Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2017. (XII. 14.) számú önkormányzati rendelete

a Budapest XVII. kerület Pesti út - Oszlop utca - Anna utca - Szőlőtőke utca - Sisakos sáska utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet területi hatálya

1. § E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente, Pesti út - Oszlop utca - Anna utca - Szőlőtőke utca - Sisakos sáska utca által határolt, az 1. számú mellékletet képező, Szabályozási terven „tervezési terület határa” jellel körülhatárolt részére terjed ki (a továbbiakban: Terület).

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) Fő rendeltetés szerinti épület: Az övezetben meghatározott rendeltetéseknek megfelelő épület.

b) Kiegészítő építmény: a szabályzat szempontjából kiegészítő építménynek minősül minden olyan építmény, amelynek funkciója nem az adott terület elsődleges rendeltetésének felel meg, de funkciójában kapcsolódik hozzá, kiegészíti azt (pl.: kerti szerszám-tároló, nyári konyha, stb.).

c) Szintterületi mutató: az összes bruttó építhető szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes bruttó építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók - a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt - épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp).

d) Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

3. A rendelet mellékletei

3. § 1. melléklet: Szabályozási Terv (M = 1:1000).

4. A táji és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4. § (1) Az összefüggő zöldfelületeket többszintes növényállomány-telepítésével - fa, cserje és gyepszint - kell kialakítani.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok) ellátott felület és a vízfelület együttesen nem haladhatja meg a számított zöldfelület 15%-át.

5. Környezetvédelmi előírások

5. § A Területen üzemi jellegű légszennyező forrás nem létesíthető.

6. Telekalakítás

6. § (1) A Területen új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt telekméretnek megfelelően lehet.

(2) A Területen nyúlványos telek nem alakítható ki.

(3) A közmű és közlekedési infrastruktúra elemek elhelyezése céljából az övezeti előírások értékeitől eltérő önálló telek alakítható ki.

7. Közművek előírásai

7. § (1) A Területen az ingatlanokat teljes közművesítettséggel kell ellátni, közműpótló műtárgyak nem létesíthetők.

(2) A nem csatornázott területek csatornázása elválasztottan tervezendő.

(3) A telkeken keletkező csapadékvizet

a) a telken belül kell elhelyezni, illetve felhasználni (szikkasztás, locsolás, öntözés, „szürkevíz”, illetve a felhasználásig történő tárolás).

b) közterületi csapadékvíz elvezető rendszerbe bekötni csak abban az esetben szabad, ha az a) pontban meghatározott felhasználás szakvélemény alapján igazoltan nem oldható meg. Ebben az esetben a közterületi csatlakozást csökkentett kifolyással kell kialakítani. Közhálózatba maximum 2 l/s/1000m2 vízhozam vezethető, zápor után késleltetett módon. Továbbá a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell, a beruházással keletkező többlet felszíni víz elvezetését a végbefogadóig biztosítani kell.

c) a szennyvízcsatornába bevezetni nem szabad.

(4) A szükséges közműkiváltásokat követően a használaton kívüli felhagyott vezetékeket és műtárgyakat el kell távolítani, felhagyott közművezeték, létesítmény sem terepszint felett, sem terepszint alatt nem maradhat.

(5) A felszíni vizek biztonságos elvezetését a tereprendezés, a (felszíni) vízelvezető-rendszer és a szivárgó-rendszer együttes kezelésével kell biztosítani.

8. Egyéb építmények elhelyezése

8. § (1) Lakókocsi a Területen nem helyezhető el.

(2) Haszonállattartó épület a Területen nem helyezhető el.

II. FEJEZET

RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

1. Beépítésre szánt területek építési övezetei

Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek építési övezetei

Általános előírások

9. § (1) Az övezet területén új épületet elhelyezni, rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén.

(2) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a szintalatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát.

(3) Az építési övezetek területén önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület, valamint:

a) ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület,

b) nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység

nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(4) Az építési övezetekben

a) Az előkert mérete:

a1) 5,0 méter,

a2) továbbá az épületnek legalább 40%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia.

b) Az oldalkert mérete az építési övezetre előírt épületmagasság értékének fele, de legalább 3,0 méter.

c) A hátsókert mérete:

c1) legalább 6,0 méter.

c2) A fő funkciót kiegészítő építmény a főépülethez csatlakozóan, vagy a hátsó telekhatárok mentén létesíthető az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont módon.

(5) Építési helyen kívül eső meglévő épület tetőtér beépítése az építési helyen kívül eső részre is megengedett. Építési helyen kívül eső meglévő épület tetőtérbeépítéstől eltérő bővítése csak építési helyen belül lehetséges.

(6) Az építési övezetek területén új épület építése és meglévő épület-bővítés esetén az épületek utcára merőleges mélysége, közintézményi funkció esetén nem lehet több mint 25 méter, egyéb funkció esetén pedig nem lehet több 20,0 méternél.

(7) Az építési övezetekben lakástól eltérő önálló rendeltetési egység kialakítása csak előkertből megközelítetten történhet.

(8) Emeleti vagy tetőtéri szinten önálló rendeltetési egység megközelítése csak belső lépcsőházból történhet.

(9) Az építési övezetekben a fő rendeltetést kiegészítő, hátsó telekhatár mentén elhelyezett épületre az alábbi előírások vonatkoznak:

a) funkciója kizárólag a kertműveléshez kapcsolódhat, gépkocsi tárolásra pedig csak akkor szolgálhat, ha ez a telek adottságai (domborzati viszonyok, megközelíthetőség, meglévő beépítés, egyéb településrendezési szempontok) alapján indokolt;

b) kialakítása fa szerkezetű, áttört kerti építmény jellegű lehet; az épületet a telek hátsókerti és oldalsó telekhatáraitól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a körüljárhatóság legalább 0,6 méter, legfeljebb 1,0 méter széles szabad sávon biztosított legyen;

c) az övezetre vonatkozó előírások betartása mellett legfeljebb 30 m2 alapterületű lehet;

d) az építmény magassága és a telekhatárra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a 3,0 métert.

(10) Az építési övezetek területén, az épületen belül, lakásonként legalább 2m2 alapterületű tárolót kell kialakítani a garázson túlmenően. A tároló a garázzsal közösen is kialakítható.

(11) Az építési övezetekben új épület építése esetén a lakásokra előírt gépjármű férőhely legalább 50%-át főépületen belül kell biztosítani.

(12) Az építési övezetekben, telken belüli három, vagy annál kevesebb gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület víz- és légáteresztő burkolattal is létesíthető.

(13) A beépítésre szánt területek egyes telkein az elhelyezett építmények rendeltetésszerű használatához a telken belül elhelyezendő személygépkocsik számát az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni.

Lke-1/08 építési övezet előírásai

10. § (1) Az Lke-1/15 jelű építési övezet az intenzív kertvárosias lakóterületek, családiházas jelleggel, szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) Az építési övezet területén csak lakóépület helyezhető el.

(3) A (2) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, a (2) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően:

a) vendéglátási, kiskereskedelmi,

b) irodai, szolgáltatási,

c) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

d) egészségügyi, szociális, egyházi,

e) kézműipari és kisipari

funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások, a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásai figyelembevételével, a szükséges parkolószám telken belüli biztosításával.

(4) Az építési övezetben egy telken egy főrendeltetésű épület helyezhető el, amelyben minden 300 m2 telekterület után egy lakás, vagy egyéb önálló rendeltetési egység, de legfeljebb 3 lakás vagy egyéb önálló rendeltetési egység létesíthető.

(5) Az építési övezet területén telkenként legfeljebb 1 db, 2,2 m épületmagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete legfeljebb 1,5 m2 lehet.

(6) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 600 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 16 méter

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 35%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 25%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 0,6 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,2 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 60%

i) az épület legnagyobb épületmagassága: 6,0 méter

Lke-1/09 építési övezet előírásai

11. § (1) Az Lke-1/16 jelű építési övezet az intenzív kertvárosias lakóterületek, családiházas jelleggel, szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) Az építési övezet területén:

a) lakóépület,

b) igazgatási, kulturális, művelődési, oktatási célú épület,

c) egészségügyi, szociális, egyházi rendeltetést szolgáló épület,

d) vendéglátási, kiskereskedelmi,

e) irodai, szolgáltatási

funkció helyezhető el.

(3) A (2) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, a (2) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően:

a) kézműipari és kisipari

funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások, a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásai figyelembevételével, a szükséges parkolószám telken belüli biztosításával.

(4) Az építési övezetben egy telken egy főrendeltetésű épület helyezhető el, amelyben minden 300 m2 telekterület után egy lakás, vagy egyéb önálló rendeltetési egység létesíthető.

(5) Az építési övezet területén telkenként legfeljebb 1 db, 2,2 m épületmagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete 3, vagy annál kevesebb önálló rendeltetési egység esetén legfeljebb 1,5 m2, 4 önálló rendeltetési egység esetén az alapterület 0,5 m2/ önálló rendeltetési egység lehet.

(6) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 800 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 16 méter

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 35%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 25% (30%)

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 0,6 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,2 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 60%

i) az épület legnagyobb épületmagassága: 6,0 méter

(7) Lakótól eltérő fő rendeltetésű épületek elhelyezése esetén a telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett 30% lehet.

Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területek építési övezetei

Általános előírások

12. § (1) Az övezet területén új épületet elhelyezni, rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén.

(2) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a szintalatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát.

(3) Az építési övezetek területén önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület, valamint:

a) ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület,

b) nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység

nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(4) Az építési övezetekben új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(5) Az építési övezetek területén kerítés kizárólag gyermeknevelési intézmény telkén, valamint gáznyomás-szabályozó létesítmény védelmére létesíthető.

(6) Az övezetekben az OTÉK szerinti személygépkocsi elhelyezés igénye a telekhatártól mért legfeljebb 500 méteren belüli más telken parkolóban vagy közterületen kialakított parkolók felhasználásával is biztosítható az önkormányzat előzetes hozzájárulásával. Az önkormányzat tulajdonában álló intézményekhez tartozó közterületi parkoló biztosításához az önkormányzat külön döntése nem szükséges.

(7) A beépítésre szánt területek egyes telkein az elhelyezett építmények rendeltetésszerű használatához a telken belül elhelyezendő személygépkocsik számát az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni.

Vi-2/03 építési övezet előírásai

13. § (1) Az Vi-2/03 jelű építési övezet az intézményi területek, jellemzően szabadonálló jellegű beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) Az építési övezet területén igazgatási, kulturális, művelődési, oktatási, irodai, szolgáltatási, egészségügyi, szociális célú épület helyezhető el.

(3) Az építési övezetben

a) Az előkert mérete 8,0 méter,

b) Az oldalkert mérete az építési övezetre előírt épületmagasság értékének fele, de legalább 4,0 méter.

c) A hátsókert mérete legalább 10,0 méter.

(4) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 4000 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 40 méter

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 45%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 45%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 0,75 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,5 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35%

i) az épület legnagyobb épületmagassága: 8,0 méter

Vi-2/04 építési övezet előírásai

14. § (1) Az Vi-2/04 jelű építési övezet az intézményi területek, jellemzően szabadonálló jellegű beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) Az építési övezet területén igazgatási, kulturális, művelődési, oktatási célú épület helyezhető el.

(3) A (2) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, a (2) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően:

a) irodai, szolgáltatási,

b) egészségügyi, szociális

funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások, a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásai figyelembevételével.

(4) Az építési övezetben

a) Az előkert mérete 8,0 méter,

b) Az oldalkert mérete az építési övezetre előírt épületmagasság értékének fele, de legalább 6,0 méter.

c) A hátsókert mérete legalább 6,0 méter.

(5) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 8000 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 50 méter

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 50%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 40%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,0 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,5 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35%

i) az épület legnagyobb épületmagassága: 12,0 méter

Vi-2/05 építési övezet előírásai

15. § (1) Az Vi-2/05 jelű építési övezet az intézményi területek, jellemzően szabadonálló jellegű beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) Az építési övezet területén

a) egészségügyi, szociális,

b) művelődési, oktatási,

c) irodai, szolgáltatási,

d) igazgatási, kulturális,

célú épület helyezhető el.

(3) Az építési övezetben

a) Az előkert mérete 4,0 méter,

b) Az oldalkert mérete az építési övezetre előírt épületmagasság értékének fele, de legalább 4,0 méter.

(4) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 1500 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 30 méter

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 50%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 45%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,0 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,5 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 30%

i) az épület legnagyobb épületmagassága: 8,0 méter

Vi-2/06 építési övezet előírásai

16. § (1) Az Vi-2/06 jelű építési övezet az intézményi területek, jellemzően szabadonálló jellegű beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) Az építési övezet területén:

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) irodai, igazgatási,

c) közösségi szórakoztató, kulturális,

d) művelődési, oktatási célú épület,

e) egészségügyi, szociális,

f) egyházi rendeltetést szolgáló épület

g) szállás, vendéglátás célú épület

helyezhető el.

(3) Az építési övezetben

a) Az előkert mérete 8,0 méter, illetve a telek be nem építhető részének határa.

b) Az oldalkert mérete az építési övezetre előírt épületmagasság értékének fele, de legalább 6,0 méter.

(4) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:

a) beépítési mód: szabadonálló

b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 15 000 m2

c) az építési telek legkisebb szélessége: 50 méter

d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 60%

e) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 45%

f) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,5 m2/m2

g) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,5 m2/m2

h) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 27%

i) az épület legnagyobb épületmagassága: 12,0 méter

2. Beépítésre nem szánt területek övezetei

Közlekedési területek

KÖu-3/05 jelű övezet előírásai

17. § (1) Az övezet a II. rendű főutak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közösségi közlekedési pályák és azokat kiszolgáló építmények, valamint közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén új autóbusz megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető.

(3) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(4) Az övezetben épület nem helyezhető el.

Közterületek

Kt-02/03 jelű, kerületi jelentőségű közutak övezeti előírásai

18. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

Zöldterületek

Zkp-03 jelű, közkert övezet előírásai

19. § (1) Az övezet a közpark célú területek általános övezete, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és a testedzést szolgálja.

(2) Az övezetbe tartozó zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezet területén elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény, legfeljebb 3% beépítettség mellett, legfeljebb 7,5 m párkánymagassággal.

(4) Az övezet telkeinek legkisebb zöldfelületi mértéke 70%.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. § (1) E rendelet Budapest Főváros Közgyűlésének 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendeletével jóváhagyott Fővárosi Rendezési Szabályzat és 50/2015. (I.28.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Fővárosi Településszerkezeti Terv módosításának hatálybalépését követő napon, de leghamarabb az elfogadást követő 30. napon lép hatályba. * 

(2) * 

Budapest, 2017. december 14.

Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve: 2017. december 14. napján.

Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző

1. sz. melléklet a 32/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére