1910. évi XIX. törvénycikk indokolása

az 1911. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról * 

Általános indokolás

Az 1911. évi állami költségvetési előirányzatra vonatkozó előterjesztésemet folyó évi október hó 26-án az országgyülés képviselőházának benyujtottam ugyan, ez az előterjesztés azonban mindezideig alkotmányos tárgyalás alá vehető nem volt, mert a képviselőház pénzügyi bizottságának tagjai közül többen egyszersmind a közös ügyek tárgyalására kiküldött és folyó évi október hó 12-én Bécsben egybegyült országos bizottságnak is tagjai. Az 1911. évi állami költségvetésen kivül több más fontos és a folyó év lejárta előtt feltétlenül rendezendő kérdés is sürgős törvényhozási tárgyalást igényelvén, alig van már kilátás arra, hogy az 1911. évi költségvetési előirányzat az év végéig törvényerőre emelkedhessék. Ezért oly czélból, hogy a közadók kivetésére és beszedésére, valamint a jövedékek kezelésére törvényes alap nyujtassék s az állam összes szükségletei a jövő 1911. évi január hó 1-től fedezve legyenek, van szerencsém a jelen törvényjavaslatot tisztelettel bemutatni. A törvényjavaslat 1. §-a az 1910. évben viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1910. évi III. törvénycikk 1. és 2. §-ában foglalt határozatoknak hatályát az államháztartás törvényes menetének biztositása czéljából az 1911. évi január hó 1-től kezdve négy hónapra, vagyis 1911. évi április hó végéig kiterjeszti. Ugyancsak ennek a §-nak rendelkezései szerint a javaslatban kért felhatalmazás alapján tett kiadások az 1911. évi állami költségvetés keretébe lesznek beillesztendők. A törvényjavaslat 2. §-ában foglalt rendelkezés folyamányát képezi annak a körülménynek, hogy ez ideig a szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII. törvénycikknek nem minden határozmánya lépett hatályba. Ugyanis az 1899. évi XXIV. tc. 1. §-a alapján a mezőgazdasági szeszfőzdéknek az általok termelt s a kisebbik adótétel alá eső minden hektoliter alkohol utján járó 2 K jutalomból volt az 1900. évi IX. tc. 7. §-a értelmében fedezendő az a kártalanitás, a mely az ipari szeszfőzdéktől az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részére elvont kontingensét az utóbb emlitett törvény 6. §-a szerint fizetendő volt. E rendelkezés következtében a mezőgazdasági szeszfőzdék az 1899. évi XXIV. tc. 1. §-a szerint járó jutalomnak tényleg csak felerészét élvezték. E külön jutalomnak ezt a mérvét időlegesen az 1908. évi XXVIII. tc. 5. §-a is felmutatja, minthogy azonban az 1900. évi XI. törvénycikket az 1908. évi XXVIII. tc. hatályon kivül helyezte, ez utóbbi törvénynek 5. §-a azonban még érvénybe nem lépett: az 1909. évi állami költségvetésről szóló 1908. évi L. tc. 9. §-ában foglalt rendelkezéshez hasonlóan intézkedni kell az iránt, hogy az 1908. évi XXVIII. tc. 5. §-ának érvénybeléptéig a mezőgazdasági szeszfőzdék e külön jutalomban továbbra is részesüljenek az eddigi kiméretben. A jelen törvényjavaslat 3. §-a értelmében ez a törvény 1911. évi január hó 1-én lép életbe és hatálya az 1911. évi állami költségvetésről szóló törvény életbe lépte napjával megszünik.