékenység végzése esetén a polgármester a tevékenység végzőjét, megbízóját az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti.

III. Fejezet

A fás szárú növények kivágása és pótlása

7. A nem közterületi ingatlanon álló fák kivágásának szabályai

8. § (1) Magánterületen lévő, e rendelet hatálya alá tartozó fát kivágni - a (9) bekezdés szerinti esetek és a gyümölcsfák kivételével - csak jogerős fakivágási engedély alapján szabad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét),

b) a kivágás indokát,

c) az érintett fával rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben a rendelkezni jogosult nem azonos a kérelmezővel,

d) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát és az érintett fa telken belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését,

e) gazdasági társaság kérelmező esetén az aláírási címpéldány hiteles másolatát,

f) a kivágásra szánt fák darabszámát, faját, fa esetében annak 1,3 méter magasságban mért törzsátmérőjét,

g) a kivágás kivitelezésének leírását,

h) a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és a telepítés pontos helyének feltüntetésével, valamint

i) amennyiben a fát egészségének megromlása, illetve az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető állapota miatt kell kivágni, akkor erre a tényre történő utalást.

(3) A fakivágás engedélyezéséről, az engedély megadása esetén a fapótlási kötelezettségről hatósági határozatban kell dönteni.

(4) A polgármester a fakivágási engedélyezési eljárás, illetve engedély nélküli fakivágás miatt indult eljárás keretében rendelkezik a fa pótlásáról. A döntésnek tartalmaznia kell a fakivágás indokát és a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, szükség szerint a faját és a pótlás határidejét.

(5) A fakivágási engedély annak jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos. Ha az engedélyezett fakivágást ezen időszakon belül nem végzik el, és az engedélyes fenntartja fakivágási szándékát, akkor új kérelmet kell benyújtania, és ez alapján új engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(6) A polgármester az engedély kiadását megtagadja, ha

a) a kérelmező a fa pótlásáról a hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott,

b) a fa áttelepítése szakmai szempontból célszerű és kivitelezhető, vagy

c) a kivágás természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.

(7) *  A fát kivágni csak jogerős engedélyező határozat alapján lehet. Amennyiben a polgármester a kérelem benyújtását követően az ügyintézési határidőn belül nem dönt a fa kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.

(8) Kiszáradt fát a tulajdonosa, bármilyen jogcímen használója köteles a fa kiszáradását követő év június 30. napjáig kivágni. A kivágás időpontját 30 nappal a kivágást megelőzően be kell jelenteni. A hatóság elrendelheti a fa pótlását.

(9) Az élet-, illetve súlyos balesetveszélyt jelentő fa kivágását a tulajdonos, a bármilyen jogcímen használó - amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs - köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 napon belül írásban be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentésben (fényképfelvétellel vagy egyéb hitelt érdemlő módon) igazolni kell a fakivágás indokoltságát.

(10) Azt a tulajdonost, az ingatlannal rendelkezni jogosultat, aki a (8), (9) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti a polgármester a fás szárú növény kivágására kötelezi.

(11) Belterületen a 2. számú mellékletben felsorolt inváziós növények kivágását, azok újulatainak eltávolítását a tulajdonos, az ingatlannal rendelkezni jogosult köteles elvégezni. A polgármester kötelezheti a tulajdonost, az ingatlannal rendelkezni jogosultat a felsorolt inváziós növények 1 éven belüli eltávolítására. Méltányossági kérelem alapján a végrehajtásra a polgármester további 1 év haladékot adhat.

(12) A polgármester a (7), (8), (9), (10) és (11) bekezdésben foglaltak alapján kivágott, illetve eltávolított fa pótlását elrendelheti.

A fák pótlása

9. § (1) Az engedélyes köteles a fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül gondoskodni a kivágott fák pótlásáról.

(2) Aki engedély nélkül vágott ki magánterületen lévő fát, azt - az egyéb jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeken túl - a (4) bekezdésben meghatározott mértékű fapótlásra kell kötelezni.

(3) A fapótlás mértéke engedélyezett fakivágás esetén:

a) a használó a pótlási kötelezettsége végrehajtása során 1 db fa/100 m2 arány eléréséig köteles az ingatlanon fát ültetni.

b) a pótlást az érintett telek területén kell elvégezni. Amennyiben a kivágás után a telken megmaradó fák száma eléri az 1 db fa/100 m2 arányt, a használó nem köteles a pótlást végrehajtani.

(4) A fapótlást az engedély nélkül kivágott fa (fák) esetén az ingatlan területén 100 m2/1 db fa arány eléréséig fatelepítéssel, ezen felül összesen 1 db fa pénzbeli megváltásával kell elvégezni. A megváltás mértéke megegyezik a 10. § (8) bekezdésben előírt összeggel.

(5) Belterületi ingatlanokon az 1 db fa/100 m2 arány számításánál a szabályozási tervben az adott övezetre meghatározott minimális zöldfelület mértékét kell számításba venni, melyből annak legfeljebb 50%-áig levonható a haszonnövények termesztésére szolgáló terület nagysága.

(6) A pótlási kötelezettséget legkésőbb a fás szárú növény kivágásától számított egy éven belül kell teljesíteni, és a kivágást, pótlást engedélyező hatóság felé igazolni.

(7) A fatelepítési kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha a telepített fa az ültetést követő második vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben az engedélyes köteles a fatelepítést megismételni.

(8) Az építési engedélyezési eljárással kapcsolatban keletkezett pótlási kötelezettséget legkésőbb az építmény használatbavételéig kell teljesíteni a növénytelepítési kötelezést előíró határozatban foglaltak szerint.

8. Közterületen lévő fák és cserjék pótlásának mértéke és feltételei

A közterületen lévő fák és cserjék kivágásának és pótlásának szabályait a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) határozza meg. A kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekben a Képviselő-testület az alábbi rendelkezéseket hozza:

A fákra vonatkozó előírások

10. § (1) A pótlásként telepítendő fák számát és törzsátmérőjét a kivágott fa minősége és törzsátmérője határozza meg:

a) védett fasor, közpark területén lévő értékes fa kivágása esetén törzsátmérőjének 150%-át,

b) minden más egészséges fa kivágása esetén törzsátmérőjének 120%-át kell alapul venni.

(2) A kötelezettnek annyi fát kell ültetnie pótlásként, hogy azok törzsátmérőinek összege a pótlandó fa (1) bekezdésben foglaltak szerint számított törzsátmérőjét elérje. A pótlást legalább 5 cm törzsátmérőjű, előnevelt díszfacsemetékkel kell elvégezni.

(3) Amennyiben a közterületen álló fa kivágása az egészségének megromlása illetve az élet- vagy vagyonbiztonságot, közlekedésbiztonságot veszélyeztető elhelyezkedése, állapota miatt, illetve egyéb kertészeti szempontból igazolt okból elkerülhetetlenül szükséges, a pótlási kötelezettség mértéke megegyezik a kivágott fa darabszámával. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását minimum 5 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa ültetésével, vagy 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell megoldani.

(4) Fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.

(5) Abban az esetben, ha az engedélyezni kért kivágást megelőző 3 naptári év során a kérelmező fát ültetett a kivágni szándékozott fa fekvése szerinti ingatlanon, a fapótlási kötelezettség - akár természetben, akár megváltás útján történő - teljesítésébe a kérelmező beszámíthatja a megelőző 3 naptári évben az ingatlanon ültetett fákat.

(6) Amennyiben a fa kivágásához tulajdonosi hozzájárulás beszerzése szükséges, úgy a polgármester hozzájáruló nyilatkozatában előírhatja a pótlás során a telepítésre ajánlott fajokat.

(7) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, valamint nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, abban az esetben a pótlás pénzben váltandó meg.

(8) A Képviselő-testület a fapótlás pénzben történő megváltásának összegét az 1. számú melléklet 1.) pontjában leírtak szerint határozza meg.

(9) Az engedély nélküli közterületi fa kivágása esetén a fapótlást a kivágott fa törzsátmérőjének 200%-át alapul véve 5 cm-ként 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell elvégezni. Amennyiben a kivágott fa törzsátmérője nem állapítható meg, úgy a tönk vágásfelületét, vagy az adott fasorra jellemző átlag törzsátmérőt kell alapul venni. A pénzbeli megváltás mértéke megegyezik a (8) bekezdésben előírt összeggel.

Cserjékre vonatkozó előírások

11. § (1) Közterületen lévő cserje kivágása esetén a cserje pótlását elsősorban helyben történő ültetéssel kell megoldani.

(2) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, valamint engedély nélküli kivágás esetén a pótlás pénzben váltandó meg.

(3) A közterületen 1 m² területi borítást biztosított cserje kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a pótlásra kalkulált azonos területi borítást 4 db 40/60 cm méretű lombhullató cserje ültetéssel, vagy pénzbeli megváltással kell teljesíteni.

(4) A Képviselő-testület a cserjepótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának összegét az 1. számú melléklet 2.) pontjában leírtak szerint határozza meg.

Közterületi fák és cserjék kivágására és pótlására vonatkozó közös szabályok

12. § (1) A fakivágás engedélyezéséről, az engedély megadása esetén a fapótlási kötelezettségről hatósági határozatban kell dönteni. A döntésnek tartalmaznia kell a fakivágás indokát és a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, szükség szerint a faját, a pótlás határidejét, illetve esetlegesen a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.

(2) A fakivágási engedély jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos. Ha az engedélyezett fakivágást ezen időszakon belül nem végzik el, és az engedélyes fenntartja fakivágási szándékát, akkor új kérelmet kell benyújtania, és ez alapján új engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(3) A pénzben történő megváltás esetén a határozatban előírt összeget az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába (számlaszám: 11784009-15517007-04640000 számlatulajdonos: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Környezetvédelmi Alap) kell befizetni. Engedély nélküli fakivágás esetén a befizetési határidő 60 naptári nap, egyéb esetekben a pótlási kötelezettség határideje.

(4) *  Az előírt pénzbeli megváltás nem teljesítése esetén az Ákr. vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(5) A pótlást a Kr. értelmében a kötelezettnek a kivágást követő egy éven belül kell elvégeznie. A pótlás akkor tekinthető teljesítettnek, ha az elültetett facsemete az ültetést követő vegetációs időszakban kihajt. Ellenkező esetben a kötelezettnek a pótlást újra el kell végeznie.

(6) A közterületen kivágott fa és cserje maradványai a közterület tulajdonosát illetik meg. A polgármester a fa, illetve a cserje kivágását végző birtokába és tulajdonába adhatja a maradványokat.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

13. § (1) E rendelet 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) * 

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult önkormányzati hatósági ügyek során és elkövetett jogsértésekre kell alkalmazni.

Budapest, 2016. április 28.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve: 2016. április 29. napján.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző

1. számú melléklet a 11/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

1. A Képviselő-testület a fapótlás pénzben történő megváltását bruttó 40 000 Ft/ültetendő fa összegben határozza meg.

2. A Képviselő-testület a cserjepótlás pénzben történő megváltását bruttó 12 000 Ft/m² (4 db 40/60 cm méretű konténeres cserje) összegben határozza meg.

2. számú melléklet a 11/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

Inváziós fajú növények:

magyar név tudományos név
kései meggy Padus serotina
mirigyes bálványfa (ecetfa) Ailanthus altissima
cserjés gyalogakác Amorpha fruticosa
japán keserűfű Fallopia sp.
kanadai aranyvessző Solidago canadensis
selyemkóró Asclepias syriaca
kínai tatáriszalag Fallopia aubertii

  Vissza az oldal tetejére