A kötelező balesetbiztosítás alá tartozó mezőgazdasági külső cselédek után fizetendő hozzájárulási díjak, valamint a kötelező biztosítás alá eső gazdasági munkások (a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások) és a rendkívüli tagok tagsági díjai és segélyei az 1900:XVI., az 1902:XIV. és az ezen törvények kiegészítésére vonatkozó 1912:VIII. tc. rendelkezéseiben állapittattak meg. A világháború végével beállott súlyos pénzügyi viszonyok és ezzel kapcsolatban pénzünk fokozatos értékcsökkenése folytán a m. kir. földmívelésügyi miniszter felügyelete és ellenőrzése alatt álló Országos Gazdasági Munkáspénztár által nyujtható és a fenti törvényekben megállapított hozzájárulási és tagsági díjak alapján folyósított segélyek ma már oly csekélyek, hogy azok a legminimálisabb szükségletek kielégítésére sem alkalmasak; a pénztár által kifizetett kórházi, gyógyítási és gyógyszerköltségek pedig oly nagyok, hogy azok rövid időn belül az Országos Gazdasági Munkáspénztár teljesítőképességét kimerítik.
Erre való tekintettel és azoknak a fontos szociálpolitikai szempontoknak figyelembevételével, amelyek az említett pénztár zavartalan és az érdekeltek kívánságait is lehetőleg kielégitő működéséhez fűződnek, sürgős szüksége merült fel annak, hogy legalább a kötelező biztosítás alá eső mezőgazdasági cselédek, gazdasági munkások (gépmunkások) és a rendkívüli tagok hozzájárulási, illetve tagsági díjai és az ezek alapján kiszolgáltatott segélyek időlegesen újból szabályoztassanak, elérvén ezáltal egyrészt azt, hogy a segélyek, melyek ma már egy-két napi szükséglet kielégítésére is alig elégségesek, felemelhetők legyenek, másrészt a pénztárra nehezedő súlyos kórházi, orvosi és gyógyszerköltségek a felemelt díjak révén fedezetet találjanak.
E kérdés szabályozása leghelyesebben úgy történhetik, ha a földmívelésügyi minisztert hatalmazza fel a törvény a vonatkozó ügy rendeleti úton való szabályozására, mert ha a díjak és segélyek összegszerű megállapítása törvény keretében történnék, úgy a megváltoztatás is csak a törvényhozás útján volna lehetséges, így pedig a pénzértékének a jövőben mutatkozó változása esetén a földmívelésügyi miniszternek bármikor módjában áll a díjtételeket és segélyeket rendeleti úton a törvényhozás igénybevétele nélkül módosítani.
