Az 1925:XVIII. törvénycikkben többféle adókedvezmény biztosításával igyekeztünk az építkezéseket előmozdítani és ilyen módon egyrészt a lakáshiányt, másrészt a munkanélküliséget enyhíteni. Az adókedvezmények hatása alatt tényleg megindultak az építkezések, különösen pedig a tatarozási munkálatok. Az említett törvény tehát különösen a tatarozási kedvezmény nyujtásával elérni kívánt célt teljes mértékben megvalósította, amit különben az e szempontból legilletékesebb egyesület, az építészek és építőmesterek ipartestülete nagy köszönettel ismert el.
Meg kell azonban állapítani azt is, hogy az előbb említett törvénynek az átalakításokra vonatkozó része nagyjában hatálytalan maradt, mert olyan átalakítás, amely új lakást vagy irodahelyiséget létesített, mindössze öt jelentetett be.
De azt is meg kell állapítani, hogy a tatarozási munkálatok sem voltak elég nagyarányúak, mert nem állt rendelkezésre a szükséges tőke s mert talán nem is volt elég idő arra, hogy a háztulajdonosok a megfelelő terveket oly időben elkészíthették volna, hogy a törvényben kikötött határidőn belül a nagyobbszabású munkálatok biztosan befejezést nyerhettek volna.
Tekintettel tehát arra, hogy a munkaalkalmak megteremtése ma éppoly fontos érdek, mint amilyen a mult évben volt, elhatározta a kormány egyrészt, hogy az 1926. évben nagyobb hitelnyujtással támogatja a magánosok által létesítendő új építkezéseket, másrészt a törvényhozás útján gondoskodik arról, hogy az 1925:XVIII. törvénycikkben biztosított adómérséklés kedvezménye az 1926. év folyamán végzendő tatarozásokra is kiterjesztessék. Ez utóbb említett cél tette szükségessé ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztését.
Az 1925:XVIII. tc. 9. §-a tatarozási költségek legkisebb mértékét az 1925. évi házadóalap 20%-ának megfelelő összegben állapította meg. Az 1925. évi házadóalap az 1917. évi alapbérnek 15%-a, az említett 20% tehát az alapbérnek 3%-a volt. Ezzel a csekély arányú tatarozással sem a leromlott házak jókarba hozatalát, sem a munkanélküliség jelentékeny enyhítését nem lehetett elérni.
A háztulajdonosok nagyrésze nem is hozta rendbe a házat, hanem csak a kisebb terjedelmű halaszthatatlan tatarozási munkálatokat végeztette el.
Ez a tapasztalat indított arra, hogy az 1925:XVIII. tc. 9. §-ának (1) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a folyó év elején kiadott rendeletemmel a tatarozásra kitűzött határidő meghosszabbítását ahhoz a feltételhez kötöttem, amely szerint a kedvezmény csak abban az esetben engedélyezhető, ha a tatarozási költség az 1925. évre kivetett házadó alapjának 50%-át eléri. Ez megfelel az alapbér 7.5%-ának. Ennek megfelelően az 1926. évben végzendő tatarozások költségeinek legkisebb mértékére nézve ebben a törvényjavaslatban az 1926. évi házadóalap 20%-át javaslom. Az 1926. évi házadóalap az 1917. évi alapbérnek 36%-a, ennek 20%-a pedig az alapbérnek 7.2%-át teszi ki. Ez sem elegendő ugyan a leromlott házak jókarba hozatalára, mert a háború előtt évenkint átlag az évi bér 10%-át fordították tatarozásra, mégis elérhető ezzel legalább a munkanélküliség számottevő csökkentése.
A 2. § olyan átalakításokra vonatkozik, amelyek megváltoztatják ugyan a lakás alaprajzi elrendezését, esetleg a szobák számát is, azonban nem keletkezik új lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda. Miután ezek az átalakítások nem járulnak hozzá a lakáshiány enyhítéséhez, hanem csupán munkaalkalmakat nyujtanak, ennélfogva indokolt, hogy ezek az átalakítások a tatarozásokkal egyenlő elbírálásban részesíttessenek.
Ezt a kedvezményt azért kívánom biztosítani, mert az 1925:XVIII. tc. rendelkezései nem adtak az ily természetű átalakításokra semmiféle kedvezményt. Új lakás nem keletkezvén, ideiglenes adómentességet a tulajdonos nem igényelhetett, viszont tatarozásnak nem volt minősíthető s így az adómérséklés sem illette meg.
Minthogy azonban az ilyen átalakítások a dolog természeténél fogva még több iparágnak adnak munkát, mint a tatarozások, nagyon is kívánatosnak tartom, hogy ezeket a munkálatokat kedvezmények nyujtásával, tehát áldozatok hozatalával is előmozdítsam s így ebben a törvényben az ilyen átalakítások számára is biztosítani kívánom a tatarozásokra adott kedvezményeket.
