Békéscsaba megyei város a felszabadulás után elsőként kérte törvényhatósági jogú várossá alakítását, amely gyorsabb fejlődését hivatott szolgálni.
Békéscsaba m. város népességi (a), kulturális (b) és közgazdasági (c) viszonyai indokolják a vármegye felügyelete alól való kivételét és teszik méltóvá az önálló törvényhatósági jogkör betöltésére.
a) Békéscsaba nagyon sokáig kénytelen volt megelégedni a nagyközségi szervezettel és csak 1918. évben alakult át megyei várossá. Bár sok előnyt nyújtó vármegyei székhely a közelfekvő Gyulán volt, a vasútvonalak kiépítése után Békéscsaba Dél-Tiszántúl legnagyobb közlekedési gócpontja lett és fejlődésében éppenúgy túlszárnyalta Gyulát, mint a Tiszántúl északi részén fekvő Nyíregyháza Nagykállót.
| A lakosok száma | 1869. évben | 29.619 fő | |
| 1910. évben | 40.970 fő | ||
| 1930. évben | 49.374 fő | ||
| 1941. évben | 52.404 fő |
és a jelenlegi becslések szerint a város lakosainak száma 56.870 főre tehető.
A megyei városok létszám szerinti sorában Békéscsaba megyei várost csupán Nyíregyháza, valamint a pest környéki megyei városok előzik meg. Nyíregyháza lakóinak lélekszáma azonban csupán néhány ezerrel haladják meg Békéscsaba lakóinak számát, a pestkörnyéki megyei városoknál pedig - ha lényegesen több lakossal rendelkezik is - törvényhatósági jogú várossá alakításuk kérdése szorosan összefügg Nagy-Budapest megalakításának problémájával.
A külföldi közigazgatási rendszerekben a mi törvényhatósági városainkhoz hasonló jogállású városok legalsó népességi határa általában 50.000 lélek, ezt a számot pedig Békéscsaba több ezerrel meg is haladja. A város népessége állandóan ugrásszerűen emelkedik, ami a város kulturális és közgazdasági fejlettségére mutat.
b) A jelenlegi 56.870 lélekszámú városból - a város jelentése szerint - 3514 mezőgazdasági napszámos, 111 gazdasági cseléd, 3246 törpebirtokos (1-10 holdig), 1287 gazda (10-100 holdig), 1638 iparos, 2308 gyári munkás, 1134 kereskedő és 3512 tisztviselő.
A város területén több állami és községi elemi népiskola, róm. kat., ág. ev., és izr. elemi iskolák, fiú- és leánykollégiumok, községi kereskedelmi fiú- és leányközépiskolák, valamint kereskedelmi szaktanfolyam és alsóbbfokú gazdaképző iskola is működik.
A kulturális célokat a két helyi újság: „Viharsarok” és „Alföldi Népújság” szolgálja.
A városnak három mozgóképszínháza, egy időszaki színháza és két könyvtára van. A városban lévő „Árpád” Gőz-, Kád- és Vízgyógyfürdő a fővárosi igényeknek megfelelő berendezésével elégíti ki a város lakóinak ezirányú szükségletét, strandfürdője és úszómedencéje pedig lehetővé teszi a sportélet fokozott mérvű kifejlődését.
A közvilágítást és magánvilágítást a város tulajdonában és kezelésében lévő villamosmű biztosítja, amely egyúttal több környékbeli község részére is szolgáltatja az áramot.
A városban városi kórház bel-, sebészeti, szülészeti, valamint fertőzőbeteg osztállyal mintegy 400 ággyal, 3 napközi otthon, 1 tüdőbeteggondozó iskola, korszerű tüdő- és nemibeteggondozó intézet működik.
Békéscsaba számos hivatal székhelye (járásbíróság, OTI, Magyar Erdőfelügyelőség, dohánybeváltó hivatal, állami mértékhitelesítő hivatal, MÁV osztálymérnökség, 572. honv. bev. központ, 53. honv. kiegészítő parancsnokság stb.).
A városias kialakítás szempontjából más törvényhatósági városokhoz hasonlítva kétségtelenül vannak Békéscsabával szemben kívánnivalók, azonban a városnak törvényhatósági joggal való felruházása esetén minden remény megvan arra, hogy mindazokat a követelményeket, melyeket ezen a téren egy törvényhatósági jogú várostól elvárhatunk, az egyébként rohamosan fejlődő város meg fogja valósítani.
c) Békéscsaba közgazdasági szempontból igen fontos szerepet tölt be. Kedvező közlekedési helyzete folytán egész délkeleti Tiszántúl gazdasági emporiuma, több gyárral, jelentékeny iparral és különösen nagyon élénk kereskedelemmel. A város fontossága erősen megnövekedett a trianoni békekötés óta, amikor a fejlett városok, mint Nagyvárad és Arad elcsatolása után a megmaradt területen Békécsaba vette áta gazdasági szerepet.
Békéscsaba a Budapest-Arad (Lökösháza) és a Nagyvárad-Szeged vasútvonalak mentén fekszik és négy irányban elágazó vasútvonala van. A városon három állami tranzverzális út halad át éspedig a 415-ös számú Kecskemét-Békéscsaba, a 435-ös számú Békéscsaba-Gyula és a 43-as számú Berettyóújfalu-Szeged állami műút. Ezenkívül több autóút keresztezi a várost különböző irányban.
Utcái és terei rendezettek, jórészt burkoltak.
A város belterületén keskenyvágányú villamos vasút bonyolítja l a forgalmat, a külterületet is ez kapcsolja szorosan a város belterületéhez s teszi lehetővé a tanyai lakosságnak magasabb kultúrában való részesítését.
Pénzügyi szempontok sem szólnak Békéscsaba megyei városnak törvényhatósági jogú várossá emelése ellen. A város háztartási helyzete kiegyensúlyozott, anyagi erőforrásai jelentős, a magasabb szervezettel járó igényeket is teljes egészében fedező bevételeket biztosítanak.
A törvényhatósággá való átalakulás folytán jelentkező több kiadások (főispáni hivatal személyzeti illetményei és dologi kiadásai, a városi tisztviselők magasabb fizetési osztályba sorolása folytán jelentkező illetményemelés stb.) egyébként is bőven fedezetet találnak azokban - éppen az átalakulás folytán jelentkező - újabb bevételekben, amelyek a város javára esnek. (Községi közmunka, ebadó stb.)
Az átalakulás Békés vármegye háztartási helyzetében jelentős változást nem okoz.
A 4. § kimerítő felhatalmazást ad a belügyminiszternek a törvényhatósági bizottság megalakulásával felmerülő minden olyan kérdés szabályozására, amelyeknek szabályozása a törvényhatósági bizottság megalakulásának előfeltétele.
Az 5. § a hatálybalépés napjának megállapítását azért utalja a belügyminiszter hatáskörébe, hogy a törvényhatósági jogú várossá alakulással kapcsolatos előmunkálatok a stabilizációval összhangban, kelő tervszerűséggel legyenek végrehajthatók.
