A jogszabály mai napon ( 2018.05.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel, továbbá a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) *  A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

(2) *  A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

(3) *  A rendelet rendelkezéseit a 2. §-ban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2, N3, O3, O4, L3e, L4e, L5e, L7e és T5 kategóriájú járművekre kell alkalmazni.

(4) * 

Fogalommeghatározások

2. § (1) *  A rendelet alkalmazásában

a) *  „jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a (11) bekezdésben hivatkozott jogszabályban meghatározott darabszámot, illetőleg az ott meghatározott jogszabályok hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db;

b) „egyedi vagy kis sorozatú gyártás”: a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a 9/A. §-ban meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) foglalt feltételeknek megfelelő, azonos minőségű járművek gyártását.

(2) *  A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.

(3) Nem minősül átalakításnak

a) *  olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi;

b) *  a motor azonos típusú motorra történő cseréje;

c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;

d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;

e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;

f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;

g) *  a külön jogszabályban *  meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek;

h) *  a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít;

i) *  a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer („részecskeszűrő”) utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja;

j) *  a jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén.

(3a) *  A rendelet alkalmazásában fejlesztési célú jármű: a 16/B. § feltételeinek megfelelő olyan jármű, amelyen ideiglenesen, kísérleti jelleggel, a forgalomban való részvétellel járó vizsgálatot, műszaki változtatást hajtanak végre.

(3b) *  A rendelet alkalmazásában:

a) fejlesztési célú nem autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amelyben járművezető tartózkodik, aki működés közben mindenkor kézi irányítást gyakorol a jármű felett;

b) fejlesztési célú autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amely részben vagy teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgál, és amelyben a jármű vezetőjének minősülő tesztvezető tartózkodik, aki az automatizáltság szintjétől függően vagy bármely, a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetben, a működés közben szükséges mértékben kézi irányítást gyakorol, illetve a kézi irányítást bármikor átveheti a jármű felett;

c) az a) és b) pontban ismertetett meghatározásokat az MR. a 18. melléklet szerint további részekre bontja fel.

(4) *  A rendelet alkalmazásában

a) „forgalomba helyezés”: a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg,

b) *  „gyártási év”: a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek,

c) „első használatba vétel”: a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja,

d) „új jármű”: az a jármű, amelynek a használatba vétele a c) pont szerint még nem történt meg, * 

e) *  „közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű,

f) *  „gyártó”: az A. Függelék 3. cikk 27. pontjában meghatározott személy vagy szerv,

g) *  „jármű-honosítási eljárás”: a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot,

h) *  „forgalomba helyezés előtti vizsgálat”: a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik,

i) *  „időszakos vizsgálat”: a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik,

j) *  járműfejlesztő: olyan vállalkozás, intézmény, amely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerint kutatóhelynek minősül, vagy alkalmazott kutatást, vagy ezzel összefüggésben kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását végzi a járművön vagy egyes járműegységeken, továbbá az EK típusjóváhagyással rendelkező jármű vagy egyes járműegységek gyártója, valamint a típusvizsgáló,

k) *  tesztvezető: olyan járművezető, aki úgy felügyeli valamely fejlesztési célú autonóm jármű tesztelését, hogy a tesztelt autonóm járműben tartózkodik, és képes arra, hogy bármikor haladéktalanul átvegye az irányítást a fejlesztési célú autonóm jármű felett,

l) *  fejlesztési célú autonóm jármű tesztje: a fejlesztési célú autonóm jármű közforgalom elől elzárt úton, zárt tesztpályán vagy a közúti közlekedésben való részvétele, a járműfejlesztő által meghatározott vizsgálatok elvégzésére, a benne járművezetőként helyet foglaló tesztvezető irányításával és felügyeletével,

m) *  e-segélyhívó rendszer: a járműbe épített érzékelők révén automatikusan vagy manuálisan bekapcsolódó vészhelyzeti rendszer, amely fedélzeti berendezésből, valamint az e-segélyhíváshoz szükséges adattovábbítás indítására, kezelésére és lebonyolítására szolgáló eszközökből áll, és amely nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatok segítségével minimálisan előírt adatokat továbbít, és a 112-es segélyhívó számon alapuló hangátviteli csatornát hoz létre a jármű utasai és egy e-segélyhívási közbiztonsági válaszpont (KBVP) között,

n) *  „hiányosság”: műszaki hiba és a meg nem felelés egyéb esetei, amelyet az időszakos vizsgálat vagy közúti műszaki ellenőrzés során tártak fel.

(5) A rendelet alkalmazásában pótalkatrész az az alkatrész, amelyet nem a gyártás (gyári szerelés) során építettek a járműbe.

(6) *  A rendelet alkalmazásában „gázüzemű jármű”: az MR. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.

(7) *  A rendelet alkalmazásában „járműtípus”: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei (a továbbiakban: Függelékek), valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg. Egy járműtípus különböző jármű-változatokat és jármű-kiviteleket tartalmazhat.

(7a) *  E rendelet alkalmazásában „típuscsalád”: olyan járműtípusok összessége, amelyek gyártmánya megegyezik, és a közlekedési hatóság eljárása során vizsgálandó műszaki jellemzőik tekintetében nem térnek el egymástól.

(8) *  A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-j) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:

a) *  „traktor”: a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,

b) „munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült,

ba) *  „mezőgazdasági erőgép”: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat;

bb) *  „mezőgazdasági vontatmány”: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak,

c) „üres tömeg”: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az „üres tömeg”-be,

d) „saját tömeg”: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.),

e) „műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg,

f) „műszakilag megengedett legnagyobb terhelés”: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete,

g) „menetkész tömeg”: a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege,

h) *  „muzeális jellegű jármű”: a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban *  meghatározott feltételeknek megfelelő jármű,

i) *  „versenyjármű”: a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti versenyrendszernek megfelelően versenyzési célra használt gépkocsi,

j) *  „csuklós lassújármű”: csuklós szerkezettel állandóan összekapcsolt két vagy több merev részből álló lassújármű, ahol a merev részek szétválasztása csak műhelyben, erre használt eszközökkel lehetséges; a több merev tagból álló személyszállító lassújármű abban az esetben is csuklós járműnek tekinthető, ha az utasterek nem átjárhatók és a járműegységek pótkocsi kapcsoló berendezéssel vannak összekapcsolva.

(9) *  A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:

a) „M1 járműkategória”: személygépkocsik,

b) „M2 járműkategória”: legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,

c) *  „M3 járműkategória”: több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok és trolibuszok,

d) „N1 járműkategória”: legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

e) „N2 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

f) „N3 járműkategória”: több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

g) „O1 járműkategória”: legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik,

h) „O2 járműkategória”: több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),

i) „O3 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),

j) „O4 járműkategória”: több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik.

(10) *  A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az - alvázszámaival egyedileg azonosított - azonos járműtípushoz tartozó

a) kis sorozatú gyártással létrehozott,

b) kifutó sorozatba tartozó, vagy

c) külföldről újként, meghatározott számban együttesen behozott

járműveket azzal a feltétellel, hogy összeépítésük, illetőleg forgalomba helyezésük engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.

(11) *  E rendelet alkalmazásában „EK típusbizonyítvánnyal ellátott jármű”: az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága

a) a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv vagy a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”), illetve e rendelet A. Függeléke alapján, továbbá

b) *  a B. Függelék, illetve a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, vagy

c) *  a C. Függelék, illetve a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján”

„EK típusjóváhagyó okmány”-t adott ki.

(12) *  A rendelet alkalmazásában „bontási információk”: azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek biztosítják az elhasználódott jármű szakszerű, a hulladékkezelési szempontokat előnyben részesítő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szétszerelését, bontását, különös tekintettel a jármű gyártásakor felhasznált veszélyes anyagokra.

(13) *  A két-, három- és négykerekű segédmotoros kerékpár (L1e, L2e és L6e járműkategória), a kétkerekű motorkerékpár (L3e járműkategória), az oldalkocsis motorkerékpár (L4e járműkategória), valamint a három- és négykerekű motoros tricikli (L5e és L7e járműkategória) járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a B. függelék 1. cikk (2) és (3) bekezdése határozza meg.

(14) *  A mezőgazdasági vontatók, valamint egyes mezőgazdasági célú lassú járművek T1.-T5. járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a C. Függelék C/2. számú melléklet A. Fejezete határozza meg.

(15) *  A közúti ellenőrzéshez kapcsolódó egyes fogalmak:

a) „ellenőr”: az elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére az illetékes hatóság által feljogosított személy,

b) „haszonjármű”: elsődlegesen árufuvarozásra vagy személyszállításra kereskedelmi célokból - például ellenszolgáltatás fejében vagy saját számlára végzett szállításra - vagy üzletszerűen használt gépjármű és pótkocsija vagy félpótkocsija,

c) „illetékes hatóság”: a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzéséért felelős hatóság,

d) „kijelölt közúti ellenőrzési létesítmény”: esetlegesen állandó vizsgálati berendezésekkel felszerelt, rögzített helyszín elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére,

e) „közút”: általános közforgalmú út, például helyi, regionális vagy országos közút, főút, gyorsforgalmi út vagy autópálya,

f) „közúti műszaki ellenőrzés”: a jármű közlekedésre való alkalmasságának váratlan, az illetékes hatóságok vagy közvetlenül e hatóságok felügyelete alatt álló szervek általi műszaki ellenőrzése,

g) „mobil ellenőrzési egység”: a részletes közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséhez szükséges vizsgálati berendezések szállítható rendszere, a részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére jogosult ellenőrökkel,

h) „műszaki vizsgálat”: a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 9. pontja szerinti vizsgálat,

i) „műszaki vizsgálati bizonyítvány”: az illetékes hatóság vagy egy műszaki vizsgálóállomás által kiállított bizonyítvány, amely tartalmazza a műszaki vizsgálat eredményét,

j) „tagállami nyilvántartásba vett gépjármű”: egy tagállamban nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett gépjármű,

k) „üzembentartó”: az a személy, aki vagy amely a járművet tulajdonosként üzemelteti, vagy aki számára a tulajdonos engedélyezte a jármű üzemeltetését,

l) „vállalkozás”: az 1071/2009/EK rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott vállalkozás,

m) „rakomány”: teherszállításra tervezett járműben vagy annak részén szokásosan elhelyezett, a járműhöz állandó jelleggel nem rögzített valamennyi áru, beleértve a teherszállító egységekben, például a járművön található rekeszekben, csereszekrényekben vagy konténerekben elhelyezett tárgyakat is,

n) „összehangolt közúti műszaki ellenőrzés”: két vagy több tagállam illetékes hatósága által együttesen végzett közúti műszaki ellenőrzés.

II. FEJEZET

A JÁRMŰVEK TÍPUSVIZSGÁLATA

Típuskövetelmények * 

3. § *  (1) Nem szabad belföldi üzemben tartás céljából olyan járműtípust gyártani vagy külföldről behozni (a belföldi forgalom számára vámkezelni), illetőleg forgalomba helyezni, amely az MR-ben foglaltaknak nem felel meg.

(2) *  A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek. *  A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, illetőleg az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.

(3) A jármű belföldi üzemben tartás céljára csak a (2) bekezdésben meghatározott típusbizonyítvány vagy forgalomba helyezési engedély alapján értékesíthető.

(4) *  A (2) és (3) bekezdésnek, valamint a 4-6. §-nak a rendelkezéseit alkalmazni kell a munkagépekre is, ha azok tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja.

(5) *  A jármű-honosítási eljárásban a járműtípus MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét - külön vizsgálat nélkül - teljesítettnek kell tekinteni.

Típusbizonyítvány, forgalomba helyezési engedély * 

4. § (1)-(2) * 

(3)-(4) * 

(5) * 

(6) *  Az e rendelet Függelékeinek hatálya alá nem tartozó járműtípusra kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a típusbizonyítvány jogosítottja részére három év, a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a kérelmező részére egy év.

(7) * 

(8) *  A jármű egyedi behozatala esetén - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.

(9) * 

(10) *  A közlekedési hatóság az (1)-(9) bekezdésben foglaltak alapján kiadott típusbizonyítványban, továbbá az egyedi- és sorozat forgalomba helyezési engedélyben meghatározott műszaki adatok alapján megállapítja a járműtípusok műszaki adatait (a továbbiakban: típus-adatbázis).

(10a) *  A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: KR.) szerint a jármű forgalomba helyezésekor a típus-adatbázisban meghatározott adatokkal vehető nyilvántartásba a jármű. A típus-adatbázis naprakész állapotáról és a közlekedési igazgatási hatóság számára elektronikus úton biztosított közvetlen hozzáférésről a közlekedési hatóság gondoskodik.

(11) *  Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - típusbizonyítványt ad ki. A típusbizonyítványban, továbbá a „Megfelelőségi tanúsítvány”-on, valamint a „Műszaki Adatlap”-on alkalmazott „EK típusjóváhagyás-szám” számozási rendszerét az A. Függelék A/7. melléklete tartalmazza.

(12) *  Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt - kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül - köteles biztosítani a külön jogszabályban *  meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.

(13) *  Közösségi járműre az egyedi forgalomba helyezési engedélyt a (8) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése nélkül, a jármű forgalomban tartására vonatkozóan a származási országban megszerzett jogosultság igazolása mellett, a 4/C. §-ban meghatározott jármű-honosítási eljárásban kell kiadni.

(14) *  A (13) bekezdés és a 4/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Európai Gazdasági Térségben nem részes államban nyilvántartásba vett azon gépjárműre, amely a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 3-11. cikke szerint természetes személyhez tartozó személyes vagyontárgynak minősül.

(15) *  Az egyedileg gyártott, a 2. § (10) bekezdésében meghatározott járműsorozatba nem tartozó, új, különleges ipari vagy szolgáltatási tevékenység gyakorlására szolgáló, áruszállításra nem alkalmas, N2, N3, O3, O4 járműkategóriába tartozó jármű, továbbá az M1 járműkategóriába tartozó járművek közül a lakóautó egyedi behozatala esetében a (8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (8) bekezdésben meghatározott műszaki feltételek tekintetében az EK jóváhagyási kötelezettségek helyett elfogadható az MR. 1. melléklet 5. pontja szerinti nemzetközileg elfogadott minősítési rendszer előírásainak megfelelő, közúti közlekedésre való alkalmasságot igazoló minősítés is.

4/A. § *  (1) * 

(2) *  Az M1, valamint az N1 kategóriába tartozó gépkocsitípushoz kiadott típusbizonyítvány és az új gépkocsi forgalomba helyezési engedély alapján forgalomba helyezendő gépkocsikra vonatkozóan a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az azt módosító 397/2013/EK bizottsági rendeletben, a 333/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, és az azt módosító 253/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 404/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben, az 1014/2010/EU bizottsági rendeletben és az azt módosító 396/2013/EK bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott módon történő CO2-kibocsátási adatgyűjtésről, valamint a 293/2012/EU és az azt módosító 410/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben, valamint a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott adatgyűjtésről, az adatok karbantartásáról, ellenőrzéséről, hitelesítéséről, valamint az adatoknak e rendeletekben meghatározott határidőig történő továbbításáról

a) az általános forgalomba helyezési engedély alapján történő forgalomba helyezés esetében a gyártó, illetve képviselője által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján,

b) a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedély adatai alapján

a közlekedési hatóság gondoskodik.

(3)-(4) * 

(5) *  A közlekedési hatóság a forgalomba helyezett új személygépkocsik és könnyű haszonjárművek (2) bekezdésben meghatározott összesített adatairól, valamint a 293/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározott, nyilvántartásba vett gépjárművek számáról értesíti az Európai Bizottságot.

Típusvizsgálat, típusvizsgálói jegyzék * 

4/B. § *  (1) A járművek típusvizsgálatára - az Európai Közösség jogszabályaival összhangban - a Függelékekben meghatározottak alkalmazandóak. A Függelékek hatálya alá nem tartozó járműtípus esetében a típusvizsgálat az MR.-ben a járműkategóriához meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki.

(2)-(4) * 

A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése (jármű-honosítási eljárás) * 

4/C. § *  (1) *  A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését a közlekedési hatóság kérelemre, a származási országban kiadott okmányok bemutatása és a jármű szemléje alapján jármű-honosítási eljárás alkalmazásával végzi. A jármű-honosítási eljárásra - a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel - az egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárás e rendeletben meghatározott szabályait kell alkalmazni.

(1a) *  Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományok tagjai, valamint azok - a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényben meghatározott - hozzátartozói használatában lévő járművek forgalomba helyezésének engedélyezési, valamint az azt követő időszakos műszaki felülvizsgálati eljárása során mindaddig, amíg a tulajdonos, üzembentartó erre való jogosultságát a nemzetközi katonai parancsnokság igazolja.

(1b) *  Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó, a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek be- és kiutazása, magyarországi tartózkodása egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott személyek és hozzátartozóik használatában lévő járművekre.

(2) *  A jármű-honosítási eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a belföldi üzemeltetés céljából behozott közösségi jármű tulajdonjogát megszerző ügyfél a kérelméhez csatolja a származási ország hatósága által kiadott

a) nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát; vagy harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került, továbbá

b) *  a forgalomban való részvétel jogosultságát igazoló érvényes dokumentumot, amely igazolja a származási országban alkalmazott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi ellenőrzési rendszernek való megfelelőséget. A 2018. május 20-a után végzett műszaki vizsgálatok igazolására a „Műszaki vizsgálati bizonyítvány”-t is be kell mutatni.

(3) *  A jármű-honosítási eljárás során a jármű származási országának illetékes hatósága által meghatározott - a jármű forgalmi engedélyében, vagy egyéb hatósági bizonyítványában feltüntetett - jogosultságokat és korlátozásokat is figyelembe kell venni, valamint ezeket további vizsgálat mellőzésével megadottnak, vagy megállapítottnak kell tekinteni és a „Műszaki adatlapon” fel kell tüntetni.

(4) A jármű-honosítási eljárásban a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges, valamint a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott további adatait a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okmányok figyelembevételével kell megállapítani.

(5) * 

(6) A nyilvántartásba vételhez szükséges típusjellemző adatokat az EK típusjóváhagyással rendelkező járműtípus esetén a járműhöz a gyártó által kiadott „Megfelelőségi nyilatkozat” alapján, az EK típusjóváhagyással nem rendelkező közösségi jármű esetén a származási ország illetékes hatósága által kiadott forgalmi engedély alapján kell megállapítani.

(7) * 

(8) *  A jármű-honosítási eljárás keretében végzett szemlén kívül a 12. §-ban meghatározott időszakos vizsgálatot abban az esetben kell elvégezni, ha a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályát meghaladó idő megállapítása érdekében a tulajdonos ezt kéri.

(9) *  A jármű-honosítási eljárásban kiadott „Műszaki adatlapon” a következő időszakos vizsgálat határidejét a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályával megegyezően, de legfeljebb a 11. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamban kell meghatározni.

(10) * 

Gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálata

5. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálatának ki kell terjednie

a) a járműtípus azonosításához szükséges adatok megállapítására;

b) annak ellenőrzésére, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, továbbá

c) * 

(2) * 

Lassú jármű és pótkocsija típusvizsgálata

6. § (1) Típusvizsgálat és típusbizonyítvány szükséges

a) a közúti személy- vagy teherszállításra, valamint a közúton pótkocsi vontatására készült lassú jármű, továbbá

b) a lassú jármű közúti teherszállításra készült pótkocsija

tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem minősül

a) személyszállításra készült lassú járműnek az a jármű, amelyen a vezető ülésén kívül csak egy ülőhely van,

b) teherszállításra vagy pótkocsi vontatására készült lassú járműnek az a jármű, amely csak a rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök, illetőleg berendezések szállítására, vontatására készült.

(3) Nem szükséges típusbizonyítvány az MR. 118. §-ában meghatározott lassú jármű (kerti traktor) forgalomba helyezéséhez.

(4) A lassú jármű típusvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Segédmotoros kerékpár típusvizsgálata

7. § A segédmotoros kerékpár típusvizsgálatára az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Típusbizonyítvány érvényességének meghosszabbítása, újabb típusbizonyítvány kiadása * 

8. § *  (1) * 

(2) Újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a gyártó a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi munkavédelmi jellemzőit érintő változtatást hajt végre. Az újabb típusbizonyítvány kiadása során a típusvizsgálatot csak a változtatás által indokolt terjedelemben kell elvégezni.

III. FEJEZET

JÁRMŰVEK ÖSSZEÉPÍTÉSE

Összeépítés

9. § (1) *  A jármű összeépítése esetén - a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve - a közlekedési hatóság igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély időbeli hatálya egy év. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú melléklet I. Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk részében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerint szakértői tevékenység folytatására járműtervezés műszaki szakterületen jogosult szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.

(2) *  Az összeépítési engedély - a (3)-(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával - abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - a közlekedési hatóság az engedély záradékolásával igazolja.

(3) *  Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)-f) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető: * 

a) az egyedi vagy kis sorozatú gyártásra a 9/A. §-ban meghatározott feltételek szerint,

b) különleges - a közúti áruszállításra nem alkalmas - egyedi rendeltetésű, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó lassú jármű (munkagép),

c) *  legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsi,

d) a 19/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő muzeális jellegű jármű, továbbá

e) *  az MR. 112/B. és 112/C. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű,

f) *  trolibusz.

(4) *  Nem kell előzetes hatósági (összeépítési) engedély a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR. 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.

(5) Jármű összeépítéséhez, új, felújított, javított, illetőleg bontás során kinyert és javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezekre az alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) Lassú jármű összeépítés útján nem készülhet gépkocsialváz vagy karosszéria felhasználásával.

(7) *  Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni a közlekedési hatóságnak. Az összeépített jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az érvényes összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha a közlekedési hatóság az összeépítésre feltételt állapított meg, a feltétel teljesítését is igazolni kell.

Egyedi és kis sorozatú gyártás * 

9/A. § *  (1) *  Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság adja ki.

(2) Kis sorozatú gyártással

a) a járműtípus sorozatgyártásának előkészítéseként (prototípus, „null-széria”),

b) a többlépcsős gyártás befejezéseként teljes jármű, illetőleg

c) a gyártó által előkészített és az összeépítő részére átadott dokumentáció és technológia alkalmazásával - e célra készült egyedi karosszéria (alváz) felhasználásával - kialakított egyedi jármű (ún. „kit-car”)

hozható létre.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott járművet kis sorozatú gyártással közúti járműgyártó tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet hozhat létre.

(4) Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt - a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a közlekedési hatóság abban az esetben adja ki, ha * 

a) a gyártási dokumentáció alapján valószínűsíthetően a jármű kielégíti az MR.-ben meghatározott követelményeket, valamint

b) a gyártó biztosítja a prototípus elkészült mintadarabja esetében, valamint a gyártás meghatározott szakaszaiban a hatósági ellenőrzés feltételeit.

(5) * 

(6) A kis sorozatú gyártás engedélyezésekor a rendelet Függelékeinek a kis sorozatú gyártásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7) *  Az egyedi összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek, a sorozat összeépítési engedély sorozat forgalomba helyezési engedélynek minősül, amelyek időbeli hatálya a kiadásuktól számított egy év.

IV. FEJEZET

GÉPJÁRMŰRE, MEZŐGAZDASÁGI VONTATÓRA ÉS EZEK PÓTKOCSIJÁRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLATOK

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat

10. § (1) *  A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, és ezek pótkocsija - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a közlekedési hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján helyezhető forgalomba.

(2) *  A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését általános, sorozat, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján kell kérni a közlekedési hatóságtól. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható.

(3) * 

(4) *  A közlekedési hatóság engedélye alapján nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt az új járművet, amelyet a teljes járműre kiadott EK típusjóváhagyás alapján a gyártója, vagy a gyártót képviselő hazai forgalmazó értékesít, ha

a) a típusára vonatkozóan a közlekedési hatóság a Függelékek alkalmazásával lefolytatott típusjóváhagyási eljárásban, vagy

b) az M2, M3, N2, N3 és O járműkategóriába tartozó jármű esetében a gyártó

az EK típusjóváhagyásnak való megfelelőséget igazoló okmányt (a továbbiakban: COC okmány) adott ki.

(4a) *  A forgalomba helyezés előtti megvizsgálás alól történő mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(4b) *  A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közlekedési hatóság a tulajdonos kérelmére, az eredeti COC okmány benyújtása esetén adja ki a Műszaki adatlapot.

(4c) *  A közlekedési hatóság a COC okmány alkalmazásával történő forgalomba helyezési eljárás keretében a jármű műszaki adatainak a típus-adatbázissal való összevetését haladéktalanul, de legfeljebb öt napon belül elvégzi. Ezen eljárás során a „Műszaki adatlap” kiadása mellett a jármű ellenőrzött műszaki adatait a közlekedési hatóság elektronikus úton adja át a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) részére.

(4d) *  Ha az új jármű kereskedelmi forgalomba hozatala a közlekedési hatóság vagy a közlekedési hatóság által engedélyezett gépjárműfenntartó szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson (a továbbiakban együtt: vizsgáló állomás) történik, a (4) bekezdésben meghatározott eljárás során kiadott vagy elektronikusan átadott Műszaki adatlap adatainak kiegészítésével kiadott új Műszaki adatlapon - a változtatással érintett jellemzők MR.-ben foglaltaknak való megfelelősége ellenőrzésére korlátozott időszakos vizsgálat alkalmazásával - a vizsgabiztos megállapíthatja * 

a) a vonószerkezettel felszerelt jármű vontatásra való alkalmasságát, amennyiben a járműtípus a típusbizonyítvány alapján vontatásra alkalmas, valamint

b) a megkülönböztető- és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján jogosult üzemben tartó járműve esetében a jármű figyelmeztető- vagy megkülönböztető jelzésekkel való felszereltségét.

(5) *  Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-okban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(6) *  A sorozat és az egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg az összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-aiban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(7) *  A használt gépjármű és a gépjármű pótkocsija forgalomba helyezés előtti vizsgálata során - a muzeális jellegű jármű kivételével - külön jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén előzetes eredetiségvizsgálatot is kell végezni.

(8) * 

(9) *  A hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomáson (a továbbiakban: vizsgáló állomás) a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) végzi.

(10) *  A forgalomba helyezés előtti vizsgálathoz biztosítandó tárgyi feltételeket, a technológiát, és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.

(11)-(12) * 

(13) * 

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredményén alapuló intézkedések

11. § (1) *  Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésében meghatározott esetben ki kell adni a vizsgálatot kezdeményező részére a megfelelt minősítésű „Műszaki vizsgálati bizonyítványt” és „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza:

a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,

b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint

c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét, valamint - gépjárművek esetén - a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.

(2) *  A „Műszaki adatlap” a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő hat hónapig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig használható fel.

(3) *  Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított

a) *  az autóbusznál, a trolibusznál a b) pont alá be nem sorolt 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, valamint a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,

b) *  a motorkerékpárnál, a T1b, T2b, T3b, T4b és T5 járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a „méhesházas” különleges felépítményű gépkocsinál és ilyen felépítményű pótkocsinál, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi és a T5 járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató pótkocsijánál

ba) új jármű esetében négy évben,

bb) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, három naptári éven túl két évben,

c) a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben,

d) minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő

da) 4 naptári éven belül két évben,

db) 4 naptári éven túl egy évben,

e) *  „OT” betűjelű különleges rendszámmal üzemeltetett muzeális jellegű jármű, valamint a T1, T1a, T2, T2a, T3, T3a, T4 és T4a járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató és a kizárólag e járműkategóriákba tartozó mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi esetében öt évben,

f) *  versenyjármű esetében 1 évben

kell meghatározni.

(3a) *  Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély időbeli hatályának (műszaki érvényességi idejének) lejárta előtt legfeljebb 30 napon belül végzik, a forgalmi engedély hatályának megállapításánál a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot nem az időszakos vizsgálat napjától, hanem a forgalmi engedély időbeli hatályának lejárta napjától kell számítani.

(4) *  Ha az (1) bekezdésben említett jármű a forgalomba helyezés előtti, vagy az időszakos vizsgálat időpontját követően hatályba lépő - az MR.-ben meghatározott - üzemeltetési műszaki feltételnek nem felel meg, akkor a következő időszakos vizsgálat határidejeként az MR.-ben meghatározott új követelmény hatálybalépési időpontját kell megállapítani.

(5) *  Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.

(6) *  A forgalomban való részvétel korlátozása és az (5) bekezdés alapján megállapított feltételek kiterjedhetnek a jármű:

a) megengedett sebességére,

b) * 

c) konstrukciós jellemzői által meghatározott használati korlátozásra, így különösen:

ca) a kiegyenlítőmű nélküli hajtott tengellyel rendelkező L7e kategóriájú jármű esetében 40 km/óra sebességkorlátozásra, továbbá

cb) a járműgyártó által előírt üzemeltetési korlátozásra,

cc) *  a versenyjárművek használatára.

(7) *  Ha a jármű a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a műszaki, közlekedésbiztonsági, vagy környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg, a forgalomban való részvételt a közlekedési hatóság nem engedélyezi.

(8) *  A „Műszaki vizsgálati bizonyítvány” adatait elektronikus úton továbbítani kell a közlekedésért felelős miniszter részére. Ezeket az adatokat legalább három évig meg kell őrizni.

(9) *  A „Műszaki vizsgálati bizonyítvány” az EGT-tagállam által kiállított olyan bizonyítvány, amely a közúti forgalomban részt vevő jármű műszaki alkalmasságát igazolja.

Versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásához szükséges versenyjármű szemle eredményén alapuló intézkedések * 

11/A. § *  (1) *  A versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal által végzett versenyjármű szemlén, az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség által a járműre kiállított gépkönyv és szakvélemény alapján történik.

(2) A versenyjármű szemle során ellenőrizni kell, hogy a versenyjármű megfelel-e az MR.-ben foglalt feltételeknek.

(3) *  Ha a versenyjármű megfelel az MR.-ben foglalt feltételeknek, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal kiállítja az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadásához szükséges „Műszaki Adatlap”-ot, amelynek időbeli hatályát egy évben határozza meg.

A környezetkímélő gépkocsikkal kapcsolatos hatósági vizsgálat * 

11/B. § *  (1) Az MR. 2. §-ában meghatározott környezetkímélő gépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása és a környezetkímélő jelleg megállapítása csak gyári kivitelű gépkocsi esetében végezhető el

a) a típusbizonyítványban meghatározott adatok,

b) a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett adatok, amennyiben ez a gépkocsihoz rendelkezésre áll,

c) a járműimportőr vagy az adott járműtípus hazai kereskedelmi képviselete által rendelkezésre bocsátott adatok, vagy

d) az a)-c) pontokban meghatározott adatok hiányában típusvizsgáló szakértői intézmény szakvéleménye alapján.

(2) *  Az időszakos vizsgálat vagy a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal által végzett szemle során az üzembentartó kérheti a korábban megállapított 5. környezetvédelmi osztályba sorolás módosítását, amennyiben a gépkocsi az MR. 2. § (8) bekezdésében meghatározott környezetkímélő gépkocsik körébe tartozik.

(3) Ha az MR. 5. számú melléklet „II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása” pontjában foglalt táblázat 5. számú kódjával megjelölt járműkörbe tartozó hibrid hajtású gépkocsit az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb osztályba sorolták, akkor az üzembentartó kérheti a (2) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását.

Időszakos vizsgálat

12. § (1) *  A közlekedési hatóság a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsija forgalmi engedélyének időbeli hatályát az időszakos vizsgálatot követően a KR. alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.

(2) *  Az időszakos vizsgálat keretében a környezetvédelmi felülvizsgálatot a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott módon kell elvégezni.

(3)-(4) * 

(5) Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít.

(6) *  Az időszakos vizsgálaton az MR. 5-8., 17., 19. és 21. §-a kivételével az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete fennállását, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését ellenőrizni kell, továbbá a gépjárművek esetében - a versenyjárművek kivételével - rögzíteni kell a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket is.

(7) *  Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a vizsgáló állomáson a 2. § (3) bekezdés e), f), g), h) és i) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az MR. 5-8. §-ait és 19. §-át - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.

(8) *  Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni a vizsgáló állomáson azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,

a) az új engedély és jelzés kiadása előtt,

b) a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat

ba) a jármű nem megfelelő műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapota miatt vonták vissza, vagy

bb) egyéb okból vonták vissza, és az engedély időbeli hatálya lejárt.

(9) *  Kizárólag a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott járási (kerületi) hivatal vizsgáló állomásán végezhető el az időszakos vizsgálat, ha járművet

a) az időszakos vizsgálathoz kapcsolódó más hatósági eljárás szerint is ellenőrizni kell,

b) a honosítási eljáráshoz kapcsolódóan vizsgálják,

c) a közlekedési hatóság a 14. § (7) bekezdése alapján vizsgálatra rendelte,

d) átalakították,

e) a 2. § (3) bekezdés f), h), i) vagy j) pontja szerint - átalakításnak nem minősülő módon - megváltoztatták,

f) a 11/A. § alapján versenyjárműnek minősítették,

g) mozgáskorlátozottak közlekedésére alakították ki, a kialakítás utáni első vizsgálat esetében, vagy

h) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott képzésre és vizsgáztatásra használják.

(9a) *  A (9) bekezdés e) pontja alól kivételt képez az a járműre felhelyezett autóüveg fólia, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt adott.

(9b) *  A fővárosi és megyei kormányhivatalok, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a honvédelmi és rendvédelmi szervek, valamint az egyéb állami feladatot ellátó szervek által üzemeltetett, valamint a CD betűjelű rendszámtáblával ellátott járművek időszakos műszaki vizsgálata a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson is elvégezhető.

(10) * 

(11) *  Az időszakos vizsgálat során a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel vagy hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás járhat el.

(12) *  A vizsgáló állomáson a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező vizsgabiztos végzi.

(13) *  A vizsgáló állomáson az időszakos vizsgálat tárgyi feltételeit, technológiáját és az ügyrendet az 5. számú melléklet határozza meg. A kizárólag környezetvédelmi tanúsítást végző vizsgáló állomáson (a továbbiakban: környezetvédelmi vizsgáló állomás) biztosítandó tárgyi feltételekre, technológiára és ügyrendre a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes rendeletben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

(14) *  Az időszakos vizsgálat során a járműazonosítók ellenőrzése, valamint a kilométer-számláló műszer által jelzett érték megállapítása szemrevételezéssel történik.

(15) *  A járműazonosítók ellenőrzését előzetes eredetiségvizsgálat alkalmazásával kell elvégezni:

a) ha a jármű üzemben tartója az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzését kérelmezi, továbbá

b) *  a KR.-ben meghatározott esetben.

(16) *  A vizsgáló állomáson biztosítani kell - a (15) bekezdésben meghatározott esetekben elvégzendő előzetes eredetiségvizsgálathoz - az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeket is.

(17) * 

(18) *  Az időszakos vizsgálatot megelőzően elvégeztethető a jármű környezetvédelmi felülvizsgálata környezetvédelmi vizsgálóállomáson is.

(19) *  A környezetvédelmi vizsgálóállomás a felülvizsgált jármű környezetvédelmi jellemzőit a közlekedési hatóság elektronikus rendszerében rögzíti és - a „Műszaki adatlap” részét képező „Környezetvédelmi adatlap”-ot kiállításával - tanúsítja a jármű környezetvédelmi felülvizsgálaton való megfelelőségét.

(20) *  A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálat során a környezetvédelmi követelmények megtartása tekintetében elfogadja a környezetvédelmi vizsgálóállomáson 30 naptári napnál nem régebben kiállított, megfelelt minősítést tartalmazó „Környezetvédelmi adatlap”-ot.

A vizsgabiztosokra vonatkozó feltételek * 

12/A. § *  (1) *  Vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság kormánytisztviselője vagy a tanúsító vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a tanúsító vizsgálóállomás vizsgabiztosa) végezhet, aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és rendelkezik a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott adattartalmú engedéllyel. Az engedély határozatlan időre szól.

(1a) *  A műszaki vizsgálatok során a vizsgabiztosnak minden esetben vizsgálnia és biztosítania kell összeférhetetlenség-mentességét:

a) nem vehet részt olyan jármű vizsgálatában, amely saját vagy hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában közreműködött,

b) díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez és a vizsgált járművek darabszámához,

(1b) *  A vizsgabiztos részére biztosítani kell a tevékenységéhez kapcsolódó valamennyi adathoz történő folyamatos elektronikus hozzáférést.

(2) Vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki

a) autószerelői szakiránynak megfelelő középfokú képesítéssel és a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt év szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy

b) az autószerelő szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítéssel és kérelem benyújtását megelőzően legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal, és

c) a tanúsított járműkategóriák vezetésére érvényes vezetői engedéllyel, és

d) számítógépes alapismeretekkel rendelkezik, valamint

e) e rendeletben szabályozott vizsgabiztosi alaptanfolyamot eredményesen elvégezte.

(2a) *  A vizsgabiztosi tevékenység folytatása 5 évig nem engedélyezhető olyan személy részére, akivel szemben a hatóság a (7) bekezdés f) és g) pontjában szereplő okból a Nyilvántartásból való törlést alkalmazta. Az engedély csak az ismételten elvégzett vizsgabiztosi alaptanfolyam és az azt követő eredményes vizsgát követően adható ki.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:

a) nevét,

b) születési helyét, idejét,

c) anyja nevét,

d) lakcímét,

e) állampolgárságát,

f) felső- vagy középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget, illetve a megszerzett számítógépes alapismeret megnevezését,

g) vezetői engedély számát,

h) a vezetői engedélybe bejegyzett járműkategória(ák) megjelölését,

i) jelenlegi beosztását (munkakörét),

j) munkáltatójának megnevezését és címét.

(4) * 

(5) *  A közlekedési hatóság által a vizsgabiztosokról vezetett, a Kkt.-ben meghatározott nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) tartalmazza a vizsgabiztos:

a) nevét,

b) születési helyét és idejét,

c) anyja nevét,

d) állampolgárságát,

e) lakcímét, egyéb elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím),

f) munkahelyének megnevezését és címét,

g) az iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve a vizsgabiztosi alaptanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirat számát, kiállításának keltét,

h) a szakmai gyakorlat időtartamát,

i) a legutóbbi továbbképzés időpontját,

j) a vizsgabiztosi tevékenység felfüggesztéséről, az engedély visszavonásáról rendelkező határozat számát, időpontját, a felfüggesztés megszüntetésének időtartamát.

(6) *  A (3) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(7) A közlekedési hatóság visszavonja az engedélyt és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha

a) azt a vizsgabiztos kéri,

b) a vizsgabiztos elhalálozott,

c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

d) az engedély iránti kérelmében vagy annak mellékletében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett,

e) e rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy ha azt, a közlekedési hatóság elutasította,

f) *  az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit - az első megszegéstől számított - 2 éven belül legalább további 4 esetben megszegte, vagy súlyosan megszegte,

g) *  a vizsgálat során a mérőműszereket illetéktelenül befolyásolta, vagy szándékosan valótlan adatot rögzített.

(8) A közlekedési hatóság felfüggeszti a vizsgabiztos tevékenységét, ha:

a) * 

b) e rendeletben foglalt előírásokat megszegte,

c) *  a (6) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.

(9) A felfüggesztés a (8) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a felfüggesztést megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.

(9a) *  A műszaki vizsgabiztos részére a Nyilvántartásba vételt követően a közlekedési hatóság igazolványt állít ki.

(9b) *  Az igazolvány tartalmazza:

a) az igazolvány és az igazolvány kiállítójának megnevezését,

b) az igazolvány érvényességét,

c) az igazolvány számát,

d) a vizsgabiztos nevét, valamint

e) a vizsgabiztos azonosító számát.

(9c) *  A közlekedési hatóság

a) az igazolvány megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén,

b) amennyiben a műszaki vizsgabiztos teljesítette a továbbképzési vizsgakötelezettségét,

kérelemre igazolványt állít ki.

(9d) *  A műszaki vizsgabiztos vizsgáztatás közben köteles jól láthatóan magánál tartani a műszaki vizsgabiztosi igazolványát.

(10) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait a 12. számú melléklet tartalmazza.

A vizsgáló állomásra vonatkozó feltételek * 

12/B. § *  Vizsgáló állomási tevékenységet az a vállalkozás végezhet, amely a következő feltételeknek megfelel:

a) a kérelmében meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi diagnosztikai átvizsgálást,

b) az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez az e rendelet alapján előírt feltételeket biztosítja,

c) a közlekedési hatóság Nyilvántartásában szereplő vizsgabiztost alkalmaz a teljes vizsgáztatási időszakban,

d) * 

Az időszakos vizsgálat eredményén alapuló intézkedések

13. § (1) *  Az időszakos vizsgálat eredményéről a közlekedési hatóság elektronikus úton a Nyilvántartót értesíti, továbbá a következő időszakos vizsgálat határidejét (műszaki érvényességi idejét) is tartalmazó - az 5/A. mellékletben meghatározott tartalmú - Műszaki vizsgálati bizonyítványt ad ki. Ha a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel:

a) a 11. §-ban meghatározottak szerint megállapítja a következő időszakos vizsgálat időpontját,

b) a KR.-ben meghatározottak szerint a következő időszakos vizsgálat időpontját műszaki érvényességi időként a forgalmi engedélybe bejegyzi,

c) a rendszámtáblán korábban rögzített rendszám érvényesítő körcímkét és a környezetvédelmi plakettet eltávolítja,

d) az időszakos vizsgálat elvégzését, a kiadott Műszaki vizsgálati bizonyítványt azonosító adatokat, az időszakos vizsgálatkor rögzített kilométer-számláló állást, továbbá a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(1a) *  A jármű átalakítását, alkalmazási engedély alapján történő megváltoztatását, vagy egyéb okból bekövetkezett műszaki adatváltozását követő időszakos vizsgálata esetén Műszaki adatlapot is ki kell adni. A Műszaki adatlapon - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - fel kell tüntetni az átalakításra, utaló záradékot és a megváltozott műszaki adatokat. A Műszaki adatlap adattartalmáról a Nyilvántartót elektronikus úton is értesíteni kell.

(1b) *  Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek komoly hiba miatt az 5. számú melléklet 5.2. pontja szerint nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedély érvényességét legfeljebb két hónappal hosszabbítja meg, és ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(2) *  Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a rendszámtábláról az érvényesítő címkét és a környezetvédelmi plakettet eltávolítja és ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(3) *  Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, azonban

a) forgalmi engedéllyel nem rendelkezik, illetőleg

b) a forgalmi engedély adataitól a tényleges adatai eltérnek, vagy

c) a külön jogszabály *  szerint vagy egyéb okból a forgalmi engedély cseréje szükséges,

a jármű adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni.

(4) *  A 11. §-ban, valamint a (3) bekezdésben meghatározott „Műszaki adatlap” kiadását helyettesítheti a jármű adatainak elektronikus úton történő átadása a Nyilvántartó részére.

(5) *  A járművet vizsgálatra bemutató személyt tájékoztatják arról, ha olyan hiányosságokat állapítottak meg a járművel kapcsolatban, amelyeket ki kell javítani.

Az autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésének engedélyezésére vonatkozó intézkedések * 

13/A. § *  (1) *  Az emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító - az MR. 112/A. §-ában meghatározott - engedélyt (a továbbiakban: engedély) a közlekedési adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát a (3) és az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek alapján. Az engedély kiadása, időbeli hatályának meghosszabbítása a jármű-honosítási eljárásához, a jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatához, vagy a jármű időszakos vizsgálatához kapcsolódóan történhet. A közlekedési hatóság az engedély kiadását és az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását közli a Nyilvántartóval.

(2) * 

(3) *  Az engedély időbeli hatályát az időszakos vizsgálat határidejével megegyezően kell megállapítani.

(4) *  Az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását - az időszakos vizsgálathoz a 12. § (6) bekezdésében meghatározott követelményeken túl - az MR. 112/A. §-ában és 15. számú melléklet 6. és 8. pontjában foglalt üzemeltetési műszaki feltételek vizsgálata alapján kell végezni. Az autóbusz gyártási évét tizenkét naptári évvel meghaladó korú autóbusz esetében az engedély időbeli hatálya meghosszabbításának további feltétele a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló miniszteri rendelet 2. számú mellékletében előírt további műszaki feltételeknek való megfelelőség is.

(5) *  A 4/A. § szerinti típusvizsgálót, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott - a közlekedési hatóság által elfogadott szakértőt alkalmazó - felhatalmazott autóbusz-fenntartót, kérelmére a közlekedési hatóság jogosítja fel a (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiállítására. Csak a típusvizsgáló végezheti el az MR. 15. számú mellékletének 3. és 7. pontja szerinti vizsgálatokat, amennyiben azok elvégzése a (6) bekezdésben foglaltak alapján kötelező.

(6) A szakértő intézmény az emelt sebességgel történő közlekedéshez tartozó jogszabályi feltételek teljesülését egyedi szakértői vizsgálat keretében - az autóbusz üzembentartójának költségére - ellenőrzi. A szakértő intézmény a vizsgálata során figyelembe veszi:

a) az autóbusz típusához rendelkezésére álló típusbizonyítványban vagy nemzetközi jóváhagyási okmányban foglalt adatokat, valamint

b) más kijelölt vizsgálóállomás által készített, emelt sebességű közlekedésre vonatkozó és egyéb szakvéleményeket,

amennyiben azok az MR. 15. számú mellékletének tartalmával összhangban állnak és a vizsgált járműre vonatkoztathatók.

Közúti ellenőrzés * 

14. § *  (1) *  A járművek (ideértve a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járműveket is) műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását a közlekedési hatóság a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja: * 

a) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi (a továbbiakban együtt: műszaki) megfelelőségére (műszaki ellenőrzés),

b) a járművezetőre (a jármű személyzetére), illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés),

c) a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés),

d) *  a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (árufuvarozás vagy díj ellenében végzett személyszállítás) és sajátszámlás áruszállítás, illetve személyszállítás végzésére (tevékenység ellenőrzés),

e) a nemzetközi forgalomban közlekedő jármű közlekedésének külön feltételeire (nemzetközi ellenőrzés),

f) a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés),

g) a szállítmány elhelyezésére és rögzítésére (rakomány biztonsági ellenőrzés),

h) *  az MR.-ben meghatározott alternatív üzemanyaggal hajtott és intermodális szállítást végző járművekre

vonatkozó - jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt - követelmények teljesítését.

(3) *  A (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ellenőrzési módokra vonatkozóan a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek alkalmazandók. A kockázatértékelési rendszeren alapuló járműkiválasztás módszertanát, a jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során általánosan használt okmányok mintáját és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.

(4) *  Az elsődleges közúti műszaki ellenőrzés során a közlekedési hatóság a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során szabálysértés alapos gyanúja merül fel, a közlekedési hatóság az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon - szabálysértési eljárás kezdeményezésével - az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.

(5) *  A közlekedési hatóság a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől elállhat és a helyszínen elvett okmányokat visszaadhatja, amennyiben a szabálysértési eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény megszűnését - az okmányoknak a szabálysértési hatósághoz történő továbbítást megelőzően - igazolják.

(6) *  A (2) bekezdés a), b), c) és f) pontjában meghatározott közúti ellenőrzések esetén a közlekedési hatóság a járművet részletesebb, műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja mobil ellenőrzési egységen, kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben vagy vizsgálóállomáson, amelynek - legfeljebb 15 km távolságban lévő - helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.

(7) A közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy * 

a) a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

b) *  a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési hatóságnál vizsgálatra nem mutatták be,

c) a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.

(8) *  A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre az időszakos vizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.

(9) *  Ha a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság súlyos vagy ismételt szabálysértést állapít meg, akkor - szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett - a külön jogszabály *  szerinti eljárást is lefolytatja.

(10) *  Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy

a) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, vagy

b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást

a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval. * 

(11) *  A közlekedési hatóság a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. A közúti ellenőrzés során elvett forgalmi engedélyt - szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével - a közlekedési hatóság legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

(12) A (7)-(11) bekezdések rendelkezései a külföldi járművekre nem alkalmazandók.

(13) Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során a közlekedési hatóság megállapítja, hogy * 

a) a jármű műszaki állapota nem felel meg a nemzetközi egyezményben *  a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeknek,

b) * 

c) a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményben meghatározott engedéllyel nem rendelkezik a jármű,

a közúti forgalomban való részvételt megtilthatja és szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

(14) *  E § rendelkezései alapján a közúti ellenőrzés keretében meghozandó döntéseket a közlekedési hatóság eljáró tagja hozza meg.

(15) *  A részletes közúti műszaki ellenőrzéseket a 12/A. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, közúti ellenőr végezheti. Az ellenőrzött jármű mozgatását az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

(16) *  A közlekedési hatóság a járművet - közúti ellenőrzés hiányában is - műszaki vizsgálatra rendelheti be, amennyiben alapos gyanú merül fel arra, hogy a jármű az 5. számú melléklet 3.2.2. pontja szerinti komoly vagy veszélyes hiányossággal rendelkezik.

Telephelyi ellenőrzés

15. § (1) *  A közlekedési hatóság a jármű telephelyén is ellenőrizheti az olyan jármű műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. A közlekedési hatóság elnöke a végrehajtás egységessége érdekében a részletes műszaki feltételekről - a közlekedésért felelős miniszter jóváhagyásával - szabályzatot ad ki.

(2) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben említett vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul rendelkezésre bocsátani.

(3) *  Ha a közlekedési hatóság a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű

a) a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg a járművet vizsgálatra rendeli,

b) *  ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti, az érvényesítő címkét eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(4) *  Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az - a vizsgálati feltételek hiányában - egyértelműen nem állapítható meg, a közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendelheti be.

(5) *  A jármű telephelyén végzett ellenőrzés - az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott műszaki ellenőrzésen kívül - kiterjedhet:

a) a hatósági engedély alapján végezhető, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű üzemeltetésére vonatkozó feltételek, valamint

b) a nemzetközi forgalomban (is) résztvevő járműre és annak személyzetére vonatkozó - jogszabályban, továbbá nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban meghatározott - követelmények,

c) a telephelyet elhagyni kívánó jármű esetében az előírt tömeg- és mérethatárok (ellenőrző mérlegelés),

d) *  az üzemben tartott járművekre vonatkozó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben előírt biztosítási kötelezettség

megtartásának ellenőrzésére.

(6) *  A közlekedési hatóság jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.

(7) *  A közlekedési hatóság az átvizsgált okmányokat - indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb 5 nap időtartamra - bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.

(8) *  E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak a közlekedési hatóság saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.

(9) *  A telephelyi ellenőrzés alapján a közlekedési hatóság - a szabálysértés jellegétől függően - a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, közigazgatási hatósági eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban *  meghatározottak szerint eljárhat.

A sérült jármű biztosító által kezdeményezett vizsgálata * 

15/A. § * 

Átalakítás

16. § (1)-(2) * 

(3) Az átalakítás során a jármű fajtája *  csak abban az esetben változtatható meg, ha

a) - különleges indokolt esetben - speciális rendeltetésű tehergépkocsi keletkezik,

b) 3500 kilogrammot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi átalakítása során lakófelépítményű gépkocsi keletkezik,

c) az átalakítás során keletkező járműfajta az átalakításra kerülő típus gyári változataként is létezik; motorkerékpár segéd-motorkerékpárrá ebben az esetben sem alakítható át,

d) *  65 kW (88,4 LE) motorteljesítményt és 6000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó mezőgazdasági vontató átalakítása során lassú jármű keletkezik,

e) *  az N1 kategóriába tartozó tehergépkocsi átalakítása során olyan személygépkocsi keletkezik, amely teljesíti az M1 kategóriára vonatkozóan az MR.-ben előírt további műszaki feltételeket. E rendelkezés nem érinti a külön jogszabályban *  előírt egyéb feltételek teljesítésének kötelezettségét,

f) *  autóbusz átalakítását követően trolibusz keletkezik.

(4) * 

(5) Jármű átalakításához új, felújított, javított, illetve bontás során kinyert, javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezen alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) *  A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria, illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel. Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR. Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.

(7) *  Az átalakított járművet időszakos vizsgálatra a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha a közlekedési hatóság az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésben meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti kategóriába sorolás, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolásának adatait - a 10. § (12) bekezdésében foglaltakat alapul véve - a műszaki adatlapon rögzíteni kell.

(8) *  Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a közlekedési hatóság a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(9) *  Öt évig érvényes sorozat átalakítási engedélyt ad ki a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó szervezet kérelmére az azonos gyártmány- és típuscsaládba tartozó, a változtatással érintett műszaki jellemzői tekintetében megegyező járművek azonos módon történő átalakítására. A sorozat átalakítási engedély alapján, az engedélyben meghatározott technológia megtartásával az átalakítást elvégezheti más - a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben feltételeknek megfelelő - gépjárműfenntartó szervezet is, amennyiben rendelkezik a sorozat átalakítási engedély jogosultja által az átalakítani kívánt járműhöz kiadott hozzájárulással.

(10) *  A sorozatszerűen átalakított járműveket a vizsgáló állomáson kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a közlekedési hatóság - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozat átalakítási engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) kiterjedően - kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.

Részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítése * 

16/A. § *  (1) A részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítésére jogosító alkalmazási engedélyt a közlekedési hatóság kérelemre adja ki. A kérelemhez csatolni kell

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államban kiadott, a részecske kibocsátást csökkentő rendszerre vonatkozó jóváhagyást, vagy típusvizsgáló által két évnél nem régebben kiállított olyan szakvéleményt, amely igazolja, hogy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer megfelel az MR.-ben foglaltaknak, továbbá

b) a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését végző gépjárműfenntartó szervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik a beépítéshez szükséges feltételekkel és technológiával.

(2) Az alkalmazási engedély alapján a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését az alkalmazási engedélyben megjelölt gépjármű fenntartó szervezet végezheti.

(3) Az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más államban elvégzett részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítés esetén - a részecskeszűrő gyártója és a beépítést végző által kiadott, a részecskeszűrő és a beépítés megfelelőségét igazoló okirat alapján - a közlekedési hatóság az általa üzemeltetett vizsgáló állomáson elvégzett időszakos vizsgálat keretében ellenőrzi az MR.-ben foglaltaknak való megfelelőséget.

(4) A részecskeszűrő utólagos beépítése esetén az időszakos vizsgálatról kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a részecskeszűrű beépítésére és a részecske osztályra (PMO) utaló záradékot.

Fejlesztési célú jármű * 

16/B. § *  (1) A járműfejlesztő a tevékenység megkezdését a közlekedésért felelős miniszter részére - a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott tartalmú bejelentőlap benyújtásával - bejelenti. A bejelentett adatokat a közlekedésért felelős miniszter nyilvántartásba veszi. A 2. § (3b) bekezdésében meghatározott fejlesztési célú járművek közúti tesztje abban az esetben végezhető, ha a bejelentés alapján nyilvántartásba vett adatok azokra kifejezetten vonatkoznak.

(2) A fejlesztési célú autonóm járművek közúton történő tesztelését végző járműfejlesztő akkor vehető nyilvántartásba, ha valamely tevékenységét az ISO 26262 szabvány szerint végzi, illetve valamely tevékenységre vonatkozó, folyamatban levő ISO 26262 szabvány szerinti tanúsítási folyamat részese, vagy az ISO 26262 szabvány tanúsítására feljogosított valamely tanúsító szervezet szakvéleménye alátámasztja az autonómjármű-technológia funkcionális biztonságára vonatkozó, a járműfejlesztőnél alkalmazott fejlesztési gyakorlat megfelelőségét. Amennyiben a fenti feltételek nem állnak fenn, a közlekedésért felelős miniszter a 2. § (3b) bekezdés b) pontjában meghatározott járművek tekintetében a nyilvántartásba vételt megtagadja, illetve az azokra vonatkozó adatokat törli a nyilvántartásból.

(3) A közlekedésért felelős miniszter nyilvántartásában szereplő járműfejlesztő kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a fejlesztési célú járműre a járműfejlesztési tevékenysége végzéséhez ideiglenes rendszámtáblát ad ki.

(4) A járműfejlesztő kérelmére a már forgalomba helyezett járművet a jármű vizsgálatát végző közlekedési hatóság - az (5)-(7) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - fejlesztési célú járművé minősíti. Az engedélyt - a jármű szemléje keretében - a közlekedési hatóság „fejlesztési célú jármű” záradékkal ellátott „Műszaki adatlap”-on adja meg, amelyet elektronikus úton is átad a Nyilvántartónak.

(5) A járműfejlesztő a (4) bekezdés szerinti fejlesztési célú jármű üzemeltetése során naprakészen dokumentálni köteles a járművön végrehajtott, az MR.-ben meghatározott követelményeket érintő műszaki változtatásokat. E dokumentációt a járműfejlesztő a fejlesztési célú jármű üzemeltetésének befejezését követően öt évig köteles megőrizni.

(6) A (4) bekezdés szerinti fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás nem eredményezheti a jármű eredeti környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági tulajdonságainak romlását. Ha a fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás a jármű eredeti környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági tulajdonságai romlását eredményezi, a közlekedési hatóság a jármű fejlesztési célú minősítését visszavonja, és a 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott járműfejlesztői kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a járműfejlesztő neve és címe,

b) a jármű gyártmánya, típusa, kategóriája, a felépítmény típusa,

c) a jármű forgalmi rendszáma,

d) a jármű alvázszáma és motorszáma (motorkódja),

e) a járművön tervezett fejlesztés, módosítás vagy műszaki beavatkozás céljának és műszaki terjedelmének bemutatása.

(8) A fejlesztési célú jármű üzemeltetési felelősségét a járműfejlesztő viseli.

(9) Ha a fejlesztési célú jármű a 2. § (3b) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési célú autonóm járműnek minősül, úgy a járműfejlesztőnek teljesítenie kell a fejlesztési célú autonóm járművek tesztelésére vonatkozó, 13. mellékletben meghatározott feltételeket is.

(10) A járműfejlesztőnek az autonóm jármű vezetésére a 13. melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő tesztvezetőt kell kijelölni, és a vezetési tevékenységéről nyilvántartást kell vezetni.

V. FEJEZET

LASSÚ JÁRMŰRE ÉS PÓTKOCSIJÁRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLATOK

Forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat, közúti és telephelyi ellenőrzés

17. § (1) *  A vizsgáló állomáson forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, vagy a KR.-ben meghatározott M betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.

(2) E § alkalmazása szempontjából

a) személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása,

b) nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja.

(3) *  Lassú járművel személyszállítást csak abban az esetben szabad végezni, ha a közlekedési hatóság azt a lassú jármű igazolólapján engedélyezi.

(4) *  A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a közlekedési hatóságtól kell kérni.

(5) *  Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye alapján a jármű - a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdése szerint - a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, akkor ki kell adni az erről szóló igazolást, meghatározva abban az Igazolólapon feltüntetendő műszaki adatokat, a gyártási évet és az első időszakos vizsgálat határidejét.

(6) *  Az időszakos vizsgálat határidejét

a) a személyszállításra alkalmas lassú járműnél három évben,

b) a veszélyes áru szállítására készült lassú járműnél és pótkocsijánál egy évben,

c) minden egyéb lassú járműnél és a lassú jármű pótkocsijánál öt évben

kell meghatározni. A vizsgálatot végző szerv a jármű műszaki állapota alapján az a)-c) pontokban foglaltaknál rövidebb érvényességi határidőt is megállapíthat.

(7) *  A lassú járműnek és pótkocsijának

a) forgalomba helyezés előtti vizsgálatára a 10. §-ban,

b) időszakos vizsgálatára a 12. és 13. §-ban,

c) közúti műszaki ellenőrzésére a 14. §-ban,

d) telephelyi ellenőrzésére a 15. §-ban

foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Lassú jármű átalakítása

18. § (1) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetesen engedély szükséges. Az engedélyezési eljárásra a 16. § (1), (2), (5) és (7) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át.

VI. FEJEZET

SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁRRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLAT

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat és közúti műszaki ellenőrzés

19. § *  (1) *  A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából a közlekedési hatóságnál be kell mutatni. Ha a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.

(2) A típusbizonyítvánnyal rendelkező két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokat - a típusbizonyítvány alapján - a gyártónak vagy a forgalmazónak azonosítási jellel kell ellátnia. Az azonosítási jel hatósági jelzésként elfogadható.

(3) *  A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó, illetőleg a közlekedési hatóság ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.

(4) A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálatakor a 10. §-ban meghatározott rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a járműkategória besorolást megalapozó műszaki jellemzőket a jármű gyári adatai, a járművön a gyártó által feltüntetett adatok, illetve - ezen adatok hiányában - ellenőrző mérések alapján kell meghatározni,

b) a vizsgálat technológiáját a járműkivitel sajátosságai határozzák meg,

c) *  eredetiségvizsgálatot nem kell végezni,

d) a külön jogszabályban a segédmotoros kerékpárokhoz meghatározott rendszámtábla típust kell megállapítani.

(5) A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálata eredményén alapuló intézkedésekre a 11. § (1), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy soron következő időszakos vizsgálat időpontját nem kell megállapítani.

(6) A segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az MR. 1. mellékletének 1/B. táblázata szerint a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek és az MR. 114. §-ban foglalt rendelkezések megtartását kell ellenőrizni.

(7) A segédmotoros kerékpár közúti műszaki ellenőrzésére a 14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VI/A. FEJEZET * 

A MUZEÁLIS JELLEGŰ JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ELTÉRÉSEK * 

19/A. § *  (1) A jármű muzeális jellegének megállapítását és kategóriába sorolását a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott módon, a muzeális jellegű jármű összeépítésének és forgalomba helyezésének engedélyezését, valamint a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatát a (6)-(10) bekezdésekben meghatározott módon, illetőleg eltéréssel kell végezni.

(2) A muzeális jellegű jármű a gyártási éve alapján a következő kategóriák egyikébe sorolandó:

a) az 1905. év előtt gyártott jármű az antik (A),

b) az 1905. évben és azt követően 1919. év előtt gyártott jármű a veterán (B),

c) az 1919. évben és azt követően 1931. év előtt gyártott jármű a klasszikus I. (C),

d) az 1931. évben és azt követően 1946. év előtt gyártott jármű a klasszikus II. (D),

e) az 1946. évben és azt követően 1961. év előtt gyártott jármű a nosztalgia I. (E),

f) az 1961. évben és azt követően 1971. év előtt gyártott jármű a nosztalgia II. (F),

g) az 1971. évben és azt követően, de legalább 30 naptári évvel a minősítés éve előtt gyártott jármű a nosztalgia III. (G) kategóriába tartozik.

(3) A jármű muzeális jellegét a tulajdonos kérelmére, az általa biztosított műszaki dokumentáció figyelembevételével, minősítő vizsgálat keretében (a továbbiakban: muzeális minősítő vizsgálat) a Muzeális Minősítő Bizottság állapítja meg.

(4) A muzeális minősítő vizsgálat alapján a vizsgálatra állított jármű abban az esetben minősíthető muzeális jellegűnek, amennyiben:

a) gyártási éve alapján valamely muzeális jármű kategóriába sorolható,

b) műszaki kivitele megegyezik a gyártásakor meghatározott jellemzőknek,

c) műszaki és esztétikai állapota alapján alkalmas a típusának muzeális szempontú bemutatására.

(4a) *  A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az MR.-ben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a járműre pótlólag felszerelt vagy kiegészítő világító- és fényjelző berendezéseket.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott vizsgálati szempontoknak megfelelő muzeális jellegű járművet a Muzeális Minősítő Bizottság nyilvántartásba veszi, és a járművön rögzítendő regisztrációs táblával való megjelölését engedélyezi.

(6) *  A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal vizsgabiztosa által a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a Magyar Autóklub vizsgáló állomásán a - (4)-(5) bekezdésben meghatározott - muzeális minősítő vizsgálatot követő legfeljebb 60 napig végezhető el.

(7) *  A muzeális jellegű jármű összeépítési- és egyedi forgalomba helyezése engedélyezési eljárása, továbbá forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű gyártási időpontja alapján meghatározott műszaki követelményeket kell alkalmazni.

(8) *  A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezése - a műszaki konstrukciós jellemzői által indokolt korlátozások előírása mellett - abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben a jármű - az eredeti, gyári műszaki jellemzői miatt - nem felel meg az MR.-ben a jármű fajtához tartozóan meghatározott műszaki feltételeknek.

(9) A muzeális jellegű jármű forgalmi engedélyének érvényességi idejét a forgalomban való részvétel feltételeként meghatározott korlátozások és a jármű fajtához e rendeletben meghatározottak alapulvételével kell megállapítani.

(10) A Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz kiadott - a (8) bekezdés szerinti esetleges korlátozásokat is tartalmazó - „Műszaki adatlap” alapján a Nyilvántartó a járművet a külön jogszabály *  szerinti hatósági engedéllyel és jelzéssel látja el.

(11) *  A Muzeális Minősítő Bizottság egy-egy tagját a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal, a Közlekedési Múzeum, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: F.I.V.A.  * ) nemzeti képviselő szervezete *  és a Magyar Autóklub jelöli ki. A muzeális minősítő vizsgálat szervezése és a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki, technológiai és adminisztratív feltételek biztosítása a Magyar Autóklub feladata.

(12) A Muzeális Minősítő Bizottság - a F.I.V.A. szabályaival összhangban - szabályzatban megállapítja a minősítési vizsgálat eljárási szabályait, így különösen:

a) a muzeális minősítő vizsgálat részletes vizsgálati és minősítés technológiai rendjét,

b) a muzeális minősítő vizsgálat eljárási és adminisztratív szabályait,

c) a muzeális jellegű jármű tulajdonos változása során a muzeális minősítést érintően követendő eljárást, valamint a minősítés visszavonásának rendjét,

d) a F.I.V.A. minősítés honosításának rendjét,

e) * 

(13) * 

VII. FEJEZET

KÜLÖNLEGES FELÉPÍTMÉNYŰ JÁRMŰRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Különleges felépítményű gépjárműre és mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint ezek különleges felépítményű pótkocsijára vonatkozó külön rendelkezések

20. § (1) E § rendelkezései olyan gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, ezek pótkocsijára, továbbá a 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú járműre és pótkocsijára vonatkoznak, melyek a (2) bekezdésben foglaltak alapján különleges felépítményű járműnek minősülnek.

(2) Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek:

a) *  darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály *  alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, önrakodásra szolgáló emelőberendezést,

b) létrát,

c) olyan erőgépet, amely nem a jármű meghajtására szolgál,

d) munkavégző berendezést,

e) erősáramot előállító, vagy erősárammal működő berendezést,

f) veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, sugárzó stb.) környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szolgáló tartályt (tartálybattériát, tartálykonténert),

g) olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartályt, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet,

h) külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartályt vagy egyéb berendezést,

i) élelmiszer szállítására szolgáló tartályt vagy zárt felépítményt,

j) *  olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatkozathoz vagy engedélyhez (a továbbiakban együtt: engedély) köti.

(3) A különleges felépítményű jármű vizsgálata során azt is ellenőrizni kell, hogy a különleges felépítmény befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.

(4) Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, illetőleg üzemben tartását jogszabály külön engedélyhez köti, ezt az engedélyt a különleges felépítményű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni. Ilyen engedély hiányában a jármű egyedi vizsgálatát lefolytatni nem szabad.

(5) Ha a különleges felépítmény vizsgálatára (felülvizsgálatára) jogszabály vagy a (4) bekezdésben említett engedély határidőt állapít meg, a jármű hatósági engedélye legfeljebb e határidő lejártáig terjedő időre érvényesíthető.

(6) *  A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 13. § (3) bekezdésében említett Műszaki adatlapon fel kell tüntetni, valamint nyilvántartásba kell venni.

(7) *  Az MR 111. és 112. §-ában a különleges felépítményű járműre meghatározott követelmények teljesítését a felépítmény fajtája szerinti szakirányú - külön jogszabály *  alapján e tevékenység ellátására jogosult - szakértő által hat hónapnál nem régebben kiállított szakvéleménnyel kell a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során igazolni.

A gázüzemű járművekre vonatkozó külön rendelkezések * 

20/A. § *  (1) *  A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés megfelelőségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást. A tanúsítást a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés javítására - a műszaki-biztonsági hatóság által - alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója - a külön jogszabály szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján - állítja ki. * 

(2) A gáz-üzemanyag-ellátó berendezést csak az (1) bekezdésben meghatározott gépjárműfenntartó szervezet javíthatja.

(3) A gázüzemű jármű hatósági engedélye legfeljebb a gáztartályhoz kiállított megfelelőségi tanúsítvány érvényességéig terjedő időre érvényesíthető.

A trolibuszra vonatkozó külön rendelkezések * 

20/B. § *  (1) A trolibuszok forgalomba helyezés előtti vizsgálata, forgalomba helyezésének engedélyezése során a közlekedési hatóság az MR. 108-109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget vizsgálja. A trolibusz a közlekedési hatóság által kiadott forgalomba helyezési engedély és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján kiadott megfelelt minősítésű „Műszaki adatlap”-pal és pályaszámmal ellátva vehet részt a forgalomban. Az MR. 109. § rendelkezéseinek való megfelelőség vizsgálata során a 20. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott, az erősárammal működő berendezésekre vonatkozóan a 20. § (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A trolibusz forgalomba helyezésének engedélyezése során a kérelemhez csatolni kell a trolibusz felsővezeték hálózat üzemeltetőnek nyilatkozatát is arról, hogy a trolibusz-típus elektromos- és biztosító berendezései az energiaellátó rendszerrel kompatibilisek.

(3) A trolibusz forgalomba helyezés előtti vizsgálata az üzembentartó által rendelkezésre bocsátott, a trolibusz vizsgálatára alkalmas és az 5. számú mellékletben lévő vizsgáló eszközökkel ellátott telephelyen végezhető.

(4) A trolibuszok jármű-honosítási eljárása során az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban forgalomban való részvételre jogosító hatósági engedéllyel, jelzéssel rendelkező jármű „közösségi jármű”-nek minősül.

(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a trolibusz a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősül, a közlekedési hatóság kiadja a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlapot”, meghatározza és nyilvántartásba veszi a trolibusz pályaszámát, amely alapján az üzembentartó a trolibuszt üzembe helyezheti. A trolibusz műszaki érvényességét a „Műszaki adatlap” igazolja.

(6) A trolibuszok időszakos vizsgálatának határidejét az autóbuszokra vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. A trolibuszok időszakos vizsgálata során az MR. 108-109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget kell ellenőrizni.

(7) A trolibusz felsővezeték használata nélküli közlekedésre szolgáló belsőégésű motorjára 20. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott erőgépre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

JÁRMŰALKATRÉSZEK, TARTOZÉKOK ÉS JÁRMŰTULAJDONSÁGOK JÓVÁHAGYÁSA

Jóváhagyás

21. § (1) Az 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gépjárműalkatrészek és tartozékok jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben 1958. március 20-án aláírt nemzetközi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt, és Magyarország részéről elfogadott előírásokat (a továbbiakban: előírás) az MR. 2. számú melléklete sorolja fel.

(2) *  Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a közlekedési hatóságtól - a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságtól - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.

(3) *  A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásokban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére engedéllyel rendelkező szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét a közlekedési hatóság a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teszi közzé.

(4) *  A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját - a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan - az engedélyben kell meghatározni. Az ellenőrzés költségei a jóváhagyási jel jogosítottját terhelik.

(5) *  Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, a közlekedési hatóság által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.

(6) *  A közlekedési hatóság a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan a közlekedési hatóság által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét a közlekedési hatóság javaslatára a közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg, amelyet „Tájékoztató”-ként a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a közlekedésért felelős miniszter honlapján közzé kell tenni.

(7) * 

(8) *  Az Egyezményhez csatolt és Magyarország által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként a közlekedési hatóság teszi közzé.

A jóváhagyási jel használata

22. § *  (1) *  Az a gyártó vállalat, amelynek részére a közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) *  A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát a közlekedési hatóság ellenőrzi. Ha a közlekedési hatóság a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet

a) engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,

b) a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.

(3) *  A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát a közlekedési hatóság megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.

(4) *  A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról nyilvántartást vezet.

(5) *  A közlekedési hatóság a (4) bekezdésben említettek tekintetében az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást nyilvántartja.

(6) *  A közlekedési hatóság a (4)-(5) bekezdésekben foglaltak tekintetében az Egyezményben meghatározott módon tájékoztatja az Egyezményben részes országokat.

22/A. § *  A Függelékek hatálya alá tartozó járműtulajdonságok, járműalkatrészek, önálló műszaki egységek és tartozékok jóváhagyására a 21. §, a 22. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

EGYES PÓTALKATRÉSZEK ÉS TARTOZÉKOK MINŐSÍTŐ VIZSGÁLATA

Minősítő vizsgálat * 

23. § *  (1) *  Az MR 9. § (4) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok - a (4)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.

(2) * 

(3) *  A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz a közlekedési hatóság a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.

(4) *  A közlekedési hatóság minősítő vizsgálat mellőzésével - gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.

(5) Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon,

a) amely a jármű gyártójától származik,

b) amelyet a gyártó első beépítésű alkatrészként is használ, vagy más - hitelt érdemlő - módon a gyári eredeti helyett használhatónak elismert,

c) amelyet jóváhagyási jellel láttak el.

(6) Minősítő jel használatára jogosító engedély csak akkor adható ki, ha a minősített mintadarabbal mindenben azonos tulajdonságú további darabok gyártásának vagy forgalmazásának a feltételei biztosítottak. A minősítő vizsgálattal egyidejűleg vizsgálni kell

a) a gyártónak a minőség-ellenőrzéshez szükséges mérő- és vizsgálóberendezéseinek meglétét és megfelelőségét,

b) a gyártás egyenletességének ellenőrzésére kialakított rendszerét, továbbá

c) a forgalmazónál a műbizonylatok és minőségi tanúsítványok kezelésére kialakított rendszert.

(7) *  A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről a közlekedési hatóság tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.

(8) * 

(9) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek bizonyult pótalkatrészen, illetőleg tartozékon - ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán - fel kell tüntetni a minősítő jelet. A minősítő jel csak a minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített mintadarabbal mindenben egyező pótalkatrészen, illetőleg tartozékon alkalmazható.

(10) *  Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg.

(11) *  A közlekedési hatóság által elfogadott intézmény folyamatosan érvényes tanúsítványa szerinti minőségbiztosítási rendszerben gyártott és/vagy forgalmazott pótalkatrészre és tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. A minősítő jel használatára vonatkozó engedély egyéb esetben a kibocsátásától számított öt évig, illetve az 1998. január 1. napja előtt kibocsátott engedély 2002. december 31. napjáig érvényes.

Minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek és tartozékok hatósági ellenőrzése

24. § (1) *  A közlekedési hatóság a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles.

(2) Az előírt minősítéssel nem rendelkező pótalkatrészek és tartozékok gyártását, forgalmazását vagy járműbe építését a közlekedési hatóság - a sikeres minősítő vizsgálat elvégzéséig - megtilthatja, és a minősítő vizsgálat elvégzésére határidőt is megállapíthat.

(3) *  Ha az előírt minősítő vizsgálatot a (2) bekezdés szerint megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, a közlekedési hatóság a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.

(4) *  A közlekedési hatóság a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit a közlekedési hatóság viseli.

(5)-(7) * 

24/A. § *  A Függelékek hatálya alá tartozó pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatára (jóváhagyására) és ellenőrzésére a 23. §, a 24. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

X. FEJEZET

PÓTALKATRÉSZEK ÉS TARTOZÉKOK MEGFELELŐSÉGÉNEK TANÚSÍTÁSA

Műbizonylat

25. § (1) A gépjármű és pótkocsija pótalkatrészeinek és tartozékainak megfelelőségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - műbizonylattal kell tanúsítani.

(2) Nem kell a megfelelőséget tanúsítani

a) az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek, ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében,

b) az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek,

c) saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek, tartozékok esetében.

(3) A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség

a) hazai gyártás illetőleg felújítás esetén az előállítót,

b) import esetén az importőrt, illetőleg a forgalmazót,

c) bontás esetén - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan - a bontót, illetőleg a forgalmazót

terheli.

(4) Műbizonylat nélkül

a) belföldi gyártó illetőleg felújító pótalkatrészt és tartozékot sem közvetlen felhasználásra, sem további forgalmazásra nem értékesíthet,

b) forgalmazó pótalkatrészt és tartozékot nem vehet át és nem értékesíthet.

(5) A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a pótalkatrész, tartozék megnevezése,

b) a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható,

c) *  a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe,

d) minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatok,

e) bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást (minősítést) tartalmazó nyilatkozat.

(6) A műbizonylat adatai a pótalkatrészen, tartozékon vagy annak csomagolásán is feltüntethetők.

(7) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincs minden darabja műbizonylattal ellátva, a vásárló és a hatóság kérésére a forgalmazó, illetőleg a javító köteles azt felmutatni.

(8) Műbizonylatként kell elfogadni a pótalkatrészen vagy annak csomagolásán feltüntetett gyártói jelet, szabványszámot, vagy az alkatrészkatalógusban szereplő cikkszámot, ha

a) a pótalkatrész a jármű gyártójától származik, vagy

b) a gyártó azt első beépítésű alkatrészként is használja, illetőleg más, hitelt érdemlő módon a gyári eredeti alkatrész helyett használhatónak elismerte.

(9) *  A gumiabroncsokat az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerint kell megjelölni. A közlekedési hatóság a bejelentett üzemanyag-hatékonysági és nedves tapadási osztályok, valamint a külső gördülési zaj bejelentett osztályának és bejelentett mért értékének megfelelőségét minden gumiabroncstípus vagy gumiabroncscsoport esetében értékeli az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott hitelesítési eljárás szerint. A közlekedési hatóság a gumiabroncs-beszállítók, gumiabroncs-forgalmazók, valamint a járműbeszállítók és járműforgalmazók tekintetében ellenőrzi az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4., 5. és 6. cikkében foglaltak betartását.

A műbizonylat hatósági ellenőrzése

26. § (1) *  A közlekedési hatóság a gyártó, a felújító és a forgalmazó telephelyén ellenőrizheti, hogy az általa gyártott, felújított, forgalmazott pótalkatrész és tartozék rendelkezik-e műbizonylattal.

(2) *  Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincsen műbizonylata, vagy az ellenőrzés eredménye szerint az nem felel meg a műbizonylatban foglaltaknak, a közlekedési hatóság a gyártást, felújítást, forgalmazást - a megfelelő műbizonylat kiállításáig - megtiltja. * 

XI. FEJEZET * 

27. § * 

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vegyes rendelkezések

28. § *  (1) *  Az a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztos, aki 2013. január 1-jén az őt alkalmazó szervnél kormánytisztviselői jogviszonyban állt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az e rendelet szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül 2014. december 31-éig folytathatja.

(2) A közlekedési hatóság a 2013. január 1-je és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 71/2013. (XII. 2.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése között a Nyilvántartásból törölt, a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztost - amennyiben az e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel - a vizsgabiztos nyilatkozatának beszerzését követően hivatalból nyilvántartásba veszi.

29. § (1) *  A közlekedési hatóság kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a közlekedési hatóságnál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a „Műszaki adatlapon”, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.

(2) *  A közlekedési hatóság kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.

(3) *  A közlekedési hatóság vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés bl) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója Μ betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott „Műszaki adatlap”-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott „Indítási napló”-ban fel kell tüntetni.

Hatálybaléptetés

30. § (1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott típusbizonyítványok visszavonásáig, vagy lejáratukig érvényben maradnak.

(3) A 17. § rendelkezéseit a 17. § (1) bekezdésében említett - a rendelet hatálybalépésekor igazolólappal és azonosítási táblával nem ellátott - lassú járműre és pótkocsira 1992. július hó 1. napjától kell alkalmazni. A 17. § (1) bekezdésében említett 11 kW-nál nem nagyobb motorteljesítményű lassú járműnek és lassú jármű teherszállító pótkocsijának a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolólapja 1992. július hó 1. napján jár le. Az érvényességi határidő - kérelemre vagy berendelés alapján - időszakos vizsgálat alkalmával meghosszabbítható.

(4) A 26. § rendelkezéseit a

- a gyártóra, felújítóra 1991. január hó 1. napjától,

- forgalmazóra 1991. július hó 1. napjától

kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokat az eljárás megindulásának időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell lefolytatni.

(6) *  A rendelet 11. § (3) bekezdés a) pontja alatti rendelkezést trolibuszok időszakos vizsgálatára 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

(7) *  A rendelet 20/B. § (1) bekezdés szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálatot nem kell elvégezni a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet alapján 2011. december 31. napját megelőzően pályaszámmal ellátott trolibuszok esetében.

(7a) *  A 2011. december 7-ét megelőzően külföldről behozott autóbuszt a trolibusszá történő átalakítás engedélyezési eljárás során - autóbuszként történő forgalomba helyezése nélkül - már forgalomba helyezett járműnek kell tekinteni és a jármű trolibuszként az átalakítást követő időszakos vizsgálat alapján helyezhető forgalomba.

(8) *  A (7) bekezdésben meghatározott trolibuszok időszakos vizsgálatát első alkalommal 2012. december 31-ig kell elvégezni.

(9) *  A 16. § alapján a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 22/2012. (V. 8.) NFM rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott sorozat átalakítási engedélyek érvényességi ideje:

a) 2012. december 31., amennyiben az engedélyt 2010. évet megelőzően adták ki,

b) az engedély kiadásától számított öt év, amennyiben az engedélyt 2009. december 31-ét követően adták ki.

(10) *  A Módr. hatálybalépését megelőzően, a nem szaktanfolyami képzés keretében megszerzett képesítéseket a szaktanfolyami képzés keretében szerzett képesítésnek kell tekinteni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés * 

31. § *  (1) Ez a rendelet

1. *  a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/19/EU bizottsági irányelvnek, 2013/15/EU tanácsi irányelvnek, az 1060/2008/EK, 385/2009/EK, 371/2010/EU, 183/2011/EU, 582/2011/EU, 678/2011/EU, 65/2012/EU, 1229/2012/EU, 1230/2012/EU, 143/2013/EU és a 195/2013/EU bizottsági rendeletnek, továbbá a 78/2009/EK, 79/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az azt módosító 582/2011/EU bizottsági és a 64/2012/EU bizottsági rendeletnek,

2-3. * 

4. *  a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

5. *  az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

6. az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 8. cikk (3) és (4) bekezdésének,

7. az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását ellenőrző rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1753/2000/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat 4., 9. és 10. cikkének,

8. *  a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/719 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

1. *  A könnyű haszongépjárművek széndioxid kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az új személygépkocsik nyilvántartásba vett adatainak a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2010. november 10-i 1014/2010/EU bizottsági rendelet,

2. *  a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 18., 19. cikk és 20. cikk negyedik bekezdése, valamint az azt módosító 407/2011/EU és 523/2012/EU bizottsági rendeletek,

3. *  a gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtáblái felszerelésének helyére és rögzítésének módjára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2010. november 8-i 1003/2010/EU bizottsági rendelet,

4. *  a gépjárművek elvontató berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 8-i 1005/2010/EU bizottsági rendelet,

5. *  az egyes gépjárművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1008/2010/EU bizottsági rendelet,

6. *  az egyes gépjárművek kerékdobjaira vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1009/2010/EU bizottsági rendelet,

7. *  a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és járműazonosító számára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. január 11-i 19/2011/EU bizottsági rendelet és az azt módosító 249/2012/EU rendelet,

8. *  a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáira a felcsapódó víz elleni védőrendszerekkel összefüggésben vonatkozó típus- jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. január 27-i 109/2011/EU bizottsági rendelet,

9. *  az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az azt módosító 2014. február 26-i 253/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014. február 17-i 404/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

10. *  a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 566/2011/EU bizottsági rendelet,

11. *  a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

12. *  az új könnyű haszongépjárművek nyilvántartásba vett adatainak az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellenőrzéséről és bejelentéséről szóló, 2012. április 3-i 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

13. *  a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes gépjármű-kategóriákra a fejlett vészfékező rendszerek szempontjából vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 16-i 347/2012/EU bizottsági rendelet,

14. *  a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek gépjárművekbe történő beépítésére vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 23-i 351/2012/EU bizottsági rendelet,

15. *  az 1014/2010/EU rendeletnek a személygépkocsigyártók által észlelt hibákra vonatkozó értesítések egységes formátumának megállapítása céljából történő módosításáról szóló, 2012. május 22-i 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

16. *  a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 6) kibocsátása tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. május 29-i 459/2012/EU bizottsági rendelet,

17. *  az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új könnyű haszongépjárművekre alkalmazandó fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékektől való eltérés iránti kérelmekre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. november 6-i 114/2013/EU bizottsági rendelet,

18. *  a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2012. december 12-i 1230/2012/EU bizottsági rendelet,

19. *  a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott járművek széndioxid-kibocsátásának meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. február 19-i 143/2013/EU bizottsági rendelet,

20. *  a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. március 7-i 195/2013/EU bizottsági rendelet és 2015. január 14-i 2015/45 (EU) bizottsági rendelet,

21. *  az 1014/2010/EU rendeletnek az új személygépkocsik által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség nyomon követésére vonatkozó bizonyos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. április 30-i 396/2013/EU bizottsági rendelet,

22. *  a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új személygépkocsik által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség nyomon követése tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. április 30-i 397/2013/EU bizottsági rendelet,

23. *  a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a kibocsátási határértékek tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2014. január 31-i 133/2014/EU bizottsági rendelet,

24. *  a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5 és 6) tekintetében történő módosításáról és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő módosításáról szóló 2014. február 11-i 136/2014/EU bizottsági rendelet,

25. *  a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II., IV., XI., XII. és XVIII. mellékletének módosításáról szóló 2014. február 25-i 214/2014/EU bizottsági rendelet,

26. *  a 443/2009/EK rendeletnek az új személygépkocsikra vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló 2014. március 11-i 333/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

27. *  a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának ellenőrzése tekintetében a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2014. április 23-i 410/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

28. *  az 582/2011/EU rendeletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében a részecskekibocsátás fedélzeti diagnosztikai rendszerek általi megfigyelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 12-i 627/2014/EU bizottsági rendelet,

29. *  a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., III., VI., IX., XI. és XVII. mellékletének módosításáról és helyesbítéséről szóló, 2014. október 31-i 1171/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

30. *  a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a különös eljárások, értékelési módszerek és műszaki előírások bevezetése tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá az 1003/2010/EU, a 109/2011/EU és a 458/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló 2015. február 3-i 2015/166 (EU) bizottsági rendelet,

31. *  a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

32. *  a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

33. *  a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2013. október 24-i 3/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

34. *  a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek és a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. november 21-i 44/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

35. *  a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti teljesítményre, valamint a meghajtóegység teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá V. mellékletének módosításáról szóló, 2013. december 16-i 134/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendele,

36. *  a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

37. *  a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 18-i 901/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

38. *  a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról szóló, 2014. szeptember 19-i 1322/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

39. *  a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó fékezési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 15-i 2015/68 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet,

40. *  a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek környezeti teljesítményére és meghajtóegység-teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 1-i 2015/96 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet,

41. *  a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 8-i 2015/208 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet,

42. *  a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. március 11-i 2015/504 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet,

43. *  a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2016. június 22-i 2016/1004 (EU) bizottsági rendelet,

44. *  a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez * 

I. Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk

1. A fődarabok (motor, váltómű, kormányberendezés, futóművek, alváz vagy önhordó kocsiszekrény, felépítmény) típusának és főbb műszaki adatainak leírása.

2. A fődarabok beépítésének műszaki leírása, a csatlakozási pontok részletrajzai, illetve típusbizonyítvány nélküli járműtípushoz tartozó fődarabok felhasználása esetén számításokkal kiegészített részletrajzai.

3. A fődarabok beépítésének összeállítási rajzai.

4. A jármű fő méreteit tartalmazó rajz.

5. A tervezett méret, tömeg és tengelyterhelés adatok üres és terhelt állapotra.

6. A jármű kormányozhatóságára vonatkozó adatok.

7. A jármű rugózására, felfüggesztésére, gumiabroncsaira vonatkozó adatok.

8. A fékberendezés elvi felépítésének sémája, az alkalmazott szerkezetek típusának leírása.

9. Az egyes fékrendszerek (üzemi, biztonsági, rögzítő) hatásosságára vonatkozó számítások.

10. Az elektromos berendezések kapcsolási vázlata, az alkalmazott szerkezetek típusának leírása.

11. A világító és fényjelző berendezések elhelyezését tartalmazó rajz.

II. *  Műszaki adatlap

1. *  A környezetvédelmi felülvizsgálatra nem kötelezett járművek „Műszaki adatlap”-jának tartalma:

Kiállító hatóság

Telephely

Adatlap száma

Eljáró ügyintéző azonosítója

(A) Rendszám:

(B) Első forgalomba helyezés időpontja:

Vizsgálat tárgya:

Alkalmazható rendszám típusa elöl:

Alkalmazható rendszám típusa hátul:

(D.1) Gyártmány:

(D.2) Jármű típusa:

Járműtípus - variáns:

Járműtípus - verzió:

(D.3) Kereskedelmi leírása:

(E) Alvázszám:

Eredeti alvázszám:

(F.1) Megengedett legnagyobb össztömeg (kg):

(G) Saját tömeg (kg):

Műszakilag megengedett össztömeg (kg):

(I) Első hazai nyilvántartásba vétel időpontja:

Gyártási év:

Modell év:

(J) Jármű kategória:

Járműfajta:

Jármű jellege:

(K) Típus-jóváhagyási szám:

EK típus-jóváhagyási szám:

Összeépítési/átalakítási engedélyszám:

(O) Vontatási adatok

(0) Fék nélkül:

(1) Ráfutófékkel:

(2) Átmenőfékkel:

(O.1) fékezett:

(O.2) fékezetlen:

Kapcsolási magasság (mm):

(R) A Jármű színe:

Járműszín 1:

Elhelyezkedés:

Járműszín 2:

Elhelyezkedés:

(S.1) Ülések száma (a vezetőüléssel együtt):

(S.2) Állóhelyek száma:

Szállítható személyek (fő):

Sebességváltó fajtája:

Eurotax kód:

A forgalmi engedély időbeni hatályának (Műszaki érvényesség) vége:

Időszakos/forgalomba helyezés előtti vizsgálat azonosítója:

Km számláló állása:

Záradékok:

Hivatalos feljegyzések:

Környezetvédelmi jellemzők:

(P) Motor jellemzők

(P.1) Hengerűrtartalma (cm3):

(P.2) Legnagyobb leadott teljesítménye (kW):

(P.3) Hajtóanyaga:

(P.4) Névleges fordulatszám (ford/min):

(P.5) Motorszám:

Motorkód:

Jármű minősítése:

Dátum:

Aláírás:

2. *  A környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezett járművek „Műszaki adatlap”-jának tartalma:

Kiállító hatóság

Telephely

Adatlap száma

Eljáró ügyintéző azonosítója

(A) Rendszám:

(B) Első forgalomba helyezés időpontja:

Vizsgálat tárgya:

Alkalmazható rendszám típusa elöl:

Alkalmazható rendszám típusa hátul:

(D.1) Gyártmány:

(D.2) Jármű típusa:

Járműtípus - variáns:

Járműtípus - verzió:

(D.3) Kereskedelmi leírása:

(E) Alvázszám:

Eredeti alvázszám:

(F.1) Megengedett legnagyobb össztömeg (kg):

(G) Saját tömeg (kg):

Műszakilag megengedett össztömeg (kg):

(I) Első hazai nyilvántartásba vétel időpontja:

Gyártási év:

Modell év:

(J) Jármű kategória:

Járműfajta:

Jármű jellege:

(K) Típus-jóváhagyási szám:

EK típus-jóváhagyási szám:

Összeépítési/átalakítási engedélyszám:

(O) Vontatási adatok

(0) Fék nélkül:

(1) Ráfutófékkel:

(2) Átmenőfékkel:

(3) Nyeregterhelés:

(O.1) fékezett:

(O.2) fékezetlen:

Kapcsolási magasság (mm):

(R) A Jármű színe:

Járműszín 1:

Elhelyezkedése:

Járműszín 2:

Elhelyezkedése:

(S.1) Ülések száma (a vezetőüléssel együtt):

(S.2) Állóhelyek száma:

Szállítható személyek (fő):

Sebességváltó fajtája:

Eurotax kód:

A forgalmi engedély időbeni hatályának (Műszaki érvényesség) vége:

Időszakos/forgalomba helyezés előtti vizsgálat azonosítója:

Km számláló állása:

Záradékok:

Hivatalos feljegyzések:

Környezetvédelmi jellemzők:

Környezetvédelmi osztály (KVO):

A regisztrációs adóról szóló törvény szerinti környezetvédelmi osztály (RKVO):

(P) Motor jellemzők

(P.1) Hengerűrtartalma (cm3):

(P.2) Legnagyobb leadott teljesítménye (kW):

(P.3) Hajtóanyaga:

(P.4) Névleges fordulatszám (ford/min):

(P.5) Motorszám:

Motorkód:

Feltöltött, füstkorlátozó nélküli: (igen/nem)

(U) zajszint:

(U.1.) álló helyzeti (dB(A))

(U.2.) motor méréskori fordulatszáma (ford/min)

(U.3.) elhaladási (dB(A)-ban)

(V) a szennyezőanyag kibocsátás:

(V.1.) CO (g/km-ben vagy g/kWó-ban)

(V.2.) HC (g/km-ben vagy g/kWó-ban)

(V.3.) NOx (g/km-ben vagy g/kWó-ban)

(V.4.) HC + NOx (g/km-ben)

(V.5.) PM (dízelmotornál) a részecskék (g/km-ben vagy g/kWó-ban)

(V.6.) dízelmotornál a korrigált abszorpciós együttható (min -1-ben)

(V.7.) CO2 (g/km-ben)

(V.8.) összevont átlagfogyasztás (l/100 km-ben)

(V.9.) környezetvédelmi osztályba sorolás

Mért jellemzők:

Szikragyújtású motor esetén:

Alapjáraton:

Fordulatszám (l/min) CO (%) CH (ppm) λ (légfelesleg)
Benzinüzem
Gázüzem
Rendeleti határérték:

Emelt üresjáraton:

Fordulatszám (l/min) CO (%) CH (ppm) λ (légfelesleg)
Benzinüzem
Gázüzem
Rendeleti határérték:

Kompresszió gyújtású motorok esetén:

Alapjárati
fordulatszám
(l/min)
Leszabályozási fordulatszám
(l/min)
Mért „K”
érték * 
Rendeleti „K”
határérték

Jármű minősítése.

Dátum.

Aláírás

3. A trolibusz „Műszaki adatlap”-jának tartalma:

Kiállító hatóság

Telephely

Adatlap száma

Eljáró ügyintéző azonosítója

(A) Hatósági jelzés (pályaszám):

(B) Első forgalomba helyezés időpontja:

Vizsgálat tárgya:

(D.1) Gyártmány:

(D.2) Jármű típusa:

Járműtípus - variáns:

Járműtípus - verzió:

(D.3) Kereskedelmi leírása:

(E) Alvázszám:

Eredeti alvázszám:

(F.1) Megengedett legnagyobb össztömeg (kg):

(G) Saját tömeg (kg):

Műszakilag megengedett össztömeg (kg):

(I) Első hazai nyilvántartásba vétel időpontja:

Gyártási év:

Modell év:

(J) Jármű kategória:

Járműfajta:

Jármű jellege:

(K) Típus-jóváhagyási szám:

EK típus-jóváhagyási szám:

Összeépítési/átalakítási engedélyszám:

(R) A Jármű színe:

Járműszín 1:

Elhelyezkedés:

Járműszín 2:

Elhelyezkedés:

(S.1) Ülések száma (a vezetőüléssel együtt):

(S.2) Állóhelyek száma:

Szállítható személyek (fő):

Km számláló állása:

A villamos berendezésre vonatkozó adatok:

Az önjárást biztosító berendezésre vonatkozó adatok:

Hivatalos feljegyzések, záradékok (kitöltés nem kötelező):

Műszaki érvényesség időbeni hatályának vége:

Jármű minősítése:

Dátum:

Aláírás:

2. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez * 

3. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez * 

A jóváhagyási jel leírása

A jóváhagyási jel körbe írt nyomtatott, álló, nagy E betű és a betű után indexként írt - a jóváhagyó államot meghatározó - egy vagy kétjegyű jelzőszám és a kiadásának alapjául szolgáló ENSZ-EGB előírás számjele, az előírás változatának számjele, továbbá egyéb jelzések.

A jóváhagyási jel méretéről, a mellette feltüntetendő egyéb jelzésekről és adatokról a vonatkozó ENSZ-EGB előírás, illetőleg a jóváhagyási jel használatát engedélyező határozat rendelkezik.

Az egyezményben részes államok és jelzőszámaik a következők:

1. Németország

2. Franciaország

3. Olaszország

4. Hollandia

5. Svédország

6. Belgium

7. Magyarország

8. Csehország

9. Spanyolország

10. Jugoszlávia

11. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság

12. Ausztria

13. Luxemburg

14. Svájc

15. -

16. Norvégia

17. Finnország

18. Dánia

19. Románia

20. Lengyelország

21. Portugália

22. Észtország

23. Görögország

26. Szlovénia

27. Szlovákia

4. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A minősítő vizsgálat jelének leírása

A minősítő jel négyzetbe írt, nyomtatott, álló nagy H betű. A négyzet és a betű mérete arányos a jelzéssel ellátott pótalkatrész, illetőleg tartozék méretével, de a négyzet oldalhosszúsága 6 mm-nél kevesebb nem lehet. A minősítő jel mellett feltüntetendő a minősítő vizsgálatot végző intézmény megfelelőséget tanúsító vizsgálati jelentésének száma.

5. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez * 

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat tárgyi feltételei, technológiája és ügyrendje

1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat végzésének tárgyi feltételei

1.0. Az 5. pontban előírt módszerekkel végzett műszaki vizsgálatokat az azokra megfelelő létesítményekben és berendezésekkel kell elvégezni.

1.0.1. A vizsgálatokra adott esetben mobil vizsgáló állomások is igénybe vehetők.

1.0.2. A szükséges vizsgálóberendezések az 1. táblázatban foglaltak szerint, a vizsgált jármű járműkategóriájától és a jármű kialakításától függenek.

1.0.3. A fékvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket a 11. számú melléklet szerinti fékvizsgálati előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

1.0.4. A létesítményeknek és a berendezéseknek az 1.1-1.19. pontban meghatározott követelményeknek kell megfelelniük.

1.0.5. Átmeneti rendelkezések: Amennyiben a jelen rendelkezések hatálybalépése előtt engedélyezett létesítmények és berendezések nem felelnek meg az 1. pontban meghatározott követelményeknek, azokat a követelményeket legkésőbb 2022. május 20-ig kell teljesíteni.

1.1. Vizsgálólétesítmény

1.1.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat végzéséhez az 1. táblázatban meghatározott tárgyi feltételekről a vizsgáló állomás üzemeltetője gondoskodik.

1.1.2. A jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata csak olyan vizsgáló állomáson végezhető, amely megfelel a külön jogszabályokban meghatározott (munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi stb.) előírásoknak, továbbá rendelkezik az 1. táblázatban meghatározott, a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott műszaki jellemzőkkel rendelkező vizsgáló eszközökkel.

1.1.3. A vizsgáló állomáson az 1. táblázatban meghatározott vizsgáló eszközök közül csak az elvégzendő vizsgálat fajtájához (forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálat), a meghatározott technológia szerinti vizsgálatához szükséges eszközzel (berendezéssel, műszerrel) kell rendelkezni.

1.1.4. A vizsgáló állomáson csak az 1. táblázatban meghatározott munkavédelmi, telepítési, valamint mérésügyi szempontból kifogástalan, a gyártó utasítása szerint rendszeresen karbantartott mérőeszköz használható.

1.1.5. A mérőeszközök hitelesítésének, kalibrálásának (pontosság ellenőrzésének) dokumentumait a helyszínen kell tárolni.

1.1.6. A dokumentálási, illetve értékelési funkcióval rendelkező mérőeszköz abban az esetben alkalmazható, ha annak e funkciói működőképesek.

1.1.7. A vizsgáló állomáson biztosítani kell a vizsgabiztos számára a tevékenység végzéséhez, valamint az ügyfelek fogadásához a megfelelő, akadálymentesített körülményeket. Gondoskodni kell továbbá az adminisztrációs tevékenység végzéséhez szükséges informatikai eszközökről, megfelelően zárható helyiségről és a hatósági eszközök biztonságos tárolásáról.

1.1.8. A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetve zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen. A túlméretes, illetve a hosszúsági méretükben a jogszabályi határértéket megközelítő járművek, járműszerelvények vizsgálata során a vizsgálat egyes műveletei - nyitott ajtók mellett, de a jármű közterületre kinyúlása nélkül is - elvégezhetők.

1.1.9. A járművek forgalomba helyezés előtti- és időszakos vizsgálata csak azon a vizsgáló állomáson végezhető, amely a közlekedési hatóság információs rendszerével való adatcseréhez rendelkezik legalább 1024 Kbit/sec sávszélességű internetkapcsolattal, publikus internet felől fiX IP-címmel, valamint az adatcserét végző számítástechnikai eszközökkel.

1.1.10. Az 1.3., az 1.4., az 1.7. pontban, az 1.10. pont a) alpontjában, az 1.11., 1.14. és az 1.16. pontban felsorolt műszereknek a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez való illesztését biztosítani kell.

1.1.11. Azokon a vizsgáló állomásokon, amelyeken kizárólag típusbizonyítvány alapján történő forgalomba helyezés előtti vizsgálatot végeznek, nem kell biztosítani:

a) az 1.8. pont szerinti futómű mozgatót,

b) az 1.9. pont szerinti zajmérő berendezést,

c) az 1.16. pont szerinti lengéscsillapító vizsgáló próbapadot,

d) az 1.18. pont f) alpontja szerinti etalon gömbfejet,

e) az 1.18. pont g) alpontja szerinti tolómérőt, valamint

f) a 1.13. pont szerinti mélységmérőt.

1.1.12. Kizárólag trolibuszok tanúsítását végző vizsgálóállomások esetén nem szükséges az 1.2. b) alpontja, az 1.3. pont szerinti pótkocsi fékvezérlő levegőnyomásának ellenőrző mérésére való alkalmasság, az 1.6. pont szerinti mérő-adatgyűjtő berendezés, az 1.8., az 1.9-1.11., az 1.14-1.17. pontban, valamint az 1.18. pont d)-g) alpontjában meghatározottak teljesítése.

1.1.13. A 1. pontban felsorolt vizsgáló eszközök megváltozását a vizsgálati technológiában történő alkalmazásba vétele előtt - jóváhagyás végett - a közlekedési hatóságnak be kell jelenteni.

1.1.14. A T1-T4 kategóriájú mezőgazdasági vontatóknak, lassú járműveknek, valamint e járművek által vontatható pótkocsiknak a 12. § (10) bekezdése alapján az üzemeltető kérelmére a közlekedési hatóság által kijelölt telephelyen végzett időszakos vizsgálata esetében az 1. pontban meghatározott eszközök közül

a) az 1.2. pontban meghatározott vizsgálóakna helyettesíthető sík, száraz, kemény burkolatú, a vizsgálat céljára lezárt útfelülettel, valamint a vizsgálat jármű tengelyeinek emelésére szolgáló emelővel és kerékmozgató kézi eszközzel,

b) az 1.3., illetve 1.4. pontban meghatározott görgős fékerőmérő berendezés helyettesíthető olyan szilárd burkolatú, száraz és pormentes közúti forgalomtól elzárt útszakasszal (a fékpróbára kijelölt területtel), amely alkalmas a vizsgált jármű által elérhető legnagyobb sebesség 80%-áról, de legfeljebb 25 km/óra kezdősebességről elvégzett fékpróbára úgy, hogy eközben ellenőrizhető a fékezett kerekek állóra fékezhetősége, a haladási irány megtartása, valamint a lefékezett pótkocsi kerekeinek az elmozdítással szembeni ellenállása,

c) az 1.18. pont j) alpontjában meghatározott informatikai rendszerhez való csatlakozás feltételeit a közlekedési hatóság biztosítja,

d) nem kell biztosítani az 1.6. pont szerinti mérő-adatgyűjtő, az 1.9-1.12., 1.14-1.17. pontban, az 1.18. pont f) és h) alpontjában meghatározott eszközöket.

1.1.15. Bármely az 1.2-1.18. pontban meghatározott készülékek egy készülékké egyesíthetők, amennyiben ez nem befolyásolja az egyes készülékek mérési pontosságát.

1.2. Megfelelő méretű vizsgálati sáv az egyes vizsgálatokhoz és vizsgálóakna, amely megfelelő megvilágítással és szükség esetén szellőztető berendezéssel rendelkezik:

a) a jármű egyik tengelyénél fogva való megemelésére alkalmas gépi működtetésű aknaperem-emelővel,

b) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához,

A gépkocsi vizsgálata esetén a vizsgálóakna helyettesíthető olyan gépi működtetésű emelőpaddal (oszlopos vagy ollós emelővel), amely rendelkezik:

a) a vizsgálószemély részére szolgáló feljáróval,

b) gépi működtetésű kiegészítő emelővel,

c) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és

d) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).

1.3. A 3,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű járművek fékrendszereinek vizsgálatára alkalmas görgős fékerőmérő berendezés, a görgős fékerőmérő próbapadok műszaki követelményeire vonatkozó 21069-1 ISO szabvány A. melléklete vagy ezzel egyenértékű szabvány szerinti, a fékerő, a légfékrendszerekben lévő légnyomás, és a pótkocsi fékvezérlő levegőnyomásának ellenőrző mérésére, kijelzésére és tárolására alkalmas görgős fékerőmérő próbapad, álló helyzeti, elektronikus rögzítőfék mérés lehetővé tételével (az összkerékhajtású, a hibrid és az elektromos járművek konstrukciós kialakításától függő kiegészítő eszközökkel).

1.4. A 3,5 tonnát meg nem haladó össztömegű járművek esetében a fékerő és a pedálerő ellenőrző mérésére és tárolására szolgáló funkciókkal rendelkező görgős fékerőmérő próbapad, álló helyzeti, elektronikus rögzítőfék mérés lehetővé tételével (az összkerékhajtású, a hibrid és az elektromos járművek konstrukciós kialakításától függő kiegészítő eszközökkel).

1.5. Adattárolós és adattovábbításra alkalmas - a pótkocsi fékkivezérlést is tároló - lassulásmérő berendezés az olyan vizsgáló állomáson ahol lassújármű, a mezőgazdasági vontató és pótkocsijaik, trolibusz, valamint olyan jármű vizsgálatát végzik, amelynél a jármű konstrukciós kialakítása nem teszi lehetővé a 1.3., illetve 1.4. pont szerinti berendezéssel történő mérést. (A nem folyamatosan mérő eszközöknek másodpercenként legalább tízszer kell feljegyeznie/tárolnia a mérési adatokat).

1.6. Légfékrendszereket vizsgáló eszközök, illetve a légfékes, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 járműkategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomásokon mérő-adatgyűjtő berendezés. A jármű légfékrendszerének ellenőrzéséhez nyomásérzékelőkkel, időkésedelem mérésre is alkalmas kivitelben, a mérési adatokat értékelő számítógépes programmal és tárolással.

A légfékes, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 járműkategóriába tartozó gépkocsik) műszaki vizsgálatához alkalmazandó mérő-adatgyűjtő berendezésre vonatkozó további, részletes műszaki jellemzőket, a légfékrendszer vizsgálati technológiáját és a vizsgálati eredmények egységes értékelési módszerét szakmai iránymutatás keretében a közlekedésért felelős miniszter állapítja meg.

1.7. Kerék- vagy tengelyterhelést mérő készülék a tengelyterhelések meghatározására, és azok adattovábbítására (hitelesítésre nem kötelezett, akkreditált kalibráló szervezet által kalibrált, legalább 2% mérési pontosságú). E készüléket legkésőbb 2019. január 1. napjától kell biztosítani a 2018. május 20-át követően engedélyezett vizsgálóállomások esetében.

1.8. A tengelyfelfüggesztést a tengely megemelése nélkül vizsgáló készülék (Futómű-mozgató pad), amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) a készüléknek rendelkeznie kell legalább két, hosszanti és keresztirányban oda-vissza mozgatható, gépi meghajtású, a felületén csúszásgátló bevonattal ellátott lappal;

b) a lapok mozgását a kezelő vizsgálóállásból irányíthatja;

c) A 3,5 tonnát meghaladó össztömegű járművek esetében a lemezeknek az alábbi műszaki előírásoknak kell megfelelniük:

ca) hosszanti és keresztirányú mozgás: legalább 95 mm,

cb) hosszanti és keresztirányú mozgás sebessége 5-15 cm/s.

1.9. Legalább II. osztályú precíziós hangnyomásszint mérő (zajszintmérő) készülék, amely rendelkezik beépített „A” súlyozó szűrővel.

Fordulatszámmérő a zajméréshez, a vizsgált jármű motorjának működési rendszerétől függően külső gyújtású benzin-, vagy kompressziós gyújtású (dízel) motorokhoz egyaránt.

1.10. Gázelemző műszer:

a) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, a mérésügyi szerv által I. vagy 0. osztályba sorolt, az infravörös fényelnyelés elvén működő, a kipufogógáz legalább négy komponensét (CO, CH, O2, CO2) mérő és a lambda-értéket kijelző, motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt műszer, nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel,

b) infravörös fényelnyelés elvén működő CO (%) és CH (ppm) tartalmat mérő, a mérésügyi szerv által a II. osztályba sorolt műszer,

c) infravörös fényelnyelés elvén működő kipufogógáz CO (%) tartalmat mérő műszer (csak az Otto-rendszerű, kétütemű motorral működő gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani).

Az a) pontban meghatározott műszer biztosítása esetén a b) pont szerinti gázelemző műszer biztosítása nem szükséges.

Fordulatszámmérő a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának méréséhez, a külső gyújtású benzinmotorokhoz.

1.11. Az elnyelési együtthatót megfelelő pontossággal mérő készülék füstölésmérő berendezés

A füstölésmérő berendezés jellemzői:

a) a kipufogógázok fényelnyelése elvén működik,

b) a kipufogócsőből vett minta alapján mér (mintavételes elven működik),

c) időállandója: T90=900 ms és 1100 ms közötti értékű,

d) motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt,

e) nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel rendelkezik.

Fordulatszámmérő a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának méréséhez, a kompressziós gyújtású (dízel) motorokhoz.

1.12. Fényszóró ellenőrző készülék, fényerősség mérésre alkalmas kivitelben, amely lehetővé teszi a fényszóróknak a gépjárművek fényszóró-beállításaira vonatkozó rendelkezések a gépjárművek és pótkocsijuk világító és fényjelző berendezéseinek felszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1976. július 27-i 76/756/EGK tanácsi irányelv szerinti beállítását oly módon, hogy nappali fényben (a közvetlen napsugárzást nem számítva) a világos-sötét határ könnyen felismerhető legyen.

1.13. Mélységmérő

A gumiabroncsok futófelületének gumiabroncs-bordázat mélységének vizsgálatához szükséges kivitelben.

1.14. Az elektronikus jármű-interfészhez csatlakoztatható eszköz - OBD-kiolvasó.

1.15. A cseppfolyós gáz, sűrített földgáz és cseppfolyós földgáz szivárgását ellenőrző kézi gázszivárgás-ellenőrző készülék, amennyiben ilyen üzemű járművet vizsgálnak.

1.16. Lengéscsillapító vizsgáló próbapad, amely a maradó talperő mérése alapján értékeli a lengéscsillapítást [csak a gépkocsik és az általuk vontatható lakópótkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani].

1.17. Menetíró (tachográf) és sebességkorlátozó ellenőrző berendezés

A menetíró (tachográf) és sebességkorlátozó ellenőrző berendezés legyen alkalmas a járműbe épített berendezés működésének és beszabályozási jellemzőinek a járműből történő kiszerelés nélküli vizsgálatára. Az ellenőrző berendezésre vonatkozó részletes műszaki követelményeket a közlekedésért felelős miniszter szakmai iránymutatás keretében határozza meg. [A 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget, illetve járműszerelvény együttes össztömeget meghaladó tehergépkocsik és az autóbuszok - megengedett legnagyobb össztömegtől függetlenül - vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.]

1.18. A vizsgálathoz szükséges egyéb eszközök amennyiben a jármű vizsgálatához szükséges:

a) mérőszalag (2 m és 20 m hosszúságú), stopperóra, kézilámpa (szerelőlámpa és zseblámpa), nagyító, kézitükör, csiszolóvászon, drótkefe, tisztítórongy,

b) gumiabroncs légnyomását ellenőrző- és töltő műszer,

c) mechanikai vizsgáló eszközök: feszítővas, csavarhúzó, kalapács,

d) UV-lámpa,

e) pótkocsi elektromos-csatlakozóaljzat ellenőrző készülék,

f) etalon gömbfej,

g) tolómérő,

h) fénymérő a fényelnyelő réteggel bevont, fóliázott üvegek vizsgálatához állvánnyal és fényforrással, vagy a fényáteresztő képesség közvetlen mérésére és kijelzésére gyártott - saját belső fényforrással rendelkező mérőberendezéssel,

i) erőmérő (kormányzási erőmérő), azokon a vizsgáló állomásokon, ahol az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadására irányuló eljárást, mozgáskorlátozottak által vezetett járművek vizsgálatát, illetőleg az átalakítást követő időszakos vizsgálatokat (is) végez a vizsgáló állomás,

j) a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez való csatlakozáshoz szükséges informatikai eszközök,

k) fékfolyadék-forráspont ellenőrző,

l) a hibrid és elektromos jármű villamos biztonságának vizsgálatára alkalmas készülék.

1.19. Mérésügyi előírások

Az 1.1-1.6., 1.8. és 1.10-1.17. pontokban meghatározott egyes eszközök mérésügyi megfelelőségének ellenőrzése kapcsán követelmény, hogy két egymást követő ellenőrzés között nem telhet el több idő, mint a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet a 7. számú mellékletében meghatározott időszak.

Az 1.7. pontban meghatározott kerék- vagy tengelyterhelést mérő készülék esetében 6 hónap, az 1.9. pontban meghatározott zajszintmérő készülék esetében 24 hónap.

Az 1.18. pontban meghatározott mérőeszközök esetében - amennyiben a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet, a mérésügyről szóló törvény, vagy annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a vizsgáló állomás által meghatározott időszak.

1. táblázat

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V
1. A műszaki vizsgálat elvégzése céljából minimálisan előírt berendezések
2. Járművek Kategória Előírt berendezések 1.1-1.18. pontban felsoroltak szerint
3. MaXi-
mális tömeg
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 1.16. 1.17. 1.18.
4. 1. Motor-
kerék-
párok
5. L1e P X X X X X X X
6. L3e, L4e P X X X X X X X
7. L3e, L4e D X X X X X X X
8. L2e P X X X X X X X X
9. L2e D X X X X X X X X
10. L5e P X X X X X X X X
11. L5e D X X X X X X X X
12. L6e P X X X X X X X X
13. L6e D X X X X X X X X
14. L7e P X X X X X X X X
15. L7e D X X X X X X X X
16. 2. Személy-
gépjár-
művek
17. 3500 kg-ig M1, M2 P X X X X X X X X X X X X
18. 3500 kg-ig M1, M2 D X X X X X X X X X X X X
19. > 3500 kg M2, M3 P X X X X X X X X X X X X X X X
20. > 3500 kg M2, M3 D X X X X X X X X X X X X X X X
21. 3. Teher-
gépjár-
művek
22. 3500 kg-
ig
N1 P X X X X X X X X X X X X
23. 3500 kg-
ig
N1 D X X X X X X X X X X X X
24. > 3500 kg N2, N3 P X X X X X X X X X X X X X X X
25. > 3500 kg N2, N3 D X X X X X X X X X X X X X X X
26. 4. Az N kategó-
riából származ-
tatott külön-
leges gépjár-
művek, T5
27. 3500 kg-
ig
N1 P X X X X X X X X X X X X
28. 3500 kg-
ig
N1 D X X X X X X X X X X X X
29. > 3500 kg N2, N3, T5 P X X X X X X X X X X X X X X X
30. > 3500 kg N2, N3, T5 D X X X X X X X X X X X X X X X
31. 5. Pót-
kocsik
750 kg-ig O1 X X X X
32. > 750-
3500 kg
O2 X X X X X X
33. > 3500 kg O3, O4 X X X X X X X X
34. 6. Mező-
gazda-
sági vontatók és lassú járművek
T1-T4, lassú jármű-
vek
P X X X X X X X X X X X X X
35. T1-T4, lassú jár-
művek
D X X X X X X X X X X X X X

Megjegyzések:

1. P - benzinüzemű (pozitív gyújtás);

2. D - dízelüzemű (kompressziós gyújtás).

2. Az általános technológia

2.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során az alábbi táblázatban foglalt tárgyban és körben, illetve - a vizsgáló állomáson elvégzett vizsgálat esetében - a meghatározott eszköz és módszer alkalmazásával kell ellenőrizni, hogy a vizsgált jármű meghatározott jellemzői megfelelnek-e a 10. vagy a 12. §-ban foglalt követelményeknek.

2.2. A vizsgálatok során a jármű egyes műszaki jellemzőire vonatkozó követelményeket az MR. tartalmazza, azonban egyes - az alábbi táblázatban meghatározott - esetekben a külön jogszabályokban foglalt előírások teljesülését is vizsgálni kell.

2.3. Az egyes vizsgálati tárgyak és vizsgálati körök esetében az általánosan előforduló hibákat, hiányosságokat az alábbi táblázatban meghatározott minősítés szerint kell értékelni.

2.4. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során:

2.4.1. a kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a rendelet 3. § (2) bekezdés rendelkezése alapján meghatározott járműfajta besorolást, továbbá - az M és N kategóriába tartozó gépkocsi, továbbá az L kategóriába tartozó motorkerékpár és segédmotoros kerékpár esetében záradék alkalmazásával - a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti besorolást (a továbbiakban: VTSZ besorolás),

2.4.2. a 2.4.1. pontban említett járművek esetében a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti besorolásakor digitális fényképen rögzíteni és informatikai eszközzel archiválni kell a besorolás alapját adó kiviteli jellemzőket.

2.4.3. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során a próbapadon történő fékvizsgálatokat a 13. számú melléklet szerint kell végezni.

2.4.4. A lengéscsillapító csillapítás hatékonyságának vizsgálatát a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegnél nem nagyobb gépkocsik és az általuk vontatható lakópótkocsik esetében kell elvégezni. Az ikerabroncsokkal, defekttűrő abroncsokkal vagy aktív kerékfelfüggesztéssel szerelt járműveken a mérést nem kell elvégezni.

A keréken mért maradó talperő kormányzott kerekek esetében nem lehet kisebb, mint 40%, nem kormányzott kerekek esetében nem lehet kisebb, mint 20%. Tengelyenként a két oldal közti eltérés a kerekeken mért nagyobb talperő 50%-át nem haladhatja meg.

3. Meghatározások

3.1. A vizsgálati módszerek értelmezése

3.1.1. Szemrevételezés (közvetlen érzékelés): a vizsgált jármű meghatározott jellemzőjének, tulajdonságának, adatának ellenőrzése közvetlen érzékeléssel (eszköz használata nélkül), amely történhet vizuálisan, hallás útján vagy tapintással, miközben a járművet vagy annak szerkezeti egységét - szükség szerint - működtetik.

3.1.2. Vizsgálat (ellenőrzés): a vizsgálatot végző személy a jármű egyes szerkezeti részeire a vizsgáló eszközzel erőhatást kifejtve (mozgatás, ütögetés, feszítés) a szerkezeti anyag, kötőelem vagy kapcsolódó szerkezeti elemek elmozdulását, szilárdságát megfigyeli, a vizsgált jármű tulajdonságainak, alkatrészei, felszerelései, különleges felépítménye jellemzőinek a meghatározott eszközzel (mérőeszközökkel) történő mérése, a jármű minősítésének megalapozására szolgáló mért érték dokumentálása, a vizsgált jármű tulajdonságai, alkatrészei, felszerelései, különleges felépítménye jóváhagyottságának, minősítettségének, valamint a vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek való megfelelőségének a megállapítása.

3.1.3. Működés közbeni ellenőrzés: a vizsgált jármű egyes alkatrészeinek, felszerelésének, különleges felépítményének működése, a kezelő szervek által történt intenzív működtetése, valamint a felsorolt eszközökkel előidézhető üzemszerű körülmények közben az előírt működőképesség, illetőleg műszaki állapot ellenőrzése.

3.2. A járművön feltárt hibák minősítése

3.2.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során „Hibá”-nak kell tekinteni a jármű (annak meghatározott részegysége vagy tulajdonsága) olyan jellemzőjét, amely tekintetében nem teljesíti az MR. vagy külön jogszabály egyes kötelező rendelkezését, illetőleg amely a jármű üzemeltetése során a jármű típusára jellemző közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi tulajdonság lényeges romlásában nyilvánul meg.

3.2.2. A járművek forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során feltárt hiányosságokat az alábbi kategóriák egyikébe kell besorolni:

a) Kisebb hiba: a jármű biztonságát vagy a környezetterhelést jelentősen nem befolyásoló kisebb hiányosságok, valamint az előírásoktól való egyéb kisebb eltérések,

b) Komoly hiba: a jármű biztonságát vagy a környezetterhelést befolyásoló, illetve a közúti forgalom többi résztvevőjét veszélyeztető jelentős hiányosságok vagy az előírásoktól való egyéb jelentősebb eltérések,

c) Veszélyes hiba: a közúti biztonságra közvetlen és azonnali veszélyt jelentő vagy a környezetterhelést befolyásoló veszélyes hiányosságok, amelyek indokolttá teszik, hogy a tagállam vagy annak illetékes hatóságai megtilthassák a jármű közúti forgalomban való használatát

3.2.3. Ha egy jármű hiányosságai a fenti 3.2.2. bekezdésben említett kategóriái közül többe is besorolhatók, a járművet a súlyosabb hiányosság szerinti kategóriába kell sorolni. Azt a járművet, amely ugyanazon, a vizsgálati fejezet terjedelmén belül meghatározott ellenőrzött területen belül egynél több hiányosságot is mutat, a következő legsúlyosabb kategóriába kell besorolni, ha a hiányosságok összeadódó hatása miatt a jármű nagyobb veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára nézve.

4. A jármű minősítése a hibák minősítése alapján

4.1. Ha a jármű vizsgálata során hibát nem találtak, valamint kizárólag kisebb hiányosságok esetén [3.2.2. pont a) alpont] úgy kell tekinteni, hogy a jármű megfelelt a vizsgálaton, a feltárt hiányosságokat orvosolni kell, és a járművet nem szükséges újból vizsgálatnak alávetni. (MEGFELELT: M)

4.2. Komoly hiba hiányosságok esetén úgy kell tekinteni, hogy a jármű nem felelt meg. Ebben az esetben első vizsgálatot követő 2 hónapon belül ismételt vizsgálatot kell végezni. (Komoly hiányosság: K)

4.3. Veszélyes vagy a vizsgálat keretében ellenőrzött jóváhagyási követelmények nem teljesülése miatt fennálló hiba esetén a jármű nem felelt meg. A forgalmi engedélyt érvényteleníteni kell. (ALKALMATLAN: A)

4.3.1. A jármű „alkalmatlan”-ná minősítéséről a közlekedési hatóság elektronikus úton tájékoztatja a Nyilvántartót.

5. A vizsgálatok tartalma és módszerei, a járművek hiányosságainak értékelése

5.1. A vizsgálatok legalább az alábbi táblázatban felsorolt tételekre terjednek ki, és az alábbi táblázatban felsorolt minimális előírások és ajánlott módszerek szerint zajlanak. Az egyes vizsgálandó járműrendszerekre és alkatrészekre nézve a hiányosságok értékelését a táblázatban meghatározott kritériumok alapján, eseti alapon kell elvégezni.

5.2. A vizsgálatok tartalmára és módszereire, a járművek hiányosságának értékelésére vonatkozó táblázat

A B C D E F
1. Sorszám Módszer/eszköz Hiba okok A hiányosságok értékelése
2. Kisebb Komoly Veszélyes
3. 0. A JÁRMŰ AZONOSÍTÓ ADATAI
4. 0.1. Rendszámtábla Szemrevételezés/UV lámpa; nagyító;
mérőszalag
a) A rendszámtábla (rendszámtáblák) hiányzik (hiányoznak) vagy olyan bizonytalanul van(nak) rögzítve, hogy leeshet(nek). X
5. b) A felirat hiányzik vagy olvashatatlan. X
6. c) Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival; hamis X
7. nem megfelelő kivitel X
8. nem megfelelő méret / anyag X
9. 0.2. Alvázszám Szemrevételezés/Ipari kézitükör, a) Hiányzik vagy nem található. X
10. kézilámpa b) Nem teljes, olvashatatlan, nyilvánvalóan hamisított vagy nem egyezik a jármű okmányaival. X
11. c) A jármű okmányai olvashatatlanok vagy elírásokat tartalmaznak. X
12. d) Nem eredeti / hamis. X
13. e) Nem érvényes / olvashatatlan. X
14. f) Nem típusazonos / engedély nélküli alvázcsere. X
15. g) Sérült / deformált. X X
16. h) Típusazonos / engedély nélküli alvázcsere. X
17. 0.3. Okmányok (forg. eng; lassújármű ig.lap, engedély egyéb) Szemrevételezés/UV lámpa; nagyító;
mérőszalag
a) A jármű az okmánnyal nem egyezik. X
18. b) A bizonylat / engedély hiányzik. X
19. c) Hiányos / hiányzik. X X
20. d) Nem eredeti / hamis. X
21. e) Nem érvényes. X
22. f) Olvashatatlan. X
23. 0.4. Motorszám Szemrevételezés/ Ipari kézitükör, kézilámpa a) A jármű az okmánnyal nem egyezik. X X
24. b) Hiányos / hiányzik. X X
25. c) Nem eredeti / hamis X
26. d) Nem érvényes / olvashatatlan. X X
27. e) Nem típusazonos. X
28. 1. FÉKBERENDEZÉS
29. 1.1. Műszaki állapot és üzemképesség
1.1.1. Üzemi fékpedál/fékkar tengelye Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

Megjegyzés: Fékrásegítővel ellátott jármű esetében a
a) Túl szoros a tengely. X
30. vizsgálatot leállított motorral kell b) Túl nagy a kopás vagy a holtjáték. X X
elvégezni. c) Sérült, hiányzik. X
31. 1.1.2. A pedál/kar állapota és a fékműködtető berendezés útja Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. a) A tartalék úthossz túl nagy vagy elégtelen. X
32.
Megjegyzés: Fékrásegítővel
b) A fékműködtető szabad oldása korlátozott. Amennyiben a működést befolyásolja X
33. ellátott jármű esetében a X
34. vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni. c) A fékpedál csúszásgátlója hiányzik, laza vagy simára kopott. X
35. d) sérült, hiányzik. X
36. 1.1.3. Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok Az alkatrészek szemrevételezése normális üzemi nyomáson. A vákuum vagy a légnyomás a) A figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a nyomásmérő a veszélyzónában van) nincs legalább négy fékezéshez elegendő légnyomás/vákuum; X
37. biztonságos üzemi értékének eléréséhez szükséges idő, valamint a figyelmeztető berendezés, a legalább két fékezés a figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a nyomásmérő a veszélyzónában van) X
38. többkörös védőszelep és a nyomáscsökkentő szelep működésének ellenőrzése. b) A fék biztonságos működéséhez szükséges légnyomás/vákuum felépülési ideje túl hosszú a követelményekhez képest1. X
39. c) Nem működik a többkörös védőszelep vagy a nyomáscsökkentő szelep. X
40. d) Levegővesztés miatt érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható. X
41. e) Külső sérülés, amely valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését. X
42. A biztonsági fék működése nem kielégítő. X
43. f) A tartály korrodált vagy sérült / tömítettsége nem megfelelő / rögzítése nem megfelelő; korrodált, vagy sérült. X X
44. 1.1.4. Alacsony nyomásra figyelmeztető Funkcionális ellenőrzés. A nyomásmérő vagy a jelzőműszer rosszul működik vagy hibás. X
45. nyomásmérő vagy jelzés Az alacsony nyomás nem állapítható meg. X
46. 1.1.5. Kézi működtetésű fékerőhatároló szelep Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. a) A vezérlőkar törött, sérült vagy túlságosan kopott. X
47. b) A vezérlőkar nincs megfelelően a szelepre rögzítve vagy a szelep kilazult. X
48. c) Lazák a csatlakozások, vagy szivárgás van a rendszerben. X
49. d) Nem kielégítő működés. X
50. 1.1.6. Rögzítőfék kezelőszerv, Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. a) A reteszelés nem tart megfelelően. X X
51. rögzítőfékkar, rögzítőfék-reteszelő b) A rögzítőfékkar-tengely vagy a reteszelő mechanizmus kopott. X
52. kilincsmű, elektromos Túlzottan kopott. X
53. rögzítőfék, rugóerőtároló c) Túl nagy kar úthossz a kezelőkar helytelen beállítása miatt. X
54. d) A kezelőszerv hiányzik, sérült vagy nem működik. X
55. e) Nem megfelelő működés, a figyelmeztető készülék hibát jelez. X
56. f) Korrodált X X X
57. g) Nem jóváhagyott / nem minősített X X
58. h) Nem működik / hibásan működik X X
59. i) Sérült / deformált X X
60. j) Szorul X X
61. 1.1.7. Fékszelepek (lábszelepek, Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. a) A szelep sérült vagy túlzott levegőszivárgás tapasztalható. X
62. tehermentesítők, Amennyiben a működését befolyásolja. X
63. vezérlőszelepek) b) Túlzott olajszivárgás a kompresszorból. X
64. c) A szelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. X
65. d) A hidraulikus fékfolyadék folyik vagy szivárog. X
66. Amennyiben a működését befolyásolja. X
67. e) Akad, sérült. X
68. f) Nem működik / hibásan működik / nem jóváhagyott. X
69. 1.1.8. Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus) A fékrendszerhez tartozó, a vontatójármű és a pótkocsi közötti csatlakozás szétkapcsolása, majd újbóli összekapcsolása. a) A csap vagy az önzáró szelep hibás. X
70. Amennyiben a működését befolyásolja. X
71. b) A csap vagy a csatlakoztató szelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. X X
72. Amennyiben a hatásosságot befolyásolja. X
73. c) Túl nagy a szivárgás. X
74. Amennyiben a hatásosságot befolyásolja. X
75. d) Nem megfelelő működés. X
76. Befolyásolja a fék hatásosságát. X
77. e) Nem jóváhagyott / nem minősített. X
78. f) Sérült / deformált. X X
79. g) Korrodált. X X
80. 1.1.9. Energiatároló Szemrevételezés. A tartály enyhén sérült vagy enyhén a)korrodált. X
81. sűrítettlevegő-tartálya A tartály súlyosan sérült, korrodálódott vagy szivárog. X
82. b) Hatás a vízmentesítő szelep működésére. X
83. A vízmentesítő berendezés nem működik. X
84. c) A tartály nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve. X
85. 1.1.10. Fékrásegítő Az alkatrészek szemrevételezése a a) A fékrásegítő sérült vagy hatástalan. X
86. egység, főfékhenger fékrendszer működése közben, Amennyiben nem működik. X
87. (hidraulikus b) A főfékhenger sérült, de a fék működik. X
88. fékberendezésben) A főfékhenger sérült vagy szivárog X
89. c) A főfékhenger nem biztonságos, de a fék működik. X
90. A főfékhenger nem biztonságos. X
91. d) Nincs elegendő fékfolyadék, szintje a „MIN” jelzés alatt áll. X
92. A fékfolyadék szintje jelentősen a „MIN” jelzés alatt áll X
93. Nem látható fékfolyadék. X
94. e) A főfékhenger tartályának fedele hiányzik. X
95. f) A fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás. X
96. g) A fékfolyadékszint-figyelmeztető készülék helytelenül működik. X
97. h) Nem jóváhagyott / nem minősített
98. 1.1.11. Merev fékcsövek Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. a) Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. X
99. b) A csöveknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (légfékrendszerek esetében). X
100. A csöveknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (hidraulikus fékrendszerek esetében). X
101. c) A csövek sérültek vagy túlságosan korrodáltak. A blokkolás vagy a szivárgás közvetlen kockázata révén befolyásolja a fékek működését. X
102. d) A csövek rossz helyen vannak. Károsodás veszélye áll fenn. X
103. e) helytelen szerelés X
104. f) nem megfelelő kivitel / méret / anyag X
105. g) sérült / deformált X
106. h) szennyezett X X
107. 1.1.12. Féktömlők Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, a) Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. X
108. amennyiben lehetséges. b) A tömlők sérültek, deformálódtak, ki vannak dörzsölődve, megcsavarodtak vagy túl rövidek, nem jóváhagyottak. X
109. c) A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (légfékrendszerek) X
110. A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (hidraulikus fékrendszerek). X
111. d) A tömlők nyomás alatt kidudorodnak. X
112. A szövetbevonat sérült. X
113. e) A tömlők porózusak. X
114. f) helytelen szerelés X
115. g) nem megfelelő kivitel / méret / anyag X
116. h) sérült / deformált X
117. i) szennyezett X X
118. 1.1.13. Dob- és tárcsafék betétek Szemrevételezés. a) A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott (elérte a minimumjelzést). X
119. A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott. (a minimumjelzés nem látható) X
120. b) A betét szennyezett (olaj, zsír stb.). X
121. Ez befolyásolja a fék működését X
122. c) A betét hiányzik vagy rosszul van beszerelve. X
123. d) Mechanikai biztosítás nem megfelelő. X
124. e) Kopott / nagy holtjáték. X
125. f) Helytelen szerelés. X
126. g) Sérült / deformált. X
127. 1.1.14. Fékdobok, Szemrevételezés. a) A dob vagy tárcsa túlságosan kopott X
128. féktárcsák A dob vagy tárcsa túlságosan bemaródott vagy repedt, nincs megfelelően rögzítve, vagy törött. X
129. b) A fékdob vagy a féktárcsa szennyezett (olaj, zsír stb.). X
130. Ez befolyásolja a fék működését. X
131. c) A fékdob vagy a féktárcsa hiányzik. X
132. d) A féktartólapok nincsenek megfelelően rögzítve. X
133. e) helytelen szerelés X
134. f) sérült / deformált X
135. 1.1.15. Fék huzalok, Az alkatrészek szemrevételezése a a) A huzal sérült vagy összecsomózódott, akad X
136. fék vonórudak, fékrendszer működése közben, Ez befolyásolja a fék működését X
137. fékkarok, fékrudazatok amennyiben lehetséges. b) Valamelyik alkatrész túlságosan kopott vagy korrodált. X
138. Ez befolyásolja a fék működését X
139. c) Helytelenül szerelt, rúd vagy csatlakozóelem. X
140. d) A huzalvezető sérült. X
141. e) A fékrendszer szabad mozgása korlátozott. X
142. f) A fékkarok/fékrudazatok rendellenes úthossza hibás beállításra vagy túlzott kopásra utal. X
143. g) mechanikai biztosítás nem megfelelő X
144. h) nagy a holtjáték, X
145. i) helytelen szerelés X
146. 1.1.16. Fékműködtető Az alkatrészek szemrevételezése a a) A készülék repedt vagy sérült, X
147. készülék (rugóerő- fékrendszer működése közben. Ez befolyásolja a fék működését X
148. tárolós fék, hidraulikus b) A készülékben szivárgás észlelhető. X
149. fékhenger is) Ez befolyásolja a fék működését. X
150. c) A készülék nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. X
151. Ez befolyásolja a fék működését. X
152. d) A készülék túlságosan korrodált, X
153. a készülék eltörhet, nem működik. X
154. e) A működtető dugattyúnak vagy a membránnak elégtelen vagy túl nagy az úthossza. X
155. Befolyásolja a fék működését (nincs tartalék mozgástér). X
156. f) A porvédő sérült. X
157. A porvédő hiányzik vagy erősen sérült. X
158. Sérült, deformálódott X
159. szorul X
160. 1.1.17. Fékerő- Az alkatrészek szemrevételezése a a) A rudazat sérült. X
161. szabályozó szelep fékrendszer működése közben. b) A rudazat rosszul van beállítva. X
162. c) A szelep szorul, vagy nem működik (az ABS működik). X
163. A szelep szorul, vagy nem működik. X
164. d) A szelep hiányzik (ha kötelező). X
165. e) Az adattábla hiányzik. X
166. f) Az adatok olvashatatlanok vagy nem felelnek meg a követelményeknek1. X
167. g) Korrodált / sérült, deformálódott / nem jóváhagyott / tömítettség nem megfelelő X
168. 1.1.18. Fékpofahézag-
állítók és -jelzők
Szemrevételezés. a) A hézagállító sérült, szorul, rendellenes az úthossza, túlságosan kopott vagy helytelenül van beállítva. X
169. b) A hézagállító hibás. X
170. c) A hézagállító helytelenül van beszerelve vagy kicserélve. X
171. 1.1.19. Tartósfék-rendszer (ha Szemrevételezés. a) Laza csatlakozás vagy rögzítés. X
172. be van szerelve vagy kötelező) Amennyiben a működést befolyásolja. X
173. b) A rendszer nyilvánvalóan hibás vagy hiányzik. X
174. 1.1.20. Pótkocsifékek automatikus működése A vontatójármű és a pótkocsi közötti fékcsatlakozás szétkapcsolása. A pótkocsi fékje nem működik automatikusan a csatlakozás szétkapcsolásakor. X
175. 1.1.21. Teljes fékrendszer Szemrevételezés a) Egyéb rendszerelem (pl. fagytalanító szivattyú, légszárító stb.) külső sérülése vagy a fékrendszert hátrányosan érintő túlzott korróziója. X
176. Ez befolyásolja a fék működését. X
177. b) A levegő vagy fagyásgátló szivárgása X
178. Befolyásolja a rendszer helyes működését. X
179. c) Nem megfelelően rögzített vagy szakszerűtlenül beszerelt alkatrész. X
180. d) Bármely alkatrész nem biztonságos vagy engedély nélküli átalakítása3, X
181. Ez befolyásolja a fék működését X
182. 1.1.22. Vizsgáló csatlakozók (ha be vannak szerelve vagy Szemrevételezés a) Hiányoznak. X
183. kötelezők) b) Sérültek, X
184. használhatatlanok vagy szivárognak. X
185. 1.1.23. Ráfutófék Szemrevételezéssel és Nem megfelelő hatékonyság X
186. működtetéssel történő ellenőrzés. akad / sérült X
187. kopott / nagy holtjáték X
188. a járműhöz nem engedélyezett X
189. 1.2. Az üzemi fék működési jellemzői és hatásossága
190. 1.2.1. Teljesítmény fékpadon, a vizsgálat során fokozatosan történő fékezés a a) Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken. A fékerő hiánya egy vagy több keréken. X
192. maXimális fékerő eléréséig. b) A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maXimális fékerő 70%-a, Tengelykormányzás esetén a fékerő egy adott keréken kisebb mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maXimális fékerő 85%-a. X
193. c) A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat).
X
194. d) Rendellenes késés a fék működtetése közben, bármely keréken. X
195. e) Túl nagy fékerő-ingadozás egy kerékfordulaton belül.
X
196. 1.2.2. Hatásosság Fékpadon végzett vizsgálat a megengedett maXimális tömegre vonatkoztatott vagy nyerges pótkocsi esetében a megengedett tengelyterhelések összegére vonatkoztatott lefékezési arány megállapítására. Nem éri el az alábbi minimális értékeket (1):
1. Ha a jármű nyilvántartásba vétele első
alkalommal 2012. január 1-je után történt:
- M1 kategória: 58%
- M2 és M3 kategória: 50%
- N1 kategória: 50%
-N2 és N3 kategória: 50%
- O2, O3 és O4 kategória:
- nyerges pótkocsi esetében: 45% (2)
- vonórudas pótkocsi esetében: 50%

X
197. 2. Ha a jármű nyilvántartásba vétele első
alkalommal 2012.1.1. előtt történt:
-M1, M2 és M3 kategória: 50% (3)
- N1 kategória: 45%

X
- N2 és N3 kategória: 43% (4)
-O2, O3 és O4 kategória: 40% (5)
198. 3. Egyéb kategóriák:
L-kategóriák (mindkét fék):
- L1e kategória: 42%
- L2e, L6e kategória: 40%
- L3e kategória: 50%
- L4e kategória: 46%
- L5e, L7e kategória: 44%
L-kategória (hátsókerék-fék):
minden kategória: a jármű össztömegének
25%-a
X
A fenti értékek kevesebb, mint 85%-át éri el X
199. 1.3. Biztonsági fék működési jellemzői és hatásossága (ha külön rendszer biztosítja)
200. 1.3.1. Teljesítmény Amennyiben a biztonsági a) Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken. X
201. fékrendszer elkülönül az üzemi A fékerő hiánya egy vagy több keréken. X
202. fékrendszertől, az 1.2.1. pontban ismertetett módszer szerint kell eljárni. b) A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maXimális fékerő 70%-a, illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. X
203. Kormányzott tengelyen a fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maXimális fékerő 85%-a. X
204. c) A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat). X
205. 1.3.2. Hatásosság Amennyiben a biztonsági fékrendszer elkülönül az üzemi fékrendszertől, az 1.2.2. pontban ismertetett módszer szerint kell A fékerő kisebb, mint az 1.2.2. pont szerint a megengedett maXimális tömeg mellett meghatározott üzemi fékhatás 50%-a (6). X
206. eljárni. A fenti fékerő-értékek kevesebb mint 85%-át éri el. X
207. 1.4. Rögzítőfék működési jellemzői és hatásossága
208. 1.4.1. Teljesítmény A fék működtetése fékpadon.
(Megjegyzés: Az elektromos működtetésű rögzítőfékkel ellátott jármű esetében, amennyiben a vizsgálatot a jármű konstrukciójából adódóan nem lehet elvégezni, a vizsgálatot a
A fék az egyik oldalon nem működik, illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. X
209. gyártó előírása szerint kell elvégezni.) A vizsgálat alkalmával a jármű tömege viszonylatában a fenti értékek kevesebb mint 50%-a. X
210. 1.4.2. Hatásosság Vizsgálat fékpadon. A lefékezettségi arány a teljes járműre nem éri el a legalább 16%-ot a jármű legnagyobb megengedett tömegéhez viszonyítva, gépjárművek esetében, a legalább 12%-ot a jármű legnagyobb megengedett össztömegéhez viszonyítva. X
211. A fenti fékerő-értékek kevesebb, mint 85%-át éri el X
212. 1.5. A tartósfék-
rendszerműködési
Szemrevételezés - a rendszer üzemképességének ellenőrzése. a) A fékhatás nem fokozatosan változik (a kipufogófék-rendszerekre nem vonatkozik). X
213. jellemzői b) A rendszer nem működik. X
214. 1.6. Blokkolásgátló fékrendszer (ABS) Szemrevételezés és a figyelmeztető berendezés ellenőrzése vagy a) A figyelmeztető berendezés hibásan működik. X
215. elektronikus jármű-interfész alkalmazása. b) A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. X
216. c) A keréksebesség-érzékelő hiányzik vagy sérült. X
217. d) A vezetékek sérültek. X
218. e) Egyéb alkatrész hiányzik vagy sérült. X
219. f) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. X
220. 1.7. Elektronikusan vezérelt fékrendszer (EBS) Szemrevételezés és a figyelmeztető berendezés ellenőrzése vagy a) A figyelmeztető berendezés hibásan működik. X
221. elektronikus jármű-interfész alkalmazása. b) A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. X
222. c) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. X
223. 1.8. Fékfolyadék Szemrevételezés, forráspont mérés A fékfolyadék szennyezett vagy üledékes. X
224. Meghibásodás közvetlen veszélyének fennállása. X
Fékfolyadék forráspont 200 Celsius fok alatt X
225. 2. KORMÁNYBERENDEZÉS
226. 2.1. Műszaki állapot
227. 2.1.1. A kormánymű A járművet akna fölé vagy emelőre a) A kormány nehezen forog. X
228. állapota helyezve, a kerekeket a földtől elemelve, a kormánykereket b) A kormánytengely deformálódott vagy a bordázat kopott. X
229. ütközésig el kell forgatni jobbra és Ez befolyásolja a helyes működést X
230. balra. A kormánymű c) A kormánytengely túlzottan kopott X
231. működésének szemrevételezéssel Ez befolyásolja a helyes működést. X
232. történő ellenőrzése. d) A kormánytengely kitérése túl nagy. X
233. Ez befolyásolja a helyes működést. X
234. e) Szivárgás. X
235. Cseppképződés. X
236. Az elkormányzottság nem megfelelő. X
237. 2.1.2. Kormánymű ház A járművet futómű-mozgató padra a) A kormánymű ház nincs megfelelően rögzítve. X
238. helyezve, a kormánykereket el kell forgatni jobbra és balra, valamint a A rögzítések veszélyesen lazák, vagy láthatóan elmozdulnak az alvázhoz vagy a karosszériához képest. X
239. paddal a kerekeket meg kell b) Az alvázon lévő rögzítő furatok megnyúltak. X
240. mozgatni. Kormánymű ház A rögzítéseket komolyan érinti. X
241. szemrevételezéssel történő c) A rögzítő csavar hiányzik vagy törött X
242. ellenőrzése. A rögzítéseket komolyan érinti X
243. d) A kormánymű ház törött. X
244. e) A mechanikai biztosítás nem megfelelő X
245. f) szivárog X X
246. 2.1.3. A A járművet futómű-mozgató padra a) A rögzített alkatrészek relatív elmozdulása. X
247. kormányrudazat állapota helyezve, kormánykereket erőteljesen el kell rántani jobbra és Az alkatrészek egymáshoz képesti elmozdulása túl nagy vagy fennáll a szétválás valószínűsége. X
248. balra, valamint a paddal a b) Túlzott kopás az illesztéseknél. X
249. kerekeket meg kell mozgatni. A A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn X
250. kormányrendszer alkatrészeinek c) Bármely alkatrész törése vagy deformációja. X
251. szemrevételezéssel történő ellenőrzése elhasználtság, törés és ez befolyásolja a helyes működést X
252. biztonságosság tekintetében. d) Rögzítő eszközök hiánya. X
253. e) Az alkatrészek helytelen beállítása (pl. nyomtávrúd vagy kormánytolórúd). X
254. f) Engedély nélküli átalakítás; túl nagy holtjáték, sérült deformált, nem jól működik X
255. g) A porvédő sérült vagy elhasználódott X
256. A porvédő hiányzik vagy erősen elhasználódott. X
257. 2.1.4. A kormányrudazat működése A járművet futómű-mozgató padra helyezve, kormánykereket a) A mozgó kormányrudazat hozzáér az alváz egy rögzített részéhez. X
258. erőteljesen el kell rántani jobbra és balra, valamint a paddal a b) A kormányütköző nem tölti be funkcióját vagy hiányzik. X
259. kerekeket meg kell mozgatni. A Hiányzik X
260. kormányrendszer alkatrészeinek kopott X
261. szemrevételezéssel történő helytelenül szerelt X
262. ellenőrzése elhasználtság, törés és sérült X
263. biztonságosság tekintetében. hibásan működik X
264. deformálódott X
265. 2.1.5. Kormányrásegítő rendszer A kormányrendszer ellenőrzése: szivárgás és a hidraulikafolyadék- a) Folyadékszivárgás vagy a helyes működést befolyásolja. X
266. tartály szintje (amennyiben látható). A kormányrásegítő b) Nincs elegendő folyadék (szintje a „MIN”
jelzés alatt áll)
X
267. rendszer működésének A tartály nem megfelelő. X
268. ellenőrzése, földön álló kerekekkel c) A rendszer nem működik, X
269. és járó motor mellett. Ez befolyásolja a kormányzást X
270. d) törött vagy kilazult gépezet X
271. Ez befolyásolja a kormányzást X
272. e) Az alkatrészek helytelenül vannak beállítva vagy érintkeznek. X
273. Ez befolyásolja a kormányzást X
274. f) Engedély nélküli átalakítás3. X
275. g) A kábelek/tömlők sérültek vagy túlzottan korrodáltak. X
276. Ez befolyásolja a kormányzást X
277. h) Sérült / deformálódott X
278. i) Az elektromos biztosítékozás nem megfelelő X
279. j) szorul. X
280. k) A mechanikai biztosítás nem megfelelő X
281. 2.2. Kormánykerék, kormányoszlop és kormány
282. 2.2.1. Kormánykerék/
kormány állapota
A járművet emelőre helyezve (a jármű súlya a földre nehezedik) a kormánykereket a kormányoszloppal párhuzamosan húzni és tolni kell, illetve a kormánykereket/kormányt a a) A kormánykerék és a kormányoszlop relatív elmozdulása, ami lazulást jelez. X
283. kormányoszlopra/villákra A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn, X
284. merőlegesen különböző irányokba b) Nincs biztosítószerkezet a kormánykerékagyon. X
285. tolni kell. A holtjáték, valamint a A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn. X
286. rugalmas csatlakozófejek vagy
kardáncsuklós csatlakozások
c) A kormánykerékagy, a karima vagy a küllő
törött vagy kilazult.
X
287. szemrevételezéssel történő A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn. X
288. ellenőrzése. d) A működés nem megfelelő, X
289. e) sérült / deformálódott, X X
290. f) kopott / nagy holtjáték X X
291. 2.2.2. Kormányoszlop/
kengyelek és villák és kormánylengés-csillapító
A járművet emelőre helyezve (a jármű súlya a földre nehezedik) a kormánykereket a kormányoszloppal párhuzamosan húzni és tolni kell, illetve a a) A kormánykerék közepének játéka tengelyirányban túl nagy. X
292. kormánykereket/kormányt a b) A kormányoszlop tetejének az oszlop X
kormányoszlopra/villákra merőlegesen különböző irányokba tolni kell. A holtjáték, valamint a tengelyétől sugárirányban való játéka túl nagy.
293. rugalmas csatlakozófejek vagy c) A rugalmas csatlakozófej túlzottan elhasználódott. X
294. kardáncsuklós csatlakozások d) A rögzítés hibás. X
295. szemrevételezéssel történő A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn. X
296. ellenőrzése. e) Engedély nélküli átalakítás, X
297. f) hibás működés,
298. g) sérült, deformálódott, kivitel
299. h) nem megfelelő működés
300. 2.3. Kormányholtjáték A járművet emelőre helyezve (a jármű súlya a kerekekre nehezedik álló motornál (kormányrásegítő rendszer), a kerekeket egyenes irányba állítva, a kormánykereket könnyedén el kell forgatni jobbra és balra, amennyire lehetséges, a kerekek megmozdítása nélkül. A holtjáték szemrevételezéssel történő ellenőrzése. A kormányzás holtjátéka túl nagy (például a kormánykerék egy pontjának elmozdulása meghaladja a kormánykerék átmérőjének egyötödét) vagy nem felel meg a követelményeknek1. X
Ez befolyásolja a biztonságos kormányzást. X
301. 2.4. A pótkocsi forgózsámolyos tengelykormányzása Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és az erre a célra kialakított futómű-mozgató pad használata a) Az alkatrész enyhén sérült. X
302. Súlyosan sérült vagy törött alkatrész. X
303. b) Túl nagy a holtjáték. X
304. Ez befolyásolja az egyenesfutást; romlik az iránytartás. X
305. c) A rögzítés hibás. X
306. a rögzítéseket komolyan érinti X
307. d) A mechanikai biztosítás nem megfelelő X
308. e) Helytelen szerelés X
309. 2.5. Elektronikus kormányrásegítő (EPS) Szemrevételezés és a kormánykerék, valamint a kerekek a) Az EPS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. X
310. elfordulási szöge kiegyenlítettségének ellenőrzése b) Kiegyenlítetlenség a kormánykerék és a kerekek elfordulási szöge között. X
311. járó és álló motor mellett„ vagy az Ez befolyásolja a kormányzást. X
312. elektronikus jármű-interfész c) A kormányrásegítő nem működik. X
313. használatával d) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. X
314. e) A biztosítékolás nem megfelelő. X
315. 3. KILÁTÁSI VISZONYOK
316. 3.1. Látómező Szemrevételezéssel történő ellenőrzés a vezetőülésből; Fénymérő, mérőszalag. Akadály a vezető látómezőjében, amely lényegesen befolyásolja a kilátást előre vagy oldalra (az ablaktörlő törlési tartományán kívül). X
317. Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. X
318. 3.2. Az üveg állapota Szemrevételezés. a) Megrepedt vagy elszíneződött üveg, illetve átlátszó felület (ha megengedett) (az ablaktörlő törlési tartományán kívül). X
319. Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. X
320. b) Az üveg vagy átlátszó felület nem felel meg a követelményekben1 előírtaknak (az ablaktörlő törlési tartományán kívül). X
321. Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. X
322. c) Az üveg vagy átlátszó felület állapota elfogadhatatlan. X
323. Ez jelentősen befolyásolja az ablaktörlő törlési tartományán belüli kilátást. X
324. d) A fólia helytelen szerelése (légzárványos). X
325. e) A fólia szakadt hiányos. X
326. f) A fólia nem engedélyezett. X
327. 3.3. Visszapillantó tükrök eszközök Szemrevételezés. a) A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek1 megfelelően van felszerelve. (Legalább két visszapillantási eszköz.) X
328. Kettőnél kevesebb visszapillantási eszköz. X
329. b) A tükör vagy eszköz enyhén sérült vagy meglazult, enyhén deformált. X
330. A tükör vagy eszköz nem működik, súlyosan sérült, illetőleg lazán vagy nem megfelelően van rögzítve. X
331. c) Nincs meg a szükséges látótér. X
332. 3.4. Szélvédőtörlők Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) Az ablaktörlő nem működik, hiányzik, vagy nem felel meg a követelményeknek1. X
333. b) Az ablaktörlő lapát hibás. X
334. Az ablaktörlő lapát hiányzik vagy egyértelműen hibás. X
335. 3.5. Szélvédőmosók Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A szélvédőmosók nem működnek megfelelően (mosófolyadék hiányzik, de a szivattyú működik; vagy a vízsugár rosszul van beállítva). X
336. A szélvédőmosók nem működnek. X
337. 3.6. Páramentesítő berendezés Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A rendszer nem működik vagy egyértelműen hibás. X
338. Hiányzik X
339. 3.7. Előretekintő tükrök eszközök Szemrevételezés. a) A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek1 megfelelően van felszerelve. X
340. b) A tükör vagy eszköz enyhén sérült vagy meglazult, enyhén deformált. X
341. A tükör vagy eszköz nem működik, súlyosan sérült, illetőleg lazán vagy nem megfelelően van rögzítve. X
342. c) Nincs meg a szükséges látótér X
343. 4. VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK
344. 4.1. Fényszórók
345. 4.1.1. Állapot és üzemképesség Szemrevételezéssel és működtetéssel történő
ellenőrzés.
a) A világítás/fényforrás hibás vagy hiányzik. (Többpontos világítás/fényforrások; LED esetén a diódák legfeljebb harmada nem működőképes.) X X
346. Egypontos világítás/fényforrások; LED esetén a kilátás lényegesen romlik X
347. b) A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) enyhén hibás. X
348. A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) nagymértékben hibás vagy hiányzik. X
349. c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. X
350. d) Helytelen szerelés. X
351. e) Sérült / deformált. X X
352. f) Törött. X
353. g) Szennyezett. X
354. h) Tömítettség nem megfelelő. X X
355. i) Elhelyezési méret nem megfelelő. X
356. j) Elektromos kapcsolás nem megfelelő. X
357. 4.1.2. Beállítás Fényszóró-beállító készülék vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazásával kell meghatározni a) A fényszóró beállítása a követelményekben1 megállapított határokon kívül esik. X
358. az egyes fényszórók vízszintes beállítását b) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. X
359. 4.1.3. Kapcsolók Szemrevételezéssel és működtetéssel, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazásával történő ellenőrzés a) A kapcsoló működése (az egyidejűleg világító fényszórók száma) nem felel meg a követelményeknek. X
360. Az első fényforrások túllépik a legnagyobb megengedett fényerősséget
361. b) A vezérlőegység hibásan működik. X
362. c) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. X
363. 4.1.4. A követelményeknek való megfelelés Szemrevételezéssel és fényszóró-beállító készülékkel történő ellenőrzés. a) A fényszóró, a kibocsátott fény színe, a fényszóró helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek1. X
364. b) A burán vagy a fényforráson olyan eszköz található, amely egyértelműen csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét. X
365. c) A fényforrás és a fényszóró nem kompatibilisek. / Az első fényforrások nem érik el illetve túllépik a legnagyobb megengedett fényerősséget. X
366. 4.1.5. Magasságállító Szemrevételezéssel és a) A készülék nem működik. X
367. (vetítési távolság és dőlésszög állító) működtetéssel, b) A kézi vezérlésű készülék nem működtethető a vezetőülésből. X
368. eszközök (ha kötelező) c) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. X
369. 4.1.6. Fényszórótisztító berendezés (ha kötelező) Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A készülék nem működik. X
Gázkisüléses lámpák esetében X
370. 4.2. Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó szélességjelző lámpák, hátsó méretjelző lámpák és nappali menetlámpák
371. 4.2.1. Állapot és üzemképesség Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a)A fényforrás hibás. (Többpontos világítás/fényforrások; LED esetén a diódák több mint harmada nem működőképes.) / Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint kétharmada működőképes. X
372. b) A bura hibás repedt/törött. X X
373. c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. X
374. d) Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. X X
375. 4.2.2. Kapcsolók Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek.

A hátsó helyzetjelző és oldalsó szélességjelző lámpák bekapcsolt fényszóró mellett kikapcsolhatók.
X
376. b) A vezérlőegység hibásan működik. X
377. 4.2.3. A követelményeknek való megfelelés Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek. X

Elöl piros vagy hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség.
378. b) A burán vagy a fényforráson olyan eszköz található, amely csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét.

Elöl piros vagy hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség.
X
379. c) Elektromos kapcsolás nem megfelelő / nem jóváhagyott / darabszám nem megfelelő / elhelyezési méret nem megfelelő / együtt világító berendezések száma nem megfelelő X X
380. 4.3. Féklámpák
381. 4.3.1. Állapot és üzemképesség Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák legfeljebb harmada nem működőképes.)

Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint kétharmada működőképes. / Egyetlen fényforrás sem működik
X
382. b) A bura enyhén hibás (nem befolyásolja a fénykibocsátást.) X
383. A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). X
384. c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. / Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. X X
385. d) Elektromos kapcsolás nem megfelelő X
386. 4.3.2. Kapcsolók Szemrevételezéssel és működtetéssel, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazásával történő ellenőrzés a) A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek.

Késve lép működésbe

Egyáltalán nem működik.
X
387. b) A vezérlőegység hibásan működik. X
388. c) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. X
389. d) A biztonsági féklámpa nem működik, vagy nem megfelelően működik. X
390. 4.3.3. A követelményeknek való megfelelés Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek.
Hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség.
X
391. Nem jóváhagyott, darabszám, elhelyezési méret nem megfelelő X
392. 4.4. Irányjelző és vészvillogó lámpák
393. 4.4.1. Állapot és üzemképesség Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák legfeljebb harmada működőképes.) X
394. Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint két harmada működőképes. X
395. b) A bura enyhén hibás. (Nem befolyásolja a fénykibocsátást.) X
396. A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). X
397. c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. X
398. Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. X
399. d) helytelen szerelés / elektromos kapcsolás nem megfelelő / nem jóváhagyott / sérült/deformált / darabszám nem megfelelő / színeltérés/fakult. X X
400. 4.4.2. Kapcsolók Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek.
Egyáltalán nem működik.
X
401. 4.4.3. A követelményeknek való megfelelés Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek. X
402. 4.4.4. Villogás frekvenciája Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A villogás üteme nem felel meg a követelményeknek (25%-ot meghaladó eltérés). X
403. 4.5. Első és hátsó ködlámpák
404. 4.5.1. Állapot és üzemképesség Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák legfeljebb harmada nem működőképes.) X
405. Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint két harmada működőképes. X
406. b) A bura enyhén hibás. (Nem befolyásolja a fénykibocsátást.) X
407. A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). X
408. c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. X
409. Nagyon komoly a veszélye annak, hogy kiesik, vagy vakítja a szembe közlekedőket. X
410. 4.5.2. Kapcsolók Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek. X
411. Nem működik. X
412. 4.5.3. A követelményeknek való megfelelés Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek. X
413. b) A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek. X
414. c) nem jóváhagyott / elhelyezés nem megfelelő / elektromos kapcsolás nem megfelelő X
415. 4.6. Hátrameneti lámpák
416. 4.6.1. Állapot és Szemrevételezéssel és a) A fényforrás hibás. X
417. üzemképesség működtetéssel történő ellenőrzés. b) A bura hibás. X
418. c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. X
419. Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. X
420. 4.6.2. A követelményeknek való megfelelés Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek. X
421. b) A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek. X
422. 4.6.3. Kapcsolók Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek1. X
423. A hátrameneti lámpa a hátrameneti fokozattól eltérő fokozatban is bekapcsolható. X
424. Elhelyezés nem megfelelő X
425. 4.7. Hátsó rendszámtábla-világítás
426. 4.7.1. Állapot és üzemképesség Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) A lámpa közvetlenül vagy fehér fénnyel hátrafelé világít. X
427. b) A fényforrás hibás (Többpontos fényforrás). X
428. A fényforrás hibás (Egypontos fényforrás). X
429. c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. X
430. Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. X
431. 4.7.2. A követelményeknek való megfelelés1 Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek. / Nem jóváhagyott / Nem megfelelő elektromos kapcsolás. X
432. 4.8. Fényvisszaverő prizmák, láthatósági (fényvisszaverő) jelzések és hátsó fényvisszaverő jelzőtáblák
433. 4.8.1. Állapot Szemrevételezés. a) A fényvisszaverő eszköz hibás vagy sérült. X
434. Ez befolyásolja a fényvisszaverő-képességet. X
435. b) A fényvisszaverő nincs biztonságosan rögzítve. X
436. Kieshet/leeshet. X
437. 4.8.2. A követelményeknek való megfelelés Szemrevételezés. A készülék, a visszavert szín vagy a készülék helyzete nem felel meg a követelményeknek. X
438. Nincs fényvisszaverő, illetve elöl piros vagy hátul fehér színű fényvisszaverő. X
439. Nem jóváhagyott / Darabszám nem megfelelő / Nem megfelelő kivitel. X
440. 4.9. Világítóberendezések kötelező visszajelzői
441. 4.9.1. Állapot és üzemképesség Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. Nem működik.
A távolsági fényszóró és a hátsó ködlámpa esetében nem működik.
X
442. 4.9.2. A követelményeknek való megfelelés Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. Nem teljesülnek a követelmények. X
443. 4.10. Elektromos Szemrevételezés: vizsgáljuk meg a a) A rögzített alkatrészek ki vannak lazulva. X
444. csatlakozók a csatlakozó elektromos A csatlakozóaljzat laza. X
445. vontatójármű és a folytonosságát. b) A szigetelés sérült vagy megrongálódott. X
446. pótkocsi vagy nyerges Rövidzárlatot okozhat. X
447. pótkocsi között c) A pótkocsi vagy a vontatójármű elektromos csatlakozói nem működnek megfelelően. X
448. d) A pótkocsi féklámpái egyáltalán nem működnek. X
449. 4.11. Elektromos vezetékek Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, a motortér belsejére is kiterjedően, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. a) A vezetékek nincsenek megfelelően rögzítve vagy felerősítve. X
450. A rögzítések lazák, éles peremekkel érintkeznek, a csatlakozások megszakadhatnak. X
451. A vezetékek forróak vagy forgó alkatrészekkel, illetve a talajjal érintkezhetnek, (a fékezés és kormányzás szempontjából fontos) csatlakozások szakadtak meg. X
452. b) A vezetékek enyhén megrongálódtak. X
453. A vezetékek súlyosan megrongálódtak. X
454. A (fékezés és kormányzás szempontjából fontos) vezetékek igen súlyosan megrongálódtak. X
455. c) A szigetelés sérült vagy megrongálódott. X
456. Rövidzárlatot okozhat. X
457. Nyilvánvaló tűzveszély, szikraképződés. X
458. 4.12. Nem kötelező lámpák és fényvisszaverők Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) A lámpa/fényvisszaverő felszerelése nem felel meg a követelményeknek. X
459. Elöl piros vagy hátul fehér színű lámpa/fényvisszaverő. X
460. b) A lámpa működése nem felel meg a követelményeknek.

Az egyidejűleg működő fényszórók száma túllépi a legnagyobb megengedett fényerősséget. Elöl piros vagy hátul fehér színű lámpa.
X
461. c) A lámpa/fényvisszaverő nincs biztonságosan rögzítve. X
462. Elektromos kapcsolása nem megfelelő / Nem jóváhagyott / A járműhöz nem engedélyezett. X
463. 4.13. Akkumulátor (ok) Szemrevételezés. a) Kilazult. X
464. Nincs megfelelően rögzítve; rövidzárlatot okozhat. X
465. b) Szivárgás. X
466. Az akkumulátorból veszélyes anyagok szivárognak. X
467. c) A kapcsoló (ha kötelező) hibás, akku saru sérült. X
468. d) A biztosíték (ha kötelező) hibás. X
469. e) A szellőzés (ha kötelező) nem megfelelő. X
470. f) Törött. X
471. 5. TENGELYEK, KEREKEK, GUMIABRONCSOK ÉS FELFÜGGESZTÉS
472. 5.1. Tengelyek
473. 5.1.1. Tengelyek Szemrevételezéssel történő a) A tengely törött vagy deformálódott. X
474. ellenőrzés, miközben a jármű akna b) A járműhöz nincs biztonságosan rögzítve. X
475. fölött vagy emelőn van. Futómű-
mozgató pad használata, kötelező
Ez rontja a stabilitást, befolyásolja a helyes működést. Túlzott elmozdulás a rögzítőkhöz képest. X
476. c) Nem engedélyezett átalakítás3. X
477. Ez rontja a stabilitást, befolyásolja a helyes működést, túl kicsi a távolság a jármű egyéb X
alkatrészeihez vagy a talajhoz képest.
478. d) Nem jóváhagyott, nem minősített. X
479. e) Kopott, nagy holtjáték. X
480. f) Helytelen szerelés. X
481. g) Nem működik/ hibásan működik. X
482. h) Akad/szorul.
483. i) Sérült /deformált.
484. 5.1.2. Féltengelyek Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű a) A féltengely törött. X
485. emelőn van. Futómű-mozgató pad b) A függőcsapszeg, vagy a persely túlzottan kopott. X
486. használata kötelező. Fejtsünk ki Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. X
487. függőleges vagy oldalirányú erőt minden egyes kerékre, és c) A féltengelycsonk és a merevtengely közötti elmozdulás túl nagy. X
488. jegyezzük fel a merevtengely és a Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. X
489. tengelycsonk közötti elmozdulás mértékét. d) A féltengelycsap laza a tengelyen. / Akad/szorul. / Sérült /deformált. / Nem működik/ hibásan működik. X X
490. Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás./ Kopott, nagy holtjáték. / Helytelen szerelés. X
491. 5.1.3. Kerékcsapágyak Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű emelőn van. Futómű-mozgató pad használata kötelező. Fordítsuk el a kereket, vagy fejtsünk ki a) A kerékcsapágy holtjátéka túl nagy. X
492. oldalirányú erőt minden egyes Romlik az iránytartás; elroncsolódhat. X
493. kerékre, és jegyezzük fel, milyen b) A kerékcsapágy túl szoros, berágódott. X
494. hosszú a keréknek a A csapágy túlhevülhet; elroncsolódhat. X
495. tengelycsonkhoz viszonyított c) Kerékcsapágy, akad, sérült. X
496. elmozdulási útja felfelé. d) Helytelen szerelés. X
497. 5.2. Kerekek és gumiabroncsok
498. 5.2.1. Kerékagy Szemrevételezés. a) A kerékanya vagy a csavar hiányzik vagy laza. X
499. Rögzítés hiányzik vagy olyan mértékben laza, ami már súlyosan veszélyezteti a közúti biztonságot. X
500. b) A kerékagy kopott vagy sérült. X
501. A kerékagy kopása vagy sérülése befolyásolja a kerekek biztonságos rögzítését. X
502. 5.2.2. Kerekek Minden kerék mindkét oldalának szemrevételezéssel/mérőszalaggal történő ellenőrzése, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. a) Bármilyen törés vagy hegesztési hiba. X
503. b) A rögzítő gyűrűk nem megfelelően vannak felszerelve. X
504. Leeshetnek. X
505. c) A kerék erősen deformálódott vagy kopott. X
506. Ez befolyásolja a kerékagyhoz való biztonságos rögzítést, valamint az abroncs biztonságos rögzítését. X
507. d) A kerékméret, a technikai kialakítás, a kompatibilitás vagy a keréktípus nem felel meg a követelményeknek, ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot. / Nem jóváhagyott/nem minősített. X
508. 5.2.3. Gumiabroncsok A teljes gumiabroncs szemrevételezéssel
/mélységmérővel történő ellenőrzése a kerék forgatásával,
a) A gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességindeX nem felel meg a követelményeknek, ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot. X
509. amikor az nincs a földön és a jármű akna fölött vagy emelőn van, vagy a jármű előre - hátra görgetésével az akna fölött. A mindenkori használathoz elégtelen terhelhetőség vagy sebességindeX; az abroncs a jármű rögzített alkatrészeihez dörzsölődik, ezáltal romlik a vezetés biztonsága. X
510. b) Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken különböző méretű gumiabroncsok találhatók. X
511. c) Egyazon tengelyen különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok találhatók. X
512. d) Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson. X
513. A szövetváz kilátszik vagy sérült. X
514. e) A futófelület-kopásjelző láthatóvá válik. X
515. A futófelület bordázatának mélysége nem felel meg a követelményeknek. X
516. f) A gumiabroncs más alkatrészekhez(rugalmas sárvédők) dörzsölődik. X
517. A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik (nem befolyásolja a vezetés biztonságosságát). X
518. g) A követelményeknek meg nem felelő utánvágott gumiabroncsok. X
519. Ez érinti a szövet védőréteget. X
520. h) Hibásan működő abroncsnyomás-ellenőrző rendszer vagy az abroncs egyértelműen csökkent nyomású. X
521. Egyértelműen nem működő abroncsnyomás ellenőrző műszer. X
522. 5.3. Felfüggesztés
523. 5.3.1. Rugók és stabilizátorok Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna a) Az alvázhoz vagy a tengelyhez nem megfelelően rögzített rugó. X
524. fölött vagy emelőn van. Futómű- Látható elmozdulás; a rögzítések nagyon ki lazultak. X
525. mozgató pad használata kötelező. b) Egy rugóalkatrész sérült vagy deformált, törött. X
526. A főrugó (-rugólap) vagy a többi rugólap nagyon komolyan érintett X
527. c) Rugó hiányzik.A főrugó (-rugólap) vagy a többi rugólap nagyon komolyan érintett. X
528. d) Nem engedélyezett átalakítás3. X
529. Túl kicsi a távolság a jármű egyéb alkatrészeihez képest; a rugórendszer nem működik. X
530. e) Kopott, nagy holtjáték. X
f) Nem működik, hibásan működik. X
531. a) Stabilizátor bekötési pontok mechanikai biztosítása nem megfelelő, vagy hiányos. X
532. b) Stabilizátor bekötési pontok deformáltak, nem megfelelőek. X
533. c) Hiányzik, hiányos. X
534. d) Kopott, nagy holtjáték. X
535. 5.3.2. Lengéscsillapítók Ellenőrzés szemrevételezéssel, miközben a jármű emelőn van,. a) A lengéscsillapítók nincsenek megfelelően az alvázhoz vagy a tengelyhez rögzítve.

A lengéscsillapító laza, kopott, nagy a holtjátéka.
X
536. b) Sérült lengéscsillapító, amely komoly szivárgás vagy hibás működés jeleit mutatja. X
537. c) Szivárgás X
538. 5.3.2.1. Csillapítás hatékonyságának vizsgálata A bal és a jobb oldal közötti eltérés megállapítása vizsgáló pad segítségével. a) Jelentős eltérés van a bal és a jobb oldal között. X
539. b) Nem éri el a megadott alsó határértéket. X
540. c) 1XX EUSAMA érték X
541. X
542. X
543. 5.3.3. Kardántengelyek, hosszlengőkarok, Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű a) Az alvázhoz vagy a tengelyhez nem megfelelően rögzített alkatrész. X
544. keresztlengőkarok és emelőn van. Futómű-mozgató pad Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. X
545. felfüggesztőkarok használata kötelező. b) Egy alkatrész sérült vagy túlságosan korrodált. X
546. Ez befolyásolja az alkatrész stabilitását, illetve az alkatrész törött. X
547. c) Nem engedélyezett átalakítás3. X
548. Túl kicsi a távolság a jármű egyéb alkatrészeihez képest; a rendszer nem működik. X
549. d) Kopott, nagy holtjáték. / Mechanikai biztosítás nem megfelelő X
550. 5.3.4. Felfüggesztési pontok Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű a) Túlzott kopás a függőcsapszegen, vagy a perselyen, illetőleg a felfüggesztés csuklóinál. X
551. emelőn van. Futómű-mozgató pad Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. X
552. használata kötelező b) A porvédő erősen elhasználódott. X
553. A porvédő hiányzik vagy törött. X
554. 5.3.5. Légrugózás Szemrevételezés a) A rendszer működésképtelen. X
555. b) Olyan módon sérült, módosított vagy megrongálódott alkatrész, amely a rendszer működését hátrányosan befolyásolja. X
556. Súlyosan sérült, s ez rendkívüli mértékben befolyásolja a rendszer működését. X
557. c) Hallható szivárgás a rendszerben. X
558. 6. ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK
559. 6.1. Alváz vagy alvázkeret és az arra erősített részek
560. 6.1.1. Általános állapot Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű a) Kisebb törés vagy deformálódás bármelyik oldal-
vagy kereszttartón.
X
561. emelőn van. Komolyabb törés vagy deformálódás bármelyik oldal-
vagy kereszttartón.
X
562. b) Nem megfelelően felszerelt merevítőlemez vagy rögzítések. X
563. A rögzítések többsége laza; az alkotórészek nem elég szilárdak. X
564. c) Túlzott korrózió, amely befolyásolja a szerelvény merevségét. X
565. Az alkotórészek nem elég szilárdak. X
566. d) Vezetőfülke, bukókeret nem megfelelő. / Repedt. X
567. e) Vezetőfülke, bukókeret korrodált. X
568. f) Vezetőfülke, bukókeret sérült, deformált. X
569. g) Éles, veszélyes szélek. X
570. 6.1.2. Kipufogócsövek és kipufogódob Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna a) Nem megfelelően rögzített vagy szivárgó kipufogórendszer. X
571. fölött vagy emelőn van. b) A kipufogógáz bejut a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. X
572. c) Nem jóváhagyott/nem minősített. X
573. d) Helytelen szerelés. X
574. e) Hiányos/hiányzik. X
575. f) Tömítettség nem megfelelő. X X
576. g) Mechanikai biztosítás nem megfelelő. X X
577. h) Sérült, deformált. X X
578. i) Korrodált. X X
579. 6.1.3. Üzemanyagtartály és üzemanyagcsövek Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna a) Rendkívüli tűzveszélyt előidéző, nem megfelelően rögzített tartály vagy cső. X
580. (fűtőanyagtartály és vezetékei is) fölött vagy emelőn van, cseppfolyós gázzal / sűrített földgázzal / b) Az üzemanyag szivárog, vagy a tartálysapka hiányzik, illetve rendeltetésének nem felel meg. X
581. cseppfolyós földgázzal Tűzveszély; nagymértékű veszélyesanyag-szivárgás. X
582. működő rendszerek esetében c) Üzemanyagtartály a járműhöz nem engedélyezett. X
583. szivárgásészlelő készülék használata. d) Üzemanyagtartály mechanikai biztosítása nem megfelelő X
584. e) Üzemanyagtartály elhelyezése, mérete nem megfelelő. X X
585. f) Üzemanyagtartály szerelése nem megfelelő. X
586. g) Az üzemanyagtartály sérült, korrodált. X
587. h) Kidörzsölődött csövek. X
588. i) Sérült csövek. X
589. j) Csövek nem megfelelő mechanikai biztosítása. X
590. k) Az üzemanyag-elzárócsap (ha kötelező) helytelenül működik. X
591. l) Tűzveszélyüzemanyag-szivárgás miatt
- az üzemanyagtartály vagy a kipufogórendszer elégtelen védelme miatt
- a motortér állapota miatt.
X
592. m) A cseppfolyós gázzal/sűrített földgázzal/cseppfolyós földgázzal vagy hidrogénnel működő rendszer nem felel meg a követelményeknek, a rendszerbármely része hibás.1 X
593. n) Gáz-üzemanyagellátó nem minősített a járműhöz nem engedélyezett. X
594. o) Gáz-üzemanyagellátó nem megfelelő, hiányos. X
595. p) Gáz-üzemanyagellátó hiányos. X
596. q) Gáz-üzemanyagellátó mechanikai biztosítása nem megfelelő. X
597. r) Gáz-üzemanyagellátó szivárog. X
598. 6.1.4. Lökhárítók, oldalvédő szerkezetek és hátsó Szemrevételezés. a) Meglazult vagy megrongálódott elemek, amelyek érintkezés esetén sérülést okozhatnak. X
599. aláfutásgátlók Alkatrészek leeshetnek; mechanikus biztosításuk nem megfelelő ez jelentősen befolyásolja a helyes működést. X
600. Veszélyes, éles szélek. X
601. 6.1.5. Pótkeréktartó (ha Szemrevételezés. a) A tartó nincs megfelelő állapotban. X
602. van) b) Törött vagy nem megfelelően rögzített tartó. X
603. c) A pótkerék a tartóban nem megfelelően van rögzítve X
604. Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. X
605. 6.1.6. Mechanikus kapcsoló- és elvontató berendezés Szemrevételezéssel történő ellenőrzés az elhasználódás és a kifogástalan működtetés tekintetében, különös tekintettel az a) Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész (nincs használatban).
Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész (ha használatban van).
X
606. esetleges biztonsági eszközökre, vagy mérőműszer használatával. b) Túlzottan kopott alkatrész.
Kopási határérték alatt
X
607. c) A rögzítés hibás. X
608. Valamelyik rögzítés kilazult és nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. X
609. d) Hiányzó vagy helytelenül működő, biztonsági szempontból fontos alkatrész. X
610. e) Valamely visszajelző nem működik. X
611. f) Az eszköz (használaton kívül) takarja a rendszámtáblát vagy bármelyik lámpát. X
612. g) Nem engedélyezett átalakítás3 (másodlagos alkatrészek). X
613. Nem engedélyezett átalakítás3 (elsődleges alkatrészek). X
614. h) Az összekapcsolás nem megfelelő. / Vonóberendezés magassága nem megfelelő. / Másodlagos kapcsolószerkezet hiányzik/hiányos. / Másodlagos kapcsolószerkezet mechanikai biztosítása hiányzik. X X
615. 6.1.7. Erőátviteli berendezés Szemrevételezés. a) A biztonsági csavarok olyan mértékben kilazultak vagy hiányoznak, hogy az súlyosan veszélyezteti a közúti biztonságot. X
616. b) A tengelycsapágyak túlzott kopása az erőátviteli egységben. X
617. Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata. X
618. c) A kardáncsuklós csatlakozás vagy az erőátviteli láncok/szíjak túlzott kopása. X
619. Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata. X
620. d) A rugalmas csatlakozófej túlzott elhasználódása. X
621. e) Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata. X
622. f) A tengely sérült vagy elgörbült. X
623. g) A csapágyház törött vagy nincs megfelelően rögzítve. X
624. h) Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata X
625. i) A porvédő erősen elhasználódott. X
626. j) A porvédő hiányzik vagy törött. X
627. k) Engedély nélkül átalakított erőátvitel. X
628. 6.1.8. Motorfelfüggesztések Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, amelyhez nem a) Túlzottan elhasználódott, egyértelműen és súlyosan sérült felfüggesztések, X
629. szükséges feltétlenül a jármű akna b) Laza vagy törött felfüggesztések. X
630. fölé vagy emelőre helyezése. c) Mechanikai biztosítás nem megfelelő. X
631. 6.1.9. A motor működési jellemzői Szemrevételezés vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása a) A biztonságot, vagy a környezetet érintő módon engedély nélkül átalakított vezérlőegység. X
632. b) A biztonságot, vagy a környezetet érintő módon engedély nélkül átalakított motor. / Olajszivárgás / folyás. X
634. 6.2. Vezetőfülke és karosszéria
635. 6.2.1. Állapot Szemrevételezés a) Kilazult vagy sérült szerelvényfal vagy alkatrész, amely sérülést okozhat. X
636. Kieshet/leeshet. X
637. b) Bizonytalan rögzítésű kocsitest tartóoszlop. X
638. Ez befolyásolja a stabilitást. X
639. c) Motor- vagy kipufogógáz juthat az utastérbe.
Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét.
X
640. d) Engedély nélküli átalakítás3./ Túl kicsi a távolság a jármű forgó vagy mozgó alkatrészeihez, illetőleg az útfelülethez képest. / Vezetőfülke, bukókeret nem megfelelő. / Vezetőfülke, bukókeret korrodált sérült, deformált. / Éles, veszélyes szélek a vezetőfülkében, bukókereten. X X X
641. 6.2.2. Rögzítés Szemrevételezéssel történő ellenőrzés a jármű akna fölé vagy emelőre helyezésével. a) A karosszéria vagy a vezetőfülke nincs biztonságosan rögzítve.
Ez befolyásolja a stabilitást.
X
642. b) A karosszéria/vezetőfülke egyértelműen ferdén áll az alvázon. X
643. c) A karosszéria/vezetőfülke nem megfelelően vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve X
(ha a rögzítések szimmetrikusak).
644. A karosszéria/vezetőfülke olyan mértékben nem megfelelően vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve, hogy az nagyon súlyosan veszélyezteti a közúti biztonságot. X
645. d) Az önhordó karosszérián a rögzítési helyeken túlzott korrózió tapasztalható. X
646. Ez befolyásolja a stabilitást. X
647. 6.2.3. Ajtók és zárak Szemrevételezés. a) Nem megfelelően nyíló-csukódó ajtó, hiányos. X
648. b) Véletlenszerűen kinyíló vagy becsukva nem maradó ajtó (tolóajtók).Véletlenszerűen kinyíló vagy becsukva nem maradó ajtó (hagyományos ajtók). X
649. c) Az ajtó, a csuklópánt, a zárnyelv vagy az ajtóoszlop megrongálódott. X
650. Az ajtó, a csuklópánt, a zárnyelv vagy az ajtóoszlop hiányzik vagy meglazult. X
651. d) Veszélyes élek, szélek. X
652. e) Korrodált.
653. 6.2.4. Padlózat Szemrevételezéssel történő ellenőrzés a jármű akna fölé vagy emelőre helyezésével. A padlózat nem megfelelően van rögzítve vagy súlyosan megrongálódott. X
654. Nem kellően stabil. X
655. 6.2.5. Vezetőülés / lábtartó Szemrevételezés. a) A járműhöz nem engedélyezett ülés. / Hibás szerkezetű ülés. / Meglazult ülés, mechanikai biztosítás nem megfelelő. X
656. b) Nem megfelelően működő ülésbeállító szerkezet. X
657. Az ülés mozog vagy a háttámla nem rögzíthető. X
658. c) Sérült, deformált. X
659. 6.2.6. Egyéb ülések Szemrevételezés. a) Hibás állapotú vagy nem megfelelően rögzített ülések (másodlagos alkatrészek).
Hibás állapotú vagy nem megfelelően rögzített ülések (főalkatrészek). Nem megfelelő mechanikai biztosítás
X X X
660. b) Az üléseket nem a követelményeknek1 megfelelően szerelték be
A járműhöz nem engedélyezett ülések.
X
661. A megengedettnél több ülés; az elhelyezés pedig nem felel meg a jóváhagyási feltételeknek. X
662. 6.2.7. Vezetői kezelőszervek Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. A jármű biztonságos működtetéséhez szükséges valamelyik kezelőszerv nem működik jól. X
663. Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. X
664. 6.2.8. A vezetőfülke fellépői Szemrevételezés. a) A lépcső vagy fellépő nincs biztonságosan rögzítve. X
665. Nem kellően stabil. X
666. b) A lépcső vagy fellépő balesetveszélyes. X
667. 6.2.9. Egyéb belső és Szemrevételezés. a) Hibásan rögzített egyéb szerelvény vagy berendezés. X
668. külső szerelvények és berendezések b) A követelményeknek1 meg nem felelő egyéb szerelvény vagy berendezés. X
669. A felszerelt alkatrészek sérülést okozhatnak; ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. X
670. c) Szivárgó hidraulikus berendezés. X
671. Nagymértékű veszélyesanyag-szivárgás. X
672. 6.2.10. Sárvédők, felcsapódó víz elleni védelem Szemrevételezés. a) A sárvédő hiányzik, meglazult vagy túlzottan korrodált. X
673. Sérülést okozhat. Gyengén tart. X
674. b) Nincs elegendő távolság a keréktől (felcsapódó víz elleni védelem). X
675. Nincs elegendő távolság a keréktől (sárvédők). X
676. c) Nem teljesülnek a követelmények.
A futófelület lefedettsége nem elégséges.
X X
677. 6.2.11. Kitámasztó Szemrevételezés. a) Hiányzik, meglazult vagy túlzottan korrodált. X
678. szerkezet (Állvány) b) Nem teljesülnek a követelmények. X
679. c) Fennáll a veszélye annak, hogy lenyílik, miközben a jármű mozgásban van. X
680. 6.2.12. Fogantyúk és lábtámaszok Szemrevételezés. a) Hiányzik, meglazult vagy túlzottan korrodált. X
681. b) Nem teljesülnek a követelmények1. X
6.2.13. Vezetőtér kilátás/üvegezés/
napellenző fólia
Szemrevételezés a) Nem jóváhagyott, nem minősített, nem megfelelő, eredetitől eltérő kivitel. / Sérült deformált. / Repedt. / Szélvédőtörlő mosó, páramentesítő nem megfelelő, hiányzik. / Szélvédőtörlő, mosó kopott, nem működik, hibásan működik. X X
682. 6.2.14. Légterelő / hálókabin Szemrevételezés Járműhöz nem engedélyezett. / Mechanikai biztosítása nem megfelelő. / Helytelen szerelés. X X
683. 6.2.15. Küszöb Szemrevételezés Nem megfelelő. / Korrodált. / Veszélyes szélek. X X
684. 6.2.16. Raktér padozat, falak, ponyva Szemrevételezés Hiányzik / hiányos. / Sérült/deformált. / Mechanikai biztosítása nem megfelelő. X X X
685. 6.2.17. Rakodó szerkezet/berendezés Szemrevételezés Járműhöz nem engedélyezett. / Sérült / deformálódott. / Mechanikai biztosítása nem megfelelő. / Szivárog. X X X
686. 7. EGYÉB BERENDEZÉSEK
687. 7.1. Biztonsági övek/csatok és utasbiztonsági rendszerek
688. 7.1.1. A biztonsági övek és csatok biztonságos Szemrevételezés. a) A rögzítési pont nem jóváhagyott / nem minősített / súlyosan megrongálódott / befolyásolja a stabilitást. X
689. rögzítése b) A rögzítés laza. X
690. 7.1.2. A biztonsági övek és csatok állapota Szemrevételezéssel és működtetéssel történő a) A kötelező biztonsági öv hiányzik vagy nincs felszerelve, nem jóváhagyott, nem minősített X
691. ellenőrzés. b) A biztonsági öv sérült.
Vágás vagy megnyúlás jele látható.
X
692. c) A biztonsági öv nem felel meg a követelményeknek1. X
693. d) A biztonsági öv csatja sérült vagy nem működik megfelelően. X
694. e) A biztonsági öv visszahúzója sérült vagy nem működik megfelelően. X
695. 7.1.3. A biztonsági öv terheléskorlátozója / Szemrevételezés vagy elektronikus jármű-interfész a) A terheléskorlátozó/övfeszítő nem a járműhöz való vagy nyilvánvalóan hiányzik. X
696. övfeszítője alkalmazása. b) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. X
697. 7.1.4. Biztonságiöv-
előfeszítők
Szemrevételezés vagy elektronikus hibatároló a) Az előfeszítő nem a járműhöz való vagy nyilvánvalóan hiányzik. X
698. lekérdezése. b) A rendszer az elektronikus hibatárolóban hibát jelez. X
699. 7.1.5. Légzsák Szemrevételezés vagy elektronikus hibatároló a) A légzsákok nem a járműhöz valók vagy nyilvánvalóan hiányoznak. X
700. lekérdezése. b) A rendszer az elektronikus hibatárolóban hibát jelez. X
701. c) A légzsák egyértelműen nem működik. X
702. 7.1.6. SRS - rendszerek A hibajelző lámpa szemrevételezése vagy elektronikus hibatároló a) Az SRS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. X
703. lekérdezése. b) A rendszer az elektronikus hibatárolóban hibát jelez. X
704. 7.2. Tűzoltó készülék (ha kötelező) Szemrevételezés. a) Hiányzik. (Amennyiben kötelező) X
705. b) Nem teljesülnek a követelmények.
Ha kötelező (pl. taXi, busz, távolsági busz stb.).
X
706. 7.3. Zárak és lopásgátló eszközök Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) Az eszköz nem működik: nem akadályozza meg, hogy a járművet elindítsák. X
707. b) Hibás.
Az eszköz véletlenszerűen zár, illetve blokkol.
X X
708. 7.4. Elakadásjelző Szemrevételezés. a) Hiányzik vagy hiányos. X
709. háromszög b) Nem teljesülnek a követelmények. X
710. 7.5. Elsősegélycsomag Szemrevételezés. Hiányzik, hiányos vagy nem felel meg a követelményeknek. X
711. 7.6. Kerékék (ékek) (ha kötelező) Szemrevételezés. Hiányzik vagy nincs jó állapotban, nem kellőszilárdságú vagy méretű. X
712. 7.7. Hangjelző Szemrevételezéssel és a) Nem működik megfelelően. X
713. berendezés működtetéssel történő Egyáltalán nem működik. X
714. ellenőrzés. Zajszintmérő b) Megbízhatatlan vezérlés. X
715. c) Nem teljesülnek a követelmények. X
716. A kibocsátott hang összekeverhető a hivatalos szirénák hangjával. X
717. 7.8. Sebességmérő Szemrevételezéssel vagy működtetéssel (közúti ellenőrzés a) Nem a követelményeknek. megfelelően van felszerelve. X
718. során), illetve elektronikus Elő van írva és hiányzik. X
719. eszközökkel történő ellenőrzés. b) Hibásan működik. X
720. Egyáltalán nem működik. / Nem az előírásoknak megfelelő mértékegységben mér. X
721. c) Nincs kellő világítás. X
722. Egyáltalán nincs világítás. X
723. 7.9. Menetíró készülék (ha van/kötelező) Szemrevételezés. a) Nem a követelményeknek megfelelően van felszerelve. X
724. b) Nem működik. X
725. c) Az ólomzár sérült vagy hiányzik. X
726. d) Az installációs címke hiányzik, olvashatatlan vagy lejárt. X
727. e) Nyilvánvalóan illetéktelen beavatkozás vagy manipulálás történt. X
728. f) A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. X
729. 7.10. Sebességkorlátozó berendezés (ha kötelező) Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés, ha van ilyen berendezés. a) Nem a követelményeknek megfelelően van felszerelve. X
730. b) Egyértelműen nem működik. X
731. c) A beállított sebességhatár nem megfelelő(ha ellenőrizték). X
732. d) Az ólomzár sérült vagy hiányzik. X
733. e) A címke hiányzik vagy olvashatatlan. X
734. f) A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. X
735. 7.11. Kilométer-számláló,(ha van / kötelező) Szemrevételezés, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása a) Egyértelműen manipulálták (csalás) a kijelzett megtett távolság csökkentése vagy a jármű által megtett távolság nyilvántartásának a meghamisítása céljából. X
736. b) Egyértelműen nem működik. X
737. 7.12. Elektronikus Szemrevételezés, vagy a) A kerékfordulatszám-érzékelő hiányzik vagy sérült. X
738. menetstabilizáló elektronikus jármű-interfész b) A vezetékek sérültek. X
739. rendszer (ESC), ha be alkalmazása c) Egyéb alkatrész hiányzik vagy sérült. X
740. van szerelve/kötelező d) A kapcsoló sérült vagy helytelenül működik. X
741. e) Az ESC hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. X
742. f) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. X
743. 8. KÖRNYEZETTERHELÉS
744. 8.1. Zaj
745. 8.1.1. Zajcsökkentő rendszer Szubjektív értékelés (hacsak az ellenőrzést végző személy úgy nem a) A követelményekben1 engedélyezettnél magasabb zajszint. X
746. gondolja, hogy a zajszint elérheti a határértéket: ebben az esetben az álló járművön zajszintmérővel zajszint vizsgálat végezhető). b) A zajcsökkentő rendszer bármely része meglazult, sérült, helytelenül van felszerelve, hiányzik vagy egyértelműen olyan módon alakították át, hogy az a zajszintet hátrányosan befolyásolja. X
747. Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. X
748. 8.2. Kipufogógáz-kibocsátás (Az időszakos vizsgálat keretében a környezetvédelmi felülvizsgálatot a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott módon kell elvégezni.)
749. 8.3. Elektromágneses interferencia kiszűrése
750. 8.4. A környezettel összefüggő egyéb ellenőrzések
751. 8.4.1. Folyadékszivárgások Bármilyen túlzott folyadékszivárgás - a víz kivételével -, amely károsíthatja a környezetet vagy veszélyeztetheti a többi közlekedő biztonságát. X
752. Nagyon súlyos kockázatot jelentő, tartós cseppképződés X
753. 9. M2 ÉS M3 KATEGÓRIÁJÚ SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATA
754. 9.1. Ajtók
755. 9.1.1. Beszálláshoz, Szemrevételezéssel és a) Hibás működés. X
756. illetve kiszálláshoz működtetéssel történő ellenőrzés. b) Rongált állapot. X
757. használt ajtók Sérülést okozhat. X
758. c) Hibás vésznyitó berendezés. X
759. d) Az ajtók vagy a figyelmeztető készülékek távirányítója hibás. X
760. e) Nem teljesülnek a követelmények. Az ajtók szélessége nem megfelelő. X X
761. 9.1.2 Vészkijáratok Szemrevételezéssel és a) Hibás működés. X
762. működtetéssel történő ellenőrzés b) A vészkijáratokra utaló jelek olvashatatlanok. X
763. A vészkijáratokra utaló jelek hiányoznak. X
764. c) Hiányzik az ablaktörő kalapács. X
765. d) Nem teljesülnek a követelmények. X
766. Szélességük nem megfelelő vagy akadályozott a hozzáférésük. X
767. 9.2. Pára- és fagymentesítő Szemrevételezéssel és a) Nem működik megfelelően. X
768. berendezés működtetéssel történő ellenőrzés. Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. X
769. b) Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe.
Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét.
X
770. c) A fagymentesítő (ha kötelező) sérült. X
771. 9.3. Szellőző- és fűtőrendszer Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. a) Hibás működés. X
772. Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. X
773. b) Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe.
Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét.
X
774. 9.4. Ülések
775. 9.4.1. Utasülések Szemrevételezés Nem megfelelő, X
776. (a kísérőszemélyzet Korrodált X X X
777. ülései is) Lehajtható ülések (ha megengedettek) nem működnek automatikusan. X
778. Eltorlaszolják a vészkijáratot. X
779. 9.4.2. Vezetőülés (kiegészítő követelmények) Szemrevételezés a) Hibás speciális eszközök, pl. napellenző
Csökkent látómező.
X X
780. b) A vezető védelme bizonytalan vagy nincs összhangban a követelményekkel.
Sérülést okozhat.
X X
781. 9.5. Belső világítás és relációs tábla világítás Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. Az eszközök hibásak vagy nem felelnek meg a követelményeknek. X
782. Egyáltalán nem működik. X
783. 9.6. Folyosók, állóhelyek Szemrevételezés a) Nem megfelelő és nem megfelelően rögzített padló. X
784. Ez befolyásolja az álló utas stabilitását. X
785. Sérült, deformált. X
786. b) Hibás korlátok és kapaszkodók. X
787. Nem megfelelően rögzítettek vagy használhatatlanok. X
788. c) Nem teljesülnek a követelmények.
Méreteik nem megfelelőek.
X
789. 9.7. Lépcsők Szemrevételezéssel és a) Rongált állapot. X
790. működtetéssel történő ellenőrzés. Sérült állapot. X
791. Ez befolyásolja az utazási biztonságot. X
792. b) A behúzható lépcsők nem működnek megfelelően. X
793. c) Nem teljesülnek a követelmények.
Szélességük nem megfelelő vagy a lépcsőfokok túl magasak.
X X
794. 9.8. Utaskommunikációs rendszer Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. Hibás rendszer X
795. Egyáltalán nem működik. X
796. 9.9. Feliratok Szemrevételezés. a) Hiányzó, hibás vagy olvashatatlan felirat. X
797. b) Nem teljesülnek a követelmények, nem megfelelő az elhelyezés, nem magyar nyelvű
Téves információt tartalmaznak.
X
798. 9.10. Gyermekek szállításával kapcsolatos követelmények
799. 9.10.1. Ajtók Szemrevételezés Az ajtók védelme nincs összhangban az ezen közlekedési formára vonatkozó követelményekkel X
800. 9.10.2. Jeladó és speciális berendezések Szemrevételezés A jeladó vagy speciális berendezések hiányoznak vagy nem felelnek meg a követelményeknek1 vagy nem működnek. X
801. 9.11. A mozgáskorlátozottak szállításával kapcsolatos követelmények
802. 9.11.1. Ajtók, rámpák, emelők Szemrevételezés és működtetés a) Hibás működés.
Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését.
X
803. b) Rongált állapot.
Ez befolyásolja a stabilitást. Sérülést okozhat.
X
804. c) Hibás vezérlő(k).
Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését.
X
805. d) Hibás riasztóberendezés(ek).
Egyáltalán nem működik.
X
806. e) Nem teljesülnek a követelmények. X
807. 9.11.2. Kerekesszék utasbiztonsági rendszer Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és szükség esetén a)Hibás működés.
Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését.
X
808. működtetés. b) Rongált állapot.
Ez befolyásolja a stabilitást. Sérülést okozhat.
X
809. c) Hibás vezérlő(k).
Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését.
X
810. d) Nem teljesülnek a követelmények. X
811. 9.11.3. Jeladó és speciális berendezések Szemrevételezés A jeladó vagy speciális berendezések hiányoznak, vagy nem felelnek meg a követelményeknek1. X
812. 9.12. Egyéb speciális berendezések
813. 9.12.1. Ételkészítési (büfé) berendezések Szemrevételezés a) A berendezés nincs összhangban a követelményekkel. X
814. b) Olyan mértékben sérült a berendezés, hogy használata veszélyes lenne. X
815. 9. 12.2. Egészségügyi berendezés Szemrevételezés A berendezés nincs összhangban a követelményekkel.
Sérülést okozhat.
X
816. 9.12.3. Egyéb berendezések (pl. audiovizuális rendszerek) Szemrevételezés Nem teljesülnek a követelmények.
Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését.
X
817. 9.12.4. Megkülönböztető hangjelzés Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és működtetés a) Bizonylat / engedély hiányzik
818. Elhelyezés / elhelyezési méret nem megfelelő. X
819. b) Nem jóváhagyott / nem minősített. X
820. c) Nem teljesülnek a követelmények. X
821. 9.12.5. Szemrevételezéssel történő Járműhöz nem engedélyezett. X
822. Megkülönböztető / ellenőrzés és működtetés Elhelyezés / elhelyezési méret nem megfelelő. X
823. figyelmeztető lámpák Nem jóváhagyott / nem minősített. X
824. Nem megfelelő darabszám. X

(1) Az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó járműkategóriák csak útmutatásként szerepelnek.

(2) A 2012. január 1-je előtt jóváhagyott félpótkocsik esetében 43%.

(3) 48% akkor, ha a jármű nem rendelkezik ABS-szel, vagy típusjóváhagyása 1991. október 1-je előtt történt.

(4) 45% akkor, ha a jármű nyilvántartásba vétele 1988 után vagy - ha az későbbi - az irányadó követelményekben meghatározott időpont után történt.

(5) 43% akkor, ha a nyerges pótkocsi vagy vonórúddal vontatott pótkocsi nyilvántartásba vétele 1988 vagy - ha az későbbi - az irányadó követelményekben meghatározott időpont után történt.

(6) Pl.: 2,5 m/s2 az N1, N2 és N3 kategóriájú, első ízben 2012. január 1-je után nyilvántartásba vett járművek esetében.

(7) Típusjóváhagyás a 70/220/EGK irányelv, a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 1. táblázata (Euro 5), a 88/77/EGK irányelv és a 2005/55/EK irányelv szerint.

(8) Típusjóváhagyás a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázata (Euro 6) és az 595/2009/EK rendelet (Euro VI) szerint.

(9) Típusjóváhagyás a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázata (Euro 6), valamint az 595/2009/EK rendelet (Euro VI) szerint.

(10) Ha a típusjóváhagyás a 98/69/EK irányelvvel vagy azt követően módosított 70/220/EGK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának B sorában található határértékek szerint, illetőleg a 88/77/EGK irányelv I. melléklete 6.2.1. pontjának B1, B2 vagy C sorában található határértékek szerint történt, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2008. július 1-je után történt.

MEGJEGYZÉSEK:

1 A „követelményeket” a nyilvántartásba vétel szerinti országban a jóváhagyáskor, az első nyilvántartásba vételkor vagy az első forgalomba helyezéskor megszabott típus-jóváhagyások, illetve az utólagos módosítási kötelezettségek vagy a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ezek a hiányosságok csak akkor érvényesek, ha a követelményeknek való megfelelést ellenőrizték.

2 A jármű állapotát és közlekedésre való alkalmasságát érintő tétel

3 A nem biztonságos engedély nélküli átalakítás olyan átalakítás, amely hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot vagy aránytalanul kedvezőtlen hatást gyakorol a környezetre. Az engedély nélküli átalakítás veszélyes hibának minősítendő.

5/A. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez * 

A MŰSZAKI VIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY TARTALMA

A műszaki vizsgálati bizonyítvány az időszakos/forgalomba helyezés előtti vizsgálat után kerül kiállításra és legalább a következő adatokat tartalmazza a megfelelő harmonizált uniós kódokhoz rendelve:

MŰSZAKI VIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY

(0.) A műszaki vizsgálati bizonyítvány azonosító száma.

(1.) Járműazonosító szám (VIN vagy alvázszám).

(2.) Forgalmi rendszám és a nyilvántartó állam országjelzése.

(3.) A vizsgálat helye és időpontja.

(4.) A kilométer-számláló állása a vizsgálat idején, amennyiben rendelkezésre áll.

(5.) A jármű osztálya, amennyiben rendelkezésre áll.

(6.) Azonosított hibák és minősítésük.

(7.) A műszaki vizsgálat eredménye / a jármű átfogó értékelése.

(8.) A következő időszakos vizsgálat időpontja.

(9.) A vizsgálatot végző szervezet neve és a vizsgálatért felelős vizsgabiztos aláírása és azonosítója.

(10.) *  Egyéb információk

- a jármű jellegkódja,

- az időszakos/forgalomba helyezés előtti vizsgálat azonosítója.

6. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez * 

7. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez * 

8. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez * 

9. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez * 

10. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez * 

Közúti Műszaki Ellenőrzés

I. rész

1. Fogalommeghatározások

1.1. E melléklet alkalmazásában „jármű” az A. Függelék A/2. számú mellékletében az M2 és az M3, valamint az N2 és az N3, továbbá T5 jármű-kategóriába sorolt gépkocsi, továbbá az O3 és O4 jármű-kategória valamelyikébe sorolt pótkocsi.

1.2. E fejezet alkalmazásában „közúti műszaki ellenőrzés” a közúton közlekedő (ideértve a várakozó- vagy telephelyen menetkész állapotban tartózkodó) járműveknek a közlekedési hatóság által a rendelet 14. § (2) bekezdés a) pontja alapján - váratlanul, előre be nem jelentett módon - végzett műszaki ellenőrzése és állapotvizsgálata.

1.3. E fejezet alkalmazásában a „közlekedésre alkalmassági vizsgálat” e mellékletben meghatározott vizsgálat.

2. A közúti műszaki ellenőrzésre vonatkozó általános rendelkezések

2.1. A közúti műszaki ellenőrzést a járművet vezető személy nemzeti hovatartozására, valamint a jármű nyilvántartásba vételének helyére vonatkozó bármilyen megkülönböztetés nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt és a költségek lehetséges kíméletével kell elvégezni.

2.1.1. Az egyes vállalkozások által üzemeltetett járműveken talált, a III. és adott esetben a IV. részben foglalt hiányosságok számára és súlyosságára vonatkozó információk a jármű kiválasztást segítő kockázatértékelő rendszerben rögzítésre kerülnek. A vállalkozások kockázati profiljának meghatározása a II. részben található kritériumok alapján történik. Ezt az információt a magas kockázati tényezőt jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzésére kell használni. A kockázatértékelő rendszert a közlekedési hatóság működteti.

2.2. A közúti műszaki ellenőrzés a következőkre terjedhet ki:

2.2.1. a jármű műszaki és karbantartottsági állapotának szemrevételezéssel történő vizsgálata és értékelése a jármű álló helyzetében;

2.2.2. a korábban végzett közúti műszaki ellenőrzésről kiadott közúti műszaki ellenőri jelentésben (jegyzőkönyvben) foglaltak ismételt ellenőrzése vagy a jármű közlekedésre alkalmasságát bizonyító iratokban foglaltak ellenőrzése, különös tekintettel - abban az esetben, ha a járművet az Európai Unió valamelyik tagállamában vették nyilvántartásba, illetve helyezték forgalomba - annak vizsgálatára, hogy a jármű megfelel az e mellékletében meghatározott közlekedésre alkalmassági követelményeknek;

2.2.3. az ellenőrzési listán (2.7. pont) található, az ellenőrzés tárgyát képező tételek bármelyikére vonatkozó ellenőrzés.

2.3. A fékrendszer és a kipufogógáz kibocsátás ellenőrzését a 4. pontban foglaltak szerint kell elvégezni.

2.4. Az egyes tételek ellenőrzésének megkezdése előtt az ellenőr megvizsgálja a jármű közlekedésre alkalmassági bizonyítványát vagy az utolsó közúti műszaki ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet, amelyet a járművezető az ellenőr kérésére bemutat.

2.5. Az ellenőr figyelembe veheti a járművezető által bemutatott egyéb, a jármű biztonságosságát igazoló okmányt.

2.6. Ha az okmányok vagy a jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy az ellenőrzést megelőző három hónap folyamán a vizsgált jármű beállításának vagy beszabályozásának ellenőrzése megtörtént, az érintett tételt indokolt esetben, illetve nyilvánvaló hiba vagy szabálytalanság esetén kell ismételten megvizsgálni.

2.7. A közúti műszaki ellenőrzésről a közlekedési hatóság (közúti ellenőr) közúti műszaki ellenőrzési jegyzőkönyvet (a jegyzőkönyv mintáját az V. rész tartalmazza) állít ki. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési listán az ellenőrzött tételeket bejelöli, és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv egy példányát átadja a jármű vezetőjének.

2.8. Amennyiben az ellenőr úgy ítéli meg, hogy a jármű karbantartási hiányosságai a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, és ezért további részletes ellenőrzés (vizsgálat) indokolt, a jármű mobil ellenőrzési egységen, kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben vagy erre előzetesen megkötött szerződés alapján legfeljebb 15 km távolságban lévő kijelölt vizsgálóállomáson történő alaposabb vizsgálatnak vethető alá.

2.9. Amennyiben az elvégzett részletesebb vizsgálat során nyilvánvalóvá válik, hogy a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen balesetveszélyt jelent, a jármű az észlelt műszaki hiba kijavításáig nem közlekedhet tovább.

2.10. A közlekedési hatóság minden naptári év február 15. napjáig megküldi a közlekedésért felelős miniszter részére az előző két évben összegyűjtött adatokat tartalmazó, VI. rész szerinti jelentést az ellenőrzött járművek darabszámáról, a megadott jármű-kategóriák, a nyilvántartásba vétel helye, az ellenőrzött tételek és az észlelt hiányosságok szerint csoportosítva.

2.11. A közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium az adatokat tartalmazó jelentést - a méret és tömeg előírások ellenőrzési adatait kivéve - minden második naptári év március 20. napjáig megküldi az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére.

A méret és tömeg előírások ellenőrzési adatait a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium legkésőbb az adott kétéves időszak végét követő év szeptember 30-ig megküldi a Bizottság részére, amelyek tartalmazzák

a) az előző két naptári évben elvégzett ellenőrzések számát, valamint

b) azon túlterhelt járművek vagy járműkombinációk számát, amelyeket azonosítottak.

2.12. A közlekedési hatóság az ellenőrzések lefolytatásának előmozdítása és a kölcsönös segítségnyújtás érdekében együttműködik az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságaival, amelynek során kölcsönösen ellátják egymást az ellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságok adataival (ellenőrző szervek) és a kapcsolattartó személyek nevével.

2.13. Külföldi állampolgár tulajdonában lévő járműben észlelt súlyos hiányosságokról, különösen azokról, amelyek a jármű további közlekedésének megtiltását eredményezték, a közlekedési hatóság 5 napon belül értesíti - a 3.1.1 pontban foglaltak szerinti jegyzőkönyv adataival - annak az országnak az illetékes hatóságát, amelyikben a járművet nyilvántartásba vették (bejegyezték), vagy ahol forgalomba helyezték, és felkérheti arra, hogy a hiányosságok megszüntetésére tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Az értesítés a hiányosság megszüntetésére tett egyéb intézkedéseket, illetve eljárások lefolytatását nem érinti.

2.14. A közlekedési hatóság minden szükséges intézkedést megtesz az észlelt hiányosságok megszüntetésének elősegítésére.

2.15. Minden naptári évben az M2, az M3, az N2, az N3, az O3, az O4 és a T5 járműkategóriákhoz tartozó nyilvántartott járműállomány legalább 5%-án elsődleges közúti műszaki ellenőrzést kell végezni.

2.16. A közlekedési hatóság évente legalább egy alkalommal összehangolt közúti műszaki ellenőrzést végez.

2.17. A közlekedési hatóság a közúti ellenőrzés során elfogadja a más EGT-tagállam által a járműre hivatalosan kiállított műszaki megfelelőségi igazolást.

3. A közúti műszaki ellenőrzések tartalma és módszerei

3.1. A kockázatelemzéssel összhangban a kiválasztott járműveket elsődleges közúti műszaki ellenőrzés alá kell vetni.

Az ellenőr egy jármű valamennyi elsődleges közúti műszaki ellenőrzése során:

3.1.1. ellenőrzi a járműben tartott vagy elektronikusan hozzáférhető, a legutóbbi időszakos műszaki vizsgálat eredményét tanúsító műszaki vizsgálati bizonyítványt és adott esetben a közúti műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet;

3.1.2. szemrevételezés útján műszakilag értékeli a járművet;

3.1.3. a 6. pontban leírtakkal összhangban szemrevételezés útján értékeli a jármű rakományának rögzítését;

3.1.4. bármilyen megfelelőnek tűnő módszer révén műszaki vizsgálatot végezhet. Ilyen műszaki vizsgálat elvégzésére annak megállapítása céljából kerülhet sor, hogy a járművet további részletes közúti műszaki ellenőrzésnek is alá kell-e vetni, illetve abból a célból, hogy felszólítsanak a feltárt hiányosságoknak a jelen melléklet 7.1. pontja szerinti haladéktalan megszüntetésére.

Ha az előző közúti műszaki ellenőrzésről szóló jelentésben hiányosság vagy hiányosságok vannak feltüntetve, az ellenőr megvizsgálja, hogy ezt a hiányosságot vagy ezeket a hiányosságokat kijavították-e.

3.2. Az elsődleges ellenőrzés eredménye alapján az ellenőr eldönti, hogy indokolt-e a járművet vagy pótkocsiját részletes közúti műszaki ellenőrzésnek alávetni.

3.3. A részletes közúti műszaki ellenőrzés során a III. részben felsorolt, szükségesnek és relevánsnak tartott tételeket kell ellenőrizni, figyelembe véve különösen a fékek, az abroncsok, a kerekek és az alváz biztonságát, valamint a jármű környezetterhelését, valamint az e tételek vizsgálatára alkalmazandó ajánlott módszereket.

3.4. Abban az esetben, ha a műszaki vizsgálati bizonyítványban vagy a közúti műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a III. részben felsorolt tételek valamelyikének ellenőrzése a megelőző három hónap folyamán megtörtént, úgy az ellenőrnek azt a tételt nem kell újra megvizsgálnia, kivéve, ha a vizsgálat nyilvánvaló hiba miatt indokolt.

3.5. A közúti ellenőrzést végző személyek objektív értékelését, pártatlanságát a vizsgálattal kapcsolatos tevékenységéért külön díjazás lehetőségének kizárását az ellenőrzésért felelős szervezetnek kell biztosítania.

4. Ellenőrzési létesítmények

4.1. A részletes közúti műszaki ellenőrzésekre a mobil ellenőrzési egységek segítségével, vagy kijelölt közúti ellenőrzési létesítményekben vagy műszaki vizsgálóállomásokon kerül sor.

4.2. Ha műszaki vizsgálóállomáson vagy kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben elvégzendő részletes ellenőrzés szükséges, azt a lehető leghamarabb el kell végezni a lehető legközelebbi vizsgálóállomáson vagy létesítményben.

4.3. A mobil ellenőrzési egységek és kijelölt közúti ellenőrzési létesítmények tartalmazzák a részletes közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséhez szükséges megfelelő berendezéseket, beleértve legalább a jármű fékeinek és fékhatásának, kormányának, felfüggesztésének állapotát vizsgáló és szükség szerint a jármű környezetterhelését mérő berendezéseket. Ha a mobil ellenőrzési egységek vagy a kijelölt közúti ellenőrzési létesítmények nem rendelkeznek az elsődleges ellenőrzésben jelzett valamely tétel ellenőrzéséhez szükséges berendezéssel, a járművet olyan vizsgálóállomásra vagy -létesítményhez kell irányítani, ahol e tétel részletes vizsgálatát el lehet végezni.

5. A hiányosságok értékelése

5.1. A III. részben valamennyi, a közúti műszaki ellenőrzés során ellenőrizendő tételre vonatkozóan szerepel a lehetséges hiányosságoknak és súlyosságuk fokának listája.

5.2. A járművek közúti műszaki ellenőrzése során feltárt hiányosságokat az alábbi kategóriák egyikébe kell besorolni:

5.2.1. a járműbiztonságot vagy a környezetterhelést jelentősen nem befolyásoló kisebb hiányosságok, valamint az előírásoktól való egyéb kisebb eltérések (kisebb);

5.2.2. a vizsgált jármű biztonságát vagy a környezetterhelést befolyásoló, illetve a közúti forgalom többi résztvevőjét veszélyeztető jelentős hiányosságok, vagy az előírásoktól való egyéb jelentősebb eltérések (komoly);

5.2.3. a közúti közlekedés biztonságára közvetlen és azonnali veszélyt jelentő vagy a környezetterhelést befolyásoló veszélyes hiányosságok (veszélyes).

5.3. Ha egy jármű hiányosságai a (2) bekezdésben említett hibakategóriák közül többe is besorolhatók, a járművet a súlyosabb hiányosság szerinti kategóriába kell sorolni. Azt a járművet, amely az ellenőrzés III. rész 1. pontjában említett ellenőrzött területek egyazon csoportján belül 1-nél több hiányosságot is mutat, a hiányosságok értékelésekor a következő legsúlyosabb kategóriába kell besorolni.

6. A rakományrögzítés ellenőrzése

6.1. A közúti ellenőrzés során a IV. résszel összhangban ellenőrizni kell a járművön a rakományrögzítést.

Ellenőrizni kell, hogy a jármű bármilyen manővere során, többek között vészhelyzetekben vagy emelkedőn elindulás közben:

6.1.1. a rakomány egyes darabjai csak a rakomány rögzítési megtartottság folyamatos biztosítása keretében mozdulhatnak el egymáshoz, a jármű falaihoz és rakfelületeihez képest, valamint

6.1.2. a rakomány nem hagyhatja el a rakteret, illetve nem kerülhet a rakfelületen kívülre.

6.2. A bizonyos - így például a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) hatálya alá tartozó - árukategóriák szállítása során betartandó követelmények sérelme nélkül a rakomány rögzítés ellenőrzése a IV. részben foglaltak szerint végezhető el.

6.3. Jelen melléklet 7. pontjában említett nyomon követési eljárások a rakományrögzítéssel kapcsolatban feltárt súlyos vagy veszélyes hiányosságok esetében is alkalmazhatók.

6.4. A rakomány rögzítésének ellenőrzésében részt vevő személyzetnek erre megfelelő képzettséggel kell rendelkeznie.

7. Nyomon követés súlyos vagy veszélyes hiányosságok esetén

7.1. Az elsődleges vagy részletes ellenőrzés során feltárt veszélyes hiba esetén a jármű a kötelező javítások elvégzéséig, illetve a műszaki hiba kijavításáig nem közlekedhet tovább.

7.2. Ha az ellenőrzés során rendelkezésre álló eszközökkel a veszélyes hiba egyértelműen nem állapítható meg, de alapos a gyanú, hogy ilyen hiba fennáll, és nincs lehetőség részletes ellenőrzésre, vagy a járművön azonnali elhárítást nem igénylő hiányosság van, az ellenőr a jármű soron kívüli műszaki vizsgálatát rendelheti el. A vizsgálaton történő bemutatásra a megfelelő határidőt (legalább 20 nap, legfeljebb 30 nap) kell kitűzni. Ha a jármű egy másik tagállam nyilvántartásában szerepel, a közlekedési hatóság a kapcsolattartón keresztül felkéri e másik tagállam illetékes hatóságát arra, hogy a 2.13. pontban meghatározott eljárásnak megfelelően végezze el a jármű újbóli műszaki vizsgálatát.

7.3. Ha a jármű - a közúti műszaki ellenőrzés megállapításai alapján - a közúti közlekedésre alkalmatlan, illetve közvetlen balesetveszélyt jelent, a közlekedési hatóság mindaddig korlátozhatja vagy megtilthatja a jármű használatát, míg ezeket a hiányosságokat az ellenőrzés helyszínén ki nem javítják.

7.4. Ha a 7.3. pontban lévő helyszíni kijavítás nem lehetséges, az ilyen jármű további használata annak érdekében engedélyezhető, hogy a jármű elérje a hiányosságok megszüntetését lehetővé tévő legközelebbi javításra jogosult járműfenntartót feltéve, hogy a jármű nem jelent közvetlen veszélyt sem utasai, sem a többi úthasználó biztonságára.

7.5. Ha a hiányosságot nem lehet úgy megszüntetni a helyszínen, hogy a jármű eljuthasson a járműfenntartóig, a járművet arra alkalmas másik járművel el kell szállítani, és erről az üzemben tartót írásban kell tájékoztatni.

7.6. A jármű forgalmi engedélyének ER. szerinti helyszíni érvénytelenítésére akkor van lehetőség, ha jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, és a hiba helyszíni elhárítására nincs lehetőség.

8. Az ellenőrzési jegyzőkönyv és a közúti műszaki ellenőrzési adatbázisok

8.1. Minden elvégzett elsődleges közúti műszaki ellenőrzésről az V. részben szereplő jegyzőkönyv törzslap kerül kitöltésre, amelyet továbbítani kell az illetékes fővárosi/megyei közlekedési hatóság részére.

8.2. A részletes ellenőrzés befejezése után az ellenőr az V. rész szerinti jegyzőkönyvet készít.

8.3. A 8.1. és 8.2. esetben a jármű vezetője kézhez kapja az ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát.

8.4. Az ellenőr az ellenőrzéseket követő munkanapon továbbítja az illetékes megyei közlekedési hatóságnak a közúti műszaki ellenőrzések eredményeit. Az illetékes fővárosi/megyei közlekedési hatóság ezeket az információkat az irányadó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban legalább a kézhezvételüktől számított 36 hónapig megőrzi.

8.5. A fővárosi/megyei kormányhivatalok ellenőreinek jegyzőkönyveit fel kell tölteni a szakmai irányítást ellátó hatóság szerverére legkésőbb az ellenőrzést követő 3. munkanapon. A közlekedési hatóság 2021. március 31-éig, illetve azt követően minden második év március 31-éig elektronikus úton továbbítja a Bizottságnak az ellenőrzések eredményeit a VI. rész szerinti adatokkal.

II. rész

A kockázatértékelő rendszer elemei

1. A kockázatértékelő rendszer szolgál alapul azon járművek célirányos kiválasztásához, amelyeket a járműkarbantartásra és a közlekedésre való alkalmasságra vonatkozó követelményeknek való megfelelés tekintetében rosszul teljesítő vállalkozások tartanak üzemben. A rendszer figyelembe veszi mind az időszakos műszaki vizsgálatok, mind a közúti műszaki ellenőrzések eredményeit.

Az érintett vállalkozások kockázati besorolásának meghatározásakor a kockázatértékelő rendszer az alábbi paramétereket veszi figyelembe:

- a hiányosságok száma

- a hiányosságok súlyossága

- a közúti műszaki ellenőrzések vagy az időszakos és önkéntes műszaki vizsgálatok száma

- időtényező

2. A hiányosságokat súlyosságuk alapján, az alábbi súlyossági tényezőkkel kell súlyozni:

- Veszélyes hiányosság = 40

- Komoly hiányosság = 10

- Kisebb hiányosság = 1

3. Egy vállalkozás (jármű) helyzetének változását az alábbi tényezők felhasználásával kell figyelembe venni, amelyek szerint a „régebbi” ellenőrzések eredményei (hiányosságok) kisebb súlyt kapnak, mint az „újabbak” eredményei:

- 1. év = utolsó 12 hónap = 3-as szorzó

- 2. év = 13-24. hónap = 2-es szorzó

- 3. év = 25-36. hónap = 1-es szorzó

Ezt a módszert csak az általános kockázati besorolás számításakor kell alkalmazni.

4. A kockázati besorolás a következő képlet segítségével számítható ki:

4.1. Az általános kockázati besorolás kiszámításának képlete:

ahol:

4.1.1. RR = általános kockázati pontszám

4.1.2. DYi = a hibák száma összesen az 1., 2. és 3. évben

4.1.3. DY1 = (#DD × 40) + (#MaD × 10) + (#MiD × 1) az 1. évben

4.1.4. # = a különböző hiányosságok száma

4.1.5. DD = veszélyes hiányosságok

4.1.6. MaD = komoly hiányosságok

4.1.7. MiD = kisebb hiányosságok

4.1.8. C = ellenőrzések (közúti műszaki ellenőrzések vagy időszakos és önkéntes műszaki vizsgálatok) az 1., 2. és 3. évben

4.2. Az éves kockázati besorolás kiszámításának képlete:

ahol:

4.2.1 AR = éves kockázati pontszám

Az éves kockázati besorolást a vállalkozás helyzetében az évek során bekövetkező változás értékelésére kell használni.

A vállalkozások (járművek) az általános kockázati besorolás alapján, a következőképpen kerülnek osztályozásra:

- < 30% alacsony kockázatú

- 30% - 80% közepes kockázatú

- > 80% magas kockázatú.

III. rész

A közúti műszaki ellenőrzések terjedelme

1. Az ellenőrzött területek:

(0) A jármű azonosító adatai;

(1) Fékberendezés;

(2) Kormányberendezés;

(3) Kilátási viszonyok;

(4) Világítóberendezések és az elektromos rendszer részei;

(5) Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok és felfüggesztés;

(6) Alváz és az alvázra erősített részek;

(7) Egyéb berendezések,

(8) Környezetterhelés,

(9) Kiegészítő vizsgálatok az M2 és M3 kategóriájú személyszállító járművek esetében.

2. Az ellenőrzésre vonatkozó követelmények:

2.1. A kizárólag mérőeszköz segítéségével elvégezhető ellenőrzéseket „E” betű jelöli.

2.2. A mérőeszköz nélkül csak bizonyos mértékben elvégezhető ellenőrzéseket „+(E)” betű jelöli.

2.3. Ha az ellenőrzés módjaként szemrevételezés van meghatározva, az azt jelenti, hogy az adott tételek megtekintésén kívül az ellenőr adott esetben egyéb vizsgálatot is elvégez, például felméri zajhatásukat, vagy egyéb megfelelő, mérőberendezést nem igénylő ellenőrzési módszert alkalmaz.

2.4. A közúti műszaki ellenőrzések az 1. táblázatban felsorolt tételekre terjedhetnek ki, ahol az alkalmazásra javasolt vizsgálati módszerek is megtalálhatók. E melléklet semmilyen módon nem akadályozza, hogy az ellenőrök adott esetben más berendezéseket is használjanak, például akna fölött vagy emelő segítségével vizsgálják meg a járművet.

2.5. A vizsgálatokat a jelenleg rendelkezésre álló módszerek és berendezések alkalmazásával, a jármű bármely részének szerszámmal való szétszerelése vagy eltávolítása nélkül kell elvégezni. A vizsgálat során ellenőrizhető továbbá, hogy a vizsgált jármű érintett részei és alkatrészei megfelelnek-e a jóváhagyás időpontjában, illetve adott esetben az átalakítás időpontjában hatályos biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek.

2.6. Amennyiben a jármű kialakítása nem teszi lehetővé az ebben a mellékletben foglalt vizsgálati módszerek alkalmazását, a vizsgálatot az illetékes hatóságok által elfogadott, ajánlott vizsgálati módszerekkel kell elvégezni.

2.7. A „hiba okokat” nem kell figyelembe venni, ha azok olyan követelményekre utalnak, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásba vételkor, illetve az első forgalomba helyezéskor hatályos vonatkozó jármű jóváhagyási szabályozásban vagy az utólagos módosítási követelmények között.

3. A vizsgálatok tartalma és módszerei, a járművek hiányosságainak értékelése

3.1. A vizsgálat a szükséges és releváns tételekre terjed ki, figyelembe véve különösen a fékek, a gumiabroncsok, a kerekek és az alváz biztonságát, valamint a környezetterhelést, továbbá a következő táblázatban felsorolt ajánlott módszereket.

3.2. Az egyes vizsgálandó járműrendszerekre és - alkatrészekre nézve - a hiányosságok értékelését a táblázatban foglalt kritériumok alapján, illetve eseti alapon kell elvégezni.

3.3. A táblázatban fel nem sorolt hiányosságokat a közúti közlekedésbiztonságra gyakorolt kockázatok alapján kell értékelni.

1. táblázat

A B C D E F
1. Ellenőrzött tétel Módszer Hiba okok A hiányosságok értékelése
2. Kisebb Komoly Veszélyes
3. 0. JÁRMŰ AZONOSÍTÓ ADATAI
4. 0.1. Rendszámtábla (amennyiben a követelmények szükségessé teszik1) Szemrevételezés a) A rendszámtábla (rendszámtáblák) hiányzik (hiányoznak) vagy olyan gyengén van(nak) rögzítve, hogy leeshet(nek). X
5. b) A felirat hiányzik vagy olvashatatlan. X
6. c) Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival. X
7. 0.2. Járműazonosító szám/alvázszám/ Szemrevételezés a) Hiányzik vagy nem található. X
8. sorozatszám b) Nem teljes, olvashatatlan, nyilvánvalóan hamisított vagy nem egyezik a jármű okmányaival. X
9. c) A jármű okmányai olvashatatlanok vagy elírásokat tartalmaznak. X
10. 1. FÉKBERENDEZÉSEK
11. 1.1. Műszaki állapot és üzemképesség
12. 1.1.1. Üzemi fékpedál/fékkar tengelye Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. Megjegyzés: Fékrásegítővel ellátott jármű esetében a vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni. a) Túl szoros a tengely. X
13. b) Túl nagy a kopás vagy a holtjáték. X
14. 1.1.2. A pedál/kar állapota és a fékműködtető berendezés útja Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. Megjegyzés: Fékrásegítővel ellátott jármű esetében a vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni. a) A tartalék úthossz túl nagy vagy elégtelen.
A féket nem lehet teljesen működtetni vagy blokkol.
X
15. b) A fékműködtető szabad oldása korlátozott. X
16. Ez befolyásolja a működését. X
17. c) A fékpedál csúszásgátlója hiányzik, laza vagy simára kopott. X
18. 1.1.3. Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok Az alkatrészek szemrevételezése normális üzemi nyomáson. A vákuum vagy a légnyomás biztonságos üzemi értékének eléréséhez szükséges idő, valamint a figyelmeztető berendezés, a többkörös védőszelep és a nyomáscsökkentő szelep működésének ellenőrzése. a) A figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer a veszélyzónában van) nincs legalább négy fékezéshez elegendő légnyomás/vákuum. X
19. Legalább két fékezés a figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer a veszélyzónában van). X
20. b) A fék biztonságos működéséhez szükséges légnyomás/vákuum felépülési ideje túl hosszú a követelményekhez képest 1. X
21. c) Nem működik a többkörös védőszelep vagy a nyomáscsökkentő szelep. X
22. d) Levegőelszökés miatt érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható. X
23. e) Külső sérülés valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését. X
24. A biztonsági fék működése nem kielégítő. X
25. 1.1.4. Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelzés Funkcionális ellenőrzés. A manométer vagy a jelzőműszer rosszul működik vagy hibás. X
26. Az alacsony nyomás nem állapítható meg. X
27. 1.1.5. Kézi állítású fékerőszabályozó szelep Az alkatrészek szemrevételezése a a) A vezérlőkar törött, sérült vagy túlságosan kopott. X
28. fékrendszer működése közben. b) A vezérlőkar nincs megfelelően a szelepre rögzítve vagy a szelep nincs megfelelően rögzítve. X
29. c) Lazák a csatlakozások, vagy szivárgás van a rendszerben. X
30. d) Nem kielégítő működés. X
31. 1.1.6. Rögzítőfék-kezelőszerv, rögzítőfékkar, rögzítőfék reteszelő Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. a) A reteszelés nem tart megfelelően. X
32. kilincsmű, elektromos rögzítőfék b) A rögzítőfékkar-tengely vagy a reteszelő mechanizmus kopott. X
33. Túlzott kopás esetén X
34. c) Túl nagy a kar elmozdulási úthossza a kezelőkar helytelen beállítása miatt. X
35. d) A kezelőszerv hiányzik, sérült vagy nem működik. X
36. e) Nem megfelelő működés, a figyelmeztető készülék hibát jelez. X
37. 1.1.7. Fékszelepek (lábszelepek, tehermentesítők, vezérlőszelepek) Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. a) A szelep sérült vagy túlzott levegőszivárgás tapasztalható. X
38. Ez befolyásolja a működését. X
39. b) Túlzott olajkifolyás a kompresszorból. X
40. c) A szelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. X
41. d) A hidraulikus fékfolyadék folyik vagy szivárog. X
42. Ez befolyásolja a működését. X
43. 1.1.8. Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus) A fékrendszerhez tartozó, a vontatójármű és a pótkocsi közötti a) A lezáró csap vagy az automatikusan záródó szelep hibás. X
44. csatlakozás szétkapcsolása, majd újbóli Ez befolyásolja a működését. X
45. összekapcsolása. b) A lezáró csap vagy a csatlakoztató szelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. X
46. Ez befolyásolja a működését. X
47. c) Túl nagy a szivárgás. X
48. Ez befolyásolja a működését. X
49. d) Nem megfelelő működés. X
50. Ez befolyásolja a fék működését. X
51. 1.1.9. Energiatároló/sűrített levegő-tartály Szemrevételezés a) A tartály enyhén sérült vagy enyhén korrodált. X
52.
53. A tartály súlyosan sérült, korrodált vagy szivárog. X
54. b) A vízmentesítő berendezés nem működik. X
55. c) A tartály nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve. X
56. 1.1.10. Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezésben) Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, a) A fékrásegítő sérült vagy hatástalan. X
57. amennyiben lehetséges. Amennyiben nem működik. X
58. b) A főfékhenger sérült, de a fék működik. X
59. A főfékhenger sérült vagy szivárog. X
60. c) A főfékhenger nem biztonságos, de a fék működik. X
61. A főfékhenger nem biztonságos. X
62. d) Nincs elegendő fékfolyadék, szintje a „MIN” jelzés alatt áll. X
63. A fékfolyadék szintje jelentősen a „MIN” jelzés alatt áll. X
64. Nem látható fékfolyadék. X
65. e) A főfékhenger tartályának fedele hiányzik. X
66. f) A fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás. X
67. g) A fékfolyadék szint figyelmeztető készülék helytelenül működik. X
68. 1.1.11. Merev fékcsövek Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, a) Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. X
69. amennyiben lehetséges. b) A csöveknél vagy a csatlakozófejeknél szivárgás észlelhető (légfékrendszerek esetében). X
70. A csöveknél vagy a csatlakozófejeknél szivárgás észlelhető (hidraulikus fékrendszerek esetében). X
71. c) A csövek sérültek vagy túlságosan korrodáltak. X
73. Ez a blokkolás veszély vagy a szivárgás közvetlen kockázata révén befolyásolja a fékrendszer működését. X
74. d) A csövek nem a megfelelő helyre vannak bekötve. X
75. Károsodás veszélye áll fenn. X
76. 1.1.12. Féktömlők Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, a) Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. X
77. amennyiben lehetséges. b) A tömlők sérültek, ki vannak dörzsölődve, meg vannak csavarodva vagy túl rövidek. X
78. A tömlők sérültek vagy ki vannak dörzsölődve. X
79. c) A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (légfékrendszerek). X
80. A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (hidraulikus fékrendszerek). X
81. d) A tömlők nyomás alatt kidudorodnak. X
82. A szövetbevonat sérült. X
83. e) A tömlők porózusak. X
84. 1.1.13. Dob- és tárcsafék betétek Szemrevételezés a) A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott (elérte a minimumjelzést.) X
85. A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott (a minimumjelzés nem látható.) X
86. b) A betét szennyezett (olaj, zsír stb.). Ez befolyásolja a fék működését X
X
87. c) A betét hiányzik vagy rosszul van beszerelve. X
88. 1.1.14. Fékdobok, féktárcsák Szemrevételezés a) A fékdob vagy a féktárcsa kopott. X
89. A dob vagy tárcsa túlságosan barázdálódott vagy repedezett, nincs megfelelően rögzítve vagy törött. X
90. b) A fékdob vagy a féktárcsa szennyezett (olaj, zsír stb.). X
91. Ez jelentősen befolyásolja a fék működését. X
92. c) A fékdob vagy a féktárcsa hiányzik. X
93. d) A féktartólapok nincsenek megfelelően rögzítve. X
94. 1.1.15. Fék huzalok, fék rudak, fékkarok, fékrudazatok Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, a) A fékhuzal sérült vagy összecsomózódott. Ez befolyásolja a fék működését. X
X
95. amennyiben lehetséges. b) Valamelyik alkatrész túlságosan kopott vagy korrodált. X
96. Ez befolyásolja a fék működését X
97. c) Nem megfelelően rögzített huzal, rúd vagy csatlakozóelem. X
98. d) A huzalvezető sérült. X
99. e) A fékrendszer szabad mozgása korlátozott. X
100. f) A fékkarok/fékrudazatok rendellenes úthossza hibás beállításra vagy túlzott kopásra utal. X
101. 1.1.16. Fékműködtető készülék (rugóerő-tárolós fék, hidraulikus fékhenger is) Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, a) A készülék repedt vagy sérült. X
102. amennyiben lehetséges. Ez befolyásolja a fék működését. X
103. b) A készülékben szivárgás észlelhető. Ez befolyásolja a fék működését. X
X
104. c) A készülék nincs megfelelően rögzítve X