Vaskő és tüzelőanyag a vasipar létalapjai, melyeknek jelentősége indokolttá teszi minden vasműnek azt a törekvését, hogy az emlitett anyagok beszerzési forrásainak minél fokozottabb mértékben tulajdonul való megszerzése által necsak pillanatnyi üzleti esélyek következményei ellen védekezzenék, hanem jövéjét is biztositsa. Különösen fontos ez a feladat hazánkban, melynek kiaknázatlan vaskőtelepeit állandóan az a veszély fenyegeti, hogy külföldiek által megszereztetvén, a hazai ipar táplálása helyett külföldre kivitt termékeik által a hazai ipar versenytársainak erejét növelik s amugy sem kiemerithetetlen vaskőelőfordulásaink időelőtt felhasználása által vasiparunk jövőjét aláássák. A midőn tehát arra törekszem, hogy az állami vasgyárak fennálló üzemeihez kedvezően fekvő kiaknázatlan vastelepeket a kincstár részére megszerezzem, nemcsak a jelenlegi fellendülés által erősen fogyó kincstári bányabirtok kiegészitéséről gondoskodom, hanem az egész magyar vas- és gépipar jövőjét tartom szem előtt. A hazai szénbányászat és szénpiacz helyzetéről a törvényhozást mult évi 580. sz. jelentésemben tájékoztattam. Kiegészitésül megemlitem, hogy Magyarország iparának az utolsó évek folyamán tapasztalt fellendülése oly mértékben vette igénybe az üzemben levő hazai szénbányákat s egyáltalában tüzelő anyag forrásokat, hogy ezek berendezés és termelő-, illetőleg szállitóképesség tekintetében a beállott szükségletnek fedezésére nem bizonyultak elégségeseknek. Különösen sulyos helyzetbe jutottak az állami vasgyárak is, melyek a faszén, a kőszén, illetőleg a barnaszén hiánya folytán ismételve kénytelenek voltak üzemeiket redukálni, sőt időlegesen be is szüntetni s végül, miután a hazai vállalatoktól a beállott szénhiányt beszerezni még magasabb árak mellett sem lehetett, hogy elvállalt kötelezettségeiknek eleget tehessenek, Német- és Angolországból kokszot és kőszenet drágán vásárolni. Az állami vasgyárak állagának szénbányákkal és (faszéntermelés czéljából) erdőbirtokokkal leendő kiegészitését azonban nemcsak ezek a pillanatnyi, bár visszatérhető nehézségek és szénbeszerzési zavarok teszik indokolttá. Az állami gyárak ugyanis állandóan még az e tekintetben szintén mostoha viszonyokkal küzdő hazai magánvasiparnál is kevésbbé függetlenk a tüzelőanyag beszerzése tekintetében. A diósgyőri gyár kivételével, amelynek szénbányászata azonbn a gyár megnövekedett fogyasztását már nem képes kielégiteni, sem szénbányákkal, sem erdőbirtokokkal nem rendelkeznek, tehát vásárlás utján, vagyis termelési költségeik és versenyképességük rovására a termelő és közvetitő nyereségével terhelten szerzik be a versenytársaik által többnyire birt szenet és faszenet, a mely utóbbinak nagy fontosságot kölcsönöz az a körülmény, hogy vaskohászati czélokra való koksz termelésére alkalmas szén hazánkban alig van, vajdahunyadi nagyolvasztó-telepünk pedig, mint a koksz legnagyobb fogyasztója, a külföldi koksztermelő-telepektől minden irányban igen távol fekszik. Az előadottak tették indokolttá azon intézkedésemet, hogy az állami vasgyárak üzemei folytonosságának biztositása czéljából, illetve vaskő, hő- és faszénszükségletük fokozottabb fedezése érdekében több, az melitett czélra alkalmas erdőbirtokot, vaskő- és szénjogositvány az állami vasgyárak részére a törévnyhozás hozzájárulásának fenntartásával megvásárolom. Ezen vételek a következők:
Ezen birtok 90450 kat. terjedelmü s áll kereken 6850 hold szálerdőből, 600 hold tarolt erdőtalajból, 2000 hold vegyes termőtalajból. A birtok több pontján vasércz-fekhelyek kutatvák fel, melyek jó minőségü és jelentékenyebb mennyiségü vaskövet tartalmaznak s ekkép tartós bányaművelésre jogositanak. Épületekből csak annyi van, a mennyi szükséges volt a földbirtokos részére, továbbá egy-két felvigyázónak és néhány munkásnak elhelyezésére. Ezen birtoknak erdőségeivel, vasbányajogositványaival, termőtalajával, épületeivel és egyéb jogosultságaival együtt vételára hosszabb tárgyalás után kereken 4.500,000 koronában állapittatott meg. Ezen összeg az 1903. évben eszközölt becslés összegénél magasabb ugyan, mert a becslés, amely a birtokon kereken két millió köbméter főleg bükkfát és harminczöt millió métermázsa vasérczet állapitott meg, akkor 4.043,900 koronáról szólótt, azonban azóta a faárak lényegesen emelkedtek, a vasércz és a földbirtok is keresettebb lett s miután a található fának értékében ugy mennyiségileg, mint minőségileg, nemkülönben a bányajogositványok vasércztartalmának ugy mennyiség, mint minőség szerinti értékében a vételár megfelelő ellenértéket talált, indokoltnak láttam ezen a vajdahunyadi vasgyárhoz kedvezően fekvő birtokot megszerezni. Hogy ezuttal nemcsak a kohósitásra való anyagok. hanem a birtok területe is a vásárba bevonatott, ez abban leli inditó okát, mert itt ugy a szenelő-, mint a bányaüzem évtizedeken át folytatandó s annyi erdő- és bányamunkás lesz elhelyezendő s az üzemhez utak épitendők, hogy a területnek igen nagyrészét kellett volna e czélokra külön kisajátitani, továbbá, mert határozott kilátás van arra, hogy a területen az eddig ismertté vált vasércz-fekhelyeken kivül még jelentékenyen több ily fekhely lesz felkutatható, a mit csak saját tulajdon birtokon lehet zavartalanul foganatositani s ekkép a tapasztalat szerint igen magasra felmenő kisajátitásokat és az ezekkel kapcsolatos drága és hátrányos eljárásokat mellőzni. A birtok és tartozékai iránti szerződés a tulajdonosbirtokossal, özv. Von der Osten-Plathe Leopoldina, szül. Sztojanovits urnóvel megköttetvén, a 200 holdnyi vegyes termőtalaju területen kivül, melyet eladó egy kápolna-alap czéljaira fenntartott, egészben és tehermentesen megy át az állam tulajdonába, egy tiz évre szóló időleges fenntartással, mely abból áll, hogy ő időben belül az ezen birtokokon lévő két nyaralóját és a községben lévő lakóházat saját üdülésének czéljaira a nyári hónapokban még igénybe venni kivánja. Ezek azonban a végzendő üzemi munkálatokat nem érintik, nem akadályozzák, üzemi szempontból a birtok értékén mit sem változtatnak s arra befolyással nincsenek. Pojén község a közelebbi nagy vonalaktól különben is távol feküdvén, a létesitendő bánya- és erdőmunkástelep a magyar állameszmének fenntartására is hivatott s igy ez irányban is lényeges és fontos feladatot fog teljesiteni. A vételárból 70,000 korona esik a birtok talajára és az épületekre, tehát beruházás jellegü kiadásra, ellenben 1.200,000 korona faérték a kohóüzemre, végül 2.600,000 korona bányaérték az eddigi gyakorlathoz képest átmeneti kiadásnak minősitendő. Hogy a pojéni birtokon ugy a rendes szenelési üzemet, mint pedig a bányaüzemet bevezetni és állandóan folytatni, nemkülönben a faszenet és a vasérczet Vajdahunyadra szállitani lehessen, szükséges a következő berendezéseket létesiteni.
Egy kötélpálya-szárny mintegy tizenkét kilométerre a fennálló govasdia-vadudobrii kötélpályavonal grunului állomásához 850,000 korona, ábnyafeltárás mély tárókkal az ezekhez tartozó bányavasutakkal és bányacsillékkel 800,000 korona, üzemi épületek 150,000 korona, munkás-lakóépületek 200,000 korona, összesen 2.000,000 korona. A szénnek és ércznek szállitására - az ottani viszonyokhoz mérve - a kötélpálya legczélszerübbnek mutatkozik, egyrészt, mert létesitése aránylag olcsó, másrészt a szállitási önköltség alacsony, végül, mert az önálló kötélpálya jobban lesz kihasználva s egyéb szállitmányokra vonatkozólag is előnyösebb kerületköltséget biztosit. A bánya és a szenelőhelyek központja a Marosillye-Lugos vasuti vonal Marzsina nevü legközelebbi vasuti állomástól 36 kilométernyire feküdvén, rendes nyomtávu iparvasutnak épitése a kedvezőten terepviszonyok és helyenkénti nagy emelkedések miatt, melyeknél fogva a vasut vagy két és fél millió koronába kerülne, nem igen jöhet szóba s miután csakis a pojéni szállitmányokra támaszkodhatnék, olcsó szállitási dijtételtek nem is számithatók. Keskenyvágányu vasut ugyan valamivel kisebb befektetést igényelne, ez esetben azonban felette megdrágitaná a terményt az átrakodási költség Marzsinán s ehhez még a faszén aránytalanul nagyobb elporlódással járna s növelné a költséget az átrakodás folytán. A bányák feltárására és berendezésére, nemkülönben az üzemi épitményekre szánt kiadás indokolásra nem szorul, mert ezek ki nem kerülhető munkálatokra vonatkoznak. Csak azt jegyzem meg, hogy a feltárás több táró segélyével végezendő s ezek egyike szállitó táróul fog szolgálni. Ezen művelethez két légakna is berendezendő. A külfelületen ezenfelül még siklómüvelet is lesz berendezendő. Ideiglenes lakóépületeket a munkások részére azon oknál fogva kellend épiteni, mert Pojén község a termelő helyekről vagy tiz kilométerre fekszik s igy nemcsak azt a munkaerőt kell elhelyezni, mely a községből jő, hanem főleg azt is, mely távolabbi helységekből szegődik munkába.
Ormóspuszta Borsod vármegyében fekszik a miskolcz-füleki vasuti vonal Bárczika állomásától mintegy 12 kilométernyire észak-kelet felé nagyobb kiterjedésü szénvidéken, melyek a disznóshorváti és a mosonyi szénbányák müveltetnek. A barnaszén minősége azonos a sajóvölgyi előfordulással s a mint ez a folyó évi 580. számu jelentésben előzőleg már jeleztetett is, bizonyos gyári müveleteknél, főleg pedig kazánfütésre megfelelőleg alkalmas. Ezen birtoknak területe 1057 kat. holdat teszen s a mint ezt az ott eszközölt kutszerü feltárásból, a kibuvásokból a szomszédos területeken eszközölt feltárásokból és az üzemben levő közvetlen szomszédos bányaelőfordulásából, nemkülönben a szénformátiaónak terjedelmével meghatározni lehet, a terület 91.213.815 métermázsa minimális mennyiségü s kedvezően kitermelhető barnaszenet tartalmaz. Ezen területnek szénkihasználási joga iránt a szerződés báró Radvánszky örökösökkel, mint tulajdonosokkal, a fentebb emlitett jelentésre nyert fölhatalmazás alapján és pedig 900.000 korona örökár mellett megköttetett. Ezen adatokból látható, hogy a szén 100 kilogrammjára nem egészen egy fillér esik, a mi eléggé előnyös, ha tekintetbe vétetik, hogy a Sajóvölgyben lévő szénbánya-vállalatok 100 kilogramm szén után 2-6 fillérig menő terrágiumot fizetnek a földbirtokosoknak. Az ormóspusztai területen termelendő barnaszenet a diósgyőri vas- és aczélgyár fogja felhasználni, a melyet ezen a réven, valamint már meglévő más bányabirtokainak intenzivebb müvelése révén az idegen szén vásárlásától teljesen mentesiteni reménylek. A mennyiben ezen terület, a mai állapotok szerint, vasuttal nem érintetik s a szénelőfordulás feltárva nincs, hogy itt az üzem bevezethető legyen, szükséges lesz a következő munkálatokat végrehajtani: Egy rendes nyomtávu vasuti vágány megépitését mintegy 12 kilométer hosszuságban Bárczika állomásra 632.000 korona, feltáró és egyéb előmunkálatokat 104,000 korona, berendezéseket létesiteni, a minők a szénosztályozók, bányavasutak, gép és szerszám, valamint bányacsille felszerelések 150,000 korona, üzemi épületeket 100.000 korona, munkás- és üzemi, kezelési, személyzeti, lakó- és hivatali épületeket 306,000 korona, kisajátitásra és egyéb szükségletekre 68.000 korona, összesen 1.360,000 korona költséggel. Az Ormóspuszta felszini birtokterület adás-vétel tárgyát nem képezte s igy meg sem szereztetett. Hogy azonban kisajátitások szükségességének beálltával külön kisajátitási tárgyalások, vagy alkudozások mellőzhetők legyenek, a szerződésben megállapittattak azon egységárak, melyek ellenében a mindenkori tulajdonos bányaüzem czéljaira szükséges területet átadni köteles. Bejelentenem egyuttal, hogy az ormóspusztai vétel alapján az eladóknak, miután a szénkihasználási jog bányatelekkönyvileg a kincstár nevére iratott, 900,000 korona előleget utalványoztam azzal, az eladók részéről külön nyilatkozattal elismert fenntartással, hogy eladók az esetre, ha az ügyletet egy év leforgása alatt a törvényhozás jóvá nem hagyná, a szénkihasználási jog visszabocsátása ellenében az előleget kamatmentesen visszafizetni tartoznak.
A nevezett völgyben értékesebb vaskőelőfordulás találtatván, mely a vajdahunyadi állam vasgyárhoz közel fekszik, indokoltnak találtatott az arra adományozott Szent Antal nevü bányatelket és 66 zárt kutatást dr. Heidelberg Tivadar budapesti lakostól összesen 415.000 korona vételárért megszerezni. Ezen bányajogositványok feltárása, az üzem bevezetése, a vasércz elszállitása s a bányabirtok némi kikerekitése összesen 700,000 korona költséget igényel, a melyből 200.000 korona - mint feltárás - 4.500,000 koronát. Ormos megvétele 900.000 koronát. Aranyos megvétele 415,000 koronát, összvételár 5.815.000 korona; Pojén berendezése 2.000.000 koronát, Ormos berendezése 1.160.000 koronát. Aranyos berendezése 700,000 koronát, összesen 9.875,000 korona, mihez a szintén átmeneti kiadást képező átiratási illetéket 125,000 koronát hozzászámitva, végösszegül 10.000,000 korona eredményeztetik, a melyet a törvényjavaslat 1. §-ában a pénztári készletekből kérek.
