Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

59/2011. (X. 12.) Főv. Kgy. rendelet

a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról

Budapest Főváros Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § e) pontjában, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja

1. § (1) Jelen rendelet célja

a) Budapest főváros lakossága egészségének védelme, Budapest természeti és épített környezetének megóvása a hulladékgazdálkodás eszközeivel,

b) Budapest környezete hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezettségének elkerülése érdekében a képződött hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.

(2) Az önkormányzati rendelet céljának elérése érdekében Budapest főváros közigazgatási területén minden tevékenységet úgy kell gyakorolni, hogy a Budapest főváros környezetét a lehető legkisebb mértékben terhelje, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, valamint biztosítsa a keletkező hulladék mennyiségének és minőségének megfelelő kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását.

(3) Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(4) Budapest Főváros Önkormányzata a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében érvényesíti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (továbbiakban: Hgt.) foglalt alapelveket, meghatározza a hulladékgazdálkodás körében a hatáskörébe tartozó kérdésekben a hulladékgazdálkodás általános követelményeit, az érintettek jogait és kötelezettségeit.

Általános rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

2. folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül.

3. települési folyékony hulladék: települési hulladékká vált szennyvíz, valamint az ahhoz hasonló minőségű folyékony hulladék, amelyet nem vezetnek el és/vagy nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, és amely

a) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,

b) a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint

c) a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik.

4. lakossági települési folyékony hulladék: a lakóépület és a vegyes célra használt épület, vagy az ilyen épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség (épületrész) tulajdonosa, birtokosa, használója, vagy azok közössége (továbbiakban: ingatlantulajdonos) által az ingatlanon ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítményben gyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési folyékony hulladék.

5. biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

6. települési folyékonyhulladék-leürítő hely (leürítő hely): közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya.

7. közműpótló létesítmény: közcsatornával el nem látott területeken keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére szolgáló, az ingatlanon elhelyezett (vízzáróan vagy anélkül kialakított) műtárgy vagy akna.

8. hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

9. hulladékkezelő: aki a települési folyékony hulladékot gazdasági tevékenysége körében az ingatlantulajdonostól átveszi, kezeli.

10. hulladékkezelési engedély: a környezetvédelmi hatóság által a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek vagy tevékenység valamelyike végzésének engedélyezésére vonatkozó okirat.

11. hulladékkezelési közszolgáltatás: a rendelet hatálya alá tartozó települési folyékony hulladék tekintetében az önkormányzat által szervezett és fenntartott begyűjtési és szállítási, valamint ártalmatlanítási közszolgáltatások együttes elnevezése.

12. hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

13. gyűjtés: a települési hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

14. begyűjtés: a települési folyékony hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen és a további kezelés érdekében történő összegyűjtése a begyűjtő telephelyén.

15. szállítás: a települési folyékony hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is.

16. folyékony hulladék ártalmatlanítása: a települési hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása érdekében a folyékony hulladék elhelyezése leürítő helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó - közegészségügyi, vízügyi és környezetvédelmi előírások szerint megszabott technológiával és védelemmel végzett - kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel.

17. közszolgáltató: Budapest főváros közigazgatási területén a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő eljárás lefolytatásával, a rendeletben meghatározott időtartamra kizárólagos jogot szerzett vállalkozás - gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe -, illetve a vállalkozások által megjelölt - jelen rendelet 4. § (7) bekezdésében nevesített - jogi személy.

18. közszolgáltatási díj: a rendelet hatálya alá tartozó települési folyékony hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatónak fizetendő, a jelen rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj.

19. közszolgáltatási szerződés: az önkormányzat és a közszolgáltató között az e rendeletben meghatározott hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására kötött, határozott időre szóló megállapodás.

20. közszolgáltatást igénybe vevő: minden olyan ingatlantulajdonos (magánszemély, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő egyéb jogi személy és gazdálkodó szervezet) aki, illetve amely e rendelet alapján köteles a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére.

21. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § c) pontjában meghatározott szervezetek.

3. § (1) A Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) hulladékgazdálkodással összefüggő feladatait a Hgt. és a Hgt. felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási típusú jogszabályokban foglaltak határozzák meg. Az Önkormányzat hulladékgazdálkodással összefüggő feladatait - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - Budapest Főváros Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) látja el és az e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja a feladatok ellátásához biztosított hatásköröket.

(2) Az Önkormányzat szervei útján vesz részt a hulladékgazdálkodási igazgatásban.

(3) A hulladékgazdálkodással összefüggésben az (1) bekezdésben jelzett jogszabályok a jegyzőnek, főjegyzőnek önálló feladat- és hatáskört (ideértve a hatósági feladat- és hatásköröket) állapítanak meg. A jegyző (főjegyző) önállóan látja el a külön jogszabályokban számára meghatározott hulladékgazdálkodási feladatokat, és gyakorolja az ezekhez rendelt hatásköröket.

4. § (1) A Közgyűlés annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási, település- és köztisztasági feladatait a korszerű környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, és érvényesítse a Hgt.-ben rögzített elveket, a jelen rendeletben foglaltak szerint a települési folyékony hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn.

(2) A hulladékkezelési közszolgáltatás célja a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme, a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége, a települési folyékony hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, annak ártalmatlanítása.

(3) A hulladékkezelési közszolgáltatás Budapest főváros közigazgatási területére terjed ki.

(4) A hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed a főváros közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosánál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) keletkező települési folyékony hulladékra.

(5) A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

a) az ingatlanon gyűjtött, a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló közműpótló létesítmény kiürítésére (begyűjtésére) és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására;

b) az a) pontban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési folyékony hulladék ártalmatlanítása körében a települési folyékony hulladék Közgyűlés által kijelölt leürítő helyen történő elhelyezésére.

(6) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást.

Az Önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatással összefüggő kötelezettségei

5. § (1) Az Önkormányzat köteles a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezésére és fenntartására. E kötelezettsége érdekében

a) önálló, vagy más önkormányzatokkal - társulás keretében - közszolgáltatást szervez a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően,

b) az e rendeletben meghatározott közszolgáltatást közbeszerzés útján, vagy - ha nem kell közbeszerzést lefolytatni - más módon kiválasztott gazdálkodó szervezettel látja el az Önkormányzat.

(2) Ha az Önkormányzat saját gazdálkodó szervezete útján tesz eleget a közszolgáltatással összefüggő kötelezettségének, köteles a gazdálkodó szervezetben az Önkormányzat többségi tulajdonát fenntartani. Ennek megszűnése esetén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően közbeszerzési eljárást kell kiírni a közszolgáltatás ellátására, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló hatályos törvény előírásai értelmében nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.

(3) A Közgyűlés feladata a hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében különösen:

a) a közszolgáltatás ellátására, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően a közszolgáltató kiválasztása a rendeletben meghatározott időtartamra és feltételekkel;

b) a közszolgáltatóval a közszolgáltatási szerződés megkötése;

c) a leürítő helyek kijelölése, melynek a jelen rendelet 1. számú mellékletének elfogadásával tesz eleget;

d) a közszolgáltatási díjnak és a díjfizetés rendjének megállapítása;

e) a közszolgáltatással összefüggő - egyéb jogszabályban nem rendezett - önkormányzati feladat- és hatáskörök megállapítása;

f) gondoskodás a közszolgáltatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek érvényesítéséről;

g) a közszolgáltató részére a jelen rendeletben meghatározott területi, tárgyi és személyi hatállyal kizárólagos közszolgáltatási jog biztosítása.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti leürítő helyek kijelölését követően a leürítő hely üzemeltetője által szolgáltatott adatok alapján meg kell határozni az egyes leürítő helyek befogadó kapacitását.

A közszolgáltató hulladékkezelési közszolgáltatással összefüggő kötelezettségei

6. § (1) A közszolgáltató kötelessége - az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint, a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlantulajdonosok irányában a rendelet 4. § (5) bekezdésében megjelölt közszolgáltatás Budapest főváros közigazgatási területén belüli rendszeres ellátása.

(2) A közszolgáltató a külön jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.

(3) A közszolgáltató köteles a Közgyűlés számára közszolgáltatói tevékenységének éves értékeléséhez részletes beszámolót, valamint a jogszabályi előírások szerinti vizsgálati elemzés részeként költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási díj felülvizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg, illetve ennek hiányában minden év szeptember 30-ig.

(4) A közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatást akkor láthatja el, ha

a) biztosítani tudja a közszolgáltatás - külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi, valamint közegészségügyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;

b) a jogszabályokban megkövetelt, a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásához szükséges környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik;

c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő mértékű biztosítékkal, garanciával;

d) az Önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

(5) A közszolgáltató, amennyiben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytat, a közszolgáltatás keretébe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját köteles elkülöníteni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

A közszolgáltatási szerződés

7. § (1) A közszolgáltatás közbeszerzés útján történő megszervezése esetén a Közgyűlés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közbeszerzési eljárás nyertesével (nyerteseivel) az eredményhirdetést követő, illetve a pályázati eljárás nélkül kiválasztott közszolgáltatóval a kiválasztást követő 30 napon belül a közszolgáltatás ellátására szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés nyilvános.

(2) A közszolgáltatási szerződést a települési hulladék ártalmatlanítását végző hulladékkezelővel legalább 10 évre szólóan kell megkötni. A kizárólag a hulladék begyűjtésére, illetve szállítására vonatkozó szerződés legfeljebb 10 évre szólóan köthető meg. Ez utóbbi szerződésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végző közszolgáltatót.

(3) A közszolgáltatási szerződés az aláírás napján jön létre, és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a (2) bekezdés szerint meghatározott időtartam utolsó napján szűnik meg.

(4) A közszolgáltatási szerződés célja, hogy a közszolgáltatás teljesítése érdekében az Önkormányzat és a közszolgáltató közötti kapcsolatokat szabályozza a közszolgáltatást igénybevevők jogos érdekeinek védelmére is tekintettel.

(5) A közszolgáltatási szerződésben - a külön jogszabályokban előírtakon kívül - rögzíteni kell:

a) a települési folyékony hulladék gyűjtésének módját, valamint elszállításának a bejelentéstől számított maximális idejét;

b) a közszolgáltatás igazolási és ellenőrzési kötelezettségét, annak módját,

c) a közszolgáltató azon általános kötelezettségének tartalmát, amely a közszolgáltatást igénybevevők jogos igényeinek kielégítésére vonatkozik, az ezeket biztosító garanciális szabályokat (így általános szerződési feltételek meghatározásának kereteit, fogyasztói üzletszabályzat kialakításának és felülvizsgálatának módját, illetve más szabályozási eszközöket), továbbá az ezen szabályozásokról szóló döntések előkészítésének és meghozatalának eljárási szabályait;

d) a közszolgáltatónak a lakosság és az ingatlantulajdonosok irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségét és teljesítésének módját,

e) a szerződés módosításának a külön jogszabályokban előírtakon kívüli egyéb lehetséges okait és eljárási rendjét.

(6) A közszolgáltatási szerződésben - a külön jogszabályokban előírtakon kívül - a közszolgáltató kötelességeként kell meghatározni

a) a nem szerződésszerű teljesítésből származó kötbérfizetési kötelezettséget az Önkormányzat, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő javára;

b) a közszolgáltatás minőségi paramétereire vonatkozó javaslattételt, az előírt mutatók ellenőrizhető mérését.

(7) A közszolgáltatási szerződés megszűnik:

a) a benne meghatározott időtartam lejártával,

b) a közszolgáltató jogutód nélküli megszűnésével,

c) az 5. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott esetekben a többségi önkormányzati tulajdon megszűnése miatt, a megszűnéstől számított 6. hónap utolsó napján,

d) elállással, ha a teljesítés még nem kezdődött meg,

e) felmondással,

f) közös megegyezéssel.

(8) A közszolgáltató a közszolgáltatási szerződéstől a teljesítés megkezdéséig elállhat, azt követően a szerződést felmondhatja, ha a közszolgáltatási szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.

(9) A közszolgáltató a közszolgáltatási szerződést akkor is felmondhatja, ha az Önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét - a közszolgáltató felszólítása ellenére - súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz, vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését.

(10) A Közgyűlés a közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha

a) a közszolgáltató - közszolgáltatás ellátása során - a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat vagy hatósági előírásokat súlyosan megsértette, és a jogsértés tényét bíróság vagy hatóság jogerősen megállapította;

b) a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsértette.

(11) Ha a Közgyűlés a közszolgáltatási szerződést olyan közszolgáltatóval szemben mondja fel, aki több vállalkozás együttes pályázata alapján a pályázathoz benyújtott szerződés szerint képviseletre kijelölt személy, a felmondás hatálya kiterjed a közszolgáltatóval együttes pályázatot benyújtó valamennyi vállalkozásra.

(12) A közszolgáltatási szerződést mindkét fél írásban mondhatja fel. Felmondás esetén a felmondási idő 9 hónap. A felmondási idő alatt a szolgáltatást változatlan feltételekkel kell teljesíteni.

(13) A közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a Közgyűlés haladéktalanul intézkedik a közszolgáltatás folyamatos ellátásának biztosításáról.

(14) E rendelet rendelkezései külön szerződési kikötés hiányában is, illetve akkor is a közszolgáltatási szerződés részévé válnak, ha a felek eltérően rendelkeznek.

(15) A közszolgáltató és a vele együttműködő vállalkozások, továbbá a közszolgáltató és a teljesítési segédek, illetve közreműködők közötti - együttműködésüket tartalmazó - szerződés nem lehet ellentétes jelen rendelet előírásaival.

8. § Budapest főváros területén a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (a továbbiakban: Közszolgáltató).

A hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásának rendje, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele, az ingatlantulajdonos kötelezettsége

9. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, vagy onnan származó, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények ürítéséből származó, a közüzemi csatornahálózatba, vagy más befogadóba, vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, illetve az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint - gyűjteni, valamint azt a közszolgáltatónak bejelenteni és átadni.

(2) *  Az ingatlantulajdonos köteles az (1) bekezdés szerint gyűjtött települési folyékony hulladékra vonatkozó, az Önkormányzat által szervezett kötelező közszolgáltatást - az ingatlanon mért ivóvíz-fogyasztási adatok alapján kalkulált, vagy egyébként szükséges - rendszeres időközönként igénybe venni. Mentesül a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól az ingatlantulajdonos, ha

a) igazolja, hogy az ingatlanon keletkezett folyékony hulladék mennyisége az adott évben a közműpótló létesítmény kapacitását nem éri el.

b) a beépítetlen ingatlanán települési folyékony hulladék nincs, vagy nem keletkezik, és ennek tényét írásban bejelenti a közszolgáltatónak.

c) a kérelmére elvégzett hatósági vizsgálat alapján az engedély másolatával igazolja a közszolgáltató felé, hogy az ingatlanán történő folyékonyhulladék-kezelés és -ártalmatlanítás a jogszabályoknak megfelelően történik. Ezen igazolási kötelezettségének az ingatlantulajdonos a kezelő-ártalmatlanító berendezés üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles a települési folyékony hulladékot a jelen rendeletben megjelölt Közszolgáltatónak átadni, a Közszolgáltató szállító eszközeit a vele egyeztetett időpontban igénybe venni, és részére a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(4) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Közszolgáltató az ingatlantulajdonost írásban értesíti vagy felhívás közzététele útján tájékoztatja.

(5) A Közszolgáltató az ingatlantulajdonos bejelentése alapján, a vele egyeztetett időpontban köteles a közszolgáltatást nyújtani.

(6) A közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Közszolgáltató az ingatlantulajdonost - a változás bekövetkezte előtt - írásban, vagy felhívás közzététele útján értesíti.

(7) Az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre. A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, illetve felhívás közzététele útján tájékoztatta.

(8) Az ingatlantulajdonos köteles a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja. Az ingatlantulajdonos köteles biztosítani a gyűjtőhely megközelíthetőségét a Közszolgáltató szállítójárműve számára oly módon, hogy az elláthassa feladatát.

(9) Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.

(10) Amennyiben az ingatlantulajdonos kötelezettsége a közszolgáltatás igénybevételére bármely ok miatt megszűnik, annak tényét a kötelezettség megszűnésétől számított 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a Közszolgáltató felé.

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok

10. § (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési folyékony hulladékának kezeléséről (hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról) a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

(2) Mentesül a közszolgáltatás igénybevétele alól a gazdálkodó szervezet, ha

a) a hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségéről az erre feljogosított és környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével gondoskodik, vagy

b) e kötelezettségét a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének teljesítése ellenére is köteles a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás igénybevételére, ha a közszolgáltatás keretében nyújtott hulladékkezelés - a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan - környezeti szempontból a (2) bekezdésben foglaltaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

(4) Az ingatlantulajdonos gazdálkodó szervezet köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének az e rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek nyilvántartásáról - külön jogszabály alapján - a főjegyző gondoskodik.

(5) Az a gazdálkodó szervezet, amely az (1) és (3) bekezdések alapján köteles a közszolgáltatást igénybe venni, a közszolgáltatás teljesítésére a Közszolgáltatóval köteles írásbeli szerződést kötni a (6) bekezdés szerinti tartalommal.

(6) A szerződésben meg kell határozni:

a) a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot is feltüntetve,

b) a teljesítés helyét, módját és a bejelentéstől számított maximális határidejét,

c) a közszolgáltatási díjat és megfizetésének módját,

d) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,

e) az irányadó jogszabályok meghatározását.

(7) A gazdálkodó szervezet a szerződést írásban 30 napos határidővel, és csak abban az esetben mondhatja fel, ha

a) Budapest főváros közigazgatási területén megszűnt az a gazdasági tevékenysége, amellyel összefüggésben a települési folyékony hulladéka keletkezett, vagy

b) ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési folyékony hulladékának kezeléséről a továbbiakban nem a jelen rendeletben foglaltak szerinti közszolgáltatás keretében gondoskodik, vagy

c) ha a Közszolgáltatónak megszűnik az e rendelet szabályain alapuló, a hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó kizárólagos jogosítványa.

(8) A felmondás akkor érvényes, ha a felmondással egyidejűleg a gazdálkodó szervezet - a bejelentés érkeztetett írásbeli példányának csatolásával - egyidejűleg igazolja, hogy a (4) bekezdésben foglalt nyilvántartás számára a változást bejelentette, és becsatolta a hulladékkezelési engedélyét, illetve az általa igénybe vett új hulladékkezelő gazdálkodó szervezet engedélyét.

(9) Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget az (5) bekezdésben foglalt szerződéskötési kötelezettségének a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a Közszolgáltató a bíróságtól kérheti a szerződés létrehozását a (6) bekezdésben foglalt tartalommal, továbbá igazolt költségének és kárának megtérítését. A kár mértékének megállapításánál a gazdálkodó szervezetnél keletkezett hulladékmennyiség alapján e rendelet 2. számú melléklete szerinti díjazást kell alapul venni.

Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség

11. § *  (1) Az ingatlantulajdonos és a gazdálkodó szervezet köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének.

(2) A Közszolgáltató gondoskodik a hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről azon közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosok tekintetében, akik a települési folyékony hulladékukat a Közszolgáltatónak átadják. Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak 8 napon belül bejelenteni személyes adatait (a közszolgáltatást igénybevevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve), ha tulajdonosváltozás, vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A Közszolgáltató jogosult az ingatlantulajdonos ezen adatait az e rendelet szerinti közszolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezelni.

(3) A közszolgáltató kizárólag a települési folyékony hulladék elszállításával kapcsolatos közszolgáltatás kialakítása és fenntartása céljából a fogyasztóval fennálló kötelező közszolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony időtartama alatt, valamint e jogviszony megszűnését követően a jogszabályokban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartama alatt kezelheti a közszolgáltatással érintett fogyasztó nevét, a személyének azonosításához szükséges adatokat, így a születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét, állandó lakcímét, és az e bekezdésben meghatározott további adatokat. Ha az egyedileg azonosított fogyasztóval kapcsolatba hozható, akkor személyes adatként kell kezelnie a közszolgáltatónak a közszolgáltatással érintett ingatlan tulajdonjogi helyzetére, valamint annak közműellátottságára vonatkozó adatot is. A közszolgáltató jogosult továbbá a fogyasztók vízfogyasztásának adatát, a közszolgáltatás igénybevételének mértékére, módjára, mennyiségére vonatkozó információkat, valamint a települési folyékony hulladék elszállításával kapcsolatos közszolgáltatás ellenértékének megfizetésével, a fogyasztók tartozásaival és azok behajtásával kapcsolatos személyes adatokat kezelni. A közszolgáltató jogosult egyes, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó részfeladatai tekintetében adatkezelőt, adatfeldolgozót megbízni, és a jogos igényeinek érvényesítése érdekében az e bekezdésben meghatározott személyes adatokat hatósági, bírósági eljárások lefolytatása céljából harmadik személynek átadni.

12. § (1) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezett települési folyékony hulladékuk kezelésére nem a közszolgáltatást veszik igénybe, kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartást, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely települési folyékony hulladékának kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, köteles erről a tényről a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett a 10. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartás számára - a főjegyzőhöz címzetten - írásban nyilatkozni és egyidejűleg igazolni, hogy a mentesülés alapjául szolgáló feltételeknek megfelel.

(3) Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési folyékony hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül a 10. § (2) bekezdés a) pontja szerint gondoskodik, a 10. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartás számára - a főjegyzőhöz címzetten - köteles írásban bejelenteni az általa igénybe vett hulladékkezelő(ke)t, az igénybe vett szolgáltatásokat, valamint megjelölni a hulladékkezelő(k) hulladékkezelési engedélyének számát, a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a gazdálkodó szervezet a jelen rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, illetőleg a rendelet hatálybalépését követően általa igénybe venni kívánt hulladékkezelővel történő szerződéskötést megelőzően köteles eleget tenni.

(5) Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési folyékony hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül a 10. § (2) bekezdés b) pontja szerint gondoskodik, a 10. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartás számára - a főjegyzőhöz címzetten - köteles igazolni a környezetvédelmi felügyelőség engedélyének nyilvántartási számát megadva azt, hogy az ártalmatlanító berendezés vagy létesítmény a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett és annak üzemeltetésével - hulladékkezelési engedély alapján - maga gondoskodik települési folyékony hulladékának kezeléséről.

(6) Az (5) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségének a gazdálkodó szervezet már működő létesítmény, berendezés esetén a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, míg a rendelet hatálybalépését követően igénybe venni kívánt, illetve létesített létesítmény, berendezés esetén az üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor, ha a gazdálkodó szervezetnek a 10. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vett adataival összefüggésben változás következett be, vagy a gazdálkodó szervezetet, illetve a rá vonatkozó egyes adatokat a 10. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból törölni kell. A fentiek bejelentésére a gazdálkodó szervezet a változás napjától, illetve a változás tényének tudomásra jutásától számított 15 napon belül köteles.

(8) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a környezetvédelmi felügyelőség igazolásának beszerzéséről az egyes hulladékkezelőkre, valamint az egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan külön-külön a Közszolgáltató köteles gondoskodni. A Közszolgáltató az igazolást köteles megküldeni a 10. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartás számára.

A települési folyékony hulladék elhelyezésével kapcsolatos kötelezettségek

13. § (1) Települési folyékony hulladékot - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a Közgyűlés által kijelölt leürítő helyen szabad elhelyezni, leereszteni és ártalmatlanítani. A leeresztés során a közegészségügyi és műszaki előírások megtartásának ellenőrzésére a leürítő hely üzemeltetője is jogosult.

(2) Települési folyékony hulladékártalmatlanító telepen történő - jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő - elhelyezésére akkor kerülhet sor, ha a hulladékot kezelték fizikai, termikus, kémiai vagy biológiai eljárásokkal, tulajdonságainak olyan megváltozása érdekében, amely a hulladék mennyiségének vagy környezetre gyakorolt hatásának csökkenését eredményezi.

(3) Az illetékes környezetvédelmi/vízügyi hatóság - a szakhatóságok véleményének figyelembevételével a jegyző véleményének kikérésével, valamint az üzemeltetővel történt egyeztetés lefolytatását követően - határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék koncentrált elhelyezésére (központi leeresztő hely létesítésére), az üzemeltető rendelkezésére álló szennyvíztisztító telepek közül melyik vehető igénybe.

(4) A leürítő helyet a Közgyűlés a kijelölendő leürítő hely üzemeltetőjének szakmai állásfoglalása alapján, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes fővárosi kerületi intézete, a környezetvédelmi hatóság, és az illetékes vízügyi szakhatóság előzetes hozzájárulásával, az illetékes kerületi önkormányzat és a Közszolgáltató véleményének kikérése mellett jelöli ki.

(5) A leürítő helyen elhelyezhető települési folyékony hulladék mennyiségét és minőségét, az ürítés módját és időpontját a jegyző külön jogszabályi előírás szerint határozza meg.

(6) A Közszolgáltató a ténylegesen elhelyezett települési folyékony hulladék mennyisége után - csatornahasználati szerződés alapján - a csatornahálózat üzemeltetője részére a Közgyűlés által mindenkor meghatározott csatornahasználati díjat köteles fizetni. A szerződést a csatornahasználati díj megállapításáról szóló fővárosi önkormányzati rendelet kihirdetését követő 60 napon belül kell megkötni és azt követő 15 napon belül kell bemutatni az Önkormányzatnak.

(7) A Közszolgáltató a települési folyékony hulladék elhelyezésével összefüggő nyilvántartását oly módon köteles kialakítani, hogy az egyes leürítő helyen ténylegesen elhelyezett települési folyékony hulladék mennyisége, minősége és származási helye aggálytalanul megállapítható legyen.

A közszolgáltatás ellátásával összefüggő egyes kérdések

14. § (1) *  A Közszolgáltató - amennyiben az ingatlantulajdonos nem kér kifejezetten későbbi szállítási időpontot - mindenkor köteles az ingatlantulajdonos bejelentésétől számított 72 órán, illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén ennél rövidebb időn belül a szolgáltatást elvégezni. Amennyiben a szolgáltatás elvégzésére nyitva álló határidő utolsó órája vasárnapra, vagy jogszabályban meghatározott munkaszüneti napra esik, a szolgáltatást a soron következő munkanapon kell elvégezni.

(2) A települési folyékony hulladék begyűjtése és elszállítása, illetve ártalmatlanítása csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben szüneteltethető vagy korlátozható.

(3) A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(4) A Közszolgáltató a települési folyékony hulladék elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat és azt az esetet, ha a hulladék a Közgyűlés által kijelölt leürítő helyen - különösen szennyvízelvezető törzshálózatba vagy szennyvízlevezető műbe - a külön jogszabályok szerint nem helyezhető el. Ez esetben a Közszolgáltató a jogszabályi előírások figyelembevételével megfelelő intézkedések kezdeményezése mellett megtagadja az elszállítást.

15. § (1) A Közszolgáltató a közműpótló létesítményből a települési folyékony hulladék kitermelését és elszállítását kizárólag erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű, gépi üzemeltetésű, csepegés- és szóródás mentes, bűz- és szaghatást kizáró célgéppel végezheti.

(2) A települési folyékony hulladék közműpótló létesítményből történő kitermelése, szállítása és leürítése közben szennyeződött területet azonnal fertőtleníteni kell a külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezett szerrel.

(3) Hulladékkezelésre szolgáló gép, berendezés és más eszköz rendszeres tisztítását, fertőtlenítését olyan térburkolattal ellátott, mosótérrel rendelkező területen kell végezni, ahonnan az elhasznált víz a külön jogszabály szerint végzett előkezelést, előtisztítást követően közműpótló berendezésbe vagy közműcsatornába kerül. A tisztítás közterületen, felszíni vizekben és ezen vizek mellett 500 méteren belül nem végezhető.

(4) A települési folyékony hulladék begyűjtésére és szállítására használt eszközök tárolása a közegészségügyi követelményeknek megfelelően kialakított telephelyen végezhető.

(5) A Közszolgáltatónak gondoskodnia kell a hulladékkezelést végző személyek egészségét, biztonságát nem veszélyeztető munkavégzés feltételeiről - beleértve az egyéni védőeszközök biztosítását, azok elkülönített tárolását, rendszeres tisztítását, karbantartását és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjüket is - az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.

(6) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő tevékenységét mindenkor a jogszabályi előírásokban foglalt műszaki, közegészségügyi és egyéb feltételeknek megfelelően köteles ellátni.

(7) A Közszolgáltató tevékenységének ellátása során a közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult közreműködőt igénybe venni, feltéve, hogy az a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenység egyes feladatainak ellátásához a jogszabályokban megkövetelt műszaki felszereltséggel, szakképzett szakember állománnyal és a jogszabályokban meghatározott hatósági és/vagy hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik. A közreműködő tevékenységéért a Közszolgáltató ugyanúgy felel, mint a saját tevékenységéért.

A hulladékkezelési közszolgáltatás díja

16. § (1) Az ingatlantulajdonos a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért hulladékkezelési közszolgáltatási díjat fizet, amelynek legmagasabb egységnyi díjait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A közszolgáltatás legmagasabb egységárait a Közgyűlés határozza meg legalább 1 éves időtartamra. A Közszolgáltató minden évben egy alkalommal (legkésőbb szeptember 30-ig) kezdeményezheti az egységnyi díj felülvizsgálatát a közszolgáltatással kapcsolatos költségeinek - költségelemzéssel alátámasztott, a Közgyűlés által elismert és műszakilag indokolt fejlesztéseket is tartalmazó - változása függvényében. A közszolgáltatási díj ingatlantulajdonos által fizetendő összegét a Közszolgáltató állapítja meg e rendelet előírásainak megfelelően.

(2) A hulladék mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe:

a) az a hulladékmennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést;

b) az a hulladékmennyiség, amelynek a közműves szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítménybe vezetését a vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az ingatlantulajdonos számlával igazolta;

c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott;

d) az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a;

e) a házi ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és a -fogyasztó ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, illetőleg a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

(3) A közszolgáltatási díjat az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a külön jogszabályokban előírtaknak megfelelő módon kell meghatározni.

(4) Az egységnyi díj meghatározása során érvényesítendő további elvek:

a) a települési folyékony hulladék elszállításának egységnyi díját - ha az nem veszélyezteti a külön jogszabályokban foglaltak megvalósulását - az adott szolgáltatási évben érvényes csatornahasználati díjjal összehangoltan kell megállapítani;

b) az egységnyi díj ösztönözzön a csatornahálózat fejlesztésére, illetve a már kiépített csatornahálózat használatára, továbbá a környezetet terhelő vízfelhasználás mérésére.

(5) A közszolgáltatási díj megállapítása - a díj kiszámítására vonatkozó előírások alapján - általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díj meghatározásával történik.

(6) Az egységnyi díj - elkülönítve - tartalmazza a hulladék begyűjtésének, szállításának és ártalmatlanításának költségeit. Az egységnyi díjak a számlázás, díjbeszedés költségeit is tartalmazzák.

(7) A közszolgáltatási egységnyi díj megállapítását, illetve felülvizsgálatát megelőzően részletes díjjavaslatot kell készíteni a külön jogszabályoknak megfelelően és az (1)-(6) bekezdésben foglaltakra is tekintettel, melyhez a Közszolgáltató köteles díjkalkulációt és a jogszabályoknak megfelelő költségelemzést készíteni a következő díjfizetési időszakban alkalmazandó közszolgáltatási egységnyi díj alátámasztására. A díjkalkulációt és költségelemzést a Közszolgáltatónak a díjjavaslat részeként kell az Önkormányzat rendelkezésére bocsátania.

(8) Ha a Közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell.

Az egységnyi díjtétel és a fizetendő díj megállapítása

17. § (1) Egységnyi díjtétel az ingatlanon keletkező folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának kezelési díja. Az ingatlanon keletkező települési folyékony hulladék mennyiség kiszámításánál

a) a vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlan esetén az ingatlanon fogyasztott és kedvezményekkel (pl. locsolási kedvezménnyel) csökkentett vízmennyiséget kell alapul venni.

b) az ingatlanon az adott számlázási időszakon belül az a) pontban foglalt mennyiséget meghaladó mennyiségben keletkező települési folyékony hulladék esetén az a) pontban foglalt mennyiséget meghaladó mennyiség vonatkozásában az ingatlanon elszállításra átvett folyékony hulladékmennyiséget kell alapul venni.

c) a vezetékes ivóvízzel el nem látott ingatlan esetén az ingatlanon elszállításra átvett folyékony hulladékmennyiséget kell alapul venni.

d) *  külön jogszabály alapján engedélyezett szennyvíz-elszikkasztás esetén az ingatlanról elszállításra átvett folyékony hulladékmennyiséget kell alapul venni.

(2) Az ingatlanon elszállításra átvett települési folyékony hulladék mennyiségét a Közszolgáltató szippantó gépjárművébe beépített szintmérő (szintjelző) alapján kell meghatározni.

(3) Az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatásért fizetendő közszolgáltatási díjat az egységnyi díjtétel 2. sz. melléklet szerinti összegének és az ingatlanon keletkező települési folyékony hulladék (1) bekezdés szerint meghatározott mennyiségének szorzata alapján a Közszolgáltató állapítja meg.

(4) Ha a szippantó gépjármű és a szennyvíztároló ürítésre alkalmas csatlakozási pontja közötti távolság meghaladja a 35 métert, abban az esetben minden lefektetett 10 m cső lefektetéséért 200 Ft + áfa összeget jogosult a Közszolgáltató számlázni.

(5) Lakossági települési folyékony hulladék esetében a fizetendő díjat csökkenteni kell a Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben „normatív, kötött felhasználású támogatások” igényelhető összegével.

(6) Vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító berendezés üzemeltetője - az itt kezelt szennyvíz mennyiségének mértékéig - mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.

(7) A Közszolgáltató rendszeres időszakonként, a közszolgáltatás teljesítését követően számlát bocsát ki az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról, mely alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató részére a kibocsátott számla alapján utólag, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet.

(8) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. Ezért az ingatlantulajdonos - a 9. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - akkor is köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a Közszolgáltató igazolni tudja, hogy fölajánlotta az ingatlantulajdonosnak az e rendelet 9. § (5) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását és a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt, de a települési folyékony hulladék elszállítására azért nem került sor, mert az ingatlanról - a rendelkezésre álló ivóvíz-fogyasztási adatok ellenére - nem volt elszállítható települési folyékony hulladék, vagy egyébként az ingatlantulajdonos a 9. § (1)-(3) bekezdésekben előírtak ellenére nem tette lehetővé a Közszolgáltató számára a közszolgáltatás teljesítése érdekében az ingatlanra való bejutást.

(9) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónál, a számlázással kapcsolatban pedig a díj beszedőjénél (a Közszolgáltató megbízottjánál) írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közszolgáltató vagy megbízottja válaszolni köteles.

(10) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a Közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(11) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék, az ezzel összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.

(12) A díjhátralék adók módjára történő behajtásának szabályait külön jogszabályok tartalmazzák.

(13) Ha a Közszolgáltató nem igényli a díjhátralék adók módjára történő behajtását, úgy a díjhátralék beszedése végett jogosult maga vagy megbízottja útján eljárni.

18. § * 

Vegyes, átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

19. § (1) *  A rendelet 2012. március 1. napján lép hatályba.

(2) * 

(3) A rendelet 17. § (1) bekezdés b) pontjának és 2. sz. melléklet 1/b) pontjának alkalmazása 2012. december 31-ig felfüggesztésre kerül.

(4) *  A rendelet 17. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó azon ingatlanok esetében, ahol nincs lehetőség a közcsatornára kötésre az ingatlantulajdonos 2012. március 1. és 2013. március 1. közötti időszakra külön igényelheti a Közszolgáltatótól, hogy a települési folyékony hulladékkezelés általa fizetett egységnyi díja az ingatlanon mért ivóvízfogyasztáson alapuló elszámolás helyett kivételesen - a megadott időszakon belül - az ingatlanon elszállításra átvett települési folyékony hulladék mennyisége alapján, a rendelet 17. § (1) bekezdés c) pontja szerint kerüljön megállapításra.

A települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás díjmegállapításának e módja az ingatlantulajdonos egyéni igénybejelentése alapján, a 2013. március 1-jéig terjedő időszakra választható. A közszolgáltatás e kivételes módjának igénybevételi feltétele az, hogy azt az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató ügyfélszolgálati irodáin 2012. március 19. és április 13. között a 2012. március 1. és 2013. március 1. közötti időszakra személyesen kérelmezze.

(5) *  A Közszolgáltató a rendelet 6. § (3) bekezdése szerinti éves beszámoló részeként tájékoztatja a Közgyűlést a gazdálkodó szervezetekkel a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződések nyilvántartásában bekövetkező változásokról.

Jogharmonizációs záradék

20. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Sárádi Kálmánné dr. s. k. Tarlós István s. k.
főjegyző főpolgármester

1. számú melléklet a 59/2011. (X. 12.) Főv. Kgy. rendelethez

A Fővárosi Közgyűlés által kijelölt leürítő helyek

II. kerület

1. Nagykovácsi úti koncentrált szennyvízleeresztő-hely

(Kizárólag mágneskártyával!)

III. kerület * 

1. Pünkösdfürdő utcai koncentrált szennyvízleeresztő-hely

(Kizárólag mágneskártyával!)

IV. kerület

1. Tímár utcai koncentrált szennyvízleeresztő-hely

(Tímár u. 1-9.)

(Kizárólag mágneskártyával!)

XI. kerület

1. Hunyadi J. utcai koncentrált szennyvízleeresztő-hely

(Hunyadi J. u. 16.)

(Kizárólag mágneskártyával!)

XVII. kerület

1. Tói malom utcai koncentrált szennyvízleeresztő-hely

(Kizárólag mágneskártyával!)

XVIII. kerület * 

1. Ipacsfa utcai koncentrált szennyvízleeresztő-hely

(Kizárólag mágneskártyával!)

XXI. kerület * 

1. Rév utcai koncentrált szennyvízleeresztő-hely

(Kizárólag mágneskártyával!)

XXIII. kerület

1. Meddőhányó utcai koncentrált szennyvízleeresztő-hely

(FCSM Rt. Dél-pesti szennyvíztisztító telepe)

(Kizárólag mágneskártyával!)

2. számú melléklet a 59/2011. (X. 12.) Főv. Kgy. rendelethez

A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás díja a 2012. január 1-jétől határozatlan időre történő díjfizetési időszakra

1. 2012. január hó 1. napjától a települési folyékony hulladék rendszeres gyűjtésének és elszállításának

a) az ingatlanon mért ivóvízfogyasztáson alapuló egységnyi díjtétele 337,7 Ft/m3 + áfa.

b) az ingatlanon mért ivóvízfogyasztást meghaladó részére vonatkozó egységnyi díjtétele: 1816 Ft/m3 + áfa.

c) a vezetékes ivóvízzel, vagy mért vízfogyasztással nem rendelkező ingatlanokra vonatkozó egységnyi díjtétele: 1816 Ft/m3 + áfa.

2. 2012. január hó 1. napjától, ha a szippantó gépjármű és a szennyvíztároló ürítésre alkalmas csatlakozási pontja közötti távolság meghaladja a 35 métert, abban az esetben minden lefektetett 10 m cső lefektetési díja 200 Ft + áfa.

3. A főváros közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett, az e rendelet 2. § 4. pontjában meghatározott lakossági települési folyékony hulladék esetében a fizetendő díj a megállapított díj és a mindenkor hatályos költségvetési törvény melléklete szerinti és az Önkormányzat által nyújtott támogatás különbsége.

4. Az elszállított települési folyékony hulladék mennyiségét a szippantó gépjárműbe gyárilag beépített szintmérő (szintjelző) alapján kell meghatározni.


  Vissza az oldal tetejére