2.3.1.3. A rostos elnyelő anyag nem lehet a hangtompítónak olyan részében, melyen a kipufogógázok áthaladnak, és meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
2.3.1.3.1. Az anyagot négy órán át kemencében kell hevíteni 650°±5 °C hőmérsékleten anélkül, hogy a szálak átlagos hossza, átmérője vagy testsűrűsége csökkenne;
2.3.1.3.2. Egy órán át kemencében, 650°±5 °C-on történt hevítést követően legalább az anyag 98%-ának fenn kell maradnia egy, a 3310/1 ISO szabványnak megfelelő 250 μm névleges nyílásméretű szitán, a 2599 ISO szabvány szerint elvégzett vizsgálat után;
2.3.1.3.3. Az anyag súlyvesztesége nem lehet több 10,5%-nál, miután 24 órán át 90° ± 5 °C hőmérsékleten ázott az alábbi összetételű szintetikus párlatban:
– 1 N bróm- hidrogénsav (HBr): 10 ml,
– 1 N kénsav (H2SO4)): 10 ml,
– Desztillált vízzel 1000 ml-re kiegészítve.
Megjegyzés: Az anyagot mérlegelés előtt desztillált vízben ki kell mosni és egy órán át 105 °C hőmérsékleten kell szárítani.
2.3.1.4. A rendszert a 2.1 pont szerinti vizsgálata előtt rendes üzemi állapotra kell hozni az alábbi módszerek valamelyikével:
2.3.1.4.1. Állandó kísérleti feltételek előállítása (kondicionálás) folyamatos közlekedés során
2.3.1.4.1.1. A kondicionálás során az egyes motorkerékpár kategóriákkal megteendő minimális út az alábbi táblázatban látható:
| A jármű hengerűrtartalom szerinti kategóriája (cm3) | Távolság (km) | |
| 1. ≤ 250 | 4000 | |
| 2. > 250 ≤ 500 | 6000 | |
| 3. > 500 | 8000 |
2.3.1.4.1.2. E kondicionáló ciklusnak 50%±10%-át városban kell megtenni, és a maradékot pedig hosszú utakon, nagy sebességgel; a folyamatos országúti ciklus egy megfelelő próbapálya programmal helyettesíthető.
2.3.1.4.1.3. A kétféle sebességi üzemmódot legalább hatszor kell váltogatni.
2.3.1.4.1.4. A teljes próbaprogramba legalább 10, egyenként legalább 3 órán át tartó szünetet kell beiktatni a lehűlés és a kondenzáció hatásainak reprodukálására.
2.3.1.4.2. Kondicionálás pulzálással
2.3.1.4.2.1. A kipufogórendszert vagy annak alkatrészeit a járműre vagy a motorra kell szerelni. Az előbbi esetben a motorkerékpárt egy lendítőtömeges görgős fékpadra kell szerelni. A második esetben a motort próbapadra kell erősíteni. A 3. ábrán részletesen bemutatott vizsgálóberendezést a kipufogórendszer kimenetére kell szerelni. Más, azonos eredményt adó berendezés is elfogadható.
2.3.1.4.2.2. A vizsgálóberendezést úgy kell beállítani, hogy egy gyorsműködésű szelep váltogatva 2500 alkalommal szakítsa meg és állítsa ismét helyre a kipufogógázok áramlását.
2.3.1.4.2.3. A szelepnek akkor kell nyitnia, amikor a kipufogógáz ellennyomása a csatlakozóperemtől áramlásirányban legalább 100 mm-re mérve eléri a 0,35 és 0,40 bar közötti értéket. Ha ez az érték a motor jellemzői miatt nem érhető el, a szelepnek akkor kell nyitnia, amikor a gáz ellennyomása eléri a motor leállása előtt mérhető legnagyobb érték 90%-át. A szelepnek akkor kell zárnia, amikor a nyomás 10%-nál nem többel tér el a nyitott szelep mellett mérhető stabilizálódott értéktől.
2.3.1.4.2.4. Az időrelét a 2.4.1.4.2.3 pont követelményei alapján számított időtartamra kell beállítani
2.3.1.4.2.5. A motor fordulatszáma annak az (F) fordulatszámnak a 75%-a legyen, amelynél a motor legnagyobb teljesítményét fejti ki.
2.3.1.4.2.6. A lendítőtömeges fékpad által jelzett teljesítménynek az (F) motorfordulatszám 75%-ánál mért teljes töltés mellett kifejtett teljesítmény 50%-ának kell lennie.
2.3.1.4.2.7. A vizsgálat alatt minden leeresztőnyílást le kell zárni.
2.3.1.4.2.8. Az egész vizsgálatot 48 órán belül le kell folytatni. Ha szükséges, minden órában beiktatható egy hűtési időszak.
2.3.1.4.3. Kondicionálás a próbapadon
2.3.1.4.3.1. A kipufogórendszert egy olyan motorra kell szerelni, amely jellemző azon a járművön használt típusra, melyre a rendszert szánják, majd az egységet a próbapadra kell erősíteni.
2.3.1.4.3.2. A kondicionálás meghatározott számú próbapadi ciklusból áll, annak a járműnek a kategóriájától függően, melyre a kipufogórendszert tervezték. Az egyes motorkerékpár-kategóriákra érvényes ciklusszám a táblázatban látható.
| A jármű hengerűrtartalom szerinti kategóriája (cm3) | A ciklusok száma | |
| 1. ≤ 250 | 6 | |
| 2. > 250 ≤ 500 | 9 | |
| 3. > 500 | 12 |
2.3.1.4.3.3. Minden próbapadi ciklust egy legalább 6 órás szünetnek kell követnie a lehűlési és kondenzációs hatások reprodukálása céljából.
2.3.1.4.3.4. Minden próbapadi ciklus hat fázisból áll. Az egyes fázisokban a motor állapotai és az időtartamok a következők:
| A fázis időtartama (perc) | ||||
| Fázis | Feltételek | 250 cm3-nél kisebb motorok | 250 cm3-es és nagyobb motorok | |
| 1 | Alapjárat | 6 | 6 | |
| 2 | 25% terhelés 75% F-nél | 40 | 50 | |
| 3 | 50% terhelés 75% F-nél | 40 | 50 | |
| 4 | 100% terhelés 75% F-nél | 30 | 10 | |
| 5 | 50% terhelés 100% F-nél | 12 | 12 | |
| 6 | 25% terhelés 100% F-nél | 22 | 22 | |
| Összidő: | 2 h 30 min | 2 h 30 min | ||
2.3.1.4.3.5. E kondicionáló eljárás alatt a gyártó kívánságára a motor és a hangtompító hűthető annak érdekében, hogy a kipufogógáz kivezetéstől 100 mm-nél nem messzebb lévő pontban mért hőmérséklet ne legyen magasabb annál, mint amikor a jármű a legmagasabb sebességváltó-fokozatban 110 km/ómra sebességgel vagy 75% F fordulatszámon jár. A motor és/vagy a háromkerekű moped vagy háromkerekű jármű fordulatszámát, illetve sebességét ±3% pontossággal kell meghatározni.
3. ábra
Vizsgálóberendezés pulzáló kondicionáláshoz
1 Csatlakozóperem-vagy karmantyú a vizsgálati kipufogórendszer végéhez való csatlakozáshoz.
2 Kézi működtetésű szabályozószelep
3 Max. 40 liter űrtartalmú kiegyenlítő tartály, feltöltődési ideje nem kevesebb mint 1 s.
4 Nyomáskapcsoló, működési tartománya 0,05–2,5 bar.
5 Késleltető kapcsoló
6 Impulzusszámláló
7 Gyorsműködésű szelep, pl. 60 mm átmérőjű kipufogófék szelep, 4 bar nyomásnál 120 N erőt kifejtő pneumatikus hengerrel működtetve. A nyitási és zárási reakcióidő nem lehet több 0,5 s-nál.
8 Kipufogógáz-kiértékelés
9 Rugalmas tömlő
10 Manométer
2.3.2. Ábra és jelölések
2.3.2.1. Az 1A. kiegészítésben említett dokumentumhoz a kipufogórendszer méreteit feltüntető ábrát és metszetrajzot kell mellékelni.
2.3.2.2. * Az eredeti hangtompítókon fel kell tüntetni legalább:
– az »e« jelzést, majd ezt követően a típusjóváhagyást megadó ország azonosítóját,
– a jármű gyártójának nevét vagy védjegyét,
– a gyártmányt és az alkatrész-azonosító számot.
A jelölés jól olvasható, kitörölhetetlen és az alkatrész beszerelési helyzetében látható legyen.
2.3.2.3. Az eredeti hangtompító rendszerek csomagolásán olvashatóan fel kell tüntetni az „eredeti alkatrész” szavakat, valamint az „e” jelhez kapcsolódó gyártmány- és típusmegjelöléseket a származási országra utaló jelzéssel együtt.
2.3.3. A szívászajcsökkentő
Ha a motort a megengedhető zajszintre vonatkozó előírások teljesítése érdekében levegőszűrővel és/vagy szívászajcsökkentővel kell ellátni, a szűrőt és/vagy szívászajcsökkentőt a hangtompító rendszer részének kell tekinteni és rájuk is vonatkoznak a 2.4 pont követelményei.
3. EGY MOTORKERÉKPÁRTÍPUS NEM EREDETI KIPUFOGÓRENDSZERÉRE VAGY ANNAK ELEMEIRE MINT ÖNÁLLÓ SZERELÉSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS
Ez a pont egy vagy több meghatározott motorkerékpártípus nem eredeti cserealkatrészként felszerelhető kipufogórendszereknek vagy azok alkatrészeinek mint önálló szerelési egységeknek az alkatrész-típusjóváhagyására vonatkozik.
3.1. FOGALOMMEGHATÁROZÁS
3.1.1. „Nem eredeti csere kipufogórendszer vagy annak alkatrésze”: az 1.2 pontban meghatározott bármely olyan kipufogórendszer-alkatrészt jelent, melyet azon típus helyett kívánnak a motorkerékpárra szerelni, amellyel a motorkerékpár az 1B. függelékben említett dokumentum kiadása idején volt felszerelve.
3.2. Az alkatrész-típusjóváhagyás kérelmezése
3.2.1. A csere kipufogórendszerekre vagy azok alkatrészeire mint önálló szerelési egységekre vonatkozó alkatrésztípusjóváhagyási kérelmet a rendszer gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.
3.2.2. Minden jóváhagyatni kívánt csere kipufogórendszer-típusra vagy annak alkatrészeire vonatkozóan az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez hárompéldányos dokumentációt, valamint részletes információt kell mellékelni az alábbiak szerint:
3.2.2.1. – annak (azoknak) a motorkerékpártípusnak (típusoknak) az e melléklet 1.1 pontjában említett jellemzők szempontjából való leírása, mely(ek)nél a rendszer(eke)t vagy alkatrész(eke)t alkalmazni kívánják
– meg kell adni a motor- és jármű-típusra jellemző számokat és/vagy jeleket;
3.2.2.2. – a csere kipufogórendszer leírása minden alkatrésze relatív helyzetének és a szerelési előírásoknak a megadásával;
3.2.2.3. – az egyes alkatrészek helyét és azonosítását lehetővé tévő rajzok és a felhasznált anyagok ismertetése. A rajzokon a kötelező alkatrész-típusjóváhagyási szám részére fenntartott helyet is fel kell tüntetni.
3.2.3. A kérelmezőnek a vizsgálóállomás kívánságára be kell nyújtania:
3.2.3.1. – az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott rendszer két mintapéldányát;
3.2.3.2. – a járműre az 1B. kiegészítésben említett dokumentum kiadásakor felszerelttel azonos kipufogórendszer egy példányát;
3.2.3.3. – egy olyan típust képviselő járművet, melyre a csere kipufogórendszert kívánják szerelni olyan állapotban, hogy amennyiben azzal a hangtompító rendszerrel látják el, amellyel eredetileg volt felszerelve, teljesíti az alábbi két pont valamelyikének követelményeit:
3.2.3.3.1. Ha a 3.2.3.3 pontban említett jármű olyan típusú, melyre a típusjóváhagyást ennek a fejezetnek a rendelkezéseinek megfelelően adták meg:
– a mozgásban végzett vizsgálat alatt 1 dB(A)-nél nem többel lépi túl a 2.2.1.3 pontban megadott határértéket;
– álló helyzetben végzett vizsgálat alatt 3 dB(A)-nél nem többel lépi túl a gyártó adattábláján feltüntetett értéket;
3.2.3.3.2. Ha a 3.2.3.3 pontban említett jármű nem olyan típusú, melyre a típusjóváhagyást e rendelet rendelkezéseinek megfelelően adták meg, 1 dB(A)-nél nem többel lépi túl az adott motorkerékpártípusra annak első üzembe helyezése idején érvényes volt határértéket;
3.2.3.4. – a fent említett háromkerekű mopedre vagy háromkerekű járműre szerelttel azonos külön motort, ha ezt az a jóváhagyó hatóság szükségesnek tartja.
3.3. Jelölések és feliratok
3.3.1. A nem eredeti kipufogórendszereket és azok alkatrészeit a VI. Rész követelményeinek megfelelően kell megjelölni.
3.4. Alkatrész-típusjóváhagyás
3.4.1. Az ebben a fejezetben előírt vizsgálatok befejeztével az illetékes hatóság kiad egy a 2B. függelékben bemutatott mintának megfelelő bizonylatot. Az alkatrész-típusjóváhagyási szám előtt egy „e” betűt körülvevő négyszögnek kell állnia, melyet az alkatrész-típusjóváhagyást megadó vagy megtagadó tagállam megkülönböztető számának vagy betűinek kell követniük.
3.5. Előírások
3.5.1. Általános előírások
A hangtompító rendszer kialakítása, szerkezete és felszerelése olyan legyen, hogy:
3.5.1.1. normális üzemeltetési körülményék között a jármű feleljen meg e fejezet követelményeinek, különös tekintettel azokra a rázkódásokra, melyeknek ki lehet téve;
3.5.1.2. jól ellenálljon a korróziós hatásoknak melyeknek ki van téve, figyelembe véve a jármű normális üzemeltetési körülményeit;
3.5.1.3. a földtől való távolság, amely az eredetileg felszerelt hangtompító alatt megvolt, és a jármű bedönthetősége ne csökkenjen;
3.5.1.4. a hangtompító felülete ne melegedjék fel megengedhetetlen mértékben;
3.5.1.5. külsején ne legyenek kiálló részek vagy éles peremek;
3.5.1.6. a lengéscsillapítók és a felfüggesztőelemek számára elegendő hely álljon rendelkezésre;
3.5.1.7. a csövek számára elegendő hely álljon rendelkezésre;
3.5.1.8. ütésálló legyen olyan módon, ami összeegyeztethető a karbantartási és felszerelési követelményekkel.
3.5.2. Zajszintre vonatkozó előírások
A csere-kipufogórendszerek vagy alkatrészeik akusztikai hatékonyságát a 2.3, 2.4, 2.5 és 2.6 pontban leírt módszerekkel kell vizsgálni. Az e melléklet 3.2.3.3 pontjában említett járműre szerelt cserekipufogórendszerekkel vagy alkatrészeikkel kapott zajszintek nem léphetik túl az ugyanazon a járművön az eredeti hangtompító rendszerrel a 3.2.3.3 pont szerint mért értékeket, sem a mozgó, sem az álló járművel végzett vizsgálat során.
3.5.3. A jármű teljesítőképességének vizsgálata
3.5.3.1. A csere-kipufogórendszer biztosítsa, hogy a jármű teljesítőképessége összevethető legyen azzal, amit az az eredeti hangtompító rendszerrel vagy annak alkatrészeivel elért.
3.5.3.2. A cserehangtompítót össze kell hasonlítani az eredetileg felszerelt hangtompítóval, új állapotban is, helyette felszerelve a 3.2.3.3 pontban említett járműre.
3.5.3.3. Ezt a vizsgálatot a motor teljesítménygörbéjének kimérésével kell elvégezni. A cserehangtompítóval mért legnagyobb hasznos teljesítmény és legnagyobb fordulatszám, ugyanolyan körülmények között mérve, nem térhet el ±5%-nál többel az eredeti hangtompítóval mért legnagyobb hasznos teljesítménytől és legnagyobb fordulatszámtól.
3.5.4. Kiegészítő rendelkezések szálas anyagot tartalmazó hangtompítókra mint önálló szerkezeti egységekre Ezekben a hangtompítókban csak olyan szálas anyagot szabad használni, amelyek kielégítik a 2.4.1 pont követelményeit.
3.5.5. * A csere hangtompító rendszerrel felszerelt járművek szennyezőanyag-kibocsátásának értékelése
A 3.2.3.3 pontban említett, típusjóváhagyásra szánt típusú, hangtompítóval felszerelt járművet alá kell vetni az I. típusú és II. típusú vizsgálatnak ezen melléklet vonatkozó 5. fejezetében leírt feltételek szerint, a jármű típusjóváhagyásának megfelelően.
A kibocsátásokra vonatkozó követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben az eredmények megfelelnek a jármű típusjóváhagyása szerinti határértékeknek.
1A. kiegészítés
Egy motorkerékpártípus megengedhető zajszintjére és eredeti kipufogórendszerére vonatkozó információs dokumentáció
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelendő, ha ezt nem a járműre vonatkozó típusjóváhagyási kérelemmel együtt nyújtják be)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
Egy motorkerékpártípus megengedhető zajszintje és eredeti kipufogórendszere szempontjából benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az 1992.június 30-i 92/61/EGK irányelv (ER–B Függeléke) B/2. számú mellékletének A része alábbi pontjaiban előírt információkat kell tartalmaznia:
0.1,
0.2,
0.5,
0.6,
2.1,
3,
3.0,
3.1,
3.1.1,
3.2.1.7,
3.2.8.3.3,
3.2.8.3.3.1,
3.2.8.3.3.2,
3.2.9,
3.2.9.1,
4,
4.1,
4.2,
4.3,
4.4,
4.4.1,
4.4.2,
4.5,
4.6,
5.2.
1B. függelék
Egy motorkerékpártípus megengedhető zajszintjére és eredeti kipufogórendszerére (rendszereire) vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. A jármű márka- vagy kereskedelmi neve: .....................................................................................
2. A jármű típusa: ..............................................................................................................................
3. Változat(ok) [ha van(nak)]: ...........................................................................................................
4. Módosításfok) [ha van(nak)]: ........................................................................................................
5. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
6. A gyártó meghatalmazott képviselőjének (ha van) neve és címe: .................................................
............................................................................................................................................................
7. Eredeti kipufogórendszer típusa(i): ...............................................................................................
8. Szívórendszer típusa(i) (ahol a zajszint határérték betartásához szükséges): ................................
9. Álló jármű zajszintje: ..... dB(A) ..... l/min fordulatszámon.
10. A jármű vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ........................................................................
11. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * .
12. Hely: ............................................................................................................................................
13. Dátum: .........................................................................................................................................
14. Aláírás: .........................................................................................................................................
2A. kiegészítés
Egy motorkerékpártípus nem eredeti kipufogórendszerére vagy annak elemeire mint önálló szerelési egység(ek)re vonatkozó információs dokumentáció
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
A motorkerékpártípus nem eredeti kipufogórendszerére benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
1. Gyártmány: ....................................................................................................................................
2. Típus: .............................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének (ha van) neve és címe: .................................................
............................................................................................................................................................
5. A szerelési egység alkatrészjegyzéke (rajz mellékelendő): ...........................................................
6. A jármű(vek) gyártmánya(i) és típusa(i), melyekre a hangtompítót tervezték * :
7. Esetleges alkalmazási korlátozások és szerelési utasítások: ..........................................................
............................................................................................................................................................
Fentieken kívül a kérelemnek az 1992. június 30-i 92/61/EGK irányelv (ER–B Függeléke) B/2. számú mellékletének A része alábbi pontjaiban előírt információkat is tartalmaznia kell:
0.1,
0.2,
0.5,
0.6,
2.1,
3,
3.0,
3.1.
3.1.1,
3.2.1.7,
4,
4.1,
4.2,
4.3,
4.4,
4.4.1,
4.4.2,
4.5,
4.6,
5.2.
2B. kiegészítés
Egy motorkerékpártípus nem eredeti kipufogórendszerére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. A kipufogórendszer gyártmánya: ..................................................................................................
2. A kipufogórendszer típusa: ............................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének (ha van) neve és címe: .................................................
............................................................................................................................................................
5. A jármű(vek) gyártmánya(i) és típusa(i) és változata(i) vagy módosítása(i), melyek-e a kipufogórendszert tervezték: ........................................................................
............................................................................................................................................................
6. A rendszer vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ......................................................................
7. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * .
8. Hely: ..............................................................................................................................................
9. Dátum: ...........................................................................................................................................
10. Aláírás: .........................................................................................................................................
1. A JÁRMŰ AZONOSSÁGA
1.1. Minden legyártott járműnek meg kell egyeznie egy az e fejezet értelmében jóváhagyott járműtípussal, azzal a hangtompítóval kell ellátni, amellyel a típust jóváhagyták, és ki kell elégítenie a szóban forgó járműtípusra vonatkozó Rész 2. pontjának követelményeit.
1.2. A fenti előírás szerinti azonosság vizsgálata érdekében egy mintajárművet vesznek le az e fejezet értelmében jóváhagyott típus gyártósoráról. A gyártás akkor tekinthető olyannak ami kielégíti ennek a fejezetnek a rendelkezéseit, ha az egyes Részek 2.1 pontjában leírt módszerrel megmért zajszint 3 dB(A)-nél nem többel lépi csak túl a típusjóváhagyás alkalmával mért értéket és 1 dB(A)-nél nem többel az ebben a fejezetben előírt határértékeket.
2. A NEM EREDETI CSERE-KIPUFOGÓRENDSZER AZONOSSÁGA
Minden legyártott kipufogórendszernek meg kell egyeznie egy az e fejezet értelmében jóváhagyott típussal és ki kell elégítenie az arra a járműtípusra vonatkozó Rész 3. pontja követelményeit, melyen a rendszert használni kívánják.
A fenti előírás szerinti azonosság vizsgálata érdekében egy minta-kipufogórendszert vesznek le az e fejezet értelmében jóváhagyott típus gyártósoráról.
A gyártás akkor tekinthető olyannak amely kielégíti ennek a fejezetnek a rendelkezéseit, ha az egyes Részek 3.5.2 és 3.5.3 pontjainak követelményei teljesülnek, és ha az egyes Részek 2.1 pontjaiban leírt módszerrel megmért zajszint 3 dB(A)-nél nem többel lépi túl a típusjóváhagyás alkalmával mért értéket és 1 dB(A)-nél nem többel az ebben a fejezetben előírt határértékeket.
1. A nem eredeti kipufogórendszereken vagy alkatrészeiken (a szerelési anyagok és csövek kivételével) az alábbiakat kell feltüntetni:
1.1. a kipufogórendszer és alkatrészei gyártójának márka- vagy kereskedelmi nevét,
1.2. a gyártó által adott márkanevet,
1.3. * az ER. B. Függeléke (2002/24/EK irányelv 8. cikke) követelményeinek megfelelően kialakított és elhelyezett típus-jóváhagyási jel, amely e Fejezet 6. Részében hivatkozott további információkkal egészül ki. Az „a” méretnek legalább 3 mm-nek kell lennie.
2. Az 1.1 és 1.3 pontban említett jelöléseknek és az 1.2 pontban említett névnek eltávolíthatatlannak és jól olvashatónak kell lennie a kipufogórendszer járműre erősített állapotában is.
3. Egy alkatrészen több típusjóváhagyási szám is lehet, ha több csere-kipufogórendszer alkatrészeként is jóváhagyták.
4. A csere-kipufogórendszert csomagalással vagy címkével kell ellátni, melyen az alábbiakat kell feltüntetni:
4.1. a csere-kipufogórendszer és alkatrészei gyártójának márka- vagy kereskedelmi nevét,
4.2. a gyártónak vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének címét,
4.3. azoknak a motorkerékpár modelleknek a jegyzékét, melyekre a cserehangtompító felszerelhető.
5. A gyártónak az alábbiakat kell szolgáltatnia:
5.1. a motorkerékpárra szerelés helyes módját leíró részletes tájékoztatót,
5.2. a hangtompító karbantartására vonatkozó tájékoztatót,
5.3. az alkatrészek jegyzékét a megfelelő alkatrészszámokkal együtt, a szerelési anyagok kivételével.
6. * A TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI JELBEN SZEREPLŐ TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
6.1. A nem eredeti kipufogórendszereken vagy alkatrészeiken – a szerelési anyagok és a csövek kivételével – a típus-jóváhagyási jelben fel kell tüntetni annak a fejezetnek vagy azoknak a fejezeteknek a számát, amelyek alapján a típusjóváhagyást megadták, a 6.1.3. pontban leírtak kivételével.
6.1.1. Nem eredeti kipufogórendszer, amely mind a hangtompítót, mind a katalizátort magában foglaló egyetlen részből áll
Az 1.3. pontban említett típus-jóváhagyási jelet egy bekarikázott 5-ös és egy bekarikázott 9-es számnak kell követnie.
6.1.2. A katalizátortól elkülönített nem eredeti kipufogórendszer
A hangtompítón elhelyezett, az 1.3. pontban említett típus-jóváhagyási jelet egy bekarikázott 9-es számnak kell követnie.
6.1.3. Egyetlen részből (hangtompítóból) álló nem eredeti kipufogórendszer olyan járművekhez, amelyek nem rendelkeznek az 5. fejezet szerinti típusjóváhagyással
Az 1.3. pontban említett, hangtompítóra erősített típus-jóváhagyási jelet nem követhetik más információk.
Típus-jóváhagyási jelekre példák a Kiegészítésben találhatók.
Kiegészítés *
Példák a típus-jóváhagyási jelre
A fent bemutatott típus-jóváhagyási jelet Franciaország adta ki [e2] a 6789 szám alatt egy olyan nem eredeti kipufogórendszerhez, amely egyetlen részből áll, és magában foglalja mind a hangtompítót, mind pedig a katalizátort.
A fent bemutatott típus-jóváhagyási jelet Franciaország adta ki [e2] a 6789 szám alatt egy olyan nem eredeti kipufogórendszerhez, amely nem tartalmaz beépített katalizátort (a katalizátor és a hangtompító nem egyetlen integrált alkotóelem, vagy a jármű nincs felszerelve katalizátorral).
A fent bemutatott típus-jóváhagyási jelet Franciaország adta ki [e2] a 6789 szám alatt egy olyan cserekatalizátorhoz, amely nincs beépítve a kipufogórendszerbe (a katalizátor és a hangtompító nem egyetlen integrált alkotóelem) (lásd az 5. fejezetet).
A fent bemutatott típus-jóváhagyási jelet Franciaország adta ki [e2] a 6789 szám alatt egy olyan nem eredeti kipufogórendszerhez, amely egyetlen részből (hangtompítóból) áll, és olyan járművekre történő felszerelésre szánták, amelyek nem rendelkeznek az 5. fejezet szerinti típusjóváhagyással.
Ez a Rész előírásokat tartalmaz az útburkolatok fizikai jellemzőire és a próbapálya burkolatának kialakítására vonatkozóan.
1. AZ ELŐÍRT FELÜLETI JELLEMZŐK
Az útfelület akkor tekinthető úgy, hogy megfelel ennek a mellékletnek, ha textúráját és hézagtartalmát vagy hangelnyelési tényezőjét megmérték, és úgy találták, hogy ezek kielégítik az 1.1–1.4 pontok előírásait, továbbá az útfelület a kialakításra vonatkozó követelményeknek (2.2 pont) is eleget tesznek.
1.1. A maradék hézagtartalom
A próbapálya burkolatát alkotó keverék Vc maradék hézagtartama nem lehet 8%-nál nagyobb. A mérési eljárást lásd a 3.1 pontban.
1.2. A hangelnyelési tényező
Ha a felület nem elégíti ki a maradék hézagtartalomra vonatkozó követelményeket, a kerület csak akkor fogadható el, ha hangelnyelési tényezője α ≤ 0,10. A mérési eljárást lásd a 3.2 pontban. Az 1.1 és 1.2 pont követelményei akkor is ki vannak elégítve, ha csak a hangelnyelést mérték meg és az α ≤ 0,10 volt.
1.3. A textúra mélysége
A textúra mélysége (TD) volumetrikus módszerrel mérve (lásd a 3.3. pontot) TD ≥ 0,4 mm legyen.
1.4. A felület homogenitása
Biztosítani kell, hogy a felület a próbaterületen a lehető leghomogénebb legyen. Ez vonatkozik a textíliára és a hézagtartalomra, de arra is ügyelni kell, hogy ha a gördülési folyamat az egyik helyen simább, mint a másikon, a textúra különbözhet, vagy zökkenőket okozó egyenetlenségek is előfordulhatnak.
1.5. A vizsgálati időszak
Annak ellenőrzésére, hogy a felület később is megfelel-e textúrájában és hézagtartalmában és a hangelnyelési követelmények tekintetében az ebben a Részben előírt követelményeknek, a felületet az alábbi időközönként rendszeresen ellenőrizni kell:
a) maradék hézagtartalom és hangelnyelés szempontjából:
– amikor a felület új,
– ha a felület újonnan megfelel a követelményeknek, további időszakos ellenőrzésre nincs szükség.
b) a textúra mélysége (TD) szempontjából:
– amikor a felület új,
– a zajvizsgálat kezdetén (legkorábban a lerakás után négy héttel),
– ezután 12 hónaponként.
2. A PRÓBAFELÜLET KIALAKÍTÁSA
2.1. A terület
A próbapálya megtervezése során, minimális követelményként, fontos annak biztosítása, hogy az a terület, melyet a vizsgálati szakaszon áthaladó járművek használnak, a megadott anyaggal legyen burkolva, olyan terjedelemben, ami lehetővé teszi a biztonságos és a gyakorlati követelményeknek megfelelő vezetést. Ehhez az szükséges, hogy a pálya legalább 3 méter széles legyen, és hossza az AA és BB vonalakon túl legalább 1010 méter legyen. Az 1. ábrán látható egy megfelelő próbaterület elrendezése és fel van tüntetve az a minimális terület, amelyet gépi úton kell burkolni és tömöríteni a megadott próbafelület-anyaggal.
1. ábra
A vizsgálati területre vonatkozó minimális követelmények
Az árnyékolt rész a „vizsgálati terület
2.2. A felület tervezési követelményei
A próbafelületnek az alábbi tervezési követelményeket kell kielégítenie:
1. tömör aszfaltbetonnak kell lennie;
2. a legnagyobb szemcsenagyság 8 mm legyen (a tűrés 6,3 mm és 10 mm között);
3. a kopóréteg vastagsága ≥30 mm;
4. a kötőanyag (binder) közvetlen behatolású, módosítatlan bitumen legyen.
A próbafelület tervezőjének útmutatást nyújthat a 2. ábrán látható, a kívánt jellemzőket biztosító adalékanyag-osztályozási görbe. Emellett a 3. táblázat néhány elvet tartalmaz, melyek figyelembevétele lehetővé teszi a kívánt textúra és tartósság elérését. Az osztályozási görbe az alábbi képletnek felel meg:
P (%) = 100 (d/dmax)1/2
ahol
d = négyzetes szitaszemméret, mm-ben
dmax = 8 mm a főgörbénél
dmax = 10 mm az alsó tűrésérték-görbénél
dmax = 6,3 mm az felső tűrésérték-görbénél
A fentieken kívül a következőket is ajánlatos betartani:
– a homoktartalom (0,063 mm < négyzetes szitaszemméret < 2 mm) 55%-nál nem több természetes homokból és legalább 45% zúzott homokból álljon,
– az alap és az alap alatti réteg stabil és sima legyen, a legjobb útépítési gyakorlatnak megfelelően,
– a zúzalék aprított legyen (100%-os zúzott felület) és nehezen zúzható anyagból készüljön,
– a keverékben használt zúzalékot még kell mosni,
– a felülethez nem szabad külön zúzalékot adni,
– a kötőanyag PEN-értékben kifejezett keménysége 40–60, 60–80 vagy akár 80–100 legyen, az adott ország időjárási viszonyaitól függően. Alapszabályként mondható ki, hogy a lehető legkeményebb kötőanyagot kell használni, amennyiben ez a szokásos gyakorlatnak megfelel,
– A keverék felhengerlés előtti hőmérsékletét úgy kell megválasztani, hogy a rákövetkező hengerlés során elérhető legyen a kívánt hézagtartalom. Az 1.1–1.4 pontok előírásai betartásának esélyét növelendő a megfelelő tömörséget nemcsak a keverési hőmérséklet helyes beállításával kell előmozdítani, hanem az áthaladások számának helyes megválasztásával és a tömörítő jármű kiválasztásával is.
2. ábra
Az aszfaltos keverék adalékanyag osztályozási görbéje, tűrésekkel
3. táblázat
Tervezési elvek
| Célzott értékek | ||||
| A keverék teljes tömegéhez viszonyítva | A töltőanyag tömegéhez viszonyítva | Tűrések | ||
| Kőtömeg, szitaméret (SM) > 2 mm | 47,6% | 50,5% | ±5 | |
| Homoktömeg 0,063 < SM < 2 mm | 38,0% | 40,2% | ±5 | |
| Hézagkiöntő anyag tömege SM < 0,063 mm | 8,8% | 9,3% | ±2 | |
| Kötőanyag tömege (bitumen) | 5,8% | nincs | ±0,5 | |
| Zúzalék legnagyobb mérete | 8 mm | 6.3–10 | ||
| Kötőanyag keménysége | (lásd alább) | |||
| Csiszolt kőérték (Polished Stone Value, PSV) (lásd az 5. Dokumentumot a bibliográfiában) | > 50 | |||
| Tömörség a Marshall-tömörséghez viszonyítva | 98% | |||
3. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
3.1. E mérések céljára fúrómagot kell kivenni a pályából legalább négy helyről, melyek egyenletesen oszlanak meg az AA és BB vonalak közötti területen (lásd az 1. ábrát). A keréknyomvonal inhomogenitásának és egyenetlenségének elkerülése érdekében a magokat nem magukból a keréknyomvonalakból kell kivenni, hanem azok közeléből. Legalább két magot kell kivenni a keréknyomvonalak közvetlen közeléből és legalább egy-egy magot a keréknyomvonalak és a mikrofonhelyek közötti távolság közepe tájáról. Ha fennáll a gyanú, hogy a homogenitás teltételei nem teljesülnek (lásd az 1.4 pontot), a próbaterület több részéről kell magokat kivenni. Minden fúrómagra meg kell határozni a maradék hézagtartalmat. Ezután ki kell számítani az összes mag átlagértékét és ezt össze kell vetni az 1.1 pont követelményeivel. Továbbá egyik mag hézagértéke se legyen 10%-nál magasabb. A próbafelület tervezőjét emlékeztetni kell arra a problémára, amely akkor merül fel, ha a próbaterület csövekkel vagy villamos vezetékekkel van fűtve és e területből fúrómagot kell kivenni. Az ilyen berendezéseket gondosan kell megtervezni, figyelembe véve a későbbi fúrási helyeket. Ajánlatos néhány kb. 200x300 mm-es helyet elkerülni a csövekkel vagy villamos vezetékekkel, vagy ezeket olyan mélyre helyezni, ahol a felületi rétegből való magkivétel során nem sérülhetnek meg.
3.2. A hangelnyelési tényező
A hangelnyelési tényezőt (normális beesés) az impedanciacső módszerrel kell mérni az ISO/DIN 10534 „Akusztika – A hangelnyelési tényező, és az impedancia meghatározása csöves módszerrel” című szabványban megadott eljárás szerint. A próbadarabok tekintetében ugyanazok a követelmények érvényesek amelyek a maradék hézagtartalomra vonatkoznak (lásd a 3.1 pontot). A hangelnyelést a 400–800 Hz és a 800–1600 Hz tartományban kell mérni (legalább a harmadik oktávsávok középfrekvenciáinál), és mindkét frekvencia-tartományban meg kell határozni a legnagyobb értékeket. Az összes próbamagra meghatározott értékeket átlagolni kell és ez adja a végeredményt.
3.3. A volumetrikus makrotextúra mérése
Ennek a szabványnak az alkalmazásában legalább 10 helyen, egyenletesen elosztva a próbaszakasz keréknyomvonalai mentén, textúramélység méréseket kell végezni, és az átlagértéket kell a megadott minimális textúramélységgel összevetni. Az eljárásra vonatkozóan lásd az ISO/DIN 10844 szabványtervezet F mellékletét.
4. IDŐÁLLÓSÁG ÉS KARBANTARTÁS
4.1. Az öregedés hatása
Számos más felülethez hasonlóan várható, hogy a próbafelületen mért gumiabroncs/út zajszintek az építés utáni első 6–12 hónap során némileg emelkednek. A felület csak négy héttel a megépítés után éri el a kívánt jellemzőket. Az időbeni stabilitást főleg a felületen közlekedő járművek csiszoló és tömörítő hatása határozza meg. Ez az 1.5 pontban meghatározott módon rendszeresen ellenőrizni kell.
4.2. A felület karbantartása
A laza törmelékeket és port, melyek jelentős mértékben csökkenthetik a textúra tényleges mélységét, el kell távolítani a felületről. Egyes országokban télen sót használnak a jégtelenítéshez. A só időlegesen, vagy akár tartósan is megváltoztathatja a felületet úgy, hogy a zajszint megnövekszik. Ezért a sózás nem javasolt.
4.3. A próbaterület újraburkolása
Ha szükségesnek mutatkozik a próbapálya újraburkolása, általában fölösleges többet, mint azt a vizsgálati szakaszt, melyen a járművek végighaladnak (az 1. ábrán látható 3 m szélességben) újra burkolni, feltéve, hogy az e szakaszon kívüli próbaterület a mérések során megfelelt a maradék hézagtartalomra és a hangelnyelésre vonatkozó követelményeknek.
5. A FELÜLET ÉS A RAJTA VÉGZETT VIZSGÁLATOK DOKUMENTÁLÁSA
5.1. A próbafelület dokumentálása
A felületet leíró dokumentációban az alábbi adatokat kell megadni:
a) a próbapálya helye;
b) a kötőanyag fajtája, keménysége, a töltőanyag fajtája, a beton legnagyobb elméleti sűrűsége (”DR„) és a próbapályából kivett magfuratok alapján megállapított kopóréteg-vastagság és osztályozási görbe;
c) a tömörítés módja (pl. a henger típusa, tömege, az áthaladások száma);
d) a keverék hőmérséklete, a környező levegő hőmérséklete és a szélsebesség a felület lerakása idején;
e) a felület lerakásának időpontja és a vállalkozó neve;
f) az összes, de legalább az utolsó vizsgálat eredménye, az alábbi adatokkal:
(i) az egyes fúrómagok maradék hézagtartalma;
(ii) a próbaterület pontjai, melyeken a hézagtartalom méréséhez a magokat kivették;
(iii) az egyes magok hangelnyelési tényezője (ha megmérték). Megadandó a minden magra és minden frekvenciára mért eredmény, valamint ezek teljes átlaga;
(iv) a próbaterület pontjai, melyeken az elnyelés méréséhez a magokat kivették;
(v) a textúra mélysége, beleértve a vizsgálatok számát és a standard szórást;
(vi) az (i) és (iii) vizsgálatot végző intézet és a használt berendezés típusa;
(vii) a vizsgálat(ok) időpontja és a magfuratok pályából való kivételének időpontja.
5.2. A felületen végzett jármű zajvizsgálat dokumentációja
A jármű zajvizsgálato(ka)t leíró dokumentációban meg kell adni, hogy minden követelmény teljesült-e. Utalni kell az 5.1 pont szerinti dokumentációra.
1. HATÁLY
1.1. A Fejezet az L kategóriájú járművek (a továbbiakban járművek) csatlakozóberendezéseire és ezeknek a járművekre való erősítésére vonatkozik.
1.2. Ez a Rész a járművek csatlakozóberendezései által teljesítendő követelményeket azzal a céllal állapítja meg, hogy
1.2.1. biztosítsa a kompatibilitást a járművek különböző típusú pótkocsikkal való társítása esetén;
1.2.2. biztosítsa a járművek biztonságos összekapcsolását bármely üzemi viszonyok között;
1.2.3. biztosítsa az össze- és szétkapcsolási eljárás biztonságos elvégzését.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
2.1. „Csatlakozóberendezések járművek számára”: az összes olyan, a vontató és vontatott jármű összekapcsolására szolgáló alkatrészt és berendezést jelenti, melyek a karosszéria vagy alváz keretéhez vagy teherbíró részeihez vannak rögzítve. Ide tartoznak a fent említett csatlakozóberendezések csatlakoztatására, beállítására és működtetésére szolgáló rögzített vagy leszerelhető alkatrészek is.
2.1.1. „Csatlakozó gömbök és vontatókengyelek”: a járművön gömb alakú elemet és egyenleket alkalmazó csatlakozóberendezéseket jelentenek, melyek csatlakozó fej révén kapcsolódnak a pótkocsihoz.
2.1.2. A 2.1.1 pontban említett csatlakozó fejek a pótkocsi vonórúdjára szerelt mechanikus berendezések, melyek a jármű csatlakozó gömbjéhez való kapcsolódásra szolgálnak.
3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
3.1. Az L kategóriájú járművek csatlakozóberendezéseit a jó mérnöki gyakorlatnak megfelelően kell elkészíteni, felszerelni és biztonságosan kell üzemelniük.
3.2. A csatlakozóberendezéseket úgy kell megtervezni és elkészíteni, hogy normális használat esetén, a megfelelő karbantartás és a kopó alkatrészek kellő időben történő cseréje mellett, tartósan megfelelően működjenek.
3.3. Minden csatlakozóberendezéshez szerelési és használati utasítást kell mellékelni, amely hozzáértő személy számára elegendő információt ad a járműre való felszereléshez és a helyes üzemeltetéshez. Az utasítás nyelve hivatalos nyelv legyen vagy annak a tagállamnak a nyelve, melyben a csatlakozóberendezést eladásra kínálják.
3.4. A csatlakozóberendezés céljára használható anyagok olyanok lehetnek, melyeknek az alkalmazás szempontjából lényeges tulajdonságai szabványban szerepelnek vagy olyanok, melyeknek tulajdonságai a jóváhagyást kérelmező dokumentációban meg vannak adva.
3.5. A csatlakozóberendezések minden olyan alkatrészét melynek meghibásodása a két jármű szétválását eredményezheti, acélból kell készíteni. Más anyagok is használhatók, feltéve, hogy a gyártó a vizsgálóállomás számára elfogadható módon bizonyítja ezek egyenértékűségét.
3.6. Minden csatlakozóberendezést kényszerkapcsolat formájában kell kialakítani, és zárt állapotban legalább egy mechanikus kényszerkapcsolattal kell biztosítani.
3.7. A L kategóriájú járműveken általában az 1. kiegészítés 1. ábráján bemutatott csatlakozó gömböket kell használni. Különösen motoros tricikliknél kell a csatlakozó típusát úgy megválasztani és elhelyezni, hogy a legnagyobb kompatibilitást biztosítsa egy sor pótkocsitípussal. A csatlakozó gömböktől eltérő készülékeket is lehet használni, feltéve, hogy teljesülnek a 3.8 pont követelményei, és a pótkocsik kompatibilitása vagy felcserélhetősége nem szükséges és nem is lehetséges (adott célra rendelt járműegyüttesek).
3.8. A csatlakozóberendezéseket úgy kell kialakítani, hogy működés, elhelyezés, mozgékonyság és szilárdság szempontjából megfeleljenek a 3.9, 3.10, 3.11, 4, 5 és 6. pont követelményeinek.
3.9. A csatlakozóberendezéseket, a legnagyobb biztonság érdekében a jó mérnöki gyakorlatnak megfelelően kell kialakítani és felszerelni; ez a csatlakozó üzemeltetésére is vonatkozik.
3.10. A járművek biztonságos össze- és szétkapcsolása egy személy által, szerszámok használata nélkül legyen végrehajtható.
3.11. A leszerelhető csatlakozóberendezések működtetése kézzel, könnyen, szerszámok használata nélkül legyen végrehajtható.
4. AZ ELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
4.1. A járművekre erősített csatlakozóberendezéseknek akadálytalan és biztonságos működést kell biztosítaniuk.
4.2. A járművekre rögzített csatlakozó gömbök feleljenek meg az 1. kiegészítés 2. ábráján látható geometriai feltételeknek.
4.3. Egy a csatlakozó gömbtől különböző csatlakozóberendezés csatlakozási pontja ±35 mm határon belül egy magasságban legyen a pótkocsi vonórúdja csatlakozási pontjával, feltéve, hogy a pótkocsi vízszintes helyzetben van.
4.4. A vontató kengyelek alakja és méretei feleljenek meg a gyártó követelményeinek a rögzítési pontok és bármely szükséges kiegészítő szerelvényre vonatkozóan.
4.5. A jármű gyártójának a csatlakozóberendezés típusára, a pótkocsi műszakilag megengedett legnagyobb össztömegére és a csatlakozási pontra ható megengedhető statikus terhelés nagyságára vonatkozó követelményeit be kell tartani.
4.6. A felszerelt csatlakozóberendezés nem takarhatja el a hátsó rendszámtáblát. Ilyen esetben speciális szerszám nélkül leszerelhető csatlakozóberendezést kell használni.
5. A CSUKLÓMOZGÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
5.1. A csatlakozóberendezésnek, járműre szereletlen állapotban, az alábbi mozgásokat kell lehetővé tennie.
5.1.1. 20°-os szabad függőleges elfordulási szög a vízszintes középvonal felett és alatt, a készülék hossztengelyének mindkét oldalán vízszintes síkban történő, legalább 90°-os tartományon belüli bármekkora szögű elfordítás mellett.
5.1.2. A készülék hossztengelyének mindkét oldalán vízszintes síkban történő, legalább 90°-os tartományon belüli bármekkora szögű elfordítás mellett a függőleges középvonalhoz képest háromkerekű járműveknél 25%-os, kétkerekű járműveknél 40°-os szabad oldalirányú bedőlési szöget kell biztosítani.
5.2. Bármely vízszintes elfordulási szög mellett a csuklómozgások alábbi kombinációinak kell lehetségeseknek lenniük:
5.2.1. kétkerekű járműveknél, kivéve azt az esetet, amikor a berendezést a kétkerekű járművel együtt billenő egykerekű pótkocsival használják:
5.2.1.1. ±15°-os függőleges elfordulási szög ±40°-os tengelyirányú bedőlés mellett,
5.2.1.2. ±30°-os tengelyirányú bedőlés ±20°-os függőleges elfordulási szög mellett;
5.2.2. három- és négykerekű járművek esetében:
5.2.2.1. ±15°-os függőleges elfordulási szög ±25°-os tengelyirányú bedőlés mellett,
5.2.2.2. ±10°-os tengelyirányú bedőlés ±20°-os függőleges elfordulási szög mellett.
5.3. Lehetségesnek kell lennie a gömbcsatlakozók össze- és szétkapcsolásának, ha a gömbcsatlakozó hosszirányú tengelye a csatlakozó gömb és a szerelvény középvonalához képest:
5.3.1. vízszintes síkban β=60°-os szögben jobbra vagy balra van fordítva,
5.3.2. függőleges síkban α=10°-os szögben felfelé vagy lefelé van fordítva,
5.3.3. tengelye körül 10°-os szögben jobbra vagy balra van fordítva.
6. SZILÁRDSÁGI KÖVETELMÉNYEK
6.1. Dinamikus szilárdsági vizsgálatot (fárasztóvizsgálatot) kell végezni az alábbiak szerint.
6.1.1. A fárasztóvizsgálatot váltakozó, közelítőleg szinuszos terheléssel kell végezni, a terhelési ciklusok száma az anyagtól függ. A vizsgálat során nem következhet berepedés, törés vagy más látható külső sérülés vagy olyan túlzott maradó alakváltozás, ami a berendezés kielégítő működését hátrányosan befolyásolná.
6.1.2. A dinamikus próba során a terhelés alapját az alábbi D érték képezi. A statikus függőleges terhelés a vizsgálati terhelésnek a vízszintes síkhoz viszonyított irányában van, figyelembe véve, ami a csatlakozási pont helyzetétől és a csatlakozási ponton megengedett statikus függőleges terheléstől függ.
| D = g x | T x R ––– T + R | kN |
ahol
T = a vontató jármű műszakilag megengedett legnagyobb össztömege tonnában
R = a pótkocsi műszakilag megengedett legnagyobb össztömege tonnában
g = a nehézségi gyorsulás (g = 9,81 m/s2)
6.1.3. A vizsgálat alapját képező D és S jellemzők értéke a gyártó EK típusjóváhagyási kérelmében van megadva, ahol S a csatlakozási ponton megengedhető legnagyobb statikus függőleges terhelés kg-ban.
6.2. Vizsgálati eljárások
6.2.1. A dinamikus vizsgálat céljából a próbadarabot megfelelő befogó szerkezetben kell elhelyezni és a terhelést úgy kell alkalmazni, hogy a megadott próbaterhelésen kívül más erő vagy nyomaték ne hasson rá. Váltakozó igénybevételű vizsgálatok alkalmával az erőkifejtés iránya nem térhet el ±1°-nál többel a megadott iránytól. Annak érdekében, hogy a próbadarabra ne hassanak meghatározatlan erők és nyomatékok, szükség lehet egy csuklós kapcsolatra az erőkifejtés helyén és egy másikra, ettől megfelelő távolságban.
6.2.2. A vizsgálati frekvencia nem haladhatja meg a 35 Hz értéket. A választott frekvencia jól különüljön el a próbaberendezés rezonáns frekvenciáitól, beleértve a vizsgálat alatt álló készüléket is. Acélból készült csatlakozóberendezések esetében a terhelési ciklusok száma 2 x 106 legyen. Más anyagokból készült csatlakozóberendezések esetén nagyobb ciklusszám is előírható. A repedésvizsgálatot általában festékbehatolásos módszerrel kell végezni; egyéb egyenértékű eljárások is megengedhetők.
6.2.3. A csatlakozóberendezéseket rendes körülmények között a lehető legmerevebben kell a vizsgálati befogószerkezetre erősíteni olyan helyzetben, ahogyan a járművön is használják. A rögzítő szerkezetnek olyannak kell lennie, amilyet a gyártó vagy a kérelmező meghatároz, és amilyet a járműre való rögzítéshez is használnak, illetve azzal azonos mechanikai jellemzőkkel rendelkező rögzítő szerkezet.
6.2.4. A csatlakozókat lehetőleg abban az eredeti állapotukban kell vizsgálni, amelyben a közlekedésben is használják őket. A gyártó megítélésétől függően és a vizsgálóállomással történő megállapodás alapján a rugalmas alkatrészeket semlegesíteni lehet, ha erre a vizsgálati eljáráshoz szükség van, és nem kell attól tartani, hogy ez meghamisítja a vizsgálati eredményeket.
6.2.5. A gyorsított vizsgálati eljárás következtében nyilvánvalóan túlmelegedett rugalmas elemeket a vizsgálat alatt ki lehet cserélni.
6.2.6. A próbaterheléseket különleges hézagmentes berendezések útján lehet alkalmazni.
6.2.7. A vizsgálatra beküldött berendezésekre minden olyan tervezési részletet meg kell adni, amelynek hatása lehet a szilárdsági kritériumokra (például a villamos dugaszolóaljzatot tartó lemezek, jelölések stb.). A vizsgálat határa a rögzítési vagy felszerelési pontoknál van. A jármű gyártójának meg kell adnia a csatlakozó gömb geometriai helyzetét és a csatlakozó berendezés rögzítési pontjait a referencia-egyeneshez viszonyítva, és ezeket a vizsgálati jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni.
A felerősítési pontok referenciaegyeneshez viszonyított minden relatív helyzetét, amint az a 2. kiegészítésben látható, és amelyre nézve a vontató jármű gyártójának minden információt meg kell adnia a vontató berendezés gyártója számára, meg kell ismételni a próbapadon.
6.3. A csatlakozó gömbök és vontató kengyelek vizsgálata
6.3.1. A próbapadra szerelt részegységet egy váltakozó húzó-nyomó feszültséget előállító gépen (pl. egy rezonancia-impulzusgenerátoron) dinamikus próbának kell alávetni. A próbaterhelésnek váltakozó erőnek kell lennie és a 2. kiegészítés 3. és 4. ábráján látható módon 15°±1°-os szög alatt kell a csatlakozó gömbre hatnia. Ha a gömb középpontja a 2. kiegészítés 5. ábráján látható, referenciaegyenessel párhuzamos, a legmagasabban elhelyezkedő legközelebbi rögzítési ponton átmenő vonal felett van, a vizsgálatot α=–15°±1-os szög alatt kell elvégezni (2. kiegészítés, 3. ábra). Ha a gömb középpontja a 2. függelék 5. ábráján látható referenciaegyenessel párhuzamos, a legmagasabban elhelyezkedő legközelebbi rögzítési ponton átmenő vonal alatt van, a vizsgálatot α=+15°±1-os szög alatt kell elvégezni (2. kiegészítés, 4. ábra). Ezt a szöget a függőleges irányú statikus és dinamikus erők figyelembevétele céljából kell választani. Ez a vizsgálati módszer csak
| S = | 120 · D ––– g | -nél nem nagyobb megengedett statikus terhelés esetén alkalmazható. | |
| Ha S = | 120 · D ––– g | -nél nagyobb statikus terhelésre van szükség, a vizsgálati szöget 20°-ra kell növelni. |
A dinamikus vizsgálatot az alábbi vizsgálóerővel kell végezni:
Fres=±0,6 D
6.3.2. Az egy darabból készült csatlakozó gömböket, beleértve a nem cserélhető leszerelhető gömbökkel ellátott berendezéseket, valamint a cserélhető gömbökkel ellátott leszerelhető vontatókengyeleket (a járművel egybeépített konzolon elhelyezett gömbök kivételével), a 6.3.1 pont szerint kell vizsgálni.
6.3.3. A különböző gömbökkel használható vontatókengyel vizsgálatát a 94/20/EK irányelv (az ER. A. Függeléke A/50. Számú melléklete) VI. Részének 4.1.6 pontja szerint kell végezni.
6.4. A 6.3.1 pontban szereplő fenti vizsgálati követelmények a csatlakozó gömböktől különböző csatlakozóberendezésekre is alkalmazhatók.
7. CSATLAKOZÓ FEJEK
7.1. Az alapvizsgálat egy váltakozó vizsgálóerővel végzett kifáradási vizsgálat és egy minden mintapéldányon elvégzett statikus vizsgálat (emelési vizsgálat).
7.2. A dinamikus vizsgálatot megfelelő szilárdságú alkalmas csatlakozó gömbbel kell elvégezni. A vizsgálóberendezésen a gyártó utasításai szerint, a járműhöz való rögzítésnek megfelelő módón kell a csatlakozó fejet és a gömbcsatlakozót elhelyezni. A vizsgálóerőn kívül más erő semmiképpen sem hathat a próbadarabra. A vizsgálóerőt a gömb középpontján áthaladó és hátrafelé 15° alatt hajló egyenes irányában kell alkalmazni (lásd a 3. kiegészítés 6. ábráját). A kifáradási vizsgálatot a mintadarabon az alábbi erővel kell végezni:
Fres=±0,6 D
7.3. Statikus emelési vizsgálatot kell végezni (lásd a 3. kiegészítés 7. ábráját). A vizsgálathoz használt csatlakozó gömb átmérőjének
| 49 | +0,13 –0 | mm-nek |
kell lennie abból a célból, hogy egy kopott gömböt képviseljen. Az FA emelőerőt egyenletesen és gyorsan kell növelni az alábbi értékig:
| g x (C+) | S –– 1000 |
és 10 másodpercig kell fenntartani, ahol
C = a pótkocsi tömege (a legnagyobb megengedhető terhet hordó pótkocsi tengelyterheléseinek összege) tonnában.
7.4. A gömbcsatlakozótól eltérő csatlakozóberendezés használata esetén a csatlakozó fejet, amennyiben lehetséges, a 94/20/EK irányelv (az ER. A. Függeléke A/50. Számú melléklete) vonatkozó követelményeinek megfelelően kell vizsgálni.
8. JELÖLÉS
A csatlakozóberendezéseket a 94/20/EK irányelv (az ER. A. Függeléke A/50. Számú melléklete) vonatkozó követelményeinek megfelelően kell megjelölni.
1. kiegészítés
L kategóriájú jármű vonóberendezése
A vonóberendezés (a továbbiakban: gömbcsatlakozós rendszer) pótkocsikon való használata nem zárja ki más rendszerek alkalmazását (például kardáncsatlakozókét); mindazonáltal gömbcsatlakozós rendszer használata esetén a rendszernek meg kell felelnie az 1. ábrán megadott leírásnak.
(1) A gömb és a nyak közötti lekerekítési sugár érintőlegesen illeszkedik mind a nyakhoz, mind a csatlakozó gömb alsó vízszintes felületéhez.
(2) Lásd az ISO/R 468 és az ISO 1302 szabványt; az N9 érdességi szám 6,3 μm Ra érdességi értéket jelent.
1. ábra
2. ábra
Csatlakozógömbök körüli szabad hely
2. kiegészítés
A vizsgálat iránya egy vontatókengyellel ellátott csatlakozógömb példáján bemutatva
(Hasonló módon más csatlakozórendszerekre is alkalmazható.)
3. ábra
3. kiegészítés
6. ábra
7. ábra
4. kiegészítés
L kategóriájú járműtípussal vontatott pótkocsik csatlakozóberendezéseire vonatkozó információs dokumentáció
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelendő, ha azt nem a jármű-típusjóváhagyási kérelemmel együtt nyújtják be.)
| Sorszám (a kérelmező adja): .......................................................................................................................................................... |
L kategóriájú járműtípussal vontatott pótkocsik csatlakozóberendezésére vonatkozóan benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az ER. B. Függeléke (1992. Június 30-i 92/61/EGK Tanácsi irányelv) B/2. Melléklete az 1992. június 30-i 92/61/EGK (ER–B melléklet) irányelv II. melléklete A fejezetének alábbi pontjaiban előírt információkat kell tartalmaznia:
0.1,
0.2,
0.4–0.6,
9.1–9.12
5. kiegészítés
L kategóriájú járműtípussal vontatott pótkocsik csatlakozóberendezéseire vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. A jármű gyártmánya vagy kereskedelmi neve: .............................................................................
2. A jármű típusa: ..............................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
............................................................................................................................................................
5. A jármű vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ..........................................................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * .
7. Hely: ..............................................................................................................................................
8. Dátum: ...........................................................................................................................................
9. Aláírás: ...........................................................................................................................................
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ennek a fejezetnek az alkalmazásában:
1.1. „Járműtípus a biztonsági öv rögzítési pontok szempontjából”: olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól olyan szempontokból mint a jármű illetve az ülés olyan szerkezeti elemeinek méretei, alakja és anyagai, amelyek a biztonsági öv felerősítésére szolgálnak;
1.2. „Biztonsági öv rögzítési pontok”: a jármű, az ülés vagy más járműrészek olyan szerkezeti elemei, melyekhez a biztonsági övet rögzíteni kell;
1.3. „Hevederterelő”: olyan készülék, amely megváltoztatja a heveder elhelyezkedését a biztonsági öv viselőjéhez képest;
1.4. „Tényleges rögzítési pont”: az a pont, amelynek segítségével, szokásos módon a 4. pontnak megfelelően, meghatározható a biztonsági öv minden egyes részének a viselőjéhez képest elfoglalt szöghelyzete, azaz az a pont, melyhez a hevedert erősíteni kellene ahhoz, hogy a használatban lévő öv tervezett helyzetével azonos helyzetet foglaljon el, és amely egybeeshet vagy nem eshet egybe a valódi rögzítési ponttal, az öv rögzítő szerelvényeinek azon a helyen kialakított elrendezésétől függően, ahol az a rögzítési ponthoz kapcsolódik;
1.4.1. például:
1.4.1.1. ha a biztonsági öv tartalmaz olyan merev alkatrészt, amely az álló vagy szabadon elforduló alsó rögzítési ponthoz van erősítve, a tényleges rögzítési pont valamennyi ülésbeállítási helyzetre az a pont, ahol a heveder a merev alkatrészhez kapcsolódik;
1.4.1.2. ha a jármű vagy az ülés szerkezetéhez irányterelő van erősítve, tényleges rögzítési pontnak az a pont tekintendő, ahol a heveder az irányterelőt az öv viselője felé eső oldalán elhagyja; a hevedernek egyenes vonalat kell képeznie a tényleges rögzítési pont és az öv viselője között;
1.4.1.3. ha az öv közvetlenül, közbenső irányterelő nélkül kapcsolja össze viselőjét a jármű vagy az ülés szerkezetéhez erősített tehetetlenségi zárral, tényleges rögzítési pontnak az öv tehetetlenségi zárorsója tengelyének az orsón lévő heveder középvonalán átmenő síkkal való metszéspontját kell tekinteni.
1.5. „Padló”: a jármű karosszériájának a jármű oldalfalait összekötő alsó részét jelenti. Ide tartoznak a bordák, a kiemelkedő sajtolt merevítők és minden egyéb merevítés abban az esetben is, ha a padló alatt helyezkednek el, mint pl. a fő- és oldaltartók.
1.6. * „Ülés”: olyan szerkezet, amely, függetlenül attól, hogy a járműszerkezet és/vagy belső burkolata szerves részét képezi vagy sem, egy felnőtt ember számára ülő helyzet elfoglalását teszi lehetővé; a fogalom mind az egyedi ülést, mind a pad egy ülő helyzetnek megfelelő részét jelöli. A nyereg a 2.1. pont szempontjából nem minősül ülésnek;
1.6a. „Nyereg”: olyan ülés, amelyen a vezető vagy az utas lovaglóülésben ül.
1.7. „Üléscsoport”: vagy pad jellegű ülés vagy egymás mellé szerelt egyedi ülések (azaz egy ülés első rögzítési pontjai egy másik ülés hátsó rögzítési pontjaival egy vonalban vagy azok előtt vagy ugyanazon másik ülés mellső rögzítési pontjaival egy vonalban vagy azok mögött vannak), melyek egy vagy több, felnőttek számára alkalmas ülőhelyet képeznek.
1.8. „Pad”: olyan összetett szerkezet a burkolatával együtt, amely legalább két felnőtt ember számára alkalmas ülőhelyet képez.
1.9. „Felhajtható ülés”: olyan alkalmi használatra szolgáló pótülés amely általában fel van billentve;
1.10. „Üléstípus”: olyan ülések összessége, amelyek nem különböznek egymástól lényegesen az alábbi szempontokból:
1.10.1. az ülésszerkezet alakja, méretei és az anyag melyből készültek;
1.10.2. a beállító és reteszelő rendszerek típusa és méretei;
1.10.3. az ülésen lévő övrögzítő pontoknak, az ülések rögzítési pontjainak és a járműszerkezet ide tartozó részeinek típusa és méretei.
1.11. „Ülés rögzítése”: az a rendszer, amely az ülést mint egészet a járműszerkezetéhez rögzíti, beleértve a jármű szerkezetének megfelelő részeit is.
1.12. „Beállítórendszer”: az a készülék, amely lehetővé teszi az ülés részeinek beállítását az ülésben helyet foglaló személy alakjának megfelelő ülő helyzet kialakítása céljából, azaz lehetővé tesz:
1.12.1. hosszirányú beállítást;
1.12.2. magassági beállítást;
1.12.3. szögbeállítást;
1.13. „Védett tér”: olyan tér, amelyen belül a védelmi térbe eső árnyékoló területek összevont területe legalább 800 cm2.
1.14. „Védelmi tér”: az ülés előtti tér, melynek határai:
1.14.1. két vízszintes sík melyek egyike az 1.17 pontban meghatározott H ponton halad át, a másik pedig e fölött 400 mm-rel helyezkedik el;
1.14.2. két egymástól 400 mm-re lévő, a H pontra szimmetrikusan elhelyezkedő függőleges hosszirányú sík;
1.14.3. a H pont előtt 1,30 m-re lévő függőleges keresztirányú sík.
Bármely keresztirányú függőleges síknak egy olyan összefüggő területét, amelyre a terület bármely pontján és a gömb középpontján áthaladó egyenes mentén vízszintes hosszirányban egy 165 mm átmérőjű gömböt vetítve a védelmi téren belül nincs olyan nyílása, amelyen a gömb áthaladhatna; „árnyékoló terület”-nek nevezzük.
1.15. „Mozgó rendszer”: olyan berendezés, amely lehetővé teszi egy ülés vagy annak egy része közbenső rögzített helyzet nélküli elmozdítását vagy elfordítását annak érdekében, hogy megkönnyítse a szóban forgó ülés mögötti térbe való bejutást.
1.16. „Reteszelőrendszer”: olyan berendezés, amely az ülést és annak részeit bármilyen használatra alkalmas helyzetben megtartja, továbbá egy reteszelő mechanizmust foglal magában az ülés háttámlájának az üléshez viszonyított és az ülésnek a járműhöz viszonyított helyzetének rögzítésére.
1.17. „H pont”: a III. Rész 1.1 pontjában leírt referenciapont, melyet a fejezetben leírt eljárással lehet meghatározni.
1.18. „H1 pont”: az 1.17 pontban meghatározott H pontnak megfelelő referenciapont, amely az ülés minden normális használatra alkalmas helyzetére meg van állapítva.
1.19. „R pont”: ülésnek a III. Rész 1.2 pontjában meghatározott referenciapontját jelenti.
1.20. „Referencia-egyenes”: a III. Rész 3.4 pontjában meghatározott egyenes.
1.21. „L1 és L2 pont”: az alsó tényleges rögzítési pontok.
1.22. „C pont”: az R pont felett függőlegesen 450 mm-re lévő pont. Ha azonban az 1.24 pontban meghatározott S távolság legalább 280 mm és ha a gyártó a 4.3.3 pontban megadott másik, BR = 260 mm + 0,8 S alkalmazható képletet fogadja el, a C és az R közötti függőleges távolságnak 500 mm-nek kell lennie.
1.23. „α1 és α2”: egy vízszintes sík, valamint a jármű hosszanti középsíkjára merőleges és a H1 ponton és az L1 és L2 pontokon átmenő síkok közötti szögek.
1.24. „S”: a tényleges felső rögzítési pont és egy, a jármű hossztengelyére állított függőleges síkkal párhuzamos P referenciasík közötti távolság mm-ben. P meghatározása a következő:
1.24.1. ha az ülési helyzetet az ülés alakja jól meghatározza, a P sík az ülés középsíkja;
1.24.2. ha az ülési helyzet nincs jól meghatározva:
1.24.2.1. a P sík a vezetőhöz viszonyítva a jármű hosszanti középsíkjával párhuzamos sík, amely függőlegesen átmegy a kormánykerék vagy a középhelyzetbe állított kormány közepén, ha az állítható, és úgy tekintendő, hogy benne van a kormánykerékkoszorú síkjában;
1.24.2.2. az elöl oldalt ülő utas P síkja szimmetrikus a vezető P síkjára;
1.24.2.3. a hátsó oldalsó ülőhelyek P síkja az, amit a gyártó megad, feltéve, hogy a jármű hossztengelyére állított függőleges síkja és a P sík közötti távolságra vonatkozó alábbi A határérték be van tartva:
– A nem kevesebb, mint 200 mm, ha a pad csak két utas számára van kialakítva;
– A nem kevesebb, mint 300 mm, ha a pad kettőnél több utas számára van kialakítva.
2. * ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A biztonsági övek rögzítési pontjainak meg kell felelniük e fejezet előírásainak.
2.1.1. A háromkerekű segédmotoros kerékpárok, a triciklik, a könnyű négykerekű triciklik és a négykerekű triciklik valamennyi ülését el kell látni biztonságiöv-rögzítési pontokkal.
2.1.1.1. Hárompontos biztonsági öv elhelyezését lehetővé tévő rögzítési pontokat kell felszerelni minden olyan üléshez, amely mindkét következő feltételt kielégíti:
– az ülés rendelkezik támlával vagy olyan támasszal, amely segít a próbabábu háta nyugalmi szögének meghatározásában és üléstámlának tekinthető;
– a H pont mögött, a H ponton átmenő függőleges síkhoz képest 450 mm-nél magasabban elhelyezkedik oldal- vagy keresztirányú szerkezeti elem.
2.1.1.2. Minden más ülés esetén elfogadható a kétpontos biztonsági öv elhelyezését lehetővé tévő rögzítési pontok alkalmazása.
2.1.2. Nem kötelező biztonságiöv-rögzítési pontokat felszerelni a legfeljebb 250 kg tömegű háromkerekű segédmotoros kerékpárokra és négykerekű triciklikre.
3. A BIZTONSÁGI ÖV RÖGZÍTÉSI PONTOK MINIMÁLIS SZÁMA
3.1. Az első üléseknél két alsó és egy felső rögzítési pontról kell gondoskodni. Azonban az első középső üléseknél, ha vannak ilyenek, elegendő a két alsó rögzítési pont, ha további első ülések is vannak és a szélvédő az MR A. Függeléke A/12. Számú melléklete (74/60/EGK Tanácsi irányelv) II. Részében meghatározott referenciazónán kívül helyezkedik el. A szélvédő akkor tekintendő a rögzítési pontok referenciazónája részének, ha a szélvédő statikus érintkezésbe kerül a motoros járművek belső szerelvényeire vonatkozó fenti mellékletben leírt módszerrel végzett vizsgálat céljára szolgáló berendezéssel.
3.2. A külső ülésekhez két alsó rögzítési pontot és egy felső rögzítési pontot kell biztosítani.
3.3. A felbillenthető ülések kivételével, melyeknél rögzítési pont nem szükséges, minden más előre néző ülésnél legalább két alsó rögzítési pontról kell gondoskodni.
3.4. Ha a jármű a felbillenthető ülések számára is el van látva rögzítési pontokkal, a rögzítési pontoknak meg kell felelniük e fejezet előírásainak.
4. A BIZTONSÁGI ÖVEK ELHELYEZÉSE
(lásd a II. Rész 1. ábráját)
4.1. Általános rendelkezések
4.1.1. Bármely biztonsági öv rögzítési pontjai a jármű vagy az ülés szerkezetén vagy a jármű bármely más részén lehetnek, vagy szét lehetnek osztva e különböző pontok között.
4.1.2. Ugyanahhoz a rögzítési ponthoz két szomszédos öv végei is hozzá lehetnek erősítve, feltéve, hogy a vizsgálati követelmények teljesülnek.
4.2. Az alsó tényleges rögzítési pontok helyzete
4.2.1. Az ülés minden normális üzemi helyzetében az α1 és α2 szögeknek 30° és 80° között kell lenniük.
4.2.2. Ha a hátsó üléspadok és az állítható ülések az 1.12 pontban meghatározott beállítórendszerrel vannak ellátva és háttámlaszögük 20°-nál kisebb (lásd a II. Rész 1. ábráját), az α1 és α2 szögek kisebbek lehetnek a 4.2.1 pontban megadott minimális értékeknél, feltéve, hogy az ülés egyetlen normális üzemi helyzetében sem kisebbek 20°-nál.
4.2.1. A jármű hossztengelyére állított függőleges síkkal párhuzamos és az ugyanahhoz az övhöz tartozó L1 és L2 alsó tényleges rögzítési pontokon átmenő két függőleges sík közötti távolság nem lehet kisebb 350 mm-nél. Az ülés hosszanti középsíkjának az L1 és L2 pontok mellett e pontoktól legalább 120 mm-re kell elhaladnia.
4.3. A felső tényleges rögzítési pontok helyzete
(lásd a II. Rész 2. ábráját)
4.3.1. Ha a tényleges felső rögzítési pontok helyét befolyásoló hevedervezetőt vagy hasonló készüléket alkalmaznak, ezt a helyet, szokásos módon, a rögzítési pont olyan helyzetének figyelembevételével kell meghatározni, amikor a heveder hosszanti középvonala áthalad a J1 ponton. A J1 pont az R pontból kiindulva az alábbi három szakasz egymás utáni meghatározásával érhető el:
4.3.1.1. RZ: a referencia-egyenes szakasza az R ponttól felfelé, 530 mm hosszon mérve;
4.3.1.2. ZX: a jármű hosszanti középsíkjára merőleges szakasz a Z ponttól a rögzítési pont irányába mérve, 120 mm hosszon;
4.3.1.3. XJ1: az RZ és ZX szakaszok által meghatározott síkra merőleges szakasz az X ponttól előre mérve, 60 mm hosszon;
A J2 pont a J1 pontra szimmetrikusan helyezkedik el a megfelelő ülésben lévő próbabábú referencia-egyenesét (meghatározása az 1.20 pontban) függőlegesen keresztező hosszirányú síkhoz képest.
4.3.2. A felső tényleges rögzítési pontnak az ülés hosszanti középsíkjára merőleges és a referencia-egyenessel 65°-os szöget bezáró FN sík alatt kell lennie. A hátsó üléseknél ez a szög 60°-ra csökkenthető. Az FN síknak úgy kell elhelyezkednie, hogy a referencia-egyenest abban a D pontban metssze, amelyre fennáll a DR = 315 mm + 1,8 S összefüggés. Mindazonáltal, ha S nem nagyobb, mint 200 mm, DR = 675 mm.
4.3.3. Az öv felső tényleges rögzítési pontjának az ülés hosszanti középsíkjára merőleges és a referencia-egyenest 120°-os szög alatt abban a B pontban metsző FK sík mögött kell lennie, mely pontra érvényes a BR = 260 mm + S összefüggés. Ha S nem kisebb 280 mm-nél, a gyártó alkalmazhatja a BR = 260 mm + 0,8 S összefüggést is.
4.3.4. S értéke 140 mm-nél kisebb nem lehet.
4.3.5. Az öv felső tényleges rögzítési pontjának a jármű hossztengelyére állított függőleges síkra merőleges és az R ponton a II. Rész 1. ábráján látható módon átmenő függőleges sík mögött kell lennie.
4.3.6. Az öv felső tényleges rögzítési pontjának az 1.22 pontban meghatározott C ponton áthaladó vízszintes sík fölött kell lennie.
4.3.7. A 4.3.1 pontban említett felső rögzítési ponton kívül más felső tényleges rögzítési pontok is felszerelhetők az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:
4.3.7.1. a kiegészítő rögzítési pontok megfelelnek a 4.3.1 – 4.3.6 pontok követelményeinek;
4.3.7.2. a felső rögzítési pontokat szerszámok segítsége nélkül lehet használni, megfelelnek a 4.3.5 és 4.3.6 pont követelményeinek, és belül esnek a II. Rész 1. ábráján lehatárolt, terület függőleges irányban 80 mm-rel felfelé vagy lefelé mozdításával meghatározott valamelyik területen;
4.3.7.3. a rögzítési pont(ok) heveder típusú övhöz készül(nek), és ha a referencia-egyenesen áthaladó keresztirányú sík előtt van(nak), akkor megfelel(nek) a 4.3.6 pont követelményeinek, továbbá,
4.3.7.3.1. egy rögzítési pont esetén annak a két lapszögnek a közös területén van, melyeket a 4.3.1 pontban meghatározott J1 és J2 pontokon átmenő függőleges határol és melyek vízszintes metszete a II. Rész 2. ábráján látható;
3.7.3.2. ha két rögzítési pont van, a két lapszög bármelyikében való elhelyezés megfelel, feltéve, hogy egyik rögzítési pont sincs 50 mm-nél messzebb a másik rögzítési ponttal szemben elhelyezett, a szóban forgó ülés (1.24 pontban meghatározott) P síkjához képest szimmetrikus üléstől.
5. A RÖGZÍTÉSI PONTOK SZILÁRDSÁGA
5.1. Minden rögzítési pontnak ki kell állnia a 6.3 és 6.4 pontokban előírt vizsgálatokat. Állandó deformáció, beleértve egy rögzítési pont vagy környező területének részleges berepedését is, nem jelent hibát, feltéve, hogy a megkívánt erőt az előírt ideig kibírta. A vizsgálat során a 4.2.3 pontban az alsó tényleges rögzítési pontokra előírt minimális távolságokat és a felső tényleges rögzítési pontokra a 4.3.6 és 4.3.7 pontokban megadott követelményeket be kell tartani.
5.2. A járművekben, melyekben ezeket a berendezéseket használják, a bármely üléseken helyet foglaló személyek járműből való kiszállását lehetővé tévő mozgató- és reteszelőrendszereknek kézi erővel működtethetőknek kell maradniuk akkor is, miután a húzóerő megszűnt.
5.3. A rögzítési pontok menetes furatainak méretei
A rögzítési pontok menetes furatainak 7/16–20 UNF 2 B típusúaknak kell lenniük az ISO TR 1417 szabványnak megfelelően.
5.4. Ha a gyártó olyan biztonsági övekkel látta el a járművet, amelyek az adott ülésnél megkívánt összes rögzítési ponthoz hozzá vannak erősítve, nem szükséges, hogy ezek a rögzítési pontok megfeleljenek az 5.3 pont követelményeinek, feltéve, hogy ennek a fejezetnek a többi követelményeit kielégítik. Továbbá az 5.3 pont követelményei nem érvényesek a 4.3.7.3 pont követelményeit kielégítő kiegészítő rögzítési pontokra.
5.5. A biztonsági övnek a rögzítési pont károsítása nélkül kell leszerelhetőnek lennie a rögzítési pontról.
6. A VIZSGÁLATOK
6.1. Általános előírások
6.1.1. A 6.2 pontban leírt rendelkezések teljesítésétől függően és a gyártó kívánságainak megfelelően:
6.1.1.1. a vizsgálat vagy egy járműszerkezetre vagy egy teljesen felszerelt járműre vonatkozhat;
6.1.1.2. az ablakok és ajtók fel lehetnek szerelve vagy nem, zárva lehetnek vagy nem;
6.1.1.3. minden, rendes körülmények között használatos alkatrészt, amely hozzájárulhat a szerkezet szilárdságához, fel lehet szerelni.
6.1.2. Az üléseket a vezetési helyzetbe vagy használatuknak megfelelő helyzetbe kell felszerelni és beállítani, amit az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős vizsgáló szervezet választ meg, mint a rendszer szilárdsága szempontjából legkedvezőtlenebbet.
6.1.3. A próbajegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülések helyzetét. Ha a háttámla dőlésszöge változtatható, azt a gyártó utasításainak megfelelő helyzetben kell rögzíteni, vagy a gyártó távollétében a 15°-hoz, illetve négykerekű járművek esetében 25°-hoz lehető legközelebb eső tényleges ülésszögben.
6.2. A jármű rögzítése
6.2.1. A jármű vizsgálat alatti rögzítési módszere nem eredményezheti a rögzítési pontok vagy azok környezetének megerősítését és nem csökkentheti a szerkezet normális deformációját.
6.2.2. Egy rögzítőberendezés akkor tekinthető megfelelőnek, ha hatása nem terjed ki a szerkezet teljes szélességére és ha a jármű vagy szerkezet elöl a vizsgálandó rögzítési ponttól legalább 500 mm-re van rögzítve vagy megfogva, hátul pedig ettől a rögzítési ponttól legalább 300 mm-re.
6.2.3. Ajánlatos, hogy a szerkezet közvetlenül a tengelyek alatt, vagy ha ez nem lehetséges, közvetlenül a felfüggesztési pontok alatt legyen alátámasztva.
6.3. Általános követelmények
6.3.1. Ugyanahhoz az üléscsoporthoz tartozó összes rögzítési pontot egyidejűleg kell próbálni.
6.3.2. A húzóerőt a jármű hossztengelyére állított függőleges síkkal párhuzamosan, előre, a vízszintes fölött 10°±5°-os szög alatt kell alkalmazni.
6.3.3. A terhelést a lehető leggyorsabban kell megkezdeni. A rögzítési pontoknak legalább 0,2 másodpercig bírniuk kell a megadott próbaterhelést.
6.3.4. A 6.4 pontban leírt vizsgálatokhoz a VI. Részben látható húzókészülékeket kell használni.
6.3.5. A felső rögzítési pontokkal ellátott ülések rögzítési pontjait az alábbi teltételek mellett kell próbálni:
6.3.5.1. Külső első ülések
6.3.5.1.1. A rögzítési pontokat a 6.4.1 pontban előírt vizsgálatnak kell alávetni, melyben az erők kifejtése olyan készülékkel történik, amely egy tehetetlenségi zárral és az övet a felső rögzítési ponthoz vezető irányterelővel ellátott hárompontos biztonsági öv geometriáját képezi le.
6.3.5.1.2. Továbbá, ahol a 3. szakaszban előírtnál több rögzítési pont van, ezeket a rögzítési pontokat 6.4.5 pontban előírt vizsgálatoknak kell alávetni, melynek során az erőket olyan készülékkel kell kifejteni, amely az ezekhez a rögzítési pontokhoz csatlakozó biztonsági övtípus geometriáját képezi le.
6.3.5.1.3. Ha a tehetetlenségi zár nincs felszerelve az alsó oldalsó rögzítési ponton lévő helyére, vagy ha a tehetetlenségi zár a felső rögzítési pontra van erősítve, az alsó rögzítési pontokat a 6.4.3 pontban előírt vizsgálatnak kell alávetni.
6.3.5.1.4. A fenti esetben a gyártó kívánságára a 6.4.1 és a 6.4.3 pontban előírt vizsgálatokat két különböző szerkezeten lehet elvégezni.
6.3.5.2. Hátsó külső ülések és/vagy középső ülések
A rögzítési pontokat a 6.4.2 pontban előírt vizsgálatnak kell alávetni, melynél az erőket egy hárompontos biztonsági öv geometriáját leképező készülékkel kell átvinni, valamint a 6.4.3 pontban előírt vizsgálatnak, melynek az alsó rögzítési pontokra egy kétpontos biztonsági övet utánzó készülékkel kell átadni az erőket. A két vizsgálatot két különböző szerkezeten lehet elvégezni.
6.3.5.3. A 6.3.5.1 és 6.3.5.2 ponttól eltérően, ha a gyártó a járművet a tehetetlenségi zárat is magukban foglaló biztonsági övekkel felszerelve szállítja, a megfelelő rögzítési pontokat olyan vizsgálatnak kell alávetni, amelyben az erőket olyan öv(ek) geometriáját leképező készülékkel viszik át, mely öv(ek)re a rögzítési pontok alkatrész-típusjóváhagyását el kell végezni.
6.3.6. Ha a külső ülések és a középső ülések számára nincsenek felső rögzítési pontok, az alsó rögzítési pontokat a 6.4.3 pontban előírt vizsgálatoknak kell alávetni, melynek során az erőket egy kétpontos biztonsági öv geometriáját leképező készülékkel kell átvinni.
6.3.7. Ahol a járművön olyan berendezések is helyet kapnak, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a hevederek közvetlenül, közbenső görgők stb. alkalmazása nélkül legyenek a rögzítési pontokhoz erősítve, vagy ahol a 3. pontban említetteken kívül további rögzítési pontokra is szükség van, az övet vagy a biztonsági övrendszert alkotó kábelek, görgők stb. részegységeit ilyen berendezések útján kell a jármű rögzítési pontjaihoz csatlakoztatni, és a rögzítési pontokat a 6.4 pont vonatkozó előírásainak megfelelően kell vizsgálni.
6.3.8. A 6.3 pont követelményeitől eltérő vizsgálati módszer is alkalmazható, de az egyenértékűséget bizonyítani kell.
6.4. 400 kg-nál * (áruszállításra szolgáló járművek esetében 550 kg-nál) nem nagyobb saját tömegű járműveken elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó speciális követelmények
6.4.1. Vizsgálat tehetetlenségi zárat és a felső rögzítési ponthoz erősített irányterelőt tartalmazó hárompontos övkonfigurációban
6.4.1.1. A kábel vagy heveder számára egy, az erőnek a húzókészülékről való átvitelére alkalmas jellemzőkkel bíró speciális irányterelőt vagy a gyártó által szállított irányterelőt kell a felső rögzítési pontokhoz erősíteni.
6.4.1.2. Az öv felső átlós hevederének geometriáját leképező készülék útján 675 daN±20 daN próbaterhelést kell az öv rögzítési pontjaihoz erősített húzókészüléken (lásd a IV. Rész 2. ábráját) alkalmazni.
6.4.1.3. Ugyanakkor 675 daN±20 daN húzóerőt kell a két alsó rögzítési ponthoz erősített húzókészülékre (lásd a IV. Rész 1. ábráját) kifejteni.
6.4.2. Vizsgálat tehetetlenségi zárat nem, vagy azt a felső rögzítési pontnál tartalmazó hárompontos övkonfigurációban.
6.4.2.1. A felső rögzítési ponthoz erősített húzókészüléken (lásd a IV. Rész 2. ábráját) és ugyanazon öv átellenes alsó rögzítési pontján 675 daN±20 daN próbaterhelést kell alkalmazni egy, a felső rögzítési ponthoz erősített visszahúzó szerkezet útján, ha ilyet a gyártó szállít.
6.4.2.2. Ugyanakkor 675 daN±20 daN húzóerőt kell egy, az alsó rögzítési pontokhoz erősített húzókészülékre (lásd a IV. Rész 1. ábráját) kifejteni.
6.4.3. Vizsgálat kétpontos övkonfigurációban
6.4.3.1. A két alsó rögzítési ponthoz erősített húzókészüléken (lásd a IV. Rész 1. ábráját) 1110 daN±20 daN próbaterhelést kell alkalmazni.
6.4.4. Rögzítési pont vizsgálata olyan esetben, amikor vagy az összes rögzítési pont az ülés szerkezetén van, vagy el vannak osztva az ülés és a jármű szerkerete között
6.4.4.1. Az eset jellegétől függően a 6.4.1, 6.4.2 és 6.4.3 pontban leírt vizsgálatokat kell elvégezni, minden ülésben és minden üléscsoporthoz hozzáadva még az alábbi járulékos erőket.
6.4.4.2. A 6.4.1, 6.4.2 és 6.4.3 pontban említett erőn kívül egy a komplett ülés súlyának tízszeresét kitevő hosszirányú és vízszintes erőt kell az ülés súlypontjában alkalmaznia
6.4.5. Vizsgálat speciális típusú övkonfigurációban.
6.4.5.1. Az öv felső átlós hevederének vagy hevedereinek geometriáját leképező készülék útján 675 daN±20 daN próbaterhelést kell az ilyen típusú biztonsági öv rögzítési pontjaihoz erősített húzókészüléken (lásd a IV. Rész 2. ábráját) alkalmazni.
6.4.5.2. Ugyanakkor 675 daN±20 daN húzóerőt kell egy, az alsó rögzítési pontokhoz erősített húzókészülékre (lásd a IV. Rész 3. ábráját) kifejteni.
6.5. 400 kg-nál (áruszállításra szolgáló járművek esetében 550 kg-nál) nagyobb saját tömegű járműveken elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó speciális követelmények.
Az M1 kategóriájú motoros járművek biztonsági öv rögzítési pontjainak különleges vizsgálati módszereire vonatkozó, az MR A. Függeléke A/19. Számú melléklete (76/115/EGK Tanácsi irányelv) I. Részének követelményei érvényesek.
7. A VIZSGÁLATOK UTÁNI ELLENŐRZÉS
A vizsgálatok után fel kell jegyezni a rögzítési pontoknak és az azokat hordozó szerkezeteknek a vizsgálatok során bekövetkezett mindennemű károsodását.
1. ábra
Tényleges rögzítési pont csatlakozási területek
2. ábra
Tényleges felső rögzítési pontok az I. Rész 4.3.7.3. pontjának megfelelően
1. MEGHATÁROZÁSOK
1.1. Az utastérben ülő személy helyzetét jellemző H pont az emberi test lábak és törzs közötti elméleti forgástengelyének egy függőleges hosszanti síkkal való metszéspontja, amint az alábbi 3. pontban leírt próbabábun látható.
1.2. Az R pont vagy „ülőhelyzeti referenciapont” a gyártó által meghatározott pont, amely:
1.2.1. a jármű szerkezetéhez képest meghatározott koordinátákkal rendelkezik;
1.2.2. a törzs/láb forgáspont (H pont) elméleti helyzetének felel meg a legalsó és leghátsó normális vezetési helyzetben vagy üléshasználati helyzetben, melyet minden általa meghatározott ülőhelyre a jármű gyártója ad meg.
1.3. A „háttámla-dőlésszög” a háttámla hajlásszöge a függőlegeshez képest.
1.4. A „valódi háttámla-dőlésszög” a H ponton áthaladó függőleges egyenes és az emberi test törzsének az alábbi 3. pontban bemutatott próbabábu által képviselt referencia-egyenese közötti szög.
1.5. A „tervezett háttámla-dőlésszög” a gyártó által meghatározott szög, amely:
1.5.1. meghatározza a háttámla dőlésszögét a legalsó és leghátsó normális vezetési helyzetben vagy üléshasználati helyzetben, melyet minden általa meghatározott ülőhelyre a jármű gyártója ad meg;
1.5.2. az R pontnál a függőleges egyenes és a törzs referenciavonala között mérhető;
1.5.3. elméletileg megegyezik a valódi dőlésszöggel.
2. A H PONTOK ÉS A VALÓDI HÁTTÁMLA-DŐLÉSSZÖGEK MEGHATÁROZÁSA
2.1. A H pontot és a valódi háttámla-dőlésszöget minden, a gyártó által szállított ülésre meg kell határozni. Ahol az ugyanabban a sorban lévő ülések hasonlónak tekinthetők (pad, azonos kivitelű ülések stb.), csak egy H pontot és egy valódi háttámla-dőlésszöget kell meghatározni minden üléssorra, az alábbi 3. pontban leírt próbabábut egy, a sorra nézve jellemzőnek tekintett ülésben helyezve el. Ez a hely:
2.1.1. első ülések esetében a vezető ülése;
2.1.2. hátsó üléssor (vagy sorok) esetében az egyik külső ülés.
2.2. A H pont és a valódi háttámla-dőlésszög meghatározásakor a kérdéses ülést a gyártó által megadott, vezetésre vagy utazásra még alkalmas leghátsó normális helyzetbe kell állítani és a háttámlát, ha állítható, a gyártó által megadott helyzetben kell rögzíteni, vagy ha ilyen előírás nincs, úgy, hogy a valódi dőlésszög 25° és 15° között legyen.
3. A PRÓBABÁBU JELLEMZŐI
3.1. Egy átlagos méretű felnőtt körvonalainak és tömegének megfelelő háromdimenziós próbabábut kell alkalmazni. A jelen Rész a kiegészítésnek 1. és 2. ábráján látható a próbabábu vázlata.
3.2. A próbabábu az alábbiakat foglalja magában:
3.2.1. két részt, melyek egyike a hátat, a másik a medencét szimulálja, a törzs és a combok forgástengelyét képviselő tengely mentén összekapcsolva. A tengely nyompontja a próbabábu lágyéki részén a bábu H pontja;
3.2.2. két, a lábakat szimuláló alkatrészt, a medencét szimuláló részhez illesztve;
3.2.3. két, a lábfejeket szimuláló alkatrészt, a lábakhoz a bokát szimuláló kötéssel illesztve;
3.2.4. a medencét szimuláló alkatrész oldaldőlésének ellenőrzését lehetővé tévő vízmértéket.
3.3. A megfelelő súlypontokat megtestesítő adott helyeken az egyes testrészek súlyát képviselő tömegek vannak elhelyezve, hogy a próbabábu teljes tömege kb. 75,6 kg legyen. A különböző nehezékek részletes értékei a kiegészítés 2. ábráján láthatók.
3.4. A próbabábu törzsének referenciavonala egy egyenes, amely áthalad a láb és a medence kapcsolódási vonalán és a nyak és a mellkas elméleti kapcsolódási pontján (lásd a kiegészítés 1. ábráját).
4. A PRÓBABÁBU ELHELYEZÉSE
A háromdimenziós próbabábut az alábbiak szerint kell elhelyezni:
4.1. A járművet vízszintes síkon kell elhelyezni és az üléseket a 2.2 pontban leírtak szerint kell beállítani;
4.2. a vizsgálandó ülést a próbabábu megfelelő elhelyezését elősegítő szövettel kell letakarni;
4.3. a próbabábut a vizsgálatnak megfelelő helyzetben kell leültetni, forgástengelye derékszögben álljon a jármű hosszanti középső szimmetriasíkjára;
4.4. a próbabábu lábfejeit az alábbiak szerint kell elhelyezni:
4.4.1. ha a próbabábu az első ülésen ül, úgy kell elhelyezni, hogy az ülés keresztirányú dőlésének ellenőrzését lehetővé tevő vízmérték vízszintest mutasson;
4.4.2. ha a próbabábu egy hátsó ülésen ül, lábait úgy kell elhelyezni, hogy amennyire csak lehetséges érintkezzenek az első ülésekkel. Ha ekkor a lábak a padló nem egyforma magasságú részein nyugszanak, az a láb, amelyik először kerül érintkezésbe a első üléssel referenciaként szolgál, és a másik lábat úgy kell elrendezni, hogy az ülés keresztirányú dőlésének ellenőrzését lehetővé tevő vízmérték vízszintest mutasson:
4.4.3. ha a H pont meghatározása egy középső ülésen történik, a lábakat az alagút két oldalán kell elhelyezni;
4.5. a nehezékeket el kell helyezni a combrészeken, az ülés keresztirányú dőlését ellenőrző vízmértéket vízszintesbe kell állítani, és a nehezékeket el kell helyezni a próbabábu üleprészén;
4.6. a próbabábut el kell húzni az ülés háttámlájától a térd tengelyrúdjánál fogva és a hátrészét előre kell billenteni. A próbabábut vissza kell helyezni az ülésbe üleprészét érezhető ellenállásig hátratolva, majd hátát hátrahajtva úgy, hogy az a háttámlán támaszkodjék;
4.7. ekkor két ízben kb. 10±1 daN nagyságú vízszintes erőt kell alkalmazni a próbabábun. Az erő irányít és alkalmazásának helyét a kiegészítés 2. ábráján fekete nyíl mutatja;
4.8. ezután el kell helyezni a nehezékeket a jobb és bal oldali ágyékrészen, majd fel kell rakni a mellkasi tömegeket. A próbabábu keresztirányú helyzete vízszintes maradjon;
4.9. miközben a próbabábu keresztirányú vízmértéke vízszintes marad, a bábu hátát előre kell hajtani, hogy a mellrész nehezékei a H pont fölé kerüljenek úgy, hogy semmiféle érintkezés ne legyen az ülés háttámlájával;
4.10. ekkor a hátrészt óvatosan hátrafelé kell mozdítani az elhelyezési művelet befejezése céljából. A próbabábu keresztirányú vízmértéke vízszintes legyen, ellenkező esetben a fenti eljárást meg kell ismételni.
5. EREDMÉNYEK
5.1. Ha a próbabábu a 4. pontnak megfelelően van el helyezve, meg kell határozni a szóban forgó H pontot és a valódi háttámla-dőlésszöget a H pont és a próbabábu törzsének referenciavonala alapján.
5.2. A H pont koordinátáit három, a valódi háttámla-dőlésszögre merőleges síkhoz viszonyítva kell megmérni a jármű gyártója által szolgáltatott adatokkal való összevetés céljából.
6. AZ R ÉS H PONTOKHOZ VISZONYÍTOTT HELYZET, VALAMINT A HÁTTÁMLA TERVEZETT DŐLÉSSZÖGE ÉS A VALÓDI HÁTTÁMLA-DŐLÉSSZÖG KÖZÖTTI VISZONY ELLENŐRZÉSE
6.1. A H pont és a valódi háttámla-dőlésszög 5.2 pont szerint elvégzett méréseinek eredményeit össze kell hasonlítani az R pont koordinátáival és a jármű gyártója által megadott tervezett háttámla-dőlésszöggel.
6.2. A H és R pontok relatív helyzete, valamint a tervezett háttámla-dőlésszög és a valódi háttámla-dőlésszög viszonya akkor tekinthető megfelelőnek a szóban forgó üléshelyzetre nézve, ha a koordinátáival meghatározott H pont egy R középpontú 50 mm-es négyszögön belül helyezkedik el, és ha a valódi háttámla-dőlésszög nem tér el 5°-nál többel a tervezett háttámla-dőlésszögtől.
6.2.1. Ha ezek a feltételek teljesülnek, az R pontot és a tervezett dőlésszöget lehet a vizsgálathoz használni és ha szükséges, a próbabábut úgy lehet beállítani, hogy a H pont egybeessék az R ponttal, továbbá a valódi háttámla-dőlésszög a tervezett háttámla-dőlésszöggel.
6.3. Ha a H pont és a valódi háttámla-dőlésszög nem felel meg a 6.2 pont feltételeinek, a H pontot és a valódi háttámla-dőlésszöget még kétszer (összesen tehát háromszor) meg kell határozni. Ha e három műveletből két alkalommal kapott eredmények kielégítik a követelményeket, az eredmény megfelelőnek tekintendő.
6.4. Ha a három műveletből legalább két alkalommal kapott eredmények nem felelnek meg a 6.2 pont feltételeinek, a vizsgálat eredményei nem megfelelőnek tekintendők.
6.5. Ha a 6.4 pontban leírt helyzet áll elő, vagy ha az ellenőrzést azért nem lehet elvégezni, mert a gyártó nem adott információt az R pont helyzetére vagy a tervezett háttámla-dőlésszögre nézve, a három meghatározás eredményének átlagát lehet használni és minden olyan esetben alkalmazni, amikor ebben a fejezetben az R pontról vagy a tervezett háttámla-dőlésszögről történik említés.
Kiegészítés
1. ábra
A háromdimenziós próbabábu alkatrészei
2. ábra
A próbabábu méretei és tömege
| A próbaáru tömege | kg | |
| A test hátát és ülepét szimuláló alkatrészek | 16,6 | |
| A hétrész tömegei | 31,2 | |
| Az üleprész tömegei | 7,8 | |
| A combrész tömegei | 6,8 | |
| A láb tömegei | 13,2 | |
| Összesen | 75,6 |
(méretek mm-ben)
1. ábra
2. ábra
3. ábra
1. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípusnál vagy három- vagy négykerekű jármű-típusnál alkalmazandó biztonsági öv rögzítési pontokra vonatkozó információs dokumentáció
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelendő, ha ezt nem a jármű-típusjóváhagyási kérelemmel együtt nyújtják be)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípusnál vagy három- vagy négykerekű járműtípusnál alkalmazandó biztonsági öv rögzítési pontokra vonatkozóan benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az ER. B. Függeléke B/2. Számú melléklete (1992. 06. 30-i 92/61/EGK Tanácsi irányelv (ER–B melléklet)) A fejezetének alábbi pontjaiban előírt információkat kell tartalmaznia:
0.1,
0.2,
0.4–0.6,
és a C fejezetben az alábbi pontok:
2.7–2.7.5.2,
2.10–2.10.5.
2. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus vagy három- vagy négykerekű járműtípus biztonsági öv rögzítési pontjaira vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. A háromkerekű segédmotoros kerékpár, három- vagy négykerekű jármű gyártmánya * : ............
.........................................................................................................................................................
2. A háromkerekű segédmotoros kerékpár, három- vagy négykerekű jármú típusa * : .....................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
.........................................................................................................................................................
5. A háromkerekű segédmotoros kerékpár; három- vagy négykerekű jármű vizsgálatra való benyújtásának dátuma * : ................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * .
7. Hely: ..............................................................................................................................................
8. Dátum: ..........................................................................................................................................
9. Aláírás: ..........................................................................................................................................
1. A biztonsági övekre vonatkozóan az MR A. Függeléke A/31. Számú mellékletében (77/541/EGK Tanácsi irányelv) az M1 kategóriájú járművekre előírt követelmények érvényesek.
2. Azonban a fenti melléklet I. Részének 3. szakaszában foglalt ide vonatkozó követelményeket enyhítve, a 400 kg-nál (áruszállításra szolgáló járművek esetében 500 kg-nál) nem nagyobb saját tömegű járműveken az alábbi összeállítású biztonsági övek is használhatók:
2.1. a külső üléseknél kétpontos és átlós övek tehetetlenségi zárral vagy anélkül,
2.2. a középső üléseknél kétpontos vagy kétpontos és átlós övek tehetetlenségi zárral vagy anélkül.
1. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpár vagy három- vagy négykerekű járművekre szánt biztonsági övtípusra vonatkozó információs dokumentáció
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelendő, ha ezt nem a jármű-típusjóváhagyási kérelemmel együtt nyújtják be.)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
Egy karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípusnál vagy három- vagy négykerekű járműtípusnál alkalmazandó biztonsági övtípusra vonatkozóan benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az ER. B. Függeléke B/2. Számú melléklete (1992. 06. 30-i 92/61/EGK Tanácsi irányelv (ER–B melléklet)) A fejezetének alábbi pontjaiban előírt információkat kell tartalmaznia:
0.1,
0.2,
0.4–0.6,
és a C fejezetben az alábbi pont:
2.9.1.
2. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpárokra vagy három- vagy négykerekű járművekre szánt biztonsági övtípusra vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. A biztonsági öv gyártmánya: .........................................................................................................
............................................................................................................................................................
2. A biztonsági öv típusa: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: .................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
............................................................................................................................................................
5. A biztonsági öv vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ..............................................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * :
7. Hely: ..............................................................................................................................................
8. Dátum: ...........................................................................................................................................
9. Aláírás: ...........................................................................................................................................
3. kiegészítés
Biztonsági öveknek egy karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípusra vagy három- vagy négykerekű járműtípusra való felszerelésére vonatkozó információs dokumentáció
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelendő, ha ezt nem a jármű-típusjóváhagyási kérelemmel együtt nyújtják be.)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
Biztonsági öveknek egy karosszériával ellátott háromkerekű moped-típusra vagy három- vagy négykerekű jármű-típusra való felszerelésére vonatkozóan benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az ER. B. függeléke B/2. Számú melléklete (1992. 06. 30-i 92/61/EGK Tanácsi irányelv (ER–B melléklet)) A fejezetének alábbi pontjaiban előírt információkat kell tartalmaznia:
0.1,
0.2,
0.4–0.6,
és a C fejezetben az alábbi pontok:
2.9.1,
2.10–2.10.5.
4. kiegészítés
Biztonsági öveknek egy karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípusra vagy három- vagy négykerekű járműtípusra való felszerelésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. A háromkerekű segédmotoros kerékpár, három- vagy négykerekű jármű gyártmánya * : ............
............................................................................................................................................................
2. A háromkerekű segédmotoros kerékpár, három- vagy négykerekű jármű típusa * : .....................
............................................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ..........................................................................
............................................................................................................................................................
5. A háromkerekű segédmotoros kerékpár, három- vagy négykerekű jármű vizsgálatra való benyújtásának dátuma * : .......................................................................................................................
............................................................................................................................................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * .
7. Hely: ..............................................................................................................................................
8. Dátum: ...........................................................................................................................................
9. Aláírás: ...........................................................................................................................................
E fejezet alkalmazásában »karosszériával ellátott jármű« minden olyan jármű, amelyben az utasteret a következő elemek közül legalább négy határolja: szélvédő, padló, tetőzet, oldalfalak, hátfalak, ajtók. *
1. TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
1.1. Az e fejezet által érintett, 45 km/óránál nagyobb legnagyobb sebességre tervezett járművekre a motoros járművek és pótkocsijaik biztonsági üvegezésére és üveganyagaira vonatkozó az MR A. Függeléke A/45. Számú melléklete (92/22/EGK Tanácsi irányelv) tervezési és beépítési követelményei érvényesek.
1.2. Az e fejezet által érintett, 45 km/óránál nem nagyobb legnagyobb sebességre tervezett járművekre a fenti mellékletben vagy a kerekes mezőgazdasági vontatók egyes alkatrészeire vonatkozó az MR C. Függeléke C/23. Számú melléklete (89/173/EGK Tanácsi irányelv) III. Részében mellékletében meghatározott követelmények érvényesek. Azonban a melléklet III–A Része 10. pontjának szövegezése a következővel helyettesítendő: „Évi két ellenőrzés van engedélyezve”. Továbbá a III–B és III–P Részt az 1–4 kiegészítések váltják fel.
2. AZ 1.2 PONTBAN EMLÍTETT JÁRMŰVEK SZÉLVÉDŐINEK ÉS MÁS ÜVEGEINEK FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A gyártó tetszése szerint a karosszériával ellátott járművek felszerelhetők:
2.1.1. a MR C. Függeléke C/23. Számú melléklete III–A Része követelményeinek megfelelő „szélvédőkkel” és „üvegekkel, amelyek nem szélvédők”;
2.1.2. vagy a MR C. Függeléke C/23. Számú melléklete III–A Rész szerint az „üvegekre, amelyek nem szélvédők” érvényes követelményeket kielégítő szélvédőkkel, de olyan üvegek kivételével, melyekre a III–C Rész 9.1.4.2 pontja vonatkozik (üvegezés, melynek szabályos fényátbocsátási tényezője 70%-nál kisebb lehet).
1. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpárok vagy három- vagy négykerekű járművek üvegezési típusára vonatkozó információs dokumentáció
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelendő, ha ezt nem a jármű-típusjóváhagyási kérelemmel együtt nyújtják be.)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpárok vagy három- vagy négykerekű jármű üvegezési típusára vonatkozóan benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
1. Gyártmány vagy kereskedelmi név: ..............................................................................................
2. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
3. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
............................................................................................................................................................
Tartalmaznia kell továbbá az 1992. június 30-i 92/61/EGK irányelv (ER B Függelék) II. melléklete C részének 2.2–2.2.2.1 pontjaiban foglalt információkat.
2. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpárok vagy három- vagy négykerekű járművek üvegezési típusára vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. Az üvegezés gyártmánya vagy kereskedelmi neve: ......................................................................
2. Az üvegezés típusa: .......................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
5. Az üvegezés vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ...................................................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * :
7. Hely: ..............................................................................................................................................
8. Dátum: ...........................................................................................................................................
9. Aláírás: ...........................................................................................................................................
3. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus- vagy három- vagy négykerekű járműtípus üvegezésének beszerelésére vonatkozó információs dokumentáció
(Az alkatrész-típusjóváhagyása kérelemhez mellékelendő, ha ezt nem a jármű-típusjóváhagyási kérelemmel együtt nyújtják be.)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus vagy három- vagy négykerekű jármű-típus üvegezésének beszerelésére vonatkozóan benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az 1992. június 30-i 92/61/EGK irányelv (ER B Függelék) II. melléklete A fejezetének alábbi pontjaiban előírt információkat kell tartalmaznia:
0.1,
0.2,
0.4 – 0.6,
1.1,
4.6,
és a C fejezetben az alábbi pontok:
2.2 – 2.2.2.1.
4. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus- vagy három- vagy négykerekű járműtípus üvegezésének beszerelésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. A háromkerekű segédmotoros kerékpár, három- vagy négykerekű jármű gyártmánya vagy kereskedelmi neve * : .............................................................................................................................
............................................................................................................................................................
2. A háromkerekű segédmotoros kerékpár, három- vagy négykerekű jármű típusa * : .....................
............................................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
............................................................................................................................................................
5. A jármű vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ..........................................................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * .
7. Hely: ..............................................................................................................................................
8. Dátum: ...........................................................................................................................................
9. Aláírás: ...........................................................................................................................................
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. „Járműtípus a szélvédőtörlők, -mosók, jég- és páramentesítők szempontjából”: olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az alábbi szempontokból:
1.1.1. a külső és belső formák és szerelvények, melyek az 1. kiegészítés 1. pontjában meghatározott területen belül befolyásolhatják a kilátást;
1.1.2. a szélvédőnek és felszerelésének alakja, méretei és jellemzői;
1.1.3. a szélvédőtörlők, -mosók és a fülkefűtés rendszerének jellemzői.
1.2. „V pontok”: azok a pontok, melyeknek a fülkén belüli helyzetét a legkülső elöl lévő üléshelyek közepén áthaladó függőleges hosszirányú síkok határozzák meg, és amelyek az R ponthoz és a tervezett háttámladőlésszöghöz képest elfoglalt helyzetük alapján a látómezőkre vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzésére szolgálnak (lásd az 1. kiegészítést).
1.3. Az R pontra vagy üléshelyzet-referenciapontra és a H pontra a biztonsági övek rögzítési pontjaira és a biztonsági övekre vonatkozó 9. fejezet meghatározásai érvényesek.
1.4. „Szélvédőreferenciapontok”: a V pontokból kisugárzó egyeneseknek a szélvédő külső felületével alkotott metszéspontjai.
1.5. „Szélvédő átlátszó területe”: a felületnek az a része, amelynek a felületre merőlegesen mért fényátbocsátási tényezője legalább 70%.
1.6. „Szélvédőtörlő”: részegység, amely a szélvédő külső felületét törlő eszközből és ennek elindításához és megállításához szükséges tartozékokból és vezérlőelemekből áll.
1.7. „Szélvédőtörlő mező”: a nedves szélvédőnek az a külső felülete, melyet a szélvédőtörlő végigseper.
1.8. „Szélvédőmosó”: folyadék tárolására és a szélvédő külső felületére juttatásra szolgáló készülék a működtetéséhez és megállításához szükséges tartozékokkal és vezérléssel együtt.
1.9. „A szélvédőmosó vezérlése”: egy a szélvédőmosóberendezés elindítására és megállítására szolgáló egység vagy tartozék. Az indítás és megállítás össze lehet hangolva a szélvédőtörlő működésével, de lehet attól teljesen független is.
1.10. „Szélvédőmosó szivattyú”: olyan készülék melynek az a feladata, hogy a szélvédőmosó folyadékot a tartályból a szélvédő felületére juttassa.
1.11. „Fúvóka”: olyan állítható készülék, amely a szélvédőmosó folyadékot a szélvédőre irányítja.
1.12. „A szélvédőmosó működése”: a szélvédőmosó berendezésnek az a képessége, hogy a folyadékot a szélvédő célterületére irányítsa anélkül, hogy a berendezés normális használata során szivárgás állna elő vagy a szélvédőmosócső leválna.
1.13. A „jégmentesítő berendezés” olyan készüléket jelent melynek feladata a dér vagy jég leolvasztása a szélvédő felületéről a kilátás biztosítása céljából.
1.14. „Jégmentesítés”: a dér- vagy jégréteg eltávolítása az üvegezett felületekről a jégmentesítő és szélvédőtörlő berendezések segítségével.
1.15. „Jégmentesített terület” az üvegezett felületnek az a területe, amely száraz vagy kívülről a szélvédőtörlővel eltakarítható megolvadt vagy részben megolvadt (nedves) jéggel van borítva, de nem tartozik bele a szélvédő száraz fagyott réteggel borított területe.
1.16. „Páramentesítő berendezés”: olyan készülék, melynek feladata a páraréteg eltávolítása a szélvédő belső felületéről a kilátás biztosítása céljából.
1.17. „Páraréteg”: páralecsapódás az üvegezett felületek belső oldalán.
1.18. „Páramentesítés”: az üvegezett felületeket borító párarétegnek a páramentesítő berendezés segítségével történő eltávolítása.
2. KÖVETELMÉNYEK
2.1. A szélvédőtörlő
2.1.1. Minden járművet el kell látni legalább egy automatikus működésű szélvédőtörlő berendezéssel, azaz olyannal, amely ha a jármű motorja jár, a berendezés be- és kikapcsolásától eltekintve a vezető közreműködése nélkül tud üzemelni.
2.1.1.1. A szélvédőtörlő berendezésnek legalább az 1. kiegészítés 2.2 pontjában meghatározott A látómező 90%-át le kell fednie.
2.1.2. A szélvédőtörlőnek legalább 40 ciklus/min törlési frekvenciával kell működnie; a ciklus a szélvédőtörlő egy előre- és egy visszamozgásából áll.
2.1.3. A 2.1.2 pontban említett frekvenciá(ka)t a 3.1.1–3.1.8 pontban előírt feltételek mellett kell teljesíteni.
2.1.4. A szélvédőtörlő kart úgy kell felszerelni, hogy a szélvédő kézi tisztításának lehetővé tétele céljából vissza lehessen hajtani a szélvédőről.
2.1.5. A szélvédőtörlő karnak a 3.1.9 pont követelményeinek megfelelően legalább két percig kell tudnia működni száraz szélvédőn.
2.1.6. A rendszernek el kell viselnie egy 15 másodperces megállítást egyhuzamban, függőleges helyzetében rögzített szélvédőtörlő kar és a legnagyobb törlési frekvenciára állított vezérlőberendezés mellett.
2.2. A szélvédőmosó
2.2.1. Minden járművet el kell látni szélvédőmosó berendezéssel, amely kibírja az eltömődött fúvókák miatt bekövetkező terheléseket, ha a rendszert a 3.2.1 pontban leírt módszerrel működésbe hozzák.
2.2.2. A szélvédőmosó és -törlő berendezések működését nem ronthatja a 3.2.2 és 3.2.3 pontokban előírt hőmérsékleti ciklusok hatása.
2.2.3. A szélvédőmosó berendezésnek elegendő folyadékot kell szállítania ahhoz, hogy képes legyen az 1. kiegészítés 2.2 pontjában meghatározott terület 60%-ának megtisztítására a 3.2.4 pontban megadott feltételek mellett.
2.2.4. A folyadéktartály térfogata legalább 1 liter legyen.
2.3. A jég- és páramentesítő
2.3.1. * Minden járművet el kell látni szélvédő-jégmentesítővel és -páramentesítővel, amely képes eltávolítani bármilyen jeget vagy deret a szélvédő külső, és bármilyen párát annak belső felületéről.
Mindazonáltal ez a berendezés nem szükséges olyan karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpárokban, amelyek motorteljesítménye legfeljebb 4 kW, valamint olyan járművekben, amelyekben a szélvédőhöz nem kapcsolódik a szélvédő mögött hátrafelé 100 mm-nél nagyobb mértékben kinyúló támaszelem, egyéb szerkezeti elem vagy kiegészítő elem. El kell látni ugyanakkor ezzel a berendezéssel minden olyan járművet, amely rögzített, leszerelhető vagy hátrahúzható tetőzettel rendelkezik.
2.3.2. A 2.3.1 pontban előírt feltételek teljesítettnek tekinthetők, ha a jármű olyan megfelelő utastérfűtő rendszerrel van ellátva, amely teljesíti a motoros járművek utastereinek fűtési rendszereire vonatkozó 78/548/EGK irányelvben MR A Függelék A/36. Számú melléklete megszabott feltételeket, az I. melléklet 2.4.1.1 és 2.4.1.2 pontjait kiegészítve a következőkkel: „alternatívaként egyértelműen bizonyítani kell, hogy semmiféle szivárgás nem kerülhet az utastérbe”.
2.3.3. A 2.3.2 pontra vonatkozó engedményként a motoros járművek üvegezett felületeinek jég- és páramentesítő rendszereire vonatkozó 78/317/EGK irányelv MR A. Függelék A/34. Számú melléklete követelményei 15 kW-nál nagyobb teljesítményű járművekre érvényesek.
3. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
3.1. A szélvédőtörlő
3.1.1. Ha más előírás nincs, az alábbiakban leírt vizsgálatokat a következő feltételek mellett kell elvégezni:
3.1.2. A környezeti hőmérséklet nem lehet 10 °C-nál alacsonyabb és 40 °C-nál magasabb;
3.1.3. A szélvédőt állandóan nedvesen kell tartani;
3.1.4. Ha a szélvédőtörlő villamos működtetésű, még a következő kiegészítő feltételeket is teljesíteni kell:
3.1.4.1. Az akkumulátort teljesen fel kell tölteni;
3.1.4.2. A motornak a legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám 30%±10%-ának megfelelő fordulatszámon kell járnia;
3.1.4.3. A tompított fényszóróknak égniük kell;
3.1.4.4. Ha a fűtő- és/vagy szellőző berendezések (ha vannak) villamos működtetésűek, ezeknek a legnagyobb teljesítményfelvételt eredményező viszonyok mellett kell működniük;
3.1.4.5. Ha a jég és páramentesítő berendezések (ha vannak) villamos működtetésűek, a legnagyobb teljesítményfelvételt eredményező viszonyok mellett kell működniük.
3.1.5. A sűrített levegővel vagy vákuummal működő szélvédőtörlőknek a motor fordulatszámától vagy terhelésétől függetlenül folyamatosan kell működniük a megkívánt frekvencián.
3.1.6. A szélvédőtörlők törlési frekvenciájának nedves felületen végzett 20 percnyi előzetes működés után teljesíteniük kell a 2.1.2 pontban megadott feltételeket.
3.1.7. A szélvédő külső felületét metilalkohollal vagy más egyenértékű zsírtalanító szerrel alaposan zsírtalanítani kell. Száradás után legalább 3%-os de legfeljebb 10%-os ammóniaoldattal kell az üveget lemosni és hagyni kell megszáradni, majd át kell törölni egy száraz pamutruhával.
3.1.8. Ezután egyenletes rétegben vizsgáló keveréket kell a szélvédő külső felületére felvinni (lásd a 2. kiegészítés) és ott megszárítani.
3.1.9. A 2.1.5 pont követelményeit a 3.1.4 pontban megadott feltételek mellett kell teljesíteni.
3.2. A szélvédőmosó
Vizsgálati feltételek
3.2.1. 1. sz. vizsgálat
3.2.1.1. A szélvédőmosót fel kell tölteni vízzel és a rendszert teljesen légteleníteni kell. Ezután legalább 4 órán keresztül 20°±5 °C környezeti hőmérsékleten kell tartani. Minden fúvókát le kell zárni és a vezérlő berendezést egy percen belül hat ízben kell működtetni, minden alkalommal legalább 3 másodpercen át. Ha a készüléket a vezető izomenergiája működteti, a szükséges erő az alábbi táblázat szerinti legyen:
| A szivattyú típusa | Kívánt működtető erő | |
| kézi működtetés | 11–13,5 daN | |
| lábműködtetés | 40–44,5 daN |
3.2.1.2. Villamos üzemű szivattyúk esetében a vizsgálatnál használt feszültség nem lehet a névleges feszültségnél kevesebb, de nem is lépheti túl 2 V-nál többel.
3.2.1.3. A vizsgálat befejeztével a szélvédőmosónak az 1.12 pontban előírt módon kell működnie.
3.2.2. 2. sz. vizsgálat (alacsony hőmérsékleten végzett vizsgálat)
3.2.2.1. A szélvédőmosót fel kell tölteni vízzel és a rendszert teljesen légteleníteni kell. Ezután legalább 4 órán keresztül –18°±3 °C környezeti hőmérsékleten kell tartani, biztosítva, hogy a berendezésben lévő összes víz megfagyjon. Ezt követően a készüléket 20°±2 °C környezeti hőmérsékleten kell tartani, amíg a jég el nem olvad. Ekkor ellenőrizni kell a berendezés működését és működtetni kell a 3.2.1 pont követelményeinek megfelelően.
3.2.3. 3. sz. vizsgálat (magas hőmérsékleten végzett vizsgálat)
3.2.3.1. A szélvédőmosót fel kell tölteni 60°±3 °C hőmérsékletű vízzel. Ezután a 3.2.1 pont szerint üzemeltetve ellenőrizni kell a berendezés működését.
3.2.4. 4. sz. vizsgálat (a 2.2.3 pont szerinti szélvédőmosó hatékonysági vizsgálat)
3.2.4.1. A szélvédőmosót fel kell tölteni vízzel és a rendszert teljesen légteleníteni kell. Álló jármű és számottevő szélhatás kiküszöbölése mellett be kell állítani a szélvédőmosó fuvóká(ka)t, hogy a szélvédő külső felületének célterületére irányuljanak. Ha a berendezés a vezető izomereje működteti, az alkalmazott erő nem lehet nagyobb a 3.2.1.1 pontban megadott értéknél. Ha a berendezést villamos hajtású szivattyú működteti, a 3.1.4 pont követelményei érvényesek.
3.2.4.2. A szélvédő külső felületét a 3.1.7 és 3.1.8 pontban leírtak szerint kell kezelni.
3.2.4.3. Ezután a szélvédőmosót a gyártó előírásainak megfelelően, a szélvédőtörlő legnagyobb frekvenciájú tíz automatikus ciklusának idejéig kell működtetni és meg kell határozni az 1. kiegészítés 2.2 pontjában megadott látómező így megtisztított felületének arányát.
3.3. A szélvédőmosóra a 3.2.1–3.2.3 pontban leírt valamennyi vizsgálatot ugyanazon a berendezésen kell elvégezni.
1. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpárok vagy három- vagy négykerekű járművek szélvédői V ponthoz viszonyított látóterének meghatározására szolgáló eljárás
1. A V PONTOK HELYEI
1.1. Az I. és II. táblázat megadja a V pontoknak az R pontokhoz viszonyított helyét az X, Y és Z koordinátákkal, a háromdimenziós referenciarendszerben.
1.2. Az I. táblázat 25°-osra választott háttámla-dőlésszögre adja meg az alapkoordinátákat. A koordináták pozitív iránya az 1. ábrán látható.
I. TÁBLÁZAT
| V pont | X | Y | Z | |
| V1 | 68 mm | –5 mm | 665 mm | |
| V2 | 68 mm | –5 mm | 589 mm |
1.3. 25°-ostól eltérő tervezett háttámla-dőlésszög esetén végrehajtandó korrekció
1.3.1. A II. táblázat minden V pontra megadja az X koordináták ΔX korrekcióit, ha, a tervezett háttámladőlésszög eltér 25°-tól. A koordináták pozitív iránya az 1. ábrán látható.
II. TÁBLÁZAT
| Háttámla-dőlésszög (fokokban) | Vízszintes koordináták ΔX (mm-ben) | Háttámla-dőlésszög (fokokban) | Vízszintes koordináták ΔX (mm-ben) | |
| 5 | – 186 | 23 | – 18 | |
| 6 | – 177 | 24 | – 9 | |
| 7 | – 167 | 25 | 0 | |
| 8 | – 157 | 26 | 9 | |
| 9 | – 147 | 27 | 17 | |
| 10 | – 137 | 28 | 26 | |
| 11 | – 128 | 29 | 34 | |
| 12 | – 118 | 30 | 43 | |
| 13 | – 109 | 31 | 51 | |
| 14 | – 99 | 32 | 59 | |
| 15 | – 90 | 33 | 67 | |
| 16 | – 81 | 34 | 76 | |
| 17 | – 72 | 35 | 84 | |
| 18 | – 62 | 36 | 92 | |
| 19 | – 53 | 37 | 100 | |
| 20 | – 44 | 38 | 108 | |
| 21 | – 35 | 39 | 115 | |
| 22 | – 26 | 40 | 123 |
2. LÁTÓMEZŐK
2.1. A V pontokból két látómező határozandó meg.
2.2. Az A látómező a szélvédő külső kidomborodó felületének a V pontokból előrenyúló következő négy sík által határolt területe (lásd az 1. ábrát):
2.2.1. a V1 és V2 pontokon áthaladó függőleges sík amely balra az X tengellyel 18°-os szöget zár be;
2.2.2. az Y tengellyel párhuzamos és a V1-en áthaladó sík, amely felfelé az X tengellyel 3°-os szöget zár be;
2.2.3. az Y tengellyel párhuzamos és a V2-en áthaladó sík, amely lefelé az X tengellyel 1°-os szöget zár be;
2.2.4. a V1 és V2 pontokon áthaladó függőleges sík, amely jobbra az X tengellyel 20°-os szöget zár be.
1. ábra
Az A látómező
2. kiegészítés
A szélvédőtörlők és -mosók vizsgálatára szolgáló keverék
A 3.1.8 és 3.2.4.2 pontban említett vizsgálókeverék 92,5 térfogat% vizet (melynek keménysége kisebb, mint 205 g/1000 kg az elpárolgást követően), 5 térfogat% tömény, vízben oldódó sót (konyhasót) és 2,5 tömeg%, az 1. és II táblázatban megadott összetételű port tartalmaz.
I. TÁBLÁZAT
A vizsgáló por összetétele
| Vegyület | Tömegszázalék | |
| SiO2 | 67–69 | |
| Fe2O3 | 3–5 | |
| Al2O3 | 15–17 | |
| CaO | 2–4 | |
| MgO | 0,5–1,5 | |
| Lúgok | 3–5 | |
| Izzítási maradékok | 2–3 |
II. TÁBLÁZAT
A durva por eloszlása a szemcsenagyságnak megfelelően
| Szemcsenagyság (μm-ben) | Méret szerinti eloszlás (%-ban) | |
| 0–5 | 12±2 | |
| 5–10 | 12±3 | |
| 10–20 | 14±3 | |
| 20–40 | 23±3 | |
| 40–80 | 30±3 | |
| 80–200 | 9±3 |
3. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus- vagy három- vagy négykerekű járműtípus szélvédőtörlőjére vonatkozó információs dokumentáció
(Az alkatrész-típusjóváhagyása kérelemhez mellékelendő, ha ezt nem a jármű-típusjóváhagyási kérelemmel együtt nyújtják be.)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus vagy három- vagy négykerekű jármű-típus szélvédőtörlőjére vonatkozóan benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
1. Gyártmány vagy kereskedelmi név: ..............................................................................................
2. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
3. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
............................................................................................................................................................
Tartalmaznia kell továbbá az 1992. június 30-i 92/61/EGK irányelv (ER–B Függelék) II. melléklete C részének 2.3 és 2.3.1 pontjaiban foglalt információkat.
4. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus- vagy három- vagy négykerekű járműtípus szélvédőtörlőjére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. A szélvédőtörlő gyártmánya vagy kereskedelmi neve: .................................................................
2. A szélvédőtörlő típusa: ..................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
............................................................................................................................................................
5. A szélvédőtörlő vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ..............................................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * :
7. Hely: ..............................................................................................................................................
8. Dátum: ...........................................................................................................................................
9. Aláírás: ...........................................................................................................................................
5. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus- vagy három- vagy négykerekű járműtípus szélvédőmosójára vonatkozó információs dokumentáció
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelendő, ha ezt nem a jármű-típusjóváhagyása kérelemmel együtt nyújtják be.)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus- vagy három- vagy négykerekű járműtípus szélvédőmosójára vonatkozóan benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
1. Gyártmány vagy kereskedelmi név: ..............................................................................................
2. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
3. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
............................................................................................................................................................
Tartalmaznia kell továbbá az 1992. június 30-i 92/61/EGK irányelv (ER–B Függelék) II. melléklete C részének 2.4 és 2.4.1 pontjaiban foglalt információkat.
6. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus- vagy három- vagy négykerekű járműtípus szélvédőmosójára vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. A szélvédőmosó gyártmánya vagy kereskedelmi neve: ................................................................
2. A szélvédőmosó típusa: .................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
............................................................................................................................................................
5. A szélvédőmosó vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ............................................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * :
7. Hely: ..............................................................................................................................................
8. Dátum: ...........................................................................................................................................
9. Aláírás: ...........................................................................................................................................
7. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus- vagy három- vagy négykerekű járműtípus jég- és páramentesítő berendezésére vonatkozó információs dokumentáció
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelendő, ha ezt nem a jármű-típusjóváhagyási kérelemmel együtt nyújtják be.)
| Rendelési szám (a kérelmező adja): ............................................................................................................................................... |
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus- vagy három- vagy négykerekű járműtípus jég és páramentesítő berendezésére vonatkozóan benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
1. Gyártmány vagy kereskedelmi név: ..............................................................................................
2. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
3. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
............................................................................................................................................................
Tartalmaznia kell továbbá az 1992. június 30-i 92/61/EGK irányelv (ER–B Függelék) II. melléklete C részének 2.5 és 2.5.1 pontjaiban foglalt információkat.
8. kiegészítés
Karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpártípus- vagy három- vagy négykerekű járműtípus jég- és páramentesítő berendezésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási bizonylat
| A hatóság neve | ||||
| Jegyzőkönyv sz.: ................................... | vizsgálóállomás: ................................. | dátum: ................................................ | ||
Alkatrész-típusjóváhagyási szám: .................................. A kiterjesztés száma: ...............................
1. A jég- és páramentesítő berendezés gyártmánya vagy kereskedelmi neve: ..................................
2. A jég és páramentesítő berendezés típusa: ....................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...........................................................................
............................................................................................................................................................
5. A jég és páramentesítő berendezés vizsgálatra való benyújtásának dátuma: ................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva * :
7. Hely: ..............................................................................................................................................
8. Dátum: ...........................................................................................................................................
9. Aláírás: ...........................................................................................................................................
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.
2. Fogalommeghatározások
2.1. „Járműtípus, a sebességmérőjét illetően” olyan járműveket jelent, amelyek nem különböznek egymástól lényegesen az alábbiak szempontjából:
2.1.1. a felszerelhető gumiabroncsok mérettartományából kiválasztott gumiabroncsok méretjelölésében;
2.1.2. A sebességmérő teljes hajtási áttételében, beleértve bármilyen fordulatszám csökkentő adaptert;
2.1.3. az alábbi jellemzőkkel meghatározott típusú sebességmérőben:
2.1.3.1. a sebességmérő mérőszerkezetének tűrési tartománya,
2.1.3.2. a sebességmérő műszaki állandója,
2.1.3.3. a kijelzett sebesség tartománya.
2.2. „Felszerelhető gumiabroncsok” a vizsgálat tárgyát képező jármű gyártója által a járműhöz előírt típusú gumiabroncso(ka)t jelenti, amelye(ke)t az adatleíró ívben fel kell tüntetni.
A téli gumiabroncsokat nem kell normálisan felszerelhető gumiabroncsoknak tekinteni.
2.3. A „normál nyomás”-nak a járműgyártó által megadott, hideg állapotban mért nyomást +0,2 bart kell tekinteni.
2.4. „Sebességmérő” a berendezésnek azon része, amely arra szolgál, hogy a jármű vezetőjét egy adott pillanatban a járművének sebességéről tájékoztassa.
2.4.1. A „sebességmérő mérőszerkezetének tűréstartománya” magának a sebességmérő műszernek a pontosságát jelenti, felső és alsó sebesség kijelzési határként a bemenő sebességtartományra megadva.
2.4.2. A „sebességmérő műszaki állandója” a bemenő percenkénti fordulatok vagy impulzusok száma és egy adott kijelzett sebesség közötti viszonyt jelenti.
2.5. „Saját tömeg” az az üres tömeg, amelyhez még a következő tömegek is hozzáadódnak:
– Tüzelőanyag: a tüzelőanyag tartály a gyártó által közölt űrtartalmának 90%-ig feltöltve.
– A gyártó által szokásos körülmények között a szokásos működéshez szükséges tartozékokon felüli szerelvények (szerszámtáska, csomagtartó, szélvédő, védőfelszerelések stb.).
3. Követelmények
3.1. A sebességmérő számlapját a vezető közvetlen látóterében kell elhelyezni és legyen éjjel-nappal jól olvasható. A kijelzett sebességtartomány elegendően nagy legyen ahhoz, hogy a gyártója által ezen járműtípusra megadott maximális sebességet magába foglalja.
3.2. Amennyiben a sebességmérő digitális kijelző helyett számlapot tartalmaz, akkor az világosan beosztott skálájú legyen.
3.2.1. Kétkerekű és háromkerekű motorkerékpárok sebességmérőinél az osztás legyen 1, 2, 5 vagy 10 km/ó. A sebességet az alábbiak szerint kell jelezni:
3.2.1.1. ahol a feltüntetett maximális sebesség nem lépi túl a 200 km/ó-t, a számmal jelölt sebességközök nem lehetnek 20 km/ó-nál nagyobbak,
3.2.1.2. ahol a feltüntetett maximális sebesség túllépi a 200 km/ó-t, a számmal jelölt sebességközök nem lehetnek 30 km/ó-nál nagyobbak;
3.2.2. mopedek sebességmérőinél a műszer által jelzett maximális sebesség nem lehet nagyobb 80 km/ó-nál; a skálaosztás 1, 2, 5 vagy 10 km/ó és a számmal jelölt sebességközök nem lehetnek 10 km/ó-nál nagyobbak.
Ezen túlmenően a műszernek világosan jeleznie kell a 45 km/ó-t (vagy a 25 km/ó-t kis teljesítményű mopedeknél).
3.2.3. Ha a járművet olyan országban adják el, ahol brit mértékegységek használatosak, akkor a sebességmérőn mph (mérföld/óra) skálaosztás is legyen 1, 2, 5 vagy 10 mph osztással. A számmal jelölt sebességosztások ne legyenek 20 mph-nál nagyobbak és a skála 10 vagy 20 mph-val kezdődjön.
3.2.4. A számmal jelölt értékeknek nem kell szabályos osztásúnak lenniük.
3.3. A sebességmérő pontosságát a következő módszerrel kell ellenőrizni:
3.3.1. a gumiabroncstípus legyen az egyik, a 2.2. pontban meghatározott felszerelhető gumiabroncsok közül. A vizsgálatot minden egyes típusú, a gyártó által a járműbe beszerelt sebességmérővel el kell végezni;
3.3.2. a sebességmérő meghajtására szolgáló kerék terhelése feleljen meg a saját tömegnek;
3.3.3. az alaphőmérséklet a sebességmérőnél legyen 296 K ± 5 K;
3.3.4. minden egyes vizsgálat alatt a gumiabroncs nyomás legyen a 2.3. pontban meghatározott normál abroncsnyomás;
3.3.5. a járművet a következő sebességeknél kell vizsgálni:
| A gyártó által megadott maximális sebesség (Vmax) (km/ó) | Vizsgálati sebesség (km/ó) | |
| Vmax ≤ 45 | Vmax80%-a | |
| 45 < Vmax ≤ 100 | Vmax 40 és 80%-a (ha a vizsgálati sebesség ≥ 55) | |
| 100 < Vmax és 150 | 40, 80 ≤ Vmax 80%-a (ha a vizsgálati sebesség ≥ 100) | |
| 150 < Vmax | 40, 80 és 120 |
3.3.6. a jármű tényleges sebességének ellenőrzésére használt készülék pontossága legalább ± 0,5% legyen;
3.3.6.1. amennyiben a vizsgálatot vizsgálópályán végzik, annak felülete legyen sík, száraz és megfelelő tapadási tényezővel rendelkezzen;
3.3.6.2. ha a vizsgálatot görgős-padon végzik, a görgők átmérője legalább 2 m legyen. A segédmotoros kerékpárok sebességmérőinél a vizsgálatot el lehet végezni legalább 400 mm átmérőjű görgőkkel is;
3.3.7. a mutatott sebesség soha nem lehet kevesebb, mint a tényleges sebesség. A sebességmérőn leolvasott V1 és a tényleges V2 sebesség, valamint a 3.3.5 pontban meghatározott vizsgálati értékek között az alábbi összefüggésnek kell lennie:
0 ≤ (V1 – V2) ≤ 0,1·V2 + 4 km/ó
4. A gyártás egyöntetűsége
4.1. A gyártásból kikerült modellek akkor tekinthetők olyanoknak, amelyek kielégítik ennek a mellékletnek a követelményeit, ha a 3.3.1.–3.3.6. pontokban megadott feltételek esetén a leolvasott V1 és tényleges V2 sebesség között az alábbi összefüggés áll fenn:
0 ≤ (V1 – V2) ≤ 0,1·V2 + 4 km/ó segédmotoros kerékpárokra
és
0 ≤ (V1 – V2) ≤ 0,1·V2 + 8 km/ó kétkerekű és háromkerekű motorkerékpároknál.
1. E Függelék alkalmazásában – a rendelet 2. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a járművek kategóriái a következők:
1.1. „Traktor”: olyan fúvott gumiabronccsal rendelkező mezőgazdasági vontató, lassújármű, illetve kivételesen egyéb jármű (gépkocsi, munkagép), amelyet beépített erőgép hajt, tervezési sebessége legalább 6 km/óra és legfeljebb 40 km/óra, legalább két tengelye van és rendeltetése szerint mezőgazdasági (erdőgazdasági) munkavégzésre szolgáló pótkocsit, gépet vagy egyéb eszközt vontat, illetve – adott esetben – alkalmas arra is, hogy ezeket tolja, szállítsa vagy meghajtsa.
1.2. „Pótkocsi”: olyan jármű, amely traktorral történő vontatásra készült.
0. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadja meg valamely traktortípusra az EK- vagy nemzeti típusjóváhagyás megadását, ha a következő jellemzők és alkatrészek mindegyike kielégíti a II–VII. Rész előírásait:
– a megengedett legnagyobb össztömeg,
– a hátsó rendszámtábla elhelyezése és felszerelése,
– a folyékonytüzelőanyag-tartályok,
– a pótsúlyok,
– a hangjelző készülék,
– a megengedhető zajszint és a kipufogó berendezés (hangtompító).
0.2.2. Azon járművekre vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság:
– nem ad ki további EK-típusjóváhagyást,
– megtagadja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.
0.2.3. * Azon új járművekre vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság:
– nem tekinti érvényesnek az ilyen új járművekhez kiadott megfelelőségi igazolásokat az ER. C. Függeléke alkalmazásában,
– megtagadja az ilyen új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.
0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, és nem tiltja meg azok értékesítését, üzembe helyezését vagy használatát a 0.2.1. pontban említett alkatrészekre vagy jellemzőkre vonatkozó indokokkal, ha ezek a II–VII. Rész előírásainak megfelelnek.
1. A gyártó által megadott műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeget az illetékes hatóság megengedett legnagyobb össztömegként azzal a feltétellel fogadja el, hogy:
1.1. a hatóság által végrehajtott vizsgálatok, nevezetesen a fékrendszer és a kormányberendezés vizsgálata kielégítő eredményt ad;
1.2. a megengedett legnagyobb össztömeg és a tengelyenként megengedett legnagyobb össztömeg nem lépi túl az 1. táblázatban megadott értékeket.
1. táblázat
Megengedett legnagyobb össztömeg és tengelyenként megengedett legnagyobb össztömeg a járműkategória függvényében
| Járműkategória | Keréktengelyek száma | Megengedett legnagyobb tömeg (t) | Tengelyenként megengedett legnagyobb tömeg | ||
| Hajtott tengely (t) | Nem hajtott tengely (t) | ||||
| T1, T2, T4.1, | 2 | 18 (össztömeg) | 11,5 | 10 | |
| 3 | 24 (össztömeg) | 11,5 | 10 | ||
| T3 | 2 vagy 3 | 0,6 (sajáttömeg) | (a) | (a) | |
| T4.3 | 2, 3 vagy 4 | 10 (össztömeg) | (a) | (a) | |
| a) A T3 és T4.3 kategóriába tartozó járművek esetében nem szükséges tengelyterhelési határértéket megállapítani, mivel azok definíciójukban korlátozva vannak a megengedett legnagyobb saját és össztömeg tekintetében. | |||||
2. A traktor terhelési állapotától függetlenül, a mellső tengely kerekeire jutó terhelés nem lehet kisebb a traktor saját tömegének 20%-ánál.
1. A HÁTSÓ RENDSZÁMTÁBLA FELSZERELÉSI HELYÉNEK ALAKJA ÉS MÉRETEI
A felszerelési helyek egy sík, vagy közel sík négyszögletű felületet képeznek, amelynek legalább a következő méretekkel kell rendelkeznie:
– hosszúság: 255 vagy 520 mm,
– szélesség: 165 vagy 120 mm.
2. A FELSZERELÉSI HELYEK HELYZETE ÉS A RENDSZÁMTÁBLA FELSZERELÉSE
A felszerelési helyeket úgy kell kialakítani, hogy a szakszerűen felszerelt rendszámtábla jellemzői a következők legyenek:
2.1. A rendszámtáblának a jármű szélességéhez viszonyított helyzete
A rendszámtábla közepe nem helyezkedhet el jobbra a traktor szimmetriasíkjától.
A rendszámtábla baloldali oldalsó éle nem helyezkedhet el balra a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos, a traktor legszélesebb keresztmetszeti pontját érintő függőleges síktól.
2.2. A rendszámtáblának a traktor hossz-szimmetria síkjához viszonyított helyzete
A rendszámtáblának függőlegesen vagy közel függőlegesen kell állnia a traktor szimmetriasíkjához viszonyítva.
2.3. A rendszámtáblának a függőlegeshez viszonyított helyzete
A rendszámtáblának függőlegesen kell állnia; ettől való eltérés 5° eltérésig megengedett. Amennyiben a traktor alakja miatt szükséges, a rendszámtábla a függőlegeshez képest megdőlhet, mégpedig:
2.3.1. legfeljebb 30°-kal, ha a rendszámmal ellátott oldal fölfelé hajlik feltéve, hogy a rendszámtábla felső széle és az úttest között a távolság nem nagyobb 1,2 méternél;
2.3.2. legfeljebb 15°-kal, ha a rendszámmal ellátott oldal lefelé hajlik feltéve, hogy a rendszámtábla felső széle és az úttest között a távolság nem nagyobb 1,2 méternél.
2.4. A rendszámtábla távolsága az úttesttől
A rendszámtábla alsó élének talaj feletti magassága nem lehet kevesebb, mint 0,3 méter; a rendszámtábla felső élének talaj feletti magassága nem lehet több, mint 4 méter.
2.5. A rendszámtábla úttesttől való távolságának meghatározása
A 2.3. és 2.4. pontban meghatározott távolságokat üres traktornál kell mérni.
1. A tüzelőanyag-tartályokat korrózióállóan kell előállítani. Meg kell felelniük a gyártó által kétszeres relatív üzemi nyomáson, de legalább 0,3 bar nyomáson elvégzett tömítettségi vizsgálatoknak. A fellépő túlnyomásnak, avagy az üzemi nyomást túllépő nyomásnak, erre alkalmas készülékek (nyílások, biztonsági szelepek és más hasonlók) révén automatikusan ki kell egyenlítődnie. A szellőző és a légtelenítő nyílásokat úgy kell megtervezni, hogy azok a tűzveszélytől védve legyenek. A tartály elzáró szerkezetén vagy a túlnyomás kiegyenlítésére szolgáló szerkezeteken keresztül teljesen felborult tartálynál sem folyhat ki a tüzelőanyag: a kicsöpögés megengedett.
2. A tüzelőanyag-tartályokat úgy kell beépíteni, hogy az első, vagy hátsó ütközés hatásaitól védve legyenek; a tüzelőanyag-tartály közelében nem szabad éles sarkoknak, kiálló részeknek stb. lenniük.
A tüzelőanyag-ellátó csővezetéket és a betöltőnyílást a vezetőfülkén kívül eső helyre kell beépíteni.
1. Amennyiben a traktor terhelősúlyokkal van felszerelve, azokat a traktor gyártójának kell a traktorra való felszerelés céljára gyártania. A terhelősúlyokon fel kell tüntetni a gyártót és – kg-ban, 5% pontossággal – a terhelősúlyok tömegét. A gyakori le-, illetve felszerelésre tervezett első terhelősúlyokat legalább 25 mm biztonsági hézaggal kell elhelyezni a szükséges rögzítő-fogantyúk miatt. A terhelősúlyok elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy véletlen leválást ne tegyen lehetővé (például a traktor felborulásakor).
1. A hangjelzésre szolgáló készüléket el kell látni a gépjárművek hangjelző berendezéseire vonatkozó MR. A. Függelék A/07. számú mellékletében előírt EK-típus-jóváhagyási jellel.
2. A TRAKTORBA BESZERELT HANGJELZŐ KÉSZÜLÉK TULAJDONSÁGAI
2.1. Akusztikai vizsgálat
Egy traktorba beszerelt hangjelző készülék tulajdonságainak a vizsgálatát, az adott típusú traktor típusjóváhagyása során a következők szerint kell végezni:
2.1.1. A traktorra szerelt hangjelző készülék hangnyomását 7 m távolságban kell mérni szabad területen, lehetőleg síkfelületen felállított traktor előtt, leállított motorral. A mért hangnyomás szintnek meg kell felelnie az MR A Függelék A/7 számú melléklet II. Rész 2.2.1 pontja alatti előírásoknak.
2.1.2. A méréseket a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság szabványának „A” súlyozó görbéje szerint kell végezni.
2.1.3. A legnagyobb hangnyomás szintjét a talaj fölött 0,5 és 1,5 méter közti magasságban kell meghatározni.
2.1.4. A hangnyomásszint legmagasabb értékének legalább 93 dB(A)–nek és legfeljebb 112 dB(A)–nek kell lennie.
1. MEGENGEDHETŐ ZAJSZINT
1.1. Határértékek
A zajszint az ebben a mellékletben megadott feltételek mellett nem lépheti túl a következő értékeket:
– 89 dB(A): azon traktoroknál, amelyek saját tömege 1,5 tonnánál több,
– 85 dB(A): azon traktoroknál, amelyek saját tömege nem több 1,5 tonnánál.
1.2. Mérőkészülékek
A traktorok által kibocsátott zaj mérését olyan hangerőmérő készülékkel kell végezni, amely megfelel a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 179-es publikációja, 1965-ös első kiadásában ismertetett típusnak.
1.3. Mérési feltételek
A méréseket üres traktoron, szabad és kellően zajmentes környezetben kell végezni (úgy, hogy a zavaró zajok és szélzajok legalább mintegy 10 dB(A)–val legyenek gyöngébbek a mérendő zajnál).
Mérési helyként megfelel például egy 50 m sugarú szabad felület, amelynek legalább 20 m-nél nagyobb sugarú középső része gyakorlatilag vízszintes, és beton, aszfalt vagy más hasonló anyagból készült bevonattal van borítva; nem lehet porhóval, porhanyós földdel vagy hamuval befedett, vagy magas fűvel benőtt.
Az úttest burkolatát úgy kell kiképezni, hogy a jármű gumiköpenye ne keltsen mértéken felüli zajt. E feltétel csak a mozgó traktoron való zajmérésre érvényes.
A méréseket tiszta időben és gyenge szélnél kell végezni. A megfigyelőn kívül, aki a mérőkészüléket leolvassa, senki sem tartózkodhat a traktor, vagy a mikrofon közelében, mivel nézők jelenléte a leolvasásokat jelentősen befolyásolhatja, különösen ha a traktor, vagy a mikrofon közelében tartózkodnak. Az erős mutatókilengéseket, amelyek nyilvánvalóan nincsenek összefüggésben az általános zajszinttel, a leolvasásnál nem kell tekintetbe venni.
1.4. Mérési módszer
1.4.1. A mozgásban lévő traktor zajának mérése (a típusjóváhagyáshoz)
Legalább két mérést kell végezni a traktor mindkét oldalán. A mérőkészülék beállításához lehet előméréseket végezni, amelyeket azonban nem kell figyelembe venni.
A mikrofont a talaj fölött 1,2 méter magasan és a traktor CC tengelyétől 7,5 méter távol kell felállítani; e távolságot az e tengelyre merőleges PP’ egyenesen kell mérni (1. ábra).
A vizsgálati pályán mindig fel kell rajzolni 10–10 méterre a PP’ vonal előtt és mögött két, e vonallal párhuzamos AA’ és BB’ vonalat. A traktort egyenletes sebességgel, az alábbiakban meghatározott feltételekkel az AA’ vonalhoz kell vezetni. E pillanatban a gáz fojtószelepet amilyen gyorsan csak lehet, teljesen ki kell nyitni és ezen állásban kell tartani addig, amíg a traktor hátsó része * a BB’ vonalon át nem megy, amely után a gáz fojtószelepet – amilyen gyorsan csak lehet – újra be kell zárni.
Mérési eredménynek az itt megállapított legnagyobb hangerő számít.
1.4.1.1. A sebességnek azon legnagyobb sebesség háromnegyedével kell egyenlőnek lennie, amely a legnagyobb sebességi fokozatban az úton elérhető.
1.4.1.2. Az eredmények kiértékelése
1.4.1.2.1. A mérőkészülék pontatlanságainak figyelembevétele érdekében mérési eredménynek a készülékről leolvasottak 1 dB(A)–val csökkentett értékét kell tekinteni.
1.4.1.2.2. A mérési eredmények akkor tekinthetők érvényesnek, ha a traktor ugyanazon oldalán végzett két egymás után következő mérés értéke közti eltérés a 2 dB(A)–t nem haladja meg.
1.4.1.2.3. Vizsgálati eredménynek a legmagasabb mért zajszintet kell tekinteni. Ha ezen érték legfeljebb 1 dB(A)–rel túllépi a vizsgált traktorcsoportra megengedhető legnagyobb zajszintet, úgy két további mérést kell végezni. E négy mérési eredményből háromnak az előírt határértékeken belül kell lennie.
Mérési helyzetek mozgásban lévő traktoroknál
1. ábra
1.4.2. A zaj mérése álló helyzetben lévő traktoroknál (nem a típusjóváhagyáshoz, de meg kell határozni)
1.4.2.1. A hangerőmérő készülék felállítása
A mérési pont a 2. ábrán megadott x pont, amely 7 méter távolságra van a traktor legközelebbi felületétől.
A mikrofont az úttest fölött 1,2 méter magasan kell elhelyezni.
1.4.2.2. A mérések száma
Legalább két mérést kell végezni.
1.4.2.3. A traktor üzemi állapota a vizsgálatnál
A fordulatszám-szabályozó nélküli traktormotorokat azon fordulatszámon kell járatni, amely a gyártó által a legnagyobb teljesítményhez megadott fordulatszám háromnegyedének felel meg. A motor fordulatszámának mérését egy független készülékkel – például egy görgős fékpaddal és egy fordulatszámlálóval – kell végezni. Azon motorokat, amelyek fordulatszám-szabályozóval vannak ellátva, amelyek megakadályozzák, hogy a motor túllépje a legnagyobb teljesítménynek megfelelő fordulatszámot, a fordulatszám-szabályozó szerinti legnagyobb megengedhető fordulatszámra kell állítani.
A mérések megkezdése előtt a motornak fel kell vennie a rendes üzemi hőmérsékletet.
1.4.2.4. Az eredmények kiértékelése
A vizsgálati jelentésben az összes zajszint-leolvasást regisztrálni kell.
Amennyiben lehetséges, úgy meg kell adni a motor teljesítményének kiszámítására felhasznált módszert is. A traktor terhelési állapotát szintén meg kell adni a vizsgálati jelentésben.
A mérési eredmények akkor tekinthetők érvényesnek, ha a traktor ugyanazon oldalán egymás után végzett két mérés közti különbség nem haladja meg a 2 dB(A)–t.
Mérési eredménynek a legnagyobb értéket kell tekinteni.
Mérési helyzetek álló helyzetben lévő traktoroknál
2. ábra
2. KIPUFOGÓ BERENDEZÉS (HANGTOMPÍTÓ)
2.1. A kipufogás zaját csökkentő készülékkel (hangtompítóval) ellátott traktor esetében e 2. pont követelményeit kell teljesíteni. Ha a motor szívócsonkjaira levegőszűrőt szerelnek, amely ahhoz szükséges, hogy a megengedhető zajszint betartása biztosítva legyen, úgy e szűrő a hangtompító alkotórészének minősül és a jelen 2. pont előírásait e szűrőre is alkalmazni kell.
A kipufogó csővezetéket úgy kell elhelyezni, hogy a kipufogógázok ne juthassanak be a vezetőfülkébe.
2.2. A kipufogó berendezés vázlatos ábrázolását a traktor típusbizonyítványához kell mellékelni.
2.3. A hangtompítót világosan olvasható és letörölhetetlen márka- és típusjellel kell ellátni.
2.4. A hangtompítók készítésénél csak akkor szabad abszorpciós szálas anyagokat használni, ha a következő feltételek teljesülnek:
2.4.1. abszorpciós szálas anyagok nem helyezhetők el a hangtompító olyan belső tereiben, amelyen gáz áramlik keresztül;
2.4.2. megfelelő szerkezetekkel biztosítani kell, hogy az abszorpciós szálas anyagok a hangtompító teljes használati ideje alatt helyükön maradjanak;
2.4.3. az abszorpciós szálas anyagoknak addig a hőmérsékletig (°C) kell ellenállónak lenniük, amely legalább 20%-kal nagyobb azon legnagyobb üzemi hőmérsékletnél, amely a hangtompítónak azon a részén felléphet, ahol abszorpciós szálas anyagok vannak
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1. * Ezen melléklet alkalmazásában a „traktor” az ER C függelék 2. cikkének j) pontjában meghatározott traktort jelenti.
0.1.1. Ezen melléklet alkalmazásában a traktorkategóriák az ER C függelék 2. mellékletében meghatározott kategóriák.
0.1.2. Ezt az mellékletet csak azokra a pneumatikus gumiabronccsal felszerelt traktorokra kell alkalmazni, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 40 km/h.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg egy traktortípus vonatkozásában az EK-típusjóváhagyás megadását, az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában előírt okirat kiállítását, illetve a nemzeti típusjóváhagyás megadását a tervezett legnagyobb sebességre és a rakfelületre való hivatkozással, amennyiben azok megfelelnek a II. Részben foglalt követelményeknek.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem állíthatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában előírt okiratot olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.
A jóváhagyó hatóság megtagadja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.
0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, első forgalomba helyezését vagy használatát a tervezett legnagyobb sebességre és a rakfelületre való hivatkozással, ha azok megfelelnek az ezen melléklet II. Részében foglalt követelményeknek.
0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja és nem követelheti meg, hogy a traktorok rakfelülettel legyenek felszerelve.
0.2.5. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg, hogy e rakfelületeken olyan árukat fuvarozzanak, amelyek pótkocsikon való szállítása a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban megengedett. A gyártó által előirányzott határokon belül az üres, menetkész traktor saját tömege legalább 80%-ának megfelelő legnagyobb terhelés megengedett.
1. Legnagyobb tervezési sebesség
1.1. A típusvizsgálatok során az átlagos menetsebességet egyenes mérőszakaszon mérik, amelyen repülőstarttal mindkét irányban végig kell haladni. A mérőszakasz útfelületének szilárdnak kell lennie; a mérőszakasz hossza legalább 100 m és sík, azonban erre vonatkozóan legfeljebb 1,5%-os lejtés engedélyezett.
1.2. A mérést üres, menetkész traktorral kell végezni, pótsúly és különleges tartozékok nélkül, a közúti közlekedésre előírt abroncsnyomás betartásával.
1.3. A méréshez a traktort új, a gyártó által a traktorhoz megadott legnagyobb gördülési sugarú, pneumatikus gumiabroncsokkal kell felszerelni.
1.4. A mérés a sebességváltó legnagyobb sebességhez tartozó fokozatában történik, teljes gázzal.
1.5. A típus-jóváhagyási vizsgálat során a különböző elkerülhetetlen, különösen a mérési eljárással és a részterhelésnél a motor fordulatszámának növekedésével összefüggő hibák figyelembevételével az a mért sebesség, amely 3 km/órával haladja meg a legnagyobb tervezési sebességet, még megengedhető.
1.6. Annak érdekében, hogy a típusjóváhagyás megadására illetékes vizsgáló hatóságoknak megadják a lehetőséget a traktorok legnagyobb elméleti sebességének kiszámítására, a gyártóknak meg kell adniuk az áttételi viszonyt, a hajtott kerekek által egy fordulattal ténylegesen megtett utat, valamint a teljes gáznál a motor legnagyobb teljesítményéhez tartozó fordulatszámot, valamint – ha a motor ezzel fel van szerelve – a fordulatszám-szabályzót a gyár előírásai szerint kell beállítani.
2. Rakfelület
2.1. A rakfelület súlypontjának a tengelyek között kell elhelyezkednie.
2.2. * A méretekre érvényes előírások a következők:
2.2.1. a rakfelület hossza nem lépheti túl a traktor legnagyobb – első vagy hátsó – nyomtávjának 1,4-szeresét (a nagyobbik értéket kell figyelembe venni),
2.2.2. a rakfelület szélessége nem lépheti túl a traktor – szerelvények nélküli – legnagyobb szélességét.
2.2.3. a T4.3 kategóriájú traktorok esetében a rakfelület hossza nem lépheti túl a traktor legnagyobb – első vagy hátsó – nyomtávjának 2,5-szeresét (a nagyobbik értéket kell figyelembe venni).
2.3. A rakfelületnek a jármű hossztengelyéhez képest szimmetrikusan kell elhelyezkednie.
2.4. A rakfelület útfelülettől mért magassága legfeljebb 150 cm lehet.
2.5. A rakfelület jellege és elhelyezése normál rakománynál nem akadályozhatja a járművezető kilátását, illetve az előírt különböző világító és fényjelző készülékek hatékony működését.
2.6. A rakfelületnek levehetőnek kell lennie, és azt úgy kell a traktorhoz erősíteni, hogy ki legyen zárva a véletlen leválás veszélye.
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg valamely traktor EK-típusjóváhagyását, az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában említett okirat kiadását, illetve a nemzeti típusjóváhagyást a visszapillantó tükörre való hivatkozással, ha az megfelel a II. Részében foglalt előírásoknak.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem adhatja meg az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában említett okiratot olyan traktortípusra, amely nem felel meg ezen melléklet előírásainak.
A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet előírásainak.
0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, első forgalomba helyezését vagy használatát a visszapillantó tükörre való hivatkozással, ha az megfelel az ezen melléklet II. Részében foglalt előírásoknak.
1. Fogalommeghatározások
1.1. „Visszapillantó tükör”: olyan eszköz, amelynek az a feladata, hogy a 2.5. pontban geometriailag meghatározott látómezőben tiszta rálátást nyújtson – ésszerű határokon belül – hátrafelé, és amelyet sem a traktor alkatrészei, sem a traktoron tartózkodó személyek nem takarhatnak el. A mezőgazdasági munka végzése közben a szerszámok megfigyelésére tervezett kiegészítő tükrök és visszapillantó tükrök nem feltétlenül típusjóváhagyás-kötelesek, de a 2.3.3–2.3.5. pont előírásainak megfelelően kell felszerelni azokat.
1.2. „Belső visszapillantó tükör”: olyan, az 1.1. pont szerinti eszköz, amely a traktor fülkéjén vagy vázszerkezetén belül van felszerelve.
1.3. „Külső visszapillantó tükör”: olyan, az 1.1. pont szerinti eszköz, amely a traktor külső felületének valamely részére van felszerelve.
1.4. „Visszapillantó tükrök osztálya”: egy vagy több közös jellemzővel vagy funkcióval rendelkező visszapillantó tükrök közös kategóriája. A belső visszapillantó tükrök az I. osztályba vannak csoportosítva, a külső visszapillantó tükrök pedig a II. osztályba.
2. Felszerelési követelmények
2.1. Általános
2.1.1. Traktorok csak olyan, I. és II. osztályú visszapillantó tükrökkel szerelhetők fel, amelyeken megtalálható a közvetett látást biztosító eszközök és az ilyen eszközökkel felszerelt járművek típusjóváhagyására vonatkozó MR. A. Függelék A/08. számú mellékletében megállapított EK-típusjóváhagyás jel.
2.1.2. A visszapillantó tükröket úgy kell rögzíteni, hogy rendes vezetési körülmények között a helyükön maradjanak.
2.2. A visszapillantó tükrök száma
Minden traktort fel kell szerelni legalább egy külső visszapillantó tükörrel, amely a traktor bal oldalára van szerelve azon tagállamokban, ahol jobbra tartó forgalom van, és a traktor jobb oldalára azon tagállamokban, ahol balra tartó forgalom van.
2.3. A visszapillantó tükör felszerelésének helye
2.3.1. A külső visszapillantó tükröt úgy kell elhelyezni, hogy a traktorvezetőnek tiszta képe legyen az útnak a 2.5. pontban meghatározott részéről, miközben rendes vezetési helyzetben ül a vezetőülésen.
2.3.2. A külső visszapillantó tükörnek láthatónak kell lennie a szélvédő üvegnek az ablaktörlő által tisztított részén át vagy az oldalablakokon keresztül, ha a traktor ezekkel fel van szerelve.
2.3.3. A visszapillantó tükörnek nem szabad lényegesen tovább kinyúlnia a traktor vagy a pótkocsija külső karosszériáján túlra, mint amennyire az a 2.5. pontban meghatározott látómező áttekintéséhez szükséges.
2.3.4. Ha a külső visszapillantó tükör alsó széle 2 m-nél kisebb magasságban van a talaj felett a traktor megterhelt állapotában, akkor e visszapillantó tükörnek nem szabad 0,20 m-nél jobban kinyúlnia a traktornak vagy pótkocsijának a visszapillantó tükrök nélkül mért teljes szélességén túlra.
2.3.5. A 2.3.3. és 2.3.4. pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén a visszapillantó tükrök kinyúlhatnak a traktor hivatalosan megengedett teljes szélességén túlra.
2.4. Beállítás
2.4.1. A belső visszapillantó tükör legyen a járművezető által beállítható, annak vezetési helyzetéből.
2.4.2. A járművezetőnek vezetési helyének elhagyása nélkül be kell tudnia állítani a külső visszapillantó tükröt. A beállítás rögzítése azonban történhet kívülről is.
2.4.3. A 2.4.2. pont előírásai nem vonatkoznak az olyan külső visszapillantó tükrökre, amelyek elmozdításuk után automatikusan visszatérnek eredeti helyzetükbe, vagy amelyek szerszámok használata nélkül állíthatók vissza eredeti helyzetükbe.
2.5. Látómező
2.5.1. A bal oldali külső visszapillantó tükör látómezőjének olyannak kell lennie, hogy a járművezető hátrafelé a szemhatárig láthassa az útnak legalább azt az egy szintben lévő, illetve vízszintes részét, amely a traktor vagy a traktorból és pótkocsijából álló járműszerelvény függőleges hosszirányú középsíkjával párhuzamos és teljes szélességének legbaloldalibb pontján átmenő síktól balra van.
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. „Mezőgazdasági vagy erdészeti traktor” az összes kerekes vagy lánctalpas, legalább kéttengelyű gépjármű, amely funkciója lényegében a vonóteljesítmény kifejtéséből áll, és amely különösen meghatározott eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, hordozására vagy működtetésére van berendezve, és amelyeket mezőgazdasági vagy erdészeti alkalmazásra szántak. Teher vagy utasok szállítására is fel lehet szerelni e járműveket.
1.2. Ezen melléklet csak az 1.1. pontban meghatározott, pneumatikus gumiabronccsal felszerelt traktorokra vonatkozik, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 6 és 40 km/h között van.
2. Típusjóváhagyási rendelkezések
2.1. 2008. május 1. napját követően a jóváhagyó hatóság abban az esetben:
– adja ki a típusbizonyítványt, illetve adja meg az EK-típusjóváhagyást a traktorhoz, továbbá
– engedélyezi az új traktor forgalomba helyezését, forgalomba hozatalát és használatba vételét
a szélvédőtörlőkre történő hivatkozással, amennyiben azok megfelelnek az I. és II. részben meghatározott követelményeknek.
1. Fogalommeghatározások
1.1. Látómező
„Látómező”: minden olyan előre és oldalra mutató irány, amelyben a járművezető láthat.
1.2. Referenciapont
„Referenciapont”: mesterségesen meghatározott pont, amelyre a járművezető tekintete irányul. A referenciapont a traktor hosszirányú felezősíkjával párhuzamos és az ülés középvonalán áthaladó síkban helyezkedik el 700 mm-rel függőlegesen e sík és az ülésfelszín metszésvonala felett, továbbá 270 mm-re a medencetámasz irányában attól a függőleges síktól, amely az ülés felszínének elülső szélén halad keresztül és merőleges a traktor hosszirányú szimmetriasíkjára (1. ábra). Az így meghatározott vonatkozási pont az el nem foglalt és a traktor gyártója által előírt középhelyzetbe illesztett ülésre vonatkozik.
1.3. Látási félkör
„Látási félkör”: az a félkör, amelyet az úttest vízszintes síkjában, függőlegesen a referenciapont alatt elhelyezett pont körül egy 12 m-es sugár ír le oly módon, hogy a mozgás irányába tekintve a félkör íve a traktor előtt fekszik, míg a félkör végeit összekötő átmérő merőleges a traktor hosszirányú tengelyére (2. ábra).
1.4. Takarások
„Takarások”: a félkör alakú látómező azon körcikkeinek húrjai, amelyeket egyes alkatrészek, pl. fülkeelemek, légbeszívó csövek vagy kipufogócsövek és a szélvédőüveg keretei eltakarnak.
1.5. Látási szektor
„Látási szektor”: a látómezőnek az a része, amelyet:
1.5.1. felül
a referenciaponton átmenő vízszintes sík határol;
1.5.2. az út síkjában
az a zóna határol, amely a látási félkörön kívül fekszik és a látási félkör szektorának folytatását képezi, és amelynek húrja 9,5 m hosszú, merőleges a traktor hosszirányú szimmetriasíkjával párhuzamos, a vezetőülés szimmetriasíkján átmenő síkra, továbbá amelyet ez a sík kettészel.
1.6. A szélvédőtörlők által törölt felület
„A szélvédőtörlők által törölt felület” a szélvédő külső felületének az a része, amelyet a szélvédőtörlők mozgásuk során érintenek.
2. Követelmények
2.1. Általános követelmények
A traktort úgy kell megépíteni és felszerelni, hogy a járművezetőnek a közúti forgalomban, valamint a mezőgazdasági és erdészeti munkavégzés során megfelelő látómezője legyen az országúton történő használattal, valamint a szántóföldeken és erdőkben végzett munkával járó valamennyi szokásos körülmények között. A látómező akkor tekinthető megfelelőnek, ha a járművezető amennyire ez lehetséges, rálát mindkét első kerék egy részére, továbbá ha teljesülnek az alábbi követelmények.
2.2. A látómező ellenőrzése
2.2.1. Eljárás a takarások meghatározására
2.2.1.1. A traktort vízszintes felületre kell állítani a 2. ábra szerint. A referenciapont magasságában a referenciapontra szimmetrikusan, egy vízszintes tartóra 2 db 150W/12V pontszerű fényforrást kell elhelyezni, egymástól 65 mm távolságra. A tartónak forgathatónak kell lennie egy, a referenciaponton áthaladó függőleges tengely körül. A takarások mérésekor a tartót úgy kell beállítani, hogy a két fényforrást összekötő egyenes merőleges legyen a referenciapontot és a takarást okozó alkatrészt összekötő egyenesre.
A fényforrások egyidejű vagy váltakozó bekapcsolásának eredményeképpen a látást akadályozó alkatrész által az árnyékolt rész látási félkörre eső átfedéseit fel kell jegyezni az 1.4. ponttal összhangban (3. ábra).
2.2.1.2. A takarások látási félkörre eső vetületeinek egyike sem haladhatja meg a 700 mm-t.
2.2.1.3. Egymás mellett lévő szerkezeti alkatrészek által okozott 80 mm-nél szélesebb takarásoknak úgy kell elhelyezkedniük, hogy két ilyen takarás középpontja között legyen a látási félkör cikkeiben a nem látható részeknek legalább 2200 mm-es húrja.
2.2.1.4. A látási félkörben nem lehet több mint hat takarás és nem lehet kettőnél több az 1.5. pontban meghatározott látási szektoron belül.
2.2.1.5. A látómezőn kívül eső 700 mm-t meghaladó, de 1500 mm-nél kisebb takarások abban az esetben engedhetők meg, ha az ezeket okozó alkatrészek nem tervezhetők át vagy nem helyezhetők máshová: egy oldalon összesen két ilyen takarás engedhető meg, amelyek közül az egyik a 700 mm-t, a másik az 1500 mm-t nem haladhatja meg, vagy a két takarás legfeljebb 1200 mm lehet.
2.2.1.6. Típus-jóváhagyási engedéllyel rendelkező visszapillantó tükrök által okozott vakfoltokat nem kell figyelembe venni, ha e tükrök kialakítása nem teszi lehetővé, hogy más módon legyenek felszerelve.
2.2.2. A takarások matematikai meghatározása binokuláris látómezőnél
2.2.2.1. a 2.2.1. pont szerinti vizsgálat alternatívájaként matematikailag meghatározható takarások elfogadhatósága. A 2.2.1.2–2.2.1.6. pontok követelményeit a takarások méretét, eloszlását és számát tekintve kell alkalmazni;
2.2.2.2. binokuláris látómezőnél a 65 mm szemtávolság mellett az alábbi képlet adja meg a mm-ben kifejezett takarást:
ahol:
a = a látást akadályozó alkatrész és a referenciapont közötti távolság milliméterben, a referenciapontot, az alkatrész középpontját és a látási félkör kerületét összekötő vizuális sugár mentén mérve;
b = a látást akadályozó alkatrész szélessége milliméterben, vízszintesen és a vizuális sugárra merőlegesen mérve.
2.3. A 2.2. pontban említett vizsgálati módszerek másokkal helyettesíthetők, ha azokról kimutatható, hogy egyenértékűek.
2.4. A szélvédő átlátszó felülete
A látómezőben levő takarások meghatározására a szélvédőüveg keretei vagy bármely más akadály által előidézett takarások a 2.2.1.4. pont előírásai szerint egyetlen takarásnak tekinthetők, amennyiben a takarás külső pontjai között a távolság nem nagyobb 700 mm-nél.
2.5. Szélvédőtörlők
2.5.1. Szélvédőkkel ellátott traktorokat motoros szélvédőtörlőkkel is fel kell szerelni. Az ilyen törlők által tisztított felületnek olyan akadály nélküli előre irányuló kilátást kell biztosítania, amely megfelel a látási szektoron belül a látási félkör legalább 8 m hosszú húrjának.
2.5.2. A szélvédőtörlők működési ütemének legalább 20 ciklus/percnek kell lennie.
1. ábra
2. ábra
3. ábra
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg egy traktortípus vonatkozásában az EK-típusjóváhagyás megadását, az ER. C. Függelék 2. cikke u) pontjában előírt okirat kiállítását, illetve a nemzeti típusjóváhagyást a kormányszerkezetre való hivatkozással, amennyiben az megfelel a II. Részben foglalt előírásoknak.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem állíthatja ki az ER. C. Függelék 2. cikke u) pontjában előírt okiratot egy traktortípus vonatkozásában, amennyiben az nem felel meg ezen melléklet előírásainak.
A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet előírásainak.
0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, és nem tilthatja meg azok értékesítését, első forgalomba helyezését vagy használatát a kormányszerkezetre való hivatkozással, ha az megfelel az ezen melléklet II. Részében foglalt előírásoknak.
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. Kormányszerkezet
„Kormányszerkezet”: a traktor teljes irányváltoztatására szolgáló berendezés.
A kormányszerkezet tartalmazhatja a következőket:
– működtetőberendezés,
– áttételi berendezés,
– kormányzott kerekek,
– esetleg a különberendezés, mely segéd- vagy külső erőt szolgáltat.
1.1.1. Működtetőberendezés
„Működtetőberendezés”: a kormányszerkezetnek az a része, amelyet a járművezető a traktor kormányozása céljából közvetlenül működtet.
1.1.2. Áttételi berendezés
„Áttételi berendezés”: a kormányszerkezetnek az a része, amely a működtetőberendezés és a kerekek között van, kivéve az 1.1.4. pontban meghatározott különberendezést. Az áttétel lehet mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, villamos rendszerű vagy kombinált.
1.1.3. Kormányzott kerekek
Kormányzott kerekek:
– azok a kerekek, amelyeknek a traktorhoz viszonyított helyzetét közvetlenül vagy közvetve lehet változtatni azért, hogy az a traktor irányváltoztatását eredményezze,
– a csuklós traktor kerekei,
– az olyan traktor kerekei, amelyek irányváltoztatását az azonos tengelyen levő kerekek sebességváltozása idézi elő.
Nem tartoznak ide a nyomtartó kerekek.
1.1.4. Különberendezés
„Különberendezés”: a kormányszerkezet olyan része, amely segéderőt vagy külső erőt szolgáltat. Ezt a segéderőt, illetve külső erőt létrehozhatja mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, villamos vagy valamely kombinált rendszer (pl. olajszivattyú, légsűrítő, energiatároló stb.).
1.2. Kormányszerkezetek különböző fajtái
1.2.1. A kormányzott kerekek kormányzásához szükséges erő jellege szerint megkülönböztethető:
1.2.1.1. izomerős kormányszerkezet: az, amelynél a kormányzáshoz szükséges erőt kizárólag a járművezető izomereje biztosítja;
1.2.1.2. segéderős kormányszerkezet: az, melynél a kormányzáshoz szükséges erőt a járművezető izomereje és az 1.1.4. pont szerinti különberendezés szolgáltatja.
Azon kormányszerkezetek, amelyeknél a kormányzáshoz szükséges erőt rendes körülmények között kizárólag az 1.1.4. pontban meghatározott különberendezés szolgáltatja, de amelyek a különberendezés hibája esetén lehetővé teszik a járművezető izomerejének használatát, ún. segéderős kormányszerkezetnek minősülnek.
1.2.1.3. Idegenerős kormányszerkezet: az, melynél a kormányzáshoz szükséges erőt kizárólag az 1.1.4. pont szerinti különberendezés szolgáltatja.
1.3. Működtetőerő
„Működtetőerő”: a járművezető által a traktor kormányzásához a működtetőberendezésre kifejtett erő.
2. GYÁRTÁSI, SZERELÉSI ÉS VIZSGÁLATI ELŐÍRÁSOK
2.1. Általános előírások
2.1.1. A kormányszerkezetnek biztosítania kell a traktor könnyű és biztonságos kormányzását, és eleget kell tennie a 2.2. pontban szereplő külön előírásoknak.
2.2. Külön előírások
2.2.1. Kormányműködtető berendezés
2.2.1.1. A működtetőberendezésnek kézhez állónak és jó fogásúnak kell lenni azért, hogy biztosítsa a fokozatos kormányozhatóságot. A működtetőberendezés elmozdítási irányának és a traktor szándékozott irányváltoztatásának egybe kell esnie.
2.2.1.2. A működtetőerő nem haladhatja meg az egyenes haladásból a 12 méter sugarú fordulókörhöz szükséges kormányelfordításig igényelt 25 daN erőt. Más szerkezetekbe nem integrált segéderős kormányszerkezetek segéderejének kimaradása esetén nem lehet a működtetőerő 60 daN-nál több.
2.2.1.3. A 2.2.1.2. pont szerinti előírás ellenőrzéséhez a traktort száraz, vízszintes, érdes útfelületen, 10 km/óra sebességgel, egyenes haladási irányból körözésbe kell irányítani. A működtetőerőt addig a pillanatig kell mérni a kormánykeréken, míg a kormánykerék állása 12 méter sugarú fordulókörnek felel meg. A fordulási művelethez igénybe vett idő (azaz a kormánykerék működtetésének kezdetétől a mérési helyzet eléréséig eltelt idő) szokásos esetben nem lehet több, mint 5 másodperc, és a különberendezés kimaradása esetén se lehet több, mint 8 másodperc. A mérést a kormánykerék jobbra fordításával és balra fordításával is el kell végezni.
A traktorok vizsgálatát a műszakilag megengedett össztömeg mellett úgy kell elvégezni, hogy az össztömeget a tengelyeken a gyártó által előírt módon osztják meg, és az előírt gumiabroncsnyomást biztosítják.
2.2.2. Áttételi berendezés
2.2.2.1. A kormányszerkezet nem tartalmazhat villamos és tisztán pneumatikus áttételi berendezést.
2.2.2.2. Az áttételi berendezést úgy kell tervezni, hogy az megfeleljen az üzemelés során keletkező igénybevételnek, a karbantartás és az ellenőrzés alkalmával pedig könnyen hozzáférhető legyen.
2.2.2.3. Nem tisztán hidraulikus áttételi berendezésekkel felszerelt traktorok kormányozhatóságának akkor is biztosítottnak kell maradnia, ha az áttételi berendezés hidraulikus, illetve pneumatikus része elromlik.
2.2.2.4. A tisztán hidraulikus áttételi berendezésekkel felszerelt kormányszerkezeteknek, valamint az 1.1.4. pontban meghatározott különberendezéseknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:
2.2.2.4.1. A teljes berendezés vagy annak részeinek túlnyomás elleni védelmére egy vagy több nyomáshatárolót kell beépíteni.
2.2.2.4.2. A nyomáshatároló berendezéseket úgy kell beállítani, hogy a T nyomás a gyártó által meghatározott legnagyobb üzemi nyomást ne haladja meg.
2.2.2.4.3. A vezetékeket a T nyomás (a nyomáshatároló berendezésen beállított nyomás) négyszeresére kell méretezni; úgy kell védett helyen vezetni azokat, hogy rázkódás, ütközés következtében a törés veszélye a lehető legkisebb legyen, és ne veszélyeztesse azokat a kidörzsölődés.
2.2.3. Kormányzott kerekek
2.2.3.1. Mindegyik kerék lehet kormányzott.
2.2.4. Különberendezések
2.2.4.1. Az 1.1.4. pontban meghatározott különberendezések, amelyeket az 1.2.1.2. és az 1.2.1.3. pontban meghatározott kormányszerkezeteknél alkalmaznak, a következő feltételek mellett alkalmazhatók:
2.2.4.1.1. Ha a jármű az 1.2.1.2. pont szerinti segéderős kormányszerkezettel van felszerelve, a traktor kormányozhatóságának, mint az a 2.2.1.2. pontban részletesen szerepel, biztosítottnak kell lennie akkor is, ha a különberendezés meghibásodik. Ha saját erőforrással rendelkezik a segéderős kormányszerkezet, akkor az legyen ellátva saját energiatárolóval. Az energiatárolót helyettesítheti olyan független berendezés is, amely a kormányszerkezetet az egyéb rendszerekkel szemben elsődlegesen látja el energiával, amennyiben azok közös erőforrással rendelkeznek. Ha a hidraulikus kormányszerkezet és a hidraulikus fékrendszer között hidraulikus kapcsolat áll fenn és mindkettő egy közös erőforrásra van csatlakoztatva, akkor a két rendszer egyikének kiesésekor a kormányszerkezetet működtető erő nem haladhatja meg a 40 daN értéket; ez a rendelkezés a fékberendezésekre vonatkozó, az MR C. Függeléke C/8. számú mellékletében foglalt előírásokat nem érinti. Ha energiaforrásként sűrített levegő szolgál, akkor a levegőtartályt visszaáramlás nélküli nyomásszabályozó szeleppel kell felszerelni.
Ha a kormányzáshoz szükséges erőt kizárólag az 1.1.4. pontban meghatározott különberendezés biztosítja, akkor a segéderős kormányszerkezetet optikai vagy akusztikus jeladóval kell ellátni, mely jelzi, ha a működtetőerő a különberendezés hibája esetén a 25 daN értéket meghaladja.
2.2.4.1.2. Ha a traktor az 1.2.1.3. pontban megjelölt, tisztán hidraulikus erőátvitel esetén engedélyezett kormányberendezéssel rendelkezik, akkor a külön berendezés vagy a motor hibája esetén egy kiegészítő különberendezés útján kell a 2.2.1.3. pont szerinti két fordulási manővernek végrehajthatónak lennie. A kiegészítő különberendezés lehet a nyomástároló is. Kiegészítő különberendezésként használható olajszivattyú vagy légsűrítő is, ha az közvetlenül a traktor kerekeiről meghajtott és nem lehet onnan lekapcsolni. A különberendezés üzemzavara esetén figyelmeztető optikai vagy akusztikus jelzéssel kell tájékoztatni a vezetőt.
2.2.4.1.2.1. Ha pneumatikus a különberendezés, akkor olyan légtartálynak kell hozzá csatlakozni, mely visszaáramlás nélküli áteresztőszeleppel van biztosítva. A légtartály méretezésének olyannak kell lennie, hogy legalább hét teljes (ütközéstől ütközésig) kormányelfordítás legyen lehetséges az üzemi nyomás felére csökkenéséig; ezt talajról felemelt kormányzott kerekekkel kell vizsgálni.
0. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.
0.1.1. A melléklet a járműbe történő beépítésre szolgáló elektromos vagy elektronikus alkatrészekre és önálló műszaki egységekre is kiterjed.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság az elektromágneses összeférhetőségre történő hivatkozással
nem tagadhatja meg semmilyen járműtípus vonatkozásában az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását,
nem tagadhatja meg semmilyen típusú alkatrész vagy önálló műszaki egység vonatkozásában az EK-alkatrész- vagy műszakiegység-típusjóváhagyás megadását,
nem tilthatja meg a jármű nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy üzembe helyezését,
nem tilthatja meg az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítését vagy használatát,
amennyiben a járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek megfelelnek ezen melléklet előírásainak.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság
nem adhatja ki az EK-járműtípus-jóváhagyást, az EK-alkatrésztípus-jóváhagyást vagy az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást, és
megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását
bármely járműtípus, alkatrész típus vagy önálló műszaki egység típusa vonatkozásában, amennyiben ezen melléklet előírásai nem teljesülnek.
0.2.3. A 0.2.2. pont nem alkalmazandó a 2002. október 1-je előtt, a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó MR. C. Függelék C/12. számú melléklete alapján jóváhagyott járműtípusokra, illetve e jóváhagyások bármely ezt követő kiterjesztésére.
0.2.4. Amennyiben ezen melléklet előírásai nem teljesülnek, a jóváhagyó hatóság
nem tekinti érvényesnek az ER. C. Függelék rendelkezéseivel összhangban az új járművekhez mellékelt megfelelőségi igazolásokat az említett Függelék 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában, és
megtagadhatja az új elektromos vagy elektronikus készülékrészek alkatrészekként vagy önálló műszaki egységekként történő értékesítését vagy üzembe helyezését.
0.2.5. A 0.2.2. és 0.2.4. pont sérelme nélkül, a pótalkatrészek esetében a jóváhagyó hatóság továbbra is megadja az EK-típusjóváhagyást, és engedélyezi azon alkatrészek és önálló műszaki egységek értékesítését és üzembe helyezését, amelyeket azon járműtípusokon történő felhasználásra szántak, amelyeket a MR. C. Függelék C/6. melléklete vagy C/12. melléklete alapján 2002. október 1-je előtt hagytak jóvá, illetve adott esetben ezen jóváhagyások későbbi kiterjesztése alapján.
1. HATÁLY
1.1. Ezen mellékletet az 1. cikkben meghatározott járművek elektromágneses összeférhetőségére kell alkalmazni. Szintén alkalmazni kell olyan különálló elektromos vagy elektronikus műszaki egységekre, amelyeket járműbe való beépítésre szánnak.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
2.1. Ezen melléklet alkalmazásában:
2.1.1. „Elektromágneses összeférhetőség”: a járműnek, alkatrész(ek)nek vagy önálló műszaki egység(ek)nek azon tulajdonsága, hogy az elektromágneses környezetben kielégítően működik anélkül, hogy olyan elektromágneses zavarást keltene, amely az e környezetben lévő bármely készülék, berendezés vagy rendszer számára elviselhetetlen lenne.
2.1.2. „Elektromágneses zavarás”: minden olyan elektromágneses jelenség, amely a jármű, az alkatrész(ek) vagy önálló műszaki egység(ek) működését korlátozza. Az elektromágneses zavarás lehet zavarási kisugárzás, nemkívánatos jel vagy magában a kiterjedési közegben bekövetkező változás is.
2.1.3. „Elektromágneses zavartűrés”: a jármű, az alkatrész(ek) vagy az önálló műszaki egység(ek) azon képessége, hogy bizonyos elektromágneses zavarásokat a működőképesség korlátozódása nélkül tud elviselni.
2.1.4. „Elektromágneses környezet”: egy adott helyen előforduló elektromágneses jelenségek összessége.
2.1.5. „Vonatkozási határérték”: azon névleges érték, amelyre a típusjóváhagyási határérték és a gyártásmegfelelőségi határérték vonatkozik.
2.1.6. „Referenciaantenna”: a 20 – 80 MHz frekvencia tartományra egy rövidített, szimmetrikus dipólantenna, amelynek rezonancia frekvenciája 80 MHz-nél található, és a 80 MHz feletti frekvenciatartományban egy olyan szimmetrikus félhullám dipól, amely a mérési frekvenciára van behangolva.
2.1.7. „Széles sávú zavarás”: a mérőkészülék vagy a vevőkészülék bemeneti vagy közbenső frekvenciájánál nagyobb sávszélességű zavarás.
2.1.8. „Keskeny sávú zavarás”: a mérőkészülék vagy a vevőkészülék bemeneti vagy közbenső frekvenciájánál kisebb sávszélességű zavarás.
2.1.9. „Elektromos/elektronikus rendszer”: elektromos és/vagy elektronikus berendezés(ek), vagy berendezések csoportja, az összes ezekkel összekapcsolt, a jármű részét képező csatlakozásokkal, amelyekre azonban nem kell külön típusjóváhagyás.
2.1.10. „Elektromos/elektronikus szerelési egység”: (EUB) a jármű részét képező elektromos és/vagy elektronikus berendezés vagy berendezések csoportja, az összes ehhez kapcsolódó olyan csatlakozásokkal és kábelekkel, amelyek egy vagy több sajátos funkciót végeznek. Az ilyen egységcsoport a gyártó kérésére „alkatrészként” vagy „önálló műszaki egységként” engedélyezhető (lásd az ER. C. Függelék 4. cikk (1) bekezdés c) pontja).
2.1.11. „Járműtípus”: az elektromágneses összeférhetőség tekintetében olyan járműveket jelent, amelyek egymástól nem különböznek lényegesen az alábbi jellemzők tekintetében:
2.1.11.1. a motortér teljes nagysága és formája;
2.1.11.2. az elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek és a kábel általános elrendezése;
2.1.11.3. azon alapanyag tekintetében, amelyből a karosszéria vagy (adott esetben) a külső burkolat készült (pl. acél, alumínium vagy rostszál erősítésű műanyag). A különböző anyagokból készült külső részek nem változtatják meg a jármű típusát, amennyiben a karosszéria alapanyaga azonos marad. Az ilyen eltéréseket azonban fel kell jegyezni.
2.1.12. „EUB típus”: az elektromágneses összeférhetőség tekintetében olyan csoportokat jelent, amelyek egymáshoz képest az alábbi szempontok tekintetében nem mutatnak jelenős eltéréseket:
2.1.12.1. az EUB csoportok által ellátott funkciók;
2.1.12.2. az elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek tekintetében, adott esetben.
3. AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
3.1. Egy járműtípus jóváhagyása
3.1.1. A típusjóváhagyási kérelmet egy járműtípusra annak elektromágneses összeférhetősége tekintetében az ER. C. Függelék 4. cikk (1) bekezdése szerint a jármű gyártójának kell benyújtania.
3.1.2. A III. Rész az adatlap egy mintáját tartalmazza.
3.1.3. A járműgyártó egy jegyzéket készít, amely a lényeges elektromos/elektronikus rendszerek vagy elektromos/elektronikus szerelési egységek összes tervezett kombinációját, valamint a karosszériaváltozatokat * , a karosszériaanyag * változatait, az általános kábelelrendezést, a motorváltozatokat, a bal kormányos/jobb kormányos kiviteleket és a különböző tengelytávokat tartalmazza. Lényeges elektromos/elektronikus járműrendszerek vagy elektromos/elektronikus szerelési egységek azok, amelyek jelentős széles sávú vagy keskeny sávú sugárzást tudnak kibocsátani és/vagy azok, amelyek a járművezetőnek a jármű feletti közvetlen ellenőrzését érintik (lásd 6.4.2.3. pont).
3.1.4. E jegyzékből a gyártó és az illetékes vizsgáló hatóság közötti megegyezés alapján egy reprezentatív járművet kell a vizsgálat céljából kiválasztani. E jármű képviseli a járműtípust (lásd a III. Rész 1. alfüggeléke). A jármű kiválasztása azon elektromos/elektronikus rendszereken alapul, amelyeket a gyártó kínál. Vizsgálat céljából egy további járművet lehet e jegyzékből kiválasztani, ha a gyártó és a vizsgáló hatóság kölcsönösen úgy ítéli meg, hogy a járművek különböző elektromos/elektronikus rendszereket tartalmaznak, amelyek feltehetően jelentős hatást gyakorolnak a jármű elektromágneses összeférhetőségére az első reprezentatív járműhöz képest.
3.1.5. A jármű(vek) kiválasztása a fenti 3.1.4. pontnak megfelelően az elektromos/elektronikus járműrendszerek olyan kombinációira korlátozódik, amelyek gyártása ténylegesen tervezett.
3.1.6. A gyártó a kérelemhez az elvégzett vizsgálatok egy jelentését mellékelheti. Minden ilyen rendelkezésre bocsátott adatot az engedélyező hatóság felhasználhat a típusbizonyítvány kiállításához.
3.1.7. Ha a típusjóváhagyásra illetékes vizsgáló intézmény maga végzi el a vizsgálatot, úgy egy, a jóváhagyandó típusnak megfelelő járművet a 3.1.4. pont szerint rendelkezésére kell bocsátani.
3.2. Egy elektromos/elektronikus szerelési egység típusjóváhagyása
3.2.1. Az elektromos/elektronikus szerelési egység típusjóváhagyására vonatkozó kérelmet annak elektromágneses összeférhetősége tekintetében az ER. C. Függelék 4. cikk (1) bekezdése szerint a jármű gyártójának vagy az elektromos/elektronikus szerelési egység gyártójának kell benyújtania.
3.2.2. A IV. Rész az adatlap egy mintáját tartalmazza.
3.2.3. A gyártó a kérelemhez az elvégzett vizsgálatok egy jelentését mellékelheti. Minden ilyen rendelkezésre bocsátott adatot az engedélyező hatóság a típusbizonyítvány kiállításához felhasználhat.
3.2.4. Ha a típusjóváhagyásra illetékes vizsgáló intézmény maga végzi el a vizsgálatot, úgy a jóváhagyandó típusnak megfelelő elektromos/elektronikus szerelésiegység-csoport egy mintáját rendelkezésére kell bocsátani, – adott esetben – a kivitelezésben, az alkatrészek vagy az érzékelők számában esetleg lehetséges eltéréseknek a gyártóval történő egyeztetését követően. Amennyiben a vizsgáló intézmény szükségesnek ítéli, úgy egy további mintát választhat ki.
3.2.5. A mintá(ka)t egyértelműen és letörölhetetlenül kell a gyártó márkajelével vagy védjegyével és típusmegjelölésével megjelölni.
3.2.6. Adott esetben a használatra vonatkozó minden korlátozást fel kell tüntetni. Minden erre vonatkozó korlátozást a IV. és/vagy VI. Részben kell felsorolni.
4. EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS
4.1. Alternatív utak a típusjóváhagyáshoz
4.1.1. A jármű típusjóváhagyása
A következő alternatív eljárások alkalmazhatók a jármű típusjóváhagyásának megszerzésére a járműgyártó választásától függően.
4.1.1.1. A teljes jármű jóváhagyása
A teljes jármű tekintetében a típusjóváhagyást közvetlenül lehet megszerezni, ha a 6. pont rendelkezései teljesülnek. Amennyiben a jármű gyártója e lehetőséget választja, úgy nincs szükség az elektromos/elektronikus rendszerek vagy az elektromos/elektronikus szerelési egységek egyedi vizsgálatára.
4.1.1.2. Egy járműtípus jóváhagyása az egyes elektromos/elektronikus szerelési egységek vizsgálatával
A jármű gyártója megszerezheti a jóváhagyást a járműre, ha az engedélyező hatóságnak bebizonyítja, hogy az összes lényeges elektromos/elektronikus rendszer vagy elektromos/elektronikus szerelési egység (lásd 3.1.3. pont) ezen melléklettel összhangban egyedileg lett jóváhagyva, és az ehhez tartozó rendelkezéseknek megfelelően lett beépítve.
4.1.1.3. A gyártó – kívánsága szerint – megkaphatja az ezen melléklet szerinti jóváhagyást, ha a jármű semmi olyan jellegű felszereléssel nem rendelkezik, amelyre a zavartűrési vagy zavarsugárzási vizsgálat megkövetelt. A jármű nem rendelkezhet a 3.1.3. pontban (zavartűrés) meghatározott rendszerekkel és külső gyújtású berendezéssel. Az ilyen jóváhagyások esetében nem szükségesek vizsgálatok.
4.1.2. Egy elektromos/elektronikus szerelési egység típusjóváhagyása
Az elektromos/elektronikus szerelési egység jóváhagyását vagy minden járműtípusba történő beépítésre, vagy a gyártó által kért egy vagy több meghatározott járműtípushoz kell kiadni. Az olyan elektromos/elektronikus szerelési egységekre, amelyek a közvetlen járműszabályozást érintik, a jóváhagyást rendszerint a jármű gyártójával együttműködve kell kiadni.
4.2. A típusjóváhagyás kiadása
4.2.1. Jármű
4.2.1.1. Ha a reprezentatív jármű kielégíti ezen melléklet követelményeit, úgy az ER. C. Függelék 4. cikke szerinti EK-típusjóváhagyást ki kell adni.
4.2.1.2. A V. Rész tartalmazza az EK-típusjóváhagyás mintáját.
4.2.2. Elektromos/elektronikus szerelési egység
4.2.2.1. Ha a reprezentatív elektromos/elektronikus szerelésiegység-rendszerek kielégítik ezen melléklet követelményeit, úgy az ER. C. Függelék 4. cikke szerinti EK-típusjóváhagyást ki kell adni.
4.2.2.2. Az VI. Rész tartalmazza az EK-típusjóváhagyás mintáját.
4.2.3. A 4.2.1.2. vagy 4.2.2.2. pontok szerinti bizonyítvány kiadásához a jóváhagyó hatóság egy jóváhagyott vagy elismert laboratórium által vagy az ezen melléklet rendelkezéseivel összhangban elkészített jelentést vesz alapul.
4.3. A jóváhagyás módosításai
4.3.1. Az ezen melléklet szerint kiadott jóváhagyások módosításainál az ER. C. Függelék 5. cikke (2) és (3) bekezdésének rendelkezései érvényesek.
4.3.2. Egy jármű-típusjóváhagyás módosítása egy elektromos/elektronikus szerelési egység hozzáadásával vagy kicserélésével.
4.3.2.1. Ha egy járműgyártó megkapta a jóváhagyást az egész járműre, és szeretne abba(n) egy olyan elektromos/elektronikus rendszert vagy egy elektromos/elektronikus szerelési egységet beépíteni vagy kicserélni, amely már kapott jóváhagyást ezen melléklet szerint, és amelyet az idevágó feltételekkel összhangban épít be, úgy a jármű típusjóváhagyását minden további vizsgálat nélkül módosítani lehet. A kiegészítő vagy helyettesítő elektromos/elektronikus rendszert vagy elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártásmegfelelőség értelmében a jármű részének kell tekinteni.
4.3.2.2. Ha a kiegészítő vagy helyettesítő rész(ek) nem kap(tak) az ezen melléklet szerinti jóváhagyást, és ha a vizsgálat szükségesnek tűnik, úgy az egész járművet megfelelőnek kell tekinteni, ha kimutatható, hogy az új vagy módosított rész(ek) kielégíti(k) a 6. pont megfelelő követelményeit, vagy ha egy összehasonlító vizsgálat folyamán kimutatható, hogy az új rész a járműtípus megfelelőségét valószínűleg nem befolyásolja kedvezőtlenül.
4.3.2.3. A jármű jóváhagyása nem érvénytelen, ha a jármű gyártója a járművet olyan szabványos háztartási vagy irodai készülékkel – kivéve a mobil rádiótávközlési készülék * – látja el, amely a 31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendeletnek (89/336/EGK irányelv) megfelel, és amelynek a beszerelése, cseréje vagy eltávolítása a felszerelés vagy a jármű gyártójának ajánlásaival összhangban történik. Ez nem zárja ki azt, hogy a jármű gyártója rádiótávközlési készüléket építsen be, a járműgyártó és/vagy az ilyen rádiótávközlési készülék gyártója által megállapított beépítési útmutató alapján. A jármű gyártója (amennyiben ezt a vizsgáló hatóság megköveteli) igazolja, hogy a jármű működését az ilyen berendezések nem korlátozzák. Ez egy olyan nyilatkozat formájában történhet, amely szerint a teljesítményszintek és a beépítés olyan, hogy ezen melléklet zavartűrési értékei egyedül az átviteli műveletek számára nyújtanak kielégítő védelmet, azaz a 6. pont szerinti vizsgálatokkal összefüggő átvitel kizárásával. Ezen melléklet nem teszi lehetővé rádió távbeszélő használatát, ha más előírások érvényesek az ilyen készülékekre vagy azok használatára. A járműgyártó elutasíthatja az olyan szabványos háztartási vagy irodai készülékek beépítését a járművébe, amelyek megfelelnek a 31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendeletnek (89/336/EGK irányelv).
5. FELIRATOK
5.1. Minden, az ezen melléklet szerint jóváhagyott elektromos/elektronikus szerelési egység rendelkezik egy EK-típusjóváhagyási jellel.
5.2. * E jel egy olyan négyszögből áll, amely az „e” betűt veszi körül, amely betűt azon tagállam azonosítási száma követ, amelyik a típusjóváhagyást kiadta, éspedig:
1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 a Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13 Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetében; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; 50 Málta esetében.
Ezen kívül a négyszög közelében egy 4 számjegyből álló folyószámot (adott esetben kezdő zérusokkal) – a továbbiakban: „alap jóváhagyási szám” – kell elhelyezni, amelyet az EK- típusbizonyítványon a jóváhagyási szám 4 szakaszában a kérdéses felszerelésre (lásd VI. Rész) kell feltüntetni, amelyet 2 számjegy előz meg, amelyek a 75/322/EGK tanácsi irányelv legutolsó jelentősebb műszaki módosításának sorszámát adják meg, az alkatrész EK-típusjóváhagyása kiadásának időpontjában.
5.3. Az EK-típusjóváhagyási jelet az elektromos/elektronikus szerelési egység valamely lényeges alkatrészén (pl. az elektronikus vezérlőegység), világosan olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell elhelyezni.
5.4. A 7. alfüggelék az EK-típusjóváhagyási jel mintáját tartalmazza.
5.5. Nincs szükség feliratra az elektromos/elektronikus rendszereknél azon járművekben, amelyek típusjóváhagyását ezen melléklet szerint adták ki.
5.6. Az 5.3. pont szerinti feliratoknak az elektromos/elektronikus szerelési egységeken nem kell láthatóaknak lenniük, ha az elektromos/elektronikus szerelési egység egy járműbe van beépítve.
6. ELŐÍRÁSOK
6.1. Általános előírások
6.1.1. A járművet (és elektromos/elektronikus rendszerét vagy elektromos/elektronikus szerelési egységét) úgy kell megtervezni, kialakítani és felszerelni, hogy a jármű rendes üzemben kielégítse ezen melléklet követelményeit.
6.2. A külső gyújtású járművek széles sávú elektromágneses zavarsugárzására vonatkozó előírások.
6.2.1. Mérési eljárás
A típusára nézve reprezentatív jármű által kisugárzott elektromágneses zavarást a VII. Részben leírt eljárás szerint a megadott antennatávolságok valamelyikén kell mérni. A megadott antennatávolságok között a jármű gyártója választhat.
6.2.2. Széles sávú vonatkozási határérték a járművekre
6.2.2.1. Ha a VII. Részben szereplő eljárás szerinti méréseket a jármű és az antenna közötti 10,0 ± 0,2 m távolságban végzik, úgy a sugárzás határértéke 24 dB μV/m (16 μV/m) a 30–75 MHz frekvenciatartományban és 24–35 dB μV/m (15–56 μV/m) a 75–400 MHz frekvencia tartományban, ahol e határérték 75 MHz frekvencia fölött, ezen melléklet 1. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400–1000 MHz frekvenciatartományban a határérték állandó marad 35 dB μV/m–nél (56 μV/m).
6.2.2.2. Ha a VII. Részben szereplő eljárás szerinti méréseket a jármű és az antenna közötti 3,0 ± 0,05 m távolságban végzik, úgy a sugárzás határértéke 34 dB μV/m (50 μVm) a 30–75 MHz frekvenciatartományban és 34–45 dB μV/m (50–180 μV/m) a 75–400 MHz frekvenciatartományban, ahol e határérték a 75 MHz frekvencia fölött ezen melléklet 2. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400–1000 MHz frekvenciatartományban a határérték állandó marad 45 dB μς/m–nél (180 μV/m).
6.2.2.3. A típusára nézve reprezentatív járműnél a mért értékeknek dB μV/m–ben (μV/m) kifefezve legalább 2,0 dB-vel (20%) a vonatkozási határérték alatt kell maradniuk.
6.3. Előírások a járművek keskeny sávú elektromágneses zavarsugárzására.
6.3.1. Mérési eljárás
A típusára nézve reprezentatív jármű által kisugárzott elektromágneses zavarást az VIII. Részben leírt eljárás szerint a megadott antennatávolságok valamelyikén kell mérni. A megadott antennatávolságok között a jármű gyártója választhat.
6.3.2. Keskeny sávú vonatkozási határérték a járművekre
6.3.2.1. Ha a méréseket az VIII. Részben lévő eljárás szerint végzik a jármű és az antenna közötti 10,0 ± 0,2 m távolságban, úgy a sugárzás vonatkozási értéke 24 dB μV/m (16 μV/m) a 30–75 MHz frekvenciatartományban és 24–35 dB μV/m (16–56 μV/m) a 75–400 MHz frekvenciatartományban, ahol e határérték a 75 MHz-nél nagyobb frekvenciáknál ezen melléklet 3. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400–1000 MHz frekvenciatartományban a határérték állandó marad 35 dB μV/m frekvencia tartománynál (56 μV/m).
6.3.2.2. Ha a méréseket az VIII. Részben lévő eljárás szerint végzik a jármű és az antenna közötti 3,0 ± 0,05 m távolságban, úgy a sugárzás vonatkozási értéke 34 dB μV/m (50 μV/m) a 30–75 MHz frekvenciatartományban és 34–45 dB μV/m (50–180 μV/m) a 75–400 MHz frekvenciatartományban, ahol e határérték a 75 MHz-nél nagyobb frekvenciáknál ezen melléklet 4. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400–1000 MHz frekvenciatartományban a határérték állandó marad 180 dB μV/m frekvencia tartománynál (56 μV/m).
6.3.2.3. A típusára nézve reprezentatív járműnél a mért értékeknek dB μV/m–ben kifefezve legalább 2,0 dB-vel (20%) a vonatkozási értékek alatt kell maradniuk.
6.3.2.4. Az ezen melléklet 6.3.2.1., 6.3.2.2. és 6.3.2.3. pontjában megállapított határértékeket figyelmen kívül hagyva a járművet a keskeny sávú zavarsugárzás határértékeire nézve megegyezőnek kell tekinteni, és nem kell tovább vizsgálni, ha az VIII. Rész 1.3. pontja szerinti első vizsgálati lépés során a zavarszint a jármű rádió antennájánál 20 dB μV–vel (10 μV) a 88–108 MHz frekvencia tartomány fölött van.
6.4. A járművek elektromágneses mezőkkel szembeni zavartűrésének előírásai.
6.4.1. Mérési eljárás
A típusára nézve reprezentatív járműnek az elektromágneses mezőkkel szembeni zavartűrését a IX. Részben leírt eljárás szerint kell megvizsgálni.
6.4.2. A járművek zavartűrési vonatkozási értékei
6.4.2.1. Ha a IX. Részben szereplő eljárás szerinti vizsgálatokat kell végezni, úgy a térerősség vonatkozási határértéke 24 Volt/m rms (négyzetes középérték) a 20–1000 MHz frekvenciatartomány 90%-ában és 20 Volt/m rms a 20–1000 MHz egész tartományában.
6.4.2.2. A típusára nézve reprezentatív járművet az érvényes zavartűrési előírásoknak megfelelő járműnek kell minősíteni, ha a IX. Rész szerinti vizsgálatok során és a vonatkozási határértéknél 25%-kal nagyobb Volt/m térerősségben nem lép fel olyan rendellenes változás a jármű hajtott kerekei fordulatszámánál, vagy olyan teljesítménycsökkenés a járműnél, amely a többi közlekedési résztvevőt megzavarná, vagy úgy csökkentené a járművezető közvetlen beavatkozási lehetőségét a jármű felett, hogy az a járművezető vagy más közlekedési résztvevő számára észlelhető.
6.4.2.3. A járművezető a közvetlen beavatkozás lehetőségét (a továbbiakban: közvetlen irányítás) pl. kormányzással, fékezéssel vagy a motor fordulatszám-változtatásával valósítja meg.
6.5. Előírások az elektromos/elektronikus szerelési egységek széles sávú zavarkibocsátására.
6.5.1. Mérési eljárás
A jármű típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egységek által gerjesztett zavarsugárzást a X. Részben leírt eljárás szerint kell mérni.
6.5.2. Széles sávú vonatkozási értékek az elektromos/elektronikus szerelési egységekre
6.5.2.1. Ha a méréseket a X. Részben leírt eljárás szerint végzik el, úgy a sugárzás vonatkozási határértéke a 30–75 MHz frekvenciatartományban 64–54 dB μV/m (1600–500 μV/m), ahol e határérték a 30 MHz fölötti frekvenciáknál lineárisan csökken a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen, és a 75–400 MHz frekvenciatartományban 54–65 dB μV/m (500–1800 μς/m), ahol e határérték a 75 MHz fölötti frekvenciáknál ezen melléklet 5. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400–1000 MHz frekvenciatartományban a határérték 65 dB μV/m–nél (1800μV/m) állandó marad.
6.5.2.2. A típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egységnél a dB μV/m-ben mért értékeknek legalább 2,0 dB-vel (20%) a vonatkozási határértékek alatt kell lenniük.
6.6. Előírások az elektromos/elektronikus szerelési egységek keskeny sávú zavar kibocsátására
6.6.1. Mérési eljárás
A típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egység által kibocsátott elektromágneses zavaró hatást a XI. Részben leírt eljárás szerint kell mérni.
6.6.2. Keskeny sávú vonatkozási határértékek az elektromos/elektronikus szerelési egységekre.
6.6.2.1. Ha a méréseket a XI. Részben szereplő eljárás szerint végzik, úgy a sugárzás vonatkozási határértéke a 30–75 MHz frekvenciatartományban 54–44 dB μV/m (500–160 μV/m), ahol e határérték a 30 MHz frekvencia felett lineárisan csökken a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen, és a 75–400 MHz frekvencia tartományban 44–55 dB μV/m (160–560 μV/m), ahol e határérték a 75 MHz frekvencia felett ezen melléklet 6. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400–1000 MHz frekvenciatartományban a határérték állandó marad 55 dB μV/m–nél (560 μV/m).
6.6.2.2. A típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egységnél a dB mV/m-ben mért értékeknek legalább 2,0 dB-lel (20%) a vonatkozási határértékek alatt kell lenniük.
6.7. Az elektromos/elektronikus szerelési egységek elektromágneses zavartűrési előírásai.
6.7.1. Vizsgálati eljárás
A típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egység elektromágneses mezőkkel szembeni zavartűrését a XII. Részben leírt mérési eljárás szerint kell megvizsgálni.
6.7.2. Az elektromos/elektronikus szerelési egységek zavartűrésének vonatkozási határértékei
6.7.2.1. Ha a méréseket a XII. Részben szereplő mérési eljárás szerint végzik, úgy a zavartűrési vonatkozási értékek a következők: 48 Volt/m a 150 mm-es szalagvezetékes mérési eljárás szerint, 12 Volt/m a 800 mm-es szalagvezetékes mérési eljárás szerint, 60 Volt/m a TEM cellás mérési módszerre, 48 mA az áram betáplálási (BCI) mérési módszerre és 24 Volt/m a mezőbesugárzási módszerre.
6.7.2.2. A típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egységnek, egy olyan térerősségnél vagy áramerősségnél, amely a megfelelő lineáris egységekben kifejezett vonatkozási határértéknél 25%-kal magasabb, nem szabad olyan működési zavart mutatnia, amely a teljesítményt csökkentené, a többi közlekedési résztvevőt megzavarhatná vagy úgy csökkentené a járművezető közvetlen beavatkozási lehetőségét a szerelési egységgel felszerelt jármű felett, hogy az a járművezető vagy más közlekedési résztvevő számára észlelhető.
7. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG
7.1. A gyártásmegfelelőséget egy jármű, egy alkatrész vagy egy önálló műszaki egység elektromágneses összeférhetősége tekintetében azon adatok alapján kell megvizsgálni, amelyek ezen melléklet V. Részének és/vagy VI. Részének típusbizonyítványaiban találhatók.
7.2. Egy sorozatból kivett jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelelőségének vizsgálatakor ezen melléklet követelményeinek teljesülése a kisugárzott széles sávú és keskeny sávú zajhatások tekintetében akkor biztosított, ha a mért értékek a 6.2.2.1., 6.2.2.2., 6.3.2.1. és 6.3.2.2. pontban leírt megfelelő vonatkozási értékeket legfeljebb 2 dB-el (25%) haladják meg.
7.3. Egy sorozatból kivett jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelelőségének vizsgálatakor ezen melléklet követelményeinek teljesülése az elektromágneses sugárzással szembeni zavartűrés tekintetében akkor biztosított, ha a jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység nem mutatja a jármű közvetlen irányításának olyan korlátozását, amelyet a járművezető vagy más közlekedési résztvevők észlelhetnek, ha a jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység a IX. Rész 4. pontjában leírt állapotban van és egy, a jelen Rész 6.4.2.1. pontjában említett vonatkozási határérték legfeljebb 80%-ának megfelelő, Volt/m-ben kifejezett térerősségnek van kitéve.
8. KIVÉTELEK
8.1. Ha egy jármű vagy egy elektromos/elektronikus rendszer vagy egy elektromos/elektronikus részegység nem tartalmaz 9 kHz-nél magasabb frekvenciájú elektronikus oszcillátort, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy teljesíti az ezen melléklet 6.3.2. és 6.6.2. pontja és a VIII. és XI. Rész követelményeit.
8.2. Azon járműveket, amelyek nem rendelkeznek olyan elektromos/elektronikus rendszerekkel vagy elektromos/elektronikus szerelési egységgel, amelyek a jármű közvetlen irányítását érintik, nem kell a zavartűrésük tekintetében megvizsgálni, és feltételezni kell, hogy azok az ezen Rész 6.4. pontja és a IX. Rész követelményeit kielégítik.
8.3. Azon elektromos/elektronikus szerelési egységeket, amelyek működése nem gyakorol hatást a jármű közvetlen irányítására, nem kell a zavartűrés tekintetében megvizsgálni, és feltételezni kell, hogy azok ezen Rész 6.7. pontja és a XII. Rész követelményeit kielégítik.
8.4. Elektrosztatikus kisülés
A gumiabroncsokkal felszerelt járműveknél a karosszéria/az alváz elektromosan szigetelt szerkezetnek tekinthető. A jármű külső környezetéhez képest jelentős elektrosztatikus változások csak akkor lépnek fel, ha az utasok beszállnak a járműbe vagy kiszállnak abból. Mivel a jármű ebben a pillanatban álló helyzetben van, típusjóváhagyási vizsgálat az elektrosztatikus kisülés tekintetében nem szükséges.
8.5. A vezetékek által okozott zavarok
Mivel rendes menetben nincsen külső elektromos kapcsolat a járművel, a külső környezet semmilyen zavaró hatást nem fejt ki. A felelősség vállalása abban a tekintetben, hogy a felszerelés az olyan járművezetési zavaroknak a járművön belül képes ellenállni, amelyek pl. a terhelés alatti sebességváltásnál és a rendszerek közötti kölcsönhatásoknál léphetnek fel, a gyártó feladata. A vezeték által vezetett zavarokra nem szükséges típusjóváhagyási vizsgálatot végezni.
Széles sávú vonatkozási határértékek járművekre
Antenna – jármű távolság: 10 m
Frekvencia – megahertz – logaritmikus ábrázolásban
Lásd II. Rész 6.2.2.1. pont
Széles sávú vonatkozási értékek járművekre
Antenna – jármű távolság: 3 m
Frekvencia – megahertz – logaritmikus ábrázolásban
Lásd II. Rész 6.2.2.2. pont
Keskeny sávú vonatkozási határértékek járművekre
Antenna – jármű távolság: 10 m
Frekvencia – megahertz – logaritmikus ábrázolásban
Lásd II. Rész 6.3.2.1. pont
Keskeny sávú vonatkozási határértékek járművekre
Antenna – jármű távolság: 3 m
Frekvencia – megahertz – logaritmikus ábrázolásban
Lásd II. Rész 6.3.2.2. pont
Elektromos/elektronikus szerelési egységek széles sávú vonatkozási határértékei
Frekvencia – megahertz – logaritmikus ábrázolásban
Lásd II. Rész 6.5.2.1. pont
Elektromos/elektronikus szerelési egységek keskeny sávú vonatkozási határértékei
Frekvencia – megahertz – logaritmikus ábrázolásban
Lásd II. Rész 6.6.2.1. pont
Minta az EK-típusjóváhagyási jelre
Azon elektromos/elektronikus szerelési egység, amely a fenti EK-típusjóváhagyási jelzést hordja egy olyan készülék, amelyet Németországban (e1) a 0148 alap jóváhagyási számon hagytak jóvá. Az első két szám (02) azt mutatja, hogy a készülék kielégíti ezen melléklet követelményeit.
Az alkalmazott jelölések csak példaként szolgálnak.
Az alábbi információkat, szükség szerint három példányban, tartalomjegyzékkel ellátva kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es méretben vagy A4-esre összehajtogatott formátumban kell beadni
Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük. Részletesen be kell mutatni minden elektronikus vezérlésű rendszer, alkatrész és műszaki egység működését.
0. Általános leírás
0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):
0.2. Típus (a pontos változat és verzió megjelölésével):
0.3. Típusazonosító jeliek), amennyiben feltüntették a járművön:
0.3.1. Gyári adattábla (helye, a rögzítés módja):
0.4. Járműkategória:
0.5. Gyártó neve és címe:
0.8. Összeszerelő üzem(ek) neve és címe:
1. A jármű általános szerkezeti jellemzői
Egy reprezentatív járműről készült fényképe(k) és/vagy rajz(ok):
1.2. A motor helye és elrendezése:
3. Motor
3.1.2. Az alapmotor típusa és kereskedelmi megnevezés (a motoron található jelzés vagy egyéb azonosítás szerint):
3.1.4. Gyártó neve és címe:
3.1.6. Működési elv:
– szikragyújtás/kompressziós gyújtás(1)
– közvetlen befecskendez és/befecskendezés(1)
– négyütemű/kétütemű(1)
3.2.1.6. Hengerek száma és elrendezése:
3.2.1.9. Legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám: ... min–1
3.2.3. Tüzelőanyag ellátás:
3.2.3.1. Tüzelőanyag-szivattyú:
Nyomás(2) vagy szállítási jelleggörbe ... kPa
3.2.3.2. Befecskendező rendszer:
3.2.4.2.1. A rendszer leírása:
3.2.5. Elektronikus szabályozás:
A rendszer leírása:
3.11. Elektromos rendszer:
3.11.1. Névleges feszültség ..., pozitív/negatív földelés(1)
3.11.2. Generátor:
3.11.2.1. Típus
3.11.2.2. Névleges teljesítményr: VA
4. Erőátvitel
4.2. Típus (mechanikus, hidraulikus, elektromos stb.):
4.2.1. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (szükség szerint):
6. Felfüggesztés (adott esetben)
6.2.2. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (szükség szerint):
7. Kormányzás
7.2.2.1. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (szükség szerint):
7.2.6. Kormányvezérlés beállításának tartománya és módja, ha van:
8. Fékek
8.5. Blokkolásgátló fékrendszerrel felszerelt traktorok esetén a rendszer működésének leírása (beleértve esetleges elektronikát is), elektromos kapcsolási vázlat, hidraulikus és pneumatikus körök bemutatása
9. Látómező, ablakok, ablaktörlők és visszapillantó tükrök
9.2. Ablakok:
9.2.3.4. Az ablakemelő mechanizmus elektromos/elektronikus alkatrészeinek rövid leírása (szükség szerint)
9.3. Ablaktörlők:
Műszaki leírás:
9.4. Visszapillantó tükrök (elhelyezésük egyenként):
9.4.6. Beállító rendszer elektromos/elektronikus alkatrészeinek rövid leírása (szükség szerint):
9.5. Jég- és páramentesítő:
9.5.1. Műszaki leírás:
10. Borulás hatása elleni védőszerkezet, időjárás-védelem, ülések, rakfelületek
10.3. Ülések és lábtámaszok:
10.3.1.4. Elhelyezése és fő műszaki adatok:
10.3.1.5. Beállítási rendszer:
10.3.1.6. Mozgató és rögzítő rendszer:
10.5. Rádió zavarszűrés:
10.5.1. Motorházat alkotó motortér és a csatlakozó utastérrészek felépítménye és anyagai – leírás, rajzok/fényképek:
10.5.2. Motorházban elhelyezett fém alkatrészek (pl. fűtőberendezések, pótkerék, légszűrő, kormányberendezés stb.) elhelyezkedése – rajzok vagy fényképek:
10.5.3. Rádió zavarszűrést csökkentő berendezések táblázata és rajza:
10.5.4. Egyenáramú ellenállások névleges értéke, rezisztív gyújtókábelek esetén azok névleges fajlagos ellenállása:
11. Világító és fényjelző berendezések
11.3. Lámpáktól különböző elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (szükség szerint):
12. Egyebek
12.8. Járműre szerelt vagy vontatott eszközök működtetését és vezérlését szolgáló fedélzeti elektronika leírása:
____________
(1) A nem kívánt rész törlendő.
(2) A tűrést meg kell adni.
A típus képviseletére kiválasztott jármű leírása
Karosszéria változat:
Balkormányos vagy jobbkormányos:
Tengelytáv:
Választható alkatrészek:
A típusbizonyítvány kiállításához a gyártó vagy a jóváhagyott/elismert laboratórium által rendelkezésre bocsátott vizsgálati jelentés.
A következő adatokat – szükség esetén a mellékelt tartalomjegyzékkel együtt – három példányban kell benyújtani. A rajzokat – adott esetben – megfelelő léptékben és kellő részletességgel A4 méretben vagy A4-es formátumra összehajtva kell benyújtani. Az esetleg mellékelt fényképeknek elegendően részletesnek kell lenniük.
Az elektronikus vezérlésű rendszereknél, alkatrészeknél vagy önálló műszaki egységeknél megfelelő adatokat kell adni ezek működési módjáról.
0. ÁLTALÁNOS ADATOK
0.1. Gyártmány(ok) (a gyártó által bejegyzett védjegy):
0.2. Típus és kereskedelmi megnevezés(ek):
0.5. A gyártó neve és címe:
0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek EK–típusjóváhagyási jeleinek helye, rögzítési módja:
0.8. Összeszerelő üzem(ek) címe:
1. EZEN ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉGEKET ALKATRÉSZKÉNT/ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGKÉNT * KELL ENGEDÉLYEZNI
2. LEHETSÉGES HASZNÁLATI KORLÁTOZÁSOK ÉS FELSZERELÉSI FELTÉTELEK:
A típust reprezentáló szerelési egység leírása:
A típusbizonyítvány kiállításához a gyártó vagy a jóváhagyott/elismert laboratórium által rendelkezésre bocsátott vizsgálati jelentés.
MINTA
[Legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm)]
„Jármű”
| A hatóság pecsétje | |||
Tájékoztató a következőkről:
típusjóváhagyás *
típusjóváhagyás kiterjesztése *
típusjóváhagyás elutasítása *
típusjóváhagyás visszavonása *
egy járműtípusra, tekintettel a 2009/64/EK irányelvre.
Típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:
0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):
0.2. Típus és kereskedelmi megnevezés:
0.3. Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen * , * :
0.3.1. E jelzés helye:
0.4. Jármű:
0.5. Gyártó neve és címe:
0.8. Összeszerelő üzem(ek) címe:
1. Kiegészítő adatok (szükség esetén): lásd az alfüggeléket
2. A vizsgálatok elvégzésére illetékes vizsgáló intézmény:
3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5. Megjegyzések (adott esetben): lásd az alfüggeléket
6. Hely:
7. Dátum:
8. Aláírás:
9. Csatolni kell a jóváhagyási hatóságnál elhelyezett típusjóváhagyási dokumentáció tartalomjegyzékét, amely dokumentáció kérelemre hozzáférhető.
A jármű típusjóváhagyására vonatkozó ... számú EK-típusbizonyítvány függeléke, tekintettel a 2009/64/EK irányelvre
1. Kiegészítő adatok
1.1. Különleges berendezések az irányelv VI. Melléklete alkalmazásában (amennyiben szükséges): (pl...)
1.2. Az elektromos rendszer névleges feszültsége:...V pozitív/negatív test
1.3. A karosszéria típusa:
1.4. A vizsgált jármű(vek)be beépített elektronikus rendszerek jegyzéke, nem korlátozva az adatlapon lévő tételekre (lásd a II. Melléklet 1. függeléke):
1.5. A vizsgálatok elvégzésére illetékes jóváhagyott/elismert laboratórium (ezen irányelv alkalmazásában):
5. Megjegyzések:
(pl. érvényes mind a balkormányos, mind a jobbkormányos járművekre)
MINTA
[legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm)]
„ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉG”
| A hatóság pecsétje | |||
Tájékoztató a következőkről:
EK-típusjóváhagyás *
EK-típusjóváhagyás kiterjesztése *
EK-típusjóváhagyás elutasítása *
EK-típusjóváhagyás visszavonása *
egy alkatrészre/önálló műszaki egységre * , tekintettel a 2009/64/EK irányelvre.
EK-típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:
0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):
0.2. Típus és kereskedelmi megnevezés:
0.3. Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen * , * :
0.3.1. E jelzés helye:
0.4. Jármű:
0.5. Gyártó neve és címe:
0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyási jelének helye, rögzítési módja:
0.8. Összeszerelő üzemek címe:
1. Kiegészítő adatok (szükség esetén): lásd a függeléket
2. A vizsgálatok elvégzésére illetékes vizsgáló intézmény:
3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5. Megjegyzések (adott esetben): lásd a függeléket
6. Hely:
7. Dátum:
8. Aláírás:
9. Csatolni kell a jóváhagyási hatóságnál elhelyezett típusjóváhagyási dokumentáció tartalomjegyzékét, amely dokumentáció kérelemre hozzáférhető.
Az elektromos/elektronikus részegység ... számú EK-típusbizonyítvány függeléke tekintettel a 2009/64/EK irányelvre
1. Kiegészítő adatok
1.1. Az elektromos rendszer névleges feszültsége: ... V
1.2. E szerelési egységet minden járműnél alkalmazni lehet a következő korlátozásokkal:
1.2.1. Beépítési előírások (adott esetben):
1.3. E szerelési egységet csak a következő járműtípusoknál lehet alkalmazni:
1.3.1. Beépítési előírások (adott esetben):
1.4. Alkalmazott speciális vizsgálati eljárás és frekvenciatartomány a zavartűrés megállapításához: (kérjük a XI. Melléklet szerinti pontos eljárás megadását)
1.5. Jóváhagyott/elismert laboratórium (ezen irányelv alkalmazásában), amely a vizsgálat elvégzésére illetékes:
5. Megjegyzések:
1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás csak járművekre alkalmazható.
1.2. Mérőkészülék
A mérőberendezések megfelelnek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16–1 (93) kiadványa feltételeinek.
Ezen melléklet szerint, egy kvázi csúcsérték detektort kell alkalmazni a széles sávú elektromágneses zavar-kisugárzások mérésére, vagy ha csúcsérték detektort alkalmaznak, úgy megfelelő korrekciós tényezőt kell figyelembe venni a gyújtási impulzusráta függvényében.
1.3. Vizsgálati módszer
E vizsgálat célja az állandó jelleggel a járműre szerelt külső gyújtású rendszerek és elektromos motorok (elektromos vontatómotorok, fűtő vagy jégtelenítő rendszerekhez tartozó motorok, tüzelőanyag-szivattyúk, vízszivattyúk stb.) által keltett széles sávú elektromágneses jelkibocsátás mérése.
Két alternatív antennatávolság engedélyezett: az antennák a járműtől 10 méterre vagy 3 méterre helyezkedhetnek el. A 3. pont követelményeit mindkét esetben teljesíteni kell.
2. MÉRÉSI EREDMÉNYEK
A mérési eredményeket dB μV/m–ben (μV/m) a 120 kHz sávszélességre kell megadni. Ha bizonyos frekvenciáknál a mérőkészülék tényleges B sávszélessége (kHz-ben) eltér a 120 kHz-től, úgy a leolvasott μV/m mérési értékeket 120 kHz sávszélességre kell átszámítani 120/B szorzótényezővel.
3. MÉRÉSI HELY
3.1. A méréseket sík, szabad területen kell elvégezni, amely a jármű és az antenna közti távolság közepén lévő pont körüli legalább 30 m-es sugarú körön belül, elektromágneses visszaverő felületektől mentes helyen van (lásd 1. alfüggelék 1. ábrája).
3.2. A mérőkészülék, a vizsgálófülke vagy a jármű, amelyben a mérőkészülék el van helyezve, a vizsgálati területen is lehet, de csak az I. alfüggelék 1. ábrája szerint meghatározott területen.
Más antennák is megengedettek a vizsgálati területen a vevő antennától és a járműtől is legalább 10 m-es távolságban, feltételezve, hogy kimutatható, hogy ezek a vizsgálati eredményeket nem befolyásolják.
3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat akkor lehet alkalmazni, ha az elnyelőcsarnok és a szabad tér mérési hely között korreláció mutatható ki. Az árnyékolt elnyelőcsarnokoknak az 1. alfüggelék 1. ábrája szerinti előírásokat nem kell kielégíteniük, kivéve az antenna és a jármű közötti távolságra és az antenna magasságára vonatkozó előírásokat. Ebben az esetben nem kell a környezeti sugárzás felülvizsgálatát a 3.4. pont szerinti vizsgálat előtt és után elvégezni.
3.4. Környezet
Annak biztosítására, hogy semmiféle olyan külső zavarás vagy külső jel ne érkezhessen be, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Ha a jármű a környezeti mérések alatt a helyszínen van, úgy biztosítani kell, hogy a járműből kijövő zavarás a környezeti méréseket ne befolyásolja jelentősen, pl. a járműnek a vizsgáló területről való eltávolításával, a gyújtáskulcs kihúzásával vagy az akkumulátor leválasztásával. Mindkét mérésnél a külső zavarásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-vel a II. Rész 6.2.2.1. vagy 6.2.2.2. pontja szerinti zavaró sugárzási határérték alatt kell lennie, kivéve a keskeny sávú jelek kívánt átvitelét.
4. A JÁRMŰ ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK ALATT
4.1. Motor
A motornak rendes üzemi hőmérsékleten kell járnia, és a sebességváltónak üresjárati állásban kell lennie. Ha ez gyakorlati okokból nem lehetséges, úgy egyetértésen alapuló alternatív megállapodásokat kell kötni a gyártó és a vizsgáló hatóság között.
Ügyelni kell arra, hogy a fordulatszámot beállító mechanizmus ne befolyásolja az elektromágneses sugárzást. Minden mérésnél a motor fordulatszámának a következőnek kell lennie:
| A motor típusa | Mérési eljárás | ||
| Kvázi csúcsérték | Csúcsérték | ||
| Külső gyújtás | Motor fordulatszám | Motor fordulatszám | |
| egyhengeres | 2500 f/p ± 10% | 2500 f/p ± 10% | |
| több, mint egyhengeres | 1500 f/p ± 10% | 1500 f/p ± 10% | |
4.2. Ha eső vagy más csapadék esik a járműre, úgy nem szabad méréseket végezni; szintén nem szabad vizsgálatokat végezni az ilyen csapadék elállása után még 10 percig.
5. AZ ANTENNA JELLEGE ÉS IRÁNYZÁSA
5.1. Az antenna jellege
Minden antennatípus használható, feltéve hogy az antennatényezők a vonatkozási antennára átszámíthatók. Az antenna kalibrálásához a CISPR 12. kiadványa 3. kiadása A. függelékének módszerét kell alkalmazni.
5.2. Magasság és mérési távolság
5.2.1. Magasság
5.2.1.1. 10 m-es vizsgálat
Az antenna fázisközpontjának 3,0 ± 0,05 m-rel kell azon sík felett lenni, amelyen a jármű áll.
5.2.1.2. 3 m-es vizsgálat
Az antenna fázisközpontjának 1,8 ± 0,05 m-rel kell azon sík felett lenni, amelyen a jármű áll.
5.2.1.3. Az antennavevő részének nem szabad 0,25 m-nél közelebb lennie azon síkhoz, amelyen a jármű áll.
5.2.2. Mérési távolság
5.2.2.1. 10 m-es vizsgálat
A vízszintes távolság az antenna csúcsától vagy egy megfelelően alkalmas azon pontjától, amelyet az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során kell megállapítani, a jármű karosszériájához képest 10,0 ± 0,2 m.
5.2.2.2. 3 m-es vizsgálat
A vízszintes távolság az antenna csúcsától vagy egy megfelelően alkalmas azon pontjától, amelyet az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során kell megállapítani, a jármű karosszériájához képest 3,0 ± 0,05 m.
5.2.2.3. Ha a vizsgálatot a nagyfrekvenciás sugárzással szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antenna vételi elemének nem szabad 1,0 m-nél közelebb lennie az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó jármű között nem szabad elnyelő anyagnak lennie.
5.3. Az antenna helyzete a járműhöz képest
Az antennát egymás után a jármű bal és jobb oldalán úgy kell felállítani, hogy az a jármű hosszanti középtengelyével párhuzamosan és a motor közepének magasságában legyen (lásd 1. alfüggelék 1. ábrája) és egy vonalban a jármű középpontjával, amely a jármű elméleti hosszirányú tengelyén a jármű elülső és hátulsó tengelyeinek középpontjai között félúton levő pontként határozható meg.
5.4. Az antenna iránya
Minden mérési pontra méréseket kell végezni, egy alkalommal az antenna vízszintes és egy alkalommal az antenna függőleges polarizációjával (lásd 1. alfüggelék 2. ábrája).
5.5. Mérési értékek
Az 5.3. és 5.4. ponttal összhangban, és minden frekvenciánál négy mérést kell végezni és – frekvenciánként – közülük a legnagyobb értékét kell figyelembe venni.
6. FREKVENCIÁK
6.1. Mérések
A méréseket a 30–1000 MHz frekvenciatartományban kell elvégezni. Annak igazolására, hogy a jármű megfelel ezen melléklet követelményeinek, a vizsgáló hatóság akár 13 frekvenciát is megvizsgál e tartományban, pl.: 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750, 900 MHz. Amennyiben a mért értékek a határértéket túllépik a vizsgált során, úgy vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy ezt a jármű okozta, és nem valamelyik környezeti zavarforrás.
6.1.1. A határértékek a 30 és 1000 MHz közötti frekvenciatartományra érvényesek.
6.1.2. A méréseket vagy kvázi csúcsértékdetektorral vagy csúcsértékdetektorral lehet elvégezni. A II. Rész 6.2. és 6.5. pontjában megadott határértékek a kvázi csúcsérték mérésekre érvényesek. Ha csúcsértékmérő műszerrel mérnek, úgy 1 MHz sávszélességre 38 dB-t kell hozzáadni, vagy 1 kHz sávszélességre 22 dB-t kell levonni.
6.2. Tűrések
| Névleges frekvencia (MHz) | Tűrés (MHz) | |
| 45, 65, 90, 120, 150, 190 és 230 | ± 5 | |
| 280, 380, 450, 600, 750 és 900 | ± 20 |
A tűrések a felsorolt mérési frekvenciákra érvényesek és lehetővé teszik, hogy az olyan adókból származó zavarások figyelmen kívül maradjanak, amelyek az említett mérési frekvencián vagy annak közelében működnek.
1. ábra
A TRAKTOR VIZSGÁLATI TERÜLETE
(Elektromágneses visszaverő felületektől mentes sík terület)
2. ábra
AZ ANTENNA HELYZETE A TRAKTORHOZ VISZONYÍTVA
Elölnézet
Dipól antenna a sugárzás függőleges összetevőjét mérő pozícióban
Felülnézet
Dipól antenna a sugárzás vízszintes összetevőjét mérő pozícióban
1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás csak járművekre alkalmazható.
1.2. Mérőkészülék
A mérőberendezéseknek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16–1 (93) számú kiadványa feltételeinek kell megfelelniük.
A keskeny sávú elektromágneses zavarások ezen melléklet szerinti mérésére középérték-detektort vagy csúcsértékdetektort kell használni.
1.3. Mérési módszer
1.3.1. E vizsgálat azon keskeny sávú zavarások mérésére szolgál, amelyek a mikroprocesszoros alapon működő rendszerekből vagy más keskeny sávú forrásokból indulhatnak ki.
1.3.2. Első vizsgálati lépésként a sugárzás szintjét kell mérni az FM frekvenciatartományban (88–108 MHz) a jármű rádió antennáján, az 1.2. pontban meghatározott felszereléssel. Ha a II. Rész 6.3.2.4. pontjában megállapított szintet nem lépik túl, akkor a járművet úgy kell tekinteni, hogy ezen melléklet követelményeit e frekvenciatartományban kielégíti, és a teljes vizsgálatot nem kell elvégezni.
1.3.3. A teljes vizsgálat során két alternatív antennatávolság engedélyezett; az antennák a járműtől 10 méterre vagy 3 méterre helyezkedhetnek el. Mindkét esetben ezen melléklet 3. pontjának követelményeit ki kell elégíteni.
2. MÉRÉSI EREDMÉNYEK
A mérési eredményeket dB μς/m–ben (μV/m) kell megadni.
3. MÉRÉSI HELY
3.1. A méréseket sík, szabad területen kell elvégezni, amely a jármű és az antenna közti távolság közepén lévő pont körüli legalább 30 m-es sugarú körön belül van. A terepnek elektromágneses visszaverődésektől mentesnek kell lennie (lásd a VII. Rész 1. alfüggelékének 1. ábrája).
3.2. A mérőkészülék, vizsgáló fülke vagy azon jármű, amelyben a mérőkészülék el van helyezve, a vizsgálati területen lehet, de csak a VII. Rész 1. alfüggelékének 1. ábráján megengedett területen.
Más antennák is megengedettek a vizsgálati területen a vevő antennától és a járműtől is legalább 10 m-es távolságban, feltételezve, hogy kimutatható, hogy ez a vizsgálati eredményeket nem befolyásolja.
3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat akkor lehet alkalmazni, ha az elnyelőcsarnok és a szabad tér mérési hely között korreláció mutatható ki. Az árnyékolt elnyelőcsarnokoknak a VII. Rész 1. alfüggelékének 1. ábrája szerinti előírásokat, az antenna és a jármű közötti távolság és az antenna magasság kivételével, nem kell kielégíteniük. Ebben az esetben nem kell elvégezni a környezeti sugárzás felülvizsgálatát az ezen melléklet 3.4. pontja szerinti vizsgálat előtt és után.
3.4. Környezet
Annak biztosítására, hogy semmiféle olyan külső zavarás vagy külső jel ne érkezzen be, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Biztosítani kell, hogy a járműből jövő zavarás a környezeti méréseket ne befolyásolja jelentősen, pl. a járműnek a vizsgáló területről való eltávolításával, a gyújtáskulcs kihúzásával vagy az akkumulátor leválasztásával. Mindkét mérésnél a külső zavarásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-lel a II. Rész 6.3.2.1. vagy 6.3.2.2. pontja szerinti zavaró sugárzási határérték alatt kell lennie, kivéve a keskeny sávú jelek kívánt átvitelét.
4. A JÁRMŰ ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK ALATT
4.1. A jármű minden elektronikus rendszerét az álló jármű rendes feltételei mellett kell működtetni.
4.2. A gyújtásnak bekapcsolt állapotban kell lennie. A motor nem jár.
4.3. Ha eső vagy más csapadék esik, úgy nem szabad mérést végezni, továbbá nem szabad mérést végezni az ilyen csapadék végét követő 10 percen belül.
5. AZ ANTENNA JELLEGE, HELYZETE ÉS IRÁNYA
5.1. Az antenna fajtája
Minden antennafajtát lehet használni, feltéve hogy az antennatényezők a vonatkozási antennára átszámíthatók. Az antenna kalibrálásához a CISPR 12. kiadványa 3. kiadása A. függelékében lévő módszert kell alkalmazni.
5.2. Magasság és mérési távolság
5.2.1. Magasság
5.2.1.1. 10 m-es vizsgálat
Az antenna fázisközpontjának 3,0 ± 0,05 m-rel kell azon sík fölött lennie, amelyen a jármű áll.
5.2.1.2. 3 m-es vizsgálat
Az antenna fázisközpontjának 1,8 ± 0,05 m-rel kell azon sík fölött lennie, amelyen a jármű áll.
5.2.1.3. Az antenna egyetlen vevőrészének sem szabad 0,25 m-nél közelebb lennie azon síkhoz, amelyen a jármű áll.
5.2.2. Mérési távolság
5.2.2.1. 10 m-es vizsgálat
Az antenna csúcsának vagy az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során meghatározott megfelelően alkalmas pontjának vízszintesen 10,0 ± 0,2 m-re kell lennie a jármű karosszériájának felületétől.
5.2.2.2. 3 m-es vizsgálat
Az antenna csúcsának vagy az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során meghatározott megfelelően alkalmas pontjának vízszintesen 3,00 ± 0,05 m-re kell lennie a jármű karosszériájának felületétől.
5.2.2.3. Ha a vizsgálatot egy, a nagy frekvenciákkal szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antennavevő elemeinek nem szabad 1,0 m-nél közelebb lenniük a sugárzást elnyelő anyaghoz és 1,5 m-nél közelebb lenniük az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó jármű között nem szabad elnyelő anyagnak lennie.
5.3. Az antenna helyzete a járműhöz képest
Az antennát egymás után a jármű bal és jobb oldalán kell felállítani, a jármű hosszanti középtengelyével párhuzamosan és a motor közepének magasságában (lásd a VII. Rész 1. alfüggelékének 2. ábrája).
5.4. Az antenna iránya
Minden mérési pontra méréseket kell végezni, egy alkalommal az antenna vízszintes és egy alkalommal az antenna függőleges polarizációjával (lásd a VII. Rész 1. alfüggelékének 2. ábrája).
5.5. Mérési értékek
Az 5.3. és 5.4. ponttal összhangban minden rögzített frekvenciánál felvett négy mérés közül a legnagyobb értékűt kell mérési frekvenciánként figyelembe venni.
6. FREKVENCIÁK
6.1. Mérések
A méréseket a 30–1000 MHz frekvenciatartományban kell elvégezni. E tartományt 13 sávra kell felosztani. Minden sávban meg lehet vizsgálni egy rögzített frekvenciát annak bemutatására, hogy a megkövetelt határértékek teljesülnek-e. Ezen melléklet követelményei teljesülésének igazolására a vizsgálati hatóság a következő 13 frekvenciasáv ilyen rögzített frekvenciapontjainál végez vizsgálatot:
30–50; 50–75; 75–100; 100–130; 130–165; 165–200; 200–250; 250–320; 320–400; 400–520; 520–660; 660–820; 820–1000 MHz.
Amennyiben a határértéket túllépik a vizsgált során, úgy vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy ezt a jármű okozta, és nem valamelyik környezeti zavarforrás.
1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás csak járművekre alkalmazható.
1.2. Mérési módszer
E vizsgálatnak a jármű közvetlen ellenőrizhetőségének az esetleges károsodásokkal szembeni zavartűrését kell kimutatnia. A járművet az ezen mellékletben leírt elektromágneses mező hatásának kell kitenni. A járművet a vizsgált alatt figyelni kell.
2. AZ EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA
Az ezen mellékletben leírt vizsgálathoz az elektromos térerősséget V/m-ben kell kifejezni.
3. Mérési hely
A vizsgálóberendezésnek képesnek kell lennie arra, hogy az ezen mellékletben meghatározott frekvenciatartományt előállítsa. A vizsgálóberendezésnek teljesítenie kell a (nemzeti) törvényi előírásokat az elektromágneses jelek kibocsátása tekintetében.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a vezérlő és megfigyelő berendezést ne érintsék a sugárzási területek úgy, hogy a vizsgálatokat meghiúsítsák.
4. A JÁRMŰ ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK ALATT
4.1. A járműnek – a szükséges vizsgálati felszerelés kivételével – terheletlen állapotúnak kell lennie.
4.1.1. A motor a hajtókerekeket rendes körülmények között a jármű legnagyobb sebessége háromnegyed részének megfelelő állandó sebességen forgatja, amennyiben nincs olyan műszaki ok, amely miatt a gyártó más sebességet határozna meg. A jármű motorját megfelelő forgatónyomatékkal kell terhelni. Ha szükséges, az erőátviteli tengelyek szétkapcsolhatók (például olyan jármű esetében, amely kettőnél több tengellyel rendelkezik), feltéve hogy azok nem hajtanak meg rádiózavart kibocsátó alkatrészt.
4.1.2. A tompított fényszórót be kell kapcsolni.
4.1.3. A baloldali vagy a jobboldali irányjelzőt be kell kapcsolni.
4.1.4. Minden más rendszert, amely a járművezetői irányítást befolyásolja éppúgy, mint a jármű rendes működésekor, be kell kapcsolni.
4.1.5. A járműnek tilos a vizsgálati térrel elektromosan összekapcsolt állapotban lennie és a jármű és a vizsgálóberendezés között sem szabad kapcsolatnak lennie, a 4.1.1. vagy 4.2. pontban megkövetelteken kívül. A gumiabroncsoknak a vizsgáló tér padlózatával való érintkezése nem képez elektromos összeköttetést.
4.2. Azon elektromos/elektronikus járműrendszereknél, amelyek a jármű közvetlen irányításának lényeges részét képezik és a 4.1. pontban leírt feltételek mellett nincsenek működésben, a gyártó számára megengedett, hogy egy jelentést vagy kiegészítő bizonylatot bocsásson a vizsgáló hatóság rendelkezésére arról, hogy a jármű elektromos/elektronikus rendszere ezen melléklet követelményeit kielégíti. Az ilyen bizonylatok a típusjóváhagyási dokumentáció részét képezik.
4.3. A jármű felülvizsgálatára zavarmentes berendezést kell használni. A jármű külső oldalát és belső terét ellenőrizni kell annak eldöntéséhez, hogy ezen melléklet követelményei teljesülnek-e. Ez pl. egy (több) videókamera segítségével történhet meg.
4.4. A jármű rendszerint első részével az antenna felé fordulva áll. Ha azonban az elektronikus vezérlőegységek és a hozzájuk tartozó kábelezés nagyrészt a jármű hátsó részében van, úgy a járművet rendszerint a hátsó részével az antenna felé fordítva kell a vizsgálatot elvégezni. Az olyan hosszú járművek esetén (azaz a személygépkocsik és a kis tehergépkocsik kivételével), amelyek elektronikus vezérlőegységei és a hozzájuk tartozó kábelezés többnyire a jármű középső részén helyezkednek el, egy olyan vonatkozási pont határozható meg (lásd 5.4. pont), amelyik vagy a baloldali vagy a jobboldali járműközéppontban található a jármű felületén. E vonatkozási pont a jármű hossztengelyének közepén vagy a gyártó által az illetékes hatósággal egyetértésben kiválasztott járműoldal egy pontján található, mely utóbbi kiválasztása az elektronikus rendszerek elosztásától, a kábelezés elrendezésétől és ezek tulajdonságaitól függ.
Az ilyen vizsgálat csak akkor folytatható le, ha a csarnok építészeti kialakítása ezt megengedi. Az antenna helyzetét a vizsgálati jelentésben fel kell jegyezni.
5. A MEZŐT ELŐÁLLÍTÓ BERENDEZÉS TÍPUSA, HELYZETE ÉS IRÁNYZÁSA
5.1. A mezőt előállító berendezés típusa
5.1.1. A mezőt előállító berendezés típusát úgy kell megválasztani, hogy az igényelt térerősséget a vonatkozási pontban (lásd 5.4. pont) a megfelelő frekvencián érjék el.
5.1.2. A mezőt előállító berendezés antenna vagy mezőgenerátor lehet (Transmission Line System).
5.1.3. Minden mezőt előállító berendezés felépítésének és irányzásának olyan kell lennie, hogy az előállított mező polarizált legyen:
a 20 és 1000 MHz közötti tartományban vízszintesen vagy függőlegesen.
5.2. Magasság és mérési távolság
5.2.1. Magasság
5.2.1.1. A mindenkori alkalmazott antenna fázisközpontjának legalább 1,5 m-rel azon sík fölött kell lennie, amelyen a jármű áll, ha a jármű magassága meghaladja a 3 m-t.
5.2.1.2. A mindenkori alkalmazott antenna sugárzó elemeinek egyetlen része sem lehet 0,25 m-nél közelebb azon síkhoz, amelyen a jármű áll.
5.2.2. Mérési távolság
5.2.2.1. A legjobb közelítés a valós üzemi feltételekhez akkor adódik, ha a mezőt előállító berendezés olyan távol van a járműtől felállítva, amennyire csak lehetséges. E távolság általában 1 m és 5 m között van.
5.2.2.2. Ha a vizsgálatot elnyelőcsarnokban végzik, úgy a mezőt előállító berendezés sugárzó elemeinek legalább 1 m-re kell lenniük a sugárzást elnyelő anyagtól, és legalább 1,5 m-re az elnyelőcsarnok falától. A sugárzó antenna és a vizsgálandó jármű között nem szabad elnyelő anyagnak lennie.
5.3. Az antenna helyzete a járműhöz képest
5.3.1. A mezőt előállító berendezés sugárzó eleme távolságának a jármű karosszériájának külső felületéhez képest 0,5 m-nél nagyobbnak kell lennie.
5.3.2. A mezőt előállító berendezést a jármű középvonalában (a hosszanti szimmetria síkja) kell elhelyezni.
5.3.3. A mezőt előállító berendezés egyetlen része sem lehet közelebb 0,5 m-nél a jármű egyetlen részéhez sem, azon sík kivételével, amelyen a jármű áll.
5.3.4. Minden olyan mezőt előállító berendezés, amely a jármű felett van elhelyezve, hossztengelyben a jármű hosszának legalább 75%-át teszi ki.
5.4. Vonatkozási pont
5.4.1. Ezen melléklet alkalmazásában a vonatkozási pont az a pont, amelynél a vizsgálati térerő fellép, és amelyet a következőképpen kell meghatározni:
5.4.1.1. legalább 2 m vízszintesen az antenna fázisközéppontjától vagy legalább 1 m függőlegesen a mezőt előállító berendezés sugárzó elemeitől;
5.4.1.2. a jármű középvonalában (a hosszanti szimmetriatengely síkja);
5.4.1.3. 1,0 ± 0,05 m magasságban azon sík fölött, amelyen a jármű áll, vagy attól 2,0 ± 0,05 m-re, ha a modellsorozatban lévő jármű legkisebb tetőmagassága meghaladja a 3,0 m-t;
5.4.1.4. az elülső világításnál vagy:
1,0 ± 0,2 m a járművön belül, a szélvédő és a motorháztető metszéspontján mérve (ezen melléklet 1. alfüggelékének C. pontja), vagy
0,2 ± 0,2 m a traktor elülső tengelyének középvonalától a traktor középpontja irányában mérve (2. alfüggelék D. pontja),
aszerint hogy melyik változat adja az antennához közelebb eső referenciapontot.
5.4.1.5 a hátsó világításnál vagy:
1,0 ± 0,2 m a járművön belül, a szélvédő és a motorháztető metszéspontján mérve (1. alfüggelék C. pontja), vagy
0,2 ± 0,2 m a traktor hátsó tengelyének középvonalától a traktor középpontja irányában mérve (2. alfüggelék D. pontja),
aszerint hogy melyik változat adja az antennához közelebb eső referenciapontot.
5.5. Amennyiben úgy döntenek, hogy a jármű hátsó részét sugározzák be, úgy a vonatkozási pontot az 5.4. pont szerint kell meghatározni. A járművet ekkor az antennától elfordítva kell felállítani és olyan helyzetbe kell hozni, mintha vízszintesen 180º-kal elforgatták volna a középpontja körül, azaz a távolság az antennától a jármű karosszériájának legközelebbi részéhez változatlan marad. Ezen eset a 3. alfüggelékben van ábrázolva.
6. VIZSGÁLATI ELŐÍRÁSOK
6.1. Frekvencia tartomány, tartózkodási idők, polarizálás
A járművet elektromágneses mező hatásának kell kitenni a 20–1000 MHz frekvenciatartományban.
6.1.1. Az ezen mellékletben szereplő előírások teljesülésének igazolására a járművet legfeljebb 14 frekvenciánál kell megvizsgálni e tartományban, pl. a 27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750 és 900 MHz értéknél.
A vizsgálóberendezés bekapcsolási idejét figyelembe kell venni, és a tartózkodási időnek az egyes frekvenciáknál elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a vizsgálóberendezés rendes feltételek között reagáljon. A tartózkodási időnek minden esetben legalább 2 másodpercnek kell lennie.
6.1.2. Csak egy polarizálási síkot kell használni minden egyes frekvencialépéshez az 5.1.3. pontnak megfelelően.
6.1.3. Minden más vizsgálati paraméter az ezen mellékletben leírtaknak megfelelő.
6.1.4. Ha egy jármű a 6.1.1. pont követelményeinek nem felel meg, úgy meg kell bizonyosodni arról, hogy a megfelelés hiánya a lényeges vizsgálati feltételekre, és nem a szabályozás nélküli mezők előállítására vezethető vissza.
7. A SZÜKSÉGES TÉRERŐSSÉG ELŐÁLLÍTÁSA
7.1. A vizsgálat végrehajtása
7.1.1. A vizsgálati mező feltételek eléréséhez a „vonatkozási mező módszer”-t kell alkalmazni.
7.1.2. Kalibrálási fázis
Minden vizsgálati frekvenciánál annyi teljesítményt kell a mezőt előállító berendezésbe betáplálni, hogy a vizsgálati térerősséget az 5. pont szerinti vonatkozási pontnál – de a jármű nélkül – el lehessen érni. A mező előállítására közvetlenül vonatkozó előremenő teljesítményt vagy más paramétereket meg kell mérni, és az értékeket fel kell jegyezni. A vizsgálati frekvenciáknak 20 és 1000 MHz között kell lenniük. A kalibrálás 20 MHz-nél kezdődik az előző lépésnél legfeljebb 2%-kal nagyobb frekvencia-lépésekben kerül végrehajtásra, és 1000 MHz-nél ér véget. Ezen értékeket a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell használni, amíg nem lépnek fel olyan változások a berendezésekben vagy a felszereléseknél, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé.
7.1.3. Vizsgálati fázis
A járművet az elnyelőcsarnokban kell elhelyezni és az 5. pont követelményeinek megfelelően kell felállítani. A 7.1.2. pontban megállapított szükséges előteljesítményt a 6.1.1. pontban meghatározott frekvenciáknál kell betáplálni a mezőt előállító berendezésbe.
7.1.4. Függetlenül attól, hogy milyen paramétert választottak a 7.1.2. pont szerint a mező meghatározásához, ugyanazon paramétert kell ismét alkalmazni a térerősségvizsgálat alatti gerjesztéséhez.
7.1.5. A mezőt előállító berendezésnek és elrendezésének a vizsgálat során ugyanazon előírásoknak kell megfelelnie, mint a 7.1.2. pont szerint elvégzett munkafolyamatok alatt.
7.1.6. Térerősségmérő készülék
A vonatkozási térerősség kalibrálásához arra alkalmas, tömör kialakítású térerősségmérő készüléket kell használni.
7.1.7. A vonatkozási térerősség kalibrálása során a mezőt előállító berendezés fázisközpontját a vonatkozási pont fázisközpontjának pozíciójába kell hozni.
7.1.8. Ha térerősségmérő készülékként egy kalibrált vevőantennát használnak, úgy az értékeket három egymásra merőleges irányban kell leolvasni, ahol a térerősségek a három mérési irányban mutatott térerősségekből adódnak.
7.1.9. A járművek különböző méréseinek tekintetbevételéhez egy adott vizsgálóberendezésnél szükséges lehet, hogy több antennahelyzetet vagy vonatkozási pontot határozzanak meg.
7.2. A térerősség körvonala
7.2.1. A vonatkozási mezők kalibrálása során (mielőtt a járművet a vizsgáló térbe viszik) a térerősségnek a kalibrálási lépések 80%-ában legalább a névleges térerősség 50%-át kell elérnie a következő helyeken:
a) minden mezőt előállító berendezésre, 0,5 ± 0,05 m-re a vonatkozási pont mindegyik oldalán a vonatkozási ponton áthaladó vonalon és ugyanazon magasságban, mint a vonatkozási pont, és merőlegesen a jármű hosszanti középsíkjára,
b) mezőgenerátor esetén, 1,5 ± 0,05 m-re a vonatkozási ponton áthaladó egyik vonalon és ugyanazon magasságban, mint a vonatkozási pont, és merőlegesen a jármű hosszanti középsíkjára,
7.3. Térrezonancia
Figyelmen kívül hagyva a 7.2.1. pont feltételeit, nem lehet vizsgálatot végezni a csarnokrezonancia-frekvenciáknál.
7.4. Az előállítandó vizsgálati jel jellemzői.
7.4.1. A vizsgálati jel legmagasabb értéke
A vizsgálati jel legmagasabb értékének modulációnál is a moduláció nélküli szinuszjel maximális értékével kell megegyeznie, amelynek értékét négyzetes középértékként (r.m.s.) V/m-ben kell meghatározni a II. Rész 6.4.2. pontja szerint (lásd ezen melléklet 4. alfüggeléke).
7.4.2. A vizsgálati jel alakja
A vizsgálati jelnek nagyfrekvenciás szinuszhullámnak kell lennie, amplitúdó modulációval 1 kHz-es szinuszjellel 0,8 ± 0,04 modulációs fokkal (m).
7.4.3. Modulációs fok
A moduláció fokát (m) a következő képlettel kell meghatározni:
m = ((legnagyobb modulációs kilengés – legkisebb modulációs kilengés)/(legnagyobb modulációs kilengés + legkisebb modulációs kilengés)).
Az előállítandó vizsgálati jel jellemzői
1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
1.1 Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás azon elektromos/elektronikus szerelési egységekre is alkalmazható, amelyeket később a VII. Résznek megfelelő járműbe lehet beépíteni.
1.2. Mérőkészülékek
A mérőberendezéseknek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16–1 (93) kiadványa feltételeinek kell megfelelniük.
Egy kvázi csúcsértékdetektort vagy csúcsértékdetektort kell használni a széles sávú elektromágneses zavarások ezen melléklet szerinti mérésére, vagy ha csúcsértékdetektort használnak, úgy megfelelő korrekciós tényezőt kell figyelembe venni, a zavaró impulzusrátától függően.
1.3. Mérési módszer
E vizsgálat az elektromos/elektronikus szerelési egységekből jövő széles sávú elektromágneses zavarok mérésére szolgál.
2. MÉRÉSI EREDMÉNYEK
A mérési eredményeket dB μς/m–ben (μV/m) kell megadni 120 kHz sávszélességre. Ha meghatározott frekvenciáknál a mérőberendezés tényleges B sávszélessége (kHz-ben) eltér a 120 kHz-től, úgy a mérési értékeket 120 kHz sávszélességre kell átszámítani 120/B szorzótényezővel.
3. MÉRÉSI HELY
3.1. A mérés helye megfelel a CISPR 16–1 (93) kiadása követelményeinek (lásd 1. alfüggelék).
3.2. A mérőkészüléknek, a tesztfülkének vagy a járműnek, amelyben a mérőkészüléket elhelyezik, az 1. alfüggelékben bemutatott határvonalon kívül kell elhelyezkednie.
3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat lehet használni, ha a korreláció az elnyelőcsarnok és a szabadban lévő mérőhely között kimutatható. Az elnyelőcsarnokoknak az 1. alfüggelék méretkövetelményeit nem kell kielégíteniük, kivéve az antenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység közti távolságra és az antenna magasságára vonatkozó előírásokat (lásd 2. alfüggelék 1. és 2. ábrája).
3.4. Környezet
Annak biztosítására, hogy ne legyen olyan külső zavaró hatás vagy külső jel, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Mindkét mérésnél a külső zavaró hatásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-lel a II. Rész 6.5.2.1. pontja szerinti zavar-kibocsátási határértékek alatt kell maradnia, a keskeny sávú jelek kívánt átvitelének kivételével.
4. AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉGEK ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK ALATT
4.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységeknek rendes üzemi állapotban kell lenniük.
4.2. Ha eső vagy más csapadék esik a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységekre, úgy nem szabad méréseket végezni, valamint az ilyen csapadék megszűnése után 10 percen belül sem szabad méréseket végezni.
4.3. A vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések
4.3.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységeket és ezek huzalozását 50 ± 5 mm-rel kell a fából vagy más nem vezető anyagból készült asztal fölött elhelyezni. Ha azonban a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egy része arra szolgál, hogy a jármű karosszériájával fémesen össze legyen kapcsolva, úgy e részt az alaplapra kell helyezni és elektromosan az alaplappal össze kell kapcsolni. Az alaplapnak legalább 0,5 mm vastagságú fémlemeznek kell lennie. Az alaplap legkisebb mérete a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység méretétől függ, de lehetővé kell tennie a huzalozás és az elektromos/elektronikus szerelési egység egyes részeinek elhelyezését. Az alaplapot a földelési védőérintkezéssel össze kell kötni. Az alaplapot a vizsgálóműhely padlója fölött 1,0 ± 0,1 m magasságban és ezzel párhuzamosan kell elhelyezni.
4.3.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet az előírt előírásoknak megfelelően kell elhelyezni és összekapcsolni. Az áramellátó kábeleket párhuzamosan és legfeljebb 100 mm-re az antennától az alaplap/asztal legközelebbi pereménél kell elhelyezni.
4.3.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártó beépítési utasításai szerint kell a testelő rendszerrel összekötni; kiegészítő testelő összekötések használata nem megengedett.
4.3.4. A minimális távolságnak a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység és a többi vezető rendszer, mint pl. az árnyékolt helyiség falai között (a vizsgálandó egység alatti alaplap/asztal kivételével) 1,0 m-nek kell lennie.
4.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton keresztül (VISH) 5 μH/50 Ω történik, amely az alaplappal elektromosan össze van kötve. Az elektromos tápfeszültséget a névleges üzemi feszültség ± 10% értéken belül kell tartani. A búgásfeszültségnek a névleges üzemi feszültség 1,5%-ánál kisebbnek kell lennie a jármű VISH mérési kimeneten mérve.
4.5. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egynél több részből áll, úgy elméletileg az összekötő kábelnek azon huzalozásból kell állnia, amelyet a járművön használnak. Ha ez nem áll rendelkezésre, úgy az elektronikus vezérlőegység és a gépjármű VISH közötti távolságnak 1500 ± 75 mm-nek kell lennie.
Az összes kábelnek lehetőleg valós kimenetekkel kell rendelkeznie, lehetőség szerint valódi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel.
Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység megfelelő működéséhez egy nem ehhez tartozó felszerelésre van szükség, úgy ennek értékét a mért zavaroknál kell kiegyenlíteni.
5. AZ ANTENNA JELLEGE, HELYZETE ÉS IRÁNYA
5.1. Az antenna jellege
Minden lineárisan polarizált antenna felhasználható, feltéve hogy átszámítható a vonatkozási antennára.
5.2. Magasság és mérési távolság
5.2.1. Magasság
Az antenna fázisközpontjának 150 ± 10 mm-re kell az alaplap fölött lennie.
5.2.2. Mérési távolság
A fázisközponttól vagy az antenna csúcsától az alaplap pereméig mért megfelelő vízszintes távolság: 1,00 ± 0,05 m. Az antenna egyetlen része sem lehet 0,5 m-nél közelebb az alaplaphoz.
Az antennát azon síkkal párhuzamosan kell felépíteni, amely az alaplapra merőlegesen esik és a kábelezés fő része mentén futva egybeesik az alaplap peremével.
5.2.3. Ha a vizsgálatot a nagyfrekvenciás sugárzással szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antennavevő elemei legfeljebb 0,5 m távolságban lehetnek a sugárzáselnyelő anyaghoz képest, és nem szabad 1,5 m-nél közelebb lenniük az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység között nem lehet elnyelőanyag.
5.3. Az antenna iránya és polarizációja
Minden mérési pontra méréseket kell végezni vízszintes és függőleges polarizálással.
5.4. Mérési értékek
Minden rögzített frekvenciánál az adott frekvencián mért két mérési érték maximális értékét (az 5.3. ponttal összhangban) kell irányadó értéknek tekinteni.
6. FREKVENCIÁK
6.1. Mérések
A méréseket a 30 és 1000 MHz közötti frekvenciatartományban kell elvégezni. Az elektromos/elektronikus szerelési egységet úgy kell tekinteni, hogy azok valószínűleg az egész frekvenciatartományra vonatkoztatva teljesítik a kívánt előírásokat, ha a következő 13 rögzített frekvenciánál megfelelnek a határértékeknek, pl.: 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750 és 900 MHz.
Amennyiben a határértéket a vizsgálat alatt túllépik, úgy vizsgálatokat kell végezni annak bizonyítására, hogy ezt az elektromos/elektronikus szerelési egység okozta, és nem valamelyik környezeti zavarforrás.
6.1.1. A határértékek a 30–1000 MHz frekvenciatartományban érvényesek.
6.1.2. A méréseket kvázi csúcsérték- vagy csúcsértékdetektorokkal lehet elvégezni. A 6.2 és 6.5. pontban szereplő határértékek a kvázi csúcsértékmérésekre érvényesek. Ha a mérés csúcsértékkel történik, úgy 38 dB-t kell az 1 MHz sávszélességre hozzáadni vagy 22 dB-t kell levonni az 1 kHz sávszélességnél.
6.2. Tűrések
| Rögzített frekvencia (MHz) | Tűrés (MHz) | |
| 45, 65, 90, 120, 150, 190 és 230 | ± 5 | |
| 280, 380, 450, 600, 750 és 900 | ± 20 |
A tűrések a felsorolt rögzített frekvenciákra érvényesek, és lehetővé teszik az olyan adók zavaró hatásának az elkerülését, amelyek az említett rögzített frekvenciákon vagy azok közelében működnek a mérés idején.
Vizsgálati terület elektromos/elektronikus szerelési egységek számára
Szabad, elektromágnesesen visszaverő felületektől mentes terület
1. ábra
Vizsgálati elrendezés egy EUB által kisugárzott elektromágneses zavarokra
2. ábra
Egy EUB által kisugárzott elektromágneses zavarok vizsgálati elrendezésének hosszmetszete
1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárást az elektromos/elektronikus szerelési egységekre is lehet alkalmazni.
1.2. Mérőkészülékek
A mérőberendezések megfelelnek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16–1 (93) kiadványa feltételeinek.
A keskeny sávú elektromágneses zavarások ezen melléklet szerinti mérésére egy középérték detektort vagy csúcsérték detektort kell alkalmazni.
1.3. Vizsgálati módszer
1.3.1. E vizsgálat a mikroprocesszoros alapú rendszerből kiinduló keskeny sávú elektromágneses zavarások mérésére szolgál.
1.3.2. Egy rövid (2–3 perc) kiindulási lépésként megengedett – egy kiválasztott antenna polarizációnál – a 6.1. pont szerinti frekvenciatartomány spektrumelemző segítségével történő letapogatása a zavarási csúcsok megléte és/vagy frekvenciája megállapítása céljából. Ez segítséget nyújthat a vizsgálandó frekvencia kiválasztásánál (lásd 6. pont).
2. MÉRÉSI EREDMÉNYEK
A mérési eredményeket dB μV/m–ben (μV/m) kell megadni
3. A MÉRÉS HELYE
3.1. A mérés helye megfelel a CISPR 16–1 (93) kiadványa feltételeinek (lásd a X. Rész 1. alfüggeléke).
3.2. A mérőkészüléknek, a tesztfülkének vagy a járműnek, amelyben a mérőkészüléket elhelyezik, a X. Rész 1. alfüggelékében bemutatott határvonalon kívül kell elhelyezkednie.
3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat lehet használni, ha a korreláció az elnyelőcsarnok és a szabadban lévő mérőhely között kimutatható. Az elnyelőcsarnokoknak a X. Rész 1. alfüggelékének méretkövetelményeit nem kell kielégíteniük, kivéve az antenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység közti távolságra és az antenna magasságára vonatkozó előírásokat (lásd a X. Rész 2. alfüggelékének 1. és 2. ábrája).
3.4. Környezet
Annak biztosítására, hogy ne legyen olyan külső zavaró hatás vagy külső jel, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Mindkét mérésnél a külső zavaró hatásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-vel a II. Rész 6.6.2.1. pontja szerinti zavar-kibocsátási határértékek alatt kell maradnia, a keskeny sávú jelek kívánt átvitelének kivételével.
4. AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉG ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK SORÁN
4.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységnek rendes üzemi állapotban kell lennie.
4.2. Ha eső vagy más csapadék esik a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységre, úgy nem szabad méréseket végezni, továbbá nem szabad mérni az eső vagy más csapadék megszűnése utáni 10 percen belül.
4.3. A vizsgálat előkészítése
4.3.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet és kábelezését 50 ± 5 mm-re a fából vagy hasonló értékű nem vezető anyagból készült asztal fölé kell elhelyezni. Ha azonban a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egy része arra szolgál, hogy a jármű karosszériájával elektromosan össze legyen kapcsolva, úgy e részt az alaplapra kell helyezni, és az alaplappal elektromosan össze kell kapcsolni.
Az alaplapnak legalább 0,5 mm vastagságú fémlemeznek kell lennie. Az alaplap legkisebb mérete a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység méretétől függ, de lehetővé kell tennie a huzalozás és az elektromos/elektronikus szerelési egység egyes részeinek elhelyezését. Az alaplapot a földelőrendszer védővezetőjével össze kell kötni. Az alaplapot a vizsgáló műhely padlója fölött 1,0 ± 0,1 m magasságban és ezzel párhuzamosan kell elhelyezni.
4.3.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet az előírt előírásoknak megfelelően kell elhelyezni és összekapcsolni. Az áramellátó kábeleket párhuzamosan és legfeljebb 100 mm-re az antennától az alaplap/asztal legközelebbi pereménél kell elhelyezni.
4.3.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártó beépítési utasításai szerint kell a testelő rendszerrel összekötni; kiegészítő testelő összekötés használata nem megengedett.
4.3.4. A minimális távolságnak a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység és a többi vezető rendszer, mint pl. az árnyékolt helyiség falai között (a vizsgálandó egység alatti alaplap/asztal kivételével) 1,0 m-nek kell lennie.
4.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton keresztül (VISH) 5 μH/50 Ω történik, amely az alaplappal elektromosan össze van kötve. Az elektromos tápfeszültséget a névleges üzemi feszültség ± 10% értéken belül kell tartani. A búgásfeszültségnek a névleges üzemi feszültség 1,5%-ánál kisebbnek kell lennie a jármű VISH mérési kimeneten mérve.
4.5. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egynél több részből áll, úgy elméletileg az összekötő kábel azon huzalozásból áll, amelyet a járművön használnak. Ha ez nem áll rendelkezésre, úgy az elektronikus vezérlőegység és a jármű VISH közötti távolságnak 1500 ± 75 mm-nek kell lennie. Az összes kábelnek lehetőleg valós kimenetekkel kell rendelkeznie, lehetőség szerint valódi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység megfelelő működéséhez egy külső felszerelésre van szükség, úgy ennek értékét a mért zavaroknál ki kell egyenlíteni.
5. AZ ANTENNA JELLEGE, HELYZETE ÉS IRÁNYA
5.1. Az antenna jellege
Minden lineárisan polarizált antenna felhasználható, feltéve hogy az átszámítható a vonatkozási antennára.
5.2. Magasság és mérési távolság
5.2.1 Magasság
Az antenna fázisközpontjának 50 ± 10 mm-re kell az alaplap fölött lennie.
5.2.2. Mérési távolság
A fázisközponttól vagy az antenna egy más megfelelő pontjától az alaplap pereméig mért vízszintes távolságnak 1,00 ± 0,05 méternek kell lennie. Az antenna egyetlen része sem lehet 0,5 m-nél közelebb az alaplaphoz.
Az antennát azon síkkal párhuzamosan kell felépíteni, amely az alaplapra merőlegesen esik, és a kábelezés fő része mentén futva egybeesik az alaplap peremével.
5.2.3. Ha a vizsgálatot a nagyfrekvenciás sugárzással szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antennavevő elemei legfeljebb 0,5 m távolságban lehetnek a sugárzáselnyelő anyagtól, és nem lehetnek 1,5 m-nél közelebb az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység között nem lehet elnyelő anyag.
5.3. Az antenna iránya és polarizációja
Minden mérési pontra méréseket kell végezni vízszintes és függőleges polarizálással.
5.4. Mérési értékek
Minden rögzített frekvenciánál az adott frekvencián mért két mérési érték legmagasabb értékét (az 5.3. ponttal összhangban) kell irányadó értéknek tekinteni.
6. FREKVENCIÁK
6.1. Mérések
A méréseket a 30 és 1000 MHz közötti frekvenciatartományban kell elvégezni. E tartományt 13 sávra kell felosztani. Minden sávban egy rögzített frekvenciánál kell vizsgálni, hogy a megkívánt határértékek teljesülnek-e. Annak érdekében, hogy meg lehessen győződni arról, hogy a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység megfelel a előírásoknak, a vizsgáló hatóság a következő 13 frekvenciasáv mindegyikében megvizsgál egy ilyen pontot:
30–50; 50–75; 75–100; 100–130; 130–165; 165–200; 200–250; 250–320; 320–400; 400–520; 520–660; 660–820; 820–1000 MHz.
Amennyiben a határértéket a vizsgálat alatt túllépik, úgy vizsgálatokat kell végezni annak bizonyítására, hogy ezt az elektromos/elektronikus szerelési egység, és nem valamelyik környezeti zavarforrás okozta.
6.2. Ha az 1.3. pont szerint végrehajtott kiindulási művelet során a 6.1. pontban felsorolt bármely sávra vonatkozó kisugárzott keskeny sávú zavarások legalább 10 dB-vel a vonatkozási határérték alatt vannak, úgy ezen melléklet követelményei teljesítettnek minősülnek az elektromos/elektronikus szerelési egység részéről a vonatkozó frekvenciasávra nézve.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás az elektromos/elektronikus szerelési egységekre is alkalmazható.
1.2. Mérési eljárás
1.2.1. Az elektromos/elektronikus szerelési egységek a gyártó választása szerint a következő vizsgálati eljárások bármilyen kombinációjának követelményeit kielégíthetik, feltéve hogy az 5.1. pont szerinti teljes frekvenciatartományt lefedik:
vizsgálat a szalagvezetékben: lásd 1. alfüggelék,
vizsgálat árambetáplálással: lásd 2. alfüggelék,
vizsgálat a TEM-cellában: lásd 3. alfüggelék,
vizsgálat egy elnyelő kamrában: lásd 4. alfüggelék.
1.2.2. Az elektromágneses mezők e vizsgálatok során történő kisugárzása miatt valamennyi vizsgálatot árnyékolt térben kell elvégezni (a TEM-cella árnyékolt tér).
2. MÉRÉSI EREDMÉNYEK
Az ezen mellékletben leírt vizsgálatokhoz a térerősségeket V/m-ben és a betáplált áramot mA-ben kell megadni.
3. A MÉRÉS HELYE
3.1. A vizsgálóberendezésnek képesnek kell lennie a vizsgáló jelet az ezen mellékletben megállapított frekvenciatartományban előállítani. A vizsgálóberendezésnek az elektromágneses mezők előállítására vonatkozó (nemzeti) törvényi előírásokat ki kell elégítenie.
3.2. A mérőberendezést a helyiségen kívül kell elhelyezni.
4. AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉGEK ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK ALATT
4.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységnek rendes üzemi állapotban kell lennie. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet az ezen mellékletben szereplő adatok szerint kell felállítani, kivéve ha egyedi vizsgálati eljárások másként rendelkeznek.
4.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton keresztül (VISH) 5 μH/50 Ω történik, amely az alaplappal elektromosan össze van kötve. Az elektromos tápfeszültséget a névleges üzemi feszültség ± 10% értéken belül kell tartani. A búgásfeszültségnek a névleges üzemi feszültség 1,5%-ánál kisebbnek kell lennie a VISH mérési kimeneten mérve.
4.3. Minden, a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység működéséhez szükséges külső elektromos felszerelésnek a kalibrálási fázis alatt a helyén kell lennie. Az ilyen felszerelés nem lehet 1 m-nél közelebb a vonatkozási ponthoz a kalibrálás alatt.
4.4. Annak biztosítására, hogy a vizsgálatok és mérések megismétlésénél reprodukálható mérési eredményeket kapjunk, a vizsgálómező előállítására szolgáló berendezésnek és elrendezésének ugyanazon leírásnak kell megfelelnie, mint amelyet az idetartozó kalibrálási fázis alatt kell használni (lásd 7.2., 7.3.2.3., 8.4., 9.2. és 10.2. pont).
4.5. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egynél több részből áll, úgy az összekötő kábel elméletileg azon huzalozásból áll, amelyet a járművön használnak. Ha ez nem áll rendelkezésre, úgy az elektronikus vezérlőegység és a VISH közötti távolságnak 1500 ± 75 mm-nek kell lennie. Az összes kábelnek lehetőleg valós kimenetekkel ellátottnak kell lennie, lehetőség szerint valódi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel.
5. FREKVENCIATARTOMÁNY, TARTÓZKODÁSI IDŐK
5.1. A méréseket a 20–1000 MHz frekvenciatartományban kell elvégezni.
5.2. Annak igazolására, hogy az elektromos/elektronikus szerelési egység(ek) megfelel(nek) ezen melléklet követelményeinek, a vizsgálatokat e tartományban maximum 14 rögzített frekvenciánál kell elvégezni, pl.:
27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750 és 900 MHz.
A vizsgálóberendezés bekapcsolási idejét tekintetbe kell venni, és a tartózkodási időnek az egyes frekvenciáknál elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a vizsgálóberendezés számára lehetővé tegye a rendes feltételek közötti reagálást. A tartózkodási idő nem lehet 2 másodpercnél rövidebb.
6. AZ ELŐÁLLÍTANDÓ VIZSGÁLÓJEL JELLEMZŐI
6.1. A vizsgálójel legnagyobb értéke
A vizsgálójel legmagasabb értékének modulációinál is a moduláció nélküli szinuszjel legmagasabb értékével kell egyenlőnek lennie, amelynek rms-értékét a II. Rész 6.7.2. pontjában (lásd a IX. Rész 4. alfüggeléke) kell meghatározni.
6.2. A vizsgálójel alakja
A vizsgálójelnek nagyfrekvenciás szinuszhullámnak kell lennie, amplitúdó modulációval 1 kHz-es szinuszjellel 0,8 ± 0,04 modulációs fokkal (m).
6.3. Modulációs fok
A moduláció fokát (m) a következő képlettel kell meghatározni:
m = ((legnagyobb modulációs kilengés – legkisebb modulációs kilengés)/(legnagyobb modulációs kilengés + legkisebb modulációs kilengés))
7. VIZSGÁLAT A SZALAGVEZETÉKBEN
7.1. Vizsgálati eljárás
Ezen eljárás megállapított térerősségű besugárzásból áll azon kábelekre, amelyek egy elektromos/elektronikus szerelési egység elemeit kötik össze egymással.
7.2. Térerősségmérés a szalagvezetékben
Minden kívánt vizsgálati frekvenciánál annyi energiát kell a vezetékbe táplálni, hogy a vizsgálati térben a szükséges térerősséget – a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység nélkül – elérjék; a mező előállításához szükséges előteljesítményre közvetlenül vonatkozó teljesítményt vagy egy másik paramétert le kell mérni, és az értékeket fel kell jegyezni. Ezen értékeket a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell felhasználni, amíg semmi olyan változtatást nem végeznek a berendezésekben vagy felszerelésekben, amely az eljárás megismétlését teszi szükségessé. Ezen eljárás folyamán a térerősségmérőt az aktív vezeték alatt hosszirányban, merőlegesen és keresztirányban kell elhelyezni. Az érzékelőfej elektronikájának a szalagvezeték hossztengelyétől minél távolabb kell lennie.
7.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése
7.3.1. Vizsgálat a 150 mm-es szalagvezetékben
A vizsgálati eljárás lehetővé teszi homogén mezők előállítását egy aktív vezető (a szalagvezeték 50 Ω impedanciával) és egy alaplap között (a felszerelési asztal vezető felülete), amelyek közé kell elhelyezni a kábelezés egy részét. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység elektronikus vezérlőegysége(i)nek az alaplapon kell lenniük, de a szalagvezetéken kívül, peremükkel a szalagvezeték vezető sávjával párhuzamosan elhelyezve. A vizsgálandó egység és a vezető sáv egymáshoz legközelebbi peremei közötti távolságnak 200 ± 10 mm között kell lennie.
A perifériális mérőberendezés távolságának a vezető sáv legközelebbi peremétől legalább 200 mm-nek kell lenni.
A vizsgálandó egység kábeltörzsét vízszintes helyzetben kell elhelyezni az aktív vezető csík és az alaplap között (lásd 1. alfüggelék 1. és 2. ábrája).
7.3.1.1. A kábelezés szalagvezeték alatt elhelyezkedő minimális hosszának – amely magában foglalja az elektronikus vezérlőegység tápvezetékét – 1,5 m hosszúságúnak kell lennie, hacsak a kábelezés a járműben nem rövidebb 1,5 m-nél. Ebben az esetben a kábelezés hosszának a járműbe beépített kábelhossz legnagyobb hosszának kell megfelelnie. Minden e hosszon belül leágazást a vezeték hossztengelyéhez képest derékszögűen kell fektetni.
7.3.1.2. Alternatív módon a kábelezés teljes kihúzott hossza 1,5 m, ahol a leghosszabb leágazást is bele kell számítani ezen értékbe.
7.3.2. Vizsgálat a 800 mm-es szalagvezetékben
7.3.2.1. Vizsgálati eljárás
A szalagvezeték két egymástól 800 mm távolságban párhuzamosan elhelyezett fémlapból áll. A vizsgálandó berendezést központosan kell a két lap között elhelyezni és elektromágneses mező hatásának kell kitenni (lásd 1. alfüggelék 3. és 4. ábrája).
Ezen eljárás lehetőséget nyújt a teljes elektronikus rendszer vizsgálatára, beleértve az érzékelőket és kapcsolóelemeket is, továbbá a vezérlőkészülék és a kábelköteg vizsgálatára is. Alkalmas olyan készülékek számára, amelyek legnagyobb kiterjedése a lapok távolságának 1/3-ánál kisebb.
7.3.2.2. A szalagvezeték felállítása
A szalagvezetéket árnyékolt térben kell elhelyezni (a külső zavarások elkerülésére) 2 m távolságban a falaktól és minden fémes kerítéstől az elektromágneses visszaverődések elkerülése érdekében. E visszaverődés csillapítására sugárzást elnyelő anyagot lehet használni. A szalagvezetéket nem vezető támaszokon kell elhelyezni, a talaj fölött legalább 0,4 m-es magasságban.
7.3.2.3. A szalagvezeték kalibrálása
Egy térerősségmérőt kell elhelyezni a vizsgálandó egység távollétében a terem hosszanti, magassági és szélességi kiterjedésének középső harmadában a párhuzamos lapok között. Az ehhez tartozó mérőberendezést az árnyékolt termen kívül kell elhelyezni.
Minden kívánt vizsgálati frekvenciánál annyi energiát kell a szalagvezetékbe táplálni, hogy a szükséges térerősség az antennánál előállítható legyen. E kiindulási teljesítményt vagy egy más olyan paramétert, amely közvetlenül az elektromos mező előállításához szükséges kimenő teljesítményre vonatkozik, a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell felhasználni, amennyiben nem végeznek olyan változtatásokat, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé.
7.3.2.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése
A fő vezérlőegységet a terem hosszanti, magassági és szélességi kiterjedésének középső harmadában a párhuzamos lapok közé kell helyezni. Ezt egy nem vezető anyagból készült állványra kell felszerelni.
7.3.2.5. A fő kábelköteg és az érzékelő/kapcsolóelem vezetékek
A fő kábelköteg és az érzékelő/kapcsolóelem vezetékek függőlegesen vezetnek a vezérlőkészüléktől a felső vezető lapig (ez segít az elektromágneses mezővel való csatolás maximalizálásában). Ezután a lap alsó oldalához vezetnek szabad sarkukon, felfelé hurkolódnak és a vezető lap felületén haladnak tovább a szalagvezeték táplálási csatlakozásáig. A vezetékek ezután a csatlakoztatott felszerelésekhez mennek tovább, amelyek egy, az elektromágneses mező befolyásán kívüli területen állnak, pl. az árnyékolt terem padlóján 1 m távolságban a szalagvezetéktől.
8. VIZSGÁLAT AZ ELNYELŐ KAMRÁBAN
8.1. Vizsgálati eljárás
E vizsgálati eljárás az elektromos/elektronikus járműrendszerek vizsgálatát teszi lehetővé, ahol egy elektromos/elektronikus szerelési egységet antennával előállított elektromágneses sugárzásnak tesznek ki.
8.2. A vizsgálópad leírása
A vizsgálatot elnyelő anyaggal felszerelt, árnyékolt teremben vizsgálópadon kell elvégezni.
8.2.1. Alaplap
8.2.1.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet és kábelezését 50 ± 5 mm magasságban kell elhelyezni egy fából vagy azonos értékű anyagból készült asztal fölött. Ha azonban a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egy része arra szolgál, hogy a jármű karosszériájának fémes részével elektromosan össze legyen kötve, úgy e részt az alaplapra kell helyezni, és azzal elektromosan össze kell kapcsolni. Az alaplapnak egy legalább 0,5 mm vastag fémlemezből kell készülnie. Az alaplap minimális nagysága a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység nagyságától függ, de a kábelezés és az elektromos/elektronikus szerelési egység alkatrészeinek beépítését lehetővé kell tennie. Az alaplapot a földelési rendszer védővezetőjével össze kell kötni. Az alaplapot a vizsgálóműhely padlója fölött 1,0 ± 0,1 m magasságban azzal párhuzamosan kell elhelyezni.
8.2.1.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a működési követelményeinek megfelelően kell beépíteni és összekötni. Az áramellátó tápkábeleket az alaplap/asztal legközelebbi pereme mentén az antennától legfeljebb 100 mm távolságban kell elhelyezni.
8.2.1.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártó beépítési utasításai szerint kell összekötni a testrendszerrel; kiegészítő testösszeköttetések használata nem megengedett.
8.2.1.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység és az összes többi vezetőképes szerkezet – mint pl. az árnyékolt terem falai – közötti legkisebb távolságnak (a vizsgálandó egység alatti alaplap/asztal kivételével) 1,0 m-nek kell lennie.
8.2.1.5. Az alaplap felülete legalább 2,25 m2, ahol a rövidebb oldal szélessége nem lehet 750 mm-nél kisebb. Az alaplapot a teremmel testszalagokkal kell összekötni azért, hogy az egyenáramú átmeneti ellenállás a 2,5 mΩ–ot ne lépje túl.
8.2.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése
Amennyiben nagyméretű berendezéseket szerelnek fel egy fémes vizsgálótartóra, úgy e tartót vizsgálati célokra az alaplap részének kell tekinteni, és elektromosan megfelelően össze kell kötni. A vizsgálandó minta homlokfelületének legalább 200 mm távolságban kell lennie az alaplap peremétől. Minden vezetéknek és kábelnek legalább 100 mm-re kell lennie az alaplap peremétől, és az alaplaphoz képest a távolságnak (a kábeltörzs legmélyebb pontjától mérve) 50 ± 5 mm-nek kell lennie az alaplap fölött. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton (VISH) 5 μH/50 Ω–on keresztül történik.
8.3. A mezőt előállító berendezés típusa, helyzete és iránya
8.3.1. A mezőt előállító berendezés típusa
8.3.1.1. A mezőt előállító berendezés típusát úgy kell megválasztani, hogy a kívánt térerősséget a vonatkozási ponton (lásd 8.3.4. pont) a megfelelő frekvenciákon el lehessen érni.
8.3.1.2. A mezőt előállító berendezés antenna vagy lapantenna lehet.
8.3.1.3. A mezőt előállító berendezés felépítésének és irányának olyannak kell lennie, hogy az előállított mező 20 és 1000 MHz között vízszintesen vagy függőlegesen polarizált legyen.
8.3.2. Magasság
8.3.2.1 Az antenna fázisközpontjának 150 ± 10 mm magasságban kell lennie azon alaplap felett, amelyen az elektromos/elektronikus szerelési egység található.
Az antenna egyetlen sugárzó eleme sem lehet 250 mm-nél közelebb a vizsgálóműhely padlójához.
8.3.2.2. Mérési távolság
8.3.2.2.1.A valós üzemi feltételek legjobb megközelítése úgy érhető el, ha a mezőt előállító berendezés a lehető legtávolabb van felállítva az elektromos/elektronikus szerelési egységtől. E távolság 1 és 5 m között van általában.
8.3.2.2.2.Ha a vizsgálatot árnyékolt teremben végzik, úgy a mezőt előállító berendezés sugárzó eleme nem lehet 0,5 m-nél közelebb bármely sugárzás elnyelő anyaghoz, és legalább 1,5 m távolságban kell lennie az árnyékolt terem falától. A sugárzó antenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység között nem lehet elnyelő anyag.
8.3.3. Az antenna helyzete a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységhez képest
8.3.3.1. A mezőt előállító berendezés sugárzó elemének távolsága az alaplap peremétől nem lehet kisebb 0,5 m-nél.
8.3.3.2. A mezőt előállító berendezés fázisközpontjának olyan síkban kell lennie, amely:
a) merőleges az alaplapra; és
b) az alaplap pereme és a kábelezés fő részének középpontját metszi; és
c) merőleges az alaplap peremére és a kábelezés főrészére.
A mezőt előállító berendezést e síkkal párhuzamosan kell felállítani (lásd 4. alfüggelék 1. és 2. ábrája).
8.3.3.3. Az alaplap vagy a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység fölé elhelyezett minden mezőt előállító berendezésnek ki kell terjednie a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységre.
8.3.4. Vonatkozási pont
Ezen melléklet értelmében a vonatkozási pont az a pont, ahol a térerősséget kell mérni, és amely a következőképpen van meghatározva:
8.3.4.1. A vonatkozási pont legalább 2 m-re van vízszintesen az antenna fázisközpontjától vagy 1 m-re függőlegesen a mezőgenerátor sugárzó elemeitől;
8.3.4.2. egy olyan síkban, amely
a) merőleges az alaplapra;
b) merőleges az alaplap azon peremére, amely mentén a kábelezés fő része fut;
c) az alaplap peremét és a kábelezés fő részének középpontját metszi; és
d) a vonatkozási pont a kábelezés fő részének középpontjával egybeesik, amely az alaplapnak az antennához legközelebbi pereme mentén fut;
8.3.4.3. 150 ± 10 mm-rel az alaplap fölött fut.
8.4. A szükséges térerősség előállítása: vizsgálati eljárás
8.4.1. A vonatkozási mező módszert kell alkalmazni a vizsgálati feltételek eléréséhez.
8.4.2. Vonatkozási mező módszer
Minden kívánt vizsgálati frekvenciánál annyi teljesítményt kell a mezőt előállító berendezésbe táplálni, hogy a szükséges térerősséget a vonatkozási ponton a vizsgálóteremben a 8.3.4. pont szerint – de a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység nélkül – lehessen elérni; a mező előállításához szükséges előteljesítményre közvetlenül vonatkozó teljesítményt vagy egy más paramétert kell megmérni, és az értékeket fel kell jegyezni. Ezen értékeket a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell felhasználni, amennyiben nem végeznek olyan változtatásokat a berendezésekben vagy felszerelésekben, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé.
8.4.3. A külső felszerelésnek a kalibrálás alatt legalább 1 m távolságban kell lennie a vonatkozási ponttól.
8.4.4. Térerősségmérő készülék
Egy megfelelő, tömör térerősségmérő készüléket kell használni a vonatkozási térerősség kalibrálásához.
8.4.5. A térerősségmérő készülék fázis központját a vonatkozási pontnál kell elhelyezni.
8.4.6. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet, amely egy kiegészítő alaplapot tartalmazhat, ezután a vizsgálóműhelybe kell vinni, és azt a 8.3. pont követelményeivel összhangban kell felállítani. Amennyiben egy második alaplapot használnak, úgy ez 5 mm távolságban van a próbapad alaplapjától, és azzal elektromosan össze van kötve. A 8.4.2. pontban megállapított szükséges kimenő teljesítményt minden, az 5. bekezdésben megállapított frekvenciánál be kell táplálni a mezőt előállító berendezésbe.
8.4.7. Függetlenül attól, hogy a 8.4.2. pont szerint a mező meghatározása melyik paraméter alapján történik, a vizsgálat során a térerősség meghatározására ismét ugyanazon paramétereket kell használni.
8.5. A térerősség körvonala
8.5.1. A vonatkozási mezők kalibrálásánál (az elektromos/elektronikus szerelési egységnek a vizsgálati terembe helyezése előtt), a térerősség 0,5 ± 0,05 m-re a vonatkozási pont mindegyik oldalán, az antennával párhuzamos vonalban, az alaplap legközelebbi pereménél és a vonatkozási ponton keresztül nem lehet kisebb, mint a névleges térerősség 50%-a.
9. VIZSGÁLAT A TEM-CELLÁBAN
9.1. Vizsgálati eljárás
A transzverzális elektromágneses hullám (TEM) cella homogén mezőket állít elő a belső vezető (diafragma) és a ház (alaplap) között. A TEM-cella alkalmazási célja az elektromos/elektronikus szerelési egységek vizsgálata (lásd 3. alfüggelék 1. ábrája).
9.2. Térerősségmérés egy TEM-cellában
9.2.1. Az elektromos mezőt a TEM-cellában a következő képlettel kell meghatározni:
|E| = ((√(P × Z))/d)
E = elektromos térerősség (V/m)
P = előteljesítmény (W)
Z = a cella hullámellenállása (50 Ω)
d = távolság (m) a felső fal és a belső vezető (diafragma) között.
9.2.2. Alternatív megoldásként egy alkalmas térerősség érzékelő helyezhető el a TEM-cella felső felében. A TEM-cella e részében az elektronikus vezérlőegység(ek)nek csak csekély befolyása van a vizsgálati mezőre. Az érzékelő az elektromos térerősséget V/m-ben mutatja.
9.3. A TEM-cella méretei
Annak érdekében, hogy a TEM-cellában egy homogén mező legyen fenntartható, és hogy megismételhető mérési eredmények legyenek elérhetőek, a vizsgálati tárgy nem lehet nagyobb a belső cella magasság 1/3-ánál.
A TEM-cella számára javasolt méretek a 3. alfüggelék 2. és 3. ábráján láthatók.
9.4. Tápláló, jel- és vezérlő vezetékek
A TEM-cella egy BNC hüvelyes csatlakozó mezővel van ellátva, amely a legrövidebb úton van egy dugaszolóval összekötve, amely megfelelő számú csatlakozással rendelkezik. Az ellátó- és jelvezetékek a dugós csatlakozótól a cella falában közvetlenül a vizsgálati tárgyhoz vezetnek.
A külső alkatrészek, mint pl. az érzékelők, áramellátás és vezérlő elemek:
a) árnyékolt periférián keresztül;
b) a TEM-cella melletti járművön keresztül; vagy
c) közvetlenül az árnyékolt kivitelű dugaszmezőnél csatlakoztathatók.
A TEM-cella csatlakoztatásához a perifériákkal vagy a járművel árnyékolt vezetékeket kell alkalmazni, ha a jármű vagy a perifériák nincsenek ugyanazon, vagy egy szomszédos árnyékolt teremben.
10. VIZSGÁLAT ÁRAMBETÁPLÁLÁSSAL
10.1. Vizsgálati eljárás
Ezen eljárás a zavaró hatások egy áramfogó segítségével közvetlenül a kábelezésbe történő indukálásával végrehajtott zavartűrési vizsgálat elvégzésére szolgál. Az áramfogó egy csatlakozó csipeszből áll, amely a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység vezetékeit fogja közre. A zavartűrési vizsgálatokat az indukált jel frekvenciájának megváltoztatásával lehet elvégezni.
A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a 8.2.1. pont szerinti alaplapra kell felhelyezni vagy a jármű gyártójának adataival összhangban egy járműbe kell beépíteni.
10.2. Az áramfogó kalibrálása a vizsgálat kezdete előtt
Az áramfogót egy kalibráló készülékbe kell rögzíteni. A vizsgáló frekvenciatartomány letapogatása során a II. Rész 6.7.2.1. pontjában megállapított áram eléréséhez szükséges energiát fel kell jegyezni. Ezen eljárás kalibrálja az áram betápláló rendszer kimenő teljesítményét a vizsgálat előtti áramerősséghez képest, és ugyanezen kimenő teljesítményt kell alkalmazni a fogóra, ha ezt a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységgel a kalibrálásnál használt kábelen keresztül összekapcsolják. Megjegyzendő, hogy a feljegyzett energia, amelyet a fogóba vezetnek bele a kimenő teljesítmény.
10.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése
A 8.2.1. pont szerint az alaplapra felszerelt elektromos/elektronikus szerelési egységnél a kábelezés összes vezetékét lehetőleg valós kimenetekkel kell ellátni, lehetőség szerint igazi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel. A járműben lévő beépített, valamint az alaplapra szerelt elektromos/elektronikus szerelési egységnél a fogót sorban az összes dugaszolós csatlakozáshoz vezető kábelvezetékre rá kell csatlakoztatni, valamint annak 150 ± 10 mm távolságban kell lennie az elektronikus vezérlő egység (EVE), a kapcsoló modul vagy a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység aktív érzékelőinek mindegyik dugaszcsatlakozásától, ahogy az a 2. alfüggelékben látható.
10.4. Ellátó, jel- és vezérlő vezetékek
A 8.2.1. pont szerint kialakított vizsgálandó elektromos/-elektronikus szerelési egységnél kábelcsatlakozást kell létesíteni a vonali impedanciát stabilizáló hálózat (VISH) és a fő elektronikus vezérlő egység (EVE) között. E kábelnek az alaplap peremével párhuzamosan és ettől legalább 200 mm távolságban kell lennie. Tartalmaznia kell az áramellátás tápvezetékét is, amelyet a jármű akkumulátorának ezen EVE-egységgel való összekötésére kell használni, és az áram visszavezető vezetéket, amennyiben használnak ilyet a járművön.
Az EVE és a gépjármű VISH közötti távolságnak 1,0 ± 0,1 m-nek kell lennie, vagy ha ismert, úgy e távolság lehet a járművön használt kábelhossz az EVE és az akkumulátor között attól függően, hogy melyik a rövidebb. Ha jármű kábelköteget használnak, úgy az összes kábelleágazásnak e hosszon belül az alaplap mentén kell lennie, de derékszögben az alaplap peremétől elvezetve kell fektetni. Egyébként az elektromos/elektronikus szerelési egység e hosszon belül található leágazási kábeleit a VISH-ra kell csatlakoztatni.
1. ábra
Vizsgálat a 150 mm-es szalagvezetékben
1 = árnyékolt tér
2 = kábeltörzs
3 = vizsgálandó eszköz
4 = végellenállás
5 = szignál-generátor
6/7 = akkumulátor (alternatív)
8 = áramellátás
9 = szűrő
10 = perifériák
11 = szűrő
12 = videó perifériák
13 = optikai-elektromos átalakító
14 = fényhullám vezető
15 = nem besugárzás-álló perifériák
16 = lineáris, illetve besugárzás-álló perifériák
17 = optikai-elektromos átalakító
18 = szigetelő test
19 = videokamera
| Minden méret milliméterben |
2. ábra
Vizsgálat a 150 mm-es szalagvezetékben
L = 2 500 mm
S = 800 mm
W = 740 mm
h = 150 mm
| Méretek mm-ben | |
1 = vizsgálandó elem
2 = kábeltörzs
3 = perifériák
4 = lezáró ellenállás
5 = szigetelő test
3. ábra
Vizsgálat a 800 mm-es szalagvezetékben
1 = testvezeték
2 = fő kábel és érzékelő/kapcsolóelem vezetékek
3 = fakeret
4 = aktív vezető
5 = szigetelő test
6 = vizsgálandó elem
4. ábra
A 800 mm-es szalagvezeték mérete
Egy vizsgálati elrendezés példája áramellátásnál
1 = vizsgálandó elem
2 = árammérő fogó (választás szerint)
3 = árambefogó fogó
4 = járműfedélzeti hálózat
5 = az árnyékolt tér szűrőhálózata
6 = áramellátás
7 = felszerelés csatlakozási helye üzemhez és felülvizsgálathoz
8 = szignálgenerátor
9 = széles sávú erősítő
10 = 50 Ω HΦ εγψενιρányító csatoló
11 = HF-vezetékmérő vagy ezzel egyenértékű szerkezet
12 = spektrumelemző vagy ezzel egyenértékű szerkezet (választás szerint)
1. ábra
Vizsgálat a TEM-cellában
1 = árnyékoló külső vezetéke
2 = belső vezeték (diafragma)
3 = szigetelő
4 = bemenet
5 = szigetelő
6 = ajtó
7 = hüvelymező
8 = vizsgálandó elem áramellátása
9 = lezáró ellenállás 50 Ω
10 = szigetelő test
11 = vizsgálandó elem (max. magasság a cella fenék és a diafragma közti távolság 1/3-a)
2. ábra
A TEM-cella méretei és felépítése
3. ábra
A következő táblázat megadja egy cella szükséges méreteit a felső frekvenciahatárok függvényében:
| Felső határfrekvencia (MHz) | Cella formatényező W:b | Cella formatényező L/W | Lemeztávolság b (cm) | Diafragma szélesség 5 (cm) | |
| 200 | 1,69 | 0,66 | 56 | 70 | |
| 200 | 1,00 | 1,00 | 60 | 50 |
A TEM-cella jellemző méretei
1. ábra
Az EUB-k elektromágneses mezőkkel szembeni zavarállóságának vizsgálatára szolgáló készülék felülnézete
2. ábra
Az EUB-k elektromágneses mezőkkel szembeni zavarállóságára szolgáló vizsgálati elrendezés hosszmetszete
A traktorok és pótkocsijaik elektromos csatlakozójára vonatkozó követelményeket e Függelék C/14. számú melléklete tartalmazza.
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
2. Fogalommeghatározások
2.1. „A traktorok fékszerelvényeire vonatkozó követelmények szempontjából járműtípus”: olyan traktorok összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az alábbi jellemzőkben:
2.1.1. saját tömeg a 2.18. szerint;
2.1.2. műszakilag megengedett össztömeg, a 2.16. szerint;
2.1.3. a tengelyterhelés megoszlása az egyes tengelyek között;
2.1.4. az egyes tengelyekre jutó terhelés;
2.1.5. a jármű tervezési sebessége;
2.1.6. a jármű fékberendezése (pótkocsija fékszerelvényeinek megléte vagy hiánya);
2.1.7. a fékezett tengelyek száma és elhelyezése;
2.1.8. a hajtómotor típusa;
2.1.9. az erőátvitel legnagyobb sebességhez tartozó áttétele;
2.1.10. a fékezett tengelyek gumiabroncsainak mérete.
2.2. „Fékberendezés”: olyan alkatrészek összessége, amelyek feladata a mozgó traktor sebességének csökkentése, vagy a traktor megállítása, illetve álló helyzetben tartása
E feladatokat a 3.2. pont határozza meg. A berendezés a működtető berendezést, az erőátviteli berendezést és a fékeket tartalmazza.
2.3. „Fokozatos fékezés”: olyan fékezés, ahol a fékberendezés rendes működési tartományán belül zárnak, illetve oldanak a fékek.
2.3.1. A vezető a működtető berendezésre való erőkifejtéssel bármikor növelheti vagy csökkentheti a fékerőt.
2.3.2. A fékerő abban az irányban hat, mint amilyen irányban a működtető berendezés hat.
2.3.2. A fékerő könnyen és pontosan szabályozható.
2.4. „Működtető berendezés”: az a részegység, amelyet a vezető közvetlenül működtet azért, hogy az erőátvitel megkapja azt az energiát, amely a fékezéshez vagy a vezérléshez szükséges. Ez az energia a vezető izomereje vagy más forrásból származó energia is lehet, amelyet a vezető vezérel, illetve az előbbiek kombinációja hoz létre.
2.5. „Erőátviteli berendezés”: olyan alkatrészek összessége, amelyek a működtető berendezés és a fék között helyezkednek el és egymással kapcsolatban állnak. Az erőátviteli berendezés mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, elektromos rendszerű, illetve ezek kombinációja lehet. Ha a fékhatást olyan energiaforrás hozza létre vagy segíti, amely független a vezetőtől, de azt ő szabályozza, akkor az energiatároló az erőátviteli berendezés részét képezi.
2.6. „Fék”: az a berendezés, amely a traktor mozgásirányával ellentétes erőt hoz létre. A berendezés lehet súrlódásos (ha a fékerő súrlódás révén jön létre a traktornak két, egymással ellentétes irányban mozgó alkatrésze között), lehet elektromos (ha a fékerő a traktor részét képező, két ellentétes irányban mozgó, de egymást nem érintő alkatrész elektromágneses hatása következtében jön létre), lehet folyadékos (ha az erő a traktor részét képező két, ellentétes irányban mozgó alkatrész között folyadék hatására keletkezik), valamint lehet motorfékes (ha a motornak az ereje vált ki mesterségesen előidézett, a traktor kerekeire ható fékhatást). A rögzítőfék az a berendezés, amely a traktor hajtó rendszerét mechanikusan blokkolja, de a traktor mozgása közben nem működtethető.
2.7. „Eltérő fékberendezések”: olyan fékberendezések, amelyek egymáshoz képest lényeges eltérést mutatnak ezek különösen a következők lehetnek:
2.7.1. berendezések, amelyek egy vagy több – egymáshoz viszonyítottan, pl. anyag, forma vagy méret szempontjából – eltérő alkatrészből állnak,
2.7.2. berendezések, amelyeken belül az alkatrészek különféle kombinációja található.
2.8. „A fékrendszer része”: olyan alkatrész, amely a teljes fékberendezés részét képezi.
2.9. „Átmenő fékezés”: az egymáshoz kapcsolt járművek fékezése; amelynek jellemzői a következők:
2.9.1. egy működtető berendezés van, amelyet a vezetőülésből egyetlen mozdulattal lehet fokozatosan működtetni,
2.9.2. a járművek fékezéséhez szükséges energiát egy és ugyanaz az energiaforrás biztosítja (ez lehet a vezető izomereje is),
2.9.3 a fékberendezés egyidőben vagy helyesen megosztott módon hoz létre fékhatást az egymással összekapcsolt járműveken, tekintet nélkül azok pillanatnyi állapotára.
2.10. „Félig átmenő fékezés”: az egymással összekapcsolt járműveknek a következő jellemzőkkel történő fékezése:
2.10.1 egy működtető berendezés van, amelyet a vezetőülésből egyetlen mozdulattal lehet fokozatosan működtetni;
2.10.2. az egymással összekapcsolt járművek fékezéséhez szükséges energiát több, különálló energiaforrás biztosítja (amelyből az egyik a vezető izomereje is lehet),
2.10.3. a fékberendezés egyidőben vagy helyesen megosztott módon hoz létre fékhatást az egymással összekapcsolt járműveken, tekintet nélkül azok pillanatnyi állapotára.
2.11. „Független fékrásegítős fékezés”: az egymással összekapcsolt járműveknek a következő jellemzőkkel történő fékezése:
2.11.1. a traktor működtető berendezése a vontatott járművek fékberendezését/fékberendezéseit működtető berendezésétől független; de ez utóbbi berendezés is a traktoron van, a vezetőülésből való könnyű kezelhetőség érdekében,
2.11.2. a vontatott járművek fékezéséhez szükséges energia nem a vezető izomereje.
2.12. „Független fékezés”: az egymással összekapcsolt járművek fékezése a következő berendezésekkel:
2.12.1. a traktor fékberendezésének működtetése független a vontatott jármű(vek) fékberendezésének működtetőjétől; de ez utóbbi berendezés is a traktoron van a vezetőülésből való könnyű kezelhetőség érdekében,
2.12.2. a vontatott jármű fékezéséhez szükséges erőt a vezető izomereje fejti ki.
2.13. „Önműködő fékezés”: az a fékezés, amely az egymással összekapcsolt járművek szétkapcsolása, vagy az összeköttetés megszakadása esetén önműködően jön létre a vontatott járművön úgy, hogy ezáltal az egymással összekapcsolt járművek egyéb egységén a fékhatás nem szűnik meg.
2.14. „Ráfutófékezés”: a vontatott jármű traktorra való ráfutásakor kifejtett erő hasznosulásával kifejtett fékezés.
2.15. „Terhelt traktor”: ha másként nincs meghatározva, a megengedett legnagyobb össztömeg határáig megterhelt traktor.
2.16. „Műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott, műszakilag megengedett össztömeg (amely nagyobb lehet – a hatóság által – megengedett legnagyobb össztömegnél).
2.17. „Terheletlen traktor”: a menetkész traktor, feltöltött üzemanyagtartály és hűtők mellett, 75 kg súlyú vezetővel, utastárs nélkül, pótszerelvényekkel és rakomány nélkül.
2.18. „Saját tömeg”: a terhelés nélküli traktor tömege.
3. Általános követelmények
3.1. Fékberendezés
3.1.1. A fékberendezésnek olyannak kell lennie, és azt úgy kell felszerelni, hogy a traktor szokásos igénybevétele során – a fellépő lengések ellenére – az alábbi előírásoknak megfeleljen:
3.1.2. A fékberendezésnek különösen olyannak kell lennie, és azt úgy kell felszerelni, hogy ellenálljon az üzemeltetés folyamán fellépő korróziónak és öregedésnek, amely a fékhatás hirtelen megszűnését eredményezheti.
3.2. A fékberendezéssel szemben támasztott követelmények
3.3. A 2.2. pontban szereplő fékberendezésnek eleget kell tennie a következő követelményeknek:
3.3.1. Üzemi fék
3.3.1.1. Az üzemi féknek a típusra engedélyezett minden sebességtartományban és megengedett terhelés mellett, mind emelkedőn felfelé, mind emelkedőn lefelé haladva lehetővé kell tennie a traktor mozgásának ellenőrizhetőségét és gyors, biztonságos megállítását. A fékhatásnak fokozatosnak kell lennie. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a 3.5., 3.6., 3.7., 3.8. pontban foglalt előírások megvalósulnak.
A vezető részére biztosítani kell azt, hogy a fékhatást a vezetőülésből működtetni tudja, miközben legalább egyik kezével a traktor kormányát irányítja. A traktor fékberendezése egy jobboldali és egy baloldali fékberendezésből állhat, amelyek összeköttetését lehetővé kell tenni az együttes működtetés céljából. Az összeköttetést úgy kell kialakítani, hogy az ismét oldható kell legyen.
A két berendezés mindegyikét, mind a baloldalit, mind a jobboldalit egy kézzel kezelhető vagy önműködő szabályozóval kell kiegészíteni, hogy az összeköttetésben álló berendezések hatása könnyen és egyenletesen jöjjön létre.
3.3.2. Rögzítőfék
3.3.2.1. A rögzítőféknek lehetővé kell tennie, hogy a traktor a vezető távollétében is álló helyzetben maradjon, mind emelkedőn felfelé, mind emelkedőn lefelé, méghozzá úgy, hogy a fékhatást kiváltó alkatrésznek mechanikus hatás útján kell a rögzítő helyzetet biztosítania. Ez olyan fékkel érhető el, amely erőáttétellel működik. A vezető részére biztosítani kell azt, hogy a fékhatást a vezetőülésből elő tudja idézni; a fék ismétlődő működtetése az előírt fékhatás eléréséig megengedett.
3.4. „A fékberendezések tulajdonságai
3.4.1. A traktor fékberendezésének eleget kell tennie az üzemi fékezés és a rögzítőfék vonatkozó követelményeinek.
3.4.2. Az üzemi- és rögzítőfék berendezései – amennyiben teljesítik a következő feltételeket – közös alkatrészeket is tartalmazhatnak.
3.4.2.1. Legalább két, egymástól független működtető berendezésnek kell lennie, amelyek a vezetőülésből könnyen elérhetők akkor is amikor a vezető biztonsági öve bekapcsolt állapotban van.
3.4.2.2. A fékberendezés valamely alkatrészének törése esetén a 2.6. pontban meghatározott fék kivételével, vagy az üzemi fékberendezés egyéb hibája esetén (gyenge hatás, a tárolt energia részleges vagy teljes megszűnése) a fékberendezésnek biztosítania kell a traktor fokozatos, a 3.8.1.1. szerint előírt érték legalább 50%-ával történő lefékezését álló helyzetig.
Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a maradék fékhatás a jármű hossztengelyére nézve, mindkét oldalon jelentkezik a kerekeken anélkül, hogy a traktor haladási irányát megváltoztatná.
Ez a pont nem vonatkozik a terpesztővel ellátott fékkarokra vagy a féket működtető hasonló egységekre (alkatrészekre), amelyek törésévet bizonyos körülmények között számolni kell.
3.4.3. Ha energiaként nem a vezető izomerejét használják fel, akkor elegendő egyetlen energiaforrás is (pl.: hidraulika-szivattyú, légsűrítő), amennyiben a 3.4.2. pont előírásai teljesülnek.
3.4.4. Az üzemi fékberendezésnek legalább egy tengely kerekeire kell hatnia.
3.4.5. Az üzemi fékberendezés hatásának a traktor középtengelyére szimmetrikusan kell megoszlania ugyanazon tengely kerekein.
3.4.6. Az üzemi- és a rögzítőféknek olyan fékfelületekre kell hatniuk, amelyek a kerekekkel – megfelelően rögzített elemek segítségével – állandó kapcsolatban állnak. A fékfelületek nem oldódhatnak a kerekektől a tengelykapcsoló oldásakor.
Egy fékezett tengely esetén a kiegyenlítőmű nem lehet az üzemi fék és a hozzá tartozó kerék között elhelyezve; két fékezett tengely esetén azonban a kiegyenlítőmű az üzemi fék és a hozzá tartozó kerék között, a két tengely egyikén is elhelyezkedhet.
Ha rendes körülmények között egynél több a fékezett tengely, egy tengelyt le lehet kapcsolni feltéve, hogy az üzemi fék működtetése automatikusan visszakapcsolja ezt a tengelyt és a visszakapcsoló berendezés meghibásodása esetén ez automatikusan megtörténik:
3.4.7. A fékeket úgy kell kialakítani, hogy elhasználódásukat kézi vagy automatikus utánállítóval könnyen lehessen követni. A működtető berendezésnek és a közvetítő berendezés részeinek, valamint a fékeknek olyan tartalékúttal kell rendelkezniük, amelynél a fékek melegedésekor vagy a betétek elhasználódásakor a fékezés bizonyos fokig – azonnali utánállítás nélkül is biztosított marad.
3.4.8. A hidraulikával működő fékberendezések folyadék-tartálya töltőnyílásának könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, valamint úgy kell azt kiképezi, hogy a tartály folyadékszintje kinyitás nélkül is könnyen ellenőrizhető legyen.
3.4.9. Minden energiatárolóval szerelt fékkel rendelkező traktort – ha az előírt hatású fékezés a tárolt energia segítsége nélkül nem biztosítható – a nyomásmérő műszeren kívül optikai vagy akusztikusan működő jelzővel kell ellátni, amely jelez, ha a berendezés bármely részén, a fékszelep előtt az energia a névleges érték 65%-ára vagy az alá csökken. Ennek a berendezésnek közvetlenül és állandóan a vezetékbe iktatva kell lennie.
3.4.10. Tekintet nélkül a 3.3.1. pont követelményeire, ha a fékberendezés működéséhez segéderő szükséges, úgy kell a tárolt energiát méretezni, hogy a motor leállása után a fékhatás elegendő maradjon és a traktort az előírt követelményeknek megfelelően meg tudja állítani.
3.4.11. A segédberendezések csak akkor nyerhetnek az energiatároló készletéből energiát, ha a működés vagy az energiaforrás megszűnése következtében a fék működéséhez szükséges energiakészlet a 3.4.9. pontban meghatározott érték alá esik.
3.5. Fékezési vizsgálatok
3.5.1. Az üzemi fék hatásossága a 3.8.1.1.1. pontban megadott képlettet számított féktávolságon alapul. A féktávolság az a távolság, amelyet a traktor attól a pillanattól tesz meg, amikor a vezető megkezdi a berendezés vezérlő elemének működtetését és addig tart, amíg a traktor meg nem áll.
3.5.2. A rögzítőfékre előírt hatásosság azon alapul, hogy a traktort stabilan megtartsa lejtőn felfelé és lefelé.
3.5.3. Minden traktor típusengedélyezéséhez úttesten végzett vizsgálattal kell mérni a fékteljesítményt, a következő feltételek mellett.
3.5.3.1. A traktornak a mindenkori vizsgálati módnak megfelelő terhelési állapotban kell lennie. Ezt fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben.
3.5.3.2. A vizsgálat során a működtető berendezésre kifejtett erő – az előírt fékhatás eléréséig – nem haladhatja meg lábfék esetében a 60 daN, kézifék esetében a 40 daN értéket.
3.5.3.3. Az úttest felületének érdesnek kell lennie.
3.5.3.4. A vizsgálatot akkor kell végezni, amikor nincs olyan szél, amely befolyásolná az eredményeket.
3.5.3.5. A vizsgálatok kezdetén a gumiabroncsoknak hidegeknek kell lenniük, és a tényleges terhelést viselő kerekekben az előírt nyomásnak kell lennie.
3.5.3.6. Az előírt fékteljesítményt a kerekek blokkolása, a traktornak az irányvonaltól történő eltérése, illetve természetellenes lengések nélkül kell elérni.
3.5.4. A vizsgálatok folyamán a traktort minden olyan alkatrésszel fel kell szerelni, amelyet a gyártó a vontatott jármű fékberendezésének üzemeltetésére szánt, a 2.9., 2.10., 2.11. és 2.12. pontok szerint.
3.6. 0-típusú vizsgálat
(rendes fékhatásvizsgálat, hideg fékekkel)
3.6.1. A fékeknek a vizsgálat kezdetén hidegeknek kell lenniük. A fék hidegnek tekintendő, ha a következő feltételek teljesülnek:
3.6.1.1. A tárcsán vagy a dob külső felületén mért hőmérséklet kisebb 100 °C-nál.
3.6.1.2. A teljesen burkolt fékeknél, beleértve az olajfürdős fékeket, a fékház külső felületén mért hőmérséklet kisebb 50 °C-nál.
3.6.2. A fékeket egy órán keresztül nem szabad működtetni.
3.6.3. A fékvizsgálat alatt a fékezetlen tengelynek – amennyiben lehetséges – a fékezett tengellyel összekapcsoltnak kell lennie.
3.6.4. A vizsgálatot a következő feltételekkel kell végezni:
3.6.4.1. A traktort a műszakilag megengedett össztömeggel, a fék nélküli tengelyt a műszakilag megengedett legnagyobb tengelyterheléssel kell terhelni; a fékezett tengely kerekeit a gyártó által a traktor típusára megadott legnagyobb gumiabronccsal kell felszerelni. Olyan traktoroknál, amelyeknek minden kerekét fékezik, az első tengelyt kell a műszakilag megengedett legnagyobb tengelyterheléssel terhelni.
3.6.4.2. A legkisebb fékteljesítményre előírt határértékeket mind a terheletlen, mind a terhelt traktorok vizsgálatára a 3.8.1.1. pont tartalmazza.
3.6.4.3. Az úttestnek vízszintesnek kell lennie.
3.6.5. A 0-típusú vizsgálatot a legnagyobb tervezési sebesség mellett, a motorral való kapcsolatot oldva kell elvégezni.
3.7.1. típusú vizsgálat
(a fékerő csökkenésének vizsgálata)
3.7.1. Terhelt traktort úgy kell vizsgálni, hogy a felvett energia egy terhelt traktor azonos idő alatti, a 0-típusú vizsgálatra előírt sebességének 80±5%-ával legyen azonos, 10%-os lejtőn, 1 km távolságon, a hajtómű üres állásában.
3.7.2. A vizsgálat befejeztével meg kell mérni az üzemi fék maradvány fékhatásának értékét a hajtómű üres állásában a 0-típusú fékvizsgálat feltételei szerint, eltérő hőmérséklet mellett.
3.8. A fékberendezés hatásossága
3.8.1. Üzemi fékberendezés
3.8.1.1. Az üzemi fékberendezésnek eleget kell tennie a következő előírásnak:
3.8.1.1.1. A 0-típusú vizsgálat feltételei szerint meghatározott, az alábbi képlettel számított féktávolság:
| Smax ≤ 0,15 · V + | V2 –– 116 |
ahol
V a legnagyobb tervezési sebesség km/órában, és
Smax a maximális féktávolság m-ben mérve
3.8.1.1.2. Az 1-típusú fékvizsgálatot követően az előírt fékhatás 75%-ának biztosítva kell lennie, valamint nem lehet kisebb a 0-típusú fékvizsgálat során megállapított valós fékhatás 60%-ánál (a hajtómű üres állásában).
3.8.2. Rögzítő fékberendezés
3.8.2.1. A rögzítőféknek, akkor is ha az másik fékberendezéssel kombinált, a terhelt traktort mind hegynek fel, mind hegyről le – 18%-os lejtőn – álló helyzetben kell tartania.
3.8.2.2. Az egy vagy több pótkocsit vontató traktoroknak olyan rögzítőfékkel kell rendelkezniük, amely a terheletlen traktorból és az azonos tömegű (de legfeljebb 3 t), nem fékezett pótkocsiból álló szerelvényt hegynek fel és hegyről le – 12%-os lejtőn – álló helyzetben képes tartani.
3.8.2.3. Olyan rögzítő fékberendezés használata is megengedett, amelyet az előírt fékhatás eléréséig többször kell működtetni.
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. Ez a melléklet azokra a traktorokra terjed ki, amelyek kerék-nyomtávja legalább 1250 mm.
Az utas-üléseknek (ha vannak) meg kell felelniük az MSZ EN 15694:2009 szabványnak.
1. 2011. március 2. napját követően azokkal a járművekkel kapcsolatban, amelyek megfelelnek az e mellékletben, valamint a C/23. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, az e melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság: nem utasíthatja el az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását; vagy nem tilthatja meg ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.
2. 2012. március 2. napját követően azokkal az új járműtípusokkal kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az e mellékletben, valamint a C/23. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, az e melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság: megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását; és megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.
3. 2013. március 2. napját követően azokkal az új járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az e mellékletben, valamint a C/23. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, az e melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság: az ER. C. Függelék 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az ilyen új járművekhez az ER. C. Függelék szerint kiadott megfelelőségi igazolásokat érvényüket vesztettnek tekinti; és megtagadja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktortípusok tekintetében az EK-típusjóváhagyás, illetve a traktortípusra vonatkozó nemzeti típusjóváhagyás megadását a vezetőre ható zajszintre hivatkozva, ha a zajszint az alábbi határértékeket nem lépi túl:
– 90 dB(A) a II. Résznek megfelelően,
vagy
– 86 dB(A) a III. Résznek megfelelően.
0.2.2. Azokkal a járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:
– nem ad ki EK-típusjóváhagyást,
– megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.
0.2.3 Azokkal az új járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:
– nem tekinti érvényesnek az ER. C. Függelék 7. cikke (1) bekezdésével összhangban, az új járművekhez mellékelt megfelelőségi igazolásokat,
– megtagadhatja az ilyen új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.
0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, illetve nem tilthatja meg azok értékesítését, vagy forgalomba helyezését a vezetőre ható zajszintre hivatkozva, ha a zajszint az alábbi határértékeket nem lépi túl:
– 90 dB(A) a II. Résznek megfelelően,
vagy
– 86 dB(A) a III. Résznek megfelelően.
1. Fogalommeghatározások
1.1. Ezen melléklet alkalmazásában „vezetőfülke” minden olyan merev elemből készült, átlátszó, vagy nem átlátszó felépítmény, amely teljesen körülveszi a vezetőt és elkülöníti őt a külvilágtól, és amely a vezető munkája közben folyamatosan zárva tartható.
1. MÉRTÉKEGYSÉG ÉS MÉRŐMŰSZER
1.1. Mértékegység
A zajszintet dB-ben, „A” hangnyomásszint-méréssel kell megállapítani. Ennek rövidítése dB(A).
1.2. Mérőműszer
A vezetőre ható zajszintet olyan zajszintmérő (hangnyomásszint-mérő) műszerrel kell mérni, amely megfelel a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 179/1965 sz. kiadványának első kiadásában leírtaknak.
Amennyiben a műszer kijelzője változó értékeket mutat, akkor a legnagyobb értékek átlagát kell leolvasni.
2. MÉRÉSI FELTÉTELEK
A méréseket az alábbi feltételek mellett végzik el:
2.1. a traktornak terheletlennek kell lennie, azaz nem tartalmazhat kiegészítőket, de hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, tüzelőanyaggal fel lehet töltve, szerszámokkal és vezetővel együtt. A vezető nem viselhet a szokásosnál vastagabb ruházatot, sálat, vagy fejfedőt. A traktoron nem lehetnek olyan tárgyak, amelyek akusztikus szempontból zavaró hatásúak lehetnek;
2.2. a gumiabroncsokat a gyártó által előírt nyomásra kell felfújni, a motor, a sebességváltónak és a meghajtott tengelyeknek rendes üzemi hőmérsékletűnek kell lenniük, és a hűtőzsaluk (amennyiben van ilyen) a mérés ideje alatt teljesen nyitva állnak;
2.3. a motor által, vagy attól függetlenül hajtott kiegészítő berendezéseket, pl. ablaktörlő, fűtőventilátor, TLT stb., a mérés ideje alatt ki kell kapcsolni, ha ezek működése a zajszintet befolyásolja; a rendes üzemeltetés során működő berendezéseknek (pl. a motor hűtőventillátora) a mérés ideje alatt is működniük kell;
2.4. a mérést szabad térben, háttérzaj-mentes környezetben kell elvégezni. Ez lehet pl. egy 50 m sugarú nyílt terület, amelynek középső, legalább 20 m sugarú részének vízszintesnek kell lennie. Lehet egy vízszintes útszakasz is, lehetőleg szilárd, hézagmentes burkolattal. A helyszín legyen tiszta, és lehetőleg száraz (ne legyen rajta pl. kavics, lomb, hó stb.). Lejtők, egyenetlenségek csak oly mértékben lehetnek, hogy az ezek miatt keletkező zajszint-ingadozások a mérőműszer hibahatárán belül maradjanak;
2.5. a pálya felszínének olyan állapotban kell lennie, hogy a gumikerekek ne okozzanak túlságosan nagy gördülési zajt;
2.6. a méréseket száraz, szélmentes időben kell végezni.
A szél és egyéb zajforrások által okozott, a vezetőre ható háttérzaj hangnyomás-szintjének legalább 10 dB(A)-val kell kisebbnek lennie a traktor zajszintjénél;
2.7. amennyiben a mérési eredmények rögzítéséhez egy másik járművet használnak, akkor ennek a vizsgált járműtől kellő távolságban kell haladnia úgy, hogy a két jármű zaja ne legyen egymásra hatással. A mérés alatt a vizsgált jármű nyomvonalának 20 m-es környezetében sem oldalt, sem a jármű előtt vagy mögött ne legyenek zavaró tárgyak, vagy hangvisszaverő felületek. Ez a feltétel akkor teljesül, ha az ilyen tárgyak miatt keletkező zajszint-ingadozás a műszer mérési pontosságán belül marad; ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a zavarás ideje alatt a mérést abba kell hagyni;
2.8. egy mérési sorozat minden mérését ugyanazon az útszakaszon kell elvégezni.
3. MÉRÉSI MÓDSZER
3.1. A mérőmikrofont az ülés középsíkjától 250 mm távolságra kell elhelyezni arra az oldalra, amelyiken a nagyobb zajszint tapasztalható.
A mikrofon membránja a menetiránnyal megegyező irányba áll, és a mikrofon közepe felfelé 790 mm, előre 150 mm távolságra van a IV. Részben meghatározott ülés-referenciaponttól. A mikrofon erős rezgéseit meg kell akadályozni.
3.2. A dB(A)-ban mért legnagyobb hangnyomásszint mérése érdekében a következőképpen kell eljárni:
3.2.1. a jármű típusának megfelelő vezetőfülkével ellátott traktorok esetében az első méréssorozat közben a vezetőfülkén lévő összes nyílásnak (ajtó, ablak stb.) zárva kell lennie;
3.2.1.1. egy második méréssorozat alatt minden olyan nyílást nyitva kell tartani, amely így nyitott állapotában nem veszélyezteti a közúti forgalomban való részvételt, azonban a felhajtható szélvédő üveget lehajtott állapotban kell tartani;
3.2.2. a zajszintet a mérőműszeren a kijelző lassú üzemmódjában akkor kell leolvasni, amikor a jármű 7,5 km/h haladási sebességéhez legközelebb álló sebességfokozatban halad előre, olyan terhelés mellett, amelyhez a legnagyobb zajszint tartozik.
A fordulatszám-szabályzó kart a legnagyobb fordulatszámra kell állítani. Terheletlen indítás után a terhelést a legnagyobb zajszint eléréséig kell növelni. Minden terhelés-növekedés után meg kell várni, hogy a hangnyomásszint értéke a műszer kijelzőjén állandósul;
3.2.3. a zajszintet a mérőműszeren a kijelző lassú üzemmódjában akkor kell leolvasni, amikor a jármű bármelyik olyan, a 3.2.2. pontban meghatározottól eltérő sebességfokozatban halad előre, amelynél a mért hangnyomásszint legalább 1 dB(A) nagyságban eltér a 3.2.2. pontban meghatározott sebességfokozatnál mért hangnyomásszint értékétől, olyan terhelés mellett, amelyhez a legnagyobb zajszint tartozik.
A fordulatszám-szabályzó kart a legnagyobb fordulatszámra kell állítani. Terheletlen indítás után a terhelést a legnagyobb zajszint eléréséig kell növelni. Minden terhelés-növekedés után addig kell várni, amíg a hangnyomásszint értéke a műszer kijelzőjén nem állandósul;
3.2.4. végül meg kell mérni a hangnyomásszintet a jármű típusától függő, a legnagyobb sebességgel haladó, terheletlen traktoron is.
3.3. A mérési jelentésnek a következő zajszinteket kell tartalmaznia:
3.3.1. a 7,5 km/h haladási sebességhez legközelebb álló sebességfokozatban mért hangnyomásszint;
3.3.2. a 3.2.3. alpontban leírtak szerint mért minden más sebességfokozathoz tartozó hangnyomás-szint;
3.3.3. legnagyobb tervezett sebességgel haladó traktoron mért hangnyomásszint.
4. ÉRTÉKELÉS
A 3.2.1., 3.2.2., 3.2.3. és 3.2.4. pontok szerint mért hangnyomásszintek nem haladhatják meg a 0.2.1. és 0.2.4. pontokban megállapított határértékeket.
1. MÉRTÉKEGYSÉG ÉS MÉRŐMŰSZER
1.1. Mértékegység
A zajszintet dB-ben, „A” hangnyomásszint-méréssel kell megállapítani. Ennek rövidítése dB(A).
1.2. Mérőműszer
A vezetőre ható zajszintet olyan zajszintmérő (hangnyomásszint-mérő) műszerrel kell mérni, amely megfelel a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 179/1965. sz. publikációjának első kiadásában leírtaknak.
Amennyiben a műszer kijelzője változó értékeket mutat, akkor a legnagyobb értékek átlagát kell leolvasni.
2. MÉRÉSI FELTÉTELEK
A méréseket az alábbi feltételek mellett végzik el:
2.1. a traktornak terheletlennek kell lennie, azaz nem tartalmazhat kiegészítőket, de hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, tüzelőanyaggal fel lehet töltve, szerszámokkal és vezetővel együtt. A vezető nem viselhet a szokásosnál vastagabb ruházatot, sálat, vagy fejfedőt. A traktoron nem lehetnek olyan tárgyak, amelyek akusztikus szempontból zavaró hatásúak lehetnek;
2.2. a gumiabroncsokat a gyártó által előírt nyomásra kell felfújni, a motor, a sebességváltónak és a meghajtott tengelyeknek rendes üzemi hőmérsékletűnek kell lenniük, és a hűtőzsaluk (amennyiben van ilyen) a mérés ideje alatt teljesen nyitva állnak;
2.3. a motor által, vagy attól függetlenül hajtott kiegészítő berendezéseket, pl. ablaktörlő, fűtőventilátor, TLT stb., a mérés ideje alatt ki kell kapcsolni, ha ezek működése a zajszintet befolyásolja; a rendes üzemeltetés során működő berendezéseknek (pl. a motor hűtőventilátora) a mérés ideje alatt is működniük kell;
2.4. a mérést szabad térben, háttérzaj-mentes környezetben kell elvégezni. Ez lehet pl. egy 50 m sugarú nyílt terület, amelynek középső, legalább 20 m sugarú részének vízszintesnek kell lennie. Lehet egy vízszintes útszakasz is, lehetőleg szilárd, hézagmentes burkolattal. A helyszín legyen tiszta, és lehetőleg száraz (ne legyen rajta pl. kavics, lomb, hó stb.). Lejtők, egyenetlenségek csak oly mértékben lehetnek, hogy az ezek miatt keletkező zajszint-ingadozások a mérőműszer hibahatárán belül maradjanak;
2.5. a pálya felszínének olyan állapotban kell lennie, hogy a gumikerekek ne okozzanak túlságosan nagy gördülési zajt;
2.6. a méréseket száraz, szélmentes időben kell végezni.
A szél és egyéb zajforrások által okozott, a vezetőre ható háttérzaj hangnyomás-szintjének legalább 10 dB(A)–val kell kisebbnek lennie a traktor zajszintjénél;
2.7. amennyiben a mérési eredmények rögzítéséhez egy másik járművet használnak, akkor ennek a vizsgált járműtől kellő távolságban kell haladnia úgy, hogy a két jármű zaja ne legyen egymásra hatással. A mérés alatt a vizsgált jármű nyomvonalának 20 m-es környezetében sem oldalt, sem a jármű előtt vagy mögött ne legyenek zavaró tárgyak, vagy hangvisszaverő felületek. Ez a feltétel akkor teljesül, ha az ilyen tárgyak miatt keletkező zajszint-ingadozás a műszer mérési pontosságán belül marad; ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a zavarás ideje alatt a mérést abba kell hagyni;
2.8. egy mérési sorozat minden mérését ugyanazon az útszakaszon kell elvégezni.
3. MÉRÉSI MÓDSZER
3.1. A mérőmikrofont az ülés középsíkjától 250 mm távolságra kell elhelyezni arra az oldalra, amelyiken a nagyobb zajszint tapasztalható.
A mikrofon membránja a menetiránnyal megegyező irányba áll, és a mikrofon közepe fölfelé 790 mm, előre 150 mm távolságra van a IV. Részben meghatározott ülés-referenciaponttól. A mikrofon erős rezgéseit meg kell akadályozni.
3.2. A hangnyomásszint meghatározásához a következőképpen kell eljárni:
3.2.1. a traktornak legalább háromszor kell elhaladnia ugyanazon az útvonalon, mindig egyenletes sebességgel; amelyek időtartama legalább 10 s;
3.2.2. a jármű típusának megfelelő vezetőfülkével ellátott traktorok esetében az első méréssorozat közben a vezetőfülkén lévő összes nyílás (ajtó, ablak stb.) zárva van.
3.2.2.1. a második méréssorozat alatt minden olyan nyílást nyitva kell tartani, amely nyitott állapotban nem veszélyezteti a közúti forgalomban való részvételt, azonban a felhajtható szélvédő üveget lehajtott állapotban kell tartani;
3.2.3. a zajszintet a motor legnagyobb fordulatszámán kell leolvasni a hangszintmérő lassú üzemmódjában, azaz a névleges fordulatszám mellet a traktornak a 7,5 km/h haladási sebességhez legközelebb álló sebességfokozatban kell haladnia.
4. ÉRTÉKELÉS
A 3.2.2. és 3.2.3. pontok szerint mért hangnyomásszintek nem haladhatják meg a 0.2.1. és 0.2.4. pontokban megállapított határértékeket.
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁS
1.1. Az ülés referenciapontja (S) az ülés középső hosszanti síkjában az a pont, ahol az alsó háttámla érintősíkja és a vízszintes sík metszi egymást. Ez a vízszintes sík az üléslap alsó felületét 150 mm-rel az ülés referenciapontja előtt metszi.
2. AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2.1. A referenciapont ezen Rész alfüggelékében szereplő 1. és 2. ábrák felhasználásával kapható meg, így lehetővé válik a vezető által okozott terhelés szimulálása.
2.2. Az ülést a függőleges beállítási tartomány középpontjába kell igazítani, a beállítás független a vízszintes beállítástól. A mikrofon elhelyezésének a II. és III. Rész 3. pontjában leírt meghatározásához az ülésnek a vízszintes beállítási tartomány középpontjában vagy ahhoz minél közelebb kell lennie.
3. A SZERKEZET LEÍRÁSA
3.1. A 2.1. pontban leírt eszköz egy üléslapból és két támlalapból áll.
3.2. Az alsó háttámlalap az ülőcsont (A) és az ágyék (B) tájékán kapcsolódik, az összekapcsolódás (B) magassága állítható legyen (lásd a 2. ábrát).
4. A SZERKEZET BEÁLLÍTÁSA
A szerkezetet az alábbiak szerint kell beállítani:
4.1. a szerkezetet az ülésre kell helyezni;
4.2. 550 N erővel kell megterhelni az (A) csukló előtt 50 mm-rel, majd a két háttámlalapot enyhén érintőlegesen a háttámlának nyomják;
4.3. amennyiben nem lehetséges egy határozott érintővonalat meghatározni a háttámla alsó területén, az alsó háttámlalapot függőleges helyzetben enyhén a háttámlának kell nyomni;
4.4. olyan üléseknél, ahol a felfüggesztést a vezető súlyától függően lehet igazítani, a felfüggesztést úgy kell beállítani, hogy az ülés a két szélső helyzettől egyenlő távolságra lévő pont legyen.
1. ábra
Az ülés referenciapontját meghatározó készülék
2. ábra
Az ülés referenciapontja meghatározásának módszere
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1.1. Ez a melléklet azokra a traktorokra terjed ki, amelyek:
– tengely alatti szabad magassága legfeljebb 1000 mm;
– rögzített vagy állítható nyomtávolsága a hajtott tengelyei egyikén legalább 1150 mm;
– vonórúddal és többpontos függesztőberendezéssel (munkaeszközök részére) van felszerelve;
– saját tömege legalább 1,5 és legfeljebb 6 t (védőszerkezettel és a gyártó által ajánlott kerékabroncsokkal együtt.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság biztosítja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorhoz erősítésének EK-alkatrész-típusjóváhagyását, amennyiben az megfelel a II–VI. Részben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság a VII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet ad a traktor vagy a borulás hatása elleni védőszerkezet gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet minden típusára és a traktorra erősítésére vonatkozóan, amelyre a 0.2.1. pont szerint a típusjóváhagyást megadták.
A jóváhagyó hatóság megtesz minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megelőzze a zavart okozó jelek használatát, amelyek alapján a 0.2.1. pont szerinti borulás hatása elleni védőszerkezetek összetéveszthetők más berendezésekkel.
0.2.3 A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezeteknek és ezek traktorhoz erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel rendelkeznek.
0.2.4. Mindazonáltal a jóváhagyó hatóság megtagadhatja az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.
0.2.5. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok tekintetében sem az EK-típusjóváhagyás megadását, sem az ER. C. Függelék 2. cikk u) pontjában meghatározott okirat kiállítását, sem pedig a traktortípusra vonatkozó nemzeti típusjóváhagyás megadását a borulás hatása elleni védőszerkezetre hivatkozva, amennyiben az megfelel a II–X. Rész követelményeinek.
0.2.6. A jóváhagyó hatóság nem adhatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában előírt okiratot olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.
A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.
0.2.7. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését, vagy használatát a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek a traktorra erősítésére hivatkozva, amennyiben az megfelel a II–X. Rész követelményeinek.
0.3. Felszerelési követelmény
Az EK-típusjóváhagyással kapcsolatban az 0.1. pontban említett traktort fel kell szerelni olyan borulás hatása elleni védőszerkezettel, amely megfelel a II–V. Részben foglalt követelményeknek.
1. Fogalommeghatározások
1.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet (védőfülke vagy keret): a traktoron az a szerkezeti elem, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt érhetik, ha a traktor üzemszerű használat közben felborul.
1.2. Az 1.1. pont szerinti szerkezeteket az jellemzi, hogy borulás esetén elegendő túlélési tér marad benne a vezető védelmére.
2. Általános követelmények
2.1. A borulás hatása elleni védőszerkezeteket és traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön az 1. pontban megadott alapvető cél.
2.2. A követelményt a III. Részben megadott két vizsgálati módszer valamelyikével kell ellenőrizni. Az alkalmazott módszernek figyelembe kell vennie a traktor tömegét az alábbiak szerint:
azoknál a traktoroknál, amelyeknek a tömegét az 0.1.1. pont határozza meg – IV. Rész B. rész,
azoknál a traktoroknál, amelyeknek a tömege meghaladja az 1,5 tonnát, de nem több 3,5 tonnánál – IV. Rész A. módszer,
a megfordítható vezetőhellyel (azaz megfordítható üléssel és kormánykerékkel) vagy további ülésekkel felszerelt traktorokat illetően csak a IV. Rész B. módszerében leírt vizsgálati módszert lehet alkalmazni.
3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelem
3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdságára és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója, vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.
3.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:
a borulás hatása elleni védőszerkezet általános elrendezési rajzát vagy a rajzon megadott léptéknek megfelelően vagy a védőszerkezet fő méreteinek megadásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia,
a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképeket,
a borulás hatása elleni védőszerkezet rövid leírásait, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és – szükség esetén – a burkolattal kapcsolatos részleteket, a ki- és beszállás, valamint a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket, a többszörös borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit,
a szerkezeti részekhez felhasznált anyagokat, beleértve a csatlakoztató és a rögzítőcsavarokat is (lásd a VI. Részt).
3.3. Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős vizsgálóállomásnak át kell adni egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatása elleni védőszerkezetet.
3.4. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás birtokosa kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést igénylik, megfelel(nek) az alábbi feltételeknek:
a III. Rész 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor tömege nem haladja meg 5%-nál nagyobb mértékben a vizsgálathoz használt referenciatömeget,
a felerősítés módja és a traktor azon alkatrészei, amelyekhez a felerősítés történik, azonosak,
az olyan alkatrészek, mint a sárvédők és a motorháztetők, amelyek segíthetik a borulás hatása elleni védőszerkezet működését, azonosak,
az ülés helyzete nem változott meg.
4. Jelölések
4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő borulás hatása elleni védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:
4.1.1. védjegy vagy kereskedelmi név;
4.1.2. a VII. Részben található mintának megfelelő alkatrész-típusjóváhagyási jel;
4.1.3. a védőszerkezet sorozatszáma;
4.1.4. annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték.
4.2. Mindezeket az adatokat fel kell tüntetni egy kisméretű adattáblán.
4.3. A szóban forgó jelöléseknek láthatóknak, olvashatóknak és kitörölhetetleneknek kell lenniük.
1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1.1. Vizsgálat célja
Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel helyettesíteni lehet a védőszerkezetre ható terheléseket a traktor felborulásakor. Ezek a IV. Részben ismertetett vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes – vizsgálati terhelést átadó – traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.
1.2. Vizsgálati előkészület
1.2.1. A borulás hatása elleni védőszerkezetet olyan típusú traktoron kell vizsgálni, amelyre tervezték, és azt a traktor gyártójának és/vagy a borulás hatása elleni védőszerkezet gyártójának előírásai szerint kell felerősíteni a traktorra.
1.2.2. A vizsgálatokhoz a traktorra fel kell szerelni az összes olyan sorozatgyártású alkatrészt, amely hatással lehet a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdságára, illetve amelyre szükség lehet a szilárdságvizsgálathoz.
Annak érdekében, hogy vizsgálni lehessen e Rész 4.1. pontja szerinti megfelelőségüket, fel kell szerelni azokat az alkatrészeket is, amelyek veszélyek forrásai lehetnek a védett belső zónában.
1.2.3. A vizsgálatokat a traktor álló helyzetében kell végrehajtani.
1.3. A traktor tömege
A lengőtömeg esési magasságának és a törőerő kiszámítására szolgáló képletben (lásd a IV. Rész A. és B. módszerében) szereplő mért tömegnek (W) legalább a ER. C. Függelék C/1. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározott tömeggel kell megegyeznie (a kiegészítő tartozékok nélkül, de a hűtőfolyadékkal, a kenőanyaggal, a tüzelőanyaggal, a szerszámok és a járművezető tömegével együtt) hozzáadva a borulás hatása elleni védőszerkezet tömegét és levonva 75 kg-t. Nem kell figyelembe venni a választható első és hátsó póttömeget, a gumiabroncs tömegét, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy egyéb különleges alkatrészt.
2. KÉSZÜLÉK ÉS BERENDEZÉS
2.1. Lengőtömeg
2.1.1. A lengőtömeget két lánccal vagy drótkötéllel kell felerősíteni úgy, hogy a felfüggesztési pontok legalább 6 méter magasan legyenek a talaj felett. Olyan eszközökről kell gondoskodni, amelyekkel megvalósítható a tömeg esési magasságának, valamint a tömeg és a tartóláncok vagy tartókötelek közötti szögnek az egymástól független beállítása.
2.1.2. A lengőtömeg 2000 ± 20 kg lehet, a legfeljebb 100 kg tömegű láncok vagy drótkötelek nélkül. Az ütközési felület oldalhosszúsága 680 ± 20 mm legyen (lásd az V. Rész 4. ábráját). A súlyt úgy kell kitölteni, hogy a súlypontjának helye állandó maradjon.
2.1.3. Olyan eszközről kell gondoskodni, amellyel a súly az egyes vizsgálatokhoz megadott magasságba inga módjára visszahúzható. Egy gyorskioldó mechanizmussal lehetővé kell tenni a súly lefelé lendülését, anélkül hogy megváltozna a tartóláncokhoz vagy drótkötelekhez viszonyított dőlése.
2.2. Az inga tartói
Az inga forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb, mint az esési magasság 1%-a.
2.3. Rögzítések
2.3.1. A traktort tartó- és feszítőeszközökkel rögzíteni kell a nem rugalmas padlózatba mereven rögzített rögzítősínekhez. A sínek megfelelő távolságban legyenek, hogy a traktor az V. Rész 5., 6. és 7. ábrája szerint rögzíthető legyen. A traktor kerekeinek és az alkalmazott tengelybakoknak merev alapon kell állniuk.
2.3.2. A rögzítőeszközök és a síncsatlakozók fajtájától függetlenül a traktort a megadott méretű drótkötéllel kell rögzíteni.
A drótkötél sodrata körkörös, rendelkeznie kell rostmaggal, és szerkezeti felépítése az ISO 2408-as szabvány szerinti 6 × 19. A drótkötél névleges átmérője 13 mm.
2.3.3. A törzscsuklós traktor központi tengelycsapját kell alátámasztani, és rögzíteni kell az első, hátsó és oldalsó ütéseknek, valamint a törővizsgálatoknak megfelelően. Ezenkívül az oldalirányú ütésvizsgálathoz még oldalról is meg kell támasztani. Az első és hátsó kerekeknek nem szükséges egy vonalban lenniük, ha ez megkönnyíti a megfelelő drótkötél csatlakoztatását.
2.4. Kerékkitámasztó és gerenda
2.4.1. Az oldalirányú ütések során gerendát kell használni a kerék kitámasztásához az V. Rész 7. ábrája szerint.
2.4.2. Egy kb. 150 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű puhafa gerendát kell a talajhoz erősíteni annak érdekében, hogy az V. Rész 5., 6. és 7. ábrájának megfelelően megtámassza a gumiabroncsokat az ütéssel ellentétes oldalon.
2.5. Támaszok és rögzítések törzscsuklós traktorokhoz
2.5.1. A törzscsuklós traktorok esetén kiegészítő támaszokat és rögzítéseket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a traktornak az a része, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezetet felerősítették, olyan merev legyen, mint maga a traktor.
2.5.2. Az ütés- és törővizsgálatokhoz további részleteket a IV. Rész tartalmaz.
2.6. Nyomóberendezés
Az V. Rész 8. ábrája szerinti nyomóberendezést kell alkalmazni, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a borulás hatása elleni védőszerkezetre. A gerendát kardáncsukló köti össze a terhelést kifejtő mechanizmussal. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a törőerőt.
2.7. Mérőberendezés
2.7.1. A IV. Rész A. és B. módszerében megadott vizsgálatokhoz olyan eszközt kell felhasználni, amelynek mozgó súrlódó eleme szorosan illeszkedik egy vízszintes rúdra, és amellyel oldalirányú ütésvizsgálatkor megmérhető a különbség a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás között.
2.7.2. A IV. Rész A. módszerében megadott vizsgálatokhoz a laboratóriumi vizsgálat után méréseket kell végrehajtani annak megállapítására, hogy a védőszerkezet melyik része hatolt be a IV. Rész A. módszerének 2. pontjában megadott túlélési térbe.
2.7.3. A IV. Rész B. módszerében meghatározott vizsgálatokhoz olyan eszközökre van szükség – beleértve esetleg a fényképezőgépeket is –, amelyekkel a laboratóriumi vizsgálatok után megállapítható, hogy a védőszerkezet valamely része behatolt-e, illetve érintkezésbe került-e a IV. Rész B módszerének 2. pontja szerinti túlélési térbe.
2.8. Mérettűrések
A következő tűrések érvényesek az alábbi vizsgálatok során végrehajtott mérésekre:
2.8.1. a vizsgálat során mért lineáris méretekre (a 2.8.2. pont kivételével): a védőszerkezet és a traktor méretei, a túlélési tér és a gumiabroncs alakváltozása, ha a traktort rögzítették az ütésvizsgálatokhoz: ± 3 mm;
2.8.2. az ütővizsgálatokhoz beállított lengőtömeg magasságánál: ± 6 mm;
2.8.3. a traktor mért tömegénél: ± 20 kg;
2.8.4. a függőleges törővizsgálatokhoz alkalmazott terhelésnél: ± 2%;
2.8.5. a súlytartó láncok vagy drótkötelek szögénél az ütési pontban: ± 2°.
3. VIZSGÁLATOK
3.1. Általános követelmények
3.1.1. Vizsgálatok sorrendje
3.1.1.1. A vizsgálatok jegyzéke és sorrendje a következő. A tételszámok azok a sorszámok, amelyek alatt a vizsgálatok leírása található a IV. Rész A. és B. módszerében:
| 1. ütésvizsgálat hátulról: | 1.1. | |
| 2. függőleges törővizsgálat a védőszerkezet hátsó részén: | 1.4. | |
| 3. ütésvizsgálat elölről: | 1.2. | |
| 4. ütésvizsgálat oldalról: | 1.3. | |
| 5. függőleges törővizsgálat a védőszerkezet első részén: | 1.5. |
3.1.1.2. Amennyiben a vizsgálat során a vizsgálóberendezés bármely része elmozdul vagy eltörik, akkor a vizsgálatot meg kell ismételni.
3.1.1.3. A vizsgálat során a traktoron vagy a borulás hatása elleni védőszerkezeten nem végezhetők javítások vagy beállítások.
3.1.1.4. A vizsgálat során a traktor sebességváltójának üres, a fékeknek kiengedett állapotban kell lenniük.
3.1.1.5. A megfordítható vezetőhellyel (azaz megfordítható üléssel és kormánykerékkel) felszerelt traktorok esetében az első ütközés hosszirányú, és a traktor legnagyobb tömegű részét (a traktor tömegének több mint 50%-át) éri. Ezt törővizsgálat követi ugyanazon a részen. A második ütközés a traktor legkisebb tömegű részét éri, a harmadik ütközés pedig oldalról történik. Végül második törővizsgálatra kerül sor a traktor legkisebb tömegű részén.
3.1.2. Nyomtáv
A hátsó kerekek nyomtávját úgy kell beállítani, hogy, amennyire lehetséges, a borulás hatása elleni védőszerkezet a vizsgálatok során ne támaszkodjon a gumiabroncsokra.
3.1.3. A veszélyt nem okozó alkatrészek eltávolítása
A vizsgálatra átadott traktort el kell látni a vezető védelmében szerepet játszó (beleértve az időjárás elleni védelmet is) összes alkatrésszel és a borulás hatása elleni védőszerkezet minden részével. Megengedhető a biztonsági üvegből vagy más hasonló anyagból készült első, oldalsó és hátsó ablakok, valamint a leválasztható lapok, szerkezetek és tartozékok eltávolítása akkor, ha ezek nem szilárdítják a szerkezetet és nem jelentenek veszélyt a boruláskor.
3.1.4. Az ütések iránya
Az oldalirányú ütésnek a traktor azon oldalára kell hatnia, amelyen a legnagyobb alakváltozás várható. A hátsó ütésnek az oldalütés helyétől legtávolabbi sarokra kell hatnia, az elülső ütésnek pedig arra a sarokra, amelyik a legközelebb van az oldalütéshez.
3.1.5. Abroncsnyomások és alakváltozások
A gumiabroncsokat nem lehet vízzel feltölteni. A különböző vizsgálatok alatt leszorított gumiabroncsok nyomásának és belapulásának az alábbi táblázat szerint kell alakulnia:
| Gumiabroncsnyomás (bar) | Belapulás (mm) | ||||||
| Radiál abroncsok | Diagonál abroncsok | elöl | hátul | ||||
| elöl | hátul | elöl | hátul | ||||
| Négykerék-hajtás, az első és hátsó kerekek azonos méretűek | 1,20 | 1,20 | 1,00 | 1,00 | 25 | 25 | |
| Segéd mellsőkerék-hajtás, az első kerekek kisebbek, mint a hátsó kerekek | 1,80 | 1,20 | 1,50 | 1,00 | 20 | 25 | |
| Kétkerék-hajtás | 2,40 | 1,20 | 2,00 | 1,00 | 15 | 25 | |
4. AZ EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE
4.1. Az alkatrészek EK-alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatának alávetett borulás hatása elleni védőszerkezet megfelel a szilárdsági követelményeknek, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
4.1.1. törésektől és repedésektől mentes a IV. Rész A. és B. módszere 3.1. pontjának megfelelően;
4.1.2. a IV. Rész A. módszere szerinti vizsgálatoknál: a túlélési tér egyetlen része sincs a borulás hatása elleni védőszerkezeten kívül.
A IV. Rész B. módszere szerinti vizsgálatoknál: a borulás hatása elleni védőszerkezet az ütési vagy nyomópróbák során nem hatol a túlélési térbe, illetve ez utóbbinak egyetlen része sincs a borulás hatása elleni védőszerkezeten kívül (a IV. Rész B. módszere 3.2. pontjának megfelelően);
4.1.3. a IV. Rész A. módszere szerinti vizsgálatoknál: a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás között, a IV. Rész A. módszere 3.3. pontjában megadott különbség nem haladja meg a 15 cm-t.
A IV. Rész B. módszere szerinti vizsgálatoknál: az oldalirányú ütésvizsgálat során a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradó alakváltozás között, a IV. Rész B. módszere 3.3. pontjában megadott különbség nem haladja meg a 25 cm-t.
4.2. Nincs egyéb olyan szerkezeti elem, ami veszélyt jelentene a vezetőre, például olyan típusú üveg, amely veszélyes formában törik, a tetőrész nem megfelelő kipárnázása, vagy egyéb olyan rész, amelybe a vezető a fejét beütheti.
5. VIZSGÁLATI JELENTÉS
5.1. A VIII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusbizonyítványhoz mellékelni kell a vizsgálati jelentést. A jelentésnek formailag meg kell egyeznie az VI. Részben megadottakkal. A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
5.1.1. a borulás hatása elleni védőszerkezet alakjának és szerkezetének általános leírását, beleértve az anyagokat és szerelvényeket is; a borulás hatása elleni védőszerkezettel felszerelt traktor külső méreteit, a fő belső méreteket; a kormánykeréktől számított legkisebb térközt; a kormánykerék és a borulás hatása elleni védőszerkezet oldalai közötti oldalirányú távolságot; a védőszerkezet tetejének magasságait az ülés vagy az ülés referenciapontja felett és a padló felett (amennyiben van ilyen); az ajtókkal és a vészkijárattal kapcsolatos adatokat, ahogy ezt a borulás hatása elleni védőszerkezet részei meghatározzák; a fűtő- és – adott esetben – a szellőzőrendszer adatait.
5.1.2. A különleges berendezések, így például a traktor többszörös borulását megakadályozó eszközök adatait.
5.1.3. A vezető fej- vagy vállsérüléseinek csökkentésére szolgáló vagy hangszigetelő belső párnázás rövid leírását.
5.1.4. A szélvédő és az alkalmazott üvegek típusát.
5.2. A jelentésből pontosan ki kell derülnie, hogy a vizsgálat során a traktor mely típusát alkalmazták (gyártmány, típus, kereskedelmi leírás stb.), továbbá hogy a védőszerkezetet milyen egyéb traktorokra szánták.
5.3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás más traktortípusokra is történő kiterjesztése esetén a jelentésben pontosan utalni kell az eredeti EK-alkatrész-típusjóváhagyásra, továbbá tartalmaznia kell az II. Rész 3.4. pontjában megállapított követelményekre vonatkozó adatokat.
1. ÜTÉS- ÉS TÖRŐVIZSGÁLATOK
1.1. Ütés hátulról
1.1.1. A traktort a súlyhoz képest oly módon kell elhelyezni, hogy a súly a borulás hatása elleni védőszerkezetet akkor találja el, amikor a súly ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőleges síkkal 20 fokos szöget zárnak be, kivéve, ha az érintkezési pontban az alakváltozás során a borulás hatása elleni védőszerkezet nagyobb szögben állna a függőlegeshez képest. Ebben az esetben a súly ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy párhuzamos legyen a borulás hatása elleni védőszerkezettel az ütközési pontban fellépő legnagyobb alakváltozás pillanatában, és a tartóláncok vagy drótkötelek továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy tömegközéppontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.
A védőszerkezeten olyan pontot kell választani ütközési pontként, amely a traktor esetleges hátrafelé borulásakor először érintené a talajt; rendes körülmények között a felső szélét. A súly súlypontja a védőszerkezet felső szélességének egyhatodával legyen beljebb attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és a védőszerkezet felső részének külső oldalát érinti.
Amennyiben a védőszerkezet hátsó részének íve nagyobb távolságban kezdődik a szóban forgó függőleges síkhoz képest, mint a fentiek szerint számított egyhatod rész, akkor az ütésnek az ívelt rész kezdőpontjában kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen csatlakozik a traktor középsíkjára merőleges egyeneshez (lásd az V. Rész 9. ábráját).
Amennyiben egy kinyúló rész a súly szempontjából kedvezőtlen helyen van, akkor egy megfelelő vastagságú és szélességű, kb. 300 mm hosszú acéllapot kell hozzáerősíteni e részhez úgy, hogy az acéllap ne befolyásolja a védőszerkezet szilárdságát.
1.1.2. A rendes (merev) alvázú traktorokat rögzíteni kell. A rögzítések csatlakoztatási pontja kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött és 1,5 méterrel az első tengely előtt legyen. A rögzítések abban a síkban legyenek, amelyben az inga tömegközéppontja leng, vagy egynél több rögzítés alkalmazásával el kell érni, hogy az eredő erő az V. Rész 5. ábra szerinti síkban hasson.
A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása elöl és hátul is megfeleljen a III. Rész 3.1.5. pontjában foglaltaknak. A rögzítés után egy 150 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek első részénél rögzíteni, szorosan nekifeszítve azt a kerekeknek.
1.1.3. Törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 5. ábráján jelzett módon hátsó tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű hasábbal, és drótkötéllel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.
1.1.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, amíg súlypontjának magassága az ütközési pont fölött az alábbi képlettel számított nagyságú lesz:
H = 125 + 0,020 W
ahol H az esési magasság mm-ben, és W a traktor tömege a III. Rész 1.3. pontjában megadottak szerint.
A súlyt ezután el kell engedni, hogy a védőszerkezethez ütődjön.
1.2. Ütés elölről
1.2.1. A traktort a súlyhoz képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a súly ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőlegeshez képest 20 fokos szöget zárnak be, kivéve azt az esetet, ha a védőszerkezet az érintkezési pontban az alakváltozás során a függőlegeshez képest nagyobb szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel, az ütési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy acélsodronykötelek pedig továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy súlypontjának pályája haladjon át az érintkezési ponton.
A védőszerkezetnek ütközési pontként olyan pontot kell választani, amely előre haladás esetén a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; rendes esetben a felső szélét. A súly súlypontjának helye legfeljebb 80 mm-re legyen a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és érinti a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részének legszélső pontját.
Amennyiben azonban a védőszerkezet elülső részének íve 80 mm-nél nagyobb távolságban kezdődik befelé a fenti függőleges síkhoz képest, akkor az ütésnek az ívelt rész kezdőpontjában kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen csatlakozik a traktor középsíkjára merőleges egyeneshez (lásd az V. Rész 9. ábráját).
1.2.2. A merev alvázú traktorokat az V. Rész 6. ábrája szerint kell rögzíteni. A rögzítések csatlakoztatási pontjainak kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött, illetve 1,5 méterrel az első tengely előtt kell lenniük.
A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy az első és hátsó gumiabroncsok alakváltozása megfeleljen a III. Rész 3.1.5. pontja szerinti követelményeknek. A rögzítés után egy 150 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek első részénél rögzíteni, szorosan nekifeszítve a kerekeknek.
1.2.3. A törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 6. ábrája szerint mellső tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy kb. 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű hasábbal, és drótkötelekkel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.
1.2.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont felett legyen:
H = 125 + 0,020 W
1.3. Oldalirányú ütés
1.3.1. A traktort a lengőtömeghez képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a tömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve azt az esetet, ha az alakváltozás során a védőszerkezet az érintkezési pontban a függőlegeshez képest eltérő szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel oly módon kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy drótkötelek pedig merőlegesek maradnak az ütés irányára. A súly felfüggesztési magasságát oly módon kell beállítani, hogy a súlypontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.
Ütközési pontként a védőszerkezetnek azt a pontját kell választani, amely a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; normális esetben a felső szélét. Az ütközés helyének – kivéve, ha biztos, hogy az élnek valamely más része ütközik elsőként a talajhoz – olyan síkban kell lennie, amely merőleges a traktor középsíkjára és áthalad a középhelyzetbe állított ülés közepén. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül.
1.3.2. A merev alvázú traktorok esetében minden tengelyt, amely merev helyzetben van a védőszerkezethez képest, rögzíteni kell az ütés oldalán. Kétkerék-meghajtású traktorok esetében ez az V. Rész 7. ábrájának megfelelően általában a hátsó tengely. A drótköteleknek közvetlenül a tengelyek alatt lévő rögzítőpontokból kiindulva át kell haladniuk a tengely felett, és ezt követően a tengely előtt, illetve mögött 1,5 méterre lévő rögzítési pontokhoz kell kapcsolódniuk. A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy a lekötés oldalán a gumiabroncs alakváltozása a III. Rész 3.1.5. pontjában megadottak szerint alakuljon. A rögzítés után támaszként egy fagerendát kell elhelyezni a súllyal ellentétes kerék mögé, és hozzá kell erősíteni a talajhoz úgy, hogy az ütési próba során az V. Rész 7. ábrája szerint szorosan nekifeszüljön a keréktárcsának. A gerenda hosszát oly módon kell megválasztani, hogy a kerékhez nyomott helyzetben 30 ° ± 3 ° szöget zárjon be a vízszinteshez képest. Hosszúsága 20–25-szöröse, szélessége 3-szorosa legyen a vastagságnak. Meg kell akadályozni mindkét tengely oldalirányú elmozdulását, ezért az ütéssel ellentétes oldalon a talajhoz erősített gerendákat kell a kerék külső oldalának szorítani.
1.3.3. Törzscsuklós traktorok esetében olyan rögzítést kell alkalmazni, amely a nem törzscsuklós traktorokhoz hasonlóan a traktor védőszerkezetet hordozó részét mereven rögzíti a talajhoz.
A törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét a talajhoz kell erősíteni. A traktornak a védőszerkezetet hordozó részen levő tengelyét és a kerekeket az V. Rész 7. ábráján megadott módon kell rögzíteni és megtámasztani. A csuklópontot alá kell támasztani egy legalább 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendával, és a talajhoz erősített sínekhez kell rögzíteni. A csuklópontot ferdén is meg kell támasztani, és a támaszt a talajhoz kell erősíteni. Így ugyanaz a hatás érhető el, mint a merev alvázú traktorok hátsó kerekéhez helyezett támasz esetében.
1.3.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont fölött legyen:
H = 125 + 0,150 W
1.4. Törővizsgálat a védőszerkezet hátsó részén
A traktort a III. Rész 2.6. pontban meghatározott és az V. Rész 8. és 10. ábráján szemléltetett berendezésbe oly módon kell beállítani, hogy a gerenda hátsó része a védőszerkezet teherhordó részének leghátsó felső része fölé kerüljön és a traktor középső hosszirányú síkja középhelyzetben legyen azok között a pontok között, amelyeken az erő a gerendára hat.
A tengelybakokat úgy kell a tengelyek alá elhelyezni, hogy a gumiabroncsokra ne hasson a törőerő. Az alkalmazott erő a III. Rész 1.3. pontja szerint a traktor tömege kétszeresének megfelelő legyen. Szükség lehet a traktor elülső részének lekötésére is.
1.5. Törővizsgálat a védőszerkezet elülső részén
1.5.1. Ez a vizsgálat azonos a hátsó törővizsgálattal, eltekintve attól, hogy a gerenda első élének a borulás hatása elleni védőszerkezet legelső felső része felett kell lennie.
1.5.2. Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes terhelést, akkor azt addig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal az első részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezt követően meg kell szüntetni az erőt, és a traktor helyzetét úgy kell megváltoztatni, hogy a gerenda a védőszerkezet azon pontja fölé kerüljön, amely a traktor hátsó részét abban az esetben tartja, ha az V. Rész 10. ábrája szerint teljesen felborult. Ekkor rá kell adni a traktorra a teljes terhelést.
2. TÚLÉLÉSI TÉR
2.1. A „túlélési tér” az alábbi síkok által határolt tér, amikor a traktor vízszintes felületen áll:
vízszintes sík, 95 cm-rel a terhelt ülés felett;
a traktor középsíkjára merőleges függőleges sík, ami 10 cm-re az ülés hátsó része mögött van;
a traktor középsíkjával párhuzamos függőleges sík, ami 25 cm-re balra van az ülés közepéhez képest;
a traktor középsíkjával párhuzamos függőleges sík, ami 25 cm-re jobbra van az ülés közepéhez képest;
a traktor középsíkjára merőleges vízszintes ferde sík, ami 95 cm-rel van a terhelt ülés felett, és 45 cm-rel az ülés háttámlája előtt (figyelembe véve az ülés szokásos, előre és hátra irányuló mozgását is). Ez a ferde sík a kormánykerék előtt halad, és a legközelebbi pontja 4 cm-nyire van a kormánykerék peremétől.
2.2. Az ülés hátsó részének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a rajta lévő párnázatot. A traktor rendes használata közben az ülés a lehető leghátsó helyzetében, és a legmagasabb beállításában van, ha a magasság függetlenül állítható. Állítható ülésfelfüggesztés esetén az ülésnek 75 kg terheléssel középhelyzetben kell lennie.
3. ELVÉGZENDŐ MÉRÉSEK
3.1. Repedések és törések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, a rögzítő- és az összekötő tartókat, és meg kell állapítani, hogy keletkeztek-e rajtuk törések vagy repedések. A lényegtelen részek kis repedései figyelmen kívül hagyhatók.
3.2. Túlélési tér
3.2.1. Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be a vezetőülés körüli, e Rész 2. pontja szerint meghatározott túlélési térbe.
3.2.2. Meg kell vizsgálni, hogy a túlélési tér valamely része nincs-e a védőszerkezet védelmi övezetén kívül. Akkor tekinthető a túlélési tér valamely része a borulás hatása elleni védőszerkezet védelmi övezetén kívülinek, ha valamely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, amikor a traktor arra az oldalra borul, amelyre az ütést mérték. Ezért azt is feltételezni kell, hogy az első és hátsó gumiabroncs és a nyomtávbeállítás a gyártó által megengedett legkisebb méretű, illetve mértékű.
3.3. Legnagyobb pillanatnyi alakváltozás
Az oldalirányú vizsgálat során meg kell állapítani, hogy mekkora a különbség a legnagyobb pillanatnyi és a maradandó alakváltozás között a terhelt ülés felett 950 mm-es magasságban. A III. Rész 2.7.1. pontjában leírt rúd egyik végét rá kell csatlakoztatni a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részéhez, míg a másik végét a függőleges tetőtartón lévő furaton kell átdugni. A rúdon lévő csúszógallér ütés utáni helye jelzi a legnagyobb pillanatnyi alakváltozást.
3.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó törővizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ebből a célból a vizsgálat kezdete előtt fel kell jegyezni a védőszerkezet fő elemeinek az üléshez viszonyított helyzetét.
1. ÜTÉS ÉS TÖRŐVIZSGÁLATOK
1.1. Ütés hátulról
1.1.1. A traktort a súlyhoz képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a súly ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőleges síkkal 20 fokos szöget zárnak be, kivéve, ha a borulás hatása elleni védőszerkezet az alakváltozás során az érintkezési pontban meghaladja ezt az értéket. Ebben az esetben a súly ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy párhuzamos legyen a borulás hatása elleni védőszerkezettel az ütközési pontban fellépő legnagyobb alakváltozás pillanatában, és a tartóláncok vagy drótkötelek továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedést ahhoz, hogy a súly ne forduljon el a felütközési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy tömegközéppontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.
A védőszerkezeten olyan pontot kell választani ütközési pontként, amely a traktor esetleges hátrafelé borulásakor először érintené a talajt; rendes esetben a felső szélét. A lengőtömeg tömegközéppontja a védőszerkezet felső szélességének egyhatodával található beljebb attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és a védőszerkezet felső részének külső oldalát érinti. Amennyiben a borulás hatása elleni védőszerkezet hátsó részének íve nagyobb távolságban kezdődik a szóban forgó függőleges síktól, akkor az ütésnek az ív kezdőpontjában kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen érinti a traktor középsíkjára merőleges egyenest (lásd az V. Rész 9. ábráját).
Amennyiben egy kinyúló rész a súly szempontjából kedvezőtlen helyen van, akkor egy megfelelő vastagságú és szélességű, kb. 300 mm hosszú acéllapot kell e részhez erősíteni úgy, hogy az acéllap ne befolyásolja a védőszerkezet szilárdságát.
1.1.2. A merev alvázú traktorokat rögzíteni kell. A rögzítések csatlakoztatási pontja kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött és 1,5 méterrel az első tengely előtt legyen. A rögzítések abban a síkban vannak, amelyben az inga tömegközéppontja leng, vagy egynél több rögzítés alkalmazásával el kell érni, hogy az eredő erő az V. Rész 5. ábrája szerinti síkban hasson.
A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy az első és hátsó gumiabroncsok alakváltozása a III. Rész 3.1.5. pontjában foglaltaknak megfeleljen. A rögzítés után egy 150 mm-es élhosszúságú négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek első részénél rögzíteni, szorosan nekifeszítve azt a kerekeknek.
1.1.3. Törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének a tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 5. ábráján jelzett módon hátsó tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű hasábbal, és drótkötéllel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.
1.1.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, amíg súlypontjának magassága az ütközési pont fölött az alábbi képlettel számított nagyságú lesz:
H = 2,165 x 10–8 x WL2 vagy H = 5,73 x 10–2 x I
ahol:
| H | = | az esési magasság milliméterben | |
| W | = | a traktor tömege a III. Rész 1.3. pontjában megadottak szerint | |
| L | = | a traktor legnagyobb tengelytávja milliméterben | |
| I | = | a hátsó tengely tehetetlenségi nyomatéka a kerekek eltávolítása után kilogramm/négyzetméterben (kg/m2) kifejezve. |
Ezután a súlyt el kell engedni, hogy a védőszerkezetnek ütődjön.
1.1.5. A hátulról történő ütés vizsgálatát nem lehet alkalmazni olyan traktorok esetében, amelyek tömegének legalább 50%-a a III. Rész 1.3. pontjában megadottak szerint az első tengelyre esik.
1.2. Ütés elölről
1.2.1. A traktort a lengőtömeghez képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőleges síkkal 20 fokos szöget zárnak be, kivéve azt az esetet, ha a védőszerkezet az érintkezési pontban az alakváltozás során a függőlegeshez képest nagyobb szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel az ütési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy acélsodronykötelek pedig továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy tömegközéppontjának a pályája áthaladjon az érintkezési ponton.
A védőszerkezetnek ütközési pontként olyan pontot kell választani, amely előre haladáskor a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; rendes esetben a felső szélét. A súly súlypontjának helye legfeljebb 80 mm-re legyen attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és érinti a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részének legszélső pontját.
Amennyiben azonban a borulás hatása elleni védőszerkezet elülső részének íve 80 mm-nél nagyobb távolságban kezdődik befelé a fenti függőleges síkhoz képest, akkor az ütésnek az ívelt rész kezdeténél kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen csatlakozik a traktor középsíkjára merőleges egyeneshez (lásd az V. Rész 9. ábráját).
1.2.2. A merev alvázú traktorokat az V. Rész 6. ábrája szerint kell rögzíteni. A rögzítések csatlakoztatási pontjának kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött, illetve 1,5 méterrel az első tengely előtt kell lenniük.
A rögzítőköteleket úgy kell megfeszíteni, hogy az első és a hátsó gumiabroncsok alakváltozása megfeleljen a III. Rész 3.1.5. pontja szerinti követelményeknek. A rögzítőkötelek megfeszítése után egy 150 mm élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek mögött rögzíteni, szorosan nekifeszítve a kerekeknek.
1.2.3. A törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 6. ábrája szerint első tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy legalább 100 mm élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű gerendával, és drótkötelekkel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.
1.2.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont felett legyen:
H = 125 + 0,020 W
1.3. Oldalirányú ütés
1.3.1. A traktort a lengőtömeghez képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a tömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve azt az esetet, ha az alakváltozás során a védőszerkezet az érintkezési pontban a függőlegeshez képest nagyobb szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel oly módon kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy drótkötelek pedig merőlegesek maradjanak az ütés irányára. A súly felfüggesztési magasságát oly módon kell beállítani, hogy tömegközéppontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.
Ütközési pontként a védőszerkezetnek azt a pontját kell választani, amely a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; normális esetben a felső szélét. Az ütközés helyének – kivéve, ha biztos, hogy az élnek valamely más része ütközik elsőként a talajhoz – egy olyan síkban kell lennie, amely merőleges a traktor középsíkjára és áthalad a középhelyzetbe állított ülés közepén. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. Megfordítható vezetőhellyel (azaz megfordítható üléssel és kormánykerékkel) felszerelt traktorok esetében az ütközési pontot a traktor szimmetriasíkjának és az arra merőleges síknak a metszésvonalára vonatkozóan kell meghatározni, a két ülés referenciapontjától egyenlő távolságra levő ponton átmenő egyenes vonallal.
1.3.2. A merev alvázú traktorok esetében minden tengelyt, amely merev helyzetben van a védőszerkezethez képest, rögzíteni kell az ütés oldalán. Kétkerék-meghajtású traktorok esetében ez az V. Rész 7. ábrájának megfelelően általában a hátsó tengely. A rögzítőköteleknek közvetlenül a tengelyek alatt lévő rögzítőpontokból kiindulva át kell haladnia a tengely felett, és ezt követően a tengely előtt, illetve mögött 1,5 méternyire lévő rögzítőpontokhoz kell kapcsolni. A rögzítőköteleket úgy kell megfeszíteni, hogy a rögzítés oldalán a gumiabroncs alakváltozása a III. Rész 3.1.5. pontjában megadottak szerint alakuljon. A rögzítés végrehajtása után egy fagerendát kell támaszként elhelyezni a súllyal ellentétes oldalon lévő kerék mögé, és hozzá kell erősíteni a talajhoz úgy, hogy az ütéspróba során az V. Rész 7. ábrája szerint szorosan nekifeszüljön a keréktárcsához. A gerenda hosszát oly módon kell megválasztani, hogy a kerékhez nyomott helyzetben 30±3 °-os szöget zárjon be a vízszinteshez képest. A hossza 20–25-szöröse, a szélessége 2–3-szorosa legyen a vastagságának. Meg kell akadályozni mindkét tengely oldalirányú elmozdulását, és ezért az ütéssel ellentétes oldalon a talajhoz erősített gerendát kell a kerék külső oldalához szorítani.
1.3.3. Törzscsuklós traktorok esetében olyan rögzítést kell alkalmazni, amely a traktor védőszerkezetet hordozó részét a nem törzscsuklós traktorokhoz hasonlóan mereven rögzíti a talajhoz.
Törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét a talajhoz kell rögzíteni. A traktornak a védőszerkezetet hordozó részén levő tengelyét és a kerekeket az V. Rész 7. ábráján megadott módon kell rögzíteni és megtámasztani. A csuklópontot alá kell támasztani egy legalább 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű gerendával, és a talajhoz erősített sínekhez kell erősíteni. A csuklópontot ferdén is meg kell támasztani, és a támaszt a talajhoz kell erősíteni. Így ugyanaz a hatás érhető el, mint a merev alvázú traktorok hátsó kerekéhez helyezett támasz esetében.
1.3.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont felett legyen:
H = 125 + 0,150 W
1.4. Törővizsgálat a védőszerkezet hátsó részén
A traktort a III. Rész 2.6. pontjában meghatározott és az V. Rész 8. és 10. ábráján szemléltetett berendezésbe oly módon kell beállítani, hogy a gerenda hátsó része a borulás hatása elleni védőszerkezet terheléshordozó részének leghátsó felső része fölé kerüljön, és a traktor középső hosszirányú síkja középhelyzetben legyen azok között a pontok között, amelyeken a törőerő a gerendára hat.
Tengelybakokat úgy kell a tengelyek alá elhelyezni, hogy a gumiabroncsokra ne hasson a törőerő. Az alkalmazott erő a III. Rész 1.3. pontja szerint a traktor tömege kétszeresének megfelelő legyen. Szükség lehet a traktor elülső részének lekötésére is.
1.5. Törővizsgálat a védőszerkezet elülső részén
1.5.1. Ez a vizsgálat azonos a hátsó törővizsgálattal, eltekintve attól, hogy a gerenda első élének a borulás hatása elleni védőszerkezet legelső felső része felett kell lennie.
1.5.2. Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes terhelést, akkor azt addig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal az első részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezt követően meg kell szüntetni az erőt, és a traktor helyzetét úgy kell megváltoztatni, hogy a gerenda a borulás hatása elleni védőszerkezet azon pontja fölé kerüljön, amely a traktor hátsó részét abban az esetben tartja, ha a traktor az V. Rész 10. ábrája szerint teljesen felborul; a teljes terhelést ekkor kell a traktorra ráadni.
2. TÚLÉLÉSI TÉR
2.1. A túlélési teret az V. Rész 3. ábrája szemlélteti, és a traktor hosszirányába haladó, a 2.3. pontban leírt referenciaponton, valamint a kormánykerék középpontján átmenő függőleges referenciasík alapján határozzák meg. Biztosítani kell, hogy az ütközés során a referenciasík az üléssel és a kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódhasson, azonban maradjon merőleges a traktor, illetve a borulás hatása elleni védőszerkezet aljához képest, ha az rugalmasan van felszerelve.
Amennyiben a kormánykerék állítható, akkor az ülve történő vezetéshez tartozó állásnak megfelelő helyzetben kell lennie.
2.2. A túlélési tér határait az alábbiak határozzák meg:
2.2.1. a referenciasík két oldalán 250 mm távolságban lévő függőleges síkok, amelyek az ülés referenciapontjától számított 300 mm-es magasságig nyúlnak felfelé;
2.2.2. a 2.2.1. pont szerinti síkok felső élétől kezdődő párhuzamos síkok, amelyek az ülés referenciapontja feletti legfeljebb 900 mm-es magasságig nyúlnak, és ferdék olyan módon, hogy az ütés felőli oldalon levő sík felső éle legalább 100 mm távolságban van a referenciasíktól;
2.2.3. a vízszintes sík 900 mm-rel az ülés referenciapontja felett;
2.2.4. a referenciasíkra merőleges ferde sík, amely magában foglal egy pontot, amely közvetlenül az ülés referenciapontja felett van 900 mm magasságban, és magában foglalja az ülésszerkezet leghátsó pontját is az ülés felfüggesztéssel együtt;
2.2.5. a referenciasíkra merőleges függőleges sík, amely lefelé nyúlik az ülés leghátsó pontjától;
2.2.6. 120 mm sugarú, a referenciasíkra merőleges hengeres felület, amely érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3. és 2.2.4. pontok szerinti síkokhoz;
2.2.7. 900 mm sugarú, a referenciasíkra merőleges hengeres felület, amely a 2.2.3. pont szerinti síkhoz érintőlegesen csatlakozik az ülés referenciapontja előtt 150 mm-re lévő pontban és e ponttól 400 mm-re előrenyúlik;
2.2.8. a referenciasíkra merőleges ferde sík, amely a 2.2.7. pont szerinti felület elülső éléhez csatlakozik és a kormánykeréktől előre 40 mm-es távolságban húzódik. Magas kormánykerék esetében e helyett a sík helyett a 2.2.7. pont szerinti felülethez érintőlegesen csatlakozó sík;
2.2.9. a referenciasíkra merőleges függőleges sík, ami 40 mm-rel a kormánykerék előtt van;
2.2.10. az ülés referenciapontját átszelő vízszintes sík;
2.2.11. a megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a távolságot a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két távolság kombinációjával határozzák meg;
2.2.12. olyan traktorok esetében, amelyek további ülésekkel szerelhetők fel, a vizsgálat alapja a valamennyi ülésbeszerelési lehetőség vonatkozásában az ülés-referenciapontokat körülvevő túlélési tér kombinált távolsága. A borulás hatása elleni védőszerkezet nem hatolhat be a különböző ülés-referenciapontok körüli túlélési térbe;
2.2.13. amennyiben a vizsgálat elvégzése után új üléshelyzetet javasolnak, számítást kell végezni annak meghatározására, hogy az új ülés referenciapontja körüli túlélési tér teljes mértékben a korábban megállapított túlélési téren belül található. Amennyiben nem ez a helyzet áll fenn, új vizsgálat szükséges.
2.3. Az ülés helyzete és az ülés referenciapontja.
2.3.1. A túlélési tér 2.1. pont szerinti meghatározásához a vízszintesen állítható ülésnek leghátsó helyzetében kell lennie. Amennyiben az ülés a vízszintes helyzetétől függetlenül függőleges irányban is állítható, akkor a függőleges tartomány közepére kell beállítani.
A referenciapontot az V. Rész 1. és 2. ábráján meghatározott berendezéssel kell meghatározni az ülésen elhelyezkedő személy tömegének helyettesítésével. A készülék részei: az üléspárnára kerülő lap és az ülés háttámlájához tartozó lapok. A háttámla alsó lapja az ülőcsont (A), illetve a keresztcsont (B) tájékán csuklósan csatlakozik. A B pont magassági helyzete állítható.
2.3.2. A referenciapont az ülés hosszirányú középsíkjának az a pontja, amelyben az alsó háttámla érintősíkja és egy vízszintes sík metszi egymást. Ez a vízszintes sík az ülőfelület alsó felületét 150 mm-rel metszi a fent említett érintő előtt.
2.3.3. Amennyiben az ülés felfüggesztése a vezető súlyának megfelelően állítható, akkor az ülést úgy kell beállítani, hogy a dinamikus tartományának a középpontjában legyen.
A készüléket az ülésre kell helyezni. Ezután 550 N erővel kell terhelni az A csuklópont előtt 50 mm-rel, miközben a háttámlalapokat enyhén, érintőlegesen a háttámlához kell nyomni.
2.3.4. Amennyiben nem határozható meg érintő a háttámla egyes részeihez (az ágyéktáj felett és alatt), akkor a következőket kell tenni:
2.3.4.1. ahol nem határozható meg érintő az alsó részhez: a háttámlalap alsó részét függőlegesen a háttámlához kell nyomni;
2.3.4.2. ahol nem határozható meg érintő a felső részhez: a B csuklót 230 mm magasságban rögzíteni kell az ülés referenciapontja felett, ha a háttámlalap alsó része függőleges. Ekkor a háttámlalap két részét érintőlegesen könnyedén a háttámlához kell nyomni.
3. ELVÉGZENDŐ VIZSGÁLATOK
3.1. Repedések és törések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell a traktor valamennyi szerkezeti elemét, a rögzítő- és összekötő tartókat a törések vagy repedések szempontjából. A lényegtelen részek kis repedései figyelmen kívül hagyhatók.
3.2. Túlélési tér
3.2.1. Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamely része nem hatolt-e be a vezetőülés körüli, a 2.1. és 2.2. pontban meghatározott túlélési térbe.
3.2.2. Meg kell vizsgálni, hogy a túlélési tér valamely része a védőszerkezet védelmi övezetén kívül került-e. Akkor tekinthető a túlélési tér valamely része a borulás hatása elleni védőszerkezet védelmi övezetén kívülinek, ha valamely része érintkezésbe kerül a sík talajjal, amikor a traktor arra az oldalra borul, amelyre az ütést mérik. E vizsgálatnál a gyártó által megadott legkisebb gumiabroncs méretet és a nyomtávot kell figyelembe venni.
3.3. Legnagyobb pillanatnyi alakváltozás
Az oldalirányú ütésvizsgálat során meg kell állapítani, hogy mekkora a különbség a legnagyobb pillanatnyi és a maradandó alakváltozás között az ülés referenciapontja felett 900 mm-es magasságban és az ülés előtt 150 mm-re levő pontban. A III. Rész 2.7.1. pontja szerinti rúd egyik végét rá kell csatlakoztatni a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részéhez, amíg másik végét a függőleges tetőtartón lévő furaton kell átdugni. A rúdon levő csúszógallér ütés utáni helye jelzi a legnagyobb pillanatnyi alakváltozást.
3.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó törővizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ezért a vizsgálat kezdete előtt fel kell jegyezni a védőszerkezet fő elemeinek az ülés referenciapontjához viszonyított helyzetét.
1. ábra
Az ülés referenciapontját meghatározó készülék
2. ábra
Az ülés referenciapontja meghatározásának módszere
3. ábra
Szabadtér
4. ábra
A súly ábrázolása
A gumiabroncsnyomások és belapulások értékét lásd a II. melléklet 3.1.5. pontjában
A gumiabroncsnyomások és belapulások értékét lásd a II. melléklet 3.1.5. pontjában
5. ábra
Ütés hátulról
Megjegyzés: A védőszerkezet ábrája csak a vizsgálati elvet és a mérteket szemlélteti. Nem célja a tervezési konstrukció meghatározása.
6. ábra
Ütés elölről
Megjegyzés: A borulás hatása elleni védőszerkezet ábrája csak a vizsgálati elvet és a mérteket szemlélteti. Nem célja a tervezési konstrukció meghatározása.
7. ábra
Ütés oldalról
Megjegyzés: A borulás hatása elleni védőszerkezet ábrája csak a vizsgálati elvet és a mérteket szemlélteti. Nem célja a tervezési konstrukció meghatározása.
8. ábra
Törővizsgálat
Megjegyzés: A borulás hatása elleni védőszerkezet ábrája csak a vizsgálati elvet és a mérteket szemlélteti. Nem célja a tervezési konstrukció meghatározása.
9. ábra
A védőszerkezet és az ütősúly felülnézeti rajza, amely az első és hátsó ütővizsgálatok során lengési síkot mutatja.
Megjegyzés: Az ábra az ütősúlyt a középsík bal oldalán mutatja. valamennyi vizsgálatnál azt az oldalt, amelyen az ütés becsapódik, a II. melléklet 3.1.4. pontja határozza meg.
10. ábra
A gerenda helyzete a törővizsgálatoknál
Megjegyzés: A borulás hatása elleni védőszerkezet ábrája csak a vizsgálati elvet és a mérteket szemlélteti. Nem célja a tervezési konstrukció meghatározása.
MINTA
| A vizsgálati hely megnevezése | ||||
| Védőszerkezet: | ||||
| Gyártmány: | ||||
| A traktor gyártmánya: | Típus: | |||
| A traktor típusa: | ||||
| Vizsgálati eljárás: | I/II ( * ) |
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .............................................................................................
1. A védőszerkezet védjegye vagy kereskedelmi neve: ........................................................................
............................................................................................................................................................
2. A traktor vagy a védőszerkezet gyártójának neve és címe: ..............................................................
............................................................................................................................................................
3. Adott esetben a traktor vagy a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe (szükség esetén): .......................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A vizsgálat tárgyát képező traktor műszaki jellemzői
4.1. Védjegy vagy kereskedelmi név: ...................................................................................................
4.2. Típus és kereskedelmi megnevezés: ..............................................................................................
4.3. Sorozatszám: ..................................................................................................................................
4.4. Az ellensúly nélküli traktor tömege a védőszerkezet felszerelt állapotában, vezető nélkül: .... kg
4.5. Tengelytáv/tehetetlenségi nyomaték * ................................................................. mm/kg/m2 *
4.6. Gumiabroncsméret: elöl: ................................................................................................................
hátul: ................................................................................................................
5. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése más traktortípusokra:
5.1. Védjegy vagy kereskedelmi név: ...................................................................................................
5.2. Típus és kereskedelmi megnevezés: ..............................................................................................
5.3. Az ellensúly nélküli traktor tömege a védőszerkezet felszerelt állapotában, vezető nélkül: .... kg
5.4. Tengelytáv/tehetetlenségi nyomaték * .................................................................. mm/kg/m2 *
5.5. Gumiabroncsméret: elöl: ................................................................................................................
hátul: ................................................................................................................
6. A borulás hatása elleni védőszerkezet műszaki jellemzői
6.1. A bomlás hatása elleni védőszerkezet és traktorra erősítésének általános elrendezési rajza
6.2. Fényképek a felerősítés részleteivel oldal- és hátulnézetből
6.3. A bomlás hatása elleni védőszerkezet rövid leírása a következő adatokkal: a szerkezet típusa, a traktorra erősítés, burkolat részletei, a ki- és beszállás és a vészhelyzetben való távozás módja, a belső párnázás részletei, a folyamatos bomlás megakadályozására szolgáló szerkezetek, valamint a fűtés és a szellőztetés részletei.
6.4. Méretek
6.4.1. A tetőelemek magassága a terhelt vezetőülés felett az ülés referenciapontjától számítva *
..................................................................................................................................................... mm
6.4.2. A tetőelemek magassága a traktor padlójától számítva: ...................................................... mm
6.4.3. A borulás hatása elleni védőszerkezettel adódó belső rész szélessége a terhelt vezetőülés felett 950 mm-es magasságban, az ülés referenciapontja felett 900 mm-es magasságban * ... mm
6.4.4. A borulás hatása elleni védőszerkezet belső szélessége az ülés felett a kormánykerék középpontjának magasságában: ................................................................................................. mm
6.4.5. A kormánykerék középpontjának távolsága a védőszerkezet jobb oldalától:
..................................................................................................................................................... mm
6.4.6. A kormánykerék középpontjának távolsága a védőszerkezet bal oldalától:
..................................................................................................................................................... mm
6.4.7. A legkisebb távolság a kormánykerék széle és a védőszerkezet között: ............................. mm
6.4.8. Az ajtónyílások szélessége:
fent: ............................................................................................................................................. mm
középen: ...................................................................................................................................... mm
lent: ............................................................................................................................................. mm
6.4.9. Az ajtónyílások magassága:
a padló felett: .............................................................................................................................. mm
a legfelső lépcsőfok felett: .......................................................................................................... mm
a legalsó lépcsőfok felett: ........................................................................................................... mm
6.4.10. A védőszerkezettel felszerelt traktor teljes magassága: ..................................................... mm
6.4.11. A bomlás hatása elleni védőszerkezet teljes szélessége: ................................................... mm
6.4.12. A védőszerkezet hátsó része és az ülés hátoldala közötti (vízszintes) távolság 950 mm-es magasságban/az ülés referenciapontjától 900 mm-es magasságban * ................................................
..................................................................................................................................................... mm
6.5. A felhasznált anyagok minősége és jellemzői, az alkalmazott szabványok: .................................
Fő keret: ............................................................................................................. (anyag és méretek)
Felerősítések: ...................................................................................................... (anyag és méretek)
Burkolat: ............................................................................................................. (anyag és méretek)
Tető: ................................................................................................................... (anyag és méretek)
Belső párnázás: ................................................................................................... (anyag és méretek)
Összekötő és rögzítőcsavarok: ....................................................................... (minőség és méretek)
7. Vizsgálati eredmények
7.1. Ütés és nyomóvizsgálatok
Ütésvizsgálatok végrehajtása a bal/jobb * oldalon hátul és a bal/jobb oldalon elöl és a bal/jobb oldalon * oldalirányból. Az ütközési energiák és a nyomóerő kiszámításához használt referenciatömeg: ........................................................................................................................... kg
A törésekkel és repedésekkel, a legnagyobb pillanatnyi alakváltozással és a szabadtérrel kapcsolatos vizsgálati követelmények megfelelően teljesültek.
7.2. A vizsgálatok után mért alakváltozás:
Maradandó alakváltozás
Hátul: bal oldal: .......................................................................................................................... mm
jobb oldal: ................................................................................................................................... mm
Elöl: bal oldal: ............................................................................................................................ mm
jobb oldal: ................................................................................................................................... mm
Oldalirányú alakváltozás:
Elöl: ............................................................................................................................................ mm
Hátul: .......................................................................................................................................... mm
Felülről lefelé:
Elöl: ............................................................................................................................................ mm
Hátul: .......................................................................................................................................... mm
A legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás közti különbség oldalirányú ütésvizsgálatkor:
..................................................................................................................................................... mm
8. A jelentés száma: ..............................................................................................................................
9. A jelentés kelte: .................................................................................................................................
10. Aláírás: ............................................................................................................................................
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel egy négyszög és benne egy kis „e” betű, majd utána az alkatrész-típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma:
| 1. | Németország esetében; | ||
| 2. | Franciaország esetében; | ||
| 3. | Olaszország esetében; | ||
| 4. | Hollandia esetében; | ||
| 5. | Svédország esetében; | ||
| 6. | Belgium esetében; | ||
| 7. | Magyarország esetében; | ||
| 8. | a Cseh Köztársaság esetében; | ||
| 9. | Spanyolország esetében; | ||
| 11. | az Egyesült Királyság esetében; | ||
| 12. | Ausztria esetében; | ||
| 13. | Luxemburg esetében; | ||
| 17. | Finnország esetében; | ||
| 18. | Dánia esetében; | ||
| 19. | Románia esetében; | ||
| 20. | Lengyelország esetében; | ||
| 21. | Portugália esetében; | ||
| 23. | Görögország esetében; | ||
| 24. | Írország esetében; | ||
| 25. | Horvátország esetében; | ||
| 26. | Szlovénia esetében; | ||
| 27. | Szlovákia esetében; | ||
| 29. | Észtország esetében; | ||
| 32. | Lettország esetében; | ||
| 34. | Bulgária esetében; | ||
| 36. | Litvánia esetében; | ||
| 49. | Ciprus esetében; | ||
| 50. | Málta esetében. |
A négyszög közelében fel kell tüntetni az EK-alkatrész-típusjóváhagyás számát is, amely az EK-alkatrész-típusbizonyítvány számának felel meg, amelyet a borulás hatása elleni védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki.
Példa az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelre:
Magyarázat: A fenti típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezetet Németországban (e1) hagyták jóvá 1471 sz. alatt.
| Az illetékes hatóság neve |
Értesítés az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásáról, megtagadásáról, visszavonásáról vagy kiterjesztéséről a védőszerkezet (védőfülke vagy keret) szilárdsága, továbbá a traktorra erősítésének szilárdsága szempontjából.
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .............................................................................................
....................................................................................................................................... Kiterjesztés *
1. A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye: ........................................................................
............................................................................................................................................................
2. A védőszerkezet gyártójának neve és címe: ....................................................................................
............................................................................................................................................................
3. Adott esetben a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe: ..................
4. Annak a traktornak a védjegye vagy kereskedelmi neve, típusa és kereskedelmi megnevezése, amelyre a védő-szerkezetet szánták: ..................................................................................................
............................................................................................................................................................
5. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése az alábbi traktortípus(ok)ra: ..................................
5.1. A traktor II. melléklet 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli tömege több mint 5%-kal meghaladja/nem haladja meg * a vizsgálat során alkalmazott referenciatömeget.
5.2. A felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak/nem azonosak *
5.3. Valamennyi olyan alkatrész, amely feltételezhetően támaszként szolgál a borulás hatása elleni védőszerkezethez, azonosak/nem azonosak *
6. EK-alkatrész-típus-jóváhagyási vizsgálatra bemutatva: .................................................................
7. Vizsgálati hely: ............................................................................................................................
8. A vizsgálati hely jelentésének kelte, száma: ..................................................................................
9. Az EK-alkatrészjóváhagyás megadásának/megtagadásának/visszavonásának időpontja * ..............
10. Az EK-alkatrészjóváhagyás kiterjesztésének/a kiterjesztés megtagadásának/kiterjesztésének visszavonásának időpontja * ...........................................................................................................
11. A kiállítás helye: .............................................................................................................................
12. A kiállítás időpontja: .......................................................................................................................
13. A fenti alkatrész jóváhagyási számot viselő alábbi dokumentumokat csatolták ehhez a bizonyítványhoz (például a vizsgálati hely jelentése): ......................................................................
14. Esetleges megjegyzések: .................................................................................................................
15. Aláírás: .......................................................................................................................................
1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EK-típusjóváhagyását a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.
2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó vizsgálóállomásnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.
3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokat végző vizsgálóállomás ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Különösen azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
4. Az EK-típusjóváhagyás birtokosa kérheti az engedély kiterjesztését más védőszerkezet-típusokra is.
5. Az illetékes hatóságok az alábbi feltételekkel adják meg a jóváhagyás kiterjesztését:
5.1. a borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra történő felerősítése megkapta az EK-alkatrész-típusjóváhagyást;
5.2. arra a traktortípusra tervezték, amelyre az EK-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;
5.3. a védőszerkezet traktorra erősítése megfelel annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
6. Az EK-típusbizonyítványhoz minden típusjóváhagyás vagy típusjóváhagyás-kiterjesztés megadásakor vagy megtagadásakor mellékelni kell egy, a X. Részben bemutatott bizonyítványt.
7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EK-típusjóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EK-alkatrész-típusjóváhagyását is kérelmezik, akkor e Rész 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.
MINTA
| Az illetékes hatóság neve |
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdése)
Az EK-típusjóváhagyás száma: ...................................................................................................
............................................................................................................................... Kiterjesztés *
1. A traktor kereskedelmi neve vagy védjegye: ............................................................................
2. A traktor típusa: .....................................................................................................................
3. A traktor gyártójának neve és címe: ........................................................................................
4. Adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjének a neve és címe: ...................................
5. A bomlás hatása elleni védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye: .................................
6. Az EK-típusjóváhagyás kiterjesztése a védőszerkezet alábbi típusára/típusaira: ........................
7. A traktor az EK-típusjóváhagyásra bemutatva: ........................................................................
8. Az EK-típusjóváhagyásnak való megfelelőség ellenőrzésére feljogosított műszaki szolgálat: .......
9. A műszaki szolgálat által kiállított vizsgálati jelentés időpontja: ...................................................
10. A műszaki szolgálat által kiállított vizsgálati jelentés száma: ......................................................
11. A borulás hatása elleni védőszerkezetnek és a traktorra erősítésének szilárdságára vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadva/visszautasítva * ..............................................................................
12. A borulás hatása elleni védőszerkezetnek és a traktorra való felerősítésének szilárdságával kapcsolatos EK-típusjóváhagyás kiterjesztése megadva/visszautasítva * ........................................
13. A kiállítás helye: .......................................................................................................................
14. A kiállítás időpontja: .................................................................................................................
15. Aláírás: .....................................................................................................................................
1. A MELLÉKLET ALKALMAZÁSI KÖRE ÉS AZ ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1.1. A melléklet alkalmazási köre
1.1.1. E melléklet rendelkezéseit a traktorokra kell alkalmazni.
1.1.2. Amennyiben e melléklet nem tartalmaz más meghatározást, jelölést vagy rövidítést, a nem-közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29) GKM–KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: NRM.) meghatározásai, jelölései és rövidítései érvényesek a melléklet alkalmazása során.
1.2. A melléklet alkalmazására vonatkozó rendelkezések
1.2.1. A traktor motorjának szennyezőanyag kibocsátására hivatkozással:
– nem tagadható meg a motortípus, illetőleg motorcsalád vonatkozásában az EK-típusjóváhagyás megadása;
– nem tiltható meg valamely új motor értékesítése, forgalomba helyezése vagy használata,
– nem tagadható meg valamely traktortípus EK-típusjóváhagyása vagy a forgalomba helyezési engedély kiadása, továbbá
– nem tiltható meg valamely traktortípus használata, értékesítése, illetve traktor forgalomba helyezése,
amennyiben a szóban forgó motorok, illetve e traktorokba szerelt motorok szennyezőanyag-kibocsátása megfelel az ezen mellékletben meghatározott előírásoknak.
1.2.2. Nem adható meg az EK-típusjóváhagyás, illetőleg a forgalomba helyezési engedély az olyan motortípusra, motorcsaládra, valamint traktortípusra, amelynek a motorjára jellemző szennyezőanyag-kibocsátás nem felel meg ezen melléklet előírásainak:
a) az I. szabályozási fokozatban:
– 2000. december 31. után a B és C kategóriájú motorok vonatkozásában
(a teljesítménytartomány az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés a) pontjának 1. táblázatában meghatározottak szerint);
b) a II. szabályozási fokozatban:
– 2000. december 31. után a D és E kategóriájú motorok vonatkozásában,
– 2001. december 31. után az F kategóriájú motorok vonatkozásában,
– 2002. december 31. után a G kategóriájú motorok vonatkozásában,
(a teljesítménytartomány az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés b) pontjának 2. táblázatában meghatározottak szerint);
c) a III. A. szabályozási fokozatban:
– 2005. december 31. után a H, I és K kategóriájú motorok vonatkozásában,
– 2006. december 31. után a J kategóriájú motorok vonatkozásában
(a teljesítménytartomány az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés c) pontjának 3. táblázatában meghatározottak szerint);
d) a III. B. szabályozási fokozatban:
– 2009. december 31. után az L kategóriájú motorok vonatkozásában,
– 2010. december 31. után az M és N kategóriájú motorok vonatkozásában,
– 2011. december 31. után a P kategóriájú motorok vonatkozásában
(a teljesítménytartomány az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés e) pontjának 5. táblázatában meghatározottak szerint);
e) a IV. szabályozási fokozatban
– 2012. december 31. után a Q kategóriájú motorok vonatkozásában,
– 2013. szeptember 30. után az R kategóriájú motorok vonatkozásában
(a teljesítménytartomány az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés f) pontjának 6. táblázatában meghatározottak szerint).
1.2.3. A melléklet hatálya alá tartozó motor, illetőleg traktor – az e mellékletben megfogalmazott mentességeket, alternatív forgalomba hozatal és a rugalmas végrehajtási eljárás lehetőségét is figyelembe véve – nem hozható forgalomba, illetőleg nem helyezhető forgalomba:
– 2001. június 30. után az A, B és C kategória,
– 2001. december 31. után a D és E kategória,
– 2002. december 31. után az F kategória,
– 2003. december 31. után a G kategória,
– 2005. december 31. után a H kategória,
– 2006. december 31. után az I kategória,
– 2006. december 31. után a K kategória,
– 2007. december 31. után a J kategória,
– 2010. december 31. után az L kategória,
– 2011. december 31. után az M kategória,
– 2011. december 31. után az N kategória,
– 2012. december 31. után a P kategória,
– 2013. december 31. után a Q kategória,
– 2014. szeptember 30. után az R kategória
esetében, ha a motor szennyezőanyag kibocsátása nem felel meg ezen melléklet előírásainak:
1.2.4. Az 1.2.3. pont előírásai nem vonatkoznak a nem tagállamokba kivitelre kerülő traktortípusokba beépített motorokra és az üzemben lévő traktorok motorjainak cseréjére.
1.2.5. Az 1.2.3. pontban meghatározott határidő két évvel meghosszabbodik azon A-tól G-ig terjedő kategóriájú motor esetében, amelyet a fenti határidő előtt gyártottak. Az 1.2.3. pontban meghatározott határidőben történő alkalmazás alól a jóváhagyó hatóság mentességet adhat az NRM. 12. § (3) bekezdésben meghatározott esetben is.
1.2.6. Az 1.2.3. pontban meghatározott határidő két évvel meghosszabbodik azon a H-tól R-ig terjedő kategóriájú motor esetében, amelyet a fenti határidő előtt gyártottak.
1.2.7. Különleges címkézés és jelölés alkalmazható azon a motoron, amely – az 1.2.3. pontban a kategóriájához meghatározott időpont előtt – az NRM. 1. számú mellékletének 4.1.2.4., 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontjaiban található táblázatokban közölt határértékeknek megfelelő motortípushoz, vagy motorcsaládhoz tartozik.
1.2.8. * Ettől eltérően az L–R kategóriájú motorokkal felszerelt, az ER. C. Függelék C/2. melléklet A. fejezet A.1. pont második francia bekezdésében, C. Függelék C/2. melléklet B. fejezet 1. függelék I. rész 1.1. pontjában, valamint C. Függelék C/2. melléklet A. fejezet A.2. pontjában meghatározott T2, T4.1 és C2 kategóriájú traktorok tekintetében az 1.2.2. pont d) és e) alpontjában, valamint az 1.2.3. pontban meghatározott időpontok eltolódnak három évvel későbbre. Az említett időpontokig továbbra is a III/A. Részre vonatkozó követelményeket kell alkalmazni.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
E melléklet alkalmazásában:
2.1. „traktor”: az ER. 2. § (8) bekezdés a) pont szerinti jármű;
2.2. „traktortípus a motor szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozása szempontjából”: a 4. pontban meghatározott traktor- és motorjellemzők vonatkozásában lényegesen nem különböző traktorok összessége;
2.3. „traktormotor típusa a kibocsátott szennyezőanyagok szempontjából”: az I/A. Részben foglalt jellemzők szempontjából lényegesen nem különböző kompressziógyújtású motorok;
2.4. „motortípus illetve motorcsalád típusjóváhagyása önálló műszaki egységként, a szennyezőanyag-kibocsátás vonatkozásában” az okirat, amely igazolja, hogy a traktormeghajtásra szolgáló motortípus, illetve motorcsalád megfelel a jelen mellékletben foglalt előírásoknak;
2.5. „kibocsátott szennyezőanyagok”: gáznemű szennyezőanyagokat (szén-monoxidot, szén-hidrogéneket és nitrogén-oxidokat) valamint a szennyező részecskéket jelentik;
2.6. „traktortípus típusjóváhagyása a szennyezőanyag-kibocsátás vonatkozásában” az okirat, amely igazolja, hogy a belsőégésű motorral meghajtott traktor megfelel a jelen a mellékletben foglalt előírásoknak;
2.7. „motorcsalád” két vagy több hasonló konstrukciójú motortípust jelent, amelyek szennyezőanyag-kibocsátási jellemzői konstrukciós adottságaik miatt hasonlóak
2.8. „hidegindító készülék”: az a készülék, amely működésének ideje alatt átmenetileg megnöveli a motorba juttatott tüzelőanyag mennyiségét, és amelynek a motor indításának elősegítése a feladata.
2.9. „Füstölésmérő”: az a műszer, amely folyamatosan méri a traktor motorja által kibocsátott kipufogógáz fényelnyelési együtthatóját.
2.10. „Korrigált fényelnyelési együttható”: a III/B. Részben foglaltak szerinti eljárással, szabadgyorsításos vizsgálat során meghatározott, [m–1] mértékegységben kifejezett füstölési érték.
2.11. „Cseremotor”: olyan új motor, amelyet egy már üzembe helyezett traktorba történő beszereléshez szállítottak le és használnak fel.
2.12. * „rugalmas végrehajtási eljárás”: az a mentesítési eljárás, amely révén egy tagállam korlátozott számban engedélyezi traktorok forgalomba hozatalát és üzembe helyezését a IV/D. Rész bevezető részében meghatározott követelményekkel összhangban,
2.13. * „motorkategória”: a motorok osztályozása, amely egyaránt figyelembe veszi a teljesítménytartományt és a kipufogógáz-kibocsátási határérték szakaszt,
2.14. * „forgalmazás”: egy traktor vagy motor kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen,
2.15. * „forgalomba hozatal”: egy traktor vagy motor első forgalmazása,
2.16. * „üzembe helyezés”: egy traktor vagy motor első rendeltetésszerű használata az Európai Unión belül. A nyilvántartásba vétel – adott esetben – vagy a forgalomba hozatal időpontját kell az üzembe helyezés időpontjának tekinteni.
3. A TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
3.1. A traktornak, a motortípusnak, illetve a motorcsaládnak a füstölés és a szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából történő típusjóváhagyása iránti kérelmet a gyártónak, vagy feljogosított képviselőjének kell benyújtania.
3.2. A traktormotor, illetve traktor füstölés szerinti jóváhagyása iránti kérelemhez három példányban mellékelni kell a II. Rész szerinti adatközlő lap (információs dokumentum) I., II. és V. pontjaiban foglaltakat tartalmazó műszaki dokumentációt.
3.3. A traktormotor, vagy motorcsalád önálló műszaki egységként történő, illetve traktor szennyezőanyag-kibocsátás szerinti jóváhagyására irányuló kérelemhez három példányban mellékelni kell a II. Rész szerinti információs dokumentum I., II., III. és IV. pontjaiban foglaltakat értelemszerűen tartalmazó műszaki dokumentációt.
3.4. Jóváhagyott motorral rendelkező traktortípus jóváhagyása iránti kérelem esetén a kérelemhez három példányban mellékelni kell a II. Rész szerinti információs dokumentum I. és II. pontjaiban foglaltakat értelemszerűen tartalmazó műszaki dokumentációt, valamint a traktortípusba épített, önálló műszaki egységként jóváhagyott motor illetve, megfelelő esetben, motorcsalád típus-jóváhagyási bizonyítványának másolatát.
3.5. A traktormotor, vagy motorcsalád szennyezőanyag kibocsátásának megállapítására irányuló típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzésére kijelölt vizsgáló intézmény részére át kell adni a 3.3. pont szerint átadott műszaki dokumentációban foglalt jellemzők szerinti, a „motortípus”-nak, illetve az „alapmotornak” megfelelő motort.
3.6. A traktormotor füstölés szerinti jóváhagyásához a 3.2. pont szerinti műszaki dokumentációban foglalt jellemzőkkel rendelkező motort át kell adni a típus-jóváhagyási vizsgálatok végrehajtására kijelölt vizsgáló intézménynek. A gyártó kérelmére – a vizsgálatok végrehajtására kijelölt vizsgáló intézmény egyetértésével – a traktormotor füstölési vizsgálatát a traktortípust reprezentáló traktoron is el lehet végezni.
3.7. A 3.5., illetve 3.6. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni akkor, ha a traktor a füstölés, illetve szennyezőanyag-kibocsátás vonatkozásában önálló műszaki egységként jóváhagyott motorral rendelkezik és a jóváhagyást a hatóság a 3.4. pont szerinti műszaki dokumentáció és a jóváhagyási bizonyítvány(ok) alapján megadja.
3.8. * Az alternatív típusjóváhagyások elismerése
A következő típus-jóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típus-jóváhagyási jeleket egyenértékűnek kell tekinteni az e rendelet szerinti jóváhagyással:
1. Az NRM. 10. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott H, I, J és K kategóriájú (IIIA. szabályozási lépcsőbe sorolt) motorok tekintetében az NRM 12. melléklete 3.1., 3.2. és 3.3. pontjának megfelelő típusjóváhagyások.
2. Az NRM. 10. § (4) bekezdés e) pontjban meghatározott L, M, N és P kategóriájú (IIIB. szabályozási lépcsőbe sorolt) motorok tekintetében az NRM. 12. melléklete 4.1., 4.2. és 4.3. pontjának megfelelő típusjóváhagyások.
3. Az NRM. 10. § (4) bekezdés f) pontjában meghatározott Q és R kategóriájú (IV. szabályozási lépcsőbe sorolt) motorok tekintetében az NRM. 12. melléklete 5.1. és 5.2. pontjának megfelelő típusjóváhagyások.
3.9. Motorcsalád típusjóváhagyásáért folyamodó kérelmező esetében, ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a kérelmező által választott alapmotor nem képviseli kielégítően az NRM. I. számú melléklet 6. pontban foglaltak szerint a motorcsaládot, akkor egy másik, és ha szükséges, a jóváhagyó hatóság által kiválasztott további alapmotort kell biztosítani a típusjóváhagyáshoz.
3a. * ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK
Az NRM. 1. mellékletének 4., 8. és 9. szakaszát, az 1. és 2. függelékét, valamint 3., 4. és 5. mellékletének rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI OKMÁNY
4.1. Füstölés szerinti jóváhagyás
E mellékletben foglalt füstölési követelményeket kielégítő traktorok esetében a III/H. Rész szerinti bizonyítványt kell csatolni a típus-jóváhagyási (az EK típus-jóváhagyási) okmányhoz.
4.2. A motor önálló műszaki egységként történő típusjóváhagyása a szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából
E melléklet IV/A. Rész szerinti mintának megfelelő típus-jóváhagyási bizonyítványt kell kiadni a jelen mellékletben foglalt szennyezőanyag-kibocsátási követelményeket kielégítő motorokra, motorcsaládra, illetve traktorra vonatkozóan.
4.3. Traktortípus típusjóváhagyása a szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából
E melléklet IV/B. Rész szerinti mintának megfelelő típus-jóváhagyási bizonyítványt kell kiadni a jelen mellékletben foglalt szennyezőanyag-kibocsátási követelményeket kielégítő traktortípusra vonatkozóan.
5. MOTORJELÖLÉS
5.1. Minden, a jelen melléklet szerint füstölés vonatkozásában jóváhagyott típussal megegyező traktorra jól látható és könnyen hozzáférhető helyen fel kell erősíteni a korrigált abszorpciós tényezőt tartalmazó jelölést.
5.2. A jelölésnek jól olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie.
5.3. A III/G. Rész mutatja az 5.1. pont szerinti jelölés előírt formáját.
5.4. A szennyezőanyag-kibocsátás vonatkozásában jóváhagyott motoron a IV/C. Részben foglaltaknak megfelelő jelölést kell elhelyezni. Az azonosító szám feleljen meg az ER. A/7. számú mellékletében foglalt előírásoknak.
A következőkben felsorolt információkat három példányban, a mellékletek jegyzékével együtt kell átadni. Minden szükséges rajzot megfelelő léptékben és elégséges részletességgel A4-es formátumban vagy ilyen formátumra összehajtogatva kell rendelkezésre bocsátani. A fényképeknek – ha szükségesek – elegendő részletet kell ábrázolniuk.
1. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. Alapmotor/motortípus(1) (3)
1.1. Gyártmány/gyártmányok (a gyártó megnevezése): .......................................................................
1.2. A családba tartozó motor(ok) és (ha alkalmazható) a motorcsalád(ok) típusa és kereskedelmi megnevezése(1): .............................................................................................................
1.3. A gyártó típuskódja a motoron/motorokon lévő adatok alapján és a kód rögzítési módszere: .....
1.3.1. A motortípus azonosító számának helye, kódja és rögzítési módszere: .....................................
1.3.2. Az EK alkatrésztípus-jóváhagyási jel helye és rögzítési módszere: ...........................................
1.4. A gyártó neve és címe: ...................................................................................................................
1.5. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): ................................................................................................
2. SZAKASZ MOTORTÍPUS A CSALÁDON BELÜL
2. A család alapmotorjának lényeges jellemzői(3)
2.1. A kompresszió gyújtású motor leírása
2.1.1. Gyártó: ........................................................................................................................................
2.1.2. A gyártó motoron rögzített motortípus azonosító száma: ...........................................................
2.1.3. Ütemek száma: négyütemű/kétütemű(1)
2.1.4. Furat: ..... mm
2.1.5. Löket: ..... mm
2.1.6. A hengerek száma és elrendezése: ..............................................................................................
2.1.7. Hengerűrtartalom: ..... cm3
2.1.8. Névleges fordulatszám: ..... fordulat/min
2.1.9. Legnagyobb nyomaték fordulatszáma: ..... fordulat/min
2.1.10. Kompresszióviszony(2): .............................................................................................................
2.1.11. Égési rendszer leírása: ...............................................................................................................
2.1.12. Az égéstér és a dugattyútető rajza(i): ........................................................................................
2.1.13. A szívó- és kipufogó csatorna minimális keresztmetszetének területe: ....................................
2.1.14. Hűtésrendszer
2.1.14.1. Folyadékhűtés
2.1.14.1.1. Hűtőfolyadék fajtája: ..........................................................................................................
2.1.14.1.2. Keringető szivattyú(k): van/nincs(1)
2.1.14.1.3. Jellemzők vagy gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (alkalmazhatóság szerint): ......
2.1.14.1.4. Áttételi arány(ok) (alkalmazhatóság szerint): .....................................................................
2.1.14.2. Léghűtés
2.1.14.2.1. Befúvó: van/nincs(1)
2.1.14.2.2. Jellemzők vagy gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (alkalmazhatóság szerint): ......
2.1.14.2.3. Áttételi arány(ok) (alkalmazhatóság szerint): .....................................................................
2.1.15. A gyártó által megengedett hőmérséklet:
2.1.15.1. Folyadékhűtés: maximális hőmérséklet a kilépésnél: ..... K
2.1.15.2. Léghűtés: referenciapont: .......................................................................................................
Maximális hőmérséklet a referenciapontnál: ..... K
2.1.15.3. A töltőlevegő maximális hőmérséklete a visszahűtő kilépőnyílásánál (alkalmazhatóság szerint): ..... K
2.1.15.4. A kipufogógáz maximális hőmérséklete a kipufogócsőben/kipufogócsövekben a kipufogó-gyűjtőcső/gyűjtőcsövek külső pereme, illetve peremei melletti ponton): ..... K
2.1.15.5. Kenőanyag hőmérséklete: minimum: ..... K maximum: ..... K
2.1.16. Feltöltő: van/nincs(1)
2.1.16.1. Gyártmány: ............................................................................................................................
2.1.16.2. Típus: ....................................................................................................................................
2.1.16.3. A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltési nyomás, nyomáshatároló, alkalmazhatóság szerint): .........................................................................................................................
2.1.16.4. Visszahűtő: van/nincs(1)
2.1.17. Szívórendszer: a legnagyobb megengedett szívási depresszió a névleges fordulatszámon, teljes terhelés mellett: ..... kPa
2.1.18. Kipufogórendszer: a legnagyobb megengedett kipufogási ellennyomás a névleges fordulatszámon, teljes terhelés mellett: ..... kPa
2.2. * Légszennyezés elleni intézkedések
2.2.1. Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs (1) .........
2.2.2. További légszennyezés-csökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és más cím alatt nem szerepelnek)
2.2.2.1. Katalizátor: van/nincs (1) ..........................................................................................................
2.2.2.1.1. Gyártmány(ok): .....................................................................................................................
2.2.2.1.2. Típus(ok): ..............................................................................................................................
2.2.2.1.3. A katalizátorok és elemek száma: .........................................................................................
2.2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: ...................................................................................
2.2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: .................................................................................................
2.2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet: ..........................................................................................................
2.2.2.1.7. Relatív koncentráció: ............................................................................................................
2.2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): ..........................................................................................
2.2.2.1.9. Cellasűrűség: .........................................................................................................................
2.2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: .......................................................................................
2.2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága): .............................
2.2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K): ..........................................................................................
2.2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): .....................................................................................................
2.2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: .........................
2.2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hőmérséklet-tartománya: ......................................................
2.2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van): .......................................................................................
2.2.2.1.14. NOx-érzékelő: van/nincs (1)
2.2.2.2. Oxigénérzékelő: van/nincs (1)
2.2.2.2.1. Gyártmány(ok): .....................................................................................................................
2.2.2.2.2. Típus: ....................................................................................................................................
2.2.2.2.3. Elhelyezés: ............................................................................................................................
2.2.2.3. Légbefúvás: van/nincs (1)
2.2.2.3.1. Típus (rezgőszelep, levegőszivattyú stb.): ............................................................................
2.2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs (1)
2.2.2.4.1. Jellemzők (hűtött/nem hűtött, magas/alacsony nyomás stb.): ..............................................
2.2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs (1)
2.2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata: ................................................................................
2.2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása: ..............................................................................
2.2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság): .................................
2.2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz: ......................................................
2.2.2.5.5. Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomástartomány (kPa): ............................................
2.2.2.6. Más rendszerek: vannak/nincsenek (1)
2.2.2.6.1. Leírás és működés: ..............................................................................................................
2.3. Tüzelőanyag táprendszer
2.3.1. Tüzelőanyag tápszivattyú
Nyomás(2) illetve jelleggörbe: ..... kPa
2.3.2. Befecskendező berendezés
2.3.2.1. Szivattyú
2.3.2.1.1. Gyártmány/gyártmányok: ....................................................................................................
2.3.2.1.2. Típus/típusok: .......................................................................................................................
2.3.2.1.3. A szivattyú szállítása: ..... mm3 (2) löketenként, illetve munkaütemenként a szivattyú fordulat ..... fordulat/min (a névleges fordulatszám) és ..... fordulat/min (a legnagyobb nyomaték) esetén, illetve a jelleggörbével ábrázolva
Közlendő, hogy melyik módszert alkalmazták: a motoron vagy a szivattyú próbapadon történt-e a mérés(1)
2.3.2.1.4. Befecskendezés
2.3.2.1.4.1. Befecskendezési görbe(2): ...................................................................................................
2.3.2.1.4.2. Befecskendezés vezérlése(2): .............................................................................................
2.3.2.2. Befecskendező csővezeték:
2.3.2.2.1. Hossz ..... mm
2.3.2.2.2. Belső átmérő ..... mm
2.3.2.3. Befecskendező fúvóka (fúvókák)
2.3.2.3.1. Gyártmány/gyártmányok: .....................................................................................................
2.3.2.3.2. Típus/típusok: .......................................................................................................................
2.3.2.3.3. Nyitási nyomás(2) illetve jelleggörbe: ...................................................................................
2.3.2.4. Regulátor
2.3.2.4.1. Gyártmány/gyártmányok: .....................................................................................................
2.3.2.4.2. Típus/típusok: .......................................................................................................................
2.3.2.4.3. Fordulatszám, amelynél teljes terhelés mellett megkezdődik a tüzelőanyag adagolás elzárása(2): ..... fordulat/min
2.3.2.4.4. Maximális fordulatszám terhelés nélkül(2): ..... fordulat/min
2.3.2.4.5. Üresjárati fordulatszám(2): ..... fordulat/min
2.3.3. Hidegindító berendezés
2.3.3.1. Gyártmány/gyártmányok: ........................................................................................................
2.3.3.2. Típus/típusok: ..........................................................................................................................
2.3.3.3. Leírás: ......................................................................................................................................
2.4. * Szelepvezérlés
2.4.1. A legnagyobb szelepnyitás és a nyitási és zárási szögek a holtponthoz képest, illetve ezzel egyenértékű adatok:
................................................................................................................................................................
2.4.2. Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok (1):
2.4.3. Változtatható szelepvezérlő rendszer (ha alkalmazható, és ahol szívó- és/vagy kipufogószelep van)
2.4.3.1. Típus: folytonos vagy kétállásos (1)
2.4.3.2. Bütyökállítási szög:. ...............................................................................................................
2.5 A porlasztó furatok elrendezése
2.5.1. Helyzete, mérete és számozása
2.6. Elektronikus vezérlőfunkciók
Ha a motor rendelkezik elektronikusan vezérelt funkciókkal, meg kell a teljesítményére vonatkozó információkat, ideértve:
2.6.1. Gyártmány: .................................................................................................................................
2.6.2. Típus: ..........................................................................................................................................
2.6.3. Alkatrész száma: .........................................................................................................................
2.6.4. A motor elektronikus vezérlőegységének helye: ........................................................................
2.6.4.1. Érzékelt paraméter: ..................................................................................................................
2.6.4.2. Vezérelt paraméter: ..................................................................................................................
3. SZAKASZ KOMPRESSZIÓ GYÚJTÁSÚ MOTORCSALÁD
3. A motorcsalád lényeges jellemzői
3.1. A családhoz tartozó motortípusok jegyzéke
3.1.1. A motorcsalád neve: ...................................................................................................................
3.1.2. * A családhoz tartozó motortípusok leírása:
| „Alapmotor (*) | A motorcsaládba tartozó motorok (**) | ||||||
| Motortípus | |||||||
| Hengerek száma | |||||||
| Névleges fordulatszám (fordulat/perc) | |||||||
| Löketenkénti tüzelőanyag-szállítás (mm3) dízelmotorok esetében, tüzelőanyag-áram (g/h) benzinmotorok esetében, a névleges hasznos teljesítmény mellett | |||||||
| Névleges hasznos teljesítmény (kW) | |||||||
| Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám (fordulat/perc) | |||||||
| Legnagyobb hasznos teljesítmény (kW) | |||||||
| A legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám (fordulat/perc) | |||||||
| Löketenkénti tüzelőanyag-szállítás (mm3) dízelmotorok esetében, tüzelőanyag-áram (g/h) benzinmotorok esetében, a legnagyobb nyomaték mellett | |||||||
| Legnagyobb nyomaték (Nm) | |||||||
| Alsó alapjárati fordulatszám (fordulat/perc) | |||||||
| Henger-lökettérfogat (az alapmotor %-ában) | 100 | ||||||
| (*) A további részleteket lásd a 2. pontban. | |||||||
| (**) A további részleteket lásd a 4. pontban. | |||||||
4. SZAKASZ MOTORTÍPUS
4. A motortípus lényeges jellemzői
4.1. A motor leírása
4.1.1. Gyártó: ........................................................................................................................................
4.1.2. A gyártó motortípus azonosító száma a motorokon lévő adatoknak megfelelően:
4.1.3. Ütemek száma: négyütemű/kétütemű(1)
4.1.4. Furat: ..... mm
4.1.5. Löket: ..... mm
4.1.6. A hengerek száma és elrendezése: ..............................................................................................
4.1.7. Hengerűrtartalom: ..... cm3
4.1.8. Névleges fordulatszám: ..... fordulat/min
4.1.9. Legnagyobb nyomaték fordulatszáma: ..... fordulat/min
4.1.10. Kompresszióviszony(2): .............................................................................................................
4.1.11. Égési rendszer: ..........................................................................................................................
4.1.12. Az égéstér és a dugattyútető rajza(i): ........................................................................................
4.1.13. A szívó- és kipufogó csatorna minimális keresztmetszetének területe: ....................................
4.1.14. Hűtésrendszer
4.1.14.1. Folyadékhűtés
4.1.14.1.1. A hűtőfolyadék fajtája: .......................................................................................................
4.1.14.1.2. Keringető szivattyú(k): van/nincs(1)
4.1.14.1.3. Jellemzők vagy gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (alkalmazhatóság szerint): ......
4.1.14.1.4. Áttételi arány(ok) (alkalmazhatóság szerint): .....................................................................
4.1.14.2. Léghűtés
4.1.14.2.1. Befúvó: van/nincs(1)
4.1.14.2.2. Jellemzők vagy gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (alkalmazhatóság szerint): ......
4.1.14.2.3. Áttételi arány(ok) (alkalmazhatóság szerint): .....................................................................
4.1.15. A gyártó által megengedett hőmérséklet: .................................................................................
4.1.15.1. Folyadékhűtés: legnagyobb hőmérséklet a kilépésnél: ..... K
4.1.15.2. Léghűtés: referenciapont: .......................................................................................................
Legnagyobb hőmérséklet a referenciapontnál: ..... K
4.1.15.3. A töltőlevegő legnagyobb hőmérséklete a visszahűtő kilépőnyílásánál (alkalmazhatóság szerint): ..... K
4.1.15.4. A kipufogógáz legmagasabb hőmérséklete a kipufogócső(vek)ben a kipufogó-gyűjtőcső(csövek) külső pereme, illetve peremei melletti ponton: ..... K
4.1.15.5. A kenőanyag hőmérséklete: minimum: ..... K maximum: ..... K
4.1.16. Feltöltő: van/nincs(1)
4.1.16.1. Gyártmány: ............................................................................................................................
4.1.16.2. Típus: .....................................................................................................................................
4.1.16.3. A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltési nyomás, nyomáshatároló, alkalmazhatóság szerint):
4.1.16.4. Visszahűtő: van/nincs(1)
4.1.17. Szívórendszer: a legnagyobb megengedett szívási depresszió a névleges fordulatszám mellett és teljes terhelés mellett: ..... kPa
4.1.18. Kipufogó berendezés: a legnagyobb megengedett kipufogási ellennyomás a névleges fordulatszám mellett és teljes terhelés mellett: ..... kPa
4.2. * Légszennyezés elleni intézkedések
4.2.1. Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs (1) .........
4.2.2. További légszennyezés-csökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és más cím alatt nem szerepelnek):
4.2.2.1. Katalizátor: van/nincs (1)
4.2.2.1.1. Gyártmány(ok): .....................................................................................................................
4.2.2.1.2. Típus(ok): ..............................................................................................................................
4.2.2.1.3. A katalizátorok és elemek száma: .........................................................................................
4.2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: ...................................................................................
4.2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: ..................................................................................................
4.2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet: ..........................................................................................................
4.2.2.1.7. Relatív koncentráció: ............................................................................................................
4.2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): ..........................................................................................
4.2.2.1.9. Cellasűrűség: .........................................................................................................................
4.2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: .......................................................................................
4.2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága): .............................
4.2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K): ..........................................................................................
4.2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): ......................................................................................................
4.2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: ........................
4.2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hőmérséklet-tartománya: ....................................................
4.2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van): .......................................................................................
4.2.2.1.14. NOx-érzékelő: van/nincs (1)
4.2.2.2. Oxigénérzékelő: van/nincs (1)
4.2.2.2.1. Gyártmány(ok): ...................................................................................................................
4.2.2.2.2. Típus: ...................................................................................................................................
4.2.2.2.3. Elhelyezés: ...........................................................................................................................
4.2.2.3. Légbefúvás: van/nincs (1)
4.2.2.3.1. Típus (rezgőszelep, levegőszivattyú stb.): ..........................................................................
4.2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs (1)
4.2.2.4.1. Jellemzők (hűtött/nem hűtött, magas/alacsony nyomás stb.): .............................................
4.2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs (1)
4.2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata: .............................................................................
4.2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása: .............................................................................
4.2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság): ................................
4.2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz: ....................................................
4.2.2.5.5. Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomástartomány (kPa): ..........................................
4.2.2.6. Más rendszerek: vannak/nincsenek (1)
4.2.2.6.1. Leírás és működés: ..............................................................................................................
4.3. Tüzelőanyag-ellátó rendszer
4.3.1. Tüzelőanyag tápszivattyú
Nyomás(2), illetve jelleggörbe: ..... kPa
4.3.2. Befecskendező berendezés
4.3.2.1. Szivattyú
4.3.2.1.1. Gyártmány/gyártmányok: .....................................................................................................
4.3.2.1.2. Típus/típusok: .......................................................................................................................
4.3.2.1.3. A szivattyú szállítása: ..... mm3 (2) löketenként, illetve munkaütemenként a szivattyú fordulat ..... fordulat/min (a névleges fordulatszám), illetve ..... fordulat/min (a legnagyobb nyomaték) esetén, illetve a jelleggörbével ábrázolva
Közlendő, hogy melyik módszert alkalmazták: a motoron vagy a szivattyú-próbapadon történt-e a mérés(1)
4.3.2.1.4. Befecskendezés
4.3.2.1.4.1. Befecskendezési görbe(2): ...................................................................................................
4.3.2.1.4.2. Befecskendezés vezérlése(2): .............................................................................................
4.3.2.2. Befecskendező csővezeték
4.3.2.2.1. Hossz: ..... mm
4.3.2.2.2. Belső átmérő: ..... mm
4.3.2.3. Befecskendező fúvóka (fúvókák)
4.3.2.3.1. Gyártmány/gyártmányok: .....................................................................................................
4.3.2.3.2. Típus/típusok: .......................................................................................................................
4.3.2.3.3. Nyitási nyomás(2), illetve jelleggörbe(1): ...............................................................................
4.3.2.4. Regulátor(ok)
4.3.2.4.1. Gyártmány/gyártmányok: .....................................................................................................
4.3.2.4.2. Típus/típusok: .......................................................................................................................
4.3.2.4.3. Fordulatszám, amelynél teljes terhelés mellett megkezdődik a tüzelőanyag adagolás elzárása(2): ..... fordulat/min
4.3.2.4.4. Maximális fordulatszám terhelés nélkül(2): ..... fordulat/min
4.3.2.4.5. Üresjárati fordulatszám(2): ..... fordulat/min
4.3.3. Hidegindító berendezés
4.3.3.1. Gyártmány/gyártmányok: ........................................................................................................
4.3.3.2. Típus/típusok: ..........................................................................................................................
4.3.3.3. Leírás: ......................................................................................................................................
4.4. * Szelepvezérlés
4.4.1. A legnagyobb szelepnyitás és a nyitási és zárási szögek a holtponthoz képest, illetve ezzel egyenértékű adatok: ...
4.4.2. Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok (1): ....................................................................
4.4.3. Változtatható szelepvezérlő rendszer (ha alkalmazható, és ahol szívó- és/vagy kipufogószelep van)
4.4.3.1. Típus: folytonos vagy kétállásos *
4.4.3.2. Bütyökállítási szög: ................................................................................................................
4.5. A porlasztó furatok elrendezése
4.5.1. Helyzete, mérete és számozása
4.6. Elektronikus vezérlőfunkciók
Ha a motor rendelkezik elektronikusan vezérelt funkciókkal, meg kell adni a teljesítményére vonatkozó információkat, ideértve:
4.6.1. Gyártmány:: ................................................................................................................................
4.6.2. Típus: ..........................................................................................................................................
4.6.3. Alkatrész száma: .........................................................................................................................
4.6.4. A motor elektronikus vezérlőegységének helye: ........................................................................
4.6.4.1. Érzékelt paraméter: ..................................................................................................................
4.6.4.2. Vezérelt paraméter: ..................................................................................................................
5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK A TRAKTOROK FÜSTÖLÉSÉNEK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓAN
5.1. Erőátvitel
5.1.1. A motor lendkerekének tehetetlenségi nyomatéka .....................................................................
5.1.2. A traktorba épített motorhoz kapcsolódó járulékos tehetetlenségi nyomaték a nyomatékváltó „üres” állásában ...........................................................................................................
5.2. Alkalmazott motorolaj
5.2.1. Gyártmány(ok) ............................................................................................................................
5.2.2. Típus(ok) .....................................................................................................................................
(Ha a motorolaj az üzemanyagba van bekeverve, meg kell adni a %-os olajtartalmat)
5.3. Teljesítmény a füstölésmérés.....pontban előírt hat mérési pontban
5.3.1. A motorfékpadon mért teljesítmény (az alkalmazott teljesítménymérési szabványt meg kell adni) ...........................................................................................................................
5.3.2. A traktor kerekein mért teljesítmény (ha a füstölési vizsgálatot a traktoron kívánják végrehajtani) ...........................................................................................................................
| Motorfordulatszám (n, min–1) | Mért teljesítmény (kW) | |
| 1. .................................................... | .................................................... | |
| 2. .................................................... | .................................................... | |
| 3. .................................................... | .................................................... | |
| 4. .................................................... | .................................................... | |
| 5. .................................................... | .................................................... |
1. Általános követelmények
1.1. Azokat az alkatrészeket, amelyek hatással lehetnek a szennyezőanyag-kibocsátásra, úgy kell megtervezni, elkészíteni és összeszerelni, hogy a fellépő rezgések ellenére biztosítsák a traktor rendes üzemelését, és így feleljenek meg a jelen melléklet előírásainak.
1.2. A hidegindító berendezésre vonatkozó követelmények
1.2.1. A hidegindító berendezést úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a motor normális működése esetén, üzemi hőmérsékletű motornál ne lehessen azt működésbe hozni vagy működésben tartani.
1.2.2. Az 1.2.1. pont rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
1.2.2.1. állandó fordulatszámnál a motor által kibocsátott gázok fényelnyelési együtthatója – a hidegindító berendezés működése közben az III/A. Részben leírt módszerrel mérve – a III/D. Részben előírt határértéken belül van;
1.2.2.2. a hidegindító berendezés működése a motort ésszerű időn belül leállítja.
1.3. A füstölésre vonatkozó követelmények
1.3.1. A traktortípus motorjának füstölést a III/A. és III/B. Rész szerinti módszerekkel kell mérni, amelyek az állandó fordulatszámon, illetve a szabadgyorsítással végzett vizsgálatokat tartalmazzák.
1.3.2. A füstölés mértéke a III/A. Részben foglalt módszerrel mérve nem haladhatja meg a III/D. Rész szerinti határértéket.
1.3.3. Turbófeltöltős motorok esetében a szabadgyorsítás alatt mért fényelnyelési együttható nem haladhatja meg az állandó fordulatszámmal lefolytatott vizsgálatok alatt mért maximális fényelnyelési együtthatóhoz tartozó névleges kipufogógáz-áramra a III/D. Rész szerint előírt határérték 0,5 m–1-el megnövelt értékét.
1.3.4. A III/E. Részben foglalt jellemzőkkel rendelkező füstölésmérőt kell alkalmazni. Egyenértékű füstölésmérő műszerek alkalmazása megengedett, azonban, abban az esetben, ha III/E. Részben foglalttól eltérő műszert alkalmaznak, akkor annak egyenértékűségét az adott motorra vonatkozólag bizonyítani kell.
2. A gyártás megfelelősége
2.1. Minden sorozatgyártású traktornak meg kell egyeznie a jóváhagyott traktortípussal a motor füstölését befolyásoló alkatrészek vonatkozásában.
2.2. Az ellenőrzést a sorozatból kivett traktoron a következők szerint kell elvégezni:
2.2.1. a még be nem járatott traktor füstölését a III/B. Rész szerinti szabadgyorsításos módszerrel meg kell mérni. A traktort azonosnak kell tekinteni a jóváhagyott típussal, ha a mért fényelnyelési együttható nem haladja meg 0,5 m–1-nél nagyobb mértékben a típus-jóváhagyásban szereplő értéket;
2.2.1.1. amennyiben a 2.2.1. pont szerint mért érték 0,5 m–1-nél nagyobb mértékben meghaladja a típus-jóváhagyási értéket, akkor a sorozatban gyártott traktort vagy annak motorját a III/A. Rész szerinti állandó fordulatszámú vizsgálatnak kell alávetni. A motor füstölése nem lépheti túl a III/D. Részben előírt határértékeket.
1. Általános előírások
1.1. Jelen mellékletben foglaltak szerint kell vizsgálni a traktorok, illetve traktormotorok füstölését állandó fordulatszámokon, a maximális terhelés 80%-án.
1.2. A vizsgálat a traktoron vagy annak kiszerelt motorján hajtható végre.
2. A mérés elve
2.1. Az állandó fordulatszámon, a teljes terhelés 80%-án üzemelő motor által kibocsátott kipufogógázok fényelnyelését kell mérni. A motor fordulatszám tartományán belül 6 (hat) mérést kell végezni, a motor maximális teljesítményéhez tartozó fordulatszám és az alábbi két motorfordulatszám közül a nagyobb között egyenlően elosztott fordulatszámokon:
– a legnagyobb teljesítményhez tartozó motorfordulatszám 55%-a;
– 1000 ford/min fordulatszám,
A mérés szélső fordulatszám pontjai a meghatározott fordulatszám-tartomány határain helyezkednek el.
2.2. Manuálisan bekapcsolható feltöltővel rendelkező dieselmotorok esetén, amelyeknél a feltöltő üzembe lépése automatikusan megnöveli a befecskendezett tüzelőanyag-mennyiséget, a méréseket mind feltöltővel, mind anélkül el kell végezni. Mindegyik fordulatszámon a kapott két számérték közül a nagyobbat kell mérési eredményként figyelembe venni.
3. Vizsgálati feltételek
3.1. A traktor, illetve a motor
3.1.1. A motort vagy a traktort kifogástalan üzemi állapotban kell vizsgálatra átadni. A motornak bejáratottnak kell lennie.
3.1.2. A motort az I. Rész 3.2. pont szerinti műszaki dokumentációban foglalt berendezésekkel ellátva kell vizsgálni.
3.1.3. A motor beállítása feleljen meg a gyártó előírásainak és az I. Rész 3.2. pont szerinti műszaki dokumentációban foglaltaknak.
3.1.4. A kipufogórendszeren ne legyen semmiféle olyan nyílás, amely miatt a motor által kibocsátott kipufogógáz felhígulhat.
3.1.5. A motornak a gyártó előírásainak megfelelő normális üzemi állapotban kell lennie. A hűtővíz és a motorolaj a gyártó által előírt üzemi hőmérsékletű legyen.
3.2. A tüzelőanyag
A III/C. részben foglalt jellemzőkkel rendelkező referencia-tüzelőanyagot kell használni.
3.3. A vizsgáló laboratórium
3.3.1. Meg kell mérni a laboratórium T abszolút hőmérsékletét K-ben, és a PB légköri nyomást kPa-ban kifejezve, és meg kell határozni az F tényezőt a következő képlet alapján:
3.3.2. A vizsgálat akkor érvényes, ha a laboratórium F tényezőjének értékre teljesül a következő reláció:
0,98 ≤ F ≤ 1,02
3.4. A mintavevő- és mérőberendezés
A kipufogógázok fényelnyelését a III/E. Részben foglaltaknak megfelelő füstölésmérővel kell mérni. A füstölésmérőt a III/F. Részben foglaltak szerint kell beépíteni és használni.
4. Határértékek
4.1. A 2.1. pont szerinti hat motorfordulatszám mindegyikére a következő képlet szerint meg kell határozni a dm3/s-ban kifejezett névleges gázáramot:
– kétütemű motorok esetében
– négyütemű motorok esetében
ahol:
V – a motor hengerűrtartalma [dm3],
n – a motor fordulatszáma [ford/min.].
4.2. A kipufogógázok fényelnyelési együtthatója egyetlen motorfordulatszámon sem haladhatja meg a III/D. Részben foglalt határértéket. Amennyiben a névleges gázáram értéke nem egyezik a táblázatban megadott egyik értékkel sem, a vonatkozó határértéket az arányos részek elve alapján, lineáris interpolálással kell meghatározni.
1. Vizsgálati feltételek
1.1. A vizsgálatot olyan traktoron vagy motoron kell elvégezni, amelyen végrehajtották a III/A. Rész szerinti állandó fordulatszám melletti füstölésvizsgálatot.
1.1.1. Ha a motor vizsgálata fékpadon történik, akkor azt az állandó fordulatszámon végzett füstölésmérés után a lehető leghamarabb le kell folytatni. A hűtővíznek és az olajnak a gyártó előírásainak megfelelő hőmérsékletűnek kell lennie.
1.1.2. Ha a vizsgálatot álló traktoron végzik, akkor a motort közúti futás során normális üzemi állapotba kell hozni. A közúti futás befejezése után a vizsgálatot mielőbb le kell folytatni.
1.2. Az égésteret nem szabad lehűteni vagy elszennyezni a vizsgálatot megelőző, hosszú ideig tartó üresjárattal.
1.3. A III/A. Rész 3.1., 3.2. és 3.3. pontokban előírt vizsgálati feltételeket kell alkalmazni.
1.4. A mintavevő- és mérőberendezésekre vonatkozóan a III/A. Rész 3.4. pont szerinti feltételeket kell alkalmazni.
2. Vizsgálati eljárások
2.1. Ha a vizsgálatot motorfékpadon végzik, akkor a motort a féktől el kell választani, és a fék helyére vagy azokat a traktorban alkalmazott forgó részeket kell felszerelni, amelyek „üres” állásba kapcsolt sebességváltó esetén a motorral együtt forognak; vagy pedig azokkal azonos tehetetlenségi nyomatékú lendkereket kell felszerelni.
2.2. Ha a vizsgálatot traktoron végzik, akkor a sebességváltó kapcsolókart üres állásba kell tenni, a tengelykapcsolót pedig zárni kell.
2.3. A motor alapjárati állapotában a gázpedált gyorsan, de nem erőltetve kell lenyomni, illetve motorfékpadon a töltésszabályozó kart elmozdítani, hogy a befecskendezőszivattyú által szállított tüzelőanyag-dózis maximális legyen. Ezt az állapotot mindaddig fenn kell tartani, amíg a motor a legnagyobb fordulatszámát el nem éri és a regulátor működésbe nem lép. Amikor a motor eléri a leszabályozási fordulatszámot, a gázpedált fel kell engedni, amíg a motor újból fel nem veszi az alapjárati fordulatszámot és a füstölésmérő vissza nem tér az ennek megfelelő állapotba.
2.4. A kipufogórendszer tisztítása és a mérőberendezés beszabályozása érdekében a 2.3. pont szerinti műveletet legalább hatszor meg kell ismételni. Az egymást követő gyorsítások alatt leolvasott maximális – fényelnyelési együtthatóval kifejezett – füstölési értékeket fel kell jegyezni és a gyorsításokat addig kell folytatni, amíg az értékek nem állandósulnak. Az egyes gyorsítások után, a motor alapjárati fordulatszámán leolvasott értékeket nem kell figyelembe venni. A gyorsítás alatti maximális füstölést akkor kell állandósultnak tekinteni, amikor négy egymást követő érték 0,25 m–1 szélességű sávon belül van, és nem mutat csökkenő sorrendet. A feljegyzendő XM füstölést (fényelnyelési együtthatót) a négy érték számtani középértéke szolgáltatja.
2.5. A feltöltős motorokkal szemben a következő különleges követelményeket kell támasztani:
2.5.1. Mechanikusan csatlakoztatott, illetve meghajtott és kikapcsolható feltöltővel felszerelt motorok esetében, két teljes szabadgyorsításos mérési sorozatot kell végrehajtani: egyet bekapcsolt és egyet kikapcsolt feltöltővel. Az így kapott két mérési eredmény közül a nagyobbat kell a szabadgyorsításos vizsgálat mérési eredményének tekinteni.
2.5.2. Olyan feltöltős motorok esetében, amelyeknél a feltöltőt a vezető általa működtetett megkerülő vezetékkel kiiktathatja, a vizsgálatot le kell folytatni a feltöltőt a megkerülő vezetékkel kiiktatva és megkerülés nélkül is. A kapott mérési eredmények közül a nagyobbat kell a szabadgyorsításos vizsgálat mérési eredményének tekinteni.
3. A korrigált fényelnyelési együttható (füstölés) meghatározása
3.1. Jelölések
XL – a korrigált fényelnyelési együttható;
XM – a fényelnyelési együttható szabadgyorsítás során, a 2.4. pont szerint mért értéke,
SM – a fényelnyelési együttható állandó fordulatszámon végzett vizsgálat során, a III/A. Rész 2.1. pont szerint mért azon értéke, amely a legközelebb esik az ugyanazon névleges gázáramhoz tartozó határértékhez;
SL – a fényelnyelési együttható III/A. Rész 4.2. pont szerinti, az SM értéket szolgáltató mérési pontnak megfelelő névleges gázáramhoz tartozó határértéke;
L – a fény útjának effektív hossza a füstölésmérőben.
3.2. A fényelnyelési együtthatót m–1-ben kifejezve, a fény útjának effektív hosszát pedig méterben kifejezve, XL értékét a következő két kifejezés közül a kisebb értéket adó szolgáltatja:
| Műszaki jellemzők | Határértékek és mértékegységek | Módszer | |
| Sűrűség 16/4 °C | 0,830 ± 0,005 | MSZ ISO 3675:1995 | |
| Lepárlási próba | |||
| 50% | min. 245 °C | ||
| 90% | 330 ± 10 °C | ||
| Végforrpont | max. 370 °C | ||
| Cetánszám | 54 ± 3 | ASTM D 976–66 | |
| Kinematikai viszkozitás 100 °F-en | 3 ± 0,5 cSt | MSZ EN ISO 3104:1996 | |
| Kéntartalom | 0,4 ± 0,1 m/m% | ASTM D 129–64 | |
| Lobbanáspont | Min. 55 °C | NSZ EN 22719:1995 | |
| Zavarodási pont | Max. –7 °C | ASTM D 2500–66 | |
| Anilin pont | 69 ± 5 °C | ASTM D 611–64 | |
| Maradvány szén 10%-os lepárlási maradékból | Max. 0,2 m/m% | ASTM D 524–64 | |
| Hamutartalom | Max. 0,01 m/m% | MSZ EN ISO 6245:1999 | |
| Víztartalom | Max. 0,05 m/m% | ASTM D 95–70 | |
| Rézlemezes korrózió vizsgálat 100 °C-on | Max. 1 | ASTM D 130–68 | |
| Alsó fűtőérték | 10250 ± 100 kcal/kg | ASTM D 2–68 (Ap. VI) | |
| 18450 ± 180 BTU/1b | |||
| Savszám | 0 mg KOH/g | ASTM D 974–64 |
A tüzelőanyag csak elsődleges desztillátumokon alapulhat, hidro-kéntelenítve vagy anélkül, és adalékmentesnek kell lennie.
| G névleges kipufogógáz-áram [dm3/min] | Füstölés (K fényelnyelési együttható) [m–1] | |
| ≤42 | 2,26 | |
| 45 | 2,19 | |
| 50 | 2,08 | |
| 55 | 1,985 | |
| 60 | 1,90 | |
| 65 | 1,84 | |
| 70 | 1,775 | |
| 75 | 1,72 | |
| 80 | 1,665 | |
| 85 | 1,62 | |
| 90 | 1,575 | |
| 95 | 1,535 | |
| 100 | 1,495 | |
| 105 | 1,465 | |
| 110 | 1,425 | |
| 115 | 1,395 | |
| 120 | 1,37 | |
| 125 | 1,345 | |
| 130 | 1,32 | |
| 135 | 1,30 | |
| 140 | 1,27 | |
| 145 | 1,25 | |
| 150 | 1,225 | |
| 155 | 1,205 | |
| 160 | 1,19 | |
| 165 | 1,17 | |
| 170 | 1,155 | |
| 175 | 1,14 | |
| 180 | 1,125 | |
| 185 | 1,11 | |
| 190 | 1,095 | |
| 195 | 1,08 | |
| ≥200 | 1,065 |
Megjegyzés: a táblázat értékei 0,01 vagy 0,005-re vannak kerekítve, de ez nem jelenti azt, hogy a méréseket ilyen pontossággal kell végezni.
1. Általános előírások
Jelen rész tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeket a III/A. és III/B. Rész szerinti vizsgálatokhoz használt füstölésmérőknek ki kell elégíteniük.
2. A fényelnyelésmérők alapkövetelményei
2.1. A mérendő gázt nem tükröző belső felületű zárt térbe kell vezetni.
2.2. A fény mérendő gázon keresztüli effektív úthosszának meghatározásánál számításba kell venni a fényforrást és a fotocellát védő szerkezeti részek esetleges befolyását is. Az effektív úthosszat a mérő műszeren fel kell tüntetni.
2.3. A füstölésmérő kijelző műszerén két mérő skálának kell lennie, amelyek közül az egyiknek abszolút egységben kell mutatnia a fényelnyelést 0-tól a ∞-ig (m–1), míg a másiknak lineáris egységekben 0-tól 100-ig. Mindkét skála mérési tartományának a teljes fényáramhoz tartozó 0 értéktől a teljes elsötétedéshez tartozó skála végértékig kell terjednie.
3. Konstrukciós követelmények
3.1. Általános követelmények
A füstölésmérő kivitelének olyannak kell lennie, hogy állandó fordulatszámú üzemállapotokban a füstkamra fényelnyelés szempontjából homogén füsttel töltődjön fel.
3.2. Füstkamra és a füstölésmérő háza
3.2.1. A belső visszaverődések vagy diffúziós hatások miatti szórt fény fotocellára gyakorolt hatását a minimumra kell csökkenteni (pl. a belső felületek matt feketére való kikészítésével és megfelelő általános kialakítással).
3.2.2. Az optikai jellemzőknek olyanoknak kell lenniük, hogy a diffúzió és a reflexió kombinált hatása ne haladja meg a lineáris skála egy egységét, ha a füstkamra 1,7 m–1 értékhez közeli fényelnyelési együtthatójú füsttel van megtöltve.
3.3. Fényforrás
A fényforrásnak 2800–3250 K tartományon belüli színhőmérsékletű izzólámpának kell lennie.
3.4. Fényérzékelő
3.4.1. A fényérzékelőnek az emberi szemhez hasonló spektrális érzékenységi görbéjű fotocellának kell lennie, amelynek érzékenysége az 550–570 nm-es sávban a legnagyobb, továbbá 430 nm alatt és 680 nm feletti érzékenysége a legnagyobb érzékenységnél 4%-kal kisebb.
3.4.2. Az elektromos áramkör konstrukciójának, a kijelző műszert is beleértve, biztosítani kell, hogy a fotocella kimenő árama lineáris függvénye legyen a fotocellát érő fény intenzitásának, a fotocella egész üzemi hőmérsékleti tartományában.
3.5. Mérési skálák
3.5.1. A „k” fényelnyelési együtthatót az alábbi képletből kell kiszámítani:
Φ= Φ0 · e–kL
ahol:
L – a fénynek a mérendő gázon keresztül megtett effektív úthossza;
Φ0 – belépő fényfluxus;
Φ– kilépő fényfluxus.
Ha a füstölésmérő-típus L effektív hosszát nem lehet közvetlenül a geometriájából megállapítani, akkor az L effektív hosszúságot
– a 4. pont módszerrel, vagy
– másik, ismert effektív átvilágítási hosszal rendelkező füstölésmérővel összehasonlítva kell meghatározni.
3.5.2. A 0-tól 100-ig terjedő lineáris skála és „k” fényelnyelési együttható közötti összefüggést a következő képlet szolgáltatja:
ahol:
N – a lineáris skálán leolvasott érték, és
k – a fényelnyelési együttható megfelelő értéke.
3.5.3. A füstölésmérő kijelző műszerének lehetővé kell tenni 1,7 m–1 fényelnyelési együttható leolvasását 0,025 m–1 pontossággal.
3.6. A mérőberendezés beszabályozása és kalibrálása
3.6.1. A fotocellának és a kijelző műszer elektromos áramkörének lehetővé kell tennie a kijelzés 0-ra állítását, amikor a fényáram tiszta levegővel töltött füstkamrán vagy azonos karakterisztikájú kamrán megy keresztül.
3.6.2. Kikapcsolt izzólámpa és megszakított vagy rövidre zárt elektromos mérő áramkör esetén a kijelzett fényelnyelési együtthatónak ∞-nek kell lennie, és a ∞ kijelzésnek meg kell maradnia a mérő áramkör zárásakor is.
3.6.3. A közbenső ellenőrzéseket a füstkamrába helyezett, 1,6–1,8 m–1 közötti fényelnyelési együtthatójú gáznak megfelelő fényelnyelési tulajdonsággal rendelkező optikai szűrővel kell elvégezni. Az optikai szűrő „k” értékének 0,025 m–1-en belül ismertnek kell lennie. Az ellenőrzés során meg kell győződni arról, hogy az optikai szűrőt a fényforrás és a fotocella közé helyezve a füstölésmérő kijelzett „k” értéke nem tér el 0,05 m–1nél nagyobb mértékben az optikai szűrő ismert „k” értékétől. Nagyobb eltérés esetén a füstölésmérő kalibrációját korrigálni kell.
3.7. A füstölésmérő időállandója
3.7.1. Az elektromos mérő áramkör időállandójának (annak az időnek, amely alatt a kijelzés skála végérték 90%-át eléri a fotocellát teljesen elsötétítő ernyő gyors behelyezését követően) 0,9–1,1 s között kell lennie.
3.7.2. Az elektromos mérő áramkör csillapításának olyannak kell lennie, hogy a végső állandósult értéken való kezdeti túllendülés a bemenő jel bármilyen pillanatnyi változását követően (pl. a kalibráló szűrő) ne haladja meg az állandósult érték 4%-át, lineáris skálaegységben.
3.7.3. A füstölésmérő füstkamrájában lejátszódó fizikai jelenségeknek tulajdonítható késedelmi ideje (az az idő, amely a füstkamrába belépő gáznak szükséges ahhoz, hogy a füstkamrát teljesen kitöltse) ne legyen 0,4 s-nél nagyobb.
3.7.4. A 3.7.1.–3.7.3. pontban foglalt rendelkezések kizárólag a szabadgyorsításos füstölésmérésekre használt füstölésmérőkre vonatkoznak.
3.8. A mérendő gáz és az öblítő levegő nyomása
3.8.1. A kipufogógáz nyomása a füstkamrában nem térhet el 735 Pa-nál nagyobb mértékben a légköri nyomástól.
3.8.2. A mérendő gáz és az öblítő levegő nyomásváltozásai nem idézhetnek elő 0,05 m–1-nél nagyobb fényelnyelési együttható változást 1,7 m–1 fényelnyelési együtthatójú gáz esetében.
3.8.3. A füstölésmérőt megfelelő műszerrel kell ellátni a füstkamrában lévő nyomás mérésére.
3.8.4. A gáz és az öblítő levegő füstkamrába való nyomásváltozásainak határértékeit a készüléket gyártó cégnek kell megadnia.
3.9. A mérendő gáz hőmérséklete
3.9.1. A füstkamra bármely pontján a gáz hőmérsékletének a mérés pillanatában 70 °C és a füstölésmérőt gyártó cég által megadott maximális hőmérséklet között kell lennie. Ebben a hőmérsékleti tartományban a leolvasott értékek a hőmérsékletváltozás következtében ne változzanak 0,1 m–1 értéknél nagyobb mértékben, ha a kamra 1,7 m–1 elnyelési együtthatójú gázzal van töltve.
3.9.2. A füstölésmérőt megfelelő műszerekkel kell ellátni a füstkamrában lévő hőmérséklet mérésére.
4. A füstölésmérő „L” effektív hossza
4.1. Általános megjegyzések
4.1.1. Egyes füstölésmérő típusoknál a fényforrás és a fotocella közötti gáz, illetve a fényforrást és a fotocellát védő átlátszó részek közötti gáz fényelnyelése nem állandó. Ilyen esetben az L effektív hosszúság egyenlő annak a fényelnyelési szempontból homogén gázoszlopnak a hosszával, amely a mérendő gáznak a füstölésmérőn történő átbocsátása során mérttel azonos fényelnyelést ad.
4.1.2. A fény effektív úthosszát a rendesen működő füstölésmérő által mutatott N értéknek azzal az N0 értékkel történő összehasonlításával kell meghatározni, amelyet a füstölésmérő olyan módosításával nyertek, hogy a vizsgáló gáz jól meghatározott L0 hosszúságot töltsön ki.
4.1.3. Gyorsan egymás után következő összehasonlító leolvasásokat kell végezni a nulla pont eltolódás miatt szükséges korrekció meghatározása érdekében.
4.2. Az L értékének meghatározása
4.2.1. A vizsgáló gáznak állandó fényelnyelésű kipufogógáznak kell lennie, vagy olyan fényelnyelő gáznak, amelynek sűrűsége hasonló a kipufogógázéhoz.
4.2.2. Pontosan meg kell határozni a füstölésmérőnek az L0 hosszúságú oszlopát, amely homogén módon megtölthető vizsgáló gázzal, és amelynek végei lényegében derékszögben állnak a fény útjának irányához képest. Ennek az L0 hossznak közel kell lennie a füstölésmérő feltételezett effektív hosszához.
4.2.3. Meg kell mérni a vizsgáló gáz középhőmérsékletét a füstkamrában.
4.2.4. Ha szükséges, a mintavevő körbe a szondához a lehető legközelebb megfelelő térfogatú és kis helyigényű kiegyenlítő tartályt lehet beiktatni a lüktetés csillapítására. Hűtő szintén felszerelhető. A tágulási tartály és a hűtő nem változtathatja meg a kipufogógáz összetételét.
4.2.5. Az effektív hossz meghatározására irányuló vizsgálat során a vizsgáló gázt felváltva kell átengedni a rendesen működő füstölésmérőn és a 4.1.2. pont szerint módosított, azonos típusú füstölésmérőn.
4.2.5.1. A füstölésmérő által mért értékeket a vizsgálat alatt folyamatosan regisztrálni kell a füstölésmérőével azonos vagy annál kisebb időállandójú regisztráló berendezéssel.
4.2.5.2. A rendesen működő füstölésmérő lineáris skáláján a vizsgáló gázzal mutatott érték N, a K-ben kifejezett közepes gázhőmérséklet T.
4.2.5.3. Az ismert L0 effektív hosszúságú és ugyanazon vizsgáló gázzal töltött füstölésmérő lineáris skáláján leolvasott érték N0, a K-ben kifejezett közepes gázhőmérséklet T0.
4.2.6. Az effektív hosszat a következő képlettel kell kiszámítani:
4.2.7. A vizsgálatot legalább négy vizsgáló gázzal meg kell ismételni, amelyek a lineáris skálán 20 és 80 között egyenletesen elosztott értékeket adnak.
4.2.8. A füstölésmérő L effektív hossza a 4.2.7. pont szerinti gázokra a 4.2.6. pont szerinti képlettel kapott effektív hosszúságok számtani közepe.
1. Általános előírások
Jelen részben foglaltak szerint kell felszerelni és használni a füstölésmérőt a III/A. és III/B. Rész szerinti vizsgálatok során.
2. Mintavételes füstölésmérő
2.1. Beépítés az állandó fordulatszámokon végzett vizsgálathoz
2.1.1. A mintavevő szonda és a kipufogócső keresztmetszeti felületeinek hányadosa nem lehet kisebb 0,05-nél. A kipufogócsőben a szonda nyílásánál mért ellennyomás nem haladhatja meg a 735 Pa értéket.
2.1.2. A szonda nyitott vége a kipufogócső vagy amennyiben ilyen szükséges, a toldalékcső középvonala irányába nézzen. A szondát a kipufogócső olyan szakaszán kell elhelyezni, ahol a füsteloszlás megközelítőleg egyenletes. Ennek elérése érdekében áramlás irányában a szonda beépítési pontja előtt legalább 6D, utána 3D hosszon a kipufogócső, vagy szükség esetén a toldalékcső egyenes legyen. Toldalékcső alkalmazása esetén a csatlakozásnak gáztömörnek kell lennie, szivárgás nem engedhető meg.
2.1.3. A kipufogócsőben a nyomásnak és a mintavételi nyomáscsökkenésnek olyannak kell lennie, hogy a szonda által vett minta lényegében azonos legyen az izokinetikus mintavétellel nyerhető mintával.
2.1.4. Ha szükséges, a mintavevő csővezetékbe megfelelő térfogatú és kis helyigényű kiegyenlítő tartályt lehet beiktatni, a szondához a lehető legközelebb, a pulzálás csillapítására. Hűtő szintén felszerelhető. A kiegyenlítő tartály és a hűtő nem változtathatja meg lényegesen a kipufogógáz összetételét.
2.1.5. A mintavételi nyomás növelésére fojtószelep vagy más elem helyezhető el a kipufogócsőbe, áramlásirányban legalább 3D távolságra a mintavételi szonda után.
2.1.6. A szondának, a hűtőnek, a kiegyenlítő tartálynak – amennyiben ez szükséges – és a füstölésmérő közötti csatlakozócsöveknek a lehető legrövidebbeknek kell lenniük, ugyanakkor ki kell elégíteniük a III/E. Rész 3.8. és 3.9. pontban meghatározott nyomás és hőfok követelményeket. A csőnek a mintavételi ponttól a füstölésmérő felé felfelé kell hajlania. Kerülni kell az éles hajlatokat, ahol a korom leülepedhet. Ha a füstölésmérőhöz nem tartozik megkerülő szelep, be kell iktatni ilyen szelepet áramlásirányban a füstölésmérő elé.
2.1.7. A vizsgálat során ellenőrizni kell a III/E. Rész 3.8. és 3.9. pontban meghatározott nyomás és hőfok követelmények teljesülését.
2.2. A füstölésmérő alkalmazása szabadgyorsításos vizsgálatokhoz
2.2.1. A szonda és a kipufogócső keresztmetszeti felületeinek hányadosa nem lehet 0,05-nél kisebb. A kipufogócsőben a szondanyílásnál mért ellennyomás nem haladhatja meg a 735 Pa értéket.
2.2.2. A szonda nyitott vége a kipufogócső, vagy amennyiben ilyen szükséges, a toldalékcső középvonala irányába nézzen. A szondát a kipufogócső olyan szakaszán kell elhelyezni, ahol a füsteloszlás megközelítőleg egyenletes. Ennek elérése érdekében áramlás irányában a szonda beépítési pontja előtt legalább 6D, utána 3D hosszon a kipufogócső, vagy szükség esetén a toldalékcső egyenes legyen. Toldalékcső alkalmazása esetén a csatlakozásnak gáztömörnek kell lennie, szivárgás nem engedhető meg.
2.3. A mintavevő rendszernek biztosítania kell a gázminta füstölésmérőnél mért nyomására vonatkozó, a III/E. Rész 3.8.2. pontban foglalt követelmény teljesülését minden motorfordulatszámon. Ez ellenőrizhető a minta nyomásának megmérésével alapjárati és terhelés nélküli maximális fordulatszámon. A füstölésmérő karakterisztikájától függően a minta nyomásának szabályozása történhet a kipufogócsőben vagy a toldalékcsőben rögzítve elhelyezett fix keresztmetszetű szűkítővel vagy fojtószeleppel. Az alkalmazott módszertől függetlenül a kipufogócső-ellennyomás a szonda nyílásánál mérve nem lehet nagyobb 735 Pa-nál.
2.3.1. A füstölésmérő csatlakozó csöveinek a lehető legrövidebbeknek kell lenniük. A csőnek felfelé kell hajlania a mintavételi ponttól a füstölésmérő felé. Kerülni kell az éles hajlatokat, ahol a korom leülepedhet. Áramlásirányban a füstölésmérő előtt a füstölésmérőt megkerülő szelepet lehet beépíteni, a kipufogógáz-áram füstölésmérőt elkerülő elvezetésére a mérések között.
3. Teljesáramú füstölésmérő
Állandó motorfordulatszámokon végzett és szabadgyorsításos vizsgálatok során, teljesáramú füstölésmérő alkalmazása esetében a következő általános előírásokat kell betartani:
3.1. a kipufogócső és a füstölésmérő közötti csatlakozócsövek csatlakozásainak gáztömöreknek kell lenniük, levegő beszivárgása nem engedhető meg;
3.2. a füstölésmérőhöz csatlakozó csöveknek a lehető legrövidebbeknek kell lenniük, a mintavételes füstölésmérőre vonatkozó előírásoknak megfelelően. Áramlásirányban a füstölésmérő előtt a füstölésmérőt megkerülő szelepet és vezetéket lehet beépíteni, a kipufogógáz-áram füstölésmérőt elkerülő elvezetésére a mérések között.
3.3. Áramlásirányban a füstölésmérő elé iktatott hűtőrendszer alkalmazható.
Minimális méret b = 5–6 mm
A fenti jelölés azt mutatja, hogy a korrigált fényelnyelési együttható 1,30 m–1.
(Minta)
| A hatóság bélyegzője |
(EK) Típus-jóváhagyás száma * : .........................................................................................................
Regisztrálási szám * : ..........................................................................................................................
1. A traktor kereskedelmi megnevezése és jele: .................................................................................
2. A traktor típusa: ............................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van): ..............................................................................
5. Kibocsátási szintek
5.1. Állandó fordulatszámokon
| Motor fordulatszám [1/min] | Névleges gázáram [dm3/s] | Fényelnyelési együttható határértéke [m–1] | Mért fényelnyelési együttható [m–1] | |
| 1. .......................................... | ......................................... | ......................................... | ......................................... | |
| 2. .......................................... | ......................................... | ......................................... | ......................................... | |
| 3. .......................................... | ......................................... | ......................................... | ......................................... | |
| 4. .......................................... | ......................................... | ......................................... | ......................................... | |
| 5. .......................................... | ......................................... | ......................................... | ......................................... | |
| 6. .......................................... | ......................................... | ......................................... | ......................................... |
5.2. Szabadgyorsítás során
5.2.1. Mért fényelnyelési együttható: ................................................................................... m–1
5.2.2. Korrigált fényelnyelési együttható: .............................................................................. m–1
6. A füstölésmérő gyártmánya és típusa: .....................................................................................
7. A motor vizsgálatra való átadásának dátuma: ..........................................................................
8. A vizsgálatot végző Műszaki Szolgálat: ...................................................................................
9. A Műszaki Szolgálat vizsgálati jelentésének dátuma: ...............................................................
10. A Műszaki Szolgálat vizsgálati jelentésének száma: ...............................................................
11. A jóváhagyás megadva/elutasítva * : .....................................................................................
12. A jóváhagyási jel helye a traktoron: .....................................................................................
13. Hely: ..................................................................................................................................
14. Dátum: ...............................................................................................................................
15. Aláírás: ..............................................................................................................................
16. A következő, a fenti jóváhagyási számot viselő dokumentumok vannak csatolva tájékoztatásul:
a II. Rész szerinti műszaki információk másolata kompletten, a motorról készült ........................................ fénykép(ek)en látható részekre vonatkozó rajzokkal és diagramokkal.
1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
E részben foglaltak szerint kell elvégezni a traktorok, valamint traktormotorok és motorcsaládok szennyezőanyag-kibocsátás szerinti vizsgálatát, a motorcsaládok alapmotorjának kiválasztását, a motor családhoz tartozásának ellenőrzését a motorok traktorba való beépítését.
2. VIZSGÁLATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A traktormotorok szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozó vizsgálatokat az NRM. I. melléklet 4. pontjában és a 3., 5. és 6. számú mellékleteiben foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani.
2.2. A motor szennyezőanyag kibocsátása nem haladhatja meg az NRM. 10. §-ában a motor kategóriájához tartozóan meghatározott határértékeket. A motor szennyezőanyag-kibocsátási határértékei a motort elhagyó gázra vonatkoznak, mielőtt az még bármilyen kipufogógáz utókezelő készüléken áthaladna.
2.3. A cseremotoroknak meg kell felelniük azoknak a határértékeknek, amelyeknek a lecserélendő motornak meg kellett felelnie, amikor eredetileg a piacra került.
A „CSEREMOTOR” szöveget fel kell tüntetni egy címkén a motoron, vagy a felhasználói kézikönyvben.
2.4. „Rugalmas végrehajtási eljárás
A traktor gyártójának kérelme alapján a jóváhagyó hatóság a IV/D. Részben meghatározott feltételekkel és eljárásban engedélyezi, hogy a motorgyártó a határértékek két egymást követő szakasza (szabályozási fokozat) közötti időszakban korlátozott számban forgalomba hozzon olyan motorokat vagy olyan motorral szerelt traktorokat, amelyek csupán az előző szakasz kibocsátási határértékeinek felelnek meg.
3. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE
A gyártás megfelelőségének ellenőrzését az R I. melléklet 5. pontban fogfalt előírások szerint kell végrehajtani.
4. A KIBOCSÁTOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖZLÉSE
4.1. A jóváhagyó hatóságnak tájékoztatnia kell a Tagállamokat az I. Rész szerint motortípusra vagy II. Rész szerint traktortípusra vonatkozóan a típusjóváhagyás megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, valamint a jóváhagyott motortípus, illetve traktortípus gyártásának megszűnéséről összhangban az ER. C. Függelékében előírtakkal.
5. MOTORCSALÁD
5.1. A motorcsaládot meghatározó paraméterek
A motorcsalád meghatározása az alapvető konstrukciós paramétereik alapján történik, amelyeknek a családon belüli összes motornál közösnek kell lennie. Egyes esetekben a paraméterek kölcsönhatásban lehetnek. Ezeket a hatásokat is figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy csak hasonló kipufogógáz-kibocsátási jellemzőkkel rendelkező motorok tartozzanak egy motorcsaládba.
A következőkben felsorolt alapvető jellemzőikben megegyező motorokat lehet ugyanabba a motorcsaládba tartozónak tekinteni.
5.1.1. Működési ütemek száma: 2 ütem/4 ütem *
5.1.2. Hűtőközeg: levegő/víz/olaj(1) *
5.1.3. Az egyes hengerek lökettérfogata
– a motorok teljes szórása 15%-on belül legyen
– az utókezelő berendezéssel rendelkező motorok hengereinek száma
5.1.4. Levegőbeszívás rendszere: természetes szívás/nyomás alatti feltöltés *
5.1.5. Égéstér típus/konstrukció
– előkamra
– örvénykamra
– nyitott kamra
5.1.6. Szelep és beömlőnyílás – kialakítás, méret és szám
– hengerfej
– hengerfal
– forgattyúház
5.1.7. Tüzelőanyag-rendszer
– befecskendező szivattyú, -vezeték, -fúvóka
– befecskendező szivattyúval egybeépített fúvóka
– forgódugattyús befecskendező szivattyú
– különálló elem
– befecskendező egység
5.1.8. Kipufogógáz-visszavezetés
5.1.9. Vízbefecskendezés/emulzió *
5.1.10. Levegő-befecskendezés
5.1.11. Töltőlevegő hűtőrendszer
5.1.12. Oxidációs katalizátor
5.1.13. Redukciós katalizátor
5.1.14. Termikus reaktor
5.1.15. Részecske csapda
5.2. Alapmotor kiválasztása
5.2.1. A család alapmotorját a megadott maximális nyomaték fordulatszámához tartozó munkaütemenkénti legnagyobb tüzelőanyag-szállítást tekintve elsődleges kritériumnak kell kiválasztani. Ha kettő vagy több motor esetében az elsődleges kritérium alapján nem lehet dönteni, akkor az alapmotort a névleges teljesítmény fordulatszámán mért, munkaütemenkénti legmagasabb tüzelőanyag-szállítást tekintve másodlagos kritériumnak kell kiválasztani. Bizonyos körülmények között a jóváhagyó hatóság arra a következtetésre juthat, hogy a motorcsalád legrosszabb emissziós értékét egy második motor megvizsgálásával lehet a legjobban megállapítani. A jóváhagyó hatóság további motort választhat ki megvizsgálásra olyan jellemzők alapján, amelyek arra utalnak, hogy a család motorjai közül az rendelkezik a legmagasabb szennyezőanyag-kibocsátási értékekkel.
5.2.2. Ha a családon belül a motorok olyan más változó tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják a kipufogógáz-kibocsátást, akkor ezeket a tulajdonságokat is azonosítani kell, és az alapmotor kiválasztásánál számításba kell venni.
6. A MOTOR BEÉPÍTÉSE A TRAKTORBA
A motor traktorba való beépítése során a következő követelményeket kell kielégíteni a típusjóváhagyást kapott motor vonatkozásában:
6.1. a szívócső depresszió nem lépheti túl a motor típusjóváhagyásánál meghatározott értéket;
6.2 a kipufogó ellennyomás nem lépheti túl a motor típusjóváhagyásánál meghatározott értéket;
6.3. a traktor azon részeit, amelyek hatással lehetnek a szennyezőanyag-kibocsátásra úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy a traktor normális üzemi körülményei között, a fellépő vibrációk ellenére, a traktor, illetve motorja kielégítse a jelen mellékletben foglalt követelményeket.
(Minta)
[Maximális méret A4 (210x297 mm]
| A hatóság bélyegzője |
Traktorok meghajtására szolgáló kompressziógyújtású motortípusnak, illetve motorcsaládnak a szennyezőanyag-kibocsátás szerinti, önálló műszaki egységként történő
– típus-jóváhagyására *
– típus-jóváhagyás kiterjesztésére *
– típus-jóváhagyás elutasítására *
– típus-jóváhagyás visszavonására *
vonatkozó közlemény.
Önálló műszaki egység típus-jóváhagyási száma: .............................................................................
Kiterjesztés száma * : ....................................................................................................................
A kiterjesztés indoka * : ................................................................................................................
I. SZAKASZ
0. Általános jellemzők
0.1. A gyártó (vállalkozás neve) .......................................................................................................
0.2. Az alapmotor-típus és (megfelelő esetben) a családon belüli motortípusok gyártójának (illetve megfelelő esetben a képviselőjének) neve és címe: ...........................................................
0.3. A gyártó típuskódja a motor(ok)on lévő jelölés szerint: .............................................................
Helye: .............................................................................................................................................
Rögzítési módja: .............................................................................................................................
0.4. A motortípus-azonosító szám helye, kódja és rögzítési módja: ..................................................
0.5. A önálló műszaki egységen a jóváhagyási jel helye és rögzítési módja: .......................................
0.6. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): ............................................................................................
II. SZAKASZ
1. A használat korlátozása (ha van ilyen): .......................................................................................
1.1. A motor(ok) traktorra szerelésekor teljesítendő különleges feltételek .......................................
1.1.1. Maximális megengedett szívócső depresszió: ................................................................. kPa
1.1.2. Maximális megengedett ellennyomás: ............................................................................ kPa
2.1. A típus-jóváhagyási vizsgálatok végzéséért felelős műszaki szolgálat: ......................................
2.2. A vizsgálati jelentés kelte: .......................................................................................................
2.3. A vizsgálati jelentés száma: .....................................................................................................
2.4. * A motor/alapmotor (1) kibocsátási eredményei
2.4.1. Az NRSC-vizsgálat végrehajtására vonatkozó információk
Romlási tényező (DF) számított/rögzített (1)
Az alábbi táblázatban adja meg a romlási tényezők értékét és a kibocsátási eredményeket:
| NRSC-vizsgálat | |||||||
| DF mult/add (1) | CO | HC | NOx | HC+NOx | Részecskék | ||
| Kibocsátások | CO (g/kWh) | HC (g/kWh) | NOx (g/kWh) | HC+NOx (g/kWh) | Részecskék (g/kWh) | CO2 (g/kWh) | |
| Vizsgálati eredmény | |||||||
| Végleges vizsgálati eredmény romlási tényezővel | |||||||
| Kiegészítő vizsgálati pontok az ellenőrzési tartományban (adott esetben) | |||||||
| Kibocsátás a vizsgálati ponton | Motorfordulatszám | Terhelés (%) | CO (g/kWh) | HC (g/kWh) | NOx (g/kWh) | Részecskék (g/kWh) | |
| 1. vizsgálati eredmény | |||||||
| 2. vizsgálati eredmény | |||||||
| 3. vizsgálati eredmény | |||||||
2.4.1.2. Az NRSC-vizsgálat során használt mintavételezési rendszer: .................................................
2.4.1.2.1. Gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátása (*): .....................................................
2.4.1.2.2. Részecskék (*): .......................................................................................................................
2.4.1.2.3. Módszer: egy/több szűrő (1)
2.4.2. Az NRTC-vizsgálat végrehajtására vonatkozó információk (adott esetben):
2.4.2.1. A motor/alapmotor kibocsátási eredményei (romlási tényező [DF]): számított/rögzített (1)
Az alábbi táblázatban adja meg a romlási tényezők értékét és a kibocsátási eredményeket:
A IV. szakasznak megfelelő motorok esetében meg lehet adni a regenerálásra vonatkozó adatokat.
| NRTC-vizsgálat | |||||||
| DF mult/add (1) | CO | HC | NOx | HC+NOx | Részecskék | ||
| Kibocsátások | CO2 | ||||||
| Kibocsátások | CO (g/kWh) | HC (g/kWh) | NOx (g/kWh) | HC+NOx (g/kWh) | Részecskék (g/kWh) | (g/kWh) | |
| CO (g/kWh) | HC (g/kWh) | NOx (g/kWh) | HC+NOx (g/kWh) | Részecskék (g/kWh) | |||
| Hidegindítás | |||||||
| Melegindítás regenerálás nélkül | |||||||
| Melegindítás regenerálással | |||||||
| kr,u (mult/add) (1) kr,d (mult/add) (1) | |||||||
| Súlyozott vizsgálati eredmény | |||||||
| Végleges vizsgálati eredmény romlási tényezővel | |||||||
Ciklusmunka regenerálás nélküli melegindítás esetén kWh
2.4.2.2. Az NRTC-vizsgálat során használt mintavételezési rendszer: Gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátása (*):
Részecskék (*):
Módszer: egy/több szűrő (1)
| (*) Az NRM. VI. mellékletének 1. pontjában meghatározott, alkalmazott rendszer ábrájának számát kell megadni. | ||
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | ||
3. Az aláíró ezennel igazolja a gyártónak a motorcsaládon belüli motortípusról /anyamotorról * fent megadott leírásának szabatosságát és a típus-jóváhagyási bizonyítványban (fájlban) közölt vizsgálati eredmények helyességét.
Az önálló műszaki egységre a típus-jóváhagyás megadva/elutasítva/visszavonva *
Helység: ..........................................................................................................................................
Kelt: ................................................................................................................................................
Aláírás: ............................................................................................................................................
Melléklet: ........................................................................................................................................
Önálló műszaki egység típus-jóváhagyási fájl: .....................................................................................
A Adatközlő lap
1. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. Traktortípus
1.1. Gyártmány(ok) (a gyártó megnevezése) ........................................................................................
1.2. A traktor típusa és kereskedelmi megnevezése .............................................................................
1.3. A gyártó típuskódja a motor(ok)on lévő adatok alapján és a kód rögzítési módszere: ................
1.3.1. A motortípus azonosító számának helye, kódja és rögzítési módszere: ..................................
1.3.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel helye és rögzítési módszere: .........................................
1.4. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
1.5. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i) ...............................................................................................
2. SZAKASZ TRAKTORTÍPUS
2. A traktortípus lényeges jellemzői
2.1. A kompressziós gyújtású motor leírása
2.1.1. Gyártó ..................................................................................................................................
2.1.2. A gyártó motorkódja a motoron történt rögzítés szerint ...........................................................
2.1.3. Ütemek száma: négyütemű/kétütemű (1)
2.1.4. Furat: ........................................ mm
2.1.5. Löket: ........................................ mm
2.1.6. A hengerek száma és elrendezése: .............................................................................................
2.1.7. Hengerűrtartalom: .................................................. cm3
2.1.8. Névleges fordulatszám: .................................................. fordulat/perc
2.1.9. Legnagyobb nyomaték fordulatszáma: .................................................. fordulat/perc
2.1.10. Kompresszióviszony (2): ...........................................................................................................
2.1.11. Égési rendszer leírása ...............................................................................................................
2.1.12. Az égéstér és a dugattyútető rajza(i): .......................................................................................
2.1.13. A szívó- és kipufogócsatorna minimális keresztmetszetének területe .....................................
2.1.14. Hűtésrendszer
2.1.14.1. Folyadékhűtés
2.1.14.1.1. Hűtőfolyadék fajtája: .........................................................................................................
2.1.14.1.2. Keringtető szivattyú(k): van/nincs (1)
2.1.14.1.3. Jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (alkalmazhatóság szerint): ...........................
2.1.14.1.4. Áttételi arány(ok) (alkalmazhatóság szerint): .....................................................................
2.1.14.2. Léghűtés
2.1.14.2.1. Légfúvó: van/nincs (1)
2.1.14.2.2. Jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (alkalmazhatóság szerint): ...........................
2.1.14.2.3. Áttételi arány(ok) (alkalmazhatóság szerint): ....................................................................
2.1.15. A gyártó által megengedett hőmérséklet: .................................................................................
2.1.15.1. Folyadékhűtés: maximális hőmérséklet a kilépésnél: ....................................................... K
2.1.15.2. Léghűtés: referenciapont: ......................................................................................................
Legmagasabb hőmérséklet a referenciapontnál: ............................................................................... K
2.1.15.3. A töltőlevegő legmagasabb hőmérséklete a visszahűtő kilépőnyílásánál (alkalmazhatóság szerint) ............... K
2.1.15.4. A kipufogógáz maximális hőmérséklete a kipufogócsőben/-csövekben a kipufogógyűjtőcső/-csövek külső pereme, illetve peremei melletti ponton: .................................... K
2.1.15.5. Kenőanyag hőmérséklete: minimum ............................. K, maximum ............................. K
2.1.16. Feltöltő: van/nincs (1)
2.1.16.1. Gyártmány: ...........................................................................................................................
2.1.16.2. Típus: ....................................................................................................................................
2.1.16.3. A rendszer leírása (például: maximális töltési nyomás, nyomáshatároló, alkalmazhatóság szerint): ..................
2.1.16.4. Visszahűtő: van/nincs (1)
2.1.17. Szívórendszer: legnagyobb megengedhető szívási depresszió a névleges fordulatszám és teljes terhelés mellett: .................................................................................................................... kPa
2.1.18. Kipufogórendszer: legnagyobb megengedhető kipufogási ellennyomás a névleges fordulatszám és teljes terhelés mellett: .......................................................................................... kPa
2.2. Légszennyezés elleni intézkedések
2.2.1. Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs (1)
2.2.2. További légszennyezés-csökkentőberendezések (ha vannak ilyenek, és más cím alatt nem szerepelnek):
2.2.2.1. Katalizátor: van/nincs (1)
2.2.2.1.1. Gyártmány(ok): ....................................................................................................................
2.2.2.1.2. Típus(ok): ..............................................................................................................................
2.2.2.1.3. A katalizátorok és elemek száma: .........................................................................................
2.2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: ...................................................................................
2.2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: ..................................................................................................
2.2.2.1.6. Teljes nemesfém töltet: ........................................................................................................
2.2.2.1.7. Relatív koncentráció: ...........................................................................................................
2.2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): .........................................................................................
2.2.2.1.9. Cellasűrűség: .....................................................................................................................
2.2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: ......................................................................................
2.2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága): .............................
2.2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K): .......................................................................................
2.2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): .....................................................................................................
2.2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: ........................
2.3. Tüzelőanyag táprendszer
2.3.1. Tüzelőanyag tápszivattyú
Nyomás (2), illetve jelleggörbe: .................................................. kPa
2.3.2. Befecskendezőberendezés
2.3.2.1. Szivattyú
2.3.2.1.1. Gyártmány(ok): ....................................................................................................................
2.3.2.1.2. Típus(ok): ..............................................................................................................................
2.3.2.1.3. A szivattyú szállítási teljesítménye: .......... és .................... mm3 (2) löketenként, illetve munkaütemenként ........................................ fordulat/perc (a névleges fordulatszám) és .............................. fordulat/perc (legnagyobb fordulatszám) esetén, illetve jelleggörbe
Közlendő, hogy melyik módszert alkalmazták: a motoron vagy a szivattyú próbapadon történt-e a mérés. (1)
2.3.2.1.4. Befecskendezés
2.3.2.1.4.1. Befecskendezési görbe (2): .................................................................................................
2.3.2.1.4.2. Befecskendezés vezérlése (2): .............................................................................................
2.3.2.2. Befecskendező csővezeték
2.3.2.2.1. Hossz: .................................................. mm
2.3.2.2.2. Belső átmérő: .................................................. mm
2.3.2.3. Befecskendező fúvóka (fúvókák)
2.3.2.3.1. Gyártmány(ok): ....................................................................................................................
2.3.2.3.2. Típus(ok): ..............................................................................................................................
2.3.2.3.3. Nyitási nyomás (2), illetve jelleggörbe (1): .............................................................................
2.3.2.4. Regulátor
2.3.2.4.1. Gyártmány(ok): .....................................................................................................................
2.3.2.4.2. Típus(ok): .............................................................................................................................
2.3.2.4.3. Fordulatszám, amelynél teljes terhelés mellett megkezdődik a tüzelőanyag-adagolás elzárása (2):
....................................................................................................................................... fordulat/perc
2.3.2.4.4. Legnagyobb fordulatszám (2) terhelés nélkül ................................................. fordulat/perc
2.3.2.4.5. Üresjárati fordulatszám (2): ............................................................................. fordulat/perc
2.3.3. Hidegindító berendezés
2.3.3.1. Gyártmány(ok): ........................................................................................................................
2.3.3.2. Típus(ok): ...............................................................................................................................
2.3.3.3. Leírás: ......................................................................................................................................
2.4. Szelepvezérlés
2.4.1. A legnagyobb szelepnyitás és a nyitási és zárási szögek a holtponthoz képest, illetve ezzel egyenértékű adatok:
................................................................................................................................................................
2.4.2. Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok (1): .....................................................................
2.4.3. Változtatható szelepvezérlőrendszer (ha alkalmazható, és ahol szívó- és/vagy kipufogószelep van)
2.4.3.1. Típus: folytonos vagy kétállásos (1)
2.4.3.2. Bütyökállítási szög: ................................................................................................................
2.5. Elektronikus vezérlőfunkciók
Ha a motor rendelkezik elektronikusan vezérelt funkciókkal, meg kell adni a teljesítményére vonatkozó információkat, ideértve:
2.5.1. Gyártmány: ...............................................................................................................................
2.5.2. Típus: .........................................................................................................................................
2.5.3. Részegységszám: ........................................................................................................................
2.5.4. A motor elektronikus vezérlőegységének helye: .......................................................................
2.5.4.1. Érzékelt paraméter: ..................................................................................................................
2.5.4.2. Vezérelt paraméter: .................................................................................................................
2.6. A furatok elrendezése
2.6.1. Helyzet, méret és számozás
(Minta)
[Maximális méret A4 (210x297 mm]
| A hatóság bélyegzője |
Kompressziógyújtású motorral szerelt traktortípus szennyezőanyag-kibocsátás szerinti
– típus-jóváhagyására *
– típus-jóváhagyás kiterjesztésére *
– típus-jóváhagyás elutasítására *
– típus-jóváhagyás visszavonására *
vonatkozó közlemény.
Önálló műszaki egység típus-jóváhagyási száma (ha van ilyen) * : ......................................................
Kiterjesztés száma * : .....................................................................................................................
A kiterjesztés indoka: ....................................................................................................................
I. SZAKASZ
0. Általános rész: ...........................................................................................................................
0.1. Gyártmány(ok) (a vállalkozás neve): ........................................................................................
0.2. A traktortípus gyártójának (illetve képviselőjének) neve és címe: .............................................
0.3. A gyártó típuskódja a traktoron lévő jelölés szerint: .................................................................
Hely: .............................................................................................................................................
Rögzítési módszer: .........................................................................................................................
0.4. A traktor azonosító szám helye, kódja és rögzítési módszere: ...................................................
0.5. A típus-jóváhagyási (EK típus-jóváhagyási) jel helye és rögzítési módszere: ................................
0.6. Az összeszerelő üzem(ek) neve(i) és címe(i): ...........................................................................
II. SZAKASZ
1. A motor használatára vonatkozó korlátozások (ha van ilyen): ......................................................
1.1. A motor(ok) traktorra szerelésekor teljesítendő különleges feltételek .......................................
1.1.1. Maximális megengedett szívócső depresszió: ................................................................. kPa
1.1.2. Maximális megengedett ellennyomás: ............................................................................. kPa
2. Rendelkezik a motor vagy traktor önálló műszaki egységre vonatkozó típus-jóváhagyással IGEN/NEM * ...........................................................................................................................
2.1. Ha „IGEN
2.1.1. Referencia irányelvek, illetve rendeletek: R., 97/68/EK irányelv, illetve, megfelelő esetben, a 88/77/EGK irányelv /49.02 sz. ENSZ–EGB előírás /96 sz. ENSZ–EGB előírás
2.1.2. Az önálló műszaki egységre vonatkozó típus-jóváhagyási szám: ..............................................
és csatolja az érintett motortípus, illetve motorcsalád önálló műszaki egységre vonatkozó típus-jóváhagyási bizonyítványát
2.2. Ha „NEM
2.2.1. A típus-jóváhagyási vizsgálatok végzéséért felelős Műszaki Szolgálat: .....................................
2.2.2. A vizsgálati jelentés kelte: .....................................................................................................
2.2.3. A vizsgálati jelentés száma: ...................................................................................................
2.2.4. * Vizsgálati eredmények
Az NRM.-ben foglalt előírások szerint mérve
| CO (g/kWh) | HC (g/kWh) | NOx (g/kWh) | HC + NOx (g/kWh) | Részecskék (g/kWh) | |
2.3. Azok a traktor alkatrészek, amelyek hatással lehetnek a kibocsátott szennyezőanyagokra (ha lényeges, jelölje meg a hatás jellegét): ..............................................................................
3. Az aláíró ezennel igazolja a gyártónak a traktortípusról fent megadott leírásának pontosságát és a típus-jóváhagyási fájlban közölt vizsgálati eredmények helyességét.
A típus-jóváhagyás megadva/elutasítva/visszavonva *
Helység: ..........................................................................................................................................
Kelt: ................................................................................................................................................
Aláírás: ............................................................................................................................................
Melléklet: ........................................................................................................................................
Típus-jóváhagyási fájl: .......................................................................................................................
1. Minden önálló műszaki egységként jóváhagyott motoron szerepelnie kell:
1.1. a motorgyártó kereskedelmi védjegyének illetve kereskedelmi nevének;
1.2. a motortípusnak, illetve a motorcsaládnak, és az egyedi motorazonosító számnak;
1.3. a típus-jóváhagyási jelnek a IV/D. Részben foglaltakkal összhangban.
2. A jelöléseknek a motor teljes élettartamán keresztül tisztán olvashatónak és kitörölhetetlennek kell maradniuk. Címke vagy lemeztábla használata esetén azokat úgy kell rögzíteni, hogy azok is a motor teljes hasznos élettartamán keresztül megmaradjanak, és a címkéket vagy táblákat ne lehessen eltávolítani megrongálásuk, illetve olvashatatlanná tételük nélkül.
3. A jelöléseket a szabályos motorműködéshez szükséges és rendes körülmények között a motor élettartama során cserét nem igénylő motor-részegységhez kell rögzíteni.
A jelöléseket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen észrevehetők legyenek a motornak a traktorba történő beépítése és a motor működéséhez szükséges összes tartozékkal való felszerelését követően is. Az előírást teljesítettnek kell tekinteni, ha a jelölés láthatóvá válásához egyszerűen, szerszám használata nélkül elmozdítható, nyitható fedelet kell elmozdítani. A jelölések láthatóságát illető kétség esetén a követelményeket akkor kell kielégítettnek tekinteni, ha legalább a motor azonosítószámát és megnevezését, a gyártó kereskedelmi nevét, illetve emblémáját tartalmazó kiegészítő jelölés pótlólagos elhelyezése megtörtént.
A kiegészítő jelölést olyan alkatrészen vagy alkatrész mellett kell rögzíteni, amelyet rendes körülmények között nem kell a motor üzemi élettartama során kicserélni, s amely szerszámok segítsége nélkül is könnyen hozzáférhető a rutinszerű karbantartási műveletek során; ilyen hiányában a motor forgattyúházán lévő eredeti jelölés közelében kell elhelyezni. Az eredeti jelölésnek, és ha van ilyen, a kiegészítő jelölésnek egyaránt tisztán láthatónak kell lennie azt követően, hogy a motor működéséhez szükséges összes tartozék felszerelésére sor került. A kiegészítő jelölést tartósan, lehetőleg a motor felső részéhez kell rögzíteni, például a 2. pont előírásait teljesítő gravírozás vagy öntapadós címke, illetve lemeztábla révén.
4. A motorokat azonosító számuk révén oly módon kell osztályozni, hogy a gyártási sorrend egyértelműen megállapítható legyen.
5. Mielőtt a motorok lekerülnének a gyártósorról, az összes előírt jelölésnek szerepelnie kell rajtuk.
6. A motorjelölések pontos helyét közölni kell az információs dokumentumban.
A traktorgyártó kérésére, és azzal a feltétellel, hogy a jóváhagyó hatóság megadta a jelen Részben meghatározott eljárások keretében történő forgalomba hozatalra vonatkozó megfelelő engedélyt – az érvényben lévőt közvetlenül megelőző kibocsátási határérték szakasz követelményeivel összhangban jóváhagyott motorokkal felszerelt traktorok korlátozott számban üzembe helyezhetők (a továbbiakban: rugalmas végrehajtási eljárás).
A rugalmas végrehajtási eljárás egy adott szakasz alkalmazandóvá válásának időpontjában kezdődik és az adott szakasz lejártáig tart. A jelen Rész 1.2. pontjában foglalt rugalmas végrehajtási eljárást azonban a III. B. Rész időtartamára vagy – ott, ahol nem létezik további szakasz – három évre korlátozzák.
1. A TRAKTORGYÁRTÓK ELJÁRÁSA
1.1. A III. B. Rész időtartama kivételével a traktorgyártónak, amely igénybe kívánja venni a rugalmas végrehajtási eljárást, engedélyt kell kérnie a jóváhagyó hatóságtól, hogy az ebben a mellékletben foglalt vonatkozó rendelkezésekkel összhangban traktorokat hozhasson forgalomba. A traktorok száma nem haladhatja meg az 1.1.1. és 1.1.2. pontban meghatározott felső határokat. A motoroknak meg kell felelniük a bevezető részben említett követelményeknek.
1.1.1. A rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott traktorok száma egyetlen motorkategóriában sem haladhatja meg a traktorgyártó által forgalomba hozott és az adott motorkategóriába tartozó motorral felszerelt traktorok (az Európai Unió piacán a legutolsó öt évben történt értékesítés átlagaként számolt) éves számának 20%-át. Ha a traktorgyártó kevesebb, mint öt éve értékesít traktorokat az Európai Unióban, akkor az átlagot azon tényleges időtartam alapján kell kiszámolni, amióta a traktorgyártó az Európai Unióban traktorokat értékesít.
1.1.2. Az 1.1.1. pont alternatívájaként a rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott traktorok száma az egyes teljesítménytartományokban nem haladhatja meg az alábbi felső határokat:
| Motorteljesítmény-tartomány T (kW) | Traktorok száma | |
| 19 ≤ T < 37 | 200 | |
| 37 ≤ T < 75 | 150 | |
| 75 ≤ T < 130 | 100 | |
| 130 ≤ T ≤ 560 | 50 |
1.2. A III. B. Rész folyamán annak a traktorgyártónak, amely igénybe kívánja venni a rugalmas végrehajtási eljárást, engedélyt kell kérnie a jóváhagyó hatóságtól, hogy az ebben a mellékletben foglalt vonatkozó rendelkezésekkel összhangban traktorokat hozhasson forgalomba. A traktorok száma nem haladhatja meg az 1.2.1. és 1.2.2. pontban meghatározott felső határokat. A motoroknak meg kell felelniük a bevezető részben említett követelményeknek.
1.2.1. A rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott traktorok száma egyetlen motorkategóriában sem haladhatja meg a traktorgyártó által forgalomba hozott és az adott motorkategóriába tartozó motorral felszerelt traktorok (az Európai Unió piacán a legutolsó öt évben történt értékesítés átlagaként számolt) éves számának 40%-át. Ha a traktorgyártó kevesebb, mint öt éve értékesít traktorokat az Európai Unióban, akkor az átlagot azon tényleges időtartam alapján kell kiszámolni, amióta a traktorgyártó az Európai Unióban traktorokat értékesít.
1.2.2. Az 1.2.1. pont alternatívájaként a rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott traktorok száma az egyes teljesítménytartományokban nem haladhatja meg az alábbi felső határokat:
| Motorteljesítmény-tartomány T (kW) | Traktorok száma | |
| 37 ≤ T < 56 | 200 | |
| 56 ≤ T < 75 | 175 | |
| 75 ≤ T < 130 | 250 | |
| 130 ≤ T ≤ 560 | 125 |
1.3. A traktorgyártónak a jóváhagyó hatósághoz benyújtott kérelmében a következő információkat kell feltüntetnie:
a) a rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott motorral rendelkező minden egyes traktoron elhelyezendő címke mintája. A címke a következő szöveget tartalmazza: „... (a megfelelő teljesítménytartományhoz tartozó összes traktor száma) TRAKTOR KÖZÜL A ... (traktorsorozat) SZÁMÚ, ... MOTORSZÁMÚ TRAKTOR, AMELYNEK (2000/25/EK irányelv szerinti) TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI SZÁMA: ...”; valamint
b) a motoron elhelyezendő, a 2.2. pontban említett szövegű kiegészítő címke mintája.
1.4. A traktorgyártó a rugalmas végrehajtási eljárás végrehajtásához kapcsolódóan minden olyan szükséges információt megad a jóváhagyó hatóságnak, amelyet a jóváhagyó hatóság a határozathozatal céljából kérhet.
1.5. A traktorgyártó hathavonta jelentést nyújt be az általa alkalmazott rugalmas végrehajtási eljárás végrehajtásáról valamennyi olyan tagállam jóváhagyó hatóságához, ahol traktort hoz forgalomba. A jelentésnek összegzett adatokat kell tartalmaznia a rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott traktorok számát, a motorok és traktorok sorszámát és azt a tagállamot illetően, ahol a traktort üzembe helyezték. Ezt az eljárást a rugalmas végrehajtási eljárás tartama alatt kivétel nélkül folytatni kell.
2. A MOTORGYÁRTÓ ELJÁRÁSA
2.1. Egy motorgyártó rugalmas végrehajtási eljárás keretében jelen Rész 1. és 3. pontjával összhangban jóváhagyott motorokat hozhat forgalomba.
2.2. Az I. Rész 5. pontjában említett követelményekkel összhangban a motorgyártónak az ilyen motorokra a következő szöveggel ellátott címkét kell elhelyeznie: „Rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott motor”.
3. A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG ELJÁRÁSA
A jóváhagyó hatóságnak értékelnie kell a rugalmas végrehajtási eljárásra irányuló kérelem és a mellékelt dokumentumok tartalmát. Ezt követően tájékoztatja a traktorgyártót arról, hogy engedélyezi-e a rugalmas végrehajtási eljárás kérelemben megjelölt módon történő alkalmazását.
1. * Az EK-típus-jóváhagyási szám öt szakaszból áll, amelyeket „*” jel választ el egymástól:
1. szakasz Kis „e” betű, amelyet a típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető száma követ:
1 Németország esetében,
2 Franciaország esetében,
3 Olaszország esetében,
4 Hollandia esetében,
5 Svédország esetében,
6 Belgium esetében,
7 Magyarország esetében,
8 a Cseh Köztársaság esetében,
9 Spanyolország esetében,
11 az Egyesült Királyság esetében,
12 Ausztria esetében,
13 Luxembourg esetében,
17 Finnország esetében,
18 Dánia esetében,
19 Románia esetében,
20 Lengyelország esetében,
21 Portugália esetében,
23 Görögország esetében,
24 Írország esetében,
25 Horvátország esetében,
26 Szlovénia esetében,
27 Szlovákia esetében,
29 Észtország esetében,
32 Lettország esetében,
34 Bulgária esetében,
36 Litvánia esetében,
49 Ciprus esetében,
50 Málta esetében.
2. szakasz Az alapirányelv száma, amelyet az I. szakasz esetében az A, a II. szakasz esetében a B, a III. A. szakasz esetében a C, a III. B. szakasz esetében a D és a IV. szakasz esetében az E betű követ.
3. szakasz A legutolsó módosító irányelv száma, amely alapján a típusjóváhagyást megadták. Ha egy irányelv a különböző műszaki szabványokra hivatkozással különböző végrehajtási határidőket tartalmaz, akkor egy alfabetikus karaktert is alkalmaznak azon szabvány meghatározása érdekében, amellyel összhangban a jóváhagyást megadták.
4. szakasz Egy négyjegyű sorszám (ahol szükséges, az első számjegyek nullák) az alap- jóváhagyási szám jelölésére. A sorszámozás mindegyik alapirányelv tekintetében 0001-gyel kezdődik.
5. szakasz Egy kétjegyű sorszám (ahol szükséges, az első számjegy nulla) a kiterjesztés jelölésére. Minden jóváhagyási szám tekintetében a sor 00-val kezdődik.
2. Például, az ezen irányelv I. szakaszának előírásait teljesítő, Franciaország által ezen irányelv alapján megadott harmadik jóváhagyás:
e2*NN/NN (1) A*00/00*0003*00
3. Például, az ezen irányelv I. szakaszának előírásait teljesítő, az Egyesült Királyság által ezen irányelv alapján megadott negyedik jóváhagyás második kiterjesztése:
e11*NN/NN (1) B*00/00*0004*02
1. Az EK-típus-jóváhagyási jel egy kis „e” betű, amelyet egy téglalap vesz körül, és amelyet az EK-típus-jóváhagyási szám 2–5. szakaszának megfelelő számok, illetve betűk követnek.
2. Példa az EK-típus-jóváhagyási jelre:
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
2. A melléklet szabályozásának célja
2.1. E mellékletben foglalt szabályozás célja az, hogy a vezetőülést úgy alakítsák ki, hogy a traktor vezetése és kezelése közben a vezető részére kényelmes testtartást biztosítson és lehetőleg védje annak egészségét és biztonságát.
3. Fogalommeghatározások
3.1. „Vezetőülés”: egyetlen személy számára helyet biztosító ülés, amelyet a vezető részére terveztek, amikor a vontatót vezeti.
3.2. „Ülésfelület”: az ülésnek az a közel vízszintes felülete, amely lehetővé teszi a vezető ülő testtartását.
3.3. „Az ülés háttámlája”: az ülésnek az a közel függőleges felülete, amely a vezető részére háttámaszul szolgál.
3.4. „Az ülés oldalsó tartóelemei”: az ülés olyan elemei vagy alakjából következő részei, amelyek akadályozzák a vezető oldalirányú elcsúszását.
3.4.1. „Az ülés kartámaszai”: az ülő vezető karjait az ülés mindkét oldalán megtámasztó elemek.
3.5. „Az ülés referenciapontja” (S): az ülés hosszanti középsíkjának az a pontja, amelyben a párnázott háttámasz alsó részének érintő síkja és az ülés felületén lévő vízszintes sík metszi egymást; ez a vízszintes sík az ülés felületét a referenciapont (S) előtt 150 mm-re metszi (lsd. 4.3. pont).
3.6. „Az ülésfelület mélysége”: az ülés referenciapontja (S) és az ülésfelület elülső széle közötti távolság.
3.7. „Az ülésfelület szélessége”: az ülésfelület külső szélei között az ülés hosszanti középsíkjára merőlegesen mért távolság.
3.8. „Az ülés beállítási tartománya a vezető tömege szerint”: azon két tömeg közötti tartomány, amely a rugó jelleggörbe legkönnyebb és legnehezebb vezetővel számított középértékei alapján adódik.
3.9. „A felfüggesztés mozgása”: a függőleges távolságot jelenti a legmagasabb pozíció és egy, az ülés felületén az ülés referencia pontja előtt lévő ponton 200 mm-re, a középső hosszirányú síkban egy adott pillanatban.
3.10. „Lengés”: a függőleges felfelé és lefelé irányuló mozgás.
3.11. „Lengésgyorsulás” (a): a rugóút idő szerinti második differenciálja.
3.12. „A gyorsulás effektív értéke” (aeff): a gyorsulások négyzetének időszerű középértékéből vont négyzetgyök.
3.13. „Lengési viszony”: a vezetőülés súlyozott lengésgyorsulásának és a traktor súlyozott lengésgyorsulásának viszonya, amelyet a 4.2.5.3.3.2 pont szerint mértek.
3.13.1. aWS = az ülés súlyozott rezgési gyorsulásának sávszűrt értéke (rms) standard országúti vizsgálat során vagy próbapadon mérve,
3.13.2. aWB = a súlyozott rezgési gyorsulás sávszűrt értéke (rms) az ülés felerősítésénél mérve próbapadi vizsgálat során,
3.13.3. aW*B = a súlyozott rezgési gyorsulás sávszűrt referencia értéke (rms) az ülés felerősítésénél mérve,
3.13.4. aW*S = az ülés súlyozott rezgési gyorsulás korrigált értéke (rms) próbapadi vizsgálat során mérve,
3.13.5. aW*F = az ülés súlyozott rezgési gyorsulásának sávszűrt értéke (rms) az ülés felerősítésénél standard országúti vizsgálat során mérve.
3.14. „Lengési osztály”: a traktorok olyan osztálya, illetve csoportja, amelyeknek azonosak a lengési jellemzőik.
3.15. „’A’ kategóriájú traktorok”: olyan traktorok, amelyek hasonló lengési viszonyaik alapján egy adott tervezési jellemzőjű lengésosztályba sorolhatók. Tengelyük száma kettő, felfüggesztés nélküli hátsó tengellyel rendelkeznek.
3.15.1. Az „A” kategóriájú traktorok három osztályba sorolhatók:
I. osztály: legfeljebb 3600 kg saját tömeggel rendelkező traktorok;
II. osztály: 3600–6500 kg saját tömeggel rendelkező traktorok;
III. osztály: 6500 kg-ot meghaladó saját tömeggel rendelkező traktorok.
3.16. „’B’ kategóriájú traktorok”: olyan traktorok, amelyeket az „A” kategória egyik rezgési osztályához sem lehet hozzárendelni.
3.17. „Azonos típusú ülések”: olyan ülések, amelyek között nincs lényeges különbség, az alábbi jellemzőkben azonban eltérhetnek egymástól:
3.17.1 Méretek
3.17.2. A háttámla helyzete és dőlése
3.17.3. Az ülésfelület dőlése
3.17.4. Hossz- és magasságbeállítás
4. Műszaki és vizsgálati előírások
4.1. Általános előírások
4.1.1. Az ülés magassága és hosszirányú helyzete szerszám nélkül legyen állítható.
4.1.2. Az ülés olyan legyen, hogy a lengéseket és rázkódásokat rugózással és lengéscsillapítással korlátozza, továbbá megfelelő hát- és kartámaszai legyenek.
4.1.3. Az oldalirányú megtámasztás akkor kielégítő, ha a vezető ülő testtartásban oldalirányban nem csúszhat el.
4.1.3.1. Az ülés különböző tömegű személyekhez legyen illeszthető. Ha ehhez állítási művelet szükséges, akkor azt szerszám nélkül lehessen végrehajtani.
4.1.4. Az ülésfelület, a háttámla, az oldalirányú tartóelemek és adott esetben a levehető, visszacsapható vagy rögzített kartámaszok is legyenek párnázottak.
4.1.5 Az ülés referenciapontját (S) a 4.3. pont szerint kell meghatározni.
4.1.6. A méretekre és tűrésekre – egyéb rendelkezés hiányában – az alábbi előírások vonatkoznak:
4.1.6.1. A méretek egész számúak legyenek (egész számú mértékegységek), ezért adott esetben azokat fel vagy le kell kerekíteni.
4.1.6.2. Olyan eszközökkel kell mérni, amelyek lehetővé teszik a mérési érték hozzárendelését az egész számú mértékegységhez. A felhasznált mérőműszerek a következő pontosságú méréseket tegyék lehetővé:
Hosszmérések ± 0,5%
Szögmérések ± 1°
A traktor tömege ± 20 kg
A gumiabroncsok nyomása ± 0,1 bar
4.1.6.3. A mennyiségek megadásakor ± 5% tűrés megengedett.
4.1.7. Az ülésen a következő vizsgálatokat kell elvégezni az alábbi sorrendben (valamennyi vizsgálatot ugyanazon az ülésen):
4.1.7.1. A rugózási rendszer és a beállítási tartomány jellemzőinek vizsgálata a vezető tömegének függvényében;
4.1.7.2. Az oldalstabilitás vizsgálata;
4.1.7.3. A függőleges rezgési jellemzők meghatározása;
4.1.7.4. A csillapítási jellemzők meghatározása a rezonancia-tartományban.
4.1.8. Ha az ülés a függőleges tengely körül elfordítható, akkor a vizsgálat alkalmával az ülést „előre néző” helyzetbe kell állítani, és a traktor hosszanti középsíkjával párhuzamosan kell rögzíteni.
4.1.9. Az ülés kialakítása és felszereltsége – a vizsgálandó tulajdonságok szempontjából – legyen azonos a sorozatszerűen gyártott, illetve szállított ülésekkel.
4.1.9.1. A vizsgálatok előtt a gyártó végezze el az esetleg szükséges bejáratásokat.
4.1.9.2. A vizsgáló szerv készítsen vizsgálati jegyzőkönyvet, amelyben igazolja, hogy az ülésen elvégezte az összes előírt vizsgálatokat anélkül, hogy az ülés károsodott volna. Részletesen adja meg a vizsgált ülés lengési jellemzőit.
4.1.9.3. * Azt az ülést, amelyet I. osztályú traktoron vizsgáltak, csak ilyen osztályba tartozó traktoron szabad alkalmazni, amelyet azonban II. osztályú traktoron vizsgáltak, az I. és II. osztályú traktoron is alkalmazható, míg a III. osztályú traktoron vizsgált ülés a II. és III. osztályba tartozó traktorokon is alkalmazható.
4.2. Különleges követelmények
4.2.1. Az üléslap méretei
4.2.1.1. * Az ülés mélysége hosszanti középsíkjával párhuzamosan mérve (lásd a következő ábrát) 400 + 50 mm legyen.
4.2.1.2. Az ülés szélessége, középsíkjára merőlegesen, a referenciaponttól 150 mm-re és attól legfeljebb 80 mm magasságban legalább 450 mm legyen (lásd a következő ábrát).
4.2.1.3. Azokon a traktorokon, amelyeken a hátsó kerekek legkisebb nyomtávolsága az 1150 mm-t nem haladja meg, az ülésfelület mélysége legfeljebb 300 mm-re, szélessége legfeljebb 400 mm-re csökkenthető, ha a traktor szerkezeti kialakítása miatt a 4.2.1.1. és a 4.2.1.2. pont előírásai nem tarthatók be.
4.2.2. A háttámla helyzete és dőlése
4.2.2.1. A háttámla felső széle a referenciapont (S) felett legalább 260 mm magas legyen (lásd a következő ábrát).
4.2.2.2. A háttámla dőlése 10 + 5° legyen (lásd a következő ábrát).
4.2.3. Az ülés ülőfelületének dőlése
4.2.3.1. * Az olyan traktorok számára szánt üléseknél, amelyeknél a legkisebb hátsó kerék nyomtáv nem lépi túl az 1150 mm-t, az ülésfelület mélysége legfeljebb 300 mm-re és szélessége legfeljebb 400 mm-re csökkenthető, ha a traktor tervezési kialakítása nem teszi lehetővé a 4.2.1.1. és 4.2.1.2. pontok követelményeinek való megfelelést.
4.2.4. Az ülés állíthatósága (lásd a következő ábrát)
4.2.4.1. Az ülés hosszirányban állítható legyen legalább:
4.2.4.1.1. 150 mm-rel az 1150 mm-nél nagyobb hátsó kerék nyomtávú traktoroknál,
4.2.4.1.2. 60 mm-rel az 1150 mm vagy ennél kisebb legkisebb hátsó kerék nyomtávú traktoroknál.
4.2.4.2. Az ülés magasságát az alábbi – legkisebb – tartományokon belül lehessen állítani:
4.2.4.2.1. 60 mm azoknál a traktoroknál, amelyek hátsó kerekeinek legkisebb nyomtávolsága nagyobb 1150 mm-nél;
4.2.4.2.2. 30 mm azoknál a traktoroknál, amelyek hátsó kerekeinek legkisebb nyomtávolsága 1150 mm, vagy annál kisebb.
4.2.5. Az ülés vizsgálata
4.2.5.1. A felfüggesztési jellemzőknek és a beállítási tartománynak a járművezető tömegéhez való hozzáigazítása.
4.2.5.1.1. A felfüggesztési jellemzőket statikus teszttel határozzák meg. A járművezető tömegéhez történő hozzáigazítás tartományát a felfüggesztési jellemzőkből számítják ki. Ezek a számítások nem szükségesek az olyan üléseknél, amelyeket nem lehet kézzel hozzáigazítani a járművezető tömegéhez.
4.2.5.1.2. Az ülést a vizsgálóberendezésre vagy a traktorra fel kell szerelni, és a terhelést közvetlenül vagy készülékkel kell előállítani oly módon, hogy az legfeljebb 5 N-nal térhet el a névleges terheléstől. A mérési hiba a felfüggesztés mozgásában nem haladhatja meg a ± 1 mm-t.
4.2.5.1.3. A felfüggesztési rendszer definícióját képviselő teljes karakterisztika görbét kell megrajzolni a zérus terheléstől a legnagyobb terhelésig terjedően és vissza a zérusig. A terhelési fokozatok, amelyeknél a felfüggesztés elmozdulását mérik, nem haladhatják meg a 100 N értéket. Legalább nyolc mérési pontot kell felrajzolni megközelítőleg azonos intervallumokban a felfüggesztés elmozdulására. A legnagyobb terhelésként választott pontnak vagy annak kell lennie, ahol nem lehet többé elmozdulást mérni, vagy megszüntetése után a felfüggesztés elmozdulását 200 mm-re az ülés referenciapontja előtt kell mérni az ülésfelület középső hosszanti síkjában. A terhelés alkalmazása vagy megszüntetése után az ülésnek vissza kell térnie nyugalmi helyzetbe.
4.2.5.1.4. A tömeghez történő hozzáigazítási skálával rendelkező üléseknél a felfüggesztési rendszer deflexióját képviselő jelleg görbéket az 50, illetve 120 kg járművezetői tömeg hozzáigazításnál kell felrajzolni. A tömeg-hozzáigazítási skálabeállítási stop nélküli üléseknél a beállításokat úgy kell megválasztani, hogy:
4.2.5.1.4.1. az alsó tömegbeállítási határra állított ülés a terhelés levételekor éppen visszatérjen a rugóút felső helyzetébe
4.2.5.1.4.2. A felső tömegbeállítási határra állított ülést az 1500 N terhelés a rugóút alsó határára nyomja le.
4.2.5.1.5. Középhelyzetnek azt kell jelölni, amelyet az ülés akkor foglal el, amikor teljes lengési tartományának felére süllyed be.
4.2.5.1.6. Tekintve, hogy a rugókarakterisztikák általában hiszterézis hurkok, a hozzárendelt terhelés meghatározása érdekében ezekbe be kell rajzolni (lásd a 3.8. pontot) a középvonalat.
4.2.5.1.7. Az állítási tartomány határainak megállapításához, a járművezető tömegének függvényében, a függőleges erőket a 4.2.5.1.6 pont szerinti A és B pontokra meghatározva (lásd a 4.3.4. pontot) meg kell szorozni egy 0,13 kg/N skálatényezővel.
4.2.5.2. Az oldalirányú stabilitás meghatározása
4.2.5.2.1. az ülést a tömeg-hozzáigazítás felső határára kell beállítani és össze kell kapcsolni a próbapaddal vagy a traktorral oly módon, hogy alaplapja ezen alaplapnál nem kisebb, a próbapadhoz tartozó merev lapon nyugodjon.
4.2.5.2.2. Az ülés ülőfelületére vagy az ülőpárnára 1000 N-t kell terhelni. A terhelés támadáspontjai az ülés referenciapontja (S) előtt 200 mm-re, az ülés szimmetriasíkjától mindkét oldalon 150 mm-re legyenek.
4.2.5.2.3. A terhelés hatása alatt mérni kell az ülésfelület keresztirányú dőlésszögének változását; a méréseket a vízszintes és függőleges ülésállítási véghelyzetekben kell végrehajtani. A terhelés támadáspontja közelében lévő maradó alakváltozás figyelmen kívül hagyható.
4.2.5.3. A függőleges rezgési jellemzők meghatározása
Az ülés lengését – aszerint, hogy az ülés az A kategóriájú traktorok egy meghatározott osztálya (vagy osztályai) számára vagy a B kategória egy traktorára készült – lengésvizsgáló berendezésen, illetve szabványosított kísérleti útszakaszon kell meghatározni.
4.2.5.3.1. A lengésvizsgáló berendezés
4.2.5.3.1.1. A próbapadnak szimulálnia kell a függőleges rezgéseket a járművezetői ülés rögzítési pontjánál. A rezgéseket elektro-hidraulikus szerkezettel állítják elő. A használandó beállítási értékek vagy azok, amelyek a 4.3.6–4.3.8. pontokban vannak megadva a szóban forgó traktorosztályra, vagy a kettős integrált gyorsulási jelek, amelyeket egy B kategóriájú traktor ülésrögzítésnél regisztráltak 12 ± 0,5 km/óra sebességnél szabványos úton, ahogy az a 4.2.5.3.2.1. pontban meg van határozva. A rezgések keltéséhez a beállított értékek meg nem szakított kétszeres lefuttatását kell alkalmazni. Az átmenet az első menetben a szabványos úton regisztrált gyorsulási jelek folyamatának végén és a második menet indítása között sima és zökkenőmentes legyen. Mérések nem végezhetők a beállított értékek első lefutásánál fektetett 700-nál több értékeket akkor lehet használni, ha ezek az értékek számítottak voltak, pl. egy térbeli görbe függvénnyel az eredeti 700 értékből.
4.2.5.3.1.2. A vizsgálandó vezetőülést felfogó készüléken kívül kormánykerék és lábtámaszok is legyenek beszerelve, amelyek elrendezése feleljen meg a 4.3.9. pontnak.
4.2.5.3.1.3. A próbapadnak nagyfokú rugalmassággal és csavarással szembeni merevséggel kell rendelkeznie, csapágyainak és vezetőelemeinek csak a műszakilag szükséges hézaggal kell rendelkezniük. Ha a tálcát egy rezgőkar tartja, az R méret legalább 200 mm legyen (lásd a 4.3.9 pontot). A rezgési arány nagysága a 0,5 és 5 Hz frekvenciák között az 1 ± 0,05 tartományon belül legyen, legfeljebb 0,5 Hz-es intervallumban mérve. A fázis-eltolódás legfeljebb 20°-os lehet ugyanabban a frekvenciatartományban.
4.2.5.3.2. Vizsgálat szabványos útszakaszon
4.2.5.3.2.1. Az úttest két, egymástól a traktor keréknyomtávának megfelelő távolságban lévő párhuzamos pontból áll. Mindkét sávot szilárd és merev anyagból kell készíteni, pl. fából vagy betonból, vagy tömbök alakjában kell kialakítani az alapszerkezetben vagy folytonos sima felületként. Az egyes sávok hosszirányú profilját a megemelés ordinátái adják meg az alapszinthez képest, ezek az ordináták láthatók a 4.3.5. pontban. Az úttestet illetően a megemelést 16 cm-es intervallumokban adják meg az egyes sávok mentén. Az útnak szilárdan kell kötnie a talajban és a sávok közti távolságnak csak kissé kell eltérnie egész hosszukban, a traktor kerekeit egész idő alatt alá kell támasztani. Ahol a sávokat tömbökből alakítják ki, ezeknek 6–8 cm vastagnak kell lenniük, 16 cm-es távolsággal a tömbök közepei között. A szabványos útpálya hossza 100 m. A mérésnek ott kell kezdődniük, ahol a traktor hátsó tengelye merőleges a D = 0 pontra az úton és ott kell
végződnie, ahol a traktor első tengelye merőleges a D = 100-ra tesztpályán (lásd a táblázatot a 4.3.5. pontban).
4.2.5.3.2.2. A méréseket 12 ± 0,5 km/óra sebességnél kell végezni. Az előírt sebességet a fék használata nélkül kell tartani. A rezgéseket az ülésen és azon a ponton kell mérni, ahol az ülés a traktorhoz van erősítve, könnyű és nehéz járművezetővel. A 12 km/óra sebességet el kell érni, miután egy felgyorsító ponton áthaladtak. E pont felületének laposnak kell lennie, és csatlakoznia kell a szabványos úthoz minden szintváltás nélkül.
4.2.5.3.2.3. Az ülést a gyártó előírásai szerint kell a vezető tömegéhez beállítani.
4.2.5.3.2.4. A traktorra legyen felszerelve a védőkeret vagy biztonsági vezetőfülke, kivéve, ha az adott traktortípusra ez kifejezetten nincs előírva. A traktor azonban semmi egyéb eszközt nem hordozhat, továbbá a kerekeken vagy a kereten nem lehet pótsúly, a gumiabroncsokban pedig folyadék.
4.2.5.3.2.5. A vizsgálat alkalmával a gumiabroncsok a traktorra előírt és a gyártó adatainak megfelelő méretűek legyenek, beleértve a szövetrétegek számát is. A mintázat magassága legalább az új mintázat magasságának 65%-a legyen.
4.2.5.3.2.6. A gumiabroncs oldalfala nem lehet sérült, a nyomás a gyártó által ajánlott alapértékek matematikai középértékének feleljen meg. A nyomtávolság úgy legyen beállítva, hogy feleljen meg azon traktortípus alapbeállításának (rendes munkavégzés közben), amelyhez az ülést szánták.
4.2.5.3.2.7. A méréseket az ülés felerősítési helyén és az ülésen ugyanazon menet során kell elvégezni. A rezgések méréséhez és rögzítéséhez egy gyorsulásmérő, egy méréserősítő és egy magnetofon vagy egy közvetlenül jelző lengésmérő szükséges. E berendezés követelményeit a 4.2.5.3.3.2–4.2.5.3.3.6. pontok tartalmazzák.
4.2.5.3.3. A vizsgálati útszakaszon és a vizsgálóberendezésen végzett vizsgálatok követelményei
4.2.5.3.3.1. A járművezető tömege
A tesztet két járművezetővel kell elvégezni: az egyik 59 ± 1 kg össztömegű, amiből legfeljebb 5 kg-ot hordhat a testkörüli mérőövben, a másik 98 ± 5 kg, legfeljebb 8 kb-mal a mérőszalagban.
4.2.5.3.3.2. A gyorsulásmérő helyzete
A járművezetőre átvitt rezgések mérésére egy gyorsulásmérőt rögzítenek egy 250 ± 50 mm átmérőjű sík lapra, amelynek középső része merev kell legyen 75 mm átmérőig és tartalmaznia kell egy merev szerkezetet a gyorsulásmérő védelmére. Ezt a lemezt az ülés felületének közepére kell helyezni az ülés és a járművezető közé, és nem csúszó felületű legyen. A rezgések mérésére a ülésrögzítésnél egy gyorsulásmérőt kell rögzíteni a rögzítési pont közelében, legfeljebb 100 mm-re a traktor középső hosszirányú tengelyétől és az ülés felületének a traktorra való függőleges vetületén belül.
4.2.5.3.3.3. A lengésgyorsulás mérése
A gyorsulásvevő és a vele összekapcsolt erősítő, illetve az átviteli rendszer legyen alkalmas 0,05 m/a effektív értékű, 3 csúcstényezőjű (a csúcsérték és az effektív érték viszonya) rezgések torzulás nélküli mérésére az 1 Hz-től 80 Hz-ig terjedő tartományban legfeljebb ±2,5% legnagyobb hibával.
4.2.5.3.3.4. A magnetofon
Ha magnetofont alkalmaznak, annak legnagyobb visszajátszási hibája az 1 Hz-től 80 Hz-ig terjedő frekvenciatartományban ± 3,5% lehet, beleszámítva az elemzésre való visszajátszás során keletkező sebességváltozásokat is.
4.2.5.3.3.5. A lengésmérő műszer
4.2.5.3.3.5.1. Mivel a 10 Hz feletti lengéseket nem kell figyelembe venni, a lengésmérő műszer elé egy kb. 10 Hz határfrekvenciájú és oktávonként 12 dB esésű alul áteresztő szűrőt kell kapcsolni.
4.2.5.3.3.5.2. A lengésmérő műszer – a vevő és az integráló fokozat között – tartalmazzon elektronikus súlyozó szűrőt. Ez az áramkör feleljen meg a 4.3.10. pont szerinti görbének, attól legfeljebb ± 0,5 dB-lel térhet el a 2 Hz-től 4 Hz-ig tartó sávban és ± 2 dB-lel a többi frekvencián.
4.2.5.3.3.5.3. Az elektronikus mérőműszer legyen alkalmas jelezni:
a) vagy a súlyozott lengésgyorsulás (aw) négyzetének (T) a vizsgálati időre vonatkozó integrálját (I):
b) vagy ennek az integrálnak a négyzetgyökét,
c) vagy közvetlenül a súlyozott lengésgyorsulás effektív értékét (aw)
A gyorsulás effektív értékének mérésére szolgáló teljes rendszer pontatlansága nem haladhatja meg a mért érték ± 5%-át.
4.2.5.3.3.6. Kalibrálás
Az összes berendezést rendszeresen kalibrálni kell.
4.2.5.3.3.6.1. A lengésvizsgálatok kiértékelése
4.2.5.3.3.6.2. A vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell adni az ülés lengésgyorsulása (aws) effektív értékeinek számtani középértékét mind könnyű, mind nehéz testtömegű vezetőre: A vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell adni az ülésen mért lengésgyorsulás (aws) effektív értékei számtani középértékének és az ülés felerősítési helyén mért súlyozott lengésgyorsulás (awB) effektív értékei számtani középértékének viszonyát is két tizedesjegy pontossággal.
4.2.5.3.3.6.3. A környezeti hőmérséklet változásait a vizsgálat alatt mérni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
4.2.5.4. A traktorülések tervezett alkalmazásának megfelelő lengésvizsgálat
4.2.5.4.1. Azt az ülést, amelyet A kategóriájú traktorok valamely osztályára (osztályaira) terveztek, a lengésvizsgáló berendezéssel, előírt értékű elmozdulások alkalmazásával kell vizsgálni.
4.2.5.4.2. Azt az ülést, amelyet a B kategóriájú traktortípusokhoz terveztek, egy ilyen típusú traktoron, szabványosított vizsgálati útszakaszon kell vizsgálni; végezhető azonban olyan lengésvizsgáló berendezéssel e vizsgálat, amelyben előírt elmozdulásokat alkalmaznak. Ez a jel feleljen meg annak a gyorsuláslefolyásnak, amelyet a szabványosított vizsgálati útszakaszon azzal a traktortípussal határoztak meg, amelyre az ülést tervezték.
4.2.5.4.3. Az az ülés, amelyet csak az A kategória meghatározott traktortípusához terveztek, vizsgálható a 4.2.5.4.2. pont szerint is; ekkor azonban az engedélyt csak arra a traktortípusra adják meg, amelyen a vizsgált ülést alkalmazni kell.
4.2.5.5. Az A kategóriájú traktorokra tervezett ülések lengésgyorsulásának meghatározására alkalmazott vizsgálat
4.2.5.5.1. A rezgési próbapadon a vizsgálatot a 4.2.5.3.1. pont szerint kell elvégezni, az awB ülés rögzítésénél előforduló tényleges értékét a mérés során kell meghatározni. A referenciaértéktől való eltérés esetén:
a•wB = 2,05 m/s2 az „A” kategóriás I. osztályba sorolt traktorok esetében,
a•B = 1,5 m/s2 az „A” kategóriás II. osztályba sorolt traktorok esetében,
a•*wB = 1,3 m/s2 az „A” kategóriás III. osztályba sorolt traktorok esetében.
a*ws = 1,7 m/s2 az „A” kategóriájú traktorokra a II. osztályban.
Az aws gyorsulást a járművezető ülésén mérve, a következő egyenlet szerint kell korrigálni:
| α*ws=αws· | α*wB ________ αwB |
4.2.5.5.2. A 4.2.5.3.3.1. pontban előírt két vezető vonatkozásában a lengőmozgás súlyozott gyorsulása az I. és III. osztályba tartozó üléseknél 28 másodpercig, a II. osztály esetében 31 másodpercig mérendő. A mérést a t = 0 időpontnak megfelelő mérési pontnál kell megkezdeni és a t = 28 vagy 31 másodpercnek megfelelő mért értéknél kell befejezni (lásd a 4.3.6–4.3.8. pontokban feltüntetett táblázatot). Legalább két próbamérést kell végezni. A mért értékek ± 5%-nál nagyobb mértékben nem térhetnek el a számtani középértéktől. Minden teljes mérési pontsorozatot 28 vagy 31 ± 5 s alatt kell reprodukálni.
4.2.5.6. A „B” kategóriájú traktorokra tervezett ülések lengésgyorsulásának meghatározására alkalmazott vizsgálat
4.2.5.6.1. A 4.2.5.4.2. szerinti követelményekkel összhangban, az ülés lengésvizsgálata nem alkalmazható a traktorok egy osztályára, hanem csak arra a traktortípusra, amelyhez az ülést tervezték.
4.2.5.6.2. A szabványos útszakaszon végzett vizsgálatot a 4.2.5.3.2. és 4.2.5.3.3. pont előírása szerint kell végezni. A vezetőülésen mért lengésgyorsulást (aws) nem kell helyesbíteni. A szabványos útszakaszon legalább két vizsgálati menetet kell végrehajtani. A mért értékek a számtani középértéktől legfeljebb +10%-kal térhetnek el.
4.2.5.6.3. Ha a vizsgálatot vizsgálóberendezésen végzik, akkor ezt a szabványos útszakaszon végzett vizsgálattal összekapcsolva kell végrehajtani, a 4.2.5.3.1. és 4.2.5.3.3. pontok szerint.
4.2.5.6.4. A rezgő padot úgy kell beállítani, hogy az ülésrögzítésen regisztrált súlyozott rezgési gyorsulás (rms) értéke (awB) ± 5%-nál kevesebbel térjen el a szabvány úton regisztrált, az ülésrögzítésen mért rezgési gyorsulást a következőképpen kell korrigálni:
| α*ws=αws· | α*wF ________ αwB |
A próbapadon végzett mindegyik tesztelést kétszer kell elvégezni. A mért értékek legfeljebb ± 5%-kal térhetnek e1 a számtani átlagtól.
4.2.5.7. Vizsgálat a csillapítási jellemzők meghatározására, a rezonanciatartományban
4.2.5.7.1. A vizsgálatot a 4.2.5.3.1. pont szerinti vizsgálóberendezésen kell elvégezni, melynek során figyelembe kell venni az alábbiakat:
4.2.5.7.2. A 4.2.5.3.1.1 pont szerinti értékek helyett (lásd a 4.3.6–4.3.8 pontokat) ± 15 mm amplitúdójú szinuszos rezgéseket kell gerjeszteni 0,5-től 2 Hz-ig terjedő frekvenciával. A frekvenciatartományon állandó frekvenciaváltozási sebességgel kell végigmenni legalább 60 s idő alatt, 0,05 Hz-nél kisebb szakaszokkal növekvő frekvencia esetén és azonos módon csökkenő frekvencia esetén. E mérés alatt a gyorsulásmérők által kibocsátott jelek szűrését 0,5 és 2 Hz levágási frekvenciájú sáváteresztő szűrővel lehet végezni.
4.2.5.7.3. Az ülést az első vizsgálatkor 40 kg-mal, a második vizsgálatkor 80 kg-mal kell terhelni; a terhelést a 4.3 pont 1. ábrája szerinti készülékkel kell kifejteni, és az erő hatásvonala ugyanaz legyen, mint az ülés referenciapontjának meghatározásakor.
4.2.5.7.4. Az ülésfelületen mért rezgésgyorsulás effektív értékének (aws) és az ülés felerősítési helyén mért rezgésgyorsulás effektív értékének (awB) viszonya:
| V= | αws ________ αwB |
Ezt a 0,5 – 2 Hz frekvenciatartományban kell meghatározni 0,05 Hz-nél nem nagyabb intervallumokban.
4.2.5.7.5. A mért viszonyt a jegyzőkönyvben kéttizedes pontossággal kell rögzíteni.
4.2.6. További feltételek
4.2.6.1. Az ülésnek a vezető tömege szerinti beállítási tartománya legalább 50 kg-tól 120 kg-ig terjedjen.
4.2.6.2. Az oldalstabilitás vizsgálatakor mért dőlésszög nem lehet több 5 t-nál.
4.2.6.3. A 4.2.5.3.3.6.2. pont szerinti értékek egyike sem lehet 1,25 m/s2-nél nagyobb.
4.2.6.4. A 4.2.5.7.4. és 4.2.5.7.5. pontok szerinti viszony nem haladhatja meg a 2 értéket.
4.3. Az ülés referenciapontjának meghatározása
4.3.1. Az ülés referenciapontjának (S) fogalma
Az ülés referenciapontja (S) az ülés hosszanti középsíkjába eső pont, ahol a párnázott háttámla alsó részének érintő síkja egy vízszintes síkot metsz az ülés felületén; e vízszintes sík az ülés felületét az ülés referenciapontja (S) előtt 150 mm-rel metszi.
4.3.2. Készülék az ülés referenciapontja (S) meghatározására
Az 1. ábra szerinti készülék egy ülőlapból és a hátrész lemezeiből áll. A háttámla alsó lemeze az ülőcsont (A) és az ágyék (B) tájékán csuklózott és a B csukló magassága állítható.
4.3.3. Az ülés referenciapontjának (S) meghatározása
Az ülés referenciapontját (S) az 1. és 2. ábra szerinti készülékkel kell meghatározni, amely az ülésnek a vezető által okozott terhelését szimulálja. A készülék helyzetét az ülésen be kell állítani, majd az A csukló előtt 50 mm-rel 550 N erővel meg kell terhelni, miközben a háttámla lemezének két elemét érintőlegesen és enyhén a párnázott háttámlához kell nyomni. Ha a párnázott háttámla két részének felületén (az ágyéktáj felett és alatt) határozott érintők nem állapíthatók meg, az alábbi eljárást kell követni:
a) Ha az érintő nem határozható meg a lehető legalsó felületen, akkor a háttámla lemezének legalsó részét, függőleges állásban, enyhén a párnázott háttámlához kell nyomni;
b) Ha az érintő nem határozható meg a legfelső felületen, akkor a B csuklót 230 mm magasan az ülés referenciapontja fölé kell állítani, miközben a háttámla lemezének legalsó része függőlegesen áll. Ezután a háttámla lemezének mindkét elemét függőlegesen enyhén és érintőlegesen a párnázott háttámlához kell nyomni.
1. ábra
Készülék az ülés referenciapontjának (S) meghatározásához
méretek mm-ben
2. ábra
A készülék beállított helyzetben
4.3.4. Vizsgálat rugókarakterisztika meghatározására
Hiszterézisgörbék a legnagyobb beállítási tartomány megállapításához
VIZSGÁLAT A RUGÓKARAKTERISZTIKA MEGHATÁROZÁSÁRA
Hiszterézisgörbék a maximális beállítási tartomány megállapításához
4.3.5. Vizsgálat szabványos vizsgálati útszakaszon
Kontúrordináták táblázata egy alapszinthez viszonyítva
Ezek az ordináták meghatározzák a vizsgálati pont mindkét nyomsávjának felületét (4.2.5.3.2.1. pont)
D – a szabványos útszakasz kezdetétől mért távolság, m
L – a bal nyomsáv ordinátája, mm
R – a jobb nyomsáv ordinátája
4.3.5. Vizsgálat szabványos vizsgálati útszakaszon
Kontúrordináták táblázata egy alapszinthez viszonyítva
Ezek az ordináták meghatározzák a vizsgálati szakasz mindkét nyomsávjának felületét 4.2.5.3.2.1.
D = a szabványos útszakasz kezdetétől mért távolság, m
L = a bal nyomsáv ordinátája, mm
R = a jobb nyomsáv ordinátája, mm
| D | L | R | D | L | R | D | L | R | D | L | R | |
| 0 | 115 | 140 | 7,00 | 65 | 90 | 14,40 | 65 | 95 | 21,60 | 70 | 90 | |
| 0,16 | 110 | 125 | 7,15 | 75 | 95 | 14,56 | 65 | 100 | 21,75 | 75 | 95 | |
| 0,32 | 110 | 140 | 7,52 | 75 | 100 | 14,72 | 65 | 90 | 21,02 | 75 | 95 | |
| 0,48 | 115 | 135 | 7,68 | 95 | 95 | 14,88 | 65 | 90 | 22,08 | 75 | 90 | |
| 0,64 | 120 | 135 | 7,84 | 115 | 110 | 15,04 | 65 | 85 | 22,24 | 85 | 90 | |
| 0,80 | 120 | 125 | 6,00 | 115 | 100 | 15,20 | 55 | 85 | 22,60 | 85 | 95 | |
| 0,96 | 125 | 135 | 6,16 | 125 | 110 | 15,36 | 65 | 85 | 22,58 | 90 | 85 | |
| 1,12 | 120 | 125 | 6,32 | 110 | 100 | 15,52 | 65 | 85 | 22,72 | 90 | 85 | |
| 1,28 | 120 | 115 | 6,48 | 110 | 100 | 15,68 | 55 | 75 | 22,88 | 95 | 85 | |
| 1,44 | 115 | 100 | 8,64 | 110 | 55 | 15,84 | 55 | 85 | 23,04 | 95 | 85 | |
| 1,60 | 110 | 100 | 8,80 | 110 | 95 | 16,90 | 65 | 75 | 23,20 | 100 | 85 | |
| 1,76 | 110 | 110 | 8,96 | 110 | 95 | 16,16 | 55 | 85 | 23,36 | 100 | 75 | |
| 1,82 | 110 | 110 | 9,18 | 110 | 100 | 16,42 | 50 | 75 | 23,52 | 100 | 85 | |
| 2,00 | 115 | 115 | 9,28 | 125 | 90 | 16,48 | 55 | 75 | 23,06 | 110 | 85 | |
| 2,24 | 110 | 110 | 9,44 | 120 | 100 | 16,64 | 55 | 75 | 23,64 | 110 | 85 | |
| 2,40 | 100 | 110 | 9,60 | 135 | 95 | 16,80 | 65 | 75 | 24,06 | 100 | 75 | |
| 2,56 | 100 | 100 | 9,76 | 120 | 95 | 16,96 | 65 | 85 | 24,10 | 100 | 75 | |
| 2,72 | 95 | 110 | 9,92 | 120 | 95 | 17,12 | 65 | 70 | 24,32 | 95 | 75 | |
| 2,88 | 95 | 95 | 10,08 | 120 | 95 | 17,28 | 65 | 65 | 24,48 | 100 | 70 | |
| 3,04 | 90 | 95 | 10,24 | 115 | 85 | 17,44 | 65 | 75 | 24,64 | 100 | 70 | |
| 3,20 | 90 | 100 | 10,40 | 115 | 90 | 17,00 | 65 | 75 | 24,80 | 115 | 75 | |
| 3,36 | 85 | 100 | 10,56 | 115 | 85 | 17,76 | 50 | 75 | 24,96 | 110 | 75 | |
| 3,52 | 90 | 100 | 10,72 | 115 | 90 | 17,92 | 55 | 85 | 25,12 | 110 | 85 | |
| 3,68 | 90 | 115 | 10,88 | 120 | 95 | 18,08 | 55 | 85 | 25,28 | 100 | 75 | |
| 3,84 | 95 | 110 | 11,04 | 110 | 75 | 18,24 | 65 | 85 | 25,44 | 100 | 95 | |
| 4,10 | 90 | 110 | 11,20 | 110 | 75 | 18,40 | 70 | 75 | 25,60 | 100 | 95 | |
| 4,16 | 90 | 95 | 11,36 | 100 | 85 | 18,56 | 75 | 75 | 25,76 | 115 | 100 | |
| 4,32 | 95 | 100 | 11,52 | 110 | 85 | 18,72 | 95 | 75 | 25,92 | 115 | 100 | |
| 4,48 | 100 | 100 | 11,68 | 95 | 90 | 18,84 | 90 | 75 | 26,08 | 110 | 95 | |
| 4,64 | 100 | 95 | 11,84 | 95 | 90 | 19,64 | 90 | 70 | 26,24 | 115 | 95 | |
| 4,90 | 90 | 95 | 12,00 | 95 | 85 | 19,26 | 95 | 70 | 26,40 | 110 | 95 | |
| 4,95 | 90 | 90 | 19,46 | 100 | 95 | 19,26 | 85 | 70 | 26,56 | 100 | 95 | |
| 5,12 | 95 | 90 | 12,52 | 100 | 90 | 19,52 | 85 | 75 | 26,72 | 100 | 95 | |
| 5,28 | 95 | 70 | 12,48 | 95 | 85 | 19,68 | 75 | 65 | 26,68 | 100 | 100 | |
| 5,44 | 95 | 65 | 12,68 | 95 | 85 | 19,84 | 85 | 85 | 27,34 | 100 | 95 | |
| 5,60 | 90 | 50 | 12,80 | 95 | 90 | 20,00 | 75 | 90 | 27,80 | 100 | 95 | |
| 5,76 | 95 | 50 | 12,98 | 85 | 90 | 20,15 | 85 | 85 | 27,36 | 100 | 90 | |
| 5,92 | 65 | 50 | 13,12 | 85 | 85 | 20,52 | 75 | 70 | 27,52 | 115 | 90 | |
| 6,08 | 85 | 55 | 13,28 | 75 | 90 | 20,48 | 70 | 75 | 27,68 | 115 | 85 | |
| 6,24 | 75 | 55 | 13,44 | 75 | 95 | 20,84 | 65 | 75 | 27,34 | 110 | 90 | |
| 6,40 | 75 | 55 | 18,40 | 75 | 90 | 20,90 | 75 | 70 | 28,00 | 110 | 85 | |
| 6,56 | 70 | 65 | 18,46 | 70 | 75 | 20,96 | 65 | 75 | 28,16 | 110 | 85 | |
| 6,72 | 75 | 75 | 18,52 | 70 | 90 | 21,12 | 70 | 75 | 28,32 | 100 | 85 | |
| 6,88 | 65 | 75 | 14,08 | 70 | 100 | 21,28 | 70 | 85 | 28,48 | 100 | 90 | |
| 7,04 | 65 | 85 | 14,24 | 70 | 100 | 21,44 | 70 | 85 | 28,64 | 90 | 85 | |
| 28,80 | 90 | 75 | 38,40 | 110 | 35 | 48,00 | 75 | 85 | 57,60 | 95 | 115 | |
| 28,96 | 75 | 90 | 38,56 | 100 | 35 | 48,16 | 90 | 95 | 57,76 | 85 | 110 | |
| 29,12 | 75 | 75 | 38,72 | 115 | 35 | 48,32 | 95 | 95 | 57,92 | 95 | 115 | |
| 29,28 | 75 | 75 | 38,88 | 100 | 35 | 48,48 | 100 | 120 | 58,08 | 90 | 110 | |
| 29,44 | 70 | 75 | 39,04 | 100 | 35 | 48,64 | 110 | 100 | 58,24 | 90 | 100 | |
| 29,00 | 75 | 75 | 39,20 | 110 | 30 | 48,90 | 115 | 100 | 58,40 | 85 | 95 | |
| 29,76 | 75 | 85 | 39,36 | 110 | 45 | 48,96 | 115 | 115 | 58,56 | 90 | 95 | |
| 29,92 | 85 | 75 | 39,52 | 110 | 50 | 49,12 | 120 | 115 | 58,72 | 85 | 90 | |
| 30,08 | 75 | 75 | 39,68 | 100 | 55 | 49,28 | 120 | 110 | 58,88 | 90 | 90 | |
| 30,24 | 85 | 75 | 39,84 | 110 | 50 | 49,44 | 115 | 95 | 59,04 | 90 | 95 | |
| 30,40 | 75 | 75 | 40,00 | 90 | 55 | 49,60 | 115 | 90 | 59,20 | 90 | 115 | |
| 30,56 | 70 | 75 | 40,15 | 85 | 55 | 49,76 | 115 | 90 | 59,46 | 90 | 115 | |
| 30,72 | 75 | 75 | 40,32 | 90 | 65 | 49,92 | 110 | 95 | 59,52 | 90 | 115 | |
| 30,88 | 85 | 75 | 40,48 | 90 | 65 | 50,08 | 110 | 100 | 59,68 | 85 | 110 | |
| 31,04 | 90 | 75 | 40,64 | 90 | 70 | 50,24 | 100 | 110 | 59,84 | 75 | 110 | |
| 31,20 | 90 | 85 | 40,80 | 95 | 75 | 50,40 | 100 | 120 | 60,00 | 90 | 115 | |
| 31,36 | 100 | 75 | 40,96 | 95 | 75 | 50,56 | 95 | 120 | 60,16 | 90 | 120 | |
| 31,52 | 100 | 75 | 41,12 | 95 | 75 | 50,72 | 95 | 115 | 60,32 | 90 | 120 | |
| 31,68 | 120 | 85 | 41,28 | 90 | 90 | 50,88 | 95 | 120 | 60,48 | 90 | 120 | |
| 31,84 | 115 | 75 | 41,44 | 90 | 95 | 51,04 | 95 | 120 | 60,64 | 95 | 120 | |
| 32,00 | 120 | 85 | 41,60 | 85 | 95 | 51,20 | 90 | 135 | 60,80 | 95 | 120 | |
| 32,16 | 120 | 85 | 41,76 | 85 | 100 | 51,36 | 95 | 125 | 60,96 | 90 | 120 | |
| 32,32 | 135 | 90 | 41,90 | 90 | 100 | 51,72 | 95 | 120 | 61,12 | 90 | 115 | |
| 32,48 | 145 | 95 | 42,08 | 90 | 95 | 51,48 | 100 | 120 | 61,26 | 95 | 110 | |
| 32,64 | 160 | 95 | 42,24 | 85 | 100 | 51,84 | 100 | 120 | 61,44 | 95 | 110 | |
| 32,80 | 165 | 90 | 42,40 | 85 | 110 | 52,00 | 100 | 120 | 61,60 | 100 | 100 | |
| 32,96 | 155 | 90 | 42,56 | 95 | 110 | 52,16 | 100 | 125 | 61,76 | 110 | 100 | |
| 33,12 | 145 | 90 | 42,72 | 95 | 115 | 52,32 | 110 | 125 | 61,92 | 100 | 100 | |
| 33,28 | 140 | 95 | 42,88 | 95 | 115 | 52,48 | 110 | 125 | 62,08 | 100 | 100 | |
| 33,44 | 140 | 85 | 43,04 | 100 | 100 | 52,64 | 100 | 125 | 62,24 | 95 | 100 | |
| 33,60 | 140 | 85 | 43,20 | 100 | 95 | 52,80 | 100 | 120 | 62,40 | 95 | 100 | |
| 33,70 | 125 | 75 | 43,28 | 100 | 95 | 52,96 | 100 | 120 | 62,56 | 95 | 100 | |
| 33,92 | 125 | 75 | 43,52 | 100 | 90 | 53,12 | 110 | 115 | 62,72 | 90 | 100 | |
| 34,08 | 115 | 85 | 43,68 | 100 | 95 | 53,28 | 100 | 110 | 62,88 | 90 | 100 | |
| 34,24 | 120 | 75 | 43,84 | 100 | 100 | 53,44 | 110 | 110 | 63,04 | 90 | 100 | |
| 34,40 | 125 | 75 | 44,40 | 100 | 90 | 54,60 | 95 | 110 | 63,20 | 90 | 90 | |
| 34,56 | 115 | 85 | 44,16 | 100 | 85 | 54,76 | 95 | 110 | 63,36 | 90 | 90 | |
| 34,72 | 115 | 75 | 44,32 | 110 | 90 | 54,92 | 100 | 110 | 63,52 | 85 | 90 | |
| 34,88 | 115 | 90 | 44,48 | 110 | 85 | 54,98 | 95 | 100 | 63,68 | 85 | 90 | |
| 35,04 | 115 | 100 | 44,68 | 100 | 85 | 54,74 | 100 | 110 | 63,84 | 75 | 85 | |
| 35,20 | 120 | 100 | 44,80 | 100 | 90 | 54,60 | 100 | 110 | 64,00 | 75 | 85 | |
| 35,36 | 120 | 100 | 44,96 | 95 | 90 | 54,56 | 100 | 100 | 64,16 | 75 | 75 | |
| 35,52 | 135 | 95 | 45,12 | 90 | 100 | 54,88 | 100 | 100 | 64,32 | 75 | 75 | |
| 35,68 | 135 | 95 | 45,28 | 90 | 100 | 54,88 | 100 | 100 | 64,48 | 70 | 75 | |
| 35,84 | 135 | 95 | 45,44 | 95 | 100 | 55,04 | 100 | 115 | 64,64 | 70 | 70 | |
| 36,00 | 135 | 90 | 43,60 | 90 | 90 | 55,20 | 110 | 115 | 64,80 | 70 | 55 | |
| 36,16 | 120 | 75 | 45,76 | 85 | 90 | 55,36 | 100 | 100 | 64,96 | 70 | 45 | |
| 36,32 | 115 | 75 | 45,92 | 75 | 90 | 55,52 | 110 | 100 | 65,12 | 64 | 55 | |
| 36,48 | 110 | 70 | 46,08 | 85 | 90 | 55,68 | 100 | 110 | 65,28 | 65 | 55 | |
| 36,64 | 100 | 65 | 46,24 | 75 | 90 | 55,84 | 100 | 110 | 65,44 | 65 | 55 | |
| 36,80 | 110 | 55 | 46,40 | 75 | 90 | 56,00 | 100 | 110 | 65,00 | 55 | 70 | |
| 36,96 | 115 | 55 | 46,54 | 75 | 90 | 56,16 | 95 | 115 | 65,76 | 55 | 75 | |
| 37,12 | 100 | 50 | 46,72 | 85 | 90 | 56,72 | 90 | 110 | 65,92 | 55 | 75 | |
| 37,28 | 115 | 50 | 46,88 | 85 | 85 | 56,98 | 95 | 110 | 66,08 | 55 | 75 | |
| 37,44 | 110 | 50 | 47,04 | 90 | 85 | 56,64 | 95 | 110 | 66,24 | 55 | 85 | |
| 37,60 | 100 | 65 | 47,20 | 75 | 85 | 56,80 | 90 | 100 | 66,46 | 55 | 85 | |
| 37,76 | 90 | 55 | 47,36 | 65 | 75 | 56,96 | 100 | 100 | 66,72 | 70 | 90 | |
| 37,92 | 95 | 55 | 47,52 | 70 | 70 | 57,12 | 100 | 95 | 68,72 | 70 | 90 | |
| 38,08 | 90 | 35 | 47,68 | 70 | 75 | 57,26 | 95 | 100 | 68,88 | 70 | 110 | |
| 38,24 | 90 | 35 | 47,84 | 70 | 75 | 57,44 | 100 | 100 | 67,04 | 65 | 100 | |
| 67,20 | 55 | 100 | 76,00 | 110 | 135 | 84,80 | 120 | 155 | 93,40 | 120 | 145 | |
| 67,36 | 65 | 100 | 76,16 | 140 | 125 | 84,95 | 115 | 145 | 93,76 | 115 | 140 | |
| 67,52 | 50 | 100 | 76,32 | 100 | 125 | 85,28 | 115 | 155 | 94,02 | 115 | 140 | |
| 67,68 | 50 | 85 | 76,48 | 100 | 125 | 85,12 | 120 | 100 | 94,08 | 115 | 140 | |
| 67,84 | 50 | 100 | 76,64 | 115 | 125 | 85,44 | 120 | 100 | 94,24 | 115 | 140 | |
| 68,00 | 50 | 100 | 76,80 | 115 | 125 | 85,60 | 120 | 100 | 94,40 | 115 | 140 | |
| 68,16 | 50 | 100 | 76,96 | 120 | 125 | 85,76 | 125 | 155 | 94,56 | 115 | 140 | |
| 68,32 | 55 | 95 | 77,12 | 120 | 125 | 85,02 | 135 | 160 | 94,72 | 115 | 135 | |
| 68,48 | 65 | 90 | 77,28 | 120 | 135 | 86,08 | 135 | 100 | 94,88 | 115 | 135 | |
| 68,64 | 50 | 85 | 77,44 | 110 | 125 | 86,24 | 125 | 155 | 95,04 | 110 | 135 | |
| 68,80 | 50 | 70 | 77,60 | 100 | 125 | 86,40 | 125 | 155 | 95,20 | 110 | 135 | |
| 68,96 | 50 | 70 | 77,75 | 120 | 135 | 86,56 | 120 | 145 | 95,36 | 110 | 135 | |
| 69,12 | 50 | 65 | 77,02 | 120 | 125 | 86,72 | 120 | 145 | 95,52 | 115 | 135 | |
| 69,28 | 50 | 55 | 78,08 | 120 | 125 | 86,98 | 110 | 140 | 95,58 | 100 | 140 | |
| 69,44 | 45 | 50 | 78,24 | 115 | 125 | 87,04 | 110 | 140 | 95,84 | 95 | 135 | |
| 69,60 | 35 | 50 | 78,40 | 115 | 120 | 87,20 | 110 | 140 | 96,00 | 100 | 125 | |
| 69,76 | 35 | 65 | 78,56 | 115 | 120 | 87,36 | 110 | 140 | 96,16 | 95 | 125 | |
| 69,92 | 35 | 65 | 78,72 | 110 | 120 | 87,52 | 110 | 140 | 96,32 | 95 | 125 | |
| 70,08 | 35 | 65 | 78,88 | 100 | 120 | 87,68 | 100 | 135 | 96,48 | 95 | 125 | |
| 70,24 | 35 | 65 | 79,04 | 100 | 120 | 87,84 | 100 | 135 | 96,64 | 110 | 125 | |
| 70,40 | 35 | 55 | 79,20 | 95 | 120 | 88,00 | 100 | 135 | 96,80 | 95 | 120 | |
| 70,56 | 45 | 55 | 79,36 | 95 | 120 | 88,16 | 100 | 125 | 96,96 | 95 | 120 | |
| 70,72 | 50 | 55 | 79,52 | 95 | 125 | 88,32 | 110 | 120 | 97,12 | 95 | 120 | |
| 70,88 | 50 | 50 | 79,68 | 95 | 125 | 88,48 | 115 | 120 | 97,28 | 95 | 110 | |
| 71,04 | 50 | 45 | 79,84 | 100 | 120 | 88,64 | 110 | 120 | 97,44 | 100 | 115 | |
| 71,20 | 50 | 45 | 80,00 | 95 | 125 | 88,80 | 110 | 125 | 97,60 | 110 | 120 | |
| 71,36 | 50 | 50 | 80,16 | 95 | 125 | 88,96 | 100 | 125 | 97,76 | 110 | 115 | |
| 71,52 | 45 | 45 | 80,32 | 95 | 125 | 89,12 | 100 | 125 | 97,92 | 100 | 115 | |
| 71,68 | 45 | 55 | 80,48 | 100 | 120 | 89,28 | 95 | 125 | 98,08 | 95 | 115 | |
| 71,84 | 55 | 65 | 80,64 | 100 | 125 | 89,44 | 95 | 125 | 98,24 | 100 | 115 | |
| 72,00 | 55 | 65 | 80,80 | 100 | 125 | 89,60 | 100 | 120 | 98,40 | 95 | 115 | |
| 72,16 | 70 | 65 | 80,96 | 110 | 125 | 89,76 | 100 | 135 | 98,52 | 100 | 115 | |
| 72,32 | 70 | 75 | 81,12 | 115 | 135 | 89,92 | 110 | 140 | 98,72 | 100 | 110 | |
| 72,48 | 75 | 85 | 81,28 | 110 | 140 | 90,08 | 110 | 135 | 98,88 | 110 | 100 | |
| 72,64 | 75 | 85 | 81,44 | 115 | 140 | 90,24 | 110 | 140 | 99,04 | 95 | 95 | |
| 72,80 | 75 | 95 | 81,60 | 115 | 140 | 90,40 | 100 | 155 | 99,20 | 90 | 100 | |
| 72,95 | 85 | 95 | 81,76 | 115 | 140 | 90,56 | 110 | 135 | 99,35 | 90 | 100 | |
| 73,12 | 90 | 100 | 81,92 | 110 | 140 | 90,72 | 110 | 135 | 99,52 | 75 | 110 | |
| 73,28 | 90 | 110 | 82,08 | 110 | 140 | 90,88 | 110 | 135 | 99,68 | 75 | 115 | |
| 74,44 | 90 | 115 | 82,24 | 110 | 135 | 91,64 | 100 | 155 | 99,84 | 75 | 115 | |
| 73,60 | 90 | 120 | 82,40 | 110 | 135 | 91,20 | 110 | 155 | 100,0 | 75 | 110 | |
| 73,76 | 90 | 115 | 82,56 | 100 | 125 | 91,36 | 110 | 100 | ||||
| 73,92 | 90 | 115 | 82,72 | 110 | 125 | 91,52 | 115 | 100 | ||||
| 74,08 | 110 | 115 | 82,86 | 100 | 125 | 91,66 | 115 | 155 | ||||
| 74,24 | 100 | 110 | 83,04 | 100 | 125 | 91,84 | 115 | 155 | ||||
| 74,40 | 100 | 110 | 83,29 | 100 | 120 | 92,00 | 115 | 140 | ||||
| 74,56 | 100 | 110 | 83,36 | 100 | 125 | 92,16 | 115 | 155 | ||||
| 74,72 | 95 | 115 | 83,52 | 100 | 120 | 92,42 | 120 | 155 | ||||
| 74,88 | 95 | 120 | 83,68 | 100 | 135 | 92,46 | 125 | 145 | ||||
| 75,04 | 95 | 125 | 83,84 | 95 | 140 | 92,64 | 125 | 155 | ||||
| 75,20 | 95 | 135 | 84,00 | 100 | 135 | 92,80 | 125 | 155 | ||||
| 75,36 | 100 | 135 | 84,16 | 110 | 140 | 92,86 | 120 | 155 | ||||
| 75,52 | 100 | 110 | 84,82 | 110 | 140 | 93,12 | 120 | 145 | ||||
| 75,68 | 100 | 140 | 84,48 | 110 | 140 | 83,28 | 120 | 145 | ||||
| 75,84 | 100 | 140 | 84,64 | 110 | 140 | 93,44 | 115 | 145 |
4.3.6. Előírt elmozdulások „A” kategóriájú (I. osztályú) traktorok vezetőülésének vizsgálóberendezésen való vizsgálatához (4.2.5.3.1.1. pont)
PS = beállítási pont
a = az előírt elmozdulás (10–1 m)
t = a mérési idő (s)
Amikor a jelsorozat ismétlődik a táblázat 701 pontjától, a 700 és a 0 pontok időben egybeesnek a = 0 amplitúdónál.
ELŐÍRT ELMOZDULÁSOK „A” KATEGÓRIÁJÚ (I. OSZTÁLYÚ) TRAKTOROK VEZETŐÜLÉSÉNEK VIZSGÁLÓBERENDEZÉSEN VALÓ VIZSGÁLATÁHOZ (2.5.3.1.1. pont)
PS = beállítási pont
a = az előírt elmozdulás (10–4 m)
t = a mérési idő (s)
Amikor a jelsorozat ismétlődik a táblázat 701 pontjától, akkor a 700 és a 0 pontok időben egybeesnek a = 0 amplitudónál
| ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | |
| 0 | 0000 | 0 | ||||||||||
| 1 | 0344 | 0,04 | 47 | –0550 | 93 | –0000 | 139 | 0229 | ||||
| 2 | 0333 | 0,08 | 48 | –0576 | 94 | 0025 | 140 | 0212 | ||||
| 3 | 0272 | 49 | –0622 | 95 | 0085 | 141 | 0157 | |||||
| 4 | 0152 | 50 | –0669 | 2,0 | 96 | 0076 | 142 | 0997 | ||||
| 5 | 0127 | 51 | –0669 | 97 | 0054 | 143 | 0035 | |||||
| 6 | 0115 | 52 | –0634 | 98 | –0016 | 144 | 0073 | |||||
| 7 | 0169 | 53 | –0542 | 99 | –0666 | 145 | 0175 | |||||
| 8 | 0249 | 54 | –0429 | 100 | –0048 | 4,0 | 146 | 0287 | ||||
| 9 | 0298 | 55 | –0314 | 101 | 0090 | 147 | 0330 | |||||
| 10 | 0320 | 56 | –0262 | 102 | 0061 | 148 | 0400 | |||||
| 11 | 0270 | 57 | –0308 | 103 | 0182 | 149 | 0388 | |||||
| 12 | 0190 | 58 | –0373 | 104 | 0168 | 150 | 0288 | 6,0 | ||||
| 13 | 0124 | 59 | –0446 | 105 | 0161 | 151 | 0151 | |||||
| 14 | 0057 | 60 | –0469 | 106 | 0131 | 152 | 0080 | |||||
| 15 | 0027 | 61 | –0465 | 107 | 0085 | 153 | 0000 | |||||
| 16 | 0004 | 62 | –0417 | 108 | 0067 | 154 | 0146 | |||||
| 17 | –0013 | 63 | –0352 | 109 | 0088 | 155 | 0196 | |||||
| 18 | –0039 | 64 | –0262 | 110 | 0110 | 156 | 0280 | |||||
| 19 | –0065 | 65 | –0211 | 111 | 0148 | 157 | 0222 | |||||
| 20 | –0055 | 66 | –0160 | 112 | 0164 | 158 | 0184 | |||||
| 21 | –0059 | 67 | –0182 | 113 | 0100 | 159 | 0147 | |||||
| 22 | 0063 | 68 | –0210 | 114 | 0119 | 160 | 0115 | |||||
| 23 | –0104 | 69 | –0222 | 115 | 0099 | 161 | 0114 | |||||
| 24 | –0184 | 70 | –0210 | 116 | 0091 | 162 | 0143 | |||||
| 25 | –0147 | 1,0 | 71 | –0185 | 117 | 0078 | 163 | 0198 | ||||
| 26 | –0144 | 72 | –0141 | 118 | 0069 | 164 | 0257 | |||||
| 27 | –0143 | 73 | –0088 | 119 | 0062 | 165 | 0281 | |||||
| 28 | –0155 | 74 | –0033 | 120 | 0072 | 166 | 0275 | |||||
| 29 | –0170 | 75 | 0000 | 3,0 | 121 | 0122 | 167 | 0236 | ||||
| 30 | –0181 | 76 | 0001 | 122 | 0185 | 168 | 0201 | |||||
| 31 | –0155 | 77 | –0040 | 123 | 0101 | 169 | 0167 | |||||
| 32 | –0139 | 78 | –0098 | 124 | 0184 | 170 | 0145 | |||||
| 33 | –0141 | 79 | –0130 | 125 | 0143 | 5,0 | 171 | 0135 | ||||
| 34 | –0170 | 80 | –0115 | 126 | 0087 | 172 | 0165 | |||||
| 35 | –0221 | 81 | –0068 | 127 | 0029 | 173 | 0242 | |||||
| 36 | –0250 | 82 | –0036 | 128 | 0010 | 174 | 0321 | |||||
| 37 | –0281 | 83 | 0032 | 129 | 0025 | 175 | 0399 | 7,0 | ||||
| 38 | –0268 | 84 | –0050 | 130 | 0071 | 176 | 0411 | |||||
| 39 | –0258 | 85 | –0052 | 131 | 0105 | 177 | 0473 | |||||
| 40 | 0285 | 86 | –0049 | 132 | 0115 | 178 | 0281 | |||||
| 41 | –0446 | 87 | –0011 | 133 | 0080 | 179 | 0179 | |||||
| 42 | –0437 | 88 | 0014 | 134 | 0084 | 180 | 0109 | |||||
| 43 | 0509 | 89 | 0041 | 135 | 0038 | 181 | 0004 | |||||
| 44 | –0547 | 90 | 0054 | 136 | 0066 | 182 | 0136 | |||||
| 45 | –0562 | 91 | 0310 | 137 | 0116 | 183 | 0206 | |||||
| 46 | 0550 | 92 | 0000 | 138 | 0150 | 184 | 0271 | |||||
| 185 | 0267 | 249 | 0041 | 313 | –0320 | 377 | –0207 | |||||
| 186 | 0203 | 250 | 0189 | 10,0 | 314 | –0244 | 374 | 0099 | ||||
| 187 | 0091 | 251 | 0136 | 315 | –0237 | 379 | 0185 | |||||
| 188 | 0009 | 252 | 0151 | 316 | –0310 | 380 | 0174 | |||||
| 189 | 0005 | 253 | 0123 | 317 | –0413 | 381 | 0085 | |||||
| 190 | 0074 | 254 | 0070 | 318 | –0462 | 382 | –0081 | |||||
| 191 | 0185 | 255 | 0034 | 319 | –0456 | 383 | –0086 | |||||
| 192 | 0250 | 256 | –0001 | 320 | –0351 | 384 | –0069 | |||||
| 193 | 0342 | 257 | –0010 | 321 | –0181 | 385 | 0012 | |||||
| 194 | 0330 | 258 | –0031 | 322 | –0045 | 386 | 0103 | |||||
| 195 | 0265 | 259 | –0061 | 323 | 0013 | 387 | 0164 | |||||
| 196 | 0184 | 260 | –0086 | 324 | –0037 | 388 | 0129 | |||||
| 197 | 0118 | 261 | –0104 | 325 | –0100 | 13,0 | 389 | 0047 | ||||
| 198 | 0105 | 262 | –0103 | 326 | –0247 | 390 | –0055 | |||||
| 199 | 0128 | 263 | –0093 | 327 | –0258 | 391 | –0056 | |||||
| 200 | 0174 | 8,0 | 264 | 0074 | 328 | –0187 | 392 | –0056 | ||||
| 201 | 0215 | 265 | –0030 | 329 | 0044 | 393 | 0043 | |||||
| 202 | 0229 | 266 | –0030 | 330 | 0044 | 394 | 0162 | |||||
| 203 | 0221 | 267 | –0000 | 331 | 0078 | 395 | 0220 | |||||
| 204 | 0199 | 268 | 0033 | 332 | 0061 | 396 | 0205 | |||||
| 205 | 0164 | 269 | 0007 | 333 | –0012 | 397 | 0129 | |||||
| 206 | 0162 | 270 | 0097 | 334 | –0102 | 398 | 0053 | |||||
| 207 | 0174 | 271 | 0085 | 335 | –0627 | 399 | 0022 | |||||
| 208 | 0210 | 272 | 0034 | 336 | –0103 | 400 | 0052 | 16,0 | ||||
| 209 | 0242 | 273 | 0002 | 337 | –0045 | 401 | 0114 | |||||
| 210 | 0270 | 274 | –0050 | 338 | 0069 | 402 | 0175 | |||||
| 211 | 0285 | 275 | –0080 | 11,0 | 339 | 0094 | 403 | 0101 | ||||
| 212 | 0285 | 276 | –0050 | 340 | 0107 | 404 | 0172 | |||||
| 213 | 0258 | 277 | –0131 | 341 | 0058 | 405 | 0138 | |||||
| 214 | 0223 | 278 | –0110 | 342 | –0011 | 406 | 0092 | |||||
| 215 | 0194 | 279 | –0092 | 343 | –0078 | 407 | 0052 | |||||
| 216 | 0165 | 280 | 0061 | 344 | –0003 | 408 | 0051 | |||||
| 217 | 0132 | 281 | –0018 | 345 | –0058 | 409 | 0025 | |||||
| 218 | 0106 | 282 | –0011 | 346 | –0025 | 410 | 0001 | |||||
| 219 | 0077 | 283 | 0052 | 347 | 0201 | 411 | –0026 | |||||
| 220 | 0065 | 284 | –0143 | 348 | 0008 | 412 | –0005 | |||||
| 221 | 0073 | 285 | –0241 | 349 | –0016 | 413 | –0073 | |||||
| 222 | 0089 | 286 | –0330 | 350 | –0038 | 14,0 | 414 | –0038 | ||||
| 223 | 0114 | 287 | –0343 | 351 | –0024 | 415 | –0001 | |||||
| 224 | 0111 | 288 | –0298 | 352 | 0041 | 416 | 0029 | |||||
| 225 | 0083 | 9,0 | 289 | –0235 | 353 | 0135 | 417 | 0030 | ||||
| 226 | 0026 | 290 | –0203 | 354 | 0195 | 418 | –0005 | |||||
| 227 | –0028 | 291 | –0249 | 355 | 0171 | 419 | –0045 | |||||
| 228 | –0062 | 292 | –0356 | 356 | 0053 | 420 | –0068 | |||||
| 229 | –0069 | 293 | –0448 | 357 | –0111 | 421 | 0093 | |||||
| 230 | –0077 | 294 | –0486 | 358 | –0265 | 422 | –0075 | |||||
| 231 | –0067 | 295 | –0444 | 359 | –0348 | 423 | –0007 | |||||
| 232 | –0095 | 296 | –0344 | 360 | –0336 | 424 | –0051 | |||||
| 233 | –0128 | 297 | –0240 | 361 | –0258 | 425 | –0049 | 17,0 | ||||
| 234 | –0137 | 298 | –0215 | 362 | 0155 | 426 | –0050 | |||||
| 235 | –0154 | 299 | –0277 | 363 | –0059 | 427 | –0077 | |||||
| 236 | –0131 | 300 | –0339 | 12,0 | 364 | –0056 | 428 | –0107 | ||||
| 237 | –0155 | 301 | –0327 | 365 | –0123 | 429 | –0143 | |||||
| 238 | –0208 | 302 | –0385 | 366 | –0187 | 430 | –0144 | |||||
| 239 | 0265 | 303 | –0569 | 367 | –0218 | 431 | –0142 | |||||
| 240 | –0285 | 304 | –0479 | 368 | –0136 | 432 | –0106 | |||||
| 241 | –0275 | 305 | –0363 | 369 | 0012 | 433 | –0080 | |||||
| 242 | 0265 | 306 | –0296 | 370 | 0149 | 434 | –0050 | |||||
| 243 | –0110 | 307 | –0299 | 371 | 0212 | 435 | –0030 | |||||
| 244 | –0020 | 308 | –0374 | 372 | 0153 | 436 | –0014 | |||||
| 245 | 0041 | 309 | –0444 | 373 | 0021 | 437 | –0017 | |||||
| 246 | 0059 | 310 | –0558 | 374 | 0104 | 438 | –0011 | |||||
| 247 | 0020 | 311 | 0530 | 375 | –0100 | 15,0 | 439 | 0037 | ||||
| 248 | 0016 | 312 | 0432 | 376 | –0142 | 440 | –0068 | |||||
| 441 | –0113 | 506 | 0184 | 571 | 0285 | 636 | –0178 | |||||
| 442 | –0167 | 507 | 0139 | 572 | 0295 | 637 | –0188 | |||||
| 443 | –0903 | 508 | 0082 | 573 | 0261 | 638 | –0198 | |||||
| 444 | –0191 | 509 | 0027 | 574 | 0201 | 639 | –0194 | |||||
| 445 | –0135 | 510 | 0030 | 575 | 0145 | 23,0 | 640 | –0187 | ||||
| 446 | –0047 | 511 | 0067 | 576 | 0142 | 641 | –0170 | |||||
| 447 | 0028 | 512 | 0146 | 577 | 0163 | 642 | –0161 | |||||
| 448 | 0032 | 513 | 0247 | 578 | 0222 | 643 | –0154 | |||||
| 449 | –0031 | 514 | 0314 | 579 | 0284 | 644 | –0140 | |||||
| 450 | –0108 | 18,0 | 515 | 0330 | 580 | 0334 | 645 | –0115 | ||||
| 451 | –0157 | 516 | 0289 | 581 | 0342 | 646 | –0055 | |||||
| 452 | –0155 | 517 | 0224 | 582 | 0301 | 647 | 0001 | |||||
| 453 | –0081 | 518 | 0179 | 583 | 0240 | 648 | 0049 | |||||
| 454 | –0012 | 519 | 0184 | 584 | 0205 | 649 | 0085 | |||||
| 455 | 0053 | 520 | 0216 | 585 | 0216 | 650 | 0094 | 26,0 | ||||
| 456 | 0085 | 521 | 0229 | 586 | 0257 | 651 | 0071 | |||||
| 457 | 0054 | 522 | 0210 | 587 | 0326 | 652 | 0039 | |||||
| 458 | 0002 | 523 | 0100 | 588 | 0363 | 653 | –0001 | |||||
| 459 | –0206 | 524 | 0062 | 589 | 0340 | 654 | –0027 | |||||
| 460 | –0034 | 525 | 0000 | 21,0 | 590 | 0358 | 655 | –0025 | ||||
| 461 | –0014 | 526 | –0004 | 591 | 0303 | 656 | 0000 | |||||
| 462 | 0031 | 527 | 0004 | 592 | 0273 | 657 | 0028 | |||||
| 463 | 0061 | 528 | 0018 | 593 | 0341 | 658 | 0045 | |||||
| 464 | 0008 | 529 | 0031 | 594 | 0240 | 659 | 0010 | |||||
| 465 | 0123 | 530 | 0020 | 595 | 0252 | 660 | –0032 | |||||
| 466 | 0103 | 531 | 0014 | 596 | 0245 | 661 | –0101 | |||||
| 467 | 0078 | 532 | –0011 | 597 | 0244 | 662 | –0162 | |||||
| 468 | 0046 | 533 | –0022 | 598 | 0225 | 663 | –0198 | |||||
| 469 | 0042 | 534 | –0029 | 599 | 0212 | 664 | –0193 | |||||
| 470 | 0044 | 535 | –0042 | 600 | 0180 | 24,0 | 665 | –0149 | ||||
| 471 | 0072 | 536 | –0066 | 601 | 0160 | 666 | –0096 | |||||
| 472 | 0109 | 537 | –0120 | 602 | 0130 | 667 | –0075 | |||||
| 473 | 0133 | 538 | –0188 | 603 | 0118 | 668 | –0096 | |||||
| 474 | 0138 | 539 | 0241 | 604 | 0104 | 669 | –0151 | |||||
| 475 | 0125 | 19,0 | 540 | –0252 | 605 | 0081 | 670 | –0246 | ||||
| 476 | 0095 | 541 | –0249 | 606 | 0040 | 671 | –0329 | |||||
| 477 | 0105 | 542 | –0212 | 607 | –0004 | 672 | –0382 | |||||
| 478 | 0129 | 543 | –0183 | 608 | –0040 | 673 | –0392 | |||||
| 479 | 0181 | 544 | –0170 | 609 | –0057 | 674 | –0340 | |||||
| 480 | 0206 | 545 | –0180 | 610 | –0049 | 675 | –0286 | 27,0 | ||||
| 481 | 0200 | 546 | –0233 | 611 | –0021 | 676 | –0249 | |||||
| 482 | 0168 | 547 | –0256 | 612 | 0011 | 677 | –0245 | |||||
| 483 | 0140 | 548 | –0311 | 613 | 0033 | 678 | –0205 | |||||
| 484 | 0149 | 549 | –0230 | 614 | 0038 | 679 | –0348 | |||||
| 485 | 0186 | 550 | –0215 | 22,0 | 615 | 0027 | 680 | –0366 | ||||
| 486 | 0237 | 551 | –0128 | 616 | 0019 | 681 | –0330 | |||||
| 487 | 0242 | 552 | –0038 | 617 | 0024 | 682 | –0247 | |||||
| 488 | 0207 | 553 | –0018 | 618 | 0040 | 683 | –0175 | |||||
| 489 | 0130 | 554 | –0024 | 619 | 0069 | 684 | –0135 | |||||
| 490 | 0055 | 555 | –0052 | 620 | 0062 | 685 | –0149 | |||||
| 491 | 0015 | 556 | –0055 | 621 | 0086 | 686 | –0165 | |||||
| 492 | 0014 | 557 | –0039 | 622 | 0058 | 687 | –0178 | |||||
| 493 | 0036 | 558 | 0013 | 623 | 0056 | 688 | –0142 | |||||
| 494 | 0054 | 559 | 0061 | 624 | 0036 | 689 | –0097 | |||||
| 495 | 0056 | 560 | 0079 | 625 | 0006 | 25,0 | 690 | –0067 | ||||
| 496 | 0022 | 561 | 0060 | 626 | –0015 | 691 | –0051 | |||||
| 497 | –0032 | 562 | 0024 | 627 | –0049 | 692 | –0071 | |||||
| 498 | –0076 | 563 | –0013 | 628 | –0071 | 693 | –0101 | |||||
| 499 | 0104 | 564 | –0027 | 629 | –0075 | 694 | 0110 | |||||
| 500 | 0099 | 20,0 | 565 | –0018 | 630 | –0078 | 695 | –0001 | ||||
| 501 | –0029 | 566 | 0011 | 631 | –0074 | 696 | –0043 | |||||
| 502 | 0051 | 567 | 0064 | 632 | –0069 | 697 | 0020 | |||||
| 503 | 0138 | 568 | 0111 | 633 | –0094 | 698 | 0061 | |||||
| 504 | 0190 | 569 | 0171 | 634 | –0115 | 699 | 0064 | |||||
| 505 | 0213 | 570 | 0238 | 635 | –0159 | 700 | 0036 | 28,0 |
4.3.7. Előírt elmozdulás az „A” kategóriájú (II. osztályú) traktorok vezetőülésének vizsgálóberendezésen való vizsgálatához (4.2.5.3.1.1. pont)
PS = beállítási pont
a = az előírt elmozdulás (10–1 m)
t = a mérési idő (s)
Amikor a jelsorozat ismétlődik a táblázat 701. pontjától, a 700 és a 0 pontok időben egybeesnek a = 0 amplitúdónál.
ELŐÍRT ELMOZDULÁS AZ „A” KATEGÓRIÁJÚ (II. OSZTÁLYÚ) TRAKTOROK VEZETŐÜLÉSÉNEK VIZSGÁLÓBERENDEZÉSEN VALÓ VIZSGÁLATÁHOZ (2.5.3.1.1. pont)
PS = beállítási pont
a = az előírt elmozdulás (10–1 m)
t = a mérési idő (s)
Amikor a jelsorozat ismétlődik a táblázat 701pontjától, akkor a 700 és a 0 pontok időben egybeesnek a = 0 amplitúdónál.
| ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | |
| 0 | 0060 | 0 | ||||||||||
| 1 | 0156 | 0,04 | 47 | –0304 | 93 | –0004 | 139 | –0154 | ||||
| 2 | 0147 | 0,08 | 48 | –0410 | 94 | –0039 | 140 | –0164 | ||||
| 3 | 0144 | 49 | –0407 | 95 | –0100 | 141 | –0160 | |||||
| 4 | 0162 | 50 | –0367 | 2,0 | 96 | –0171 | 142 | –0128 | ||||
| 5 | 0290 | 51 | –0280 | 97 | –0218 | 143 | –0059 | |||||
| 6 | 0272 | 52 | –0180 | 98 | –0226 | 144 | 0015 | |||||
| 7 | 0336 | 53 | –0081 | 99 | –0199 | 145 | 0074 | |||||
| 8 | 0382 | 54 | –0000 | 100 | –0116 | 4,0 | 146 | 0084 | ||||
| 9 | 0404 | 55 | –0011 | 101 | –0054 | 147 | 0042 | |||||
| 10 | 0408 | 56 | –0070 | 102 | –0001 | 148 | –0034 | |||||
| 11 | 0376 | 57 | –0168 | 103 | –0001 | 149 | –0101 | |||||
| 12 | 0324 | 58 | –0256 | 104 | –0045 | 150 | –0147 | 6,0 | ||||
| 13 | 0275 | 59 | –0307 | 105 | –0126 | 151 | –0141 | |||||
| 14 | 0226 | 60 | –0502 | 106 | –0101 | 152 | –0091 | |||||
| 15 | 0176 | 61 | 0240 | 107 | 0223 | 153 | –0081 | |||||
| 16 | 0141 | 62 | –0157 | 108 | –0206 | 154 | 0017 | |||||
| 17 | 0126 | 63 | –0056 | 109 | –0168 | 155 | 0027 | |||||
| 18 | 0144 | 64 | 0013 | 110 | 0122 | 156 | –0012 | |||||
| 19 | 0180 | 65 | 0014 | 111 | –0095 | 157 | –0058 | |||||
| 20 | 0205 | 66 | 0025 | 112 | –0101 | 158 | –0127 | |||||
| 21 | 0198 | 67 | –0026 | 113 | –0114 | 159 | –0151 | |||||
| 22 | 0184 | 68 | –0077 | 114 | 0161 | 160 | –0125 | |||||
| 23 | 0138 | 69 | –0115 | 115 | –0212 | 161 | –0049 | |||||
| 24 | 0102 | 1,0 | 70 | –0131 | 116 | –0254 | 162 | 0045 | ||||
| 25 | 0068 | 71 | –0102 | 117 | –0273 | 163 | 0104 | |||||
| 26 | 0060 | 72 | –0031 | 118 | –0258 | 164 | 0122 | |||||
| 27 | 0055 | 73 | 0035 | 119 | –0211 | 165 | 0104 | |||||
| 28 | 0078 | 74 | 0078 | 120 | –0169 | 166 | 0046 | |||||
| 29 | 0120 | 75 | 0057 | 3,0 | 121 | –0125 | 167 | –0018 | ||||
| 30 | 0184 | 76 | 0000 | 122 | –0115 | 168 | –0047 | |||||
| 31 | 0209 | 77 | –0069 | 123 | –0127 | 169 | –0006 | |||||
| 32 | 0224 | 78 | –0124 | 124 | –0156 | 170 | 0016 | |||||
| 33 | 0206 | 79 | –0143 | 125 | –0185 | 5,0 | 171 | 0145 | ||||
| 34 | 0157 | 80 | –0129 | 126 | –0232 | 172 | 0257 | |||||
| 35 | 0101 | 81 | –0091 | 127 | –0256 | 173 | 0330 | |||||
| 36 | 0049 | 82 | –0045 | 128 | –0260 | 174 | 0330 | |||||
| 37 | –0002 | 83 | –0004 | 129 | –0260 | 175 | 0258 | 7,0 | ||||
| 38 | –0058 | 84 | –0004 | 130 | –0247 | 176 | 0138 | |||||
| 39 | –0068 | 85 | –0016 | 131 | –0228 | 177 | 0084 | |||||
| 40 | –0068 | 86 | –0047 | 132 | –0204 | 178 | –0037 | |||||
| 41 | –0100 | 87 | –0080 | 133 | –0102 | 179 | –0030 | |||||
| 42 | –0110 | 88 | –0083 | 134 | 0179 | 180 | 0026 | |||||
| 43 | –0151 | 89 | –0080 | 135 | –0144 | 181 | 0141 | |||||
| 44 | 0183 | 90 | –0000 | 136 | –0128 | 182 | 0216 | |||||
| 45 | –0234 | 91 | –0029 | 137 | –0137 | 183 | 0248 | |||||
| 46 | –0333 | 92 | –0013 | 138 | –0131 | 184 | 0188 | |||||
| 185 | 0079 | 249 | 0220 | 313 | –0402 | 377 | 0053 | |||||
| 186 | –0015 | 250 | 0210 | 10,0 | 314 | –0318 | 378 | 0078 | ||||
| 187 | –0047 | 251 | 0185 | 315 | –0316 | 379 | 0068 | |||||
| 188 | –0008 | 252 | 0149 | 316 | –0293 | 380 | 0000 | |||||
| 189 | 0091 | 253 | 0100 | 317 | –0238 | 381 | 0004 | |||||
| 190 | 0230 | 254 | 0057 | 318 | –0154 | 382 | –0000 | |||||
| 191 | 0340 | 255 | 0035 | 319 | –0070 | 383 | –0013 | |||||
| 192 | 0381 | 256 | 0006 | 320 | –0021 | 384 | –0003 | |||||
| 193 | 0332 | 257 | –0000 | 321 | 0029 | 385 | 0000 | |||||
| 194 | 0225 | 258 | 0010 | 322 | –0075 | 386 | –0001 | |||||
| 195 | 0099 | 259 | 0034 | 323 | –0138 | 387 | –0010 | |||||
| 196 | 0014 | 260 | 0047 | 324 | –0189 | 388 | –0029 | |||||
| 197 | –0012 | 261 | 0047 | 325 | –0193 | 13,0 | 389 | –0013 | ||||
| 198 | 0033 | 262 | 0031 | 326 | –0153 | 390 | 0014 | |||||
| 199 | 0131 | 263 | 0028 | 327 | –0005 | 391 | 0000 | |||||
| 200 | 0247 | 8,0 | 264 | 0036 | 328 | –0012 | 392 | 0003 | ||||
| 201 | 0335 | 265 | 0072 | 329 | 0033 | 393 | 0117 | |||||
| 202 | 0348 | 266 | 0125 | 330 | 0069 | 394 | 0137 | |||||
| 203 | 0314 | 267 | 0188 | 331 | 0064 | 395 | 0123 | |||||
| 204 | 0239 | 268 | 0215 | 332 | 0001 | 396 | 0098 | |||||
| 205 | 0161 | 269 | 0189 | 333 | –0074 | 397 | 0075 | |||||
| 206 | 0124 | 270 | 0119 | 334 | –0147 | 398 | 0055 | |||||
| 207 | 0139 | 271 | 0031 | 335 | 0164 | 399 | 0062 | |||||
| 208 | 0218 | 272 | –0020 | 336 | –0142 | 400 | 0087 | 16,0 | ||||
| 209 | 0328 | 273 | –0059 | 337 | –0067 | 401 | 0113 | |||||
| 210 | 0405 | 274 | –0052 | 338 | –0000 | 402 | 0126 | |||||
| 211 | 0426 | 275 | –0009 | 11,0 | 339 | 0057 | 403 | 0139 | ||||
| 212 | 0403 | 276 | 0039 | 340 | 0080 | 404 | 0119 | |||||
| 213 | 0314 | 277 | 0081 | 341 | 0040 | 405 | 0080 | |||||
| 214 | 0191 | 278 | 0107 | 342 | –0010 | 406 | 0023 | |||||
| 215 | 0088 | 279 | 0079 | 343 | –0418 | 407 | –0043 | |||||
| 216 | 0025 | 280 | 0023 | 344 | –0148 | 408 | –0099 | |||||
| 217 | 0030 | 281 | –0044 | 345 | –0164 | 409 | –0121 | |||||
| 218 | 0087 | 282 | –0121 | 346 | –0134 | 410 | –0000 | |||||
| 219 | 0173 | 283 | –0168 | 347 | –0060 | 411 | 0009 | |||||
| 220 | 0240 | 284 | –0172 | 348 | 0038 | 412 | 0072 | |||||
| 221 | 0274 | 285 | –0147 | 349 | 0136 | 413 | 0120 | |||||
| 222 | 0250 | 286 | –0119 | 350 | 0195 | 14,3 | 414 | 0111 | ||||
| 223 | 0182 | 287 | –0114 | 351 | 0170 | 415 | 0049 | |||||
| 224 | 0077 | 288 | –0155 | 352 | 0077 | 416 | –0021 | |||||
| 225 | –0010 | 90, | 289 | –0217 | 353 | –0087 | 417 | –0098 | ||||
| 226 | –0075 | 290 | –0287 | 354 | –0212 | 418 | –0186 | |||||
| 227 | –0061 | 291 | –0248 | 355 | –0321 | 419 | –0117 | |||||
| 228 | –0033 | 292 | –0341 | 356 | –0336 | 420 | –0072 | |||||
| 229 | 0011 | 293 | –0239 | 357 | –0339 | 421 | –0020 | |||||
| 230 | 0042 | 294 | –0217 | 358 | –0277 | 422 | 0038 | |||||
| 231 | 0025 | 295 | –0157 | 359 | –0189 | 423 | 0061 | |||||
| 232 | –0021 | 296 | –0150 | 360 | –0119 | 424 | 0026 | |||||
| 233 | –0079 | 297 | –0193 | 361 | –0100 | 425 | –0016 | 17,0 | ||||
| 234 | –0142 | 298 | –0248 | 362 | –0124 | 426 | –0000 | |||||
| 235 | –0197 | 299 | –0319 | 363 | –0170 | 427 | –0151 | |||||
| 236 | –0225 | 300 | –0371 | 12,0 | 364 | –0193 | 428 | –0171 | ||||
| 237 | –0217 | 301 | –0378 | 365 | –0173 | 429 | –0150 | |||||
| 238 | –0195 | 302 | –0354 | 366 | –0105 | 430 | –0080 | |||||
| 239 | –0133 | 303 | –0309 | 367 | –0000 | 431 | –0001 | |||||
| 240 | –0038 | 304 | –0264 | 368 | 0075 | 432 | 0064 | |||||
| 241 | 0052 | 305 | –0241 | 369 | 0092 | 433 | 0113 | |||||
| 242 | 0128 | 306 | –0236 | 370 | 0074 | 434 | 0109 | |||||
| 243 | 0168 | 307 | –0264 | 371 | 0011 | 435 | 0089 | |||||
| 244 | 0164 | 308 | –0262 | 372 | –0049 | 436 | 0016 | |||||
| 245 | 0160 | 309 | –0282 | 373 | –0082 | 437 | –0040 | |||||
| 246 | 0170 | 310 | –0275 | 374 | –0076 | 438 | –0008 | |||||
| 247 | 0188 | 311 | –0278 | 375 | –0039 | 15,0 | 439 | –0142 | ||||
| 248 | 0210 | 312 | –0285 | 376 | 0010 | 440 | –0147 | |||||
| 441 | –0112 | 506 | –0027 | 571 | 0089 | 636 | –0163 | |||||
| 442 | –0028 | 507 | –0103 | 572 | –0004 | 637 | –0182 | |||||
| 443 | 0058 | 508 | –0006 | 573 | –0075 | 638 | –0177 | |||||
| 444 | 0118 | 509 | –0026 | 574 | –0099 | 639 | –0184 | |||||
| 445 | 0124 | 510 | 0062 | 575 | –0054 | 23,0 | 640 | –0201 | ||||
| 446 | 0080 | 511 | 0198 | 576 | 0024 | 641 | –0199 | |||||
| 447 | 0006 | 512 | 0275 | 577 | 0126 | 642 | –0187 | |||||
| 448 | –0052 | 513 | 0293 | 578 | 0203 | 643 | –0145 | |||||
| 449 | –0068 | 514 | 0244 | 579 | 0223 | 644 | –0092 | |||||
| 450 | –0050 | 18,0 | 515 | 0149 | 580 | 0200 | 645 | –0040 | ||||
| 451 | –0000 | 516 | 0056 | 581 | 0113 | 646 | 0017 | |||||
| 452 | 0063 | 517 | 0005 | 582 | 0026 | 647 | 0044 | |||||
| 453 | 0129 | 518 | –0001 | 583 | –0008 | 648 | 0051 | |||||
| 454 | 0155 | 519 | 0023 | 584 | –0003 | 649 | 0029 | |||||
| 455 | 0156 | 520 | 0035 | 585 | 0057 | 650 | –0018 | 26,0 | ||||
| 456 | 0111 | 521 | 0063 | 586 | 0149 | 651 | –0078 | |||||
| 457 | 0099 | 522 | 0034 | 587 | 0235 | 652 | –0129 | |||||
| 458 | 0049 | 523 | –0009 | 588 | 0290 | 653 | –0135 | |||||
| 459 | 0036 | 524 | –0074 | 589 | 0299 | 654 | –0110 | |||||
| 460 | 0056 | 525 | –0154 | 21,0 | 590 | 0244 | 655 | –0039 | ||||
| 461 | 0100 | 526 | –0203 | 591 | 0192 | 656 | 0008 | |||||
| 462 | 0143 | 527 | –0204 | 592 | 0145 | 657 | 0019 | |||||
| 463 | 0178 | 528 | –0167 | 593 | 0005 | 658 | –0033 | |||||
| 464 | 0193 | 529 | –0110 | 594 | 0000 | 659 | –0102 | |||||
| 465 | 0178 | 530 | –0077 | 595 | 0111 | 660 | –0104 | |||||
| 466 | 0135 | 531 | –0068 | 596 | 0151 | 661 | –0264 | |||||
| 467 | 0087 | 532 | –0004 | 597 | 0186 | 662 | –0292 | |||||
| 468 | 0050 | 533 | –0168 | 598 | 0185 | 663 | –0261 | |||||
| 469 | 0041 | 534 | 0254 | 599 | 0165 | 664 | –0210 | |||||
| 470 | 0067 | 535 | –0337 | 600 | 0120 | 24,0 | 665 | –0147 | ||||
| 471 | 0117 | 536 | –0383 | 601 | 0057 | 666 | –0092 | |||||
| 472 | 0165 | 537 | –0400 | 602 | 0008 | 667 | –0080 | |||||
| 473 | 0188 | 538 | 0391 | 603 | –0022 | 668 | –0138 | |||||
| 474 | 0178 | 539 | –0355 | 604 | –0044 | 669 | –0248 | |||||
| 475 | 0171 | 19,0 | 540 | –0346 | 605 | –0062 | 670 | –0360 | ||||
| 476 | 0154 | 541 | –0342 | 606 | –0070 | 671 | –0455 | |||||
| 477 | 0141 | 542 | –0372 | 607 | –0061 | 672 | –0497 | |||||
| 478 | 0137 | 543 | –0398 | 608 | –0057 | 673 | –0473 | |||||
| 479 | 0146 | 544 | –0431 | 609 | –0044 | 674 | –0393 | |||||
| 480 | 0177 | 545 | –0464 | 610 | –0040 | 675 | –0294 | 27,0 | ||||
| 481 | 0231 | 546 | –0459 | 611 | –0037 | 676 | 0230 | |||||
| 482 | 0282 | 547 | –0425 | 612 | –0028 | 677 | –0214 | |||||
| 483 | 0314 | 548 | –0364 | 613 | –0017 | 678 | –0241 | |||||
| 484 | 0287 | 549 | –0259 | 614 | –0006 | 679 | –0294 | |||||
| 485 | 0222 | 550 | –0187 | 22,0 | 615 | 0011 | 680 | –0343 | ||||
| 486 | 0138 | 551 | –0174 | 616 | 0032 | 681 | –0375 | |||||
| 487 | 0050 | 552 | –0182 | 617 | 0045 | 682 | –0379 | |||||
| 488 | –0003 | 553 | 0211 | 618 | 0050 | 683 | –0349 | |||||
| 489 | 0001 | 554 | –0241 | 619 | 0030 | 684 | –0276 | |||||
| 490 | 0041 | 555 | –0228 | 620 | 0036 | 685 | –0202 | |||||
| 491 | 0095 | 556 | –0192 | 621 | 0027 | 686 | –0136 | |||||
| 492 | 0124 | 557 | –0131 | 622 | 0025 | 687 | –0099 | |||||
| 493 | 0112 | 558 | –0060 | 623 | 0000 | 688 | –0101 | |||||
| 494 | 0060 | 559 | –0050 | 624 | 0000 | 689 | –0139 | |||||
| 495 | –0022 | 560 | –0065 | 625 | –0012 | 25,0 | 690 | –0190 | ||||
| 496 | –0112 | 561 | –0117 | 626 | –0040 | 691 | –0240 | |||||
| 497 | –0161 | 562 | 0164 | 627 | –0047 | 692 | –0250 | |||||
| 498 | –0153 | 563 | –0191 | 628 | –0058 | 693 | –0234 | |||||
| 499 | –0087 | 564 | –0165 | 629 | –0070 | 694 | –0156 | |||||
| 500 | 0030 | 20,0 | 565 | –0109 | 630 | –0076 | 695 | –0078 | ||||
| 501 | 0127 | 566 | –0025 | 631 | –0008 | 696 | 0015 | |||||
| 502 | 0197 | 567 | 0081 | 632 | –0103 | 697 | 0083 | |||||
| 503 | 0203 | 568 | 0163 | 633 | 0127 | 698 | 0118 | |||||
| 504 | 0147 | 569 | 0191 | 634 | –0158 | 699 | 0080 | |||||
| 505 | 0060 | 570 | 0164 | 635 | –0158 | 700 | 0000 | 28,0 |
4.3.8. Az „A” kategória III. osztályába sorolt traktorok vezetőülései próbapadon történő méréséhez tartozó mérési jelek (4.2.5.3.1.1. pont)
PS = mérési pont
a = a mért érték amplitúdója mm-ben
t = mérésidő másodpercben
Ha a jelsorozat a táblázat 701. pontjáig ismétlődik, akkor a. és a 0. pont időben egybeesik a = 0 amplitúdóval
| PS Szám | a mm | t s | PS szám | a mm | t s | PS szám | A mm | t s | PS szám | a mm | t s | |
| 1 | 0 | 0,000 | 69 | 5 | 1,861 | 137 | –20 | 3,722 | 205 | –12 | 5,584 | |
| 2 | –3 | 0,027 | 70 | –1 | 1,869 | 138 | –23 | 3,750 | 206 | –14 | 5,611 | |
| 3 | –0 | 0,055 | 71 | –8 | 1,916 | 139 | –22 | 3,777 | 207 | –14 | 5,638 | |
| 4 | 2 | 0,082 | 72 | –14 | 1,943 | 140 | –18 | 3,804 | 208 | –12 | 5,666 | |
| 5 | 4 | 0,109 | 73 | –18 | 1,971 | 141 | –11 | 3,832 | 209 | 9 | 5,693 | |
| 6 | 6 | 0,137 | 74 | –19 | 1,998 | 142 | 3 | 3,859 | 210 | 4 | 5,720 | |
| 7 | 6 | 0,164 | 75 | –17 | 2,025 | 143 | 5 | 3,887 | 211 | 0 | 5,748 | |
| 8 | 5 | 0,192 | 76 | –13 | 2,053 | 144 | 13 | 3,914 | 212 | 5 | 5,775 | |
| 9 | 3 | 0,219 | 77 | –6 | 2,080 | 145 | 19 | 3,941 | 213 | 9 | 5,803 | |
| 10 | 1 | 0,246 | 78 | 0 | 2,108 | 146 | 23 | 3,969 | 214 | 13 | 5,830 | |
| 11 | –0 | 0,274 | 79 | 8 | 2,135 | 147 | 23 | 3,996 | 215 | 15 | 5,857 | |
| 12 | –2 | 0,301 | 80 | 15 | 2,162 | 148 | 20 | 4,023 | 216 | 15 | 5,885 | |
| 13 | –4 | 0,328 | 81 | 19 | 2,190 | 149 | 14 | 4,051 | 217 | 13 | 5,912 | |
| 14 | –4 | 0,356 | 82 | 21 | 2,217 | 150 | 6 | 4,078 | 218 | 9 | 5,939 | |
| 15 | –4 | 0,383 | 83 | 19 | 2,244 | 151 | 2 | 4,106 | 219 | 4 | 5,967 | |
| 16 | –2 | 0,411 | 84 | 15 | 2,272 | 152 | –11 | 4,133 | 220 | 1 | 5,994 | |
| 17 | –1 | 0,439 | 85 | 8 | 2,299 | 153 | –17 | 4,160 | 221 | 7 | 6,022 | |
| 18 | 0 | 0,465 | 86 | 0 | 2,326 | 154 | –21 | 4,188 | 222 | –11 | 6,049 | |
| 19 | 2 | 0,493 | 87 | –7 | 2,354 | 155 | –22 | 4,215 | 223 | –15 | 6,076 | |
| 20 | 3 | 0,520 | 88 | –15 | 2,361 | 156 | –20 | 4,242 | 224 | –16 | 6,104 | |
| 21 | 4 | 0,547 | 89 | –19 | 2,409 | 157 | –14 | 4,270 | 225 | –16 | 6,131 | |
| 22 | 3 | 0,575 | 90 | –21 | 2,436 | 158 | 7 | 4,297 | 226 | –12 | 6,158 | |
| 23 | 1 | 0,602 | 91 | –20 | 2,463 | 159 | 0 | 4,325 | 227 | 7 | 6,186 | |
| 24 | 0 | 0,630 | 92 | –15 | 2,491 | 160 | 8 | 4,352 | 228 | 1 | 6,213 | |
| 25 | –1 | 0,657 | 93 | –8 | 2,518 | 161 | 14 | 4,379 | 229 | 4 | 6,240 | |
| 26 | –3 | 0,684 | 94 | –0 | 2,545 | 162 | 18 | 4,407 | 230 | 10 | 6,268 | |
| 27 | –4 | 0,712 | 95 | 7 | 2,573 | 163 | 19 | 4,434 | 231 | 16 | 6,295 | |
| 28 | –4 | 0,739 | 96 | 14 | 2,600 | 164 | 17 | 4,461 | 232 | 17 | 6,323 | |
| 29 | –4 | 0,766 | 97 | 19 | 2,628 | 165 | 13 | 4,489 | 233 | 17 | 6,350 | |
| 30 | –2 | 0,794 | 98 | 21 | 2,655 | 166 | 7 | 4,516 | 234 | 14 | 6,377 | |
| 31 | –0 | 0,821 | 99 | 19 | 2,662 | 167 | 0 | 4,543 | 235 | 9 | 6,405 | |
| 32 | 2 | 0,848 | 100 | 14 | 2,710 | 168 | 6 | 4,571 | 236 | 3 | 0,432 | |
| 33 | 4 | 0,876 | 101 | 7 | 2,737 | 169 | –11 | 4,598 | 237 | 3 | 6,459 | |
| 34 | 6 | 0,903 | 102 | –0 | 2,764 | 170 | –14 | 4,626 | 238 | –10 | 6,487 | |
| 35 | 6 | 0,931 | 103 | –8 | 2,792 | 171 | –16 | 4,653 | 239 | –15 | 6,514 | |
| 36 | 6 | 0,958 | 104 | –15 | 2,819 | 174 | –14 | 4,680 | 240 | –19 | 6,542 | |
| 37 | 4 | 0,985 | 105 | –19 | 2,847 | 173 | –11 | 4,708 | 241 | –19 | 6.569 | |
| 38 | 1 | 1,013 | 106 | –20 | 2,874 | 174 | 6 | 4,735 | 242 | –17 | 6,596 | |
| 39 | –1 | 1,040 | 107 | –18 | 2,901 | 175 | 1 | 4,762 | 243 | –12 | 6.624 | |
| 40 | –4 | 1,067 | 108 | –13 | 2,929 | 176 | 4 | 4,790 | 244 | 6 | 6,651 | |
| 41 | –6 | 1,093 | 109 | –5 | 2,956 | 177 | 8 | 4,817 | 245 | 1 | 6,678 | |
| 42 | –8 | 1,122 | 110 | 2 | 2,983 | 178 | 12 | 4,845 | 246 | 9 | 6.706 | |
| 43 | –8 | 1,150 | 111 | 10 | 3,011 | 179 | 13 | 4,872 | 247 | 16 | 6,733 | |
| 44 | –7 | 1,177 | 112 | 16 | 3,038 | 180 | 13 | 4,899 | 248 | 21 | 6,761 | |
| 45 | –4 | 1,204 | 113 | 20 | 3,055 | 181 | 11 | 4,927 | 249 | 22 | 6,783 | |
| 46 | –1 | 1,232 | 114 | 20 | 3,093 | 182 | 7 | 4,954 | 250 | 21 | 6.815 | |
| 47 | 2 | 1,259 | 115 | 17 | 3,120 | 183 | 3 | 4,981 | 251 | 16 | 6,543 | |
| 48 | 6 | 1,286 | 116 | 12 | 3,148 | 184 | 1 | 5,009 | 252 | 9 | 6,870 | |
| 49 | 8 | 1,314 | 117 | 5 | 3,175 | 185 | 5 | 5,036 | 253 | 0 | 6,897 | |
| 50 | 10 | 1,341 | 118 | –3 | 3,202 | 186 | 9 | 5,064 | 254 | 8 | 6,925 | |
| 51 | 10 | 1,369 | 119 | –10 | 3,230 | 187 | –11 | 5,091 | 255 | –16 | 6,952 | |
| 52 | 8 | 1,396 | 120 | –17 | 3,257 | 188 | –12 | 5,118 | 256 | –22 | 6,979 | |
| 53 | 4 | 1,423 | 121 | –20 | 3,284 | 189 | –12 | 5,146 | 257 | –25 | 7,007 | |
| 54 | 0 | 1,451 | 122 | –21 | 3,312 | 190 | –10 | 5,173 | 258 | –24 | 7,034 | |
| 55 | –4 | 1,478 | 123 | –18 | 3,339 | 191 | 6 | 5,200 | 259 | –20 | 7,062 | |
| 56 | –8 | 1,505 | 124 | –13 | 3,367 | 192 | 2 | 5,228 | 260 | –13 | 7,089 | |
| 57 | –11 | 1,533 | 125 | –6 | 3,396 | 193 | 1 | 5,255 | 261 | 4 | 7,116 | |
| 58 | –13 | 1,560 | 126 | 2 | 3,421 | 194 | 5 | 5,283 | 262 | 5 | 7,144 | |
| 59 | –12 | 1,587 | 127 | 10 | 3,449 | 195 | 9 | 5,310 | 263 | 14 | 7,171 | |
| 60 | –9 | 1,613 | 128 | 16 | 3,476 | 196 | 11 | 5,337 | 264 | 24 | 7,198 | |
| 61 | –4 | 1,642 | 129 | 21 | 3,503 | 197 | 13 | 5,365 | 265 | 25 | 7,226 | |
| 62 | 6 | 1,670 | 130 | 22 | 3,531 | 198 | 12 | 5,392 | 266 | 26 | 7,253 | |
| 63 | 6 | 1,697 | 131 | 20 | 3,558 | 199 | 11 | 5,419 | 267 | 23 | 7,281 | |
| 64 | 11 | 1,724 | 132 | 15 | 3,586 | 200 | 7 | 5,447 | 268 | 17 | 7,308 | |
| 65 | 15 | 1,752 | 133 | 8 | 3,613 | 201 | 3 | 5,474 | 269 | 8 | 7,335 | |
| 66 | 16 | 1,779 | 134 | 0 | 3,640 | 202 | 0 | 5,501 | 270 | 1 | 7,663 | |
| 67 | 14 | 1,806 | 135 | –8 | 3,668 | 203 | 5 | 5,529 | 271 | –11 | 7,390 | |
| 68 | 11 | 1,834 | 136 | –15 | 3,695 | 204 | 9 | 5,556 | 272 | –20 | 7,417 | |
| 273 | –26 | 7,445 | 341 | –11 | 9,306 | 409 | 6 | 11,167 | 477 | 3 | 13,028 | |
| 274 | –27 | 7,472 | 342 | 3 | 9,333 | 410 | 7 | 11,195 | 478 | 6 | 13,056 | |
| 275 | –25 | 7,500 | 343 | 4 | 9,361 | 411 | 7 | 11,222 | 479 | 6 | 13,083 | |
| 276 | –19 | 7,527 | 344 | 11 | 9,388 | 412 | 6 | 11,249 | 480 | 5 | 13,110 | |
| 277 | –11 | 7,554 | 345 | 16 | 9,415 | 413 | 4 | 11,277 | 481 | 4 | 13,135 | |
| 278 | 1 | 7,582 | 346 | 19 | 9,443 | 414 | 1 | 11,304 | 482 | 2 | 13,165 | |
| 279 | 9 | 7,609 | 347 | 19 | 9,470 | 415 | 1 | 11,331 | 483 | 0 | 13,193 | |
| 280 | 18 | 7,636 | 348 | 16 | 9,498 | 416 | 4 | 11,359 | 484 | 0 | 13,220 | |
| 281 | 24 | 7,664 | 349 | 11 | 9,525 | 417 | 7 | 11,386 | 485 | 1 | 13,247 | |
| 282 | 27 | 7,691 | 350 | 4 | 9,552 | 418 | 8 | 11,413 | 486 | 2 | 13,275 | |
| 283 | 26 | 7,718 | 351 | 2 | 9,580 | 419 | 8 | 11,441 | 487 | 2 | 13,302 | |
| 284 | 21 | 7,746 | 352 | 9 | 9,607 | 420 | 6 | 11,468 | 488 | 1 | 13,329 | |
| 285 | 13 | 7,773 | 353 | –14 | 9,634 | 421 | 4 | 11,496 | 489 | 1 | 13,357 | |
| 286 | 4 | 7,801 | 354 | –17 | 9,662 | 422 | 1 | 11,523 | 490 | 0 | 13,384 | |
| 287 | 5 | 7,828 | 355 | –18 | 9,689 | 423 | 1 | 11,550 | 491 | 0 | 13,412 | |
| 288 | –13 | 7,855 | 356 | –16 | 9,717 | 424 | 4 | 11,578 | 492 | 1 | 13,439 | |
| 289 | –20 | 7,883 | 357 | –12 | 9,744 | 425 | 7 | 11,605 | 493 | 1 | 13,460 | |
| 290 | –24 | 7,910 | 358 | 7 | 9,771 | 426 | 8 | 11,632 | 494 | 1 | 13,494 | |
| 291 | –25 | 7,937 | 359 | 1 | 9,799 | 427 | 8 | 11,660 | 495 | 0 | 13,521 | |
| 292 | –22 | 7,965 | 360 | 4 | 9,826 | 428 | 7 | 11,687 | 496 | 0 | 13,548 | |
| 293 | –17 | 7,992 | 361 | 9 | 9,853 | 429 | 5 | 11,715 | 497 | 0 | 13,576 | |
| 294 | 9 | 8,020 | 362 | 13 | 9,881 | 430 | 2 | 11,742 | 498 | 1 | 13,603 | |
| 295 | 1 | 8,047 | 363 | 16 | 9,908 | 431 | 0 | 11,769 | 499 | 1 | 13,630 | |
| 296 | 7 | 8,074 | 364 | 15 | 9,935 | 432 | 2 | 11,797 | 500 | 1 | 13,659 | |
| 297 | 14 | 8,102 | 365 | 14 | 9,963 | 433 | 4 | 11,824 | 501 | 1 | 13,685 | |
| 298 | 20 | 8,129 | 366 | 10 | 9,990 | 434 | 6 | 11,851 | 502 | 1 | 13,713 | |
| 299 | 22 | 8,156 | 367 | 5 | 10,018 | 435 | 7 | 11,879 | 503 | 1 | 13,740 | |
| 300 | 22 | 8,184 | 368 | 0 | 10,045 | 436 | 6 | 11,906 | 504 | 0 | 13,767 | |
| 301 | 19 | 8,211 | 369 | 5 | 10,072 | 437 | 6 | 11,934 | 505 | 0 | 13,795 | |
| 302 | 13 | 8,239 | 370 | –10 | 10,100 | 438 | 4 | 11,961 | 506 | 0 | 13,822 | |
| 303 | 6 | 8,266 | 371 | –13 | 10,127 | 439 | 3 | 11,988 | 507 | 1 | 13,849 | |
| 304 | 1 | 8,293 | 372 | –15 | 10,154 | 440 | 1 | 12,016 | 508 | 1 | 13,877 | |
| 305 | 9 | 8,321 | 373 | –14 | 10,182 | 441 | 0 | 12,043 | 509 | 2 | 13,904 | |
| 306 | 15 | 8,348 | 374 | –12 | 10,209 | 442 | 2 | 12,070 | 510 | 2 | 13,932 | |
| 307 | –19 | 8,375 | 375 | 7 | 10,237 | 443 | 4 | 12,098 | 511 | 2 | 13,959 | |
| 308 | –20 | 8,403 | 376 | 2 | 10,264 | 444 | 6 | 12,125 | 512 | 2 | 13,986 | |
| 309 | –19 | 8,430 | 377 | 2 | 10,291 | 445 | 7 | 12,152 | 513 | 1 | 14,014 | |
| 310 | –14 | 8,457 | 378 | 8 | 10,319 | 446 | 7 | 12,180 | 514 | 1 | 14,041 | |
| 311 | 8 | 8,485 | 379 | 11 | 10,346 | 447 | 7 | 12,207 | 515 | 0 | 14,068 | |
| 312 | 0 | 8,512 | 380 | 13 | 10,373 | 448 | 6 | 12,235 | 516 | 0 | 14,096 | |
| 313 | 6 | 8,540 | 381 | 13 | 10,401 | 449 | 4 | 12,262 | 517 | 1 | 14,123 | |
| 314 | 12 | 8,567 | 382 | 11 | 10,428 | 450 | 1 | 12,289 | 518 | 1 | 14,151 | |
| 315 | 16 | 8,594 | 383 | 7 | 10,456 | 451 | 1 | 12,317 | 519 | 2 | 14,178 | |
| 316 | 18 | 8,622 | 384 | 2 | 10,483 | 452 | 5 | 12,344 | 520 | 2 | 14,205 | |
| 317 | 16 | 8,649 | 385 | 2 | 10,510 | 453 | 8 | 12,371 | 521 | 2 | 14,233 | |
| 318 | 12 | 8,676 | 386 | 7 | 10,538 | 454 | 10 | 12,399 | 522 | 2 | 14,260 | |
| 319 | 6 | 8,704 | 387 | –10 | 10,565 | 455 | 11 | 12,426 | 523 | 1 | 14,287 | |
| 320 | 0 | 8,731 | 388 | –11 | 10,592 | 456 | 11 | 12,454 | 524 | 1 | 14,316 | |
| 321 | 7 | 8,759 | 389 | –11 | 10,620 | 457 | 9 | 12,481 | 525 | 1 | 14,342 | |
| 322 | –12 | 8,786 | 390 | 8 | 10,647 | 458 | 5 | 12,509 | 526 | 0 | 14,370 | |
| 323 | –15 | 8,813 | 391 | 5 | 10,674 | 459 | 1 | 12,536 | 527 | 0 | 14,397 | |
| 324 | –16 | 8,841 | 392 | 0 | 10,702 | 460 | 3 | 12,563 | 528 | 0 | 14,424 | |
| 325 | –13 | 8,868 | 393 | 3 | 10,729 | 461 | 8 | 12,590 | 529 | 0 | 14,452 | |
| 326 | 8 | 8,895 | 394 | 7 | 10,757 | 462 | 11 | 12,618 | 530 | 1 | 14,479 | |
| 327 | 1 | 8,923 | 395 | 9 | 10,784 | 463 | 13 | 12,645 | 531 | 2 | 14,506 | |
| 328 | 5 | 8,950 | 396 | 9 | 10,811 | 464 | 12 | 12,673 | 532 | 2 | 14,534 | |
| 329 | 11 | 8,978 | 397 | 8 | 10,839 | 465 | 10 | 12,700 | 533 | 3 | 14,561 | |
| 330 | 15 | 9,005 | 398 | 5 | 10,866 | 466 | 7 | 12,727 | 534 | 4 | 14,598 | |
| 331 | 17 | 9,032 | 399 | 1 | 10,893 | 467 | 2 | 12,755 | 535 | 4 | 14,616 | |
| 332 | 15 | 9,060 | 400 | 2 | 10,921 | 468 | 2 | 12,782 | 536 | 3 | 14,643 | |
| 333 | 11 | 9,087 | 401 | 6 | 10,949 | 469 | 6 | 12,809 | 537 | 2 | 14,671 | |
| 334 | 5 | 9,114 | 402 | 7 | 10,975 | 470 | 9 | 12,837 | 538 | 1 | 14,698 | |
| 335 | 2 | 9,142 | 403 | 8 | 11,003 | 471 | 10 | 12,864 | 539 | 0 | 14,725 | |
| 336 | 9 | 9,169 | 404 | 7 | 11,030 | 472 | 10 | 12,891 | 540 | 2 | 14,753 | |
| 337 | –15 | 9,196 | 405 | 5 | 11,058 | 473 | 8 | 12,915 | 541 | 5 | 14,780 | |
| 338 | –18 | 9,224 | 406 | 2 | 11,085 | 474 | 5 | 12,946 | 542 | 7 | 14,807 | |
| 339 | –19 | 9,261 | 407 | 0 | 11,112 | 475 | 2 | 12,974 | 543 | 8 | 14,831 | |
| 340 | –16 | 9,279 | 408 | 4 | 11,140 | 476 | 1 | 13,001 | 544 | –8 | 14,862 | |
| 545 | 7 | 14,890 | 613 | 3 | 16,741 | 681 | 14 | 18,612 | 749 | 9 | 20,473 | |
| 546 | 5 | 14,917 | 614 | 2 | 16,776 | 682 | 13 | 18,639 | 750 | 10 | 20,500 | |
| 547 | 1 | 14,944 | 615 | 8 | 16,803 | 683 | 10 | 18,667 | 751 | 9 | 20,526 | |
| 548 | 1 | 14,972 | 616 | 12 | 16,833 | 684 | 6 | 18,694 | 752 | 7 | 20,556 | |
| 549 | 6 | 14,999 | 617 | 15 | 16,860 | 685 | –1 | 18,721 | 753 | 4 | 20,583 | |
| 550 | 9 | 15,026 | 618 | 16 | 16,888 | 686 | 3 | 18,749 | 754 | 1 | 20,610 | |
| 551 | 12 | 15,054 | 619 | 15 | 16,915 | 687 | 6 | 18,776 | 755 | 2 | 20,637 | |
| 552 | 13 | 15,081 | 620 | 12 | 16,942 | 688 | 11 | 18,804 | 756 | 5 | 20,665 | |
| 553 | 11 | 15,109 | 621 | 8 | 16,970 | 689 | 13 | 18,831 | 757 | 7 | 20,692 | |
| 554 | 9 | 15,136 | 622 | 2 | 16,997 | 690 | 13 | 18,858 | 758 | 8 | 20,719 | |
| 555 | 4 | 15,163 | 623 | 2 | 17,024 | 691 | 10 | 18,886 | 759 | 7 | 20,747 | |
| 556 | 0 | 15,191 | 624 | 8 | 17,052 | 692 | 7 | 18,913 | 760 | 5 | 20,774 | |
| 557 | 6 | 15,218 | 625 | 12 | 17,079 | 693 | 3 | 18,940 | 761 | 2 | 20,802 | |
| 558 | 11 | 15,245 | 626 | 14 | 17,107 | 694 | 1 | 18,968 | 762 | 1 | 20,829 | |
| 559 | 15 | 15,273 | 627 | 15 | 17,134 | 695 | 4 | 18,996 | 763 | 4 | 20,856 | |
| 560 | 16 | 15,300 | 628 | 14 | 17,161 | 696 | 7 | 19,022 | 764 | 7 | 20,884 | |
| 561 | 15 | 15,327 | 629 | 11 | 17,189 | 697 | 8 | 19,050 | 765 | 9 | 20,911 | |
| 562 | 12 | 15,356 | 630 | 7 | 17,216 | 698 | 8 | 19,077 | 766 | 9 | 20,938 | |
| 563 | 6 | 15,382 | 631 | 2 | 17,243 | 699 | 6 | 19,105 | 767 | 7 | 20,966 | |
| 564 | 0 | 15,410 | 632 | 1 | 17,271 | 700 | 4 | 19,132 | 768 | 5 | 20,993 | |
| 565 | 6 | 15,437 | 633 | 6 | 17,298 | 701 | 1 | 19,159 | 769 | 1 | 21,021 | |
| 566 | 12 | 15,464 | 634 | 9 | 17,326 | 702 | 0 | 19,187 | 770 | 2 | 21,048 | |
| 567 | 17 | 15,492 | 635 | 11 | 17,353 | 703 | 2 | 19,214 | 771 | 5 | 21,075 | |
| 568 | 19 | 15,519 | 636 | 12 | 17,380 | 704 | 2 | 19,241 | 772 | 8 | 21,103 | |
| 569 | 18 | 15,546 | 637 | 11 | 17,408 | 705 | 2 | 19,269 | 773 | 10 | 21,130 | |
| 570 | 14 | 15,574 | 638 | 9 | 17,435 | 706 | 1 | 19,296 | 774 | 10 | 21,157 | |
| 571 | 8 | 15,601 | 639 | 6 | 17,462 | 707 | 0 | 19,324 | 775 | 8 | 21,185 | |
| 572 | 1 | 15,629 | 640 | 2 | 17,490 | 708 | 1 | 19,351 | 776 | 6 | 21,212 | |
| 573 | 6 | 15,656 | 641 | 0 | 17,517 | 709 | 2 | 19,978 | 777 | 2 | 21,239 | |
| 574 | 12 | 15,683 | 642 | 3 | 17,544 | 710 | 2 | 19,406 | 778 | 1 | 21,267 | |
| 575 | 17 | 15,711 | 643 | 5 | 17,572 | 711 | 1 | 19,433 | 779 | 4 | 21,294 | |
| 576 | 19 | 15,738 | 644 | 6 | 17,599 | 712 | 0 | 19,460 | 780 | 7 | 21,32 | |
| 577 | 19 | 15,766 | 645 | 6 | 17,627 | 713 | 2 | 19,488 | 781 | 9 | 21,349 | |
| 578 | 15 | 15,793 | 646 | 6 | 17,654 | 714 | 5 | 19,515 | 782 | 9 | 21,376 | |
| 579 | 10 | 15,820 | 647 | 4 | 17,681 | 715 | 6 | 19,543 | 783 | 8 | 21,404 | |
| 580 | 8 | 15,848 | 648 | 3 | 17,709 | 716 | 7 | 19,570 | 784 | 7 | 21,431 | |
| 581 | 4 | 15,875 | 649 | 1 | 17,736 | 717 | 7 | 19,597 | 785 | 4 | 21,458 | |
| 582 | 11 | 15,902 | 650 | 0 | 17,763 | 718 | 5 | 19,625 | 786 | 1 | 21,486 | |
| 583 | 16 | 15,930 | 651 | 0 | 17,791 | 719 | 3 | 19,652 | 787 | 1 | 21,513 | |
| 584 | 18 | 15,957 | 652 | 1 | 17,818 | 720 | 0 | 19,679 | 788 | 4 | 27,541 | |
| 585 | 18 | 15,984 | 653 | 0 | 17,845 | 721 | 3 | 19,707 | 789 | 6 | 21,568 | |
| 586 | 15 | 16,012 | 654 | 0 | 17,873 | 722 | 7 | 19,734 | 790 | 7 | 21,595 | |
| 587 | 10 | 16,039 | 655 | 0 | 17,900 | 723 | 9 | 19,761 | 791 | 7 | 21,623 | |
| 588 | 3 | 16,066 | 656 | 0 | 17,928 | 724 | 11 | 19,789 | 792 | 7 | 21,650 | |
| 589 | 3 | 16,094 | 657 | 0 | 17,955 | 725 | 11 | 19,816 | 793 | 5 | 21,677 | |
| 590 | 10 | 16,121 | 658 | 0 | 17,982 | 726 | 10 | 19,844 | 794 | 3 | 21,705 | |
| 591 | 15 | 16,149 | 659 | 0 | 18,010 | 727 | 7 | 19,871 | 795 | 0 | 21,732 | |
| 592 | 17 | 16,176 | 660 | 1 | 18,037 | 728 | 3 | 19,898 | 796 | 1 | 21,760 | |
| 593 | 17 | 16,203 | 661 | 3 | 18,065 | 729 | 0 | 19,926 | 797 | 4 | 21,787 | |
| 594 | 15 | 16,231 | 662 | 4 | 18,092 | 730 | 4 | 19,953 | 798 | 5 | 21,814 | |
| 595 | 10 | 16,258 | 663 | 5 | 18,119 | 731 | 8 | 19,980 | 799 | 6 | 21,842 | |
| 596 | 3 | 16,285 | 664 | 5 | 18,147 | 732 | 11 | 20,008 | 800 | 5 | 21,869 | |
| 597 | 2 | 16,313 | 665 | 5 | 18,174 | 733 | 12 | 20,035 | 801 | 4 | 21,896 | |
| 598 | 9 | 16,340 | 666 | 4 | 18,201 | 734 | 12 | 20,063 | 802 | 2 | 21,924 | |
| 599 | 14 | 16,368 | 667 | 2 | 18,229 | 735 | 10 | 20,090 | 803 | 0 | 21,951 | |
| 600 | 16 | 16,395 | 668 | 0 | 18,256 | 736 | 7 | 20,117 | 804 | 2 | 21,978 | |
| 601 | 17 | 16,422 | 669 | 3 | 18,283 | 737 | 3 | 20,145 | 805 | 4 | 22,006 | |
| 602 | 14 | 16,450 | 670 | 6 | 18,311 | 738 | 0 | 20,172 | 806 | 5 | 22,033 | |
| 603 | 10 | 16,477 | 671 | 9 | 18,339 | 739 | 5 | 20,199 | 807 | 5 | 22,061 | |
| 604 | 5 | 16,504 | 672 | 10 | 18,366 | 740 | 8 | 20,227 | 808 | 4 | 22,088 | |
| 605 | 1 | 16,532 | 673 | 10 | 18,393 | 741 | 11 | 20,254 | 809 | 3 | 22,115 | |
| 606 | 7 | 16,559 | 674 | 9 | 18,420 | 742 | 12 | 20,282 | 810 | 0 | 22,143 | |
| 607 | 12 | 16,587 | 675 | 6 | 18,448 | 743 | 11 | 20,309 | 811 | 1 | 22,170 | |
| 608 | 15 | 16,614 | 676 | 3 | 18,475 | 744 | 9 | 20,336 | 812 | 3 | 2,197 | |
| 609 | 16 | 16,641 | 677 | 1 | 18,502 | 745 | 6 | 20,354 | 813 | 5 | 22,225 | |
| 610 | 16 | 16,669 | 678 | 6 | 18,530 | 746 | 1 | 20,391 | 814 | –6 | 22,252 | |
| 611 | 13 | 16,696 | 679 | 10 | 18,557 | 747 | 2 | 20,418 | ||||
| 612 | –8 | 16,728 | 680 | 12 | 18,585 | 748 | –6 | 20,446 | ||||
| 815 | 5 | 22,280 | 867 | –16 | 23,703 | 919 | 4 | 25,126 | 972 | 2 | 26,577 | |
| 816 | 4 | 22,307 | 868 | 12 | 23,730 | 920 | 8 | 25,153 | 973 | 0 | 26,604 | |
| 817 | 3 | 22,334 | 869 | 7 | 23,758 | 921 | 11 | 25,181 | 974 | 3 | 26,631 | |
| 818 | 0 | 22,362 | 870 | 1 | 23,785 | 922 | 12 | 25,208 | 975 | 6 | 26,659 | |
| 819 | 1 | 22,389 | 871 | 4 | 23,812 | 923 | 11 | 25,236 | 976 | 9 | 26,686 | |
| 820 | 4 | 22,416 | 872 | 9 | 23,840 | 924 | 9 | 25,263 | 977 | 10 | 26,714 | |
| 821 | 5 | 22,444 | 873 | 12 | 23,867 | 925 | 4 | 25,290 | 978 | 11 | 26,741 | |
| 822 | 6 | 22,471 | 874 | 14 | 23,894 | 926 | 0 | 25,318 | 979 | 10 | 26,768 | |
| 875 | 13 | 23,922 | 927 | 5 | 25,345 | 980 | 8 | 26,796 | ||||
| 824 | 6 | 22,526 | 876 | 11 | 23,949 | 928 | 9 | 25,372 | 981 | 5 | 26,823 | |
| 825 | 5 | 22,553 | 877 | 7 | 23,977 | 929 | 12 | 25,400 | 982 | 1 | 26,850 | |
| 826 | 3 | 22,581 | 878 | 2 | 24,004 | 930 | 13 | 25,427 | 983 | 3 | 26,878 | |
| 827 | 0 | 22,608 | 879 | 1 | 24,031 | 931 | 12 | 25,455 | 984 | 7 | 26,905 | |
| 828 | 2 | 22,635 | 880 | 6 | 24,059 | 932 | 9 | 25,482 | 985 | 10 | 26,933 | |
| 829 | 4 | 22,663 | 881 | 9 | 24,086 | 933 | 5 | 25,509 | 986 | 12 | 26,960 | |
| 830 | 7 | 22,690 | 882 | 11 | 24,113 | 934 | 0 | 25,537 | 987 | 13 | 26,987 | |
| 831 | 8 | 22,717 | 883 | 11 | 24,141 | 935 | 4 | 25,564 | 988 | 12 | 27,015 | |
| 832 | 9 | 22,745 | 884 | 9 | 24,168 | 936 | 8 | 25,591 | 989 | 10 | 27,042 | |
| 833 | 8 | 22,772 | 885 | 6 | 24,196 | 937 | 11 | 25,619 | 990 | 6 | 27,069 | |
| 834 | 7 | 22,800 | 886 | 3 | 24,223 | 938 | 13 | 25,645 | 991 | 2 | 27,097 | |
| 835 | 4 | 22,827 | 887 | 0 | 24,250 | 939 | 13 | 25,674 | 992 | 2 | 27,124 | |
| 836 | 1 | 22,854 | 888 | 4 | 24,278 | 940 | 11 | 25,701 | 993 | 6 | 27,152 | |
| 837 | 2 | 22,882 | 889 | 7 | 24,305 | 941 | 7 | 25,728 | 994 | 10 | 27,179 | |
| 838 | 6 | 22,909 | 890 | 9 | 24,332 | 942 | 3 | 25,756 | 995 | 12 | 27,206 | |
| 839 | 9 | 22,936 | 891 | 9 | 24,360 | 943 | 1 | 25,783 | 996 | 14 | 27,234 | |
| 840 | 11 | 22,964 | 892 | 8 | 24,387 | 944 | 5 | 25,810 | 997 | 13 | 27,261 | |
| 841 | 12 | 22,991 | 893 | 6 | 24,414 | 945 | 8 | 25,839 | 998 | 11 | 27,285 | |
| 842 | 11 | 23,019 | 894 | 3 | 24,442 | 946 | 10 | 25,855 | 999 | 8 | 27,316 | |
| 843 | 9 | 23,046 | 895 | 0 | 24,469 | 947 | 11 | 25,892 | 1 000 | 3 | 27,343 | |
| 844 | 5 | 23,073 | 896 | 3 | 24,497 | 948 | 10 | 25,920 | 1 001 | 0 | 27,370 | |
| 845 | 0 | 23,101 | 897 | 6 | 24,524 | 949 | 8 | 25,947 | 1 002 | 5 | 27,399 | |
| 846 | 5 | 23,128 | 898 | 8 | 24,551 | 950 | 6 | 25,975 | 1 003 | 9 | 27,426 | |
| 847 | 9 | 23,155 | 899 | 9 | 24,579 | 951 | 2 | 26,002 | 1 004 | 12 | 27,453 | |
| 848 | 13 | 23,183 | 900 | 8 | 24,606 | 952 | 0 | 26,029 | 1 005 | 13 | 27,480 | |
| 849 | 15 | 23,210 | 901 | 6 | 24,633 | 953 | 3 | 26,057 | 1 006 | 13 | 27,507 | |
| 850 | 15 | 23,238 | 902 | 2 | 24,661 | 954 | 5 | 26,084 | 1 007 | 11 | 27,535 | |
| 851 | 13 | 23,265 | 903 | 0 | 24,688 | 955 | 7 | 26,111 | 1 008 | 7 | 27,562 | |
| 852 | 9 | 23,292 | 904 | 4 | 24,716 | 956 | 8 | 26,139 | 1 009 | 2 | 27,589 | |
| 853 | 3 | 23,320 | 905 | 7 | 24,743 | 957 | 8 | 26,166 | 1 010 | 1 | 27,617 | |
| 854 | 3 | 23,347 | 906 | 8 | 24,770 | 958 | 7 | 26,194 | 1 011 | 6 | 27,644 | |
| 855 | 9 | 23,374 | 907 | 9 | 24,798 | 959 | 6 | 26,221 | 1 012 | 9 | 27,672 | |
| 856 | 14 | 23,402 | 908 | 7 | 24,825 | 960 | 4 | 26,248 | 1 013 | 11 | 27,699 | |
| 857 | 18 | 23,429 | 909 | 5 | 24,852 | 961 | 2 | 26,276 | 1 014 | 12 | 27,726 | |
| 858 | 18 | 23,457 | 910 | 1 | 24,880 | 962 | 0 | 26,303 | 1 015 | 10 | 27,751 | |
| 859 | 16 | 23,484 | 911 | 2 | 24,907 | 963 | 2 | 26,330 | 1 016 | 8 | 27,781 | |
| 860 | 12 | 23,511 | 912 | 6 | 24,935 | 964 | 4 | 26,358 | 1 017 | 4 | 27,808 | |
| 861 | 5 | 23,539 | 913 | 8 | 24,962 | 965 | 5 | 26,385 | 1 018 | 0 | 27,836 | |
| 862 | 1 | 23,566 | 914 | 10 | 24,989 | 966 | 6 | 26,413 | 1 019 | 3 | 27,863 | |
| 863 | 7 | 23,593 | 915 | 9 | 25,017 | 967 | 7 | 26,440 | 1 020 | 6 | 27,891 | |
| 864 | 13 | 23,621 | 916 | 7 | 25,044 | 968 | 7 | 26,467 | 1 021 | 8 | 27,918 | |
| 865 | 16 | 23,648 | 917 | 3 | 25,071 | 969 | 7 | 26,495 | 1 022 | 9 | 27,945 | |
| 866 | –17 | 23,675 | 918 | 0 | 25,099 | 970 | 6 | 26,522 | 1 023 | 8 | 27,973 | |
| 971 | 4 | 26,549 | 1 024 | 0 | 28,000 |
4.3.9. Vizsgálóberendezés szerkezeti példa (4.2.5.3.1. pont)
1) A kormányoszlop függőlegeshez viszonyított szögének megválasztása az ülés helyzetétől és a kormánykerék átmérőjétől függ.
2) A terhelt üléspárna vízszinteshez képest hátrafelé dőlésének szöge 3–12° legyen; a mérést a II. Függelék I. Melléklete szerinti terhelőkészülékkel kell végezni. A dőlésszög megválasztása – ezen az osztályon belül – az ülés helyzetétől függ.
4.3.10. Rezgésmérő készülék szűrőjének jellemző adatai (4.2.5.3.3.5. pont)
5. A vezetőülés felszerelésének követelményei
5.1. A vezetőülést úgy kell felszerelni, hogy
5.1.1. a vezetőnek a traktor kormányzása és kezelése közben kényelmes testtartást biztosítson,
5.1.2. könnyen hozzáférhető legyen,
5.1.3. a vezető rendes testtartásban könnyen elérhesse a traktor minden olyan kezelőelemét, amelyet vezetés közben kezelnie kell,
5.1.4. a vezetőülés és a traktor alkatrészei között ne keletkezzenek olyan helyek, amelyek sérüléseket okozhatnak,
5.1.5. * azokban az esetekben, amikor az ülés helyzete csak hosszanti irányban és függőlegesen állítható be, az ülés referenciapontján átmenő hosszanti tengely párhuzamos legyen a traktor kormánykerék-középponton átmenő függőleges hosszanti síkjával, és az ettől a síktól mért 100 mm távolságon belül helyezkedjen el,
5.1.6. ha az ülés forgatható, akkor az összes lehetséges vagy csak a meghatározott helyzetekben, de az 5.1.5. pont szerinti helyzetekben mindenképpen rögzíthető legyen.
5.2. Az olyan a traktorhoz való ülés esetében, amelynek legkisebb nyomtávolsága nem haladja meg a 1150 mm-t, az ülésfelület mélysége és szélessége tekintetében a következő legkisebb méretek engedhetők meg:
5.2.1. Az ülésfelület mélysége: 300 mm,
5.2.2. Az ülésfelület szélessége: 400 mm.
5.3. Az 5.2. pont szerinti előírás akkor érvényes, ha az ülésfelület előírt 400 ± 50 mm legkisebb mélysége, illetve 450 mm legkisebb szélessége a traktor szerkezeti kialakítása miatt nem tartható be.
6. * Jelölés
6.1. * Minden, az ezen melléklet keretében jóváhagyott üléstípusnak megfelelő ülésen EGK-típusjóváhagyási jelnek kell lennie.
6.2. * A típus-jóváhagyási jel az alábbiakból áll:
6.2.1 * . egy négyszög, benne az „e” betűvel, amelyet azon ország jelzőszáma vagy jelzőbetűje követ, amely az engedélyt megadta:
1 Németország esetében,
2 Franciaország esetében,
3 Olaszország esetében,
4 Hollandia esetében,
6 Belgium esetében,
9 Spanyolország esetében,
11 az Egyesült Királyság esetében,
13 Luxemburg esetében,
18 Dánia esetében,
EL Görögország esetében,
IRL Írország esetében,
P Portugália esetében,
12 Ausztria esetében,
17 Finnország esetében,
5 Svédország esetében,
8 Cseh Köztársaság esetében,
29 Észtország esetében,
CY Ciprus esetében,
32 Lettország esetében,
36 Litvánia esetében,
7 Magyarország esetében,
MT Málta esetében,
20 Lengyelország esetében,
26 Szlovénia esetében,
27 Szlovákia esetében,
25 Horvátország esetében.
0. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg egy traktortípus tekintetében az EK-típusjóváhagyás, illetve a nemzeti típusjóváhagyás megadását a II. Rész 1.5.7–1.5.21. pontjában felsorolt kötelező vagy megengedett világító és fényjelző berendezések elhelyezésére hivatkozva, amennyiben azokat a hivatkozott Rész előírásainak megfelelően helyezték el.
0.2.2. Azokkal a járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:
– nem ad ki EK-típusjóváhagyást,
– megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.
0.2.3. Azokkal az új járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:
– nem tekinti érvényesnek az új járművekhez mellékelt megfelelőségi igazolásokat az ER. C. Függelék 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában,
– megtagadhatja az ilyen új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.
0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a II. Rész 1.5.7–1.5.21. pontjában felsorolt, előírt vagy megengedett világító és fényjelző berendezésekre való hivatkozással, ha azokat a II. Rész követelményeinek megfelelően helyezték el.
0.2.5. A jóváhagyó hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a II. Rész 1.1. pontjában meghatározott vonatkozó jellemzők vagy alkatrészek megváltoztatása esetén erről tájékoztatást kapjon. A jóváhagyó hatóság eldönti, hogy a megváltoztatott traktortípusnál szükséges-e újabb vizsgálatokat végezni és új jelentést készíteni. Ha az ilyen vizsgálat azt mutatja, hogy ezen melléklet követelményei nem teljesülnek, a változtatást nem engedélyezi.
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. Traktortípus a világító és fényjelző berendezések elhelyezése szempontjából
„Traktortípus a világító és fényjelző berendezések elhelyezése szempontjából”: olyan traktorok összessége, amelyek nem térnek el lényegesen egymástól az alábbiak tekintetében:
1.1.1. a traktor méretei és külső alakja;
1.1.2. a berendezések száma és elhelyezése.
A berendezések száma és elhelyezése tekintetében nem minősülnek eltérő típusúnak az olyan traktorok, amelyek eltérnek ugyan az 1.1.1. és 1.1.2. pontban foglaltaktól, de nem oly módon, hogy az alapvető eltérést jelent azon lámpák típusában, számában, elhelyezésében és geometriai láthatóságában, amelyek az adott traktortípus leírásában szerepelnek; illetve az olyan traktorok, amelyekre megengedett kiegészítő lámpák vannak felszerelve, vagy ezek hiányoznak.
1.2. Keresztirányú sík
„Keresztirányú sík”: az a függőleges sík, amely merőleges a traktor hosszirányú középsíkjára.
1.3. Terheletlen traktor
„Terheletlen traktor”: a menetkész traktor az ER. C. Függelék C/1. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározottak szerint (adatközlőlap-minta).
1.4. Megterhelt traktor
„Megterhelt traktor”: a traktornak a gyártója által műszakilag megengedett össztömege; a gyártó határozza meg a tengelyek közötti terheléseloszlást is.
1.5. Lámpa
„Lámpa”: olyan berendezés, amely az út megvilágítására (fényszórók) vagy fényjelzésre szolgál. A hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpák és fényvisszaverők is lámpának tekintendők.
1.5.1. Egyenértékű lámpa
„Egyenértékű lámpák”: azok a lámpák, amelyek funkciója azonos, és amelyeket hivatalosan jóváhagytak azon országban, ahol a traktort nyilvántartásba vették; az ilyen lámpáknak eltérő jellemzőik lehetnek azon lámpáktól, amelyekkel a traktor a típusjóváhagyáskor fel volt szerelve, amennyiben azok az e Részben foglalt követelményeknek megfelelnek.
1.5.2. Független lámpák
A „független lámpák”: külön lencséjű, külön fényforrású és külön lámpatestű lámpák.
1.5.3. Egybeépített lámpák
„Egybeépített lámpák”: olyan lámpákból állnak, amelyeknek külön lencséik és külön fényforrásaik vannak, de közös a lámpatestük.
1.5.4. Kombinált lámpák
„Kombinált lámpák”: olyan lámpák, amelyeknek külön lencséik, közös fényforrásuk és közös lámpatestük van.
1.5.5. Egymásba épített lámpák
„Egymásba épített lámpák”: olyan lámpák, amelyeknek külön fényforrásuk van (vagy egy fényforrás üzemel eltérő feltételek mellett), továbbá teljesen vagy részlegesen közös a lencséjük, és közös a lámpatestük.
1.5.6. Takarható fényszóró
„Takarható fényszóró”: olyan fényszóró, amely teljesen vagy részlegesen eltakarható, ha nem használják. Ezen állapot mozgatható fedéllel, a fényszóró elmozdításával vagy bármely más, alkalmas módon elérhető. A „süllyeszthető” megnevezés egy olyan takarható lámpát jelent, amely elmozdíthatósága a karosszérián belüli elhelyezését teszi lehetővé.
1.5.6.1. Változtatható helyzetű lámpák
„Változtatható helyzetű lámpák”: olyan, a traktorra felszerelt lámpák, amelyek a traktoron elmozdíthatók és lencséik nem burkolhatók.
1.5.7. Távolsági fényszóró
„Távolsági fényszóró”: olyan lámpa, amely nagy távolságra világítja meg az utat a traktor előtt.
1.5.8. Tompított fényszóró
„Tompított fényszóró”: olyan lámpa, amely úgy világítja meg az utat a traktor előtt, hogy a szembejövő járművek vezetőit és más közlekedőket ne vakítsa el, vagy látásukat ne zavarja.
1.5.9. Ködfényszóró
„Ködfényszóró”: olyan lámpa, amely köd, hóesés, esőzés és porfelhő esetén az útpálya megvilágításának javítására alkalmas.
1.5.10. Tolatólámpa
„Tolatólámpa”: olyan lámpa, amely az út megvilágítására szolgál a traktor mögött, valamint a többi közlekedőt figyelmezteti, amikor a traktor tolat, vagy tolatni készül.
1.5.11. Irányjelző lámpa
„Irányjelző lámpa”: olyan lámpa, amely a többi közlekedőnek jelzi, hogy a vezető irányt akar változtatni jobbra vagy balra.
1.5.12. Elakadásjelző lámpa
„Elakadásjelző lámpa”: olyan berendezés, amely lehetővé teszi a traktor valamennyi irányjelző lámpájának egyidejű működtetését, és felhívja a figyelmet arra, hogy a traktor ideiglenesen veszélyt jelent a többi közlekedő számára.
1.5.13. Féklámpa
„Féklámpa”: olyan lámpa, amely jelzi a többi közlekedőnek – a traktor mögött –, hogy a traktor vezetője működteti az üzemi féket.
1.5.14. Hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa
„Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa”: olyan berendezés, amely megvilágítja azt a helyet, ahol a hátsó rendszámtáblát felszerelték; különböző optikai elemekből állhat.
1.5.15. Első helyzetjelző lámpa
„Első helyzetjelző lámpa”: olyan lámpa, amely elölről nézve jelzi a traktor jelenlétét és szélességét.
1.5.16. Hátsó helyzetjelző lámpa
„Hátsó helyzetjelző lámpa”: olyan lámpa, amely hátulról nézve jelzi a traktor jelenlétét és szélességét.
1.5.17. Hátsó helyzetjelző ködlámpa
„Hátsó helyzetjelző ködlámpa”: olyan lámpa, amely a traktort sűrű ködben hátulról könnyen láthatóvá teszi.
1.5.18. Várakozást jelző lámpa
„Várakozást jelző lámpa” olyan lámpa, amely felhívja a figyelmet egy álló, vontatmány nélküli traktor jelenlétére lakott területen belül. Ilyen helyzetekben helyettesíti az első és hátsó helyzetjelző lámpákat.
1.5.19. Méretjelző lámpa
„Méretjelző lámpa”: olyan lámpa, amelyet a traktor legkülső széléhez a lehető legközelebb, a tetejére szerelnek fel, hogy világosan jelöljék a traktor teljes szélességét, illetve magasságát. Bizonyos traktorokon ez a jelzés a traktor első és hátsó helyzetjelző lámpáival kiegészítve, nagy méretére való figyelmeztetésre szolgálhat.
1.5.20. Fényvisszaverő
„Fényvisszaverő”: olyan berendezés, amely a traktor jelenlétét jelzi olyan fény visszaverésével, amely nem a traktorhoz kapcsolódó fényforrástól ered, de a megfigyelő a fényforrás közelében van.
Ezen melléklet értelmében az alábbiak nem tekintendők fényvisszaverőnek:
– fényvisszaverő rendszámtáblák,
– más táblák és fényvisszaverő jelzések, amelyeket bizonyos járműkategóriákban és bizonyos üzemmódokban kell használni.
1.5.21. Munkahely-megvilágító lámpa
„Munkahely-megvilágító lámpa”: olyan berendezés, amely egy munkaterületet vagy munkafolyamatot világít meg.
1.6. A lámpa világító felülete
1.6.1. A világító berendezések világító felülete
„Világító berendezések világító felülete”: (1.5.7–1.5.10. pont) a fénykibocsátó tükör teljes nyílásának merőleges vetülete a keresztirányú síkon. Ha a lámpa üvege (üvegei) a fénykibocsátó tükör teljes nyílásának csak egy részére terjed ki, akkor a kivetítésnek csak ezt a részét kell számításba venni. Tompított fényszóró esetén a világító felületet a sötéten maradó rész határvonalának a lencsén látható vetülete határolja. Ha a fényszóró és az üveg állítható, a középső beállítást kell alkalmazni.
1.6.2. A jelzőlámpa világító felülete, kivéve a fényvisszaverőt
„Jelzőlámpa világító felülete, kivéve a fényvisszaverőt”: (1.5.11–1.5.19. pont) a lámpa merőleges vetülete a lámpa referenciatengelyére merőleges, a lámpa külső világító felületét függőlegesen érintő síkon; e vetületet a síkban az ernyők burkolatának szélei határolják, a fényerősség intenzitása a referenciatengely irányában a teljes fénykibocsátás 98%-ára csökkenthető. A világító felület alsó, felső és oldalsó határainak meghatározásához csak függőleges és vízszintes szélű ernyők használhatók.
1.6.3. Fényvisszaverők fényvisszaverő felülete
„Fényvisszaverők fényvisszaverő felülete”: (1.5.20. pont) a fényvisszaverő felület merőleges vetülete azon a síkon, amely merőleges a referenciatengelyre és olyan síkokkal van határolva, amelyek a fényvisszaverő felületének külső széleivel érintkeznek, valamint párhuzamosak a tengelyével. A világító felület alsó, felső és oldalsó határainak meghatározásához csak függőleges és vízszintes síkokat lehet figyelembe venni.
1.6.4. Látható világító felületek
„Látható világító felületek”: a fénykibocsátó felület egy meghatározott megfigyelési irányra merőleges síkra vetített vetülete. (Lásd az 1. alfüggelékben közölt rajzot)
1.7. Referenciatengely
„Referenciatengely”: a fényjelzést jellemző tengely, amelyet a lámpa gyártója határozott meg referenciairányként (H = 0°, V = 0°) a fotometrikus mérésekhez, illetve a lámpa traktoron való elhelyezéséhez.
1.8. Referenciapont
„Referenciapont”: a referenciatengely és a külső fénykibocsátó felület metszéspontja, amelyet a lámpa gyártója határozott meg.
1.9. Geometriai láthatóság szögei
„Geometriai láthatóság szögei”: azok a térszögek, amelyeken belül a lámpa külső fénykibocsátó felületének láthatónak kell lennie. A térszög mezejét az a gömbszegmens határozza meg, amely középpontja egybeesik a lámpa referenciaközéppontjával és a középpontján átmenő sík párhuzamos az útfelülettel. A szegmenseket a referenciatengelyhez viszonyítva kell meghatározni. A â vízszintes szögek a hosszúsági szögek, az a függőleges szögek a szélességi szögek. A geometriai láthatóság szögein belül nem kerülhet olyan akadály a fény útjába, amely gátolja a lámpa külső fénykibocsátó felületének bármelyik részéről a fény terjedését.
Ez nem vonatkozik a típusjóváhagyáskor fennálló akadályokra, amennyiben a jóváhagyás elő van írva.
1.10. A legkülső él
A „legkülső él”: a traktor bármely oldalán a traktor középső hosszanti síkjával párhuzamos sík, amely egybeesik a traktor oldalsó külső élével, tekintet nélkül:
1.10.1. a gumiabroncsokra a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, továbbá a gumiabroncsnyomás-mérő csatlakozására;
1.10.2. a kerekekre szerelhető bármely csúszásgátló eszközre;
1.10.3. a visszapillantó tükrökre;
1.10.4. az oldalsó irányjelző lámpákra, a méretjelző lámpákra, az első és hátsó helyzetjelző lámpákra, valamint a várakozást jelző lámpákra;
1.10.5. a vámzárakra, amelyeket a traktorokra tesznek, illetve az azokat rögzítő és védő berendezésekre.
1.11. Teljes szélesség
„Teljes szélesség”: az a távolság, amely az 1.10. pontban meghatározott két függőleges sík között mérhető.
1.12. Egyes lámpa
„Egyes lámpa”: két vagy több lámpa bármely kombinációja – akár egyformák, akár nem –, ha azonos funkciójuk és színük van, továbbá fénykibocsátó együttes felületük egy adott keresztsíkon azon legkisebb téglalapnak a 60%-át vagy nagyobb részét foglalja el, amely a fent említett lámpák fénykibocsátó felületének a kivetítését határolja; e szabályok típus-jóváhagyási kötelezettség esetén csak akkor érvényesek, ha van olyan kombináció, amelyet önálló lámpaként jóváhagytak.
E lehetséges kombináció nem alkalmazható a fényszóróra, a tompított fényszóróra és a ködfényszóróra.
1.13. Kettős vagy páros lámpa
„Kettős vagy páros lámpa”: sáv alakú fénykibocsátó felület, amennyiben szimmetrikusan van elhelyezve a traktor hosszirányú középsíkjához viszonyítva, és egyik oldalon sem áll ki jobban 400 mm-nél a traktor legkülső élétől, de legalább 800 mm hosszú. Ilyen felület megvilágításához legalább két fényforrást kell alkalmazni, olyan közel elhelyezve a fénykibocsátó felület széléhez, amennyire csak lehet. A fénykibocsátó felületet számos egymás mellé helyezett önálló elem is alkothatja, azzal a feltétellel, hogy a különböző önálló fénykibocsátó felületek merőleges síkra való kivetítései legalább 60%-át foglalják el azon legkisebb téglalap területének, amely körülhatárolja ezen egyéni fénykibocsátó felületek kivetítését.
1.14. Két lámpa közötti távolság
Az azonos irányba néző „két lámpa közötti távolság”: az a távolság, amelyet a merőleges kivetítések között a két világító felület vonatkozó körvonalának irányára merőleges síkban, az 1.6. pontnak megfelelően határoztak meg.
1.15. Megengedett lámpa
„Megengedett lámpa”: olyan lámpa, amely felszerelése a gyártóra van bízva.
1.16. Működés-visszajelző
„Működés-visszajelző”: olyan jelzőberendezés, amely jelzi, hogy valamely üzemelő berendezés jól vagy rosszul működik-e.
1.17. Bekapcsolás-visszajelző
„Bekapcsolás-visszajelző”: olyan berendezés, amely azt mutatja, hogy valamely berendezés be van-e kapcsolva, de azt nem, hogy megfelelően működik-e, vagy sem.
2. AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
2.1. Valamely traktortípus EK-típusjóváhagyásának kérelmezését a világító és fényjelző berendezések elhelyezése tekintetében a traktor gyártójának vagy annak meghatalmazottjának kell benyújtania.
2.2. A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni három példányban:
2.2.1. a traktortípus leírása az 1.1. pontban meghatározott kritériumoknak megfelelően;
2.2.2. a gyártó által előírt világító és fényjelző berendezések felszereléséhez szükséges berendezések jegyzéke. A jegyzék különböző típusú berendezéseket is tartalmazhat az egyes műveletekhez. Minden típust pontosan azonosítani kell (pl. alkatrésztípus-jóváhagyás jele, a gyártó neve és címe stb.). A jegyzék tartalmazhatja az alábbi kiegészítést, minden művelet esetében: „vagy egyenértékű berendezések”;
2.2.3. az egy egységnek tekintett világító és fényjelző berendezések elrendezési rajzát, amely megmutatja a különböző lámpák elhelyezkedését a traktoron;
2.2.4. az egyes különálló lámpák elrendezési rajzát (rajzait), feltüntetve a világító felületeket, az 1.6. pont szerint.
2.3. Valamely terheletlen traktort – amelyet felszereltek a 2.2.2. pont szerinti világító és fényjelző berendezésekkel, és amely a jóváhagyandó traktortípus mintája – kell a vizsgáló intézmény rendelkezésére bocsátani.
2.4. A típusbizonyítványhoz a III. Részben megadott dokumentumokat kell mellékelni.
3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
3.1. A világító és fényjelző berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy rendes üzemi körülmények között elviseljék azon rázkódásokat, amelyeknek adott esetben ki lehetnek téve, megőrizve az e mellékletben meghatározott jellemzőket, és lehetővé téve, hogy a traktor teljesítse a mellékletben felsorolt követelményeket. Ki kell zárni a lámpák beállításának nem szándékolt megváltoztatását.
3.1.1. A traktorokat fel kell szerelni olyan elektromos csatlakozókkal, amelyek lehetővé teszik a fényjelző rendszer leszerelését. A traktorokat fel kell szerelni olyan dugaszoló aljzattal, amely megfelel az ISO R 1724 (Elektromos csatlakozások 6 vagy 12 V-os elektromos rendszerű járművekhez, pontosabban magán személygépkocsikhoz, könnyű pótkocsikhoz vagy lakókocsikhoz) (1. kiadás, 1970. április) vagy az ISO R 1185 (Elektromos csatlakozások 24 voltos elektromos rendszerű határokon átnyúló árufuvarozásra használt vontató és vontatott járművekhez) (1. kiadás, 1970. március) szabványoknak. Az ISO R 1185 szabvány alkalmazása esetében a 2. érintkező funkciója a hátsó helyzetjelző lámpára, valamint a baloldali méretjelző lámpára szorítkozik.
3.2. Az 1.5.7., 1.5.8. és 1.5.9. pontban leírt világító berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy pontos beállításuk könnyen végrehajtható legyen.
3.3. Valamennyi fényjelző berendezés esetén a lámpa felszelésekor a referenciatengelynek párhuzamosnak kell lennie az úttesten lévő traktor tartósíkjával és hosszirányú középsíkjával. Mindegyik irányban ± 3°-os tűrés megengedett. Ezenkívül eleget kell tenni a gyártó által megadott minden – a szerelésre vonatkozó – utasításnak.
3.4. Külön rendelkezés hiányában, a lámpák beállítását és magasságát terheletlen, sima és sík felületen álló traktoron kell ellenőrizni.
3.5. Külön előírások hiányában:
3.5.1. a páros lámpákat a traktor hosszirányú középsíkjához képest szimmetrikusan kell elhelyezni;
3.5.2. a páros lámpáknak szimmetrikusnak kell lenniük egymáshoz képest a hosszirányú középsíkhoz viszonyítva;
3.5.3. a páros lámpáknak ugyanazon kolorimetriai előírásoknak kell megfelelniük;
3.5.4. közel azonos fénytani tulajdonságaiknak kell lenniük.
3.6. Az aszimmetrikus elrendezésű traktorokon, a 3.5.1. és 3.5.2. pontban foglaltakat a lehetőségekhez képest kell alkalmazni. A követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a két lámpa távolsága a hosszanti középsíktól, továbbá az úttesttől azonos.
3.7. A különböző rendeltetésű lámpák lehetnek függetlenek, egybeépítettek, illetve kombináltak, vagy egymásba építettek (egy irányba), feltéve hogy minden ilyen lámpa megfelel a rá vonatkozó előírásoknak.
3.8. Az úttesttől való legnagyobb magasságot a világító felület legmagasabb pontjától, a legkisebb magasságot pedig annak legalacsonyabb pontjától kell mérni.
3.9. Külön követelmények hiányában villogó fényt csak az irányjelző lámpa és az elakadásjelző lámpa adhat.
3.10. Elölről piros lámpa, hátulról fehér lámpa a hátrameneti fényszórót vagy a munkahely-megvilágító lámpát kivéve, nem lehet látható.
Ezen előírások betartását az alábbi módon kell megvizsgálni:
3.10.1. a piros fényű lámpa láthatóságát elölről: a piros fény közvetlenül nem lehet látható, ha a megfigyelő a 1. zónán belül valamely, a traktor előtt 25 m-re található keresztirányú síkban mozog (lásd 2. függelék 1. ábra);
3.10.2. a fehér fényű lámpa láthatóságát hátulról: fehér fény közvetlenül nem lehet látható, ha a megfigyelő a 2. zónán belül valamely, a traktor mögött 25 m-re található keresztirányú síkban mozog (lásd 2. függelék 2. ábra).
3.10.3. A megfigyelő szeme által áttekinthető 1. és 2. zónát a következő síkok határolják:
3.10.3.1. magasság tekintetében: két vízszintes sík, amelyek az úttesttől 1, illetve 2,2 m távolságra vannak;
3.10.3.2. szélesség tekintetében: két függőleges sík, amelyek 15°-os szöget zárnak be előre és hátra és a traktor középső síkjához képest, áthaladva azon függőleges síkok érintkezési pontján (pontjain), amelyek párhuzamosak a traktor középső hosszirányú síkjával és határolják a traktor teljes szélességét, legnagyobb nyomtáv esetén.
Ha több érintkezési pont van, az első rész felől a legtávolabbit kell kiválasztani az 1. zónához és a hátsó rész felől a legtávolabbit a 2. zónához.
3.11. Az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az első és hátsó helyzetjelző lámpák, a méretjelző lámpák (ha vannak) és a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa csak egyidejűleg legyen be- és kikapcsolható.
3.12. Az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy a távolsági fényszóró, a tompított fényszóró, valamint a ködfényszórók és hátsó helyzetjelző ködlámpák csak akkor legyenek bekapcsolhatók, ha a 3.11. pontban felsorolt lámpák is be vannak kapcsolva. E követelményt azonban nem kell alkalmazni, ha fényjelzést bocsátanak ki azokkal, azaz a tompított fényszóró, illetve a távolsági fényszóró szaggatottan felvillan, vagy e két lámpa rövid időközönként váltva felvillan.
3.13. A lámpák vagy fényvisszaverők által kibocsátott fények színei az alábbiak legyenek:
– távolsági fényszóró: fehér,
– tompított fényszóró: fehér,
– ködfényszóró: fehér vagy sárga,
– tolatólámpa: fehér,
– irányjelző lámpa: borostyánsárga,
– elakadásjelző lámpa: borostyánsárga,
– féklámpa: piros,
– hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa: fehér,
– első (oldalsó) helyzetjelző lámpa: fehér,
– hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa: piros,
– hátsó helyzetjelző ködlámpa: piros,
– várakozást jelző lámpa: elől fehér, hátul piros, illetve sárga, ha az oldalsó helyzetjelző lámpával van egybeépítve,
– munkahely-megvilágító lámpa: nincs előírás,
– méretjelző lámpa: elől fehér, hátul piros,
– hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő: piros.
3.14. A bekapcsolás-visszajelzők feladatát a működés-visszajelzők is elláthatják.
3.15. Takarható lámpák
3.15.1. A lámpák eltakarása tilos, kivéve a távolsági fényszórókat, a tompított fényszórókat és a ködfényszórókat, amelyek használaton kívül eltakarhatók.
3.15.2. A fényszóróknak üzemi helyzetben kell maradniuk, ha a 3.15.2.1. pontban foglalt esemény önmagában, vagy a 3.15.2.2. pontban leírtakkal együtt következik be.
3.15.2.1. A lámpát eltakaró berendezés működtetéséhez szükséges hajtóerő elmarad.
3.15.2.2. Nem szándékolt lekapcsolás, zavar, rövidzárlat vagy testzárlat az elektromos áramkörben, meghibásodás a hidraulikus vagy pneumatikus vezetékekben, bowden-huzalokban, mágnestekercsekben vagy egyéb alkatrészekben, amelyek vezérlik, vagy továbbítják a lámpát eltakaró berendezés működtetéséhez szükséges energiát.
3.15.3. Az eltakaró berendezés vezérlésében történő meghibásodás esetén a letakart fényszórót üzemi helyzetbe kell tudni állítani szerszám alkalmazása nélkül.
3.15.4. A világító berendezéseket üzemi helyzetbe kell tudni állítani és bekapcsolni ugyanazon vezérlőberendezés segítségével, de nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy üzemi helyzetbe hozzák azokat anélkül, hogy bekapcsolnák. Egybeépített távolsági és tompított fényszórók esetében a fent említett vezérlésnek csak a tompított fényszórókat kell működésbe hoznia.
3.15.5. A vezetőülésből ne lehessen szándékosan leállítani a bekapcsolt fényszórók mozgását, mielőtt üzemi helyzetüket elérnék. Ha fennáll annak a veszélye, hogy a fényszórók mozgásuk során a többi közlekedőt vakíthatják, akkor megengedett, hogy azok csak az üzemi helyzet elérése után világítsanak.
3.15.6. –30 és + 50 °C hőmérséklet között a világító berendezéseknek a teljesen nyitott helyzetet a vezérlés indításától számított 3 másodpercen belül el kell érniük.
3.16. Változtatható helyzetű lámpák
3.16.1. Az 1 150 mm-es vagy annál kisebb nyomtávú traktorok esetében az irányjelző lámpák, az első és hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák és a féklámpák helyzete változtatható lehet, feltéve hogy:
3.16.1.1. e lámpák láthatók maradnak akkor is, ha helyzetük megváltozik;
3.16.1.2. a forgalom által megkövetelt helyzetben rögzíthetők. A rögzítésnek automatikusnak kell lennie.
4. EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
4.1. Távolsági fényszóró
4.1.1. Felszerelés
Megengedett.
4.1.2. Szám
Kettő vagy négy.
4.1.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.1.4. Elhelyezés
4.1.4.1. Keresztirányban:
A világító felület külső élei semmi esetre sem lehetnek közelebb a traktor legkülső éleihez, mint a tompított fényszóró világító felületének külső élei.
4.1.4.2. Magasság:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.1.4.3. Hosszirányban:
Olyan közel a traktor elejéhez, amennyire csak lehet, de a kibocsátott fény semmiféleképpen sem zavarhatja a vezetőt sem közvetlenül, sem közvetetten, a visszapillantó tükrön és/vagy a traktor egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.
4.1.5. Geometriai láthatóság
A világító felület láthatóságát – beleértve az olyan területeken való láthatóságot, amelyek az adott megfigyelési irányából nem tűnnek megvilágítottnak – egy olyan kúp alakú téren belül kell biztosítani, amelynek határoló vonalai a világító felület kerületéből indulnak és a fényszóró referenciatengelyével legalább 5°-os szöget zárnak be.
4.1.6. Irányítottság
Előre.
Eltekintve a helyes beállítás fenntartását biztosító berendezésektől, ha két pár fényszóró van felszerelve, egy pár, amely csak fényszóróként működhet, egy a függőlegeshez nagyon közeli tengely körül a kormányzással együtt elfordul.
4.1.7. Egybeépíthetőség
a tompított fényszóróval és más első lámpákkal.
4.1.8. Nem kombinálható
semmilyen más lámpával.
4.1.9. Egymásba építhető
4.1.9.1. a tompított fényszóróval, kivéve ha a fényszóró a kormányzással együtt elfordul;
4.1.9.2. az első (oldalsó) helyzetjelző lámpával;
4.1.9.3. a ködfényszóróval;
4.1.9.4. a várakozást jelző lámpával.
4.1.10. Elektromos kapcsolás
4.1.10.1. A fényszórók vagy egyszerre, vagy páronként kapcsolhatók be. A tompítottról a távolságira való átváltáskor a fényszórók közül legalább egy pár távolsági kapcsolódjon be. A távolságiról a tompítottra való kapcsoláskor az összes távolsági fényszórónak egyszerre ki kell kikapcsolnia.
4.1.10.2. A tompított fényszórók a távolsági fényszórók bekapacsolásakor bekapcsolva maradhatnak.
4.1.11. Bekapcsolás-visszajelző
Kötelező.
4.1.12. Egyéb követelmények
4.1.12.1. Az egyidejűleg bekapcsolható távolsági fényszórók legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 225 000 cd-t.
4.1.12.2. A legnagyobb fényerősséget úgy kell számítani, hogy az alkatrész-típusjóváhagyáskor egyenként mért legnagyobb értékeket összeadjuk, és ezt az értéket kell feltüntetni a vonatkozó típusbizonyítványban.
4.2. Tompított fényszórók
4.2.1. Felszerelés.
Kötelező.
4.2.2. Szám
Kettő.
4.2.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.2.4. Elhelyezés
4.2.4.1. Keresztirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.2.4.2. Magasság: a talajszint felett:
4.2.4.2.1. ha csak két távolsági fényszóró van:
– legfeljebb 500 mm,
– legfeljebb 1200 mm.
Ezen érték 1500 mm-re növelhető, ha a traktor kialakítása nem teszi lehetővé az 1200 mm-es magasság betartását; figyelembe kell venni a traktor üzemeltetésére és üzemi felszerelésére vonatkozó előírásokat;
4.2.4.2.2. azon traktorok esetében, amelyek az elülső részükön hordozható berendezések felszerelésére alkalmasak, a 4.2.4.2.1. pontban említett lámpákon felül két tompított fényű fényszóró elhelyezési lehetőségét kell biztosítani 3000 mm-t meg nem haladó magasságban, amennyiben az elektromos csatlakozók olyanok, hogy két pár tompított fényű fényszóró nem kapcsolható be egyidejűleg.
4.2.4.3. Hosszirányban:
Olyan közel a traktor elejéhez, amennyire csak lehet, de a kibocsátott fény semmiféleképpen sem zavarhatja a vezetőt sem közvetlenül, sem közvetetten, a visszapillantó tükrön és/vagy a traktor egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.
4.2.5. Geometriai láthatóság
Az 1.9. pontban megadott α és β szögek határozzák meg.
α = 15° felfelé és 10° lefelé,
β = 45° kifelé és 5° befelé.
E mezőn belül a fénykibocsátó felület majdnem teljes egészének láthatónak kell lennie.
A lámpa környezetében levő felületek vagy egyéb részek nem okozhatnak olyan mellékhatást, amely a többi közlekedőt zavarhatja.
4.2.6. Irányítottság
4.2.6.1. A tompított fényszóró helyzete nem változhat a kormányzással együtt.
4.2.6.2. Ha a tompított fényszórók magassága 500 mm vagy annál nagyobb, illetve 1200 mm vagy annál kisebb, lehetővé kell tenni a fénysugár süllyesztését 0,5–4,00% között.
4.2.6.3. Ha a tompított fényszórók magassága nagyobb, mint 1200, de nem nagyobb, mint 1500 mm, a 4.2.6.2. pontban meghatározott 4%-os határt 6%-ra kell növelni. A 4.2.4.2.2. pont szerinti tompított fényszórókat úgy kell beállítani, hogy a lámpától 15 m-re a megvilágított zónát a megvilágítatlantól elválasztó vízszintes vonal magassága fele akkora legyen, mint a lámpa középpontja és a talaj közti távolság.
4.2.7. Egybeépíthető
a távolsági fényszóróval és a többi első lámpával.
4.2.8. Nem kombinálható
egyéb lámpával.
4.2.9. Egymásba építhető
4.2.9.1. a távolsági fényszóróval, kivéve ha ez a kormányzással együtt elfordul,
4.2.9.2. egyéb első lámpával.
4.2.10. Elektromos kapcsolás
A tompított fényszóróra való átkapcsolással egy időben az összes távolsági fényszórónak ki kell kapcsolnia.
A tompított fényszórók a távolsági fényszórókkal egyidejűleg bekapcsolva maradhatnak.
4.2.11. Bekapcsolás-visszajelző
Megengedett.
4.2.12. Egyéb követelmények
A 3.5.2. követelményei nem vonatkoznak a tompított fényszórókra.
4.3. Ködfényszóró
4.3.1. Felszerelés
Megengedett.
4.3.2. Szám
Kettő.
4.3.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.3.4. Elhelyezés
4.3.4.1. Keresztirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.3.4.2. Magasság:
Legalább 250 mm a talajszint felett.
A világító felület egyetlen pontja sem lehet magasabban, mint a tompított fényszórók világító felületének legmagasabb pontja.
4.3.4.3. Hosszirányban:
Olyan közel a traktor elejéhez, amennyire csak lehet, de a kibocsátott fény semmiféleképpen sem zavarhatja a vezetőt sem közvetlenül, sem közvetetten, a visszapillantó tükrön és/vagy a traktor egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.
4.3.5. Geometriai láthatóság
Az 1.9. pontban megadott α és β szögek határozzák meg.
α = 5° felfelé és lefelé,
β = 45° kifelé és 5° befelé.
4.3.6. Irányítottság
A ködfényszórók helyzete nem változhat a kormányzással együtt.
Előre kell világítaniuk anélkül, hogy a szembejövő vezetőket és más közlekedőket túlságosan elvakítaná, vagy zavarná.
4.3.7. Egybeépíthető
más első lámpákkal.
4.3.8. Nem kombinálható
egyéb első lámpákkal.
4.3.9. Egymásba építhető
4.3.9.1. négy távolsági fényszóró esetén a fényszórók közül azokkal, amelyek nem fordulnak együtt a kormányzással;
4.3.9.2. az első (oldalsó) helyzetjelző lámpákkal;
4.3.9.3. a várakozást jelző lámpával.
4.3.10. Elektromos kapcsolás
A ködlámpa be- és kikapcsolható legyen függetlenül a távolsági fényszóróktól, illetve a tompított fényszóróktól.
4.3.11. Bekapcsolás-visszajelző
Megengedett.
4.4. Tolatólámpák
4.4.1. Felszerelés
Megengedett.
4.4.2. Szám
Egy vagy kettő.
4.4.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.4.4. Elhelyezés
4.4.4.1. Keresztirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.4.4.2. Magasság:
Nem kevesebb, mint 250 mm és nem több, mint 1200 mm a talajszint felett.
4.4.4.3. Hosszirányban
A traktor hátulján.
4.4.5. Geometriai láthatóság
Az 1.9. pontban megadott α és β szögek határozzák meg.
α = 15° felfelé és 5° lefelé,
β = 45° jobbra és balra, ha csak egy tolatólámpa van,
β = 45° kifelé és 30° befelé, ha két tolatólámpa van.
4.4.6. Irányítottság
Hátrafelé.
4.4.7. Egybeépíthető
bármely más hátsó lámpával.
4.4.8. Nem kombinálható
más lámpákkal.
4.4.9. Nem építhető egymásba
más lámpákkal.
4.4.10. Elektromos kapcsolás
Csak akkor kapcsolhat be, ha a hátrameneti sebességfokozat be van kapcsolva, és ha a motor indítását vagy leállítását vezérlő berendezés olyan helyzetben van, hogy a motor működése lehetséges.
Nem kapcsolható be, és nem maradhat égve, ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül.
4.4.11. Visszajelzés
Megengedett.
4.5. Irányjelző lámpák
4.5.1. Felszerelés (lásd 3. függelék):
Kötelező. Az irányjelzők típusai kategóriákba soroltak (1., 2. és 5.), amelyek felszerelése valamely traktoron bizonyos fajta elrendezést (A-tól D-ig) eredményez.
Az A elrendezés csak olyan traktorokon megengedett, ahol a teljes hosszúság nem haladja meg a 4,6 m-t, valamint akkor, ha a világító felületek külső élei közti távolság nem nagyobb, mint 1,6 m.
A B, C és D elrendezések valamennyi traktorra alkalmazhatók.
Megengedett kiegészítő irányjelző lámpák.
4.5.2. Szám
A berendezések száma annyi legyen, hogy jelzéseik megfeleljenek a 4.5.3. pontban leírt elrendezések egyikének.
4.5.3. Elrendezés (lásd 3. függelék)
A – Két első irányjelző lámpa (1. kategória),
Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória).
E lámpák függetlenek, egybeépítettek vagy kombináltak lehetnek.
B – Két első irányjelző lámpa (1. kategória),
Két kiegészítő oldalsó irányjelző lámpa (5. kategória),
Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória).
Az első és a kiegészítő oldalsó helyzetjelző lámpák függetlenek, egybeépítettek vagy kombináltak lehetnek.
C – Két első irányjelző lámpa (1. kategória),
Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória),
Két kiegészítő oldalsó irányjelző lámpa (5. kategória).
D – Két első irányjelző lámpa (1. kategória),
Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória).
4.5.4. Elhelyezés
4.5.4.1. Keresztirányban:
A világító felületnek az a széle, amelyik a legtávolabb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor legkülső szélétől.
A két világító felület belső élei közti távolság nem lehet kevesebb, mint 500 mm.
Ahol a függőleges távolság a hátsó irányjelző lámpa és a megfelelő hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa között nem több mint 300 mm, ott a távolság a traktor legkülső széle és a hátsó irányjelző lámpa külső széle között nem haladhatja meg 50 mm-nél nagyobb mértékben a traktor legkülső széle és a megfelelő hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa legkülső éle közti távolságot.
Az első irányjelző lámpák világító felülete nem lehet 40 mm-nél kisebb távolságra a tompított fényszórók vagy a ködfényszórók – ha vannak ilyenek – világító felületétől. Kisebb távolság is megengedett akkor, ha az irányjelző lámpák referenciatengelyében a világítás fényerőssége legalább 400 cd.
4.5.4.2. Magasság:
A talajszint felett:
– az 5. kategóriájú irányjelző lámpák esetében legalább 500 mm,
– az 1. és 2. kategóriájú irányjelző lámpák esetében legalább 400 mm,
– az összes kategória esetében legfeljebb 1 900 mm,
ha a traktor kialakítása nem teszi lehetővé e legnagyobb érték betartását, akkor a világító felület legmagasabb pontja 2 300 mm lehet az 5. kategóriában, az 1. és 2. kategóriában A elrendezés esetén, illetve az 1. és 2. kategóriában B elrendezésnél, és az 1. és 2. kategóriákban D elrendezés esetén; 2100 mm lehet az 1. és 2. kategóriákban egyéb elrendezések esetén.
– maximum 4 000 mm a megengedett irányjelző lámpák esetében.
4.5.4.3. Hosszirányban:
A távolság az oldalsó irányjelző lámpa (B és C elrendezés) világító felületének referenciaközéppontja és a között az összekötő sík között, amely a traktor teljes hosszának az elejét határolja, nem haladhatja meg az 1 800 mm-t. Ha a traktor kialakítása nem teszi lehetővé a láthatóság minimális szögeinek betartását, akkor e távolság 2 600 mm-ig növelhető.
4.5.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szögek (lásd 3. függelék)
Függőleges szögek:
A vízszintes felett és alatt 15°. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ig csökkenthető a kiegészítő oldalsó villogó irányjelző lámpák B és C elrendezése esetében, ha a magasságuk kisebb, mint 1500 mm. Ugyanez vonatkozik az 1. kategóriájú B és D elrendezésű irányjelző lámpákra.
4.5.6. Irányítottság
Ha a gyártó külön előírásokat határozott meg, akkor azt kell figyelembe venni.
4.5.7. Egybeépíthető
egy vagy több lámpával, amelyek nem lehetnek rejtettek.
4.5.8. Nem kombinálható
más lámpával, mint ami a 4.5.3. pontban van megadva.
4.5.9. Egymásba építhető
a várakozást jelző lámpával, de kizárólag az 5. kategóriába tartozó irányjelző lámpák esetén.
4.5.10. Elektromos kapcsolás
Az irányjelző lámpák más lámpáktól függetlenül legyenek kapcsolhatók. A traktor ugyanazon oldalán elhelyezett minden irányjelző lámpát ugyanazon kapcsolóval lehessen be- és kikapcsolni, és azoknak azonos ütemben kell villogniuk.
4.5.11. Működés-visszajelző
Minden olyan irányjelző lámpa esetén kötelező, amely a vezető által közvetlenül nem látható. Lehet optikai, hangjelző vagy mindkettő.
Ha optikai, akkor olyan villogó fény legyen, amely valamely irányjelző lámpa meghibásodása esetén – a kiegészítő oldalsó irányjelző lámpák kivételével – kialszik, vagy folyamatosan ég villogás nélkül, vagy határozottan eltérő ütemben jelez. Ha az ellenőrző készülék csak hangjelző, jól hallható hangot kell adnia és meghibásodáskor a frekvenciáját észrevehetően meg kell változtatnia.
Ha valamely traktor pótkocsi vontatására alkalmas, akkor különleges optikai működés-visszajelzővel kell ellátni a pótkocsi irányjelző lámpájának visszajelzéséhez, kivéve ha a vontató jármű működés-visszajelzője a járműszerelvény bármely irányjelző lámpájának meghibásodását jelzi.
4.5.12. Egyéb követelmények
A fény villogó fény legyen, a felvillanások száma 90 ± 30 percenként.
A fényjelző vezérlésének működésbe lépését legfeljebb egy másodpercen belül kövesse a fény felvillanása és legfeljebb másfél másodpercen belül az első kialvása.
Ha pótkocsi vontatása engedélyezett, a traktoron lévő irányjelző lámpák vezérlésének működtetnie kell a pótkocsi irányjelző lámpáját is.
Ha valamely irányjelző lámpa meghibásodik – a rövidzárlatot kivéve –, akkor a többi lámpának tovább kell villognia, de megengedett az előírttól eltérő frekvencia.
4.6. Elakadásjelző
4.6.1. Felszerelés
Kötelező.
4.6.2. Szám
4.6.3. Elrendezés
4.6.4. Elhelyezés
4.6.4.1. Keresztirányban
4.6.4.2. Magasság
4.6.4.3. Hosszirányban a 4.5. pontnak megfelelően
4.6.5. Geometriai láthatóság
4.6.6 Irányítottság
4.6.7. Egybeépíthetőség
4.6.8. Kombinálhatóság
4.6.9. Egymásba építhetőség
4.6.10. Elektromos kapcsolás
A jelzést külön vezérlés működteti, amelynek biztosítania kell, hogy az összes irányjelző lámpa egy ütemben jelezzen.
4.6.11. Bekapcsolás-visszajelző
Kötelező. Villogó figyelmeztető fény, amely a 4.5.11. pontban leírt működés-visszajelzővel összekapcsolva is működhet.
4.6.12. Egyéb követelmények
A 4.5.12. pontban leírtak szerint. Ha valamely traktor pótkocsi vontatására alkalmas, az elakadásjelző vezérlőjének a pótkocsi irányjelző lámpáit is működtetnie kell. Az elakadásjelzőnek akkor is működnie kell, ha a motort indító vagy leállító berendezés olyan állásban van, amelyben a motor nem indítható.
4.7. Féklámpák
4.7.1. Felszerelés
Kötelező.
4.7.2. Szám
Kettő.
4.7.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.7.4. Elhelyezés
4.7.4.1. Keresztirányban:
Legalább 500 mm-re egymástól. E távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű teljes szélessége kisebb, mint 1400 mm.
4.7.4.2. Magasság:
A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1900 mm, illetve legfeljebb 2300 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1900 mm betartását.
4.7.4.3. Hosszirányban:
A traktor hátsó részén.
4.7.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög:
45° kifelé és befelé.
Függőleges szög:
15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ra csökkenthető, ha a lámpák kevesebb, mint 1500 mm-re vannak a talajszint felett, illetve 5°-ra, ha lámpák kevesebb, mint 750 mm-re vannak a talajszint felett.
4.7.6. Irányítottság
a vontató hátsó része irányába.
4.7.7. Egybeépíthető
egy vagy több más hátsó helyzetjelző lámpával.
4.7.8. Nem kombinálható
másik lámpával.
4.7.9. Egymásba építhető
a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával vagy a várakozást jelző lámpával.
4.7.10. Elektromos kapcsolás
Be kell kapcsolódniuk, ha az üzemi féket működtetik.
4.7.11. Működés-visszajelző
Megengedett. Ha van, akkor nem villogó figyelmeztető fényt kell kibocsátania a féklámpák hibás működése esetén.
4.7.12. Egyéb követelmények
A féklámpák fényerősségének kifejezetten nagyobbnak kell lennie, mint a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpáké.
4.8. Hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa
4.8.1. Felszerelés
Kötelező.
4.8.2. Szám
4.8.3. Elrendezés
4.8.4. Elhelyezés
4.8.4.1. Keresztirányban Olyan, hogy a berendezés meg tudja
4.8.4.2. Magasság világítani a rendszámtábla helyét.
4.8.4.3. Hosszirányban
4.8.5. Geometriai láthatóság
4.8.6. Irányítottság
4.8.7. Egybeépíthető
egy vagy több hátsó lámpával.
4.8.8. Kombinálható
hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával.
4.8.9. Nem építhető egymásba
másik lámpával.
4.8.10. Elektromos kapcsolás
A berendezések csak a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával együtt világíthatnak.
4.8.11. Bekapcsolás-visszajelző
Megengedett. Ha van, akkor az első és hátsó helyzetjelző lámpa visszajelzője működteti.
4.9. Első (oldalsó) helyzetjelző lámpák
4.9.1 Felszerelés
Kötelező.
4.9.2. Szám
Kettő vagy négy (lásd 4.2.4.2.2. pont).
4.9.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.9.4. Elhelyezés
4.9.4.1. Keresztirányban:
A világító felületnek az a pontja, amely a legmesszebb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor oldalának legkülső szélétől.
A két világító felület legbelső élei közötti távolság nem lehet 500 mm-nél kisebb.
4.9.4.2. Magasság:
A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1900 mm, illetve legfeljebb 2300 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1900 mm betartását.
4.9.4.3. Hosszirányban:
Nincsenek külön előírások feltéve, hogy a lámpák előre irányulnak és geometriai láthatóságuk szöge megfelel a következő rendelkezéseknek.
4.9.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög
A két első (oldalsó) helyzetjelző lámpánál: 10° befelé és 80° kifelé. A 10°-os szög befelé 5°-ra csökkenthető, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a 10°-os szög betartását. Olyan traktorok esetén, amelyeknél a teljes szélesség nem haladja meg az 1 400 mm-t, ez a szög 3°-ra csökkenthető, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a 10°-os szög betartását.
Függőleges szög
A vízszintes felett és alatt 15°. A vízszintes alatti függőleges szög 10°-ra csökkenthető, ha a lámpa magassága a talajszint felett kisebb, mint 1500 mm, illetve 5°-ra ha a magassága kisebb, mint 750 mm.
4.9.6. Irányítottság
Előre.
4.9.7. Egybeépíthető
bármely más első lámpával.
4.9.8. Nem kombinálható
más lámpával.
4.9.9. Egymásba építhető
bármely más első lámpával.
4.9.10. Elektromos kapcsolás
Nincsenek egyedi követelmények.
4.9.11. Visszajelző
Kötelező. Nem lehet villogó fényű. Nem kötelező azonban akkor, ha a műszerfal megvilágítása csak az első (oldalsó) helyzetjelző lámpákkal egyidejűleg kapcsolható be.
4.10. Hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák
4.10.1. Felszerelés
Kötelező.
4.10.2. Szám
Kettő.
4.10.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.10.4. Elhelyezés
4.10.4.1. Keresztirányban:
A világító felületnek az a pontja, amely a legtávolabb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor legkülső szélétől.
A távolság a két világító felület belső széle között nem lehet 500 mm-nél kisebb. E távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű teljes szélessége kisebb, mint 1400 mm.
4.10.4.2. Magasság:
A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1900 mm, illetve legfeljebb 2300 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé az 1900 mm betartását.
4.10.4.3. Hosszirányban:
A traktor hátsó részén.
4.10.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög
A két hátsó helyzetjelző (oldalsó) lámpánál:
– vagy 45° befelé és 80° kifelé,
– vagy 80° befelé és 45° kifelé.
Függőleges szög
15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ra csökkenthető, ha a lámpák kevesebb, mint 1500 mm-re vannak a talajszint felett, illetve 5°-ra, ha lámpák kevesebb, mint 750 mm-re vannak a talajszint felett.
4.10.6. Irányítottság
Hátrafelé.
4.10.7. Egybeépíthető
bármely más hátsó lámpával.
4.10.8. Kombinálható
a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpával.
4.10.9. Egymásba építhető
a féklámpával, a hátsó helyzetjelző ködlámpával vagy a várakozást jelző lámpával.
4.10.10. Elektromos kapcsolás
Nincsenek egyedi követelmények.
4.10.11. Bekapcsolás-visszajelző
Kötelező. Az első helyzetjelző (oldalsó) lámpák bekapcsolás-visszajelzőjével kell kombinálni.
4.11. Hátsó helyzetjelző ködlámpa
4.11.1. Felszerelés
Megengedett.
4.11.2. Szám
Egy vagy kettő.
4.11.3. Elrendezés
Úgy, hogy a geometriai láthatóság feltételeit teljesítse.
4.11.4. Elhelyezés
4.11.4.1. Keresztirányban:
Ha csak egy hátsó ködlámpa van, akkor az a traktor hosszirányú középsíkjának az adott országban érvényes forgalmi iránnyal ellentétes oldalán legyen.
Minden esetben a hátsó ködlámpa és a féklámpa közötti távolságnak 100 mm-nél nagyobbnak kell lennie.
4.11.4.2. Magasság:
A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1900 mm, illetve legfeljebb 2100 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1900 mm betartását.
4.11.4.3. Hosszirányban:
A traktor hátsó részén.
4.11.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög:
25° befelé és kifelé.
Függőleges szög:
5° a vízszintes alatt és felett.
4.11.6. Irányítottság
Hátrafelé.
4.11.7. Egybeépíthető
bármely más hátsó lámpával.
4.11.8. Nem kombinálható
más lámpákkal.
4.11.9. Egymásba építhető
a hátsó helyzetjelző (oldalsó) lámpákkal vagy a várakozást jelző lámpával.
4.11.10. Elektromos kapcsolás
A hátsó ködlámpát csak akkor lehet bekapcsolni, ha a tompított fényszórók vagy a ködfényszórók be vannak kapcsolva.
Ha vannak ködfényszórók, akkor a hátsó ködlámpák a ködfényszóróktól függetlenül legyenek kikapcsolhatók.
4.11.11. Bekapcsolás-visszajelző
Kötelező. Független, állandó fényerejű figyelmeztető fény.
4.12. Várakozást jelző lámpa
4.12.1. Felszerelés
Megengedett.
4.12.2. Szám
Az elrendezéstől függő.
4.12.3. Elrendezés
– vagy két első lámpa és két hátsó lámpa,
– vagy egy-egy lámpa mindkét oldalon.
4.12.4. Elhelyezés
4.12.4.1 Keresztirányban:
A világító felületnek a traktor hosszirányú középsíkjától számított legkülső széle nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor legkülső szélétől. Továbbá egy pár lámpa esetén a lámpákat a traktor oldalán kell elhelyezni.
4.12.4.2 Magasság:
A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1900 mm, illetve legfeljebb 2100 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1900 mm betartását.
4.12.4.3. Hosszirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.12.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög
45° kifelé, a traktor első és hátsó része felé.
Függőleges szög
15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ra csökkenthető, ha a lámpák kevesebb, mint 1500 mm-re vannak a talajszint felett, illetve 5°-ra, ha lámpák kevesebb, mint 750 mm-re vannak a talajszint felett.
4.12.6. Irányítottság
Úgy, hogy a geometriai láthatóság feltételeit a lámpák előre és hátra is teljesítsék.
4.12.7. Egybeépíthető
bármely más lámpával.
4.12.8. Nem kombinálható
más lámpával.
4.12.9. Egymásba építhető
– elől: a helyzetjelző (oldalsó) lámpákkal, a tompított fényszóróval, a távolsági fényszóróval és a ködfényszórókkal,
– hátul: a helyzetjelző (oldalsó) lámpákkal, a féklámpákkal és a hátsó ködlámpákkal,
– az 5. kategóriába tartozó irányjelző lámpákkal.
4.12.10 Elektromos kapcsolás
A kapcsolásnak olyannak kell lennie, hogy a várakozást jelző lámpák a traktornak ugyanazon az oldalán világítsanak az egyéb lámpák bekapcsolásától függetlenül.
4.12.11. Visszajelző
Megengedett. Ha van, akkor ne legyen összetéveszthető a helyzetjelző (oldalsó) lámpák visszajelzőjével.
4.12.12. Egyéb követelmények
A lámpa működtethető a traktor ugyanazon oldalán lévő első és hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával egyidejűleg.
4.13. Méretjelző lámpák
4.13.1. Felszerelés
Megengedett a 2,1 m-t meghaladó szélességű traktorokon.
Az összes többi traktoron tilos.
4.13.2. Szám
Elölről és hátulról nézve is kettő-kettő legyen látható.
4.13.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.13.4. Elhelyezés
4.13.4.1. Keresztirányban:
A lehető legközelebb legyen a traktor legkülső széléhez.
4.13.4.2. Magasság:
A lehető legmagasabban a szélességre és a lámpák szimmetrikus elhelyezésére vonatkozó elhelyezési követelményeknek megfelelően.
4.13.4.3. Hosszirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.13.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög
80° kifelé.
Függőleges szög
5° a vízszintes felett és 20° alatta.
4.13.6. Irányítottság
Úgy, hogy a geometriai láthatóság feltételeit a lámpák előre és hátra is teljesítsék.
4.13.7. Nem építhető egybe
4.13.8. Nem kombinálható más lámpákkal a 4.2.4.2.2. pontban foglalt esetet kivéve
4.13.9. Nem építhető egymásba
4.13.10. Elektromos kapcsolás
Nincsenek egyedi követelmények.
4.13.11. Visszajelző
Megengedett.
4.13.12. Egyéb követelmények
Az összes többi feltétel teljesítése mellett, ha a lámpák elölről és hátulról is láthatók, és a traktor ugyanazon oldalán vannak, egy berendezésben is elhelyezhetők.
A méretjelző lámpa elhelyezése a megfelelő helyzetjelző (oldalsó) lámpához képest olyan legyen, hogy a két lámpa világító felületeinek legközelebb eső pontjai egy függőleges síkra való kivetítését tekintve ne legyenek 200 mm-nél kisebb távolságra.
4.14. Hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő
4.14.1. Felszerelés
Kötelező.
4.14.2. Szám
Kettő vagy négy (lásd 4.14.5.2. pont).
4.14.3 Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.14.4. Helyzet
4.14.4.1. Keresztirányban:
A világító felületnek az a pontja, amely a legtávolabb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet távolabb 400 mm-nél a traktor legkülső szélétől.
A távolság a fényvisszaverők belső élei között legalább 600 mm legyen. Ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a traktor teljes szélessége kisebb, mint 1300 mm.
4.14.4.2. Magasság:
A talajszint felett legalább 400 mm és legfeljebb 900 mm. A felső határ 1200 mm-re növelhető, ha a 900 mm-es magasság csak olyan rögzítő berendezések használatával tartható, amelyek könnyen megrongálódhatnak, vagy elhajolhatnak.
4.14.4.3. Hosszirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.14.5. Geometriai láthatóság
4.14.5.1. Vízszintes szög:
30° befelé és kifelé.
Függőleges szög:
15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa magassága kisebb, mint 750 mm.
4.14.5.2. Ha nem lehetséges a fentiekben közölt elhelyezési és láthatósági követelmények betartása, négy fényvisszaverőt kell felszerelni, az alábbi felszerelési előírások szerint:
4.14.5.2.1. Két fényvisszaverőt a talajszint felett legfeljebb 900 mm-re kell elhelyezni. A belső éleik egymástól legalább 400 mm-re legyenek és a vízszintes felett 15°-os függőleges láthatósági szöget zárjanak be.
4.14.5.2.2. A másik kettőnek legfeljebb 2300 mm-re kell lennie a talajszint felett, és meg kell felelnie a 4.14.4.1. és 4.14.5.1. pontban leírt követelményeknek.
4.14.6. Irányítottság
Hátrafelé.
4.14.7. Egybeépíthető
bármely lámpával.
4.14.8. Egyéb követelmények
A fényvisszaverő világító felületének lehet közös része bármely más hátsó lámpával.
4.15. Munkahely-megvilágító lámpa
4.15.1. Felszerelés
Megengedett
4.15.2. Szám
Nincsenek egyedi követelmények.
4.15.3. Elrendezés
4.15.4. Elhelyezés
4.15.4.1. Keresztirányban
4.15.4.2. Magasság
4.15.4.3. Hosszirányban Nincs külön előírás
4.15.5. Geometriai láthatóság
4.15.6. Irányítottság
4.15.7. Egybeépíthető
4.15.8. Nem kombinálható más lámpával
4.15.9. Nem építhető egymásba
4.15.10. Elektromos kapcsolás
E lámpának minden más lámpától függetlenül bekapcsolhatónak kell lennie, de nem feladata az út megvilágítása és nem szolgálhat jelzőeszközként a közlekedésben
4.15.11. Visszajelző
Megengedett.
5. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG
5.1. Minden egyes sorozatban gyártott traktornak meg kell felelnie a típusjóváhagyással rendelkező traktortípusok világító és fényjelző berendezéseinek felszerelése, és azok jellemzői tekintetében az ezen mellékletben meghatározott követelményeknek.
IRÁNYJELZŐ: GEOMETRIAI LÁTHATÓSÁG
MINTA
| Az illetékes hatóság neve |
A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK-európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése
| Az EK-típusjóváhagyás száma: ............................................................................................................................................................. | ||
| 1. | Gyártmány (kereskedelmi megnevezés): ............................................................................................................................ | |
| 2. | A jármű típusa és kereskedelmi megnevezése: ................................................................................................................... | |
| 3. | Gyártó neve és címe: ........................................................................................................................................................... | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| 4. | A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (szükség esetén): ......................................................................... | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| 5. | A jóváhagyásra átadott traktorra szerelt világító berendezések * : ........................................................................................ | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| 5.1. | Fényszórók: igen/nem * . | |
| 5.2. | Tompított fényszórók: igen/nem * . | |
| 5.3. | Ködfényszórók: igen/nem * . | |
| 5.4. | Tolatólámpák: igen/nem * . | |
| 5.5. | Első irányjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.6. | Hátsó irányjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.7. | Oldalsó kiegészítő irányjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.8. | Elakadásjelző lámpa: igen/nem * . | |
| 5.9. | Féklámpa: igen/nem * . | |
| 5.10. | Hátsó rendszámtábla megvilágító lámpa: igen/nem * . | |
| 5.11. | Első helyzetjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.12. | Hátsó helyzetjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.13. | Hátsó helyzetjelző ködlámpák igen/nem * . | |
| 5.14. | Várakozást jelzőlámpák: igen/nem * . | |
| 5.15. | Méretjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.16. | Hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő: igen/nem * . | |
| 5.17. | Munkahely-megvilágító lámpa: igen/nem * . | |
| 6. | Egyenértékű lámpák: igen/nem * (lásd 15. pont) | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| 7. | A traktor típusjóváhagyásra átadva: .................................................................................................................................... | |
| 8. | Az EK-típusjóváhagyáshoz szükséges ellenőrzésre feljogosított vizsgáló intézmény: ...................................................... | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| 9. | A vizsgáló intézmény által kiadott vizsgálati jelentés kelte: ............................................................................................... | |
| 10. | A vizsgáló intézmény által kiadott vizsgálati jelentés száma: ............................................................................................. | |
| 11. | Az EK-típusjóváhagyás a világító és fényjelző berendezésekre megadva/elutasítva * : | |
| 12. | A kiállítás helye: ................................................................................................................................................................... | |
| 13. | A kiállítás kelte: ................................................................................................................................................................... | |
| 14. | Aláírás: .................................................................................................................................................................................. | |
| 15. | Az alábbi dokumentumok, amelyeken a fent említett EK-típusjóváhagyás száma szerepel, csatoltak: .............. azon berendezések jegyzéke, amelyeket a gyártó átadott a világító és fényjelző berendezések szereléséhez; minden berendezésen szerepel a gyártó jelzése és az alkatrész EK-típusjóváhagyási jele (lásd: 6. pontban). | |
| E jegyzék (jegyzékek) tartalmazza (tartalmazzák) az egyenértékű lámpák jegyzékét * . | ||
| 16. | Megjegyzések: | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának, vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását a következő lámpákra, illetve fényvisszaverőkre hivatkozással, amennyiben ezek rendelkeznek az II. Részben szereplő EK-típusjóváhagyási jellel, és az MR. C. Függelék C/14. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően vannak felszerelve:
a) a távolsági és/vagy tompított fényszóróként működő fényszórók, vagy e fényszórók izzólámpái;
b) a méretjelző lámpák;
c) az első (oldalsó) helyzetjelző lámpák;
d) a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák;
e) a féklámpák;
f) az irányjelző lámpák;
g) a fényvisszaverők;
h) a hátsórendszámtábla-megvilágító lámpa;
i) a ködfényszórók és izzóik;
j) a hátsó ködlámpák;
k) a hátrameneti lámpák;
l) a várakozást jelző lámpák.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, illetve nem tilthatja meg azok értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a következő lámpákra, illetve fényvisszaverőkre vonatkozó okokból, amennyiben ezek rendelkeznek a II. Részben szereplő EK-típusjóváhagyási jellel, és az MR. C. Függelék C/14. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően vannak felszerelve:
a) a távolsági és/vagy tompított fényszóróként működő fényszórók, vagy e fényszórók izzólámpái;
b) a méretjelző lámpák;
c) az első (oldalsó) helyzetjelző lámpák;
d) a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák;
e) a féklámpák;
f) az irányjelző lámpák;
g) a fényvisszaverők;
h) a hátsórendszámtábla-megvilágító lámpa;
i) a ködfényszórók és izzóik;
j) a hátsó ködlámpák;
k) a hátrameneti lámpák;
l) a várakozást jelző lámpák.
1. Távolsági fényszórók és/vagy tompított fényszórók, valamint a fényszórók izzólámpái
A gépjárművek és pótkocsijaik távolsági és/vagy tompított fényszóróira, valamint a gépjárművek és pótkocsijainak engedélyezett lámpaegységében használatos fényforrásokra (izzók és egyéb lámpák) vonatkozó MR. A. Függelék A/25. számú melléklete meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
Az A. Függelék A/25. számú melléklet rendelkezései a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokhoz való, 160 mm-nél kisebb, „D” átmérőjű, távolsági, valamint tompított fényt sugárzó különleges fényszórók alkatrész-típusjóváhagyására is vonatkoznak, az alábbi eltérésekkel:
a) az A. Függelék A/25. számú mellékletében a megvilágítás erősségére meghatározott legkisebb értékeket
arányban csökkenteni kell legfeljebb a következő, legkisebb abszolút határértékig:
– 3 lux a 75 R pontban vagy a 75 L pontban,
– 5 lux az 50 R pontban vagy az 50 L pontban,
1,5 lux a IV. tartományban.
Megjegyzés: Ha a fényszórók fénykibocsátó felülete nem kör alakú, akkor a figyelembe vehető átmérő olyan méretű kör átmérője, amely ugyanazt a felületet adja, mint a fényszóró fénykibocsátó felülete;
b) az A. Függelék A/25. számú mellékletében meghatározott CR jel helyett a fényszórón az M jelet kell feltüntetni csúcsával lefelé fordított háromszögben.
2. Méretjelző lámpák, első (oldalsó) helyzetjelző lámpák, hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák és féklámpák:
A gépjárművek és pótkocsijaik méretjelző lámpáira, első (oldalsó) helyzetjelző lámpáira, hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpáira és féklámpáira, nappali menetlámpáira és oldalsó méretjelző lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/22. számú melléklete meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
3. Irányjelző lámpák
A gépjárművek és pótkocsijaik irányjelző lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/23. számú melléklete meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
4. Fényvisszaverők
A gépjárművek és pótkocsijaik fényvisszaverőire vonatkozó MR. A. Függelék A/21. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
5. A hátsórendszámtábla-megvilágító lámpa
A gépjárművek és pótkocsijaik hátsórendszámtábla-megvilágító lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/24. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
6. Ködfényszórók
A gépjárművek ködfényszóróira vonatkozó MR. A. Függelék A/26. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
7. Hátsó ködlámpák
A gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/28. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
8. Hátrameneti lámpák
A gépjárművek és pótkocsijaik hátrameneti lámpájára vonatkozó MR. A. Függelék A/29. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
9. Várakozást jelző lámpák
A gépjárművek várakozást jelző lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/30. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg egy traktortípus tekintetében az EK-típusjóváhagyás megadását, az ER. C. Függelék 2. cikk u) pontjában meghatározott okirat kiállítását, illetve a nemzeti típusjóváhagyás megadását az elvontató- vagy hátrameneti berendezésére hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek a II. és III. Részben foglalt követelményeknek.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem adhatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában előírt okiratot olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.
A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.
0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét vagy tilthatja meg azok értékesítését, első forgalomba helyezését vagy használatát a traktor elvontató- vagy hátrameneti berendezésére hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek a II. és III. Részben foglalt követelményeknek.
1. Darabszám
Minden traktort fel kell szerelni egy olyan külön berendezéssel, amelyhez – vontatás céljából – összekötő elem (pl. vonórúd vagy vontatókötél) rögzíthető.
2. Elhelyezés
A berendezést a traktor első részén kell elhelyezni, és azt a vontatáshoz alkalmas vonócsappal kell ellátni.
3. Kialakítás
A berendezés hornyolt körmös típusú. A nyílás a vonócsap középpontjában 60 mm +0,5/–1,5 mm, a körömmélység a vonócsap középpontjától mérve 62 mm ±0,5 mm.
A vonócsap 30 mm +1,5 mm átmérőjű, és alakzáró kialakítású legyen. Az alakzáróelemet úgy kell felszerelni, hogy ne legyen elveszíthető.
A megadott +1,5 mm nem gyártási tűrés, hanem a különféle kivitelű vonócsapok névleges méretének megengedett eltérése.
Minden traktort – a vezetőülésből kezelhető – hátramenetet biztosító berendezéssel kell felszerelni.
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1.1. Ez a melléklet az olyan traktorokra terjed ki, amelyek jellemzői a következők:
– a tengely alatti szabad magasság maximum 1000 mm;
– a rögzített vagy állítható nyomtávolság a hajtott tengelyek egyikén legalább 1150 mm;
– felszerelhető hidraulikus három pont, függesztő berendezéssel (munkaeszközök részére) és vonóberendezéssel (pótkocsik vagy munkaeszközök részére);
– saját tömege a vezető tömegével együtt (ER C. Függeléke C/1. számú mellékletének 2.1.1. pontja) 800 kg, vagy ennél nagyobb.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság kiadja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorra erősítésének EK-alkatrész-típusjóváhagyását, amennyiben azok megfelelnek a II–VI. Részben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság engedélyezi a VII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel használatát a traktor vagy a védőszerkezet gyártójának, illetve meghatalmazott képviselőjének, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a 0.2.1. pontnak megfelelően a típusjóváhagyást megadták.
0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezeknek a traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel rendelkeznek.
Mindemellett a jóváhagyó hatóság megtagadhatja az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.
0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának, az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontja szerinti dokumentumnak, vagy a traktorok nemzeti típusjóváhagyásának megadását az adott traktortípusnak a borulás hatása elleni védőszerkezeteire hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az II–X. Rész követelményeinek.
0.2.5. A jóváhagyó hatóság nem adhatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontja szerinti dokumentumot olyan traktortípus vonatkozásában, amely ezen melléklet követelményeit nem teljesíti.
A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely ezen melléklet követelményeit nem teljesíti.
0.2.6. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét vagy tilthatja meg az értékesítését, első forgalomba helyezését, vagy használatát az adott traktortípusnak a borulás hatása elleni védőszerkezeteire hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I–IX. melléklet követelményeinek.
0.3. Felszerelési követelmény
0.3.1. Az EK-típusjóváhagyás céljából a 0.1. pontban említett valamennyi traktort a II–V. Rész előírásainak megfelelő védőszerkezettel kell felszerelni.
0.3.2. A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, MR. C. Függelék C/11. számú mellékletének 0.1. pontjában meghatározott traktorokat azonban az EK-típusjóváhagyás céljából az ezen melléklet II–V. Részében meghatározott követelményeknek megfelelő védőszerkezettel lehet felszerelni.
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁS
1.1. A „borulás hatásai elleni védőszerkezet” (biztonsági fülke vagy keret) (a továbbiakban: „védőszerkezet”): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt érhetik, ha a traktor üzemszerű használata közben felborul.
1.2. Az 1.1. pont szerinti szerkezeteket az jellemzi, hogy a III. és IV. Rész szerinti vizsgálatokhoz elegendően nagy túlélési tér marad a vezető védelmére.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A védőszerkezeteket és a traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön az 1. pontban megadott alapvető cél.
2.2. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a III. és a IV. Rész követelményei teljesülnek.
3. AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.
3.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:
– a borulás hatása elleni védőszerkezet általános elrendezési rajza a rajzon megadott léptéknek megfelelően, vagy a védőszerkezet fő méreteinek bemutatásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia,
– a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképek,
– a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és – szükség esetén – a burkolattal kapcsolatos részleteket, a ki- és beszállás és a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket, a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit,
– a szerkezeti részekhez felhasznált anyagokat, beleértve a csatlakoztató- és a rögzítőcsavarokat is (lásd a VI. Részt).
3.3. Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálatnak a rendelkezésére kell bocsátani egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatásai ellen védőszerkezetet.
3.4. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás jogosultja kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelel(nek) az alábbi feltételeknek:
– a III. Rész 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor tömege nem haladja meg 5%-nál nagyobb mértékben a vizsgálatnál használt referenciatömeget,
– a felerősítés módja és a traktornak azok az alkatrészei, amelyekhez a felerősítés módja azonos,
– az olyan alkatrészek, például a sárvédők és a motorháztetők, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak,
– a védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése, és a traktor olyan, hogy a túlélési tér a vizsgálat során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad.
4. JELÖLÉSEK
4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:
4.1.1. védjegy vagy kereskedelmi név;
4.1.2. a VII. Részben található mintának megfelelő EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel;
4.1.3. a védőszerkezet sorozatszáma;
4.1.4. annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték.
4.2. Mindezeket az adatokat egy kisméretű adattáblán kell feltüntetni.
4.3. A szóban forgó jelölések láthatók, olvashatók és kitörölhetetlenek legyenek.
1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1.1. A vizsgálat célja
Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel szimulálni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a IV. Részben leírt vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes – a vizsgálati terhelést átadó – traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.
1.2. A vizsgálatok előkészítése
1.2.1. A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak, és a gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték. A vizsgálatokhoz nem szükséges a teljes traktor; a védőszerkezet és a traktornak azon alkatrészei azonban, amelyekre azt felszerelik, üzemszerű egységet kell, hogy alkossanak (a továbbiakban: szerkezetet).
1.2.2. A szerkezetet úgy kell az alaplemezre erősíteni, hogy a szerkezet és az alaplemez közötti kötőelemek – a védőszerkezetre ható terhelés következtében – jelentős alakváltozást ne szenvedjenek. A szerkezetnek az alaplemezre erősítése nem változtathatja meg annak szilárdságát.
1.2.3. A szerkezetet úgy kell alátámasztani és rögzíteni, hogy a teljes vizsgálati energiát a védőszerkezet és annak a traktor merev részeivel való kapcsolódása vegye fel.
1.2.3.1. Az 1.2.3. pont szerinti követelmények teljesítése érdekében a változtatás úgy hasson, hogy a haladó traktor rugózása ne nyelhesse el a vizsgáló energia töredékrészét sem.
1.2.4. A traktort a vizsgálathoz a gyártási sorozat összes olyan alkatrészével fel kell szerelni, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják, vagy adott esetben a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek.
Azok az alkatrészek, amelyek a szabadon maradó (túlélési) térben veszélyt jelenthetnek, szintén a szerkezeten legyenek, hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e a 4. pont szerinti feltételek.
A vizsgálathoz minden olyan alkatrészt el kell távolítani, amelyet a vezető maga is eltávolíthat. Amennyiben a traktor használata közben az ajtókat és az ablakokat nyitva lehet hagyni, vagy le lehet venni, akkor a vizsgálathoz nyitva kell azokat hagyni, vagy le kell venni, hogy ne növeljék a felborulás esetén védelmet nyújtó szerkezet szilárdságát. Amennyiben ebben a helyzetben a traktor felborulása veszélyt jelentene a vezetőre, a vizsgálati jelentésnek e tényt tartalmaznia kell.
1.3. A traktor tömege
Az mt referenciatömegnek, amelyet a lengőtömb esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők számítására szolgáló képletekben (lásd a IV. Részt) alkalmaznak, meg kell felelnie legalább az ER. C. Függelék C/1. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározott tömegnek (vagyis választható tartozékok nélkül, de hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, tüzelőanyaggal, szerszámokkal és vezetővel), hozzáadva a védőszerkezetet és levonva 75 kg-ot.
Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyok, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy különleges alkatrészt.
2. KÉSZÜLÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK
2.1. Vízszintes terhelési vizsgálatok (oldal- és hosszirányú terhelés)
2.1.1. Anyagok, készülékek és rögzítőszerkezetek, amelyekkel a gumiabroncsoktól függetlenül (amennyiben vannak) a szerkezet szilárdan az alapra rögzíthető.
2.1.2. Készülék, amellyel merev gerendán keresztül a védőszerkezetre vízszintes irányú erő fejthető ki, az V. Rész 1. és 2. ábrája szerint.
2.1.2.1. A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie.
2.1.2.2. Gondoskodni kell arról, hogy a terhelést a gerenda (amelynek mérete legalább 250 mm, legfeljebb 700 mm és tényleges mérete 50-nel osztható legyen) teljes hosszán egyenletesen és a terhelés irányában el lehessen osztani.
2.1.2.3. A gerendának a védőszerkezettel érintkezésbe kerülő éleit, legfeljebb 50 mm-es sugárral, le kell kerekíteni.
2.1.2.4. Kardán – vagy vele egyenértékű – csuklókat kell alkalmazni azért, hogy a terhelő berendezés a védőszerkezetet a terhelési iránytól eltérő irányú forgással, illetve transzlációval ne vegye igénybe.
2.1.2.5. Amennyiben a védőszerkezet terhelést viselő alkatrésze nincs vízszintes síkban, és nem merőleges a nyomás irányára, akkor a közbeeső teret olyan módon kell kitölteni, hogy a hosszon a terhelés elosztott legyen.
2.1.3. Készülékek, amelyekkel a műszaki lehetőségek határain belül mérhető az az energia, amelyet a védőszerkezet és a traktor olyan merev alkatrészei, amelyekhez a védőszerkezetet rögzítették, felvesznek (például: az erő támadáspontja elmozdulásának mérése az erő irányában egy, a traktor alvázán meghatározott ponthoz képest).
2.1.4. Készülékek annak kimutatására, hogy a túlélési tér a vizsgálat alkalmával nem sérült meg (alkalmazható az V. Rész 6a., 6b., 6c. ábrája szerinti készülék is).
2.2. Nyomóvizsgálatok (elöl és hátul)
2.2.1. Anyagok, készülékek és rögzítőszerkezetek, amelyekkel a traktor a gumiabroncsoktól függetlenül szilárdan felszerelhető az alaplemezre.
2.2.2. A függőleges erőnek a védőszerkezetre történő kifejtésére alkalmas készülékek, az V. Rész 3. ábrája alapján (a nyomógerenda szélessége 250 mm).
2.2.3. Műszerek a teljes függőleges erő mérésére.
2.2.4. Készülékek annak kimutatására, hogy a túlélési tér a vizsgálat során nem sérült meg (alkalmazható az V. Rész 6a., 6b. és 6c. ábrája szerinti készülék is).
2.3. Mérettűrések
2.3.1. Méretek: ±3 mm
2.3.2. Alakváltozás: ±3 mm
2.3.3. A traktor tömege: ±20 kg
2.3.4. Erők és terhelések: ±2%
2.3.5. A terhelés iránya (eltérés a IV. Részben szereplő vízszintestől és a függőlegestől):
– a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ±2°,
– a vizsgálat során terheléssel: a vízszinteshez képest felfelé 10° és lefelé 20° (a terhelés irányát a szögekkel megadott távon belül, a lehető legkisebbre kell beállítani).
3. VIZSGÁLATOK
3.1. Általános előírások
3.1.1. A vizsgálatok sorrendje
3.1.1.1. A vizsgálatokat az alábbi sorrendben kell végezni:
3.1.1.1.1. Hosszirányú terhelés (vö. a IV. Rész 1.2. pontjával)
Azoknak a traktoroknak az esetében, amelyek 1.3. pont szerinti tömegének legalább 50%-a a hátsó kerekeket terheli, a hosszirányú terhelést hátulról kell alkalmazni (1. eset). A többi traktorokon a terhelést elölről kell alkalmazni (2. eset).
3.1.1.1.2. Első nyomóvizsgálat
Az első nyomóvizsgálatot a védőszerkezetnek ugyanazon az oldalán kell végezni, mint a hosszirányú terhelést, vagyis:
– az 1. esetben hátulról (vö. a IV. Rész 1.5. pontjával), vagy
– a 2. esetben elölről (vö. a IV. Rész 1.6. pontjával).
3.1.1.1.3. Oldalterhelés (vö. a IV. Rész 1.3. pontjával).
3.1.1.1.4. Második nyomóvizsgálat
A második nyomóvizsgálatot a védőszerkezetnek azon az oldalán kell végrehajtani, amelyik ellentétes a hosszirányú terheléssel vizsgált oldallal, vagyis:
– az 1. esetben elölről (vö. a IV. Rész 1.6. pontjával), vagy
– a 2. esetben hátulról (vö. a IV. Rész 1.5. pontjával).
3.1.1.1.5. Második hosszirányú terhelés (vö. a IV. Rész 1.7. pontjával)
Második hosszirányú terhelést is kell végezni azokon a traktorokon, amelyeken a védőszerkezetek billenthetők akkor, ha a hosszirányú terhelést (lásd a 3.1.1.1. pontot) nem abban az irányban végezték, amelyik a védőszerkezet lebillenését okozná.
3.1.1.2. Amennyiben a vizsgálat során a tartókészülék valamely része eltörik vagy elmozdul, akkor ezt a vizsgálatot meg kell ismételni.
3.1.1.3. A vizsgálat során a traktoron vagy a védőszerkezeten javításokat vagy beállításokat nem szabad végezni.
3.1.2. Nyomtáv
A kerekeket el kell távolítani, vagy olyan nyomtávot kell beállítani, amely biztosítja, hogy a vizsgálat során a védőszerkezetet ne befolyásolja.
3.1.3. A veszélyforrást nem jelentő alkatrészek eltávolítása
A traktor és a védőszerkezet összes alkatrészét – amelyek, önmagukban zárt egységek, a vezetők számára védelmet jelentenek, ideértve az időjárás hatása elleni védelmet is – a vizsgálatra a traktorral együtt át kell adni.
A vizsgálathoz a védőszerkezetet nem kell biztonsági üvegből vagy hasonló anyagból készült szélvédővel, oldal- és hátsó ablakokkal, levehető burkolatrészekkel, szerelvényekkel, továbbá tartozékokkal ellátni, amelyek nem járulnak hozzá a szerkezet szilárdságához, és borulás esetén nem jelentenek veszélyt.
3.1.4. Mérőműszerek
A védőszerkezetet olyan mérőműszerekkel kell ellátni, amelyek segítségével az erő–alakváltozás diagram (lásd az V. Rész 4. ábráját) adatai meghatározhatóak. Minden vizsgálati szakaszban meg kell mérni, és fel kell rajzolni a védőszerkezet teljes alakváltozását és maradó alakváltozását (lásd az V. Rész 5. ábráját).
3.1.5. Terhelési irány
Amennyiben a traktor ülése nem a traktor szimmetriasíkjában helyezkedik el, és/vagy a védőszerkezet szilárdsága nem szimmetrikusan egyenletes, akkor az oldalirányú terhelést azon az oldalon kell alkalmazni, amelyiken a túlélési térbe való behatolás a vizsgálatok során a legvalószínűbb (lásd a IV. Rész 1.3. pontját is).
4. ELFOGADÁSI FELTÉTELEK
4.1. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásához bemutatott védőszerkezet akkor felel meg szilárdsági szempontból, ha a vizsgálatok után kielégíti a következő feltételeket:
4.1.1. A IV. Rész 3.2. pontja szerinti túlélésitér egyetlen része sem hatolhat bele a túlélésitérbe vagy nem lehet a túlélésitéren kívül a IV. Rész 1.2., 1.3., 1.5. és 1.6., valamint adott esetben, az 1.7. pontban megadott vizsgálatok során.
Amennyiben túlterhelési vizsgálatot végeznek, a megadott energia abszorbeálása során nagyobbnak kell lennie, mint az alkalmazott erőhatás a fő vizsgálat és a túlterhelési vizsgálat során előforduló legnagyobb erőhatás 0,8-szorosa (lásd az V. Rész 4b. és 4c. ábráját).
4.1.2. A vizsgálat alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre.
4.1.3. Annál a pontnál, ahol valamennyi megadott horizontális terhelési vizsgálatnál az előírt energiaszintet eléri, az erőhatásnak meg kell haladnia az Fmax. 0,8-szorosát.
4.2. A vezetőt a védőszerkezet egyetlen alkatrésze (például nem megfelelő belső párnázás a tetőn vagy másutt, ahova a fejét beütheti) sem veszélyeztetheti.
5. VIZSGÁLATI JELENTÉS
5.1. A VIII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítványhoz vizsgálati jelentést kell mellékelni. A vizsgálati jelentést a VI. Rész tartalmazza. A vizsgálati jelentés tartalmazza:
5.1.1. A védőszerkezet alakjának és szerkezetének általános leírását (a méreteket a VI. Rész tartalmazza), beleértve az akadálymentes be- és kiszállást, a vészjellegű kiszállást, a fűtő- és szellőzőrendszert és az egyéb szállítható tartozékokat, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, és a túlélési térbe behatolhatnak, vagy más módon jelenthetnek veszélyt.
5.1.2. Az esetleges különleges berendezések részletei (például a traktor folyamatos borulását megakadályozó eszközök).
5.1.3. A belső párnázás rövid ismertetése.
5.1.4. A szélvédő és az egyéb üvegezés típusának ismertetése, továbbá az összes feltüntetett EK- vagy egyéb jóváhagyási jel megadása.
5.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás más traktortípusokra történő kiterjesztése esetén a vizsgálati jegyzőkönyvben pontosan kell utalni az eredeti EK-alkatrész-típusjóváhagyás vizsgálati jelentésére, továbbá tartalmaznia kell az II. Rész 3.4. pontjában meghatározott követelményekre vonatkozó pontos adatokat.
5.3. A vizsgálati jelentésből pontosan ki kell tűnnie, hogy a vizsgálathoz melyik traktort (gyártmány, típusjel, kereskedelmi megjelölés stb.) alkalmazták, és hogy a védőszerkezetet milyen egyéb traktorhoz szánták.
6. JELÖLÉSEK
| mt | = | a traktor referenciatömege (kg) az 1.3. pont szerint. | |
| D | = | a védőszerkezet alakváltozása (mm) a terhelés támadáspontjában és irányában. | |
| D’ | = | a szerkezet alakváltozása (mm) a szükséges számított energiánál. | |
| F | = | statikus terhelőerő (N). | |
| Fmax | = | a terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő (N), a túlterhelés kivételével. | |
| F | = | erő a szükséges számított energiához. | |
| F–D | = | erő/alakváltozás görbe. | |
| Eim | = | oldalirányú terhelés esetén az elnyelendő bemenő energia (J). | |
| Ei1 1 | = | hosszirányú terhelés esetén az elnyelendő bemenő energia (J). | |
| Ei1 2 | = | elnyelendőenergia-bevitel a második, hosszirányú (J) erőhatás alkalmazásakor. | |
| Fr | = | nyomóvizsgálatkor hátulról alkalmazott erő (N). | |
| Ff | = | nyomóvizsgálatkor elölről alkalmazott erő (N). |
1. VÍZSZINTES TERHELÉSI ÉS NYOMÓVIZSGÁLATOK
1.1. Általános rendelkezések a vízszintes terhelési vizsgálatokhoz
1.1.1. A védőszerkezet terhelését a III. Rész 2.1.2. pontjában előírt, merev, a terhelés irányára merőlegesen elhelyezett gerenda segítségével kell elosztani. Ez a merev gerenda ellátható az oldalirányú lecsúszást megakadályozó tartozékkal. Az alakváltozás sebessége a terhelés alatt legfeljebb 5 mm/s lehet. A terhelés során az F-et és a D-t egyidejűleg kell felrajzolni, ekkor az alakváltozás-növekedés a pontosság érdekében legfeljebb 15 mm lehet. A terhelés megkezdése után a terhelés nagysága a vizsgálat befejezése előtt nem csökkenthető; a terhelésnövelés azonban megszakítható például a mérési értékek felrajzolása céljából, amennyiben ez szükséges.
1.1.2. Amennyiben a védőszerkezetnek az a része, amelyre a terhelés hat, görbe, akkor be kell tartani a III. Rész 2.1.2.5. pontjának előírásait. A terhelés elosztásának azonban meg kell felelnie e melléklet 1.1.1. pontjában és a III. Rész 2.1.2. pontjában előírt követelményeknek.
1.1.3. Amennyiben a támadáspontban nincs szilárd kereszttartó, akkor olyan kiegészítő vizsgálógerenda alkalmazható, amely nem növeli a védőszerkezet szilárdságát.
1.1.4. Minden terhelésvizsgálat befejezésekor a terhelés megszüntetése után a védőszerkezetet szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Amennyiben a terhelés közben törések vagy repedések keletkeztek, akkor a III. Rész 3.1.1.1. pontjában előírt sorrendnek megfelelően a következő terhelésvizsgálat előtt el kell végezni az e melléklet 1.4. pontja szerinti túlterhelés vizsgálatot.
1.2. Hosszirányú terhelés (lásd az V. Rész 2. ábráját)
A terhelést vízszintesen és a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamosan kell alkal- mazni.
Azon traktorok esetében, amelyeknél a III. Rész 1.3. pontjában meghatározott tömeg legalább 50%-a a hátsó kerekekre esik, a hosszirányú hátsó terhelést és az oldalirányú terhelést a védőszerkezet hosszirányú szimmetriasíkjának különböző oldalain kell alkalmazni. Azoknál a traktoroknál, amelyeknél a tömeg legalább 50%-a az első kerekekre jut, a hosszirányú elülső terhelést a védőszerkezet hosszirányú szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell alkalmazni, mint az oldalirányú terhelést.
A terhelést a védőszerkezet legfelső keresztirányú szerkezeti elemén kell alkalmazni (azaz azon a részen, amelyik borulásnál valószínűleg először érinti a talajt).
A terhelés támadáspontja a külső saroktól befelé nézve a védőszerkezet felső szélességének egyhatodánál hat. A védőszerkezet szélessége a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamos, a védőszerkezet külső szélső pontjaihoz érintőlegesen húzott párhuzamos egyenesek közötti távolság a legfelső keresztirányú szerkezeti elemet érintő vízszintes síkban.
A gerenda hossza nem lehet (az előzőekben leírtak szerint) kisebb a védőszerkezet szélességének egyharmadánál, és legfeljebb 49 mm-rel lehet nagyobb ennél a minimumnál.
A hosszirányú terhelést hátul vagy elöl alkalmazzák, a III. Rész 3.1.1.1. pontjában leírtaknak megfelelően.
A vizsgálatot le kell állítani:
a) amennyiben a védőszerkezet által elnyelt terhelési energia egyenlő vagy nagyobb, mint a megkívánt Ei1 1 energiabevitel (ahol Ei1 1 = 1,4 m);
b) amennyiben a szerkezet behatol a túlélésitérbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.
1.3. Oldalirányú terhelés (lásd az V. Rész 1. ábráját)
A terhelésnek vízszintes irányúnak és a traktor függőleges szimmetriasíkjára merőlegesnek kell lennie, és azt az ülés leghátsó helyzetében az ülés referenciapontja előtt 300 mm-rel a védőszerkezet felső részén kell kifejteni (lásd a 2.3.1. pontot). Amennyiben a védőszerkezetnek oldalirányú kiszögelése is van – amely oldalra boruláskor először érintené a talajt – akkor a terhelést erre a pontra kell kifejteni. A megfordítható vezetőhellyel rendelkező traktorok esetében a terhelést a védőszerkezet felső részén kell alkalmazni, félúton a két ülés referenciapontja között.
A gerendának a lehető leghosszabbnak kell lennie, de nem lehet több, mint 700 mm.
A vizsgálatot akkor kell megszakítani, ha
a) a védőszerkezet által felvett alakváltozási energia egyenlő, vagy nagyobb a szükséges Eim bemenő energiánál (Eim = 1,75 mt); vagy
b) a védőszerkezet behatol a túlélési térbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.
1.4. Túlterhelési vizsgálat (lásd az V. Rész 4a., 4b. és 4c. ábráját)
1.4.1. El kell végezni a túlterhelési vizsgálatot, ha a terhelési erő a megvalósult alakváltozás utolsó 5%-a során több mint 3%-kal csökken, miután a védőszerkezet már elnyelte a szükséges energiát (lásd a 4b. ábrát).
1.4.2. A túlterhelési vizsgálat tartalmazza a vízszintes terhelés fokozatos, a kezdeti energiakövetelmény 5%-onkénti növelését a hozzáadott energia legfeljebb 20%-áig (lásd a 4c. ábrát).
1.4.2.1. A túlterhelési vizsgálat akkor kielégítő, ha a kívánt energia 5, 10 vagy 15%-os növelése után az erőhatás 3%-nál kisebb mértékben csökken 5%-os növekedésnél és az Fmax 0,8-szorosánál több marad.
1.4.2.2. A túlterhelési vizsgálat akkor kielégítő, ha a hozzáadott energia 20%-ának felemésztése után az erő meghaladja az Fmax 0,8-szorosát.
1.4.2.3. A túlterhelési vizsgálat során rugalmas deformáció következtében megengedettek a járulékos repedések vagy szakadások és/vagy a túlélésitér védelmének hiánya vagy ebbe történő behatolás. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem érhet a túlélésitérbe, amit teljes mértékben védeni kell.
1.5. Nyomóvizsgálat (a hátsó részen)
A gerendát a hátsó, legfelső szerkezeti elem(ek) fölé kell helyezni, és a nyomóerő eredőjének a függőleges hosszirányú referenciasíkba kell esnie. Az alkalmazott Fr erő 20 mt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor azt addig kell fenntartani, míg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal a hátsó részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezután a terhelést meg kell szüntetni, és a traktort vagy a terhelést oly módon kell beállítani, hogy a gerenda a védőszerkezet ama pontja felett legyen, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután kell kifejteni az Fr erőt.
Az Fr erőt 5 másodpercig fenn kell tartani azután, hogy a látható alakváltozás megszűnik.
A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha a védőszerkezet a túlélési térbe behatol, vagy azt védelem nélkül hagyja.
1.6. Nyomóvizsgálat (az elülső részen)
A gerendát az első, legfelső szerkezeti elem(ek) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a függőleges hosszirányú referenciasíkban kell lennie. Az alkalmazott Fr = erő 20 mt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor azt addig kell fenntartani, míg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal az első részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezután a terhelést meg kell szüntetni, és a traktort vagy a terhelést oly módon kell beállítani, hogy a gerenda a védőszerkezet ama pontja felett legyen, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután kell kifejteni az Fr erőt.
Az Fr erőt legalább 5 másodpercig fenn kell tartani azután, hogy a látható alakváltozás megszűnt.
A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha a védőszerkezet a túlélési térbe behatol, vagy azt védelem nélkül hagyja.
1.7. Második hosszirányú terhelés
A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkjában kell alkalmazni.
A második hosszirányú terhelést – a III. Rész 3.1.1.1. pontja szerint – elöl vagy hátul kell a védőszerkezetre kifejteni.
Ennek az 1.2. pontban leírt hosszirányú terheléssel ellentétes irányban és attól a legtávolabbi sarkon kell hatnia.
A hosszirányú terhelést a védőszerkezet kereszttartójára kell kifejteni (vagyis arra a részre, amelyik feltehetően boruláskor először ütközik a talajjal).
A terhelés támadáspontja a védőszerkezet felső része szélességének egy hatodával egyenlő távolságban, a külső saroktól befelé legyen. A védőszerkezet szélessége: a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamos két egyenes közötti távolság, amelyek a védőszerkezet legkülső pontját abban a vízszintes síkban érintik, amely keresztülmegy a felső rész legmagasabb pontján.
A gerenda hossza legalább a védőszerkezet – fent leírt – szélességének harmadrésze legyen, és ennél a minimum méretnél legfeljebb 49 mm-rel lehet hosszabb.
A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha
a) a védőszerkezet által felvett alakváltozási energia eléri, vagy meghaladja a szükséges Ei12 bemenő energiát (Ei12 = 0,35 m); vagy
b) a védőszerkezet behatol a túlélési térbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.
2. TÚLÉLÉSI TÉR
2.1. A túlélési teret az V. Rész 6. ábrája szemlélteti, amelyet egy függőleges refrenciasík alapján határoznak meg, amely általában a traktor hosszanti szimmetriasíkja és átmegy az ülés 2.3. pont szerinti referenciapontján, valamint a kormánykerék középpontján is. Biztosítani kell, hogy terheléskor a referenciasík az üléssel és kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódhasson, azonban a traktor, illetve a védőszerkezet aljához viszonyítva merőleges helyzetben kell maradnia, ha a védőszerkezet rugalmasan lett felszerelve.
Amennyiben a kormánykerék állítható, akkor azt egy ülőhelyzetben vezető személy számára a normális vezetéshez szükséges helyzetbe kell állítani.
2.2. A túlélési tér behatárolása a következő:
2.2.1. a referenciasíktól mindkét oldalon 250 mm távolságra elhelyezkedő két függőleges sík, az ülés referenciapontja fölött 300 mm magasságig;
2.2.2. két párhuzamos sík, amelyek a 2.2.1. pont szerinti sík felső szélétől az ülés referenciapontjától mérve legfeljebb 900 mm-ig nyúlnak, és olyan szögben haladnak, hogy a sík legfelső pontja – az oldalnyomás alkalmazási oldalán – legalább 100 mm távolságra van a vonatkozási síktól;
2.2.3. vízszintes sík, amely az ülés referenciapontja felett 900 mm magasságban halad;
2.2.4. a referenciasíkra merőleges ferde sík, amely az ülés referenciapontja feletti 900 mm magas pontot és a háttámasz leghátsó pontját is magában foglalja;
2.2.5. egy felület – amely szükség esetén görbült is lehet –, mely a referenciasíkra merőleges és függőleges, továbbá az ülés leghátsó pontjától a háttámlát is érintve teljes hosszában lefelé terjed;
2.2.6. egy görbült felület, amely vonatkozási síkra merőlegesen 120 mm-es sugárral érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3., valamint 2.2.4. pont szerinti síkokhoz;
2.2.7. egy görbült felület, amely a vonatkozási síkra merőlegesen elölről 400 mm távolságra 900 mm-es sugárral érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3. pont szerinti síkhoz, és hátsó része 150 mm távolságra van az ülés referenciapontja előtt;
2.2.8. egy ferde sík, amely a referenciasíkra merőlegesen, a 2.2.7. pont szerinti felülethez az elülső szélével csatlakozik, és 40 mm távolságra esik a kormánykeréktől. Amennyiben a kormánykerék emelt állású, akkor ezt a síkot a 2.2.7. pont szerinti görbült felületet érintő sík helyettesítse;
2.2.9. függőleges sík, amely merőleges a referenciasíkra, és a kormánykerék előtt 40 mm távolságra van;
2.2.10. az ülés referenciapontján átmenő vízszintes sík;
2.2.11. a megfordítható vezetőhellyel rendelkező traktorok esetében a távolságot a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két távolság kombinációjával határozzák meg;
2.2.12. olyan traktorok esetében, amelyek további ülésekkel szerelhetők fel, a vizsgálat alapja valamennyi ülésbeszerelési lehetőség vonatkozásában az ülés-referenciapont kombinált távolsága. A védőberendezés nem hatolhat be a különböző ülés-referenciapontok körüli kombinált távolságba;
2.2.13. amennyiben a vizsgálat elvégzése után új üléshelyzetet javasolnak, számítást kell végezni annak meghatározására, hogy az új ülés referenciapontja körüli távolság teljes mértékben megegyezik-e a korábban megállapított távolsággal. Amennyiben nem ez a helyzet áll fenn, új vizsgálat szükséges.
2.3. Az ülés helyzete és referenciapontja
2.3.1. A 2.1. pont szerinti túlélési tér meghatározásához az ülés egy tetszőleges vízszintes beállítási tartomány leghátsó helyzetében legyen. Amennyiben a magasságbeállítás és a vízszintesbeállítás egymástól független, akkor az ülést a legnagyobb magasságra kell beállítani.
A referenciapont az V. Rész 7. és 8. ábráján bemutatott készülék segítségével határozható meg, amely az ülés emberi testtel történő terhelését helyettesíti. A készülék egy ülőfelületből és kétrészes háttámlából áll. A háttámla alsó lapja az ülőcsont (A) és az ágyék (B) táján csuklósan csatlakozik, és a csukló (B) magassága állítható.
2.3.2. A referenciapont az ülés hosszirányú szimmetriasíkjának az a pontja, amelyben az alsó háttámla alsó érintősíkja metszi azt a vízszintes síkot, amely az ülőfelület alsó részét 150 mm-re metszi a fent említett érintő előtt.
2.3.3. Amennyiben az ülést szabad rugóúttal látták el (függetlenül attól, hogy ez a vezető súlyához állítható vagy sem) akkor ezt úgy kell beállítani, hogy az a lengőtartomány közepébe kerüljön.
A készüléket az ülésre kell helyezni, és az (A) csukló előtt 50 mm-rel 550 N erővel kell terhelni, miközben a háttámlalapokat enyhén és érintőlegesen a háttámlához kell nyomni.
2.3.4. Amennyiben nem határozható meg érintő a háttámla alsó részéhez (az ágyék alatt vagy felett), akkor az alábbiak szerint kell eljárni:
2.3.4.1. ha az ágyék alatti tartományban nem lehet érintő, akkor a háttámla alsó lapját függőlegesen a háttámlának kell nyomni;
2.3.4.2. ha az ágyék felett nem határozható meg érintő, akkor a (B) csuklót 230 mm magasságban rögzíteni kell az ülés referenciapontja felett, amennyiben a háttámla alsó lapja függőleges helyzetben van. Ezután a háttámla mindkét lapját enyhén a háttámlához kell nyomni.
3. ELLENŐRZÉSEK ÉS MÉRÉSEK
3.1. Túlélési tér
Minden vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamely része nem hatolt-e be a vezetőülés körüli 2.1. pont szerint meghatározott túlélési térbe. Meg kell vizsgálni, hogy a túlélési tér valamely része nincs-e a védőszerkezet védelmén kívül. Ez akkor következik be, ha a túlélési tér valamely része érintkezésbe kerülne a talajjal, amikor a traktor arra az oldalra borul, amelyre a terhelést ráadták (a gyártó által megadott legkisebb gumiabroncsok és nyomtáv alkalmazásával).
3.2. Maradandó alakváltozás
A vizsgálatok befejezését követően meg kell határozni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat megkezdése előtt meg kell határozni az alapvető védőszerkezet-elemek helyzetét az ülés referenciapontjához képest.
| 1. ábra | : | Oldalirányú terhelés támadáspontja | |
| 2. ábra | : | Hosszirányú hátsó terhelés támadáspontja | |
| 3. ábra | : | A nyomóvizsgálat egy lehetséges megoldása | |
| 4a. ábra | : | Erő/alakváltozási görbe – túlterhelési vizsgálat nem szükséges | |
| 4b. ábra | : | Erő/alakváltozási görbe – túlterhelési vizsgálatot kell végezni | |
| 4c. ábra | : | Erő/alakváltozási görbe – a túlterhelési vizsgálatot folytatni kell | |
| 5. ábra | : | A fogalmak magyarázata; rugalmas, maradandó és összes alakváltozás | |
| 6a. ábra | : | A túlélésitér oldalnézete | |
| 6b. ábra | : | A túlélésitér elöl- és hátulnézete | |
| 6c. ábra | : | Izometrikus nézet | |
| 7. ábra | : | Az ülés referenciapontját meghatározó készülék | |
| 8. ábra | : | Az ülés referenciapontjának meghatározása |
3. ábra
A nyomóvizsgálat egy lehetséges megoldása
4a. ábra
Erő/alakváltozási görbe – túlterhelési vizsgálat nem szükséges
4b. ábra
Erő/alakváltozási görbe – túlterhelési vizsgálat szükséges
4c. ábra
Erő/alakváltozási görbe – a túlterhelési vizsgálatot folytatni kell
5. ábra
A fogalmak magyarázata; rugalmas és maradandó alakváltozás
6a. ábra
A túlélésitér oldalnézete
6b. ábra
A túlélésitér elöl- és hátulnézete
6c. ábra
Izometrikus ábrázolás
7. ábra
Az ülés referenciapontját meghatározó készülék
8. ábra
Az ülés referenciapontjának meghatározása
(statikus vizsgálatok)
| Védőszerkezet | |||||
| Gyártmány Típus | A vizsgálati hely megnevezése | ||||
| A traktor gyártmánya | |||||
| A traktor típusa | |||||
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma ............................................................................................
1. A védőszerkezet védjegye vagy kereskedelmi neve: .......................................................................
..........................................................................................................................................................
2. A traktor vagy a védőszerkezet gyártójának neve és címe: ..............................................................
..........................................................................................................................................................
3. A traktor és/vagy a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe:
..........................................................................................................................................................
4. A vizsgálat tárgyát képező traktor műszaki jellemzői
4.1. Védjegy vagy kereskedelmi név: .................................................................................................
4.2. Típus és kereskedelmi megnevezés: .............................................................................................
4.3. Sorozatszám: ..............................................................................................................................
4.4. Az ellensúly nélküli traktor tömege a védőszerkezet felszerelt állapotában, vezető nélkül: .... kg
Gumiabroncsméret: Elöl: .....................................................................................................................
Hátul: ...................................................................................................................
5. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése más traktortípusokra *
5.1. Védjegy vagy kereskedelmi név: ..................................................................................................
5.2. Típus és kereskedelmi megnevezés: .............................................................................................
5.3. Az ellensúly nélküli traktor tömege a védőszerkezet felszerelt állapotában, vezető nélkül: ... kg
Gumiabroncsméretek: Elöl: .................................................................................................................
Hátul: ...............................................................................................................
6. A védőszerkezet műszaki jellemzői
6.1. A védőszerkezet és traktorra erősítésének általános elrendezési rajza
6.2. Fényképek a felerősítés részleteiről oldal- és hátulnézetből
6.3. A védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezet típusát, a traktorra erősítés részleteit, a burkolással kapcsolatos részleteket, a ki- és beszállás és a vészhelyzetben való távozás módját, a belső párnázás részleteit, a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló szerkezeteket, valamint a fűtés és szellőztetés részleteit.
6.4. Méretek
6.4.1. A tetőelemek magassága a terhelt vezetőülés felett az ülés referenciapontjától számítva:
........ mm
6.4.2. A tetőelemek magassága a traktor padlója felett: ............................................................. mm
6.4.3. A védőszerkezet belső szélessége 900 mm-rel az ülés referenciapontja felett: ................... mm
6.4.4. A védőszerkezet belső szélessége az ülés felett a kormánykerék középpontjának magasságában: .......... mm
6.4.5. A kormánykerék középpontjának távolsága a védőszerkezet jobb oldaláig: ..................... mm
6.4.6. A kormánykerék középpontjának távolsága a védőszerkezet bal oldaláig: ........................ mm
6.4.7. A legkisebb távolság a kormánykerék széles a védőszerkezet között: ............................... mm
6.4.8. Az ajtónyílások szélessége:
fent: ........................................................................................................... mm
középen: .................................................................................................... mm
lent: ........................................................................................................... mm
6.4.9. Az ajtónyílások magassága:
a padló felett: ............................................................................................. mm
a legfelső lépcsőfok felett: .......................................................................... mm
a legalsó lépcsőfok felett: ............................................................................ mm
6.4.10. A védőszerkezettel felszerelt traktor teljes magassága: ................................................... mm
6.4.11. A védőszerkezet teljes szélessége (a szárnyak nélkül): ................................................... mm
6.4.12. A védőszerkezet hátsó részéig terjedő vízszintes távolság az ülés referenciapontjától
900 mm magasságban:............................................................................................................... mm
6.5. A felhasznált anyagok minősége és jellemzői, az alkalmazott szabványok: ................................
.....................................................................................................................................................
Fő keret: .......................................................................................... (anyag és méretek)
Felerősítések: ................................................................................... (anyag és méretek)
Burkolat: .......................................................................................... (anyag és méretek)
Tető: ................................................................................................ (anyag és méretek)
Belső párnázás: ................................................................................ (anyag és méretek)
Összekötő- és rögzítőcsavarok: .................................................... (minőség és méretek)
A szélvédő és az egyéb üvegezések leírása, valamint jelölések megadása: .........................................
........................................................................................................................................................
7. Vizsgálati eredmények
7.1. Terhelő és nyomóvizsgálatok
A terhelő vizsgálatok végrehajtása a bal/jobb * oldalon hátul, a bal/jobb * oldalon elöl és a bal/jobb * oldalon oldalirányból.
7.2. Az ütközési energiák és a nyomóerők kiszámításához használt referenciatömeg a következő volt: ......... kg
7.3. A törésekkel és repedésekkel, a legnagyobb pillanatnyi alakváltozással és a szabad térrel kapcsolatos vizsgálati követelmények megfelelően teljesültek.
7.4. A terhelőenergiák
elöl/hátul: * ............................................................................................. kJ
oldalról: ................................................................................................. kJ
nyomóerő .............................................................................................................................. kN
második hosszirányú terhelést végeztek: jobb oldalon/bal oldalon, elöl/hátul * ............................. kJ
7.5. A vizsgálatok után mért maradandó alakváltozás:
hátul: előre/hátra: *
bal oldal: ........................................................................................ mm
jobb oldal: ...................................................................................... mm
elöl: előre/hátra *
bal oldal: ........................................................................................ mm
jobb oldal: ...................................................................................... mm
oldalirányú alakváltozás:
elöl: ................................................................................................ mm
hátul: .............................................................................................. mm
a tető alakváltozása lefelé/felfelé * :
elöl: ................................................................................................ mm
hátul: ............................................................................................... mm
8. A vizsgálati jelentés száma: .......................................................................................................
9. A vizsgálati jelentés kelte: .........................................................................................................
10. Aláírás: ..................................................................................................................................
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel egy négyszög és benne egy kis „e” betű, majd utána az alkatrész-típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma:
| 1. | Németország esetében; | ||
| 2. | Franciaország esetében; | ||
| 3. | Olaszország esetében; | ||
| 4. | Hollandia esetében; | ||
| 5. | Svédország esetében; | ||
| 6. | Belgium esetében; | ||
| 7. | Magyarország esetében; | ||
| 8. | a Cseh Köztársaság esetében; | ||
| 9. | Spanyolország esetében; | ||
| 11. | az Egyesült Királyság esetében; | ||
| 12. | Ausztria esetében; | ||
| 13. | Luxemburg esetében; | ||
| 17. | Finnország esetében; | ||
| 18. | Dánia esetében; | ||
| 19. | Románia esetében | ||
| 20. | Lengyelország esetében; | ||
| 21. | Portugália esetében; | ||
| 23. | Görögország esetében; | ||
| 24. | Írország esetében; | ||
| 25. | Horvátország esetében; | ||
| 26. | Szlovénia esetében; | ||
| 27. | Szlovákia esetében; | ||
| 29. | Észtország esetében; | ||
| 32. | Lettország esetében; | ||
| 34. | Bulgária esetében | ||
| 36. | Litvánia esetében; | ||
| 49. | Ciprus esetében; | ||
| 50. | Málta esetében. |
A négyszög közelében fel kell tüntetni az EK-alkatrész-típusjóváhagyás számát is, amely EK-alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítvány számának felel meg, amelyet a borulás hatása elleni védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki.
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás jelét egy S betű egészíti ki
Magyarázat: a fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott védőszerkezetet Németországban (e1) hagyták jóvá az 1471 sz. alatt.
MINTA
| Az illetékes hatóság neve |
Értesítés az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásáról, megtagadásáról, visszavonásáról vagy kiterjesztéséről a védőszerkezet (védőfülke vagy keret) szilárdsága, továbbá a traktorra erősítésének szilárdsága szempontjából
(statikus vizsgálatok)
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma ........................................................................................
................................................................................................................................ Kiterjesztés *
1. A védőszerkezet védjegye, vagy kereskedelmi neve ....................................................................
.......................................................................................................................................................
2. A védőszerkezet gyártójának neve és címe: .................................................................................
.......................................................................................................................................................
3. Adott esetben a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe: .................
.......................................................................................................................................................
4. Annak a traktornak védjegye vagy kereskedelmi neve, típusa és kereskedelmi megnevezése, amelyre a védőszerkezetet szánták: .....................................................................................
.......................................................................................................................................................
5. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése az alábbi traktortípus(ok)ra: .................................
.......................................................................................................................................................
5.1. A traktor II. melléklet 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor tömege, több mint 5%-kal meghaladja/nem haladja meg * a vizsgálat során alkalmazott referenciatömeget.
5.2. A felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak/nem azonosak * .
5.3. Valamennyi olyan alkatrész, amely feltételezhetően támaszként szolgál a borulás hatása elleni védőszerkezethez, azonosak/nem azonosak * .
5.4. Az I. melléklet 3.4. pontjának negyedik bekezdése szerinti követelmények teljesülnek/nem teljesülnek * .
6. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás vizsgálatra bemutatva: ..............................................................
7. Vizsgálati hely: ............................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
8. A vizsgálati hely jelentésének kelte, száma: ..................................................................................
9. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásának/megtagadásának/visszavonásának időpontja * : ..
.......................................................................................................................................................
10. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztésének/a kiterjesztés megtagadásának/a kiterjesztés visszavonásának időpontja * .........................................................................................................
.......................................................................................................................................................
11. A kiállítás helye: ........................................................................................................................
12. A kiállítás időpontja: .................................................................................................................
13. A fenti alkatrész-típusjóváhagyási számot viselő alábbi dokumentumokat csatolták ehhez a bizonyítványhoz (például a vizsgálóállomás jelentése): .......................................................................
14. Esetleges megjegyzések: ............................................................................................................
15. Aláírás: ......................................................................................................................................
1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EK-típusjóváhagyását a védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.
2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálatnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.
3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálatnak ellenőriznie kell, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Különösen azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
4. Az EK-típusjóváhagyás birtokosa kérheti annak kiterjesztését más védőszerkezet-típusokra is.
5. Az illetékes hatóságok a kiterjesztést az alábbi feltételekkel adják meg:
5.1. a borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra erősítése megkapta az EK-alkatrész-típusjóváhagyást;
5.2. a védőszerkezetet arra a traktorra tervezték, amelyre az EK-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;
5.3. a védőszerkezet traktorra erősítése megfelel annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
6. Az EK-típus-jóváhagyási bizonyítványhoz minden típusjóváhagyás vagy a típusjóváhagyás-kiterjesztés megadásakor, megtagadásakor mellékelni kell egy, a X. Rész szerinti bizonyítványt.
7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EK-típus-jóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EK-alkatrész-típusjóváhagyását is kérelmezik, akkor e melléklet 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.
(statikus vizsgálatok)
MINTA
| Az illetékes hatóság neve |
[A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése]
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .......................................................................................
................................................................................................................................ Kiterjesztés *
1. A traktor kereskedelmi neve vagy védjegye: ..............................................................................
.......................................................................................................................................................
2. Traktortípus: .............................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
3. A traktor gyártójának neve és címe: ...........................................................................................
.......................................................................................................................................................
4. Adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe: ..........................................
.......................................................................................................................................................
5. A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye: ....................................................................
.......................................................................................................................................................
6. Az EK-típusjóváhagyás kiterjesztése a védőszerkezet alábbi típusaira: .........................................
7. A traktor EK-típusjóváhagyásra bemutatva: ................................................................................
8. Az EK-típusjóváhagyásának való megfelelőség ellenőrzésére feljogosított műszaki szolgálat: ......
.......................................................................................................................................................
9. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés kelte: ..............................................................
10. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés száma: ..........................................................
11. A borulás hatása elleni védőszerkezetnek és a traktorra erősítésének szilárdságára vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadva/visszautasítva * .....................................................................
12. A borulás hatása elleni védőszerkezetnek és a traktorra való felerősítésének szilárdságával kapcsolatos EK-típusjóváhagyás megadva/visszautasítva * ......................................................
13. A kiállítás helye: ........................................................................................................................
14. A kiállítás kelte .........................................................................................................................
15. Aláírás.......................................................................................................................................
1. Általános és típus-jóváhagyási rendelkezések
1.1. E melléklet alkalmazásában a „traktor” az ER C. Függelék 2. cikk j) pontjában meghatározott traktort jelenti.
E melléklet alkalmazásában a traktorkategóriák az ER C. Függelék C/2. mellékletében meghatározott kategóriák.
1.2. Ezt a mellékletet az ER C. Függelék C/2. mellékletében meghatározott T1, T3 és T4 kategóriájú traktorokra kell alkalmazni.
E mellékletet nem kell alkalmazni a T4.3 kategóriájú traktorokra, ahol a vezetőülésnek a C/23. számú melléklet II. részében meghatározott ellenőrzési pontja (seat index point) a traktor hosszanti középsíkjától több mint 100 mm-re helyezkedik el.
2. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EGK-típusjóváhagyásának, vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, illetve nem tagadhatják meg, tilthatják meg a traktorok eladását, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését, vagy használatát
– a kezelőtérre,
– a vezetőülés megközelítésére (be- és kiszálláskor),
– az ajtókra és ablakokra
hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I. alfüggelék előírásainak.
I. KEZELŐTÉR
I.1. A „kezelőtér”: az a legkisebb tér, amelyet szilárd felépítmény határol, és amely a traktor vezetőjének rendelkezésére áll ahhoz, hogy az üléséből a traktort biztonságosan működtesse.
Az „ülés referenciapontja”: az I. kiegészítésben meghatározott referenciapont.
A „referenciasík”: az ülés referenciapontján átmenő, a traktor hosszanti középsíkjával párhuzamos sík.
I.2. A legfeljebb 1150 mm nyomtávú keskeny traktorok és a T4.3 kategóriájú traktorok kivételével a kezelőtérnek minden traktor esetében a referenciapont feletti 400-tól 900 mm-ig terjedő magasságban legalább 900 mm szélesnek kell lennie, és több mint 450 mm-rel a referenciapont előtt kell elhelyezkednie (lásd az 1. és 3. ábrát).
A T4.3 kategóriájú traktorok esetében a kezelőtérnek a referenciapont előtt található 450 mm-es sávban, a referenciaponttól számítva 400 mm magasságban legalább 700 mm teljes szélességgel kell rendelkeznie, és a referenciaponttól számított 900 mm magasságban legalább 600 mm teljes szélességgel kell rendelkeznie.
I.3. A jármű bármely része, vagy tartalékalkatrészei nem akadályozhatják a vezetőt a traktor vezetése közben.
I.4. A kormányoszlopnak és a kormánykeréknek valamennyi állásában kivéve azokat, amelyek kifejezetten a be- és kiszállást segítik legalább 50 mm távolságra kell lennie a kormánykerék alapja és a traktor szilárd alkatrészei között; a többi irányban ennek a távolságnak legalább 80 mm-nek kell lennie a kormánykerék szélétől, itt a távolságot a kormánykerék által elfoglalt tértől kell mérni (lásd a 2. ábrát).
I.5. A vezetőfülke hátsó falának a referenciapont felett 300-tól 900 mm-ig terjedő magasságban legalább 150 mm-rel a függőleges sík mögött kell lennie, amely sík merőleges a referenciasíkra, és amely áthalad a referenciaponton (lásd 2. és 3. ábrát).
Ennek a falnak legalább 300 mm szélesnek kell lennie az ülés referenciasíkjának mindkét oldalán (lásd a 3. ábrát).
I.6. A kézi vezérlésű berendezéseket egymáshoz képest és a traktor egyéb alkatrészeihez képest oly módon kell elrendezni, hogy hogy működtetésükkor a járművezető keze ne sérülhessen meg.
Amennyiben az ilyen berendezések működtetéséhez szükséges erő nagyobb, mint 150 N, akkor 50 mm nagyságú szabadtér tekinthető elegendőnek, ha a működtető erő 80 és 150 N között van, akkor ez a szabadtér 25 mm-re csökken. 80 N-nál kisebb erő esetén nincs előírt mérték a szabadtérre (lásd 3. ábrát).
Megengedettek egyéb kivitelek is, amelyek a megnevezett célt hasonló biztonsági normákkal teljesítik.
I.7. A merev tető egyetlen pontja sem lehet 1050 mm-nél kisebb távolságra abban a tartományban, amely az előtt a függőleges sík előtt van, amely keresztülmegy a referenciaponton, és merőleges a referenciasíkra (lásd 2. ábrát). A kárpitozás – lefelé – az ülés referenciapontja feletti 1000 mm-ig érhet.
I.8. A vezetőfülke hátoldala és teteje közötti felület görbületi sugarát legfeljebb 150 mm-re lehet növelni.
II. A VEZETŐÜLÉS MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE (BE- ÉS KISZÁLLÁSKOR)
II.1. A be- és kiszállóhelynek veszély nélkül használhatónak kell lennie. Kerékagyak, keréksapkák és kerékpántok nem használhatók lépcsőként vagy létrafokként.
II.2. A vezető- vagy utasülés megközelítési útjában nem lehetnek olyan alkatrészek, amelyek sérüléseket okozhatnak. Amennyiben valamilyen akadály van, pl. tengelykapcsoló-pedál, stb. akkor lépcsőről, vagy megtámasztó felületről kell gondoskodni, hogy a vezetőülés biztonságosan elérhető legyen.
II.3. A lépcsőknek, fellépést szolgáló besüllyesztéseknek és létrafokoknak a következő méretűeknek kell lenniük:
| a szabadtér mélysége: | legalább 150 mm, | |
| a szabadtér szélessége: | legalább 250 mm, (E legkisebb szélességtől csak akkor szabad eltérni, ha kimutatják műszaki szükségességét. Ebben az esetben is a lehetséges legnagyobb szabadtérszélességre kell törekedni. Ez azonban nem lehet 150 mm-nél kisebb.) | |
| a szabadtér magassága: | legalább 120 mm, | |
| két lépcsőfok felülete közötti távolság: | legfeljebb 300 mm (lásd 4. ábrát). |
II.4. Kiszálláskor a legfelső lépcsőfok vagy létrafok könnyen felismerhetőnek és megközelíthetőnek kell lennie. Az egymás utáni lépcsőfokoknak vagy a létrafokok közötti függőleges távolságnak lehetőleg azonosnak kell lenniük.
II.5. A be- és kiszálláskor a célnak megfelelő kapaszkodófogantyúkról kell gondoskodni.
II.6. A be- és kiszállóhely legalsó lépcsőfoka a talajszinttől legfeljebb 550 mm magasan lehet, ha a traktoron a gyártó által ajánlott legnagyobb méretű gumiabroncsok vannak felszerelve (lásd 4. ábrát). A lépcsőfokokat, vagy létrafokokat oly módon kell kialakítani, hogy a láb ne csúszhasson le azokról.
III. AJTÓK, ABLAKOK, VÉSZKIJÁRATOK
III.1. Az ajtó- és ablakfogantyúkat úgy kell elkészíteni és felszerelni, hogy a vezetőt ne veszélyeztessék, és vezetés közben ne akadályozzák.
III.2. Az ajtó nyílásszöge akkora legyen, hogy lehetővé tegye a veszélytelen be- és kiszállást.
III.3. A szellőzésre szolgáló ablakoknak amennyiben vannak könnyen állíthatónak kell lenniük.
III.4. A kétajtós vezetőfülkéken kell lennie egy pótkijáratnak is, amely vészkijáratul szolgál.
Az egyajtós vezetőfülkéken két pótkijáratnak kell lennie vészkijárat céljára.
A három kijáratot mindig a vezetőfülke különböző falain kell elhelyezni (a „fal” fogalom a tetőt is magában foglalhatja). A szélvédő üvegek, oldal-, hátsó és tetőablakok vészkijáratul szolgálhatnak, ha a vezetőfülke belsejéből gyorsan nyithatók vagy eltolhatók
A vészkijárat pereme kiszálláskor nem jelenthet veszélyforrást.
A vészkijáratok legalább akkorák legyenek, amelybe beleírható egy olyan ellipszis, amelynek kisebb tengelye 440 mm, nagyobb tengelye pedig 640 mm.
Bármely megfelelő méretű ablak kijelölhető vészkijáratnak, ha törhető üvegből készült és a vezetőfülkében erre a célra elhelyezett eszközzel betörhető. Ezen melléklet alkalmazásában a C/23 függelék III. B. alfüggelékének 3., 4., 5., 6. és 7. függelékében említett üvegek nem tekinthetők törhető üvegnek.
1. ábra
(a méretek milliméterben vannak megadva)
2. ábra
(a méretek milliméterben vannak megadva)
3. ábra
(a méretek milliméterben vannak megadva)
(a méretek mm-ben vannak megadva)
4. ábra
1. AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Az „ülés referenciapontja” (S): az ülés hosszanti középsíkjában az a pont, amelyben a párnázott háttámla alsó részének érintősíkja és egy vízszintes sík az ülés felületén metszi egymást. Ez a vízszintes sík pedig az ülés alsó felszínét az ülés referenciapontja (S) előtt 150 mm-re metszi.
2. Az ÜLÉS BEÁLLÍTÁSA
Az ülést hosszirányban hátrafelé a legtávolabbi és magasságirányban a középső állásba kell tolni. Amennyiben az ülés rugózott, akkor függetlenül attól, hogy az ülés a vezető súlyához igazítható-e, teljes rúgóútjának a felére kell beállítani.
3. KÉSZÜLÉK AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Az 1. ábrán bemutatott készülék egy ülőlapból és két háttámlalapból áll. A háttámla alsó lemeze az ülőcsont (A) és az ágyék (B) tájékán csuklóval van ellátva, a (B) csukló magassága állítható.
4. ELJÁRÁS AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Az ülés referenciapontját (S) az 1. és 2. ábrán bemutatott készülékkel kell meghatározni, amely készülék a vezető által az ülésre kifejtett terhelést helyettesíti. A készülék helyzetét az ülésen be kell állítani, majd az (A) csukló előtt 50 mm-re, 550 N erővel kell terhelni, és a hátlap két elemét érintőlegesen, enyhén a párnázott háttámasz két részén könnyű nyomást kell kifejteni.
Amennyiben nem lehet a párnázott háttámasz mindkét felületén (az ágyék feletti és alatti részen) határozott érintővonalat meghatározni, a következőképpen kell eljárni:
a) ha nem lehet érintővonalat meghatározni a legalacsonyabb felületen, függőleges helyzetben a hátlap lemezének legalsó részét enyhén a párnázott háttámlához kell nyomni;
b) ha nem lehet érintővonalat meghatározni a legmagasabb felületen, a (B) csuklót az ülés referenciapontja (S) felett 230 mm magasra kell beállítani, amikor a háttámla lemezének legalsó része függőlegesen áll. Ezután a háttámla lemezének mindkét elemét függőleges állásban enyhén, érintőlegesen a párnázott háttámlához kell nyomni.
1. ábra
Az ülés referenciapontjának (S) meghatározására szolgáló készülék
2. ábra
A beállított készülék
Az EGK-típusjóváhagyás száma: ......................................................................................................
1. Alkatrész(ek) vagy tulajdonság(ok)
– kezelőtér,
– vezetőülés megközelítése (be- és kiszállás),
– ajtók és ablakok
2. A traktor gyártmánya vagy a gyártó cég neve ...............................................................................
3. A traktor típusa és kereskedelmi megnevezése .............................................................................
4. A gyártó neve és címe ...................................................................................................................
5. Adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe
............................................................................................................................................................
6. Az 1. pontban említett alkatrész(ek) és/vagy tulajdonság(ok) leírása ...........................................
............................................................................................................................................................
7. A traktor EGK-típusjóváhagyására bemutatva ..............................................................................
8. A típusjóváhagyás vizsgálatával megbízott műszaki szolgálat .....................................................
9. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés kelte ............................................................
10. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés száma ........................................................
11. A kezelőtérre, a vezetőülés megközelítésére (be- és kiszállás), valamint az ajtóra és ablakokra vonatkozó EGK-típusjóváhagyás megadva/elutasítva(1)
12. Kiállítás helye ..............................................................................................................................
13. Kiállítás kelte ...............................................................................................................................
14. Aláírása ........................................................................................................................................
15. Az alábbi, fent jelzett EGK-típusjóváhagyási számmal ellátott dokumentumok mellékelve:
.............................................. méretezett rajzok,
............................................... a vezetőfülke és/vagy a be- és kiszállás perspektivikus
bontott részábrája vagy fényképe.
Az adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kifejezett kérésére bocsátják rendelkezésre.
16. Megjegyzések: .....................................................................................................
............................................................................................................................................................
(1) A nem kívánt rész törlendő.
1. Általános és jóváhagyási követelmények
1.1. E melléklet alkalmazásában a „traktor” az ER C. Függelék 2. cikk j) pontjában meghatározott traktort jelenti.
1.2. E melléklet alkalmazásában a traktorkategóriák az ER C. Függelék C/2. számú mellékletében meghatározott kategóriák.
1.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának, vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, illetve nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát az teljesítmény-leadó tengelycsonkokra vagy ezek védőburkolatára hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I. Részben meghatározott követelményeknek.
1. Fogalommeghatározás és alkalmazási kör
1.1. A „teljesítményleadó tengely” egy, a traktorhoz tartozó külső tengelyt jelent, amely az alkatrészek forgatását teszi lehetővé.
1.2. E melléklet előírásai csak az 1.1. pontban meghatározott, és a traktor hátsó vagy első részén elhelyezett teljesítményleadó tengelyekre vonatkoznak.
2. Az EK-típusjóváhagyás iránti kérelem
2.1. Egy traktortípus teljesítményleadó tengelye és annak védőburkolata tekintetében történő jóváhagyása iránti kérelmet a traktor gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője nyújtja be, a II. Rész I. részében található minta szerinti adatközlő lap útján.
2.2. A kérelemhez csatolni kell a traktornak – az e melléklet hatálya alá eső alkatrészeinek megfelelően és kielégítően részletezett – műszaki rajzát három példányban.
2.3. A jóváhagyandó traktortípus egy példányát, illetve az előírt vizsgálatok végrehajtása szempontjából lényegesnek tekintett alkatrészek egy-egy példányát a típus-jóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat rendelkezésére kell bocsátani.
3. EK-típusbizonyítvány
Minden egyes jóváhagyás elfogadásához vagy elutasításához a II. Rész II. fejezetben szereplő minta szerinti bizonyítványt kell kitölteni.
4. Általános rendelkezések
Amennyiben a traktort teljesítményleadó tengellyel szerelték fel, ez utóbbinak meg kell felelnie az ezen Részben leírt követelményeknek.
Ezen melléklet alkalmazásában a 4.1. és 4.2. pontban említett szabványokat kell alkalmazni.
4.1. A hátsó teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó előírások
A hátsó teljesítményleadó tengelyekre az MSZ ISO 500–1:2011 szabvány előírásai a hozzá tartozó ISO 500–1:2004/Cor 1:2005 helyesbítéssel és az MSZ ISO 500–2:2011 szabvány előírásai alkalmazandóak az 1. táblázatban leírtak szerint:
| 1. táblázat | ||||||||||
| Szabványok alkalmazása a különböző traktorkategóriák hátsó teljesítményleadó tengelyeire | ||||||||||
| Szabvány alkalmazandó | T1 C1 | T2 C2 | T3 C3 | T4.1 C4.1 | T4.2 C4.2 | T4.3 C4.3 | T5 C5 | |||
| MSZ ISO 500–1:201123 | X | – | X1) | X1) | X1) | X | X1) | |||
| MSZ ISO 500–2:20114 | – | X | X2) | X2) | X2) | – | X2) | |||
| 2 Az MSZ ISO 500–1:2011 szabvány 6.2. szakaszának utolsó mondata nem alkalmazandó. | ||||||||||
| 3 A 3. típusú teljesítményleadó tengelyeknél és azokban az esetekben, amikor a használandó csatlakozó elemekhez való igazítás érdekében a védőburkolaton található nyílás mérete csökkenthető, a használati útmutatóban szerepeltetni kell az alábbiakat: | ||||||||||
| – a védőburkolat csökkentett mérete által jelentett következményekre és kockázatokra vonatkozó figyelmeztetés, | ||||||||||
| – a teljesítményleadó tengelyek csatlakoztatására és lekapcsolására vonatkozó utasítások és különleges figyelmeztetések, | ||||||||||
| – a hátsó teljesítményleadó tengelyhez csatlakoztatott eszközök vagy gépek használatára vonatkozó utasítások és különleges figyelmeztetések. | ||||||||||
| 4 Ezen irányelv alkalmazásában ez a szabvány az olyan traktorok teljesítményleadó tengelyeire is alkalmazandó, amelyek teljesítménye meghaladja az MSZ ISO 789–1:2011 szabvány szerint mért 20 kW-ot. | ||||||||||
| X | Szabvány alkalmazandó. | |||||||||
| -- | Szabvány nem alkalmazható. | |||||||||
| X1) | A szabvány az 1150 mm-nél nagyobb nyomtávú traktorok esetében alkalmazandó. | |||||||||
| X2) | A szabvány a legfeljebb 1150 mm nyomtávú traktorok esetében alkalmazandó. | |||||||||
4.2. * Az első teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó előírások
Az ISO 8759–1:1998 szabvány előírásai – a 4.2. pont kivételével – valamennyi, az említett szabványban előírtak szerinti első teljesítményleadó tengellyel felszerelt T és C kategóriájú traktorra alkalmazandók.
Az alábbi adatokat, szükség szerint, három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani.
A rajzokat megfelelő méretben és részletességgel A4 formátumban kell benyújtani.
Amennyiben fényképeket is mellékelnek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.
0. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):
0.2. Típus (a pontos változat és verzió megjelölésével):
0.3. A típus azonosítási módja, ha a típus jelölve van a járművön:
0.3.1. Gyári adattábla (helye, a rögzítés módja):
0.4. A jármű kategóriája * :
0.5. A gyártó neve és címe:
0.8. Az összeszerelő üzem/üzemek neve és címe:
4.12. Teljesítményleadó tengely/tengelyek (fordulatszám/perc, valamint e szám aránya a motorfordulatszámhoz) (a tengelyek száma, típusa és elhelyezése):
4.12.1. A fő teljesítményleadó tengely/tengelyek:
4.12.2. Egyéb/egyebek:
4.12.3. A teljesítményleadó tengely/tengelyek védőberendezése/védőberendezései (leírás, méretek, rajzok, fényképek):
MINTA
(maximális formátum: A4 (210 x 297 mm))
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
A hatóság bélyegzője
Bejelentés egy adott traktortípus
– típusjóváhagyásáról *
– típusjóváhagyásának kiterjesztéséről *
– típusjóváhagyásának elutasításáról *
– típusjóváhagyásának visszavonásáról *
a C/19. melléklet szerint.
A típusjóváhagyás száma: ...
A kiterjesztés indoka: ...
I. szakasz
0.1. Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve):
0.2. Traktortípus:
0.3. A traktortípus azonosítási módja, ha a típus jelölve van a traktoron * :
0.3.1. A jelölés helye:
0.4. A jármű kategóriája * :
0.5. A gyártó neve és címe:
0.8. Az összeszerelő üzem/üzemek neve és címe:
II. szakasz
1. Kiegészítő adatok (értelemszerűen): lásd a Kiegészítést.
2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:
3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5. Megjegyzések: lásd a Kiegészítést.
6. Hely:
7. Időpont:
8. Aláírás:
9. A jóváhagyó hatósághoz benyújtott – és kérésre kiadható – információs csomag tartalomjegyzéke mellékelve.
1. Alkalmazási követelmények
1.1. Ezt mellékletet az ER C. Függelék 1. cikkében meghatározott, az alábbi jellemzőkkel rendelkező traktorokra kell alkalmazni:
1.1.1. legfeljebb 600 mm szabad magasság az első-, illetve a hátsó tengely legalacsonyabb pontja alatt, a differenciálművet is beleértve,
1.1.2. a szélesebb gumiabronccsal felszerelt tengely rögzített, vagy állítható legkisebb nyomtávja legfeljebb 1150 mm lehet; elfogadva, hogy a szélesebb abroncsokkal felszerelt tengely 1150 mm-es legnagyobb nyomtávra állítható be, a másik tengelynek alkalmasnak kell lennie olyan beállításra, amely biztosítja, hogy a keskenyebb gumiabroncsok külső pereme ne érjen túl a szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt tengely abroncsainak külső peremén. Ahol a két tengely azonos méretű kerekekkel és gumiabroncsokkal van felszerelve, ott mindkét tengely rögzített, vagy állítható nyomtávja legfeljebb 1150 mm,
1.1.3. 600 kg-nál nagyobb tömeg, és az ER C Függelék C/1. számú mellékletének 2.1. pontjában meghatározott terheletlen tömegnek megfelelően, az ezen melléklettel összhangban felszerelt borulás hatása elleni védőszerkezettel és a gyártó által ajánlott legnagyobb kerékabroncsokkal együtt.
2. Jóváhagyási követelmények
2.1. A jóváhagyó hatóság biztosítja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorhoz erősítésének az EK alkatrész típusjóváhagyását, amennyiben az megfelel az I–V. Részben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek.
2.2. A jóváhagyó hatóság a VI. Rész szerinti EK alkatrész típus-jóváhagyási jelet ad a traktor vagy a borulás hatása elleni védőszerkezet gyártójának, vagy meghatalmazott képviselőjének, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a 2. pontnak megfelelően a típusjóváhagyást megadták.
2.3. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezeknek a traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK alkatrész típus-jóváhagyási jellel rendelkeznek.
2.4. Mindemellett a jóváhagyó hatóság megtilthatja az EK alkatrész típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.
A hatóság haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot a megtett intézkedésekről, részletesen megindokolva a döntését.
2.5. A jóváhagyó hatóság egy hónapon belül elküldi a VII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyás másolatát a többi tagállam illetékes hatóságának a borulás hatása elleni védőszerkezet minden olyan típusára vonatkozóan, amelyre a jóváhagyást megadták vagy megtagadták.
2.6. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek traktorra erősítő szerkezetére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták az EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a VIII. Rész követelményeinek.
2.7. jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek traktorra erősítésére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták az EK alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a VIII. Rész követelményeinek.
2.8. Az EK-típusjóváhagyássál kapcsolatban az 1. cikkben említett valamennyi traktort fel kell szerelni borulás hatása elleni védőszerkezettel.
2.9. Amennyiben nem a vezetőülés elé felszerelt két oszloppal rendelkező védőszerkezetről van szó, akkor az 1. bekezdésben említett védőszerkezetnek meg kell felelnie ezen melléklet I–IV. Részében vagy a C/11. vagy a C/17. számú mellékletben megállapított követelményeknek.
| A RÉSZEK JEGYZÉKE | ||
| I. Rész: | Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás feltételei | |
| II. Rész: | A borulás hatása elleni védőszerkezetek, és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei | |
| III. Rész: | törölve (2000/19/EK irányelv) | |
| törölve (2000/19/EK irányelv) | ||
| törölve (2000/19/EK irányelv) | ||
| IV. Rész: | törölve (2000/19/EK irányelv) | |
| V. Rész: | törölve (2000/19/EK irányelv) | |
| VI. Rész: | Jelölések | |
| VII. Rész: | Az EK alkatrész-típusbizonyítvány mintája | |
| VIII. Rész: | Az EK-típusjóváhagyás feltételei | |
| IX. Rész: | Melléklet egyes traktortípusok EK típusbizonyítványához a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsága és traktorra erősítésének szilárdságával kapcsolatban. | |
1. A 2008. októberi C(2008) 128 OECD-határozat 7. kódexének * 1. pontjában előírt meghatározások és követelmények alkalmazandók – az 1.1. pont (Mezőgazdasági és erdészeti traktorok) kivételével –, amelyek szövege a következő:
„1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. [nem alkalmazható]
1.2. Borulásvédelmi szerkezet (ROPS)
„Borulásvédelmi szerkezet” (biztonsági fülke vagy keret) (a továbbiakban: védőszerkezet): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt abban az esetben érhetik, ha a traktor üzemszerű használat közben felborul.
A borulásvédelmi szerkezet jellemzője, hogy elég nagy szabad teret biztosít ahhoz, hogy megvédje a vezetőt, aki ülhet akár a védőszerkezet védelmében, akár a szerkezet külső éleit a traktor bármely olyan részével összekötő egyenesek által határolt térben, amely érintkezésbe kerülhet a sík talajjal, és amely borulás esetén képes a traktort az adott helyzetben megtartani.
1.3. Nyomtáv
1.3.1. Előzetes fogalommeghatározás: a kerék szimmetriasíkja
A kerék szimmetriasíkja egyenlő távolságra található a keréktárcsák külső élén értelmezett kerületét magában foglaló két síktól.
1.3.2. A nyomtáv meghatározása
A kerék tengelyén keresztülhaladó függőleges sík egyenes vonalban metszi a szimmetriasíkot; ez az egyenes egy pontban találkozik az alátámasztó felülettel. Ha a traktor azonos tengelyén található kerekek esetében így meghatározott két pont A és B, akkor a nyomtáv az A és a B pont közötti távolság. A nyomtávot ilyen módon mind az első, mind a hátsó kerekek tekintetében meg lehet határozni. Ikerkerekek esetében a nyomtáv a kerékpárok szimmetriasíkjainak megfelelő két sík közötti távolság.
1.3.3. További fogalommeghatározás: a traktor szimmetriasíkja
Az A és a B pontnak a traktor hátsó tengelyére vonatkozó szélső helyzete adja meg a nyomtáv lehetséges legnagyobb értékét. Az AB szakasszal a szakasz középpontjánál derékszöget bezáró függőleges sík a traktor szimmetriasíkja.
1.4. Tengelytáv
Az első kerekek, illetve a hátsó kerekek tekintetében a fentiek szerint meghatározott két AB szakaszon keresztülhaladó függőleges síkok közötti távolság.
1.5. Az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása; az ülés beállítása a vizsgálathoz
1.5.1. Az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) * (nemzetközi anyagokban SIP-ként jelölve)
Az ülés ellenőrzési pontját az MSZ EN ISO 5353:2000 szabvány szerint kell meghatározni.
1.5.2. Az ülés helyzete és beállítása a vizsgálathoz
1.5.2.1. amennyiben a háttámla és az ülőfelület állítható, akkor úgy kell ezeket beállítani, hogy az ülés ellenőrzési pontja a hátsó, legfelső helyzetében legyen;
1.5.2.2. amennyiben az ülés rugózott, akkor rugózását útjának közepén rögzíteni kell, kivéve, ha ez ellentétes az ülés gyártójának egyértelmű utasításaival;
1.5.2.3. azon esetekben, amikor az ülés helyzete csak hosszanti irányban és függőlegesen állítható be, az ülés ellenőrzési pontján átmenő hosszanti tengelynek párhuzamosnak kell lennie a traktornak a kormánykerék középpontján átmenő függőleges hosszanti síkjával, és ettől a síktól legfeljebb 100 mm-re helyezkedhet el.
1.6. Védett tér
1.6.1. Referenciasík
A védett tér a 7.1. és a 7.2. ábrán látható. A védett tér meghatározása a referenciasíkhoz és az ülés ellenőrzési pontjához (ÜEP) képest történik. A referenciasík egy olyan függőleges sík, amely általában a traktor hosszanti síkja, valamint átmegy az ülés ellenőrzési pontján és a kormánykerék középpontján. A referenciasík általában egybeesik a traktor hosszanti szimmetriasíkjával. Rakodás során a referenciasík az üléssel és a kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódik, de merőleges marad a traktorra, illetve a borulásvédelmi szerkezet aljára. A védett tér az 1.6.2. és az 1.6.3. pont alapján határozható meg.
1.6.2. A védett tér meghatározása nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok esetében
A nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok szabad terét az alábbi 1.6.2.1–1.6.2.13. pont határozza meg; ha a traktor vízszintes felületen áll, és amennyiben az ülés állítható, a hátsó, legfelső helyzetbe * van állítva, illetve amennyiben a kormánykerék állítható, az ülő vezető számára középső helyzetbe van állítva, a szabad teret a következő síkok határolják:
1.6.2.1. az A1 B1 B2 A2 vízszintes sík (810 + av) mm-rel az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) felett úgy, hogy a B1 B2 egyenes (ah – 10) mm-re az ÜEP mögött található;
1.6.2.2. a referenciasíkra merőleges H1 H2 G2 G1 ferde sík, amely a B1 B2 egyenes mögött 150 mm-rel található pontot és az ülés háttámlájának leghátsó pontját is magában foglalja;
1.6.2.3. a referenciasíkra merőleges A1 A2 H2 H1 hengeres felület, amelynek sugara 120 mm, és amely érinti a fenti 1.6.2.1. és 1.6.2.2. pontban meghatározott síkokat;
1.6.2.4. a referenciasíkra merőleges B1 C1 C2 B2 hengeres felület, amelynek sugara 900 mm, 400 mm-re előrenyúlik, és amely a B1 B2 egyenes mentén érinti a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott síkot;
1.6.2.5. a referenciasíkra merőleges C1 D1 D2 C2 ferde sík, amely a fenti 1.6.2.4. pontban meghatározott felületig terjed, és 40 mm-re esik a kormánykerék elülső külső élétől. A kormánykerék emelt állása esetén ez a sík a B1 B2 egyenestől a fenti 1.6.2.4. pontban meghatározott felületet érintve nyúlik előre;
1.6.2.6. a referenciasíkra merőleges D1 K1 E1 E2 K2 D2 függőleges sík, amely 40 mm-re esik a kormánykerék elülső külső élétől;
1.6.2.7. az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) alatt (90–av) mm-re található ponton keresztülhaladó E1 F1 P1 N1 N2 P2 F2 E2 vízszintes sík;
1.6.2.8. a G1 L1 M1 N1 N2 M2 L2 G2 felület szükség esetén a fenti 1.6.2.2. pontban meghatározott sík alsó határától a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott vízszintes síkig görbül, merőleges a referenciasíkra, és teljes hosszában érinti az ülés háttámláját;
1.6.2.9. a K1 I1 F1 E1 és a K2 I2 F2 E2 függőleges sík a referenciasík két oldalán, attól 250 mm távolságra, azzal párhuzamosan helyezkedik el, és a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott vízszintes sík felett 300 mm-re ér véget;
1.6.2.10. az A1 B1 C1 D1 K1 E1 L1 G1 H1 és az A2 B2 C2 D2 K2 E2 L2 G2 H2 ferde, párhuzamos sík a fenti 1.6.2.9. pontban meghatározott síkok felső élétől indul ki, és a rakodás oldalán a referenciasíktól legalább 100 mm-re csatlakozik a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott vízszintes síkhoz;
1.6.2.11. a Q1 P1 N1 M1 és a Q2 P2 N2 M2 függőleges síkrész a referenciasík két oldalán, attól 200 mm távolságra, azzal párhuzamosan helyezkedik el, és a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott vízszintes sík felett 300 mm-re ér véget;
1.6.2.12. az I1 Q1 P1 F1 és az I2 Q2 P2 F2 függőleges síkrész merőleges a referenciasíkra és (210–ah) mm-re helyezkedik el az ülés ellenőrzési pontja előtt;
1.6.2.13. az I1 Q1 M1 L1 és az I2 Q2 M2 L2 vízszintes síkrész 300 mm-re helyezkedik el a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott sík felett.
1.6.3. A védett tér meghatározása megfordítható vezetőhellyel felszerelt traktorok esetében
A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a védett tér a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két védett tér burkolófelülete;
1.6.4. Kiegészítő ülések (utasülés)
1.6.4.1. Olyan traktorok esetében, amelyekbe kiegészítő üléseket lehet beszerelni, a vizsgálatok során az összes lehetséges kiegészítő ülés ellenőrzési pontját magában foglaló burkolófelületet kell használni. A védőszerkezet nem eshet a különböző ülések ellenőrzési pontjait magában foglaló nagyobb védett téren belülre.
1.6.4.2. Amennyiben a vizsgálat elvégzése után új lehetőséget kínálnak az ülések elrendezésére, meg kell határozni, hogy az új ülés ellenőrzési pontja körüli védett tér teljes mértékben a korábban megállapított burkolófelületen belülre esik-e. Amennyiben nem, új vizsgálatot kell végezni.
1.7. Mérési tűréshatárok
| Hosszméret | : | ± 3 mm | |
| kivéve | |||
| – gumiabroncsok alakváltozása: ± 1 mm | |||
| – a védőszerkezet alakváltozása vízszintes terhelés esetén: ± 1 mm | |||
| – a lengőtömeg esési magassága: ± 1 mm | |||
| Tömeg | : | ± 1% | |
| Erők | : | ± 2% | |
| Szögek | : | ± 2° |
1.8. Jelölések
| ah | (mm) | Az ülés vízszintes állítási tartományának fele | |
| av | (mm) | Az ülés függőleges állítási tartományának fele | |
| B | (mm) | A traktor legkisebb szélessége | |
| B6 | (mm) | A védőszerkezet legnagyobb külső szélessége | |
| D | (mm) | A védőszerkezet alakváltozása az ütközési pontban (dinamikus vizsgálatok), illetve alakváltozás a terhelés helyén és irányában (statikus vizsgálatok) | |
| D’ | (mm) | A szerkezet alakváltozása a szükséges számított energiánál | |
| Ea | (J) | Elnyelt alakváltozási energia abban a pontban, ahol a terhelést megszüntették. Az F–D görbén belüli terület | |
| Ei | (J) | Elnyelt alakváltozási energia. Az F–D görbén belüli terület | |
| E’i | (J) | Repedés vagy törés keletkezését követő további terhelés után elnyelt alakváltozási energia | |
| E”i | (J) | A túlterheléses vizsgálat alatt elnyelt alakváltozási energia olyan esetben, amikor a terhelést megszüntették, mielőtt a túlterhelési vizsgálat megkezdődött volna. Az F–D görbén belüli terület | |
| Eil | (J) | Hosszirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia | |
| Eis | (J) | Oldalirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia | |
| F | (N) | Statikus terhelőerő | |
| F’ | (N) | Az E’i-nek megfelelő szükséges számított energiához tartozó terhelőerő | |
| F–D | Erő-alakváltozás görbe | ||
| Fmax | (N) | A terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő, a túlterhelés kivételével | |
| Fv | (N) | Függőleges nyomóerő | |
| H | (mm) | A lengőtömeg esési magassága (dinamikus vizsgálatok) | |
| H’ | (mm) | A lengőtömeg esési magassága kiegészítő vizsgálatnál (dinamikus vizsgálatok) | |
| I | (kgm2) | A traktor hátsó kerekeinek középvonalára számított, a hátsó kerekek tömegétől független vonatkoztatási tehetetlenségi nyomaték | |
| L | (mm) | A traktor vonatkoztatási tengelytávja | |
| M | (kg) | A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál, a II. melléklet 3.1.1.4. pontja szerint”» |
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A borulás hatása elleni védőszerkezeteket és a traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön a fenti 1.1. pontban meghatározott alapvető cél.
2.2. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a II. és a III. Rész: követelményei teljesülnek.
3. AZ EU-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.
3.2. Az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:
2. általános elrendezési rajz a rajzon megadott léptéknek megfelelően, vagy a védőszerkezet fő méreteinek megadásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia,
3. a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképek,
4. a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és – szükség esetén – a burkolattal kapcsolatos részleteket, a hozzáférés és a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket és a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit,
5. a szerkezeti részekhez felhasznált anyagok, beleértve a csatlakoztató és a rögzítő csavarokat is (lásd V. Rész:
3.3. Az EU-alkatrész típus-jóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatása elleni védőszerkezetet.
3.4. Az EU-alkatrész típusjóváhagyás birtokosa kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EU-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelelnek az alábbi feltételeknek:
6. a II. Rész 1.4. pontja szerinti teher nélküli traktor tömege nem haladja meg 5%-nál nagyobb mértékben a vizsgálatnál használt referenciatömeget,
7. a tengelytáv vagy a hátsó kerekek tengelyére számított tehetetlenségi nyomaték nem nagyobb, mint a referencia-nyomtáv vagy tehetetlenségi nyomaték,
8. a felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak a traktoron,
9. az olyan alkatrészek, mint a sárvédők és a motorháztető, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak, azonos szilárdságúak és – a védőszerkezethez képest – azonos helyen vannak;
10. az ülésnek, valamint a kormánykeréknek a védőszerkezethez viszonyított kritikus méreteit és elrendezését, valamint azoknak a pontoknak a védőszerkezethez viszonyított elrendezését, amelyek merevnek minősülnek, és amelyeket figyelembe kell venni a szabadtér védelme igazolásának céljából, úgy kell kialakítani, hogy az egyes vizsgálatok során a szerkezet védje a szabadteret, miután ez utóbbinak alakja a különböző vizsgálatok eredményeképpen megváltozott.
4. JELÖLÉSEK
4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:
4.1.1. Védjegy vagy kereskedelmi név.
4.1.2. A VI. Részben található mintának megfelelő EU-alkatrész típus-jóváhagyási jel.
4.1.3. A védőszerkezet sorozatszáma.
4.1.4. Annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték.
4.2. Mindezeket az adatokat fel kell tüntetni egy kisméretű adattáblán.
4.3. A szóban forgó jelölések láthatók, olvashatók és kitörölhetetlenek legyenek.”
A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulásvédelmi szerkezet EK-típusjóváhagyásának műszaki követelményeit – a 3.1.4. (Vizsgálati jelentés), a 3.3.1. (Adminisztratív kiterjesztések), a 3.4. (Jelölés) és a 3.6. (Biztonságiöv-rögzítés hatása) kivételével – a 2008. októberi C(2008) 128 OECD-határozat 7. kódexének 3. pontja tartalmazza, amelynek szövege a következő:
„3. SZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK
3.1. A borulásvédelmi szerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei
3.1.1. Általános előírások
3.1.1.1. A vizsgálat célja
Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel modellezni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes – a vizsgálati terhelést átadó – traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.
3.1.1.2. Vizsgálati módszerek
A vizsgálatokat a dinamikus vagy a statikus eljárás szerint lehet végezni. A két eljárást egyenértékűnek tekintik.
3.1.1.3. A vizsgálatok előkészítésére vonatkozó általános szabályok
3.1.1.3.1. A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak. A gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték.
Megjegyzés: A statikus vizsgálatokhoz nem szükséges egy teljes traktor, de a védőszerkezet és a traktor azon alkatrészei, amelyekre a védőszerkezetet felszerelik, üzemszerű egységet (a továbbiakban: szerkezet) kell, hogy alkossanak.
3.1.1.3.2. Az összeszerelt traktorra (vagy a szerkezetre) mind a statikus vizsgálathoz, mind a dinamikus vizsgálathoz fel kell szerelni a sorozatgyártás összes, a szereléshez szükséges alkatrészeit, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják, vagy a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek.
Azokat az alkatrészeket, amelyek a védett térben veszélyt jelenthetnek, szintén fel kell szerelni a traktorra (vagy a szerkezetre), hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e az Elfogadási kritériumok című, 3.1.3. pontban előírt követelmények. A traktor vagy a védőszerkezet összes alkatrészét – beleértve az időjárás ellen védő részeket is – fel kell szerelni, vagy a rajzokon ábrázolni kell.
3.1.1.3.3. A szilárdsági vizsgálatokhoz el kell távolítani az összes leszerelhető burkolatot és nem teherviselő alkatrészt, hogy ezek ne növelhessék a védőszerkezet szilárdságát.
3.1.1.3.4. A kerekek nyomtávját úgy kell beállítani, hogy a borulásvédelmi szerkezet a vizsgálatok során lehetőleg ne támaszkodjon a gumiabroncsokra. Statikus vizsgálat esetén a kerekeket le lehet szerelni.
3.1.1.4. A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál
A lengőtömeg esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők kiszámítására szolgáló képletekben alkalmazott M referenciatömeg a traktornak a választható tartozékok nélkül, de legalább a hűtőfolyadékkal, a kenőanyaggal, az üzemanyaggal, a szerszámokkal és a védőszerkezettel együtt számolt tömegével egyenlő. Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyokat, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy a különleges alkatrészeket.
3.1.2. Vizsgálatok
3.1.2.1. A vizsgálatok sorrendje
A vizsgálatok sorrendje a 3.2.1.1.6., a 3.2.1.1.7., a 3.2.2.1.6. és a 3.2.2.1.7. pontban említett kiegészítő vizsgálatok nélkül a következő:
1. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet hátsó részén (lásd a 3.2.1.1.1. és a 3.2.2.1.1. pontot);
2. nyomóvizsgálat hátul (dinamikus vagy statikus vizsgálat) (lásd a 3.2.1.1.4. és a 3.2.2.1.4. pontot);
3. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet elülső részén (lásd a 3.2.1.1.2. és a 3.2.2.1.2. pontot);
4. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet oldalán (lásd a 3.2.1.1.3. és a 3.2.2.1.3. pontot);
5. nyomóvizsgálat a szerkezet elején (dinamikus vagy statikus vizsgálat) (lásd a 3.2.1.1.5. és a 3.2.2.1.5. pontot).
3.1.2.2. Általános előírások
3.1.2.2.1. Amennyiben a vizsgálat során a traktort tartó készülék bármelyik része eltörik vagy elmozdul, a vizsgálatot meg kell ismételni.
3.1.2.2.2. A vizsgálatok során a traktoron vagy a védőszerkezeten nem végezhetők javítások vagy beállítások.
3.1.2.2.3. A vizsgálatok során a traktor sebességváltójának üres helyzetben, a fékeknek kiengedett állapotban kell lenniük.
3.1.2.2.4. Amennyiben a traktoron a traktorváz és a kerekek között rugózás van, a vizsgálatok alatt ki kell iktatni.
3.1.2.2.5. Az első ütést (dinamikus vizsgálat esetén) vagy az első terhelést (statikus vizsgálat esetén) a védőszerkezet hátsó részének azon az oldalán kell végezni, amelyiken a vizsgálatot végző hatóságok véleménye szerint az ütések és terhelések sorozata a szerkezet szempontjából legkedvezőtlenebb feltételeket eredményezi. Az oldalirányú ütést, illetve terhelést és a hátulról történő ütést és terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának mindkét oldalán el kell végezni. Az elölről történő ütést vagy terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell végezni, mint az oldalirányú terhelést vagy ütést.
3.1.3. Elfogadási kritériumok
3.1.3.1. A védőszerkezet megfelel a szilárdsági követelményeknek, ha teljesülnek a következő feltételek:
3.1.3.1.1. a dinamikus vizsgálati eljárás során valamennyi vizsgálat után a 3.2.1.2.1. pont meghatározása szerint töréstől és repedéstől mentes. Amennyiben a dinamikus vizsgálat során jelentős törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó vizsgálat után a 3.2.1.1.6. vagy a 3.2.1.1.7. pontban meghatározott további ütésvizsgálatot vagy nyomóvizsgálatot kell végrehajtani;
3.1.3.1.2. statikus vizsgálat során annál a pontnál, ahol valamennyi előírt horizontális terhelési vizsgálatnál vagy a túlterhelési vizsgálatnál elérik az előírt energiaszintet, az erőhatásnak nagyobbnak kell lennie mint 0,8 F;
3.1.3.1.3. amennyiben a statikus vizsgálat során a nyomóerő alkalmazásának eredményeként törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó nyomóvizsgálat után a 3.2.2.1.7. pontban meghatározott további nyomóvizsgálatot kell végrehajtani;
3.1.3.1.4. a vizsgálatok alatt – a túlterhelési vizsgálat kivételével – a védőszerkezet egyetlen alkatrésze sem hatolhat be az I. Rész: 1.6. pontjában meghatározott védett térbe;
3.1.3.1.5. a vizsgálatok alatt – a túlterhelési vizsgálat kivételével – a védett tér valamennyi részét a védőszerkezetnek kell biztosítania a 3.2.1.2.2. és a 3.2.2.2.2. pont szerint;
3.1.3.1.6. a vizsgálatok alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre;
3.1.3.1.7. a 3.2.1.2.3. és a 3.2.2.2.3. pontnak megfelelően mért rugalmas alakváltozás legfeljebb 250 mm lehet.
3.1.3.2. A tartozékok nem jelenthetnek veszélyt a vezető számára. A traktornak nem lehet olyan kiálló alkatrésze vagy tartozéka, amelyik felboruláskor megsebesíthetné a vezetőt, vagy olyan alkatrésze vagy tartozéka, amelyik a szerkezet alakváltozásának következtében beszoríthatná a vezetőt, pl. a lábszáránál vagy lábfejénél.
3.1.4. [nem alkalmazható]
3.1.5. Eszközök és berendezések a dinamikus vizsgálatokhoz
3.1.5.1. Lengőtömeg
3.1.5.1.1. A lengőtömeget két lánccal vagy drótkötéllel kell felerősíteni úgy, hogy a forgáspontok legalább 6 méter magasan legyenek a talaj felett. Gondoskodni kell olyan eszközökről, amelyekkel egymástól függetlenül állítható a tömeg esési magassága, valamint a lengőtömeg és a tartóláncok, illetve tartókötelek közötti szög.
3.1.5.1.2. A lengőtömeg nagysága 2000 ± 20 kg legyen tartóláncok vagy -kötelek nélkül. A tartóláncok vagy -kötelek nem lehetnek nehezebbek 100 kg-nál. Az ütközési felület oldalhossza 680 ± 20 mm legyen (lásd a 7.3. ábrát). A lengőtömeget úgy kell feltölteni, hogy a tömegközéppont helyzete változatlan maradjon és egybeessen a parallelepipedon geometriai középpontjával.
3.1.5.1.3. A parallelepipedont a hátrahúzó rendszerhez gyorskioldó szerkezettel kell kapcsolni, amely kialakításának és elrendezésének köszönhetően a lengőtömeg elengedhető anélkül, hogy ezáltal a parallelepipedon a vízszintes tengelye körül, az inga lengési síkjára merőlegesen lengene.
3.1.5.2. A lengőtömeg felerősítése
A lengőtömeg forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb az esési magasság 1%-ánál.
3.1.5.3. Rögzítések
3.1.5.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz a lengőtömeg alatt olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben (lásd a 7.4., a 7.5. és a 7.6. ábrát) elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.
3.1.5.3.2. A traktort 13 mm névleges átmérőjű, az MSZ ISO 2408:2011 szabványnak megfelelő 6 x 19 szerkezetű, kenderszíves gömbölyű pászmás sodronykötéllel kell a sínekhez rögzíteni. A fémpászmák szakítószilárdsága 1770 MPa legyen.
3.1.5.3.3. Ízelt kormányzású traktorok esetében a központi csuklót az összes vizsgálathoz megfelelő módon alá kell támasztani és le kell rögzíteni. Az oldalirányú ütésvizsgálathoz a központi csuklót az ütéssel ellenkező oldalról is meg kell támasztani. Az első és hátsó kerekeknek nem kell feltétlenül egy vonalban lenniük, ha ez megkönnyíti a drótkötelek megfelelő elhelyezését.
3.1.5.4. Keréktámasz és gerenda
3.1.5.4.1. Az ütésvizsgálatok során a kerekek megtámasztásához 150 x 150 mm keresztmetszetű puhafa gerendát kell használni (lásd a 7.4., a 7.5. és a 7.6. ábrát).
3.1.5.4.2. Az oldalirányú ütésvizsgálatokhoz a keréktárcsa ütésiránnyal ellentétes oldali kitámasztására puhafa gerendát kell a talajra rögzíteni (lásd a 7.6. ábrát).
3.1.5.5. Támaszok és rögzítések ízelt kormányzású traktorokhoz
3.1.5.5.1. Ízelt kormányzású traktorok esetén kiegészítő támaszokat és rögzítéseket kell alkalmazni. Ezek feladata biztosítani, hogy a traktornak az a része, amelyre a védőszerkezet felszerelték, olyan merev legyen, mint a nem ízelt kormányzású traktorok megfelelő része.
3.1.5.5.2. Az ütés- és nyomóvizsgálatokhoz további részletes adatokat a 3.2.1.1. pont tartalmaz.
3.1.5.6. Abroncsnyomás és alakváltozás
3.1.5.6.1. A traktor gumiabroncsai nem lehetnek folyadékkal feltöltve, és a traktorgyártó által szántóföldi munkára előírt abroncsnyomást kell beállítani.
3.1.5.6.2. A rögzítéseket minden egyes esetben annyira meg kell feszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a feszítés előtt mért oldalfalmagasságuk (a keréktárcsa legalsó pontjának a földtől mért távolsága) 12%-a legyen.
3.1.5.7. Nyomóberendezés
A 7.7. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a nyomóerőt.
3.1.5.8. Mérőberendezések
A következő mérőberendezések szükségesek:
3.1.5.8.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 7.8. ábrát).
3.1.5.8.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.2.2.2.2. pontot).
3.1.6. Berendezések és eszközök a statikus vizsgálatokhoz
3.1.6.1. Statikus vizsgálathoz használt berendezés
3.1.6.1.1. A statikus vizsgálathoz használt berendezést úgy kell megtervezni, hogy nyomást vagy terhelést lehessen vele kifejteni a védőszerkezetre.
3.1.6.1.2. Gondoskodni kell arról, hogy a terhelés eloszlása a terhelés irányára merőlegesen, a gerenda teljes hosszában egyenletes legyen. A gerenda hossza 50 mm többszöröse legyen, és 250 és 700 mm közé essen. A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie. A gerendának a védőszerkezettel érintkező éleit legfeljebb 50 mm-es sugárral le kell kerekíteni.
3.1.6.1.3. A gerenda a terhelés irányától függően bármilyen szögben illeszthető legyen, hogy a védőszerkezet alakváltozása esetén követhesse a védőszerkezet teherviselő felületének szögváltozásait.
3.1.6.1.4. Az erő iránya (eltérés a vízszintestől és a függőlegestől):
11. a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ± 2°,
12. a vizsgálat során terheléssel: 10° a vízszintes felett és 20° a vízszintes alatt. Ezeknek az eltéréseknek a lehető legkisebbeknek kell lenniük.
3.1.6.1.5. Az alakváltozási sebességnek elég kicsinek, 5 mm/s-nál kisebbnek kell lennie, hogy a terhelést minden pillanatban ’statikusnak’ lehessen tekinteni.
3.1.6.2. Eszközök a védőszerkezet által elnyelt energia mérésére
3.1.6.2.1. Fel kell rajzolni az erő-alakváltozás görbét, hogy meg lehessen határozni a védőszerkezet által elnyelt energiát. Az erőt és az alakváltozást nem szükséges abban a pontban mérni, amelyben a terhelés a védőszerkezetet éri; az erőt és az alakváltozást azonban egyidejűleg, ugyanazon az egyenesen kell mérni.
3.1.6.2.2. Az alakváltozás-mérések kezdő referenciapontját úgy kell megválasztani, hogy csak a védőszerkezet és/vagy a traktor bizonyos alkatrészeinek alakváltozása által elnyelt energiát vegyék figyelembe. A rögzítés alakváltozása és/vagy csúszása által elnyelt energiát nem kell figyelembe venni.
3.1.6.3. A traktor talajhoz rögzítésének eszközei
3.1.6.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket a vizsgálathoz használt berendezés közelében szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.
3.1.6.3.2. A traktort megfelelő eszközökkel (lemezek, ékek, drótkötelek, támaszok stb.) úgy kell a sínekhez rögzíteni, hogy a vizsgálatok során ne mozdulhasson el. Ezt a terhelések során a szokásos hosszmérő eszközökkel kell ellenőrizni.
Amennyiben a traktor elmozdul, akkor a teljes vizsgálatot meg kell ismételni, kivéve, ha az erő-alakváltozás görbe ábrázolásakor figyelembe vett alakváltozás mérésére szolgáló rendszert a traktorra erősítették.
3.1.6.4. Nyomóberendezés
A 7.7. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát kardáncsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengely-alátámasztást kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai viseljék a nyomóterhelést.
3.1.6.5. Egyéb mérőberendezések
A következő mérőberendezésekre is szükség van:
3.1.6.5.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 7.8. ábrát);
3.1.6.5.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.3.2.2.2. pontot).
3.2. Vizsgálati eljárások
3.2.1. Dinamikus vizsgálatok
3.2.1.1. Ütés- és nyomóvizsgálatok
3.2.1.1.1. Ütés hátulról
3.2.1.1.1.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.
A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.
Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.2.1.1.1.2. A traktort a 7.4. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.
A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.1.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek elé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.
3.2.1.1.1.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.2.1.1.1.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet egyikével számított nagyságú legyen:
H = 2,165 x 10–8 M L2
vagy
H = 5,73 x 10–2 I
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.2.1.1.1.5. A megfordítható vezetőhellyel (megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében a magasság a fentiek és az alábbiak közül a nagyobb érték lesz:
H = 25+0,07 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = 125+0,02 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
3.2.1.1.2. Ütés elölről
3.2.1.1.2.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.
A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.
Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.2.1.1.2.2. A traktort a 7.5. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.
A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.1.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek mögé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.
3.2.1.1.2.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.2.1.1.2.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:
H = 25+0,07 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H =125+0,02 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.2.1.1.2.5. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében:
13. hátsó kétoszlopos védőkeret esetében a fenti képlet alkalmazandó,
14. egyéb típusú védőszerkezetek esetében a magasság a fent alkalmazott képlettel, illetve az alábbival számított értékek közül a nagyobb érték lesz:
H = 2,165 x 10–8 M L2
vagy
H = 5,73 x 10–2 I
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.2.1.1.3. Ütés oldalról
3.2.1.1.3.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet 20°-nál kisebb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek ütközéskor továbbra is függőlegesek maradjanak.
3.2.1.1.3.2. A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
3.2.1.1.3.3. A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. Az ütközési pontnak az ülés ellenőrzési pontja előtt 60 mm-re, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie, úgy, hogy az ülés a hosszanti ülésbeállítási tartomány közepén legyen, kivéve, ha biztos, hogy az él másik része ütközne a talajhoz először.
3.2.1.1.3.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében az ütközési pontnak az ülés két helyzetének egyesítésével meghatározott két ellenőrzési pontját összekötő szakasz középpontján áthaladó, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie. Kétoszlopos rendszerű védőszerkezetek esetében az ütközési pontnak a két oszlop egyikére kell esnie.
3.2.1.1.3.5. A traktorkerekeket az ütközési oldalon az első és a hátsó tengely megfelelő végein átmenő drótkötelekkel kell rögzíteni a talajhoz. A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.1.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen.
A kötelek megfeszítése után a gerendát a talajra kell fektetni, hozzá kell nyomni a gumiabroncsok ütéssel ellentétes oldalához, majd a talajhoz kell rögzíteni. Amennyiben az első és a hátsó kerekek külső oldalai nincsenek azonos függőleges síkban, akkor két gerendára vagy ékre lehet szükség. Ezután a gerendát a 7.6. ábra szerint az ütéssel ellentétes oldalon a legjobban igénybe vett kerék tárcsájához kell helyezni, szorosan a keréktárcsához kell nyomni, majd rögzíteni kell az alapjánál. A gerenda hosszát úgy kell megválasztani, hogy a keréktárcsához nyomva 30 ± 3°-os szöget zárjon be a talajjal. Ezenkívül a gerenda vastagsága lehetőleg a hosszúságának egyhuszada–egyhuszonötöde, a szélességének pedig fele–harmada legyen. A gerendát mindkét végén a 7.6. ábrának megfelelően kell kialakítani.
3.2.1.1.3.6. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, oldalról pedig a 3.2.1.1.3.2. pont szerint a hátsó keréknek feszített gerendához hasonló szerkezettel kell megtámasztani. Ezután a csuklópontot szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.2.1.1.3.7. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:
H = 25+0,20 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = 125+0,15 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
3.2.1.1.3.8. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében:
15. hátsó kétoszlopos védőkeret esetében a megválasztott magasság a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:
H = (25 + 0,20 M) (B6 + B) / 2B
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = (125 + 0,15 M) (B6 +B) /2B
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében,
16. egyéb típusú védőszerkezetek esetében a megválasztott magasság a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:
H = 25+0,20 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H =125+0,15 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.2.1.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen
A gerendát a védőszerkezet hátsó legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:
Fv = 20 M
Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor hátuljának azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.
Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.
3.2.1.1.5. Nyomóvizsgálat az elülső részen
A gerendát a védőszerkezet elülső legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:
Fv = 20 M
Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének elülső része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor elejének azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.
Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.
3.2.1.1.6. További ütésvizsgálatok
Amennyiben az ütésvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó ütésvizsgálat után egy második, hasonló ütésvizsgálatot kell végezni
H’ = (H x 10–1) (12 + 4a) (1 + 2a)–1
esési magassággal, ahol ’a’ a maradandó alakváltozás (Dp) rugalmas alakváltozáshoz (De) viszonyított aránya:
a = Dp/De
az ütközési pontban mérve. A második ütésvizsgálat miatt bekövetkező további maradandó alakváltozás nem lehet nagyobb az első ütésvizsgálat miatt bekövetkező maradandó alakváltozás 30%-ánál.
A további vizsgálatok végrehajtásához valamennyi ütésvizsgálat során meg kell mérni a rugalmas alakváltozást.
3.2.1.1.7. További nyomóvizsgálatok
Amennyiben a nyomóvizsgálat során jelentős mértékű törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell végrehajtani, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.
3.2.1.2. A végrehajtandó mérések
3.2.1.2.1. Törések és repedések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni. A lengőtömeg élei által okozott sérülések elhanyagolhatók.
3.2.1.2.2. Behatolás a védett térbe
Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az 1.6. pont szerint a vezetőülést körülvevő védett térbe.
A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt lEUisebb értéket kell figyelembe venni.
3.2.1.2.3. Rugalmas alakváltozás (oldalirányú ütés hatására)
A rugalmas alakváltozást (810 + av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 7.8. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.
3.2.1.2.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.
3.2.2. Statikus vizsgálatok
3.2.2.1. Terhelések és nyomóvizsgálatok
3.2.2.1.1. Terhelés a hátsó részen
3.2.2.1.1.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkban kell alkalmazni.
A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. Az a függőleges sík, amelyben a terhelést kifejtik, a szerkezet felső része külső szélessége egyharmadának megfelelő távolságra legyen a szimmetriasíktól.
Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.2.2.1.1.2. A szerkezetet a 3.1.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.2.2.1.1.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eil = 2,165 x 10–7 M L2
vagy
Eil = 0,574 x I
3.2.2.1.1.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke a fenti és az alábbi képlet szerint kiszámolt értékek közül a nagyobb érték lesz:
Eil = 500 + 0,5 M
3.2.2.1.2. Terhelés az első részen
3.2.2.1.2.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkban kell alkalmazni. A védőszerkezetnek azt a pontját kell a terhelés támadáspontjaként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A terhelés támadáspontjának a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.
Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.2.2.1.2.2. A szerkezetet a 3.1.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.2.2.1.2.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eil = 500 + 0,5 M
3.2.2.1.2.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében:
17. hátsó kétoszlopos védőkeret esetében az előző képlet alkalmazandó,
18. egyéb típusú védőszerkezetek esetében az energia értéke a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:
Eil = 2,165 x 10–7 ML2
vagy
Eil = 0,574 I
3.2.2.1.3. Oldalirányú terhelés
3.2.2.1.3.1. Az oldalirányú terhelést vízszintesen, az ülés ellenőrzési pontja előtt 60 mm-re, a traktor szimmetriasíkjára merőlegesen futó függőleges síkban kell kifejteni, úgy, hogy az ülés a hosszanti ülésbeállítási tartomány közepén legyen. A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él.
3.2.2.1.3.2. A szerkezetet a 3.1.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.2.2.1.3.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eis = 1,75 M
3.2.2.1.3.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a terhelés támadáspontjának az ülés két helyzetének egyesítésével meghatározott két ellenőrzési pontját összekötő szakasz középpontján áthaladó, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie. Kétoszlopos rendszerű védőszerkezetek esetében a terhelés támadáspontjának a két oszlop egyikére kell esnie.
3.2.2.1.3.5. A hátsó kétoszlopos védőkerettel felszerelt, megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke az alábbi képletek szerint kiszámolt értékek közül a nagyobb érték lesz:
Eis = 1,75 M
vagy
Eis = 1,75 M (B6 + B)/2B
3.2.2.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen
Az összes előírás azonos a 3.2.1.1.4. pontban megadottakkal.
3.2.2.1.5. Nyomóvizsgálat az első részen
Az összes előírás azonos a 3.2.1.1.5. pontban megadottakkal.
3.2.2.1.6. Kiegészítő túlterhelési vizsgálat (7.9–7.11. ábra)
A túlterhelési vizsgálatot minden esetben el kell végezni, amennyiben az erőhatás több mint 3%-kal csökken az elért alakváltozás utolsó 5%-ában, miután a szerkezet elnyelte a kívánt energiát (lásd a 7.10. ábrát).
A túlterhelési vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vízszintes terhelést a kezdeti, előírt energiaszinthez képest 5%-os lépésben fokozatosan növelik legfeljebb 20% hozzáadott energiáig (lásd a 7.11. ábrát).
A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a szükséges energia 5, 10, illetve 15%-os növelése után az erő minden 5%-os lépésnél 3%-nál kisebb mértékben csökken, és továbbra is nagyobb mint 0,8 Fmax.
A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha az erő nagyobb 0,8 Fmax-nál, miután a védőszerkezet a túlterhelés során hozzáadott energia 20%-át elnyelte.
A túlterhelési vizsgálat során megengedhetők újabb törések vagy repedések és/vagy a védett térbe való behatolás, vagy a védett tér védelmének a hiánya a rugalmas alakváltozás következtében. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem hatolhat be a védett térbe, amelynek teljesen védettnek kell lennie.
3.2.2.1.7. További nyomóvizsgálatok
Amennyiben a nyomóvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell elvégezni, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.
3.2.2.2. A végrehajtandó mérések
3.2.2.2.1. Törések és repedések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni.
3.2.2.2.2. Behatolás a védett térbe
Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az I. melléklet 1.6. pontja szerinti védett térbe. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a védett tér valamely része nem esik-e a védőszerkezet védelmén kívülre. A védett tér akkor tekinthető a borulásvédelmi szerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre az ütést mérték. E vizsgálathoz a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra megadott legkisebb értéket kell figyelembe venni.
3.2.2.2.3. Rugalmas alakváltozás oldalirányú terhelés hatására
A rugalmas alakváltozást (810 + av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 7.8. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.
3.2.2.2.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.
3.3. Kiterjesztés más traktortípusokra
3.3.1. [nem alkalmazható]
3.3.2. Kiterjesztés
Ha műszaki módosításokat végeznek a traktoron, a védőszerkezeten vagy a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszeren, az eredeti vizsgálatot végző vizsgálóállomás a következő esetekben adhat ki »kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet«:
3.3.2.1. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése más traktormodellekre
Az ütés- és nyomóvizsgálatokat nem szükséges valamennyi traktormodellen elvégezni, amennyiben a védőszerkezet és a traktor megfelel az alábbi 3.3.2.1.1–3.3.2.1.5. pontban meghatározott feltételeknek.
3.3.2.1.1. A szerkezet legyen azonos a vizsgált szerkezettel.
3.3.2.1.2. A kívánt energia nem haladhatja meg az eredeti vizsgálathoz számított energiamennyiséget 5 százaléknál nagyobb mértékben.
3.3.2.1.3. A felerősítés módja és a traktornak azon alkatrészei, amelyekre a felerősítés történik, azonosak.
3.3.2.1.4. Minden olyan alkatrész, például a sárvédők és a motorháztető, amely a védőszerkezet megtámasztására szolgálhat, azonos.
3.3.2.1.5. A védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése a traktoron olyan, hogy a védett tér a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad (ennek ellenőrzéséhez a védett tér ugyanazon referenciapontját kell alkalmazni, mint az eredeti vizsgálati jelentésben, nevezetesen az ülés referenciapontját [ÜRP] vagy az ülés ellenőrzési pontját [ÜEP]).
3.3.2.2. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése módosított védőszerkezet-modellekre
Ezt az eljárást akkor kell követni, ha a 3.3.2.1. pont rendelkezései nem teljesülnek, viszont nem lehet alkalmazni, ha a védőszerkezetet más elvet követő módszerrel erősítik a traktorra (pl. a gumitámaszokat felfüggesztésre cserélik):
3.3.2.2.1. Az első vizsgálat eredményeit nem befolyásoló módosítások (pl. a szerkezet nem kritikus fontosságú pontján elhelyezkedő tartozék rögzítőlapjának hegesztéssel történő rögzítése), eltérő ellenőrzési ponttal rendelkező ülések beszerelése a védőszerkezetbe (ellenőrizni kell, hogy az új védett tér/terek a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad/maradnak-e).
3.3.2.2.2. Az eredeti vizsgálat eredményeit esetlegesen befolyásoló módosítások, amelyek azonban nem kérdőjelezik meg a védőszerkezet elfogadhatóságát (pl. szerkezeti elem módosítása, a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszer módosítása). Hitelesítő mérést lehet végezni, és a vizsgálat eredményei bekerülnek a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvbe.
Az ilyen típusú kiterjesztésekre az alábbi korlátozások vonatkoznak:
3.3.2.2.2.1. hitelesítő mérés nélkül legfeljebb öt kiterjesztés fogadható el;
3.3.2.2.2.2. a hitelesítő mérés eredményei akkor fogadhatók el kiterjesztés céljából, ha a Kódex valamennyi elfogadási kritériuma teljesül, továbbá:
ha az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozás nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálati jelentésben szereplő, az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozástól (dinamikus vizsgálat esetén);
ha a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért erő nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálatban az előírt energiaszint elérésekor mért erőtől, valamint a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozás * nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálatban az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozástól (statikus vizsgálat esetén).
3.3.2.2.2.3. A védőszerkezet több módosítása is szerepelhet ugyanabban a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben, ha ugyanarra a védőszerkezetre kínálnak különböző választási lehetőségeket, egy kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben azonban csak egy hitelesítő mérés fogadható el. A nem vizsgált lehetőségeket a kiterjesztési mérési jegyzőkönyv külön szakaszában kell leírni.
3.3.2.2.3. Már vizsgált védőszerkezet gyártó által közölt referenciatömegének növelése. Ha a gyártó ugyanazt a jóváhagyási számot szeretné megtartani, hitelesítő mérés elvégzése után ki lehet adni kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet (ilyen esetben nem kell alkalmazni a 3.3.2.2.2.2. pontban megállapított ± 7%-os határokat).
3.4. [nem alkalmazható]
3.5. A védőszerkezetek teljesítménye hideg időben
3.5.1. Ha a védőszerkezetről azt állítják, hogy hideg időben nem ridegedik el, a gyártónak ezt adatokkal kell alátámasztania, amelyeket a jelentésben fel kell tüntetni.
3.5.2. Az alábbi követelmények és eljárások célja, hogy alacsony hőmérsékleten is biztosítsák az erőt és ellenállást az elridegedésből eredő töréssel szemben. Javasolt, hogy a védőszerkezet alacsony hőmérsékleten való üzemeltetésre való alkalmasságának megállapításához, azokban az országokban, ahol speciális szerkezeti tulajdonságokra van szükség, teljesítsék az anyagokra vonatkozó alábbi minimális követelményeket.
3.5.2.1. A védőszerkezetet a traktorhoz rögzítő, valamint a védőszerkezet szerkezeti elemeit egymáshoz rögzítő csavarokat és anyákat megfelelően ellenőrzött, alacsony hőmérséklettel szembeni ellenálló képességnek kell jellemeznie.
3.5.2.2. A szerkezeti elemek és szerelvények gyártása során használt hegesztő elektródáknak meg kell felelniük a védőszerkezet alábbi 3.5.2.3. pont szerinti anyagának.
3.5.2.3. A védőszerkezet szerkezeti elemeihez használt acélnak olyan ellenőrzött keménységű anyagnak kell lennie, amely megfelel a 7.1. táblázatban szereplő, Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelményeknek. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.
A 2,5 mm-nél kisebb hengerelt vastagságú és 0,2 százaléknál kisebb széntartalmú acél megfelel ennek a követelménynek.
A védőszerkezet nem acélból készült szerkezeti elemeinek alacsony hőmérsékleten ezzel egyenértékű ütőszilárdsággal kell rendelkezniük.
3.5.2.4. A Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó követelmények vizsgálata során a mintadarab mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták 7.1. táblázatban feltüntetett méreteinek legnagyobbikánál.
3.5.2.5. A Charpy-féle V vizsgálatokat az MSZ EN ISO 148–1:2011 szabványban szereplő eljárás szerint kell elvégezni, kivéve az olyan méretű minták esetében, amelyek a 7.1. táblázatban megadott méreteknek felelnek meg.
| 7.1. táblázat | |||
| Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelmények | |||
| Minta mérete | Energia az alábbi hőmérsékleten | Energia az alábbi hőmérsékleten | |
| –30 °C | –20 °C | ||
| mm | J | J * | |
| 10 x 10 * | 11 | 27,5 | |
| 10 x 9 | 10 | 25 | |
| 10 x 8 | 9,5 | 24 | |
| 10 x 7,5 * | 9,5 | 24 | |
| 10 x 7 | 9 | 22,5 | |
| 10 x 6,7 | 8,5 | 21 | |
| 10 x 6 | 8 | 20 | |
| 10 x 5 * | 7,5 | 19 | |
| 10 x 4 | 7 | 17,5 | |
| 10 x 3,5 | 6 | 15 | |
| 10 x 3 | 6 | 15 | |
| 10 x 2,5 * | 5,5 | 14 | |
3.5.2.6. Ezen eljárás helyett választható a csillapított vagy félig csillapított acél alkalmazása, amelyről megfelelő műszaki leírást kell adni. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.
3.5.2.7. A minták a védőszerkezethez való felhasználás céljából történő formázás vagy hegesztés előtt hengerelt szalagból, csőből vagy idomacélból vett hosszanti minták legyenek. A csőből vagy idomacélból vett mintákat a legnagyobb méretű oldal közepéről kell venni, és nem tartalmazhatnak hegesztést.
3.6. [nem alkalmazható]
7.1. ábra
Védett tér
7.1.a. ábra
Megfordítható helyzet üléssel ellátott traktorok szabad tere: kétoszlopos bukóíves szerkezet
7.1.b. ábra
Megfordítható helyzet üléssel ellátott traktorok szabad tere: borulásvédelmi szerkezetek egyéb típusai
7.1.c. ábra
Felülnézet
1 – az ülés ellenőrzési pontja
2 – referenciasík
7.2.a. ábra
Megfordítható helyzetű üléssel ellátott traktorok szabad tere: kétoszlopos bukóíves szerkezet
7.2.b. ábra
Megfordítható helyzetű üléssel ellátott traktorok szabad tere: borulásvédelmi szerkezetek egyéb típusai
7.3. ábra
A lengőtömeg a felfüggesztőlánccal vagy drótkötéllel
7.4. ábra
Példa a traktor rögzítésére (ütés hátulról)
7.5. ábra
Példa a traktor rögzítésére (ütés elölről)
7.6. ábra
Példa a traktor rögzítésére (ütés oldalról)
7.7. ábra
Példa a traktorra ható nyomóberendezésre
7.8. ábra
Példa a rugalmas alakváltozást mérő berendezésre
1 – Maradandó alakváltozás
2 – Rugalmas alakváltozás
3 – Teljes alakváltozás (maradandó + rugalmas alakváltozás)
7.9. ábra
Erő-alakváltozás görbe
Túlterhelési vizsgálat nem szükséges
Megjegyzések:
1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D’ alakváltozáshoz tartozó értékét.
2. Túlterhelési vizsgálat nem szükséges, mivel Fa ≤ 1,03 F’.
7.10. ábra
Erő-alakváltozás görbe
Túlterhelési vizsgálat szükséges
Megjegyzések:
1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D’ alakváltozáshoz tartozó értékét.
2. Túlterhelési vizsgálat szükséges, mivel Fa > 1,03 F’.
3. A túlterhelési vizsgálat kielégítő, mert Fb > 0,97F’ és Fb > 0,8Fmax.
7.11. ábra
Erő-alakváltozás görbe
A túlterhelési vizsgálatot folytatni kell
Megjegyzések:
1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D’ alakváltozáshoz tartozó értékét.
2. Túlterhelési vizsgálat szükséges, mivel Fa > 1,03 F’.
3. Fb < 0,97 F’, ezért tovább kell terhelni.
4. Fc < 0,97 Fb, ezért tovább kell terhelni.
5. Fd < 0,97 Fc, ezért tovább kell terhelni.
6. A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor kielégítő, ha Fe > 0,8 Fmax.
7. A vizsgálat sikertelen, ha a terhelés bármikor 0,8 Fmax alá esik.”
Az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási jel a következőkből áll:
19. * egy téglalappal körülvett kis „e” betű, amit annak a tagállamnak a megkülönböztető kódja követ, amely az alkatrész típusjóváhagyást megadta:
1: Németország; 2: Franciaország; 3: Olaszország; 4: Hollandia; 5: Svédország; 6: Belgium; 7: Magyarország; 8: a Cseh Köztársaság; 9: Spanyolország; 11: Egyesült Királyság; 12: Ausztria; 13: Luxemburg; 17: Finnország; 18: Dánia; 20: Lengyelország; 21: Portugália; 23: Görögország; 24: Írország; 26: Szlovénia; 27: Szlovákia; 29: Észtország; 32: Lettország; 36: Litvánia; CY: Ciprus; MT: Málta; 34: Bulgária; 19: Románia; 25: Horvátország;
20. a négyszög alatt és annak közelében EU-alkatrész típusjóváhagyás száma, amely az EU-alkatrész típusbizonyítvány számának felel meg, amelyet a borulás hatása elleni védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki;
21. a V vagy VS betűk annak függvényében, hogy dinamikus (V) vagy statikus (VS) vizsgálatról van szó; a betű(ke)t az 1 szám követi, amely azt jelenti, hogy az e melléklet szerinti védőszerkezetről van szó.
Példa az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási jelre
A fenti típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet, olyan szerkezet, amely hátul felszerelt bukóíves, keretes vagy fülkés típusú, dinamikus vizsgálatot végeztek rajta, továbbá keskeny nyomtávú traktorra (V1) tervezték, valamint amelyre az EU-alkatrész-típusjóváhagyást Franciaországban adták meg (e2) a 431 szám alatt.”
| Az illetékes hatóság neve |
Közlemény az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásáról, megtagadásáról, visszavonásáról vagy kiterjesztéséről a védőszerkezet (hátul felszerelt bukóív, keret vagy fülke) szilárdsága, továbbá a traktorra erősítésének szilárdsága szempontjából
Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .......................................................................................
................................................................................................................................... Kiterjesztés (1)
1. A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye és típusa: ......................................................
............................................................................................................................................................
2. A védőszerkezet gyártójának neve és címe: .................................................................................
............................................................................................................................................................
3. Adott esetben a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe: ...........
............................................................................................................................................................
4. Annak a traktornak a védjegye vagy kereskedelmi neve, típusa és kereskedelmi megnevezése, amelyre a védőszerkezetet szánták: ......................................................................................................
............................................................................................................................................................
5. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése az alábbi traktortípus(ok)ra és adott esetben ezek kereskedelmi megnevezése: .........................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
5.1. A traktor a II. melléklet 1.4. pontja szerinti teher nélküli tömege több mint 5%-kal meghaladja/nem haladja meg (2) a vizsgálat során alkalmazott referenciatömeget.
5.2. A felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak/nem azonosak (2).
5.3. Valamennyi olyan alkatrész, amely feltételezhetően támaszként szolgál a védőszerkezethez, azonosak/nem azonosak (2).
6. Az EGK-alkatrész-típus-jóváhagyási vizsgálatra bemutatva: ..................................................-án
7. Vizsgálati hely: ..............................................................................................................................
8. A vizsgálati hely vizsgálati jelentésének kelte és száma: ..............................................................
9. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásának/megtagadásának/visszavonásának időpontja (2): ........................................................................................................................................................
10. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztésének/a kiterjesztés megtagadásának/megvonásának időpontja (2): ....................................................................................
11. A kiállítás helye: .........................................................................................................................
12. A kiállítás időpontja: ...................................................................................................................
13. A fenti alkatrész jóváhagyási számot viselő alábbi dokumentumokat csatolták ehhez a bizonyítványhoz (pl. vizsgálati jelentés); e dokumentumokat meg kell küldeni a többi tagállam illetékes hatóságainak, amennyiben azok ezt kérik: .............................................................................
14. Esetleges megjegyzések: .............................................................................................................
15. Aláírás: ........................................................................................................................................
| (1) Kiterjesztés esetén meg kell adni, hogy az eredeti EGK alkatrész típusjóváhagyás első, második stb. kiterjesztéséről van szó. | ||
| (2) A nem kívánt rész törlendő. | ||
1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EU-típusjóváhagyását a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.
2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálatnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.
3. Az EU-alkatrész típus-jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Különösen azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EU-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
4. Az EU-típusjóváhagyás birtokosa kérheti az engedély kiterjesztését más védőszerkezet-típusokra.
5. Az illetékes hatóságok az alábbi feltételekkel adják meg a jóváhagyás kiterjesztését:
5.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra erősítése mEUapta az EU-alkatrész típusjóváhagyást.
5.2. Az új típusú védőszerkezetet arra a traktortípusra tervezték, amelyre az EU-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik.
5.3. A védőszerkezet traktorra erősítése megfelel annak, amelyet az EU-alkatrész típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
6. Az EU-típusbizonyítványhoz minden típusjóváhagyás vagy a típusjóváhagyás-kiterjesztés megadásakor vagy megtagadásakor mellékelni kell egy, a IX. melléklet szerinti bizonyítványt.
7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EU típus-jóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EU-alkatrész típusjóváhagyását is kérelmezik, akkor e melléklet 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.
| Az illetékes hatóság neve |
(A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke)
Az EGK-típusjóváhagyás száma: ......................................................................................................
................................................................................................................................... Kiterjesztés (1)
1. A traktor kereskedelmi neve vagy védjegye: ................................................................................
2. A traktor típusa és kereskedelmi megnevezése: ............................................................................
3. A traktor gyártójának neve és címe: ..............................................................................................
............................................................................................................................................................
4. Adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe: .........................................
............................................................................................................................................................
5. A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye és típusa: ......................................................
............................................................................................................................................................
6. Az EGK-típusjóváhagyás kiterjesztése a védőszerkezet alábbi típusára, típusaira: ......................
............................................................................................................................................................
7. A traktor az EGK-típusjóváhagyásra bemutatva: .....................................................................án
8. Az EGK-típusjóváhagyásnak való megfelelőség ellenőrzésére feljogosított műszaki szolgálat:
............................................................................................................................................................
9. A műszaki szolgálat által kiállított vizsgálati jelentés kelte: .........................................................
10. A műszaki szolgálat által kiállított vizsgálati jelentés száma: .....................................................
11. A védőszerkezetnek és a traktorra erősítésének szilárdságára vonatkozó EGK-típusjóváhagyás megadva/visszautasítva (2).
12. A védőszerkezetnek és a traktorra való felerősítésének szilárdságával kapcsolatos EGK-típusjóváhagyás kiterjesztése megadva/visszautasítva (2)
13. A kiállítás helye: ..........................................................................................................................
14. A kiállítás időpontja: ...................................................................................................................
15. Aláírás: .........................................................................................................................................
| (1) Adott esetben meg kell adni, hogy az eredeti EGK típusjóváhagyás első, második stb. kiterjesztéséről van szó. | ||
| (2) A nem kívánt rész törlendő. | ||
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1 Mezőgazdasági vagy erdészeti traktor az összes kerekes vagy lánctalpas, legalább kéttengelyű gépjármű, amely funkciója lényegében a vonóteljesítmény kifejtéséből áll, és amely különösen meghatározott eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, hordozására vagy működtetésére van berendezve, és amelyeket mezőgazdasági vagy erdészeti alkalmazásra szántak. Teher vagy utasok szállítására is fel lehet szerelni e járműveket.
1.2. Ez a melléklet csak az 1.1. bekezdésben meghatározott, fúvott gumiabronccsal felszerelt, kéttengelyű traktorokra vonatkozik, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 6 és 40 km/h között van.
2. Jóváhagyási követelmények
A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg az EGK-típusjóváhagyást, sem a nemzeti típusjóváhagyást, nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működésére és jelölésére hivatkozva, ha azok megfelelnek az I., II., III. és IV. Részben foglalt előírásoknak.
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. Traktortípus
„A traktortípus a kezelőszervek beépítése, elhelyezése, működése és jelölése szempontjából” olyan traktor, amely nem különbözik olyan alapvető belső kialakítások tekintetében, amelyek a kezelőszervek elhelyezését és jelölését befolyásolják.
1.2. Kezelőszerv
„Kezelőszerv” bármely olyan rész, amely a közvetlen működtetés során képes a traktor vagy bármely hozzá kapcsolt berendezés helyzetét, működését megváltoztatni.
2. AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
2.1. Egy traktortípus EGK-típusjóváhagyás iránti kérelmét – a kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működésére, jelölésére vonatkozóan – a traktor gyártójának vagy meghatalmazottjának kell előterjesztenie.
2.2. A kérelemhez csatolni kell három példányban a traktor részek leírását (fotók vagy rajzok), ezeknek meg kell felelniük az ezen irányelvben foglalt előírásoknak.
2.3. Valamely, a jóváhagyásra kerülő traktortípust képviselő traktort vagy annak meghatározott részeit – amelyek az ezen irányelv által előírt vizsgálatok elvégzéséhez szükségesek – át kell adni a műszaki szolgálatnak, ami a típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatokat végrehajtja.
3. AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS
Az V. Rész szerinti mintával azonos tanúsítványt kell csatolni az EK-típusbizonyítványhoz.
1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1.1. A kezelőszerveknek könnyen elérhetőknek kell lenniük, az elérésük nem jelenthet veszélyt a kezelőre, akinek nehézség és kockázat nélkül kell tudni működtetni azokat. Olyan kialakításúaknak, elrendezésűeknek vagy védettségűeknek kell lenniük, hogy elejét vegyék bármely nemkívánatos kapcsolási műveletnek vagy szándékon kívüli mozdulatnak, vagy bármely egyéb műveletnek, amely veszélyes lehet.
1.2. Amennyiben a kezelőszerveket jelzésekkel tüntetik fel, akkor azoknak meg kell egyezniük a III. Részben közöltekkel.
1.3. A III. Résztől eltérő jelzések más célokra használhatóak, ha nem áll fenn az összetévesztés veszélye az ebben közölt jelzésekkel.
1.4. A jelképek akkor elfogadhatók, ha a IV. Rész szerinti arányoknak megfelelnek.
1.5. A jelképeknek a kezelő szerveken vagy azok közvetlen közelében kell lenniük.
1.6. A jelképeknek a háttérből világosan ki kell tűnniük.
1.7. Amennyiben a 2. szakaszban különleges követelmények találhatók a kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működésére és jelölésére vonatkozóan, akkor azoknak a kezelőszerveknek meg kell felelniük. Más elrendezés is megengedett, de a gyártónak bizonyítani kell, hogy az legalább olyan hatékony, mint az ezen irányelv szerinti elrendezés.
2. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK
2.1. Motorindító
Ne lehessen elindítani a motort akkor, ha ezáltal a traktor nem szabályozott mozgásának veszélye fennáll.
E követelmény akkor teljesül, ha a motor beindítása csak a következő feltételek teljesülésével lehetséges:
– a sebességváltó kar „üres” állásban van, vagy
– a fokozatváltó kar üres állásban van, vagy
– a tengelykapcsoló szétkapcsolt helyzetben van, vagy
– a hidrosztatikus berendezés üres állásban, illetve nyomásmentesítve van, vagy
– ha hidraulikus hajtás is van ennek kezelőszerve automatikusan üres helyzetbe áll vissza.
2.2. Motorleállító
E készülék egyszeri, rövid idejű működésének azt kell eredményeznie, hogy a motor leáll, és magától nem kerül sebességbe.
Ha a motorleállító nincs egybeépítve a motorindítóval, akkor olyan színjelöléssel kell ellátni, amely a háttértől és a többi kezelőszervtől világosan megkülönbözteti. Ha e kezelőszerv nyomógombos kivitelű, akkor az piros színű legyen.
2.3. Differenciálzár-működtető
Ahol ilyen kezelőszervet építettek be, ott kötelező annak megjelölése. A differenciálzár működésbe lépését világosan jelezni kell, ha ez a kezelőszerv állásából nem látszik nyilvánvalóan.
2.4. A hárompontos felfüggesztés emelő-berendezésének kezelőszerve
2.4.1. A hárompontos felfüggesztés emelő-berendezésének kezelőszervét úgy kell elhelyezni, hogy ezzel az emelő és leeresztő műveleteket biztonságosan végre lehessen hajtani és/vagy automatikus tengelykapcsolóval kell a felfüggesztő berendezés csatlakoztató szerkezetét ellátni, ami által a traktor és a függesztett munkagép között nem szükséges külön kezelőszemély jelenléte. Az ilyen kezelőszerv jelenlétét jelölni kell.
2.4.2. A szállított munkagépek emelésére és leeresztésére vonatkozó biztonsági követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha az alábbi feltételek adottak:
2.4.2.1. Fő kezelőszervek
A fő kezelőszerv és azok átviteli szerkezetei úgy legyenek elhelyezve vagy védve, hogy a kezelő személy ne érhesse el azokat akkor, amikor a traktor és a munkagép között a földön áll; másik lehetséges megoldás a külső kezelőszervek felszerelése.
2.4.2.2. Külső kezelőszervek
2.4.2.2.1. E kezelőszerveket úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő személy veszélymentes helyről működtethesse azokat, például úgy, hogy a hárompontos felfüggesztés hidraulikus emelő-berendezésének kezelőszervét vagy az emelő mechanizmus kiegészítő kezelőszerveit a sárvédő belső falai által képzett függőleges síkokon kívül helyezik el,
és
2.4.2.2.2. a hárompontos felfüggesztés hidraulikus emelő-berendezésének kezelőszerve a mozgást legfeljebb 100 mm-re korlátozza, ha a kezelőszervet a kezelő személy emelő állásban elengedi. A mérőpontot ezen esetben a hárompontos felfüggesztés kapcsolószerkezete alsó függesztő karjának kapcsolódási pontjai képezik,
vagy
2.4.2.2.3. a hárompontos felfüggesztés hidraulikus emelőberendezését a kezelőszervek hozzák működésbe, amelyek a „folytonos működtetés elve” szerint működnek.
2.4.2.3. Keskeny nyomtávú traktorok
Az olyan egy tengellyel hajtott traktor kezelőszerveit, amelyek állandó vagy állítható nyomtávolsága az 1150 mm-t nem haladja meg, azelőtt a függőleges sík előtt kell elhelyezni, amely keresztül megy az ülés referenciapontján, ha az ülés középső helyzetben van.
2.4.2.4. Más elrendezés is megengedett, ha a gyártó igazolja, hogy az hatásában legalább azonos a 2.4.2.1., 2.4.2.2. és 2.4.2.3. pontban foglaltakkal.
2.5. A mellékhajtás kezelőszerve(i)
2.5.1. A motor elindítása ne legyen lehetséges, ha a mellékhajtás be van kapcsolva.
2.5.2. Külső kezelőszervek
2.5.2.1. A kezelőszerveket úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő személy biztonságos helyről működtethesse azokat.
2.5.2.2. A kezelőszerv(ek)nek olyan kialakítású(ak)nak kell lenniük, amely megakadályoz minden véletlenszerű működtetést.
2.5.2.3. A motorindító legalább a működtetés első három másodperce alatt a „folytonos működtetés elve” alapján működik.
2.5.2.4. A kezelőszerv(ek) bekapcsolása és a szándékolt üzemeltetés között eltelt idő nem lehet hosszabb, mint a műszaki rendszer működésbe lépéséhez szükséges idő. Ha az eltelt idő hosszabb, a mellékhajtás automatikusan kikapcsol.
2.5.2.5. A mellékhajtás(ok) mind a vezetőülésből, mind a külső kezelőszervekkel történő kikapcsolásának mindig lehetségesnek kell lennie. A kikapcsolás mindig elsőbbséget élvez a többi funkcióval szemben.
2.5.2.6. A mellékhajtás külső kezelőszerve és a mellékhajtás vezetőülésnél található kezelőszerve közötti összeköttetés tilos.
1. MOTORINDÍTÓ
Az MSZ ISO 3767–1:2003 szabvány 8.18-as jelképe is használható erre a célra
2. KEZELŐSZERV A MOTOR FORDULATSZÁMÁNAK BEÁLLÍTÁSÁHOZ
3. MOTORLEÁLLÍTÓ-MŰKÖDTETŐ
(külső gyújtású és kompressziós gyújtású motor)
Az MSZ ISO 3767–1:2003 szabvány 8.19-es jelképe is használható erre a célra
4. RÖGZÍTŐFÉK-MŰKÖDTETŐ
5. DIFFERENCIÁLZÁR-MŰKÖDTETŐ
6. Teljesítmény-leadó tengelykapcsoló működtetője
Az MSZ ISO 3767–2:2003 szabvány 7.11-es jelképe az MSZ ISO 3767–1:2003 szabvány 7.1–7.5-ös jelképével kombinálva szintén használható erre a célra
7. TELJESÍTMÉNYLEADÓ TENGELY-MŰKÖDTETŐ ÉS/VAGY FORDULATSZÁMVÁLTÓ
A mellékhajtást ábrázoló MSZ ISO 3767–2:2003 szabvány 7.12-es jelképe az MSZ ISO 3767–1:2003 szabvány 7.1–7.5-ös jelképével kombinálva szintén használható erre a célra
Megjegyzés:
A jelzések a kétsebességű teljesítményleadótengely-működtető és fordulatszámváltóhoz tartoznak. Az 1. ábrán a váltó üres és oldott állapotban van; a 2-on az teljesítményleadó-tengely 1000 fordulat/perc fordulatszámon működik, de oldott állapotban van; a 3-on 1000 fordulat/perc fordulatszámon működik és kapcsolt.
8. AZ EMELŐBERENDEZÉS KEZELŐSZERVE
9. KAPCSOLÓ A FELSZERELHETŐ GÉPEK TÁVIRÁNYÍTÁSÁRA
10. TOMPÍTOTT FÉNYSZÓRÓ KAPCSOLÓ
11. IRÁNYJELZŐ KAPCSOLÓ
12. VÉSZVILLOGÓ KAPCSOLÓ
13. FŐ VILÁGÍTÁSKAPCSOLÓ
14. ELSŐ HELYZETJELZŐ LÁMPA KAPCSOLÓ
15. TÁVOLSÁGI FÉNYSZÓRÓ KAPCSOLÓ
16. KÖDLÁMPA KAPCSOLÓ
17. HÁTSÓ KÖDLÁMPÁK KAPCSOLÓJA
18. PARKOLÓLÁMPA KAPCSOLÓ
19. MUNKAHELY MEGVILÁGÍTÓ LÁMPA KAPCSOLÓJA
20. ABLAKTÖRLŐ KAPCSOLÓ
21. KÜRT KEZELŐSZERVE
1. ábra
ALAPÁBRA
Az alapábra a következőkből áll:
1. 50 x 50 mm oldalhosszúságú négyzet; az ábrán lévő (a) névleges méret azonos az eredetivel;
2. 56 mm átmérőjű alapkör, amely körülbelül az alapnégyzet (1) területével azonos nagyságú;
3. egy második, 50 mm átmérőjű kör, az alapnégyzetben (1);
4. egy második négyzet, amely csúcsai az alapkörön (2) találhatók, oldalai pedig párhuzamosak az alapnégyzet (1) oldalaival;
5. és 6. egy-egy téglalap, amelyek területei az alapnégyzet (1) területével azonosak, a megfelelő oldalai egymásra merőlegesek és az alapnégyzet oldalait szimmetrikus pontokban keresztezi;
7. egy harmadik négyzet, amely oldalai az alapnégyzet (1) és az alapkör (2) metszéspontjain haladnak át, a vízszintessel 45°-os szöget zárnak be, így az alapmodell legnagyobb vízszintes és függőleges méreteit adja;
8. egy szabálytalan nyolcszög, amely oldalai 30°-ot zárnak be a (7) négyzettel.
Az alapmodell egy 12,5 mm-es osztású rácson fekszik, amely az alapnégyzettel (1) egybeesik.
Legnagyobb méret: DIN A4 (210 x 297 mm)
| Az illetékes hatóság neve |
EGK-TÍPUSBIZONYITVÁNY MELLÉKLETE VALAMELY TRAKTORTÍPUSHOZ TEKINTETTEL A KEZELŐSZERVEK BEÉPÍTÉSÉRE, ELHELYEZÉSÉRE, MŰKÖDTETÉSÉRE ÉS JELÖLÉSÉRE
(A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke)
Az EGK-típusjóváhagyás száma: ......................................................................................................
1. A traktor kereskedelmi megnevezése vagy védjegye: ...................................................................
............................................................................................................................................................
2. Traktortípus: ..................................................................................................................................
3. A traktor gyártójának neve és címe: .............................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (szükség esetén) .....................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
5. A traktortípus rövid leírása, a kezelőszervek beépítése, elhelyezése, működtetése és jelölése szempontjából: ......................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
6. A traktor az EGK-típusjóváhagyásra átadva: ................................................................................
7. Az EGK-típusjóváhagyáshoz szükséges ellenőrzésre feljogosított műszaki szolgálat: ................
8. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés kelte: ...........................................................
9. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés száma: .........................................................
10. A kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működtetésére és jelölésére vonatkozóan az EGK-típusjóváhagyás megadva/elutasítva. (1)
11. A kiállítás helye: ..........................................................................................................................
12. A kiállítás kelte: ...........................................................................................................................
13. Aláírás: .........................................................................................................................................
14. Az alábbi, a típusjóváhagyás számát viselő rajzokat mellékelték a dokumentumokhoz:
A traktor azon részeinek és kezelőszerveinek rajza, amelyeknek a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló, 1986. június 24-i 86/415/EGK tanácsi irányelv alapján jelentőségük van.
E rajzokat a többi tagállam kifejezett kérésére, azok illetékes hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani.
15. Esetleges megjegyzések: .............................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | ||
1. Alkalmazási követelmények
1.1. Ezt a mellékletet az ER C. Függelék 2. cikkében meghatározott, az alábbi jellemzőkkel rendelkező traktorokra kell alkalmazni:
1.1.1. a szabad magasság legfeljebb 600 mm az első és hátsó tengely legalacsonyabb pontja alatt, a differenciálművet is beleértve,
1.1.2. a szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt tengely rögzített, vagy állítható legkisebb nyomtávja legfeljebb 1150 mm; azzal a feltétellel, hogy a szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt tengelyt legfeljebb 1150 mm nyomtávra állítják be. A másik tengely nyomtávjának oly módon kell beállítani, hogy a keskenyebb gumiabroncsok külső széle ne nyúljon túl a másik tengely gumiabroncsainak külső szélén. Amennyiben mindkét tengelyen azonos méretű keréktárcsák és gumiabroncsok vannak, akkor mindkét tengely állandó, vagy állítható nyomtávjának 1150 mm-nél kisebbnek kell lennie,
1.1.3. 600 és 3000 kg közötti tömeg, a traktor az ER C. Függelék C/1. számú mellékletének 2.1. pontjában meghatározott terheletlen tömegének felel meg, beleértve ezen melléklet szerint felszerelt, a borulás hatása elleni védőszerkezetet és a gyártó által ajánlott legnagyobb méretű gumiabroncsokat.
1.2 Az EK-típusjóváhagyással kapcsolatban az 1.1. pontban említett valamennyi traktort fel kell szerelni borulás hatása elleni védőszerkezettel.
2. Jóváhagyási követelmények
2.1. Az 1.2. bekezdésben említett védőszerkezetnek a hátul felszerelt védőszerkezet kivételével meg kell felelnie a melléklet I–V. Részében vagy a C/11. vagy a C/17. számú mellékletben megállapított követelményeknek.
2.2. A jóváhagyó hatóság a VI. Rész szerinti EK-alkatrész típus-jóváhagyási jelet ad a traktor, vagy a védőszerkezet gyártójának, illetve meghatalmazott képviselőjének, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a típusjóváhagyást megadták.
2.3. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel rendelkeznek.
2.4. Mindemellett a jóváhagyó hatóság megtilthatja az EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.
2.5. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek a traktorra erősítő szerkezetére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták az EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a IX. Rész követelményeinek.
2.6. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a traktorok értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek traktorra erősítésére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a IX. Rész követelményeinek.
A jóváhagyó hatóság azonban e mellékletben említett traktorok meghatározott alkalmazására bevezethet bizonyos korlátozásokat, ha ezt a biztonság megköveteli meghatározott talaj-, vagy növényi termékek sajátosságai miatt.
1. A 2008. OKTÓBERI C(2008) 128 OECD-HATÁROZAT 6. KÓDEXÉNEK * 1. PONTJÁBAN ELŐÍRT MEGHATÁROZÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZANDÓK – AZ 1.1. PONT (MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI TRAKTOROK) KIVÉTELÉVEL –, AMELYEK SZÖVEGE A KÖVETKEZŐ:
„1. Fogalommeghatározások
1.1. [nem alkalmazható]
1.2. Borulásvédelmi szerkezet (ROPS)
„Borulásvédelmi szerkezet” (biztonsági fülke vagy keret) (a továbbiakban: védőszerkezet): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt érhetik, ha a traktor üzemszerű használat közben felborul.
A borulásvédelmi szerkezet jellemzője, hogy elég nagy szabad teret biztosít ahhoz, hogy megvédje a vezetőt, aki ülhet akár a védőszerkezet védelmében, akár a szerkezet külső éleit a traktor bármely olyan részével összekötő egyenesek által határolt térben, amely érintkezésbe kerülhet a sík talajjal, és amely borulás esetén képes a traktort az adott helyzetben megtartani.
1.3. Nyomtáv
1.3.1. Előzetes fogalommeghatározás: a kerék szimmetriasíkja
A kerék szimmetriasíkja egyenlő távolságra található a keréktárcsák külső élén értelmezett kerületét magában foglaló két síktól.
1.3.2. A nyomtáv meghatározása
A kerék tengelyén keresztülhaladó függőleges sík egyenes vonalban metszi a szimmetriasíkot; ez az egyenes egy pontban találkozik az alátámasztó felülettel. Ha a traktor azonos tengelyén található kerekek esetében így meghatározott két pont A és B, akkor a nyomtáv az A és a B pont közötti távolság. A nyomtávot ilyen módon mind az első, mind a hátsó kerekek tekintetében meg lehet határozni. Ikerkerekek esetében a nyomtáv a kerékpárok szimmetriasíkjainak megfelelő két sík közötti távolság.
1.3.3. További fogalommeghatározás: a traktor szimmetriasíkja
Az A és a B pontnak a traktor hátsó tengelyére vonatkozó szélső helyzete adja meg a nyomtáv lehetséges legnagyobb értékét. Az AB szakasszal a szakasz középpontjánál derékszöget bezáró függőleges sík a traktor szimmetriasíkja.
1.4. Tengelytáv
Az első kerekek, illetve a hátsó kerekek tekintetében a fentiek szerint meghatározott két AB szakaszon keresztülhaladó függőleges síkok közötti távolság.
1.5. Az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása; az ülés helyzete és beállítása a vizsgálathoz
1.5.1. Az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) (nemzetközi anyagokban SIP-ként jelölve) *
Az ülés ellenőrzési pontját az MSZ EN ISO 5353:2000 szabvány szerint kell meghatározni.
1.5.2. Az ülés helyzete és beállítása a vizsgálathoz
1.5.2.1. amennyiben a háttámla és az ülőfelület állítható, akkor úgy kell ezeket beállítani, hogy az ülés ellenőrzési pontja a hátsó, legfelső helyzetében legyen;
1.5.2.2. amennyiben az ülés rugózott, akkor rugózását útjának közepén rögzíteni kell, kivéve, ha ez ellentétes az ülés gyártójának egyértelmű utasításaival;
1.5.2.3. azon esetekben, amikor az ülés helyzete csak hosszanti irányban és függőlegesen állítható be, az ülés ellenőrzési pontján átmenő hosszanti tengelynek párhuzamosnak kell lennie a traktornak a kormánykerék középpontján átmenő függőleges hosszanti síkjával, és ettől a síktól legfeljebb 100 mm-re helyezkedhet el.
1.6. Védett tér
1.6.1. Függőleges referenciasík és -vonal
A védett tér (II. Rész, 6.1. ábra) a függőleges referenciasík és a referenciavonal alapján határozható meg.
1.6.1.1. A referenciasík egy olyan függőleges sík, amely általában a traktor hosszanti síkja és átmegy az ülés ellenőrzési pontján, valamint a kormánykerék középpontján. A referenciasík általában egybeesik a traktor hosszanti szimmetriasíkjával. Rakodás során a referenciasík az üléssel és a kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódik, de merőleges marad a traktorra, illetve a borulásvédelmi szerkezet aljára.
1.6.1.2. A referenciavonal a referenciasíkba esik, amely az ülés ellenőrzési pontja mögött 140 + ah távolságra lévő ponton, alatta 90 – av távolságra lévő ponton, valamint a kormánykerék-koszorúnak azon a pontján halad át, amelyet vízszintes meghosszabbítása esetén először metsz.
1.6.2. A védett tér meghatározása nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok esetében
A nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok szabad terét az alábbi 1.6.2.1–1.6.2.11. pont határozza meg; ha a traktor vízszintes felületen áll, és amennyiben az ülés állítható, a hátsó, legfelső helyzetbe * van állítva, illetve amennyiben a kormánykerék állítható, az ülő vezető számára középső helyzetbe van állítva, a szabad teret a következő síkok határolják:
1.6.2.1. Két függőleges sík a referenciasík két oldalán, attól 250 mm távolságra, amelyek az alábbi 1.6.2.8. pontban meghatározott síktól felfelé 300 mm-re, hosszirányban pedig az ülés ellenőrzési pontja előtt pedig (210 – ah) mm-re haladó referenciasíkra merőleges függőleges sík előtt legalább 550 mm-re terjednek.
1.6.2.2. Két függőleges sík a referenciasík két oldalán, attól 200 mm távolságra, amelyek az alábbi 1.6.2.8. pontban meghatározott síktól felfelé 300 mm-re, hosszirányban pedig az 1.6.2.11. pontban meghatározott felülettől lefelé az ülés ellenőrzési pontja előtt (210 – ah) mm-re haladó referenciasíkra merőleges függőleges síkig terjednek.
1.6.2.3. A referenciasíkra merőleges ferde sík, amely a referenciavonal felett 400 mm-re és azzal párhuzamosan fut, hátrafelé pedig addig terjed, ahol metszi a referenciasíkra merőleges függőleges síkot, amely áthalad az ülés ellenőrzési pontja mögött (140 + ah) mm-re lévő ponton.
1.6.2.4. A referenciasíkra merőleges ferde sík, amely a fenti 1.6.2.3. pontban meghatározott síkot a leghátsó élén metszi, és felfekszik az ülés háttámlájának legmagasabb pontjára.
1.6.2.5. A referenciasíkra merőleges függőleges sík, amely a kormánykerék előtt legalább 40 mm-re, az ülés ellenőrzési pontja előtt pedig legalább 760 – ah távolságra halad.
1.6.2.6. A referenciasíkra merőleges tengelyű hengeres felület, amelynek sugara 150 mm, és amely érinti a fenti 1.6.2.3. és 1.6.2.5. pontban meghatározott síkokat.
1.6.2.7. Két párhuzamos, ferde sík, amelyek áthaladnak a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott síkok felső élén, valamint a ferde sík azon az oldalon, amelyre az ütést mérik, legalább 100 mm-re a referenciasíktól a védett tér felett.
1.6.2.8. Az ülés ellenőrzési pontja alatt 90 – av távolságra lévő ponton átmenő vízszintes sík.
1.6.2.9. A referenciasíkra merőleges és az ülés ellenőrzési pontja előtt 210 – ah távolságra levő függőleges sík két darabja, amelyek a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott síkok mindenkori leghátsó határait és a fenti 1.6.2.2. pontban meghatározott síkok legelső határait kötik össze.
1.6.2.10. A fenti 1.6.2.8. pontban meghatározott sík felett 300 mm-re haladó vízszintes sík két darabja, amelyek a fenti 1.6.2.2. pontban meghatározott függőleges síkok legfelső határait és a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott ferde síkok legalsó határait kötik össze.
1.6.2.11. Egy szükség esetén görbe felület, amelynek alkotója merőleges a referenciasíkra és felfekszik az ülés háttámlájának hátuljára.
1.6.3. A védett tér meghatározása megfordítható vezetőhellyel felszerelt traktorok esetében
A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a védett tér a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két védett tér burkolófelülete.
1.6.4. Kiegészítő ülések (utasülés)
1.6.4.1. Olyan traktorok esetében, amelyekbe kiegészítő üléseket lehet beszerelni, a vizsgálatok során az összes lehetséges kiegészítő ülés ellenőrzési pontját magában foglaló burkolófelületet kell használni. A védőszerkezet nem eshet a különböző ülések ellenőrzési pontjait magában foglaló nagyobb védett téren belülre.
1.6.4.2. Amennyiben a vizsgálat elvégzése után új lehetőséget kínálnak az ülések elrendezésére, meg kell határozni, hogy az új ülés ellenőrzési pontja körüli védett tér teljes mértékben a korábban megállapított burkolófelületen belülre esik-e. Amennyiben nem, új vizsgálatot kell végezni.
1.7. Mérési tűréshatárok
| Hosszméretek | : | ± 3 mm | ||
| kivéve | : | – gumiabroncsok alakváltozása: | ± 1 mm | |
| – a védőszerkezet alakváltozása vízszintes terhelés esetén: | ± 1 mm | |||
| – a lengőtömeg esési magassága: | ± 1 mm | |||
| Tömeg | : | ± 1% | ||
| Erők | : | ± 2% | ||
| Szögek | : | ± 2° |
1.8. Jelölések
| ah | (mm) | Az ülés vízszintes állítási tartományának fele | |
| av | (mm) | Az ülés függőleges állítási tartományának fele | |
| B | (mm) | A traktor legkisebb szélessége | |
| Bb | (mm) | A védőszerkezet legnagyobb külső szélessége | |
| D | (mm) | A védőszerkezet alakváltozása az ütközési pontban (dinamikus vizsgálatok), illetve alakváltozás a terhelés helyén és irányában (statikus vizsgálatok) | |
| D’ | (mm) | A szerkezet alakváltozása a szükséges számított energiánál | |
| Ea | (J) | Elnyelt alakváltozási energia abban a pontban, ahol a terhelést megszüntették. Az F–D görbén belüli terület | |
| Ei | (J) | Elnyelt alakváltozási energia. Az F–D görbén belüli terület | |
| E’i | (J) | Repedés vagy törés keletkezését követő további terhelés után elnyelt alakváltozási energia | |
| E”i | (J) | A túlterheléses vizsgálat alatt elnyelt alakváltozási energia olyan esetben, amikor a terhelést megszüntették, mielőtt a túlterhelési vizsgálat megkezdődött volna. Az F–D görbén belüli terület | |
| Eil | (J) | Hosszirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia | |
| Eis | (J) | Oldalirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia | |
| F | (N) | Statikus terhelőerő | |
| F’ | (N) | Az E’i-nek megfelelő szükséges számított energiához tartozó terhelőerő | |
| F-D | Erő-alakváltozás görbe | ||
| Fi | (N) | Hátulsó szilárd elemre kifejtett erő | |
| Fmax | (N) | A terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő, a túlterhelés kivételével | |
| Fv | (N) | Függőleges nyomóerő | |
| H | (mm) | A lengőtömeg esési magassága (dinamikus vizsgálatok) | |
| H’ | (mm) | A lengőtömeg esési magassága kiegészítő vizsgálatnál (dinamikus vizsgálatok) | |
| I | (kgm2) | A traktor hátsó kerekeinek középvonalára számított, a hátsó kerekek tömegétől független vonatkoztatási tehetetlenségi nyomaték | |
| L | (mm) | A traktor vonatkoztatási tengelytávja | |
| M | (kg) | A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál, a II. melléklet 3.2.1.4. pontja szerint.”» |
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A védőszerkezeteket és traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az 1.1. pontban meghatározott fő feladatát teljesítse.
2.2. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek tekintendő, ha a II., III. és IV. Rész követelményei teljesülnek.
3. AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
3.1. A védőszerkezet és traktorra erősítése szilárdságára vonatkozó EK-alkatrész típus-jóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója, vagy azok meghatalmazott képviselője nyújtja be.
3.2. A kérelemhez három példányban kell mellékelni az alábbi dokumentumokat és adatokat:
– a védőszerkezet méretarányos, vagy a főméreteket tartalmazó rajza, amely bemutatja a védőszerkezet általános elrendezését. A rajzon különösen a felerősítő alkatrészeket kell részletesen bemutatni,
– a felerősítés részleteit oldalról és elölről bemutató fényképek,
– a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezet típusát, a traktorra erősítés módját, és szükséges esetben a burkolat és a belső kárpitozás részleteit,
– adatok a szerkezet és a borulás hatása elleni védőszerkezet felszereléséhez használt anyagokról (lásd VI. Részet).
3.3. Az EK-alkatrész típus-jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni egy traktort, amely annak a traktortípusnak egy mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a védőszerkezetet.
Ezen kívül a gyártónak meg kell adnia az első és hátsó tengelyre felszerelt, illetve felszerelhető gumiabroncsok méreteit.
3.4. Az EK-alkatrész típusjóváhagyás birtokosa kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-alkatrész-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóságok megadják a kért kiterjesztést, ha a jóváhagyott védőszerkezet, valamint az(ok) a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelelnek az alábbi feltételeknek:
– a II. Rész 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor nem haladja meg 5%-nál nagyobb mértékben a vizsgálati referenciatömeget,
– a felerősítés módja és a felerősítési pontok a traktoron azonosak,
– az olyan alkatrészek, mint a sárvédők és motorháztető, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak, azonos szilárdságúak, és – a védőszerkezethez képest – azonos helyen vannak,
– a védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése és a traktor olyan, hogy a szabadtér a vizsgálat során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad.
4. JELÖLÉSEK
4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:
4.1.1. Védjegy vagy kereskedelmi név;
4.1.2. A VII. Részben található mintának megfelelő EK-típus-jóváhagyási jel;
4.1.3. A védőszerkezet sorozatszáma;
4.1.4. Annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet szánták.
4.2. Mindezeket az adatokat fel kell tüntetni egy kisméretű adattáblán.
4.3. Az adatoknak láthatóknak, olvashatóknak és kitörölhetetleneknek kell lenniük.
A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulásvédelmi szerkezete EK-típusjóváhagyásának műszaki követelményeit – a 3.2.4. (Vizsgálati jelentés), a 3.4.1. (Adminisztratív kiterjesztés), a 3.5. (Jelölés) és a 3.7. (Biztonságiöv-rögzítés hatása) kivételével – a 2008. október 12-i C(2008) 2 OECD-határozat 6. kódexének * 3. pontja tartalmazza, amelynek szövege a következő:
„3. SZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK
3.1. A szilárdságvizsgálatok előfeltételei
3.1.1. Két előzetes vizsgálat elvégzése
A szilárdságvizsgálatokat csak akkor szabad elvégezni a védőszerkezeten, ha mind az oldalirányú stabilitási vizsgálatot, mind a tovább nem borulási vizsgálatot sikeresen elvégezték (lásd a folyamatábrát a 6.3. ábrán).
3.1.2. Az előzetes vizsgálatok előkészítése
3.1.2.1. A traktorra biztonsági helyzetben fel kell szerelni a védőszerkezetet.
3.1.2.2. A traktorra a gyártó által megadott legnagyobb átmérőjű és az adott átmérőben létező legkeskenyebb gumiabroncsokat kell szerelni. A gumiabroncsok nem lehetnek folyadékkal feltöltve, és a szántóföldi munkákhoz ajánlott abroncsnyomást kell beállítani.
3.1.2.3. A hátsó kerekeket a legkisebb nyomtávra kell beállítani; az első kerekek nyomtávja amennyire csak lehetséges azokkal megegyező legyen. Amennyiben az első kerekeken két nyomtáv állítható be, amelyek ugyanolyan mértékben térnek el a hátsó kerekek legkisebb nyomtávjától, akkor az első kerekek két nyomtávja közül a szélesebbet kell választani.
3.1.2.4. A traktor összes tartályát fel kell tölteni, vagy a folyadékokat megfelelő tömeggel helyettesíteni kell a megfelelő helyeken.
3.1.2.5. A sorozatgyártás során alkalmazott összes szereléket normál helyzetben rögzíteni kell a traktorra.
3.1.3. Oldalirányú stabilitási vizsgálat
3.1.3.1. A fenti rendelkezéseknek megfelelően előkészített traktort vízszintes síkra kell állítani úgy, hogy a traktor első tengelyének forgáspontja – csuklós traktorok esetében a két tengely közötti forgáspont – szabadon el tudjon mozdulni.
3.1.3.2. A traktornak azt a részét, amely mereven kapcsolódik a traktor súlyának több mint 50%-át hordó tengelyhez, emelővel vagy csörlővel fel kell billenteni; közben folyamatosan mérni kell a dőlésszöget. Ennek a szögnek legalább 38°-osnak kell lennie abban a pillanatban, amikor a traktor a talajon levő kerekein labilis egyensúlyi állapotban van. A vizsgálatot egyszer úgy kell elvégezni, hogy a kormánykerék teljesen el van forgatva jobbra, másodszor pedig úgy, hogy a kormánykerék balra van teljesen elforgatva.
3.1.4. Tovább nem borulási vizsgálat
3.1.4.1. Általános megjegyzések
A tovább nem borulás vizsgálatával kell meghatározni, hogy a traktorra felszerelt, a vezető védelmét szolgáló szerkezet megfelelően meg tudja-e akadályozni a traktor tovább borulását, ha az 1:1,5 dőlésű lejtőn oldalára borul (6.4. ábra).
A tovább nem borulás a 3.1.4.2. és a 3.1.4.3. pont szerinti módszerek egyikével bizonyítható.
3.1.4.2. A tovább nem borulás bemutatása felbontási vizsgálattal
3.1.4.2.1. A felborítási vizsgálatot legalább 4 m hosszú vizsgálati lejtőn (lásd a 6.4. ábrát) kell végezni. A lejtő felületét 18 cm vastagon olyan anyaggal kell beborítani, amelynek a kúpos penetrométerre vonatkozó ASAE S313.3 FEB1999 és ASAE EP542 FEB1999 számú szabványok szerint mért kúpbehatolási mutatója:
A = 235 ± 20
vagy
B = 335 ± 20
3.1.4.2.2. A (3.1.2. pontban leírtak szerint előkészített) traktort kezdősebesség nélkül oldalirányba felbillentik. Ehhez a traktort úgy állítják fel a vizsgálati lejtő elején, hogy a kerekek a lejtő felőli oldalon a talajon nyugodjanak, a traktor szimmetriasíkja pedig párhuzamos legyen a körvonalakkal. Miután nekiütődik a vizsgálati lejtő felületének, a traktor a védőszerkezet felső sarkán megbillenve felemelkedhet a felületről, de nem fordulhat át. Vissza kell esnie arra az oldalára, amelyik először ütközött a felülethez.
3.1.4.3. A tovább nem borulás bemutatása számítással
3.1.4.3.1. A tovább nem borulás számítással történő igazolásához a traktor következő jellemzőit kell meghatározni (lásd a 6.5. ábrát):
| B0 | (m) | A hátsó kerék gumiabroncsának szélessége | |
| B6 | (m) | A védőszerkezet szélessége a jobb és a bal oldali ütközési pont között | |
| B7 | (m) | A motorháztető szélessége | |
| D0 | (rad) | Az első tengely lengésszöge nulla helyzettől ütközésig | |
| D2 | (m) | Az első kerekek gumiabroncsának magassága a tengely teljes terhelése mellett | |
| D3 | (m) | A hátsó kerekek gumiabroncsának magassága a tengely teljes terhelése mellett | |
| H0 | (m) | Az első tengely forgáspontjának magassága | |
| H1 | (m) | A súlypont magassága | |
| H6 | (m) | Az ütközési pont magassága | |
| H7 | (m) | A motorháztető magassága | |
| L2 | (m) | A súlypont vízszintes távolsága az első tengelytől | |
| L3 | (m) | A súlypont vízszintes távolsága a hátsó tengelytől | |
| L6 | (m) | A súlypont vízszintes távolsága a védőszerkezet első metszéspontjától (negatív előjellel kell használni, ha ez a pont a súlypont síkja előtt van) | |
| L7 | (m) | A súlypont vízszintes távolsága a motorháztető első sarkától | |
| Mc | (kg) | A traktor számításhoz használt tömege | |
| Q | (kgm2) | A súlyponton átmenő hossztengelyre számított tehetetlenségi nyomaték | |
| S | (m) | Hátsó nyomtáv |
A nyomtáv (S) és a gumiabroncs-szélesség (B0) összegének nagyobbnak kell lennie a védőszerkezet szélességénél (B6).
3.1.4.3.2. A számításhoz a következő egyszerűsítő feltevésekkel lehet élni:
3.1.4.3.2.1. a kiegyenlített első tengelyű álló traktor felbillen az 1:1,5 dőlésű lejtőn, amint a súlypont függőlegesen a forgástengely fölé kerül;
3.1.4.3.2.2. a forgástengely párhuzamos a traktor hossztengelyével, és metszi a lejtő felőli első és hátsó kerék felfekvő felületének közepét;
3.1.4.3.2.3. a traktor nem csúszik meg a lejtőn lefelé;
3.1.4.3.2.4. a lejtőnek történő ütközés részben rugalmas, a rugalmassági tényező:
U = 0,2
3.1.4.3.2.5. a lejtőbe való behatolás mélysége és a védőszerkezet alakváltozása együttesen:
T = 0,2 m
3.1.4.3.2.6. a traktor egyéb alkatrészei nem hatolnak be a lejtő felületébe.
3.1.4.3.3. E kódexnek részét képezi az oldalirányba felboruló keskeny nyomtávú, elöl borulásvédelmi szerkezettel felszerelt traktorok tovább borulásának vagy tovább nem borulásának megállapítására szolgáló számítógépes program (BASIC * ), a 6.1–6.11. ábrán pedig példák láthatók.
3.1.5. Mérési módszerek
3.1.5.1. A súlypont vízszintes távolsága a hátsó tengelytől (L3), illetve az első tengelytől (L2)
A traktor mindkét oldalán meg kell mérni a hátsó és az első tengely közötti távolságot, hogy ellenőrizzék, nem fordul-e el a kormány.
A súlypont hátsó tengelytől (L3), illetve első tengelytől (L2) mért távolságát a traktor tömegének a hátsó és az első kerekek közötti megoszlása alapján kell kiszámítani.
3.1.5.2. A hátsó kerék gumiabroncsának (D3) és az első kerék gumiabroncsának (D2) magassága
Az első és a hátsó kerekek gumiabroncsánál azonos módszert alkalmazva meg kell mérni a gumiabroncs legmagasabb pontjának a talajtól mért távolságát (6.5. ábra).
3.1.5.3. A súlypont vízszintes távolsága a védőszerkezet első metszéspontjától (L6).
Meg kell mérni a súlypont távolságát a védőszerkezet első metszéspontjától (6.6.a., 6.6.b. és 6.6.c. ábra). Ha a védőszerkezet a súlypont síkja előtt helyezkedik el, a mért értéket mínusz előjellel kell használni (–L6).
3.1.5.4. A védőszerkezet szélessége (B6)
Meg kell mérni a szerkezet két függőleges oszlopának jobb és bal oldali ütközési pontja közötti távolságot.
Az ütközési pontot az első és a hátsó gumiabroncsok legmagasabb külső pontjai által meghatározott egyenesen átmenő és a védőszerkezetet érintő sík határozza meg (6.7. ábra).
3.1.5.5. A védőszerkezet magassága (H6)
Meg kell mérni a szerkezet ütközési pontjának a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát.
3.1.5.6. A motorháztető magassága (H7)
Meg kell mérni a motorháztető ütközési pontjának a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát.
Az ütközési pontot az első gumiabroncs legmagasabb külső pontjain átmenő, valamint a motorháztetőt és a védőszerkezetet érintő sík határozza meg (6.7. ábra). A mérést a motorháztető mindkét oldalán el kell végezni.
3.1.5.7. A motorháztető szélessége (B7)
Meg kell mérni a motorháztető előzőekben meghatározott két ütközési pontjának a távolságát.
3.1.5.8. A súlypont vízszintes távolsága a motorháztető első sarkától (L7)
Meg kell mérni a motorháztető előzőekben meghatározott ütközési pontjának a súlyponttól mért távolságát.
3.1.5.9. Az első tengely forgáspontjának magassága (H0)
A gyártó műszaki jelentésének tartalmaznia kell az első tengely forgáspontjának közepe és az első gumiabroncsok tengelyének közepe között függőlegesen mért távolságot (H01), amelyet ellenőrizni kell.
Meg kell mérni az első gumiabroncsok tengelye közepének a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát (H02) (6.8. ábra).
Az első tengely forgáspontjának magassága (H0) a két előző érték összege.
3.1.5.10. Hátsó nyomtáv (S)
Meg kell mérni a gyártó által megadott legnagyobb méretű gumiabronccsal felszerelt legkisebb hátsó nyomtávot (6.9. ábra).
3.1.5.11. A hátsó kerék gumiabroncsának szélessége (B0)
Meg kell mérni a hátsó gumiabroncsok külső és belső függőleges síkjának a felső részen mért távolságát (6.9. ábra).
3.1.5.12. Az első tengely lengésszöge (D0)
A tengely mindkét végén meg kell mérni a tengely lengése során a vízszintes helyzet és a legnagyobb kitérés által bezárt legnagyobb szöget, figyelembe véve az esetleges végállású lengéscsillapítót. A legnagyobb mért szöggel kell számolni.
3.1.5.13. A traktor tömege (M)
A traktor tömegét a 3.2.1.4. pontban megadott feltételek szerint kell meghatározni.
3.2. A borulásvédelmi szerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei
3.2.1. Általános előírások
3.2.1.1. A vizsgálat célja
Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel modellezni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes – a vizsgálati terhelést átadó – traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.
3.2.1.2. Vizsgálati módszerek
A vizsgálatokat a dinamikus vagy a statikus eljárás szerint lehet végezni. A két eljárást egyenértékűnek tekintik.
3.2.1.3. A vizsgálatok előkészítésére vonatkozó általános szabályok
3.2.1.3.1. A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak. A gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték.
Megjegyzés: A statikus vizsgálatokhoz nem szükséges egy teljes traktor, de a védőszerkezet és a traktor azon alkatrészei, amelyekre a védőszerkezetet felszerelik, üzemszerű egységet (a továbbiakban: szerkezet) kell, hogy alkossanak.
3.2.1.3.2. Az összeszerelt traktorra (vagy a szerkezetre) mind a statikus vizsgálathoz, mind a dinamikus vizsgálathoz fel kell szerelni a sorozatgyártás összes, a szereléshez szükséges alkatrészeit, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják vagy a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek.
Azokat az alkatrészeket, amelyek a védett térben veszélyt jelenthetnek, szintén fel kell szerelni a traktorra (vagy a szerkezetre), hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e az Elfogadási kritériumok című 3.2.3. pontban előírt követelmények.
A traktor vagy a védőszerkezet összes alkatrészét – beleértve az időjárás ellen védő részeket is – fel kell szerelni, vagy a rajzokon ábrázolni kell.
3.2.1.3.3. A szilárdsági vizsgálatokhoz el kell távolítani az összes leszerelhető burkolatot és nem teherviselő alkatrészt, hogy ezek ne növelhessék a védőszerkezet szilárdságát.
3.2.1.3.4. A kerekek nyomtávját úgy kell beállítani, hogy a borulásvédelmi szerkezet a vizsgálatok során lehetőleg ne támaszkodjon a gumiabroncsokra. Statikus vizsgálat esetén a kerekeket le lehet szerelni.
3.2.1.4. A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál
A lengőtömeg esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők kiszámítására szolgáló képletekben alkalmazott M referenciatömeg legalább a traktornak a választható tartozékok nélkül, de hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, üzemanyaggal, szerszámokkal és a védőszerkezettel együtt számolt tömegével egyenlő. Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyok, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy a különleges alkatrészeket.
3.2.2. Vizsgálatok
3.2.2.1. A vizsgálatok sorrendje
A vizsgálatok sorrendje a 3.3.1.1.6., a 3.3.1.1.7., a 3.3.2.1.6. és a 3.3.2.1.7. pontban említett kiegészítő vizsgálatok nélkül a következő:
1. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet hátsó részén
(lásd a 3.3.1.1.1. és a 3.3.2.1.1. pontot);
2. nyomóvizsgálat hátul (dinamikus vagy statikus vizsgálat)
(lásd a 3.3.1.1.4. és a 3.3.2.1.4. pontot);
3. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet első részén
(lásd a 3.3.1.1.2. és a 3.3.2.1.2. pontot);
4. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet oldalán
(lásd a 3.3.1.1.3. és a 3.3.2.1.3. pontot);
5. nyomóvizsgálat a szerkezet elején (dinamikus vagy statikus vizsgálat)
(lásd a 3.3.1.1.5. és a 3.3.2.1.5. pontot);
3.2.2.2. Általános előírások
3.2.2.2.1. Amennyiben a vizsgálat során a traktort tartó készülék bármelyik része eltörik vagy elmozdul, a vizsgálatot meg kell ismételni.
3.2.2.2.2. A vizsgálatok során a traktoron vagy a védőszerkezeten nem végezhetők javítások vagy beállítások.
3.2.2.2.3. A vizsgálatok során a traktor sebességváltójának üres helyzetben, a fékeknek kiengedett állapotban kell lenniük.
3.2.2.2.4. Amennyiben a traktoron a traktorváz és a kerekek között rugózás van, ezt a vizsgálatok alatt ki kell iktatni.
3.2.2.2.5. Az első ütést (dinamikus vizsgálat esetén) vagy az első terhelést (statikus vizsgálat esetén) a védőszerkezet hátsó részének azon az oldalán kell végezni, amelyiken a vizsgálatot végző hatóságok véleménye szerint az ütések és terhelések sorozata a szerkezet szempontjából legkedvezőtlenebb feltételeket eredményezi. Az oldalirányú ütést, illetve terhelést és a hátulról történő ütést és terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának mindkét oldalán el kell végezni. Az elölről történő ütést vagy terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell végezni, mint az oldalirányú terhelést vagy ütést.
3.2.3. Elfogadási kritériumok
3.2.3.1. A védőszerkezet megfelel a szilárdsági követelményeknek, ha teljesülnek a következő feltételek:
3.2.3.1.1. a védőszerkezetnek a 3.3.1.2.1. és a 3.2.3.1.2. pont értelmében minden részvizsgálat után törésektől és repedésektől mentesnek kell lennie. Amennyiben valamelyik vizsgálat során jelentős törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó ütésvizsgálat vagy nyomóvizsgálat után kiegészítő vizsgálatot kell végrehajtani a dinamikus vagy a statikus vizsgálatokra vonatkozó eljárásnak megfelelően;
3.2.3.1.2. a vizsgálatok alatt – a túlterhelési vizsgálat kivételével – a védőszerkezet egyetlen alkatrésze sem hatolhat be az I. melléklet 1.6. pontjában meghatározott védett térbe;
3.2.3.1.3. a vizsgálatok alatt – a túlterhelési vizsgálat kivételével – a védett tér valamennyi részét a védőszerkezetnek kell biztosítania a 3.3.1.2.2. és a 3.3.2.2.2. pont szerint;
3.2.3.1.4. a vizsgálatok alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre;
3.2.3.1.5. a 3.3.1.2.3. és a 3.3.2.2.3. pontnak megfelelően mért rugalmas alakváltozás legfeljebb 250 mm lehet.
3.2.3.2. A tartozékok nem jelenthetnek veszélyt a vezető számára. A traktornak nem lehet olyan kiálló alkatrésze vagy tartozéka, amelyik felboruláskor megsebesíthetné a vezetőt, vagy olyan alkatrésze vagy tartozéka, amelyik a szerkezet alakváltozásának következtében beszoríthatná a vezetőt, pl. a lábszáránál vagy lábfejénél.
3.2.4. [nem alkalmazható]
3.2.5. Eszközök és berendezések a dinamikus vizsgálatokhoz
3.2.5.1. Lengőtömeg
3.2.5.1.1. A lengőtömeget két lánccal vagy drótkötéllel kell felerősíteni úgy, hogy a forgáspontok legalább 6 méter magasan legyenek a talaj felett. Gondoskodni kell olyan eszközökről, amelyekkel egymástól függetlenül állítható a tömeg esési magassága, valamint a lengőtömeg és a tartóláncok, illetve a tartókötelek közötti szög.
3.2.5.1.2. A lengőtömeg nagysága 2000 ± 20 kg legyen tartóláncok vagy -kötelek nélkül. A tartóláncok vagy -kötelek nem lehetnek nehezebbek 100 kg-nál. Az ütközési felület oldalhossza 680 ± 20 mm legyen (lásd a 6.10. ábrát). A lengőtömeget úgy kell feltölteni, hogy a tömegközéppont helyzete változatlan maradjon és egybeessen a parallelepipedon geometriai középpontjával.
3.2.5.1.3. A parallelepipedont a hátrahúzó rendszerhez gyorskioldó szerkezettel kell kapcsolni, amely kialakításának és elrendezésének köszönhetően a lengőtömeg elengedhető anélkül, hogy ezáltal a parallelepipedon a vízszintes tengelye körül, az inga lengési síkjára merőlegesen lengene.
3.2.5.2. A lengőtömeg felerősítése
A lengőtömeg forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb az esési magasság 1%-ánál.
3.2.5.3. Rögzítések
3.2.5.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz a lengőtömeg alatt olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben (lásd a 6.11., a 6.12. és a 6.13. ábrát) elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.
3.2.5.3.2. A traktort 13 mm névleges átmérőjű, az MSZ ISO 2408:2011 szabványnak megfelelő 6 x 19 szerkezetű, kenderszíves gömbölyű pászmás sodronykötéllel kell a sínekhez rögzíteni. A fémpászmák szakítószilárdsága 1770 MPa legyen.
3.2.5.3.3. Ízelt kormányzású traktorok esetében a központi csuklót az összes vizsgálathoz megfelelő módon alá kell támasztani és le kell rögzíteni. Az oldalirányú ütésvizsgálathoz a központi csuklót az ütéssel ellenkező oldalról is meg kell támasztani. Az első és hátsó kerekeknek nem kell feltétlenül egy vonalban lenniük, ha ez megkönnyíti a drótkötelek megfelelő elhelyezését.
3.2.5.4. Keréktámasz és gerenda
3.2.5.4.1. Az ütésvizsgálatok során a kerekek megtámasztásához 150 x 150 mm keresztmetszetű puhafa gerendát kell használni (lásd a 6.11., a 6.12. és a 6.13. ábrát).
3.2.5.4.2. Az oldalirányú ütésvizsgálatokhoz a keréktárcsa ütésiránnyal ellentétes oldali kitámasztására puhafa gerendát kell a talajra rögzíteni (lásd a 6.13. ábrát).
3.2.5.5. Támaszok és rögzítések csuklós traktorokhoz
3.2.5.5.1. Ízelt kormányzású traktorok esetén kiegészítő támaszokat és rögzítéseket kell alkalmazni. Ezek feladata biztosítani, hogy a traktornak az a része, amelyre a védőszerkezet felszerelték, olyan merev legyen, mint a nem ízelt kormányzású traktorok megfelelő része.
3.2.5.5.2. Az ütés- és nyomóvizsgálatokhoz további részletes adatokat a 3.3.1.1. pont tartalmaz.
3.2.5.6. Abroncsnyomás és alakváltozás
3.2.5.6.1. A traktor gumiabroncsai nem lehetnek folyadékkal feltöltve, és a traktorgyártó által szántóföldi munkára előírt abroncsnyomást kell beállítani.
3.2.5.6.2. A rögzítéseket minden egyes esetben annyira meg kell feszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a feszítés előtt mért gumiabroncs oldalfalmagasság (a keréktárcsa legalsó pontjának a földtől mért távolsága) 12%-a legyen.
3.2.5.7. Nyomóberendezés
A 6.14. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a nyomóerőt.
3.2.5.8. Mérőberendezések
A következő mérőberendezések szükségesek:
3.2.5.8.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 6.15. ábrát).
3.2.5.8.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.3.2.2.2. pontot).
3.2.6. Berendezések és eszközök a statikus vizsgálatokhoz
3.2.6.1. Statikus vizsgálathoz használt berendezés
3.2.6.1.1. A statikus vizsgálathoz használt berendezést úgy kell megtervezni, hogy nyomást vagy terhelést lehessen vele kifejteni a védőszerkezetre.
3.2.6.1.2. Gondoskodni kell arról, hogy a terhelés eloszlása a terhelés irányára merőlegesen, a gerenda teljes hosszában egyenletes legyen. A gerenda hossza 50 mm többszöröse legyen, továbbá 250 és 700 mm közé essen. A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie. A gerendának a védőszerkezettel érintkező éleit legfeljebb 50 mm-es sugárral le kell kerekíteni.
3.2.6.1.3. A gerenda a terhelés irányától függően bármilyen szögben illeszthető legyen, hogy a védőszerkezet alakváltozása esetén követhesse a védőszerkezet teherviselő felületének szögváltozásait.
3.2.6.1.4. Az erő iránya (eltérés a vízszintestől és a függőlegestől):
– a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ± 2°,
– a vizsgálat során terheléssel: 10° a vízszintes felett és 20° a vízszintes alatt. Ezeknek az eltéréseknek a lehető legkisebbeknek kell lenniük.
3.2.6.1.5. Az alakváltozási sebességnek elég kicsinek, 5 mm/s-nál kisebbnek kell lennie, hogy a terhelést minden pillanatban statikusnak lehessen tekinteni.
3.2.6.2. Eszközök a védőszerkezet által elnyelt energia mérésére
3.2.6.2.1. Fel kell rajzolni az erő-alakváltozás görbét, hogy meg lehessen határozni a védőszerkezet által elnyelt energiát. Az erőt és az alakváltozást nem szükséges abban a pontban mérni, amelyben a terhelés a védőszerkezetet éri; az erőt és az alakváltozást azonban egyidejűleg, ugyanazon az egyenesen kell mérni.
3.2.6.2.2. Az alakváltozás-mérések kezdő referenciapontját úgy kell megválasztani, hogy csak a védőszerkezet és/vagy a traktor bizonyos alkatrészeinek alakváltozása által elnyelt energiát vegyék figyelembe. A rögzítés alakváltozása és/vagy csúszása által elnyelt energiát nem kell figyelembe venni.
3.2.6.3. A traktor talajhoz rögzítésének eszközei
3.2.6.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket a vizsgálathoz használt berendezés közelében szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.
3.2.6.3.2. A traktort megfelelő eszközökkel (lemezek, ékek, drótkötelek, támaszok stb.) úgy kell a sínekhez rögzíteni, hogy a vizsgálatok során ne mozdulhasson el. Ezt a terhelések során a szokásos hosszmérő eszközökkel kell ellenőrizni.
Amennyiben a traktor elmozdul, akkor a teljes vizsgálatot meg kell ismételni, kivéve, ha az erő-alakváltozás görbe ábrázolásakor figyelembe vett alakváltozás mérésére szolgáló rendszert a traktorra erősítették.
3.2.6.4. Nyomóberendezés
A 6.14. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengely-alátámasztást kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai viseljék a nyomóterhelést.
3.2.6.5. Egyéb mérőberendezések
A következő mérőberendezésekre is szükség van:
3.2.6.5.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 6.15. ábrát);
3.2.6.5.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.3.2.2.2. pontot).
3.3. Vizsgálati eljárások
3.3.1. Dinamikus vizsgálatok
3.3.1.1. Ütés- és nyomóvizsgálatok
3.3.1.1.1. Ütés hátulról
3.3.1.1.1.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.
A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.
Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.3.1.1.1.2. A traktort a 6.11. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.
A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.2.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek elé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.
3.3.1.1.1.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.3.1.1.1.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:
H = 25 + 0,07 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H =125+0,02 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.3.1.1.1.5. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében ugyanazok a képletek alkalmazandók.
3.3.1.1.2. Ütés elölről
3.3.1.1.2.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.
A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.
Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.3.1.1.2.2. A traktort a 6.12. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.
A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.2.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek mögé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.
3.3.1.1.2.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.3.1.1.2.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:
H = 25 + 0,07 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = 125 + 0,02 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.3.1.1.2.5. A megfordítható vezetőhellyel (megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében a magasság a fentiekben alkalmazott képlettel számolt érték és az alábbiak kiválasztott érték közül a nagyobb érték lesz:
H = 2,165 x 10–8 M x L2
vagy
H = 5,73 x 10–2 I
3.3.1.1.3. Ütés oldalról
3.3.1.1.3.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet 20°-nál kisebb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek ütközéskor továbbra is függőlegesek maradjanak.
A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt.
3.3.1.1.3.2. A traktorkerekeket az ütközési oldalon az első és a hátsó tengely megfelelő végein átmenő drótkötelekkel kell rögzíteni a talajhoz. A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.2.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen.
A kötelek megfeszítése után a gerendát a talajra kell fektetni, hozzá kell nyomni a gumiabroncsok ütéssel ellentétes oldalához, majd a talajhoz kell rögzíteni. Amennyiben az első és a hátsó kerekek külső oldalai nincsenek azonos függőleges síkban, akkor két gerendára vagy ékre lehet szükség. Ezután a gerendát a 6.13. ábra szerint az ütéssel ellentétes oldalon a legjobban igénybe vett kerék tárcsájához kell helyezni, szorosan a keréktárcsához kell nyomni, majd rögzíteni kell az alapjánál. A gerenda hosszát úgy kell megválasztani, hogy a keréktárcsához nyomva 30 ± 3°-os szöget zárjon be a talajjal. Ezenkívül a gerenda vastagsága lehetőleg a hosszúságának egyhuszada–egyhuszonötöde, a szélességének pedig fele–harmada legyen. A gerendát mindkét végén a 6.13. ábrának megfelelően kell kialakítani.
3.3.1.1.3.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, oldalról pedig a 3.3.1.1.3.2. pont szerint a hátsó keréknek feszített gerendához hasonló szerkezettel kell megtámasztani. Ezután a csuklópontot szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.3.1.1.3.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:
H = (25 + 0,20 M) (B6 + B) / 2B
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = (125 + 0,15 M) (B6 + B) / 2B
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
3.3.1.1.3.5. A megfordítható vezetőhellyel ellátott traktorok esetében a magasság a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:
H = 25 + 0,2 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = 125 + 0,15 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.3.1.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen
A gerendát a védőszerkezet hátsó legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:
Fv = 20 M
Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor hátuljának azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.
Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.
3.3.1.1.5. Nyomóvizsgálat az első részen
A gerendát a védőszerkezet első legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:
Fv = 20 M
Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor elejének azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.
Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.
3.3.1.1.6. További ütésvizsgálatok
Amennyiben az ütésvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó ütésvizsgálat után egy második, hasonló ütésvizsgálatot kell végezni
H’ = (H x 10–1) (12 + 4a) (1 + 2a)–1
esési magassággal, ahol «a» a maradandó alakváltozás (Dp) rugalmas alakváltozáshoz (De) viszonyított aránya:
a = Dp / De
az ütközési pontban mérve. A második ütésvizsgálat miatt bekövetkező további maradandó alakváltozás nem lehet nagyobb az első ütésvizsgálat miatt bekövetkező maradandó alakváltozás 30%-ánál.
A további vizsgálatok végrehajtásához valamennyi ütésvizsgálat során meg kell mérni a rugalmas alakváltozást.
3.3.1.1.7. További nyomóvizsgálatok
Amennyiben a nyomóvizsgálat során jelentős mértékű törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell végrehajtani, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.
3.3.1.2. A végrehajtandó mérések
3.3.1.2.1. Törések és repedések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni. A lengőtömeg élei által okozott sérülések elhanyagolhatók.
3.3.1.2.2. Védett tér
3.3.1.2.2.1. Behatolás a védett térbe
Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az 1.6. pont szerint a vezetőülést körülvevő védett térbe.
A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt legkisebb értéket kell figyelembe venni.
3.3.1.2.2.2. A hátulsó szilárd elemek vizsgálata
Amennyiben a traktor fel van szerelve a vezetőülés mögött elhelyezett merev résszel, burkolattal, vagy egyéb szilárd elemmel, akkor ezt az elemet hátrafelé vagy oldalirányba történő boruláskor védőpontnak kell tekinteni. Ennek a vezetőülés mögött elhelyezett szilárd elemnek törés vagy a védett térbe történő behatolás nélkül képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon egy lefelé ható Fi erőnek, ahol:
Fi = 15 M
amely a traktor központi síkjában a keret tetejére merőlegesen hat. Az erőt először 40°-os szögben kell kifejteni, amelyet a 6.16. ábra szerint a talajjal párhuzamos síkhoz képest kell mérni. Ez a szilárd elem legalább 500 mm széles legyen (lásd a 6.17. ábrát).
Továbbá ennek a szerkezetnek elég merevnek kell lennie, és a traktor hátsó részére szilárdan kell felerősíteni.
3.3.1.2.3. Rugalmas alakváltozás (oldalirányú ütés hatására)
A rugalmas alakváltozást az ülés ellenőrzési pontja fölött (810 + av) mm-re, az ütközési ponton áthaladó függőleges síkban kell mérni. E mérésre a 6.15. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.
3.3.1.2.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.
3.3.2. Statikus vizsgálatok
3.3.2.1. Terhelések és nyomóvizsgálatok
3.3.2.1.1. Terhelés a hátsó részen
3.3.2.1.1.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkban kell alkalmazni.
A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. Az a függőleges sík, amelyben a terhelést kifejtik, a szerkezet felső része külső szélessége egyharmadának megfelelő távolságra legyen a szimmetriasíktól.
Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.3.2.1.1.2. A szerkezetet a 3.2.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.3.2.1.1.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eil = 500 + 0,5 M
3.3.2.1.1.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében ugyanazok a képletek alkalmazandók.
3.3.2.1.2. Terhelés az első részen
3.3.2.1.2.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos, attól a szerkezet felső része külső szélessége egyharmadának megfelelő távolságra lévő függőleges síkban kell kifejteni.
A borulásvédelmi szerkezetnek azt a pontját kell a terhelés támadáspontjaként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él.
Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.3.2.1.2.2. A szerkezetet a 3.2.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.3.2.1.2.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eil = 500 + 0,5 M
3.3.2.1.2.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke a fenti és az alábbi képletek közül választott képlettel számolt értékek közül a nagyobb érték lesz:
Eil = 2,165 x l0–7 M x L2
vagy
Eil = 0,574 I
3.3.2.1.3. Oldalirányú terhelés
3.3.2.1.3.1. Az oldalirányú terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjára merőleges függőleges síkban kell alkalmazni. A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él.
3.3.2.1.3.2. A szerkezetet a 3.2.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.3.2.1.3.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eis = 1,75 M (B6 + B) / 2B
3.3.2.1.3.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke a fenti és az alábbi képlettel számolt értékek közül a nagyobb érték lesz:
Eis = 1,75 M
3.3.2.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen
Az összes előírás azonos a 3.3.1.1.4. pontban megadottakkal.
3.3.2.1.5. Nyomóvizsgálat az első részen
Az összes előírás azonos a 3.3.1.1.5. pontban megadottakkal.
3.3.2.1.6. Kiegészítő túlterhelési vizsgálat (6.18–6.20. ábra)
A túlterhelési vizsgálatot minden esetben el kell végezni, amennyiben az erőhatás több mint 3%-kal csökken az elért alakváltozás utolsó 5%-ában, miután a szerkezet elnyelte a kívánt energiát (lásd a 6.19. ábrát).
A túlterhelési vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vízszintes terhelést a kezdeti, előírt energiaszinthez képest 5%-os lépésben fokozatosan növelik legfeljebb 20% hozzáadott energiáig (lásd a 6.20. ábrát).
A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a szükséges energia 5, 10, illetve 15%-os növelése után az erő minden 5%-os lépésnél 3%-nál kisebb mértékben csökken, és továbbra is nagyobb, mint 0,8 Fmax.
A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha az erő nagyobb 0,8 Fmax-nál, miután a védőszerkezet a túlterhelés során hozzáadott energia 20%-át elnyelte.
A túlterhelési vizsgálat során megengedhetők újabb törések vagy repedések és/vagy a védett térbe való behatolás, vagy a védett tér védelmének a hiánya a rugalmas alakváltozás következtében. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem hatolhat be a védett térbe, amelynek teljesen védettnek kell lennie.
3.3.2.1.7. További nyomóvizsgálatok
Amennyiben a nyomóvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell elvégezni, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.
3.3.2.2. A végrehajtandó mérések
3.3.2.2.1. Törések és repedések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni.
3.3.2.2.2. Védett tér
3.3.2.2.2.1. Behatolás a védett térbe
Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az I. melléklet 1.6. pontja szerinti védett térbe.
A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt legkisebb értéket kell figyelembe venni.
3.3.2.2.2.2. A hátulsó szilárd elemek vizsgálata
Amennyiben a traktor fel van szerelve a vezetőülés mögött elhelyezett merev résszel, burkolattal, vagy egyéb szilárd elemmel, akkor ezt az elemet hátrafelé vagy oldalirányba történő boruláskor védőpontnak kell tekinteni. Ennek a vezetőülés mögött elhelyezett szilárd elemnek törés vagy a védett térbe történő behatolás nélkül képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon egy lefelé ható Fi erőnek, ahol:
Fi = 15 M
amely a traktor központi síkjában a keret tetejére merőlegesen hat. Az erőt először 40°-os szögben kell kifejteni, amelyet a 6.16. ábra szerint a talajjal párhuzamos síkhoz képest kell mérni. Ez a szilárd elem legalább 500 mm széles legyen (lásd a 6.17. ábrát).
Továbbá ennek a szerkezetnek elég merevnek kell lennie, és a traktor hátsó részére szilárdan kell felerősíteni.
3.3.2.2.3. Rugalmas alakváltozás oldalirányú terhelés hatására
A rugalmas alakváltozást (810+av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 6.15. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.
3.3.2.2.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt fel kell jegyezni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.
3.4. Kiterjesztését más traktortípusokra
3.4.1. [nem alkalmazható]
3.4.2. Kiterjesztés
Ha műszaki módosításokat végeznek a traktoron, a védőszerkezeten vagy a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszeren, az eredeti vizsgálatot végző vizsgálóállomás a következő esetekben adhat ki »kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet«, ha a traktor és a védőszerkezet a 3.1.3. és a 3.1.4. pont szerint kielégítette az oldalirányú stabilitásra és a tovább nem borulásra vonatkozó vizsgálatokat, továbbá ha a 3.3.1.2.2.2. pontban leírt hátulsó szilárd elemet felszereléskor megvizsgálták az e pontban leírt eljárás szerint (kivéve a 3.4.2.2.4. pontot):
3.4.2.1. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése más traktormodellekre
Az ütés- vagy terhelési és nyomóvizsgálatokat nem szükséges valamennyi traktormodellen elvégezni, amennyiben a védőszerkezet és a traktor megfelel az alábbi 3.4.2.1.1–3.4.2.1.5. pontban meghatározott feltételeknek.
3.4.2.1.1. A szerkezet (a hátulsó szilárd elemet is beleértve) legyen azonos a vizsgált szerkezettel.
3.4.2.1.2. A kívánt energia nem haladhatja meg az eredeti vizsgálathoz számított energiamennyiséget 5 százaléknál nagyobb mértékben.
3.4.2.1.3. A felerősítés módja és a traktornak azon alkatrészei, amelyekre a felerősítés történik, azonosak.
3.4.2.1.4. Minden olyan alkatrész, például a sárvédők és a motorháztető, amely a védőszerkezet megtámasztására szolgálhat, azonos.
3.4.2.1.5. A védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése a traktoron olyan, hogy a védett tér a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad (ennek ellenőrzéséhez a védett tér ugyanazon referenciapontját kell alkalmazni, mint az eredeti vizsgálati jelentésben, nevezetesen az ülés referenciapontját [ÜRP] vagy az ülés ellenőrzési pontját [ÜEP]).
3.4.2.2. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése módosított védőszerkezet-modellekre
Ezt az eljárást akkor kell követni, ha a 3.4.2.1. pont rendelkezései nem teljesülnek, viszont nem lehet alkalmazni, ha a védőszerkezetet más elvet követő módszerrel erősítik a traktorra (pl. a gumitámaszokat felfüggesztésre cserélik):
3.4.2.2.1. Az első vizsgálat eredményeit nem befolyásoló módosítások (pl. a szerkezet nem kritikus fontosságú pontján elhelyezkedő tartozék rögzítőlapjának hegesztéssel történő rögzítése), eltérő ellenőrzési ponttal rendelkező ülések beszerelése a védőszerkezetbe (ellenőrizni kell, hogy az új védett tér/terek a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad/maradnak).
3.4.2.2.2. Az eredeti vizsgálat eredményeit esetlegesen befolyásoló módosítások, amelyek azonban nem kérdőjelezik meg a védőszerkezet elfogadhatóságát (pl. szerkezeti elem módosítása, a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszer módosítása). Hitelesítő mérést lehet végezni, és a vizsgálat eredményei bekerülnek a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvbe.
Az ilyen típusú kiterjesztésekre az alábbi korlátozások vonatkoznak:
3.4.2.2.2.1. hitelesítő mérés nélkül legfeljebb öt kiterjesztés fogadható el;
3.4.2.2.2.2. a hitelesítő mérés eredményei akkor fogadhatók el kiterjesztés céljából, ha a Kódex valamennyi elfogadási kritériuma teljesül, továbbá:
– ha az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozás nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálati jelentésben szereplő, az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozástól (dinamikus vizsgálat esetén),
– ha a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért erő nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálatban az előírt energiaszint elérésekor mért erőtől, valamint a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozás * nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálati jelentésben az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozástól (statikus vizsgálat esetén);
3.4.2.2.2.3. a védőszerkezet több módosítása is szerepelhet ugyanabban a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben, ha ugyanarra a védőszerkezetre kínálnak különböző választási lehetőségeket, egy kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben azonban csak egy hitelesítő mérés fogadható el. A nem vizsgált lehetőségeket a kiterjesztési mérési jegyzőkönyv külön szakaszában kell leírni.
3.4.2.2.3. Már vizsgált védőszerkezet gyártó által közölt referenciatömegének növelése. Ha a gyártó ugyanazt a jóváhagyási számot szeretné megtartani, hitelesítő mérés elvégzése után ki lehet adni kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet (ilyen esetben nem kell alkalmazni a 3.4.2.2.2.2. pontban megállapított ± 7%-os határokat).
3.4.2.2.4. A hátsó szilárd elem módosítása vagy új hátsó szilárd elem felszerelése. Az új vagy módosított hátulsó szilárd elem figyelembevételével ellenőrizni kell, hogy a védett tér valamennyi vizsgálat során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad. El kell végezni a hátulsó szilárd elemnek a 3.3.1.2.2.2. pontban vagy a 3.3.2.2.2.2. pontban leírt vizsgálatból álló hitelesítő mérését, és a vizsgálat eredményei bekerülnek a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvbe.
3.5. [nem alkalmazható]
3.6. A védőszerkezetek teljesítménye hideg időben
3.6.1. Ha a védőszerkezetről azt állítják, hogy hideg időben nem ridegedik el, a gyártónak ezt adatokkal kell alátámasztania, amelyeket a jelentésben fel kell tüntetni.
3.6.2. Az alábbi követelmények és eljárások célja, hogy alacsony hőmérsékleten is biztosítsák az erőt és ellenállást az elridegedésből eredő töréssel szemben. Javasolt, hogy a védőszerkezet alacsony hőmérsékleten való üzemeltetésre való alkalmasságának megállapításához, azokban az országokban, ahol speciális szerkezeti tulajdonságokra van szükség, teljesítsék az anyagokra vonatkozó alábbi minimális követelményeket.
3.6.2.1. A védőszerkezetet a traktorhoz rögzítő, valamint a védőszerkezet szerkezeti elemeit egymáshoz rögzítő csavarokat és anyákat megfelelően ellenőrzött, alacsony hőmérséklettel szembeni ellenálló képességnek kell jellemeznie.
3.6.2.2. A szerkezeti elemek és szerelvények gyártása során használt hegesztő elektródáknak meg kell felelniük a védőszerkezet alábbi 3.6.2.3. pont szerinti anyagának.
3.6.2.3. A védőszerkezet szerkezeti elemeihez használt acélnak olyan ellenőrzött keménységű anyagnak kell lennie, amely megfelel a 6.1. táblázatban szereplő, Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelményeknek. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.
A 2,5 mm-nél kisebb hengerelt vastagságú és 0,2 százaléknál kisebb széntartalmú acél megfelel ennek a követelménynek.
A védőszerkezet nem acélból készült szerkezeti elemeinek alacsony hőmérsékleten ezzel egyenértékű ütőszilárdsággal kell rendelkezniük.
3.6.2.4. A Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó követelmények vizsgálata során a mintadarab mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták 6.1. táblázatban feltüntetett méreteinek legnagyobbikánál.
3.6.2.5. A Charpy-féle V vizsgálatokat az MSZ EN ISO 148–1:2011 szabványban szereplő eljárás szerint kell elvégezni, kivéve az olyan méretű minták esetében, amelyek a 6.1. táblázatban megadott méreteknek felelnek meg.
3.6.2.6. Ezen eljárás helyett választható a csillapított vagy félig csillapított acél alkalmazása, amelyről megfelelő műszaki leírást kell adni. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.
3.6.2.7. A minták a védőszerkezethez való felhasználás céljából történő formázás vagy hegesztés előtt hengerelt szalagból, csőből vagy idomacélból vett hosszanti minták legyenek. A csőből vagy idomacélból vett mintákat a legnagyobb méretű oldal közepéről kell venni, és nem tartalmazhatnak hegesztést.
| 6.1. táblázat | |||
| Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelmények | |||
| Minta mérete | Energia az alábbi hőmérsékleten | Energia az alábbi hőmérsékleten | |
| –30 °C | –20 °C | ||
| mm | J | J * | |
| 10 x 10 * | 11 | 27,5 | |
| 10 x 9 | 10 | 25 | |
