Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente épített környezetének megőrzése érdekében a helyi kerületi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente (a továbbiakban: Rákosmente) közigazgatási területére terjed ki.

3. § A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a kerületben jelen rendeletben szabályozott tevékenységet folytat.

4. § A Rendelet mellékletei a következők:

a) 1. melléklet: A kerületi területi védelem által érintett területek lehatárolása

b) 2. melléklet: A kerületi egyedi védelem alatt álló épületek, köztéri műalkotások és értékes zöldfelületek és növényfajok jegyzéke

c) 3. melléklet: Adatlap a védelem alá helyezéshez

d) 4. melléklet: Adatlap a védelem megszüntetéséhez

e) 5. melléklet: A kerületi építészeti örökségre vonatkozó értékvédelmi dokumentáció kötelező adattartalma

f) 6. melléklet: Cégérek, cégtáblák, üzletfeliratok elhelyezése lakótelepi négyszintes panelépületeken

g) 7. melléklet: Kérelem adatlap településképi szakmai konzultáció iránt

h) 8. melléklet: Kérelem adatlap településképi vélemény iránt

i) 9. melléklet: Kérelem adatlap településképi bejelentési eljárás iránt

5. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

6. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom.

2. Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, irodai tevékenység célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla vagy áttört, vonalszerű felirat.

3. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontja szerinti berendezés.

4. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.

5. Értékvizsgálat: a helyi kerületi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

6. Felíró tábla: vendéglátó, kereskedelmi vagy szolgáltató egység áruválasztékának bemutatására szolgáló, tartalmilag aktualizálható reklámberendezés.

7. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, vagy a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.

8. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.

9. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

10. Hideg fehér fényű világítás: az 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmazó világítás.

11. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, tájékoztató berendezés.

12. Inváziós fajú fafajták: a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben felsorolt inváziós fajú fás szárú növények.

13. Kiszolgáló építmény: az övezetben elhelyezhető főépület elsődleges rendeltetéséhez kapcsolódó vagy működését elősegítő kiszolgáló, vagy az elsődleges rendeltetést nem zavaró kiegészítő funkciójú építmény, rendeltetési egység.

14. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett városképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.

15. Más célú berendezés: az ülő-és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, a korlát és a közterületi illemhely.

16. Munkásotthon lakások: Rákosligeten az 1900-as évek környékén épült olyan lakóépületek, amelyek építészeti tömegformálásánál a bejárat kihangsúlyozása és az egyszerű kontyolt tetőfelület tagolása érdekében az utcai homlokzaton rizalitos kiugrás található.

17. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerinti reklám.

18. Reklám elhelyezése: reklám közzététele, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés vagy más célú berendezés a 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet szerinti értelemben.

19. Totemoszlop, pylon: autószalon, üzemanyagtöltő állomás, bevásárlóközpont, 500 m2-nél nagyobb kereskedelmi egység, gyorsétterem telkén elhelyezett, üzletfelirato(ka)t tartalmazó oszlop, amely reklámot nem tartalmaz.

20. Üzletfelirat: az üzlet nevét tartalmazza.

21. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

22. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

II. Fejezet

A helyi kerületi védelem

3. A helyi kerületi védelem célja

7. § (1) Az épített és természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és természeti értékeket helyi kerületi védelem alá helyezi.

(2) A helyi kerületi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi kerületi védelem fajtái

8. § (1) A helyi kerületi védelem területi és egyedi védelem lehet.

(2) A helyi kerületi területi védelem (a továbbiakban: kerületi területi védelem)

a) a városszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés,

b) az utcakép vagy utcakép részlet,

c) a városkarakter elemek

megőrzésére, értékóvó fenntartására, fejlesztésére irányul.

(3) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) területi védelem alá helyezi az 1. számú mellékletben meghatározott területeket.

(4) A helyi kerületi egyedi védelem (a továbbiakban: kerületi egyedi védelem) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(5) Kerületi egyedi védelem alatt állnak a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanok, értékek.

5. A helyi kerületi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

9. § (1) A helyi kerületi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a polgármesterhez írásban benyújtott - kezdeményezése alapján vagy hivatalból kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele szakmai szempontok alapján történik.

(2) A helyi kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek a 3. számú melléklet (adatlap a védelem alá helyezéshez) szerint tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek a 4. számú melléklet (adatlap a védelem megszüntetéséhez) szerint tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A helyi kerületi védelem alá helyezés értékvédelmi dokumentáció alapján történik. Az értékvédelmi dokumentáció részletes tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet állapítja meg.

(6) Magasabb szintű jogszabály (országos, fővárosi) általi védelem alá helyezés esetén a helyi kerületi védelem automatikusan megszűnik.

10. § A helyi kerületi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket,

d) az illetékes építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,

e) Budapest Főváros Önkormányzatát.

11. § (1) Az építészeti örökség szakmai szempontok szerinti feltárása során értékvédelmi dokumentáció készül a védetté nyilvánítás megalapozására.

(2) A helyi kerületi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a főépítész végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat és az annak alapján, az 5. számú melléklet szerinti tartalommal készülő értékvédelmi dokumentáció (a továbbiakban: dokumentáció) szükséges a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Rákosmente építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

12. § (1) A helyi kerületi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 10. §-ban meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

13. § (1) A helyi kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 10. §-ban meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi kerületi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

14. § Ha egy helyi kerületi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

6. A helyi kerületi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

15. § (1) A helyi kerületi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),

f) a védelem indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),

h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

7. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

16. § (1) Az önkormányzat a jelen rendelet 2. számú mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Rákosmenti Építészeti Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.

(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Támogatást pályázat útján lehet elnyerni.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

III. fejezet

Településképi követelmények

8. A kerületi területi védelem alatt álló ingatlanokra (1. számú melléklet) vonatkozó területi építészeti követelmények

17. § Kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) utcai kerítést az egységes utcaképi megjelenés érdekében az utcára jellemző anyagú és arányú, nem tömör kialakítással, legfeljebb 1,80 méter magassággal;

b) Az 1-es és 2-es számú területeken a kerítéskialakításnak az utcafronton max. 60 cm lábazattal és fémpálcás, vagy fémhálós jelleggel a meglévő hagyományos kerítésekhez illeszkedő módon kell történnie;

c) utcai kerítésre ideiglenes jelleggel betekintést gátló szerkezetek (pl: nádszövet, műanyagháló, farostlemez) nem helyezhetők el;

d) szomszédos telkek közötti, nem utcai kerítés legfeljebb 1,80 méter magassággal, nem tömör módon;

e) a telek használók által használati megállapodásban rögzített saját használatú területei csak növényzettel határolható le.

18. § Telkenként legfeljebb 2 db, 2,2 méter épületmagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete legfeljebb 1,5 m2/lakás lehet. Kerékpártároló a hulladéktartály tárolóval együtt is kialakítható, erre a célra legfeljebb 2 m2/lakás alapterület biztosítható.

19. § A területen lévő telek rendezett terepszintjét a meglévő terepszint figyelembe vételével kell kialakítani. A tereprendezést a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakozni a telekhatárok mentén.

20. § Az 1-es és 2-es számú területeken:

a) a településképet meghatározó beépítés telepítési mód a hagyományosan kialakult szabadonálló beépítés.

b) A településképet meghatározó beépítés szintszáma csak földszint, vagy földszint+tetőtér lehet, ettől eltérő csak meglévő épület esetén kialakult állapothoz igazodva lehetséges. Az építményszint feletti födémszerkezet felső síkja és a tetőszerkezet alsó síkja között a térdfal belső térben mért magassága legfeljebb 1,20 méter lehet.

21. § A 3-as számú terület

a) településszerkezetét, utcahálózatát megváltoztatni nem lehet,

b) településképet meghatározó beépítés telepítési módja a hagyományosan kialakult szabadonálló beépítés.

22. § A 4-es számú területen

a) a településképet meghatározó beépítés telepítési mód a hagyományosan kialakult előkert nélküli fésűs beépítés.

b) A településképet meghatározó beépítés szintszáma csak földszint, vagy földszint+tetőtér lehet. Az építményszint feletti födémszerkezet felső síkja és a tetőszerkezet alsó síkja között a térdfal belső térben mért magassága legfeljebb 1,20 méter lehet.

9. A kerületi területi védelem alatt álló ingatlanokra (1. számú melléklet) vonatkozó egyedi építészeti követelmények

23. § Az 1., 2. és 4. számú területen lévő ingatlanok bontása előtt a településképi szakmai konzultáció kötelező.

24. § Tömegformálásra vonatkozó előírások

A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény/épület megengedett legnagyobb hosszanti mérete 20 méter. Kivételt képeznek:

a) a 40 méter és az 50 méter közötti mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 25 méter,

b) az 50 méter és annál nagyobb mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 30 méter,

c) közintézmények.

25. § Homlokzatra vonatkozó előírások

(1) Az épületek homlokzati színezése a meglévővel azonos vagy pasztellszínű lehet, rikító színek használata tilos. Az építmények közterületekről látható homlokzatainak részleges színezése nem megengedett.

(2) Az 1. számú területen lévő ún. munkásotthon lakások utcai homlokzatának tagozatait és utcai homlokzat felőli formáját, tetőhajlásszögét meg kell tartani.

(3) Az 1. és 2. számú területek ún. munkásotthon és ún. villaépületeinél az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúrája és a homlokzattagolása a fellelhető eredeti állapot szerint állítandó helyre.

26. § Tetőre vonatkozó előírások

(1) Építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen:

a) betoncserép,

b) hullámpala,

c) bitumenes lemezfedés,

d) műanyag hullámlemez,

e) fém cserepeslemez,

f) bitumenes zsindely,

g) bitumenes hullámlemez.

(2) Tetőhéjalásnál rikító színek, piros, kék, zöld, barna, fekete, szürke (kivéve: villaépületek palafedése) nem alkalmazhatók.

(3) A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.

(4) Hangsúlyos tetőfelépítmény (pl. torony) csak az eredeti állapot visszaállításával megengedett, amelyet korabeli fotóval, képpel, leírással, rajzzal vagy tervvel kell igazolni.

(5) Az 1. és 2. számú területen az épület tetőzetének kialakítása, átépítése során lapostető nem megengedett.

(6) A 4. számú területen az épület tetőzetének kialakítása utcára merőleges nyeregtetős, oromfalas kialakítással, figyelembe véve az adott terület építészeti hagyományait.

10. A kerületi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó építészeti követelmények

27. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Az építmények korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) A védett értéket eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(5) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.

(6) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(7) Az építmény közvetlen környezetében

a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtábla, üzletfelirat, cégér,

b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakára reklámháló,

c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetménye helyezhető el.

(8) Az épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár.

(9) Az építmény, életveszélyes helyzet kivételével, nem bontható.

(10) Az építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket, igazolható módon, nem hordoz,

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(11) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem károsulhatnak.

(12) A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

(13) Az építmények eredeti külső megjelenését:

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(14) Ha az építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemek alkalmazásával kell helyreállítani.

28. § Tömegformálásra vonatkozó előírások

(1) Építmény tömegét eredeti állapota szerinti formában és méretben kell megtartani.

(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(3) Építményre emeletráépítés nem megengedett.

(4) Építmények tetőtér beépítése csak az eredeti jellemzők tetőhajlásszög, gerincmagasság megtartásával alakítható ki.

(5) Az épülethez történő hozzáépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét. Építmény bővítése esetén az új épületrész a tömegformálás tekintetében korunk építészeti eszközeivel is alakítható, de formai megoldásokban, anyaghasználatban, színben, a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeire való tekintettel.

(6) Építmény bővítése, átalakítása esetén az új épületrész tömegformálása a korabeli állapot ismétlésével vagy analógiák alapján is kialakítható.

29. § Homlokzati kialakításra vonatkozó előírások

(1) Az eredeti nyílászárók megtartandók, csere szükségessége esetén csak az eredeti formával és anyaghasználattal, tagolással, színnel megegyező nyílászáró alkalmazható. Üzletportáloknál az eredetitől formában és anyaghasználatban eltérő új szerkezet is beépíthető, ha annak építészeti minősége összhangban áll az épület építészeti értékeivel és illeszkedik azokhoz.

(2) Amennyiben az eredeti homlokzat-architektúra olyan mértékben károsodott, hogy az teljes terjedelmében hitelesen nem állítható helyre, műemlékvédelmi szakmérnök terve alapján a hiányzó részek az eredeti stílusnak megfelelően pótolhatók.

(3) Az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtábla, üzletfelirat, cégér a homlokzaton az arra kialakított helyre tehető. Amennyiben a homlokzaton ilyen hely nem került kialakításra, az elhelyezés során cégtábla, üzletfelirat, cégér építészeti tagozatot ne takarjon és az elhelyezéssel a homlokzat harmonikus egysége biztosítható legyen.

(4) Az építészeti érték bővítése esetén az új épületrész homlokzata korunk építészeti eszközeivel alakítható, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi védettségű építészeti értékkel összhangban áll.

(5) Az építészeti érték kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén kialakuló új épületrész homlokzata a korabeli állapot ismétlésével, analógiák alapján is kialakítható, amennyiben az harmonikus összképet eredményez.

(6) Az építmény és a helyi egyedi védettségű épületegyüttesben új épület homlokzatai korunk építészeti eszközeivel alakíthatók, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeivel vagy a helyi egyedi védettségű épületegyüttes karakterével, építészeti értékeivel összhangban áll.

(7) Az épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

(8) Az épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet - a vízelvezető rendszert beleértve - legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

(9) A védett épületen/építményen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe illeszkedően helyezhető el.

30. § Építmény, építményrészlet anyaghasználatára vonatkozó előírások

(1) Az építmény építészeti értékét eredeti építőanyagában, de legalább az eredetivel azonos anyaghasználattal kell megőrizni.

(2) Építmény bővítése vagy új építmény építése során az új épületrész anyaghasználata az eredeti építészeti érték anyaghasználatától eltérő is lehet, de az eredeti és új részeknek harmonikus egységet kell alkotniuk.

31. § Belső kialakításra, funkcióra vonatkozó előírások

(1) Új funkció létesítése esetén az alaprajzi elrendezés és a belsőépítészeti megoldások kialakításánál az eredeti belső kialakítást figyelembe kell venni.

(2) Az építményben a különleges építészeti értéket képező belsőépítészeti alkotást az eredeti helyén kell bemutatni.

(3) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.

32. § Táj- és kertépítészeti alkotásra vonatkozó előírások

(1) Az építmény telkén az értékes táj- és kertépítészeti alkotások (kerítés, támfal, tereplépcső, kerti pavilon, medence, filagória, stb.) megőrzendők.

(2) Az új kertépítészeti kialakítás során az építmény kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokat kell alkalmazni.

(3) Az építmény telkén az értékes növényzet megtartandó.

(4) Új növényzet telepítésénél az eredeti kertépítészeti megoldások figyelembe veendők.

(5) Új növényzet telepítésénél az eredeti kertépítészeti megoldások helyreállítása esetén az építészeti értékek közterületről is láthatóak legyenek.

33. § Szoborra, képzőművészeti alkotásra vonatkozó előírások

(1) Az építményen vagy annak közvetlen környezetében új szobor, képzőművészeti alkotás csak a védett építészeti érték érvényesülésének sérelme nélkül helyezhető el.

(2) Az épületen vagy a közvetlen környezetében lévő szobor, képzőművészeti alkotás megőrzendő, helyreállítása során a hitelességet biztosítani kell.

11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

34. § Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki Rákosmente teljes közigazgatási területét az 1. számú mellékletben lehatárolt helyi területi védelem alatt álló területek kivételével.

35. § A területen lévő telek rendezett terepszintjét a meglévő terepszint figyelembe vételével kell kialakítani. A tereprendezést a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakozni a telekhatárok mentén.

36. § Kertvárosias karakterű lakóterületek esetén (Lke-1 övezetek)

(1) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény/épület megengedett legnagyobb hosszanti mérete 20 méter. Kivételt képeznek:

a) a 40 méter és az 50 méter közötti mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 25 méter,

b) az 50 méter és annál nagyobb mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 30 méter,

c) közintézmények.

(2) Kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) utcai kerítést az egységes utcaképi megjelenés érdekében az utcára jellemző anyagú és arányú, nem tömör kialakítással, legfeljebb 1,80 méter magassággal. Tömör elem a hulladéktartály tároló takarása céljából, legfeljebb 3 méter hosszúságú lehet;

b) utcai kerítésre ideiglenes jelleggel betekintést gátló szerkezetek (pl: nádszövet, műanyagháló, farostlemez) nem helyezhetők el;

c) szomszédos telkek közötti, nem utcai kerítés legfeljebb 1,80 méter magassággal, nem tömör módon;

d) a telek használók által használati megállapodásban rögzített saját használatú területeit csak növényzettel határolható le.

(3) Telkenként legfeljebb 2 db, 2,2 méter épületmagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete legfeljebb 1,5 m2/lakás lehet. Kerékpártároló a hulladéktartály tárolóval együtt is kialakítható, erre a célra legfeljebb 2 m2/lakás alapterület biztosítható.

(4) Kiszolgáló - épületnek nem minősülő - építmény kialakítása könnyűszerkezetes lehet; az építményt a telek hátsókerti és oldalsó telekhatáraitól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a körüljárhatóság legalább 0,6 méter, legfeljebb 1,00 méter széles szabad sávon biztosított legyen.

(5) Az épületek, építmények környezetének rendezése során kizárólag nem inváziós fajú fafajták telepíthetők.

37. § Kisvárosias karakterű területen (Ln, Vt-H, Vi övezetek Rákoskeresztúr kivételével)

(1) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény/épület megengedett legnagyobb hosszanti mérete 20 méter. Kivételt képeznek:

a) a 40 méter és az 50 méter közötti mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 25 méter,

b) az 50 méter és annál nagyobb mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 30 méter,

c) közintézmények.

(2) Kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) utcai kerítést az egységes utcaképi megjelenés érdekében az utcára jellemző anyagú és arányú, nem tömör kialakítással, legfeljebb 1,80 méter magassággal. Tömör elem a hulladéktartály tároló takarása céljából, legfeljebb 3 méter hosszúságú lehet;

b) utcai kerítésre ideiglenes jelleggel betekintést gátló szerkezetek (pl: nádszövet, műanyagháló, farostlemez) nem helyezhetők el;

c) szomszédos telkek közötti, nem utcai kerítés legfeljebb 1,80 méter magassággal, nem tömör módon;

d) a telek használók által használati megállapodásban rögzített saját használatú területeit csak növényzettel lehet lehatárolni.

(3) Telkenként legfeljebb 2 db, 2,2 méter épületmagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete legfeljebb 1,5 m2/lakás lehet. Kerékpártároló a hulladéktartály tárolóval együtt is kialakítható, erre a célra legfeljebb 2 m2/lakás alapterület biztosítható.

(4) Az átalakuló zártsorú beépítés megengedett eresz magasságának a szomszédos épületekéhez illeszkedni kell.

(5) Az épületek, építmények környezetének rendezése során kizárólag nem inváziós fajú fafajták telepíthetők.

38. § Nagyvárosi karakterű területen (Ln, Vt-H, Vi övezetek Rákoskeresztúr területén)

(1) A városközponti területen tömbházas beépítésnél területet lehatárolni csak kertészeti eszközökkel lehet, kivételt képeznek: játszóterületek, sportterületek, közmű műtárgyak.

(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során kötelező nem inváziós fafajták telepítése.

39. § Gazdasági karakterű területen (Gksz övezetek)

A területen szabadtéri parkoló létesíthető a kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan, a gyephézagos burkolatok, burkolt területek, növénytelepítés meghatározásával. A 8 parkolónál nagyobb parkolóhelyek létesítése esetén minimálisan 4 parkolóállásonként 1 db nagy lombkoronájú fa telepítése kötelező. Az építési övezet területén a kötelező zöldfelület legalább egyharmadát egybefüggően kell kialakítani és fenntartani. 


40. § Mezőgazdasági karakterű területen (MG övezetek)

Mezőgazdasági területen csak ideiglenes (drótfonat), lábazat nélküli kerítés létesíthető a beépíthető és kialakítható legkisebb telekméret esetén, amennyiben annak legkisebb szélessége meghaladja az 50 métert. A területen létesíthető lábazat nélküli kerítés legfeljebb 1,8 méter magas, áttört (legfeljebb Ø 100 mm acél vagy fa oszlopokra feszített drótfonat) lehet.

41. § Zöldterületi karakterű területen (Zkp övezetek)

(1) Zöldterületek közcélú területein kerítés létesíthető legfeljebb 40 cm-es lábazattal és a lábazat feletti részén legalább 90%-ban áttört kialakítással, A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 m-t. Ez alól a sportpályák labdafogó hálói magassági értelemben kivételt képeznek.

(2) Őshonos, táji adottságoknak megfelelő, nem inváziós növényfajok telepítendők.

42. § Temetők területén (K-T övezet)

(1) Kerítés építésére vonatkozó előírások a 122387 hrsz.-ú területre vonatkozóan:

a) A Bocskai István utca felőli oldalon tömör kerítés létesítendő, amelyet építészetileg tagoltan, megtörten, a meglévő fasor megtartásával kell kialakítani.

b) A Lőrinci út menti telekhatáron 40%-ban áttört kerítés létesíthető, vagy háromszintes növényállomány telepítendő.

c) Az Ek-0 övezethatár felőli telekhatárán tömör kerítés elhelyezhető.

d) Az Lke-1/29 övezethatáron fasorral kiegészített, 40%-ban áttört módon létesíthető kerítés, kivéve urnafal létesítése esetén, amely esetben tömör kerítés is létesíthető.

e) A területen a kerítések - a Lőrinci úti telekhatár kivételével - urnafalként is kialakíthatók az a)-d) pontokban meghatározott szabályok szerint.

(2) Zöldfelületek, fasorok kialakítására vonatkozó előírások a 122387 hrsz.-ú területre vonatkozóan:

a) A temető területét gyalogos utakkal átjárhatóan, szoliter fákkal és kertépítészeti eszközökkel igényesen kivitelezett kegyeleti parkként kell kialakítani.

b) A Bocskai István utca felől meglévő fasor megtartandó, amelyet az urnafal kerítés építése során meg kell óvni, a rossz állagú vagy építési okokból kivágandó egyedeket pótolni kell.

c) A Lőrinci úti telekhatárral párhuzamosan a parkolót a temetőtől elválasztó módon háromszintes növényállomány telepítendő a kegyeleti funkció közúti és parkolási zajtól való védelme céljából.

12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

43. § Tömegformálásra vonatkozó előírások

(1) A kialakult beépítésű területeken új épületek a szűkebb környezet karakteréhez illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával helyezhetők el.

44. § Homlokzati kialakításra vonatkozó előírások

(1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek alkalmazhatók. Harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. Homlokzat részleges homlokzat-felújítása, festése nem megengedett.

(2) Tilos a portálok 25%-ot meghaladó felületének befóliázása, erős, rikító színek, minták alkalamazása.

45. § Tetőre vonatkozó előírások

(1) Építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként nem megengedett:

a) hullámpala,

b) bitumenes lemezfedés,

c) műanyag hullámlemez,

d) bitumenes zsindely,

e) bitumenes hullámlemez.

(2) Fém cserepeslemez fedés a környezetéhez illeszkedően helyezhető el.

(3) Tetőhéjalásnál kék, zöld és rikító szinek nem alkalmazhatók.

(4) A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.

46. § Építmény, építményrészlet anyaghasználatára vonatkozó előírások

(1) Az adott utcaszakaszon meglévő anyaghasználat, homlokzati színválasztás a meglévő építészeti értékektől eltérő nem lehet.

(2) Kiszolgáló építmény, kerti építmény, egyéb melléképítmény kertvárosias karakterű lakóterületen és kisvárosias karakterű lakóterületen fém és műanyagszerkezetű nem lehet.

(3) Kiszolgáló építmény kertvárosias karakterű lakóterületen és kisvárosias karakterű lakóterületen kialakítása csak földszintes és magastetős lehet, legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 4,0 métert.

13. Közös szabályok a településkép szempontjából meghatározó és a területi vagy egyedi védelemmel érintett területre vonatkozóan

47. § Közterületekre és magánterületekre vonatkozó általános területi előírások

(1) Az új és a meglévő utcák fasoraiként, valamint azok pótlására a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) és inváziós fafajták nem telepíthetők.

(2) A Rákos-patak 30-30 méteres sávjában csak őshonos fafajtákat lehet ültetni.

(3) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal megengedett megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki. Minden 4. parkolóhely után egy fa ültetendő.

(4) Közterületen és magánterületen egyéb sátor, ponyva csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb 30 nap időtartamra állítható fel, kivéve a sportlétesítmény (pl.: teniszpálya, uszómedence) időjárás elleni védelmét biztosító lefedését, amely legfeljebb évente összesen 6 hónapra létesíthető.

(5) Információs célú berendezés az alábbi Gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a lakosság egészét vagy széles rétegét érintő állami és önkormányzati feladatok.

(6) Vendéglátóipari terasz kialakításakor a következő előírás alkalmazandó:

a) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez és mozgatható, valamint biztonságos legyen;

b) a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;

c) a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja 2,20 méternél alacsonyabban nem lehet és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;

d) a napellenző és esővédő szerkezet textil anyagú lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el.

(7) Zöldterületi előírások:

a) Őshonos, táji adottságoknak megfelelő, nem inváziós fajú fafajták telepítendők.

b) Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére - az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt meglévő építményekben, létesítményekben és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.

c) Épületeket, építményeket, burkolatokat úgy kell elhelyezni, hogy minél nagyobb egybefüggő zöldfelület alakuljon ki.

d) Az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések tájba illesztését azok táji adottságokhoz igazodó kialakítását, elhelyezését biztosítani kell. A tájbaillesztés során a következőket kell figyelembe venni:

- területválasztás a tájban (a tájba illesztést a lehető legjobban biztosító földrészlet igénybe vétele),

- területválasztás a földrészleten belül (a tájba illesztést a lehető legjobban biztosító telekrész igénybe vétele a földrészleten belül),

- elhelyezés módja (a domborzathoz igazodó, a tájba illeszkedést a lehető legjobban biztosító elhelyezés),

- tájba illeszkedést szolgáló építészeti kialakítását (tömegarány, anyaghasználat, forma, szín),

- környezetrendezést, növénytelepítést,

- megvilágítás módja, iránya, intenzitása, időbelisége.

e) A tájhoz való illeszkedés során figyelembe kell venni a hagyományos tájhasználat és telekszerkezet jellemzőit, valamint a morfológiai és domborzati adottságokat.

(8) Közterület alakítási terv készítendő az Önkormányzat külön döntésében meghatározott közterületekre.

48. § A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai

(1) Rákosmente teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(2) A kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek, kivéve a védett területrészeket.

(3) Kertvárosias karakterű, kisvárosias karakterű, nagyvárosi karakterű beépítésű területen, földkábellel ellátott területen, valamint újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatok, a távközlési hálózatok, az elektronikus hálózatok létesítésekor, rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(4) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(5) Hideg fehér fényű világítás nem alkalmazható.

(6) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, csak az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(7) Önálló antennatartó szerkezet (torony) Rákosmente belterületén nem helyezhető el.

49. § Megújuló energiaforrások

(1) Napelem, napkollektor csak tetősíkban helyezhető el.

(2) Szélkerék Rákosmente belterületén nem helyezhető el.

(3) Talajvizet érintő geotermikus rendszerek nem alakíthatók ki.

50. § Műszaki berendezésekre vonatkozó előírások

(1) Az építményen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

(2) Klímaberendezések utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett, kivéve, ha az épület tájolása vagy helyiségeinek elrendezése egyéb műszaki megoldást nem tesz lehetővé.

(3) Légkondicionáló berendezés csak az épület teljes homlokzatának megtervezésével, azonos méretű kialakítással létesíthető.

(4) Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.

(5) Épületre szerelt antennatartó szerkezet, antenna utcai homlokzaton és utcai tetősíkon nem helyezhető el.

51. § Reklámokra vonatkozó előírások

(1) A reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó jogszabályokban és - kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.

(2) A reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésére és a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő közlekedési reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésére az ezekről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

(3) Rákosmente közterületein:

a) tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak mellett helyezhető el a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően;

b) reklám közzétételére, reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható;

c) utasváró építményen csak az erre a célra kialakított felületén tehető közzé reklám, plakát, hirdetés;

d) az információs célú tábla mérete legfeljebb 3 méter magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg a 3 m²-t.

(4) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(5) A kihelyezett reklám- és hirdetőberendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(6) Építési tevékenység idejére építési reklámháló, - amennyiben a polgármester engedélyezi - , az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.

(7) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, reklámhordozó nem rögzíthető.

(8) Reklámot elhelyezni az utasváró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén; az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének legfeljebb 2/3-án lehet.

(9) Óriásplakát nem helyezhető el:

- belterületen,

- közúti vagy vasúti közlekedési területeken és azok mentén.

(10) Totemoszlop, pylon legfeljebb 10 méter magassággal csak autószalon, üzemanyagtöltő állomás, gyorsétterem, bevásárlóközpont és 500 m²-nél nagyobb kereskedelmi egység esetén helyezhető el. Telkenként összesen 2 db totemoszlop és pylon helyezhető el.

(11) Rendezvénnyel összefüggő reklám 1 évben legfeljebb 12 hétre helyezhető ki.

(12) Gazdasági karakterű területen a vállalkozás használatában álló ingatlanon a saját vállalkozását népszerűsítő, legfeljebb 1 m2 nagyságú felirat helyezhető el az utcai telekhatártól legalább 3 méter távolságban. Több vállalkozás esetén a feliratokat egy táblán kell elhelyezni.

(13) Az épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

52. § Cégérek, cégtáblák elhelyezése

(1) Cégérek, cégtáblák és azok szerkezetei:

a) önálló bejárattal rendelkező üzletek esetén üzletenként az üzlet homlokzatain legfeljebb 2 db cégtábla és 1 db cégér helyezhető el,

b) intézmény esetén, amennyiben az épületen közterületről látható módon nem lehet elhelyezni, a kerítésen is megengedett legfeljebb 1 m2 nagyságú cégtábla elhelyezése;

c) kiterjedése egyenként nem haladhatja meg a 2 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a. Pénzintézet, 200 m2-t meghaladó kereskedelmi létesítmény esetén a cég arculatához tartozó felirat mérete ettől eltérhet;

d) egy homlokzatfelületen egységes rendszerben, azonos méretben, a cégtábla a bejárati ajtó, portál fölé és a bejárati ajtó vagy portál mellé (kétoldalt) helyezhető el,

e) elhelyezésére az épület földszintjének közterületről látható felületén a bejárat mellett lehetőséget kell biztosítani, amennyiben az épületben olyan kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható. Ez esetben az üzletek cégtáblái csak az összes cégtábla elhelyezésére alkalmas táblaszerű kialakítású tartó berendezésre betétszerűen helyezhetők el. A tábla mérete nem haladhatja meg üzletenként az 1 m²-t. Tábla a bejárat mindkét oldalán elhelyezhető, összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a. A bejárat fölött üzletház-felirat elhelyezhető egyedi betűkialakítással vagy feliratot hordozó berendezéssel.

f) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak,

g) a lakótelepi négyszintes panelépületeken a 6. számú mellékletben ábrázolt módon, helyen és méretben helyezhetők el.

(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el az épület tömegéhez, jellegéhez igazodó módon. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.

(3) Cégtáblák homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság és

c) a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzat architektúráját.

(4) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

(7) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni. Igénybevételnek minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.

IV. fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

14. A településképi szakmai konzultáció

53. § (1) Településképi konzultációt bárki kérhet, de a konzultáció kötelező:

- az 1. számú melléklet 1., 2. és 4. pontjában meghatározott helyi területi védelem alatt álló épületek építése, bővítése, átalakítása, bontása esetén,

- a 2. számú mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló épületek építése, bővítése, átalakítása, bontása esetén,

- kiemelt útvonalak - Pesti út, Ferihegyi út, Zrínyi utca, Cinkotai út, Péceli út, Csabai út, Helikopter út - menti épületek építése, bővítése, átalakítása esetén,

- lapostetős épület építése esetén,

- kertvárosias és kisvárosias karakterű területeken fém cserepeslemez elhelyezése esetén,

- minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében,

- cégér, cégtábla elhelyezése esetén,

- közterületi építmények elhelyezése esetén.

(2) A szakmai konzultációt az ügyfél kérésére a főépítész látja el. A főépítész kikérheti a Tervtanács véleményét.

(3) A szakmai konzultációhoz papír alapú kérelmet kell benyújtani e rendelet 7. számú melléklet szerinti adatlap alapján.

(4) A főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.

(5) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.

15. Településképi véleményezési eljárás

54. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) új építmény építési engedélyezési eljárását,

b) meglévő építmény bővítésére az építési, fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.

(2) A polgármester a véleményét az (1) bekezdésben felsorolt estekben a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozza.

16. A településképi véleményezés szempontjai

55. § A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és cégtáblák, cégérek kialakítását.

56. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

57. § (1) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmező a kérelmét papíralapon nyújtja be 8. számú melléklet szerinti kérelemmel, valamint 1 pld. építészeti-műszaki dokumentációval, melyet egyidejűleg elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) is feltölt.

(2) A véleményezés lefolytatásához be kell nyújtani az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló műszaki tervet:

- műszaki leírás,

- rendeltetés meghatározása,

- fotódokumentáció a tervezési területről,

- tető-felülnézeti helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

- az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,

- metszet a megértéshez szükséges mértékben,

- valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetés, reklámberendezések helye,

- utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

- látványterv, vagy modellfotó szükség szerint.

(3) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

(4) A polgármester véleménye tartalmazza:

- a kérelmező adatait,

- a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét, a telek helyrajzi számát,

- valamint a (3) bekezdés szerinti véleményt és annak részletes indoklását.

(5) Feltétellel javasolt vélemény esetén a feltételek teljesítését 2 pld javított terv papír alapú bemutatásával igazolni kell. A feltételek teljesítését a főépítész igazolás kiadásával és a javított terv szignálásával igazolja. Az igazolás és a szignált terv a településképi vélemény része.

17. A településképi bejelentési eljárás

58. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül a: 4., 7., 8., 9., 11., 23. pontokban foglalt tevékenységek esetén,

b) a Korm.r. 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül az: 1., 2., 5. pontokban foglalt tevékenységek esetén, amennyiben utcai homlokzatot érint,

c) kerítés építés, felújítás, átalakítás esetén, amennyiben az ingatlan:

- e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott védett területen vagy

- kiemelt útvonalak - Pesti út, Ferihegyi út, Zrínyi utca, Cinkotai út, Péceli út, Csabai út, Helikopter út - mentén helyezkedik el,

d) meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor.

18. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

59. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett - papíralapú - kérelemére indul, melyet a településképi bejelentési eljárás kiadásához kitöltött adatlappal és az illetékekről szóló törvényben előírt összegű illetékbélyeggel együtt a főépítészhez kell benyújtani. A bejelentéshez 1 pld papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 9. számú melléklet tartalmazza.

(3) A tervezési jogosultsággal rendelkező Tervező által készített dokumentációnak - a bejelentés tárgyának megfelelően - az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) műszaki leírást

b) műszaki terveket, a tervezett tevékenység, változtatás megértéséhez szükséges tartalommal és feldolgozottsággal, de legalább az alábbi tartalommal:

ba) építész helyszínrajz a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével, 


bb) fotók a tervezett tevékenységgel érintett területről, épületről és közvetlen környezetéről,

bc) alaprajz, metszet, homlokzat megértéshez szükséges mennyiségben és léptékben, alkalmazott anyagok és szerkezetek feltüntetésével, 


bd) utcakép, látványterv, színterv,

c) rendeltetési mód változás esetén az új rendeltetésre vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentáció.

60. § (1) Az 58. §-ban foglalt tevékenység a bejelentés alapján - a (2) bekezdés szerinti végleges önkormányzati hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester az 58. §-ban szereplő tevékenység végzését - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, és a bejelentőt valamint az ingatlantulajdonost erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak,

b) a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, nem korlátozza és megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak.

(3) A polgármester megtiltja a bejelentett 58. §-ban szereplő tevékenység megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt és az ingatlantulajdonost a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak,

b) a tervezett építési tevékenység, reklám, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, nem korlátozza.

(4) A polgármester megszünteti az eljárást, ha a kérelem nem felel meg a csatolandó dokumentációt illetően az 59. § -ában előírt követelményeknek

61. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentést követő 15 napon belül adja ki.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;

b) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint a kialakult településszerkezetnek és e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.

(3) Az ügyfél a polgármester 60. § szerinti döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti és önkormányzati településképi bírságot szabhat ki.

V. fejezet

A településképi kötelezés

19. A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei

62. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le, és annak keretében indokolt esetben önkormányzati településkép-védelmi bírságot szabhat ki - a Korm.r. 1. melléklet 9. pontja kivételével - a településképi bejelentési kötelezettség

- elmulasztása,

- alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

- alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása

esetén.

(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a fővárosi kormányhivatalt.

(3) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szabhat ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén egyszeri legalább 30 000 forint, legfeljebb 100 000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén egyszeri legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően egyszeri legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(4) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál a polgármester mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(5) A településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése, illetőleg határidőn túli teljesítése esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településkép-védelmi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

20. A településképi kötelezési eljárás szabályai

63. § (1) A kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.

(2) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).

(3) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi követelményeket megsértette, a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(4) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás a településkép védelmére és a közigazgatási eljárásra irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

21. Hatályba léptető rendelkezés

64. § E rendelet 2019. augusztus 1. napján lép hatályba.

22. Átmeneti rendelkezés

65. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

23. Hatályon kívül helyező rendelkezések

66. § * 

Budapest, 2019. július 9.

Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. Riz Levente s.k.
jegyző polgármester helyett
Horváth Tamás s.k.
alpolgármester

A rendelet kihirdetve: 2019. július 9. napján.

Dr. György-Rúzsa Ágnes s. k.
jegyző

1-9. melléklet a 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére