Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017. (X. 19.) számú önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente (a továbbiakban: Rákosmente) közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom

2. Cégtábla: jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét az épület, vagy ingatlan bejáratnál feltüntető tábla.

3. Címtábla: jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások címét feltüntető tábla.

4. Cégfelirat: kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét, címét, tevékenységét - vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét - tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

5. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontja szerinti berendezés;

6. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.

7. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

8. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.

9. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.

10. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

11. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.

12. Munkásotthon lakások: Rákosligeten az 1900-as évek környékén épült olyan lakóépületek, amelyek építészeti tömegformálásánál a bejárat kihangsúlyozása és az egyszerű kontyolt tetőfelület tagolása érdekében az utcai homlokzaton rizalitos kiugrás található.

13. Önkormányzat: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata.

14. Reklám elhelyezése: reklám közzététele, illetve reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés vagy más célú berendezés a 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet szerinti értelemben;

15. Új hozzátétel: a helyi egyedi védelem alatt álló építmény kiegészítése, bővítése, olyan épületrésszel, épület tartozékkal, amely korábban nem tartozott a védett építményhez.

16. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület

17. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem

18. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

19. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

II. Fejezet

A helyi védelem

1. A helyi védelem célja

5. § (1) Az épített és természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

2. A helyi védelem fajtái

6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) Az Önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. számú mellékletben meghatározott területeket.

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(4) Az Önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a polgármesterhez írásban benyújtott - kezdeményezése alapján vagy hivatalból kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek a 3. számú melléklet (adatlap a védelem alá helyezéshez) szerint tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek a 4. számú melléklet (adatlap a védelem megszüntetéséhez) szerint tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A helyi védelem alá helyezés értékvédelmi dokumentáció alapján történik. Az értékvédelmi dokumentáció részletes tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet állapítja meg.

(6) Magasabb szintű jogszabály (országos, fővárosi) általi védelem alá helyezés esetén a helyi védelem automatikusan megszűnik.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket,

d) az illetékes építésügyi hatóságot,

e) Budapest Főváros Önkormányzatát.

9. § (1) Az építészeti örökség szakmai szempontok szerinti feltárása során értékvédelmi dokumentáció készül a védetté nyilvánítás megalapozására.

(2) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a főépítész végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat és az annak alapján, az 5. számú melléklet szerinti tartalommal készülő értékvédelmi dokumentáció (a továbbiakban: dokumentáció) szükséges a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Rákosmente építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

10. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 8. § (1) bekezdésében meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

11. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 8. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

12. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

4. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

13. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi egyedi védettségű építmények korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(5) A védett építészeti értéket eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.

(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(8) Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve

a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,

b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy

c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.

(9) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

(10) Helyi védettségű építményen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

(11) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(12) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(13) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(14) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(15) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(16) A helyi védettségű építészeti érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

14. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület,emelet, ajtó, helyszínrajz),

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),

h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

III. Fejezet

A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

15. § (1) Az önkormányzat a jelen rendelet 2. számú mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Rákosmenti Építészeti Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.

(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

1. Közterületekre és magánterületekre vonatkozó általános területi előírások

16. § (1) A településközponti közterületen vendéglátóipari terasz kialakításakor a következő előírás alkalmazandó:

a) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez és mozgatható, valamint biztonságos legyen;

b) a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;

c) a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja 2,20 méternél alacsonyabban nem lehet és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;

d) a napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;

e) a terasz zárttá nem tehető, sem egy, sem több oldalról; továbbá sem ideiglenesen sem véglegesen le nem zárható.

(2) A városkép helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók. A kiemelt útvonalak - Pesti út, Ferihegyi út, Zrínyi utca, Cinkotai út, Péceli út, Csabai út - mentén az utcabútorok, köztéri berendezések csak egységes megjelenéssel, színezéssel helyezhetők ki.

(3) Az új és a meglévő utcák fasoraiként, illetve azok pótlására a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) és inváziós fafajták nem telepíthetők. A Rákos-patak 30-30 méteres sávjában csak őshonos fafajtákat lehet ültetni.

(4) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.

(5) Közterületen és magánterületen egyéb sátor, ponyva csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb 30 nap időtartamra állítható fel, kivéve a sportlétesítmény (pl.: teniszpálya, uszómedence) időjárás elleni védelmét biztosító lefedését, amely legfeljebb évente összesen 6 hónapra létesíthető.

2. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai

17. § (1) Rákosmente teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(2) A kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek, kivéve a védett területrészeket.

(3) Helyi értékvédelmi területen, kisvárosias karakterű és nagyvárosi karakterű beépítésű területen, valamint újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(4) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(5) El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz: ennek megfelelően 3000 K alatti érték indokolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.

(6) A közterületi világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van.

(7) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(8) Önálló antennatartó szerkezet (torony) Rákosmente belterületén nem helyezhető el.

3. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások

18. § (1) A település teljes közigazgatási területén - a reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó jogszabályokban és - kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.

(2) Rákosmente közterületein:

a) reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható;

b) utasváró építményen csak az erre a célra kialakított felületén tehető közzé reklám, plakát, hirdetés;

c) az információs célú tábla mérete legfeljebb 2,2 m magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg a 2 m²-t.

(2) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(3) A kihelyezett reklám- és hirdetőberendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(4) Építési tevékenység idejére építési reklámháló, - amennyiben a polgármester engedélyezi -, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.

(5) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

(6) Reklámot elhelyezni az utasváró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén; az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének legfeljebb 2/3-án lehet.

(7) Óriásplakát nem helyezhető el:

- belterületen,

- közúti vagy vasúti közlekedési területeken és azok mentén.

(8) Totemoszlop csak üzemanyagtöltő állomások és 500 m²-nél nagyobb kereskedelmi egységek esetén helyezhető el.

4. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák elhelyezése

19. § (1) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és azok szerkezetei:

a) önálló bejárattal rendelkező üzletek esetén üzletenként az üzlet homlokzatain legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható), 1 db cégfelirat és 1 db cégér helyezhető el,

b) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,

c) kiterjedése egyenként nem haladhatja meg az 1,5 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,

d) egy homlokzatfelületen egységes rendszerben, azonos méretben, a cégtábla a bejárati ajtó, portál fölé, a cégfelirat a bejárati ajtó vagy portál mellé helyezhető el,

e) elhelyezésére az épület földszintjének közterületről látható felületén a bejárat mellett lehetőséget kell biztosítani, amennyiben az épület földszintjén, illetve az első emeletén olyan kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható. Az üzletek cég- és címtáblái, cégfeliratai ez esetben csak az összes cég- és címtábla, cégfelirat elhelyezésére alkalmas táblaszerű kialakítású tartó berendezésre betétszerűen helyezhetők el. A tábla mérete nem haladhatja meg üzletenként az 1 m²-t. Tábla a bejárat mindkét oldalán elhelyezhető. A bejárat fölött üzletház-felirat elhelyezhető egyedi betűkialakítással vagy feliratot hordozó berendezéssel.

f) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak,

g) a lakótelepi négyszintes panelépületeken a 6. számú mellékletben ábrázolt módon, helyen és méretben helyezhetők el.

(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el az épület tömegéhez, jellegéhez igazodó módon. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.

(3) Cég- és címtáblák homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság és

c) a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(4) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

(7) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni. Igénybevételnek minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.

5. A helyi területi védelem - területi építészeti követelmények

20. § (1) Az 1. számú mellékletben lehatárolt 1-es és 2-es számú területeken:

a) a településképet meghatározó beépítés telepítési mód a hagyományosan kialakult szabadonálló beépítés.

b) A településképet meghatározó beépítés szintszáma csak földszint, vagy földszint+tetőtér lehet, ettől eltérő csak kialakult állapot esetén lehetséges.

c) A településképet meghatározó kerítéskialakításnak az utcafronton max. 60 cm lábazattal és fémpálcás, vagy fémhálós jelleggel a meglévő hagyományos kerítésekhez illeszkedő módon kell történnie.

21. § Az 1. számú mellékletben lehatárolt 3-mas számú terület

a) településszerkezetét, utcahálózatát megváltoztatni nem lehet,

b) településképet meghatározó beépítés telepítési módja a hagyományosan kialakult szabadonálló beépítés.

22. § Az 1. számú mellékletben lehatárolt 4-es számú területen

a) a településképet meghatározó beépítés telepítési mód a hagyományosan kialakult előkert nélküli fésűs beépítés.

b) A településképet meghatározó beépítés szintszáma csak földszint, vagy földszint+tetőtér lehet, ettől eltérő csak kialakult állapot esetén lehetséges.

6. A helyi területi védelem - egyedi építészeti követelmények

23. § (1) Az 1. számú mellékletben megjelölt helyi területi védelemmel érintett területen vagy elemen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen:

a) betoncserép,

b) hullámpala,

c) bitumenes lemezfedés,

d) műanyag hullámlemez,

e) fém cserepeslemez,

f) bitumenes zsindely,

g) bitumenes hullámlemez.

(2) Meglévő cserép- vagy palafedés cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos anyagú, méretű, színű fedés alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.

(3) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók helyezhetők el.

(4) Műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése közterületről látható módon nem megengedett.

24. § (1) Az 1. és 2. számú mellékletben megjelölt helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett területen vagy elemen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény/épület megengedett legnagyobb hosszanti mérete 20 méter.

(2) Az. 1. számú melléklet 1. számú területén lévő ún. munkásotthon lakások utcai homlokzatának tagozódását és utcai homlokzat felőli formáját, tetőhajlásszögét meg kell tartani.

(3) Az 1. számú melléklet 1. és 2. számú területén az épület tetőzetének kialakítása, átépítése során lapostető nem megengedett.

(4) Az 1. számú melléklet 4. számú területén az épület tetőzetének kialakítása utcára merőleges nyeregtetős, oromfalas kialakítással, figyelembe véve az adott terület építészeti hagyományait.

(5) Hangsúlyos tetőfelépítmény (pl. torony) csak az eredeti állapot visszaállításával megengedett, amelyet korabeli fotóval, képpel, leírással, rajzzal vagy tervvel kell igazolni.

(6) Az 1. számú mellékletben megjelölt területeken az épületek homlokzati színezése a meglévővel azonos vagy pasztell színű lehet, rikító színek használata tilos.

25. § Az 1. számú mellékletben 1. és 2. számú területek ún. munkásotthon és ún. villaépületeinél a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúrája és a homlokzattagolása a fellelhető eredeti állapot szerint helyreállítandó.

7. A helyi védett egyedi értékekre vonatkozó építészeti követelmények

26. § Építmény, építményrészlet anyaghasználatára vonatkozó előírások

(1) A helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékét eredeti építőanyagában, de legalább az eredetivel azonos anyaghasználattal kell megőrizni.

(2) Helyi egyedi védettségű építmény bővítése vagy új építmény építése során az új hozzátétel anyaghasználata az eredeti építészeti érték anyaghasználatától eltérő is lehet, de az eredeti és új részeknek harmonikus egységet kell alkotniuk.

27. § Tömegformálásra vonatkozó előírások

(1) Helyi egyedi védettségű építmény tömegét eredeti állapota szerinti formában és méretben kell megtartani.

(2) Helyi egyedi védettségű építményre emeletráépítés nem megengedett.

(3) Helyi egyedi védettségű építmények tetőtér beépítése csak az eredeti jellemzők - tetőhajlásszög, gerincmagasság - megtartása mellett, egyszintesen, vagy legfeljebb lakásegységenként kétszintesen alakítható ki.

(4) Helyi egyedi védettségű építmény jelentős bővítése esetén az új hozzátétel a tömegformálás tekintetében korunk építészeti eszközeivel alakítható, formai megoldásokban, anyaghasználatban, színben, a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeire való tekintettel. Az új hozzátétel a védett építészeti érték érvényesülését nem csökkentheti.

(5) Helyi egyedi védettségű építmény kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén az új hozzátétel tömegformálása a korabeli állapot ismétlésével vagy analógiák alapján is kialakítható.

28. § Homlokzati kialakításra vonatkozó előírások

(1) Helyi védettségű építészeti érték homlokzatait (beleértve a közterületről nem látható belső udvari homlokzatokat is) eredeti állapotuk szerint kell megtartani anyaghasználatában és látványában egyaránt.

a) Az eredeti nyílászárók megtartandók, csere szükségessége esetén csak az eredeti formával és anyaghasználattal megegyező nyílászáró alkalmazható. Üzletportáloknál az eredetitől formában és anyaghasználatban eltérő új szerkezet is beépíthető, ha annak építészeti minősége összhangban áll az épület építészeti értékeivel.

b) Amennyiben az eredeti homlokzat-architektúra olyan mértékben károsodott, hogy az teljes terjedelmében hitelesen nem állítható helyre, műemlékvédelmi szakmérnök terve alapján a hiányzó részek az eredeti stílusnak megfelelően pótolhatók.

c) Az építményben lévő funkciókkal összefüggő reklám vagy cégér a homlokzaton az arra kialakított helyre tehető. Amennyiben a homlokzaton ilyen hely nem került kialakításra, az elhelyezni kívánt reklám vagy cégér építészeti tagozatot ne takarjon és az elhelyezéssel a homlokzat harmonikus egysége biztosítható legyen.

(2) Helyi védettségű építészeti érték jelentős bővítése esetén az új hozzátétel homlokzata korunk építészeti eszközeivel alakítható, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi védettségű építészeti értékkel összhangban áll.

(3) Helyi védettségű építészeti érték kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén az új hozzátétel homlokzata a korabeli állapot ismétlésével, analógiák alapján is kialakítható, amennyiben az harmonikus összképet eredményez.

(4) Helyi egyedi védettségű építmény és helyi egyedi védettségű épületegyüttesben új épület homlokzatai korunk építészeti eszközeivel alakíthatók, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeivel vagy a helyi egyedi védettségű épületegyüttes karakterével, építészeti értékeivel összhangban áll.

29. § Táj- és kertépítészeti alkotásra vonatkozó előírások

(1) Helyi egyedi védettségű építmény telkén az értékes táj- és kertépítészeti alkotások (kerítés, támfal, tereplépcső, kerti pavilon, medence, filagória, stb.) megőrzendők.

(2) Az új kertépítészeti kialakítás során a helyi egyedi védettségű építmény kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokat kell alkalmazni.

30. § Egyedi tájértékre, növényzetre vonatkozó előírások

(1) Helyi egyedi védettségű építmény telkén az értékes növényzet megtartandó.

(2) Új növényzet telepítésénél az eredeti kertépítészeti megoldások figyelembe veendők.

(3) Új növényzet telepítésénél az eredeti kertépítészeti megoldások helyreállítása esetén az építészeti értékek közterületről is láthatóak legyenek.

31. § Szoborra, képzőművészeti alkotásra vonatkozó előírások

Helyi egyedi védettségű építményen vagy annak közvetlen környezetében új szobor, képzőművészeti alkotás csak a védett építészeti érték érvényesülésének sérelme nélkül helyezhető el.

32. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet - a vízelvezető rendszert beleértve - legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

33. § Belső kialakításra, funkcióra vonatkozó előírások

(1) Új funkció létesítése esetén az alaprajzi elrendezés és a belsőépítészeti megoldások kialakításánál az eredeti belső kialakítást figyelembe kell venni.

(2) Helyi védelemmel érintett építményben a különleges építészeti értéket képező belsőépítészeti alkotást az eredeti helyén kell bemutatni.

8. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

34. § (1) Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki Rákosmente teljes közigazgatási területét az 1. számú mellékletben lehatárolt helyi területi védelem alatt álló területek kivételével.

35. § Kertvárosias karakterű lakóterületek esetén (L4 és L5 övezetek)

(1) Kerítést a kertvárosias lakóterületeken az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) utcai kerítést az egységes utcaképi megjelenés érdekében - fotókkal és műleírással igazolhatóan - az utcára jellemző anyagú és arányú, nem tömör kialakítással, legfeljebb 1,80 m magassággal;

b) hátsó és oldalsó telekhatáron tömör kerítés a szomszéd jogokra tekintettel nem létesíthető, kivéve a szomszédjogok védelme esetét, amikor környezetvédelmi okokból ez indokolt. Ebben az esetben hátsó és oldalsó telekhatáron a tömör kerítés legfeljebb 2,5 m magasságú lehet; 2,2 m építménymagasságú hulladéktartály tároló létesíthető a kerítéssel egybeépített kialakítással.

(2) A Budapest XVII. kerület, 138659/2 hrsz.-ú út (Gyümölcsös dűlő) - belterületi határ - Pesti út - Ev övezethatár - 138660/55 hrsz.-ú telek által határolt területen (Szárazhegyi lakóterületen)

a) kerítés csak 50-60 cm magas lábazattal létesíthető,

b) a kerítés betétje csak nem tömör kialakítású, átszellőzést biztosító lehet.

(3) Tárolásra szolgáló kerti építmény

a) kialakítása fa szerkezetű lehet; az építményt a telek hátsókerti és oldalsó telekhatáraitól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a körüljárhatóság legalább 0,6 m, legfeljebb 1,0 m széles szabad sávon biztosítható legyen,

b) legfeljebb 30 m2 alapterületű lehet,

c) az építmény magassága és a telekhatárra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a 3,0 m-t.

(4) Műszaki berendezések utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.

(5) Lakóterületen kerti építmény, egyéb melléképítmény fém és műanyagszerkezetű nem lehet.

(6) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos inváziós fafajták telepítése.

36. § Kisvárosias karakterű területen (L2 és VK, I, IZ övezetek Rákoskeresztúr kivételével)

(1) Sorházas beépítésnél legnagyobb épületmagasság: 7,5 méter; a közterületi telekhatáron a kerítés megengedett legnagyobb magassága 2,20 m, melynek illeszkedni kell a telken lévő épületek építészeti kialakításához, illetve a környezet hagyományos arculatához. Tömör kerítés nem építhető.

(2) Egy helyrajzi számon lévő, telepszerű beépítésnél belső kerítés nem létesíthető, területet lehatárolni csak kertészeti eszközökkel lehet.

(3) Az átalakuló zártsorú beépítés megengedett utcaképi magasságát az illeszkedési szabályok határozzák meg.

(4) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos inváziós fafajták telepítése.

37. § Nagyvárosi karakterű területen (L7 és VK, I, IZ övezetek Rákoskeresztúr területén)

(1) A nagyvárosi karakter intézményi területein a magastetők tetőhéjalásnál hullámpala, bitumenes hullámlemez, fém cserepeslemez, valamint rikító, kirívó színek (pl. piros, kék, zöld) nem alkalmazhatók.

(2) A magasházas telepszerűen beépített területen a homlokzatok színezésénél rikító, kirívó színek nem alkalmazhatók.

(3) A városközponti területen tömbházas beépítésnél kerítés nem létesíthető, területet lehatárolni csak kertészeti eszközökkel lehet, kivételt képeznek: játszóterületek, sportterületek, közmű műtárgyak.

(4) A Rákos-patak mentén fekvő közpark övezetek területén csak olyan kerítés helyezhető el, amelynél a max. 40 cm-es lábazat feletti rész legalább 90%-ban áttört, és magassága nem haladja meg a 2,0 m-t. Ez alól a sportpályák biztonsági kerítései magassági értelemben kivételt képeznek.

(5) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos inváziós fafajták telepítése.

(6) Az övezet területén lévő nem közlekedési célú közterületek felszín felett nem építhetők be. Az ilyen területen belül csak: játszókert, pihenőkert, sportkert, vagy köztér alakítható ki úgy, hogy a területen legalább 100 m2-enként egy darab nagy lombkoronájú lombos fát kell ültetni.

38. § Gazdasági karakterű területen (IP, M, MZ övezetek)

(1) Az gazdasági épületek elhelyezése szabadonálló, legmagasabb pontja 7,5 méter lehet, kivéve a technológia miatt szükséges belmagasság biztosítását.

(2) A területen szabadtéri parkoló létesíthető a kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan, a gyephézagos burkolatok, burkolt területek, növénytelepítés meghatározásával. A 8 parkolónál nagyobb parkolóhelyek létesítése esetén minimálisan 4 parkolóállásonként 1 db nagy lombkoronájú fa telepítése kötelező. Az építési övezet területén a kötelező zöldfelület legalább egyharmadát egybefüggően kell kialakítani és fenntartani.

(3) A területen kerítés a szabályozott telekhatárvonalon létesíthető, lábazattal átlátható módon javasolt kialakítással. Tömör, át nem látható módon kerítés nem létesíthető a területen.

39. § Mezőgazdasági karakterű területen (MG övezetek)

Mezőgazdasági területen csak ideiglenes (drótfonat), lábazat nélküli kerítés létesíthető a beépíthető és kialakítható legkisebb telekméret esetén, amennyiben annak legkisebb szélessége meghaladja az 50 métert. A területen létesíthető lábazat nélküli kerítés legfeljebb 1,8 méter magas, áttört (legfeljebb Ø 100 mm acél vagy fa oszlopokra feszített drótfonat) lehet.

9. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

40. § Épületekre vonatkozó előírások

(1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek alkalmazandók azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók, homlokzat részleges festése nem megengedett.

(2) A kialakult beépítésű területeken új épületek a szűkebb környezet karakteréhez nem illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával nem helyezhetők el. Anyaghasználat, homlokzati színválasztás a meglévő építészeti értékektől eltérő nem lehet. A magastetők tetőhéjalásnál műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes hullámlemez, fém cserepeslemez, valamint rikító, kirívó színek (pl. piros, kék, zöld) nem alkalmazhatók.

(3) Épületek részleges homlokzat-felújítása nem megengedett. Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.

(4) Tilos a portálok 25%-ot meghaladó felületének befóliázása, erős, rikító színek, minták alkalamazása.

(5) Légkondicionáló berendezés elhelyezése, különös tekintettel a panelházak homlokzatára, csak az épület teljes homlokzatának megtervezésével, azonos méretű kialakítással létesíthető.

V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

1. A településképi szakmai konzultáció

41. § (1) Településképi konzultációt bárki kérhet, de a konzultáció kötelező:

- a 2. számú mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén,

- az 1. számú melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott helyi területi védelem alatt álló munkásotthon és villaépületek esetén,

- főútvonalak menti épületek esetén.

(2) A szakmai konzultációt az ügyfél kérésére a főépítész, vagy a Tervtanács látja el.

(3) A szakmai konzultációhoz kérelmet kell benyújtani: e rendelet 7. számú melléklet szerinti adatlapot kitöltve az abban felsorolt mellékletekkel együtt.

(4) A főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.

(5) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.

2. Településképi véleményezési eljárás

42. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) új építmény építési engedélyezési eljárását,

b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.

(2) A polgármester a véleményét az (1) bekezdésben felsorolt estekben a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozza.

2.a. A településképi véleményezés szempontjai

43. § A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

44. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

a) a tervezett beépítés figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,

b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

c) teljesíti-e a műemléki és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak városképi megjelenése megfelelő-e,

g) a tetőzet kialakítása illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését,

h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,

i) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

45. § (1) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmező a kérelmét a papíralapon nyújtja be 8. számú melléklet szerinti kérelemmel és a 10. számú melléklet szerinti adatlappal, valamint 1 pld. építészeti-műszaki dokumentációval, melyet egyidejűleg elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) is feltölt.

(2) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció a következőket tartalmazza:

a) műszaki leírás,

b) fotódokumentáció a tervezési területről,

c) építészeti, műszaki tervet:

ca) tető-felülnézeti helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

cb) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,

cc) metszet a megértéshez szükséges mértékben,

cd) valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetés, reklámberendezések helye,

d) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

e) látványterv, vagy modellfotó,

f) rendeltetés meghatározása.

(3) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

(4) A polgármester véleménye tartalmazza:

- a kérelmező adatait,

- az építési tevékenység helyének adatait,

- valamint a (3) bekezdés szerinti véleményt és annak részletes indoklását.

3. A településképi bejelentési eljárás

46. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül az: 1., 2., 4.-9., 21., 23.-24. pontokban foglalt tevékenységek esetén,

b) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében,

c) amikor a településrendezési eszköz a szabályozással érintett terület sajátosságai alapján előírja,

d) meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor,

e) reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél,

f) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:

fa) kirakat kialakítása,

fb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,

fc) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén,

g) közterületi építmények elhelyezése esetén.

3.a. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

47. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett - papíralapú - kérelemére indul, melyet a településképi bejelentési eljárás kiadásához kitöltött adatlappal együtt a főépítészhez kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 9. számú melléklet tartalmazza.

(3) A dokumentációnak - a bejelentés tárgyának megfelelően - az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) műszaki leírást

b) műszaki terveket, a tervezett tevékenység illetve változtatás megértéséhez szükséges tartalommal és feldolgozottsággal, de legalább az alábbi tartalommal:

ba) hivatalos térképmásolat,

bb) építész helyszínrajz a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

bc) fotók a tervezett tevékenységgel érintett területről, épületről és közvetlen környezetéről,

bd) alaprajz, metszet, homlokzat megértéshez szükséges mennyiségben és léptékben, alkalmazott anyagok és szerkezetek feltüntetésével,

be) utcakép, látványterv, színterv.

48. § (1) Az 46. §-ban foglalt tevékenység a bejelentés alapján - a (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester - a főépítész szakvéleménye alapján - a 46. §-ban szereplő tevékenység végzését - kikötéssel vagy anélkül - tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak, a csatolandó dokumentációt illetően e rendelet 47. §-ában előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(3) A polgármester - a főépítész szakvéleménye alapján - megtiltja a bejelentett 46. §-ban szereplő tevékenység megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak, a csatolandó dokumentációt illetően a 47. §-ában előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

49. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentést követő 15 napon belül adja ki.

(2) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;

c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.

(3) Az ügyfél a polgármester 48. § szerinti döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a

bejelentés elmulasztása esetén a polgármester településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti és önkormányzati településképi bírságot szabhat ki.

VI. Fejezet

A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei, településképi kötelezési eljárás szabályai

50. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le, és annak keretében szükség szerint önkormányzati településképi bírságot szab ki - az 46. § e) pontja kivételével - a településképi bejelentési kötelezettség

- elmulasztása,

- alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

- alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása

esetén.

(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(3) A kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.

(4) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás a településkép védelmére és a közigazgatási eljárásra irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).

(6) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szabhat ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén egyszeri legalább 30 000 forint, legfeljebb 100 000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén egyszeri legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően egyszeri legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(7) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(8) A településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése, illetőleg határidőn túli teljesítése esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

1. Hatályba léptető rendelkezés

51. § E rendelet 2017. november 1. napján lép hatályba.

2. Átmeneti rendelkezés

52. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

3. Hatályon kívül helyező rendelkezések

53. § * 

Budapest, 2017. október 19.

Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző helyett polgármester
Dr. Mód Kristóf s.k.
aljegyző

A rendelet kihirdetve: 2017. október 19. napján.

Dr. György-Rúzsa Ágnes
jegyző helyett

Dr. Mód Kristóf s.k.
aljegyző

1. sz. melléklet a 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

2. sz. melléklet a 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

3. sz. melléklet a 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

4. sz. melléklet a 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

5. sz. melléklet a 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

6. sz. melléklet a 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

7. sz. melléklet a 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

8. sz. melléklet a 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

9. sz. melléklet a 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez

10. sz. melléklet a 22/2017. (X. 19.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére