A budapesti m. kir. államrendőrség hatáskörének a székesfőváros közvetlen közelében levő és vele élénk összeköttetésben álló közegekre való kiterjesztése mind ezen községek saját érdekében, mind pedig az államrendőrség működésének sikeressége és a székesfőváros közbiztonságának javitása érdekében felette kivánatos. Ezeknek a fővárossal szomszédos, rohamosan fejlődő községeknek rendészeti igazgatása egészen más szabályozást és intézést kiván, mint egyéb községeké, hogy lakosságuk személyi- és vagyonbiztonsága kellőképen megóvható legyen. Helyzetük e tekintetben sokkal jobban hasonlit a székesfővároséhoz, mint a vidék községeinek helyzetéhez. Viszont a székesfővárosi államrendőrség működését igen bénitja az, ha ezeknek a községeknek határát nem lépheti át, mert igy azután itt huzódnak meg a székesfővárosból kitiltott és a közbiztonságot veszélyeztető elemek. Bizonyosra vehető tehát, hogy nemcsak a szóban levő községek közbiztonsága követeli meg a székesfővárosi államrendőrség hatáskörének reájuk való kiterjesztését, hanem tetemes hasznot lehet várni ettől az intézkedéstől a székesfőváros közbiztonságának ügyére is. Ennek a belátása vezetett annak idején a székesfővárosi államrendőrség hatáskörének Ujpest és Rákospalota községekre való kiterjesztésére (1889:XLVI. tc.) s ugyanebből az okból kell most az akkor megkezdett akcziónak folytatásáról gondoskodni.
Azon szomszédos községek között, melyekre a székesfővárosi államrendőrség hatáskörének kiterjesztése kivánatosnak jelentkezik, Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrincz azok, a melyeket mind fekvésüknél, mind gyors fejlődésüknél és a székesfővárossal való szoros összeköttetésüknél fogva elsőkül kell sorra venni. Különösen időszerüvé teszi ezeknek a területeknek a székesfővárosi államrendőrség hatáskörébe való bevonását annak a munkástelepnek az épitése, a melyet a pénzügyi kormány az 1908:XXIX. törvénycikkben nyert felhatalmazás alapján Kispest község határában vásárolt területen létesitett. Ezen az Erzsébetfalva és Kispest közé beékelt és a községekkel egészen összefüggő területen a középületeken kivül mintegy 905 munkásház épitése van tervben, körülbekül 4032 lakással. Az 1911. év őszéig 1881 lakást magában foglaló 433 ház más fel is épült s ezzel a szóban levő községek lakossága már megközeliti az 50.000 lelket. Igen kivánatos, hogy e nagyszámu, a székesfőváros területén kivül lakó, de legnagyobbrészt a székesfőváros területén dolgozó munkások egységes rendőri hatóság alá tartozzanak e hogy a szóbanlevő telepnek és környékének közbiztonsága czéltudatos rendőri szolgálat utján kellőképen biztosittassék. (B. M. 1912. jun. 19. sz. irom). V. ö. a képv. közigazg. bizottságának 1912. jun. 20. és pénzügyi bizottságának 1912. jun. 20. kelt (képv. irom. 568. sz.), továbbá a főrendiház egyesült közjogi és törvénykezési, valamint pénzügyi bizottságnak 1912. jun. 25. kelt (főrend. irom. 267. sz.) hozzájáruló jelentését.
A 7. § a rendőri bejelentési kötelezettségnek életbeléptetésére hatalmazza fel a belügyministert a székesfővárosi államrendőrség hatáskörébe utalt községekre vonatkozólag. A bejelentési intézmény meghonositása ugyanis épen ezekben a községekben igen kivánatos, mert lakosságuknak egy része meglehetősen fluctuáló és sok olyan megbizhatatlan elem fordul meg területükön, melyeket csak pontos bejelentési intézmény segitségével lehet nyilvántartani és ellenőrizni; viszont az 1879:XXVIII. törvénycikkben megszabott bejelentési kötelezettséget a belügyminister az idézett törvény 23. §-a szerint csak városokra terjesztheti ki, tehát arra, hogy azt a szobanlevő községekre nézve is megállapithassa, az e törvényjavaslatból váló törvényben külön kell őt felhatalmazni.
