Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 13. Cikke szerint az Egyesült Nemzetek Közgyűlése tanulmányokat kezdeményezhet és javaslatokat tehet abból a célból, hogy a nemzetközi együttműködést egyebek közt egészségügyi téren előmozdítsa. Az alapokmány 55. Cikke értelmében pedig abból a célból, hogy létrejöhessenek az állandóságnak és jólétnek azok a feltételei, amelyek a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló békés és baráti kapcsolatokhoz szükségesek, az Egyesült Nemzetek más feladatok mellett elősegítik az egészségügyi feladatok megoldását is. Az alapokmány 57. Cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy azokat a különleges szervezeteket, amelyek kormányok közötti megegyezés útján jöttek létre és amelyek alapító okmányaik értelmében többek közt egészségügyi téren jelentős nemzetközi feladatokat látnak el, az Egyesült Nemzetekkel kapcsolatba kell hozni. Végül az Alapokmány 62. és 63. Cikke értelmében az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa a nemzetközi egészségügyi ügyekben tanulmányokat végezhet és jelentéseket tehet vagy ilyeneket kezdeményezhet, a Közgyűlésnek, az Egyesült Nemzetek tagjainak és az illetékes különleges szerveknek ilyen ügyekkel kapcsolatban javaslatokat tehet, úgyszintén a különleges szervezetekkel a Közgyűlés jóváhagyása alá eső megegyezéseket létesíthet, megállapítva azokat a módozatokat, amelyek mellett az illető szerv az Egyesült Nemzetekkel kapcsolatba léphet.
Mindezekre a rendelkezésekre és a nemzetközi szervezkedés tárgyában San Franciscóban tartott Nemzetközi Értekezlet egyhangúlag elfogadott határozatában foglaltakra figyelemmel az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa nemzetközi egészségügyi értekezletet hívott össze, amelynek feladata az Alapokmány 57. Cikkének megfelelő egyetlen átfogó nemzetközi egészségügyi szervezet létesítése volt.
A Gazdasági és Szociális Tanács által összehívott Nemzetközi Egészségügyi Értekezletet New Yorkban az 1946. évi június hó 19-étől július hó 22-éig terjedő időben tartották meg.
Az Értekezleten kiküldöttek (delegátusok) a következő államokat képviselték:
Szaudi Arábia
Argentina
Ausztrália
Belgium
Bolívia
Brazília
Kanada
Csile
Kína
Kolumbia
Costa-Rica
Kuba
Dánia
Ecuador
Egyiptom
Amerikai Egyesült Államok
Etiópia
Franciaország
Görögország
Guatemala
Haiti
Honduras
India
Irán
Irak
Libanon
Libéria
Luxemburg
Mexikó
Nicaragua
Norvégia
Új-Zéland
Panama
Paraguay
Németalföld
Peru
Lengyelország
Egyesült Királyság
Domingói Köztársaság
Fülöpszigetek Köztársasága
Fehéroroszország Szocialista Szovjet Köztársasága
Ukrajna Szocialista Szovjet Köztársasága
Salvador
Szíria
Csehszlovákia
Törökország
Délafrikai Szövetség
Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége
Uruguay
Venezuela
Jugoszlávia
Az Értekezleten megfigyelők a következő országok kormányait képviselték:
Albánia
Ausztria
Bulgária
Írország
Finnország
Magyarország
Izland
Olaszország
Portugália
Sziám
Svédország
Svájc
Transzjordánia
A következő országok kormányait kérték fel arra, hogy megfigyelőket küldjenek, de nem voltak képviselve:
Afganisztán
Románia
Jemen
Németország, Japán és Korea szövetséges ellenőrző hatóságait megfigyelők képviselték.
Az Értekezleten ezenfelül megfigyelőkkel voltak képviselve a következő nemzetközi szervezetek:
az Egyesült Nemzetek Élelmezés- és Földmívelésügyi Szervezete
a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
a Vörös Kereszt Egyesületek Ligája
a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatal
a Pánamerikai Egészségügyi Hivatal
az Ideiglenes Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet
a Rockefeller-Alapítvány
az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete
az Egyesült Nemzetek Segélyezési és Helyreállítási Igazgatása
a Szakszervezetek Világszövetsége.
Az Értekezlet tanácskozása alapján a következő, külön aláírt okmányok jöttek létre:
1. az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya,
2. az Egészségügyi Világszervezet Ideiglenes Bizottságának felállításáról rendelkező Megegyezés és
3. a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatalra vonatkozó Jegyzőkönyv.
Magyarország részéről az okmányokat washingtoni követünk a megerősítés fenntartásával az 1947. évi február hó 19. napján aláírta. Az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának 5., illetőleg 79. Cikke értelmében Magyarország az Egészségügyi Világszervezet tagjává lehet, ha az Alkotmányt hivatalos okmánynak az Egyesült Nemzetek Főtitkára kezébe letételével még az Egészségügyi Világközgyűlés első ülésszaka előtt megerősíti. Ha Magyarország ezt a határidőt elmulasztaná, tagként felvétele az Alkotmány 6. Cikkében foglalt rendelkezések szerint már csak külön kérelem alapján történhetnék meg, amely felett az Egészségügyi Világközgyűlésnek kellene határoznia.
Egészségügyi téren nemzetközi szervek már eddig is működtek; ilyenek, mint központi szervek: a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatal (Páris), a Nemzetek Szövetségének Közegészségügyi Szervezete (Genf) és az Egyesült Nemzetek Segélyezési és Helyreállítási Igazgatásának (UNRRA) Egészségügyi Csoportja, mint táji (regionális) szervek pedig: a Nemzetek Szövetsége Közegészségügyi Szervezetének Keleti Hivatala (Singapore), a Csendes-Óceán délnyugati területével kapcsolatban működő Járványügyi Központ (Melbourne), a Közelkeleti Járványügyi Hivatal (Alexandria) és a Pánamerikai Egészségügyi Hivatal (Washington). A tennivalók kettős ellátásának kiküszöbölése és a nemzetközi egészségügyi feladatok egységes irányításának biztosítása céljából célszerűbbnek látszott az eddigi központi szervek felszámolásával új, egységes nemzetközi egészségügyi szervezetnek felállítása, amelybe a meglevő táji szervek is beleilleszkednének.
Magyarország a nemzetközi egészségügyi tevékenységben eddig is résztvett, természetes tehát, hogy most, amikor e tevékenységnek a világ összes népei s így a magyar nép javára szolgáló alapvető reformjáról van szó, nem zárhatja ki magát az e reform megvalósítására felsorakozó demokratikus nemzetek közül. Bár nem ismerjük azokat a terheket, amelyek a létesítendő nemzetközi egészségügyi szervezet felállításából és fenntartásából országunkra hárulni fognak, mert nem tudjuk, hogy az új szervezetnek milyen költségvetése lesz és előre nem láthatjuk, hogy az Egészségügyi Világközgyűlés a költségek felosztásánál Magyarországgal kapcsolatban milyen kulcsot fog megállapítani (lásd az Alkotmány 56. Cikkét), kétségtelen, hogy azok az erkölcsi, szellemi és anyagi előnyök, amelyekkel Magyarországnak az Egészségügyi Világszervezethez tartozása járni fog, értékben messze meghaladják ezeket a terheket. Ezért Magyarországnak fontos érdeke, hogy a számára lehetővé tett legegyszerűbb csatlakozási mód felhasználásával az Egészségügyi Világszervezetnek mihamarább tagjává váljék s ezzel a maga részéről is megerősítse azokat a közös érdeken is nyugvó baráti kapcsolatokat, amelyek közte és a világ haladó nemzetei között fennállanak.
Az 1. Cikkhez
Az Alkotmány 1. Cikke szerint az Egészségügyi Világszervezet célja: valamennyi népnek a legmagasabb egészségügyi színvonalra emelése.
A IV. fejezethez
Az Alkotmány az Egészségügyi Világszervezet szerveiül az Egészségügyi Világközgyűlést, a Végrehajtó Tanácsot és a Titkárságot jelöli ki.
Az Egészségügyi Világközgyűlés a Szervezetben mintegy a törvényhozó testület szerepét tölti be, amelynek egyben feladata a nemzetközi egészségügyi tevékenység legfőbb irányítása. A Közgyűlés a Tagállamokat képviselő kiküldöttekből áll és évenkint rendszerint egyszer, de szükség szerint többször is összeül.
A Végrehajtó Tanács a Szervezet kormányzati testülete. Tizennyolc tagból áll, akiket a Közgyűlés által kijelölt tagállamok küldenek ki.
A Tanács felügyelete és irányítása alatt működő Titkárság a Szervezet igazgatását ellátó személyzetet jelenti, amelynek élén a Főigazgató áll.
A Szervezet központjában működő fenti szervek mellett a Szervezetnek egyes tájakkal kapcsolatos helyi feladatait az ú. n. táji (regionális) szervezetek fogják ellátni. A táji szervezet szervei: a táji választmány és a táji hivatal. A táji választmány a táj területén levő államok kiküldötteiből alakul; ennek felügyelete alatt működik a táji hivatal, amelynek főnöke a Táji Igazgató. Az eddig működött táji szervezetek az Egészségügyi Világszervezetbe fognak beilleszkedni.
A törvényjavaslat 3. §-a az Egészségügyi Világszervezet Ideiglenes Bizottságának felállításáról rendelkező Megegyezés eredeti angol, eredeti francia és eredeti orosz szövegét és annak hivtalos magyar fordítását tartalmazza.
A Megegyezéssel létesített Ideiglenes Bizottságnak feladata egyébként az Egészségügyi Világszervezet első ülésszakának összehívása, az első ülésszak tárgysorozatának összeállítása és általában mindazoknak az ügyeknek átmeneti intézése vagy döntésre előkészítése, amelyeknek ellátásáról az Egészségügyi Világszervezet működésének tényleges megkezdéséig is gondoskodni kell.
A törvényjavaslat 4. §-a a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatalra vonatkozó Jegyzőkönyvnek és e Jegyzőkönyv függelékének eredeti angol és eredeti francia szövegét, úgyszintén annak hivatalos orosz és magyar fordítását tartalmazza.
A Jegyzőkönyv a különböző nemzetközi egyezmények és megegyezések által a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatalra bízott tennivalóknak az Egészségügyi Világszervezetre, illetőleg e Szervezet Ideiglenes Bizottságára átruházásáról rendelkezik. A különálló Nemzetközi Közegészségügyi Hivatal fenntartását az Egészségügyi Világszervezet felállítása feleslegessé teszi s így gondoskodni kell a Hivatal feladatainak az Egészségügyi Világszervezetre, illetőleg amíg ez tényleges működését megkezdheti, a Szervezet Ideiglenes Bizottságára átszállásáról.
