Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2006. (VIII. 14.) rendelete

a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) E rendelet célja egyrészt, hogy a helyi jelentőségű természeti területek őrizzék meg a megmaradt élővilágnak továbbra is potenciális élőhelyeit, tudományos, kulturális közérdekből biztosítsa a rekreációt, lehetőséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére, másrészt a helyi jelentőségű természeti értékű fák, fasorok megőrzése, mivel kiemelkedő értékes fajok.

(2) E rendelet hatálya kiterjed Debrecen Megyei Jogú Város (a továbbiakban: város) közigazgatási területén lévő valamennyi természeti területre és értékre, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) helyi jelentőségű természeti értékként védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi természeti védelem).

A természeti érték védetté nyilvánítása, a védettség feloldása és a védett érték fenntartása

2. § (1) A természeti területek és természeti emlékek kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.

(2) A helyi természeti védelem tárgya lehet:

a) Természetvédelmi terület: a környék jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme.

b) Természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület.

(3) A Közgyűlés az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesítése érdekében védetté nyilvánítja az e rendelet 1. számú mellékletében (természetvédelmi területek) és az e rendelet 2. számú mellékletben (természeti emlékek) felsorolt természeti értékeket.

(4) A Közgyűlés a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendeletben védetté nyilvánított és az e rendelet 3. számú mellékletben felsorolt természetvédelmi területek természeti védettségét feloldja.

(5) A védett természeti értékek fenntartásával kapcsolatos kezelési terveket a helyi jelentőségű védett természeti területek tekintetében az e rendelet 4. számú melléklete, a helyi jelentőségű védett fák tekintetében az e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Záró rendelkezések

3. § E rendelet 2006. augusztus 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról szóló 17/1992. (IV. 6.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 26/1993. (V. 28.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 42/1995. (IX. 25.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról szóló 45/1992. (X. 5.) Kr. sz. rendelet és az e rendeletet módosító 41/2004. (XII. 14.) Kr. rendelet hatályát veszti.

Hajdúné dr. Csabai Éva s. k.,

jegyző

Kósa Lajos s. k.,

polgármester

1. melléklet a 24/2006. (VIII. 14.) önkormányzati rendelethez

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

I. Belterület

1.) Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola parkja

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., a 13320/1970. sz. ügyirata szerint

Elhelyezkedés: Debrecen-Pallag

Helyrajzi szám: 66066

Terület: 6,8 ha

Védettség indoka: az iskola parkja értékes fás szárú növényállományának hosszú távú fenntartása és fejlesztése a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.

2.) Néhai Széles Vencel erdész arborétuma

Védetté nyilvánító jogszabály száma:2/1986. (VI.25.) Tr. sz. rendelet HB Megyei Tanács VB.MÉM Oszt., 17034-8/1986. sz. ügyirata szerint

Elhelyezkedés: A Vámospércsi út és a Portörő utca sarkán

Helyrajzi szám: 1087/1

Terület: 729 m2 kivett (udvar)

Védettség indoka: az arborétum értékes fás szárú növényállományának hosszú távú fenntartása és fejlesztése a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, az arborétum területi épségének fenntartása.

3.) Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 17/1992. (IV.06.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Hollós utca 17.

Helyrajzi szám: 22007

Terület: 22007 m2

Védettség indoka: a botanikus kert jelentős helyi értéket képvisel, kiemelkedően értékes fás és lágyszárú növényállományának hosszú távú fenntartásához és fejlesztéséhez hozzájárul a terület védett státusza.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány megóvása, fejlesztése, a kert területi épségének fenntartása.

4.) Debreceni Egyetem Botanikus Kertje

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII.16.) VB határozat a 13011-2/1976. ügyiratszámon

Helyrajzi szám: 22246/1

Terület: 15,6400 ha

A terület a Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) kiemelt jelentőségű különleges természetvédelmi terület (Natura 2000 terület) által is védett.

Védettség indoka: a botanikus kert jelentős helyi értéket képvisel, kiemelkedően értékes fás és lágyszárú növényállományának, valamint értékes faunájának hosszú távú fenntartásához és fejlesztéséhez hozzájárul a terület védett státusza.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint a kertre jellemző gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a kert területi épségének fenntartása.

5.) Honvédtemető

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 2/1986. (VI.25.) VB határozat a 17034-16/1986. ügyiratszámon

Helyrajzi szám: 19929

Terület: 1,9256 ha

Védettség indoka: a temető jelentős helyi értéket képvisel, fontos történelmi emlékhely, tájképi szempontból is kiemelkedő, számos idős fa található itt.

Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, a temető történeti értékeinek ápolása, területi épségének fenntartása.

6.) Kálvin téri Emlékkert

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII.16.) VB határozat a 13011/1976. ügyiratszámon

Helyrajzi szám: 8325

Terület: 0,5 ha

Védettség indoka: a kert jelentős helyi értéket képvisel, fontos történeti, kultúrtörténeti emlékhely, tájképi szempontból is kiemelkedő, számos idős fa található itt.

Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, a kert kultúrtörténeti értékeinek ápolása, területi épségének fenntartása.

7.) A debreceni Nagyerdő (városi) belterülete

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI.25.) Kr. számú rendelet

Terület: 50,6425 ha

A terület keleti része (a stadion melletti öreg tölgyesek) a Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) kiemelt jelentőségű különleges természetvédelmi terület (Natura 2000 terület) által is védett.

Védettség indoka: a Nagyerdő parkerdő része jelentős helyi értéket képvisel, mint a város legnagyobb egységes parkja tájképi és rekreációs szempontból is kiemelkedő, számos idős fa található itt. Zoológiai szempontból fontos denevér, madár, ízeltlábú, és kétéltű élőhely.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint a parkra jellemző tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.

A B
1. Helyrajzi számok: Művelési ág:
2. 22324 erdő és gazdasági épület
3. 22331 közpark (Natura 2000)
4. 22335 Vízmű (Natura 2000)
5. 22345 erdő
6. 22347 Sporttelep
7. 22348 Állatkert
8. 22349/1 Vidámpark
9. 22350 erdő
10. 22355 táborhely
11. 22356 erdő

II. Külterület

1. Halápi rét

Védetté nyilvánító döntés száma: 19/1981. (I.06.) VB határozat Debrecen Megyei Városi Tanács VB.

Elhelyezkedés: a 48. sz. főút É-i oldalán, a 17-es km után

Helyrajzi szám: 01644/c, 01644/d

Terület: 0,7 ha (A fenti hrsz-ek tényleges területe nagyobb.)

Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel a vizes területekre, a tájra jellemző nyirvízlaposokra -, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának, értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, a rét területi épségének fenntartása.

2. Debrecen-Józsa Tócóvölgyi Természetvédelmi terület

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1992. (X.05.) Kr. sz. rendelet

Terület: 128,3773 ha

A terület a Tócó-völgy (HUHN20122) különleges természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület) által is védett.

Védettség indoka: a tájhatáron (Hajdúság és Nyírség) fekvő természetes vízfolyás és az azt kísérő rétek és erdők máig fennmaradt tájképi és természeti értékeinek, és az ott élő növény és állatvilág megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának és természetes viszonyainak (vízhez kötődő és egyéb társulások, a patak természetes nyomvonala, stb.), értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, a patak és a környező gyep és erdőterületek területi épségének fenntartása.

A B
1. Helyrajzi számok: Művelési ág:
2. 27091/5 Gyep Natura 2000
3. 27101/2 (gyep) legelő Natura 2000
4. 27101/5 (gyep) legelő Natura 2000
5. 27962 Tócó csatorna Natura 2000
6. 27907/2 (gyep) legelő Natura 2000
7. 27985 Tócó csatorna Natura 2000
8. 27986/4 beépítetlen Natura 2000
9. 27986/14 közterület
10. 27986/17 (p alr.) (gyep) legelő
11. 27986/17 (b alr.) (gyep) legelő
12. 27986/17 (d alr.) mocsár Natura 2000
13. 27986/19 Tócó csatorna Natura 2000
14. 27986/23 Műemlék
15. 27986/18,26,58 gyep
16. 27091/5 (gyep) legelő
17. 27102/73 erdő
18. 27100 Tócó csatorna
19. 0132/37-45-ig (gyep) legelő Natura 2000 (0132/27-43)
20. 0134 Tócó csatorna Natura 2000
21. 0135/32-46-ig gyep (rét) Natura 2000 (0135/33-46)
22. 0135/53-54 gyep (rét)
23. 0135/61 gyep (rét)
24. 0147/1 (gyep) legelő Natura 2000
25. 0150/1 (gyep) legelő Natura 2000
26. 0150/2 (gyep) legelő Natura 2000
27. 0151 (gyep) legelő Natura 2000
28. 0152/1-20 gyep (legelő) Natura 2000 (0152/3,4,15-17)
29. 0153/2-20-ig b gyep (rét) Natura 2000 (0153/2-5)
30. 0154/1-14-ig (gyep) legelő
31. 0155 Tócó csatorna Natura 2000
32. 0156/1 gyep (rét)
33. 0171/3 (gyep) legelő
34. 0172/1-2-ig (gyep) legelő
35. 0173/1 árok
36. 0173/2 árok
37. 0174/2 kivett
38. 0174/3-9-ig gyep (legelő)
39. 0175/1 Tócó csatorna
40. 0176/11-13 gyep (legelő)
41. 0177 árok
42. 0178/1 gyep (legelő)

3. Nagycserei Hármashegyi akácos

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 22/1981 (I.06.) VB. határozat

Helyrajzi számok: 01844/2, 01846, 01854/12, 01856, 01858, 01859/1

Terület: 42,8 ha (A terület tényleges nagysága a rendeletben jelzettnél nagyobb. A teljes kiterjedés 95,1447 ha. Ezen belül a ténylegesen védendő területeket az erdőterv alapján lehet beazonosítani, elsősorban a 109 F, K, N és O, illetve a 112 A, B, G, J, K, M, N, O és P jelű erdőrészletek)

A terület a Hármashegyi-tölgyesek (HUHN20023) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület) által is védett.

Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel az őshonos, természetközeli, vagy védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, az erdő területi épségének fenntartása.

4. Monostori- és Szentgyörgyi-erdő

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX.12.) Kr. sz. rendelet

Helyrajzi számok: 085/1, 087, 089, 0116/1, 3, 5, 6

Terület: 591,3141 ha

A terület a Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) kiemelt jelentőségű különleges természetvédelmi terület (Natura 2000 terület) által is védett.

Védettség indoka: a Dél-Nyírség máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, különös tekintettel az idős tölgyes állományok fenntartására.

5. Nagycserei ligeterdő maradványok (I-II)

Védetté nyilvánító döntés száma: 115158/39 OTT, illetve Debrecen Megyei Városi Tanács VB. 20/1981. (I.06.) VB határozat

Helyrajzi szám: 01536

Terület: 4,32 ha (Ténylegesen a hrsz mérete nagyobb.)

Védettség indoka: az Erdőspuszta máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása.

6. Nagycserei tölgyerdők

Védetté nyilvánító döntés száma: 13/1981 (I.06.) VB. határozat

Elhelyezkedés: A hármashegyi pihenőközponttól Északra találjuk őket két részletben (5,9, illetve 2 hektár)

Helyrajzi számok: 01832/1-2, 01843/2-6

Terület összesen: 7,9 ha (A terület tényleges nagysága a rendeletben jelzettnél nagyobb. A teljes kiterjedés 37,6669 ha. Ezen belül a ténylegesen védendő területeket az erdőterv alapján lehet beazonosítani, elsősorban a 125 K, L, N, illetve a 126 D, B jelű erdőrészletek.)

Védettség indoka: az Erdőspuszta máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése.

7. Nyírségi ősláp („Szikigyakor”)

Védetté nyilvánító döntés száma: 10/1981 (I.06.) VB. határozat

Elhelyezkedés: A 471-es út mellett

Helyrajzi számok: 02410/10, 11, 13

Terület: 3,3 ha (A tényleges területe nagyobb: 8,3 ha)

Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel a vizes területekre, a tájra jellemző nyirvízlaposokra -, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának, értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, az „ősláp” területi épségének fenntartása.

8. Bánki fehér nyáras

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX.25.) Kr. számú rendelet

Helyrajzi számok: 0844/1-2.

Terület: 18,6 ha

Védettség indoka: az Erdőspuszta máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése.

9. Kamarás halom

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX.25.) Kr. számú rendelet

Helyrajzi szám: 0417/26

Terület: 1,5 ha

Védettség indoka: a halom jelentős helyi értéket képvisel, fontos történelmi emlékhely, tájképi szempontból is kiemelkedő, értékes löszpusztai növényzetnek ad otthont.

Természetvédelmi célja: az értékes növényzet megóvása, a halom történeti értékeinek ápolása, területi épségének fenntartása.

10. Debreceni Erdőspuszták

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX.12.) Kr. sz. rendelet

Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek - vizes területek, a tájra jellemző nyirvízlaposok, nedves és száraz gyepek, természetközeli erdőtársulások-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója, a tájba nem illő beépítés és területhasználat megakadályozása a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának, eredeti társulási viszonyainak, értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, az egyes területegységek területi integritásának megóvása, a tájba nem illő területhasználat és beépítés megakadályozása.

Részegységek:

a) Bánk - Fancsika, Pihenőerdő Központ

b) Ördögárok

c) Hármashegyi Pihenőközpont (Egy része a Hármashegyi-tölgyesek (HUHN20023) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület) által is védett.)

d) Nagycsere Erdészeti Pihenőközpont

e) Panoráma út melletti terület

f) Vekeri Pihenőközpont

g) Mézeshegy

10/a. Bánk - Fancsika, Pihenőerdő Központ

A B
1. Helyrajzi számok: Művelési ág:
2. 01018/5 erdő
3. 01018/7 erdő
4. 01018/8, 10, 11 gyep (rét)
5. 01019/1 víztározó (Fancsika III.), gyep (rét)
6. 01031 kivett, csatorna
7. 01032 a erdő
8. 01033 erdő
9. 01038 árok
10. 01039 erdő
11. 01040 erdő és gazd. épület
12. 1041 a erdő, b erdő (arborétum), c víztározó, d sh.út
f erdő, g víztározó, h erdő, k erdő, gazd.ép.
13. 01042/2-7 erdő, kivett út, gyep (rét)
14. 01057 a gyep (rét), b erdő, c út
15. 01058 kivett út (Panoráma út)
16. 01120/1 gyep
17. 01162/13 gyep
18. 01162/16 gyep
19. 01170/1 erdő
20. 01170/2 gyep (rét)
21. 01170/3 erdő
22. 01172 mocsár (csatorna)
23. 01173/1 a erdő, b vá.
24. 01174 a gyep (rét), b erdő
25. 01176 erdő
26. 01179 a erdő, b vá.
27. 01180/1 erdő
28. 01181/2 gyep, erdő
29. 01182/1 a erdő, b gyep (rét), c víztározó (Fancsika I.), d erdő, f erdő
30. 01183/1 a erdő, b út, c erdő, d erdő, f erdő, g erdő, h tó, j gyep (rét)
31. 01188/4 a L, b erdő
32. 01188/5 a L, b erdő
33. 01188/8 gyep (rét)
34. 01188/12 erdő és gyep (rét)
35. 01188/13 gyep (rét)
36. 01188/14 kivett út
37. 01188/15-16 erdő
38. 01199 erdő
39. 01201 erdő
40. 01203 erdő
41. 01205/5 erdő
42. 01205/6 gyep (rét)
43. 01205/7 gyep (rét)
44. 01218 a erdő, b vá.
45. 01220/1 a mocsár (vá.), b, c erdő
46. 01237 saját haszn.út
47. 01240/7, 9, 11, 12, 13, 14
48. 01240/10 a erdő, b vá.
49. 01242/1 a erdő, b vá.
50. 01251/4 a erdő, b út, c erdő, d erdő
51. 01254 a víztározó (Fancsika II.), b gyep (rét)
52. 01256/2 erdő
53. 01256/3-6 gyep (rét)
54. 01258/1-3 erdő
55. 02012/3 gyep (rét)
56. 02012/6 gyep (rét)
57. 02012/7 gyep (rét)
58. 02059 erdő
59. 02060 kivett, út (Panoráma út)

10/b. Ördögárok

A B
1. Helyrajzi számok: Művelési ág:
2. 02061/2 gyep (rét)
3. 02061/3 gyep (rét)
4. 02061/5 erdő
5. 02061/8 erdő
6. 02061/10 a erdő, b gyep (rét)

10/c. Hármashegyi Pihenőközpont (NATURA 2000 terület)

A B
1. Helyrajzi számok: Művelési ág:
2. 1799 erdő Natura 2000
3. 01801 erdő Natura 2000
4. 01802 erdő Natura 2000
5. 01803 gyep (rét)
6. 01804 erdő
7. 01809/4 erdő
8. 01809/6 gyep (rét)
9. 01809/7 gyep (rét)
10. 01809/8 erdő

10/d. Nagycsere Erdészeti Pihenőközpont

A B
1. Helyrajzi számok: Művelési ág:
2. 02008/8 erdő
3. 02008/11 gyep (rét)
4. 02008/12 erdő
5. 02010 erdő
6. 02012/5 erdő
7. 02014/10 gyep, erdő, kivett
8. 02031/1 erdő és út
9. 02100 erdő
10. 02104 kivett, út (Panoráma út)
11. 02105 erdő
12. 02106 a erdő, b út, c gyep (rét), d gyep (rét)
13. 02107/1-9 Erdészeti Központ épületei
14. 02108 a, c, d erdő, b gyep (rét), mocsár, f, g, h
15. 02110 erdő
16. 02112/1 a erdő, b, d gyep (rét), c árok
17. 02114/1 a erdő, b kivett út, c erdő
18. 02120 a gyep (rét), b erdő és út
19. 02277/1 a erdő és út, b mocsár, c gyep (rét), d
20. 02277/2 erdő
21. 02280 erdő
22. 02281/1 erdő
23. 02282 erdő

10/e. Panoráma út melletti terület

A B
1. Helyrajzi számok: Művelési ág:
2. 0625/7 a gyep (rét), b szántó, c mocsár
3. 0625/8 a gyep (rét)
4. 0625/9 kivett, út
5. 0625/10 gyep (rét)
6. 0625/11-18 szántó
7. 0627 árok
8. 0628/11 gyep (rét) (Fancsikai templom MŰEMLÉK)
9. 0631/7 b gyep (rét)
10. 0631/9 c gyep (rét)
11. 0631/10 b gyep (rét)
12. 0631/11 b, d gyep (rét)
13. 0632 Panoráma út, országos közút
14. 0633/6 gyep (rét)
15. 0633/13 erdő
16. 0633/12-14 erdő
17. 0633/16 gyep (rét)
18. 0633/17 erdő
19. 0633/21 gyep (rét)
20. 0633/22 erdő
21. 0633/24 erdő
22. 0633/25 erdő
23. 0669/5 erdő
24. 0669/7 erdő
25. 0732 a erdő és út, c erdő, g, h, j, k erdő és út
26. 0736 erdő
27. 0744/6 tanya
28. 0744/7 erdő és út
29. 0744/9 gyep (legelő)
30. 0744/10 gyep (legelő)
31. 0744/11 gyep (legelő)
32. 0746 erdő
33. 0752/13 gyep (rét)
34. 0752/14 kivett, út
35. 0752/15 gyep (rét)
36. 0752/16 árok
37. 0752/17 gyep (rét)
38. 0752/19 gyep (rét)
39. 0752/20 kivett, út

10/f. Vekeri Pihenőközpont

A B
1. Helyrajzi számok: Művelési ág:
2. 0682/54-56 a erdő, c gyep (rét), f erdő, m gyep (rét)
3. 0682/16 erdő és gyep (rét)
4. 0682/21 gyep (rét)
5. 0682/26-38 gyep (rét)
6. 0682/39 gyep (rét)
7. 0682/48 kivett, csatorna
8. 0682/49 gyep (rét)
9. 0682/51 a erdő, b gyep (rét), c gyep (rét)
10. 0684 a víztározó Vekeri tó, b gyep (rét) c, d erdő
11. 0685 a tó, b gyep (rét), c, d erdő
12. 0686/1 erdő
13. 0786/3-9-ig gyep (rét)
14. 0687 kivett, csatorna 1. sz. Főfolyás
15. 0688 erdő
16. 0725/3 a erdő, b kivett út, c, f
17. 0725/5-7 gyep (rét)
18. 0729 a erdő, b kivett út

10/g. Vekeri Pihenőközpont Mézeshegyi Alközpontja

A B
1. Helyrajzi számok: Művelési ág:
2. 0713 b, k nádas, f gyep (rét), g erdő, j gyep (rét)
3. 0713/9 gyep (rét)
4. 0716/10-27 gyep (rét) és nádas
5. 0717/1-6 erdő
6. 0718/1-2 erdő
7. 07632 Panoráma út
8. 0765/1 a víztározó (Mézeshegyi tó), f gyep (rét), b, c, d, g nádas
9. 0768/1 erdő
10. 0768/3-5 gyep (rét)
11. 0768/6 erdő
12. 0770/4 nádas
13. 0770/7 erdő
14. 0771 víztározó (Csonkás tó)
15. 0772/1-2 erdő
16. 0774 víztározó (Kerek tó)
17. 0775 víztározó (Sás tó)
18. 0776/3 Erdő, gyep, vízállás

2. melléklet a 24/2006. (VIII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

Természeti emlékek

1. Magyar kőris (Fraxinus angustifolia sp. pannonica)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 18/a. sz.

Helyrajzi szám: 21066/2

2. Bartók Béla úti tölgyfasorok (Quercus robur). (2x2 sor: dupla allé)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Osztálya, 21/1981. (I. 6.) VB határozat

Elhelyezkedés: Debrecen, Bartók Béla út

Helyrajzi szám: 20008, kivett

3. Magas kőris (Fraxinus excelsior)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 18/b. sz.

Helyrajzi szám: 21066/3

4. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 19. sz. előtt

Helyrajzi szám: 20529

5. Juharlevelű platán (Platanus hybrida)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Böszörményi út 20. sz.

Helyrajzi szám: 20025

6. Déri téri kocsányos tölgy (Quercus robur)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Déri tér

Helyrajzi szám: 8316

7. Déri téri piramistölgyek (Quercus robur f.fastigiata) (8 fa)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Déri tér

Helyrajzi szám: 8316

8. Nyugati ostorfák (Celtis occidentalis), (2 példány)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Dobozi u. 6. sz.

Helyrajzi szám: 5931/5

9. Egyetem téri kocsányos tölgyek (Quercus robur) (2 példány)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 11/1981. (I. 06.) VB határozat

Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem tér

Helyrajzi számok: 22246/1, 22246/2

10. Tiszafák (Taxus baccata)

Védetté nyilvánító döntés száma: 12/1981. (I. 6.) VB határozat

Elhelyezkedés: Debrecen, a Fűvészkert u. 4-6. szám alatt

Helyrajzi szám: 8322

11. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Hajnal u. 15. sz.

Helyrajzi szám: 6391

12. Kálvin téri ördögcérna, más néven lícium (Lycium barbarum)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Kálvin tér

Helyrajzi szám: 8327

13. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 21/1986. (VI. 25.) Tr. sz. rendelet, HB Megyei Tanács VB.MÉM Oszt., 17034-13/1986. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Nádor utca (volt Végh D. u.) 4. sz. alatt

Helyrajzi szám: 21244, tulajdoni lap sz.: 39686

14. Páfrányfenyő (Gingko biloba)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 14/1981. (I. 6.) VB határozat

Elhelyezkedés: Debrecen, Nagyerdei körút 68. sz.

Helyrajzi szám: 20968

15. Péterfia utca 1-7. alatti tiszafák (Taxus baccata) (5 pld.)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Péterfia u. 1-7. sz.

Helyrajzi szám: 7581

16. Simonyi út 11. sz. alatti páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 11. sz.

Helyrajzi szám: 20879

17. Simonyi út 15. sz. alatti hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 15. sz.

Helyrajzi szám: 20895

18. Simonyi út 29. sz. alatti platánfa (Platanus hybrida)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 29. sz.

Helyrajzi szám: 20904

19. Simonyi út kétoldali hársfasora (Tilia ssp.)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: n.a.

Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út

Helyrajzi szám: 20910

20. Húsos som (Cornus mas)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Széchenyi u. 80. sz.

Helyrajzi szám: 15426

21. Tócóskert téri kocsányos tölgy (Quercus robur)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Tócóskert tér

Helyrajzi szám: 15855/110

22. Tócóskert téri páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Tócóskert tér

Helyrajzi szám: 15855/110

23. Gömbkőris sor (Fraxinus excelsior-ba oltott Fraxinus ornus „Globosa”-k)

Elhelyezkedés: Debrecen, Péterfia u. (Bem tértől a Rákóczi u.- Péterfia u. sarkáig)

Helyrajzi számok: 7594, 20529/1

24. Piramis kocsányos tölgyfa sor (Quercus robur „Fastigiata”)

Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem sugárút-Bethlen utcán kettős fasor

Helyrajzi számok: 21775, 21643, 21144, 20383, 7688

25. Nyugati ostorfa sor (Celtis Occidentalis”)

Elhelyezkedés: Debrecen, Böszörményi út (a fasor a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma északi határának vonalától kezdődik és a Füredi útig tart)

Helyrajzi szám: 21457/100

26. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Elhelyezkedés: Debrecen, Nyár u. 15. sz. előtt

Helyrajzi szám: 20240/1

27. Platán fák (Platanus hybrida)

Elhelyezkedés: Debrecen - Nagymacs, Kastélykert u. 44. sz.

Helyrajzi szám: 67101

28. Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Elhelyezkedés: Debrecen, Kartács u. 84. sz. előtt

Helyrajzi szám: 22117

29. Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Elhelyezkedés: Debrecen, Honvédtemető u. 10. sz. alatt

Helyrajzi szám: 19983

30. Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Elhelyezkedés: Füredi út 54-56. szám alatti tömbbelsőben

Helyrajzi szám: 20188

31. 10 db egyedből álló piramis tölgy fasor (Quercus robur ’Fastigiata’)

Elhelyezkedés: Tócóskert tér 1-2. szám alatti ingatlanok előtt

Helyrajzi szám: 15855/167

32. Piramis tölgy (Quercus robur ’Fastigiata)

Elhelyezkedés: Csemete és Honvéd utcák kereszteződésénél

Helyrajzi szám: 7814

33. Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Elhelyezkedés: Egyetem sugárút - Ibolya utca - Libakert utca által határolt tömbbelsőben

Helyrajzi szám: 20365

34. Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Elhelyezkedés: Bem tér 23. szám alatti ingatlan előtt

Helyrajzi szám: 20529/1

35. Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Elhelyezkedés: Bem tér 29. szám alatti ingatlan előtt

Helyrajzi szám: 20529/1

36. Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Elhelyezkedés: Bem tér 30. szám alatti ingatlan előtt

Helyrajzi szám: 20529/1

37. 2 db csüngő japánakác (Styphnolobium japonicum ’Pendulum’)

Elhelyezkedés: Kossuth utca 10., a Csokonai Színház előtt

Helyrajzi szám: 8499

2.a. melléklet a 24/2006. (VIII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

3. melléklet a 24/2006. (VIII. 14.) önkormányzati rendelethez

a 24/2006. (VIII. 14.) Ö.r. 2. § (4) bekezdéséhez

Debrecen, Erdőspuszta helyi jelentőségű természetvédelmi területből kivont területek listája

Bánk-Fancsika, Pihenőerdő Központ

70751 erdő

71036 erdő

71037/2 kivett, tanya

71037/8 a erdő, b gyep (rét), c mocsár, d víztározó

71037/9 rét

71042/5 erdő, kivett út, gyep (rét)

71042/6 erdő, kivett út, gyep (rét)

71042/7 erdő, kivett út, gyep (rét)

71042/8 erdő, kivett út, gyep (rét)

71042/9 (előzetes hrsz) erdő, kivett út, gyep (rét)

71042/11 (előzetes hrsz) erdő, kivett út, gyep (rét)

71053 erdő

71054 erdő

71056 kivett, árok

71060 a. erdő, b. kivett árok, c. erdő

71061 kivett, közút

71064 erdő

71065/1 erdő

71065/2 erdő

71066/2 gyep

71066/4 erdő

71066/5 kivett, saját használatú út

71066/6 erdő

71066/7 kivett, saját használatú út

71066/8 gyep (rét)

71066/9 gyep (rét)

71067/2 kivett, tanya

71067/3 erdő

71067/4 gyep

71067/5 kivett, saját használatú út

71068/4 gyep (rét)

71068/5 erdő

71068/6 kivett, saját használatú út

71070 erdő

71071 kivett, saját használatú út

Vekeri Pihenőközpont

71034/1 a erdő, b árok, c gyep (rét), d mocsár, g erdő

71034/2 gyep (rét)

71034/3 erdő

4. melléklet a 24/2006. (VIII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

1. Debrecen Megyei Jogú Város Helyi Jelentőségű Védett Természeti Területeinek Természetvédelmi Kezelési Terve

1.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területek természetes és természetközeli erdeinek fenntartása, állapotának helyreállítása, felújítása, az erdők szukcessziós, regenerációs folyamatainak fenntartása és elősegítése, természetes élőviláguk megőrzése, helyreállítása.

b) A tájidegen és nem őshonos fafajú erdők természetközelivé alakítása, a monokultúrák felszámolása.

c) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek és élőviláguk sokféleségének megőrzése.

d) A területek vízháztartásának javítása.

e) A gyepek megőrzése, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése.

f) A jellegzetes mozaikos erdőspusztai tájkép megőrzése.

g) A védett természeti értékek állományainak megőrzése, növelése.

1.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A nem őshonos és tájidegen fafajú erdők, monokultúrák fokozatos fafajcserés átalakítása a területre jellemző természetes erdőtársulások irányába.

b) A természetes, vagy természetközeli állapotú erdőállományok véghasználatának kitolása a biológiailag lehetséges legvégső korig.

c) Az éger és fűz ligetek, tölgy-kőris-szil ligeterdők és homoki és gyöngyvirágos tölgyesek gazdasági hasznosításának alárendelése a természetvédelmi céloknak.

d) Invazív növényfajok állományának visszaszorítása.

e) A lápok, vizes területek vízviszonyainak rekonstruálása, mesterséges kiszárításuk megakadályozása.

f) Az értékes lágyszárú növényzettel rendelkező láprétek, lápi területek elcserjésedésének megállítása.

g) A degradált gyepek helyreállítása.

h) A gyepek átalakításának megakadályozása.

i) A szántóföldi művelés környezetterhelésének mérséklése.

j) A védett fajok állományainak, élőhelyeinek megőrzése, károsításuk megelőzése.

1.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

1.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

1.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

a) A vizes területek mesterséges lecsapolását meg kell szüntetni olyan módon, hogy a környező területek gazdasági hasznosítását ne veszélyeztesse.

b) A lápok ökológiai vízkészletének biztosítása érdekében a lecsapoló csatornákon vízvisszatartást kell alkalmazni úgy, hogy az a környező területek jogos használatát ne veszélyeztesse.

c) A védett területeken a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.

d) A területre hazánkban nem őshonos vadfaj újonnan nem telepíthető be.

e) A területen új belvíz levezető csatornák nem létesíthetők.

1.3.1.2. Fajok védelme

a) Nedves kaszáló területeken, földön fészkelő, fokozottan védett faj (pl. haris) megtelepedése esetén a természetvédelmi hatóság a kaszálást esetileg térben és időben korlátozza.

b) Mesterséges tavakon, víztározókon a fokozottan védett cigányréce jelenléte esetén a vízivad vadászatot a természetvédelmi hatóság október 1-ig korlátozhatja.

c) A védett területen vadon élő növény- és állatvilágnak - a vadászható és halászható fajok kivételével - minden faja védett, azokat elpusztítani, gyűjteni, szaporodásukban, éllettevékenységükben zavarni tilos.

d) Minden olyan tevékenység (növényzet égetése, homokfal bontásával fészkek rombolása, stb.), amely a védett fajok pusztulását idézi elő, fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.

e) A védett területen mezőgazdasági munkagépeket vadriasztó berendezéssel kell ellátni.

1.3.1.3. Terület és földhasználat

Új bányák, hulladéklerakók, szennyvíztisztítók, ipari létesítmények a védett területen nem hozhatók létre.

1.3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

1.3.2.1. Gyepek kezelése

a) Védett gyepterület erdősítése, fásítása csak különlegesen indokolt esetben és csak degradált, vagy telepített gyepen végezhető, pl.: védelmi, tájképvédelmi fasor, erdősáv kialakítása, tájképi rekonstrukció céljából.

b) A védett gyepeken trágya, vagy más anyagok depózása, hígtrágya kihelyezés, műtrágyázás és egyéb vegyszerhasználat nem végezhető.

c) Szilárd szervestrágya egyedi elbírálással a természetvédelmi hatóság engedélyével juttatható ki gyepterületre.

d) Tilos a természetes, vagy természetközeli állapotú gyepek talajlazítása, felülvetése.

e) A nedves, felázott gyepekre gépjárművel ráhajtani nem szabad.

f) Azokban a „gyep” művelési ágban nyilvántartott zsombéksásosokban, magassásosokban, lápréteken, amelyeket az elgyomosodás és a beerdősülés nem veszélyeztet, de taposásra érzékenyek, kaszálás, szárzúzózás, legeltetés nem végezhető. Erről a gazdálkodókat előzetesen tájékoztatni kell.

g) A legelők elsősorban marhával és juhhal, illetve kisebb létszámú lóval, kecskével legeltethetők.

h) Kiegészítő takarmányozás a gyepeken nem végezhető.

i) Liba és sertés legeltetése a védett gyepeken nem végezhető.

j) A gyepek védett, vagy fokozottan védett növények által benépesített foltjain a legeltetés időbeli korlátozására is sor kerülhet a virágzás és termésérés idejére.

k) Kaszálásra érzékeny védett növényfajok előfordulási helyeit a természetvédelmi hatóságnak a területen gazdálkodó jelenlétében előzetesen ki kell jelölnie és kihagyni a kaszálásból.

l) A lekaszált szénát a gyepterületekről minden esetben le kell hordani.

m) Gyepterület más célú hasznosítása, beépítése csak természetvédelmi érdekből engedélyezhető (pl.: legeltetést segítő létesítmények).

n) Az invazív növényfajok terjedését elsősorban kaszálással, szárzúzással vissza kell szorítani.

1.3.2.2. Szántók kezelése

a) A légi vegyszerezés tilos!

b) Kizárólag az ún. zöld és sárga vegyszerek használata engedélyezhető.

c) A biogazdálkodás a területen ajánlott, ezért az ilyen gazdálkodást folytatókat a természetvédelmi vagyonkezelésben álló szántók bérbeadásánál előnyben kell részesíteni.

d) Az értékes gyepek, láprétek, lápok védelme érdekében a közéjük ékelődő, természetvédelmi vagyonkezelésben levő szántók visszagyepesítendők, esetleg a termőhelynek megfelelő fafajokkal erdősítendők.

1.3.2.3. Erdők kezelése

a) Törekedni kell arra, hogy az erdősítésben használt szaporítóanyag (mag, csemete) helyi származási körzetből kerüljön ki.

b) Az elegyítés érdekében a csemeteültetéssel történő mesterséges erdőfelújítások során már az első kivitelt is több fafajjal kell elvégezni.

c) A tölgyesek és tölgy-kőris-szil ligeterdők felújításánál teljes talajelőkészítés nem végezhető. Ajánlott a pásztás talajelőkészítés alkalmazása.

d) A magvetés esetén pótlásokkal kell az elegyítést megoldani.

e) Az elegyítés módja szálankénti vagy csoportos, a csoportok területe legfeljebb 500 m2 legyen.

f) A faállomány-nevelés (tisztítás, gyérítés) a modelltáblák szerint, de a természetes erdőtársulás gerincét adó fafajok érdekeit szem előtt tartva és nem a fatömeg produkcióra kiélezve történjenek. A nem őshonos fafajok (pl. akác, kései meggy, zöldjuhar, amerikai kőris stb.) kiszorítására kell törekedni. Kímélni kell a ritkább elegyfákat, főként a vadgyümölcsöket.

g) Az erdők felújítása és ápolása során a felújítási területről a nem őshonos fafajokat ki kell szorítani!

h) Az egészségügyi termelések során az őshonos fafajú állományokban minimum hektáronként 3 odvas, vagy száraz törzset meg kell hagyni.

i) A tájra jellemző őshonos fafajokkal történő egységes felújítás érdekében nem őshonos fafajú (akác, erdei fenyő, nemesnyár stb.) erdőállományokban a tarvágás mérete a 3 ha-t meghaladhatja.

j) Véghasználat utáni kituskózás esetén tuskóprizma őshonos fafajú erdőállomány szélére nem helyezhető el.

k) Az őshonos fafajú erdőrészletek véghasználata esetén hagyásfákat kell visszahagyni a természetvédelmi hatósággal történt helyszíni kijelölés alapján.

l) Hagyásfaként csak őshonos fafajú példányok maradhatnak vissza.

m) Fahasználati korlátozásra bármely erőterületen sor kerülhet, ha azt fokozottan védett faj, vagy védett fajok jelentős állományának megőrzése indokolja. Védett és fokozottan védett növények esetén a korlátozás huzamosabb idejű lehet.

n) Láp és ligeterdőben, homoki tölgyesben az erdészeti kezelés kizárólag a nem őshonos fafajok eltávolítására szorítkozhat.

o) Az erdő művelési ágú területeken az üzemterv szerinti VI és a TN megnevezésűek közül a láp és mocsár jellegű vizes élőhelyek erdőgazdasági és vízrendezési tevékenységgel nem érinthetők, kivéve az ökológiai vízszükséglet biztosítását.

p) Erdei tisztás és rét (TI, üzemtervi megjelöléssel) valamint cserjés (CE) erdei rakodónak és faanyag- mozgatási útvonalnak nem használható, valamint nem erdősíthető.

1.3.2.4. Nádasok, vizes területek, vízfolyások kezelése

a) Az esetlegesen szükséges kotrás, illetve a patakok „élővíz” jellegének visszaállításához a későbbiekben szükséges a vízutánpótlás megteremtése, a technikai megoldások körültekintő, az érintett szakhatóságok javaslatainak betartásával, a szükséges engedélyezési eljárás lefolytatásával történhet.

b) Biztosítani kell a természetes állapot fenntartását szolgáló optimális talaj- és felszíni vízháztartást.

c) A védett területre szennyvizet vezetni, azt elhelyezni még tisztított állapotban sem szabad.

d) Erek, csatornák, tavak karbantartási munkái során a depóniák földanyagát rekultiválni, tereprendezni kell.

e) Nád vágásához vonatkozó előírások szerint (1996. évi LIII. Tv.) engedélyt kell kérni.

f) A nád és egyéb vízi növényzet aratását, kiszállítását október 15. és március 15. között kell végezni.

g) A vízi madarak fészkelő telepeinek védelme érdekében a nádasok egy részét 4-5 éves forgóban kell kezelni

h) A nád és más vízi növényzet égetéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

1.3.2.5. Tavak kezelése

a) Horgászattal hasznosított mesterséges tavakon csónakból horgászni nem szabad.

b) Horgászattal hasznosított mesterséges tavakon a természeti értékek figyelembevételével horgászatra nem használható partszakaszokat kell kijelölni.

c) Hal telepítése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.

d) A mesterséges tavak, víztározók feltöltését és lecsapolását a természetvédelmi kezelővel egyeztetett időben és feltételekkel kell végezni a rajtuk megtelepedett védett élőlények megóvása érdekében.

1.3.2.6. Kivett területek kezelése

a) A természetvédelmi hozzájárulás nélküli funkciót fel kell számolni, és a területet eredetihez hasonló állapotba vissza kell állítani.

b) Az engedéllyel működő létesítményeknél a nem kívánatos látványt takarófásítással kell mérsékelni.

c) Az új épületeknél és a felújításoknál törekedni kell azok tájba illeszkedő kivitelezésére, a földszintes építés, a hagyományos tetőfedés (cserép, nád) alkalmazására.

d) Vízállások művelésbe fogásához (mezőgazdasági művelés, nádvágás, kaszálás, legeltetés) a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

1.3.2.7. Régészeti lelőhelyek védelme

A szántásokból előkerülő régészeti leletek eredeti állapotban való megtartását biztosítani kell. Régészeti kutatás, feltárás csak a vonatkozó jogszabályok betartásával, a szükséges feltételek teljes mértékű biztosítása mellett történhet.

1.4. Egyéb előírások

1.4.1. Természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon eljáró szerv Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője.

1.4.2. A területek védettségét „Természetvédelmi terület” feliratú táblával meg kell jelölni.

1.4.3. A védetté nyilvánítás tényét az illetékes földhivatal ingatlan-nyilvántartásába be kell jegyezni.

1.4.4. A fentieken túlmenően a területet érintő természetvédelmi korlátozások és szabályozás tekintetében az 1996. évi LIII. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

2. A debreceni Nagyerdő (városi) belterülete természetvédelmi terület 22324 hrsz.-ú ingatlanának természetvédelmi kezelési terve

2.1. Tervezési terület általános jellemzése, kezelője

2.1.1. Tervezési terület

A debreceni Nagyerdő (városi) belterületén a Nagyerdei körút és a Pallagi út által közbezárt, 21.0762 ha terület: a Nagyerdei Parkerdő (Békás-tó körüli park és Parkerdő).

A terület, mint kultúrtörténeti emlék, a város fejlődésének sajátos időszakára, a város és a Nagyerdő kapcsolatára is emlékeztet.

A Nagyerdei Parkerdő jelentős helyi értéket képvisel, mint a város legnagyobb egységes parkja tájképi és rekreációs szempontból is kiemelkedő. Számos idős, a korábbi természetes erdőtársulásra jellemző kocsányos tölgy (Quercus robur) fa található itt. Zoológiai szempontból fontos denevér, madár, ízeltlábú, és kétéltű élőhely.

Természetvédelmi célja az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány, valamint a parkra jellemző tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.

A parkerdő területének mérete kicsi ahhoz, hogy az erdőre jellemző életközösséget fenntartsa. A tervezési terület elszakadt a Nagyerdő nagy biológiai változatosságú országos védettségű részeitől.

A terület biológiai sokfélesége jelentősen elmarad a Nagyerdő természetszerű élőhelyeitől, főként a nagyobb tűrőképességű generalista fajok jellemzik, az érzékenyebb specialista fajok közül főleg az idős kocsányos tölgyekben élő fajok fordulnak elő nagyobb számban (nagy hőscincér).

A tervezési terület természeti rendszereinek természetessége igen alacsony, az erdőtípusra jellemző társulások teljesen hiányoznak.

A ritka, természetvédelmi szempontból jelentős fajok közül a nagy hőscincér (Natura 2000 jelölő faj) emelhető ki.

A korábbi veszteségek, a hosszú ideje folyó degradációs folyamatok miatt a sérülékenység alacsony, mivel az érzékeny, sérülékeny elemeket a terület elvesztette. Tovább romolhat a helyzet, ha a kocsányos tölgy öreg egyedeit nem tudjuk megóvni és nem sikerül a tölgyek tőszámát megőrizni, esetleg emelni.

A jellemzőség a fentiek értelmében szintén alacsony, a valamikori gyöngyvirágos tölgyes emlékét is csak kevés elem őrzi, a meglévő struktúra jellegtelen.

Jelenlegi értékét a pihenő, rekreációs funkció, színvonalas rendezvény-tér, esztétikus környezet adja. Ehhez a Nagyerdei Parkerdő, mint természeti érték kapcsolódik, a rekreációs funkciókat kiegészítve.

2.1.2. Térképi vázlat

A tervezési területet a térképen sötét vonal határolja, melynek rendeltetése, hogy őrizze meg a megmaradt élővilágnak továbbra is potenciális és valós élőhelyeit. A természetvédelmi kezelési módszerekkel fenntartott területegységeket „E1-E31” számozás jelöli.

A világosabb vonal jelzi az intenzív kertészeti módszerekkel kezelt park (P) terület határát, mely mint kultúrparkká alakított terület és pihenőpark, tudományos-, kulturális közérdekből biztosítja a rekreációt, lehetőséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére.

2.1.3. Természetvédelmi kezelő

A tervezési területen a természetvédelmi kezelői feladatokat Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a helyi jelentőségű természetvédelmi területek fenntartásáért felelős szervezeti egysége (a továbbiakban: természetvédelmi kezelő) látja el, aki ezt a jogát szakmai koordinátoron keresztül, ökológus szakértő bevonásával gyakorolja.

2.2. Természetvédelmi célkitűzések

2.2.1. Gyakorlati célkitűzéseket befolyásoló veszélyeztető tényezők

a) Mivel a természetes társulások hiányoznak, a területen a legnagyobb probléma a tájidegen, invazív hajlamú fajok, nitrofita gyomok jelenléte.

b) Gondot jelent a terület képének és vegetációjának vázát jelentő matuzsálemi korú kocsányos tölgyek egészségi állapotának romlása. Ezért kezelésükre kiemelt figyelmet kell fordítani, folyamatosan kell gondoskodni a száraz vázágak, valamint az egyéb élősködők, félélősködők (fehér fagyöngy) folyamatos eltávolításáról.

c) A tervezési területen tervezett célok megvalósulását veszélyezteti a terület egyéb, természetvédelmi célkitűzésekkel ellentétes felhasználása.

d) A parki és parkerdei területeket egyaránt veszélyezteti a nyári rendezvények alatt és a kiemelt turisztikai időszakokban jellemző rendkívül intenzív használat (növénytelepítések kitaposása, rongálás, illegális hulladékok megjelenése).

2.2.2. Gyakorlati célkitűzések

a) Az egyedi tájkép és táji értékek megőrzése, fenntartása (E; P).

b) A természetes folyamatok fenntartása (E).

c) A területen élő védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése, és bemutatási lehetőségének fejlesztése (E).

d) A biológiai sokféleség megőrzése, elősegítése a degradálódó területeken (E).

e) A természetvédelem érdekeivel összhangban álló kutatások elősegítése (E).

f) A nagy forgalmú látogatás feltételeit, és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra kiépítése, folyamatos karbantartása (E; P).

2.2.3. Gyakorlati célkitűzések indoklása

a) A Nagyerdei Parkerdő évtizedek óta erdészeti módszerekkel kezelt, intenzíven bolygatott terület, melynek következtében az erdő természetes folyamatai megrekedtek. A tájidegen fajok betelepítése, majd térnyerése folyamatos. Ez együtt jár a terület degradációjával, gyomosodásával, melyet az éghaljat változása is felerősít. Súlyos problémát jelent a globális klímaváltozásban is gyökerező, szélsőségesen szárazuló klíma, amely további degradációs folyamatok táptalaját jelentheti. A változó környezeti viszonyokhoz a tájidegen fajok jobban tudnak alkalmazkodni, nemhogy elviselik a szárazabb mikroklimatikus viszonyokat, hanem eredményesebben szaporodnak és gyorsabban terjednek, mint a vegetáció őshonos elemei. Feladatunk és célunk a megmaradt élővilág értékes, védett és veszélyeztetett fajai számára túlélést jelentő természetközeli élőhelyek fenntartása, fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan a természetes folyamatok érvényesülésének elősegítése, az őshonos fa és cserjefajok betelepítése, a meglévők támogatása, védelme, és a tájidegen fajok hosszú távú, tartós visszaszorítása az erdei részekről. Minél intenzívebben és drasztikusabban próbálunk meg egy terület helyzetébe beleavatkozni, annál nagyobb mértékű lesz a bolygatás, amely aztán az inváziós hajlamot növeli. Ezért kell szakaszosan, „apró” lépésenként haladni. Ennek megfelelően az utóbbi 2-3 évben az erdei területek fenntartása szakmailag megalapozottan (ökológus szakértők bevonásával), a természeti rendszerek érzékenységére való fokozott odafigyeléssel történik.

b) „Városi” erdőként, a parkerdő, illetve arborétum jelleget szem előtt tartva egy szép, élvezhető, a városlakók pihenését, rekreációs céljait szolgáló erdő fenntartása fontos szempont a kezelés során.

2.3. Természetvédelmi stratégiák

a) Termőhelyek leromlásának megállítása, azok átalakítása őshonos fajokkal (E).

b) Invazív fás- és lágyszárú fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel (E).

c) Az invazív gyomfajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása (E).

d) A terület jellegzetes táji értékeinek védelme a tájkép átalakítással járó tevékenységek szabályozásával (E; P).

e) A természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások (vizsgálatok) beindítása (állománytérképezés, egyedszámlálás) (E).

f) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása irányító táblák kihelyezésével, a meglévő sétautak fenntartásával (E; P).

g) A faállomány gazdagítása különleges esztétikai (virágzás, őszi lombszíneződés stb.) élményt nyújtó fajokkal (P; az E és P határán).

2.4. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

2.4.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

a) Élőhelyek kezelése, fenntartása

1. A munkálatok során be kell tartani Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó szervezeti egysége által kijelölt szakmai koordinátor utasításait, ajánlásait.

2. A munkálatok megkezdése előtt a munkavezetőket és a résztvevőket oktatásban kell részesíteni a szakmai koordinátornak és ökológus szakértőnek a helyszínen.

3. A környezet- és természet védelme érdekében csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek használnálhatóak.

4. A deponálás, felvonulás, közlekedés elsősorban a vegetációval nem borított, kiépített közlekedési utakon, aszfaltozott területeken történhet.

5. A védett területeken a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.

6. A munkálatok során meg kell akadályozni a hulladékok és szennyező anyagok (pl. olaj) elszóródását, szivárgását.

7. A munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi védett természeti értékek megóvására, azokat elpusztítani, bennük kárt okozni tilos.

8. Minden olyan tevékenység, amely a védett fajok pusztulását idézi elő, fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.

9. Figyelmet kell fordítani a fák és környezetük természetes viszonyainak fenntartására és eredeti jellegének megőrzésére.

10. Amennyiben a munkálatokkal érintett területen, növényeken védett fajok (fészkelő madarak, védett rovarfajok, denevérek stb.), vagy azokra utaló jelek (fészek, stb.) találhatók, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni és a szükséges intézkedésekről az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével gondoskodni kell.

11. A munkák elvégzését követően a zöldterületet a hulladéktól és törmeléktől mentesen, rendezett állapotban kell átadni. Törmeléket, hulladékot a területen tárolni nem lehet, annak 24 órán belüli elszállításról gondoskodni kell a munkák befejeztével.

12. A munkálatok az oktatásban részt vett munkavezető jelenlétében és a szakmai koordinátor vagy ökológus szakértő ellenőrzése mellett végezhetőek.

13. A munkálatokat az avarszint kíméletével a lehető legkisebb bolygatással és terheléssel kell végezni. A területen munkálatok elvégzésekor egyszerre legfeljebb harminc fő tartózkodhat. A területen munkálatok elvégzésekor egy munkacsapatban egyszerre legfeljebb tizenöt fő tartózkodhat.

14. A munkavégzés megkezdése előtt a területen a védett geofiták (pl.: téltemető, hóvirág) ismert előfordulási helyeit körül kell keríteni, hogy a munkálatok során ne sérüljenek.

15. A munkálatok kezdetének tervezett időpontjáról a természetvédelmi kezelőt értesíteni kell.

16. Amennyiben a munkálatok ütemezésében, az elvégezni kívánt munkálatokban változás történik úgy arról a természetvédelmi kezelőt 3 munkanapon belül értesíteni kell.

17. A területen biztosítani kell a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a hatósági-, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrének és a természetvédelmi kezelőnek az ellenőrzés lehetőségét.

18. A védőfunkciók ellátásának, illetve a terület mezo- és mikroklímájának megóvása érdekében biztosítani kell a folyamatos ligetes jellegű erdőborítást.

19. A Parkerdő területén az invazív cserjefajok (pl. akác, nyugati ostorfa, bálványfa) gyérítéses szelekciója október közepétől a következő év március közepéig, korai tavaszodás esetén február végéig végezhető. A cserjeszelekciót csak úgy lehet megkezdeni, hogy előtte a területen felmérést kell végezni és még lombleveles állapotban meg kell jelölni azokat a tájidegen, invazív fajokat, amelyeket a védett területről el kell távolítani.

20. A cserjeszelekció során a cserjeszint nem távolítható el teljes mértékben. A területen hektáronként 4-5 (egyenként 45-50 m2-es) cserjefoltot kell hagyni, még akkor is, ha az főleg invazív fajokból áll. A meghagyandó cserjefoltokat szakmai koordinátor jelenlétében kell kijelölni. A cserjeszint invazív fajait fokozatosan a Nagyerdő eredeti vegetációjára jellemző cserjefajokra (pl: galagonya, kökény, fagyal, mogyoró stb.) kell cserélni.

21. Az erdőkezelési beavatkozások lehetséges irányai, feladatai az állományrészek fafaj-összetételétől, szerkezetétől, szintezettségétől, az „újulat” jelenlététől, stb. függően az alábbiak:

a) Az erős koronájú, kielégítő egészségi állapotú, várhatóan magas életkort elérő faegyedek megsegítése, alánövések megszűntetése, öreg tölgyek kiszabadítása, látványhelyzetbe hozása.

b) A sűrű állományrészek kismértékű, csoportos mintázatú fellazítása.

c) Az állományok alatt megjelent faegyedek, facsoportok megsegítése, felszabadítása.

d) A feltörekvő fiatalos foltokban - a természetes szelekció kiegészítéseképpen - a kiugró, erőteljesebb egyedek megsegítése, a fafaj-arányok kontrollja.

22. A tájidegen, invazív, Nagyerdőre nem jellemző és vegetációt veszélyeztető fák kivágását és gallyazását fészkelési és fiókanevelési időszakon és a denevérek téli nyugalmi periódusán kívül, augusztus 20. és október 15. között kell elvégezni. Amennyiben az időjárási körülmények hirtelen megváltoznak (gyors lehűlés, tartósan csapadékos időjárás, stb.), úgy a fakivágások, illetve az ahhoz kapcsolódó munkálatok befejezési határidejét ennek megfelelően kell ütemezni. Gallyazást követően minden esetben sebkezelést kell alkalmazni. Amennyiben minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a fa nem telelőhelye denevéreknek, a kitermelés március 15-ig végezhető. A munkát lehetőség szerint - a lágyszárú szint védelme érdekében - fagyott talajon kell végezni.

23. Az invazív fák kivágását „szakaszosan” (több évre ütemezve) egészségi állapotuk figyelembevételével kell elvégezni. Ezen fák sem távolíthatóak el a munkálatok során egyszerre. Az invazív fajok „lecserélése” őshonos, Nagyerdőre jellemző fajokra a kisebb környezeti terhelés csökkentése miatt szintén csak szakaszosan, több évre kiterjedően végezhető.

24. A kivágandó fák kijelölését a szakmai koordinátor jelenlétében kell elvégezni.

25. Invazív, gyökérről újrasarjadó fák esetében a fakivágást a talajszinten kell elvégezni. Tuskózással kizárólag a 10 cm-nél kisebb vágáslappal „hátramaradt” tuskók távolíthatóak el. A bolygatás elkerülése érdekében a 10 cm-nél nagyobb tuskók esetében glifozátsav tartalmú szerrel kell a tuskók felületét kezelni. A kezeléseket csak növényvédelmi szakember végezheti.

26. Amennyiben fakivágásra kerül sor, úgy a tájidegen fajok kivágott törzsét a területről el kell szállítani. Az őshonos fák törzsét szakmailag meghatározott mennyiségben holtfaként a területen kell hagyni (kivétel: növény-egészségügyi kitermelés), ezzel is segítve a korhadéklakó fajok fennmaradását, faj és egyedszámának növekedését.

27. A munkálatokkal érintett területen néhány invazív fásszárú impozáns egyede meghagyható (nyugati ostorfa, stb.), melyek védett madárfajoknak táplálékot szolgáltathatnak.

28. A területről őshonos fafajok növény-egészségügyi okokból, illetve balesetveszély miatt távolíthatóak el.

29. A fák gallyazása emelőkosaras autóról kizárólag a sétányok melletti utakról a szakmai koordinátor által eldöntött és kijelölt helyről végezhető. Emelőkosaras autó kizárólag a vegetációval nem borított, kiépített közlekedési utakon, aszfaltozott területeken közlekedhet. A vegetációval sűrűn borított részekre emelőkosaras autót bevinni tilos.

30. Amennyiben a kivágandó fák emelőkosaras autóról nem közelíthetőek meg, úgy a kivágást alpin technika alkalmazásával kell megvalósítani. A kivágást - amennyiben egyéb korlátozó okok (denevérvédelem) nincsenek - lehetőleg fagyott talajon kell végezni.

31. Az emberéletet, közlekedést nem veszélyeztető lábon száradó, őshonos, keménylombú (kocsányos tölgy, mezei juhar, mezei szil) fafajok példányainak kitermelése tilos. Kizárólag növény-egészségügyi okokból (pl.: szú fajok elszaporodása) indokolt mennyiségben eltávolíthatóak.

32. Amennyiben a fakivágás olyan fát érint, amelyen természetes odú, vagy olyan korhadás van, amely alkalmas denevérek, egyéb kisemlősök meghúzódására, azt előtte szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy valóban „lakatlan”-e.

33. Az odúlakó madarak számára A, B, C, D típusú mesterséges odúkat, valamint denevérodúkat kell kihelyezni a területen. Az odúkat kizárólag szakmai koordinátor által előre kijelölt helyen lehet elhelyezni a telepítendő fajok territórium igényének figyelembevételével, a tájolás pontos meghatározása miatt, valamint a zavaró hatások elkerülése érdekében.

34. Azon fák eltávolítása melyeken már mesterséges odú van kihelyezve, csak balesetveszély megelőzése érdekében lehetséges, és az odú áthelyezéséről szakmai koordinátor felügyeletével gondoskodni kell.

35. Természetvédelmi szempontból és a koros tölgyek egészségi állapotromlásának megfékezésére a fák törzsére feltörekvő borostyánt vissza kell szorítani. A felfutó indákat el kell vágni, és a törzs környezetében 1 méteres sugarú körben a borostyánt el kell távolítani.

36. A munkálatokkal érintett területeken meg kell akadályozni a gyomosodást. Kizárólag mechanikai (kézi gyomlálás, kaszálás) gyomirtás alkalmazható. A kaszálások havi egy alkalommal végezhetőek június közepétől. A gyomok intenzív előretörése esetén a terület előzetes felmérése után a vegetációs időszak elejétől végezhető a terület kaszálása. A mechanikai gyomirtás során kímélni kell az őshonos fajokból álló „újulat” egyedeit. Leghatékonyabb eljárás a kézi gyomirtás. A feljövő nitrofita gyomokat (vérehulló fecskefű, kisvirágú nenyúljhozzám), a parlagfüvet, és a mérgező (termésű) gyomnövényeket is (alkörmös, fekete csucsor) kézi gyomirtással kell eltávolítani.

37. A kivágott fák helyére kijelölt őshonos, a Nagyerdő korábbi vegetációjára jellemző fafajok telepítését minden év december 15-ig el kell végezni. A telepítést úgy kell elvégezni, hogy a fák fajuknak, habitusuknak megfelelően tudjanak növekedni. A telepítést követően gondoskodni kell a telepített fák növényápolási munkáinak (öntözés, gyomirtás, stb.) elvégzéséről. A növényápolási munkálatok során növényvédő szerek közül csak a vektor rovarok szájszervével átvihető vírusfertőzést csökkentő, paraffinolaj hatóanyag tartalmú szerek használhatóak.

38. A cserjeszelekcióval érintett erdőfoltok területén őshonos cserjefajokat kell telepíteni (csíkos kecskerágó, bibircses kecskerágó, közönséges mogyoró, egybibés galagonya, ükörke lonc, veresgyűrű som, közönséges kutyabenge, kökény, stb.).

39. A területen a cserjék telepítése szeptember végén, míg az őshonos fafajok telepítése november közepétől kezdhetőek meg és december közepéig végezhető. Az újonnan telepített fák és cserjék tavaszi metszését a vegetáció beindulásáig (rügypattanás előtt!), de legkésőbb adott év március 31-ig be kell fejezni.

40. Az őshonos fajok mellett kiemelkedő esztétikai élményt nyújtó fák, cserjék is telepíthetők. Kizárólag olyan fajok, amelyeknek nincs inváziós hajlama és a területre jellemző őshonos fajokkal nem hibridizálódik.

41. El kell végezni a lágyszárú szint rekonstrukcióját is. Az erdő sétányainak közelében a Nagyerdő korábbi vegetációjára jellemző fajú növények telepítését kell elvégezni (gyöngyvirág, odvas keltike, széleslevelű salamonpecsét, soktérdű salamonpecsét, bogláros szellőrózsa). Elősegítve ezzel a gyomosodás megakadályozását.

42. Az értékes lágyszárú fajok egyedeit, csoportjait GPS koordinátáik meghatározásával nyilvántartásba kell venni, és térképen jelölni.

b) Fajok védelme

1. Az egykori Nagyerdő mára megmaradt elemeinek - a biológiai kor felső határát elérő kocsányos tölgyek és a hozzájuk kötődő nagy hőscincér - védelmét biztosítani kell a területen. A lágyszárú szint megmaradt fragmentumai még hordozzák az euroszibériai erdőssztyepp tölgyesek egyes karakterfajait, jelölő elemeit: odvas keltike, bogláros szellőrózsa, foltos kontyvirág.

2. A területen élő madárfajok élő- és szaporodó helyének fokozott védelme, biztosítása érdekében fészkelő és búvóhelynek alkalmas cserjefoltokat kell kialakítani.

3. Mesterséges odúk kihelyezésével segíteni kell az odúlakó madár és denevérfajok sikeres megtelepedését, faj és egyedszámának növekedését.

4. A dolmányos varjú állomány erőteljes csökkentésére kell törekedni.

5. A partmenti növényzet (gyékényes foltok) kiterjedésének optimalizálásával kell hozzájárulni a kétéltű- és a hüllőfauna állománynövekedéséhez, illetve annak fenntartásához.

6. Az értékes rovarfajok (cincérek, orrszarvú bogár, szarvasbogár, stb.) élőhelyeinek (öreg fák, korhadó területen hagyott törzsek), biotópjainak védelmét biztosítani kell, illetve az idős őshonos fafajokat, melyek a denevérpopuláció fennmaradásához nélkülözhetetlenek.

c) Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési terület tájképi jellegét az alábbi táji értékek megtartásával meg kell őrizni:

1. Egységes parki jelleg, amely tartalmaz nyílt gyepfelületeket, ligetes parki területeket, lombkoronaszintben zárt erdei részeket és tisztásokat

2. Ligetes öregtölgyes erdőrészletek

3. Békás-tó (egységes nagy vízfelület)

4. Természetes felszíni formák, homokalakulatok (pl. a Szabadtéri Színpad mögötti és a kerítés közötti homokbefúvásos terület)

5. Szabadtéri Színpad eredeti épületrésze

6. A Nagyerdei Parkerdő déli részén található Tóth Árpád emlékmű

7. Medgyessy-sétány kétoldali hársfasora

8. Medgyessy-sétány villasora

9. A tervezési terület keleti határa melletti Régi Vigadó épülete

d) Látogatás

da) Turizmust érintő kezelési előírások, általános korlátozások

1. A Nagyerdei Parkerdő nyitvatartási időben szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi kezelői előírások figyelembevételével végezhetők.

2. A területen tüzet gyújtani tilos!

3. A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

4. Az erdőállományt és a hozzá kötődő élővilágot károsítani tilos!

5. Minden olyan tevékenység, amely a védett fajok pusztulását idézi elő, vagy fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.

db) A területen tartandó közösségi eseményeket, illetve rendezvényeket érintő speciális előírások

1. Védett területen a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.

2. A rendezvény során folyamatosan gondoskodni kell a hulladék gyűjtéséről és elszállításáról.

3. A rendezvény lebonyolítása előtt, és a rendezvény lebonyolítását követően a természetvédelmi kezelővel helyszíni bejárás megtartása szükséges, melynek során jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a parkalkotók állapota, és a szükséges helyreállítási munkálatok előírásai.

4. A rendezvény befejezését követően a szervező haladéktalanul, de legkésőbb a rendezvényt követő munkanapon meg kell kezdeni az eredeti állapot helyreállítását. A helyreállítás végső határideje a rendezvényt követő helyszíni bejáráson felvett jegyzőkönyvben kerül megállapításra.

5. Amennyiben a rendezvény során a közterületi parkban, bútorzatban kár keletkezik, annak helyreállítási költségei a szervezőt terhelik.

6. A rendezvényen részt vevőknek be kell tartani a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat.

7. A terület használata során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és egyedi értékek megőrzésére.

e) Oktatás és bemutatás

A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák karbantartásával és bővítésével fejleszteni kell.

f) Kutatás, vizsgálatok

A területen kutatási tevékenység az egyéb jogszabályi előírások betartása mellett a természetvédelmi kezelőnek legalább 30 nappal előre benyújtott, és elfogadott kutatási terv alapján végezhető.

g) Terület és földhasználat

1. A területen új építmény csak kiemelt közérdekből, vagy természetvédelmi célok valamint a parki, rekreációs fejlesztések kapcsán szükséges indokból épülhet.

2. A földutakon csak a természetvédelmi kezelés, a tulajdonosi jogok gyakorlása, jogszabályban előírt, valamint jogszabályban előírt engedéllyel rendelkező tevékenységek végzése érdekében lehetséges a gépjárművel történő közlekedés, illetve munkavégzés.

h) Természetvédelmi infrastruktúra

ha) Általános előírások

1. A nem szilárd (szórt) burkolatú járdák és sétányok fenntartása során gondoskodni kell azok tavaszi és évközi frissítő felületgereblyézéséről és ezzel együtt a gyepfelülettel határos részeken a gyepszél vágásról, vegetációs időszakban a mechanikai módszerekkel történő gyommentesen tartásáról. Az erdei sétányok (szórt, mulcs, murva) tisztán tartását, seprését szükség szerint, folyamatosan el kell végezni, a kommunális eredetű szemetet és egyéb hulladékot naponta el kell távolítani. A hóeltakarítást a felületeken az időjárási viszonyoknak megfelelően a főbb utakon sepréssel el kell végezni. A szórt burkolatú járdák, sétányok felülterítését évente a teljes felületen el kell végezni.

2. Szilárd burkolatú járdák, sétányok fenntartása során naponta gondoskodni kell azok tisztántartásáról kézzel vagy géppel végzett sepréssel, a nagyobb és könnyű hulladékok folyamatos gyűjtéséről és elszállításáról. A hó eltakarítását, síkosság mentesítést szükség szerint el kell végezni folyami homok vagy egyéb természetes eredetű érdesítő anyag felhasználással. A területen sózás vagy más vegyi síktalanító anyag, csákány, jégvágó nem használható. A síkosság-mentesítést a jegesedés észlelésétől számított 2 órán belül kell megkezdeni. A burkolaton megjelent gyomokat rendszeresen el kell távolítani. A díszburkolatot folyamatosan tisztán kell tartani, a megjelenő gyomok, és foltot hagyó szennyeződések eltávolításával. A burkolat fugáinak ellenőrzését, tisztántartását, szükség szerinti fugázását, a burkolatban lévő víznyelők, csapadékvíz elvezető folyókák, átereszek tisztítását havi rendszerességgel kell végezni.

3. A területen lévő hulladékgyűjtők ürítését szükség szerint, a park terhelésének megfelelően folyamatosan kell végezni. Gondoskodni kell a hulladékgyűjtők rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről.

4. A közterületre kihelyezett padok tisztántartásáról, takarításáról folyamatosan, kezelésükről évente kell gondoskodni.

5. Az ivókutak fenntartása során folyamatosan el kell végezni azok tisztítását, a kutak környékének fertőtlenítését és a műkőelemek tisztántartását.

6. A köztéri műtárgyak fenntartása során a szükség szerinti takarítást, tisztítást kell végezni a land-art és mászószobrok, a kerékpártárolók, a napozódekkek, a sakkasztal, az óriás sakkasztal és a pentaque esetében. A land-art és mászószobrok, valamint a napozódekkek felületeit évente át kell festeni, tisztasági és állagmegóvási célokból. Kiemelt figyelmet kell fordítani a stég folyamatos, napi tisztán tartására, valamint évente elvégzendő kezelésére, festésére.

7. A parkerdőt övező kerítés ellenőrzését, átvizsgálását teljes hosszában, folyamatosan kell végezni.

8. A megrongált információs táblák helyreállításáról folyamatosan gondoskodni szükséges.

9. A játszótéri homokfelületek fenntartása során kiemelt figyelmet kell fordítani a takarításra, a hulladék eltávolítására, a felületek napi átgereblyézésére, frissítésére, a játszótéri elemek tisztántartására. Szükség szerint el kell végezni a homokfelületek rotálását, felülterítését, fertőtlenítését. A játszótéri elemek kezelését évente, a gyártó által meghatározott színek, színkódok szerint vízbázisú, magas minőségű, gyermekbarát UV álló vastag lazúrral szükséges elvégezni.

10. A játszótér melletti szociális helyiségek takarítását folyamatosan, naponta több alkalommal, megfelelő higiéniát biztosító hatékonysággal el kell végezni, a berendezések karbantartásáról szükség szerint gondoskodni kell.

hb) Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások

1. A terület vízellátása érdekében nem engedélyezhető olyan beavatkozás, amely csökkentheti a terület vízkészletét, illetve ronthatja annak mezo- és mikroklímáját.

2. A vízfelhasználás jelentős csökkenése érhető el a nem odavaló (tájidegen) növények (gyomosító aljnövényzet és gyomfák) eltávolításával, valamint a tájidegen erdőalkotó fafajok fokozatos lecserélésével honos fafajokra, hogy több talajnedvesség maradjon meg a legfontosabb növényeknek.

3. Az „E”-jelű területeken az őszi avartakarót a területen kell hagyni.

2.4.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

2.4.2.1. Művelés alól kivett területek kertészeti kezelése

A növényápolási munkák során keletkező növényi hulladékot a lehető legrövidebb időn belül el kell szállítani, a munkavégzést követően növényi hulladék nem maradhat a területen.

A virágfelület akkor tekinthető gondozottnak, hogy ha nincs a felületükön gyom, elvirágzott növényi rész, hulladék.

Az egyes munkaműveletekhez kapcsolódó gyakoriságok és keretszámok évente felülvizsgálatra és megállapításra kerülnek az adott évben január 15-ig.

A tervezési területen belül, a kezelési terv térképi vázlatán világos vonallal körülhatárolt, intenzív kertészeti módszerekkel fenntartott parkrész kezelési előírásai:

a) A park gyepfelületeinek kezelése

1. Az egészséges és erős gyepfelület fenntartása, valamint a gyomosodás megakadályozása érdekében a mesterségesen kialakított, parki gyepfelületeken évente 2 alkalommal gyeplazítást, gyepszellőztetést, és évente legfeljebb 25 alkalommal kaszálást kell végezni, a kaszálék összegyűjtéséről és elszállításáról minden esetben gondoskodni kell.

2. A tápanyagutánpótlás, talajerő visszapótlás engedélyezett készítményekkel, illetve érett, morzsalékos trágyával, komposzttal, alacsony mennyiségű, a talaj adottságoknak megfelelő trágya alkalmazásával megengedhető.

3. Az áttaposások újrafüvesítése és felülvetés évente 2 alkalommal végezhető, mely akkor elfogadott, ha a kelés mértéke eléri a 90%-ot és egyenletes.

4. A kétszikű gyomok eltávolítása mechanikai módszerekkel végezhető

5. Az őszi lombgereblyézést a lombhullás ütemének megfelelően kell elvégezni. A munkavégzést követően növényi hulladék nem maradhat a területen.

6. Növényvédő szerek használata csak indokolt esetben és csak természetvédelmi célból engedélyezhető.

7. Az „E”- jelű területek gyepterületein természetvédelmi célú tevékenységek (élőhely-rekonstrukció, gyepfelülvetés) kivételével tilos a talajmozgatással járó agrotechnikai beavatkozás.

b) Cserje- és talajtakaró felületek fenntartása

1. A tavaszi, őszi cserjeágy ásást az időjárási körülmények figyelembevételével kell elvégezni.

2. A cserje- és talajtakaró ágyak folyamatos gyommentesen tartása érdekében kapálást, gyomlálást kel végezni a gyomok kiszedésével, és a keletkező zöld hulladék elszállításával.

3. A cserje- és talajtakaró ágyak növényeinek fenntartó metszését a koratavaszi időszakban, rügypattanásáig el kell végezni; de a növények növekedési ütemének figyelembevételével évközben is szükséges metszés.

4. A cserjék és talajtakaró növények különböző eredetű megbetegedéseinek kezelése, növényvédelme teljes felületen a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, illetve a fertőzött hajtások visszavágásával történhet.

5. A pótlást az időjárási körülményeknek megfelelően, de legkésőbb május 15-ig el kell végezni.

6. A fenyőréteg (mulcs) borítás frissítését, pótlását évente két alkalommal el kell végezni.

7. A cserje és talajtakaró felületek tápanyagutánpótlását a növények növekedési erejének figyelembevételével, szükség szerint, engedélyezett készítményekkel kell elvégezni.

c) Sövény fenntartása

1. A sövényalj tisztítást tavasszal, ősszel, gyepszélvágással egybe kötve, a kerítés teljes nyomvonalában is. A tavaszi munkálatok határideje április 15., az őszi munkálatoké október 31.

2. A sövényalj gyommentesítésére kapálás, gyomlálás havonta, májustól októberig történhet. A keletkező növényi hulladékot a területről a lehető legrövidebb időn belül el kell szállítani.

3. A sövénynyírás tavaszi munkálatait rügypattanásig, de legkésőbb március végéig el kell kezdeni, majd áprilistól szeptember végéig havonta el kell végezni, évközi metszés, vadalás elvégzése is szükséges.

4. A sövényalja tavaszi, őszi mély ásása gyepszél vágással az időjárási körülmények figyelembevételével történjen.

5. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében teljes felületen, a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.

6. A pótlást az időjárási körülményeknek megfelelően, de legkésőbb május 15-ig el kell végezni.

7. A tápanyagutánpótlást a növények növekedési erejének figyelembevételével, szükség szerint, engedélyezett készítményekkel kell elvégezni.

d) Vízi, mocsári növényzet fenntartása

1. A vízfelület tisztítását folyamatosan naponta, növények visszavágását, metszését ősszel illetve koratavasszal kell elvégezni, a keletkezett növényi és egyéb hulladékot a területről mihamarabb el kell szállítani.

2. A növényzet különböző eredetű megbetegedéseinek kezelése, növényvédelme teljes felületen a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, illetve a fertőzött hajtások visszavágásával történhet.

3. A növényzet pótlását a felületen kialakult hiányosságok figyelembevételével kell elvégezni.

4. A tápanyagutánpótlást a növények növekedési erejének figyelembevételével, szükség szerint, engedélyezett készítményekkel kell elvégezni.

e) Rózsafelületek fenntartása

1. A rózsafelükletek nyitásának, takarásának, metszésének elvégzését az időjárási körülmények figyelembevételével kell elvégezni.

2. A rózsafelületek vadalását a növények növekedési ütemének figyelembevételével kell végezni.

3. A rózsatövek gyommentesen tartásása érdekében a tövek alatti nem kívánatos növények eltávolítását legalább havonta, a vegetációs időszak alatt folyamatosan el kell végezni

4. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében teljes felületen, a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.

5. A növények pótlását ősszel kell elvégezni, takarással október végéig.

6. A fenyőkéreg borítás/felülterítés 5 cm vastagságban kell elvégezni évente1 alkalommal, májusig.

7. A felület tápanyagutánpótlását tavasszal a kitakarással, első metszéssel egyidejűleg kell elvégezni.

f) Park- és sorfa fenntartás

1. A gallyazási munkálatokat 6 méterig, 6-15 m között és 15 m felett kosaras autóval kell végezni. A fitotechnikai munkálatok során a 6 cm-t elérő vagy meghaladó metsz-felületű sebeket kezelni kell. Szükséges szárazoló-, koronaalakító-, ifjító- és koronakönnyítő gallyazás, valamint az épületekre nőtt ágak eltávolítása. A gallyazásokat, fakivágásokat elsősorban a növények nyugalmi állapotában, valamint fészkelési időn kívül (augusztus 20. - március 15.) kell elvégezni, ez alól kivételt jelent az életveszély- és balesetveszély megelőzése és elhárítása érdekében végzett faápolási munkálatok. Szükséges továbbá a jelzett fákon odúkezelés, mely során az odú megtisztítását kell elvégezni, az odú kitöltésével.

2. A tő- és törzssarjak eltávolítását 5 m-es magasságig a vegetációs időszakban évente 4 alkalommal, szükséges végezni

3. A fiatal telepítésű fák tányérozását az öntözési időszakban el kell végezni, a kialakított tányérokat folyamatosan gyommentesen kell tartani.

4. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében, a fertőzött faegyedeken a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.

5. A tápanyagot tavasszal az első metszéssel egyidejűleg kell a facsemeték alá kihelyezni.

6. A park és sorfák pótlását kora tavasszal vagy ősszel kell elvégezni fagymentes időben. A kiültetett fákat az ültetéstől számított 2 évig öntözni kell!

7. Tuskómarást a talajszint alatt minimum 30 cm mélységig kell elvégezni, a talajszintig a marás helyét termőfölddel fel kell tölteni.

g) Évelő és árnyéki gyeppótló növények fenntartása

1. A tavaszi visszavágást, takarítást a fagyok elmúltával minden év április végéig, az elhalt növényi részek eltávolításával kell elvégezni.

2. Az évelő ágyak gyommentesen tartását vegetációs időszakban 12 alkalommal kapálással, gyomlálással el kell távolítani, a rendezvények előtt kiemelten oda kell figyelni.

3. Az elvirágzott növényi részek eltávolítását a növények tavaszi visszavágása után a vegetációs időszakban havonta kell végezni.

4. A tápanyagot tavasszal az első metszéssel egyidejűleg kell a növények alá kihelyezni.

5. A növények pótlását május közepéig kell elvégezni a hiányos felületeken.

h) Virágfelületek fenntartása (egynyári, kétnyári, hagymás)

1. A virágágyak előkészítése ültetéshez: kiürítés, ásás, vonalazás, stb. kiültetési terv szerint

2. ültetés: egynyári, Canna, kétnyári palánták és/vagy hagymás növények

3. virágágyak gyomlálását, kapálását, gyepszél-vágást az elvirágzott növényi részek eltávolításával áprilistól októberig folyamatosan kell végezni.

4. Öntözést az automata öntözőrendszerrel ki nem épített felületeken évi 65 alkalommal számolva, az időjárási viszonyoknak megfelelően kell végezni

5. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében, a teljes felületen a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.

6. Évközi pótlást egy és kétnyári felületeken szükség szerint kell elvégezni.

7. Talajjavítást tőzeges földkeverékkel, a kiültetések előtt a teljes felületen szükséges végezni.

8. A tápanyagot tavasszal a kiültetéssel egyidejűleg kell a területre kijuttatni, majd még kétszer meg kell ismételni, a virágzás meghosszabbításának érdekében.

i) Vízfelület tisztántartása

1. A tófelszín tisztítását, a növényi és egyéb hulladék elszállítása naponta szükséges elvégezni.

2. A csobogó és az átereszek tisztántartását naponta el kell végezni.

3. A hínár és egyéb felszaporodott vízi növényzet gyérítését a tófelület 75%-án szükség szerint el kell végezni, a kiszedett hínárt el kell szállítani.

3. *  A debreceni Nagyerdő (városi) belterülete természetvédelmi terület 22331 hrsz.-ú ingatlanának természetvédelmi kezelési terve

3.1. Tervezési terület általános jellemzése, kezelője
3.1.1. Tervezési terület

A debreceni Nagyerdő (városi) belterületén a Nagyerdei körút, Pallagi út és az Ady Endre sugárút által közbezárt, 9.6733 ha terület: a Nagyerdei Stadion körüli park és parkerdő.

A terület, mint kultúrtörténeti emlék, a város fejlődésének sajátos időszakára, a város és a Nagyerdő kapcsolatára is emlékeztet.

A Nagyerdei Stadion körüli park és parkerdő jelentős helyi értéket képvisel, tájképi és rekreációs szempontból kiemelkedő. Számos idős, a korábbi természetes erdőtársulásra jellemző kocsányos tölgy (Quercus robur) fa található itt. Zoológiai szempontból fontos denevér, madár, ízeltlábú élőhely.

Természetvédelmi célja az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány, valamint a parkra jellemző tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.

A terezési terület a „HUHN 20033 Debrecen-hajúböszörményi tölgyesek” elnevezésű NATURA 2000 különleges természetmegőrzési terület részét képezi.

A területen fennmaradt erdőrészletek területének mérete kicsi ahhoz, hogy az erdőre jellemző életközösséget hosszú távon fenntartsa.

A tervezési területen négy különböző struktúrájú erdei élőhely található, melyek az „E4” jelű erdőrészlet kivételével teljesen elszakadtak a Nagyerdő nagy biológiai változatosságú országos védettségű részeitől. Az „E4” jelű erdőrészlet természetszerű erdei élőhelyet tart fenn. A heterogén korösszetételű, elegyes üde tölgyes kiemelkedő elemei a matuzsálemi korú tölgyek. A területen értékes, őshonos fajok (kecskerágó, egybibés galagonya, kökény) uralta cserjeszint található. Az országos védettségű nagyerdei tömbtől csupán egy két sávos út választja el, ezért a terület nem izolálódott oly mértékben, mint a Békás-tó körüli Nagyerdei Parkerdő. Folyamatos az élőlények (rovarok, madarak, kisemlősök) beáramlása a területre. Ezáltal az egykori Nagyerdő jellemzőit még hordozza.

A tervezési terület biológiai sokfélesége jelentősen elmarad a Nagyerdő természetszerű élőhelyeitől, főként a nagyobb tűrőképességű generalista fajok jellemzik, az érzékenyebb specialista fajok közül főleg az idős kocsányos tölgyekben élő fajok fordulnak elő nagyobb számban (nagy hőscincér, csonkafülű denevér).

A tervezési terület természeti rendszereinek természetessége igen alacsony, az erdőtípusra jellemző társulások kizárólag az „E4” jelű erdőrészletben lelhetőek fel.

A ritka, természetvédelmi szempontból jelentős fajok közül a nagy hőscincér (Natura 2000 jelölő faj) emelhető ki.

A korábbi veszteségek, a hosszú ideje folyó degradációs folyamatok miatt a sérülékenység alacsony, mivel az érzékeny, sérülékeny elemeket a terület elvesztette. Tovább romolhat a helyzet, ha a kocsányos tölgy öreg egyedeit nem tudjuk megóvni és nem sikerül a tölgyek tőszámát megőrizni, esetleg emelni.

A jellemzőség a fentiek értelmében szintén alacsony, a valamikori gyöngyvirágos tölgyes emlékét is csak kevés elem őrzi, a meglévő struktúra jellegtelen.

Jelenlegi értékét a pihenő, rekreációs funkció, színvonalas rendezvény-tér, esztétikus környezet adja. Ehhez a Nagyerdei Stadion körüli park és parkerdő, mint természeti érték kapcsolódik, a rekreációs funkciókat kiegészítve.

3.1.2. Térképi vázlat

A tervezési területet a térképen sötét vonal határolja, melynek rendeltetése, hogy őrizze meg a megmaradt élővilágnak továbbra is potenciális és valós élőhelyeit. A természetvédelmi kezelési módszerekkel fenntartott területegységeket „E1-E4” számozás jelöli.

A világosabb vonal jelzi az intenzív kertészeti módszerekkel kezelt park (P) terület határát, mely mint kultúrparkká alakított terület és pihenőpark, tudományos-, kulturális közérdekből biztosítja a rekreációt, lehetőséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére.

3.1.3. Természetvédelmi kezelő

A tervezési területen a természetvédelmi kezelői feladatokat Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a helyi jelentőségű természetvédelmi területek fenntartásáért felelős szervezeti egysége (a továbbiakban: természetvédelmi kezelő) látja el, aki ezt a jogát szakmai koordinátoron keresztül, ökológus szakértő bevonásával gyakorolja.

3.2. Természetvédelmi célkitűzések
3.2.1. Gyakorlati célkitűzéseket befolyásoló veszélyeztető tényezők

a) Mivel a természetes társulások hiányoznak, a területen a legnagyobb probléma a tájidegen, invazív hajlamú fajok, nitrofita gyomok jelenléte.

b) Gondot jelent a terület képének és vegetációjának vázát jelentő matuzsálemi korú kocsányos tölgyek egészségi állapotának romlása. Ezért kezelésükre kiemelt figyelmet kell fordítani, folyamatosan kell gondoskodni a száraz vázágak, valamint az egyéb élősködők, félélősködők (sárga fagyöngy) folyamatos eltávolításáról.

c) A tervezési területen tervezett célok megvalósulását veszélyezteti a terület egyéb, természetvédelmi célkitűzésekkel ellentétes felhasználása.

d) A parki és parkerdei területeket egyaránt veszélyezteti a nyári rendezvények alatt és a kiemelt turisztikai időszakokban jellemző rendkívül intenzív használat (gyepfelületek és növénytelepítések kitaposása, rongálás, illegális hulladékok megjelenése).

3.2.2. Gyakorlati célkitűzések

a) Az egyedi tájkép és táji értékek megőrzése, fenntartása (E; P).

b) A természetszerű folyamatok fenntartása (E).

c) A területen élő védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése, és bemutatási lehetőségének fejlesztése (E).

d) A biológiai sokféleség megőrzése, elősegítése a degradálódó területeken (E).

e) A természetvédelem érdekeivel összhangban álló monitorozó tevékenységek elősegítése (E).

f) A nagy forgalmú látogatás feltételeit, és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra kiépítése, folyamatos karbantartása (E; P).

3.2.3. Gyakorlati célkitűzések indoklása

a) A Nagyerdei Stadion körüli park és parkerdő erdészeti módszerekkel terlepített, évtizedek óta magára hagyott, kezeletlen terület volt, melynek következtében az erdő természetes folyamatai megrekedtek. A tájidegen fajok betelepítése, majd térnyerése folyamatos. Ez együtt jár a terület degradációjával, gyomosodásával, melyet az éghaljat változása is felerősít. Súlyos problémát jelent a globális klímaváltozásban is gyökerező, szélsőségesen szárazuló klíma, amely további degradációs folyamatok táptalaját jelentheti. A változó környezeti viszonyokhoz a tájidegen fajok jobban tudnak alkalmazkodni, nemhogy elviselik a szárazabb mikroklimatikus viszonyokat, hanem eredményesebben szaporodnak és gyorsabban terjednek, mint a vegetáció őshonos elemei. Feladatunk és célunk a megmaradt élővilág értékes, védett és veszélyeztetett fajai számára túlélést jelentő természetközeli élőhelyek fenntartása, fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan a természetes folyamatok érvényesülésének elősegítése, az őshonos fa és cserjefajok betelepítése, a meglévők támogatása, védelme, és a tájidegen fajok hosszú távú, tartós visszaszorítása az erdei részekről. Minél intenzívebben és drasztikusabban próbálunk meg egy terület helyzetébe beleavatkozni, annál nagyobb mértékű lesz a bolygatás, amely aztán az inváziós hajlamot növeli. Ezért kell szakaszosan, „apró” lépésenként haladni. Ennek megfelelően az utóbbi 2-3 évben az erdei területek fenntartása szakmailag megalapozottan (ökológus szakértők bevonásával), a természeti rendszerek érzékenységére való fokozott odafigyeléssel történik.

b) „Városi” erdőként, a parkerdő, illetve arborétum jelleget szem előtt tartva egy szép, élvezhető, a városlakók pihenését, rekreációs céljait szolgáló erdő fenntartása fontos szempont a kezelés során.

3.3. Természetvédelmi stratégiák

a) Termőhelyek leromlásának megállítása, azok átalakítása őshonos fajokkal (E).

b) Invazív fás- és lágyszárú fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel (E).

c) Az invazív gyomfajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása (E).

d) A terület jellegzetes táji értékeinek védelme a tájkép átalakítással járó tevékenységek szabályozásával (E; P).

e) A természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások (vizsgálatok) beindítása (állománytérképezés, egyedszámlálás) (E).

f) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása irányító táblák kihelyezésével, a meglévő sétautak fenntartásával (E; P).

g) A faállomány gazdagítása különleges esztétikai (virágzás, őszi lombszíneződés stb.) élményt nyújtó fajokkal (P; az E és P határán).

3.4. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.4.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

a) Erdei élőhelyek kezelése, fenntartása E1-E4

1. A munkálatok során be kell tartani Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó szervezeti egysége által kijelölt szakmai koordinátor utasításait, ajánlásait.

2. A munkálatok megkezdése előtt a munkavezetőket és a résztvevőket oktatásban kell részesíteni a szakmai koordinátornak és ökológus szakértőnek a helyszínen.

3. A környezet- és természet védelme érdekében csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek használnálhatóak.

4. A deponálás, felvonulás, közlekedés elsősorban a vegetációval nem borított, kiépített közlekedési utakon, aszfaltozott területeken történhet.

5. A védett területeken a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.

6. A munkálatok során meg kell akadályozni a hulladékok és szennyező anyagok (pl. olaj) elszóródását, szivárgását.

7. A munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi védett természeti értékek megóvására, azokat elpusztítani, bennük kárt okozni tilos.

8. Minden olyan tevékenység, amely a védett fajok pusztulását idézi elő, fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.

9. Figyelmet kell fordítani a fák és környezetük természetes viszonyainak fenntartására és eredeti jellegének megőrzésére.

10. Amennyiben a munkálatokkal érintett területen, növényeken védett fajok (fészkelő madarak, védett rovarfajok, denevérek stb.), vagy azokra utaló jelek (fészek, stb.) találhatók, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni és a szükséges intézkedésekről az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével gondoskodni kell.

11. A munkák elvégzését követően a zöldterületet a hulladéktól és törmeléktől mentesen, rendezett állapotban kell átadni. Törmeléket, hulladékot a területen tárolni nem lehet, annak 24 órán belüli elszállításról gondoskodni kell a munkák befejeztével.

12. A munkálatok az oktatásban részt vett munkavezető jelenlétében és a szakmai koordinátor vagy ökológus szakértő ellenőrzése mellett végezhetőek.

13. A munkálatokat az avarszint kíméletével a lehető legkisebb bolygatással és terheléssel kell végezni. A területen munkálatok elvégzésekor egyszerre legfeljebb harminc fő tartózkodhat. A területen munkálatok elvégzésekor egy munkacsapatban egyszerre legfeljebb tizenöt fő tartózkodhat.

14. A munkavégzés megkezdése előtt a területen a védett geofiták (pl.: téltemető, hóvirág) ismert előfordulási helyeit körül kell keríteni, hogy a munkálatok során ne sérüljenek.

15. A munkálatok kezdetének tervezett időpontjáról a természetvédelmi kezelőt értesíteni kell.

16. Amennyiben a munkálatok ütemezésében, az elvégezni kívánt munkálatokban változás történik úgy arról a természetvédelmi kezelőt 3 munkanapon belül értesíteni kell.

17. A területen biztosítani kell a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a hatósági-, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrének és a természetvédelmi kezelőnek az ellenőrzés lehetőségét.

18. A védőfunkciók ellátásának, illetve a terület mezo- és mikroklímájának megóvása érdekében biztosítani kell a folyamatos ligetes jellegű erdőborítást.

19. A tervezési területen az invazív cserjefajok (pl. akác, nyugati ostorfa, bálványfa) gyérítéses szelekciója október közepétől a következő év március közepéig, korai tavaszodás esetén február végéig végezhető. A cserjeszelekciót csak úgy lehet megkezdeni, hogy előtte a területen felmérést kell végezni és még lombleveles állapotban meg kell jelölni azokat a tájidegen, invazív fajokat, amelyeket a védett területről el kell távolítani.

20. A cserjeszelekció során a cserjeszint nem távolítható el teljes mértékben. A területen hektáronként 4-5 (egyenként 45-50 m2-es) őshonos fajokból álló cserjefoltot kell hagyni, vagy telepíteni. A meghagyandó cserjefoltokat szakmai koordinátor jelenlétében kell kijelölni. A cserjeszint invazív fajait fokozatosan a Nagyerdő eredeti vegetációjára jellemző cserjefajokra (pl: galagonya, kökény, fagyal, mogyoró stb.) kell cserélni.

21. Az erdőkezelési beavatkozások lehetséges irányai, feladatai az állományrészek fafaj-összetételétől, szerkezetétől, szintezettségétől, az „újulat” jelenlététől, stb. függően az alábbiak:

a) Az erős koronájú, kielégítő egészségi állapotú, várhatóan magas életkort elérő faegyedek megsegítése, alánövések megszűntetése, öreg tölgyek kiszabadítása, látványhelyzetbe hozása.

b) A sűrű állományrészek kismértékű, csoportos mintázatú fellazítása.

c) Az állományok alatt megjelent faegyedek, facsoportok megsegítése, felszabadítása.

d) A feltörekvő fiatalos foltokban - a természetes szelekció kiegészítéseképpen - a kiugró, erőteljesebb egyedek megsegítése, a fafaj-arányok kontrollja.

22. A tájidegen, invazív, Nagyerdőre nem jellemző és vegetációt veszélyeztető fák kivágását és gallyazását fészkelési és fiókanevelési időszakon és a denevérek téli nyugalmi periódusán kívül, augusztus 20. és október 15. között kell elvégezni. Amennyiben az időjárási körülmények hirtelen megváltoznak (gyors lehűlés, tartósan csapadékos időjárás, stb.), úgy a fakivágások, illetve az ahhoz kapcsolódó munkálatok befejezési határidejét ennek megfelelően kell ütemezni. Gallyazást követően az 5 cm-nél nagyobb átmérőjű vágáslapok esetében sebkezelést kell alkalmazni, mley kizárólag sebkezelő anyaggal végezhető. Amennyiben minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a fa nem telelőhelye denevéreknek, a kitermelés március 15-ig végezhető. A munkát lehetőség szerint - a lágyszárú szint védelme érdekében - fagyott talajon kell végezni.

23. Az invazív fák kivágását „szakaszosan” (több évre ütemezve) egészségi állapotuk figyelembevételével kell elvégezni. Az invazív fafajok egyedei a több évtizede kialakult jelenlegi élőhely szerves részét képezik, fészkelő-, búvó- és tálpálkozó helyet biztosítva. Ezért ezen fák nem távolíthatóak el a munkálatok során egyszerre. Az invazív fajok „lecserélése” őshonos, Nagyerdőre jellemző fajokra a - kisebb környezeti terhelés csökkentése miatt - csak szakaszosan, több évre kiterjedően végezhető.

24. A kivágandó fák kijelölését a szakmai koordinátor jelenlétében kell elvégezni.

25. Invazív, gyökérről újrasarjadó fák esetében a fakivágást a talajszinten kell elvégezni. A nagyobb törzskörméretű invazív fajú faegyedek fakivágást megelőzően indokolt a kivágást megelőző vegyszeres kezelés. Tuskózással kizárólag a 10 cm-nél kisebb vágáslappal „hátramaradt” tuskók távolíthatóak el. A bolygatás elkerülése érdekében a 10 cm-nél nagyobb tuskók esetében glifozát tartalmú szerrel kell a tuskók felületét kezelni közvetlenül a kivágási munkálatokat követően. A kezeléseket csak növényvédelmi szakember végezheti.

26. Amennyiben fakivágásra kerül sor, úgy a tájidegen fajok kivágott törzsét a területről el kell szállítani. Az őshonos fák törzsét szakmailag meghatározott mennyiségben holtfaként a területen kell hagyni (kivétel: növény-egészségügyi kitermelés), ezzel is segítve a korhadéklakó fajok fennmaradását, faj és egyedszámának növekedését.

27. A területről őshonos fafajok növény-egészségügyi okokból, illetve balesetveszély miatt távolíthatóak el.

28. A fák gallyazása emelőkosaras autóról kizárólag a sétányok melletti utakról a szakmai koordinátor által eldöntött és kijelölt helyről végezhető. Emelőkosaras autó kizárólag a vegetációval nem borított, kiépített közlekedési utakon, aszfaltozott területeken közlekedhet. A vegetációval sűrűn borított részekre emelőkosaras autót bevinni tilos.

29. Amennyiben a kivágandó fák emelőkosaras autóról nem közelíthetőek meg, úgy a kivágást alpin technika alkalmazásával kell megvalósítani. A kivágást - amennyiben egyéb korlátozó okok (denevérvédelem) nincsenek - lehetőleg fagyott talajon kell végezni.

30. Fakivágási munkálatok csak életvédelmi és balesetveszély elhárítási célból történhetnek. Amennyiben a fakivágás olyan fát érint, amelyen természetes odú, vagy olyan korhadás van, amely alkalmas denevérek, egyéb kisemlősök meghúzódására, azt előtte szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy valóban „lakatlan”-e.

31. Az odúlakó madarak számára A, B, C, D típusú mesterséges odúkat, valamint denevérodúkat kell kihelyezni a területen. Az odúkat kizárólag szakmai koordinátor által előre kijelölt helyen lehet elhelyezni a telepítendő fajok territórium igényének figyelembevételével, a tájolás pontos meghatározása miatt, valamint a zavaró hatások elkerülése érdekében.

32. Azon fák eltávolítása melyeken már mesterséges odú van kihelyezve, csak balesetveszély megelőzése érdekében lehetséges, és az odú áthelyezéséről szakmai koordinátor felügyeletével gondoskodni kell.

33. Természetvédelmi szempontból és a koros tölgyek egészségi állapotromlásának megfékezésére a fák törzsére feltörekvő borostyánt vissza kell szorítani. A felfutó indákat el kell vágni, és a törzs környezetében 1 méteres sugarú körben a borostyánt el kell távolítani.

34. A munkálatokkal érintett területeken meg kell akadályozni a gyomosodást. Kizárólag mechanikai (kézi gyomlálás, kaszálás) gyomirtás alkalmazható. A kaszálások havi egy alkalommal végezhetőek június közepétől. A gyomok intenzív előretörése esetén a terület előzetes felmérése után a vegetációs időszak elejétől végezhető a terület kaszálása. A mechanikai gyomirtás során kímélni kell az őshonos fajokból álló „újulat” egyedeit. Leghatékonyabb eljárás a kézi gyomirtás. A feljövő nitrofita gyomokat (vérehulló fecskefű, kisvirágú nenyúljhozzám), a parlagfüvet, és a mérgező (termésű) gyomnövényeket is (alkörmös, fekete csucsor) kézi gyomirtással kell eltávolítani.

35. A kivágott fák helyére kijelölt őshonos, a Nagyerdő korábbi vegetációjára jellemző fafajok telepítését minden év december 15-ig el kell végezni. A telepítést úgy kell elvégezni, hogy a fák fajuknak, habitusuknak megfelelően tudjanak növekedni. A telepítést követően gondoskodni kell a telepített fák növényápolási munkáinak (öntözés, gyomirtás, stb.) elvégzéséről. A növényápolási munkálatok során növényvédő szerek közül csak a vektor rovarok szájszervével átvihető vírusfertőzést csökkentő, paraffinolaj hatóanyag tartalmú szerek használhatóak.

36. A cserjeszelekcióval érintett erdőfoltok területén őshonos cserjefajokat kell telepíteni (csíkos kecskerágó, bibircses kecskerágó, közönséges mogyoró, egybibés galagonya, ükörke lonc, veresgyűrű som, közönséges kutyabenge, kökény, fagyal, stb.).

37. A területen a cserjék telepítése szeptember végén, míg az őshonos fafajok telepítése november közepétől kezdhetőek meg és december közepéig végezhető. Az újonnan telepített fák és cserjék tavaszi metszését a vegetáció beindulásáig (rügypattanás előtt!), de legkésőbb adott év március 31-ig be kell fejezni.

38. Az őshonos fajok mellett kiemelkedő esztétikai élményt nyújtó fák, cserjék is telepíthetők. Kizárólag olyan fajok, amelyeknek nincs inváziós hajlama és a területre jellemző őshonos fajokkal nem hibridizálódik.

39. El kell végezni a lágyszárú szint rekonstrukcióját is. Az erdő sétányainak közelében a Nagyerdő korábbi vegetációjára jellemző fajú növények telepítését kell elvégezni (gyöngyvirág, odvas keltike, széleslevelű salamonpecsét, soktérdű salamonpecsét, bogláros szellőrózsa). Elősegítve ezzel a gyomosodás megakadályozását.

40. Az értékes lágyszárú fajok egyedeit, csoportjait GPS koordinátáik meghatározásával nyilvántartásba kell venni, és térképen jelölni.

b) Fajok védelme

1. Az egykori Nagyerdő mára megmaradt elemeinek - a biológiai kor felső határát elérő kocsányos tölgyek és a hozzájuk kötődő nagy hőscincér - védelmét biztosítani kell a területen. A lágyszárú szint megmaradt fragmentumai még hordozzák az euroszibériai erdőssztyepp tölgyesek egyes karakterfajait, jelölő elemeit: odvas keltike, bogláros szellőrózsa, foltos kontyvirág.

2. A területen élő madárfajok élő- és szaporodó helyének fokozott védelme, biztosítása érdekében fészkelő és búvóhelynek alkalmas cserjefoltokat kell kialakítani.

3. Mesterséges odúk kihelyezésével segíteni kell az odúlakó madár és denevérfajok sikeres megtelepedését, faj és egyedszámának növekedését.

4. Az értékes rovarfajok (cincérek, orrszarvú bogár, szarvasbogár, stb.) élőhelyeinek (öreg fák, korhadó területen hagyott törzsek), biotópjainak védelmét biztosítani kell, illetve az idős őshonos fafajokat, melyek a denevérpopuláció fennmaradásához nélkülözhetetlenek.

c) Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési terület tájképi jellegét az alábbi táji értékek megtartásával meg kell őrizni:

1. Egységes parki jelleg, amely tartalmaz nyílt gyepfelületeket, ligetes parki területeket, lombkoronaszintben zárt erdei részeket és tisztásokat.

2. Ligetes öregtölgyes erdőrészletek.

3. Természetes felszíni formák, homokalakulatok (pl. a Nagyerdei Stadion mögötti homokbefúvásos terület).

4. A tervezési terület északnyugati részén lévő Víztorony épülete.

5. A Nagyerdei Stadion északi bejárátanál a „régi stadion” egykori bejáratát övező falak.

d) Látogatás

da) Turizmust érintő kezelési előírások, általános korlátozások

1. A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi kezelői előírások figyelembevételével végezhetők.

2. A területen tüzet gyújtani tilos!

3. A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

4. Az erdőállományt és a hozzá kötődő élővilágot károsítani tilos!

5. Minden olyan tevékenység, amely a védett fajok pusztulását idézi elő, vagy fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.

db) A területen tartandó közösségi eseményeket, illetve rendezvényeket érintő speciális előírások

1. Védett területen a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.

2. A rendezvény lebonyolítása előtt, és a rendezvény lebonyolítását követően a természetvédelmi kezelővel helyszíni bejárás megtartása szükséges, melynek során jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a parkalkotók állapota, és a szükséges helyreállítási munkálatok előírásai.

3. A nagy forgalmú rendezvényeket megelőzően a terület kiemelt jellegének megfelelő gyepek színvonalának megőrzése érdekében az előzetes helyszíni bejárás során jegyzőkönyvben rögzített időpontokban (rendezvény előtt és után) a rendező köteles gondoskodni a gyepfelületek kondicionálásáról (gyepszellőzetés, tápanyagutánptólás, felülevetés).

4. A terület használata során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és egyedi értékek megőrzésére.

5. A rendezvényen részt vevőknek be kell tartani a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat.

6. A rendezvény során folyamatosan gondoskodni kell a hulladék gyűjtéséről és elszállításáról.

7. A rendezvény befejezését követően a szervezőnek haladéktalanul, de legkésőbb a rendezvényt követő munkanapon meg kell kezdeni az eredeti állapot helyreállítását. A helyreállítás végső határideje a rendezvényt követő helyszíni bejáráson felvett jegyzőkönyvben kerül megállapításra.

8. Amennyiben a rendezvény során a közterületi parkban, bútorzatban kár keletkezik, annak helyreállítási költségei a szervezőt terhelik.

9. A rendezvényt követően a szükséges helyreállítási munkálatok keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a terület parki jellegét meghatározó gyepfelületek helyreállítására. Amennyiben egy adott területegység gyepfelülete károsodik, úgy a a gyepfelület egységes esztétikai megjelenésének megőrzése érdekében a helyreállítási munkálatoknak a területegység egészére ki kell terjednie.

10. Rendezvény érdekében, a területen történő őshonos cserje, vagy más őshonos nyövényzet irtása, kizárólag a rendezvény lebonyolításának megkönnyítése, vagy befogadó képességének növelése érdekében nem lehetséges.

e) Oktatás és bemutatás

1. A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák karbantartásával és bővítésével, valamint mesterséges madár- és denevérodúk kihelyezésével fejleszteni kell.

2. A területen oktatási és bemutatási tevékenység az egyéb jogszabályi előírások betartása mellett a természetvédelmi kezelőnek legalább 5 nappal előre benyújtott tájékoztatás alapján végezhető.

f) Kutatás, vizsgálatok

A területen kutatási tevékenység az egyéb jogszabályi előírások betartása mellett a természetvédelmi kezelőnek legalább 30 nappal előre benyújtott, és elfogadott kutatási terv alapján végezhető.

g) Terület és földhasználat

1. A területen csak kiemelt közérdekből, vagy természetvédelmi célok, valamint a parki, rekreációs fejlesztések kapcsán szükséges indokból épülhet olyan építmény (a továbbiakban mobil építmény), amelyek kihelyezése nem jár földmunkák végzésével.

2. A mobil építmények elhelyezése, valamint a földmunkák végzésével járó munkálatok megkezdése előtt a természetvédelmi kezelővel előzetes helyszíni bejárás szükséges.

3. A földutakon csak a természetvédelmi kezelés, a tulajdonosi jogok gyakorlása, jogszabályban előírt, valamint jogszabályban előírt engedéllyel rendelkező tevékenységek végzése érdekében lehetséges a gépjárművel történő közlekedés, illetve munkavégzés.

h) Természetvédelmi infrastruktúra

ha) Általános előírások

1. A nem szilárd (szórt) burkolatú járdák és sétányok fenntartása során gondoskodni kell azok tavaszi és évközi frissítő felületgereblyézéséről és ezzel együtt a gyepfelülettel határos részeken a gyepszél vágásról, vegetációs időszakban a mechanikai módszerekkel történő gyommentesen tartásáról. Az erdei sétányok (szórt, mulcs, murva) tisztán tartását, seprését szükség szerint, folyamatosan el kell végezni, a kommunális eredetű szemetet és egyéb hulladékot naponta el kell távolítani. A hóeltakarítást a felületeken az időjárási viszonyoknak megfelelően a főbb utakon sepréssel el kell végezni. A szórt burkolatú járdák, sétányok felülterítését évente a teljes felületen el kell végezni.

2. Szilárd burkolatú járdák, sétányok fenntartása során naponta gondoskodni kell azok tisztántartásáról kézzel vagy géppel végzett sepréssel, a nagyobb és könnyű hulladékok folyamatos gyűjtéséről és elszállításáról. A hó eltakarítását, síkosság mentesítést szükség szerint el kell végezni folyami homok vagy egyéb természetes eredetű érdesítő anyag felhasználással. A területen sózás vagy más vegyi síktalanító anyag, csákány, jégvágó nem használható. A síkosság-mentesítést a jegesedés észlelésétől számított 2 órán belül kell megkezdeni. A burkolaton megjelent gyomokat rendszeresen el kell távolítani. A díszburkolatot folyamatosan tisztán kell tartani, a megjelenő gyomok, és foltot hagyó szennyeződések eltávolításával. A burkolat fugáinak ellenőrzését, tisztántartását, szükség szerinti fugázását, a burkolatban lévő víznyelők, csapadékvíz elvezető folyókák, átereszek tisztítását havi rendszerességgel kell végezni.

3. A területen lévő hulladékgyűjtők ürítését szükség szerint, a park terhelésének megfelelően folyamatosan kell végezni. Gondoskodni kell a hulladékgyűjtők rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről.

4. A közterületre kihelyezett padok tisztántartásáról, takarításáról folyamatosan, kezelésükről évente kell gondoskodni.

5. Az ivókutak fenntartása során folyamatosan el kell végezni azok tisztítását, a kutak környékének fertőtlenítését és a műkőelemek tisztántartását.

6. A megrongált információs táblák helyreállításáról folyamatosan gondoskodni szükséges.

hb) Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások

1. A terület vízellátása érdekében nem engedélyezhető olyan beavatkozás, amely csökkentheti a terület vízkészletét, illetve ronthatja annak mezo- és mikroklímáját.

2. A vízfelhasználás jelentős csökkenése érhető el a nem odavaló (tájidegen) növények (gyomosító aljnövényzet és gyomfák) eltávolításával, valamint a tájidegen erdőalkotó fafajok fokozatos lecserélésével honos fafajokra, hogy több talajnedvesség maradjon meg a legfontosabb növényeknek.

3. Az „E”-jelű területeken az őszi avartakarót a területen kell hagyni.

3.4.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.4.2.1. Művelés alól kivett területek kertészeti kezelése

A növényápolási munkák során keletkező növényi hulladékot a lehető legrövidebb időn belül el kell szállítani, a munkavégzést követően növényi hulladék nem maradhat a területen.

A virágfelület akkor tekinthető gondozottnak, hogy ha nincs a felületükön gyom, elvirágzott növényi rész, hulladék.

Az egyes munkaműveletekhez kapcsolódó gyakoriságok és keretszámok évente felülvizsgálatra és megállapításra kerülnek az adott évben január 15-ig.

A tervezési területen belül, a kezelési terv térképi vázlatán világos vonallal körülhatárolt, intenzív kertészeti módszerekkel fenntartott parkrész kezelési előírásai:

a) A park gyepfelületeinek kezelése

1. Az egészséges és erős gyepfelület fenntartása, valamint a gyomosodás megakadályozása érdekében a mesterségesen kialakított, parki gyepfelületeken évente 2 alkalommal gyeplazítást, gyepszellőztetést, és évente legfeljebb 26 alkalommal kaszálást kell végezni, a kaszálék összegyűjtéséről és elszállításáról minden esetben gondoskodni kell.

2. A tápanyagutánpótlás, talajerő visszapótlás engedélyezett készítményekkel, illetve érett, morzsalékos trágyával, komposzttal, alacsony mennyiségű, a talaj adottságoknak megfelelő trágya alkalmazásával megengedhető.

3. Az áttaposások újrafüvesítése és felülvetés akkor elfogadott, ha a kelés mértéke eléri a 90%-ot és egyenletes.

4. A kétszikű gyomok eltávolítása mechanikai módszerekkel végezhető

5. Az őszi lombgereblyézést a lombhullás ütemének megfelelően kell elvégezni. A munkavégzést követően növényi hulladék nem maradhat a területen.

6. Növényvédő szerek használata csak indokolt esetben és csak természetvédelmi célból engedélyezhető.

7. Az „E”- jelű területek gyepterületein természetvédelmi célú tevékenységek (élőhely-rekonstrukció, gyepfelülvetés) kivételével tilos a talajmozgatással járó agrotechnikai beavatkozás.

b) Cserje- és talajtakaró felületek fenntartása

1. A tavaszi, őszi cserjeágy ásást az időjárási körülmények figyelembevételével kell elvégezni.

2. A cserje- és talajtakaró ágyak folyamatos gyommentesen tartása érdekében kapálást, gyomlálást kel végezni a gyomok kiszedésével, és a keletkező zöld hulladék elszállításával.

3. A cserje- és talajtakaró ágyak növényeinek fenntartó metszését a koratavaszi időszakban, rügypattanásáig el kell végezni, de a növények növekedési ütemének figyelembevételével évközben is szükséges metszés.

4. A cserjék és talajtakaró növények különböző eredetű megbetegedéseinek kezelése, növényvédelme teljes felületen a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, illetve a fertőzött hajtások visszavágásával történhet.

5. A pótlást az időjárási körülményeknek megfelelően, de legkésőbb május 15-ig el kell végezni.

6. A fenyőréteg (mulcs) borítás frissítését, pótlását évente két alkalommal el kell végezni.

7. A cserje és talajtakaró felületek tápanyagutánpótlását a növények növekedési erejének figyelembevételével, szükség szerint, engedélyezett készítményekkel kell elvégezni.

c) Sövény fenntartása

1. A sövényalj tisztítást tavasszal, ősszel, gyepszélvágással egybe kötve kell elvégezni. A tavaszi munkálatok határideje március 15., az őszi munkálatoké október 31.

2. A sövényalj gyommentesítésére kapálás, gyomlálás havonta, májustól októberig történhet. A keletkező növényi hulladékot a területről a lehető legrövidebb időn belül el kell szállítani.

3. A sövénynyírás tavaszi munkálatait rügypattanásig, de legkésőbb március végéig el kell kezdeni, majd áprilistól szeptember végéig havonta el kell végezni, évközi metszés, vadalás elvégzése is szükséges.

4. A sövényalja tavaszi, őszi mély ásása gyepszél vágással az időjárási körülmények figyelembevételével történjen.

5. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében teljes felületen, a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.

6. A pótlást az időjárási körülményeknek megfelelően, de legkésőbb május 15-ig el kell végezni.

7. A tápanyagutánpótlást a növények növekedési erejének figyelembevételével, szükség szerint, engedélyezett készítményekkel kell elvégezni.

d) Park- és sorfa fenntartás

1. A gallyazási munkálatokat 6 méterig, 6-15 m között és 15 m felett kosaras autóval kell végezni. A fitotechnikai munkálatok során a 6 cm-t elérő vagy meghaladó metsz-felületű sebeket kezelni kell. Szükséges szárazoló-, koronaalakító-, ifjító- és koronakönnyítő gallyazás, valamint az épületekre nőtt ágak eltávolítása. A gallyazásokat, fakivágásokat elsősorban a növények nyugalmi állapotában, valamint fészkelési időn kívül (augusztus 20. - március 15.) kell elvégezni, ez alól kivételt jelent az életveszély- és balesetveszély megelőzése és elhárítása érdekében végzett faápolási munkálatok. Szükséges továbbá életvédelmi és biztonsági okokból, valamint az egyes faegyedek egészségi állapotromlásának megfékezésére, a fa stabilitásának növélese érdekében a fákon lévő természetes odúk kezelése. Az odúk kezelését azok tisztításával, drénezésével kell megoldani. Az odúkezelési munkálatokat fészkelési és fiókanevelési időszakon és a denevérek téli nyugalmi periódusán kívül, augusztus 20. és október 15. között kell elvégezni. Az odúkezelési munkálatokat megelőzően egyeztetni kell a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrével.

2. A tő- és törzssarjak eltávolítását 5 m-es magasságig a vegetációs időszakban évente 4 alkalommal, szükséges végezni.

3. A fiatal telepítésű fák tányérozását az öntözési időszakban el kell végezni, a kialakított tányérokat folyamatosan gyommentesen kell tartani.

4. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében, a fertőzött faegyedeken a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.

5. A tápanyagot tavasszal az első metszéssel egyidejűleg kell a facsemeték alá kihelyezni.

6. A park és sorfák pótlását kora tavasszal vagy ősszel kell elvégezni fagymentes időben. A kiültetett fákat az ültetéstől számított 2 évig öntözni kell!

7. Tuskómarást a talajszint alatt minimum 30 cm mélységig kell elvégezni, a talajszintig a marás helyét termőfölddel fel kell tölteni.

e) Évelő és árnyéki gyeppótló növények fenntartása

1. A tavaszi visszavágást, takarítást a fagyok elmúltával minden év április végéig, az elhalt növényi részek eltávolításával kell elvégezni.

2. Az évelő ágyak gyommentesen tartását vegetációs időszakban 12 alkalommal kapálással, gyomlálással el kell távolítani, a rendezvények előtt kiemelten oda kell figyelni.

3. Az elvirágzott növényi részek eltávolítását a növények tavaszi visszavágása után a vegetációs időszakban havonta kell végezni.

4. A tápanyagot tavasszal az első metszéssel egyidejűleg kell a növények alá kihelyezni.

5. A növények pótlását május közepéig kell elvégezni a hiányos felületeken.

f) Virágfelületek fenntartása (egynyári, kétnyári, hagymás)

1. A virágágyak előkészítése ültetéshez: kiürítés, ásás, vonalazás, stb. kiültetési terv szerint.

2. Ültetés: egynyári, Canna, kétnyári palánták és/vagy hagymás növények.

3. Virágágyak gyomlálását, kapálását, gyepszél-vágást az elvirágzott növényi részek eltávolításával áprilistól októberig folyamatosan kell végezni.

4. Öntözést az automata öntözőrendszerrel ki nem épített felületeken évi 65 alkalommal számolva, az időjárási viszonyoknak megfelelően kell végezni

5. Növényvédelem különböző eredetű megbetegedések kezelése érdekében, a teljes felületen a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szerekkel, módszerekkel végezhető.

6. Évközi pótlást egy és kétnyári felületeken szükség szerint kell elvégezni.

7. Talajjavítást tőzeges földkeverékkel, a kiültetések előtt a teljes felületen szükséges végezni.

8. A tápanyagot tavasszal a kiültetéssel egyidejűleg kell a területre kijuttatni, majd még kétszer meg kell ismételni, a virágzás meghosszabbításának érdekében.

5. melléklet a 24/2006. (VIII. 14.) önkormányzati rendelethez * 

a 24/2006. (VIII. 14.) Ö.r. 2. § (5) bekezdéséhez

Debrecen Megyei Jogú Város Helyi Jelentőségű Védett Fáinak Természetvédelmi Kezelési Terve

1. Természetvédelmi célkitűzések:

A védett fákat óvni kell minden olyan hatástól, mely fennmaradásukat veszélyezteti. Figyelmet kell fordítani a fák és környezetük természetes viszonyainak fenntartására és eredeti jellegének megőrzésére.

2. Természetvédelmi stratégiák:

a) A fák védettségét „Védett fa” feliratú táblával meg kell jelölni.

b) A rendeletben foglalt előírások megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni, s mindent meg kell tenni azok érvényre juttatásáért.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

a) A fák különösebb kezelést nem igényelnek, esetlegesen szükségessé váló szakszerű, korona-alakító metszésük az I. fokú természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Azonnali intézkedést igénylő, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a fa gallyazását el kell végezni, és ezt az első fokú természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.

b) Fát kivágni akkor lehet, ha természetes okból kiszáradt vagy kiemelt közérdek indokolja. Azonnali intézkedést igénylő, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a fa kivágását el lehet végezni, azonban azt az első fokú természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.

c) A fák törzse mellett 2 méteren belül árok, illetve nyomvonalas létesítmény tervezés engedélyezését egyedi vizsgálat alapján kell eldönteni.

d) A fák védőtávolsága azok lombkoronájától számított 2 m sugarú kör.

e) A helyi jelentőségű védett természeti területek és emlékek egészségi állapotának megőrzése érdekében rendszeresen elvégzendő munkálatok:

e/1.) A fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés)

e/2.) A száraz ágrészek gondos, időbeni eltávolítása, a növényi részek eltávolítása után sebkezelés.

e/3.) A megfelelő növőtér - és a lombkoronának megfelelő földterület - állandó gyommentességének biztosítása.


  Vissza az oldal tetejére