Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet célja:
a) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente közigazgatási területén a zöldfelület, zöldterület fejlesztése, növelése, azok indokolatlan megszüntetésének és a zöldfelületi elemek károsodásának megelőzése, elhárítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése;
b) az élő növényzet rongálásának, értéke csökkenésének és pusztításának megakadályozása;
c) az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának - lehetőleg helyben történő - pótlásáról való gondoskodás.
2. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed:
a) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente közigazgatási területén valamennyi ingatlanra, azok teljes növényállományára, ideértve az önkormányzati tulajdonban vagy fenntartásban lévő ingatlanokat is,
b) minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre, így különösen az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
b) a fővárosi zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 10/2005. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet hatálya alá tartozó területekre,
c) a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) szabályozott esetekre,
d) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre,
e) a szennyvíz, szennyvíz-iszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fákkal borított területre.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cserje (bokor): föld feletti hajtásrendszerét tekintve talajszintben elágazó fás szárú növény.
2. Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.
3. Engedélyköteles fakivágás: nem közterületi ingatlanon e rendelet alkalmazásában a gyümölcsfán kívül minden minimum 10 cm törzsátmérővel rendelkező lombhullató, illetve örökzöld fás szárú növény kivágása; közterületi ingatlanon a Kr. szerinti fakivágás.
4. Eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt fapótlás, mely a hatósági határozatban megadott időpontig nem ered meg.
5. Fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, amely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, vagy a fa egészségi állapotának olyan mérvű romlását eredményezi, hogy az a fa pusztulásához vezet.
6. Fapótlás: a kivágásra kerülő vagy kivágott fa pótlására, a határozatban megállapított számú, minimum 5 cm törzsátmérőjű előnevelt fa telepítése, illetve ennek pénzbeli megváltása.
7. Fás szárú növény: az olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.
8. Fatelepítés: nagy lombkoronát növelő, várostűrő, előnevelt díszfa ültetése.
9. Gyümölcsfa: az emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
10. Haszonnövény: kertészeti, szántóföldi növénytermesztés során termesztett, emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő kultúrnövény, a pázsit kivételével.
11. Inváziós fajú fás szárú növények: a Kr. 1. sz. mellékletében, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet 3. sz. mellékletének B) táblázatában.
12. Invazív tulajdonságú lágyszárúak: olyan fás szárral nem rendelkező növények, amelyek a földfelszín alatt 4 métert meghaladóan terjedő hajtásaikkal agresszív módon terjednek; ezen rendelet 3. mellékletében felsorolt növényfajok.
13. Kertészeti szakvélemény: jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező szakértő vagy szervezet, vagy szakirányú végzettséggel rendelkező személy által végzett, a fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére vonatkozó vizsgálaton alapuló szakértői javaslat a fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban.
14. Kertszerű használat: bozótmentesítés, kúszó-futó növények karbantartása, ingatlanhatáron belül tartása, gondozása, sarjról, magról kelt fás szárú újulatok eltávolítása. (pl.: borostyán, vadszőlő, tatáriszalag, trombitafolyondár, loncfélék, lilaakác, komló, szőlő, bálványfasarjak, akácfasarjak, meggyfasarjak, orgonasarjak, zöldjuharfa magoncok, eperfa magoncok, ostorfa magoncok)
15. Közterület: az az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
16. Növényállomány: a kerületben található növények összessége.
17. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva.
18. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.
19. Védett fasor, közpark: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelete 2. számú mellékletében szereplő közterületi fasor, közpark.
20. Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.
21. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
22. Zöldterület: állandóan növényzettel fedett közterület (általános használata szerint közpark vagy közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja; rendeltetésszerű használatát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza.
4. § (1) Az e rendeletben meghatározott valamennyi jogosultság és kötelezettség megállapítása önkormányzati hatósági ügy, és - [a (4) bekezdésben foglaltak kivételével] - Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) ruházza át.
(2) A polgármester (1) bekezdésben meghatározottak alapján meghozott döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül.
(3) A polgármesternek döntése során e rendelet szabályait kell alkalmaznia. A polgármester illetve a Képviselő-testület eljárására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciós tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Fa és cserje közterületen történő kivágását a Kr. alapján a növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi, a közterületi ingatlanon kivágott fa- és cserje pótlásáról e rendeletben meghatározottak szerint kell gondoskodni.
5. § (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente közigazgatási határain belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően karbantartani vagy karbantartatni,
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
c) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény
a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,
b) öntözése, tápanyagellátása,
c) eltávolítása kiszáradás esetén, továbbá
d) a 3. mellékletben felsorolt növények kivágása, azok újulatainak eltávolítása.
(3) A gépkocsibehajtók kivételével biztosítani kell a telekhatár vagy a járda és az úttest közötti közterületi zöldfelület fennmaradását és épségét, a közlekedés biztonságának szem előtt tartásával.
(4) Belterületi ingatlanon a 3. mellékletben felsorolt invazív tulajdonságú lágyszárú fajok telepítése nem megengedett.
(5) Közterületen történő engedély nélküli fakivágás, valamint a 10. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén a jegyző közigazgatási bírság kiszabásáról dönthet.
(6) Amennyiben a nem közterületi ingatlanon a talaj vagy a növényzet állapota a települési környezetre káros, kedvezőtlen hatást gyakorol, úgy a polgármester az érintett ingatlan tulajdonosát, bármilyen jogcímen használóját az ingatlan be nem épített részének kertszerű kialakítására, használatára és a bontási anyag, törmelék, hulladék eltávolítására kötelezi. A határozatban foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a hatóság a Szankciós tv.-ben meghatározott szankciókat alkalmazhatja.
6. § (1) A telekhatártól - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -
a) a 2 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre,
b) a 3 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre,
c) fát a növekedési jellemzőitől függően
ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re
cb) közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re,
cc) 12 méternél magasabbra növekedő fák esetében legalább 6 méterre kell ültetni.
(2) A 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a telekhatártól 1,5 méter és 3 méter között csak a szomszédos ingatlan tulajdonosai írásbeli hozzájárulásával lehet telepíteni.
(3) Kiépített kerítés megléte esetén a sövény fekvése szerinti ingatlan tulajdonosa vagy bármilyen jogcímen használója köteles a sövényt folyamatosan gondozni, illetve megakadályozni a sövény átnövését a szomszéd telkére, továbbá köteles biztosítani, hogy a kiépített kerítés karbantartható legyen.
(4) A kerítés nélküli telekhatárra kerítésként funkcionáló sövényt ültetni csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak írásbeli hozzájárulásával lehet. Az ilyen sövényt az érintett telkek tulajdonosai vagy használói közösen kötelesek gondozni, illetve úgy metszeni, hogy annak magassága a 2,20 métert ne haladja meg.
(5) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak - az esetleges feltételeket is tartalmazó - írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.
(6) Az ingatlan tulajdonosa, bármilyen jogcímen használója köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növényzet emberi életet és egészséget veszélyeztető, a biztonságos közlekedést akadályozó, valamint a meglévő építményekben, létesítményekben kárt okozó, azok biztonságos működését akadályozó részeinek eltávolításáról, különös tekintettel a járdán való gyalogosforgalmat akadályozó, a közúti jelzőtáblákat eltakaró részekre.
(7) Azt a tulajdonost, az ingatlannal mindenkor rendelkezni jogosultat, aki a (3)-(6) bekezdésben foglaltakat megszegi - kérelemre indult eljárásban -, a polgármester a fás szárú növény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi. A határozatban foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a hatóság a Szankciós tv.-ben meghatározott szankciókat alkalmazhatja.
(8) Az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott ültetési szabályok alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a Kr. 2. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre, továbbá arra, hogy a telekszomszéd olyan időben tiltakozott-e az ültetés ellen, amikor az áttelepítés még nem járt volna aránytalan költséggel, valamint a környezet védelmének sérelmével.
(9) Belterületi ingatlanon a 3. mellékletben felsorolt invazív tulajdonságú lágyszárú fajok telepítése nem megengedett.
7. § (1) Közterületen a fa-, cserjetelepítést, valamint a zöldfelület, zöldterület megszüntetését kizárólag az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet végezni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nélküli tevékenység végzése esetén a polgármester a tevékenység végzőjét, megbízóját az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti. A határozatban foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a hatóság a Szankciós tv.-ben meghatározott szankciókat alkalmazhatja.
8. § (1) Magánterületen lévő, e rendelet hatálya alá tartozó fát kivágni - a (9) bekezdés szerinti esetek és a gyümölcsfák kivételével - csak végrehajtható fakivágási engedély alapján szabad.
(2) A fakivágás engedélyezése tárgyában - a március 1. és augusztus 31. között, a költési és fiókanevelési időszak védelmének szem előtt tartásával - a polgármester dönt. A fakivágás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal kell benyújtani. A fakivágási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelem mellékleteként csatolni szükséges:
a) a kérelmező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, édesanyja nevét, továbbá a kérelmező lakcímét (székhelyét);
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a képviseletre jogosult nevét és elérhetőségét (telefonszám, elektronikus levélcím);
c) gazdasági társaság kérelmező esetén az aláírási címpéldány hiteles másolatát;
d) az érintett fával rendelkezni jogosult(ak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tulajdonosi hozzájárulását, illetve meghatalmazását a fakivágási engedélykérelem benyújtásához, amennyiben a kérelmező nem az ingatlan kizárólagos tulajdonosa;
e) Társasház esetén közgyűlési határozat, vagy a lakóközösség többségi tulajdoni hányadának írásbeli hozzájárulását;
f) a fakivágással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát;
g) a kivágandó fák elhelyezkedésére vonatkozó rajzos ábrázolást, vagy szöveges leírást;
h) a kivágásra szánt fák darabszámát, faját, fa esetében annak 1,3 méter magasságban mért törzsátmérőjét;
i) a fakivágás indokát, és a kivágandó fá(k)ról készített fénykép(ek)et;
j) a kivágás kivitelezésének leírását;
k) a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és a telepítés pontos helyének feltüntetésével, valamint
l) a fán található fész(k)ekre vonatkozó nyilatkozatot.
(3) A fakivágás engedélyezéséről, az engedély megadása esetén a fapótlási kötelezettségről hatósági határozatban kell dönteni.
(4) A polgármester a fakivágási engedélyezési eljárás, illetve engedély nélküli fakivágás miatt indult eljárás keretében rendelkezik a fa pótlásáról. A döntésnek tartalmaznia kell a fakivágás indokát és a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, szükség szerint a faját, az ültetés lehetséges helyszíneit és a pótlás határidejét, valamint pénzbeli megváltás esetén a befizetés határidejét.
(5) A fakivágási engedély annak jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos. Ha az engedélyezett fakivágást ezen időszakon belül nem végzik el, és az engedélyes fenntartja fakivágási szándékát, akkor új kérelmet kell benyújtania, és ez alapján új engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A fakivágás megtörténtét 5 napon belül írásban be kell jelenteni az engedélyező hatósághoz.
(6) A polgármester az engedély kiadását megtagadja, ha
a) a kérelmező a fa pótlásáról a hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott,
b) a fa reális összegű, szakszerű kertészeti beavatkozással megmenthető, a balesetveszélyessége megszüntethető,
c) a fa áttelepítése szakmai szempontból célszerű és kivitelezhető, vagy
d) a kivágás természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.
(7) Amennyiben a polgármester a kérelem benyújtását követően az ügyintézési határidőn belül nem dönt a fa kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.
(8) Kiszáradt fát a tulajdonosa, bármilyen jogcímen használója - amennyiben a (9) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn - köteles a fa kiszáradását követő év március 1. napjáig kivágni. A kivágás időpontját 30 nappal a kivágást megelőzően be kell jelenteni.
(9) Az élet-, illetve súlyos balesetveszélyt jelentő, vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a tulajdonos, a bármilyen jogcímen használó - amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs - köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 napon belül írásban a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentésben (kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy egyéb hitelt érdemlő módon) igazolni kell a fakivágás indokoltságát.
(10) Azt a tulajdonost, az ingatlannal rendelkezni jogosultat, aki a (8), (9) bekezdésben foglaltak szerinti fakivágást nem teljesíti, a polgármester a fás szárú növény kivágására kötelezi.
(11) Belterületen az inváziós fajú fás szárú növények és az szerinti invazív tulajdonságú lágyszárúak kivágását a tulajdonos, az ingatlannal rendelkezni jogosult köteles elvégezni.
(12) A polgármester a (7), (8), (9), (10) és (11) bekezdésben foglaltak alapján kivágott, illetve eltávolított fa pótlását elrendelheti.
9. § (1) A fapótlásra kötelezett a fakivágási engedélyben, illetve a fakivágást elrendelő határozatban megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül köteles gondoskodni a kivágott fá(k) pótlásáról.
(2) Kivágott fa pótlása nem történhet a Kr.-ben meghatározott inváziós fajokon túl a következő fafajokkal:
a) páfrányfenyő (Ginkgo biloba) nőivarú egyede;
b) kanadai hibrid nyárfajok;
c) oszlopos örökzöldek, pl.: tuja, hamisciprus, fenyőfélék.
(3) A fapótlás mértéke engedélyezett fakivágás esetén:
a) A pótlási kötelezettség teljesítése során - a szabályozási tervben az adott övezetre meghatározott minimális zöldfelület mértékének figyelembevételével számított - 1 db fa/100 m2 arány eléréséig kell az ingatlanon fát ültetni.
b) Amennyiben a fatelepítés számításakor az eredmény nem egész szám, úgy felfelé kell kerekíteni.
c) A pótlást az érintett telek területén kell elvégezni. Amennyiben a kivágás után a telken megmaradó fák száma eléri az 1 db fa/100 m2 arányt, a használó nem köteles a pótlást végrehajtani.
(4) Aki engedély nélkül vágott ki magánterületen lévő fát, azt - az egyéb jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeken túl - az alábbiak szerint kell fapótlásra kötelezni:
a) A fapótlást az ingatlan területén 1 db fa/100 m2arány eléréséig fatelepítéssel, ezen felül összesen 1 db fa pénzbeli megváltásával kell elvégezni.
b) Amennyiben a fatelepítés számításakor az eredmény nem egész szám, úgy felfelé kell kerekíteni.
c) A megváltás mértéke megegyezik a 10. § (2) bekezdés g) pontjában előírt összeggel.
(5) Belterületi ingatlanokon az 1 db fa/100 m2 arány számításánál a szabályozási tervben az adott övezetre meghatározott minimális zöldfelület mértékét kell számításba venni, melyből annak legfeljebb 50%-áig levonható a haszonnövények termesztésére szolgáló terület nagysága.
(6) A pótlási kötelezettséget legkésőbb a fás szárú növény kivágásától számított egy éven belül kell teljesíteni, és a kivágást, pótlást engedélyező hatóság felé igazolni.
(7) A fatelepítési kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha a telepített fa az ültetést követő második vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben az engedélyes köteles a fatelepítést megismételni.
(8) Az építési engedélyezési eljárással kapcsolatban keletkezett pótlási kötelezettséget legkésőbb az építmény használatbavételéig kell teljesíteni a növénytelepítési kötelezést előíró határozatban foglaltak szerint.
10. § (1) A közterületen lévő fák és cserjék kivágásának és pótlásának szabályait a Kr. határozza meg. A Kr.-ben nem szabályozott kérdésekben a Képviselő-testület az (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket hozza.
(2) A fákra vonatkozó előírások:
a) A kötelezettnek a fapótlást legalább 5 cm törzsátmérőjű, előnevelt díszfacsemetékkel kell elvégeznie, és annyi fát kell ültetnie, hogy azok törzsátmérőinek összege elérje a pótlandó fa alábbiak szerint számított törzsátmérőjét:
aa) védett fasor, közpark területén lévő fa kivágása esetén törzsátmérőjének 180%-át,
ab) minden más egészséges fa kivágása esetén törzsátmérőjének 150%-át.
b) Amennyiben a közterületen álló fa kivágása az egészségének megromlása, illetve az élet- vagy vagyonbiztonságot, közlekedésbiztonságot veszélyeztető elhelyezkedése, állapota miatt, illetve egyéb kertészeti szempontból igazolt okból elkerülhetetlenül szükséges, a pótlási kötelezettség mértéke megegyezik a kivágott fa darabszámával. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását minimum 5 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa ültetésével, vagy 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
c) Fa jelentős mértékű metszése és rongálása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.
d) Abban az esetben, ha az engedélyezni kért kivágást megelőző 1 naptári év során a kérelmező fát ültetett a kivágni szándékozott fa fekvése szerinti ingatlanon, a fapótlási kötelezettség - akár természetben, akár megváltás útján történő - teljesítésébe a kérelmező beszámíthatja a megelőző 1 naptári évben az ingatlanon ültetett fákat.
e) Amennyiben a fa kivágásához tulajdonosi hozzájárulás beszerzése szükséges, úgy - a március 1. és augusztus 31. között, a költési és fiókanevelési időszak védelmének szem előtt tartásával - a polgármester hozzájáruló nyilatkozatában előírhatja a pótlás során a telepítésre ajánlott fajokat.
f) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, valamint nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, abban az esetben a pótlás pénzben váltandó meg.
g) A Képviselő-testület a fapótlás pénzben történő megváltásának összegét a 4. melléklet 1. pontjában leírtak szerint határozza meg.
h) A közterületi fá(k) engedély nélkül történő kivágása esetén a fapótlást a kivágott fá(k) (össz)törzsátmérőjének 220%-át alapul véve 5 cm-ként 1 db előnevelt díszfa kizárólag pénzben történő megváltásával kell teljesíteni. Amennyiben a kivágott fa törzsátmérője nem állapítható meg, úgy a tönk vágásfelületét, vagy az adott fasorra jellemző átlag törzsátmérőt kell alapul venni. A pénzbeli megváltás mértéke megegyezik a 10. § (2) bekezdés g) pontjában előírt összeggel.
i) Gépkocsibehajtó kialakítása érdekében benyújtott fakivágási kérelemhez csatolni kell a közútkezelői hozzájárulást; amennyiben építési engedélyezési eljárással kapcsolatos a gépkocsibehajtó kialakítása, úgy az építési engedélyt is.
(3) Cserjékre vonatkozó előírások
a) Közterületen lévő cserje kivágása esetén a cserje pótlását elsősorban helyben történő ültetéssel kell megoldani.
b) A pótlás pénzben váltandó meg, amennyiben:
ba) a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, és nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan;
bb) a kivágást kérelmező erre irányulóan nyújt be kérelmet;
bc) engedély nélkül történt a kivágás.
c) A közterületen 1 m² területi borítást biztosított cserje kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a pótlásra kalkulált azonos területi borítást 4 db 40/60 cm méretű lombhullató cserje ültetésével, vagy pénzbeli megváltással kell teljesíteni.
d) Amennyiben az engedély nélkül közterületen kivágott cserjék területi borítása utólag nem állapítható meg teljeskörűen, úgy a területi borítást 5m2/cserje arányban kell vélelmezni.
e) A Képviselő-testület a cserjepótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának összegét a 4. melléklet 2. pontjában leírtak szerint határozza meg.
11. § (1) A fakivágás engedélyezéséről, az engedély megadása esetén a fapótlási kötelezettségről hatósági határozatban kell dönteni. A döntésnek tartalmaznia kell a fakivágás indokát és a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, szükség szerint a faját, a pótlás határidejét, illetve esetlegesen a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.
(2) A fakivágási engedély jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos. Ha az engedélyezett fakivágást ezen időszakon belül nem végzik el, és az engedélyes fenntartja fakivágási szándékát, akkor új kérelmet kell benyújtania, és ez alapján új engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(3) A pénzben történő megváltás esetén a határozatban előírt összeget az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába (számlaszám: 11784009-15517007-04640000 számlatulajdonos: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Környezetvédelmi Alap) kell befizetni. Engedély nélküli fakivágás esetén a befizetési határidő 60 naptári nap, egyéb esetekben a pótlási kötelezettség határideje.
(4) Az előírt pénzbeli megváltás nem teljesítése esetén az Ákr. vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(5) A pótlást a Kr. értelmében a kötelezettnek a kivágást követő egy éven belül kell elvégeznie. A pótlás akkor tekinthető teljesítettnek, ha az elültetett facsemete az ültetést követő vegetációs időszakban kihajt. Ellenkező esetben a kötelezettnek a pótlást újra el kell végeznie.
(6) A közterületen kivágott fa és cserje maradványai a közterület tulajdonosát illetik meg. A polgármester a fa, illetve a cserje kivágását végző birtokába és tulajdonába adhatja a maradványokat.
12-13. § *
14. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult önkormányzati hatósági ügyek során és elkövetett jogsértésekre kell alkalmazni.
15. § Ez a rendelet 2022. június 1-jén lép hatályba.
Budapest, 2022. május 19.
| Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. | Horváth Tamás s.k. | |
| jegyző helyett | polgármester | |
| Dr. Mód Kristóf s.k. | ||
| aljegyző |
A rendelet kihirdetve: 2022. május 19.
Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző helyett
Dr. Mód Kristóf s.k.
aljegyző
