Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és Ő Excellenciája Paraguay Köztársaság Alkotmányos Elnöke között a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt Buenos-Airesben 1907. évi október hó 16. napján kötött államszerződés az ország törvényei közé iktattatik.
Az államszerződés eredeti magyar szövege a következő:
„Ő Felsége az Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya és Ő Excellenciája a Paraguay Köztársaság Alkotmányos Elnöke közös megegyezéssel elhatározták, hogy a közönséges bűntettesek kiadatása iránt szerződést kötnek és e célból meghatalmazottaikul kinevezték, még pedig:
következik a meghatalmazottak megnevezése
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő cikkekben állapodtak meg:
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy e szerződés határozmányai szerint, egymásnak kölcsönösen kiadják azokat az egyéneket, akiket a magas szerződő felek egyikének bírói hatóságai e szerződés 3. Cikkében felsorolt büntetendő cselekmények valamelyike miatt vádolnak, üldöznek vagy elítéltek; ha ez a cselekmény úgy a megkereső, mint a megkeresett állam törvényhozásai szerint egy évnél hosszabb szabadságvesztés büntetés vagy súlyosabb büntetés alá esik és a megkereső állam területén követtetett el.
Ha a büntetendő cselekmény, amely a kiadatási megkeresés alapjául szolgál, a megkereső állam területén kívül követtetett el, e megkeresésnek eleget lehet tenni, ha a megkereső és a megkeresett állam törvényhozásai megengedik ily esetben a külföldön elkövetett hasonló cselekmények üldözését.
Sem Ausztria, sem Magyarország nem ad ki osztrák vagy magyar honost Paraguay köztársaság kormányának, sem Paraguay köztársaság paraguayi honost Ausztriának vagy Magyarországnak.
A büntetendő cselekmények, amelyek miatt kiadatásnak helye van, a következők:
1. Gyilkosság és minden más szándékos emberölés (ideértve a szülő-, testvér-, hitves- és gyermekgyilkosságot), bárminők legyenek is az elkövetésre használt eszközök.
2. Szándékos testi sértések és bántalmazások, amelyek ölési szándék nélkül a sértettnek halálát vagy valószínűleg gyógyíthatatlan betegségét vagy örökös személyes munkaképtelenségét, valamely tagjának vagy szervének elvesztését vagy ennek teljes használhatatlanságát eredményezték vagy súlyos megcsonkítást okoztak.
3. Erőszakos nemi közösülés; a szemérem ellen erőszakkal vagy anélkül személyen elkövetett merénylet, az erkölcs ellen irányuló merénylet, amelyet a tettes azzal követ el, hogy mások szenvedélyének kielégítése végett bármelyik nemhez tartozó kiskorút kicsapongásra vagy erkölcstelenségre csábít; szintúgy az erkölcs ellen irányuló merénylet, amelyet a tettes azzal követ el, hogy saját szenvedélyének kielégítése végett bármelyik nemhez tartozó kiskorút kicsapongásra csábít, ha az, ki e cselekményben bűnössé válik, a kiskorúnak atyja vagy anyja, gyámja vagy tanítója, vagy bármely más személy, ki az elcsábított felügyeletével van megbízva.
4. Többes házasság és kettős házasság.
5. Gyermek eltitkolása, elsikkasztása, kicserélése vagy becsempészése.
6. Szándékos gyújtogatás, vaspályának szándékos megrongálása, ha ez a vaspálya alkalmazottjainak vagy az utazóknak testi sérülését vagy halálát okozta.
7. Pénzek, államkötvények vagy utalványok, bankjegyek vagy más olyan közhitelpapírok hamisítása (utánzása, megváltoztatása), amelyek a közforgalomban pénz gyanánt fogadtatnak el, ezen hamisított értékek behozatala, kibocsátása, valamint ezeknek tudva használása; közokmányok, postabélyegek, pecsétek, fémjelzések és egyéb államjegyek hamisítása: e hamisított tárgyak tudva használása.
8. Lopás személyek megfélemlítésével, ellenük irányuló fenyegetéssel vagy erőszakkal (rablás).
9. Lopás személyek megfélemlítése vagy ellenük irányuló fenyegetés avagy erőszak nélkül (lopás); csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés; köz- és magánokiratok vagy váltók és más kereskedelmi papírok megcsonkítása, hamisítása vagy megváltoztatása ezen hamisított okiratok, váltók vagy papírok tudva használása; amennyiben az említett esetekben a kár összege, ha Ausztria vagy Magyarország a megkereső ország, kétezer korona értéket és ha Paraguay köztársaság a megkereső ország, ötszáz tallér (pesos fuertes) értéket meghaladja törvényes árfolyam szerint.
10. Bűnvádi ügyben a vádlott terhére letett hamis eskü (hamis tanuzás).
11. Szándékos és gondatlanságból elkövetett cselekmények, amelyekből hajók és más vízi járművek elsüllyedése, megfeneklése, összezuzatása vagy súlyos megrongálása származott (baraterie).
12. A hajós legénységnek kapitánya vagy elöljárói ellen a hajón elkövetett zendülése és lázadása.
13. Csalárd bukás.
Mindezekben az esetekben a kísérletek, valamint a részesség tényei elegendők arra, hogy a kiadatást maguk után vonják, ha ezen cselekmények mind a megkereső, mind a megkeresett állam törvényhozása szerint büntetendők.
A kiadatást diplomáciai úton kell kérni.
Diplomáciai képviselet hiányában, a kiadatási megkeresést az egyik szerződő fél külügyi hivatala, a másik szerződő fél külügyi hivatalához fogja intézni.
A kiadatás csak valamely büntető ítéletnek vagy megokolt elfogató parancsnak, vagy ezzel az elfogató paranccsal vagy ítélettel egyenlő erejű bármily más okiratnak eredetiben vagy hiteles másolatban való előmutatására engedélyezhető.
Ezek az okiratok, amelyeket a megkereső állam törvényhozása által előszabott alakszerűségek szerint kell kiállítani, tartalmazni fogják a fennforgó büntetendő cselekmény és a törvényben reá szabott büntetés megjelölését és csatolni kell hozzájuk a kiadatás alapjául szolgáló cselekményekre vonatkozó törvényszöveg hitelesített másolatát és lehetőleg a kiadandó egyén személyleírását, vagy más adatokat is, amelyek személyazonosságának igazolására szolgálhatnak.
A jelen szerződés értelmében a szökevények kiadatását azoknak a törvényeknek megfelelően kell foganatosítani, amelyek a kiadatás végett megkeresett államban a kiadatást szabályozzák és a megkeresés idején ott érvényben állanak.
Sürgős esetekben a magas szerződő felek mindegyike, annak megemlítésével, hogy elfogató parancs létezik, a legközvetlenebb úton kérheti és elnyerheti a terhelt vagy az elítélt időleges letartóztatását, mindazonáltal oly feltétel mellett, hogy a kiadatási kérelem alapjául szolgáló iratot a letartóztatás megtörténtének napjától számítandó két havi határidő alatt elő kell mutatni.
Ha az üldözöttet vagy elítéltet a kiadatást kérő állam kormánya attól a naptól számítandó három hó alatt, amelyen azt rendelkezésére bocsátották, át nem vette: a letartóztatott szabadon bocsáttatik, s nem tartóztatható le ismét ugyanabból az okból. Ebben az esetben a költségek a megkereső államot terhelik.
Ha a magas szerződő felek valamelyike által a jelen szerződés alapján kiadatni kért egyén kiadatását más büntetendő cselekmények miatt egy vagy több más hatalmasság is kéri, azon állam kormányának kell őt kiadni, amelynek területén a legsúlyosabb büntetendő cselekményt követte el és egyenlő súlyosság esetében azon állam kormányának, amelynek megkeresése korábbi keletű.
Semmi esetre sem engedélyezhető a kiadatás politikai büntettek vagy vétségekért, vagy ilyenekkel kapcsolatos cselekmények vagy mulasztásokért.
Politikai bűntettnek vagy vétségnek, vagy ilyennel kapcsolatos cselekménynek nem tekintetik valamely államfő személye vagy valamely államfő családjának tagjai ellen elkövetett merénylet, ha ez a szándékos emberölésnek, gyilkosságnak, orgyilkosságnak vagy mérgezésnek tényálladékát, vagy a bűncselekmények közül valamelyiknek kísérletét állapítja meg és éppen azért e bűncselekmények tetteseit vagy részeseit a jelen szerződés határozmányai értelmében ki kell adni.
Az anarchista merényletek sem tekintetnek politikai vétségeknek vagy ily vétséggel kapcsolatos cselekményeknek.
A kiadott egyén abban az államban, amelynek kiadatott, semmi esetre sem üldözhető vagy büntethető a kiadatást megelőző politikai bűntett vagy vétség miatt, sem ilyen büntetendő cselekménnyel kapcsolatos cselekmény vagy mulasztás miatt sem olyan más büntetendő cselekmény miatt, amely a jelen szerződésben nincs felsorolva.
Nincs helye a kiadatásnak, ha azon ország törvényei szerint amelytől a kiadatást kérik, a bűnvádi eljárás megindítása vagy a büntetés végrehajthatósága elévült.
Szintén nem lehet helye a kiadatásnak, ha a kiadatni kért egyént a megkeresett országban ugyanazon cselekmény miatt, amely a kiadatási megkeresés alapjául szolgált, már bűnvádi eljárás alá vonták és felmentették, vagy ha bűnügye még folyamatban van, vagy ha büntetését már kiállotta.
Helye van a kiadatásnak akkor is, ha az akadályozná oly kötelezettségeknek teljesítését, amelyeket a kiadatni kért egyén magánosokkal szemben vállalt abban az államban, ahova menekült, fennmaradván a sértett feleknek joga arra, hogy igényeiket az illetékes hatóságnál érvényesíthessék.
Ha a kiadatni kért egyént a megkeresett államban valamely más, mint a kiadatási megkeresés alapjául szolgáló büntetendő cselekmény miatt üldözik vagy letartóztatták, kiadatása elhalasztható addig, míg az eljárás befejezést nem nyert és elítéltetése esetén addig, míg büntetését ki nem állotta, vagy azt neki el nem engedték.
A büntetendő cselekmény elkövetésére használt, vagy a bűncselekménnyel szerzett tárgyakat, valamint azokat a tárgyakat is, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak, a kikért egyénnel egyidejűleg át kell adni.
Ennek az átadásnak akkor is helye van, ha a kiadatás a bűnös halála vagy szökése folytán nem foganatosítható.
Éppen úgy át kell adni mindazokat az ilyen természetű tárgyakat is, amelyeket a terhelt abban az országban, ahová menekült, elrejtett vagy elhelyezett és amelyeket utóbb fedeztek fel. Mindazonáltal fennmaradnak harmadik személyek jogai az említett tárgyakra, s ezeket nekik az eljárás befejezése után, minden költség nélkül vissza kell adni.
Azokat a költségeket, amelyeket a kiadott egyén elfogatása, fogvatartása, élelmezése és elszállítása, valamint az előző cikkben említett tárgyaknak elszállítása okoz, az átadás időpontjáig a megkeresett állam viseli, ettől fogva pedig azok a megkereső állam terhére esnek. Az átadásnak a kiadatási ügyben eljáró bíró vagy törvényszék székhelyéhez legközelebb eső kikötőben kell történnie.
Ha valamely nem politikai bűnügy folyamán a magas szerződő felek egyike a másik fél területén tanuk kihallgatását, vagy bármely más vizsgálati cselekmény teljesítését tartja szükségesnek: e végett megkereső levelet fog küldeni a 4. Cikkben előírt úton s ennek a megkeresett ország törvényei szerint eleget kell tenni.
A magas szerződő felek kölcsönösen lemondanak a megkereső levél foganatosításából származó költségek megtérítésének követeléséről, kivévén ha kereskedelmi szakértői vagy bírósági orvosi szakértői szemle költségeiről van szó.
A jelen szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított három hó múlva lép hatályba.
A szerződést a magas szerződő felek mindegyike felmondhatja, de az a felmondás napjától számított egy év lefolytáig hatályban marad.
A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok, mihelyt lehetséges, Asunciónban ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták és pecsétjeikkel ellátták.”
