A jogszabály mai napon ( 2018.07.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1987. évi 12. törvényerejű rendelet

a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál az 1987. évi június hó 19. napján megtörtént. A szerződés a Magyar Népköztársaság vonatkozásában az 1987. évi július hó 19. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Bécsi egyezmény a szerződések jogáról

Az egyezményben részes államok,

figyelembe véve a szerződések alapvető szerepét a nemzetközi kapcsolatok történetében,

elismerve a szerződéseknek, mint a nemzetközi jog forrásainak és a nemzetek közötti békés kapcsolatok alkotmányos és társadalmi berendezkedésre tekintet nélkül való fejlesztése eszközének állandóan növekvő jelentőségét,

megjegyezve, hogy a szabad kötelezettségvállalás és a jóhiszeműség alapelve, valamint a pacta sunt servanda szabálya általánosan elismert,

megerősítve, hogy a szerződésekkel kapcsolatos vitákat a más nemzetközi vitákhoz hasonlóan békés eszközökkel és az igazságosság, valamint a nemzetközi jog alapelveivel összhangban kell rendezni,

felidézve az Egyesült Nemzetek népeinek azon elhatározását, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek mellett az igazságosság és a szerződésekből eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható,

emlékezetben tartva az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi elveket, úgy mint a népek egyenlő jogának és önrendelkezésének, a minden állam szuverén egyenlőségének és függetlenségének, az államok belső ügyeibe való be nem avatkozásnak, az erőszakkal való fenyegetés vagy az erőszak alkalmazása tilalmának, valamint a mindenkit megillető emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyetemes tiszteletének és megtartásának alapelvét,

abban a bizakodásban, hogy a szerződések jogának az ebben az egyezményben elért kodifikálása és progresszív fejlesztése elő fogja mozdítani az Egyesült Nemzeteknek az Alapokmányban foglalt céljait, nevezetesen a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztését és együttműködésük megteremtését,

megerősítve, hogy a nemzetközi szokásjog szabályai továbbra is irányadóak lesznek az egyezmény rendelkezései által nem szabályozott kérdésekben,

megállapodtak az alábbiakban:

I. Rész

BEVEZETÉS

1. Cikk

Az egyezmény hatálya

Ezt az egyezményt az államok közötti szerződésekre kell alkalmazni.

2. Cikk

A kifejezések használata

1. Az egyezmény alkalmazásában:

a) a „szerződés” államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több, egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt és függetlenül a megállapodás sajátos rendeltetésétől;

b) a „megerősítés”, az „elfogadás”, a „jóváhagyás” és a „csatlakozás” minden egyes esetben azt az így megnevezett nemzetközi aktust jelenti, amellyel egy állam nemzetközi síkon kifejezi annak elismerését, hogy reá nézve egy szerződés kötelező hatállyal bír;

c) a „meghatalmazás” az állam illetékes hatóságától származó olyan okiratot jelent, amely valamely személyt vagy személyeket kijelöl arra, hogy az államot képviseljék egy szerződés szövegének tárgyalása, elfogadása vagy hitelesítése, a szerződés reá nézve kötelező hatálya elismerése vagy a szerződéssel kapcsolatos bármely más aktus teljesítése folyamán;

d) a „fenntartás” olyan bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja;

e) a „tárgyaló állam” olyan államot jelent, amely részt vett a szerződés szövegének létrehozásában és elfogadásában;

f) a „szerződő állam” azt az államot jelenti, amelyik elismerte, hogy a szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír, függetlenül attól, hogy a szerződés hatályba lépett-e vagy sem;

g) a „részes fél” olyan államot jelent, amely elismerte, hogy a szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír és amelynek viszonylatában a szerződés hatályban van;

h) a „harmadik állam” olyan államot jelent, amely nem részese a szerződésnek;

i) a „nemzetközi szervezet” kormányközi szervezetet jelent.

2. Az 1. bekezdés rendelkezései, amelyek a kifejezéseknek az egyezményben történő használatára vonatkoznak, nem érintik ezen kifejezéseknek valamely állam belső joga általi használatát, vagy a belső jog által nekik tulajdonított értelmet.

3. Cikk

Az egyezmény hatályán kívül eső
nemzetközi megállapodások

Az a tény, hogy az egyezmény hatálya nem terjed ki az államok és a nemzetközi jog más alanyai közötti, vagy a nemzetközi jog ezen más alanyai közötti, illetve a nem írásos formában kötött nemzetközi megállapodásokra, nem érinti:

a) az ilyen megállapodások jogi erejét;

b) az egyezményben foglalt minden olyan szabálynak ezekre történő alkalmazását, amelyeknek a nemzetközi jog alapján az egyezménytől függetlenül alávethetők;

c) az egyezmény alkalmazását az államok egymás közti viszonyában olyan nemzetközi megállapodások esetén, amelyeknek a nemzetközi jog más alanyai és részesei.

4. Cikk

Az egyezmény visszaható hatályának kizárása

Nem érintve az egyezményben foglalt bármely olyan szabálynak az alkalmazását, amelynek a szerződések a nemzetközi jog alapján az egyezménytől függetlenül alá vannak vetve, az egyezmény csak azokra a szerződésekre alkalmazandó, amelyeket az államok azután kötöttek, hogy ez az egyezmény az ő vonatkozásukban már hatályba lépett.

5. Cikk

Nemzetközi szervezeteket létrehozó
és nemzetközi szervezeten belül elfogadott szerződések

Ez az egyezmény minden olyan szerződésre vonatkozik, amely nemzetközi szervezetet hoz létre és azokra is, amelyeket nemzetközi szervezet keretében fogadnak el, anélkül, hogy ez a szervezet bármely fontos szabályát érintené.

II. Rész

SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE
ÉS HATÁLYBA LÉPÉSE

1. Cím

Szerződéskötés

6. Cikk
Az államok szerződéskötési képessége

Minden állam rendelkezik szerződéskötési képességgel.

7. Cikk
Meghatalmazás

1. Szerződés szövegének elfogadása vagy hitelesítése, illetve azon elismerés kifejezése szempontjából, hogy egy szerződés hatálya az államra nézve kötelező, valamely személy akkor tekintendő egy állam képviselőjének, ha:

a) megfelelő meghatalmazást mutat fel, vagy

b) az érintett államok gyakorlatából vagy egyéb körülményekből kitűnik, hogy az volt a szándékuk, hogy az illető személyt úgy vegyék figyelembe, mint aki ebből a célból az állam képviselője, külön meghatalmazás nélkül is.

2. Funkciójuknál fogva és anélkül, hogy meghatalmazást mutatnának fel, a következők tekintendők államuk képviselőjének:

a) államfők, kormányfők és külügyminiszterek, minden olyan cselekmény véghezvitele céljából, amely szerződés kötésére vonatkozik;

b) diplomáciai képviseletek vezetői, a küldő és a fogadó állam közötti szerződés szövegének elfogadása céljából;

c) az államoknak egy nemzetközi konferenciára vagy valamely nemzetközi szervezetbe, vagy annak valamely szervébe küldött képviselői a szerződés szövegének az adott konferencián, szervezetben vagy szervben való elfogadása céljából.

8. Cikk
Meghatalmazás nélkül véghezvitt cselekmény
utólagos megerősítése

Annak a személynek a szerződéskötésre vonatkozó cselekménye, aki a 7. Cikk alapján nem tekinthető valamely állam ebből a célból meghatalmazott képviselőjének, joghatás nélküli, kivéve, ha azt az illető állam utólag megerősíti.

9. Cikk
A szöveg elfogadása

1. A szerződés szövegének elfogadása a létrehozásban résztvevő összes állam egyetértésével történik, kivéve a második bekezdésben foglaltakat.

2. Nemzetközi konferencián a szerződés szövegének elfogadása a jelenlevő és szavazó államok kétharmados szavazatával történik, kivéve, ha ugyanezzel a többséggel úgy határoznak, hogy eltérő szabályt alkalmaznak.

10. Cikk
A szöveg hitelesítése

Valamely szerződés szövege hitelessé és véglegessé válik:

a) ha a szövegben előírt eljárást vagy azt az eljárást, amelyben a szerződés létrehozásában részt vevő államok megállapodtak, teljesítik, vagy

b) ilyen eljárás hiánya esetén az azon államok képviselőinek aláírása, „ad referendum” történő aláírása vagy parafálása által, amelyek a szerződés szövegében vagy valamely konferenciának a szöveget magában foglaló záróokmányában szerepelnek.

11. Cikk
A szerződés kötelező hatálya
elismerésének módozatai

Annak elismerését, hogy egy szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír, valamely állam kifejezheti aláírás, szerződést létrehozó okiratok kicserélése, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás által, illetve a felek megállapodása szerinti bármely más módon.

12. Cikk
A szerződés kötelező hatályának elismerése
aláírás útján

1. Annak elismerését, hogy egy szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír, valamely állam képviselője aláírásával akkor juttatja kifejezésre, ha

a) a szerződés úgy rendelkezik, hogy az aláírás ilyen hatással jár;

b) egyéb úton megállapítható, hogy a tárgyaló államok megegyeztek abban, hogy az aláírás ilyen hatással jár;

vagy

c) az állam azon szándéka, hogy az aláírásnak ilyen hatást tulajdonít, kitűnik képviselőjének a meghatalmazásából, vagy azt kifejezésre juttatta a tárgyalás alatt.

2. Az 1. bekezdés alkalmazási körében:

a) a szöveg parafálása a szerződés aláírását valósítja meg, ha megállapítható, hogy a tárgyaló államok így egyeztek meg;

b) ha valamely képviselő a szerződést „ad referendum” írja alá, s azt az állama megerősíti, ez a szerződés teljes hatályú aláírását valósítja meg.

13. Cikk
Szerződés kötelező hatályának elismerése
szerződést létrehozó okiratok kicserélése útján

Az államok által okiratcserével létrehozott szerződés reájuk nézve kötelező hatályának elismerése az ilyen okiratok kicserélésével akkor jön létre, ha

a) az okiratok úgy rendelkeznek, hogy kicserélésük ezt a hatást eredményezi, vagy

b) egyéb úton megállapítható, hogy az érintett államok megegyeztek abban, hogy az okiratok kicserélése ezzel a hatással jár.

14. Cikk
Szerződés kötelező hatályának elismerése
megerősítés, elfogadás és jóváhagyás útján

1. Annak elismerését, hogy egy szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír, valamely állam megerősítés útján juttatja kifejezésre, ha

a) a szerződés rendelkezik arról, hogy az ilyen elismerés megerősítés útján jusson kifejezésre;

b) egyéb úton megállapítható, hogy a tárgyaló államok megegyeztek a megerősítés szükségességében;

c) az állam képviselője a szerződést a megerősítés fenntartásával írta alá; vagy

d) az állam azon szándéka, hogy a szerződést a megerősítés fenntartásával írja alá kitűnik képviselőjének meghatalmazásából vagy kifejezésre jutott a tárgyalás alatt.

2. Annak elismerését, hogy egy szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír, valamely állam a megerősítés esetére alkalmazott feltételekhez hasonló módon fejezi ki elfogadás vagy jóváhagyás által.

15. Cikk
Szerződés kötelező hatályának elismerése
csatlakozás útján

Annak elismerését, hogy egy szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír, valamely állam csatlakozás útján juttatja kifejezésre, ha

a) a szerződés rendelkezik arról, hogy ezt az elismerést az illető állam csatlakozás útján kifejezheti;

b) egyéb úton megállapítható, hogy a tárgyaló államok megegyeztek abban, hogy ezt az elismerést az érintett állam csatlakozás útján kifejezheti; vagy

c) utólagosan minden részes fél megállapodott abban, hogy ezt az elismerést az érintett állam csatlakozás útján kifejezheti.

16. Cikk
Megerősítő, elfogadási, jóváhagyási
és csatlakozási okiratok kicserélése
vagy letétbe helyezése

Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási és csatlakozási okiratoknak

a) a szerződő államok közötti kicserélése;

b) a letéteményesnél történő letétbe helyezése; vagy

c) ezeknek a szerződő államokkal, illetve a letéteményessel való közlése azt jelenti, hogy a szerződést az állam magára nézve kötelező hatályúnak ismeri el.

17. Cikk
A szerződés valamely része kötelező
hatályának elismerése,
és az eltérő rendelkezések közötti választás

1. A 19-23-ig terjedő Cikkek érintése nélkül, valamely állam részéről annak elismerése, hogy a szerződés valamely része reá nézve kötelező hatállyal bír, csak akkor hatályos, ha a szerződés ezt megengedi vagy a többi szerződő állam ezzel egyetért.

2. Valamely állam részéről egy olyan szerződés kötelező hatályának elismerése, amely eltérő rendelkezések között választást enged, csak akkor hatályos, ha tisztázott, hogy ezen rendelkezések melyikére vonatkozik az elismerés.

18. Cikk
A szerződés tárgyának és céljának
a hatályba lépés előtti meghiúsításától való
tartózkodás kötelezettsége

Az állam tartózkodni köteles azoktól a cselekményektől, amelyek meghiúsítanák a szerződés tárgyát és célját, midőn

a) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával írta alá a szerződést vagy cserélte ki a szerződést létrehozó okiratokat, mindaddig, amíg nem válik nyilvánvalóvá az a szándéka, hogy a szerződésnek nem válik részesévé, vagy

b) kifejezte azt, hogy a szerződés reá nézve kötelező hatályát elismeri, mindaddig, amíg a szerződés hatályba nem lép, és feltéve, hogy e hatályba lépést indokolatlanul nem késleltetik.

2. Cím

Fenntartások

19. Cikk
Fenntartások megtétele

Az állam a szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása vagy az ahhoz való csatlakozás alkalmával fenntartásokat tehet, kivéve ha:

a) a szerződés tiltja fenntartások megtételét;

b) a szerződés úgy rendelkezik, hogy csak meghatározott fenntartások tehetők és a kérdéses fenntartások nincsenek ezek között; vagy

c) az a) és b) pontokba nem tartozó esetekben a fenntartás összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával.

20. Cikk
Fenntartások elfogadása és a fenntartásokkal
szembeni kifogások

1. Egy szerződés által kifejezetten engedélyezett fenntartás nem szorul a többi szerződő állam utólagos elfogadására, amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik.

2. Amennyiben a tárgyaló államok korlátozott számából és a szerződés tárgyából és céljából az tűnik ki, hogy a szerződés valamennyi részes fél közötti teljes körű alkalmazása minden egyes részes fél számára lényeges előfeltétele a szerződés reá nézve kötelező hatálya elismerésének, a fenntartáshoz az szükséges, hogy azt valamennyi részes fél elfogadja.

3. Ha a szerződés egy nemzetközi szervezet alapító okmánya és amennyiben e szerződés másként nem rendelkezik, a fenntartás ezen szervezet illetékes szervének elfogadására szorul.

4. Az előző bekezdés alá nem tartozó esetekben és amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik:

a) a fenntartás elfogadása valamely más szerződő állam részéről a fenntartást tevő államot ezen másik állammal való kapcsolatában a szerződésben részes féllé teszi, amint e szerződés ezen államok tekintetében hatályba lép;

b) a fenntartással szemben valamely szerződő állam által emelt kifogás nem akadályozza meg a szerződés hatályba lépését a kifogást tevő és a fenntartást tevő állam között, kivéve, ha a kifogást tevő állam ezzel ellentétes szándékát határozottan kifejezésre juttatta;

c) az olyan aktus, amellyel valamely állam elismeri azt, hogy a szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír és amely fenntartást tartalmaz, akkor hatályos, mihelyt a többi szerződő állam közül legalább egy elfogadta a fenntartást.

5. A 2. és 4. bekezdés alkalmazásánál - amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik - a fenntartás akkor tekintendő valamely állam által elfogadottnak, ha utóbbi a fenntartással szemben 12 hónap elteltével nem tesz kifogást, azt követően, hogy arról értesítést kapott, vagy abban az időpontban, amikor magára nézve kötelezőnek ismerte el a szerződést, ha ez az időpont a későbbi.

21. Cikk
A fenntartások és a fenntartásokkal
szembeni kifogások joghatásai

1. Egy másik szerződő fél viszonylatában, a 19., 20. és 23. Cikknek megfelelően tett fenntartás:

a) a fenntartásban előirányzott mértékben módosítja a fenntartást tevő államnak a másik féllel való viszonyában a szerződésnek azokat a rendelkezéseit, amelyekre a fenntartás vonatkozik; és

b) ugyanebben a mértékben módosítja ezeket a rendelkezéseket, a másik félnek a fenntartást tevő állammal való viszonyában.

2. A fenntartás a többi részes fél egymás közötti viszonyában nem módosítja a szerződés rendelkezéseit.

3. Ha a fenntartással szemben kifogást tevő állam nem ellenezte, hogy közte és a fenntartást tevő állam között a szerződés hatályba lépjen, azok a rendelkezések, amelyekre a fenntartás vonatkozik, a két állam között a fenntartás mértékéig nem alkalmazandók.

22. Cikk
A fenntartások és a fenntartásokkal szemben emelt kifogások visszavonása

1. Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, a fenntartás bármely időpontban visszavonható anélkül, hogy ehhez annak az államnak a hozzájárulása szükséges lenne, amely a fenntartást elfogadta.

2. Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, a fenntartással szemben emelt kifogás bármely időpontban visszavonható.

3. Amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik, vagy nem történt más megoldás:

a) a fenntartás visszavonása csak akkor válik hatályossá egy másik szerződő állam viszonylatában, amikor ezen állam erről értesült;

b) a fenntartással szemben emelt kifogás visszavonása csak akkor válik hatályossá, ha a fenntartást tevő állam értesült a visszavonásról.

23. Cikk
A fenntartásokkal kapcsolatos eljárás

1. A fenntartást, a fenntartás kifejezett elfogadását, és a fenntartással szemben emelt kifogást írásban kell megtenni és közölni kell a szerződő államokkal és minden más olyan állammal, amely jogosult a szerződésben részes féllé válni.

2. Valamely megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szoruló szerződés aláírása alkalmával tett fenntartást a fenntartást tevő államnak formálisan meg kell erősítenie, abban az időpontban, amikor a szerződést magára nézve kötelező hatályúnak ismeri el. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy a fenntartást annak megerősítése időpontjában tették.

3. Egy fenntartás kifejezett elfogadása vagy egy fenntartással szemben emelt kifogás, ha ezek a fenntartás megerősítését megelőzték, nem szorulnak megerősítésre.

4. A fenntartás, vagy egy fenntartással szemben emelt kifogás visszavonását írásban kell megtenni.

3. Cím

Hatálybalépés és a szerződés
ideiglenes alkalmazása

24. Cikk
Hatálybalépés

1. A szerződés olyan módon és abban az időpontban lép hatályba, ahogyan erről rendelkezik vagy ahogyan a tárgyaló államok megállapodnak.

2. Ilyen rendelkezés vagy megállapodás hiányában a szerződés hatályba lép, mihelyt valamennyi tárgyaló állam elismerte, hogy a szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír.

3. Ha valamely állam a szerződés hatályát magára nézve kötelezőnek a szerződés hatályba lépése utáni időpontban ismerte el, a szerződés erre az államra nézve ebben az időpontban lép hatályba, feltéve, hogy a szerződés másképpen nem rendelkezik.

4. A szerződésnek a szöveg hitelesítésére, a szerződés kötelező hatályának az államok általi elismerésére, a hatálybalépés módjára vagy időpontjára, a fenntartásokra, a letéteményes feladataira és a szerződés hatályba lépése előtt szükségszerűen felmerülő egyéb kérdésekre vonatkozó rendelkezéseit a szöveg elfogadásának időpontjától kell alkalmazni.

25. Cikk
Ideiglenes alkalmazás

1. A szerződést vagy a szerződés egy részét, hatályba lépéséig ideiglenesen kell alkalmazni, ha:

a) a szerződés maga így rendelkezik; vagy

b) a tárgyaló államok más módon így állapodtak meg.

2. Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik vagy a tárgyaló államok másképpen nem állapodtak meg, valamely állam vonatkozásában a szerződés vagy a szerződés egy részének ideiglenes alkalmazása megszűnik, ha ez az állam a többi államot, amelyek között a szerződést ideiglenesen alkalmazzák, értesíti arról a szándékáról, hogy nem kíván a szerződésben részes féllé válni.

III. Rész

A SZERZŐDÉSEK BETARTÁSA,
ALKALMAZÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE

1. Cím

A szerződések betartása

26. Cikk
Pacta sunt servanda

Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok.

27. Cikk
A belső jog és a szerződések betartása

Egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést teljesíteni. Ez a szabály nem érinti a 46. Cikket.

2. cím

A szerződések alkalmazása

28. Cikk
A szerződések visszaható erejének kizárása

Amennyiben a szerződésből eltérő szándék nem tűnik ki és ilyen szándék más módon sem állapítható meg, a részes felet nem kötik a szerződés rendelkezései olyan cselekmények és olyan tények vagy helyzetek tekintetében, amelyek akkor mentek végbe, illetve akkor szűntek meg, mielőtt a szerződés erre a félre nézve hatályba lépett volna.

29. Cikk
A szerződések területi hatálya

Amennyiben a szerződésből eltérő szándék nem tűnik ki és ilyen szándék más módon sem állapítható meg, a szerződés mindegyik részes felet teljes területére nézve kötelezi.

30. Cikk
Azonos tárgyú,
egymást követő szerződések alkalmazása

1. Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 103. Cikkét nem érintve, azoknak az államoknak a jogait és kötelezettségeit, amelyek azonos tárgyú, egymást követő szerződésekben részes felek, az alábbi bekezdéseknek megfelelően kell megállapítani.

2. Ha egy szerződés előírja, hogy alá van rendelve egy korábbi vagy egy későbbi szerződésnek, vagy nem tekinthető azzal összeegyeztethetetlennek, a másik szerződés rendelkezései lesznek irányadóak.

3. Ha a korábbi szerződésben részes valamennyi fél egyúttal a későbbi szerződésnek is részese, a korábbi szerződésben azonban az 59. Cikknek megfelelően nem szűnt meg vagy alkalmazását nem függesztették fel, a korábbi szerződés csak abban a mértékben alkalmazandó, amilyenben rendelkezései összeegyeztethetők a későbbi szerződés rendelkezéseivel.

4. Ha a későbbi szerződésben részes felek közül nem mindegyik részese a korábbi szerződésnek:

a) azon államok között, amelyek mindkét szerződésben részes felek, a 3. bekezdésben említett szabályt kell alkalmazni;

b) a mindkét szerződésben részes állam és a csak az egyik szerződésben részes állam között az a szerződés szabályozza a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket, amelynek mindkét állam részese.

5. A 4. bekezdés nem érinti a 41. Cikket vagy a 60. Cikk alapján a szerződés megszűnésével vagy a szerződés végrehajtásának felfüggesztésével kapcsolatban felmerülő bárminő kérdéseket, illetőleg valamely olyan felelősségi kérdést, amely az állam tekintetében annak folytán merülhet fel, hogy olyan szerződést köt vagy alkalmaz, amelynek rendelkezései nem egyeztethetők össze ezen államnak más állammal szemben, más szerződés alapján fennálló kötelezettségeivel.

3. Cím

A szerződések értelmezése

31. Cikk
Az értelmezés általános szabályai

1. A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni.

2. A szerződés értelmezése céljából a szerződésnek a bevezető részt és a mellékleteit is magában foglaló szövegén túl a szövegösszefüggésbe tartozónak kell tekinteni:

a) bármely, a szerződéssel összefüggő olyan megállapodást, amely valamennyi részes fél között a szerződés megkötésével kapcsolatban jött létre;

b) bármely okmányt, amelyet egy vagy több részes fél készített a szerződés megkötésével kapcsolatban és amelyet a többi részes fél a szerződésre vonatkozó okmánynak ismer el.

3. A szövegösszefüggés mellett figyelembe kell venni:

a) a részes felek között a szerződés értelmezésére vagy rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozóan létrejött bármely utólagos megállapodást;

b) a szerződés alkalmazása során utólag kialakult olyan gyakorlatot, amely a szerződés értelmezését illetően a részes felek megegyezését jelenti;

c) a nemzetközi jognak a részes felek viszonyában alkalmazható bármely idevonatkozó szabályát.

4. Valamely kifejezésnek különleges értelmet kell adni, ha megállapítható, hogy a részes feleknek ez volt a szándékuk.

32. Cikk
Az értelmezés kiegészítő eszközei

Igénybe lehet venni az értelmezés kiegészítő eszközeit - ideértve a szerződést előkészítő munkálatokat és megkötésének körülményeit is - annak érdekében, hogy a 31. Cikk alkalmazása folytán kapott értelem megerősítést nyerjen, vagy hogy az értelem megállapítható legyen abban az esetben, ha a 31. Cikk szerinti értelmezés:

a) félreérthető vagy homályos értelemhez, vagy

b) olyan eredményre vezetett, amely nyilvánvalóan képtelen vagy ésszerűtlen.

33. Cikk
Két vagy több nyelven hitelesített szerződés
értelmezése

1. Ha a szerződést két vagy több nyelven hitelesítették, mindegyik nyelvű szöveg egyaránt hiteles, feltéve, hogy a szerződés másképpen nem rendelkezik, vagy a felek nem állapodnak meg abban, hogy eltérés esetén egy meghatározott szöveg lesz az irányadó.

2. A szerződés szövegének olyan nyelven készült változata, amely nyelven a szöveget nem hitelesítették, csak akkor tekintendő hiteles szövegnek, ha a szerződés így rendelkezik, vagy a felek így állapodtak meg.

3. A szerződés kifejezéseit mindegyik hiteles szövegben azonos értelműnek kell vélelmezni.

4. Ha a hiteles szöveg összehasonlítása során olyan értelemkülönbségek derülnek ki, amelyek a 31. és 32. Cikk alkalmazásával nem küszöbölhetők ki, akkor azt az értelmet kell - a szerződés tárgyát és célját figyelembe véve - elfogadni, amely a szövegek közti ellentéteket a legjobban összeegyezteti, kivéve, ha az 1. bekezdésnek megfelelően egy meghatározott szöveget kell irányadónak venni.

4. Cím

Szerződések és harmadik állam

34. Cikk
Harmadik államra vonatkozó általános szabály

A szerződés harmadik állam számára - annak beleegyezése nélkül - sem kötelezettségeket, sem jogokat nem hoz létre.

35. Cikk
Harmadik állam számára kötelezettségeket
megállapító szerződések

Harmadik állam számára a szerződés valamely rendelkezése csak akkor teremt kötelezettséget, ha a szerződésben részes felek szándéka arra irányul, hogy a rendelkezés kötelezettséget állapítson meg és a harmadik állam ezt a kötelezettséget kifejezetten, írásban elfogadja.

36. Cikk
Harmadik állam számára jogokat megállapító
szerződések

1. A szerződés valamely rendelkezése harmadik állam számára akkor teremt jogokat, ha a részes felek szándéka arra irányul, hogy e rendelkezéssel a harmadik államnak, vagy államok csoportjának, amelyhez a harmadik állam tartozik, vagy valamennyi államnak e jogokat megadják és a harmadik állam ebbe beleegyezik. A harmadik állam beleegyezését mindaddig vélelmezni kell, amíg az ellenkezője nem tűnik ki, feltéve, hogy a szerződés másképpen nem rendelkezik.

2. Annak az államnak, amely az 1. bekezdésnek megfelelő jogával él, e jogot olyan feltételek mellett kell gyakorolnia, ahogy azt a szerződés előírja, vagy ahogy ezt a szerződéssel összhangban megállapították.

37. Cikk
Harmadik állam kötelezettségeinek vagy jogainak visszavonása vagy megváltoztatása

1. Ha a 35. Cikknek megfelelően harmadik állam számára kötelezettség keletkezett, e kötelezettséget csak a szerződésben részes felek és a harmadik állam beleegyezésével lehet visszavonni vagy megváltoztatni, kivéve, ha megállapítható, hogy másképpen állapodtak meg.

2. Ha a 36. Cikknek megfelelően harmadik állam számára jog keletkezett, e jogot a felek nem vonhatják vissza vagy változtathatják meg, ha megállapítható, hogy a szándék arra irányult, hogy e jogot a harmadik állam beleegyezése nélkül ne lehessen visszavonni vagy megváltoztatni.

38. Cikk
A szerződés azon szabályai, amelyek a harmadik
államra nemzetközi szokás útján válnak kötelezővé

A 34-37. Cikkek nem zárják ki azt, hogy valamely a szerződésben lefektetett szabály a harmadik államra nézve, mint a nemzetközi jognak ilyenként elismert szokásszabálya érvényesüljön.

IV. Rész

A SZERZŐDÉSEK MÓDOSÍTÁSA
VAGY MEGVÁLTOZTATÁSA

39. Cikk

A szerződések módosításának általános szabálya

A szerződés a részes felek közötti megállapodással módosítható. A II. részben foglalt szabályok az ilyen megállapodásra is vonatkoznak, kivéve, ha a szerződés másképpen rendelkezik.

40. Cikk

Többoldalú szerződések módosítása

1. Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, a többoldalú szerződések módosítására a következő bekezdések az irányadók.

2. Azokat a javaslatokat, amelyek a többoldalú szerződések valamennyi részes fél közötti módosítására irányulnak, közölni kell valamennyi szerződő állammal, amelyek mindegyikének joga van részt venni:

a) abban a döntésben, hogy milyen lépéseket tegyenek a javaslattal kapcsolatban;

b) a szerződés módosításáról szóló bármely megállapodás megtárgyalásában és megkötésében.

3. Minden olyan államnak, amelynek joga van ahhoz, hogy a szerződésben részes fél legyen, joga van ahhoz is, hogy a módosított szerződésben részes féllé váljon.

4. A módosító megállapodás nem köti azt az államot, amely a szerződésben már részes fél, de nem vált a módosító megállapodásban részes féllé; a 30. Cikk 4. bekezdésének b) pontját az ilyen állam tekintetében is alkalmazni kell.

5. Azt az államot, amely a módosított megállapodás hatálybalépése után vált a szerződésben részes féllé és amennyiben ez az állam eltérő szándékot nem fejezett ki:

a) a módosított szerződésben részes félnek kell tekinteni és

b) annak a szerződésben részes félnek a viszonylatában, amelyet a módosító megállapodás nem köt, a nem módosított szerződésben részes félnek kell tekinteni.

41. Cikk

A többoldalú szerződéseknek
csak bizonyos részes felek közötti
megváltoztatásáról szóló megállapodások

1. A többoldalú szerződésben részes két vagy több fél a szerződésnek csak közöttük történő megváltoztatásáról szóló megállapodást akkor köthet, ha:

a) a szerződés ilyen megváltoztatás lehetőségét előirányozza; vagy

b) a kérdéses megváltoztatást a szerződés nem tiltja meg és az:

(i) nem érinti a többi részes félnek a szerződésből fakadó jogai gyakorlását vagy kötelezettségei teljesítését;

(ii) nem vonatkozik olyan rendelkezésre, amelytől való eltérés összeegyeztethetetlen a szerződés mint egész tárgyának és céljának eredményes megvalósulásával.

2. Amennyiben az 1. bekezdés a) pontjában említett esetben a szerződés másképpen nem rendelkezik, a szóban forgó részes felek arról a szándékukról, hogy a megállapodást meg kívánják kötni, valamint arról a változtatásról, amelyet a megállapodás előirányoz, értesítik a többi részes felet.

V. Rész

A SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGE, MEGSZŰNÉSE ÉS ALKALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE

1. Cím

Általános rendelkezések

42. Cikk
A szerződés érvényessége és hatályának
fenntartása

1. A szerződésnek, vagy annak a kötelező hatályára vonatkozó állami elismerésnek az érvényességét csak ennek az egyezménynek az alkalmazása útján lehet megtámadni.

2. A szerződés megszűnése, felmondása, valamely félnek a szerződésből való kilépése csak a szerződési rendelkezések vagy az egyezmény alkalmazása folytán következhet be. Ugyanez a szabály vonatkozik a szerződés alkalmazásának a felfüggesztésére is.

43. Cikk
A szerződéstől függetlenül
a nemzetközi jog alapján fennálló
kötelezettségek

A szerződésnek az ezen egyezmény, vagy az adott szerződés rendelkezései alkalmazása folytán bekövetkezett érvénytelensége, megszűnése vagy felmondása, valamely részes félnek a szerződésből való kilépése, vagy a szerződés alkalmazásának felfüggesztése nem érinti az állam azon kötelezettségét, hogy teljesítse a szerződésben szereplő mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket e szerződéstől függetlenül a nemzetközi jog alapján köteles lenne teljesíteni.

44. Cikk
A szerződési rendelkezések szétválaszthatósága

1. Valamely részes fél - egy szerződésben vagy az 56. Cikk alapján biztosított - azt a jogát, hogy felmondjon egy szerződést, abból kilépjen vagy annak alkalmazását felfüggessze, csak az egész szerződés vonatkozásában gyakorolhatja, kivéve, ha a szerződés másképpen rendelkezik, vagy a részes felek másban állapodnak meg.

2. Az egyezmény által elismert érvénytelenségi, megszűnési, kilépési vagy a szerződés alkalmazását felfüggesztő okra csak az egész szerződés vonatkozásában lehet hivatkozni, kivéve a következő bekezdésekben és a 60. Cikkben foglaltakat.

3. Ha az ok csak bizonyos egyedi rendelkezéseket érint, e rendelkezések tekintetében csak akkor lehet hivatkozni rá, ha

a) az említett rendelkezések alkalmazásuk szempontjából elválaszthatók a szerződés többi részétől;

b) a szerződésből kitűnik, vagy egyébként megállapítható, hogy ezeknek a rendelkezéseknek az elfogadása nem volt alapvető tényező a másik, illetve a többi részes félnél annak elismerésében, hogy a szerződés reá, illetve reájuk nézve kötelező hatállyal bír,

c) a szerződés megmaradó részének folytatólagos teljesítése nem lenne igazságtalan.

4. Az az állam, amely a 49. és az 50. Cikk alá tartozó esetekben jogosult megtévesztésre vagy megvesztegetésre hivatkozni, megteheti azt akár a szerződés egésze, akár pedig - a 3. bekezdéssel összhangban - csak az egyedi rendelkezések tekintetében.

5. Az 51., 52. és az 53. Cikk alá tartozó esetekben a szerződés rendelkezéseinek szétválasztása tilos.

45. Cikk
Az érvénytelenségi, megszűnési,
kilépési vagy a szerződés működését
felfüggesztő okra hivatkozás jogának
elvesztése

A 46-50. Cikkek vagy a 60. és a 62. Cikk alapján az érvénytelenségi, megszűnési, kilépési vagy a szerződés alkalmazását felfüggesztő okra valamely állam, miután a tényekről tudomást szerzett, nem hivatkozhat tovább, ha:

a) kifejezetten egyetértett akár azzal, hogy a szerződés érvényes, akár azzal, hogy hatályos marad, vagy hogy alkalmazása folytatódik; vagy

b) magatartásából arra kell következtetni, hogy akár a szerződés érvényességébe, akár hatályának, illetve alkalmazásának fenntartásába belenyugodott.

2. Cím

A szerződések érvénytelensége

46. Cikk
A szerződéskötési hatáskörre vonatkozó
belső jogi rendelkezések

1. Az állam arra a tényre, hogy a szerződést magára nézve kötelező hatályúként a szerződéskötési hatáskörre vonatkozó belső jogi rendelkezés megsértésével ismerte el, ezen elismerés érvénytelenítése céljából nem hivatkozhat, kivéve, ha a jogsértés szemmel látható volt és alapvető fontosságú belső jogi szabályra vonatkozott.

2. A jogsértés szemmel látható, ha az ügyben a normális gyakorlattal összhangban és jóhiszeműen eljáró bármely állam számára objektíve nyilvánvaló lenne.

47. Cikk
Az állam kötelezettségvállalásának
elismerésére vonatkozó meghatalmazás
különös korlátozásai

Ha egy bizonyos szerződés kötelező hatályának az állam általi elismerése kifejezésére felhatalmazott képviselő meghatalmazását speciális korlátozásnak vetik alá, s a képviselő e korlátozást figyelmen kívül hagyja, akkor erre a mulasztásra, mint a képviselő által kifejezésre juttatott kötelezettségvállalást érvénytelenítő okra csak akkor lehet hivatkozni, ha a korlátozást a többi tárgyaló állammal az elismerés kifejezését megelőzően közölték.

48. Cikk
Tévedés

1. Valamely állam a szerződéssel kapcsolatos tévedésre, mint olyan okra, amely érvényteleníti a szerződés reá nézve kötelező hatályának elismerését, akkor hivatkozhat, ha a tévedés olyan tényre vagy helyzetre vonatkozik, amelyet az adott állam a szerződés megkötésekor létezőnek feltételezett, s amely lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a szerződést magára nézve kötelező hatályúnak ismerje el.

2. Az 1. bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett állam saját magatartásával hozzájárult a tévedéshez, vagy ha a körülmények olyanok voltak, hogy a lehetséges tévedést az adott államnak észlelnie kellett volna.

3. Egy tévedés, amely csupán a szerződés szövegének szóhasználatára vonatkozik, nem érinti az érvényességet; ilyenkor a 79. Cikk alkalmazandó.

49. Cikk
Megtévesztés

Ha valamely államot egy másik tárgyaló állam megtévesztő magatartásával vesz rá a szerződéskötésre, az érintett állam hivatkozhat a megtévesztésre, mint olyanra, amely érvényteleníti a szerződés reá nézve kötelező hatályának elismerését.

50. Cikk
Valamely állam képviselőjének
megvesztegetése

Ha annak kifejezését, hogy az állam a szerződést kötelező hatályúnak ismeri el, képviselőjének egy másik tárgyaló állam általi közvetlen vagy közvetett megvesztegetésével érték el, akkor az érintett állam hivatkozhat a megvesztegetésre, mint olyanra, amely érvényteleníti a szerződés reá vonatkozó kötelező hatályának elismerését.

51. Cikk
Valamely állam képviselőjének
kényszerítése

Ha annak kifejezését, hogy egy állam egy szerződést kötelező hatályúnak ismer el, képviselője ellen irányuló kényszerítő cselekményekkel vagy fenyegetésekkel érik el, az elismerés kifejezése semmiféle jogi hatással nem jár.

52. Cikk
Valamely állam kényszerítése
fenyegetés vagy erőszak alkalmazásával

Semmis az a szerződés, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvek megsértésével fenyegetés vagy erőszak hatására kötöttek.

53. Cikk
Az általános nemzetközi jog
feltétlen alkalmazást igénylő szabályaiba
ütköző szerződések (ius cogens)

A szerződés semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik. Ezen egyezmény alkalmazási körében az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni.

3. Cím

A szerződések megszűnése és
alkalmazásuk felfüggesztése

54. Cikk
A szerződés megszűnése vagy az abból való kilépés a szerződés rendelkezései vagy a részes felek egyetértése alapján

A szerződés megszűnése vagy valamely részes félnek abból való kilépése bekövetkezhet:

a) a szerződés rendelkezéseinek megfelelően; vagy

b) bármikor, valamennyi részes fél egyetértésével, a többi szerződő állammal történt tanácskozás után.

55. Cikk
A többoldalú szerződésben
részes felek számának a hatálybalépéshez
szükséges szám alá csökkenése

Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, a többoldalú szerződés nem szűnik meg csupán azon tény következtében, hogy a részes felek száma a hatálybalépéshez szükséges szám alá csökkent.

56. Cikk
Megszűnésről, felmondásról vagy kilépésről
nem rendelkező szerződés felmondása,
vagy az abból való kilépés

1. Az a szerződés, amely a megszűnésére vonatkozólag nem tartalmaz rendelkezést, és amely nem rendelkezik a felmondásról vagy a kilépésről, nem mondható fel és nem lehet kilépni belőle, kivéve, ha:

a) megállapítható, hogy a részes felek meg kívánták adni a felmondás vagy a kilépés lehetőségét, vagy

b) a felmondás vagy a kilépés joga a szerződés természetéből következik.

2. A részes félnek legalább tizenkét hónappal előbb értesítést kell adnia arról, hogy a szerződést az 1. bekezdés alapján fel kívánja mondani vagy abból ki kíván lépni.

57. Cikk
A szerződés alkalmazásának felfüggesztése
a szerződés rendelkezései vagy a felek
egyetértése alapján

A szerződés alkalmazását valamennyi részes fél, vagy egy bizonyos részes fél vonatkozásában fel lehet függeszteni:

a) a szerződés rendelkezéseinek megfelelően; vagy

b) bármikor, valamennyi részes fél egyetértésével, a többi szerződő állammal történt tanácskozás után.

58. Cikk
Többoldalú szerződés alkalmazásának
felfüggesztése bizonyos részes felek közötti
megállapodás alapján

1. Többoldalú szerződésben részes két vagy több fél akkor köthet megállapodást a szerződés rendelkezései alkalmazásának időleges, csupán közöttük történő felfüggesztésére, ha:

a) az ilyen felfüggesztés lehetőségéről a szerződés rendelkezik; vagy

b) a szóban forgó felfüggesztést a szerződés nem tiltja és az:

(i) nem érinti a többi részes fél szerződésből fakadó jogainak gyakorlását vagy kötelezettségeinek teljesítését;

(ii) nem összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával.

2. Amennyiben az 1. bekezdés a) pontjában említett esetben a szerződés másképpen nem rendelkezik, a szóban forgó részes felek a többi részes felet értesítik arról a szándékukról, hogy a megállapodást meg kívánják kötni, valamint arról, hogy a szerződés mely rendelkezéseinek az alkalmazását kívánják felfüggeszteni.

59. Cikk
A szerződés megszűnése
vagy alkalmazásának felfüggesztése
későbbi szerződés megkötése folytán

1. A szerződést megszűntnek kell tekinteni, ha az abban részes valamennyi fél később azonos tárgyú szerződést köt és:

a) a későbbi szerződésből kitűnik vagy másképpen megállapítható, hogy a részes felek szándéka arra irányult, hogy a tárgyat ez a szerződés szabályozza; vagy

b) a későbbi szerződés rendelkezései a korábbi szerződés rendelkezéseivel annyira összeegyeztethetetlenek, hogy a két szerződést nem lehet egyszerre alkalmazni.

2. A korábbi szerződés alkalmazását csupán felfüggesztettnek kell tekinteni, ha a későbbi szerződésből kitűnik, vagy másképpen megállapítható, hogy a részes felek szándéka erre irányult.

60. Cikk
A szerződés megszűnése
vagy alkalmazásának felfüggesztése
a szerződés megszegése következtében

1. Kétoldalú szerződésnek az egyik részes fél által történt lényeges megszegése feljogosítja a másik részes felet arra, hogy a szerződésszegésre, mint a szerződés teljes vagy részbeni megszűnésének vagy alkalmazása teljes vagy részbeni felfüggesztésnek okára hivatkozzon.

2. A többoldalú szerződésnek valamelyik részes fél által történt lényeges megszegése feljogosítja:

a) a többi felet arra, hogy egyhangú megállapodással teljesen vagy részben a szerződés alkalmazását felfüggessze, vagy a szerződést megszüntesse;

(i) a többi részes fél és a vétkes állam viszonylatában; vagy

(ii) valamennyi részes fél között;

b) azt a részes felet, amelyet a szerződésszegés különösen érintett, arra, hogy a saját és a vétkes állam közötti viszonylatban a szerződésszegésre, mint a szerződés alkalmazása teljes vagy részbeni felfüggesztésének okára hivatkozzon;

c) bármely részes felet - a vétkes államot kivéve - arra, hogy saját vonatkozásában a szerződésszegésre, mint a szerződés alkalmazása teljes vagy részbeni felfüggesztésnek okára hivatkozzon, ha a szerződés olyan jellegű, hogy rendelkezéseinek egyetlen részes fél által történt lényeges megszegése gyökeresen megváltoztatja mindegyik részes fél helyzetét a szerződésből eredő kötelezettségeik további teljesítését illetően.

3. E Cikk alkalmazása körében a szerződés lényeges megszegése:

a) a szerződésnek az egyezmény által meg nem engedett egyoldalú felbontását, vagy

b) a szerződés tárgyának és céljának megvalósításához nélkülözhetetlen rendelkezés megsértését

jelenti.

4. Az előző bekezdések nem érintik a szerződésben foglalt és a szerződés megszegése esetére alkalmazandó rendelkezéseket.

5. Az 1-3. bekezdések nem vonatkoznak az ember védelmére vonatkozó, humanitárius szerződésekben foglalt rendelkezésekre, különösen azokra a rendelkezésekre, amelyek megtiltják az ilyen szerződésekkel védelemben részesített személyek elleni megtorlás bármely formáját.

61. Cikk
A teljesítés utólagos lehetetlenülése

1. Valamely részes fél a szerződés teljesítésének lehetetlenülésére, mint a szerződés megszűnésének vagy az abból való kilépésnek az okára akkor hivatkozhat, ha a lehetetlenülés a szerződés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges tárgy tartós eltűnése vagy megsemmisülése folytán következett be. Ha lehetetlenülés időleges, erre csak mint a szerződés alkalmazása felfüggesztésének okára lehet hivatkozni.

2. A részes fél nem hivatkozhat a teljesítés lehetetlenülésére, mint a szerződés megszűnésének, az abból való kilépésnek, vagy a szerződés alkalmazása felfüggesztésnek okára, ha a lehetetlenülés annak eredménye, hogy e részes fél akár a szerződésből fakadó kötelezettségét, akár a szerződésben részes bármelyik másik féllel szemben fennálló bármilyen más nemzetközi kötelezettségét megszegte.

62. Cikk
A körülmények alapvető megváltozása

1. A szerződés megkötésének idejében fennállott körülményeknek a részes felek által előre nem látott alapvető megváltozására, mint a szerződés megszűnésének vagy az abból való kilépésnek az okára nem lehet hivatkozni, kivéve, ha:

a) ezeknek a körülményeknek a fennállása lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a részes felek a szerződést magukra nézve kötelező hatályúnak ismerjék el;

b) a változás hatására gyökeresen átalakul a szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke.

2. A körülmények alapvető megváltozására, mint a szerződés megszűnésének vagy az abból való kilépésnek az okára nem lehet hivatkozni:

a) ha a szerződés határt állapít meg; vagy

b) ha az alapvető változás annak eredménye, hogy az erre hivatkozó részes fél akár a szerződésből folyó kötelezettségét, akár a szerződésben részes bármelyik féllel szemben fennálló más nemzetközi kötelezettségét megszegte.

3. Ha a részes fél az előző bekezdések alapján a körülmények alapvető megváltozására, mint a szerződés megszűnésének vagy az abból való kilépésnek az okára hivatkozhat, a megváltozásra, mint a szerződés alkalmazása felfüggesztésének okára is hivatkozhat.

63. Cikk
A diplomáciai vagy konzuli kapcsolatok
megszakítása

A szerződésben részes felek közötti diplomáciai vagy konzuli kapcsolatok megszakítása nincs hatással a szerződés által közöttük létrehozott jogviszonyokra, kivéve, ha a diplomáciai vagy a konzuli kapcsolatok fennállása elengedhetetlen a szerződés alkalmazásához.

64. Cikk
Az általános nemzetközi jog új,
feltétlen alkalmazást igénylő szabályának
kialakulása (ius cogens)

Ha az általános nemzetközi jog új, feltétlen alkalmazást igénylő szabálya alakul ki, valamennyi, ezzel a szabállyal ellentétben fennálló szerződés semmissé válik és megszűnik.

4. Cím

Eljárás

65. Cikk
Eljárás a szerződés érvénytelensége,
megszűnése, az abból való kilépés
vagy alkalmazásának felfüggesztése esetén

1. Annak a részes félnek, amely az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően arra hivatkozik, hogy annak elismerése, hogy a szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír, hibás volt, vagy pedig olyan okra hivatkozik, amely a szerződés érvényességének megtámadását, megszűnését, az abból való kilépést, vagy alkalmazása felfüggesztését eredményezheti, a többi részes felet igényéről értesítenie kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a szerződéssel kapcsolatban megtenni javasolt intézkedést és ennek indokait.

2. Amennyiben bizonyos idő eltelte után, amely - a különösen sürgős eseteket kivéve - az értesítés átvételétől számított három hónapnál kevesebb nem lehet, egyetlen részes fél sem emelt kifogást, az értesítést adó részes fél a 67. Cikkben említett módon végrehajthatja az általa javasolt intézkedést.

3. Abban az esetben azonban, ha bármelyik részes fél kifogást emel, a részes felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 33. Cikkében említett eszközök útján keresik a megoldást.

4. Az előző bekezdések semmiben sem érintik a részes felek bármilyen, a viták rendezésére vonatkozó, a részes feleket kötelező hatályos rendelkezések alapján fennálló jogait vagy kötelezettségeit.

5. A 45. Cikk érintése nélkül, az a tény, hogy egy állam korábban nem tette meg az 1. bekezdésben előírt értesítést, nem akadályozza meg őt abban, hogy a szerződés végrehajtását igénylő, vagy annak megsértését állító másik részes féllel - válaszként - közöljük ilyen értesítést.

66. Cikk
A bírói elintézésre, a választott bíráskodásra
és az egyeztetésre vonatkozó eljárás

Ha a 65. Cikk 3. bekezdése alapján, attól a naptól számítva, amikor a kifogást emelték, tizenkét hónapon belül megoldást nem érnek el, az alábbi eljárást kell követni:

a) bármelyik, a vitában szereplő részes fél az 53. vagy a 64. Cikk alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban a vita eldöntése céljából írásban a Nemzetközi Bírósághoz fordulhat, amennyiben a felek kölcsönösen nem állapodtak meg abban, hogy a vitát választott bíráskodásra bocsátják,

b) bármelyik, a vitában szereplő részes fél az egyezmény V. része bármely más Cikkének alkalmazását vagy értelmezését illetően megindíthatja az egyezmény függelékében meghatározott eljárást oly módon, hogy e célból kérelemmel fordul az Egyesült Nemzetek főtitkárához.

67. Cikk
A szerződés érvénytelenségét, megszűnését,
az abból való kilépést
vagy alkalmazásának felfüggesztését
kimondó okiratok

1. A 65. Cikk 1. bekezdésében említett értesítést írásban kell megadni.

2. A szerződés 65. Cikke 2. vagy 3. bekezdésének rendelkezése folytán a szerződés érvénytelenségét, megszűnését, az abból való kilépést, alkalmazásának felfüggesztését kinyilvánító aktust a többi részes féllel közölt okmány útján kell végrehajtani. Ha az okmányt nem az államfő, a kormányfő vagy a külügyminiszter írta alá, az államnak a képviselőjét, aki az értesítést átadja, fel lehet hívni arra, hogy meghatalmazást mutasson fel.

68. Cikk
A 65. és 67. Cikk szerinti értesítések
és okmányok visszavonása

A 65., illetőleg a 67. Cikk szerinti értesítést vagy okmányt - mielőtt hatályossá válik - bármikor vissza lehet vonni.

5. Cím

A szerződés érvénytelenségének,
megszűnésének vagy alkalmazása
felfüggesztésének következményei

69. Cikk
A szerződés érvénytelenségének
következményei

1. Az a szerződés, amelynek érvénytelenségét az egyezmény alapján megállapították, semmis. A semmis szerződés rendelkezéseinek nincsen jogi hatálya.

2. Mindazonáltal, ha ilyen szerződés alapján cselekményeket hajtottak végre:

a) bármelyik részes fél követelheti a többi részes fél bármelyikétől, hogy - amennyire lehetséges - kölcsönös viszonyukban hozza létre azt a helyzetet, amely fennállna, ha a cselekményeket nem hajtották volna végre;

b) azok a cselekmények, amelyeket az érvénytelenségre való hivatkozást megelőzően jóhiszeműen hajtottak végre, nem tekinthetők csupán abból az okból jogtalannak, hogy a szerződés érvénytelen.

3. A 49., 50., 51. vagy 52. Cikkben említett esetben a 2. bekezdést nem lehet alkalmazni annak a részes félnek a vonatkozásában, akinek a megtévesztés, a megvesztegetés vagy a kényszer felróható.

4. Abban az esetben, ha egy bizonyos állam érvénytelenül ismerte el magára nézve kötelezőnek a többoldalú szerződés hatályát, az előbbi szabályokat kell alkalmazni ezen állam és a szerződésben részes felek közötti viszonylatban.

70. Cikk
A szerződés megszűnésének következményei

1. Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, vagy a felek másképpen nem állapodtak meg, a szerződésnek a rendelkezései szerinti, vagy az egyezménnyel összhangban történt megszűnése:

a) feloldja a részes feleket a szerződés további teljesítésének kötelezettsége alól;

b) nem érinti a részes feleknek azt a jogát, kötelezettségét vagy jogi helyzetét, amely a szerződés végrehajtása során, annak megszűnése előtt keletkezett.

2. Ha egy állam a többoldalú szerződést felmondja, vagy abból kilép, az 1. bekezdés ezen állam és a szerződésben részes többi fél között a felmondás vagy visszalépés hatályosulásának keltétől alkalmazandó.

71. Cikk
Az általános nemzetközi jog
feltétlen alkalmazást igénylő szabályával
ellentétes szerződés érvénytelenségének
következményei

1. Abban az esetben, ha a szerződés az 53. Cikk szerint semmis, a részes feleknek:

a) amennyire lehetséges, ki kell küszöbölniük az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazását igénylő szabályával ellentétes rendelkezés alapján teljesített bármely cselekmény következményeit; és

b) kölcsönös viszonyukat összhangba kell hozniuk az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályával.

2. Abban az esetben, ha a szerződés a 64. Cikk alapján semmissé válik és megszűnik, a szerződés megszűnése:

a) a részes feleket feloldja a szerződés további teljesítésének kötelezettsége alól;

b) nem érinti a részes feleknek azt a jogát, kötelezettségét vagy jogi helyzetét, amely a szerződés végrehajtása során annak megszűnése előtt keletkezett; feltéve, hogy e jogok, kötelezettségek és helyzetek olyan mértékben maradnak fenn, hogy fennmaradásuk önmagában nem áll ellentétben az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályával.

72. Cikk
A szerződés alkalmazása felfüggesztésének
következményei

1. Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, vagy a részes felek másképpen nem állapodnak meg, a szerződés alkalmazásának a szerződés rendelkezései szerinti vagy az egyezménnyel összhangban történt felfüggesztése:

a) azokat a részes feleket, amelyek között a szerződés fel van függesztve, egymás közötti viszonylatukban a felfüggesztés időtartamára feloldja a szerződés teljesítésének kötelezettsége alól;

b) egyebekben nem érinti a részes felek közötti, a szerződés által létrehozott jogviszonyokat.

2. A felfüggesztés időtartama alatt a részes feleknek tartózkodniok kell minden olyan cselekménytől, amely a szerződés alkalmazása felújításának megakadályozására irányul.

VI. Rész

VEGYES RENDELKEZÉSEK

73. Cikk

Az államutódlásnak, az állam felelősségének
és az ellenségeskedések kitörésének
az esetei

Az egyezmény rendelkezései nem érintik az államok utódlásával, az állam nemzetközi felelősségével vagy az államok közötti ellenségeskedések kitörésével kapcsolatban valamely szerződés tekintetében felmerülő kérdéseket.

74. Cikk

Diplomáciai és konzuli kapcsolatok
és a szerződések kötése

Két vagy több állam közötti diplomáciai vagy konzuli kapcsolatok megszakítása vagy hiánya nem akadálya annak, hogy ezek az államok egymással szerződéseket kössenek. A szerződés megkötése egymagában nem érinti a diplomáciai vagy konzuli kapcsolatok terén fennálló helyzetet.

75. Cikk

Az agresszor állam esete

Az egyezmény rendelkezései nem érintik azokat a kötelezettségeket, amelyek az agresszor állam tekintetében az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban, az ezen állam által elkövetett agresszióra hivatkozással hozott intézkedések következményeképpen keletkezhetnek valamely szerződéssel kapcsolatban.

VII. Rész

LETÉTEMÉNYESEK, ÉRTESÍTÉSEK,
KIJAVÍTÁSOK ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

76. Cikk

A szerződések letéteményesei

1. A tárgyaló államok a szerződés letéteményesét magában a szerződésben vagy más módon jelölhetik ki. A letéteményes lehet egy vagy több állam, vagy egy nemzetközi szervezet, vagy egy nemzetközi szervezet legfőbb adminisztratív tisztviselője.

2. A letéteményes feladatai nemzetközi jellegűek és a letéteményes köteles végrehajtásuk során pártatlanul eljárni. Különösen nem befolyásolhatja ezt a kötelezettséget az a tény, hogy a szerződés bizonyos részes felek között nem lépett hatályba, vagy hogy egy állam és a letéteményes között ez utóbbi feladatának végrehajtását illetően véleménykülönbség merült fel.

77. Cikk

A letéteményesek feladatai

1. A letéteményes feladatai közé - feltéve, hogy a szerződés másképpen nem rendelkezik, vagy a szerződő államok másképpen nem állapodtak meg - különösképpen a következők tartoznak:

a) megőrizni a szerződések eredeti szövegét és a neki átadott meghatalmazásokat;

b) az eredeti szövegről hiteles másolatokat készíteni és elkészíteni a szerződés által megkívánt további nyelveken a szerződés újabb szövegeit és azokat elküldeni a részes feleknek, valamint azoknak az államoknak, amelyek jogosultak a szerződésben részes féllé válni;

c) kézhez venni a szerződésre vonatkozó aláírásokat és bármely ezzel kapcsolatos okmányt, értesítést és közlést, és azokat megőrizni;

d) megvizsgálni, hogy az aláírás vagy a szerződésre vonatkozó bármely okmány, értesítés vagy közlés jó és kellő alakú-e és szükség esetén az ügyre az érintett állam figyelmét felhívni;

e) tájékoztatni a részes feleket és azokat az államokat, amelyek jogosultak a szerződésben részes féllé válni, a szerződést érintő cselekményekről, értesítésekről és közlésekről;

f) tájékoztatni azokat az államokat, amelyek jogosultak a szerződésben részes féllé válni, arról, hogy a szerződés hatálybalépéséhez szükséges számú aláírást, vagy megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot mikor vette kézhez, illetőleg azokat mikor helyezték nála letétbe;

g) a szerződést az Egyesült Nemzetek Titkárságánál beiktatni;

h) végrehajtani az egyezmény más rendelkezéseiben meghatározott feladatokat.

2. Abban az esetben, ha valamely állam és a letéteményes között ez utóbbi feladatainak végrehajtását illetően véleménykülönbség merül fel, a kérdésre a letéteményes az aláíró államok és a szerződő államok vagy szükség szerint az érintett nemzetközi szervezet illetékes szervének a figyelmét felhívja.

78. Cikk

Értesítések és közlések

Kivéve azt az esetet, amikor a szerződés vagy ez az egyezmény másként rendelkezik, valamely értesítés vagy közlés, amelyet egy államnak az egyezmény értelmében adnia kell:

a) ha nincs letéteményes, közvetlenül azoknak az államoknak továbbítandó, amelyeknek szánták, vagy ha van letéteményes, akkor az utóbbinak;

b) csak akkor tekintendő a kérdéses állam által megadottnak, amikor azt a címzett állam vagy adott esetben a letéteményes kézhez vett;

c) ha azt letéteményeshez továbbították, csak attól az időponttól tekintendő úgy, hogy azt az az állam megkapta, amelynek szánták, amikor ezt az államot a letéteményes a 77. Cikk 1. bekezdése e) pontjának megfelelően tájékoztatta.

79. Cikk

A szerződések hitelesített szövegében
vagy másolataiban előforduló tévedések
kijavítása

1. Ha a szerződés szövegének hitelesítése után az aláíró államok és a szerződő államok egyetértenek abban, hogy a szöveg tévedést tartalmaz, a tévedést - amennyiben az államok más javítási mód mellett nem döntenek -, oly módon kell kijavítani, hogy:

a) a megfelelő javítást a szövegen elvégzik, és a javítást kellően felhatalmazott képviselőkkel parafáltatják;

b) olyan okmányt vagy okmányokat készítenek vagy cserélnek ki, amelyen a javítást, amelyben megállapodtak, feltüntetik;

c) elkészítik az egész szerződés javított szövegét ugyanazzal az eljárással, mint az eredeti szöveg esetében.

2. Ha olyan szerződésről van szó, amelynek letéteményese van, ez közli az aláíró államokkal és a szerződő államokkal a tévedést és az annak kijavítására vonatkozó javaslatot és meghatároz egy megfelelő határidőt, amelyen belül kifogás támasztható a javasolt javítással szemben. Ha a határidő leteltével:

a) nem emeltek kifogást, a letéteményes végrehajtja és parafálja a javítást a szövegben, jegyzőkönyvet vesz fel a szöveg helyesbítéséről és másolatot küld a szerződésben részes feleknek és azoknak az államoknak, amelyek jogosultak a szerződésben részes féllé válni:

b) kifogást emeltek, a letéteményes közli a kifogást az aláíró államokkal és a szerződő államokkal.

3. Az 1. és 2. bekezdésben említett szabályokat alkalmazzák akkor is, ha a szöveget két vagy több nyelven hitelesítették és az összhang olyan hiánya állapítható meg, amelyre nézve az aláíró államok és a szerződő államok megállapodtak, hogy ki kell javítani.

4. A kijavított szöveg ab initio helyettesíti a hibás szöveget, amennyiben az aláíró államok és a szerződő államok másként nem határoznak.

5. Az olyan szerződés szövegének javításáról, amelyet beiktattak, értesíteni kell az Egyesült Nemzetek Titkárságát.

6. Ha egy szerződés hitelesített másolatában tévedést fedeznek fel, a letéteményes a helyesbítésről jegyzőkönyvet vesz fel és annak másolatát eljuttatja az aláíró államokhoz és a szerződő államokhoz.

80. Cikk

A szerződések beiktatása és közzététele

1. A szerződéseket hatálybalépésük után az Egyesült Nemzetek Titkárságához - az esettől függően - beiktatás vagy letétbe helyezés és nyilvántartásba vétel, valamint közzététel céljából továbbítani kell.

2. A letéteményesként való kijelölés felhatalmaz az előző bekezdésben említett aktusok végrehajtására.

VIII. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

81. Cikk

Aláírás

Ezt az egyezményt az Egyesült Nemzetek valamennyi tagállama, a szakosított intézmények vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tagjai számára, valamint a Nemzetközi Bíróság Alapszabályaiban részes államok és minden olyan más állam, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése az egyezményben való részvételre meghív, aláírhatja a következő módon: 1969. november 30-ig az Osztrák Köztársaság Szövetségi Külügyminisztériumában és azt követően 1970. április 30-ig az Egyesült Nemzetek székhelyén New Yorkban.

82. Cikk

Megerősítés

Ezt az egyezményt meg kell erősíteni, A megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni.

83. Cikk

Csatlakozás

Az egyezményhez a 81. Cikkben említett kategóriák valamelyikébe tartozó bármely állam csatlakozhat. A csatlakozási okiratot az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni.

84. Cikk

Hatálybalépés

1. Az egyezmény a harmincötödik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.

2. Minden olyan állam számára, amely a harmincötödik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követően erősíti meg az egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az egyezmény a megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.

85. Cikk

Hiteles szövegek

Az egyezmény eredeti példányát, amelynek kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál helyezik letétbe.

ENNEK HITELÉÜL az alábbi, kormányaik által erre nézve kellően meghatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták az egyezményt.

KELT BÉCSBEN, az ezerkilencszázhatvankilencedik év május havának huszonharmadik napján.

FÜGGELÉK

1. Az Egyesült Nemzetek főtitkára jegyzéket készít és tart fenn képesített jogászokból álló egyeztetőkről. Ebből a célból azokat az államokat, amelyek az Egyesült Nemzetek tagjai, vagy ennek az egyezménynek részes felei, fel kell hívni arra, hogy jelöljenek ki két egyeztetőt és az így megnevezett személyek nevei alkotják a jegyzéket. Az egyeztető megbízatása, ideértve az esetenként megüresedett hely betöltésére kijelölt egyeztetőt is, öt évig tart és megújítható. Annak az egyeztetőnek, akinek megbízatása lejárt, továbbra is el kell látnia minden olyan feladatot, amelyre őt az alábbi bekezdések alapján megválasztották.

2. Ha a 66. Cikk alapján a főtitkárhoz kérelemmel fordulnak, a főtitkár a vitát egyeztető bizottság elé viszi, amelyet a következőképpen kel megalakítani:

Az az állam vagy államok, amelyek a vitában érintett egyik felet alkotják, kijelölnek:

a) az 1. bekezdés szerinti jegyzékben szereplők közül vagy akár a jegyzéken kívül egy olyan egyeztetőt, aki állampolgáruk;

b) egy olyan egyeztetőt, aki nem állampolgára az adott államnak, vagy ezen államok egyikének sem és akit a jegyzékből kell kiválasztani.

A vitában érintett másik felet alkotó állam vagy államok a két egyeztetőt ugyanilyen módon jelölik ki. A felek által megválasztott négy egyeztetőt attól a naptól számított hatvan napon belül kell kijelölni, amelyen a főtitkár a kérelmet megkapta.

A négy egyeztető a legutolsó kijelölésétől számított hatvan napon belül kijelöli a jegyzékből kiválasztandó ötödik egyeztetőt, aki az elnök lesz.

Ha a kijelölésre fent megszabott időtartam alatt az elnököt vagy a többi egyeztető közül valamelyiket nem jelölik ki, a kijelölést ez időtartam eltelte után hatvan napon belül a főtitkár végzi el. A főtitkár az elnököt vagy a jegyzékből, vagy a Nemzetközi Jogi Bizottság tagjai közül jelölheti ki. A kijelölésekre megszabott időtartamot a vitában részes felek megegyezéssel meghosszabbíthatják.

Az üresedéseket a kezdeti kijelölésre vonatkozó szabályok szerint kell betölteni.

3. Az egyeztető bizottság eljárásáról maga határoz. A bizottság a vitában részes felek egyetértésével, bármely, a szerződésben részes felet felhívhatja véleményének szóban vagy írásban történő előterjesztésére. A bizottság öt tagja szavazattöbbséggel hoz döntéseket és ajánlásokat.

4. A bizottság a vitában részes felek figyelmét felhívhatja minden olyan intézkedésre, amely a megegyezésen alapuló rendezést elősegítheti.

5. A bizottság meghallgatja a feleket, megvizsgálja igényeiket és kifogásaikat és javaslatokat tesz a feleknek a vita megegyezéssel történő rendezésére.

6. A bizottság megalakulásától számított tizenkét hónapon belül jelentést tesz. A jelentést a főtitkárnál letétbe kell helyezni és továbbítani a vitában részes feleknek. A bizottság jelentése, ideértve a tényekkel vagy jogi kérdésekkel kapcsolatban benne foglalt következtetéseket is, nem köti a feleket és nincsen más jellege, mint a felek számára a vita megegyezéssel történő rendezésének megkönnyítése érdekében megfontolásra előterjesztett ajánlásnak.

7. A főtitkár a bizottságnak minden szükséges segítséget megad és minden szükséges eszközt rendelkezésére bocsát. A bizottság költségeit az Egyesült Nemzetek viseli.”

3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szerződéshez való csatlakozása alkalmából a következő fenntartást tette:

„A Magyar Népköztársaság nem tekinti magára nézve kötelezőnek a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény 66. Cikkének rendelkezéseit, és kijelenti: ahhoz, hogy a Szerződő Felek között a 63. Cikk vagy a 64. Cikk alkalmazásával, illetve értelmezésével kapcsolatos vitát eldöntés végett a Nemzetközi Bíróság elé terjesszék, vagy az Egyezmény V. része bármely Cikkének alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos bármely vitát megvizsgálás végett az Egyeztető Bizottság elé terjesszenek, a vitában érintett minden fél egyetértése szükséges, továbbá, hogy az Egyeztető Bizottságban résztvevők kizárólag a vitában érintett felek közös megegyezésével kijelölt személyek lehetnek.”

4. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1987. évi július hó 19. napjától kell alkalmazni.

(2) *  A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére