Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Budapest XVII. kerület elnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente.
(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata.
(3) Az Önkormányzat székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.
(4) Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros XVII. kerülete. A kerület határának és területének leírását Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdése, valamint Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelete tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.rakosmente.hu
2. § Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jogi személy.
3. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályait az Önkormányzat működési területén az e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.
4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a kerület címere és zászlója. A címer és zászló leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
5. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel - a Képviselő-testület döntése alapján - együttműködési megállapodást köthet.
(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja. A megállapodás megkötésére a Képviselő- testület döntése alapján kerülhet sor.
6. § Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal, a jegyző és a társulás látják el.
7. § Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
8. § (1) A Képviselő-testület létszáma 21 fő. A Képviselő-testület tagjai: az egyéni választókerületekben megválasztott 14 fő, a kompenzációs listán megválasztott 6 fő, valamint a polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A tisztségviselők, a Képviselő-testület állandó bizottságainak, valamint a bizottságok elnökeinek megnevezését és a bizottságok tagjait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
9. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan önként vállalt feladatot, amelyet jogszabály nem utal kizárólagosan más költségvetési szerv feladat- és hatáskörébe. Az ellátott feladatokhoz tartozó kormányzati funkciók felsorolását e rendelet 10. melléklete tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület a törvényekben meghatározott és át nem ruházott feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja.
(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A Képviselő-testület a 3. mellékletben felsorolt hatásköreit átruházza a polgármesterre.
(5) A Képviselő-testület a 4. mellékletben felsorolt hatásköreit átruházza a bizottságaira.
(6) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább negyedévente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
10. § (1) A Képviselő-testület üléseit az Önkormányzat székhelyén, a Polgármesteri Hivatal önkormányzati üléstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.
(2) A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést tart, rendkívüli ülést tarthat.
(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármesterek tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.
11. § (1) A polgármester megválasztását követően azonnal hivatalba lép.
(2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati választások eredményéről.
12. § (1) A Képviselő-testület - július 1. és augusztus 20. közötti időszak kivételével - szükség szerint, általában havonta a hónap harmadik csütörtöki napján tartja üléseit. Az ülések kezdésének időpontja rendszerint 9.00 óra.
(2) A Képviselő-testület július hónapban általában nem tart rendes ülést.
(3) A Képviselő-testület rendes ülését augusztus hónapban rendszerint a hónap utolsó csütörtöki napján tartja.
(4) A Képviselő-testület rendes ülését december hónapban a hónap 2. csütörtöki napján is tarthatja.
(5) Ha a Képviselő-testület az ülés napján nem tudja megtárgyalni mindazon előterjesztéseket, amelyeket napirendjére felvett, akkor a meg nem tárgyalt napirendi pontokat az ülés folytatásaként, általában a következő csütörtökön tartandó ülésnapon tárgyalja meg. Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület havi rendes képviselő-testületi ülését nem a hónap harmadik csütörtöki napjára hívja össze, a havi rendes képviselő-testületi ülést általában a következő hét csütörtöki napjára kell összehívni.
(6) A képviselő-testületi ülésen a benyújtott előterjesztésen kívül rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés egyaránt tárgyalható.
13. § A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára 15 napon belüli időpontra.
14. § A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését bármely olyan esetben összehívhatja, ha a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell, vagy bármely döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot, melynek megítélése a polgármester jogköre.
15. § A rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén - amennyiben az idő rövidsége miatt a rendes képviselő-testületi ülés összehívásának szabályai nem alkalmazhatók - az összehívásról e-mailben vagy futár útján megküldött írásbeli meghívóval vagy a képviselő-testületi ülés összehívásáról telefonon vagy SMS üzenet formájában megküldött értesítés útján is lehet rendelkezni.
16. § Amennyiben a rendkívüli képviselő-testületi ülésre előterjesztés kerül benyújtásra, az kizárólag rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés formájában lehetséges.
17. § (1) A Képviselő-testület ülését papír alapú és minősített elektronikus aláírással ellátott meghívóval kell összehívni.
(2) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és előterjesztőik nevét, az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak megjelölését. A polgármester a meghívóban szereplő napirendi javaslatba minden olyan előterjesztést köteles felvenni, amely az összehívott képviselő-testületi ülésen e rendelet rendelkezéseinek megfelelően tárgyalható.
(3) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. Kivételes esetben a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók.
(4) A Képviselő-testület meghívóját a képviselők részére a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt (hivatali Ftp. szerverre történő felhelyezéssel), más meghívottak részére a megadott elektronikus címükre történő megküldéssel az e-mailben szereplő - elektronikus dokumentumokra mutató - link segítségével, amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással, úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érintettek legalább 6 nappal az ülés előtt megkapják. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor és milyen hivatkozási szám feltüntetésével küldték meg azokat.
18. § A képviselő-testületi ülés időpontjáról és tervezett napirendjéről a kerület lakosságát a képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell tájékoztatni.
19. § (1) A képviselő-testületi ülésre - a képviselőkön kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja. Meg kell hívni továbbá az adott ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.
(2) A Képviselő-testület ülésére, illetve adott napirendi pontok tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,
b) a jegyzőt,
c) az aljegyzőt,
d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
e) az Önkormányzat könyvvizsgálóját,
f) a XVII. kerületben megválasztott egyéni országgyűlési képviselőt,
g) a Fővárosi Kormányhivatal XVII. Kerületi Hivatalának hivatalvezetőjét, valamint
h) a Kelet-Pesti Tankerületi Központ igazgatóját.
(3) Tanácskozási jog biztosítása nélkül meg kell hívni továbbá az előterjesztő által az előterjesztésben megjelölt személyeket.
(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésén, továbbá a bizottsági üléseken állandó tanácskozási jogot biztosít a gazdasági témájú előterjesztések megtárgyalásánál a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére a polgármesterrel egyeztetett személynek.
(5) A Képviselő-testület a Rákosmenti Erőforrás Bizottság valamennyi nyilvános ülésén tanácskozási jogot biztosít a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezete és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezete polgármesterrel egyeztetett képviselőjének.
(6) A Képviselő-testület az Mötv. 6. § a) pontja alapján Rákosmente közösségi életének fejlődésére jelentős befolyással bíró civil szervezetek részére a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület és a bizottságok nyilvános ülésein. A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetek felsorolását e rendelet 8. melléklete tartalmazza. A kerületi civil szervezeteket megillető tanácskozási jog gyakorlásának feltétele, hogy a civil szervezet alapszabályának hiteles másolatát megküldje a polgármester részére. Az alapszabályokat a polgármester a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája útján nyilvántartja, őrzi. A tanácskozási jog gyakorlásának érdekében a civil szervezeteknek meg kell adniuk elérhetőségeiket (a szervezet címe, a szervezet képviselőjének neve, címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme).
(7) Az előterjesztés benyújtója köteles megjelölni az előterjesztés előlapján a javasolt meghívottak körében az ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetet. Amennyiben az előterjesztő ezt elmulasztja, a (6) bekezdésnek megfelelően tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet, illetve szervezetek megjelölését a polgármester jogosult pótolni.
(8) A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselője a képviselő-testületi ülésen a 19. § (6) bekezdése szerint, bizottsági ülésen a bizottsági ügyrendben foglaltak szerint, a képviselői hozzászólásokra vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával élhet a hozzászólás lehetőségével.
20. § (1) A Képviselő-testület ülése - a 21. §-ban foglalt eset kivételével - nyilvános.
(2) A Képviselő-testület ülésén - az erre a célra kijelölt helyen - hallgatóként bárki megjelenhet.
(3) A sajtó képviselői számára a nyilvános ülésen való jelenlétet lehetővé kell tenni.
(4) A polgármester a Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi Csoportja útján a nyilvános előterjesztésekhez való hozzáférést biztosítja az Önkormányzat hivatalos honlapján.
(5) A Képviselő-testület nyilvános ülésén kép- és hangfelvétel csak úgy készíthető, ha az nem zavarja az ülés rendjét, a képviselők, a Képviselő-testület munkájában részt vevők, illetve a szakértők munkáját és nem sérti sem a Képviselő-testület tagjainak, sem az ülésen jelen lévők emberi méltóságát vagy egyéb személyiségi jogait.
21. § A Képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott esetekben zárt ülést tart, vagy rendelhet el.
22. § Az előterjesztés iratmintáját e rendelet 7. melléklete tartalmazza.
23. § Az előterjesztés első oldala az előlap, melynek kötelező elemei:
a) Az előlap fejlécében az arculati logót és az előterjesztő tisztségét - a képviselő saját nevében benyújtott előterjesztés esetén a képviselő nevét is - fel kell tüntetni.
b) A fejléc alatt jobb oldalon:
ba) az előterjesztés száma (a benyújtást követően a Képviselő-testületi Csoport vezeti rá az előterjesztésre),
bb) a döntéshez szükséges többség (egyszerű vagy minősített) meghatározása (jogszabályhely megjelölésével),
bc) annak ténye, hogy az előterjesztés zárt ülésen tárgyalandó, vagy zárt ülésen tárgyalható (az irányadó jogszabályhely megjelölésével).
c) A b) pontban foglaltakat követően középre rendezetten, félkövér nagybetűkkel „ELŐTERJESZTÉS” dokumentum cím. Amennyiben az előterjesztés rendkívüli, úgy azt a dokumentum cím felett félkövér nagybetűkkel fel kell tüntetni „RENDKÍVÜLI SÜRGŐSSÉGET IGÉNYLŐ”.
d) A dokumentum címet az előterjesztés tárgya követi.
e) Az előterjesztés tárgya után a készítő nevét, beosztását kell feltüntetni.
f) Az e) pontban előírt elemet követi a szervezeti egységek vezetőinek neve és beosztása, akikkel az előterjesztés szakmai egyeztetése megtörtént. Költségvetési kihatással járó előterjesztést a Gazdasági Iroda vezetőjével minden esetben egyeztetni kell.
g) Az egyeztetést igazoló aláírásokat az előterjesztés jogi, formai ellenőrzését végző jegyző kézjegye követi.
h) Az „Illetékes bizottság:” résznél, a bizottság teljes nevét ki kell írni, több bizottság esetén azokat abc sorrendben, sortöréssel egymás alá kell írni. Ha az előterjesztést nem tárgyalja bizottság, úgy a kettőspont után kihúzásként gondolatjelet kell tenni.
i) A „Javasolt meghívott:” rész kitöltésénél a h) pont előírásainak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.
j) Szükség szerinti elem, a benyújtást tudomásul vevő tisztségviselő nevének, beosztásának feltüntetése.
k) A láblécnek tartalmaznia kell az Önkormányzat címerét, nevét, központi elérhetőségeit.
24. § Az előterjesztés első részének a javasolt döntés alátámasztását kell tartalmaznia. Ennek keretében - a döntés megalapozásához szükséges mértékben és részletességgel - ismertetni kell, illetve be kell mutatni:
a) az előterjesztés tárgyára vonatkozó jogszabályi környezetet,
b) a Képviselő-testület hatáskörére vonatkozó jogszabályi utalást,
c) a javasolt döntéssel kapcsolatos előzményeket, tényeket,
d) az előterjesztés tárgyával összefüggő korábbi képviselő-testületi, illetve bizottsági döntéseket,
e) a döntéshozatal szükségességének indoklását,
f) a döntéshozatalt megelőzően folytatott egyeztetések, véleményezési eljárások eredményét,
g) a javasolt döntés várható következményeit,
h) továbbá mindazokat a körülményeket, megállapításokat, amelyek a döntés megalapozásához egyébként szükségesek,
i) rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés esetén a rendkívüli sürgősség indoklását az előterjesztés a döntési javaslatot közvetlenül megelőzően tartalmazza.
25. § Az előterjesztés második részének a döntési javaslatot kell tartalmaznia, melynek kötelező elemei:
a) A határozati javaslattal záruló előterjesztés esetén:
aa) meg kell fogalmazni a javasolt döntést vagy alternatív döntési javaslatokat,
ab) önkormányzati hatósági ügyben a Képviselő-testület elé terjesztett határozati javaslatnak a vonatkozó jogszabályokban előírt speciális formai követelményeknek kell megfelelnie,
ac) a végrehajtás felelőseként javasolt személy megnevezését,
ad) a végrehajtás javasolt határidejét.
b) A rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztés esetén:
ba) meg kell fogalmazni a rendeletalkotási javaslatot,
bb) szükség szerint a rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztést ki kell egészíteni a tárgyban korábban hozott határozatok, rendeletek visszavonására, illetve hatályon kívül helyezésére irányuló javaslattal.
26. § Az előterjesztés harmadik részeként kell csatolni a mellékleteket, amelyek:
a) egyrészt a javasolt döntést alátámasztó, az előterjesztés első részében hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket, adatokat, tényeket, véleményeket és egyéb információkat tartalmazzák a döntés megalapozásához szükséges mértékben és részletességgel,
b) másrészt a megalkotni javasolt rendelet tervezetét, illetve a meghozni javasolt határozat mellékleteit tartalmazzák,
c) rendeletalkotás esetén a mellékletként csatolt előzetes hatásvizsgálat során vizsgálni kell:
ca) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen annak társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, környezeti és egészségügyi következményeit, valamint adminisztratív terheket befolyásoló hatásait,
cb) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,
cc) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
27. § (1) A polgármester, alpolgármester, jegyző által benyújtandó előterjesztések egyeztetése megtörténtének igazolásaként az előterjesztést a készítő és az érintett közreműködők kézjegyükkel látják el.
(2) A jegyző elvégzi az előterjesztés jogi, formai ellenőrzését.
(3) A polgármester, alpolgármester, jegyző, mint előterjesztő, kézjeggyel ellátott vagy elektronikusan aláírt előterjesztését a Képviselő-testületi Csoporthoz kell továbbítani, amely így benyújtottnak minősül.
28. § (1) A képviselő, a tanácsnok, az állandó bizottság elnöke, a képviselőcsoport vezetője, illetve a jogszabályokban meghatározott személyek vagy szervezetek (a továbbiakban együtt: Egyéb jogosult) által benyújtott előterjesztés benyújtásának folyamata polgármester részére történő megküldéssel kezdődik.
(2) A polgármester részére kizárólag az Egyéb jogosult által véglegesnek tekintett előterjesztés küldhető meg. Az előterjesztés véglegességét az Egyéb jogosult az előterjesztés papír alapú példányának kézjeggyel, vagy elektronikus dokumentum esetén, annak minősített elektronikus aláírással történő ellátásával jelzi.
(3) A papír alapú előterjesztést a Polgármesteri Titkárságon kell leadni vagy postai úton megküldeni. Az elektronikus formátumú előterjesztést az eloterjesztes@rakosmente.hu e-mail címre kell megküldeni.
(4) A soron következő képviselő-testületi ülésre véglegesnek tekintett előterjesztést legkésőbb, a képviselő-testületi ülést megelőző 13. napig kell leadni/megküldeni a polgármesternek annak érdekében, hogy a benyújtási határidőt megelőzően, annak jegyző általi jogi, formai ellenőrzése megtörténhessen.
(5) A polgármesternek az előterjesztést kézjegyével kell ellátnia annak igazolására, hogy a benyújtási szándékról tudomást szerzett és azonnal továbbítania kell a jegyzői jogi, formai ellenőrzésre.
(6) A jegyző a jogi, formai ellenőrzést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 8. nap 16.30 percig elvégzi.
(7) A jegyző a jogi, formai szempontból kifogástalan előterjesztést kézjegyével látja el, és továbbítja a Képviselő-testületi Csoporthoz. Az előterjesztés a Képviselő-testületi Csoporthoz történő érkezéssel minősül benyújtottnak.
(8) A jegyző jogi, formai kifogás esetén felhívja az Egyéb jogosultat az előterjesztés javítására.
29. § (1) A rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztést, a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztést legkésőbb az ülés előtti 7. napon 12.00 óráig lehet benyújtani.
(2) Költségvetési rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló előterjesztéshez módosító, kiegészítő indítványt (ide nem értve az előterjesztő által az előterjesztéshez benyújtott módosítást, kiegészítést) a képviselő-testületi ülés előtti második napon 16.00 óráig lehet benyújtani.
30. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző írásban, a rendkívüli tárgyalás szükségességét tartalmazó indokolással ellátott rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést terjeszthetnek be az előterjesztésre vonatkozó szabályok alkalmazása mellett.
(2) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés csak minősített többséggel vehető napirendre.
(3) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést legkésőbb az ülés kezdetekor kell a képviselők részére eljuttatni.
31. § (1) Az előterjesztő és bármely képviselő az előterjesztéshez módosítást, illetve kiegészítést nyújthat be az előterjesztés benyújtására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, illetve a képviselő-testületi ülésen az ülés levezetőjénél írásban, legkésőbb az előterjesztést érintő vita lezárásáig.
(2) A benyújtott módosító, kiegészítő indítványokból egyértelműen ki kell derülnie, hogy mely előterjesztés módosítását, kiegészítését célozza.
(3) A módosító, kiegészítő indítványokat úgy kell megfogalmazni, hogy az teljes terjedelmében a módosítani, kiegészíteni kívánt mondat, bekezdés, illetve pont helyébe illeszthető legyen. Rendeletalkotási javaslat esetén készített módosító, kiegészítő indítványokat úgy kell megfogalmazni, hogy a normaszöveg megfeleljen a jogszabályszerkesztés vonatkozó előírásainak.
32. § A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester.
33. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését:
a) megnyitja, levezeti, határozatképtelenség esetén berekeszti,
b) megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) szó megadása,
b) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
c) napirend utáni felszólalásra szó megadása,
d) ügyrendi kérdésben a szó megadása,
e) a tanácskozás rendjének fenntartása,
f) javaslattétel napirendi pont tárgyalására,
g) javaslattétel napirendek összevont tárgyalására,
h) szünet, illetve tárgyalási szünet elrendelése,
i) kezdeményezheti a képviselő-testületi ülés elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt,
j) napirendi pontonként a vita megnyitása és lezárása: a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, amely indítványok tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel dönt, azzal a feltétellel, hogy a hozzászólások 3 percnél rövidebb időtartamra nem korlátozhatóak,
k) szavazás elrendelése,
l) szavazás eredményének megállapítása,
m) határozat, vagy rendelet elfogadásának bejelentése,
n) gyakorolhatja felszólalási jogát a Képviselő-testület ülésén bármikor,
o) az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.
34. § Az ülést vezető elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. A vita lezárását követően, amennyiben arra a döntéshozatal előtt bármely képviselő vagy a jegyző részéről indítvány érkezik, köteles szavazást elrendelni a vita újbóli megnyitásának eldöntése érdekében.
35. § Az ülést vezető elnök megvonja a szót attól a képviselőtől, valamint más felszólalótól, aki a felszólalásra megállapított időkeretét túllépi. Akitől az ülést vezető elnök a szót megvonta, ugyanazon napirendi pont vitájában a továbbiakban nem szólalhat fel. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, az elnök a második felszólítás után ez esetben is megvonhatja a szót.
36. § A képviselő-testületi ülésen résztvevők mindegyike köteles a képviselő-testületi ülés méltóságát tiszteletben tartani. A tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülést vezető elnök rendreutasítását vonja maga után. Az elnök rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti, ismételt figyelmeztetést követően - a Képviselő-testület tagját, a jegyzőt, illetve távollétében az őt helyettesítő aljegyzőt, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, valamint a könyvvizsgálót vagy annak képviselőjét kivéve - kiutasítja a képviselő-testületi ülés helyszínéről a rendbontót, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást folytatót. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti azt a képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés méltóságát sértő módon cselekszik vagy ilyen kifejezést használ. Az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja: ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné tenné. Amennyiben a megszakított ülés a rendes ülésnapon rendzavarás miatt 30 perc elteltével sem folytatható, a polgármester e rendelet 17. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt ott kell folytatni, ahol félbeszakadt. A képviselő-testületi ülés helyszínén a képviselőkön, valamint a jegyzőn kívül más személy bármilyen iratot, illetve tárgyat (nyílt levél, újság, kiadvány, ajándéktárgy stb.) csak az ülés elnökének engedélyével oszthat ki a Képviselő-testület tagjai, illetve az ülésteremben jelenlévők részére.
37. § A képviselő-testületi ülés ideje alatt az ülés helyszínén tartózkodó valamennyi személy köteles mobiltelefonjának és egyéb elektronikus eszközének minden olyan jellegű használatától tartózkodni, amely az ülést, illetve a képviselők munkáját zavarhatja.
38. § (1) A Képviselő-testület egész napos ülés esetében általában 13.00 órától 14.00 óráig ebédszünetet tart.
(2) A Képviselő-testület ülése során általában 10.45 óra és 11.00 óra között, valamint 15.45 óra és 16.00 óra között szünetet tart.
(3) Az ülést vezető elnök belátása szerint az ülés bármely szakaszában szünetet rendelhet el. Az ülést vezető elnök a napirendi pont előterjesztőjének, a bizottság elnökének javaslatára a végszavazást megelőzően legfeljebb 20 perc időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el, valamint tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor (pl. rendkívüli bizottsági ülés összehívásának szükségessége esetén).
(4) Az ülést vezető elnök a képviselőcsoport vezetőjének vagy megbízottjának kérésére a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában a vita folyamán, a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében ülésenként legfeljebb három alkalommal összesen legfeljebb 20 perc időtartamban tárgyalási szünetet rendelhet el.
39. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van.
(2) Ha az ülés meghirdetett időpontját követő 30 percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést el kell napolni. Az ülés levezető elnöke megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és felkéri a jegyzőt, hogy állítsa össze a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét. Ezt követően kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját. A távollévő képviselőket erről meghívó kiküldésével értesíteni kell. Az ülés elnapolása a napirendi javaslatot nem érinti.
(3) Ha a meghirdetett időpontban a Képviselő-testület határozatképességéhez szükséges számú képviselő megjelent, az ülés levezető elnöke megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét és megnyitja az ülést.
40. § Amennyiben a Képviselő-testület ülése a szavazás előtt válik határozatképtelenné, úgy az elnök a határozatképtelenség megállapítását követően 15 perc szünetet rendel el. A szünet alatt az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. A 15 perc szünet elteltével az ülés levezető elnöke az ülést folytatja, és amennyiben annak feltételei fennállnak, megállapítja a határozatképességet. Ismételt határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és egyidejűleg intézkedik az ülés ismételt összehívásáról.
41. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztéseknek az ülés napirendjére történő felvételére a polgármester tesz javaslatot.
(2) A rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés esetében a napirendre történő felvételről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A Képviselő-testület a napirendre vétellel kapcsolatos szavazással - a levezető elnök ilyen irányú javaslata esetén - egyben arról is dönt, hogy a napirendre vett előterjesztést a napirend tárgyalása során mikor tárgyalja.
(3) Ha az előterjesztő a meghívóban szereplő előterjesztést visszavonja, vagy tárgyalásának elhalasztását kéri, ezt legkésőbb a napirendi javaslatról történő szavazás előtt köteles a levezető elnöknek bejelenteni.
(4) A Képviselő-testület a meghívóban jelzett előterjesztések, valamint a napirendre vett rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztések alapján egyszerű többséggel fogadja el az ülés napirendjét.
(5) A napirend megállapítása után az előterjesztő az előterjesztését nem vonhatja vissza. Ügyrendi indítvány keretében bármely képviselő kezdeményezheti az előterjesztés napirendről történő levételét, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(6) Amennyiben az előterjesztő a soron következő képviselő-testületi ülés megkezdéséig az előterjesztését nem vonja vissza és a Képviselő-testület az előterjesztést a benyújtást követően két rendes ülésén határozatával egyaránt leveszi napirendjéről, úgy az előterjesztés visszavontnak minősül.
(7) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A tárgyalási sorrend megváltoztatására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatot indokolni kell.
(8) Az előterjesztés tárgyalásának felfüggesztéséről, a napirendek sorrendjének megváltoztatásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(9) A napirendi pontok csak az előterjesztő, vagy annak megbízottja jelenlétében tárgyalhatók.
42. § (1) A napirenden kívüli hozzászólások és a napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:
a) polgármesteri tájékoztató,
b) közbiztonsági tájékoztató,
c) személyi kérdések,
d) rendeletalkotási javaslatok,
e) határozathozatalt igénylő előterjesztések,
f) beszámolók,
g) tájékoztatók,
h) hatósági ügyek,
i) napirend utáni felszólalások.
(2) Az (1) bekezdés f) pont szerinti beszámolók keretén belül a polgármester negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes képviselő-testületi ülésen írásban számol be:
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
b) az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
c) a céltartalékok felhasználásáról.
(3) A bizottsági elnökök az (1) bekezdés f) pont szerinti beszámolók keretén belül negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes ülésen írásban számolnak be az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
43. § (1) A képviselőknek a napirendhez történő hozzászólásra a levezető elnök adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében az alábbiakra tekintettel.
(2) A napirendi ponthoz hozzászólásra a szavazógépen gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés elnökénél.
(3) A napirendi pont előterjesztője legfeljebb 10 perc időtartamban szóban összefoglalhatja a beterjesztett javaslat lényegét, illetve írásbeli előterjesztéséhez szóbeli kiegészítést tehet.
(4) Az előterjesztés véleményezésére feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja legfeljebb 10 percben ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt).
(5) A képviselői hozzászólások időtartama napirendi pontonként:
a) első hozzászólás 5 perc,
b) második hozzászólás 5 perc.
(6) A képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport által az adott napirendi pont kapcsán megjelölt egy személy a napirendi pont vitájában az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon felül további egy alkalommal, 5 percben szólhat hozzá.
(7) A Képviselő-testület az (5)-(6) bekezdésekben meghatározott időtartamon felül további hozzászólási igény esetén egyszerű többséggel ad szót a képviselőnek legfeljebb 3 perc időtartamban.
(8) A tanácskozási joggal meghívottaknak - szólásra jelentkezésük alapján - az elnök ad szót egy alkalommal, legfeljebb 5 perc időtartamban. Egyebekben az (5) és a (7) bekezdés képviselői hozzászólásokra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(9) A Képviselő-testület hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is egy alkalommal legfeljebb 5 percben. E kérdésben az ülést levezető elnök vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(10) A hallgatóság soraiból a képviselő javaslatára lehet hozzászólni a napirendhez tartozó témában. A javaslatról a Képviselő-testület az időhatár megjelölésével vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(11) A jegyző feladatai gyakorlása érdekében soron kívül időkorlát nélkül felszólalhat.
(12) A vita során az előterjesztő a vita eredményessége, pontosítása érdekében válaszra és ügyrendi hozzászólásra soron kívül szót kaphat, és válaszadásra felkérheti a meghívott szakértőket, illetve az előterjesztés elkészítésében közreműködő személyeket. Az előterjesztő korlátlan számban és időkeretben élhet hozzászólási jogával az előterjesztéséről szóló vitában.
(13) A vita lezárását követően az előterjesztő előterjesztői zárszó keretében válaszolhat a felmerült kérdésekre, és összegezheti a vitában elhangzottakat.
(14) Az ülésen benyújtott módosító, és kiegészítő indítványt az azt benyújtó előterjesztő vagy képviselő a benyújtás előtt felolvassa.
44. § (1) A képviselő az ülés folyamán soron kívül ügyrendi hozzászólással élhet, illetve ügyrendi javaslatot tehet az ülés menetét érintő eljárási kérdésekben.
(2) Az ügyrendi hozzászólásra az ülés elnöke ad szót legfeljebb 2 percben.
(3) A hozzászólás, illetve javaslat ügyrendi jellegéről az (1) bekezdésben felsoroltak alapján az ülés levezető elnöke dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Határozathozatal közben csak a szavazás módjára tehető ügyrendi javaslat. A határozathozatal után a lezárt napirendhez ügyrendi javaslat nem tehető.
(5) A képviselő-testületi ülésen megjelent polgárok véleményének meghallgatására, bármely képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tehet javaslatot.
(6) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülésvezető elnök engedélyével, legfeljebb 2 percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Ha az ülésvezető elnök nem engedélyezi az ilyen tárgyú hozzászólást, a képviselő kérésére a szó megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A hozzászólást követően viszontválasznak, valamint a sérelmesnek vélt megjegyzésről további vitának helye nincs.
45. § (1) A Képviselő-testület ülésén a napirend elfogadása után, a napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és a megtett fontosabb intézkedésekről.
(2) A polgármesteri tájékoztatót követően a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője tájékoztatást ad a XVII. kerület közbiztonságát érintő aktuális ügyekben, majd válaszol a Képviselő-testület tagjainak a közbiztonsággal kapcsolatos egyéb kérdéseire.
46. § (1) Minden rendes ülésen biztosítani kell a képviselőknek azt a jogot, hogy napirend utáni felszólalás keretében bejelentéssel, tájékoztatással éljenek, illetve az Mötv. 32. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján felvilágosítást kérjenek, vagy valamely kerületi vagy az Önkormányzatot közvetlenül érintő fővárosi, illetve országos ügyben kifejthessék véleményüket.
(2) A napirend utáni felszólalási igényt - a felszólalás tárgyának megjelölésével - a polgármesternél írásban kell benyújtani legkésőbb a zárt ülésen tárgyalandó hatósági ügyek tárgyalásának megkezdéséig. Az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően a polgármester ismerteti a napirend utáni felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát.
(3) A napirend utáni hozzászólás időkerete felszólalásonként 3 perc. A napirend utáni felszólalás jogával testületi ülésenként egy képviselő csak egyszer élhet.
(4) A napirend utáni felszólalás jogával a polgármester belátása szerint élhet, vagy a válaszadásra jogosultnak 3 percben megadja a szót.
(5) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban vitának és határozathozatalnak helye nincs. Személyes érintettség esetén a megszólított személy legfeljebb kettő percben jogosult viszontválaszra.
47. § (1) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő javasolhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolását.
(2) A Képviselő-testület az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.
48. § (1) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás vagy ügyrendi javaslat nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra lehetőség nincs.
(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására (előterjesztői zárszó) és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülés elnöke elrendeli a szavazást.
(3) A vita lezárásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többségű döntésével határoz. A vita lezárását követően is szót kell azonban adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek, akik az (1) bekezdésétől függetlenül is jogosultak a vita lezárásáról szóló döntést követően írásbeli módosító és kiegészítő javaslataikat benyújtani. A vita lezárásakor a felszólalásra jogosult képviselők nevét az ülést vezető elnök ismerteti.
49. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatala során rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet.
(2) Szavazást elrendelni csak az ülésteremben tartózkodó képviselők számának ismeretében lehet.
(3) Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel, továbbá „tartózkodom”-mal lehet.
(4) A szavazás előtt az ülés levezető elnöke közli a Képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges.
(5) A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, kézfelemeléssel vagy név szerint, illetve szavazólap használatával titkosan történhet.
(6) Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke által felkért személyek gondoskodnak.
(7) A szavazatok összeszámolása során először a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát kell megállapítani, végül pedig a szavazástól tartózkodók számát. Az összes szavazat számát össze kell vetni a jelenlévő képviselők számával.
(8) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.
(9) Szavazatszámláló gép alkalmazása esetén bármely képviselő kérheti a szavazások eredményét - név szerint - számítógépes adathordozón vagy kinyomtatva.
50. § (1) A Képviselő-testület - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - a határozati javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról nyílt szavazással dönt, a rendeletalkotási javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról kizárólag nyílt szavazással dönthet.
(2) A szavazás eredményét az ülés levezető elnöke állapítja meg.
51. § (1) A szavazás megkezdése előtt bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők mikrofonba mondva „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavakkal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
(4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni.
52. § (1) Titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ a jelenlévő képviselők közül. A szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület által választott elnökből és két tagból áll.
(2) A titkos szavazás az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott, a jelöltek nevét vagy a döntési javaslatokat tartalmazó szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételeit.
(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.
(5) A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők aláírásukkal igazolják a névjegyzéken.
(6) A szavazáshoz tollat kell használni.
(7) Érvénytelen a szavazat, ha:
a) nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli - szavazólapon adták le,
b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott,
d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelölte meg, illetve több döntési alternatíva szerepel a szavazólapon.
(8) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(9) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás tárgyát
c) a szavazás kezdetét és végét,
d) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét,
e) a szavazás során felmerült körülményeket,
f) a szavazás eredményét.
(10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
(11) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.
53. § A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű többséggel hozza.
54. § (1) Az Mötv. 42. § 3-4. és 8-17. pontjaiban, valamint az 50. §-ban foglaltakon túl minősített többség szükséges:
a) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló, mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben,
b) kitüntetés, elismerő cím adományozásához,
c) önkormányzati intézmény feladat- és tevékenységi körének meghatározásához, működési, szervezeti rendjének jóváhagyásához,
d) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság mérlegének, üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadásához,
e) az Önkormányzat költségvetését érintő egyéb döntés meghozatalához,
f) a képviselő-testületi feladat- és hatáskör átruházásához és annak visszavonásához,
g) titkos szavazás elrendeléséhez és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés napirendre vételéhez,
h) azon előterjesztés visszavonásához, melyet a benyújtást követő két rendes képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület határozatával egyaránt levett napirendjéről, s ezt követően azt az előterjesztő a soron következő rendes képviselő-testületi ülés megkezdéséig visszavonó nyilatkozatával nem vonta vissza,
i) a hozzászólások időtartamának korlátozására vagy a vita lezárására vonatkozó döntéshozatalhoz, valamint e rendeletben meghatározott egyéb minősített többségű döntést igénylő kérdésekben történő döntéshozatalhoz, továbbá minden, korábban már minősített többséggel elfogadott döntés módosításához és hatályon kívül helyezéséhez.
(2) Minősített többséget igénylő javaslat esetén a javaslat elfogadásához legalább 11 képviselő igen szavazata szükséges.
55. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(3) Az ülés levezető elnöke figyelmezteti azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. §-ban meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
(4) A döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség megállapítása szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
56. § A határozati javaslatot mindig egyértelműen kell megfogalmazni. Azon előterjesztések esetében, melyek több határozati javaslatot is tartalmaznak, és ezek különböző elérni kívánt célra irányulnak, egyenként kell szavazni. Abban az esetben, ha az előterjesztés határozati javaslatában több, egyaránt elfogadható javaslat-változat is található, melyek ugyanarra az elérni kívánt célra irányulnak, bármelyik javaslat-változat megfelelő szavazati arányú elfogadása esetén, a többi javaslat-változatról a szavazás szükségtelen. Amennyiben a határozati javaslatban több olyan javaslat-változat szerepel, melyek közül bármelyiknek a szükséges szavazati aránnyal való elfogadása a másik javaslat-változat egyidejű elfogadását logikailag kizárja, ebben az esetben a többi javaslat-változatról való szavazás szükségtelen.
57. § (1) A módosító és kiegészítő indítványokról történő szavazás során az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a szavazásra feltett módosító, illetve kiegészítő indítványt befogadja-e. Először az előterjesztéshez benyújtott módosító és kiegészítő indítványokról kell szavazni, ezt követően kerül sor az eredeti határozati javaslat(ok)ról történő szavazás(ok)ra. Az eredeti határozati javaslat helyett benyújtott, és az előterjesztő által befogadott határozati javaslat esetén az eredeti határozati javaslatról nem kell szavazni. Ha a határozati vagy rendeletalkotási javaslat ugyanazon részéhez több módosító és kiegészítő indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító és kiegészítő indítványok benyújtásának sorrendjében, egymással összefüggő módosító és kiegészítő javaslatok esetén logikai sorrendben kell szavazni. Több pontból álló határozati javaslat esetén az előterjesztő jogosult meghatározni, hogy a pontokról milyen sorrendben, külön-külön vagy együttesen történjék a szavazás. A minősített többséget igénylő döntési javaslathoz benyújtott módosító, illetve kiegészítő indítvány elfogadásához minden esetben minősített többség szükséges; az egyszerű többséget igénylő döntési javaslathoz benyújtott módosító, illetve kiegészítő indítvány elfogadásához minősített többség szükséges, ha a módosítás, illetve a kiegészítés az 54. §-ban meghatározott tárgykört érint.
(2) Szavazásra csak az az indítvány bocsátható - ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is -, amelyet a képviselők előzetesen írásban (elektronikus úton) megkaptak, vagy az ülés vezetője a vita lezárása előtt ismertetett. A vita lezárása után benyújtott javaslatokat - ide nem értve a 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben benyújtott javaslatokat - nem lehet szavazásra bocsátani.
(3) Több azonos szövegű módosító indítványt csak egy esetben kell szavazásra bocsátani.
58. § A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülés elnöke ismerteti a szavazás eredményét és a döntést.
59. § A Képviselő-testület ugyanazon testületi ülésen azonos kérdésben csak jelentős új körülmény felmerülése esetén dönthet ismételten. Ezen döntés meghozatalához minősített többség szükséges.
60. § A Képviselő-testület által alkotott önkormányzati rendeletek jelölése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének ..../........ (a rendelet sorszáma/évszám), valamint a kihirdetés dátuma (hónap, nap) önkormányzati rendelete ...... (a tárgy megjelölése).
61. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni.
62. § (1) A határozat jelölése: .../... a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja (hónap, nap) Kt. határozat.
(2) A képviselő-testületi határozatokat másolatban az Ügyfélszolgálati Csoportban is el kell helyezni. Erről a jegyző gondoskodik.
(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozatokat az Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.
63. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és szerkesztett írásos jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a jogszabályban előírt elemeket, valamint
b) bármely képviselő kérésére saját vagy más személy hozzászólásának szó szerinti szövegét,
c) a jegyző esetleges jogi, formai észrevételeit,
d) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,
e) a napirend előtti polgármesteri és közbiztonsági tájékoztatót és napirend utáni hozzászólásokat,
f) az ülés idejét,
g) a határozatképtelenség miatt az ülés félbeszakadásának időpontját és az akkor jelen lévő képviselők névsorát.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az egyes napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztéseket, az írásban benyújtott képviselői indítványokat. Ha a szavazás név szerint vagy titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okmányok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
(4) A jegyzőkönyv - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - nyilvános, választópolgárok számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportján. A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi Csoportján kell elhelyezni és megőrizni. Az ülésről készült hangfelvételt elektronikus formában a Polgármesteri Hivatal számítógépes hálózatán kell archiválni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján - az aláírását követően - meg kell jelentetni.
(5) Az Önkormányzat honlapján a döntéshozatalt követő 8 napon belül meg kell jelentetni az új szabályozási körben alkotott, illetve a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket, valamint a Képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozatokat.
(6) A képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel a jegyző vagy megbízottja jelenlétében hallgatható meg. A nyilvános ülés hangfelvételéről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, és arról - arányos díj ellenében - másolatot kérhetnek. A zárt ülés hangfelvételét csak a zárt ülésen jelen lenni jogosultak hallgathatják meg, illetve kérhetnek róla másolatot.
64. § A képviselők jogai különösen:
a) alpolgármesternek, bizottság tisztségviselőjének, tagjának, tanácsnoknak választható,
b) egyénileg vagy képviselőtársaival közösen képviselői fórumot szervezhet,
c) tájékoztatni kell az egyéni választókerületben megválasztott települési képviselőt minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti.
65. § A képviselők kötelessége különösen:
a) a Képviselő-testület - illetve a bizottsági tag képviselő - a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni,
b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetve bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni,
c) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani,
d) a képviselői minőségében tudomására jutott állami, önkormányzati vagy magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is - jogszabályban meghatározott ideig - fennáll,
e) a polgármesternek jelezni kell bármilyen jellegű összeférhetetlenségi ok felmerülését,
f) A képviselők vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó különös szabályait a 6. melléklet tartalmazza.
66. § A Képviselő-testület külön rendeletben - jogszabály keretei között - határozza meg a képviselők tiszteletdíjának mértékét, a kiesett jövedelem megtérítésének módját, valamint természetbeni juttatásainak körét, mértékét és szabályait.
67. § (1) A képviselők - képviselői tevékenységük összehangolására - képviselőcsoportokat, (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 2 képviselő alakíthat.
(2) A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.
(3) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport vezetőjének, a csoportba be- vagy kilépés tényét a képviselőnek 3 napon belül a polgármesternek kell írásban bejelenteni.
(4) A képviselőcsoport megalakulását be kell jelenteni, amely bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a képviselőcsoport nevét,
b) a képviselőcsoport vezetőjének nevét,
c) a képviselőcsoport tagjainak nevét.
(5) A képviselő a képviselőcsoportból bármikor kiléphet. A képviselő kilépését követő 1 hónap elteltével bármely más képviselőcsoporthoz csatlakozhat, vagy legalább egy képviselőtársával új képviselő-csoportot alakíthat.
(6) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport saját maga dönt megszűnéséről.
(7) A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg.
(8) A képviselőcsoportot a Képviselő-testület előtt bármely, a képviselőcsoport által meghatározott tagja képviseli.
(9) A képviselőcsoport jogait a megalakulásról szóló értesítés megküldését követően gyakorolhatja.
68. § (1) A képviselőcsoport saját nevében előterjesztéseket, indítványokat, állásfoglalásokat adhat ki, illetve terjeszthet elő.
(2) A képviselőcsoport jogosult álláspontjának kialakítása érdekében a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában szünetet kérni (frakciószünet).
(3) A Képviselő-testületben mandátumot szerzett önkormányzati képviselők jelölő szervezetei jogosultak az állandó bizottságokba szervezetenként 1 fő szakértőt delegálni, akiknek megbízatása a jelölő szervezet megszűnéséig, a jelölő szervezet általi visszahívásig, illetve lemondásáig tart. A bizottsági meghívót és az előterjesztéseket, dokumentációkat a szakértő elektronikus értesítéssel kapja meg.
69. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságot, illetve meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására a polgármester vagy a megválasztott képviselők egynegyedének javaslatára ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzése után automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság létszámát a Képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.
(3) A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatásköreit e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
70. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi és Költségvetési Bizottság (tagok száma: 12 fő),
b) Rákosmenti Erőforrás Bizottság (tagok száma: 12 fő),
c) Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság (tagok száma: 12 fő),
d) Jogi és Közbiztonsági Bizottság (tagok száma: 12 fő).
(2) A Jogi és Közbiztonsági Bizottság eljár minden, a polgármesterrel, az alpolgármesterrel, az önkormányzati képviselővel és a bizottság nem képviselő tagjával kapcsolatos összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyben, továbbá lefolytatja a vagyonnyilatkozattal és köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétellel kapcsolatos eljárást, melyek különös szabályait a 6. melléklet tartalmazza.
71. § A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező - egymással egyenrangú viszonyban álló, választott képviselő-testületi szervek.
72. § (1) A képviselő egyidejűleg több állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.
(2) A bizottság elnökének és tagjának polgármester, alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője (dolgozója) nem választható meg.
(3) A bizottság elnökét a Képviselő-testület képviselő tagjai közül kell megválasztani. A bizottság elnöke a bizottság képviseletében külön felhatalmazás nélkül eljárhat, kivéve, ha a bizottság másként dönt.
(4) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(5) A nem képviselő bizottsági tag az Mötv. 39. §-ában, továbbá e rendelet 6. mellékletében meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről továbbá kezdeményezi felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.
73. § A bizottság működésének részletes szabályait e rendelet - és más jogszabályok - adta keretek között ügyrendjében állapítja meg.
74. § (1) A bizottsági ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három nappal korábban kézhez kapják. Bizottsági rendes ülést csak a bizottság által kijelölt ülésnapra lehet kitűzni.
(2) A bizottsági ülés időpontjáról, tervezett napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestereket, valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell.
(3) A bizottság ülését haladéktalanul össze kell hívni, ha a bizottság összehívását a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egynegyede indítványozza.
(4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön, önállóan hozzák meg.
(5) A polgármester a jegyző útján a bizottság munkájához szakmai segítséget nyújt.
75. § (1) A bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van.
(2) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben naptári félévenként a bizottsági ülések legalább felén nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságból visszahívhatja.
(3) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról - az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig - a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.
(4) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű többséggel dönt. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéséhez minősített többség szükséges.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni, amelyről az elnök esetében a polgármester, a bizottság tagja esetében a bizottság dönt. A bizottsági ülés levezető elnöke figyelmezteti azt a bizottsági tagot, aki az Mötv. 49. §-ban meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
76. § (1) Két vagy több bizottság között keletkezett hatásköri összeütközés esetén a hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt. A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke.
(2) A bizottság ülését az elnök vezeti.
(3) Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte vagy összeférhetetlenség esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti.
(4) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottságok működéséhez szükséges technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a polgármester útján a jegyző gondoskodik.
(5) A bizottság elé az előterjesztéseket írásban kell benyújtani.
77. § (1) Az ülésről készült jegyzőkönyv a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, valamint a bizottság tagjának kérésére hozzászólásának lényegét vagy annak szó szerinti szövegét tartalmazza.
(2) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt kérésre a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, továbbá a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(3) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma /évszám, hónap, nap, a bizottság betűjele/.
(4) A bizottság jegyzőkönyvének kezelése, kiadása, kiküldése és megőrzése megegyezik a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokkal.
78. § A bizottságok elnökei tevékenységének segítésére a Képviselő-testület bizottságonként legfeljebb két-két alelnököt választhat.
79. § A bizottságok döntéseinek előkészítésére az adott bizottság kezdeményezésére a Képviselő-testület bizottságonként legfeljebb három albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. Az albizottság átruházott hatásköröket nem gyakorolhat.
80. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő.
(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 3. melléklet sorolja fel.
(3) A polgármester fővárosi képviselői feladatainak ellátása során
a) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Fővárosi Közgyűlés munkájáról;
b) előzetesen tájékoztatja a Képviselő-testületet a stratégiai jelentőségű fővárosi közgyűlési előterjesztésekről;
c) kikérheti a Képviselő-testület állásfoglalását a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben.
81. § (1) A Képviselő-testület - az Mötv. vonatkozó rendelkezései szerint - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb két alpolgármestert választ, közülük legalább az egyiket a Képviselő-testület tagjai közül választja meg.
(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatukat.
(3) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, valamint a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.
(4) A polgármester polgármesteri utasítás formájában rendelkezik általános helyettese kijelöléséről.
82. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy tanácsnokot választ.
(2) A tanácsnok által felügyelt feladatokat a 9. melléklet sorolja fel.
(3) A tanácsnok - feladatai ellátásáról - szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
83. § (1) A polgármester a Polgármesteri Hivatal vezetésére - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő - jegyzőt nevez ki.
(2) A polgármester a jegyző javaslatára - az Mötv. rendelkezései szerint - a jegyző helyettesítésére, munkájának segítésére egy aljegyzőt nevez ki.
(3) A jegyző jogállását, alapvető feladatait, döntési jogosítványait az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg. A jegyző feladata különösen:
a) A képviselő-testületi ülésen tapasztalt jogszabálysértés esetén jelzéssel él a Képviselő-testület irányába, és javaslatot tesz a tapasztalt jogellenesség megszüntetésére. Ennek keretében különösen:
aa) napirendi pont tárgyalásának elhalasztását javasolhatja,
ab) valamely szerv, hatóság megkeresését kezdeményezheti,
ac) ülés elnapolására tehet javaslatot.
b) Rendszeresen tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak a hatáskörüket érintő jogszabályokról.
c) Biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok megismertetését az érintettekkel.
d) Tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról.
e) A Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet.
f) Gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről,
g) átruházott hatáskörben az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján - figyelemmel a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. § (5) bekezdésére - gyakorolja a Képviselő-testület nevében a belső ellenőrzési vezető által készített éves ellenőrzési terv módosításához szükséges egyetértési jogot.
(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetében - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a Jegyzői Iroda vezetője gondoskodik.
84. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal.
(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét külön rendelet szabályozza.
(3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát átruházott hatáskörben a polgármester hagyja jóvá.
85. § A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal - képviselő-testületi ülés keretében - közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a kerületben érdekelt szervezetek képviselői (a továbbiakban: Felszólaló) közérdekű kérdést tehetnek fel és javaslatot fogalmazhatnak meg.
86. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább a közmeghallgatást megelőző 20 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, egyidejűleg tájékoztatást kell nyújtani a közmeghallgatáson való kérdésfeltevés és javaslattétel módjairól.
(2) A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülés megtartására vonatkozó szabályok az irányadók, a 86. § - 90. §-okban foglalt eltérésekkel.
87. § A levezető elnök elsősorban a 33. §-ban biztosított jogkörei gyakorlásával köteles a közmeghallgatást oly módon vezetni, hogy a Felszólalók széles körben véleménynyilvánítási lehetőséghez jussanak, azonban az egyes hozzászólások ne vezessenek más Felszólalók hozzászólási lehetőségeinek csorbulásához, illetve a közmeghallgatás indokolatlan elhúzódásához.
88. § (1) A közmeghallgatáson a Felszólalók előzetesen írásban és a közmeghallgatás helyszínén írásban és szóban közérdekű kérdést tehetnek fel a Képviselő-testület tagjaihoz.
(2) A közmeghallgatásra előzetesen írásban (személyesen, levélben, elektronikus úton) kérdést feltenni, javaslatot megfogalmazni a közmeghallgatást megelőző második napon 16.00 óráig lehetséges.
(3) Az előzetesen, írásban leadott kérdésekre nem kell a közmeghallgatáson szóban válaszolni, amennyiben az azt benyújtó Felszólaló a közmeghallgatáson nem jelent meg.
(4) Egy Felszólaló számára legfeljebb 3 általa benyújtott kérdés, javaslat kerül (szóban) megválaszolásra a közmeghallgatás helyszínén, a további kérdésekre, javaslatokra a Felszólaló a választ írásban kapja meg, kivéve, ha az elnök több kérdés, javaslat helyszíni megválaszolását engedélyezi.
(5) A Felszólalót kérdése(i), javaslata(i) ismertetésére, azok kiegészítésére 5 perces hozzászólás illeti meg. További hozzászólásra lehetőséget kizárólag a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével lehet biztosítani.
(6) Az írásbeli kérdéseket az elnök, vagy az általa kijelölt személy olvassa fel.
(7) Azonos témájú kérdésekre lehetőleg összevontan kell válaszolni.
(8) A kérdésekre a levezető elnök, vagy az általa kijelölt személy ad választ. A válaszadó személyen túl a levezető elnök - személyes érintettség vagy megszólítottság okán - bárkinek szót adhat, amennyiben ez a feltett kérdés tisztázását mozdítja elő.
(9) Ha a közérdekű kérdés, javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a kérdést, javaslatot a polgármester megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül tájékoztatja.
89. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha a közmeghallgatáson tagjainak több mint fele jelen van.
(2) Ha a közmeghallgatás határozatképtelenség miatt nem nyitható meg, vagy az ülést határozatképtelenség miatt be kell rekeszteni, a közmeghallgatás kerületi fórummá alakul át.
(3) A kerületi fórumról emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét is. A kerületi fórumon elhangzottakról a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(4) A kerületi fórum lefolytatására egyebekben a közmeghallgatás szabályai irányadóak.
90. § (1) Határozatképtelenség esetén a levezető elnök megkísérli a határozatképesség visszaállítását. Amennyiben 30 percen belül nem jár sikerrel, a közmeghallgatást berekeszti, és azt 15 napon belül ismételten összehívja.
(2) A megismételt közmeghallgatásra újabb kérdés vagy javaslat írásban már nem nyújtható be, illetve ezeket a helyszínen sem lehet már szóban vagy írásban feltenni.
(3) Ha az ülés tartama alatt a levezető elnök a Képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, a továbbiakban az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, azzal, hogy a folytatólagos közmeghallgatást a fennmaradó napirendi pontok megtárgyalására hívja össze.
(4) Az előre, írásban leadott kérdésekre nem kell a megismételt közmeghallgatáson szóban válaszolni, amennyiben a kérdést feltevő a megismételt közmeghallgatáson nem jelent meg.
(5) Egyebekben a megismételt közmeghallgatásra a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
91. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás szabályait önálló rendeletben határozza meg.
92. § (1) A Képviselő-testület, a polgármester, a települési képviselő a lakosság szélesebb körét érintő kérdésekben lakossági fórumot tarthat.
(2) A települési képviselő a lakossági fórum helyéről és idejéről 15 nappal a kitűzött időpont előtt tájékoztatja a polgármestert.
(3) A lakossági fórum helyét és időpontját legalább 12 nappal korábban közzé kell tenni.
93. § (1) A Képviselő-testület törvényben meghatározott módon, évente meghatározza költségvetését.
(2) A költségvetést az államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami költségvetésről szóló éves költségvetési törvény, a forrásmegosztásról szóló törvény alapján megalkotott fővárosi költségvetési koncepció és forrásmegosztási rendelet, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján kell összeállítani.
(3) A költségvetési rendelettervezet előkészítésére, megtárgyalására és elfogadására az önkormányzati rendeletekre vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: - Amennyiben az előterjesztésben szereplő, a benyújtott módosító indítvánnyal érintett előirányzat vagy összeg a módosító indítvány benyújtását követően akár a napirendi pont megnyitása előtt, akár a vita folyamán módosul, a módosító indítvány benyújtója jogosult a már benyújtott módosító indítványát e körülményre figyelemmel módosítani.
(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal és vagyoni értékű jogokkal, továbbá az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
94. § Az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján kötelezően létrehozott Pénzügyi és Költségvetési Bizottság ellenőrző tevékenysége kiterjed az Önkormányzat és intézményei és gazdasági társaságai teljes gazdálkodására.
95. § *
96. § Ez a rendelet 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
Budapest, 2022. június 23.
| Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. | Horváth Tamás s.k. | |
| jegyző | polgármester |
A rendelet kihirdetve: 2022. június 23.
Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k.
jegyző
