Ezen felül, hogy a végvárak se legyenek valamely esetben élelmi szerek nélkül, s hogy élelmi szerek hiányában (a mi könnyen meg szokott esni), hátrányt ne szenvedjenek, végeztük:
1. § Hogy az ország összes mágnás urai és nemesei, meg a káptalanok is, a gabonanemüeknek, tudniillik a buzának és rozsnak és a kölesnek huszadrészét tartozzanak a végvidékek számára odaadni.
2. § És midőn az ország adókivetői a kirovásban eljárnak, minden ur és nemes köteles legyen a királyi adókivetőnek és az ő emberének a szolgabiró jelenlétében minden kicsépelt és ki nem csépelt gabonáját hiven fölfedezni és megmutatni.
3. § A mikor is az a kivető annak a huszadrészét különitse el és hagyja az illető urnak vagy nemesnek a kezénél.
4. § A mely huszadrészét a gabonának aztán az egyes urak és nemesek kötelesek legyenek és tartozzanak saját munkájukkal, fáradtságukkal és költségükön oda beszolgáltatni és elvitetni, a hova a bán urak parancsolják.