Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (III. 17.) számú önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XVII. kerület Cinkotai út - MÁV Budapest-Hatvan (80-as számú) vasútvonal - Keresztúri út - kerülethatár által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról * 

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet területi hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente, Cinkotai út - MÁV Budapest-Hatvan (80-as számú) vasútvonal - Keresztúri út - kerülethatár által határolt által határolt, az 1. számú mellékletet képező Szabályozási tervlapon „szabályozási terv tervezési terület határa” jellel körülhatárolt részére terjed ki (a továbbiakban: Terület).

A rendelet melléklete

2. § (1) 1. számú melléklet: Szabályozási Tervlap M=1:4000 méretarányban.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Haszonállat: gazdasági haszon céljára tartott állat:

a) nagytestű haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly,

b) közepes testű haszonállat: sertés, juh, kecske,

c) kistestű haszonállat: baromfi, galamb, házinyúl, nutria, róka, prémgörény, tenyésztési céllal eb és macska,

d) egyéb állat: az a)-c) pontban fel nem sorolt valamennyi emlős, hüllő, hal, madár

(2) Nem jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenység: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálat és környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett tevékenység.

(3) Pavilon (pavilon jellegű építmény): a szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m épületmagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.

(4) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

(5) Üzemszerű állattartás:

a) 3 vagy több nagytestű haszonállat tartása,

b) 10 vagy több közepes testű haszonállat tartása,

c) 150 darabnál több vegyes szárnyas tartása,

d) 50 darabnál több prémes állat tartása,

e) egyéb állat eladásra történő tenyésztése

Telekalakítás

4. § (1) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetek előírt telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt telekméretnek megfelelően lehet.

Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai

5. § (1) Az előkert mérete az övezet eltérő rendelkezése hiányában 5,0 méter.

(2) Az oldalkert mérete - az övezet eltérő rendelkezése hiányában - az övezetre előírt épületmagasság értékének fele.

(3) A hátsókert mérete az övezet eltérő rendelkezése hiányában az épület arra néző homlokzatának átlagos magasságával azonos érték, de legalább 6,0 méter.

(4) Oldalkertnek a telekhatártól számított 3,0 méteres sávja terepszint alatt nem beépíthető, kivéve, ha a terepszint alatti gépkocsi tároló kialakítása, parkoló megközelítése másként nem biztosítható.

Járművek elhelyezése

6. § (1) A 20 db, vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló felületekről és az 500 m2-nél nagyobb, burkolt gazdasági területek belső felületéről összegyűjtött csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz elvezető hálózatba.

(2) Közterületi kerékpártároló járdán csak akkor helyezhető el, ha mellette legalább 1,5 méter szabad szélességű járda biztosítható.

(3) A 6 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

(4) A területen a gépjármű elhelyezés lehetőségének mértékét a magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint kell biztosítani.

Egyéb építmények elhelyezése

7. § (1) A Területen az üzemszerű-, és a haszonállattartást szolgáló építmények nem helyezhetők el.

Környezetvédelmi és természetvédelmi előírások

8. § (1) Az ex-lege védett területek, vízfolyások, mocsaras rét, legelők, bokrosodó területek növényzetét meg kell őrizni.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a mesterséges vízfelület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 15%-át.

(3) A Területen üzemi jellegű pontszerű légszennyező forrás nem létesíthető.

(4) A termőföld minőségének védelme, az erózió veszély elkerülése érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(5) A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni.

(6) A területhasználat és építés során a környező erdő területek rendeltetésszerű használata, hasznosíthatóságuk feltételei nem korlátozhatók.

(7) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.

(8) Élővízfolyás rendezése során környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszer alkalmazható.

(9) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.

(10) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését zajtól védendő helyiség megfelelő tájolásával, vagy passzív akusztikai védelem alkalmazásával.

(11) Az ökológiai folyosó területének vízháztartási viszonyait megváltoztatni nem lehet.

Közművek előírásai

9. § (1) A szükséges közműkiváltásokat követően a használaton kívüli felhagyott vezetékeket és műtárgyakat el kell távolítani, felhagyott közművezeték, létesítmény sem terepszint felett, sem terepszint alatt nem maradhat.

(2) A telkeken keletkező csapadékvizet

a) telken belül kell elhelyezni, illetve felhasználni (szikkasztás, locsolás, öntözés, „szürkevíz”, illetve a felhasználásig történő tárolás).

b) közterületi csapadékvíz elvezető rendszerbe bekötni csak abban az esetben szabad, ha az a) pontban meghatározott felhasználás igazoltan nem oldható meg. Ebben az esetben az 5000 m2-t meghaladó telekterületen megvalósuló beruházás esetén a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell. A beruházással keletkező többlet felszíni vízelvezetését a végbefogadóig biztosítani kell.

c) a szennyvízcsatornába bevezetni nem szabad.

(3) A felszíni vizek biztonságos elvezetését a tereprendezés, a (felszíni) vízelvezető-rendszer és a szivárgó-rendszer együttes kezelésével kell biztosítani.

(4) Rétegvíz előfordulása miatt a Területen minden ezzel összefüggő építési tevékenység csak ennek figyelembevételével végezhető.

Közutak, magánutak kialakításának szabályai

10. § (1) Magánút kialakítása építési övezeten belül megengedett, melynek minimális telekmérete az építési övezetben megadottól eltérhet. Minimális szélessége a Gksz építési övezetekben 12,0 méter, az Ek övezetekben 3,0 méter.

(2) Több építési telek közúti megközelítését biztosító magánút kialakításakor annak mindenkori közhasználati jellegét biztosítani kell.

Közutakat szegélyező zöldfelületek kialakításának szabályai

11. § (1) Új közlekedési célú közterület és közhasználat céljára átadott magánút kialakításánál

a) 10-16 m telekszélesség esetén legalább egyoldali fasor,

b) 16,0 métert meghaladó telekszélesség felett kétoldali fasor

telepítéséhez kell területet biztosítani.

(2) Közutak menti közterületi zöldfelületi sávok - a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével - növényzettel fedetten alakítandók ki.

(3) A közterületeken fasortelepítésnél, kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, „útsorfa” minőségű lombos fák ültetendők. Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronáját nevelő faegyedek ültethetők.

(4) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

(5) A közterületi zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni.

Településképi előírások

12. § (1) A Terület közterületein

a) pavilonok,

b) egyéb sátor, ponyva

nem helyezhetők el.

(2) Kerítés közműterület lekerítése céljából elhelyezhető.

(3) Épületen kívüli árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Nyitott zöldséges-árusító hely a Köu-4/01 és Köu-3/01 övezeti jelű közterületek mentén nem helyezhető el.

(4) Árusító automata - a parkoló-, jegyárusító és bankjegy-automata kivételével - közterületen nem helyezhető el.

(5) Önálló antennatartó szerkezet (torony) a Terület külterületi részén helyezhető el.

(6) Lakókocsi a Területen, közterületről látható helyen nem helyezhető el.

II. fejezet

Részletes építési övezeti és övezeti előírások

1. Beépítésre szánt területek építési övezetei

Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek építési övezetei

13. § (1) Gksz-2/05 jelű építési övezet előírásai:

a) A gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető terület építési övezete.

b) Az övezetben építmények csak a teljes közművesítettséggel ellátott telkeken helyezhetők el.

c) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

- a beépítési mód: szabadonálló

- az építési telek kialakítható legkisebb területe: 4000 m2

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 60%

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 35%

- az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 1,25 m2/m2

- az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35%

- az épület legkisebb épületmagassága: 3 méter

- az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter

(2) Gksz-2/06 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe.

b) Védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenység folytatható, raktározás vagy egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó funkcióhoz szükséges építmények helyezhetők el, amelyek káros környezeti hatásai a telekhatáron belül, a hatályos határértékek alatt maradnak. A Területen parkolóház, autómosó, üzemanyagtöltő elhelyezhető.

c) Az övezetben építmények csak a teljes közművesítettséggel ellátott telkeken helyezhetők el.

d) A Cinkotai úti telekhatártól mért 6,0 m széles sávjában, illetve a Cinkotai út 22,0 méterre szélesített sávjában új, a Cinkotai úttal párhuzamos nyomvonalú közművezeték, földalatti vagy föld feletti építmény nem helyezhető el. Az ebben a sávban meglévő közművek üzemeltetése, felújítása, új csatlakozások készítése, valamint új közműbekötések merőleges átvezetése lehetséges.

e) Portaépület a kerítéssel összeépítve vagy önállóan kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el és az elhelyezésére szolgáló legfeljebb 150 m2-es területet építési helyként kell kezelni.

f) Üzemi termelő funkció nem telepíthető a Cinkotai úttal párhuzamos 95 méteres sávon belül, kivéve a meglévő, megmaradó üzemi épületet.

g) Tűz- és robbanásveszélyes anyag tárolása esetén a Cinkotai úti telekhatárral párhuzamosan 150 méteres védősáv alakítandó ki és ezen a sávon belül a még be nem épített telek esetében új lakóépület nem helyezhető el.

h) A Liget sori telekhatárt kísérő 20 méter széles sávban lévő szivattyúház, vízmérőház és vasúti kimelegítőház kubatúrája szükség esetén bővíthető. Az itt található többi épület kubatúrája nem bővíthető.

i) Az építési hely határától függetlenül földalatti és föld feletti tároló tartályok az építménytávolságok és tűzrendészeti előírások megtartásával helyezhetők el.

j) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

- a beépítési mód: szabadonálló

- az építési telek kialakítható legkisebb területe: 10000 m2

- az építési telek legkisebb szélessége: 50 méter

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 35%

- az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 2,4 m2/m2

- az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 25%

- az épület legnagyobb épületmagassága: 15 méter

(3) Gksz-2/08 jelű építési övezet előírásai:

a) A gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépíthető terület építési övezete.

b) A építési övezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei, az ellátó, szolgáltató építmények, a kutatás fejlesztés építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el.

c) Az övezetben építmények csak a teljes közművesítettséggel ellátott telkeken helyezhetők el.

d) Az előkertekben kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el portaépület.

e) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

- a beépítési mód: szabadonálló

- az építési telek kialakítható legkisebb területe: 10 000 m2

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 35%

- az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 2,4 m2/m2

- az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35%

- az épület legnagyobb épületmagassága: 15 méter

(4) Gksz-2/09 jelű építési övezet előírásai:

a) A gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető terület építési övezete.

b) A építési övezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei; az ellátó, szolgáltató építmények; a kutatás fejlesztés építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el.

c) Az övezetben építmények csak a teljes közművesítettséggel ellátott telkeken helyezhetők el.

d) Az előkertekben kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el portaépület.

e) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

- a beépítési mód: szabadonálló

- az építési telek kialakítható legkisebb területe: 10.000 m2

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 35%

- az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 2,4 m2/m2

- az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35%

- az épület legnagyobb épületmagassága: 12 méter

(5) Gksz-2/10 jelű építési övezet előírásai:

a) A gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető terület építési övezete.

b) Az övezetben építmények csak a teljes közművesítettséggel ellátott telkeken helyezhetők el.

c) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

- a beépítési mód: szabadonálló

- az építési telek kialakítható legkisebb területe: 3000 m2

- az építési telek legkisebb szélessége: 30 méter

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 40%

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 35%

- az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 2,0 m2/m2

- az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35%

- az épület legnagyobb épületmagassága: 12 méter

2. Beépítésre nem szánt területek övezetei

Közlekedési területek

14. § (1) KÖu-3/01, KÖk-01, KT-Gy, KT-01 és KT-02 jelű övezetek előírásai

a) A Területen a közutak, közterületek, vasúti létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási tervlapon jelöltek szerint kell kialakítani. A közutak és vasutak területén a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

b) A Terület közútjainak övezetei és útkategóriái:

ba) KÖu-3/01 jelű övezet, mely a közlekedési célú közterületek nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények (másodrendű főutak) elhelyezésére szolgáló területe, melyek útkategóriája:

- külterületi szakaszon: K.IV.B. - Keresztúri út

- belterületi szakaszon: B.IV.b.C. - Cinkotai út, Bökényföldi út

bb) KT-Gy jelű övezet, mely a közlekedési célú közterületek kerületi gyűjtő útjainak nyomvonal jellegű, és jelentős közlekedési célú építményeik elhelyezésére szolgáló területe, melyek útkategóriája:

- külterületi szakaszon: K.V.A. - Vidor utca

- belterületi szakaszon: B.V.b.C. - Vidor utca

- belterületi szakaszon: B.V.b.C. - Bökényföldi utca

bc) KT-01 jelű övezet, mely az egyéb kiszolgáló közterületek nyomvonal jellegű közlekedési építmények elhelyezésére szolgáló területe, melyek útkategóriája belterületen: B.VI.d.C

c) KÖk-01 jelű övezet előírásai: Budapest - Hatvan vasútvonal vasúti pálya és kiszolgáló építményeinek területe.

d) A védőterületek értékei az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve:

- másodrendű országos közutak külterületi szakaszán 50-50 méter, ezen belül kerítés 20 méterre, egyéb magasépítmény 30 méterre építhető,

- a Budapest - Hatvan vasútvonal mentén 50-50 méter.

e) KÖu-3/01 övezet előírásai:

- a beépítési mód: szabadonálló

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 5%

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 5%

- az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 10%

- az épület legnagyobb épületmagassága: 3 méter

f) KÖk-01 övezet előírásai:

- a beépítési mód: szabadonálló

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 5%

- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 5%

- az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 10%

- az épület legnagyobb épületmagassága: 3 méter

g) A KT-02 övezetű árok megszüntetése esetén a csapadékvíz meglévő kapacitásának elvezetését biztosítani kell.

Erdőterületek

15. § (1) Ek-01 jelű közjóléti erdő övezeti előírásai

a) Az övezetek területén a legkisebb telekméretnél kisebb és 30 méter széles, vagy annál keskenyebb telkek esetén kerítés nem létesíthető. Lábazat nélküli drótfonat kerítés csak a kialakítható legkisebb telekméretet elérő telkek esetén létesíthető, amennyiben annak legkisebb szélesessége meghaladja a 30 métert.

b) A Terület erdőterületei a közjóléti erdők, mely a pihenést, sportot és egyéb rekreációs-szabadidős célú tevékenységeket biztosító objektumok, létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.

c) Az Ek-01 övezet szabályozási határértékei a következők:

- a beépítési mód: szabadonálló

- a telek kialakítható legkisebb területe: 3000 m2 (közlekedési létesítmény miatt történő telekalakítás esetén kisebb telekméret is megengedett)

- a telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 3%

- az épület legnagyobb épületmagassága: 3,5 méter

d) Az Ek-01 övezetben az ökológiai folyosó területén épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

Vízgazdálkodási terület

16. § (1) Vf-01 jelű övezet előírásai

a) Vízgazdálkodási területek a szabályozási tervlap szerint a Rákos-patak és 6,00 méter széles parti sávja.

b) Az övezetekben a természeti értékek védelme mellett, vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények, helyezhetők el.

c) Az övezetekben egyéb építmény nem helyezhető el.

d) Az (1) bekezdésben meghatározott parti sávban építmény, épület nem helyezhető el, valamint ezen területsáv művelése és hasznosítása csak a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint történhet.

Természetközeli terület

17. § (1) Tk-01 jelű övezet előírásai

a) Természetközeli területbe tartoznak a védett lápterület által érintett mocsár, nádas művelési ágú földrészletei, melyek ökológiai, és természetvédelmi szempontból védendők és megőrzendők.

b) A természetközeli terület övezetében a természeti értékek szigorú védelme mellett, tájba illő módon az alábbi építmények helyezhetők el:

- a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak.

c) Az övezetben a területhasználat a természetvédelem érdekeinek elsődleges figyelembe vételével történhet, kialakult és védett növényállomány megőrzendő.

III. fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2)-(3) * 

Budapest, 2017. március 16.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző helyett polgármester
Dr. Mód Kristóf s.k.
aljegyző

A rendelet kihirdetve:

2017. március 17. napján.

Dr. Rúzsa Ágnes
jegyző helyett

Dr. Mód Kristóf s.k.
aljegyző


  Vissza az oldal tetejére