Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2016. (IV. 29.) számú önkormányzati rendelete

a Budapest XVII. kerület Gyökér utca - Bakancsos utca - Pesti út - Ferihegyi út által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés c) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. §-ában biztosított véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A rendelet területi hatálya

1. § E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente, Gyökér utca - Bakancsos utca - Pesti út - Ferihegyi út által határolt területre (a továbbiakban: Terület) terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: A rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logo, piktogram, stb.) tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen, vagy az azzal érintett telken elhelyezett berendezés (szerkezet).

2. Cégfelirat, cégtábla: A rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.

3. Kiegészítő építmény: A terület elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény működését kiegészítő rendeltetésű építmény.

4. Közmű: A víz-, gőz-, villany-, gáz-, hőenergia- termelő- és ellátó rendszer, amelyet kiegészít a távközlés, az adat- és információátviteli-, távbeszélő-, távíró-, rádió-, televízió-, telex-, tengeralatti kábel üzemeltető rendszer, illetve az energia termelés rendszere.

5. Közterültről látható homlokzat: az épület közterület felőli homlokzata és az oldalhomlokzatok, továbbá zártsorú beépítés esetében legalább a közterülettel párhuzamos 20 m mély sávon belüli tűzfal.

6. Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal: A szabályozási terven jelölt meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal legalább 40%-án épülethomlokzatnak kell állnia.

7. Óriásplakát, -poszter: Az A0 méretet (841 x 1189 mm) egyenként vagy összességében meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó.

8. Pavilon, (pavilon jellegű építmény): Földszintes, 6 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 3,0 m épületmagasságú, általában szerelt szerkezetű, meghatározott felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.

9. Szintterületi mutató (szm): Az összes bruttó építhető szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes bruttó építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók- a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt - épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp).

10. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott. Nem tekintendő tömör kerítésnek az az átláthatóságot 50%-nál nagyobb mértékben korlátozó kerítés, amely maximum 80 cm magas épített lábazat és teljes magasságú oszlopok között elhelyezett szakipari jellegű, könnyűszerkezetes betétekkel készül.

3. A rendelet mellékletei

3. § A rendelet mellékletei a következők:

a) 1. melléklet: Szabályozási terv

b) 2. melléklet: Közterületi pavilon létesíthetőségének feltételei

II. FEJEZET

KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások

4. § (1) Közterületi pavilonként kizárólag újságárusító egység létesíthető a 2. melléklet szerint.

(2) Vendéglátó terasz közterületen csak abban az esetben létesíthető, ha a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogosfelület szélessége nem lesz kisebb - a berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett - eredeti szélesség felénél és:

a) KÖu jelű övezetek esetén 3,0 m, egyéb közterületen legalább 1,5 m akadálymentes gyalogosfelület biztosított,

b) a gyalogosfelület szélessége az árkád alatt legalább 1,5 méter,

c) a terasz legfeljebb 3 méter széles.

(3) Telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé övezeti előírás hiányában nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani, úgy, hogy a visszamaradó járdafelület legalább 1,5 m legyen. Külső falsíkra szerelt telefon és a hozzátartozó védőtető csak a homlokzathoz illeszkedően létesíthető.

(4) Járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsornak, egyéb szerkezetnek legalább utcaszakaszonként egységes megjelenésűnek kell lennie.

(5) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz tartozó közterületi kitelepülés csak a vonatkozó jogszabályok alapján helyezhető el. Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Nyitott zöldséges-stand főútvonalak mentén nem helyezhető el.

(6) Árusító automata - a parkoló-, jegyárusító és bankjegy-automata kivételével - közterületen nem helyezhető el, kivéve a tömegközlekedési végállomások területeit.

(7) Vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 6 m2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén egységes terv alapján lehet elhelyezni.

(8) A közforgalmú közlekedési utak tömegközlekedési megállóhelyein utasvárók csak egységes terv szerint, és a járda szabad forgalmának akadályozása nélkül helyezhetők el.

5. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások

5. § (1) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, „útsorfa” minőségű fák ültetendők a közlekedésbiztonsági és a közmű-érintésvédelmi szabályok figyelembevételével. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről (gyökérzónába levezetett, ledugaszolt dréncső) gondoskodni kell.

(2) A Szabályozási terven jelölt közterület zöldfelületként fenntartandó részén burkolt felületek aránya legfeljebb 50% lehet.

III. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6. A városképi illeszkedés szabályai

6. § (1) A városkép jellegzetességeinek, helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók.

(2) Új közművezetéket létesíteni, vagy - közmű rekonstrukció során - közművezetéket átépíteni, hálózatépítéssel járó karbantartást végezni (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítású, villamos energia ellátási és vezetékes hírközlési hálózatokat) csak föld alatti elhelyezéssel szabad.

(3) A Ferihegyi út, a Pesti út és a Bakancsos utca területén valamint a hozzá kapcsolódó közterületeken és a közterület céljára átadott magánterületeken biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, esztétikus formarendszerét és színezését.

(4) Épület(ek) közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett, kivéve földszinti homlokzatok egybefüggő felújítását.

(5) Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén bármely, az épület tömegének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetébe.

(6) Védett területeken biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák korrekcióját, különös tekintettel a rálátásban érvényesülő épületekre.

7. Tájékoztató és hirdetőeszközök

7. § (1) Az épület homlokzatára helyezve vagy a közterületek felett átfeszítve csak idegenforgalmi, tudományos, kulturális, illetve nemzeti eseményekhez kötött rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az időszakos ünnepi vásárok hirdetményei helyezhetők el, legfeljebb 30 napos időtartamra, a városképi szempontok érvényesítésével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámhordozó, valamint óriásplakát, -poszter, cégfelirat, cégtábla, és cégér csak a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet szerint kiadott igazolás alapján helyezhető el.

(3) A portál üvegezett felületének legfeljebb 25%-a fóliázható le kivéve, ha magasabb rendű jogszabály másképp rendelkezik.

IV. FEJEZET

A TÁJ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

8. A táj és természeti környezet védelme

8. § (1) Az összefüggő zöldfelületeket többszintes növényállomány-telepítésével - fa, cserje és gyepszint - kell kialakítani.

(2) A Szabályozási terven jelölt telek zöldfelületként fenntartandó részén

a) épület nem helyezhető el,

b) a burkolt felületek aránya legfeljebb 50% lehet.

9. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése

9. § (1) Terepszint alatti építmények és építményrészek mentén a talajvíz szabad áramlását talajvizsgálati jelentésre alapozott műszaki eszközökkel (szivárgórendszerrel) biztosítani kell.

(2) Újonnan kialakításra kerülő parkoló felületek összefolyó csapadékvizei csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők csatornába.

V. FEJEZET

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

10. Telekalakítás

10. § A területen nyúlványos telek kizárólag mélygarázs és emlékhely céljára alakítható ki.

VI. FEJEZET

KÖZMŰVEK ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ELŐÍRÁSAI

11. Általános előírások

11. § (1) Építési telken új épületet elhelyezni csak teljes közművesítettség mellett lehet.

(2) Új építési telkek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.

(3) Meglevő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, majd a területet helyre kell állítani.

12. Víziközművek

12. § Új beépítés esetén többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.

13. Elektronikus hírközlés létesítményeinek elhelyezése

13. § (1) Épületen antenna és antennatartó szerkezet csak a Pesti útról nem látható módon helyezhető el.

(2) Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.

VII. FEJEZET

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

14. Melléképítmények elhelyezése

14. § (1) A telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények közül

a) minden építési övezetben és övezetben elhelyezhető zászlótartó rúd,

b) csak Vi-3 jelű területen helyezhető el kerti építmény, amely faanyagú, könnyűszerkezetes és áttört falazatú.

15. Járművek elhelyezése

15. § (1) Építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - amennyiben erről építési övezeti, övezeti előírás másképp nem rendelkezik - a szükséges személygépjármű várakozóhelyeket az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani.

(2) Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési lehetőséget kell biztosítani az OTÉK-ban meghatározott módon és mennyiségben.

MÁSODIK RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

16. Építési övezetek általános előírásai

16. § (1) Az építési övezetekben új épületet elhelyezni - ha arról a 17-24. §-ban foglalt építési övezeti előírás másképp nem rendelkezik - csak a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet.

(2) Az építési övezetekben kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló épített pavilonok - telefonfülke, újságárus és nyilvános illemhely kivételével - sem pontszerű, sem összeépített módon nem helyezhetők el. Lakókocsi, sátor és konténer csak határozott időre, felvonulási vagy jótékonysági célból helyezhető el.

VIII. FEJEZET

LAKÓTERÜLETEK

17. Nagyvárosias telepszerű lakóterület (Ln-T)

17. § (1) Az Ln-T/01 jelű építési övezet jellemzően a jelentős közterületi zöldfelülettel rendelkező lakótelepek területe.

(2) Az építési övezetben a meglévő épület helye építési helynek tekintendő.

(3) A lakótelepi zöldfelület minden 100 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(4) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) a beépítési mód: kialakult

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: kialakult

c) az építési telek legkisebb szélessége: kialakult

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: kialakult

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: kialakult

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: kialakult

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: kialakult

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: kialakult

i) az épület legkisebb épületmagassága: kialakult

j) az épület legnagyobb épületmagassága: kialakult

IX. FEJEZET

VEGYES TERÜLETEK

18. Kiemelt jelentőségű helyi központ területe (Vt-H)

18. § (1) A Vt-H/01 jelű építési övezetbe a Pesti út melletti meglévő lakóépületek területe tartozik.

(2) Az építési övezetben a meglévő épület helye építési helynek tekintendő.

(3) Az építési övezetben új lakóépület nem helyezhető el, a meglévő lakóépületek sem vízszintes, sem magassági értelemben nem bővíthetők. Károsodás esetén a lakóépületek eredeti állapota helyreállítható.

(4) Az építési övezetben kerítés nem létesíthető.

(5) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) a beépítési mód: kialakult

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: kialakult

c) az építési telek legkisebb szélessége: kialakult

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: kialakult

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: kialakult

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: kialakult

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: kialakult

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: kialakult

i) az épület legkisebb épületmagassága: kialakult

j) az épület legnagyobb épületmagassága: kialakult

19. § (1) A Vt-H/02 jelű építési övezet elsősorban közintézményi, egészségügyi, oktatási, nevelési, kereskedelmi, szolgáltató és irodai funkciójú épületek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) 30 méter szélességet meghaladó homlokvonalú építési telek esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető.

(3) Az építési övezetben új lakóépület nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben új épület földszintjének utcafronti vagy közhasználatra átadott terület felé néző részén kereskedelmi és vendéglátó létesítmény, vagy intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, kirakatportál jellegű homlokzati kialakítással.

(5) Az építési övezetben - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges OTÉK szerinti személygépjármű-várakozóhelyek számának legalább 50%-át kell biztosítani.

(6) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) a (2) bekezdés figyelembevételével a beépítési mód: zártsorú

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 1000 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 20 m

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 100%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 60%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,4 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,75 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 25%

i) az épület legkisebb épületmagassága: 7,5 m

j) az épület legnagyobb épületmagassága: 12,5 m

20. § (1) A Vt-H/03 jelű építési övezet területén elsősorban egészségügyi intézmények épületei helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges OTÉK szerinti személygépjármű-várakozóhelyek számának legalább 50%-át kell biztosítani.

(3) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) a beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 3000 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 30 m

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 70%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 70%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 2,0 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,75 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 10%

i) az épület legnagyobb épületmagassága: 15 m

21. § (1) A Vt-H/04 jelű építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciójú épületek helyezhetőek el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti épületek

a) csak lapostetős kialakításúak lehetnek,

b) tetőfelületeit legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani.

(3) Az építési övezetben az előkert mérete 0 méter, az oldalkert mérete 1 méter, a hátsókert mérete 1 méter.

(4) Az építési övezetben új épület földszintjének utcafronti vagy közhasználatra átadott terület felé néző részén kereskedelmi és vendéglátó létesítmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, kirakatportál jellegű homlokzati kialakítással.

(5) Az építési övezetben új szolgáltató, vendéglátó és kiskereskedelmi létesítmények kiszolgálása, rakodása csak a lakosságot nem zavaró, a hatályos zajkibocsátási határértékeket kielégítő módon történhet.

(6) Az építési övezetben kerítés nem létesíthető.

(7) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) a beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 1000 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 20 m

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 80%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 80%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 2,0 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,75 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 10%

i) az épület legkisebb épületmagassága: 5,0 m

j) az épület legnagyobb épületmagassága: 9,0 m

19. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2)

22. § (1) A Vi-2/02 jelű építési övezet területén oktatási, nevelési, kulturális, szociális, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, iroda, hitéleti intézmények és ehhez kapcsolódó szálláshely épületei helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt rendeltetésű épületekben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) Az építési övezetben önálló lakóépület elhelyezhető.

(4) Az építési övezet területén önálló parkolóház nem helyezhető el.

(5) Az építési övezetben tömör kerítés nem létesíthető.

(6) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) a beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 1000 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 25 m

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 30%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 30%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,0 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,5 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 50%

i) az épület legkisebb épületmagassága: 4,5 m

j) az épület legnagyobb épületmagassága: 14 m

20. Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület (Vi-3)

23. § (1) A Vi-3/01 építési övezetben oktatási-, nevelési-, kulturális-, szociális intézmények és ehhez kapcsolódó szálláshely épületei helyezhetők el.

(2) Az építési övezet területén lakófunkció, önálló lakóépület és parkolóház nem helyezhető el.

(3) Kialakult állapot esetén a szabadonálló beépítés is megengedett.

(4) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) a (3) bekezdés figyelembevételével a beépítési mód: oldalhatáron álló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 2500 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 30 m

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 40%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 40%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,2 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,25 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35%

i) az épület legkisebb épületmagassága: 4,5 m

j) az épület legnagyobb épületmagassága: 15 m

24. § (1) A Vi-3/02 jelű építési övezet területén oktatási-, nevelési-, kulturális-, szociális-, egészségügyi-, hitéleti intézmények és ehhez kapcsolódó szálláshely és szolgáltatás építményei helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt rendeltetésű épületekben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) Az építési övezet területén önálló lakóépület és parkolóház nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben tömör kerítés nem létesíthető.

(5) A 125391 hrsz-ú telken legfeljebb 3 m magas urnafal az építési helyen kívül is elhelyezhető.

(6) Kialakult állapot esetén az oldalhatáron álló beépítés is megengedett.

(7) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) az (6) bekezdés figyelembevételével a beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 3000 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 25 m

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 30%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 40%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,5 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,25 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 30%

i) az épület legkisebb épületmagassága: 4,5 m

j) az épület legnagyobb épületmagassága: 15 m, a templomtorony kivételével

HARMADIK RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

X. FEJEZET

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

21. Általános rendelkezések

25. § (1) A KÖu-3/02 és KÖu-4/02 övezetek területén kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárútként, vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként) létesíthető.

(2) A KÖu-3/02 és KÖu-4/02 övezetek területén új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető.

(3) A KÖu-3/02 és KÖu-4/02 övezetekkel határos építési telek esetén, amennyiben az több közterülettel is határos, a gépjármű ingatlan kiszolgálást az erre alkalmas alacsonyabb hálózati szerepű közúti területről kell biztosítani.

(4) A KÖu-3/02 és KÖu-4/02 övezetek területén - az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével - nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

(5) A KÖu-3/02 és KÖu-4/02 övezetek területén üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó nem helyezhető el.

(6) Építési telek közúti vagy magánúti kapcsolatát a közlekedési szempontból minimálisan szükséges ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint

a) személygépjárművek esetén négyszáz férőhely parkoló kapacitásig egy ki- és bejárat létesíthető,

b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló ki-bejárat létesíthető.

(7) A jelentős változással érintett területek feltárását úgy kell kialakítani, hogy annak közösségi közlekedési ellátása a megállóhelyek rágyaloglási távolságát figyelembe véve biztosított legyen, és a közösségi közlekedés által igénybe vett útvonalak legalább gyűjtőúti szerepkörrel rendelkezzenek.

22. II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület (KÖu-3/02)

26. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közösségi közlekedési pályák és az azokat kiszolgáló építmények, valamint közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

23. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút számára szolgáló közúti közlekedési terület (KÖu-4/02)

27. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti pályák, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(3) Az övezetben épület nem helyezhető el.

24. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-02/01)

28. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó és a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

25. A közutak osztályba sorolása

29. § A tervezési területen található közutak az alábbi útkategóriákba sorolandók:

a) Pesti út - II. rendű főút (B.IV.b-B)

b) Ferihegyi út - II. rendű főút (B.IV.c-B)

c) Bakancsos utca - településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút (B.V.c-B)

d) Kerületi jelentőségű közutak területe - kiszolgálóutak (B.VI.d-D)

XI. FEJEZET

ZÖLDTERÜLETEK

26. Általános rendelkezések

30. § (1) A zöldterületek területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartást.

(2) Az övezetek területén csak áttört kerítés létesíthető.

27. Közkertek területe (Zkp/Kk, Ln-T/Zk-01, Ln-T/Zk-02, Vi-3/Zk-01)

31. § (1) Az övezetekbe az 1 ha-nál kisebb településszerkezeti terv (TSZT) szerinti zöldterületek, és a kerületi jelentőségű zöldterületek tartoznak.

(2) A kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 100 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(3) Az övezetekben kizárólag a rendeltetésszerű használathoz szükséges - épületnek nem minősülő - építmények, valamint esővédő tető helyezhető el.

(4) Közkertek területén az övezetek legkisebb zöldfelületi mértékei a következők:

a) Zkp/Kk: 75%

b) Ln-T/Zk-01: 60%

c) Ln-T/Zk-02: 65%a

d) Vi-3/Zk-01:: 60%

28. Fásított közterek területe (Vt-H/Fk-01)

32. § (1) Az övezetbe nagy arányú burkolt felülettel rendelkező, terepszint alatt beépíthető közterületek tartoznak.

(2) Az övezetben építményt elhelyezni kizárólag terepszint alatt, mélygarázs céljából, 35%-os beépítettséggel lehet.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

34. § * 

Budapest, 2016. április 28.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetésre került: 2016. április 29.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző

1. sz. melléklet a 12/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

2. sz. melléklet a 12/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére