Hatály: közlönyállapot (2016.VIII.25.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

Megnyitom a Jogtárban

 

22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az 1-2. §, 3. § a)-d) pontjai, a 4. § (4) bekezdése, a 4. § (5) bekezdése alapján az 5. melléklet 1. és 2. pontjai, a 4. § (6)-(8) bekezdései és az 5-7. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a a következő (1n)-(1o) bekezdésekkel egészül ki:

„(1n) A 14. melléklet tartalmazza a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1o) A 15. melléklet tartalmazza a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára kiadott kerettantervet.”

2. § A Rendelet a következő 18. §-sal egészül ki:

„18. § (1) A 14. és a 15. melléklet rendelkezéseit első alkalommal a 2016/2017. tanévben a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) A 9. melléklet 2016. augusztus 31-én hatályos 9.2. HÍD II. PROGRAM KERETTANTERVE alcímében foglalt rendelkezéseket a 2016/2017. tanévben a folyamatban lévő képzésekben még alkalmazni kell.”

3. § A Rendelet

a) 2. § (8) bekezdésében a „középiskolának” szövegrész helyébe a „gimnáziumnak, szakgimnáziumnak”,

b) 2/B. § (1) bekezdésében a „speciális szakiskolában” szövegrész helyébe a „szakiskolában”,

c) 2/B. § (2) bekezdésében a „speciális szakiskola” szövegrész helyébe a „szakiskola”, a „speciális szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakiskolai”,

d) 2/B. § (4) bekezdésében a „speciális szakiskola” szövegrész helyébe a „szakiskola”,

e) 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára, a Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének az 1-2. évfolyam alcímet megelőző szövegében az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 3. és 4. évfolyamokon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható” szövegrész helyébe az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 3. és 4. évfolyamokon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára”, az 1-4. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 1-4. évfolyam számára”, a „Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a „Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható”,

f) 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára, a Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének az 5-6. évfolyam alcímet megelőző szövegében az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 5. évfolyamon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható” szövegrész helyébe az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 5. évfolyamon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára”, az 5-8. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 5-8. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható”

szöveg lép.

4. § (1) A Rendelet 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Rendelet 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) A Rendelet 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(4) A Rendelet 6. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(5) A Rendelet 7. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(6) A Rendelet 8. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(7) A Rendelet 9. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(8) A Rendelet 11. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

5. § (1) A Rendelet a 9. melléklet szerinti 14. melléklettel egészül ki.

(2) A Rendelet a 10. melléklet szerinti 15. melléklettel egészül ki.

6. § Hatályát veszti a Rendelet

a) 2/A. §-a,

b) 6. melléklete,

c) 8. melléklete.

7. § (1) Ez a rendelet - a (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. § a) pontja 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

(3) A 6. § c) pontja 2018. augusztus 31-én lép hatályba.

(4) A 6. § b) pontja 2020. augusztus 31-én lép hatályba.

1. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

A Rendelet 3. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára, a Testnevelés és Sport tantárgy kerettanterve a 9-10. évfolyam alcímet megelőzően a következő szöveggel egészül ki:

„A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”

2. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

A Rendelet 4. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára, a Testnevelés és Sport tantárgy kerettanterve a 7-8. évfolyam alcímet megelőzően a következő szöveggel egészül ki:

„A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 7-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 5-8., 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”

3. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

A Rendelet 5. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára, a Testnevelés és Sport tantárgy kerettanterve az 5-6. évfolyam alcímet megelőzően a következő szöveggel egészül ki:

„A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében az 5-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 5-8., 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”

4. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

A Rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára a Testnevelés és Sport tantárgy kerettanterve a 9-10. évfolyam alcímet megelőzően a következő szöveggel egészül ki:

„A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”

5. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

1. A Rendelet 7. melléklete a következő 7.32. és 7.33. pontokkal egészül ki:

„7.32. Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára

A kosárpalánta kerettanterv célja

A tanterv célja, hogy átfogó, egységes sportszakmai koncepciót kínáljon az 1-4. évfolyamos tanulók számára. A kerettanterv alapja a korosztálynak megfelelő széleskörű képességfejlesztés, mely megalapozza akár a későbbi versenyszerű sportolást, de hasznos hátteret ad a mindennapi élethez is. Cél, hogy megteremtse a lehetőséget arra, hogy a későbbiekben, a programban résztvevő gyerekek képesek legyenek a fizikai képességeik maximális kiaknázására, és ezt ne korlátozza semmilyen a múltból eredő hiányosság. A több éves tapasztalat mutatja, hogy a mozgásminőség megfelelő fejlesztését a széleskörű képességfejlesztéssel ötvözve sokkal stabilabb, felhasználhatóbb alapot kapnak az esetleges későbbi sportágspecifikus célok eléréséhez. Ennek érdekében a kosárpalánta kerettanterv ötvözi az atlétika, a gimnasztika és a küzdősportok hasznos alap mozgásanyagát a kosárlabda megalapozó gyakorlatanyagával.

Kapcsolódás a testnevelés és sport kerettantervhez

A kosárpalánta kerettanterv célkitűzései, szemlélete és szellemisége számos ponton kapcsolódik a testnevelés és sport kerettantervben meghatározott irányelvekhez. A tantervben deklarált célok elérése döntően a kerettanterv szakmai anyagának felhasználásával, arra ráépítve valósul meg.

A kosárpalánta kerettanterv a kosárlabda mellett három bázis sportágra épít kifejezetten azért, mert ezen sportágak megalapozó mozgás- és gyakorlatanyaga megfelelő alapot képez arra, hogy a kerettanterv legfontosabb célkitűzései (mozgáskultúra megalapozása, széleskörű képességfejlesztés) megvalósuljanak. A kosárpalánta kerettanterv szellemisége mellett mozgás és gyakorlatanyaga is rengeteg ponton kapcsolódik a testnevelés és sport kerettantervhez, nem elsősorban teljesen új és eltérő szakmai tartalma határozza meg. A két óra időkeret adta lehetőséget kihasználva a testnevelés és sport kerettantervben meglévő szakmai tartalmat felhasználja, a benne foglalt alapvető mozgáshoz kapcsolódó ismereteket megerősíti és kiegészíti. A képzési arányokat korban felfelé haladva folyamatosan eltolja, döntően a labdás ügyességfejlesztés irányába.

Mindezek mellett viszont világosan meghatározza a kerettantervhez kapcsolódó szakmai, módszertani javaslatokat, óravezetési tanácsokat, mert ezek használata elengedhetetlen a kosárpalánta kerettanterv megvalósításához. A szakmai tartalom úgy került összeállításra, hogy az órák akár kisméretű tornateremben, normál általános iskolai felszereltség mellett is megtarthatóak legyenek.

A kosárpalánta kerettanterv felépítése

A kosárpalánta kerettanterv az 1-4. évfolyamos háromórás testnevelés és sport kerettantervhez igazodva, annak szakmai tartalmára is építve került meghatározásra. A kosárpalánta kerettantervben a háromórás testnevelés és sport kerettanterv alapvető célkitűzési, fejlesztési irányai folyamatosan megvalósulnak, mert ezek az ismeretek kiváló alapot nyújtanak a két órás időkeret szakmai tartalmának teljesítéséhez.

Szakmai alapok

1.1. A teljesítmény piramis

A természetes testmozgás, mozgáskultúra kialakításán, megszerettetésén túl megfelelő alapot kell felépíteni a későbbiekben élsportot választó tanulók már sportágspecifikus képzéséhez, teljesítményük fokozásához is.

A teljesítmény felépítése egy piramist alkot.

Képességek
Teljesítmény fokozása
Mozgás
Hatékonyság Stabilitás Propriocepció

A piramis legalsó szintjén a megfelelő mozgáskultúra, mozgásfejlesztés áll. Ezek után következik a teljesítmény fejlesztése, majd a sportágspecifikus képességek fejlesztése. Ezek a szintek szoros kölcsönhatásban vannak egymással, gyakorlatilag egyiket sem lehet csak önmagában fejleszteni. A legfontosabb az, hogy melyikkel milyen arányban foglalkozunk a különböző korosztályokban.

Nagyon fontos a képzésben, hogy megfelelő edzéstervezéssel és megfelelő gyakorlatokkal a „Palánták” képességeinek fejlesztése megvalósuljon úgy, hogy közben a gyerekek élvezik a sportolást, a kosárlabdát, a játékot. A játékos gyakorlatanyagon keresztül a megalapozás szempontjából fontos képességet fejlődnek.

Az általános iskola alsó tagozatán a legtöbbet a mozgás megfelelő megalapozásával foglalkoznak. Minél szélesebb az alapozás, annál biztosabb a későbbiekben a fejlődés. A piramis második szintjén lévő célzott teljesítményfokozás a 7-10 éves korosztályban, annak is főleg az első felében nem célja a kerettantervnek. A 9-10 éveseknél már valamelyest belép a célzott fejlesztés, elsősorban a gyorsaság illetve állóképesség területén. A piramis harmadik szintjen levő sportágspecifikus képességfejlesztéssel kapcsolatban, ebben az időszakban a labdás és labda nélküli ügyesség fejlesztése az, amire fókuszál a kerettanterv.

Mozgás
Hatékonyság Stabilitás Propriocepció

Az alsó szint döntően a mozgás megalapozásáról szól, az alapvető mozgásminták fejlesztéséről, mozgáskészségek, mozgáskultúra kialakításáról, megszilárdításáról. Ez adja a későbbi célzott képességfejlesztéshez a legmegfelelőbb alapokat. A mozgástanulással párhuzamosan a három legfontosabb terület, ahol a „Palántákat” tudatosan fejleszteni kell:

- hajlékonyság

- mobilitás/stabilitás

- helyzetérzékelés.

Ezt a három terület komplexen fejleszthető. A hajlékonyság egyrészt önmagában is izoláltan fejleszthető, másrészt valamelyest megelőzi a másik két területtel való foglalkozást. Ha nincs meg a kellő hajlékonyság, akkor mind a mobilitás/stabilitás, mind a helyzetérzékelés csak egy bizonyos szintig fejleszthető anélkül, hogy ne helytelen mozgásminták rögzüljenek, amivel inkább kárt okozunk, mint hasznot. A gimnasztikai mozgásanyagának ismerete, használata elengedhetetlen a magas minőségű mozgáshoz. A mobilitás/stabilitás fejlesztését mindig együtt, komplexen kell kezelni, általában a stabilitás az, amivel előbb kell foglalkozni, de a legfontosabb a megfelelő arány kialakítása. A stabilitás megfelelő kialakításához, kialakulásához egyértelműen kapcsolódik a torna, gimnasztika gyakorlatanyaga a rendgyakorlatokon, alapvető torna mozgásmintákon keresztül.

A helyzetérzékelést már egészen kicsi kortól lehet és kell fejleszteni, mert minél később foglalkozunk vele, annál kisebb lesz a hatékonyság. A kosárpalánta az alap sportágak közül a helyzetérzékelés tekintetében a legközvetlenebb módon a küzdősportokhoz kapcsolódik, a küzdőjátékok, a test-test elleni küzdelem nagymértékben fejleszti ezt a területet.

1.2. Korosztályos tematika a szenzitív időszakok függvényében

A „Palánták” sokoldalú, komplex fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy különböző életkorokban különböző képességek fejlesztése igazán hatékonyan. Ezek a szenzitív időszakok már egészen kis korban is nagy jelentőséggel bírnak, nagyon fontos, hogy a pedagógusok használják, kihasználják a már meglévő tudásanyagot, tapasztalatokat.

1-2. évfolyam

Ebben a korcsoportban igen nagy alkati eltérések lehetnek a gyerekeknél, és a mozgáskultúra fejlettségében is nagyok a különbségek, így mindenképpen a megalapozó jellegű, sokoldalú képességfejlesztésre kell fókuszálni.

Az órák gyakorlataiban dominál a sportágak döntően labda nélküli alap mozgásanyagának megfelelő frekvencián történő végrehajtása, periodikusan visszatérve a korábban tanultakra, és egymásra építve a gyakorlatanyagot. Felhasználásra kerül az alap sportágak, az atlétika és a torna megalapozó mozgásanyaga, gyakorolásra kerülnek különböző test és egyensúlyi helyzetekben, akadályokon stb. Ez nem a kifejezett

„labdás” képzés időszaka, de az általános ügyesség fejlesztésére minél több eszközt (köztük különböző labdákat is) használni kell. Kiemelt jelentőségű a kar-láb együttműködésének és együttes koordinációjának fejlesztése, és a mozdulatsorok magas frekvenciával történő gyakorlása. Ebben a korcsoportban még nem történik test-test elleni ütközés, de küzdőjáték jellegű feladatok vannak a gyakorlatanyagban.

3-4. évfolyam

Ebben a korcsoportban már kezdenek elkülönülni a különböző képességek célzott fejleszthetőségi lehetőségei. A 4. évfolyamon már tudatosan, célzottan fejleszthető a gyorsaság, erő, állóképesség, koordináció. Nem folyamatosan külön-külön gyakorlattal kell fejleszteni a különböző képességet, továbbra is döntően komplex gyakorlatokat kell használni.

A gyorsaság fókuszpontja az induló gyorsaság, irányváltoztatások, koordináció, ritmusérzék fejlesztése. Már többet lehet használni a labdát, de mindig komplex gyakorlatokat kell tervezni. Gyakran kell beépíteni futóiskola jellegű feladatokat, különböző lépéskombinációkat, sor és váltó versenyeket különböző fordulás módokkal és különböző testhelyzetekből való indulással.

Az erőfejlesztésnél döntően saját testsúlyt kell használni, egyenletesen kell fejleszteni a törzs (has, hát), váll, mellizmokat és a lábizmok erejét. A gyerekek gyakoroljanak különböző támaszhelyzeteket, mászó, húzó, tolódott jellegű mozgásokat. Különösen a 4. évfolyamon lehet használni már a kis ellenállást jelentő kézi szereket, gumiköteleket, súlylabdákat stb.

Az állóképesség megalapozása szempontjából kiemelten fontos ez a korcsoport. Kifejezetten az aerob, azaz az oxigén jelenléte melletti munka az, amire fókuszálni kell, illetve a 4. évfolyam második felében kezdődik a keringés fejlesztésének kiemelten fontos időszaka. A szívtérfogat, a tüdőkapacitás célzott növeléséhez be lehet iktathatni közepes iramú folyamatos futásokat, míg a rugalmasság fejlesztéséhez folyamatosan változó intenzitású gyakorlatokat kell tervezni.

MÓDSZERTAN

Az egységes módszertani elvek meghatározásával egyértelmű, könnyen követhető kereteket biztosítunk az órák megtartásához

- versenyszellem kialakítása - sorversenyek;

- mennyiségi és esztétikai feladatok (például fekvőtámasz-terpeszállásdöntés);

- folyamatos foglalkoztatás a lehető legkevesebb holtidővel;

- bemutatás

= döntően a tanár végzi,

= mintaszerű,

= szemléletes,

= mindenki lássa;

- kommunikáció

= egyszerű szavakkal,

= közérthetően,

= hangosan;

- pozitív megerősítés fontossága;

- hibajavítás

= az 1-2. évfolyamon csak a legfontosabb hibákat, és egyszerre mindig csak egyet kell javítani, inkább orientálni a helyes végrehajtás felé,

= főleg gyakorlat közben történjen lehető legkevesebb holtidővel,

= mindig pozitív módon történjen,

= soha ne kerüljön bemutatásra a hiba, mert rögzülhet;

- egyértelmű, könnyen érthető, a korosztálynak megfelelő feladatok;

- a gyakorlatokon keresztül minél sűrűbben kerüljenek a gyerekeket döntési helyzetbe;

- minél több páros (társ tolása, húzása, stb.) és csoportos vagy versenyszerű gyakorlat beépítése;

- minél több alapsportágat is érintő gyakorlat beépítése;

- intenzívebb mintaszakaszok és pihenő idők folyamatos kombinálása;

- a pihenőidőkben a gyerekek csak „készenléti” szintig pihenjék ki magukat, kerülni kell a teljes kipihenést, kihűlést;

- változatos gyakorlatok;

- gyorsaságfejlesztő gyakorlatok mindig az óra első felében legyenek;

- megfelelő létszám, hely, gyakorlat megtalálása;

- gyakorlatok egymásra épüljenek, csak megfelelő alapok kialakítása után történjen továbblépés;

- azonos korosztályban is lehet különböző felkészültségi, ügyességi szint, ha szükséges vissza kell lépni.

1-2. évfolyam

Módszertani és óratartási javaslatok

- Egyszerű (egy területet érintett) és összetett, több sportággal kapcsolódó feladatok.

- Alapsportágak (atlétika, gimnasztika, labdás ügyességfejlesztés) mozgásanyagának beépítése minden órába.

- Küzdősport elemeinek beépítése heti rendszerességgel.

- Szaknyelv fokozatos használata, tanítása.

- Tartós egyiramú mozgások (3-5 perc) alkalmankénti beépítése.

- Folyamatos intenzitásváltással járó gyakorlatok (6-8 perc) beépítése.

- Pihenőidő mindig csak egy készenléti állapotig tartson.

- Egyértelmű, könnyen érthető gyakorlatok.

- Döntési helyzet egyre gyakoribb beépítése a gyakorlatokba.

- Összetettebb, gyors gondolkodást igénylő gyakorlatok beépítése.

- Párban, majd csapatban végzett gyakorlatok egyre sűrűbb használata.

- Gyakorlatok átadásánál javasolt a természetes élővilág utánzása (pókmászás, indián szökdelés, cicadomborítás, stb.).

- Ebben a korosztályban átlagosan minden második gyakorlat játékos jellegű legyen.

- Különböző méretű labdák használatának beépítése a feladatokba fokozódó gyakorisággal.

- Kosárlabda használat és labdás ügyesség fejlesztés fokozatos térnyerése az órákon belül.

Órakeret
1. Előkészítő és preventív mozgásformák 10 7%
2. Természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásformák 20 14%
3. Manipulatív természetes mozgásformák 20 14%
4. Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban 20 14%
5. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban 20 14%
6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban 20 14%
7. Természetes mozgásformák a küzdősport jellegű feladatmegoldásokban 14 9%
8. Labdás ügyességfejlesztés összekapcsolása természetes mozgásformákkal 20 14%
Összesen 144
Tematikai egység / Fejlesztési cél 1. Előkészítő és preventív mozgásformák Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A kosárpalánta kerettanterv elsősorban a testnevelés és sport kerettantervben már meghatározott Előkészítő és preventív mozgásformákra építve, azok felhasználásával, minimális kiegészítésével, fejlesztésével, összekötésével tervezi megvalósítani, elérni a meghatározott célokat.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Optimális oktatási környezet kialakítása, alapvető szabályok, formák jelek megismerése. Testtudat, térérzékelés fejlesztése, javítása.
Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
1.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Előkészítő és preventív mozgásformákhoz tartozó ismeretanyag további használata, megerősítése, fejlesztése:
Térbeli alakzatok (vonal, sor, oszlop, kör és félkör) és kialakításuk (nyitódás, záródás, fordulatok, mozgásútvonalak), gimnasztika, játékformák bevezetése és fokozatos beépítése a foglalkozások gyakorlatanyagába.

1.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Bemelegítés, fizikai terhelés, test felépítésével, működésével kapcsolatos elemi ismeretek megismerése. Helyes testtartás fokozatos kialakítása, és folyamatos kontrollja. Alapvető sportolási szabályok megismertetése kialakítása. Pozitív hozzáállás, siker és kudarc elviselési, kezelési képesség fejlesztése. Társas gondolkodáshoz, együttes feladatvégzéshez való viszony kialakítása. A keringésfokozással együtt járó légzésszám emelkedés tudatos, mégis automatikus szabályozásának előkészítése.
Matematika:
Térbeli tájékozódás, geometriai alakzatok, összehasonlítás

Környezetismeret: Tájékozódás, térmeghatározás, alapvető testi jelzések, reakciók megismerése

Vizuális kultúra: Tapasztalat útján szerzett élmények megfigyelése, feldolgozása, leírása
Kulcsfogalmak / fogalmak Előkészítés, bevezetés, gimnasztika, pozitív hozzáállás, keringésfokozás, légzés
Tematikai egység /
Fejlesztési cél
2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A kosárpalánta kerettanterv elsősorban a testnevelés és sport kerettantervben már meghatározott hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákra építve, azok felhasználásával, minimális kiegészítésével, fejlesztésével, összekötésével tervezi megvalósítani, elérni a meghatározott célokat.
A tematikai egység
nevelés-fejlesztési
céljai
Legalapvetőbb természetes mozgásformák biztonságos végrehajtásának kialakítása, egyéni és csoportos feladatmegoldáshoz szükséges képességek fejlesztése.
Ismeretek / fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
2.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Elsajátított és meglévő természetes mozgásformák mozgásmintáinak, koordinációjának fejlesztése:
A kerettantervben felsorolt természetes mozgásformák további használata, végrehajtás minőségének, biztonságának fejlesztése.
Járások, futások, oldalazások, ugrások, lendítések körzések, hajlítások, nyújtások, fordítások, fordulások, tolások, húzások, emelések, hordások, függés és lengésgyakorlatok, egyensúlygyakorlatok, gurulások, átfordulások, támaszok és az említett mozgásformákat alkalmazó játékok.

Elsajátított és meglévő természetes mozgásformák rendszeres összekötése akadályokkal, kézi szerekkel:
Egyszerű, már kellő biztonsággal és minőségben végrehajtott mozgásformák összekötése akadályokkal, nehezítésekkel (rövidebb, maximum 3-5 nehezítéssel felépített szakaszokra bontva, szakaszok között mentális és fizikai pihenő).

Guggolás mint alapvető természetes mozgásminta használata, karbantartás: A guggolás mint kiemelten fontos mozgásminta karbantartása, fejlesztése, folyamatos beépítése a gyakorlatanyagba.

2.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Térérzékelés, testérzékelés, mozgás síkok, irányok, kiterjedések.
Matematika:
Térbeli tájékozódás mozgás közben, idomok, formák

Környezetismeret: Tájékozódás

Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció
Kulcsfogalmak / fogalmak Hely- és helyzetváltoztató mozgás, járás, futás, oldalazás, szökdelés, ugrás, lendítés, körzés, hajlítás, nyújtás, fordítás, fordulat, tolás, húzás, emelés, hordás, függés, lengés, egyensúly, gurulás, átfordulás, támasz, irány, sík, szabály, guggolás
Tematikai egység / Fejlesztési cél 3. Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A kosárpalánta kerettanterv elsősorban a testnevelés és sport kerettantervben már meghatározott Manipulatív természetes mozgásformákra építve, azok felhasználásával, minimális kiegészítésével, fejlesztésével, összekötésével tervezi megvalósítani, elérni a meghatározott célokat.
A tematikai egység nevelés-fejlesztési céljai Balesetmentes sporteszköz használat. Eszközhasználaton keresztüli fejlesztés élményszerű megvalósítása.
Ismeretek / fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
3.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Manipulatív természetes mozgásformák minőségének, biztonságának további fejlesztése:
Dobások, elkapások, rúgások, labdaátvétel lábbal, labdavezetés kézzel, ütés testrésszel, eszközzel, manipulatív mozgásformák játékban.

Ügyességfejlesztés kisjátékokhoz tartozó sporteszközökkel:
Különböző méretű labdák, eszközök érintése, tapintása, hordása, mozgatása különböző testrészekkel, és testhelyzetekben. Ügyességi feladatok akadályokkal való nehezítése kellő végrehajtási biztonság után.

Elsajátított manipulatív mozgásformák nehezített végrehajtása, összekötése hely- és helyzetváltoztató mozgásformákkal
Labdakezelési mozgásformák használata különböző testhelyzetekben, helyzetváltoztatások és helyváltoztatások közben az egyszerűbb mozgásformákat használva elsősorban.

3.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Eszközhasználat biztonságos szintre emelése. Eszközhasználat és játékszabályok összekapcsolása.
Matematika: Geometria, mozgásérzékelés

Környezetismeret: Életműködési alapismeretek
Kulcsfogalmak /
fogalmak
Gurítás, elkapás, dobás, labdaátvétel, rúgás, ütés, sporteszköz, kosárfogás, terelés, pattintás, ívelés, kétkezes, egykezes, alsó, mellső, felső dobás
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 4. Természetes mozgásformák a torna jellegű
feladatmegoldásokban
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A kosárpalánta kerettanterv elsősorban a testnevelés és sport kerettantervben már meghatározott Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban szakanyagra építve, annak felhasználásával, minimális kiegészítésével, fejlesztésével, összekötésével tervezi megvalósítani, elérni a meghatározott célokat.
A tematikai egység
nevelés-fejlesztési
céljai
Tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése. Helyes alap testtartás, mozgásminták gyakorlása közbeni megfelelő testhelyzet, tartás kialakítása, testtudat, testkontroll fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
4.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban szereplő
ismeretanyag végrehajtási minőségének, biztonságának további fejlesztése:
Torna elsajátított alapelemeinek (gurulóátfordulás, tarkóállás, bátorugrás, lebegő és mérlegállás, ugrások, kézenállást előkészítő gyakorlatok) megerősítése, beépítése változó feltételek között játékos formában. Tornához kapcsolódó játékok kreatív, kooperatív megoldási formái. Torna elemek labdával való összekötése, nehezítése.
Gimnasztika, mint testtudat alakító, formáló, testtartás fejlesztő és mobilitás karbantartó eszköz használata:
Előkészítő természetes mozgásformák ismeretanyagában szereplő gimnasztikai alapelemek, mozgásformák beépítése a gyakorlatanyagba elsősorban játékos formában. Mivel a gimnasztika nem elsősorban bemelegítő célokat szolgál, ezért ne csak a foglalkozások bevezető és levezető szakaszában, hanem folyamatos, és rendszeres beépítése javasolt.

4.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Testrészekkel és társakkal való mozgáskapcsolatok, térbeli, időbeli, ritmikai kapcsolódások.
Ének-zene:
Népi gyerekjátékok, ritmusgyakorlatok

Környezetismeret:
Élő környezet ismerete
Kulcsfogalmak / fogalmak Testtartás, támasz, függés, egyensúly, ritmus,
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 5. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű
feladatmegoldásokban
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A kosárpalánta kerettanterv elsősorban a testnevelés és sport kerettantervben már meghatározott Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban szakanyagra építve, annak felhasználásával, minimális kiegészítésével, fejlesztésével, összekötésével tervezi megvalósítani, elérni a meghatározott célokat.
A tematikai egység
nevelés-fejlesztési
céljai
Természetes mozgásformák fejlesztése atlétikai jellegű feladatmegoldások segítségével. Mozdulatok, mozgásminták beidegzése, rögzítése, iskolázása, kar és láb együttes és független koordinált használatának megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
5.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban használt természetes mozgásformák minőségének koordinációjának, végrehajtása biztonságának további fejlesztése: Járások, futások, ugrások, szökdelések, dobások az atlétikában. Az elsajátított mozgásformák alkalmazása atlétikai jellegű játékokban.

Kar és láb koordinációjának, együttes, összehangolt mozgásának kiemelt fejlesztése, mozgáskoordináció fejlesztése:
Labdajátékokhoz, labdák, eszközök mozgásban való kezeléséhez kiemelten szükséges kar és láb együttes, összehangolt, gyors koordinációját fejlesztő gyakorlatok rendszeres használata.

5.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Vezényszavak ismerete, kitartás mind pozitív képesség fejlesztése, tudatosság és fegyelmezettség a feladatmegoldásokban.
Matematika: Mérés és mérhető tulajdonságok

Vizuális kultúra: Tapasztalás útján szerzett élmények megfigyelés, feldolgozása, leírása

Környezetismeret: Test működésének ismerete
Kulcsfogalmak /
fogalmak
Futóiskola, ugróiskola, dobóiskola, lendület, elrugaszkodás, repülés, érkezés, ugrás, karlendítés, karmunka, sprint
Tematikai egység / Fejlesztési cél 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A kosárpalánta kerettanterv elsősorban a testnevelés és sport kerettantervben már meghatározott Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban szakanyagra építve, annak felhasználásával, minimális kiegészítésével, fejlesztésével, összekötésével tervezi megvalósítani, elérni a meghatározott célokat.
A tematikai egység
nevelés-fejlesztési
céljai
A sportjátékok technikai és taktikai alapjainak megismerése a természetes hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák segítségével, alkalmazásával.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
6.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Sportjátékok alaptechnikai és taktikai ismeretanyagának bővítése, fejlesztése természetes mozgásformákkal való összekötés közben:
Kis létszámú, játékos hely-, helyzetváltoztató és manipulatív feladatmegoldások, sportjáték előkészítő kisjátékok.

Döntési kényszerrel járó feladatok egyre dominánsabb használata:
Nyitott készségek fejlesztése a döntési szituációk feladatsorokba történő gyakori beépítésén keresztül. Először egyszerűbb (kétválasztásos) döntési szituációk összekapcsolása már elsajátított természetes és manipulatív mozgásformákkal, majd egyre összetettebb (többválasztásos) szituációk beépítése gyakorlatanyagba, kisjátékokba.

Kooperatív gondolkodással járó játékszituációk tudatos, kiemelt használata: Együttes gondolkodás, társhoz, társak mozgásához, játékszituációkhoz, helyezkedési formákhoz való alkalmazkodás fejlesztését előkészítő, megalapozó gyakorlatok kiemelt, tudatos használata, beépítése korosztálynak megfelelően egyszerűtől a bonyolultabb, összetettebb felé haladva.

6.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Győzelem és kudarc elviselési, kezelési képesség fejlesztése. Társas gondolkodás, csapatszellem kialakításának megalapozása. Labdajátékok alapvető szabályainak megismerése. Sportszerűség, fair play szellemiség kialakítása.
Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció

Környezetismeret: Test működésének ismerete
Kulcsfogalmak /
fogalmak
Játék, szabály, helyezkedés, labdatartás, védekezés, támadás, csapatjáték, taktika, együttműködés, győzelem, kudarc, csapatszellem, sportszerűség
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és küzdő jellegű feladatmegoldásaiban Órakeret
14 óra
Előzetes tudás A Kosárpalánta kerettanterv elsősorban a testnevelés és sport kerettantervben már meghatározott Természetes mozgásformák az önvédelmi és küzdő jellegű feladatmegoldásokban szakanyagra építve, annak felhasználásával, minimális kiegészítésével, fejlesztésével, összekötésével tervezi megvalósítani, elérni a meghatározott célokat.
A tematikai egység nevelés-fejlesztési céljai Önszabályozás fejlesztése a küzdő jellegű feladatmegoldások alkalmazásával. Biztonságos sérülésmegelőző technikák megismerése, használata. Egymás elleni küzdelem szabályainak elsajátítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
7.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Küzdő jellegű feladatmegoldások alkalmazása a természetes mozgásformákban: Bevezetés a küzdőjátékokba társtolások és húzások, kötélhúzások, esések, tompítások gyakorlatanyagba építésével (a sérülés megelőzés érdekében esésekkel, tompításokkal kell kezdeni a gyakorlást).

Küzdőjátékok használata az elsajátított mozgásformák gyakori beiktatásával: Küzdőjátékokat előkészítő érintéses játékok és feladatok. Elsősorban a korcsoport második felében, párokban vagy csapat(ok)ban végzett játékok, test-test elleni kontaktust is beépítve a korábban már elsajátított manipulatív és természetes mozgásformákat is felhasználva (például: kakasviadal egy lábon szökdelve stb.).

7.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Baleset és sérülés megelőzéssel kapcsolatos ismeretek fejlesztése. Önuralom, tisztelet a másik fél iránt.
Környezetismeret: Vizuális kommunikáció
Kulcsfogalmak / fogalmak Esés, tompítás, küzdés, önuralom, tisztelet, sportszerűség
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 8. Kosárlabda-specifikus mozgásformák Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A kosárpalánta kerettanterv elsősorban a testnevelés és sport kerettantervben már meghatározott mozgásformák, alaptechnikai és taktikai ismeretekre, szakanyagra építve, annak felhasználásával, minimális kiegészítésével, fejlesztésével, összekötésével tervezi megvalósítani, elérni a meghatározott célokat.
A tematikai egység nevelés-fejlesztési céljai A kosárlabda képzés szempontjából fontos megalapozó technikai és taktikai ismeretek továbbfejlesztése és kiegészítése a legalapvetőbb, sportágspecifikus irányú gyakorlatanyaggal.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
8.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Kosárlabda alapállás:
Kosárlabda alapállás játékos formában történő bevezetése, beépítése a gyakorlatokba.

Kiemelt labdás ügyességfejlesztés:
Különböző méretű labdák érintése, tapintása, hordása. Gurítás, görgetés, tekerés, pörgetés testrészeken, talajon, különböző eszközökön (tornapad, zsámoly, stb.) eszközök körül, alatt. Guruló, pattanó labdák elkapása, eldobása különböző testhelyzetekből, és kiinduló helyzetekből. Futás, ugrás, átbújás guruló, pattogó labda fölött, alatt, mellett. Labda pattintások használata, pattanás magasságának, ütemének sebességének kreatív kihasználása. Kiemelt figyelem a két oldal egyforma (jobb és bal) fejlesztésére.

Kosárlabda játékhoz kapcsolódó természetes és manipulatív mozgásformák fejlesztése, összekapcsolása:
Kosárlabdához kapcsolódó ügyességi elemek, manipulatív mozgásformák összekötése hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákkal a megfelelő testtartásra való maximális odafigyelés mellett.

8.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Csapatszellem, egyéni felelősség, játékhelyzethez alkalmazkodás.
Környezetismeret: Vizuális kommunikáció
Kulcsfogalmak / fogalmak alapállás, labdakezelés, labdavezetés, kétoldalasság
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Előkészítő és preventív mozgásformák
Alap mozgásminták megfelelő szintű alkalmazása. Helyes testtartás kialakulása, fontosságának ismerete. Bemelegítés, fizikai terhelés, test felépítésének és működésének megfelelő szintű ismerete. Alapvető sportolási szabályok ismerete. Siker és kudarckezelési képesség, pozitív gondolkodásmód ismerete. Társas gondolkodás, együttes feladat végzés. Tudatos légzésszabályzás.
Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák
Elsajátított és meglévő természetes mozgásformák mozgásmintáinak készség szintű alkalmazása. A meglévő mozgásminták megfelelő szintű alkalmazása egyszerűbb akadályokkal, szerekkel való összekötés közben. Guggolás, mint kiemelten fontos mozgásminta megfelelő végrehajtása, ehhez szükséges mobilitás és stabilitás megléte
Manipulatív természetes mozgásformák
Manipulatív mozgásformák biztonságos használata és összekötés a hely- és helyzetváltoztató mozgásformákkal. Labdák, kis eszközök egyre biztonságosabb összekötése manipulatív és természetes mozgásformákkal Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban Gimnasztikai alapelemek helyes testtartással való végrehajtása. Legalapvetőbb elemek egymással való harmonikus összekapcsolása. Alap torna elemek labdával való összekötése
Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban
Alapvető futó és ugróiskola gyakorlatok technikailag helyes végrehajtása. Kar és láb együttes, koordinált használata alapvető atlétikai elemek végrehajtása közben. Labda és a legegyszerűbb kézi szerek biztonságos használata alap atlétikai elemekkel összekötve.
Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban
Megalapozó természetes és manipulatív mozgásformák alkalmazása kis létszámú sportjátékok közben. Egyszerűbb döntési szituációkra való gyors reakció. Alapvető helyezkedési ismeretek sportjátékok feladatmegoldásai közben. Csapatban való gondolkodás térnyerése az egyéni feladatmegoldással szemben. Kooperatív gondolkodás fejlődése. Labdajátékok legalapvetőbb szabályainak ismerete.
Természetes mozgásformák az önvédelmi és küzdő jellegű feladatmegoldásokban
Alap eséstechnikák, tompítás, gurulások biztonságos végrehajtása. Viselkedés tudatos szabályozása test-test elenni kontaktust igénylő játékszituációk közben.
Kosárlabda-specifikus mozgásformák
Kosárlabda alapállás helyes végrehatása. Különböző méretű labdák megfelelő labdakezelése, labdás ügyességi elemek megbízható végrehajtása mindkét oldalra. Labdavezetés ismerete mindkét kézzel. Labdás ügyességi elemek koordinált összekötése hely- és helyzetváltoztató és manipulatív mozgásformákkal a megfelelő testtartás mellett.

3-4. évfolyam

Korosztályos módszertani és óratartási javaslatok

- Összetett, több sportágat érintő feladatok.

- Atlétika és gimnasztika mozgáselemeinek beépítése minden órán.

- Küzdősport elemeinek beépítése heti rendszerességgel.

- Labdás ügyességfejlesztés kiemelt használata, összekötése kar és láb koordinációját javító gyakorlatokkal.

- Döntési helyzet állandó megjelenése, manipulatív jellegű, változó típusú részfeladatokból összeállított gyakorlatsorok használata.

- Tartós egyiramú mozgások (6-8 perc) alkalmankénti beépítése.

- Folyamatos intenzitásváltással járó gyakorlatok (8-10 perc) beépítése.

- Pihenőidő mindig csak egy készenléti állapotig tartson.

- Összetettebb, gyors gondolkodást igénylő gyakorlatok beépítése.

- Döntően párban vagy csapatban végzett gyakorlatok beépítése.

- Minden órán legyen játékos jellegű feladat.

- Rendszeres kosárlabda használat és labdás ügyesség fejlesztés órákon belül.

Órakeret
1. Előkészítő és preventív mozgásformák 10 7%
2. Természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásformák 16 11%
3. Manipulatív természetes mozgásformák 20 14%
4. Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban 16 11%
5. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban 16 11%
6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban 20 14%
7. Természetes mozgásformák a küzdősport jellegű feladatmegoldásokban 14 9%
8. Labdás ügyességfejlesztés összekapcsolása természetes mozgásformákkal 32 23%
144
Tematikai egység / Fejlesztési cél 1. Előkészítő és preventív mozgásformák Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Egyszerűbb alakzatok kialakítása, tartása, váltása. Alapvető preventív, hely- és helyzetváltoztató, és manipulatív mozgásformák ismerete.
A tematikai egység
nevelés-fejlesztési céljai
Az optimális sportolási környezet megszilárdítása, fenntartása, ezáltal a további ismeretek megszerzésének elősegítése. Alapvető rend és fegyelmi szabályok, kommunikációs formák rendszeres tudatos használata. Test funkciók és működés ismereteinek megszilárdítása, bővítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
1.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Előkészítő és preventív mozgásformákhoz tartozó ismeretanyag összetettebb formáinak használata:
Összetettebb térbeli alakzatok és kialakításuk, egyszerűbb dinamikus gimnasztikai mozgásformák bevezetése alapvető rendgyakorlati elemek összekötésével játékformák bevezetése és fokozatos beépítése a foglalkozások gyakorlatanyagába. Tudatos izomernyesztés, feszítés, hajlítás, nyújtás. Légző gyakorlatok, hasi légzés tudatos tanítása, gerincvédelem elősegítése.

1.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapvető sportolási szabályok megismertetése kialakítása. Pozitív hozzáállás, siker és kudarc elviselési, kezelési képesség fejlesztése. Társas gondolkodáshoz, együttes feladatvégzéshez való viszony kialakítása. Alapvető sportolási szabályok megismerése.
Környezetismeret: Tájékozódás

Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció
Kulcsfogalmak / fogalmak Gimnasztika, rendgyakorlat, ernyesztés, feszítés, hajlítás, nyújtás, hasi légzés, gerincvédelem
Tematikai egység / Fejlesztési cél 2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret
16 óra
Előzetes tudás Alapvető Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák biztonságos végrehajtása, egyszerűbb mozgássorok felépítése ezek felhasználásával. A mozgásformák automatizálása, precíz végrehajtása szerekkel nehezített környezetben is.
A tematikai egység nevelés-fejlesztési céljai Elsajátított természetes mozgásformák gyors szabályos váltása, összetettebb nehezítések és változó körülmények mellett is stabil, precíz végrehajtása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
2.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Elsajátított és meglévő természetes mozgásformák mozgásmintáinak, koordinációjának fejlesztése:
A kerettantervben felsorolt természetes mozgásformák további használata, végrehajtás minőségének, biztonságának fejlesztése.
Járások, futások, oldalazások, ugrások, lendítések körzések, hajlítások, nyújtások, fordítások, fordulások, tolások, húzások, emelések, hordások, függés és lengésgyakorlatok, egyensúlygyakorlatok, gurulások, átfordulások, támaszok és az említett mozgásformákat alkalmazok játékok. Egyszerű, már kellő biztonsággal és minőségben végrehajtott mozgásformák összekötése akadályokkal, nehezítésekkel.
Matematika: Műveletek, geometria, mérés, testek

Vizuális kultúra: Irányok, vizuális kommunikáció
Elsajátított és meglévő természetes mozgásformák rendszeres kombinálása, váltása nehezítése:
A mozgásformák beidegződésének, automatikus, minél gyorsabb előhívásának fejlesztése előre meghatározott (vonalak használata) és hirtelen jelre történő (sípra, tapsra stb.) végrehajtással, nehezítésekkel, mozgásforma váltásokkal.

Guggolás mint alapvető természetes mozgásforma és mobilitást kiemelten karbantartó mozgásminta használat:
A guggolás mint kiemelten fontos mozgásminta karbantartása, fejlesztése, folyamatos beépítése a gyakorlatanyagba.

2.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Mozgás síkok, útvonalak, térérzékelés továbbfejlesztése. Nehezítések, váltások, kapcsolódások energiatudatos kezelése.
Kulcsfogalmak /
fogalmak
Mozgáskapcsolat, térérzékelés, testérzékelés, beidegződés, automatizálás, energiatudatosság
Tematikai egység / Fejlesztési cél 3. Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Manipulatív alapmozgások magabiztos ismerete, eszközök balesetmentes használata.
A tematikai egység nevelés-fejlesztési céljai A kosárlabda sporthoz kapcsolódó manipulatív mozgásformák célzott továbbfejlesztése. Az alapmozgások finommotorikájának készség szintre fejlesztése mellett új, magasabb ügyességi szint elérése, új technikai elemek bátor alkalmazása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
3.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Manipulatív természetes mozgásformák bonyolultabb, összetettebb formái, kivitelezés minőségének, biztonságának további fejlesztése:
Dobások, elkapások, rúgások, labdaátvétel lábbal, labdavezetés kézzel, ütés testrésszel, eszközzel, manipulatív mozgásformák játékban.
Különböző méretű labdák érintése, tapintása, hordása. Gurítás, görgetés, tekerés, pörgetés testrészeken, talajon, különböző eszközökön (tornapad, zsámoly, stb.) eszközök körül, alatt. Guruló, pattanó labdák elkapása, eldobása különböző testhelyzetekből, és kiinduló helyzetekből. Futás, ugrás, átbújás guruló, pattogó labda fölött, alatt, mellett. Pattanásra feladatok, stb.

Elsősorban kosárlabdához kapcsolódó manipulatív mozgásformák készségszintre emelése, összekötése nehezítésekkel és más mozgásformákkal:
Labdakezelési mozgásformák használata különböző testhelyzetekben, helyzetváltoztatások és helyváltoztatások közben az egyszerűbb mozgásformáktól a bonyolultabbak felé haladva.

3.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Összetettebb mozgásfeladatok, bonyolultabb eszközhasználati formák. Energiatudatos és hatékony végrehajtásformák kialakítása, tér kihasználás.
Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció
Kulcsfogalmak /
fogalmak
Sporteszköz, szabály, kézügyesség, energiatudatos, hatékony, finommotorika
Tematikai egység / Fejlesztési cél 4. Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban Órakeret
16 óra
Előzetes tudás A megtanult torna és gimnasztikai elemek megbízható, helyes technikával történő végrehajtása. Támaszhelyzetek ismerete és biztonságos használata, megfelelő szintű statikus és dinamikus egyensúly megfelelő.
A tematikai egység nevelés-fejlesztési céljai A megtanult gimnasztikai és torna elemek végrehajtási biztonságának javítása, megfelelő elemek összeépítése, a rendszeres használatból eredő előnyök (hajlékonyság, testtartás, testtudat, koncentráltság) tudatos kihasználása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
4.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban szereplő
ismeretanyag végrehajtási minőségének, biztonságának további fejlesztése:
Torna elsajátított alapelemeinek (gurulóátfordulás, tarkóállás, bátorugrás, lebegő és mérlegállás, ugrások, kézenállást előkészítő gyakorlatok) megerősítése, beépítése változó feltételek között játékos formában. Tornához kapcsolódó játékok kreatív, kooperatív megoldási formái. Torna elemek labdával való összekötése, nehezítése.

Gimnasztika, mint testtudat alakító, formáló, testtartás fejlesztő és mobilitás karbantartó eszköz használata:
A 3-4 évfolyamban továbbra is elsősorban a torna és gimnasztikai alapelemek tartásjavító és megalapozó, stabilitás/mobilitás fejlesztő, ízületi hajlékonyságot karbantartó előnyeit kell kihasználni. Előkészítő természetes mozgásformák ismeretanyagában szereplő gimnasztikai alapelemek, mozgásformák beépítése a gyakorlatanyagba elsősorban játékos formában. Mivel a gimnasztika nem elsősorban bemelegítő célokat szolgál, ezért ne csak a foglalkozások bevezető és levezető szakaszában, hanem folyamatos, és rendszeres beépítése javasolt.

Legfontosabb a helyes testtartás folyamatos idegrendszeri rögzítése, a hibák gyakori javítása.

4.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Testrészekkel és társakkal való mozgáskapcsolatok, térbeli, időbeli, ritmikai kapcsolódások. Személyes teljesítőképesség határainak átlépésével kapcsolatos kockázatok létezésének elfogadása.
Környezetismeret: Testtudat, életműködés

Ének-zene:
Mondókák, játékok, ritmus, improvizáció
Kulcsfogalmak / fogalmak gimnasztika, egyensúly, stabilitás/mobilitás, helyes testtartás, teljesítőképesség
Tematikai egység / Fejlesztési cél 5. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Órakeret
16 óra
Előzetes tudás Természetes mozgásformák atlétikai jellegű feladatmegoldásainak magabiztos használata. Futó, ugró, dobóiskolai alapok stabil végrehajtása, vezető műveletek ismerete.
A tematikai egység nevelés-fejlesztési céljai A kosárlabda szempontjából fontos és kapcsolódó mozgásminták, mozgásformák kiemelt használata, gyakorlása. Kar és láb együttes koordinációjának helyes testtartás mellett, tudatos testkontroll a végrehajtásban.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
5.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban használt természetes mozgásformák minőségének koordinációjának, végrehajtási biztonságának további fejlesztése: Járások, futások, ugrások, szökdelések, dobások az atlétikában. Az elsajátított mozgásformák alkalmazása atlétikai jellegű játékokban
Kar és láb koordinációjának, együttes, összehangolt mozgásának fejlesztése, mozgáskoordináció fejlesztése.

Atlétika és kosárlabda összekapcsolható mozgásmintáinak arányaiban kiemelt használata, beépítése gyakorlatanyagba
Már tanult atlétikai jellegű mozgásminták fejleszteni kívánt kosárlabdás mozgásmintákkal való összekapcsolása előkésztés céljából (például fektetett dobás
- indián szökdelés, magasugrás, elugrás helyett felugrás, gyorsítások, robbanékony megindulások, atlétikában használatos dobásformák használatának csökkentése).

5.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Tudatos energia befektetés, alapmozgások elnevezéseinek ismerete.
Matematika:
Geometria, testek, mérés

Környezetismeret: Testműködés

Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció
Kulcsfogalmak/fogalmak Futóiskola, ugróiskola, szökdelő iskola, ritmus, ütem, energia befektetés
Tematikai egység / Fejlesztési cél 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Természetes mozgásformák kontrollált alkalmazása sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban. Motivált, sportszerű szellemiség. Összjátékban, csapatszintű gondolkodásban jártasság.
A tematikai egység nevelés-fejlesztési céljai Sportjátékok alaptechnikai megoldásainak továbbfejlesztése, kooperatív gondolkodást igénylő feladatok helyes megoldása, helyes döntésekre való orientálás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
6.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Sportjátékok alaptechnikai és taktikai ismeretanyagának bővítése, fejlesztése természetes mozgásformákkal való összekötés közben:
Kis létszámú, játékos hely-, helyzetváltoztató és manipulatív feladatmegoldások, sportjáték előkészítő kisjátékok. Támadó-védő egység kialakítása, egyszerűbb létszám különbséges helyzetek.

Döntési kényszerrel járó feladatok egyre összetettebb formáinak használata:
Nyitott készségek fejlesztése a döntési szituációk feladatsorokba történő gyakori beépítésén keresztül. Már elsajátított természetes és manipulatív mozgásformák összekötése egyre összetettebb (több választásos) döntési szituációk beépítése gyakorlatanyagba, kisjátékokba.

Kooperatív gondolkodással járó játékszituációk tudatos, kiemelt használata: Együttes gondolkodás, társhoz, társak mozgásához, játékszituációkhoz, helyezkedési formákhoz való alkalmazkodás fejlesztését előkészítő, megalapozó gyakorlatok kiemelt, tudatos használata, beépítése korosztálynak megfelelően egyszerűtől a bonyolultabb, összetettebb felé haladva.

6.1. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Győzelem és kudarc elviselési, kezelési képesség fejlesztése. Társas gondolkodás, csapatszellem kialakításának megalapozása. Kommunikáció kiemelt fontosságú. Labdajátékok alapvető szabályainak, összefüggéseinek megismerése. Sportszerűség, fair play szellemiség kialakítása.
Matematika: Számolás, geometria, térbeli tájékozódás, összehasonlítás

Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció

Magyar nyelv és irodalom: Kommunikációs jelek
Kulcsfogalmak /
fogalmak
Győzelem, vereség, kooperatív játék, labdabirtoklás, csapatszellem, emberelőny, támadó-védő
Tematikai egység / Fejlesztési cél 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és küzdő jellegű feladatmegoldásaiban Órakeret
14 óra
Előzetes tudás Alapvető sérülés megelőzési technikák ismerete (esés, tompítás). Támadó védő
mozgáshoz való igazodás.
A tematikai egység nevelés-fejlesztési céljai A küzdő jellegű feladatmegoldások elsősorban sérülésmegelőző és más hasznos alaptechnikai eleminek beépítése. Önvédelem, önfegyelem fejlesztése, test-test elleni küzdelemhez való hozzáállás kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
7.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Küzdő jellegű feladatmegoldások alkalmazása a természetes mozgásformákban: Bevezetés a küzdőjátékokba társtolások és húzások, kötélhúzások, esések, tompítások gyakorlatanyagba építésével (a sérülés megelőzés érdekében esésekkel, tompításokkal kell kezdeni a gyakorlást).

Küzdőjátékok használata az elsajátított mozgásformák gyakori beiktatásával:
Párokban vagy csapat(ok)ban végzett játékok, test-test elleni kontaktust is beépítve a korábban már elsajátított manipulatív és természetes mozgásformákat is felhasználva (például kakasviadal egy lábon szökdelve, kiszorító, stb.).

7.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Baleset és sérülés megelőzéssel kapcsolatos ismeretek fejlesztése. Önuralom, tisztelet a másik fél iránt.
Környezetismeret: Vizuális kommunikáció
Kulcsfogalmak /
fogalmak
Esés, tompítás, küzdés, önuralom, tisztelet, sportszerűség
Tematikai egység / Fejlesztési cél 8. Kosárlabda-specifikus mozgásformák Órakeret
32 óra
Előzetes tudás A hely-, helyzetváltoztató, és manipulatív mozgásformák megbízható ismerete, labdás ügyesség már egy magasabb szinten van. Labdajátékok (kosárlabda) alapvető szabályainak ismerete és alkalmazása. Tanult elemek tudatos összekötése.
A tematikai egység nevelés-fejlesztési céljai Legfontosabb kosárlabdához tartozó technikai elemek megszilárdítása. Elsősorban minőségi fejlődés, másodsorban új ismeretek tapasztalása, szerzése, gyakorlása. A tanult mozgásformák, technikai és taktikai alapismeretek tudatos alkalmazása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
8.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Kosárlabda alapállás:
Kosárlabda alapállás tudatos használata, beépítés összetett gyakorlatokba. Alapállás technikai végrehajtásának javítása, kar, láb, törzs helyzetének javítása, stabilitás fejlesztése.

Kosárlabda játékhoz kapcsolódó természetes és manipulatív mozgásformák fejlesztése, összekapcsolása:
Kosárlabdához kapcsolódó ügyességi elemek, manipulatív mozgásformák összekötése hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákkal kiemelt figyelemmel a végrehajtás közbeni megfelelő testtartásra.

Irányváltások, fordulások, fordulatok, első lépések kiemelt fejlesztése: Indulások különböző testhelyzetekből labdával, vagy a nélkül, fordulások, arcirányváltások, irányváltások kiemelt figyelemmel az első lépések helyes technikai végrehajtására és a mozdulat gyorsaságára.

Labdajátékokban hangsúlyosan használt irányváltoztatási, fordulási formák bevezetése, használata
Kitámasztások, fordulások, irányváltások, lepörgések, arcirányváltások kiemelt használata kiemelt figyelemmel a végrehajtás stabilitására és gyorsaságára.

Kosárlabdához tartozó korosztályos sportágspecifikus technikai elemek:
Szabályos elindulás, megállás labdával. Kosárlabdához tartozó alapvető passzolási formák.

8.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Társas gondolkodás, egyéni felelősségvállalás, mentális tartás, játékszituációk támadó-védő egységben való átlátása.
Matematika: Számolás, geometria, térbeli tájékozódás, összehasonlítás

Vizuális kultúra:
Vizuális kommunikáció

Magyar nyelv és irodalom: Kommunikációs jelek
Kulcsfogalmak /
fogalmak
Alapállás, labdás ügyesség, kétkezesség, fordulások, irányváltások, első lépés, passzolás, megindulás, megállás
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Előkészítő és preventív mozgásformák
Összetettebb térbeli alakzatok, és kialakítási módjaik ismerete. Tudatos izom ernyesztés és feszítés, testrészek hajlítása és nyújtása. Hasi légzés tudatos alkalmazása. Gerincvédelmi szempontok figyelembe vétele a feladatmegoldások közben
Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák
Elsajátított hely- és helyzetváltoztató mozgásformák biztonságos használata, alkalmazása nehezítések mellett, jelre történő gyors váltás a mozgásformák között. Guggolás, mint kiemelten fontos mozgásminta megfelelő végrehajtása, ehhez szükséges mobilitás és stabilitás megléte Manipulatív természetes mozgásformák
Manipulatív mozgásformák összetettebb formáinak biztonságos használata. Manipulatív mozgásformák összekötése labdás ügyességi elemekkel. Labdakezelés biztonságos használata az elemek végrehajtása közben.
Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban
Helyes testtartás megléte a különböző mozgásformák alkalmazása közben. Alapvető ízületi hajlékonyság, mobilitás/stabilitás megfelelő arányának elérése a mozgásformák alkalmazása közben. Torna elemek labdával való biztonságos összekötése
Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban
Futó és ugróiskola alap gyakorlatainak magas színvonalú végrehajtása. Testrészek, végtagok összehangolt használata az atlétikai jellegű feladatmegoldások közben. Kosárlabda szempontjából is hasznos atlétikai jellegű mozgásminták, mozgásformák kiemelt minőségű végrehajtása.
Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban
Sportjátékok különböző formáihoz való gyors alkalmazkodás. Gyors döntési képesség a játékszituációkban. Együttes gondolkodás, társakhoz, játékszituációkhoz való gyors alkalmazkodás. Nyitott készségek megfelelő szintű fejlettsége. Támadó-védő egység ismerete, alkalmazása. Sportszerűség, fair-play elveinek ismerete, alkalmazása. Kommunikáció fontosságának ismerete, játékszituációkban való alkalmazása.
Természetes mozgásformák az önvédelmi és küzdő jellegű feladatmegoldásokban
A test-test elleni kontaktus elfogadása a labdajátékok küzdelmeinek velejárójaként. Az önvédelmi és küzdő elemek tudatos alkalmazása a társ és a saját védelmünk, a sérülés megelőzés érdekében.
Kosárlabda-specifikus mozgásformák
Kosárlabda alapállás tökéletes végrehatása, összekapcsolása különböző ügyességi elemekkel. Manipulatív mozgásformák biztonságos összekötése labdás ügyességi feladatokkal. Irányváltások, fordulások, kitámasztások, első lépések gyors és technikailag helyes végrehajtása. Szabályos elindulás, megállás labdával. Biztonságos labdavezetés mind két kézzel. Alapvető átadási formák helyes alkalmazása. Egyszerűbb dobásformák ismerete. Folyamatos stabilitás, megfelelő tartás megléte az elemek végrehajtása közben.

7.33. Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára

Célok, feladatok

A szivacskézilabdázás legfőbb célja, hogy a játékon keresztül minél több gyermek fedezhesse fel a kézilabdázás élményét, és tanulja meg a játék alapjait a szabadidős vagy a későbbiekben a versenyszerű kézilabdázás érdekében. A játéktevékenység és oktatásmódszertani szemlélete az életkori sajátosságokhoz illeszkedik. A játékot és a játékosságot kiemelt eszköznek tekinti, amely segítségével örömteli és izgalmas tanulási lehetőséget kínál minden gyermek számára.

Az egyszerűsített szabályrendszer és a szivacslabda tulajdonságai együttesen biztosítják, hogy a sportág félelem nélküli, szórakoztató tevékenységgé váljon az alsó tagozatos tanulók számára.

A játéktevékenység a legfőbb motiváció a tanulók számára, amely segítségével autentikus körülmények között, társas mezőben kezdődik meg a sportág alapjainak elsajátítása. Az egyéni és társas felelősségvállalás, a sportszerű magatartás és az egészséges versenyszellem kialakítása, szabályozása együttesen alapozzák meg a játékhoz szükséges morális fejlődést.

Mindezeken túl a kézilabda játékokban megjelenő, egyéni és társas problémamegoldást kívánó helyzetek a motoros szférán túl kiválóan fejlesztik a szociális, emocionális és kognitív képességeket.

Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak elsajátítása a legfontosabb cél. Ebből fakadóan az alapkészségek mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, melyek a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági mozgások alapjait jelentik.

A szivacskézilabda tevékenységek során a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások mellett hangsúlyosan fejlődnek a manipulatív mozgások. A labda elfogása, dobása a lábak munkájával a kézilabda játékok sajátos készségcsoportját képezik, amelyek tanulása hozzájárul a kinesztetikus érzékelés fejlődéséhez.

A gyakorlás során mindkét kéz ügyességét szükséges fejleszteni, s törekedni kell arra, hogy a vizuális információfeldolgozás a végrehajtások mentén egyre hatékonyabbá váljon. Az egyéni szerepjátékok, illetve a különböző szabályjátékok alkalmazása jól tudatosítható környezetet teremt a kreativitás, felfedezéses mozgástanulás és az ezeket kísérő önálló, alkotó gondolkodás fejlesztéséhez.

A szivacskézilabda oktatási szemlélete szerint fontos, hogy minden tanulónak azonos mennyiségű idő álljon a rendelkezésre a gyakorlás és a játék során. Ehhez illeszkedően kerüli a kiesős, sok várakozással járó tanulásszervezési formákat. Emellett figyelembe kell venni, hogy minden tanuló minden játékpozícióban rendszeresen tapasztalatot szerezzen.

Az 1-4. osztály tantervében az alapvető természetes mozgáskészségek fejlesztése és azok a kézilabda játékhoz illeszkedő feladatok kontextusában történő alkalmazása hatja át a tematikai egységeket. Az egyéni és társas labdás és labda nélküli ügyességfejlesztés feladatmegoldásai segítik a testtel és a térrel kapcsolatos érzékelési funkciók fejlődését, a játékhoz szükséges alapvető készségek és képességek fejlesztését és kialakítását. A társas együttműködés szabályainak és lehetőségeinek tanulása egyre tudatosabbá, célorientáltabbá teszi az egyes mozgások végrehajtását, amelyek segítségével a kisjátékok, a kreatív játékok és a mérkőzésjátékok is egyre élményszerűbben, eredményesebben játszhatók.

A kooperatív jellegű, együttműködést igénylő játékok és feladatok megteremtik a motoros és pszichés alapját a későbbi, időkényszer alatti, versenyjellegű tevékenységeknek. A versenyek ebben az életkorban mindig a tanulás és fejlődés eszközeként jelennek meg, nem válhatnak kizárólagos céllá.

A foglalkozások során külön kiemelt fejlesztési területet jelentenek a kisjátékok, a kreatív játékok és a mérkőzésjátékok. A kisjátékokban megvalósuló alkalmazó gyakorlás feladathelyzeteket teremtve, változatos térbeli, szabálybeli és létszámmal zajló játékokban fejti ki pótolhatatlan fejlesztő hatásait. Szabályozott feltételek mellett sokszoros mozgástanulási lehetőség alakul ki minden tanuló számára. A kreatív játékok hozzájárulnak a szivacskézilabda játék taktikai alapjai megértéséhez, a játéktevékenységben történő egyre tudatosabb és motivált részvételhez, végső soron a kognitív képességek fejlődéséhez.

A mérkőzésjátékok az életkori sajátosságokhoz illeszkedő létszámmal, célfelülettel, játéktérrel és szabályrendszerrel kontrollált versenyszituációkba ágyazva teszik teljessé a pedagógiai hatásrendszert.

A fenti alapelvek és fejlesztési feladatok megvalósítása során kiemelt jelentőségű, hogy a tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és a kézilabdázáshoz fűződő pozitív attitűdbázist, és fejlesztik a tanulók teljes személyiségét.

A kerettanterv minden tanuló számára heti két órában kívánja biztosítani a hatékony és eredményes szivacskézilabda tanulást.

A játéktevékenység során jelölt játékosok száma minden esetben csak a mezőnyjátékosokra vonatkozik. Kapus - ha a játékban van - plusz egy játékosként értendő.

A szivacskézilabda mérkőzések pályaméretei az 1-2. osztályban 20 méter hosszú és 10 méter széles téglalap. A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 5,5 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze. A kapu az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 centiméter magas és 240-250 centiméter széles. A javasolt játékidő 2x10 perc.

3-4. osztályban a játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 28 méter, szélessége 15 méter. A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 6 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze. A kapu az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 centiméter magas és 240-250 centiméter széles. A javasolt játékidő 2x15 perc.

A mérkőzésjátékokhoz, illetve a szivacskézilabda foglalkozásokhoz használandó szivacskézilabda mérete minden esetben szabadon választható a csapatok tudásszintjéhez és kézméretéhez igazítva. Amennyiben az iskolában nem áll rendelkezésre a javasolt pályaméret, a játéktér méretei és a játék szabályai - így például a csapatok létszáma - hozzáigazítandók az elérhető lehetőségekhez.

A kerettanterv minden tanuló számára, a mindennapos testnevelés kiváltható óráinak részeként, heti két órában kívánja biztosítani a szivacskézilabda tanulást.

1-2. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél 1. Egyéni labda nélküli és labdás ügyességfejlesztés Órakeret
38 óra
Előzetes tudás A mozgásfejlődés során kialakult természetes mozgáskészségek elemi szintű alkalmazása egyszerű körülmények között. Alapvető ismeretek a saját testtel, a téri irányokkal kapcsolatban. Tapasztalat a labda tulajdonságairól.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A test- és térérzékelés fejlődése a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások koordinációjának javulásával. A természetes mozgások alapvető mozgásmintáinak megismerése - különös tekintettel a manipulatív alap készségekre -, melyek biztosítják a későbbi sportspecifikus készségek alapjait. A kéz és a labda kapcsolatának kialakítása, a labdaérzékelés fejlesztése a vizuális információfeldolgozás hatékonyságának
növelésével.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
1.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Testérzékelést és térérzékelést fejlesztő mozgásos feladatok, játékok labda nélkül és labdával
Természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásformák végrehajtása és koordinációs fejlesztési céllal végzett játékos feladatok, szerep- és szabályjátékok:
- mozgás helyben, a saját tér érzékelésének játékos feladatai;
- testérzékelést, egyensúlyozást fejlesztő hely- és helyzetváltoztató mozgások, szabadgyakorlati alapformák, képességfejlesztő gyakorlatok;
- helyváltoztatás az általános térben fokozatosan növekvő sebességgel
(különböző sebességtartományokban) az ütközések elkerülése nélkül;
- helyváltoztatás különböző kötött és kötetlen útvonalakon (egyenes vonalon, cikk-cakkban, hullámvonalon, egyéb útvonalakon);
- járások, futások, oldalazások lassú, közepes, gyors tempóban;
- gyors megindulások, megállások, irányváltoztatások;
- menekülés és üldözés egyszerű fogójátékokban;
- területváltó, területre irányuló, valamint a helyezkedést előkészítő feladatok, játékok;
- szökkenések, két- és egylábas szökdelések és ugrások talajon és alacsony akadályok fölött;
- gördülések, gurulások, tompítások, esések egyszerű feladatai;
- kúszások, mászások, utánzófeladatok;
- a vizuális és auditív ingerek, valamint a mozgás összehangolásának játékos feladatai, játékai;
- a védekező alapmozgás gyakorlatai;
- sasszé és keresztlépések előkészítő feladatai;
- játékos általános, erőfejlesztő gyakorlatok hangsúlyosan saját testsúllyal.

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások

Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás

Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció

Technika: anyagok és alakításuk

Egyéni labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok és játékok helyben és haladással -
labdafogás, gurítások, dobások és elkapások
- a szivacslabda egykezes fogásmódja, tartása különböző helyzetekbe emelve, lendítve;
- a szivacslabda emelése a test különböző mélységi, szélességi, hosszúsági tengelyeihez viszonyítva, a test melletti, fej feletti területeken;
- alapvető két- és egykezes gurítások és dobásformák megismerése és gyakorlása különböző labdákkal, eszközökkel;
- dobások különböző labdákkal a dobástávolság, a dobóerő és a dobás ívének egy szempontú variálásával;
- célba dobások különböző távolságokról, különböző méretű labdákkal nagy célfelületekre;
- dobások helyből, a stabil dobó terpesz kialakításával;
- az egykezes felsődobás technikájának kialakítása;
- a beugrásos lövés és előkészítő feladatai;
- rövid, egyenes vonalú, illetve íves pályán való felkészítés gyakorlatai;
- a labda elkapásának (elfogásának) alapvető formái (guruló, pattanó, levegőben különböző magasságban érkező labdák) a kéz és az ujjak szerepének a hangsúlyozásával;
- saját, dobott és gurított labda elkapása;
- alapvető lábmunkatechnikák megismerése alaphelyzetből.
Egyéni labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok és játékok helyben és haladással - labdavezetések:
- labdapattintások helyben különböző erőkifejtéssel;
- labdapattintások helyben, alaptechnika mindkét kézzel;
- helyben történő labdavezetési és labdakontroll gyakorlatok különböző
magasságban, változó kiinduló helyzetekben;
- lassú sebességű labdavezetések egyenes vonalon, köríven;
- labdavezetések álló akadályok között, később fokozatosan gyorsabban mozgó társak között az ütközések elkerülésével;
- labdavezetések és labdakontroll gyakorlatok a mozgássebesség fokozatos növelésével;
- labdavezetések sokféle alakzatban;
- labdavezetések különböző tempóban zenei aláfestéssel; labdavezetések önállóan alkotott útvonalakon (például számokon, betűkön stb.);
- labdavezetések irány- és ritmusváltoztatással;
- egyszerű cselezések labdával és labda nélkül álló akadályokkal szemben;
- egyéb labdaérzékelő gyakorlatok lábbal és a test különböző részeivel.
1.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Általános ismeretek
Az alkalmazott természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásformák elnevezései. A manipulatív alapkészségek elnevezései. A tanórák alapvető szabályai, szokások ismerete. A tanult mozgásvégrehajtások tanulási szempontjainak megismerése. Az alkalmazott eszközök felismerése, balesetmentes használata. A dobások vezető műveletei, tanulási szempontjai. A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete. A testi higiéniára és folyadékpótlásra vonatkozó alapismeretek.
Taktikai ismeretek előkészítése
- a játéktér határainak érzékelése és kihasználása;
- a labda elfogására és megszerzésére irányuló taktikai cselekvések támadásban és védekezésben;
- a későbbi 1-1 elleni játékhelyzetek megoldását segítő védekező és támadó lábmunka alapjai;
- meneküléshez és üldözéshez kapcsolódó tudatosság (elszakadás, irány- és ritmusváltás a térben).
Személyiségfejlesztési szempontok
A mozgásműveltség elemeinek elsajátítása során a tanulóknak világos képet kell kapniuk a pozitív testképről. Ennek mentén a tanulók megismerik az önismeret fogalmát, továbbá képessé válnak saját testi határaik megélésére, azon határok átlépésére, amelyek elősegítik az önértékelés, fejlődését.
A testnevelés órákon végzett állandó tudatosítás eredményeként a tanulókban tudatosul, hogy a rendszeres testmozgás, a mozgásos játékok befolyásolják az aktuális játékkedvüket, mozgékonyságukat, aktivációs energia szintjüket.
Kulcsfogalmak / fogalmak testrészek, irányok, mozgásútvonal, sebesség, ütközések elkerülése, cikk-cakk vonal, hullámvonal, alacsony-magas súlyponti helyzet, védekező alaphelyzet, szivacslabda és használati szabályai, gurítás, dobás, elkapás, elfogás, labdavezetés, felugrás, elugrás, beugrás, átadás, passz, felkészítés, dobásív, dobóerő, testcsel, tanulási szempont
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 2. A társas együttműködés alapjai Órakeret
28 óra
Előzetes tudás Tapasztalat a páros és csoportos mozgásos tevékenységekkel, játékokkal kapcsolatban. Az életkornak megfelelő társas felelősségtudat.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A szivacskézilabdához szükséges alapvető társas magatartásformák megértése, a közös feladat-végrehajtás és játék alapélményének megteremtése. A páros és csoportos technikai és taktikai alapok elsajátítása. A támadó, védő szerepek előkészítése a kooperatív viselkedésformák és az egészséges versenyszellem megteremtésével.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
2.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Egyéni labdás és labda nélküli ügyességfejlesztés feladatai (1. tematikai egység célszerű
anyagából) páros és társas együttműködést igénylő tanulási helyzetekben.
Páros és csoportos labdás és labda nélküli ügyességfejlesztő dobásgyakorlatok és játékok helyben és haladással:
- egyszerű kooperatív futójátékok, szerep- és szabályjátékok a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások változatos gyakorlására;
- dobáspontosságra és sikeres együttműködésre törekvő kooperatív feladatok, játékok sokféle eszköz felhasználásával;
- dobások különböző irányból és formában érkező labdaátvételt követően;
- labdadobások, átadási (passz) gyakorlatok különböző alakzatokban;
- játékos passzgyakorlatok meghatározott társhoz vagy meghatározott sorrendiséggel;
- árnyék- és tükörgyakorlatok labdával a társ(ak) követésével;
- guruló, pattanó és a levegőből érkező labda elfogása, majd továbbítása társnak vagy társaknak helyből, valamint lassú (később fokozatosan gyorsuló) mozgást követően;
- átadási gyakorlatok a pálya szélességi- és hossztengelyében csoportokban, pontszerzési lehetőséggel;
- alapvédekezés és a szemből érkező lövés és átadás akadályozásának feladatai;
- kontrollált sor- és váltóversenyek;
- páros és csoportos küzdőfeladatok, játékok.

2.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapismeretek
A páros és csoportos feladatmegoldásokra vonatkozó magatartási szabályok. A
feladatkezdő és befejező jelzések ismerete.

Taktikai ismeretek
- a pozíciótartás alapismeretei támadásban;
- az együttműködés alapismeretei szélességben és mélységben;
- támadó-védő szerepek alapfeladatai szélességben és mélységben;
- kapus poszt alapfeladatainak ismerete;
- 1-1 elleni játék alapismeretei támadó és védő szerepekben.

Matematika: műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, látványok megfigyelése
Személyiségfejlesztési szempontok
Az életkori sajátosságokból fakadóan a tanulók valódi csoporthoz való tartozásának élménye még nem jellemző. Ezért a testnevelésóra keretei között a tanulókban tudatosított, közösen - osztályban, csoportban - megélt pozitív élmények adják a csoporthoz tartozás élményének alapját. Ennek eredménye a fokozódó kooperatív magatartás kialakulása, a társas felelősség és a közös sikerekre törekvés megjelenése.
Az énközpontú világkép fokozatos lebomlása zajlik. A társas felelősség kialakulásához vezető úton az esetleges versenyszituációk állandó kontrollja meghatározó tényező.
Kulcsfogalmak / fogalmak vezető, követő, menekülő, üldöző, támadó, védő, zavarás, ütközés, párharc, együttműködés, mezőnyjátékos, kapus, szélesség, mélység, keresztpassz, segítségadás
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 3. Kisjátékok Órakeret
34 óra
Előzetes tudás A manipulatív eszközhasználati formák elemi ismerete. Tapasztalat a labdás játékokról, a labda használatának lehetőségeiről.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai Az alapvető technikai elemek játékhelyzetben történő gyakorlása, és ennek részeként az elemi szintű taktikai feladatok megoldása. Az összjáték lehetőségének, szerepének felismerése a játékhelyzetekben, csökkentett létszám, terület és egyszerűsített szabályok mellett.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
3.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Játékok, játékos feladatok csökkentett létszámmal, kisebb területen, egyszerűsített szabályokkal.
- 1:1 elleni játékok;
- 2:1 elleni játékok;
- 2:2 elleni játékok;
- 3:1 elleni játékok;
- 3:2 elleni játékok:
- pontszerzők a játék fázisainak tudatosítása figyelembe vételével;
- labdatartó játékok;
- védővel szemben, nagyméretű célfelületekre történő pontszerzési lehetőséggel;
- labdabirtoklás védővel (védőkkel) szemben, rögzített célfelület (például kapu, vonal) nélkül;
- labdabirtoklás védővel (védőkkel) szemben, célfelülettel (például különböző
méretű kapu(k)ra, vonalra, területre);
- „cicajátékok”;
- többkapus játékok különböző formájú és méretű területeken megkötések mellett.

3.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapismeretek
A szélesség és mélység fogalmának megértése. A helyezkedés és a labdacentrikus védekezés alapjainak megértése. Játékfeladatok, játékszabályok keretein belüli cselekvés, a társas szabályok megsértésének észlelése és jelzése, alkalmazkodás az irányításhoz. A sportszerűség fogalmának megértése.

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások

Környezetismeret:
tájékozódás
Taktikai ismeretek
Az 1:1 elleni játékban az alábbi játékhelyzetek megoldása:
- a támadónak a labda birtoklása és a célfelület elérése, gólszerzés;
- a védőnek a labda megszerzése, a célfelület elérésének, a gólszerzésnek megakadályozása.
A 2:1; 2:2; 3:1; 3:2 elleni játékokban az alábbi játékhelyzetek megoldásai:
- támadásban a labda megszerzésére, megkapására, átvételére, megtartására, birtoklására, továbbítására irányuló tevékenység;
- védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre vagy helyezkedés a labda és a saját kapu, célfelület közé;
- labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés és az ellenfél megakadályozása a gólszerzésben (a támadó és a célfelület közé történő helyezkedés).

Személyiségfejlesztési szempontok
A kisjátékok során a tanulók számára örömet, jó érzést okozó feladatok sokszori, sikeres végrehajtása adja az alapját, hogy megtapasztalják és átéljék a játékhelyzetek és feladatok után a játék és az élmény kapcsolatát, a kellemes érzéseik okait. A kisjátékok olyan tanulási környezetet eredményeznek, mely fokozza a játékba kapcsolódás lehetőségét, a tanulási esélyeket kiegyenlíti, s ezzel hozzájárul a motivált részvételhez. A kisjátékok közbeni kontrollált versenyhelyzetek hozzájárulnak a sportszerű magatartásformák kialakulásához, a társak megbecsüléséhez és az eredményközpontúság helyett a játékélmény hangsúlyozásához.
Kulcsfogalmak / fogalmak játékfeladat, játékszabály, helyezkedés, labdabirtoklás, védekezés, támadás, sportszerűség, győztes, vesztes, gólszerzés, gólszerzés megakadályozása, összjáték, sáncolás, üres terület
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 4. Kreatív játékok Órakeret
16 óra
Előzetes tudás A tanulóknak tapasztalata van az önálló, fantáziára építő játékok kitalálásában, egyszerű játékfeladatok és szabályok kialakításában.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A kreatív játékok alkalmazásával a tanulók előzetes mozgás- és játéktapasztalataira építve az önálló alkotó gondolkodás és a játékintelligencia fejlesztése. Tapasztalatszerzés a játékszabályok, megkötések, illetve a játéktevékenység egyes elemeinek megalkotásában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
4.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
- Páros és társas labdás feladatalkotások, kreatív mozgássorok létrehozása labdával vagy labda nélkül - zenére is.
- Futójátékok, fogójátékok közbeni szerepek megválasztása, kitalálása.
- Előre meghatározott futó- vagy fogójátékok egy-egy szabályának módosításai
(ház, megfogás, szabadítás, létszám, eszköz, terület stb.) irányított keretek között.
- Kisjátékok és mérkőzésjátékok tanulók általi módosítása egy szempont figyelembevételével:
- labdák száma;
- a pont (gól)szerzés lehetősége;
- a játéktéren való haladás;
- célfelület helye, mérete, száma;
- területkorlátozások.

4.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapvető ismeretek
A játékok módosítási lehetőségeinek elnevezései, a játékok megnevezései, a játékszabályok megismerése és alkalmazása.

Taktikai ismeretek
A játékszabályok, a terület, a létszám, a megkötések és a célfelületek egy szempont szerinti módosításának következményei felismerése.

Személyiségfejlesztési szempontok
A problémamegoldó gondolkodás viszonylag fejletlen, ezért a tanulók egy probléma megoldása során nem képesek több szempontból vizsgálni a szituációt. A játékszabályok módosítása kooperatív tanulásszervezéssel valósítandó meg, amely növeli a csoportkohéziót és a kevésbé ügyes tanulókat is nagyfokú sikerben részesít. A tudatos játéktevékenység nagyfokú tanulói figyelmet igényel, amely egyszerre
egy játékelem tanulását teszi lehetővé. A tanulók egy szempont figyelembe vételével képessé válnak a feladatok kreatív megoldására.

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, tárgy- és környezetkultúra
Kulcsfogalmak / fogalmak játékfeladat, játékmegkötés, szabályalakítás, játékösszetevők, önálló alkotás, ötletes megoldás, szabályalkotás
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 5. Mérkőzés játékok Órakeret
28 óra
Előzetes tudás A mérkőzésjátékok alapszabályainak megismeréséhez szükséges alapvető ismeretek, illetve a játékhoz szükséges alapmozgások elemi szintű végrehajtása (futás, ugrás, irányváltoztatás, labda átvétel, dobás).
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A játékot alkotó mozgások, mozdulatok alkalmazásának első tapasztalatainak megszerzése kontrollált versenyhelyzetekben. A játékélmény megtapasztalása és a tevékenységorientált, kontrollált versenyjátékok elfogadásán, megértésén és alkalmazásán keresztül a játékhoz kapcsolódó érzelmi kötődés kialakítása. A 3:3 elleni játék alapjainak elsajátítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
5.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Kontrollált versenyjellegű mérkőzésjátékok 3-3 ellen:
- különböző, könnyítést és sikerélményt célzó megkötések, szabálymódosítások alkalmazásával;
- különböző játéktér mérettel és formával;
- kapuk számának, méretének, elhelyezésének változtatásával;
- gólszerzés módjainak megkötéseivel;
- az eredményszámítás meglétével (van vagy nincs);
- az eredményszámítás módjának változtatásával.

5.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapvető ismeretek
A 3:3 elleni mérkőzésjáték alapszabályai. A védekezés és támadás alapismeretei, szabálytalanságok. A játék fő fázisainak feladatmegoldásaival kapcsolatos elemi ismeretek.
Taktikai ismeretek
Mérkőzés játékokban az alábbi játékhelyzetek megoldása:
- támadónak a labda birtoklása és a célfelület elérése, gólszerzés;
- a védőnek a labda megszerzése, a célfelület elérésének, a gólszerzésnek megakadályozása;
- támadásban a labda megszerzésére, megkapására, átvételére, megtartására, birtoklására, továbbítására irányuló tevékenység;
- védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre vagy helyezkedés a labda és a saját kapu, célfelület közé;
- labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés és az ellenfél megakadályozása a gólszerzésben (a támadó és a célfelület közé történő helyezkedés).

Személyiségfejlesztési szempontok
Az önálló feladatmegoldás, a kompetencia tudat teljes megélése érdekében a kontrollált versenyhelyzetek és a tanuló önmagához mért fejlődésének hangsúlyozása történik mind a készségfejlődésben, mind a játéktudatosság fejlődésében. Ez által serkenthető a kooperatív magatartás kialakulása, amelynek következtében fokozatosan létrejön a társakkal és a pedagógussal való együttműködés, a szabálykövetés és a sportszerű magatartás.

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció
Kulcsfogalmak / fogalmak kapuelőtér vonal, oldalvonal, alapvonal, középvonal, félidő, szünet, szabaddobás, büntetődobás, középkezdés, bedobás, figyelmeztetés, kiállítás, kizárás, labdatartás, zavarás, együttműködés csapaton belül, megegyezés, elfogadás, szabályszegés, szabálykövetés, indulat, vita, játékvezető
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Egyéni labda nélküli és labdás ügyességfejlesztés
A tanuló legyen képes a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások, valamint a kézilabdázáshoz szükséges manipulatív alapkészségek (dobás és elkapás, elfogás) kontrollált végrehajtására. Ismerjen többféle labdatípust és tudjon velük egyszerű ügyességi feladatokat magabiztosan végrehajtani. Legyen képes a futás sebességének célszerű változtatására valamint testcsellel, irányváltoztatással történő szabályozott végrehajtására. Tudja elkülöníteni a térbeli irányokat és ütközés nélkül bemozogni az általános teret. Ismerje a mellső, alsó és felső dobások végrehajtását, a felső egykezes hajítás technikai alapjait. Tudjon védekező alaphelyzetben célszerűen mozogni a játéktéren. Tudatosan alkalmazza a labdavezetés, labdaátvétel és a dobás alaptechnikáit kitámasztással és beugrással végrehajtva.
A társas együttműködés alapjai
A tanuló legyen képes egy vagy két társával felelősségteljesen gyakorolni, feladatot megoldani. Tudjon folyamatosan, kis hibaszázalék mellett átadási (passz) gyakorlatokat végrehajtani. Vegyen részt tudatosan, nagyfokú sikeresség mellett a futó-, fogójátékokban és célbadobó játékokban. Tudjon egyszerű döntéshelyzetet megoldva (például 2-1 elleni játékban) gólszerzésre törekedni. Ismerje a támadó és védő alapfeladatokat.
Kisjátékok
A tanuló ismerje a helyezkedés és a labdacentrikus védekezés alapjait kisjátékok közben. Támadásban ismerje fel a kedvezőbb játékhelyzetben lévő társat, és törekedjen megjátszására. Védekezésben gyakoroljon nyomást az ellenfél labdás játékosára és törekedjen a labda visszaszerzésére. Értse az üres terület fogalmát, és mozgásával, döntéseivel igyekezzen annak kihasználására (például befutás, passz). A játékokra, mint tanulási lehetőségekre tekintsen, és törekedjen az eredményekből fakadó győzelem és vereség érzelmi hatásainak szabályozására.
Kreatív játékok
A tanuló váljon képessé pedagógus segítsége mellett a kisjátékok vagy a mérkőzésjátékok szabályait 1-2 szempont alapján célszerűen módosítani, megváltoztatni.
Mérkőzésjátékok
A tanuló értse a 3-3 elleni szivacskézilabda játék alapszabályait és fogadja el azokat. Legyen képes játék közben tudatosan a labda megszerzésére törekvő mozgásokat végrehajtani, védekezésben tudatosan a labda és a saját kapuja közé helyezkedni. Tudjon tudatosan úgy helyezkedni támadásban, hogy ha labdát kap, akkor közvetlenül gólt tudjon szerezni. Ismerje a mérkőzésjátékokban a játékosok alapfeladatait támadásban, védekezésben és labdabirtoklás váltáskor. Legyen képes, minden - játékban használatos - pozícióban játszani a játékot.

3-4. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél 1. Egyéni labda nélküli és labdás ügyességfejlesztés Órakeret
30 óra
Előzetes tudás A természetes mozgáskészségek alapvető mozgásmintáinak ismerete és végrehajtása, alkalmazásuk a térben, különböző játékhelyzetekben. A menekülés és üldözés tudatos alkalmazása fogójátékokban. A manipulatív alapkészségek (kiemelten a gurítások, dobások, elkapások, labdavezetések) kontrollált végrehajtása gyakorlóhelyzetben. A felső egykezes hajítás kontrollált végrehajtása kitámasztással és beugrással. Mozgás védekező alaphelyzetben. Tapasztalat a tér, a test mozgásának viszonylatában, különböző sebességtartományokban.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A test- és térérzékelés, az egyensúlyozás és a kinesztetikus érzékelés fejlődése a változatos, egyéni ügyességi szinthez igazodó labdás és labda nélküli feladatmegoldások segítségével. A labdaérzékelés fejlesztése a vizuális információfeldolgozás hatékonyságának további növelésével.
Az alapkészségek egyre sportágspecifikusabb technikai végrehajtása időkényszer alatt is. A természetes manipulatív alapkészségek végrehajtási mintáinak változó körülmények közötti alkalmazása. Az általános relatív erőszint és a gyorsasági koordináció fejlődése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
1.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Testérzékelést és térérzékelést fejlesztő mozgásos feladatok, játékok labda nélkül és labdával.
Természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásformák, valamint kombinációik végrehajtása, koordinációs fejlesztési céllal végzett játékos feladatok, szabályjátékok:
- mozgás helyben, a saját test- és tér érzékelésének játékos feladatai;
- testérzékelést, egyensúlyozást fejlesztő hely- és helyzetváltoztató mozgások, szabadgyakorlati alapformák, képességfejlesztő gyakorlatok;
- járások, futások, oldalazások váltakozó sebességgel, különböző súlyponti helyzetben;
- helyváltoztatás az általános térben fokozatosan növekvő sebességgel
(különböző sebességtartományokban) mozgó akadályok (társak) között;
- gyors megindulások, megállások, irányváltoztatások (labdával is) előzetes és utólagos mozgásokkal kombinálva, feladathelyzetben is;
- menekülés és üldözés összetett fogójátékokban;
- területváltó, valamint a helyezkedést előkészítő feladatok, játékok;
- szökkenések, szökdelések és ugrások váltakozó szinteken és magasságban;
- irányváltoztatások, fordulatok menekülés és üldözés komplex akadálypályákon és összetett fogójátékokban;
- haladás a térben kombinált futó-ugró-dobó feladatokkal;
- futó-és ugróiskolai feladatok;
- gördülések, gurulások, tompítások, esések egyszerű feladatai;
- kúszások, mászások, utánzófeladatok;
- a vizuális és auditív ingerek, valamint a mozgás összehangolásának játékos feladatai, játékai nehezített körülmények között;
- a védekező, támadó alapmozgás és a lábmunkatechnikáik gyakorlatai alaphelyzetből és megelőző más mozgásformákból;
- fordulatok, a sasszé és keresztlépések feladatai változó körülmények között;
- játékos, általános és speciális erőfejlesztő gyakorlatok hangsúlyosan saját testsúllyal.

Egyéni labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok és játékok helyben és haladással -
labdafogás, gurítások, dobások és elkapások:
- a szivacslabda emelése a test különböző mélységi, szélességi, hosszúsági tengelyeihez viszonyítva, a test melletti, fej feletti területeken zavaró társ mellett is;
- alapvető két- és egykezes gurítás- és dobásgyakorlatok gyakorlása szivacslabdával;
- dobások különböző labdákkal és eszközökkel a dobástávolság, a dobóerő és a dobás ívének többszempontú variálásával;
- célba dobások növekvő távolságokról, különböző méretű labdákkal csökkenő
méretű célfelületekre;
- dobások helyből és előzetes mozgásból a stabil dobó terpesz kialakításával;
- az egykezes felsődobás technikai végrehajtása sokféle előkészítő mozgásból (labdaátvételből, cselekből) és feladathelyzetben;
- szemből, oldalról, rézsútosan hátulról érkező labda biztos elfogása és zökkenőmentes továbbítása;
- labdaadogatási (átadási) gyakorlatok növekvő mozgási sebességgel különböző lépéskombinációkkal a kidobást megelőzően;
- a beugrásos lövés és előkészítő feladatai;
- rövid, egyenes vonalú, illetve íves pályán való felkészítés gyakorlatai;
- a váll vonalának és az alatti dobásfajták technikai képzése, rávezető gyakorlatai;
- különböző irányból és magasságból érkező labdák elfogása, majd dobó helyzetbe való felkészítése;
- dobások társtól átvett labdával labda nélküli és labdás lendület szerzést követően célra, felületre kitámasztásból és beugrást követően;
- a labda elkapásának (elfogásának) alapvető formái (guruló, pattanó, levegőben különböző magasságban érkező labdák), előzetes és utólagos mozgáskombinációkban;
- saját, dobott- és gurított labda elkapása és dobása;
- dobások önszöktetést követően
- különböző feladatok végrehajtásával
- beugrásos lövésformával végrehajtva (kiinduló helyzet változtatása, futás közbeni feladatok, labdavezetés közbeni feladatok stb.);
- felugrásos lövés előkészítő gyakorlatai különböző kényszerítő és rávezető gyakorlatokkal.


Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások

Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás

Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció

Technika: anyagok és alakításuk
Egyéni labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok és játékok helyben és haladással
- labdavezetések:
- labdapattintások helyben folyamatos és váltakozó erőkifejtéssel;
- helyben történő labdavezetési és labdakontroll gyakorlatok különböző magasságban, változó kiinduló helyzetekben;
- közepes- és nagysebességű labdavezetések különböző mozgásútvonalakon;
- labdavezetések álló akadályok között, később fokozatosan gyorsabban mozgó társak között az ütközések elkerülésével;
- labdavezetések a vizuális kontroll csökkentésével;
- labdavezetések és labdakontroll gyakorlatok a sebesség fokozatos növelésével;
- labdavezetések sokféle alakzatban;
- labdavezetések különböző tempóban zenei aláfestéssel; labdavezetések önállóan alkotott útvonalakon (például számokon, betűkön stb.);
- labdavezetések, indulócselekkel, irány- és ritmusváltoztatással árnyék- és üldözőfeladatokkal;
- cselezések labdával és labda nélkül védővel (társsal) szemben játékhelyzetben;
- egyéb labdaérzékelő- és zsonglőr gyakorlatok lábbal és a test különböző részeivel.
1.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapvető ismeretek
Az alkalmazott természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásformák elnevezései. Az új technikai elemek (kiemelten felugrásos lövés) vezető művelete és tanulási szempontjai. A tanórák alapvető szabályai, szokások. A különböző mozgásvégrehajtások, technikák tanulási szempontjainak megismerése. A testi képességekkel, továbbá a gyakorlatok helyes végrehajtásaival kapcsolatos alapvető ismeretek (például erő, állóképesség, hajlékonyság, gyorsaság, koordináció, gerinc- és ízületvédelem). A testi higiéniával, fáradással és a folyadékpótlással összefüggő ismeretek.
Taktikai ismeretek
- a labda megszerzésére és megkapására irányuló cselekvések támadásban és védekezésben;
- védekező és támadó lábmunka tudatossága játékhelyzetekhez igazítva;
- meneküléshez és üldözéshez kapcsolódó tudatosság (elszakadás és cselezés a térben).
Személyiségfejlesztési szempontok
A tanuló elfogadja a külső visszajelzés információit az önértékelés sérülése nélkül, és képes a mozgásműveltség fejlesztése érdekében egyénre szabott, saját célokat kitűzni, elérni és felismeri egyéni sajátosságait, erősségeit, gyengeségeit. Megkezdődik a belső figyelem kialakulása. A helyes technikai végrehajtásra való tudatos törekvés során kialakul a tanuló akaratlagos figyelme saját testére, mozgására, melynek eredményeként képes pontosan és tantárgyi terminológia szerint megérteni, meghatározni, tudatosítani a mozgás tanulása közbeni és általi testi érzéseket, érzeteket.
Kulcsfogalmak /
fogalmak
irányváltoztatások, mozgásútvonal, sebességváltoztatások, súlyponti helyzet, alaphelyzet, tanulási szempont, önálló gyakorlás, technikai elem
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 2. A társas együttműködés alapjai Órakeret
32 óra
Előzetes tudás A szivacskézilabdához szükséges alapvető társas magatartásformák ismerete. Tapasztalat a páros és csoportos feladatmegoldásokkal, önálló gyakorlással kapcsolatban. Az életkornak megfelelő társas felelősségtudat.
Páros és csoportos labdás koordinációfejlesztő játékos gyakorlatok és játékok. A támadó, védő szerepek ismerete, tapasztalat a gyakorlás során betöltött szerepükről. A labda elfogásának és dobásának, valamint az átadási gyakorlatok tanulási szempontjainak, alkalmazásának ismerete.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A szivacskézilabdához szükséges alapvető társas magatartásformák formálása, a sportszerű, közös játék alapélményének további mélyítése. A kooperatív viselkedésformák, a társas felelősség további formálása kontrollált versenyszituációkban is. Párban vagy csoportban végezhető labdás ügyességfejlesztés fokozott pontosságra, összehangoltabb együttműködésre törekedve. A páros és csoportos technikai és taktikai alapok elsajátítása a játékban történő eredményes alkalmazás érdekében támadásban és védekezésben egyaránt.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
2.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Egyéni labdás és labda nélküli ügyességfejlesztés feladatai (1. tematikai egység célszerű
anyagából) páros és társas együttműködést igénylő tanulási helyzetekben.
Páros és csoportos labdás és labda nélküli ügyességfejlesztő dobásgyakorlatok és játékok helyben és haladással:
- kooperatív futójátékok, szerep- és szabályjátékok a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások változatos gyakorlására;
- dobáspontosságra és sikeres együttműködésre törekvő kooperatív feladatok, játékok sokféle eszköz felhasználásával;
- dobások társnak labdával végzett lendületvételt követően;
- dobások társnak különböző irányból, magasságban és az azt megelőző
labdaátvételt követően;
- labdadobások, átadási (passz) gyakorlatok különböző alakzatokban és formációkban;
- játékos passzgyakorlatok meghatározott társhoz vagy meghatározott sorrendiséggel;
- játékos passzgyakorlatok döntéskényszerrel járó szituációkban;
- árnyék- és tükörgyakorlatok labdával a társ(ak) követésével;
- guruló, pattanó és a levegőből érkező labda elfogása, majd továbbítása társnak vagy társaknak (páros, hármas, négyes csoportokban történő szervezéssel) talajról és felugrást követően;
- átadási gyakorlatok a pálya szélességi- és hossztengelyében csoportokban, pontszerzési lehetőséggel;
- labdaelütést és „halászást” megéreztető gyakorlatok;
- alapvédekezés és a szemből érkező lövés és átadás akadályozásának feladatai;
- a támadás és elszakadás páros és társas feladatai, játékai;
- kontrollált sor- és váltóversenyek komplex feladatmegoldást igénylő
helyzetekben;

Matematika: műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, látványok megfigyelése
- páros és csoportos küzdőfeladatok, játékok.

2.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapismeretek
A páros és csoportos feladatmegoldásokra vonatkozó magatartási szabályok. Az önálló gyakorláshoz kapcsolódó ismeretek. A vezető és követő szerepek felelőssége, feladatai. A döntéshozatal és a célszerű feladatmegoldásokkal összefüggő egyéni és társas felelősség szempontjai.

Taktikai ismeretek
- a pozíció tartás alapismeretei támadásban;
- az 1-1 elleni játék lehetőségei;
- támadásban két játékos együttműködése, helyezkedése pozíciótartással és váltással;
- támadásban három, négy játékos együttműködése pozíciótartással, enyhe mélységi osztottsággal;
- támadó-védő szerepek alapfeladatai szélességben és mélységben kiegészülve a beálló pozíció ismeretével;
- kapus poszt alapfeladatainak ismerete védekezésben és támadásban egyaránt.

Személyiségfejlesztési szempontok
Az előző évfolyamok nevelő munkájának és mozgásfeladatainak köszönhetően a tanulók valódi csoporthoz való tartozásának élménye erősödik. Továbbra is kulcsfontosságú, hogy a testnevelésóra keretei között a tanulókban tudatosított, közösen - osztályban, csoportban - megélt pozitív élmények domináljanak. Ennek eredménye a fokozódó kooperatív magatartás kialakulása, a társas felelősség és a közös sikerekre törekvés erősödése. Folytatódik az énközpontú világkép átalakulása.
Kulcsfogalmak / fogalmak Vezető, követő, menekülő, üldöző, támadó, védő, zavarás, ütközés, párharc, együttműködés, mezőnyjátékos, kapus, védő, támadó, szélesség, mélység, keresztpassz; periférikus látás, takarás, emberfogás, elszakadás
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 3. Kisjátékok Órakeret
32 óra
Előzetes tudás Tapasztalat a manipulatív alapkészségek (kiemelten gurítás, elkapás, dobás és labdavezetés) kisjátékokban történő alkalmazásáról. Alapszintű játéktapasztalat az 1:1, 2:1, 2:2, továbbá a 3:1, 3:2, 3:3 elleni játékokban. Tudatos játéktevékenység a tanult cicajátékokban, labdatartásokban, pontszerzőkben. Képes a tanult technikai elemek kisjátékok közbeni alkalmazására.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai Az alapvető technikai elemek bővülő játékhelyzetekben történő gyakorlása, és ennek részeként egyszerű taktikai feladatok megoldása. Az összjáték lehetőségének, szerepének felismerése a játékhelyzetekben, csökkentett létszám, terület és egyszerűsített szabályok mellett. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése döntéskényszerrel járó létszámtöbbletben zajló játékokkal. A játék fázisaihoz illeszkedő feladatok tudatosítása és gyakorlása az egyre eredményesebb és önállóbb feladatmegoldások érdekében. Poszt-specifikus taktikai alapfeladatok gyakorlása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
3.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Játékok, játékos feladatok csökkentett létszámmal, kisebb területen, egyszerűsített szabályokkal.
- 1:1 elleni játékok;
- 2:1 elleni játékok;
- 2:2 elleni játékok;
- 3:1 elleni játékok;
- 3:2 elleni játékok;
- 3:3 elleni játékok;
- 4:2 elleni játékok;
- 4:3 elleni játékok;
- szélességben és mélységben osztott területen (például sávok);
- pontszerzők a játék fázisainak tudatosítása figyelembe vételével;
- labdatartó játékok;
- védővel (védőkkel) szemben, csökkenő méretű célfelületekre történő
pontszerzési lehetőséggel;
- labdabirtoklás védővel (védőkkel) szemben, rögzített célfelület (például kapu, vonal) nélkül;
- labdabirtoklás védővel (védőkkel) szemben, célfelülettel (például különböző
méretű kapu(k)ra, vonalra, területre);
- „cicajátékok”;
- többcsapatos játékok;
- többkapus játékok különböző formájú és méretű területeken fokozatosan nehezedő megkötések mellett.

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások

Környezetismeret: tájékozódás


Magyar nyelv- és irodalom: kommunikációs jelek felismerése és értelmezése

3.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapismeretek
A helyezkedés és a labda centrikus védekezés alapjainak megértése. Az egysoros területvédekezés egyszerű formái, valamint az emberfogásos védekezés elemi ismeretei. Játékfeladatok, játékszabályok keretein belüli cselekvés, a társas szabályok megsértésének észlelése és jelzése, alkalmazkodás az irányításhoz. A sportszerű magatartás tudatos felvállalása.

Taktikai ismeretek
Létszám azonos, illetve létszámfölényes (hátrányos) játékokban az alábbi játékhelyzetek megoldásai:
- a támadónak a labda birtoklása és a célfelület elérése, gólszerzés;
- a védőnek a labda megszerzése, a célfelület elérésének, a gólszerzésnek megakadályozása;
- támadásban a labda megszerzésére, megkapására, átvételére, megtartására, birtoklására, továbbítására irányuló tevékenység;
- védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre vagy helyezkedés a labda és a saját kapu, célfelület közé, valamint a labda elhalászása;
- labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés és az ellenfél megakadályozása a gólszerzésben (a támadó és a célfelület közé történő helyezkedés).

A halászás lehetőségének felismerése.

Személyiségfejlesztési szempontok
A kisjátékok során a tanulók tapasztalati alapon értik meg a különböző játékfeladatokat, amelyek hozzásegítik őket a további motivált és koncentrált gyakorláshoz, tanuláshoz. A játékban kiütköző egyéni különbségek (erősségek és gyengeségek) kezelése és elfogadása folyamatos nevelési feladatot jelent, amely biztosítja az egészséges versenyszellem és a játékélmény dominanciájának erősödésén keresztül a minden tanuló számára kínált sikeres részvétel lehetőségét. A kisjátékok közbeni kontrollált versenyhelyzetek hozzájárulnak a sportszerű magatartásformák kialakulásához, a társak megbecsüléséhez és az eredményközpontúság helyett a játékélmény hangsúlyozásához.
Kulcsfogalmak / fogalmak játékfeladat, játékszabály, helyezkedés, labdabirtoklás, védekezés, támadás, sportszerűség, győztes, vesztes, gólszerzés, gólszerzés megakadályozása, összjáték, betörés, sáncolás, üres terület, szabaddobás, döntéshelyzet, áttörés, pozíció, visszazárás, elszakadás, leválás, halászás
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 4. Kreatív játékok Órakeret
16 óra
Előzetes tudás A tanulóknak tapasztalatuk van az egyszerű szabályokon alapuló játékok egy szempont szerinti változtatásában. Ismerik a szabályváltoztatás alapvető lehetőségeit.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A kreatív játékok alkalmazásával a tanulók előzetes mozgás- és játéktapasztalataira építve az önálló alkotó gondolkodás és a játékintelligencia fejlesztése. Tapasztalatszerzés a játékszabályok, megkötések, illetve a játéktevékenység egyes elemeinek megalkotásában. A tanulói módosítások következtében a játéktevékenységgel összefüggő döntéshozatali mechanizmusok fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
4.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
- Páros és társas labdás feladatalkotások, kreatív mozgássorok létrehozása labdával vagy labda nélkül - zenére is.
- Futójátékok, fogójátékok közbeni szerepek megválasztása, kitalálása.
- Előre meghatározott futó- vagy fogójátékok egy vagy több szabályának módosításai (ház, megfogás, szabadítás, létszám, eszköz, terület stb.) irányított keretek között.
- Kisjátékok és mérkőzésjátékok tanulók általi módosítása 1-3 szempont figyelembevételével:
- labdák száma, mérete, fajtája;
- a pont (gól)szerzés lehetősége;
- a játéktéren való haladás;
- a játéktér formája;
- a labdaszerzés módja;
- a labdabirtoklás módja;
- esélykiegyenlítő variációk (például joker játékos, átállás, speciális eredményszámítás);
- célfelület helye, mérete, száma;
- területkorlátozások;
- egyéb eszközök bekapcsolása.

4.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapvető ismeretek
A játékok módosítási lehetőségeinek elnevezései, a játékok megnevezései, a játékszabályok, megkötések megismerése, módosítása és alkalmazása.

Taktikai ismeretek
A játékszabályok, a terület, a létszám, a megkötések és a célfelületek egy-három szempont szerinti módosításának következményei felismerése (például játékdinamika, könnyítés, nehezítés, elemi taktikai szempontok).

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, tárgy- és környezetkultúra, kifejezés, alkotás
Személyiségfejlesztési szempontok
A problémamegoldó gondolkodás egyre fejlettebb, amelyhez erőteljesen hozzájárul a játékszituációkból adódó sikeres és sikertelen megoldásokban szerzett tapasztalat. A játékszabályok módosítása kooperatív tanulásszervezéssel valósítandó meg, amely növeli a csoportkohéziót és a kevésbé ügyes tanulókat is nagyfokú sikerben részesít. A tudatos játéktevékenység nagyfokú tanulói figyelmet igényel, amely egyszerre egy játékelem tanulását teszi lehetővé. A tanulók egy- három szempont figyelembe vételével képessé válnak a feladatok kreatív megoldására. A változatos döntéshozatali szituációk eredményeként a tanulók döntéshozó képessége javul. A testnevelés órai szituációkban a döntéshozatalból
fakadó helyzetek (vita, helyes megoldás, tervezés, stb.) kezelése és a döntés melletti érvelés is tudatosan fejlődik.
Kulcsfogalmak / fogalmak Játékfeladat, játékmegkötés, szabályalakítás, szabályalkotás, játékösszetevők, önálló alkotás, ötletes megoldás, döntéshozatal
Tematikai egység / Fejlesztési cél 5. Mérkőzés játékok Órakeret
34 óra
Előzetes tudás A 3:3 elleni mérkőzésjátékok alapszabályainak és a poszt-specifikus alapfeladatainak ismerete támadásban és védekezésben. A játékhoz szükséges alapmozgások fokozatosan gyorsuló végrehajtása (futás, ugrás irányváltoztatás, dobás és labdaátvétel).
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A játékot alkotó mozgások és mozdulatok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok gyarapodása kontrollált, társas versenyhelyzetekben. A játékélmény megtapasztalása és a tevékenységorientált, kontrollált versenyjátékok elfogadásán, megértésén és alkalmazásán keresztül a játékhoz kapcsolódó érzelmi kötődés kialakítása. A 4:4 elleni játék alapjainak elsajátítása a játék fázisai figyelembevételével támadásban és védekezésben.
Ismeretek / fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
5.1. MOZGÁSMŰVELTSÉG
Kontrollált versenyjellegű mérkőzésjátékok 4:4 ellen:
- különböző, könnyítést és sikerélményt célzó megkötések, szabálymódosítások alkalmazásával;
- különböző játéktér mérettel és formával;
- kapuk számának, méretének, elhelyezésének változtatásával;
- gólszerzés módjainak megkötéseivel;
- az eredményszámítás meglétével (van vagy nincs);
- az eredményszámítás módjának változtatásával;
- a játékos cserék módja;
- egyéb eszközök bekapcsolása;
- esélykiegyenlítés módja;
- eredményszámítás megléte (van vagy nincs);
- eredményszámítás módja.

5.2. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Alapvető ismeretek
A 4:4 elleni mérkőzésjáték alapszabályai, a szabálytalanságok. A védekezés és támadás poszt-specifikus alapismeretei (irányító, beálló, átlövő). A játék fő fázisainak feladatmegoldásaival kapcsolatos ismeretek. A mérkőzés, illetve házibajnokság- szervezés ismeretei. Tapasztalatok gyűjtése a játékvezetésben, csapatszervezésben.

Taktikai ismeretek
Mérkőzés játékokban az alábbi játékhelyzetek megoldásai:
- támadásban a labda megszerzésére, megkapására, átvételére, megtartására, birtoklására, továbbítására és a célfelület elérésére irányuló tevékenység;
- védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre és labdaszerzésre irányuló tevékenység, helyezkedés a labda és a saját kapu, célfelület közé;
- labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés és az ellenfél megakadályozása a gólszerzésben (a támadó és a célfelület közé történő helyezkedés).
- létszám előnyös vagy hátrányos helyzetben történő támadó, védő
tevékenység megoldási lehetőségeinek, feladatainak ismerete;
- minden (szivacskézilabdában használt) pozícióban való elégséges játékismeret technikában és taktikában.

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció
Személyiségfejlesztési szempontok
Az önálló feladatmegoldás, a kompetenciatudat teljes megélése érdekében
továbbra is a kontrollált versenyhelyzetek és a tanuló önmagához mért fejlődésének hangsúlyozása történik mind a készségfejlődésben, mind a játéktudatosság fejlődésében. A mérkőzésjáték-szituációk lehetőséget biztosítanak annak megtanítására és érzékeltetésére, hogy küzdeni akarás nélkül nem lehet érvényesülni sem a sportban, sem az életben. Azt azonban fontos megértetni és megláttatni a tanulókkal, hogy hol a határa az agressziónak, amely átlépése esetén azonnal be kell avatkozni. A mérkőzések eredményei kapcsán előkerülő érzelmi állapotok, a sikerek és a kudarcok kezelése, a düh és a túlfűtöttség tudatos kontrollja, önszabályozási mechanizmusainak kialakítása fontos személyiségfejlesztési feladatok ebben az életkorban is.
Kulcsfogalmak / fogalmak kapuelőtér vonal, oldalvonal, alapvonal, középvonal, félidő, szünet, szabaddobás, büntetődobás, középkezdés, bedobás, figyelmeztetés, kiállítás, kizárás, játékvezető, labdatartás, zavarás, együttműködés csapaton belül, sportszerűség, megegyezés, elfogadás, szabályszegés, szabálykövetés, indulat, vita, konfliktus
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Egyéni labda nélküli és labdás ügyességfejlesztés
A tanuló legyen képes a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások, valamint a kézilabdázáshoz szükséges manipulatív alapkészségek (dobás és elkapás, elfogás, labdavezetés) kontrollált végrehajtására időkényszer alatt is. Ismerjen többféle labdatípust és tudjon velük összetett ügyességi feladatokat is végrehajtani. Legyen képes a futás, az irányváltoztatás, a cselezés, a védekező mozgás és egyéb haladási módok sebességének és irányának a feladat (játék) ritmusához, illetve az adott játékhelyzethez történő célszerű igazítására. Tudatosan alkalmazza nehezített körülmények között is a labdavezetés, labdaelfogás és a dobás alaptechnikáit kitámasztással, beugrással és felugrással.
A társas együttműködés alapjai
A tanuló legyen képes csoportban önállóan, versenyjellegű körülmények között is felelősségteljesen és sportszerűen gyakorolni, feladatot megoldani. Tudjon folyamatosan, kis hibaszázalék mellett átadási (passz) gyakorlatokat végrehajtani döntéseket igénylő szituációkban is. A támadó és védekező feladatok mellett legyen képes a labdavesztésre és labdaszerzésre is gyorsan, célszerűen reagálni. Legyen képes együttműködni 1-3 társsal (és a kapussal) a labda birtoklása, a támadások vezetése és befejezése, valamint a támadások megakadályozása érdekében. Tudjon egyszerű döntéshelyzetet megoldva (például 2-1 elleni játékban) gólszerzésre törekedni.
Kisjátékok
A tanuló váljon magabiztossá a helyezkedés és a labda centrikus védekezés technikai és taktikai alapjainak alkalmazására (például védekező alaphelyzet, mélységi kilépés, sánc, halászás) kisjátékok közben. Gyakoroljon nyomást az ellenfél labdás játékosára és törekedjen a labda visszaszerzésére a védőtársakhoz igazodva. Támadásban ismerje fel a kedvezőbb játékhelyzetben lévő társat és törekedjen megjátszására. Legyen képes tudatosan üres területet kialakítani, s ezzel a társat kedvezőbb helyzetbe hozni. Tudjon létszámfölényes és létszámhátrányos helyzetben helyezkedni és a játékhelyzethez igazodni. A játékokra, mint tanulási lehetőségekre tekintsen, és törekedjen az eredményekből fakadó győzelem és vereség érzelmi hatásainak szabályozására.
Kreatív játékok
A tanuló váljon képessé pedagógus segítsége mellett a kisjátékok vagy a mérkőzésjátékok szabályait 1-3 szempont alapján célszerűen módosítani, megváltoztatni. Értse a játék összetevői módosításának hatását a játék jellemzőire, ritmusára.
Mérkőzésjátékok
A tanuló értse a 4-4 elleni szivacskézilabda játék alapszabályait és fogadja el azokat. Legyen képes játék közben tudatosan és poszt-specifikusan a labda megszerzésére vagy megtartására törekvő mozgásokat végrehajtani. Ismerje a mérkőzésjátékokban a játékosok alapfeladatait támadásban, védekezésben és labdabirtoklás váltáskor. Legyen képes, minden - játékban használatos - pozícióban játszani a játékot.
Poszt-specifikus tudásszint elvárások Kapus
- Ismerje a védéshez szükséges alaphelyzetet, valamint helyezkedéssel tudja folyamatosan követni a labdát. Törekedjen a teljes testfelület tudatos használatára a hárítások közben. Helyezkedéskor vegye figyelembe az előtte álló védők pozícióját, és ettől függően módosítsa helyzetét. Ismerje a mezőnybekerülésre vonatkozó szabályokat. Vegyen részt a támadások előkészítésében (kijátszás, indítás).
Mezőnyjátékosok
- Ismerje a labdás és labda nélküli lendületszerzés alapformáit, valamint az egyszerű cseleket labdával (indulócsel, lövőcsel) és labda nélkül a lövő kézzel ellentétes oldalra is. Tudja megjátszani mélységben, a beálló pozícióban lévő, valamint szélességben a mellette lévő csapattársát. Legyen képes végrehajtani szélességben labdás helycserét a mellette álló társával. Ismerje az egyéni védekezés során használt helyes alaphelyzetet (lábak, karok helyzete, súlyponti helyzet). A játékhelyzetnek megfelelően tudjon beavatkozni a játékba a kapuelőtér közelében, valamint a kilépéseket követően. Ismerje az egyéni védekezési technikákat, úgy, mint a labda elütését a támadó közelében, a labda elhalászását, valamint az egyéni sáncolás technikáját talajon és levegőben. Tudjon az egyszerű helyzetekben társának segítséget nyújtani.
Beálló pozícióban
- Helyezkedése közben törekedjen a megjátszható területek elfoglalására. Legyen képes a lövő kézzel ellentétes oldalra történő befordulással beugrásból kapura lőni. Tudjon a lövést követően sérülésmentesen talajra érkezni.

2. A Rendelet 7. melléklet 7.1. pont Idegen nyelv A nyelvi előkészítő évfolyam a négy osztályos középiskolai nevelés-oktatás előtt alcímet követő

a) negyedik bekezdésében a „szakközépiskolai” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumi”,

b) ötödik, nyolcadik, tizenötödik bekezdésében a „szakközépiskolákban” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumokban

szöveg lép.

6. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

A Rendelet 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára a Testnevelés és Sport heti 5 órás változat kerettanterve a 9-10. évfolyam alcímet megelőzően a következő szöveggel egészül ki:

„A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”

7. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

9. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

A Köznevelési Hídprogram kerettanterve

1. A KÖZNEVELÉSI HÍDPROGRAM KERETTANTERVÉNEK CÉLJA, TANTÁRGYI RENDSZERE, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A program célja, hogy a pedagógiai programcsomag által kínált komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel segítséget nyújtson a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek, kompetenciák megszerzéséhez.

1.1. A Köznevelési Hídprogramban kiemelten fejlesztendő kompetenciák

A kompetenciaalapú fejlesztés során a diákok az iskolában használható, érvényes, a legváltozatosabb helyzetekben működő tudást kell, hogy elsajátítsanak. Azaz nem a tudástartalom az, ami a képességek és attitűdök fejlesztésének szervező elve, hanem a kompetenciák képesség- és attitűdelemei köré szerveződik a tartalom, ismeret. A kompetenciák kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a középfokú oktatásba való belépéshez vagy a középfokú intézményrendszerből lemorzsolódó fiataloknak a „visszailleszkedéshez” milyen kompetenciaterületeken van szükségük fejlesztésre. A kerettanterv a Nemzeti alaptantervet (Nat) és a tanulók sajátos fejlesztési szükségleteit figyelembe véve öt kompetenciaterületet emel ki úgy, hogy az ezekre épülő modulok a Nat valamennyi fejlesztési feladatára tekintettel vannak.

A Köznevelési Hídprogram kiemelt kompetenciái
A) Kommunikációs kompetenciák
1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.
2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.
3. Olvasás, írott szöveg megértése Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.
4. Írás, szövegalkotás Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.
5. Vizuális, képi kommunikáció Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.
6. Elektronikus média útján történő kommunikáció A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.
7. Művészeti tevékenységekben megnyilvánuló kommunikáció Nyitott a különböző zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások iránt, ezeket önmaga számára értelmezi és saját érdeklődésének, lehetőségeinek megfelelően önkifejezésre is alkalmazza.
8. A kommunikáció értékelése Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.
B) Tanulási kompetenciák
1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.
2. A tanulásról alkotott elképzelések A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.
3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.
4. Tanulási források keresése A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.
5. Tanulási források feldolgozása A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.
6. Tanulási források felhasználása A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
7. Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése A diák különböző tanulási módszereket, technikákat, stratégiákat ismer, ezek közül többet kipróbál és a számára hatékonyakat tanulási helyzetekben tudatosan használja.
8. A tanulási folyamat értékelése A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.
C) Szociális kompetenciák
1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.
2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri, mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.
D) Alapvető munkavállalói és életpálya-építési kompetenciák
1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák Ismeri és alkalmazza az álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja.
Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.
2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ. Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak önmagára és másokra gyakorolt következményeit figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit
tiszteletben tartó, saját céljait támogató döntéseket hoz.
3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve egyensúlyt tart a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.
4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz. Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket előítélet-mentesen kezeli.
5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
E) A munkavégzéssel kapcsolatos kompetenciák
1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.
2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma- megoldási folyamatokban vesz részt.
3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti
kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka, valamint az egyéni és társadalmi
jól-lét közötti összefüggéseket.

1.2. Az elsajátítandó kompetenciák részelemei

Az alábbi táblázatban a programban előtérbe kerülő kompetenciák öt nagyobb főcím alá rendeződnek:

A) kommunikációs kompetenciák;

B) tanulási kompetenciák;

C) szociális kompetenciák;

D) életpálya-építéssel és munkavállalói léttel kapcsolatos kompetenciák; valamint

E) munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciák.

Egyes területeken a kompetenciák két szintje különböztethető meg. Az „alapszint” - az általános iskola első hat osztályában gyakori előfordulást jelenít meg, míg a „középhaladó” szint a 7-10. osztályban célként megfogalmazható szintű kompetenciákat fogalmazza meg.

Minden egyes tartalmi területen belül a megjelenő kompetenciák esetében nyomon követhető

a kompetenciák elsajátításának taxonómiája, azaz az elsajátítás egymásra épülő szakaszai:

- A tudás az ismeretszerzés szakaszának eredményeképpen jön létre. Az ismeretszerzés szakaszában elsősorban elsajátítási folyamatok kerülnek előtérbe, amelynek során ismeretekre tesznek szert a tanulók. Az ismeretek hálóba szervezésük révén válnak tudássá. E szakaszban ismerkednek meg a diákok azokkal az információkkal, amelyek később viselkedésük alapjává, saját értékrendszerükbe integrálódva, hiedelemrendszerük részévé válnak.

- A képességek a megtapasztalás és alkalmazás szakaszának eredményeként állnak elő, amikor a diákok a megszerzett ismeretek cselekvéses szintű alkalmazása révén a „tudás”-ból, a „tudom, hogyan” szakaszába kerülnek át.

- Az attitűdök a személyessé tétel és az integrálás szakaszának eredményeként fogalmazódnak meg. A személyessé tétel és integrálás szakaszában a diákok az analízis és szintézis, valamint a kritikai gondolkodás folyamatainak segítségével saját értékeik és hiedelemrendszerük felülvizsgálata eredményeképpen integrálják a megszerzett ismereteket, tapasztalatokat. Az attitűdökben kifejeződő értékek és hiedelmek a további ismeretszerzés meghatározó tényezői.

Kompetenciák Tudás Képességek Attitűdök
A) Kommunikációs kompetenciák
1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.
Ismeri a kommunikáció funkcióit.
Ismeri a kommunikáció jeleit, jelrendszereit.
Ismeri, érti az eredményes kommunikáció kritériumait.
Képes mindennapi helyzetekben felismerni különféle kommunikációs szándékokat.
Képes megfigyelni és értelmezni különféle beszédhelyzetekben a nem verbális kommunikációt.
Képes egyszerű kommunikációs szituációkat eredményesség
szempontjából megfigyelni, értékelni.
Törekszik az önkifejezésre.
Nyitott mások kommunikációjának megértésére.
2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.
Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete.
Ismeri, érti a verbális és a nem
verbális kommunikáció sajátosságait különböző kommunikációs helyzetekben. Ismeri a verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, vita stb.) jellegzetességeit.
Képes gondolatok, vélemények és érzelmek egyszerű, érthető kifejezésére változatos helyzetekben, különböző céllal.
Képes mindennapi élmények, olvasmány- és mozgóképélményeinek felidézésére, elmondására.
Képes a saját és mások beszédsajátosságainak megfigyelésére.
Képes együttműködni a beszédpartnerrel: kérdezni, válaszolni; mások véleményét meghallgatni, megérteni; érveket felkutatni, véleményt és állásfoglalást kialakítani.
Képes észlelni, értelmezni a nem verbális kommunikáció lehetőségeit és korlátait.
Képes szövegeket dramatikus játékkal megjeleníteni.
Pozitívan viszonyul saját anyanyelvéhez.
Törekszik a helyes szó- és nyelvhasználatra.
Törekszik a beszédhelyzetek megértésre, korrigálására és az azokra való reflexióra. Törekszik a kommunikáció sikerességének megfigyelésére.
Fontosnak tarja a nyitottságot és az együttműködést a szóbeli kommunikációt is igénylő helyzetekben.
3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.
Ismeri és érti az olvasás jelrendszerét.
Ismeri a különböző irodalmi és nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló stb.) sajátosságait.
Ismeri és érti az írott nyelv fő jellemzőit (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.)
Ismeri a szövegelemzés alapvető eljárásait (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok- okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás stb.).
Képes különböző szövegek néma és hangos olvasására, értelmezésére a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával.
Képes az aktív és passzív szókincs gazdagítására támogatással és önállóan is. Képes különféle szövegek alkotásához megfelelő segédeszközöket használni (jegyzetek, vázlatok, térképek stb.)
Képes önálló szövegelemzésre és megadott szempontok alapján szövegek feldolgozására.
Képes a szöveg és az ábrák, illusztrációk viszonyának értelmezésére.
Képes különböző vélemények
Pozitívan viszonyul az olvasáshoz.
Törekszik az érdeklődési körének megfelelő írott szövegek felkutatására.
Nyitott az írott szövegekben megjelenő, akár ellentétes szempontok és érvek megértésére, törekszik az ezekre való reflektálásra.
4. Írás, szövegalkotás:
Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.
Ismeri az írás jelrendszerét.
Ismer különböző szövegtípusokat és műfajokat.
Ismeri a szövegalkotás folyamatának jellegzetességeit.
Ismeri az írásbeli forrásokból történő adatgyűjtés sajátosságait.
Képes a tanulási szintjének megfelelő olvasható írásmódra.
Képes a nyelvtani, helyesírási,
nyelvhelyességi ismeretek
alkalmazására írásbeli szövegekben.
Képes különböző típusú és célú szövegek alkotására, a szövegalkotás folyamatának követésére.
Képes különböző írásos forrásokból információk keresésére, feldolgozására, a fontos információk kiszűrésére.
Képes gondolatok, vélemények, érzelmek különböző nézőpontokból történő kifejezésére írásban.
Pozitívan viszonyul az íráshoz, a szövegalkotáshoz.
Törekszik a célszerű, pontos és esztétikus szövegalkotásra, írásra.
Törekszik a helyes szó- és nyelvhasználatra.
Törekszik az áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelésre és vázlatkészítésre.
5. Vizuális, képi kommunikáció: Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez.
Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal,
képekkel, táblázatokkal egészíti ki.
Ismeri a vizuális kommunikáció alapelemeit, sajátosságait.
Ismeri a vizuális kommunikáció különböző formáit.
Ismeri és érti a hétköznapi élet során használatos képi jelrendszereket (pl. piktogramokat).
Képes egyszerű közlő ábrákat készíteni, értelmezni.
Képes képeket, filmeket, animációkat olvasni, értelmezni.
Képes képi információk előállítására rajzolással, fényképezéssel, videózással és
mindezek utólagos szerkesztésével.
Képes nem vizuális jellegű információk képi megfogalmazására (diagramokban, grafikonokban).
Képes képi, hangi és írott információs elemeket egyesíteni.
Képes gondolatokat, érzelmeket, hangulatokat vizuális nyelven kifejezni.
Képes reflektálni vizuális élményekre.
Pozitívan viszonyul a vizuális kultúrához.
Érzékeny a vizuális kommunikáció eredményességére. Törekszik a vizuális világ
értelmezésére.
6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:
A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.
Ismeri az elektronikus média útján történő kommunikáció lehetőségeit és korlátait. Képes hatékony, tudatos információ- és tapasztalatszerzésre és -cserére elektronikus média útján.
Képes szöveges és képi információ elhelyezésére az interneten.
Képes csoportos kommunikációra infokommunikációs eszközökkel.
Képes online tartalmak alakításában való részvételre (pl.
blogírás).
Kritikusan viszonyul az elektronikus média útján történő kommunikációhoz, szívesen kezdeményez ilyen jellegű kommunikációt.
Nyitott az elektronikus média nyújtotta tanulási lehetőségek (tapasztalat- és információcsere stb.) megismerésére.
Pozitívan viszonyul az online tartalmak alakításában való aktív részvételhez.
7. Művészeti tevékenységekben megnyilvánuló kommunikáció:
Nyitott a különböző zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások iránt, ezeket önmaga számára értelmezi és saját érdeklődésének,
lehetőségeinek megfelelően önkifejezésre is alkalmazza.
Ismeri a zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások révén történő kommunikáció lehetőségeit, érti ezek szerepét a gondolatok, érzelmek kifejezésében. Képes kifejezni élményeit, érzelmeit, gondolatait a számára leginkább megfelelő zenei, vizuális, mozgásos művészeti tevékenységben.
Képes a zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások önmagában keltett benyomásainak
értelmezésére és értékelésére.
Pozitívan viszonyul a művészeti tevékenységekben megnyilvánuló kommunikációhoz.
Nyitott a zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások önmagában keltett benyomásainak értelmezésére és értékelésére.
Nyitott rá, hogy saját érzéseit, gondolatait művészeti tevékenységekben is kifejezze.
8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel.
Kommunikációs
helyzetekben kritikai gondolkodást
alkalmaz.
Érti a kommunikáció értékelésének szerepét a kommunikációs célok és szándékok értelmezésében.
Ismeri a saját és mások kommunikációjának alapvető értékelési szempontjait, kritériumait.
Képes kommunikációs helyzetek elemzésére, és ezek alapján következtetések megfogalmazására.
Képes saját maga és mások értékelésére a kommunikáció céljai, szándékai és eredményessége szempontjából.
Képes konstruktív részvételre, érvek megfogalmazására egy kommunikációs helyzet értelmezéséről szóló vitában.
Törekszik a saját és mások kommunikációjának megfigyelésére, értelmezésére.
Kritikusan viszonyul a kommunikációs helyzetek értelmezéséhez.
Pozitívan viszonyul saját maga és mások kommunikációjának értékeléséhez, értelmezéséhez.
B) Tanulási kompetenciák
1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:
A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.
Ismer olyan sajátosságokat, amelyekkel jellemezni lehet az egyént.
Ismer olyan sajátosságokat, amelyekkel jellemezni lehet a tanuló egyént.
Ismer olyan sajátosságokat, amelyekkel jellemezni lehet a tanuló közösséget.
Ismeri a tanulással kapcsolatos erősségeit és problémáit.
Ismeri a tanulási motiváció és az önszabályozás szerepét a tanulási folyamatban.
Ismer önértékelési, önreflexiós szempontokat és módszereket.
Tudja és érti, hogy a tanulást mindig élmények, érzelmek, benyomások kísérik, és ezek hatást gyakorolnak önértékelésére.
Képes arra, hogy elemezze saját tanulástörténetét.
Képes arra, hogy jellemezze, leírja saját tanulási folyamatát.
Képes arra, hogy jellemezze magát mint tanulót.
Képes arra, hogy jellemezze azt a tanuló közösséget, melynek tagja.
Képes arra, hogy elegendő információ birtokában jellemezze társát mint tanulót.
Képes arra, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek motiválják őt a tanulásban.
Képes arra, hogy motiválja magát a tanulásban és szabályozza tanulási folyamatait.
Képes arra, hogy értékelje önmagát tanulóként.
Képes arra, hogy a tanulását kísérő élményeket, érzelmeket, benyomásokat felismerje és értékelje önértékelése szempontjából.
Önmagáról mint tanulóról árnyaltan és a lehető legpozitívabban gondolkodik. Önmagát fejlődésre képes egyénnek tekinti.
Saját tanuló közösségét fejlődésre képes csoportnak tekinti.
Elfogadja, hogy tanulási sajátosságaik tekintetében az egyének sokszínűek és egyediek.
Hiszi, hogy aktív és felelősségteljes szerepe van saját tanulási folyamata alakításában,
hogy képes a változtatásra.
Törekszik arra, hogy a tanulását kísérő élményeket, érzelmeket, benyomásokat önértékelésében konstruktívan használja fel.
2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt
magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.
Tudja és érti, hogy a tanulás az egész életünket végigkíséri (Life Long Learning).
Tudja és érti, hogy nem csak az iskolában, hanem életünk számos területén tanulunk (Life Wide Learning).
Ismeri a tudástárolás és a tudáskonstrukció elképzeléseit, érti ezek különbségeit.
Ismeri és érti az előzetes tudás, valamint a tapasztalatok szerepét a tanulás folyamatban.
Ismeri és érti a tudás adaptivitásának jelentőségét, az igaz és a hamis fogalmainak hagyományos értelmezését.
Ismeri és érti a megismerés alapvetően induktív és deduktív megközelítéseit.
Képes arra, hogy tudatosan alkalmazza azokat az eljárásokat, amelyek tudáskonstrukciót és nem egyszerű tudástárolást eredményeznek (értelmezés, példák keresése, előzetes tudás feltárása, kérdések megfogalmazása, válaszok keresése, saját elképzelések szembeállítása a tanulnivalóval vagy a saját elképzelések és a tanulnivaló összeegyeztetése, fogalmak definiálása, elaborálása).
Képes feltárni és elemezni, hogy a maga számára egy tudáselem miért adaptív vagy nem adaptív, ennek kapcsán képes döntéseket hozni.
Képes az elsajátítandó tudás és saját előzetes elképzelései közti kapcsolatot, az összhangot vagy az ellentmondást elemezni.
Képes mozgósítani előzetes tudását az éppen megtanulandókkal összefüggésben.
A tanulás során képes a tanulnivalót tágabb kontextusba helyezni, kiindulni a befoglaló tudásrendszerben már elsajátított fogalmakból, összefüggésekből.
Tudáselemek minőségének megítélése során képes az adott tudáselemet elhelyezni tágabb összefüggésben, s az adott tudáselem igaz vagy hamis voltát e tágabb tudásrendszerhez viszonyítottan értékelni.
A tanulást fejlődésnek tekinti.
A tanulást folyamatnak tekinti.
Elkötelezi magát a tudáskonstruálás, mint alapvető tanulási stratégia mellett, és elfogadja, hogy a tanulás egy személyes, értelmezést követelő, a megértésen alapuló, aktivitást igénylő folyamat.
3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.
Ismeri és érti a tanulás folyamatát (tanulási források keresése, feldolgozása, felhasználása, a tanulás értékelése).
Ismeri az optimális időbeosztás (tervezés) különböző aspektusait.
Ismeri az optimális tanulási környezet különböző aspektusait.
Ismeri az együttműködő tanulás különféle lehetőségeit.
Ismeri a számára elérhető eszközök (pl. számítógép, könyvek, tévé) és intézmények (pl. könyvtár, múzeum) tanulásban,
szórakozásban betöltött szerepét.
Képes arra, hogy saját célokat tűzzön ki a tanulás során.
Képes arra, hogy rövid és hosszú távú tanulási terveket készítsen saját magának.
Képes a maga számára optimális tanulási környezet kialakítására.
Képes egyénileg és másokkal együttműködve is tanulni.
Képes döntéseket hozni saját
tanulási folyamatában.
Képes segítséget kérni, ha problémával szembesül tanulása során.
Képes arra, hogy együttműködő tanulást kezdeményezzen.
Képes arra, hogy probléma esetén felülvizsgálja tanulási tevékenységét, és megoldásokat, további lépéséket keressen, döntéseket hozzon.
A tanulást folyamatnak tekinti.
A tanulással kapcsolatos tervezéshez pozitívan viszonyul, azt a tanulási folyamat fontos elemének tekinti.
Az általa kialakított tanulási környezetben jól érzi magát, és elfogadja a mások által kialakított tanulási környezetet is.
Az együttműködő tanulást értéknek tekinti; szívesen kér és fogad el segítséget másoktól.
A tanulással kapcsolatos döntéseit reálisan és árnyaltan értékeli.
4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.
Tudja és érti, hogy az információk, a tapasztalatok, a helyzetek mind- mind tanulási forrásnak tekinthetők.
Ismeri a számára elérhető, tanulását támogató információs intézményeket, konkrét szolgáltatásokat.
Ismer olyan szempontokat (pl. megbízhatóság) és módszereket (pl. hivatkozások vizsgálata), amelyek alapján értékelheti a különböző tanulási forrásokat.
Képes felismerni, ha tanulási céljához nem áll rendelkezésére elegendő, vagy megfelelő tanulási forrás.
Képes saját maga és mások tapasztalatait forrásként használni a tanulás során.
Képes a különböző helyzeteket tanulási forrásnak tekinteni a tanulás során.
Képes a tanulási céljának megfelelő források felkutatására, kiválasztására.
Képes tájékozódni a könyvtárban,
Interneten.
Képes a tanulási forrásokat különböző szempontok szerint és módszerekkel értékelni.
Elfogadja, hogy tanulási céljai eléréséhez tanulási forrásokra van szüksége, és ezeket magának kell megkeresnie, kiválasztania, értékelnie.
Elfogadja, hogy az forráskeresés sosem lezárt folyamat, bármikor előfordulhat, hogy új források bevonására van szüksége.
(Legalább) érdeklődési körén belül szívesen végez kutatómunkát, kíváncsiság, tanulási vágy jellemzi.
A tanulási források között bátran és magabiztosan válogat.
5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.
Ismer a tanulási források megértésére, rendszerezésére irányuló tanulási módszereket (pl. grafikus szervezők).
Tudja és érti, hogy melyek azok a tényezők, amelyek elvonhatják a figyelmét a konkrét tanulási céltól.
Ismer a lényegkiemelésre irányuló tanulási módszereket (pl.
jegyzetelés, vázlatkészítés).
Ismer az információk memorizálására irányuló tanulási módszereket (pl. mnemotechnikák).
Képes saját módszereivel rendezni és rendszerezni, értelmezni a tanuláshoz használt forrásokat.
Képes figyelmét tudatosan és tartósan egy adott témára, egy konkrét tanulási feladatra irányítani.
A tanulási források feldolgozása során képes kiemelni a számára és a tanulási cél szempontjából jelentős elemeket.
Képes megosztani a tanulási forrásokat másokkal annak érdekében, hogy jobban megértse azt (megbeszélés, vita, kooperatív tanulás stb.).
Képes az emlékezést segítő módszerek alkalmazására.
Képes kérdéseket megfogalmazni és azokat megválaszolni a tanultakkal kapcsolatban (megértésre törekvés).
Képes a tanultakat kritikai szempontból elemezni, az általa vitásnak tartott esetekben álláspontja mellett érvelni.
Nyitott a tanulási források többszempontú értelmezésére.
Önmagáról úgy gondolkodik, mint aki képes a rendelkezésére álló forrásokat saját tanulási célja szerint rendezni és értelmezni.
Hiszi, hogy képes a tanultak tartós felhasználására, és nem fél attól, hogy „kiesik” a fejéből az, amit megtanult.
Hiszi, hogy a tanulási források megértése, az erre való törekvés a hatékony és sikeres tanulás lényegi eleme.
Elfogadja, hogy a tanulási források feldolgozása során összezavarodik, elbizonytalanodik, és tudja, hogy ilyenkor egy más nézőpont bevonásával juthat túl a problémán.
6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
Ismer prezentációs eszközöket és módszereket, illetve ezek alkalmazásának alapelveit.
Ismer problémamegoldó
technikákat.
Tudja és érti, hogy a tanultakat különböző élethelyzetekben lehet felhasználni.
Ismer különféle, a tanulás szempontjából hatékony kommunikációs lehetőségeket, érti azok különbségeit, előnyeit, hátrányait.
Ismeri a tanulási források felhasználásának alapvető etikai elveit (források megbízhatósága, plágium stb.).
Képes tanulásának eredményeiről szóban és írásban beszámolni.
Képes prezentációs eszközöket és módszereket alkalmazni.
Képes a tanultakat egyszerűbb szimulációs helyzetekben alkalmazni.
Képes a tanultakat hétköznapi élethelyzetekben alkalmazni.
Képes különböző helyzetekben problémamegoldó technikákat
alkalmazni.
Képes arra, hogy a tanulási forrásokat kreatívan, egyedi szempontok és módszerek segítségével használja fel.
Képes arra, hogy a tanultakat a tanulás szempontjából hatékony kommunikációs eszközökkel ossza meg, másokkal való együttműködés során használja fel.
Képes arra, hogy az iskolában és az iskolán kívül tanultakat, tapasztaltakat összekapcsolja és reflektáljon azok kapcsolatára.
Képes arra, hogy a tanultakat saját szakmai orientációja szempontjából is értelmezze.
Tanulási eredményeinek bemutatását pozitív kihívásként, fejlődési lehetőségként értelmezi.
Önmagára mint problémamegoldó egyénre tekint.
Hiszi, hogy képes a hétköznapi élethelyzetekre is megoldást találni.
Önmagára úgy tekint, mint aki a tanulási folyamat során hatékony kommunikációra és együttműködésre képes.
Törekszik arra, hogy a tanultakat másokkal is megossza.
7. Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése:
A diák különböző tanulási módszereket, technikákat, stratégiákat ismer, ezek közül
többet kipróbál, és a számára hatékonyakat tanulási helyzetekben tudatosan használja.
Ismer különböző tanulási módszereket.
Tudja és érti, hogy a különböző tanulási módszerek más-más helyzetben lehetnek hatékonyak és sikeresek.
Tudja és érti, hogy mindenkinek más, bevált, kedvelt tanulási módszerei lehetnek.
Képes arra, hogy különböző tanulási módszereket próbáljon ki.
Képes azonosítani azokat a tanulási módszereket, amelyek számára beváltak, valamilyen szempontból sikeresek, kedveltek.
Képes arra, hogy a kipróbált tanulási módszereket értékelje.
Képes arra, hogy a bevált, hatékonyként és sikeresként értékelt, kedvelt módszereket
tanulása során alkalmazza.
Fontosnak tartja, hogy saját bevált, kedvelt tanulási módszerekkel rendelkezzen.
Az egyes tanulási módszerekkel kapcsolatos tapasztalatait reálisan és árnyaltan értékeli.
Saját bevált, kedvelt tanulási módszereihez pozitívan viszonyul, azok sikerességének tudatában van.
Nyitott új tanulási módszerek megismerésére és kipróbálására.
Hiszi, hogy ugyanazok a tanulási módszerek különböző tanulási célok érdekében, különböző tanulási utakon is alkalmazhatóak.
C) Szociális kompetenciák
1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.
Alapszinten:
Megért olyan személyes jellemzőkkel kapcsolatos fogalmakat, mint pl. érdeklődés, erősségek és fejlesztendő területek.
Felfedezi, hogy a pozitív tulajdonságok képezik a pozitív énkép alapját.
Megérti, hogy az énkép miként befolyásolja a viselkedéseket.
Megérti, hogy az egyén viselkedése hogyan befolyásolja mások érzelmeit és viselkedését.
Középhaladó szinten:
Felfedezi, hogy az egyén viselkedése és attitűdje hogyan befolyásolják mások viselkedését és attitűdjeit.
Felismeri, hogy a viselkedések és attitűdök hogyan befolyásolják az iskolában és a családban kialakuló helyzeteket.
Megérti, hogy a környezet hogyan befolyásolja az attitűdöket és viselkedéseket.
Megérti az értékek és hiedelmek fogalmát és ismeri ezek hatását az énképre.
Ismeri a reális és pozitív énkép kialakításának fontosságát és tudja a hibás énkép kialakításának következményeit.
Tudja, hogy a reális és pozitív énkép hogyan járul hozzá a személyes és szakmai kiteljesedéshez.
Alapszinten:
Képes azonosítani saját pozitív tulajdonságait (készségek, érdeklődés, személyes jellemzők és erősségek) és azt, hogy ezeket hogyan látják mások.
A pozitív énképet tükröző viselkedéseket és attitűdöket tanúsít.
Középhaladó szinten:
Énképét reálisan képes jellemezni.
Az önmaga iránt pozitív attitűdöket tükröző viselkedését tanúsít.
Alapszinten:
Felméri saját énképét és értékeli annak önmagára és másokra gyakorolt hatásait.
Viselkedését és attitűdjeit úgy alakítja át, hogy azok a pozitív énképet támogassák.
Középhaladó szinten:
Felméri saját énképének hatását önmagára és másokra.
Úgy alakítja át viselkedését és attitűdjeit, hogy énképét javítsa és ezzel pozitívan befolyásolja az életvitelt és a munkával kapcsolatos tevékenységeit.
2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával
és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
Alapszinten:
Tudja, hogy minden személy egyedi
vonásokkal rendelkezik.
Ismeri a kortársnyomás forrásait és hatásait.
Ismeri a segítségnyújtás következményeit és hatásait.
Ismeri a kétszemélyes és csoportban történő kommunikáció alapvető folyamatait és törvényszerűségeit.
Középhaladó szinten:
A sokféleség fogalmát megvizsgálja a mások iránti tisztelet, tolerancia, rugalmasság és nyitottság tekintetében is.
Ismeri a kommunikáció törvényszerűségeit kétszemélyes és csoportos helyzetekben.
A mások által észlelt megbízhatóság és őszinteség gondolatkörét ismeri.
Olyan önirányítási készségekhez kapcsolódó fogalmakat ismer, int időszervezés, problémamegoldás, stressz-kezelés.
Olyan segítési készségeket ismer, mint támogatás, probléma megoldás, útmutatás, irányítás.
Alapszinten:
Másokkal történő interakcióban hatékonyan alkalmazza készségeit, tudását és fejezi ki attitűdjeit.
Kortársakkal és felnőttekkel kialakult konfliktus helyezetek megoldásában hatékonyan alkalmazza elsajátított készségeit, tudását és juttatja érvényre attitűdjeit.
Megfelelő viselkedést és attitűdöket tanúsít, amikor a kortársnyomás saját személye s hiedelmeivel ellentmondásban van.
Nyitott a kultúrák, az életstílusok és fizikai és mentális képességek különbözőségeinek elfogadására.
Hajlandó másoknak segíteni.
Olyan viselkedéseket és attitűdöket tanúsít, amelyek hozzájárulnak a pozitív és hatékony kommunikációhoz kétszemélyes és csoportos helyzetekben.
Középhaladó szinten:
Mások érzéseit és hiedelmeit tiszteletben tartja.
Kétszemélyes és csoportos helyzetekben toleranciát és rugalmasságot tanúsít.
Hatékonyan alkalmaz a csoporttagság során nélkülözhetetlen készségeket, tudást és attitűdöket.
Nyitottságot tanúsít a kultúrák, életstílusok, a fizikai és mentális képességek sokfélesége iránt.
Olyan segítségnyújtó viselkedéseket tanúsít, mint pl. problémamegoldás, útmutatás,
irányítás.
Olyan viselkedést tanúsít, amelyek alapján mások is megbízhatónak és őszintének látják.
Alkalmaz olyan önirányítási, önszervezési készségeket, mint időgazdálkodás, stresszkezelés, a magánélet és munka kiegyensúlyozott arányának biztosítása a mindennapokban.
Alapszinten:
Önmaga egyediségét felismeri és értékeli.
Felülvizsgálja kétszemélyes és csoportos helyzetekben folytatott kommunikáció során tanúsított viselkedését és attitűdjeit, hogy meggyőződjön róla, hogy melyek azok amelyek valóban hozzájárulnak a másokkal folytatott pozitív és hatékony interakcióhoz.
Törekszik saját interperszonális és csoportszintű kommunikációs készségeinek javítására annak érdekében, hogy pozitív kapcsolatokat tudjon kialakítani élete folyamán.
Középhaladó szinten:
Az emberek közötti hasonlóságokat és különbözőségeket felismeri és értékükön kezeli.
Felülvizsgálja személyes hiedelemrendszerét a tisztelet, tolerancia, rugalmasság, nyitottság, megbízhatóság és őszinteség tekintetében annak érdekében, hogy meghatározza milyen mértékben járulnak hozzá pozitív kapcsolatok
kialakításához saját életében.
Személyes önirányítási készségeit
integrálja, mint pl. időgazdálkodás, problémamegoldás, stresszkezelés, a magánélet és munka kiegyensúlyozott jelenléte.
További tapasztalatszerzési és tanulási helyzetekbe bevonódik a pozitív kapcsolatok kialakítása érdekében.
3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás
Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.
Alapszinten:
Az élet részeként jelentkező fejlődés és változás fogalmainak ismerete.
Megérti, hogy a fejlődés és változás hogyan befolyásolja az egyén fizikai és mentális egészségét (pl. stressz, frusztráció, zavarodottság, kimerültség).
Ismer (mentális és fizikai) érzések, érzelmek kifejezésére alkalmas szavakat.
A jó érzések kifejezésének többféle módját ismeri.
Az egészséges életvitellel kapcsolatos ismeretekkel rendelkezik.
Ismeri a segítségkérés fontosságát
és tudja hogyan lehet segítséget kérni.
Középhaladó szinten:
Tudja, hogy jelentős tapasztalatok hogyan befolyásolják az érzelmeket.
Megérti a stressz fogalmát és annak hatását a fizikai és mentális jóllétre.
Stresszteli helyzetekben alkalmazható kommunikációs készségeket ismer (asszertivitás, konfliktus megoldás, problémamegoldás).
Ismeri, hogy milyen fizikai, pszichológiai, társas és érzelmi változások következnek be az egyén fejlődése során.
Megérti, hogy a pszichológiai és fiziológiai változások hogyan hatnak az életvitelre és a munkavégzésre.
Tudja, hogy a munka, a családdal kapcsolatos és szabadidős tevékenységek hogyan járulnak hozzá a testi, lelki, szellemi és gazdasági jólléthez.
Alapszinten:
Kifejezi érzéseit, érzelmeit.
Az egészséget védő magatartást tanúsít.
Segítséget kér, ha erre szüksége
van.
Középhaladó szinten:
Azonosítja, hogy milyen helyzetek, események váltanak ki stresszreakciót (fizikai vagy mentális).
Stresszteli helyzetekben is hatékony kommunikációs eljárásokat (asszertivitás, konfliktus megoldás, problémamegoldás, stb.) alkalmaz.
Azonosítja önmaga testi, pszichológiai és érzelmi állapotában bekövetkező változásokat.
Alapszinten:
Elismeri, hogy saját érzelmeinek megfelelő kifejezése pozitív hatást gyakorol.
A segítségkérés pozitív hatásait
felismeri.
Az egészséges életvitellel kapcsolatos szokásait felülvizsgálja és olyanokat vall sajátjának, amelyek hozzájárulnak személyes fejlődéséhez.
Egészségvédő szokásokat alakít ki.
Középhaladó szinten:
Felülvizsgálja saját kommunikációs készségeit és azokat alkalmazza, amelyek ténylegesen hatékonyak stresszteli helyzetekben.
Reflektál munkahelyi, a családi élettel kapcsolatos és szabadidős tevékenységeire és tudatosítja ezek hatását, testi, lelki, szellemi és gazdasági jóllétére.
A stresszteli helyzetekben alkalmazott kommunikációs készségeit javítja.
Olyan további munkahelyi, szabadidős és a családi élethez kapcsolódó tevékenységeket keres, amelyek pozitívan hozzájárulnak testi, lelki, szellemi és gazdasági jóllétének növeléséhez.
D) Életpálya-építéssel és munkavállalói léttel kapcsolatos kompetenciák
1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével
kapcsolatos kompetenciák
Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja.
Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít.
Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.
Alapszinten:
Megérti, hogy a személyes
jellemzők (pl. megbízhatóság, pontosság, együttműködés) milyen fontosak a munka megszerzésében és megtartásában.
Ismeri a munkatevékenységek kreatív megvalósításának lehetőségeit.
Megérti, hogy a munkavállalók közötti együttműködés hogyan járul hozzá a feladat elvégzéséhez.
Megérti annak fontosságát, hogy együtt tudjon dolgozni önmagától eltérő jellemzőkkel (pl. nemzetiség, életkor, nem, fogyatékkal élők) rendelkező emberekkel.
Tudja mit jelent felelősséget vállalni saját tetteiért, viselkedéséért.
Középhaladó szinten:
Azonosítja, hogy mely személyes jellemzők (pl. megbízhatóság, pontosság, együttműködés) szükségesek a munkahely megszerzésében és megtartásában.
Megérti, hogy az elméleti és gyakorlati ismeretek számos munkakörnyezetben alkalmazhatóak és különböző feladatok elvégzésére átvihetők.
Megérti az alkalmazás és más
munkaformák és munkafeltételek során használt kifejezéseket.
Ismer és rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek nélkülözhetetlenek a munkahelykeresésben, munkahelyszerzésben és megtartásában (pl. önéletrajz, portfólió, javaslatok, fedőlevelek, feljegyzések).
Alapszinten:
Kreatív módon valósítja meg
munkafeladatait (pl. otthon, az
iskolában, a közösségben).
Képes saját magától eltérő emberekkel (pl. nemzetiség, életkor, nem, fogyatékkal élők) együtt dolgozni.
Együtt tud dolgozni másokkal egy feladat megvalósítása, kivitelezése érdekében.
Felelősséget tud vállalni saját tetteiért, viselkedéséért.
Középhaladó szinten:
A munka megszerzéséhez és megtartásához nélkülözhetetlen személyes tulajdonságokról tesz tanúbizonyságot (pl. megbízhatóság, pontosság, együttműködés).
Képes jelentkezési lapokat és egyéb űrlapokat kitölteni.
Képes megalkotni és alkalmazni olyan munkahely keresési eszközöket, amelyek munkahelyszerzéshez és megtartásához nélkülözhetetlenek (pl. önéletrajz, portfólió, javaslatok, fedőlevelek, feljegyzések).
Azonosítani tudja átvihető elméleti és gyakorlati tudását és képes új feladatokban alkalmazni őket.
Alapszinten:
Felülvizsgálja a munkatevékenységek során szerzett tapasztalatait, hogy azonosítsa mely képességei és attitűdjei járultak hozzá pozitívan és melyek negatívan a szerzett tapasztalatokhoz.
Saját képességeit és attitűdjeit módosítja, hogy pozitívabbá váljanak munkatapasztalatai (pl. otthon, az iskolában, a közösségben).
Középhaladó szinten:
Tisztában van saját személyes tulajdonságaival, elméleti és gyakorlati ismereteivel és meg tudja határozni, melyekre érdemes építenie életpályája, munkaválasztása során.
Olyan új munkatapasztalatok szerzését biztosító helyzeteket kezdeményez (pl. otthon, az iskolában, a közösségben), amelyek személyes tulajdonságaira és átvihető készségeire építenek.
2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal
Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ.
Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi.
Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.
Alapszinten:
Megérti hogyan választ két vagy több dolog között egy személy.
Ismeri, hogyan lehet tanulni a tapasztalatból.
Tudja, hogy mi akadályozhatja a cél elérését.
Ismeri a problémamegoldás különféle stratégiáit.
Tudja, hogy döntéshozatali helyzetekben miként lehet alternatívákat azonosítani.
Tudja, hogy a személyes hiedelmek és attitűdök befolyásolják a döntéshozatalt.
Megérti, hogy egy döntés miként befolyásolja a személyt magát és másokat.
Középhaladó szinten:
Megérti, hogy a személyes hiedelmek és attitűdök milyen módon befolyásolják a döntéshozatalt.
Megérti, hogy az életpályaépítés egy folyamat, amely a választások sorozatából áll.
Ismeri, hogy egy döntés lehetséges következményei hogyan tárhatóak fel.
Tudja, hogy az iskolában tanult tantárgyak közül melyik hogyan illeszkedik személyes és tanulási céljaihoz, érdeklődéséhez.
Tudja, hogy mások elvárásai hogyan hatnak az életpályaépítésre.
Ismeri, hogy a tanulással és a munkavállalással kapcsolatos döntések, hogyan függenek össze más életviteli kérdésekkel kapcsolatos döntésekkel.
Ismeri a különböző középszintű és emelt szintű továbbtanulási lehetőségek előnyeit és hátrányait és ezek fontosságát a életpályában megfogalmazott célokkal.
Ismeri a közép- és emeltszintű képzési programok követelményeit.
Megérti, hogy a jövővel kapcsolatos bizonytalanság kreatív és alternatív megoldások választásához vezethet.
Alapszinten:
A diák fel tudja mérni, hogy mi akadályozhatja meg céljai elérésében.
Problémamegoldási stratégiákat tud alkalmazni.
Döntéseket hoz és felelősséget vállal értük.
Középhaladó szinten:
Átlátja, hogy a személy hiedelmei és attitűdjei hogyan befolyásolják az egyén döntéshozatali folyamatait.
Átlátja, hogy az egyén életpálya elképzelései hogyan tükröződnek a választások sorozatában, amit az egyén meghoz. Összehasonlítja, hogy az egyes közép- és emeltszintű képzési programok előnyei és hátrányai hogyan járulnak hozzá az életpályában kitűzött célok eléréséhez.
Döntéseket hoz és felelősséget vállal értük.
A munka változó világát tükröző kreatív vagy alternatív választásokat tesz.
Alapszinten:
Felülvizsgálja problémamegoldási stratégiáit és kiértékeli hatásukat saját céljai sikeres elérésére.
Kiértékeli személyes döntéseinek önmagára és másokra gyakorolt hatását.
Felelősségteljes döntéshozatali folyamatokat valósít meg.
Középhaladó szinten:
Kiértékeli, hogy saját döntései (az iskoláról, családjával, szabadidős tevékenységeivel vagy munkájával kapcsolatosan) hogyan hatnak saját életére és más döntésekre.
Kritikusan megvizsgálja az kreatív vagy alternatív lehetséges megoldásokat és értékeli azoknak a saját életére gyakorolt hatását.
Kiértékeli személyes döntéseinek önmagára és másokra gyakorolt hatását.
Önnön értékeit tiszteletben tartó és a saját célokat támogató döntéseket hoz.
3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása
Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát.
Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.
Alapszinten:
Ismeri, hogy egy személynek milyen különböző szerepei lehetnek (pl. barát, diák, munkavállaló, családtag).
Ismeri, hogy milyen munkatevékenységek vannak jelen otthon, az iskolában és a közösségben.
Megérti, hogy a családtagok hogyan függenek egymástól, hogyan dolgoznak együtt és vállalnak közösen felelősséget.
Megérti a munkaszerepek és a családi szerepek egymást kiegészítő voltát.
Középhaladó szinten:
Tudja, hogy a munkahelyi és magánéleti szerepek különféle és különböző mennyiségű energiát, részvételt, motivációt és képességeket igényelnek.
Megérti, hogy a munkával
kapcsolatos szerepek hogyan elégítenek ki személyes szükségleteket és a család szükségleteit.
Tudja, hogy a személyes célok a munkahelyi, közösségi, társas és családi szerepek különböző kombinációi révén érhetőek el.
Megérti, hogy a szabadidős tevékenységgel kapcsolatos választások hogyan viszonyulnak az életstílushoz.
Tudja, hogy a különböző magánéleti- és munkaszerepek hogyan befolyásolják a jövőre vonatkozó célok elérését.
A különböző élethelyzetekhez kapcsolódó szerepek előnyeit és hátrányait ismeri.
Ismeri a családra, a munkára és a szabadidős tevékenységre vonatkozó döntések közötti kapcsolatokat.
Alapszinten:
Munkatevékenységeket végez otthon, az iskolában és a közösségben.
Részt vesz a háztartási és ház körüli munkákban otthon és felelősséget vállal az elvégzett munkájáért.
Átlátja, hogy a családban betöltött szerep és a munka világában betöltött szerep hogyan függ össze.
Középhaladó szinten:
Olyan szabadidős tevékenységeket tervez és valósít meg, amelyek leginkább közel állnak a személy preferált vagy célként kitűzött életstílusához.
Átlátja, hogy a különböző élet- és munkahelyi szerepek hogyan befolyásolják a jövőbeni célok elérését.
Alapszinten:
Megvizsgálja az életében előforduló szerepeket és kiértékeli az egyes szerepekben rá háruló felelősséget.
A választott élet-szerepek mindegyikében felelősségteljesen cselekszik.
Középhaladó szinten:
Mérlegeli, hogy milyen életstílusra törekszik.
Meghatározza, hogy milyen típusú élet- és munkaszerepek hatnának legpozitívabban saját életének alakulására.
Az életvitel és életpálya célokat támogató helyzetek megteremtésére és megvalósítására törekszik.
4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése
Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz.
Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket
előítélet-mentesen kezeli.
Alapszinten:
Megérti a munka pozitív hatását az emberekre (pl. magasabb önértékelés, anyagi függetlenség).
Ismeri a férfiak és nők változó magánéleti- és munkaszerepeit (pl. a férfiak szerepe a családi életben, nők magas vezetői beosztásokban).
Megérti, hogy a személyek családon belüli és kívüli szerepvállalásai milyen fontos szerepet játszanak a családban és a közösségben (pl. a család anyagi függetlensége, a közösségi önkéntes tevékenység).
Középhaladó szinten:
Nem-hagyományos életviteli és munkahelyzeteket azonosít.
Feltárja a nem-hagyományos munkavállalás előnyeit és kihívásait.
A személyes érdeklődés követésének előnyeit számba veszi, még akkor is, ha az a saját neméhez hagyományosan nem illeszkedő szerepet jelent.
Ismeri a sztereotípia, az előítélet és a diszkrimináció fogalmait.
Alapszinten:
Azonosítja, hogy saját családjában a férfiak és nők milyen életszerepeket töltenek be.
Tervet készít és megvalósítja, hogy miként járul hozzá a családon belül és a családon kívüli léthez.
Középhaladó szinten:
Személyes érdeklődésének eleget tesz, még akkor is, ha nem hagyományosan elfogadott saját nemét tekintve a szerep.
Felismeri azokat a sztereotípiákat, előítéleteket és hátrányosan megkülönböztető viselkedéseket, amelyek korlátozzák a férfiak és nők szerepvállalását a munkában.
Alapszinten:
Megvizsgálja, hogy milyen szerepek betöltésére vállalkozna.
Felismeri és elismeri, hogy a munka pozitívan hat az önértékelésre.
Magánéleti- és munkaszerepek követelményeinek eleget tesz.
Középhaladó szinten:
Felismeri saját sztereotípiáit, előítéleteit és hátrányosan megkülönböztető viselkedéseit, amellyel korlátozza önmaga és mások szerepvállalását a munkában.
Előítélet-mentes attitűdöket alakít ki és diszkriminációmentesen viselkedik.
5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát
értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
Alapszinten:
A változás állandóságát és annak jelenlétét a magánéletben és a munka világában felismeri.
A tanulás fogalmát az élet és a munka folyamatainak szerves részeként értelmezi.
A saját késztetések és vágyak követésének jelentőségét ismeri a magánélet és a munkavállalás vonatkozásában is.
Ismeri a cél-állítás folyamatát, és annak ösztönző és motiváló hatását a magánéletben és a munka világában egyaránt.
Érti, hogy a cél mellett miért fontos az út értékessége a magánéletben és a munkában egyaránt.
A munkában és a magánéletben egyaránt felismeri a teherbíró kapcsolatok előnyeit.
Középhaladó szinten:
Tudja, hogy bármilyen döntés meghozatala egyaránt hat a magánéletre és a munka világában betöltött szerepre is.
Ismeri az életpálya-építés fogalmát.
Ismeri a pályaválasztás és az életpálya-építés közötti különbséget.
Ismeri a preferált jövő fogalmát az életpálya-
építés keretein belül.
Megérti a rugalmas és alkalmazkodó rövidtávú cselekvési tervek jelentőségét az életpálya-építésben.
Tudja, hogy mi az életpálya portfólió és annak jelentősége.
Alapszinten:
Azonosítja a változási és átalakulási folyamatokat saját környezetében.
Különböző forrásokból származó információkat felkutat és azokból tanul.
Vágyai, személyes értékei és érdeklődése által vezérelt új
tapasztalatokat kipróbál. Érdeklődésére számot tartó
tevékenységet tervez, abban részt
vesz, és képes leírni, hogy mit tanult a tevékenységből.
Azonosítja, hogy milyen kapcsolatokkal rendelkezik.
Középhaladó szinten:
Kialakítja saját kívánatosnak tartott jövőképét.
Saját preferált jövőjével összhangban lévő rövid idejű cselekvési tervet ki tud dolgozni.
Összeállítja és frissíti a saját életpálya-
tervezési portfólióját.
Alapszinten:
Megvizsgálja a változásra és a tanulásra vonatkozó, a vágyak és a célállítással, valamit az útra történő összpontosítással kapcsolatos nézeteit és érzelmeit és azt, hogy van-e vagy ki tud-e alakítani az úton őt segítő szövetségek körét.
Olyan eseményekben vesz részt, amelyek révén tapasztalatokat szerezhet a változással, a folytonos tanulással, a személyes értékekkel és álmokkal, a célállítással és a hálózatépítéssel kapcsolatban.
Középhaladó szinten:
Újraértékeli a kívánatosnak tartott jövő képét az énre és a munka világára vonatkozó újabb információk fényében.
Lépéseket tesz a kívánatos jövő megvalósulása érdekében.
A kívánatos jövőről alkotott jövőképét a tapasztalatok hatására változó énképéhez igazítja.
E) A munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciák
1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás
Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát.
A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.
Alapszinten:
Megérti miért fontos a tervezés az életben és az életpálya tervezése.
Ismeri, hogy az iskolában elsajátított készségek, tudás és attitűdök hogyan hasznosulhatnak otthon, a munkahelyen és a közösségben.
Ismeri saját erősségeit az egyes tantárgyakhoz kapcsolható ismeretekben.
Tudja milyen stratégiákkal javíthatóak a készségei és növelhetők ismeretei.
Ismeri, hogy a különböző szintű munkák a készségek, ismeretek és attitűdök különböző kombinációit igénylik.
Többféle munkatípust és alternatívát ismer, akár fizetett, akár önkéntes munkáról van szó.
Ismeri a gyakorlás, az erőfeszítés és a tanulás fontosságát.
Középhaladó szinten:
Többféle egész életen át tartó tanulási stratégiát ismer.
Ismeri saját erősségeit és gyenge pontjait is az egyes tantárgyakhoz kapcsolható ismeretekben.
Tudja milyen stratégiákkal javíthatóak a készségei és növelhetők ismeretei.
Tudja, hogy a személyes készségek és ismeretek hogyan befolyásolják a sikerességet az életben és a munkában.
Ismeri az elvont és gyakorlati ismeretek és készségek jelentőségét a munkahelyen.
Tudja, hogy az egyes szakmacsoportokban milyen készséget, ismeretek és attitűdök nélkülözhetetlenek.
Tudja, hogy a változó munkaköri szerepkövetelményekhez való alkalmazkodás során mely készségek, ismeretek és attitűdök megváltoztatása a legeredményesebb.
Alapszinten:
Hatékony információgyűjtő stratégiákkal rendelkezik
Készségeit és tudását növelő stratégiákat alkalmaz.
Középhaladó szinten:
Egész életen át tartó tanulási stratégiákat alkalmaz.
A tanulási készségeket és tudását növelő stratégiákat alkalmaz.
Az életviteli és a munkahelyi sikerességet támogató személyes készségeket és attitűdöket alkalmaz.
Saját szerepét, mint tanuló a munkavállalói szereppel párhuzamba állítva hasonlóságokat azonosít.
Alapszinten:
Kiértékeli az információgyűjtéssel és készségeinek és tudásának növelésével kapcsolatos stratégiáit és a leghatékonyabbakat választja ki.
Tanulási stratégiáit javítja.
Középhaladó szinten:
Kiértékeli az információgyűjtéssel és készségeinek és tudásának növelésével kapcsolatos stratégiáit és a leghatékonyabbakat választja ki.
Értékeli, hogy személyes készségei és atttitűdjei miként hatnak az életvitel és a munkahelyi sikerességre.
Olyan egész életen át tartó tanulási stratégiákat alkalmaz, amelyek támogatják az életpálya-
építést és a munkavállalóként kitűzött célok elérését.
2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza.
Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és
körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
Alapszinten:
Ismeri családtagjainak munkáját, az iskola munkavállalóinak tevékenységeit és a közösségben rendelkezésre munkalehetőségeket.
Ismeri, hogy önmaga számára mely tevékenységek, foglalkozások és munkahelyi körülmények érdekesek, fontosak.
Ismeri a munkahelyre vonatkozó információ fogalmát is tudja hogyan lehet ilyen információkat kapni szülőktől, rokonoktól, barátoktól és szomszédoktól.
Tudja, milyen kapcsolatban áll egymással az érdeklődés, készségek, hiedelmek, attitűdök és foglalkozások, szakképesítések, munkakörök.
Különböző munkakörök és foglalkozások jellemzőit ismeri (pl. szabadban vagy zárt térben végzett munka, veszélyes, egyhangú, stb.)
Tudja, hogy a vállalkozás miben különbözik az alkalmazotti léttől.
Tudja, hogy a munkalehetőségekkel kapcsolatosan hol talál információt (internet, újságok, intézmények, stb.)
Középhaladó szinten:
Ismeri a szakképesítés, a munka, munkakör és foglalkozás fogalmait és azok különbségét.
Ismeri a szakképesítések, foglalkozások, munkakörök és a munkahelytípusok osztályozását.
Ismeri a különböző szakmacsoportokat, foglalkozási szektorokat.
Tudja hol szerezhet az iskolában vagy a közösségen belül információkat szakképesítésekkel, munkakörökkel és munkahelytípusokkal kapcsolatban.
Ismeri hogyan vihetők át készségek, ismeretek és attitűdök egyik munkaköri szerepből egy másikba.
A közösségben jelen lévő munkahelytípusokat és munkafajtákat ismeri.
Ismeri a különböző lehetséges munkakörülményeket (pl. szabadtéri, zárt térben, veszélyes, egyhangú, stb.).
Alapszinten:
Különböző forrásokat használ a munkavégzéssel és a munkalehetőségekkel kapcsolatos információk megszerzéséhez
(pl. internet, újság, televízió, intézmények).
Középhaladó szinten:
Iskolai és közösségi színtereken hozzáférhető erőforrásokat használ fel foglalkozások, szakmák és elhelyezkedési lehetőségek megismerésére.
Ismeri, hogy érdeklődése, készségei, hiedelmei és attitűdjei milyen módon érvényesülhetnek különböző szakmákban, foglalkozásokban.
Azonosítja a számára optimális munkakörülményeket.
Alapszinten:
Megfogalmazza saját véleményét a munkalehetőséggel kapcsolatban szerzett információkra vonatkozóan.
Javítja saját munkahely-keresési és információszerzési stratégiáit
Középhaladó szinten:
Felméri, hogy a munkavégzéssel és a munkalehetőséggel kapcsolatos információk mennyire fontosak önmaga számára.
Javítja saját munkahely-keresési és információszerzési, megértési és felhasználási stratégiáit.
3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka, valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
Alapszinten:
Megérti, hogy a munkavégzés miként elégíthet ki személyes szükségleteket.
Tudja, hogy a munka hogyan járul hozzá pozitív módon a társadalom működéséhez.
Ismeri a helyi munkáltatók termékeit és szolgáltatásait.
Ismeri, hogy a munkavégzés
hogyan hat a személyes, társas, gazdasági és környezeti problémákra.
Középhaladó szinten:
Megérti a szervezetek működését (pl. hogyan termelődik bevétel, költségek, profit).
Megérti a munka fontosságát egy közösség számára.
Ismeri a munka, a közösség és a gazdaság összefüggéseit.
Ismeri, hogy a munkavállalók, hogyan járulnak hozzá egy közösség működéséhez.
Tudja, hogy a közösség, a gazdaság és a technológiai fejlődés hogyan hat a munka világára.
Alapszinten:
Gondoskodik saját személyes szükségleteinek kielégítéséről.
Tudja, hogy munka végzésével hogyan járulhat hozzá személyes, társas, gazdasági vagy környezeti problémák megoldásához.
Középhaladó szinten:
Annak megfelelően cselekszik, hogy tudja munkája hogyan hat a közösségre.
Alapszinten:
Tisztában van azzal, hogy a munka milyen értéket képvisel önmaga számára.
Olyan munkatapasztalatokra tesz szert, amely kielégíti saját szükségleteit és a közösségét is (pl. otthon segít, közösségben önkéntes munkát vállal).
Középhaladó szinten:
Megfogalmazza, milyen értéket képvisel a közösség (pl. családban, az iskolában) jóllétéhez történő hozzájárulás munka révén.
Olyan munkatapasztalatokra tesz szert, amely kielégíti közösség igényeit (pl. otthon segít, közösségben önkéntes munkát vállal).

1.3. A Köznevelési Hídprogram kerettantervének általános jellemzői

A Köznevelési Hídprogram kerettanterve tartalmazza a műveltségterületekre készült modulok céljait, a kiemelten fejlesztendő kompetenciákat, ezekhez időszükséglettel jelölt tananyagtartalmakat, feladatokat, gyakorlatokat ajánl a tanulói értékeléshez szükséges eszközökkel együtt.

A nevelési-oktatási program keretében - a kerettantervi kötelező tartalmakon túl - egy koherens elemekből álló komplex oktatási programcsomag áll rendelkezésre. Ez a programcsomag változatos felhasználási lehetőségeket kínál, rugalmasan alkalmazható annak érdekében, hogy a felhasználó pedagógusok sikerrel tudjanak alkalmazkodni a körülményekhez, illetve a különböző tanulói igényekhez.

A programcsomagra jellemző a moduláris építkezés, melyben a modulok, részmodulok relatíve önálló egységek. A modulok „a tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere”. Változatos sorrendben szerepelhetnek a tanítás-tanulás folyamatában, megváltoztathatók, az egyik elemben alkalmazott ötlet, megoldás áttehető más szerkezeti elemekbe is, gazdagítva azokat. Az oktatási programcsomag az adott tanulócsoportra adaptálható, anélkül, hogy alapvető céljai sérülnének, lehetséges a folyamatos bővítés, a majdnem minden modulon belül meglévő változatokból történő válogatás.

A nevelési-oktatási programcsomag a hagyományosabb, jogi szabályozó feladatot ellátó tantervekhez viszonyítva lényegesen részletesebb és konkrétabb. Megadja a pedagógus számára, hogy milyen konkrét megoldásokat alkalmazhat egy-egy tanítási részfeladat során, ehhez megadja a lépéseket, s ha szükséges, ezeket meg is magyarázza, illetve megadja hozzájuk a szükséges eszközöket. Integrálja a tartalom és a ténylegesen elkészítendő eszközök leírását, sőt a programcsomag részeként az alkalmazó pedagógusok számára rendelkezésére bocsátja magukat az eszközöket (feladatlap, értékelőlap stb.).

A Köznevelési Hídprogramban moduloknak nevezzük azokat a minimum 18, maximum 50 tanórás tanítási egységeket, amelyek egy-egy műveltségi területhez vagy az alapvető életpálya-építési és munkavállalói kompetenciákhoz, illetve konkrétan a munka világával kapcsolatos ismeretekhez, tapasztalatokhoz kapcsolódnak. A modulok megvalósításának leírt menete javaslat. A pedagógus a diákcsoport igényeinek, szükségleteinek, képességeinek és érdeklődésének megfelelően szabadon alakíthatja azokat. Cél a diákok kompetenciáinak fejlesztése az érdeklődés és a motivált hozzáállás megtartása mellett. A részmodul nem más, mint egy tartalmilag relatíve elhatárolható oktatási egység tanításának, e tanítás körülményeinek, tanítási környezetének a leírása.

Fontos alapelv, hogy a tanév során a modulok alkalmazása - az alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok kivételével - a diákok sajátosságaihoz, különös tekintettel érdeklődéséhez és előzetes tudásához igazodva történjen.

Az alapvető munkavállalói és életpálya-építő (ÉP) modulokat (8 db) a megadott sorrendben ajánlott alkalmazni, mivel ezek egyrészt a tanév keretét adják, lévén az első az ismerkedést szolgálja az első héten, míg az utolsó a záró héthez ad támpontokat. Másrészt a köztes modulok tartalma egymásra épül, így a sorrendben történő feldolgozás biztosíthatja csak az eredményt.

A munka világával kapcsolatos (MU) 22 modul közül 21 bemutatja a jelenleg hatályos 21 szakmacsoportot, melyek közül legalább 6 szakmacsoporttal való megismerkedés elvárt a tanév során. Ezek kiválasztása elsősorban a diákok érdeklődése alapján (ehhez módszertani segítséget nyújt az ÉP_02 modul), a helyi jellemzők figyelembevételével szükséges, hogy megtörténjen. Ezen kívül bármely más szakmacsoportot bemutató modul bármely feladata is feldolgozható az érdeklődés függvényében. A munka világával kapcsolatos modulok mindegyike tartalmaz olyan feladatokat, manuális tevékenységet, szimulációs játékot, melyek gazdagítják a diákok önálló életvitelhez szükséges kompetenciáit.

1.4. A tanév javasolt beosztása a Köznevelési Hídprogramban

Tartalom Időkeretek
Bevezető hét: ismerkedés, támogató ajánlások 1 hét (30 óra)
Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások 1 hét (30 óra)
Folyamatos munka 34 hét
Óra/hét 30 óra
Felhasználható óraszám a tanévben 1020
Életpálya-tervezés, szakmaismeret 40% (cca.400 óra)
Műveltségterületekhez köthető fejlesztési idő 60% (cca.600 óra)
Felhasználható óra/modul 18-50 óra

1.5. Műveltségterületek és ajánlott óraszámok a Híd I. programban

Műveltségi területek Éves óraszám 34 héttel számolva
Kommunikáció és anyanyelv 180
Élő idegen nyelv (angol, német) 50-50
Matematika 60
Társadalom és jelenkor-ismeret 50
Természetismeret 100
Alapvető munkavállalói és életpálya-építési
modulok
200
Szakmaismeret 200
Testnevelés és sport 180

1.6. A Köznevelési Hídprogram heti és napi időbeosztása

Az Nkt. szerint a tanulók kötelező óraszáma: heti 25 óra + 5 óra testnevelés, a Híd évfolyamra fordítható, törvényben engedélyezett óraszám heti 56 óra. A program egy tanévre tervezett, és ajánlott tananyagot biztosít az első, bevezető hétre, illetve az utolsó, záró hétre is. A tanév további részében az ajánlott heti beosztás a következő:

Az idő 40%-a, vagyis heti 2 nap a munka világára való közvetlen felkészítésre fordítandó, olyan módon, hogy egyik napot az iskolában töltik a tanulók. Ezen a napon az alapvető munkavállalói és életpálya-építő modulok által ajánlott anyag feldolgozására, illetve a munka világa modulok szakmacsoportjaival való ismerkedésre kerül sor. A második napon a munkahelyi megfigyeléssel, későbbi munkatapasztalat szerzés előkészítésével, majd a szerzett élmények feldolgozásával foglalkoznak. A hét fennmaradó 3 napja a nemzeti alaptanterv műveltségterületeihez kapcsolódó modulokkal való tevékenységre fordítandó.

A tanítási-tanulási folyamat szervezhető a hagyományos, 45 perces időbeosztásban, de ettől inkább javasolt eltérni: az időbeosztás kövesse az aktuális tanulási tevékenység igényeit, akár tanulónként vagy kiscsoportonként is, a tanulás differenciáltságának megfelelően. A napi munka tervezése során - együttműködve a tanulókkal - a pedagógus figyelembe veszi a következő feladatokat:

- a nap kezdetén szervezendő, a napi feladatokra, együttműködésre ráhangolást;

- az akár nagyobb egységekben szervezendő, a kiválasztott tananyaggal, projektmunkával való foglalkozást;

- a mindennapos kötelező testnevelést;

- a fáradtság leküzdését, a pihenést, más jellegű kompetenciák fejlesztését, a társas aktivitást szolgáló, kötetlenebb foglalkozási részt (pl. közös tánc, sport, drámajáték, beszélgetés);

- a nap zárását szolgáló megbeszélést, értékelést.

Az iskolában töltött heti négy nap általános struktúrája a következő:

Tevékenység Munkaforma Cél
1. rész: Indítás Csoportban. Ráhangolódás. Tervezés.
2-3. rész:
Modulmunka
Egyéni és csoportsajátosságokhoz illeszkedő tanulásszervezés. Kompetenciafejlesztés.
4 nap/ hét (iskolai nap) 4. rész: Sport, pihenés, szünet Csoportban. Egészségnevelés, rekreáció, a kommunikációs és szociális kompetenciák informális fejlesztése.
5. rész:
Modulmunka
Egyéni és csoportsajátosságokhoz illeszkedő tanulásszervezés. Kompetenciafejlesztés.
6. rész:
Napzárás
Egyéni és csoportszint. Tanár-diák beszélgetés, a portfóliók áttekintése.

2. A KÖZNEVELÉSI HÍD PROGRAM TANTÁRGYI RENDSZERE, TARTALMA

2.1. Kommunikáció és anyanyelv (5 modul - kerettanterv szerint tanévi 180 óra)

A kommunikáció és anyanyelv modulok célja fejleszteni a meghatározott kommunikációs kompetenciákat, ezzel együtt hangsúlyt helyezni a személyiségfejlesztésre, az önismeretre, valamint a tanuláshoz szükséges motivációk erősítésére. Mindezek mellett célul tűzik ki, hogy a kommunikációs kompetenciák fejlesztését szolgáló tartalmak egyszersmind segítsék a diákokat körülvevő valóság jobb megismerését, az abban való biztosabb eligazodást. A modulok mindegyike feladatul tűzi ki a kommunikációhoz nélkülözhetetlen szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztését hagyományos (papíralapú) tevékenységekhez kötötten és a digitális írásbeliség közegeiben egyaránt.

Száma Címe Óraszám Tartalom Kiemelten fejlesztendő kompetenciák
1. Modul Az üzenet 25 óra
1/1. részmodul Szó-beszéd 6 óra Az első részmodulban a képességek és attitűdök feltérképezése történik.
Gyakorlatai:

bemutatkozás, bemutatás párban, csoportban, rajzzal, beszéddel. Feszültségoldó, játékos gyakorlatok: szó-, mondatalkotás.

Kategóriákban gondolkodás -
kötött kommunikáció.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A4. Írás, szövegalkotás:
Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

B1. Önmagáról, mint tanulóról alkotott elképzelések:
A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról, mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
1/2. részmodul Kiváló áru 6 óra Szóbeli és írásbeli
szövegalkotás - bővítés, egyszerűsítés.
Használati utasítás készítése. Fantázia- és
szókincsfejlesztés.

A leírás, mint műfaj. Kérdéskultúra fejlesztését szolgáló gyakorlat. Önismeret, önjellemzés - önéletrajz készítése.
A1. A kommunikáció, mint társadalmi érintkezési
forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
1/3. részmodul Csőposta 6 óra Irodalmi és köznapi
kifejezésmód - idézetek
„üzenete”, értelmezésük. Stílusgyakorlatok.

Az elbeszélő műfajok és a leírás összehasonlítása.

A metafora fogalma.

A magánlevél és a hivatalos levél tartalmi és formai jellemzői.

A kommunikáció
alapfogalmai.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció: A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza,
gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
1/4. részmodul Hír és reklám 7 óra A hirdetés és a reklám célja,
jellemzői.
Játékos gyakorlatok: rajz, reklám készítése adott tárgyról, témáról, „fantasztikus” tárgyakról.
Internet-használat, információkeresés.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza,
gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
2. Modul Jelek és jelzések 25 óra
2/1. részmodul Az érem két
oldala
10 óra A részmodul a tudatos
kommunikációt erősíti.
Fókuszában a vitakultúra fejlesztése áll. Cél a vita technikáinak, formáinak és kultúrájának elsajátítása, az elemzések, értékelések, az érvelési technikák megismerése és alkalmazása.
A kulturált vita szabályainak megismerése. A csoportok témát választanak, készülnek a kiosztott szerepekre: bíró, védő, időmérő.
Megbeszélik a tapasztalatokat és új szerepet választanak.
A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési
forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
2/2. részmodul Kódfejtő 4 óra A metakommunikációs
eszközök elemzésével, értelmezésével, tudatos használatával foglalkoznak a tanulók. Gyakorlatok: filmrészlet hang nélkül, a helyzetre a mimikából, gesztusokból következtetnek; jelenet eljátszása metakommunikációs eszközökkel.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:
A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.
2/3. részmodul Adok-veszek 6 óra Az Interneten való vásárlás és
fizetés lehetőségeivel ismerkednek a tanulók. A részmodul feladatai közvetlen gyakorlati segítséget nyújtanak a mindennapi személyes ügyintézés technikáinak
megismeréséhez, elsajátításához. A tanulók a kereső programok
alkalmazásával keresnek nyomtatványokat, dokumentumokat, amelyekre szükségük lehet mind a munkavégzéssel, mind az ügyintézéssel kapcsolatos tevékenységeikben, s bepillanthatnak az önkormányzatok munkájába, felépítésébe, megtanulhatják: milyen problémával, hová kell fordulni.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:
A különböző elektronikus csatornákon megjelenő
információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza,
gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
2/4. részmodul Álomország 5 óra A gyakorlatok továbbra is
játékosak, a hangsúly a megbeszélésen van.
A tréninggyakorlatok, játékok hatására („Három szavas gyakorlat” „Kutyaélet”) javul a résztvevő tanulók tudatos kommunikációja, szóbeli kifejezőkészsége, fejlődik érzékenységük, önismeretük.
A1. A kommunikáció, mint társadalmi érintkezési
forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza

A2. . Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:
A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja
3. Modul Hősök és 30 óra
3/1. részmodul Csatamező 6 óra A részmodulban a tanulók
mindennapi helyzetekben előforduló konfliktusokkal találkoznak, ezek megoldását, megoldhatóságát elemzik, saját élményeken keresztül gyakorolják. Az alkalmazás
sok esetben jóval később történik, amikor a tanulók mindennapjaikban - spontán - alkalmazzák a közösen tanultakat, az interiorizálódott mintákat. Koncentrációs gyakorlatok - önmegfigyelés.
„Témaváltós” játék - a
koncentrációs készség fejlesztésére.
A1. A kommunikáció, mint társadalmi érintkezési
forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz

B1. Önmagáról, mint tanulóról alkotott elképzelések:
A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja
3/2. részmodul Hajónapló 6 óra Ebben a részmodulban a
játékos gyakorlatok olyan kompetenciák fejlesztését segítik, amelyek a tudatos haladás irányát határozzák meg a sodródás, ide-oda hánykolódás helyett. Az egyéni célok elérésének útja: a tanuló előtt álló feladatok lépésről lépésre történő átgondolása, stratégia-építés és a képességek folyamatos fejlesztése. Kreatív gondolkodást fejlesztő gyakorlat: Útiterv a kikötőben Ez egy asszociációs játék, amelyben a hajó szimbolizálja a folyamatban résztvevőket, a szükséges eszközök a kompetenciákat, a város (célpont) a választott szakmát, illetve a jövővel kapcsolatos elképzeléseket. Ebben a változatban a tanulók a személyes céljaik eléréséhez szükséges kompetenciákat gondolják át. „Hajónapló”-t írnak, és kiegészítik egymás levelét - empátia, humor, egymás gondolatának átvétele lehet a feladat érdekes
fordulatokat is sejtető eredménye.
A4. Írás, szövegalkotás:
Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza,
gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
3/3. részmodul Tartuffe I. 6 óra Az ember élete során mindig
valamilyen szerephelyzetben van. A környezet a társadalmi normáknak megfelelő viselkedést várja el, és ez állandó alkalmazkodást igényel. Az alaptulajdonságok kiütköznek akkor is, ha a fiatalnak nincs biztos válasza a „ki is vagyok én?” kérdésre. Ebben a részmodulban a rész-
vevőknek lehetőségük van kipróbálni magukat
szerepjátékok alkalmával különféle karakterekben.
A jeleneteket megbeszélés, szereptisztázás előzi meg.
A szereplők kihúzzák a megjelenítendő viselkedést jelző kártyát, majd rövid felkészülés következik. Végül megbeszélés, beszélgetés a jellemekről, szerepekről, szereplésről, a tanuló szerepről. Megállapíthatják, melyikben érezték magukat remekül, éppen megfelelőnek, vagy melyik volt számukra
idegen, melyiket volt nehéz
„eljátszani”.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő
módon vesz részt.
3/4. részmodul Tartuffe II. 6 óra Ebben a részmodulban is a
szerepjátékra helyeződik a hangsúly. A csoport érdeklődésétől, intenzitásától,
„játszókedvétől” függ, mennyire vállalkoznak a tanulók a szereplésre. Ismerkedés Moliere életével, s Tartuffe című színdarabjával. A színdarab vagy filmváltozatának
megtekintése. A tanulók esetpéldákat mondanak, ezek közül is eljátszanak néhányat.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő
módon vesz részt.
VÁLTOZA-
TOK
További
6 óra
A szerepjáték helyett más
feladat is választható.

„Dobozépítés” - dobozépítő és fedélkészítő csoport felkészülése, játék.
Tanulságok megbeszélése: a kommunikáció jelentősége a közös feladatvégzésben. Tapasztalatok a munkamegosztásról.
4. Modul Valóságshow 25 óra + 25 óra taná-
csadói tevé-
kenység
4/1. részmodul Ez vagyok
én... és ilyen szeretnék lenni
6 óra Az előkészületek (a plakát,
levél- és e-mail-küldés, segédletek és az egyéni tanácsadás) során a tanulók felkészültek a játékra.
A modul sajátos szervezési szabályainak megfelelő lebonyolítás (beléptetés,
értékelés és vita szabályaira javaslattétel). A tetszőleges irodalmi mű, kép, film, zenemű segítségével, esetleg
választott személyről készült tanári és tanulói bemutatkozó prezentációk - a jelenlegi állapot és a jövőbeli elképzelések - bemutatása.
A prezentációk során használt verbális és a nem verbális kommunikáció
sajátosságainak megfigyelése, az eszközök és kifejezésmód értékelése, elemzési segédlet felhasználása. A szóbeli kommunikáció jelentősége a sikeres életvezetésben.
A kommunikációs kompetenciák listájának közös kiegészítése. Önálló tanulói kommunikációs karriertervek készítése.
A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési
forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:
A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói
kompetenciák megszerzésére.

A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:
A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
4/2. részmodul Távmunka 16 óra A javasolt
tevékenységterületek (Jel és jelértelmezés, Információgyűjtés, Szöveg-
és képalkotás) javaslatai alapján vállalások, tevékenységek tervezése és végzése kiscsoportban vagy egyénileg folyamatos tanári tanácsadás (és e-mail-es kapcsolattartás) igénybevételének lehetősége mellett. Az IKT eszközök alkalmazásához szükséges eszköztudás megszerzése. A kommunikációs karriertervek alapján a fejlesztési feladatokon dolgozva gyakorolják egyénileg vagy
kiscsoportban az olvasáshoz és szövegértéshez, továbbá a szövegalkotáshoz kapcsolódó képességeiket. A végzett munka eredményeit, termékeit a tanulók, kiscsoportok az alapeljárást követve 4 alkalommal 4-4 órában mutatják be.
A4. Írás, szövegalkotás:
Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:
A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza,
gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
4/3. részmodul Adjuk el a
munkánk!
3 óra A gyakorlás anyagai a
marketing eszközök olvasása, elkészítése és a vásárlással kapcsolatos ajánlatkészítéshez és szerződéskötéshez kapcsolódó tartalmak. A tervezésbe bevont tanulókkal együttesen döntenek arról, hogy a vásárnak milyen keretjátékot határoznak meg. Alkalmazzák a szükséges eszközöket, anyagokat (szerződésminta, bizonylatok). Megállapodnak a vásárlás és értékesítés, a szerződéskötés
és szállítás szabályairól is. A foglalkozáson értékelik a csoportok eredményeit, az vásár bevételeit, elemzik a karriertervek teljesülését.
B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B8. A tanulási folyamat értékelése:
A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást
pedig fejlődésként értelmezi.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
5. Modul Rómeó és Júlia, a krimi 25 óra + 25 óra
taná-
csadói tevé-
kenység
A modul az „én” és a„ közösség” viszonyának
elmélyítésére szolgál. Elsősorban kiscsoportban megnyilvánuló kommunikációs készségeket és képességeket igyekszik
fejleszteni. Elérendő cél, hogy a tanulók szabadidejüket is használják fel élményszerűen
a tanulásukhoz.
5/1. részmodul Tetthely 6 óra Első tartalmi előkészítő-
részmodul, amelyben a
tanulók és a tanár felkészülnek a nyomozás lefolytatásához. A tetthely részmodulban a tanulók alapvető információkhoz jutnak az információgyűjtésről - a mű elemzése, szövegekből, a film, a dráma eredeti szövegének elemzéséből jutnak információkhoz, elmélyülnek
a művészi alkotásban. Ismerkedés a gyűjtemény készítéséhez, jegyzeteléshez, ismeretszerzéshez szükséges sémákkal. Helyszínelőkről szóló film megtekintése.
A rendőri nyomozati munkáról szerzett tapasztalatok pontosítása. Interjú rendőrrel.
Beléptetés. Kérdések a tetthelyen. Prezentáció és értékelése. Tények felismerése, rögzítése és következtetések levonása.
A5. Vizuális, képi kommunikáció:
Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
VÁLTOZAT: Szervezeti változat:
A tanár mind a tanácsadói, mind pedig a szabadidős foglalkozások közvetlen foglalkozás keretében valósítja meg.
Tartalmi változat:
A tanár a feladat végrehajtás során folyamatosan változtat és változatokat készít, pl.: alapul vehet más művet is, esetleg a dráma alapján született West Side Storyt is használhatja alapanyagul.
5/2. részmodul Nyomozás 16 óra Második tartalmi részmodul.
Ismerkedés a drámával a cselekmények egymásra épülésével. Tanári levél nyomán - a felkészülési időben a kapcsolattartás
felhívó plakáttal levéllel,
e-mailben történik - a tanulók jegyzeteket készítenek.
A foglalkozáson megalakul a nyomozói, ügyészi, ügyvédi és bírói csoport. Személyleírás, személyi igazolvány, lakcímkártya készítése. A tanulók a vállalt szerepekben bemutatkoznak, felkészülnek kisebb-nagyobb jelenetek bemutatására.
A közvetlen foglalkozás alkalmával prezentáció és további kérdések. Rekonstrukció.
B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza,
gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával, tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
VÁLTOZAT Szervezeti változat:
A tanár mind a tanácsadói, mind pedig a szabadidős foglalkozásokat közvetlen foglalkozás keretében valósítja meg.
Tartalmi változat:
A tanár a feladat végrehajtás során folyamatosan változtat és változatokat készít, pl.: alapul vehet más művet is, esetleg a dráma alapján született West Side Storyt is használhatja alapanyagul.
A döntésük alapján készüljenek fel a színjátékra, készítsenek megfelelő díszletet, ruhákat és eszközöket, tartsanak próbát.
5/3. részmodul Tárgyalás 3 óra Prezentációs modul.
A részmodulban a tanulók és a tanár eljátszanak egy képzelt tárgyalást. A részmodulban a végkifejletet szimbolizáló igazságkeresés történik, ahol érvek és ellenérvek, különböző szereplők érdekei szerint csapnak össze.
A tárgyalás lezajlik. Az egész modul közös értékelése.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

E 3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka, valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
VÁLTOZAT A tanár lehet bíró,
bevezethetik az esküdtszéket, és további alternatív megoldásokat találhatnak a tárgyalás levezetésére.

2.2. Élő idegen nyelv (angol, német - kerettanterv szerint tanévi 50 óra)

Az idegen nyelvi modulok célja: könnyű, lehetőség szerint élvezhető tanulás annak érdekében, hogy a tanuló nyelvi környezetben megértse az alapvető, egyszerű mondatokat, kifejezéseket. A nyelvi kompetenciák megszerzése folyamatos gyakorlás által lehetséges. Ugyanakkor szinte a legnagyobb kihívást jelenti hangosan megszólalni, küzdeni a bizonytalansággal. Ezért elsődleges cél: ha keveset is, de azt magabiztosan alkalmazza adott helyzetben. Azon felül, hogy „kedvet találjon” a nyelvtanulásban, fontos a „hasznosítható” kifejezések bevésése. Cél továbbá a digitális kompetencia fejlesztése, ennek is eszköze lehet az idegen nyelven történő kommunikáció.

2.2.1. ANGOL NYELV

Száma Címe Óraszám Tartalom Kiemelten fejlesztendő kompetenciák
1. részmodul Angolul, hogyan? 5 óra Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv hasonlóságainak közös felfedezése, közös szókincs keresés. A vélemény kinyilvánítása idegen nyelven.
A magyar-angol kulturális, szociális, gazdasági és nyelvi hasonlóságok tudatosítása a tanulókban képek segítségével.
A tanulók rávezetése arra, hogy az internet nem csupán szórakozásra, de tanulásra, konkrétan idegennyelv- tanulásra is használható. Lehetőség szerint a tanár mutathat a tanulóknak néhány kedvcsináló oldalt, pl. online szótárt, idegen nyelvű - többek között - nyelvfejlesztő játékokat, szókártya készítő
programot, hangos
könyveket stb.
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Olvasás, írott szöveg megértése
Írás, szövegalkotás
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
2. részmodul Anglia? Miért
ne?
5 óra Ezek a foglalkozások az Egyesült Királyságba való utazáshoz viszik közelebb a tanulókat. A második részmodul túllép a bevezetőn és komoly nyelvi tartalmakat ad át. A tanulók megtanulják a színek elnevezését, megtanulnak számolni
1-100- ig, országismereti tudásukat az angol nyelvterület híresebb városainak jellemzésével bővítik. A foglalkozások
végén levetített kisfilmek elmélyítik a tanultakat és kedvet csinálnak a további tanuláshoz. A részmodul internetes kereséssel és egy plakát készítésével zárul.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Olvasás, írott szöveg megértése
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
3. részmodul Csomagoljunk
együtt!
5 óra Ebben a részmodulban a csomagolásé és pakolásé a főszerep. A tanulók megfogalmazzák, melyek azok a kedvenc tárgyaik, amelyeket mindenképpen vinni szeretnének az útra, felfrissítik a ruhatárukat egy webáruház segítségével.
A foglalkozásokat mindenesetben kisfilmek zárják, amelyek illeszkednek az adott részmodul témájához.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Olvasás, írott szöveg megértése
Írás, szövegalkotás
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A tanulási folyamat értékelése
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
4. részmodul Indulás! 5 óra Ebben a részmodulban a tanulók megismerkednek a repülőtérrel, a repüléssel kapcsolatos tudnivalókkal. Felkészülnek arra, hogy magabiztosabban mozogjanak a repülőtéren, ismerjék a jelzőtáblákat, tudjanak útmutatást kérni. Eközben átismétlik a számokat és hozzákapcsolják az idő kifejezését, megtanulják a hét napjait. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
5. részmodul Bemutatko- zunk! 5 óra Ebben a részmodulban a tanulók saját magukat ismerik meg és mutatják be egymásnak és jövőbeli társaiknak a virtuális utazás
során. Megtanulnak bemutatkozni és megtanulják bemutatni családjaikat, lakóhelyüket és iskolájukat. Sokat dolgoznak digitális fényképekkel, ezért a digitális fotózás megtanítása is esetleg része lehet a projektnek.
A számítógépes munka során elkészítenek egy folyamatosan bővíthető bemutatót csoportjukról, iskolájukról, családjukról és saját magukról.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
6. részmodul Megérkeztünk! 5 óra Ebben a részmodulban a tanulók megismerkednek a virtuális diáktalálkozó színhelyével, az angliai Doncaster kisvárossal. Megtanulják a Google Maps alkalmazás kezelését, fotók keresését, a térkép alkalmazását. Főbb nyelvi funkciók az útbaigazítás kérése és az útbaigazítás.
A modul során írnak egy egyszerű, de immár több mondatból álló üzenetet.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
7. részmodul Tévézzünk! 5 óra Ebben a részmodulban a tanulók felfedezik a brit tévéműsort, illetve azt, hogy mennyire hasonlít a magyarra: ugyanazok a sorozatok láthatóak, nagyon hasonlóak a reklámok és a vetélkedők. Megismerkednek a sorozatok szereplőivel, akiket már a magyar televízióból is ismerhetnek, majd tulajdonságaikat, foglalkozásaikat elmondják angolul is. A sportcsatornák kapcsán a sportokkal kapcsolatos alapszókincset sajátítják el, majd annak kifejezését, hogy ők milyen sportot szeretnek és miben jók. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
8. részmodul Hiszen ez
London!
5 óra Ebben a részmodulban a tanulók felfedezik a brit fővárost és lakóit: a királyi családot, a Madame Tusseaud’s múzeumot, a London Eye-t.
Megtanulnak eligazodni a közlekedési eszközök között,
megismerkednek az egyszerű felszólító mód képzésével.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
9. részmodul Dolgozni
szeretnék!
5 óra Ebben a részmodulban a tanulók elsajátítják a munkába álláshoz, a munkakörökhöz és a munkaidőhöz kapcsolódó nyelvi eszközöket. Megtanulják kifejezni idegen nyelven, mi érdekli őket, mihez értenek és mivel szeretnek foglalkozni. Álláshirdetéseket böngésznek, jelentkezést vagy motivációs levelet írnak, majd névjegykártyát készítenek az interneten. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
10. részmodul Irány a nagyvilág! 5óra Ebben a részmodulban a tanulók átismétlik az előző részmodulok témaköreit. Részt vesznek egy rejtély felderítésében, ki kell találniuk egy rekord részleteit, minden órán egy adatra fókuszálva. Megtanulják a mértékegységeket és
készítenek egy flashmobot. Megismerkednek az on-line karaoke angoltanulási lehetőségeivel. Az utolsó órán értékelik saját teljesítményüket és a nyelvi modult.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

2.2.2. NÉMET NYELV

Száma Címe Óraszám Tartalom Kiemelten fejlesztendő kompetenciák
1. részmodul Németül,
hogyan?
5 óra Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv hasonlóságainak közös felfedezése, közös szókincs keresés. A vélemény kinyilvánítása idegen nyelven.
A magyar-német kulturális, szociális, gazdasági és nyelvi hasonlóságok tudatosítása a tanulókban képek segítségével.
A tanulók rávezetése arra, hogy az internet nem csupán szórakozásra, de tanulásra, konkrétan idegennyelv- tanulásra is használható. Lehetőség szerint a tanár mutathat a tanulóknak néhány kedvcsináló oldalt, pl. online szótárt, idegen nyelvű - többek között - nyelvfejlesztő játékokat, szókártya készítő programot, hangos könyveket stb.
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Olvasás, írott szöveg megértése
Írás, szövegalkotás
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése Tanulási források feldolgozása Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
2. részmodul Németország? Miért ne? 5 óra Ezek a foglalkozások a németországi utazáshoz viszik közelebb a tanulókat. A második részmodul túllép a bevezetőn és komoly nyelvi
tartalmakat ad át. A tanulók megtanulják a színek elnevezését, megtanulnak számolni 1-100-ig, ország ismereti tudásukat a németajkú országok megismerésével, valamint a német nyelvterület híresebb városainak jellemzésével bővítik. A foglalkozások végén levetített kisfilmek elmélyítik a tanultakat és kedvet csinálnak
a további tanuláshoz.
A részmodul internetes kereséssel és egy Aachen plakát készítésével zárul.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Olvasás, írott szöveg megértése
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
3. részmodul Csomagoljunk
együtt
5 óra Ebben a részmodulban a csomagolásé és pakolásé a főszerep. A tanulók megfogalmazzák, melyek azok a kedvenc tárgyaik, amelyeket mindenképpen vinni szeretnének az útra, felfrissítik a ruhatárukat egy webáruház segítségével.
A foglalkozásokat minden esetben kisfilmek zárják, amelyek illeszkednek az adott részmodul témájához.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Olvasás, írott szöveg megértése
Írás, szövegalkotás
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A tanulási folyamat értékelése
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
4. részmodul Indulás! 5 óra Ebben a részmodulban a tanulók megismerkednek a repülőtérrel, a repüléssel kapcsolatos tudnivalókkal. Felkészülnek arra, hogy magabiztosabban mozogjanak a repülőtéren, ismerjék a jelzőtáblákat, tudjanak útmutatást kérni. Eközben átismétlik a számokat és hozzákapcsolják az idő kifejezését, megtanulják a hét napjait. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
5. részmodul Bemutatko-
zunk!
5 óra Ebben a részmodulban a tanulók bemutatkoznak, majd egyszerű lexikai elemek segítségével bemutatják a közvetlen környezetüket, a családjukat, az iskolájukat, majd végül a tanulócsoportot, amellyel német nyelvet tanulnak. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
6. részmodul Megérkeztünk! 5 óra Ebben a részmodulban a tanulók elsajátítják a tájékozódás és útbaigazítás nyelvi eszközeit. A részmodul keretét az alkotja, hogy a tanulók elképzelik, megérkeztek utazásuk célállomására, Aachenbe.
Az internet segítségével ismerkednek a várossal, megtekintik a látnivalókat, eldöntik, milyen látványosságokat szeretnének megtekinteni, ha majd valóban megérkeznek a városba.
A foglalkozásokat minden esetben kisfilmek zárják, amelyek illeszkednek az adott részmodul témájához.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
7. részmodul Tévézzünk! 5 óra Ebben a részmodulban a tanulók felfedezik a hasonlóságokat a magyar és a külföldi TV-adók között.
Az 5 foglalkozáson 4 különböző csatorna-, illetve műsortípussal fognak közelebbről megismerkedni, pl. sorozatokkal, egy zenei csatornával, rajzfilmekkel és reklámokkal. A projektórán a tanulók elkészítik a saját csoportjuk reklámfilmjét.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
8. részmodul De hisz ez
Aachen!
5óra Ebben a részmodulban a tanulók felfedezik Aachent és annak lakóit, megismerkednek a város kulináris különlegességeivel, majd virtuális túrán vesznek részt a Route Charlemagne keretében.
A projektórán egynapos aacheni kirándulást szerveznek, időbeosztással, közlekedéssel és költségkalkulációval.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
9. részmodul Dolgozni
szeretnék!
5óra Ebben a részmodulban a tanulók elsajátítják a munkába álláshoz, a munkakörökhöz és a munkaidőhöz kapcsolódó nyelvi eszközöket. Megtanulják kifejezni idegen nyelven, mi érdekli őket, mihez értenek, és mivel szeretnek foglalkozni. Álláshirdetéseket böngésznek, jelentkezést vagy motivációs levelet írnak, majd névjegykártyát készítenek az interneten. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
10. részmodul Irány a nagyvilág! 5óra Ebben a részmodulban a tanulók átismétlik az előző részmodulok témaköreit. Részt vesznek egy rejtély felderítésében, ki kell találniuk egy rekord részleteit, minden
órán egy adatra fókuszálva. Megtanulják a mértékegységeket és készítenek egy flashmobot. Megismerkednek az on-line karaoke angoltanulási lehetőségeivel. Az utolsó órán
értékelik saját teljesítményüket és a nyelvi modult.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Vizuális, képi kommunikáció
Elektronikus média útján történő kommunikáció
A kommunikáció értékelése
Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések
A tanulásról alkotott elképzelések
A tanulási folyamat tervezése és szervezése
Tanulási források keresése
Tanulási források feldolgozása
Tanulási források felhasználása
Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése
A tanulási folyamat értékelése
Pozitív énkép kialakítása és fenntartása
Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

2.3. Matematika (2 modul - kerettanterv szerint tanévi 60 óra)

A matematikamodulok célja jól alkalmazható, a mindennapi élethez kapcsolódó alapvető matematikai ismeretek alkalmazása. Megtalálni, kiválogatni a felhasználandó adatokat, eszközöket ahhoz, hogy egy-egy problémát meg tudjanak oldani a tanulók. Cél továbbá, hogy a tanulók merjenek és tudjanak véleményt alkotni egy probléma különböző megoldásairól, azt megfelelően tudják kifejezni. Megtalálni annak a módját, hogy az alapvető matematikai ismereteket játékos formában, egymástól tanulva, egymást meggyőzve, egymást segítve szerezzék meg a tanulók.

Száma Címe Óraszám Tartalom Kiemelten fejlesztendő kompetenciák
1. Modul Ez az én világom 36 óra (ebből kötelező 30)
1/1. részmodul Játék? Matek? Matekjáték? 9 A kulcsfontosságú bevezető modulban a mindennapok matematikai elemei kerülnek felszínre. A gazdag tartalom bizalomgerjesztő kínálata: matematikatörténeti érdekes-
ségek, fejtörők megoldása, nyerő stratégiák kialakítása, játék a betűkkel és a számokkal, számolási trükkök, algoritmusok, kettes számrendszer.
A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési
forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:
A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:
A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.
1/2. részmodul Kombinálok, kísérletezek, értelmezek 8 Ez a részmodul logikus gondolkodással megoldható élethelyzeteket, feladatokat tartalmaz, ösztönözve az összefüggések, tapasztalatok, próbálkozások nyomán alkalmazható szabályok keresésére. A megoldások, a vizuális adatábrázolások, grafikonok értelmezésében hangsúlyossá válik a megfigyelőképesség és pontosság. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:
Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.
1/3. részmodul Méretet veszek 11 A tanulók a méréssel kapcsolatos ismereteiket elevenítik fel és rendszerezik azokat. Mi mérhető, mivel? Mérések az osztályban, terepgyakorlaton. Az adott vagy praktikusan választott mértékegységgel való mérések során megtapasztalják a mértékegység helyes megválasztásának és a becslésnek a fontosságát. Mértékegységek váltása. B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.
1/4. részmodul Libasorban 8 A szabályokhoz vezető induktív és deduktív út felfedezése. A matematikai szabály-fogalom - algoritmus.
Sorrendek kialakítása. Szabálykészítés és szabálykövetés.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és
kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.
2. Modul Tudok számolni? Tudok számolni. Tudok számolni! 39 óra (ebből kötelező 30 óra)
2/1. részmodul Rend a lelke mindennek 6 óra Halmazelméleti alapfogalmak, a halmazokról szerzett ismeretek áttekintése. Elemek tulajdonságai, halmazalkotás. Ponthalmazok, szakmacsoportok
eszközeinek, tárgyainak, termékeinek rendszerezése különböző szempontok alapján. Feladatok a környezethez és szakmákhoz kapcsolódó halmazelemekkel. Véges és végtelen halmazok. Halmazok metszete, részhalmaz fogalma, uniója.
A halmazműveletek, logikai műveletek kapcsolatának
vizsgálata is megjelenhet a
feldolgozás során.
B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
2/2. részmodul Keresem a
számot
7 óra Számok mindenütt. Számok értelmezése, megjelenítése. Számok nagyságrendje, helyiérték, tízes számrendszer. Negatív számok
származtatása. Számegyenes, előjelek alkalmazása. Számok kimondása, leírása helyesen számjegyekkel és betűvel.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

ŰB2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.
2/3. részmodul Hogyan
számoljak?
8 óra A modul feladata a számolási készség fejlesztése. Alap-
műveletek. Műveletek ellenőrzése. Szövegesen megfogalmazott műveleti kapcsolatok leírása matematikai szimbólumokkal és a feladatok megoldása. Műveleti sorrend. Kerekítés, közelítés, becslés. Adatokhoz szöveg alkotása.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B8. A tanulási folyamat értékelése:
A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.
2/4. részmodul Darabolok, tizedelek 8 óra Tört származtatása, alakja, értelmezése. Műveletek
törtekkel. Közös nevező, egyszerűsítés. Definíciók, szabályok felidézése és
alkalmazása. Műveletek tizedes törtekkel. Közönséges tört tizedes törtté vagy véges tizedes tört közönséges törtté alakítása. Századrész, százalék.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben
kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
2/5. részmodul Egyenes vagy
fordított
6 óra Az arány fogalma a matematikában. Aránypár. Egyenes és fordított arányosság. Egyszerű százalékszámítási feladatok. A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben
kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
2/6. részmodul Zsebemben a
gépem
4 óra Az alkalmazott zsebszámológépek szabályos, célszerű használatának elsajátítása. A technika értő igénybe vétele és a megjelenő információk értékelő- értelmező viszonyulással történő kezelése. Adatok beírása. A műveletek számolási sorrendjének fontossága. A becslés jelentősége. Számolás zsebszámológéppel és számítógéppel. A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:
A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

2.4. Társadalom- és jelenkorismeret (2 modul - kerettanterv szerint tanévi 50 óra)

A modulok tanításának az a célja, hogy a tanulókban kifejlessze és megerősítse a történelmi szemléletet, valamint azokat a képességeket, amelyek alkalmassá teszik az egyént arra, hogy megértse a történelmi múlttól a jelenig tartó folyamatokat, a változások és konfliktusok természetét. Ezekkel összefüggésben megismerje a különféle hazai nemzetiségek kultúrájának történetét, sajátosságait és azokat a jellemző vonásokat, amelyek másoktól megkülönböztetik őket.

Száma Címe Óraszám Tartalom Kiemelten fejlesztendő kompetenciák
1. Modul Időlift 20 óra tömbö-
síthető
1/1. részmodul Idegen-
vezetők
4 óra A településen tett séta bizonyítja, hogy „a tudás az utcán hever”. A tanulók feladata a bejárt tér kulturális és történelmi, társadalmi elemeinek az azonosítása, összegyűjtése és megjelenítése.
A produktumokat létrehozó tanulói tevékenységek: útvonaltervek készítése; tanulói településszótár készítése; a felkeresett objektumokról fényképek és adatok készítése, gyűjtése.
A5. Vizuális, képi kommunikáció:
Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
1/2. részmodul Az iskolába vezető út kiinduló pontja: az otthon és a család 8 óra A történelem forrásai: szóbeli közlések, tárgyi emlékek,
írott források. A tanulók családjaik társadalmi és kulturális jellemzőinek feltárása nyomán térben és időben áttekintik a közelmúlt és jelen legfontosabb eseményeit, legjellemzőbb folyamatait. Családfa-rajzok készülnek. A tanulók
munkája az otthon fellelt régi tárgyak, a kapcsolódó információk gyűjtése, feldolgozása és az összegyűjtött anyagokból kiállítás létrehozása.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.
1/3. részmodul Az iskolába vezető út 8 óra A tanulók otthonától az iskoláig vezető útról
„útikönyv” készül, amelynek alapja a tanulói útvonalakat tartalmazó térkép. Ezek
kiegészülnek az egyes tanulói útvonalakhoz tartozó kulturális objektumokat bemutató fényképes, és szöveges kommentárokkal. A modul feldolgozását a
szerzett elméleti és gyakorlati tudások átgondolása, összegzése, értékelése zárja.
A5. Vizuális, képi kommunikáció:
Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B8. A tanulási folyamat értékelése:
A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást
pedig fejlődésként értelmezi.
2. Modul Kaleidoszkóp 30 óra
2/1. projektelem A
településünk
A modul centrumában a
település és a településen élő ember áll. A programban részt vevő iskolák számára a tanulók által létrehozott produktumok valamennyi iskolába eljutva együtt képezik és gyarapítják a közös tananyagot - a tanév befejezésekor minden iskola rendelkezni fog a 15
települést bemutató kulturális, történeti, irodalmi stb. elemeket tartalmazó produktummal. A munka első
fázisa a tartalom, a műfaj, a feladatelosztás mellett a projekt számos elemére kitérő részletes tervezés. A projekt a települést sokoldalúan bemutató tanulói produktum:
„A mi lakásunk, a mi utcánk, a mi városunk”.
A modul egy projekt elkészítésére alkalmas, ezért nem részmodulokra, hanem foglalkozásokra bontott.
A kiemelt kompetenciák a teljes modulra érvényesítendők.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.
2/2. projektelem Településtör-
ténet
A település történetének
korszakolása. Internetes és papíralapú szövegek gyűjtése, rögzítése, formálása. A gyűjtött szövegek szerkesztése. A szövegek illusztrációs anyagának gyűjtése.
2/3. projektelem Nevezetes objektumok a településen Az emberi történelem egy-
egy pillanatában kitüntetett szerepet kapott objektum(ok) vagy természetes tereptárgy kiválasztása közösen létrehozott lista alapján.
Az objektumom(ok) felkeresése és anyaggyűjtés a helyszínen. A gyűjtött anyag feldolgozása.
2/4. projektelem A történelem és a hétköznapok hősei A történelmi szerepet betöltő
személy(ek) kiválasztása.
Az életrajz feldolgozása.
A legfontosabb életrajzi elemek kiemelése, elemzése,
részletesebb bemutatása.
Az eddig összegyűjtött szöveg finomítása, az új elemek beillesztése.
2/5. projektelem A település nevezetes ünnepei A településhez kapcsolható
ünnepek, jelen napok összegyűjtése (pl. a település nevének megjelenése az oklevelekben, várossá nyilvánítás, főző és szakácsverseny, helyi szentek ünnepei stb.). Az egyes események leírása, illusztrálása. Az összegyűjtött anyag szerkesztése.
2/6. projektelem A település az irodalomban A szövegek összegyűjtése.
Forrás: internet, városi, iskolai könyvtár anyaga.
A kiválogatott szövegek szerkesztése.
2/7. projektelem A kultúra színterei A kulturális objektumok
összegyűjtése, a lista kialakítása. Az egyes objektumok rövid történeti összefoglalása. A végleges szöveg összeállítása.
2/8. projektelem Tér és társadalom A társadalmi tagozódás a
településen. Egy-egy korszak feldolgozása annak bemutatására, hogy az elmúlt századoktól napjainkig kik
lakták az adott települést. Áttekintő összegzés készítése.
2/9. projektelem A történelem árnyékában A rendelkezésre álló anyag
szelektálása. A szöveg szerkesztése, véglegesítése, adott esetben lektoráltatása a programban szerepet nem vállaló kollégák bevonásával. Az elkészült anyag elküldése a programban résztvevő iskolák számára. A projekt lezárása - megbeszélés, értékelés.

2.5. Természetismeret (4 modul - kerettanterv szerint tanévi 100 óra)

A modulok célja, hogy a tanulókban formálódjanak a természeti, valamint az embernek a természetben játszott szerepével kapcsolatos folyamatokra vonatkozó elképzelések, azok az átfogó struktúrák, amelyek a természethez való viszonyukat, de a későbbi természettudományos, technikai, szakmai tartalmú tanulásukat is meghatározzák. A témák kiválasztásában a következő szempontok vezérelték a programrészlet megalkotóit: (1) lehetőleg érdekes, motiváló témakörök szerepeljenek, (2) a természet folyamataiban megnyilvánuló alapösszefüggésekben a lehetséges megértésig juthassanak el a tanulók.

Száma Címe Óraszám Tartalom Kiemelten fejlesztendő kompetenciák
1. Modul Felülnézetből 25 óra
1/1. részmodul Otthonunk a
Föld
6 óra A Föld látványa a világűrben. A Föld alakjával, keletkezésével kapcsolatos elképzelések. Mit tudunk ma
a Földről? Ismerkedés a Föld felszínével, a kontinensekkel. Távolságok és mérésük a Földön. Függőón, vagy vízszintező (esetleg mindkettő) készítése.
A Földdel kapcsolatos tudás
változásának feltérképezése.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:
A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.
1/2. részmodul Hogyan mozog? 7 óra Hogyan mozognak a testek? - A tanulók gondolkodásának felmérése. Szabályalkotás. Mozgáselképzelések ellentmondásai. Az arisztotelészi és a newtoni mozgáskép összehasonlítása. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:
Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció: Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a
társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
1/3. részmodul Mérjük meg a világot! 7 óra A mérés fogalma. A legfontosabb mennyiségek meghatározása, a mérés módszerei. A hosszúságmérés
történetének érdekességei.
A hosszúságmérés eszközei. Méréses feladatok. Ismerkedés a méréselméleti alapokkal.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
1/4. részmodul Élet a Földön 5 óra Az élő fogalom alakulása.
Az élőlények jellemzői. Mozgás az állatvilágban. Élőlények, részeik és szakmák. Az élővilág és az ember kapcsolata.
A1. A kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A7. Művészeti tevékenységekben megnyilvánuló kommunikáció:
Nyitott a különböző zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások iránt, ezeket önmaga számára értelmezi és saját érdeklődésének, lehetőségeinek megfelelően önkifejezésre is alkalmazza.

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas problémamegoldási folyamatokban vesz részt.
2. Modul Közelebbről 25 óra+ 25 óra válto-
zatok
2/1. részmodul Eltűnik vagy átalakul? 8 óra A tanulók energia- és anyagmegmaradással kapcsolatos előzetes ismeretrendszereinek feltárása. (2x45 ’).
A megoldások megbeszélése
(30’) Versenytárgyalás
szituációjáték (2x45 ’).
Atomtörténet (3x45’)
„A részecskéktől a
Világegyetemig”
Rend és rendezetlenség (90’) Építkezés és rombolás (45’) Rend és környezetvédelem
(45’) „Veszélyeztetett élet”
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.
VÁLTOZA-
TOK
Ismerkedés a fraktálokkal -
CD (135’) Tanulmányozzuk a
fraktálokat! (90’)
Feladatok a fraktálokkal kapcsolatban (180’)
Rajzoljunk Koch-görbét! (30’)
A Koch-sziget területe és kerülete (45’)
Rajzolás kézzel: Koch-görbe
(45’)
Más fraktálalakzatok (45’) Xaos (45’)
Keresés az Interneten (45’) Térbeli fraktálok bemutatása
(45’)
2/2. részmodul A fény 6 tanóra + 2 tanórán kívüli Ismerkedés a fénnyel -
természettudományi projekt keretében.
Projektelemek:
„Fényes eszközök” 3x45’ Fény és művészet 4x45’
A fotózással kapcsolatos ismeretek feldolgozása. A fény és a foglalkozások (90’)
A fény a tudományban 3x45’ A gyógyító fény 3x45’
A fény az irodalomban 3x45’ A fény szombat éjszaka 90’ Fényépítészet 3x45’
Fény a technikában 3x45’
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B8. Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése:
A diák különböző tanulási módszereket, technikákat, stratégiákat ismer, ezek közül többet kipróbál, és a számára hatékonyakat tanulási helyzetekben tudatosan használja.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció: Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
2/3. részmodul Táplálkozás az élővilágban Óraszám: 5 Táplálkozási formák 45’ Táplálékláncok és -hálózatok
45’
Fű-nyúl-róka 45’ Tápanyagok; térképek és
grafikonok készítése.
Táplálékhálózatok mennyiségi viszonyai. Emberi táplálék a Föld különböző részein. 90’
Haszonnövény-történet 3x45’ Környezeti kérdések 2x45’
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A4. Írás, szövegalkotás:
Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:
Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.
2/4. részmodul Mit főzzünk? 6 óra A konyhában
Költségvetés
„Mit főzzünk?” Bevásárlás, ételkészítés.
4x45’
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.
B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.
B8. A tanulási folyamat értékelése:
A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
VÁLTOZA-
TOK
Terülj, terülj asztalkám!
Receptgyűj-
temény
3×45 perc =135 perc
90’
45’
Készítsünk bemutatót, kiállítást különbözőképpen
megterített asztalokról, terítési szokásokról.
Milyen folyamatok miatt romlik meg a nem tartósított étel?
3. Modul Belülről 25 óra+ 25 válto-
zatok
3/1. részmodul Környezetvé-
delem projekt
12 óra Egy környezeti kérdésekkel foglalkozó projekt, az energia és az anyagok témája kapott helyet ebben a modulban.
(A felsorolt feladatok + 12 órára elegendőek.)
Az iskola és a lakóhelyünk, a környék kör- nyezetvédelmi problémáinak feltérképezése. A problémákhoz hasonlóan a pozitívumok feltérképezése. Információgyűjtő kirándulás. A levegő tisztasága - Hulladékkezelés - A
település növényzete - Az épített környezet - A vizek állapota - Az állattartás és a környezetvédelem. Ökológiai lábnyom számítása.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.
3/2. részmodul Energia 7 óra Az elektromosság történetének, az elektromos alapjelenségeknek a bemutatása 90’.
Az elektromos áram, az elektromos és a mágneses kölcsönhatás kapcsolata 90’.
Az elektromos eszközök története 4x45’
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:
A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.

B5. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
KIEGÉSZÍ-
TÉS
Mire használjuk a háztartásokban az elektromos
energiát? 5x45’ Miképpen történik az
elektromos energia
„előállítása”, 4x45’ Miért fontos az
energiatakarékosság, hogyan
lehet takarékoskodni az elektromos energiával? 45’
3/3. részmodul Anyagaink 6 óra Érdekes, új, különleges anyagok. Az ötletrohamban felmerült javaslatok alapján
3-4 fős csoportok egy-egy anyagot, anyagcsoportot, válasszanak. A gyűjtőmunkát kövesse bemutató. Fantáziajáték - új anyag kitalálása.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
KIEGÉSZÍ-
TÉS
Anyagok az iskolában 2x45’ Anyagok tulajdonságainak
vizsgálata 3x45’
Beszélgetés, vita az anyag szó jelentéséről.
4. Modul Kint is vagyok, bent is vagyok 25 óra+ 25 válto-
zatok
4/1. részmodul Kontinensek
hétköznapjai
6 óra Hol jártunk már?-
élménybeszámolók 45’ Vonzó tájak 45’
Utazás tervezése 4x45’
A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:
Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:
A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.
4/2. részmodul Van-e élet a
Földön?
7 óra Mióta lehet élet a Földön? Meddig lesz élet a Földön? Mi pusztíthatja el?
- beszélgetés
Témagyűjtés, a tanulók szakértői csoportokban dolgoznak: dizájnerek, számítógépes dokumentátorok, tudományos szakértők, komputeres keresők.
A5. Vizuális, képi kommunikáció:
Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
KIEGÉSZÍ-
TÉS
4x45’ Közös PowerPoint bemutató készítése a földi élet gazdagságáról - előzetes számítástechnikai egyeztetéssel: Az ember szerepe a földi bioszférában.
4/3. részmodul Hazai tájakon 7 óra Régiók bemutatása, lakóhely, vagy választott települések (esetleg mindkettő), természeti és épített környezet értékei, ezekről ismertetők, reklámok stb. készítése.
Film is készül.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B4. Tanulási források feldolgozása:
A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:
A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
4. részmodul A mi
technikánk
5 óra A részmodul a tanulók munkájáról szól. Fogalomtérkép (Mind Map) készítése
Néhány technikai eszköz leírása 90’
Amikor az emberiség történetében kiemelten pozitív szerepet játszott a
technika 90’
B2. A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak
szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

2.6. Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok (8 modul - kerettanterv szerint tanévi 200 óra)

Az alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok a sikeres munkavállaló számára nélkülözhetetlen szociális kompetenciák fejlesztését, valamint a munkakereséssel és munkavállalással kapcsolatos ismeretek elsajátítását biztosítják. Az alapvető munkavállalói és életpálya-építési tartalmi terület nyolc modulja közül az 1. és 8. modul a tanév első, illetve utolsó hetének programját tartalmazza. A második modul a munkahelyi megfigyeléseket és a tanév folyamán megismerendő szakmacsoportok közös kiválasztását, meghatározását készíti elő. A 3-7. modulok a releváns munkavállalói ismeretek megszerzésének és a nélkülözhetetlen szociális kompetenciák fejlesztésének biztosítanak keretet.

Száma Címe Óraszám Tartalom Kiemelten fejlesztendő kompetenciák
1. Modul Átlépek egy küszöbön 25 óra
1/1. részmodul Bemelegítés 5 óra A csoporttagok megismerkedésének kezdeti lépéseit tartalmazza (pl. névtanulás, az iskola
épületének és szolgáltatásainak felfedezése) ez a részmodul, a nevek megtanulása, valamint
az elemi én-bemutatás áll a nap tevékenységeinek középpontjában.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
1/2. részmodul Ismerj meg! 5 óra A megismerést nehezítő és a kommunikációt torzító kommunikációs tényezők tudatosítása mellett, az ismerkedést támogató további feladatok jelennek meg a nap folyamán. Egyik központi feladata e napnak az együtt dolgozás során megvalósítandó kommunikációs szabályok rögzítése.
A részmodul a csapatépítés bizalmi tőkéjét igyekszik megteremteni közös játékokkal és tevékenységekkel amellett, hogy további, az ismerkedést szolgáló gyakorlatokat tartalmaz.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
1/3. részmodul Ami közös bennünk 5 óra
1/4. részmodul Együtt könnyebb 5 óra A csoport tagjainak közös élményeire alapozva a csoport csapattá alakításához járul hozzá a részmodul. E napon a csoporttá szerveződés külső szimbólumainak megteremtése kerül a sorra, és az, hogy a csoport több mint a tagok egyszerű összessége. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok
ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:
Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ.
Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
1/5.
részmodul
Egy csapat vagyunk 5 óra A csoport tagjainak közös élményeire alapozva a csoport csapattá alakításához járul hozzá. E napon a csoporttá szerveződés külső szimbólumainak megteremtése kerül a figyelem középpontjába és az, hogy a csoport több mint a tagok egyszerű összessége. C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:
Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát.
Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:
Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát.
A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
2. Modul Keresem a
célomat
20 óra
2/1. részmodul Átváltozások 5 óra Az életpálya-építés fogalmának tudatosítását tűzi ki célul ez a részmodul. Ennek keretében az életút jellemző állomásainak azonosítása, az ismétlődő elemek felismertetése, az egész életen át tartó tanulás szerepének tudatosítása történik meg. Mindezek eredményeként az életpálya folyamat jellegének kihangsúlyozása valósul meg. C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:
Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
2/2. részmodul Ami
érdekelne
5 óra Az életpálya-építés és a munka világának kulcsfogalmai kerülnek tisztázásra oly módon, hogy megalapozza azt a konszenzusos döntést, melynek eredményeképp a tanulók eldöntik, hogy a tanév során mely szakmacsoporthoz kapcsolódva fognak munkahelyeket meglátogatni. Megvalósul a település- térképezés előkészítése a térképhasználat és a konkrét feladattípusok begyakorlásával. C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:
Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ.
Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi.
Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:
Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát.
Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
2/3. részmodul Térképezzük
fel!
5 óra A települési erőforrások (elsősorban munkahelyek szempontjából) feltérképezésének közvetlen előkészítése, megvalósítása és prezentáció keretében annak bemutatása és értékelése. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
2/4. részmodul Erősségeim 5 óra Az életpálya-építésben szerepet játszó, az önismeretre építő és a pályaismeretet feltételező tényezők azonosítása. Ezen tényezők között fennálló dinamikus kapcsolat megértése. A saját fizikai, szellemi-kognitív képességek, jellemzők és
személyiségvonások megismerése és ezek hozzákapcsolása a pályák jellemző dimenzióihoz.
C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:
Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ.
Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi.
Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját
értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:
Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát.
A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
3. Modul Hogyan tájékozódjam az emberek és az intézmények világában? 18 óra
3/1. részmodul Mit tudsz magadról, mit tudsz másokról? 6 óra Ez a részmodul egyrészt az érzelmek felismerésével és megnevezésével, s annak felismertetésével foglalkozik, hogy ugyanazon helyzetben a különböző embereknek más- más érzelmei lehetnek, azaz az önismeret és az empátia alapvetése történik meg. Másrészt a modul az alapvető munkavállalói ismeretek körében a munkahelyek típusaival és jellemzőivel foglalkozó egység bevezetéséül szolgál. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
3/2. részmodul Emberek, helyek, intézmények 6 óra A részmodul a helyek, terek és tevékenységek összefüggéseire mutat rá, illetve annak tudatosítása, hogy a tanuló milyen tereket, helyeket
kedvel.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.
3/3. részmodul Képzeld el! Tervezd meg! Alakítsd! Kockáztass! 6 óra A változtatás, a saját arculatra formálás lehetőségének megélése, annak tudatosítása, hogy nem feltétlenül csak pénz kérdése, hogy milyen a környezetünk. A tervkészítés alapjainak bevezetése. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
4. Modul Segítőtárs-
kereső
18 óra
4/1. részmodul Egy csónakban evezünk 6 óra A részmodulban a tanulók megismerkedhetnek a munkaügyi központok regionális kirendeltségeinek feladataival, valamint a Regionális Munkaügyi Központok által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal.
A Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) öninformációra épülő, komplex szolgáltatást nyújtó hely, amely elsősorban a pályaválasztás, pályakorrekció előtt álló személyek széles körű tájékoztatását, helyes döntését segíti elő. A Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) a megváltozott munkaképességű, egészségügyi problémával rendelkező személyek számára széleskörű információt nyújtó
hely. A tanulók tapasztalatot szerezhetnek arról, milyen mértékben birtokolják a szociális kompetenciák elemei közül a kezdeményezést és az együttműködést.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:
Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.
4/2. részmodul ÉN-mérleg 6 óra A részmodul célja a Családsegítő Központ által nyújtott szolgáltatások bemutatása, amelynek feladata az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása. További cél a tanulók számára elérhető könyvtárak információs szolgáltatásainak megismerése, és a szolgáltatások igénybevételi lehetőségének megismerése. - Itt találkoznak a diákok a szociális kompetenciák egyik központi elemével, a pozitív önértékeléssel. A pozitív önértékelés több más kompetenciára is hatást gyakorol, ilyenek: asszertivitás, együttműködés, felelősségvállalás, döntéshozatal, tervezés,
célkitűzés.
C 1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:
Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.
4/3. részmodul Hogyan jutok az ötről a hatra? 6 óra A részmodul az ifjúsági irodák által nyújtott szolgáltatásokat mutatja be. Az ifjúsági irodák célja, hogy a fiatalok és a fiatal felnőttek számára segítséget nyújtsanak az életük során felmerülő gondjaik,
problémáik és konfliktusaik megoldásában, információs igényeik kielégítésében. Feladatuk a közérdekű információs és tanácsadó szolgáltatások megszervezése, időszaki kiadványok szerkesztése és közösségi adatbázisok kialakítása; iskolai szabadidős tevékenységek segítése, valamint kezdeményezések támogatása. A részmodul további célja a magán munkaerő-közvetítő-, munkaerő kölcsönző irodák által nyújtott szolgáltatások bemutatása, valamint foglalkozik a diákmunka főbb szabályaival is. Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló szolgáltatásokat hatékonyan
igénybe is tudják venni a diákok, a szolgáltatások ismeretén túl szükséges előre látniuk saját igényeiket, tudatos tervet felállítaniuk arról, hogy milyen információk megszerzését tűzik ki célul. A kapott válaszok függvényében pedig tudni kell módosítaniuk terveiket, alkalmazkodniuk kell a kialakult új helyzethez.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:
Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja.
Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít.
Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:
Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát.
Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése,
változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
5. Modul Emelem a
tétet
18 óra
5/1.
részmodul
Váll Alfréd 6 óra A vállalkozói lét és vállalkozói magatartás jellemzőinek tisztázása, a vállalkozói és az alkalmazotti lét különbségeinek körüljárása, az asszertív kommunikáció alapelemeinek megismerése és gyakorlása. C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
5/2. részmodul Egyedül vagy társakkal? 6 óra A vállalkozások típusai: egyéni és társas vállalkozás; a vállalkozói lét előnyei a részmodul témái. Továbbá a konfliktusok keletkezése, a konfliktusmegoldás lehetséges stratégiái, a nyertes-vesztes és nyertes-nyertes stratégia kerül szóba. Az egyes stratégiák előnyeivel és hátrányaival is megismerkednek a tanulók. A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenysége során a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
5/3. részmodul Vállalkoznék,
de mire?
6 óra Vállalkozásban tipikus tevékenységek, vállalkozás indítása szerepelnek a részmodulban. Konfliktusok problémaként történő kezelése és megoldásuk a szociális kompetencia terület témája. D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:
Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz
illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
6. Modul Megnézem, mit írok alá 18 óra
6/1. részmodul Munkába lépek 6 óra E részmodulban a cél, mint az emberi viselkedés egyik alapvető motiváló forrása kerül a figyelem középpontjába, a rövidebb és hosszabb távú célok megfogalmazásával ismerkednek a tanulók. Az egyik fontos cél az egyén életében a munkavállalás, így a munkaviszony létesítésének és megszűnésének alapvető szabályaival való megismerkedésre is sor kerül.
A munkaszerződés kötelező elemeinek ismerete segít abban, hogy a fiatalok pályakezdő munkavállalóként
meggyőződhessenek a szerződés érvényességéről, tisztában legyenek azokkal a szabályokkal, amelyekre figyelniük kell a munkaviszony létesítésekor, és arról is legyenek ismereteik, melyek a munkaviszony megszűnésének lehetséges módjai.
A
részmodul igyekszik a tanulóktól általában távol álló jogi ismereteket közelebb hozni, konkrét gyakorlati példákon keresztül szemléltetve a sokak számára nehezebben olvasható jogszabályokat.
B4. Tanulási források keresése:
A tanuló felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:
Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít.
Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
6/2. részmodul Az adó ad 6 óra A részmodul keretében sor kerül a társadalombiztosítás és az adózás fogalmának tisztázására, a munkáltató által kiadott bérjegyzék tartalmával való ismerkedésre. Az adózással kapcsolatban e részmodul célja a munkavállalók személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségének bemutatása valamint, hogy milyen
segítséget vehetünk igénybe az adóbevallási kötelezettségünk teljesítése érdekében. A pályakezdő fiatalok a társadalombiztosítási és
adózási szabályok ismerete nélkül könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a munkaerőpiacon. Az adózás és a nyugdíj a fiataloktól általában nagyon távol álló fogalmak, de fontos, hogy alapvető
ismereteik legyenek eben a témában, hiszen munkavállalóként ezekkel kapcsolatban is döntéseket kell hozniuk. Ehhez kapcsolódóan jelennek meg a döntéshozatal és az előrelátás kompetenciáit
fejlesztő és tudatosító feladatok is. A részmodul segítségével a tanulók számára körvonalazódik, hogy munkavállalóként milyen szabályokat kell majd betartaniuk, és milyen jogok illetik meg őket, azaz mit várhatnak el munkáltatójuktól.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:
Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja.
Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:
Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és - szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.
6/3. részmodul Munkahelyi
„jogoskodó”
6 óra Ezeknek a szabályoknak egy része általánosan ismert, vannak azonban olyan szabályok, amelyekkel csak a munkába állást követően szembesülnek a pályakezdő fiatalok.
E részmodul rávilágít, hogy melyek a legfontosabb, általánosan betartandó szabályok a fiatalok leendő munkahelyén.
A munkavállalói jogok és kötelezettségek a munka törvénykönyvéről szóló
2012. évi I. törvény egyes fejezetiben találhatók meg, ezek közül a legfontosabbakat mutatja be a részmodul, gyakorlati példákon keresztül. A szabályok betartásához nélkülözhetetlen előrelátás és felelősségvállalás kompetenciái egyéni- és csoportfeladatok révén kerülnek tudatosításra és fejlesztésre.
D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:
Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ.
Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi.
Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
7. Modul Az egyik ajtón ki, a másikon be 18 óra
7/1. részmodul Elkészülni... 6 óra Ez a részmodul az álláskeresési technikákkal foglalkozik, élményszerű tapasztalati tanulás révén segít végigjárni azt az utat, amelynek során a diákok meg tudják határozni, hogy milyen állás betöltését érdemes célként kijelölni reálisan (=célállás), figyelembe véve saját jellemzőiket és a környezet adottságait (lakóhely típusa, munkahelyek száma, típusa stb.). A diákok megismerkednek a hagyományos és internet-alapú állásinformációs szolgáltatásokkal, a szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalmi és formai követelményeivel. Amikor valaki állást keres, bizonytalan helyzetben van. Ahhoz, hogy
ne adja fel, szüksége lehet ismerősei, barátai segítségére, de még az ismeretlen emberektől kapott támaszra is. A segítség elfogadásának szociális kompetenciája nyitottabbá teszi a fiatalt az új tapasztalatokra, segíti az álláskereséssel együtt járó információk elrendezését.
Ha valaki képes arra, hogy ilyen irányú tapasztalatait megossza másokkal, ő maga segítségnyújtóvá válik mások számára.
C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

C3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás:
Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri, mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.

D4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése:
Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz.
Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket előítélet-mentesen kezeli.
7/2. részmodul Vigyázz... Kész? 6 óra A részmodul az alapvető munkavállalói kompetenciák közül az álláskereséssel kapcsolatos tevékenységek folyamatában a szakmai önéletrajz megírásával, a hirdetésekre történő jelentkezéssel, a telefonon történő jelentkezéssel és a személyes találkozásra történő felkészüléssel foglalkozik. Az életpálya-
építést támogató kompetenciákon és ismereteken belül a segítség- kérés és nyújtás folyamatában
az utóbbira helyezi a hangsúlyt és a segítségnyújtással kapcsolatos kommunikáció kerül az előtérbe. A diák e részmodul során arra is támpontot kap, hogyan lehet eltérő véleményét úgy
kifejteni, hogy az ne képezze újabb konfliktus forrását.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

C3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás:
Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:
Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát.
7/3. részmodul Rajt! 6 óra Ez a részmodul az alapvető munkavállalói lét során olyan sorsfordító pontokat helyez előtérbe, mint a felvételi beszélgetés, az állásinterjú, a béralku kérdése, valamint a munkahelyi beilleszkedés és a munkahely megőrzése. Minden változás, úgy ahogyan a növekvő elvárások is egyben stressz forrásai is. A fenti élethelyzetek önmagukban is jellegzetes módon megnövekedett stressz élménnyel járnak együtt. Az egészség és a jóllét megtartásához nélkülözhetetlen a stresszel történő hatékony megküzdési módok ismerete és alkalmazása. E részmodulban,
a fentieken túl, a stressz fogalmáról, a stresszel történő hatékony és kevésbé hatékony megküzdési módokról van szó.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.
B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:
A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.
D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:
Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.
8. Modul Most elindulok, Te add magad nekem, Jövőm! 21 óra
8/1. részmodul Útvonalter-
vező
6 óra A részmodulban áttekintésre kerülnek az életpálya-építés és tervezés során a portfolióba gyűjtött anyagok. A döntéshozatal folyamata általános alapelveinek azonosítása után, a döntéshozatali folyamatot egy saját portfólió összeállítása kapcsán gyakorolják is a tanulók, miután az életpálya-
építésben szerepet játszó mozzanatok összefoglalására sor kerül. Az áttekintés során a továbbtanulást vagy a munkába állást alátámasztó bizonyítékok újra mérlegelésre kerülnek és a megfogalmazott célhoz vezető alternatív útvonalak azonosítása, és kiválasztása történik meg. A célt leginkább szolgáló portfolió elemeit is azonosítják a diákok csoportos majd egyéni feladat keretében.
C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:
Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ.
Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi.
Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

D4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése:
Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
8/2. részmodul Így dobban-
tottunk
5 óra A részmodul feladatai a tanév során a portfólióba gyűjtött anyagok áttekintésére, rendezésére, a személyes fejlődés szempontjából fontosabb portfólióelemek kiválasztására, és ez által a tanév munkájának elemzésére és reflektálására irányulnak. A csoport közösen eleveníti fel és különböző szempontok szerint értékeli a tanév fontos, modulokhoz (is) köthető eseményeit, a tanulók
egyénileg és a kapott visszajelzések alapján értékelik saját fejlődésüket.
B8. A tanulási folyamat értékelése:
A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.

C3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás:
Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
8/3. részmodul A mi sztorink 5 óra Itt a második részmodulban áttekintett produktumok és a hozzájuk kapcsolódó élmények alapján megalkotják az iskolaújság különkiadását az osztályújságot (reklámkampányt vagy más terméket, amiben a csoport megállapodik), amely egyrészt rögzíti az osztály életében
megélt főbb fordulópontokat, másrészt összegyűjti a közös élményeket írott és képi formában. A nap folyamán előkészítik az utolsó nap eseményeit. A részmodul a csoport jellemzőihez való igazodás elősegítése érdekében két különböző forgatókönyvet is kínál a napra.
B8. A tanulási folyamat értékelése:
A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.

C3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás: Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett
érzéseket és érzelmeket, felismeri mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
8/4. részmodul Zár-óra 5 óra A részmodulban történik meg a tényleges búcsúzás, amelynek egyik középponti eleme, hogy a diákok elolvashatják a diáktársaik által nekik küldött üzenetet és reflektálhatnak rá. A részmodulban ajánlott játékok és tevékenységek inkább csak egy kínálatot jelentenek, de szabadon válogathatunk azok közül a tevékenységek közül is, amit a diákok leginkább élveztek. Alapvetően a nap programját a diákok tervezhetik meg, a pedagógus szükség esetén tanácsadói szerepet tölt be. C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

2.7. Szakmaismeret (22 modul - kerettanterv szerint tanévi 200 óra)

A munka világa modulok a sikeres életpálya-tervezéshez és -építéshez nélkülözhetetlen tájékozottságot nyújtják a szakmacsoportok világában, és alapvető ismereteket biztosítanak annak érdekében, hogy megalapozott legyen a tervezés, a további célok felállítása. A szakmacsoportokkal való ismerkedés a hét egy napján közvetlen és valós munkahelyi tapasztalatszerzést jelent. A munka világával való közvetlen személyes találkozás két formában valósul meg: strukturált szempontok mentén történő munkahelyi megfigyelés (job-shadowing) útján, valamint az utolsó nyolc héten át azonos munkahelyen „folyamatos” munkavégzés, ún. munkahelyi tapasztalatszerzés formájában. A programban elvárás, hogy a tanulók számára biztosítva legyen legalább hat, maximum kilenc szakmacsoporttal való megismerkedés. A modulok feldolgozása nem igényel az adott szakmacsoportban képzett oktatót, nyitott, érdeklődő és vállalkozó szellemű pedagógus a modul részletes útmutatásai alapján képes a foglalkozások levezetésére. A legalább hat szakmacsoport feldolgozása azért indokolt, mert így nagyobb az esély arra, hogy a tanuló az érdeklődésének megfelelő területtel ismerkedhet meg, és nem csupán az adott oktatási intézmény által kínált képzési palettából választhat. A tartalmi terület összesen 22 modulból áll. Az 1-21. modulok mindegyike egy-egy szakmacsoportot mutat be. A 22. modul felépítése és tartalma eltér a többitől, mert funkciója a folyamatos munkatapasztalatra történő felkészítés, illetve az ott szerzett élményekre történő reflektálás elősegítése.

Száma Címe Óraszám Tartalom Kiemelten fejlesztendő kompetenciák
1. Modul Egészségügy 28 óra (18 óra tantermi,
10 óra iskolán kívüli)
1/1. részmodul Segíts, ha
tudsz!
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az egészségügy szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés keretében a szakmacsoportba tartozó szakmák és a hozzájuk kapcsolható jellemzők összegyűjtése. A szakmák
iránti érdeklődés felmérése kérdőív segítségével, és az egyéni érdeklődés alapján egy-egy szakma követelményeinek részletesebb megismerése.
A feladatok révén az ebbe a szakmacsoportba tartozó szakmákról és követelményeikről kialakuló általános kép alapján attitűdök megfogalmazása egyéni és csoportos helyzetben.
C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:
Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas problémamegoldási folyamatokban vesz részt.
1/2. részmodul Fő az egészség! 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi látogatás)
Az egészségügy szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés folytatása, melynek során a tanulók a segítő tagmondatok alapján fogalmazzák meg az érzéseiket a szakmacsoporttal kapcsolatban. A szakmákkal kapcsolatos ismeretek bővítését segíti a megtekintett filmrészletek feladatlapokkal támogatott feldolgozása, és a munkaeszközök és tárgyak azonosítása csoportmunka keretében. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:
Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma- megoldási folyamatokban vesz részt.
1/3. részmodul Mi fáj, gyere, mesélj! 7 óra Az egészségügy szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, eközben a tanulók megismerkedhetnek az egészséges táplálkozás
fontosságával és példát kapnak az egészséges ételek elkészítésére. Ezen kívül megtanulhatják a kisebb
balesetek következményeinek ellátásával járó feladatokat, de szó esik a fertőző betegségekről és a védőoltások jelentőségéről is. Kézműves foglalkozás keretében ismerkedhetnek a salátakészítéssel, a montázskészítéssel, a gipszöntéssel.
C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust
old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:
Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát.

E 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
1/4. részmodul Mielőbbi jobbulást! 7 óra Az egészségügy szakmacsoportba tartozó szakmákkal kapcsolatos ismeretek rögzítésén túl (Akasztófa és Memory játék) a részmodul új ismereteket nyújt a mindennapi veszélyforrások
és az egészségügy részterületeinek azonosítása, az egészségügyben jellemző hierarchiában történő eligazodás terén. Több feladat is a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek felismerését támogatja (Magánrendelőm lesz! És Várom kedves leendő pácienseimet c. feladatok).
B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C 2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének,
nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E 3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
2. Modul Egyéb szolgáltatások 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
2/1. részmodul Egyéb történetek 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Ebben a szakmacsoportban tevékenykedőknek nincsen két egyforma napjuk, hiszen még egy szakmán belül is nagyon összetett feladatokat kell végezni. Ráadásul ebben a szakmacsoportban egymástól homlokegyenest különböző képesítések között lehet választani és válogatni. Ezért nagyon fontos, hogy az egyéb szakmacsoportba tartozó szakmákkal történő ismerekedés, hiszen nem is gondoljuk, hogy ezek a szakmák mind ebben a szakmacsoportban találhatók. A részmodul részben egy első áttekintő ismerkedést kíván
biztosítani a szakmák ezen igen vegyes tárházáról és három történetével - honvédelem- fodrászat és tűzoltóság - részletesebben is megismerkedhetnek a diákok.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.
C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
2/2. részmodul Szolgálunk és...! 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az egyéb szakmacsoportba tartozó szakmákkal való ismerekedés. Információk és jellemzők keresése,
tudatosítása a feladatokkal és a szakmákat bemutató filmrészletekkel.
A szakmacsoporton belül a személyi szolgáltatások közül is a szépségipar kerül a figyelem középpontjába.
A diák fogalmazza meg saját korábbi tapasztalatai és a film- élmények alapján önmaga számára, hogy a szakmacsoport milyen elemei vonzóak számára és melyek nem.
B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok
ismeretében asszertív módon kommunikál.
2/3. részmodul Védünk? 7 óra Tájékozódás a szakmacsoporton belül a védelmi szakterülethez tartozó szakmákról - elsősorban a rendőrség és tűzoltóság feladataival ismerkednek a diákok. Ezen kívül a szolgáltatások közül a takarítással kapcsolatos fortélyok felfedezése történik. A tisztasággal kapcsolatos tippek és tudnivalók közé tartoznak a személyes higiénével kapcsolatos ismeretek is. C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása: Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló
tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és
önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál.

E 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
2/4. részmodul Három az egyben! 7 óra Az előző részmodulok alkalmával megismert szakmák és jellemzőik ismeretében a tanulók választásának segítése olyan játékos feladatok révén, amelyekkel átismételhetők és összefoglalhatók a megszerzett ismeretek.
A feladatok támogatják a saját viszonyulás végiggondolását és megfogalmazását.
A részmodul nagyobbik részében a kutyákkal, a kutyák képzésével kapcsolatos ismeretszerzés
kerül előtérbe két olyan szakmával, amelyek az állampolgárok biztonságát hivatottak biztosítani: a közterület-felügyelő és a vagyonvédelmi rendszerszerelő munkájának megismerése filmek segítségével.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
3. Modul Elektrotech-
nika - elektronika
28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán
kívüli)
3/1. részmodul Villámcsapás 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport első részmoduljában a diákok a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében ráhangolódnak a témára. Foglalkoznak a természetben előforduló, közismerten elektromos jelenséggel: a villámlással. Megtörténik a szakmacsoport iránt mutatott érdeklődés felmérése. A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B 6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
3/2. részmodul Ráz vagy nem ráz? 7 óra, ebből 2
óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az elektrotechnika-
elektronika szakmacsoport második részmoduljában a szakmacsoporttal történő mélyebb ismeretek megszerzése, a kapcsolódó szakképesítések beazonosítása és a szakmák tartalmának megismerése történik.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B2 A tanulásról alkotott elképzelések:
A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás
során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
3/3. részmodul Felvillanyo-
zódva
7 óra Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport harmadik részmoduljában a kísérletezve tanulás, cselekedtetés döntő súlyban szerepel. Szakkifejezések tisztázása, illetve szakterületek elhatárolása történik a részmodulban. Az elektromosság hatásai és a biztonságos munkavégzés és balesetvédelem kerülnek középpontba. A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
3/4. részmodul Csináld magad ezermester! 7 óra Az elektrotechnika-
elektronika szakmacsoport negyedik részmoduljában a kapcsolódó szakképesítésekhez nélkülözhetetlen kézügyesség, finommotorika felmérésére, erősítésére szolgáló gyakorlatok szerepelnek. Ezen túl egy interaktív és komplex számítógépes játék keretében szerezhetnek információt a
diákok az energiával kapcsolatban több vonatkozásban.
B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
(Kiemelten fejleszthető továbbá a kézügyesség, valamint szem-kéz koordináció a részmodulban található gyakorlatok, feladatok révén.)
4. Modul Élelmiszeripar 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
4/1. részmodul Mit eszünk? 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az élelmiszer szakmacsoportba tartozó szakmákkal való ismerkedés. A feladatok elvégzése közben a diákok az ismert élelmiszerekkel kapcsolatban ismerjék meg az élelmiszerek nagyobb csoportjait, azok feldolgozásának alapjait, és ezzel összefüggésben ismerkedjenek a szakmacsoportba tartozó szakmákkal. B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál.

D 3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:
Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát.
4/2. részmodul Konzervál- junk! 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az élelmiszeripar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés keretében a
tartósítóipari szakmák kerülnek az előtérbe, film vetítése révén ismerik meg a jellemző tevékenységeket, követelményeket, ezáltal könnyebben tudnak választani
az érdeklődésüknek megfelelően. Saját véleményt formálnak a diákok a szakmacsoporthoz tartozó számukra legvonzóbb és legkevésbé vonzó szakmával kapcsolatban.
C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása: Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló
tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és
önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja
szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
4/3. részmodul Feldolgoz- zuk! 7 óra A részmodul középpontjában a szakmacsoport két jellegzetes szakmáját ismerhetik meg közelebbről filmekhez kapcsolódó feladatlapok segítségével a diákok: a borász és a pék-
cukrász szakmákról.
Ez utóbbi esetében ehhez kapcsolódó gyakorlati feladatvégzés is megvalósul (pogácsa-, vagy linzersütés [esetleg mindkettő], kókuszgolyó készítése stb.) és ennek összekapcsolása gyakorlatiasabb tevékenységgel. A diákok a feladatok elvégzése közben megismerkednek a szakmacsoportba tartozó alapanyagok tulajdonságaival, jellemzőivel, a gyakorlatban is megtapasztalhatják a munkahelyi balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok betartásának fontosságát.
E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
(A részmodulban szereplő feladatok alkalmasak a
figyelem, valamint a lényegkiemelés fejlesztésére is.)
4/4. részmodul Őröljünk! 7 óra A szakmacsoporton belül a pék és a tejtermékgyártó szakmák jellemző tevékenységei és munkafolyamatai kerülnek a figyelem középpontjába.
A dohány és feldolgozása
kapcsán kerül szóba a dohányzás és az ehhez kapcsolható, az egészséges életmódhoz kapcsolódó közművelődési ismeretek,
amelyek ismételten megjelennek a tej egészségességével kapcsolatos hiedelmek tárgyalásakor.
A foglalkozások segítenek a szakmák jellemzőinek és felhasznált jellemző alapanyagainak megismerésében.
A gyakorlatban, saját élményen keresztül megismert munkafolyamatok segítenek megismerni saját képességeit, azok összeillését a szakmacsoport jellemző elvárásaival.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust
old meg, együttműködik, páros és csoportos
tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
5. Modul Építészet 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
5/1. részmodul Alapozás 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az építészet szakmacsoport első részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében az épületek általános jellemzőiről, a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekről és az építészet szakmacsoport iránti érdeklődésről beszélgetnek a
diákok.
B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
5/2. részmodul Az én házam, az én váram 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az építészet szakmacsoport második részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében az épületek általános funkcióiról, a régi és mai kor építészetének jellegzetességeiről, építési technológiákról és az egyes építőipari tevékenységeket végző szakmunkákról beszélgetnek a diákok. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének,
nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
5/3. részmodul Egy kis malter, egy kis mész 7 óra Az építészet szakmacsoport harmadik részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében a diákok az építészethez, az építőipari tevékenységhez kapcsolódó saját tapasztalatból indulnak ki, majd részletes információkat gyűjtenek, dolgoznak fel és adnak át társaknak a szakmacsoport legismertebb, legnépszerűbb szakképesítéseiről. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
5/4. részmodul Látható a világ 7 óra Az építészet szakmacsoport negyedik részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében a diákok az építészethez, az építőipari tevékenységhez kapcsolódó, alkalmazást elősegítő feladatokkal dolgoznak. Ennek keretében komplex gyakorlatot végeznek a festő, mázoló és tapétázó szakképesítéshez kapcsolódóan, miközben az informatikai tudásuk is
fejlődik. A részmodulban csoporton belüli és kívüli együttműködés kompetenciája, illetve az egymásra figyelés is erősödik. Végül a modul zárása és értékelése következik.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
6. Modul Faipar 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
6/1. részmodul A sokoldalú
faipar
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A részmodul elsődleges célja az, hogy alakuljon ki elképzelés a diákokban arról, hogy milyen szakmák
tartoznak a szakmacsoportba és a szakmacsoport legjellemzőbb szakmáján - az asztalos szakma tevékenységein keresztül ismerkednek meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmák egy részével és tájékozódnak a szakmára jellemző munkaeszközökről. A diákok megfogalmazzák meg saját maguk számára, hogy a szakma mely elemei vonzóak számukra és melyek nem.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
6/2. részmodul Kerék, hordó, hegedű, játék vagy asztal? 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A faipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés a szakmacsoportban használt jellemző gépek, eszközök megismerésével folytatódik. A cél, hogy alakuljon ki elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető
elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt és fogalmazzák meg saját maguk számára, hogy ez mennyire illeszkedik saját jellemzőnek vélt tulajdonságaikhoz.
B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
6/3. részmodul Poháralátétet, kulcstartót, szalvétatartót tessék! 7 óra Az asztalos szakma munkatevékenységeinek részletesebb megismerése és a szakmacsoport jellegzetes munkaanyagával, a fa jellemzőivel történő ismerkedés történik e részmodulban.
A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez
kapcsolódó anyagokkal történő feladatvégzés és ennek összekapcsolása kreatív kézműves tevékenység áll e részmodul középpontjában, elősegítve a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb
véleményalkotást.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
6/4. részmodul Ez
gyerekjáték?
7 óra Az általános műveltség növelése a fához kapcsolható szólás-mondásokon keresztül. A faipari szakmacsoporthoz tartozó ismeretek ismétlése (szakmák, tevékenységek, termékek, szerszámok és munkaeszközök) rejtvények és feladatlapok formájában.
A kádár szakma részletes megismerése.
A termékgyártás alapmozzanatait és a vállalkozás ismereteit mozgósító szimulációs játék is szerepel a részmodulban.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D 5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.

E 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
7. Modul Gépészet 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
7/1. részmodul A gép az ember segítője 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A gépészet szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés első részmoduljaként feladata az általános tájékozódás biztosítása. Cél, hogy kialakuljon egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Megtörténik a szakmacsoporttal kapcsolatos érdeklődés vizsgálata. Mint minden modul első
részmodulja, öt óra munkahelyi megfigyelést tartalmaz.
B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

E 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
7/2. részmodul A technika
fejlődése
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A gépészet szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés során egy szerteágazó szakma - a lakatos kerül a figyelem középpontjába, valamint egy keresett szakma: a víz- és központi fűtés szerelő.
A részmodul célja, hogy
alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a
szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt.
B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos
tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
7/3. részmodul Fent és lent 7 óra A felvonószerelő szakma megismerése, és álláskeresés is szerepel a részmodulban.
A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó anyagokkal történő feladatvégzés és ennek összekapcsolása. A kreatív kézműves tevékenység áll a középpontban, elősegítve a személyes tapasztalatszerzést
és a megalapozottabb véleményalkotást. A diákok szélforgót és gyertyatartót készítenek. A tevékenységek
segítik annak tudatosítását, hogy e szakmacsoporton belül, mely szakmák keltik fel érdeklődésüket. A részmodul támogatja a gazdaság és társadalom összefüggéseinek megértését is.
B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
7/4. részmodul Tour de
France
7 óra A szakmacsoporton belül a kerékpárszerelő szakma kerül a figyelem középpontjába és az ehhez kapcsolható, közművelődési ismeretek: a Tour de France története és jellemzői. A feladat során a célzott információkeresés és lényegkiemelés kompetenciája került előtérbe az IKT alkalmazásával.
A gyakorlatban, saját élményen keresztül megismert munkafolyamatok segítenek megismerni saját képességeket és azok összeillését a szakmacsoport jellemző elvárásaival.
B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust
old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
8. Modul Informatika 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
8/1. részmodul Letöltés
indul!
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az informatika szakmacsoport első részmoduljának célja, hogy a diákok általános ismerete bővüljön az informatika területhez tartozó szakmákról, az azokhoz kapcsolódó elvárásokról, illetve saját jellemzőik és preferenciáik tudatosítása is megtörténik. B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
8/2. részmodul Kattints rá! 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az informatika szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a számítógépkezelő, operátor szakma munkatevékenységeinek, munkakörülményeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése szakmabemutató film megtekintése és a hozzá kapcsolódó feladatlap segítségével. A diákok megismerkednek továbbá a szakmacsoport jellemző szakszavaival és számítástechnikai eszközök elnevezéseivel. Mint a legtöbb
modulban, itt is számos feladat járul hozzá az IKT fejlesztéséhez is.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
8/3. részmodul Szörfölj a világhálón! 7 óra Az informatika szakmacsoport szakmáihoz kapcsolódó elvárások tisztázása és a jellemző munkakörülményekkel, feladatokkal, tevékenységekkel való ismerkedés kerül a részmodul fókuszába, mint az információszerzés és - keresés, adatbevitel, szövegszerkesztés, tervezőmunka. A diákok megismerkednek a számítógép és a világháló történetével is. D4. A magánéletben és a munka világában betöltött
szerepek változó jellegének megértése:
Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz. Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket előítéletmentesen kezeli.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
8/4. részmodul Mentés másként 7 óra A negyedik részmodul célja az informatika szakmacsoportról szerzett ismeretek és gyakorlati tapasztalatok bővítése. Ennek során kialakul egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a
szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzőkkel szemben, és személyesen
megtapasztalják a számítógéppel végzett tevékenységeket (adatok és információk gyűjtése, kiemelése és feldolgozása).
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
9. Modul Kereskedelem-
marketing, üzleti adminisztráció
28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
9/1. részmodul Segíthetek
valamiben?
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A kereskedelmi szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés kezdődik ebben a részmodulban. Cél, hogy alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diák fogalmazza meg saját maga számára, hogy a szakmacsoport mely elemei vonzóak számára és melyek nem. Az információkeresés,
információszerzés tevékenységei kiemelt szerepet kapnak a részmodulban.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
9/2. részmodul Reklamációt nem fogadunk el! 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A kereskedelem-marketing szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés. Alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diák fogalmazza meg saját maga számára, hogy milyen elemei vonzóak számára és melyek nem.
A kereskedő szakma körüljárása népszerű filmrészletek segítségével.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
9/3. részmodul Aki a virágot szereti... 7 óra A szakmacsoport művelőivel szemben támasztott követelmények körüljárása és a saját viszonyulás megfogalmazása.
A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó anyagokkal történő feladatvégzés és ennek összekapcsolása. A kreatív
kézműves tevékenység áll e részmodul középpontjában (díszcsomagolás készítése, szárazvirág kompozíció készítése, decoupage technika alkalmazása, papírvirág készítése) elősegítve a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb véleményalkotást.
C 2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
9/4. részmodul Állok rendelkezésére! 7 óra A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó ismeretek állnak a középpontjában e részmodulnak és az ehhez kapcsolható jellemző pszichológiai folyamatok (kategorizálás, sztereotipizálás). A jellemző vevőtípusok azonosítása és annak alapján szerepjáték.
A valóság és látszat elkülönítésének gyakorlása is cél a részmodulban. Szimulációs játék: papírpohárgyártás és
értékesítés.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:
Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz
illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
10. Modul Könnyűipar 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
10/1. részmodul Foltozd meg! 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A könnyűipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő
ismerkedés. A részmodul célja, hogy kialakuljon egy kép a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások
fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Saját érdeklődés azonosítása a szakmacsoportba tartozó szakmák iránt. Az ötórányi munkahelyi megfigyelés során alkalom nyílik közvetlen tapasztalatok szerzésére a szakmacsoporttal kapcsolatban.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes
interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
10/2. részmodul Rongyos zsák 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A könnyűipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés (varrónő). Alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt.
Ezen kívül a diák fogalmazza meg saját maga számára, hogy milyen elemei vonzóak
számára és melyek nem.
A részmodulban lehetőség van az öltözködésre vonatkozó illemszabályok megismerésére, illetve a divat történetébe való rövid bepillantásra is. Az ötórányi munkahelyi megfigyelés során alkalom nyílik közvetlen tapasztalatok szerzésére a szakmacsoporttal kapcsolatban.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik
10/3. részmodul Bőrbarát 7 óra A szakmacsoportból két konkrét szakma (bőrtárgykészítő, kelmefestő) és a jellegzetes anyagok
megismerése IKT bevonásával, illetve a szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó anyagokkal történő kreatív kézműves tevékenység áll a középpontjában
(batikolás, bőrzacskó, bőrkarkötő, szövés, nemezlabda készítés) e részmodulnak, elősegítve a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb véleményalkotást.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:
Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát.
A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
10/4. részmodul Színezd újra! 7 óra Szakmajellemzők internetes keresése és a saját tapasztalatok tudatosítása alapján alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diákok fogalmazzák meg saját maguk számára, hogy a szakmacsoport mely elemei vonzóak számukra és melyek nem. Szerepjáték keretében az élethelyzet és a személyes jellemzők
szerepének tudatosítása is történik ebben a részmodulban.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése:
Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz.
Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő
szerepeket betöltő személyeket előítéletmentesen kezeli.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
11. Modul Környezet-
védelem-
vízgazdálkodás
28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
11/1. részmodul Csökkenő erőforrásaink 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A környezetvédelem- vízgazdálkodás szakmacsoport első részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében ráhangolódás történik a környezetvédelmi alapproblémákra és - kérdésekre. Megtörténik a szakmacsoport iránt mutatott érdeklődés felmérése; a diákok foglalkoznak a környezeti erőforrások meghatározásával,
az erőforrásokkal való gazdálkodás fontosságával.
Az ötórányi munkahelyi megfigyelés során alkalom nyílik közvetlen tapasztalatok szerzésére a szakmacsoporttal kapcsolatban.
A5. Vizuális, képi kommunikáció:
Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
11/2. részmodul Környezet-
védő?
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A környezetvédelem- vízgazdálkodás szakmacsoport második részmoduljában a szakmacsoporttal történő mélyebb ismeretek megszerzése, a kapcsolódó szakképesítések beazonosítása és a szakmák tartalmának megismerése történik.
Az ötórányi munkahelyi megfigyelés során alkalom nyílik közvetlen tapasztalatok szerzésére a szakmacsoporttal kapcsolatban.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
11/3. részmodul Szemét vagy hulladék? 7 óra A környezetvédelem- vízgazdálkodás szakmacsoport harmadik részmoduljában hulladéktani alapismereteinek elsajátítása, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának
felismerése, a helyes hulladékgyűjtés lépései, a hulladékgyűjtés különféle módjai és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó szakképesítésekről való tájékozódás kerül feldolgozásra.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
11/4. részmodul Csak egy
Földünk van!
7 óra A környezetvédelem- vízgazdálkodás szakmacsoport negyedik részmoduljában a környezet védelmére helyeződik a hangsúly.
A részmodulban az eddig elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására is sor kerül a diákok által választott tevékenység keretében.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
12. Modul Közgazdaság 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
12/1. részmodul Gazdálkodj
okosan!
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A közgazdaságtan szakmacsoport első részmoduljának célja, hogy a diákok általános ismerete bővüljön a területhez tartozó szakmákról, az azokhoz kapcsolódó elvárásokról, illetve a résztvevők ráhangolása a gazdasági, piaci gondolkodásra. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:
Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít.
12/2. részmodul Egyik zsebből a másikba 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A közgazdaságtan szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, négy szakma munkatevékenységeinek, munkakörülményeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése. A számokkal, az adatokkal való munka és az adminisztrációs tevékenység megtapasztaltatása.
A részmodulban a diákok megismerkednek továbbá különböző pénznemekkel.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
12/3. részmodul A pénz beszél 7 óra A szakmacsoport jellegzetes munkaeszközeivel történő ismerkedést szolgálja ez a részmodul. A kreatív, kézműves tevékenység, a saját használati eszközök készítése segíti a közgazdaságtan szakmacsoportba tartózó szakmákról szerzett ismeretek bővítését, mélyítését.
A részmodul lehetőséget ad
továbbá az általános ügyintézés elemeinek gyakorlására is, így például sor kerül postai nyomtatványok kitöltésére is.
A1. A kommunikáció, mint társadalmi érintkezési
forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
12/4. részmodul Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! 7 óra A közgazdaságtan szakmacsoportról szerzett ismeretek, tapasztalatok bővítése. Alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó
szakmákat végzőkkel szemben és fogalmazza meg saját maga számára, hogy milyen elemei vonzóak számára és melyek nem.
A részmodul a közgazdaság területéhez kapcsolódó szakmákról való információnyújtáson túl életviteli ismeretek átadására is törekszik, a felnőtt lét szerepeire való felkészüléshez is támpontot kíván adni a tanulóknak, mint leendő családfenntartóknak.
Szituációs játék keretében a diákok megtapasztalják az ügyintézői munka sajátosságait.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi,
melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját.
13. Modul Közlekedés 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
13/1. részmodul Földön, vízen, levegőben... 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A közlekedés szakmacsoport első részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében a jármű és közlekedési eszköz különbségéről, a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekről és a közlekedés szakmacsoport iránti érdeklődés felmérésével foglalkoznak a diákok.
A részmodulhoz tartozik ebben az esetben is az öt óra munkahelyi megfigyelés.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
A különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.
13/2. részmodul Törnek az autók? Megjavítjuk! 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A közlekedés szakmacsoport második részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében az autótípusokról, a közlekedés szakmacsoportba tartozó szerelő jellegű szakképesítésekről és részletesebben az autószerelő szakmáról beszélgetnek a diákok. A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
13/3. részmodul Közlekedj baleset-
mentesen!
7 óra A közlekedés szakmacsoport harmadik részmoduljában a biztonságos közlekedés, a közúti szabályok témakörökön keresztül kerülnek közelebb a diákok a szakmacsoporthoz. Feldolgozásra kerül a forgalomirányítás, a légi közlekedés, a KRESZ.
A diákok megismerkednek az online vasúti és autóbusz menetrendek használatával, és gyakorolják is azt.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes
interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok
ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
13/4. részmodul Verseny van! 7 óra A közlekedés szakmacsoportot feldolgozó modul negyedik részmoduljában a diákok az internetes útvonaltervezés funkcióival és működésével ismerkednek. Emellett egy közlekedési eszközökkel kapcsolatos játékot készítenek, ahol alkalmazni kell előzetes ismereteiket, illetve információt kell gyűjteni. A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust
old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
14. Modul Mezőgazdaság 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
14/1. részmodul Mitől szép? 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A mezőgazdasági szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés. A részmodul fő célja, hogy alakuljon ki egy kép a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Megtörténik az érdeklődés vizsgálata a szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal kapcsolatban. Szó esik a szakmacsoportra jellemző munkaeszközökről, a
lehetséges baleseti forrásokról.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
14/2. részmodul Miből lesz? 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A mezőgazdasági szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés a munkahelyi megfigyelés tevékenység során. Cél, hogy alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Tartalmazza a részmodul a növények szaporításáról
készült szakmai film megtekintését hang nélkül és a lényeges fordulatok azonosítását, valamint a zöldségek, gyümölcsök és gyógynövények előnyös tulajdonságainak azonosítását, mellyel hozzájárul az egészséges életvitelhez.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.
E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során
másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
14/3. részmodul Ujjé a...! 7 óra Reflektálás egy parkban szerzett élményekre és benyomásokra, virágágyak típusainak azonosítása valamint az állattartási módok megismerése szerepel a részmodul feladatai között.
A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez
kapcsolódó anyagokkal történő feladatvégzés és ennek összekapcsolása kreatív kézműves tevékenységgel (cserépdíszítés, magvetés) segítik elő a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb véleményalkotást.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
14/4. részmodul Tervezz! 7 óra Grafitti módszerével reflektálás a megismert kertészeti munkákra, képzelt riport keretében reflektálás arra, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diákok fogalmazzák meg saját maguk számára,
hogy a szakmacsoport milyen elemei vonzóak számárukra és melyek nem. Kreatív tevékenység keretében egy gazdaság megtervezésének folyamatát viszik végig a diákok többféle szempont figyelembe vételével.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének,
nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:
Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ.
Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi.
Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.
15. Modul Művészet, közművelődés, kommuni-
káció
28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
15/1. részmodul A művészbejáró nyitva 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A művészetek, közművelődés, kommunikáció szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, az általános tájékozódás biztosítása az első részmodul feladata. Saját élmények alapján alakuljon ki elképzelés a diákokban arról, hogy milyen tevékenységeket
végeznek a szakmacsoporthoz tartozó foglalkozások végzői, fogalmazzák meg saját viszonyulásukat e szakmacsoportra jellemző tevékenységek iránt megtörténik az érdeklődés felmérése a szakmacsoporttal kapcsolatban.
C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének,
nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
15/2. részmodul A színfalak mögött 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A szakmacsoportról szerzett ismeretek, tapasztalatok bővítése. Alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó
szakmákat végzőkkel szemben és fogalmazza meg saját maga számára, hogy milyen elemei
vonzóak számára és melyek nem. A szimbólumokkal történő önkifejezés segítése címerpajzs rajzolásával. Párkereső játék révén általános műveltség bővítése is szerepel
a részmodulban.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:
Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat,
képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.
15/3. részmodul Mesterségem címere 7 óra A kézműves szakmákban alkalmazott eljárásokkal, tevékenységekkel, anyagokkal való ismerkedés kerül a részmodul fókuszába, a gipsszel, rafiával, textillel végzett munka. A kreatív, kézműves tevékenység végzése támogatja a kézműves szakmákhoz kapcsolódó feladatkörök mélyebb, alaposabb megismerését.
Olyan szakmáknál, amelyeknél az ilyen személyes jellegű, tevékenységközpontú megközelítés nem lehetséges, filmek megtekintése és feldolgozása révén törekszünk
a szakma megismertetésére.
E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:
Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult
algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
15/4. részmodul Fejezd ki magad! 7 óra A művészetek, közművelődés, kommunikáció szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a közlő és a befogadó szerepkörének
megtapasztaltatása valósul meg a gyakorlatok során.
A szituációs gyakorlatok, a kommunikációs teszt kitöltése, a szóbeli megnyilvánulásokat támogató feladatok a saját kommunikációs stílus és a szereplés okozta stresszel történő megküzdés megtapasztalását teszi
lehetővé.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:
Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.
16. Modul Nyomdaipar 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
16/1. részmodul A szó elszáll, az írás megmarad 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A nyomdaipar szakmacsoport első részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében a nyomdaipar jellegzetes termékeivel, a szakmacsoportban használt jellegzetes gépekkel és a használt szakkifejezésekkel ismerkednek a diákok tárgyak, fényképek és kártyapárosítás révén. Megtörténik a szakmacsoporttal kapcsolatos érdeklődés felmérése is a részmodulban. C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása: Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló
tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és
önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja
szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
16/2. részmodul Lapozzunk
tovább!
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A nyomdaipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a kötészet szakma munkatevékenységeinek megismerése saját élmény révén a csoportmunka keretében. A könyvkötő munkakörülményeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése szakmabemutató film megtekintése és a hozzá kapcsolódó feladatlap révén. C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
16/3. részmodul Tedd színesebbé a világot! 7 óra A nyomdaipar területén alkalmazott eljárásokkal, tevékenységekkel, anyagokkal való ismerkedés kerül a részmodul fókuszába, mint a színkeverés, a nyomdaipari papírtermékek (telefonregiszter és térbeli képeslap) elkészítése.
A kreatív, kézműves tevékenység végzése támogatja a nyomdaipari szakmákhoz kapcsolódó feladatkörök mélyebb, alaposabb megismerését.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és
körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
16/4. részmodul Betűvetők nyomában 7 óra A nyomdaipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a nyomdai betűszedő, szövegszerkesztő, kiadványszerkesztő szakma munkatevékenységeinek, munkakörülményeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése. A gyakorlati tapasztalatszerzés keretében a diákok csoportja által választott műfajban újság szerkesztése. B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust
old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
17. Modul Oktatás 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
17/1. részmodul Vigyázz rám! 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A részmodulban az oktatás szakmacsoporthoz tartozó szakmák számbavétele, az oktatási rendszer megismerése történik, a saját pozitív élmények felidézése révén pozitív attitűd kialakítására történő törekvés valósul meg.
Az érdeklődési kérdőív
kitöltése révén alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető viszonyulásaik vannak a szakmacsoporthoz és a szakmacsoporthoz tartozó egyes szakmákhoz.
C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
17/2. részmodul A sorsom a kezedben van 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az oktatás szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés folytatása tágabb körben. Cél, hogy kialakuljon egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt és fogalmazzák meg saját maguk számára, hogy szakmacsoport milyen elemei vonzóak számukra és melyek nem. A tájékozódást a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat bemutatató filmrészletek feldolgozása segíti. A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése:
Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz.
Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket előítélet-mentesen kezeli.
17/3. részmodul Számíthatok rád? 7 óra A részmodulban folytatódik az oktatás szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, és sor kerül olyan manuális tevékenységekre, melyek gyakran előfordulnak ebben a szakmacsoportban, hiszen az intézmények díszítése, dekorálása is hozzá tartozik ezekhez a munkakörökhöz. Szükséges ezért a gyakorlati készségek megismerése, fejlesztése, kialakítása. Ebben a részmodulban megismerkedhetnek a diákok pl. a só-liszt gyurma tárgyak készítésével, papírhajtogatással és puzzle készítéssel többek között. C2. Másokkal történő pozitív és eredményes
interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
17/4. részmodul A segítő kéz 7 óra Az oktatás szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés. Alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárásokkal fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz
tartozó szakmákat végzők iránt. „Óvoda/bölcsőde- alapítás”, illetve egy képzeletbeli állásinterjú keretében történik az eddig elsajátítottak átismétlése. Az egyes életkorok jellemzőinek tudatosítása és ehhez illeszkedő nyári tábori programok kialakítása
különböző életkorúak számára, előadássorozat témáinak meghatározása.
B6. Tanulási források felhasználása:
A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának
megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:
Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ.
Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi.
Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.
18. Modul Szociális szolgáltatások 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
18/1. részmodul Segítő gondoskodás 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A szociális szolgáltatások szakmacsoport első részmoduljának célja, hogy a diákok általános ismerete bővüljön a területhez tartozó szakmákról, az azokhoz
kapcsolódó elvárásokról, illetve saját jellemzőik és preferenciáik tudatosítása is megtörténik. A diákok összegyűjtik az ebben a szakmacsoportban tevékenykedő személyek legfontosabb jellemzőit.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat
meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
18/2. részmodul Kezeskedem
érted
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A szociális szolgáltatások szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő
ismerkedés, a jelnyelvi tolmács szakma saját élményű megtapasztaltatása. Az információk egyszerűsített, könnyített formában való átadásának gyakoroltatása
kerül a részmodul fókuszába, illetve lehetőségük van a diákoknak piktogram készítésére.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:
Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
18/3. részmodul A játék öröme 7 óra A szociális szolgáltatások szakmacsoport gyermekekkel foglakozó szakmáihoz kapcsolódó munkakörülményekkel, feladatokkal, tevékenységekkel ismerkedés kerül a részmodul fókuszába, mint a gyermekgondozás, a
gyermekek testi-lelki ápolása (etetés, tisztába tevés, játékvezetés, testnevelés).
A kreatív, kézműves tevékenység végzése támogatja a gyermekgondozó szakmához kapcsolódó feladatkörök mélyebb, alaposabb megismerését.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult
algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
18/4. részmodul Egyedül nem
megy
7 óra A szociális szolgáltatások szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő
ismerkedés, a segítő és segített, a vezető és vezettet szerepkörének megtapasztaltatása.
A szociális területen dolgozók lehetséges munkahelyeinek
feltérképezése, illetve a
tevékenységük fókuszában álló, segített célcsoportok jellemző problémáinak megismerése.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
19. Modul Ügyvitel 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán
19/1. részmodul Ügyet intézünk 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az ügyvitel szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés. Saját élmények felidézése az ügyviteli folyamatokkal és tevékenységekkel kapcsolatban
- az empátiát és toleranciát is igénybe vevő módon, az ügyintéző nézőpontjából is szemlélve az ügyintézési folyamatot. A különböző
képzettségi szintek tudatosítása a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések áttekintése során hozzásegít annak feltérképezéséhez, hogy milyen szakképesítések lehetnek vonzóak a diákok számára, amelyet ezt követően az érdeklődési kérdőív kitöltése révén szerzett információkkal tovább árnyalhatnak, megfogalmazva saját viszonyulásaikat.
C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
19/2. részmodul Az iroda 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az ügyvitel szakmacsoport szakmáival való ismerkedés. A szakmák által igényelt jellemző tulajdonságok tudatosítása, a saját tulajdonságokkal való összeillés mérlegelése.
A munkahelyi környezettel kapcsolatos saját preferenciák megfogalmazása, és a környezettudatos irodai tevékenység ismérveinek azonosítása történik e részmodulban a munkahelyi megfigyelésen túl.
A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési
forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
19/3. részmodul Kérem,
jegyzeteljen!
7 óra A szakmacsoport jellegzetes munkakörnyezetében, a hivatalban elvárt általános illemszabályok tudatosítása történik e részmodulban. Így például a telefonálással, az öltözködéssel, a köszönéssel és bemutatkozással, a meghívókkal és ajándékozással kapcsolatos illemszabályok. A diákok megismerhetik az ügyfélszolgálati munkát és választható módon a minőségügyi munkatárs tevékenységeit is - szakmabemutató film
segítségével. A diákoknak lehetőségük van végiggondolni egy iroda berendezését is, megtervezni egy hivatalos meghívót, hibákat keresni és kijavítani egy szövegben.
A3 Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes
interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
19/4. részmodul Gépeljünk! 7 óra A részmodulban a szakmacsoport jellemző
„munkaeszköze”: az iratok és ügyiratok fajtáinak, formai és tartalmi követelményeinek és kezelésüknek szabályai kerülnek előtérbe. Elsősorban olyan iratfajtákról van részletesebben szó, amelyek a hétköznapi életben is szerepet kapnak: pl. nyugta, elismervény, meghatalmazás, de a diákok reklamáló levelet is fogalmazhatnak, a
névjegyhasználat szabályaival,
a névjegyen közölt adatokkal is megismerkednek. Ezen kívül a hivatalos ügyintézés elemei közül az alapvető okiratok
(személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya,
TAJ-kártya) beszerzéséről, pótlásuk mikéntjéről is tájékozódhatnak.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A4. Írás, szövegalkotás:
Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
20. Modul Vegyipar 28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
20/1. részmodul Alkimisták utódai 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A vegyipar szakmacsoport első részmoduljának célja, hogy a diákok általános ismerete bővüljön a vegyipar területéhez tartozó szakmákról, az azokhoz kapcsolódó elvárásokról,
illetve saját jellemzőik és preferenciáik tudatosítása is megtörténik.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
20/2. részmodul Vegyülj el
benne!
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A vegyipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, az egyes szakmák jellemző munkatevékenységeinek, munkakörülményeinek, munkaeszközeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése. D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
20/3. részmodul Fűben, fában orvosság 7 óra A vegyipar egyes területein (gyógyszeripar, élelmiszeripar,
kozmetikaipar) alkalmazott eljárásokkal, tevékenységekkel, anyagokkal való ismerkedés kerül a részmodul fókuszába. A kreatív, manuális tevékenység végzése támogatja a vegyipari szakmákhoz kapcsolódó feladatkörök mélyebb, alaposabb megismerését.
C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
20/4. részmodul Vegyésszel 7 óra A vegyipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a gumi- és műanyagipari technikus szakma munkatevékenységeinek, munkakörülményeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése. Ismeretbővítés a gombákról játékos feladat, teszt és diasor megtekintése során. C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
21. Modul Vendéglátás és idegenfor-
galom
28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)
21/1. részmodul Mivel
kínálhatom?
7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
Az asztalterítő és az elvárások fája módszerének alkalmazásával annak feltérképezése, hogy a diákok mit gondolnak, milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül cél, hogy a diákok fogalmazzák meg saját maguk
számára, hogy a szakmacsoport milyen elemei vonzóak számukra és melyek nem. Érdeklődésvizsgálat a szakmacsoporthoz tatozó szakmákkal kapcsolatban.
Egészséges életmóddal kapcsolatos kérdések is szóba kerülnek a részmodulban.
A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési
forma:
A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:
A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.
A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket
problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.
21/2. részmodul Terítve! 7 óra, ebből 2 óra tantermi,
5 óra iskolán kívüli (munka-
helyi megfi-
gyelés)
A vendéglátás és idegenforgalom szakmacsoporthoz tartozó szakács szakmával történő ismerkedés filmrészletek feldolgozása révén. A részmodul célja, hogy alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diákok fogalmazzák
meg önmaguk számára, hogy a szakmacsoport milyen elemei vonzóak számukra és melyek nem. A szakmacsoport jellemző tevékenységeinek azonosítása Activity játék keretében.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B4. Tanulási források keresése:
A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
21/3. részmodul Édes élet 7 óra A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó eszközök megismerése (pohárfajták, evőeszköz típusok).
A szakmacsoporthoz kötődő
anyagokkal történő feladatvégzés és ennek összekapcsolása kreatív kézműves tevékenységgel (koktél keverés, zöldségszobrászat, marcipán rózsa készítése, egy egyszerűbb saláta elkészítése) áll a középpontjában e részmodulnak, elősegítve a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb véleményalkotást.
D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:
Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát.
Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:
Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.
21/4. részmodul 7 óra A részmodul a szakmacsoporthoz köthető tevékenységeket tartalmaz: menü összeállítása, iskolai büfé működtetése - szimulációs
játék. A szakmacsoporthoz erősen kötődő nemi sztereotípiák feltárása és megvitatása a disputa módszerével.
A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:
Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:
A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.
Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.
22. Modul Támasz 19 óra tantermi foglal-
kozás,
20-30 óra munka-
helyi tapaszta-
latserzés
22/1. részmodul Házon kívül 7 óra Az első részmodulban a folyamatos munkahelyi tapasztalatszerzés előkészítése áll a középpontban a legfontosabb általános munkavállalói kompetenciák és a foglalkoztathatóságot befolyásoló attitűdök formálásával. A beilleszkedést támogató szociális kompetenciák szituációs gyakorlatai is k előtérbe kerülnek, mint pl. a helyzethez
illeszkedő köszönés, az
udvarias kérés, a tisztázást kérő kérdések megfogalmazása. Egyben a munkahellyel kapcsolatos alapvető
tudnivalók megtárgyalása történik. Az első munkanapot követően a tapasztalatok dokumentálását sajátítják el, lehetőséget adva az első benyomások megosztására.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése:
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének,
nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
22/2. részmodul Ki mint
veti...
8 óra tantermi foglalkozás,
6-szor
4-6 óra iskolán kívüli (munka-
helyi)
A részmodul a viselkedés következményeinek tudatosítását segíti elő kulcskompetenciákat tükröző történetek feldolgozása révén, amely feladatok egyben a szövegértést is fejlesztik. Szituációs játékok és helyzetgyakorlatok során a munkahelyi környezetben előforduló nehéz helyzetek megoldásának gyakorlása a korábban elsajátított szociális kompetenciák bevonásával.
A munkagyakorlat eseményeire történő reflektálás, az események tudatosítása.
A munkagyakorlat naplójának vezetése.
A3. Olvasás, írott szöveg megértése
Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A4. Írás, szövegalkotás:
Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.
22/3. részmodul Már dolgoztam! 4 óra A harmadik részmodulra az utolsó munkanap előtt és után kerül sorra. E részmodulban a munkatársaktól történő elköszönés előkészítése és a szerzett tapasztalatok összegzése történik feladatlapok és szituációs játékok segítségével. A4. Írás, szövegalkotás:
Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:
Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:
Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

2.8. Testnevelés és sport (tanévi 180 óra)

A testnevelés és sport műveltségterületre módszertani ajánlás készül, nem kötöttebb szerkezetű modulok. A napi időtervben szerepel 1-1 óra mozgásra, melyet az iskola lehetőségeinek megfelelően vagy más csoporttal közös testnevelésórák keretében, vagy egyéb szabadidős sport rendszeres művelésével lehet kitölteni (labdajátékok, asztalitenisz, sakk, aerobic, kerékpározás, futás, mozgásos egyéb játékok stb.).

3. ÉRTÉKELÉS A KÖZNEVELÉSI HÍD PROGRAMBAN

A tanulók értékelése

A Köznevelési Hídprogramban fejlesztő értékelés vagy tanulást támogató értékelés alkalmazása történik. A tanulás támogatására szolgáló fejlesztő értékelés központi gondolata az egyéni fejlődés támogatásában fejezhető ki a leginkább. Vagyis elsődleges célja az adott diák továbblépésének a támogatása. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek célok, elérendő követelmények, de mint ahogy a diákok is mind-mind mások, így a fejlődésük üteme, tartalma is sajátos. Vagy épp más úton érnek el ugyanazon célhoz, mint társaik.

A Köznevelési Hídprogramot elvégző tanulók a vonatkozó jogszabálynak megfelelően a tanév végén bizonyítvánnyal egyenértékű tanúsítványt kapnak (vagyis nem vizsgáznak). A diákok a személyes portfóliójukkal tudják igazolni, hogy az adott tanévben az egyéni fejlődési tervükben meghatározott követelményeket teljesítették.

Az értékelés elemei:

a) Egyéni fejlődési terv (EFT):

A Köznevelési Hídprogramba járó tanulók esetében a személyre szabott nevelés, a rugalmasan alakítható egyéni utak érdekében egyéni fejlődési tervek készülnek. Ennek a tervnek az elkészítését információgyűjtés előzi meg. Idetartoznak a tanulóval folytatott megbeszélések, a diákok megértésében, megismerésében fontos szerepet játszó tanulói életút megismerése és az esetenként megkerülhetetlen, de csak a szükséges mértékben alkalmazott diagnosztikus mérések. Ezt követően kerül sor az EFT elkészítésére, melynek célja, hogy egy- egy periódusra konkrét célokat, kis fejlődési lépéseket határozzanak meg, melyet írásban is rögzítenek. A terv részeként szükséges esetben az egyéni tanulási utak kialakítására, menedzselésére egyéni tanulási szerződések megkötésére is sor kerülhet.

b) Portfólió

A fejlesztő értékelésben fontos szerepe van a diákok számára is könnyen kezelhető, értelmezhető portfóliónak, amely a diákok munkáiból, feljegyzéseiből, önreflexióiból és a pedagógusok reflexióiból, visszajelzéseiből áll. Készítése során a tanuló aktív, dokumentálja saját tanulási folyamatát, megadott szempontok szerint értékeli önmaga és társai produktumait és a tanári reflexiók tükrében saját célokat fogalmaz meg. A diákok egyéni portfóliójában lehet nyomon követni a fejlődést, a lefűzött „bizonyítékokkal” lehet igazolni az aktuális fejlődési lépcsőfokot vagy a kitűzött fejlődési cél elérését. Egy tanulási szakasz lezárása előtt a diákok rendezik a portfóliójukat az EFT alapján. E rendezés és összegzés segítséget adhat az életpálya tervezésében is.

c) Egyénizés

Minden diáknak van egy segítő párja, az a személy, akiben a teamtagok közül a leginkább megbízik, akivel meg tudja osztani gondjait. E segítő kapcsolat formális megjelenése a heti rendben / órarendben az „egyénizés”, segítő és diákpárja heti rendszerességű beszélgetése. Ez lehet a hét „rituális” lezárása, de betervezhető bármely napra, a lényeg a rendszeresség és az állandó időpont. E beszélgetés tartalmazza a diák heti munkájának értékelését, a portfólió kialakítását, és persze bármely sikerről, nehézségről, problémáról is lehet őszintén, négyszemközt beszélgetni. A párbeszéd konklúziójának rövid összefoglalása tudatosító hatású, segíti a későbbi visszaemlékezést, értelmezést, az EFT időszakos újraértékelését.

d) Modulértékelő lapok

A Köznevelési Hídprogram tanulásértelmezésében fontos szerepe van a tanulók kompetenciaalapú fejlesztésének. Ennek értelmében az EFT-ben is kompetenciákhoz kötve fogalmazódnak meg fejlesztési feladatok. Annak érdekében, hogy a diák és a pedagógus számára követhető legyen a diákok fejlődése, az értékelésben is döntő szerepet kapnak a kompetenciaalapú fejlesztő értékelések, melyek részben kapcsolhatók az elvégzett feladatsorokhoz, modulokhoz. Nagyon sok modul lezárásánál találhatók a visszacsatolást elősegítő önértékelő és társértékelő lapok, melyek segítik a diákot abban, hogy önmaga is értékelni tudja a saját fejlődését. Ezt az önértékelő folyamatot, az értékelések értelmezését a diákok számára érthető formában elérhető kompetencialisták segítik.

e) Nyitó és záró kör

A diákok közösen, együtt tanulnak, annak ellenére, hogy sok esetben egyénileg vagy párban dolgoznak különböző nehézségű, eltérő típusú feladatokon. A közösség élményének megélésén túl, a napi vagy heti rendszerességgel tartott nyitó és záró körök lehetőséget adnak a csoport, a társak visszajelzéseire, és ebben a helyzetben a tanár is kérhet és kaphat visszajelzést a diákoktól.”

8. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

A Rendelet 11. melléklet 11.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11.3. Kerettanterv a szakiskolák számára

Tartalom:

- 11.3.1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettanterve

- 11.3.2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve

- 11.3.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola OKJ szerinti szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-12. évfolyamos közismereti kerettanterve

A szakiskolai képzés szerkezete

I. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolai képzés szerkezete

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák egy kötelező 9/E jelű előkészítő évfolyamból, és arra épülő két évfolyamos (9-10. évfolyam) OKJ szerinti részszakképesítés oktatását, vagy négy évfolyamos (9-12. évfolyamos) OKJ szerinti szakképesítés oktatását célul kitűző szakaszból épül fel.

A) Képzés szerkezete OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

előkészítő 9/E
évfolyam heti
óraszám
(36 hét)

9. évfolyam heti óraszám (36 hét)

Összefüggő (nyári) gyakorlat (2 hét)

10. évfolyam heti óraszám (35 hét)
Közismeret
Kötött órák 31,5 10,5 - 11,5
Szabadon felhasználható órakeret 3,5 1,5 - 1,5
Összesen 35 12 - 13
Szakmai elmélet és gyakorlat
Kötött órák - 21 70 21
Szabadon felhasználható órakeret - 2 - 2
Összesen - 23 70 23
Mindösszesen
(teljes képzés ideje)
heti:
35
heti:
35

-
heti:
36

(A részszakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1703 óra nyári összefüggő szakmai gyakorlattal és a szakmai szabad sávval együtt)

B) Képzés szerkezete OKJ szerinti szakképesítés oktatásához

9/E évf.
(36 hét)
9. évf.
(36 hét)
gyak.*
(2 hét)
10. évf.
(35 hét)
gyak.*
(3 hét)
11. évf.
(36 hét)
gyak.*
(3 hét)
12. évf.
(32 hét)
Közismeret
Kötött órák 31,5 10,5 - 11,5 - 10,5 - 10,5
Szabadon felhasználható órakeret 3,5 2 - 1,5 - 1,5 - 1,5
Összesen 35 12,5 - 13 - 12 - 12
Szakmai elmélet és gyakorlat
Kötött órák - 21 70 21 105 21 105 21
Szabadon felhasználható órakeret - 1,5 - 2 - 2 - 2
Összesen - 22,5 70 23 105 23 105 23
Mindösszesen
(teljes képzés ideje)
heti:
35
heti:
35
heti:
36
heti:
35
heti:
35
* Összefüggő nyári gyakorlat

(A szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 3482 óra nyári összefüggő szakmai gyakorlattal és a szakmai szabad sávval együtt)

A képzésekhez kapcsolódó közismereti kerettantervek két éves bontásban készültek. Az azokban közölt óraszámokat a helyi tantervben, a fent bemutatott módon (a kötött órák óraszámához igazítottan) kell szétbontani.

II. A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolai képzés szerkezete

A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák estén nincs kötelező előkészítő évfolyam. Az OKJ szerinti részszakképesítés oktatása két évfolyamos (9-10. évfolyam), az OKJ szerinti szakképesítés oktatása pedig négy évfolyamos (9-12. évfolyamos) képzésben történik.

A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák számára nem készült külön közismereti kerettanterv. A közismereti tartalmak tekintetében az általános szakiskolai kerettanterv az irányadó - ennek adaptációját a helyi tantervben kell elvégezni.

A) Képzés szerkezete OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

9. évfolyam heti óraszám (36 hét) Összefüggő (nyári) gyakorlat (2 hét) 10. évfolyam heti óraszám (35 hét)
Közismeret
Kötött órák 10,5 - 11,5
Szabadon felhasználható órakeret 1,5 - 1,5
Összesen 12 - 13
Szakmai elmélet és gyakorlat
Kötött órák 21 70 21
Szabadon felhasználható órakeret 2 - 2
Összesen 23 70 23
Mindösszesen
(teljes képzés ideje)
heti:
35

-
heti:
36

(A részszakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1703 óra nyári összefüggő szakmai gyakorlattal és a szakmai szabad sávval együtt)

B) Képzés szerkezete OKJ szerinti szakképesítés oktatásához

9. évf.
(36 hét)
gyak.*
(2 hét)
10. évf.
(36 hét)
gyak.*
(3 hét)
11. évf.
(36 hét)
gyak.*
(3 hét)
12. évf.
(32 hét)
Közismeret
Kötött órák 10,5 - 11,5 - 10,5 - 10,5
Szabadon felhasználható órakeret 2 - 1,5 - 1,5 - 1,5
Összesen 12,5 - 13 - 12 - 12
Szakmai elmélet és gyakorlat
Kötött órák 21 70 21 105 21 105 21
Szabadon felhasználható órakeret 1,5 - 2 - 2 - 2
Összesen 22,5 70 23 105 23 105 23
Mindösszesen
(teljes képzés ideje)
heti:
35
heti:
36
heti:
35
heti:
35
*Összefüggő nyári gyakorlat

(A szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 3482 óra nyári összefüggő szakmai gyakorlattal és a szakmai szabad sávval együtt)

AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK KERETTANTERVE

Célok és feladatok

Ebben a szakaszban - az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamán - az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. Megvalósul a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése.

A pedagógus feladata biztosítani az enyhén értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasságnak, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést.

A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltséget, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket.

A tantárgyi struktúra igazodik az értelmi fogyatékosságból adódó nevelhetőség, oktathatóság, képezhetőség sajátosságaihoz. Ennek lényeges eleme, hogy integrált természetismeret tantárgyat tartalmaz; a kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordít a személyes, a szociális, a kommunikációs és az életvezetési kompetenciákra; és minden tananyagtartalmat a gyakorlati életben előforduló problémák, helyzetek megoldásához kapcsol.

A tantárgyi kerettantervek összeállítása során a teljes rendelkezésre álló órakeret felosztásra került a tematikai egységek között. A nevelőtestületnek azonban jogszabályban biztosított lehetősége van a tematikai egységek óraszámának 10%-os csökkentésére, és ennek felhasználásával az esetleges helyi sajátosságok érvényesítésére.

Fejlesztési területek - nevelési célok

Az erkölcsi nevelés területén kialakul a szabálykövető magatartás érvényesítése; a mindennapi gyakorlatban az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg.

A folyamat végén az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit.

Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhén értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya.

A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás fontosságára, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire.

A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját.

A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot.

A fenntarthatóságot és környezettudatosságot segíti, ha a pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye.

A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknak is fel kell készülniük a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerő-piaci helytállás érdekében nekik is rendelkezniük kell. A valamiben kompetens fiatal tudja, hogy adott esetben mit kell tennie; tudása van róla, képes megtenni; kialakult a megfelelő képessége, és meg is akarja tenni, mert megfelelő attitűddel rendelkezik.

A kulcskompetencia különböző szintű kompetenciák rendszere - fejlesztésük egymásra épülő, tervezhető. Az alapkészségek kialakításához szükséges kompetenciák a jövőben való boldogulás várható igényei szerint kiegészülnek más olyan kompetenciákkal, amelyek a sikeres társadalomi beilleszkedéshez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükségesek. Ezek a kulcskompetenciák, amelyek nemcsak egyes tantárgyakhoz köthetőek. Kialakításuk, fejlesztésük a köznevelés feladataként az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézményekben is elvárásként jelenik meg.

Egy-egy terület fejlesztési feladatai valamennyi kompetenciát mozgósíthatják, illetve számos terület tartalmainak feldolgozása valamennyi kompetencia fejlesztésére hatással lehet. Az egyes területek meghatározzák, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztését célozzák meg a fejlesztési feladatok megvalósítása folyamán.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamán jellemzően fejlesztendő kulcskompetenciák meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a hangsúly - az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva, differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulási épesség egyénileg különböző szintre fejlesztése.

A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas, a társadalmi érintkezéshez, kapcsolatfelvételhez és kapcsolattartáshoz szükséges kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szöveg- és véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni, racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat.

Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv kommunikációs fordulatait, alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére.

Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására.

A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége.

A digitális kompetencia azt jelenti, hogy a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll.

A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári kompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló felkészült a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybevételével.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja, kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét.

Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátításához, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni.

Az önálló, hatékony tanulásra képes tanuló képes közös munkában, csoportban dolgozni.

Tantárgyak és óraszámok

Műveltségterület Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 5 180
Idegen nyelv Idegen nyelv 2 72
Matematika Matematika 5 180
Ember és társadalom Erkölcstan 1 36
Állampolgári ismeretek 1 36
Ember a természetben Természetismeret 2,5 90
Művészetek Műszaki rajz, vizuális nevelés 2 72
Informatika Informatika 2 72
Életvitel és gyakorlati ismeretek Pályaorientáció 1 36
Szakmai alapozó ismeretek 4 144
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 180
Osztályfőnöki óra 1 36
Összesen 31,5 1134
Szabadon tervezhető 3,5 126
Mindösszesen 35 1260

Egységesség és differenciálás

Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé. Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás gondolata, a megvalósítás gyakorlata az egymástól különböző tanulók egyszerre történő, eredményes tanításának ellentmondását oldja fel. Olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet.

Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a tanulói sajátosságok - a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, fejlettsége az önálló munkavégzés és az együttműködés terén, helyzete a társas kapcsolatrendszerben - és a tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka.

A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban részesülhessen optimális fejlődése, egyéni teljesítőképességének teljes kibontakoztatása érdekében. A differenciálásnak nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott eszközegyüttesként kell megjelennie.

A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatása, nevelése érdekében többszintű és változatos differenciálást kell megvalósítani - mind a gyógypedagógiai intézményi, mind az integrált nevelés szervezeti formák esetén - a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában egyaránt.

A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni lehetőségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált - egyéni és csoportos - eljárások biztosítják ugyanakkor az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában (az együttnevelésre vonatkozóan is), a fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, továbbá az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget.

A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszereivel történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a szocializációs képességek), a család legjellemzőbb mutatói, a családi szocializáció színterei, a kommunikációs, célracionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák rendszere együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait. Erre lehet építeni az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és terápiát.

A kimeneti elvárások - a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve - a társadalmi szükségletből vezethetők le. A társadalmi szükséglet meghatározásához a kiindulópontot a társadalom leírása jelenti, a jelen és a belátható jövő társadalma sajátosságainak számbavétele. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus tudásközlés mellett az információrobbanás korszakának jellemzőjeként az integratív, interpretatív szerepet is figyelembe véve lehet az iskola helyi nevelési rendszerét a társadalom szocializációs közegének modelljeként tekinteni.

Így a fejlesztési, nevelési, oktatási, képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: (a) a nevelés mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje; (b) az identitás és önismeret mint szocializációs cél; (c) párbeszéd, megoldáskeresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, kipróbálás mint tipikus tevékenységek és (d) a kíváncsiság mint motiváció.

A mindennapi pedagógiai gyakorlat kialakításához, amely a bemeneti feltárás és kimeneti elvárás közötti fejlesztésre fókuszál, az egyéni és társadalmi szükségletek által meghatározott, az egységesség és a differenciálás megvalósítását biztosító adaptív oktatás megvalósításához konkrét útmutatást adnak a Módszertani segédlet, az Értékelési elvek és eljárások részek.

Értékelési elvek és eljárások

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. Lehetőséget ad a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

Az értékelés célja és feladata

Az értékelés célja visszajelzést adni a tanuló, a csoport és az oktatás-nevelés valamennyi érintett szereplője számára a tanulónak az oktatási-nevelési folyamatban elért fejlődéséről. Az értékelés többet jelent a pillanatnyi állapotjelzésnél. Elvárható, hogy rámutasson a további fejlődés érdekében a tanuló és a pedagógus számára a szükséges tennivalókra - ily módon válik a tanulási kudarc elkerülésének eszközévé, és hatással lehet az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önértékelésére és a társakkal végzett tevékenységének, együttműködésének reális értékelésére. Előnye, hogy érvényesül az értékelés tanulási motivációt erősítő, támogató funkciója.

Az értékelés alapelvei

- Az egyénre fókuszáló értékelés a tanuló önmagához mért fejlődésére irányuljon.

- Személyre szóló, fejlesztő, támogató értékelés valósuljon meg, amely a pedagógus számára is kijelöli a további tennivalókat az oktatási folyamatban.

- A fejlesztő értékelés az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató értékelés.

- Reális alapokra épülő kvalitatív és kritériumorientált értékelés valósuljon meg, amely fejlesztően hat a tanulók önértékelésére.

- Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása szükséges.

- Az értékelés akkor tölti be szerepét a fejlesztési folyamatban, ha rendelkezésre állnak megfelelő mérőeszközök és ezeket alkalmazza is a pedagógus.

- A rendszeres és megfelelő időben történő értékelés hatékonysága felerősödik.

Az önbizalomhiánnyal küzdő enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára ideális tanítási-tanulási környezetet teremt a támogató érzelmi klímában megnyilvánuló reflektív tanári magatartás.

Az értékelési formák

A minőségi értékelés minőségi tanuláshoz vezet. Az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató minőségi értékelés a fejlesztő értékelés.

A pedagógiában hagyományosan kialakult értékelési formák a diagnosztikus, a szummatív és a formatív értékelés.

- Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés történik a tanulók tudásszintjének felmérésekor - például év elején, vagy iskolába kerüléskor.

- A szummatív (összegző-lezáró) értékelés a tanulmányok összegző értékelését jelenti (témazáró, vagy tanév végi értékelés). Formáját tekintve lehet szóbeli, írásbeli teljesítményhez vagy gyakorlathoz kapcsolódó értékelés.

- A formatív értékelésre, amely a tanítás-tanulást kísérő leggyakrabban alkalmazott értékelési forma, minden tanítási órán, azok valamennyi szakaszában folyamatosan nyílik lehetőség. A formális értékelés a legalkalmasabb arra, hogy felhívja a figyelmet a tanuló és a pedagógus számára is a korrekciós lehetőség biztosítására, illetve annak időszerűségére vagy éppen szükségszerűségére. A formatív értékelés azonnali korrekciót tesz lehetővé, így a tanulási folyamatban alkalmazása felértékelődik.

Az értékelési formák közül valamennyi alkalmazásának helye van az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tevékenységeinek, eredményeinek minősítése során a fejlesztési folyamatban, az iskolai tanulmányokban való előrehaladás szintre, terjedelemre, időbeli ütemezésre vonatkozó megfelelőségének vizsgálatában. A pedagógus a tanulói teljesítményt a pedagógiai gyakorlatban ma elfogadott ötfokozatú skálán érdemjegy adásával helyezi el, ezzel visszajelzést ad a tanulónak. Az értékelés során a megfelelő szint elérése a továbbhaladás feltétele is egyben, amit a tanterv követelmény-előfeltétel rendszere szabályoz.

Kulcskompetenciák és értékelés

Az értékelés a napi pedagógiai rutin része, a kompetencia-fejlesztés eszköze. A tanulói tevékenység, felkészülés, egyéni vagy csoportos munkában való részvétel, szóbeli vagy írásbeli munka ellenőrzése kapcsán kinyilvánított elismerés vagy elégedetlenség kifejeződése. Az értékelés történhet érdemjegyekkel, pontgyűjtéssel vagy a helyi szokásokhoz igazodó más módszerekkel. Értékelés a biztató mosoly, az elismerő megjegyzés is. Fontos, hogy minden alkalommal kísérje szöveges értékelés - ezzel a pedagógus a tanulók számára pontosítja a további fejlődéshez szükséges tennivalókat, erősíti motivációjukat, gazdagítja a kompetencia fejlődésével kapcsolatos megértésüket, árnyalja szókincsüket. Ha a tanulásban való előrehaladásnak, mint a kitűzött cél megközelítésének az értékelésébe bevonjuk a tanulókat is, akkor önértékelési képességüket, szociális kompetenciájukat fejlesztjük, befolyásoljuk ön- és társismeretüket, erősítjük a mások megértésének képességét, empátiájukat, elfogadási készségüket.

A tantárgyak és a tantárgyi tartalmak fejlesztési céljai az ellenőrzés és értékelés megvalósítási lehetőségeit gazdagítják. Van, ahol a fejlesztés eredménye a tevékenységek elvégzésének szintjén mérhető, más tantárgy esetében a készségek vagy a képességek szintjét értékeli. A matematikai kompetenciák a problémamegoldó gondolkodás, a műveletvégzés, az adekvát tevékenységek elvégzésének szintjeihez viszonyítva mérhetőek, az anyanyelvi kommunikáció a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, a beszédértés, a szövegértés és szövegalkotás szintjei közötti viszonyításra alkalmas feladatokkal, eszközökkel vált mérhetővé. Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterület a kompetenciák összetevőinek állapota és fejlettsége - pl. a beszédbátorság, a kiejtés tisztasága, a megfelelő szóismeret és szókincs - szintén könnyen mérhető. A fejlettségi szint ismeretében a pedagógus az értékelés során tudatosíthatja a tanulók tudásukról való tudását - metakogníció, a tervezett továbblépés és a fejlesztésről a tanulókkal való kommunikáció a saját helyzetük megítélését teszi átláthatóvá - ez a kulcskompetenciák fejlesztési folyamatának lényege.

Nem minden kompetencia bontható könnyen szintekre és mérhető egyértelműen. A pedagógus feladata, hogy a tartalomtól és fejlesztési céltól függően adekvát viszonyítási, értékelési rendszert építsen ki és alkalmazzon.

Az iskolák pedagógiai programja tartalmazza az intézmény értékelési elveit, módszereit. Az értékeléshez kapcsolódó eljárásrendszert a pedagógusok folyamatosan fejlesztik. Ezek a pedagógusok körében terjedve közkinccsé válhatnak, s lehetőség nyílik a tantárgyak sajátosságaihoz igazodó módosítás, aktualizálás után kipróbálásukra, bevezetésükre. Mindezt egy innovációs folyamat részeként élik meg a pedagógusok. Közös tudásként alkalmazva az értékelés így a minőség megőrzésének, a minőségbiztosításnak, a minőségfejlesztésnek a részévé válik.

Módszertani segédlet

Itt néhány olyan, nem csupán módszertant érintő szempontot villantja fel, amely a tanulást, egyben a pedagógus munkáját eredményesebbé teheti. A klasszikus három kérdés az oktatás kapcsán: Mit tanítsunk? Kinek tanítunk? és Hogyan tanítsunk?

A „mit” kérdésre a válasz a tanterv maga. A 2012-es NAT és a ráépülő kerettanterv az utóbbi évtizedek pedagógiai óhajtását valósíthatja meg: „Ne tananyagot (sok esetben egyetlen tankönyvet) tanítson, hanem képességeket fejlesszen az iskola!”

A kerettanterv segít abban, hogy a tervezőmunka fókuszában a képességek fejlesztése álljon - valamennyi műveltségi terület feltárja a fejlesztési területekkel lehetséges kapcsolatait: azt keresi, hogy milyen mértékben szolgálja a műveltségi terület céljait megjelenítő tantárgy az egyes műveltségi területek körébe tartozó, az oktatási folyamat szakaszaira lebontott fejlesztési célokat, és ezt valamennyi műveltségi terület esetében megteszi. Másrészt: a műveltségi területekhez kapcsolódó tartalmakkal a kulcskompetenciák fejlesztését veszi célba - ennek eredményeként a tanulók olyan feladatokban tevékenykednek, amelyek iránt érdeklődnek , és a már meglevő készségeiket más kontextusban gyakorolva próbálgatják - képességeik eközben fejlődnek, míg a tanuló egyszer csak ráébred, hogy ez a fajta tanulás öröm, sikerhez, önként megszerzett tudáshoz vezet, amely emeli önértékelését és a jövőbeni sikert is előfeltételezi: fő szerepe a tapasztalatszerzésnek van.

A javasolt tanulásszervezés a csoportos, páros tanulásszervezési módot részesíti előnyben, amellyel adott esetben jól megfér az egyéni munka vagy a frontális óraelem is - a hangsúlyeltolódás a lényeg! A helyi tantervek összeállításakor a szaktárgyi munkaközösségeknek, a megvalósítás folyamatában pedig a pedagógusoknak együtt kell gondolkodni, konzultálni, alkotó teamként működni, amikor arról döntenek, mit is fognak tanítani.

Kinek tanítunk?

Ez a kerettanterv sajátos nevelési igényű, enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült. A fogyatékossági típushoz tartozó gyerekek sajátosság-együttese széles spektrumú. Csatlakozó problémáikat, nem múló tanulási nehézségeiket szakértői véleményben követheti nyomon a pedagógus. Közös sajátosságuk az értelmi funkciók elsődleges sérülése, a megismerő funkciók gyengesége. Valamennyi enyhén értelmi fogyatékos tanulónál általánosan megállapítható a téri orientáció, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a beszéd- és kommunikációs képesség, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérő mértékű zavara.

A szakiskolai képzés számára elvárás, hogy fokozza toleranciakészségét a nagyobb mértékű egyéni alkalmazkodás és esélykiegyenlítő korrekciós nevelési hatások biztosításával. Ezért az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai nevelésében részt vevő iskolákban az egyéni egészségügyi habilitációs rehabilitációs fejlesztő foglalkozások mellett valamennyi tanóra az egyéni fejlődési tervek korrekciós céljaival összhangban járul hozzá a tanulók fejlesztéséhez. Ez az igény a pedagógus tanórai felkészülését is befolyásolja, hiszen több szempontot egyeztetve kell terveznie a tanulók és a saját tanórai tevékenységét.

Hogyan tanítsunk?

A tantárgypedagógiák gazdag módszertani kínálatot nyújtanak. A pedagógus-továbbképzések feladata a tanítók és tanárok módszertani kultúrájának bővítése, eszköztárának gazdagítása. Itt csupán néhány szempontra hívjuk fel a célcsoport pedagógusainak figyelmét.

- Mikor jó egy módszer? Akkor jó, ha hatékony és eredményes. Csak a megfelelő helyen és módon alkalmazott módszer eredményes. Ismerjünk meg minél több módszert, alkalmazzuk ezeket váltogatva - a legjobb módszer is unalmassá válhat!

- Tanítsuk meg tanulni a gyerekeket! Tanítsuk meg a tanuláshoz szükséges módszereket, pl. információszerzés, adatgyűjtés, lejegyzés, a fontos részek kiemelése, szavak aláhúzása, műveleti sorrend, kérdésfeltevés, ellenőrzés, vázlat készítése - ezzel eszközt adunk a tanuláshoz.

- Figyelemfejlesztő játékokat, gyakorlatokat, feladatokat végeztessünk napi rendszerességgel!

- Memorizálással lassan, de biztosan fejleszthető a memória! Tananyaghoz kapcsolódva vagy szabadidős programok, játék kapcsán fejlesszük az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek emlékezetét!

- Legyen stratégiájuk a tanuláshoz! Tanítsuk meg, hogy a rövid távú memóriából hogyan juttathatják a hosszú távú memóriába az új ismereteket: ismételgetéssel, az új elemet a régiek közé illesztve kontextus kereséssel - tanultam-e már hasonlót? Ez a technika a régi és az új ismereteket puzzle-játékszerűen rendezi össze: a meglevő részletek segítenek az illeszkedési pontok felismerésében.

- Készítsenek a gyerekek gondolattérképet, ennek kulcsszavai is segítik a későbbiekben a felidézést!

- A szemléltetést gondosan tervezzük! Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára részletes magyarázattal maradandó élményt, tudást nyújt.

- A motiváció biztosítása minden tanuló számára fontos, a figyelemzavarral küzdő tanulónak különösen. A motiváció kísérje végig a tanítási folyamatot - nem csak az óra elején van funkciója! Adjuk meg a feladatválasztás lehetőségét! A motiváció fenntartásában - mivel sikerre vezeti a tanulót - segítőnk a fejlesztő értékelés is.

- Igyekezzünk megismerni tanulóinkat, beszélgessünk tanítványainkkal, hallgassuk őket érdeklődéssel!

- Csak biztos tudásra építhetünk. A lemaradók felzárkóztatására szánjunk időt!

- Tanítsunk a tanulóknak kooperatív technikákat! Szervezzünk csoportmunkát, ha rendszeresen dolgoznak együtt a tanulók, felszabadultan, hatékonyan fognak közösen tevékenykedni.

- A közvetlen tanulói tevékenykedés megvalósulására szervezzünk a tantárgyhoz, témához illeszkedő sok játékot, modellezést, tevékenységet, szerepjátékot. Így a tanulók közvetlen aktivitás révén tesznek szert tudásra.

- Teremtsünk minél több tantermen, iskolán kívüli, élményszámba menő tanulási programot!

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A magyar nyelv és irodalom tantárgy a szakiskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia, a kommunikáció fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával hozzájáruljon sikeres kommunikációjukhoz, önkifejezésükhöz.

Célja felkészíteni a tanulót a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra, segíteni a közvetlen környezetében az emberi-, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképesség kialakítását, a beszéd formai és tartalmi elemeinek, a tiszta artikulációnak, a kommunikációs biztonságérzetnek a fejlődését.

A tanuló képességeihez mérten sajátítja el az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotást, alakítja a kultúrtechnikák gyakorlásával és használatával az alkalmazást. A pedagógus feladata elérni, hogy bővüljön a tanuló aktív és passzív szókincse a szakképzés, a felnőtt élet, a munkavállalás és munkavégzés, valamint a szakmai munka területén.

Legyen képes a tanuló formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására.

Részben önállóan, részben tanári segítséggel tudjon elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket, váljon képessé írásos kifejezésformák befogadására, minél önállóbb értelmezésére.

A tantárgy feladata a tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése, a kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek építése, az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló a tantárgy tanulása során felkészül a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára, megtanulja a kommunikációs helyzetek során ezek értelmezését, továbbfejlődik véleményalkotási képessége.

A tantárgy elsajátítása során kiemelt feladat az önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban, motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása. Fontos az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése, a korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása, fejlesztése.

A tantárgy segíti a szereplési biztonság kialakítását, és támogatja, hogy a tanuló vegyen részt dráma-, szerep és szituációs játékokban. Kiemelt szerepet kap a tanulási-tanítási folyamatban a pedagógus differenciáló munkája, a fejlesztési követelmények igazítása a fejlődés egyéni üteméhez, a gyakorlatorientált óravezetés, a hétköznapi élet elvárásainak megjelenése, a tantárgy tartalmának felnőtt életben betöltött mindennapi szerepének hangsúlyozása.

Kötelező előkészítő évfolyam

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés terén. Lehetőséget teremt a pozitív és negatív példa felismerésére, napilapokban, folyóiratokban, a mindennapi élet eseményeiben a helyes magatartás, követendő minta és a helytelen magatartás megkülönböztetésére.

A nemzeti azonosságtudatot, hazafias nevelést segíti hazánk múltja, jelene megismerésének támogatásával írók, költők és más publicisták művein keresztül.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelésben fontos szerepet játszik a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, a demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában.

A tantárgy az önismeret és a társas kultúra területén a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíti a társas érintkezést. Az önismeret fejlesztésére teremt lehetőséget a tanórai teljesítmények értékelése, a tanulói önértékelés jelenléte, a folyamatos visszajelzés gyakorlatának kialakítása. A saját személyiség fejlesztését szolgálják az improvizatív és irányított szerepjátékok, tanórai munkák.

A testi és lelki egészségre nevelés területét a tantárgy az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek rögzítésével, ismeretterjesztő és irodalmi szövegek megismerésével, a saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazásával támogatja.

A családi életre nevelést az írásos művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetésével, közös megfogalmazással, a véleménynyilvánítás gyakorlásával segíti.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területen fontos a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés kialakítása irányított megbeszélés során irodalmi művek kapcsán, gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban.

A tantárgy a fenntarthatóság, környezettudatosság kialakulását különböző környezeti tényezők között a helyes szokásrend következetes alakításával (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.) éri el.

A pályaorientációt a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek, publicisztikák elemzésével, megbeszélésével, egy-egy cselekvési algoritmus kialakításával, gyakorlásával, folyamatok kipróbálásával segíti.

Gazdasági és pénzügyi nevelés területen fontos az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, családi élet, hivatalos ügyintézés, gazdálkodás stb. témakörében.

A médiatudatosságra nevelést az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlásával segíti. A tanuló a tömegkommunikációs eszközök segítségével tájékozódik a napi eseményekről.

A tanulás tanítását az egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása segíti, melyre támaszkodva lehet elérni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztéséhez hozzájárul a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve, az önkifejezés, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésével. Gyakorlási lehetőséget teremt arra, hogy a tanuló kulturáltan, adekvát nyelvi eszközöket alkalmazva viselkedjen kommunikációs helyzetekben.

A szociális és állampolgári kompetencia területén a kellő önismeret és a másokra való odafigyelés alakításával tudja a tantárgy segíteni a társadalmi beilleszkedést.

A hatékony, önálló tanulás kompetencia-területet az egyéni képességekhez igazodó ütemben és elvárással a tanulás tanításához kapcsolódó tantárgyi elemek elsajátíttatása segíti, felkészít az egész életen át tartó tanulásra, az esetleges pályamódosítás szükségességére.

Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése fontos annak érdekében, hogy az egyéni képességekhez képest megfelelő szinten tudják alkalmazni a tanulók a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát az önkifejezéshez, társas érintkezéshez, önérvényesítéshez. A nyelvhasználat kommunikációs értékűvé fejlesztésével hozzájárul az én- és világkép kialakulásához, a tanuló szükségleteinek felismeréséhez és kielégítéséhez.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás Tanult beszédtechnikai elemek alkalmazása.
Szóban kapott utasítások megértése, követése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A szókincs gyarapítása mellett a meglévő nyelvhasználati zavarok korrigálása, csökkentése, megszüntetése.
A metakommunikációs eszközök megismertetésével a testbeszéd megértetése, használatával a szóbeli kifejezőkészség erősítése.
A beszélő szándékának megértése.
A hallott szöveg értelmezése, adekvát, nyelvtanilag helyes válaszadás. Saját vélemény, saját gondolat, kérdés, kérés megfogalmazása.
A reproduktív beszéd képességének fejlesztése.
Tanult szövegek kifejező tolmácsolása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
A tanuló egyéni képességeihez igazodóan
- a helyes artikuláció, beszédtechnikai elemek alkalmazása,
- aktív és passzív szókincs fejlesztése,
- társas kapcsolatokba a tanult elemek beépítése.

Ismeretek
- Beszédtechnika:
- a helyes beszédlégzés: levegőbeosztás, szünettartás,
- megfelelő beszédhang: hangterjedelem, hangszín, hangerő,
- a pontos artikuláció.
- Beszéd(meg)értés:
- szavak,
- mondatok,
- szöveg szintjén.
- Beszédkészség
- kifejezőképesség, a kommunikáció céljának megfelelő beszéd.
Testnevelés és sport:
légzéstechnika.

Osztályfőnöki óra:
kommunikációs képesség.

Tanulói tevékenység
A levegőbeosztás, a szünettartás, az egyenletes hangadáshoz szükséges kilégzés gyakorlása szövegolvasás, szabad beszéd közben.
A hangadás esetleges hibáinak javítása, a hangterjedelem kiszélesítése, a hangszín, a hangadás egyenletességének megteremtése a teljes hangterjedelemben, a görcsmentes hangerőfokozás és hangváltások kialakítása és gyakorlása.
Az artikulációs mozgások gyakorlása, a gondos szóvégejtés, a pergő, tiszta szövegmondás, a szabályos beszédritmus, a hangkapcsolatos szabályos ejtésének kialakítása és gyakorlása.
A kommunikáció céljának megfelelő beszéd, a hangsúlyok, érzelmek, indulatok, szándékok megjelenítése.
Analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása, analizáló-szintetizáló gyakorlatok végzése, összehasonlítások a nyelv különböző szintjein, különböző szempontok szerinti csoportosítások, fogalomalkotások.
Hangutánzó és hangulatfestő szavak keresése, beépítése szövegkörnyezetbe, a stílushatások véleményezése, szépirodalmi és köznyelvi szövegek összehasonlítása, azonosságok és különbözőségek meghatározása, szépirodalmi kifejezések gyűjtése, szólások, közmondások beépítése a szövegkörnyezetbe (behelyettesítés).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- kommunikációs képesség: szókincsbővítés, kifejezőkészség formai és tartalmi elemei, percepció: verbális és vizuális hang, szó, mondat, szöveg.
- vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet (rövid és hosszú távú).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Artikuláció, beszédértés, beszédlégzés, beszélő szándéka, kommunikáció, összehasonlítás, csoportosítás, főfogalom
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás Tanulási technikák használata közvetlen tanári irányítással.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ismerethordozók önálló használatának tanulása.
Az egyéni érdeklődésen alapuló önművelő és szükségletkielégítő szabadidős tevékenységek tanulása.
Tanári, tankönyvi vázlat felhasználása a tanuláshoz.
Lényegkiemelés, szöveg értelmezése tanári irányítással.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése az ismerethordozó/terjesztő médiákból.
- A tanuló érdeklődésének megfelelő könyv választása.

Ismeretek
- Könyvtárhasználat, információszerzés különböző eszközei.
- Tanulást segítő eljárások gyakorlása.
- Szövegfeldolgozás.
- Szépirodalmi részletek, művek szöveghű megtanulása.

Tanulói tevékenység
Adatkeresés, adatgyűjtés.
Vázlatok értelmezése, közös vázlatkészítés.
Lényegkiemelés aláhúzással megbeszélés alapján.
Összefüggések, cselekmény egymásra épülésének feltárása.
Kérdésfeltevés, válaszadás az olvasottakkal kapcsolatban.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
Motiváció, összefüggéslátás, összefüggések felismerése, önállóság.
Matematika: adatgyűjtés.

Informatika:
tények, információk gyűjtése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önművelés, média, ismeret, ismeretnyújtás, ismeretszerzés, lényegkiemelés, vázlat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Anyanyelvi ismeretek Órakeret
40 óra
Előzetes tudás Alapvető kommunikációs helyzetekben eligazodik a tanuló, tud kapcsolatot kezdeményezni, beszélgetésben részt venni.
Hangtani, szótani és mondattani alapismereteit alkalmazza.
Igékkel és névszókkal kapcsolatos egyszerűbb szabályokat ismer.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A kommunikációs készség fejlesztése.
A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos ismeretek segítségével.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Betűrendbe rendezés.
- Helyes mondatalkotás, szövegalkotás szabályainak alkalmazása.
- Tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek) alkalmazása.
- Jól olvasható egyéni íráskép kialakítása.
- Környezetében meglévő jelzések, képi információk megértése.
- A beszédkörnyezetnek megfelelő nyelvhasználat.

Ismeretek
- Nyelvtani alapfogalmak rendszerezése:
- hangok, betűk (magánhangzók, mássalhangzók csoportosítása);
- szavak, szóelemek (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás) jellemzői;
- mondatokkal kapcsolatos ismeretek (egyszerű, összetett, kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító).
- A mondatok szövegben betöltött szerepe.
- Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok.
- Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag, gyengédség).
- Tájékoztatás, leírás stíluselemei.
- Az írott beszéd felelőssége.
- Pontos és szabatos megfogalmazás.
- Helyesírás. A helyesírási szabályok felelevenítése, tudatosítása:
- tulajdonnevek írása,
- mondatkezdés,
- mondatvégi írásjelek,
- szótagolás, szavak elválasztása,
- rövid- és hosszú magánhangzók,
- rövid- és hosszú mássalhangzók használata.
- Helyesírási szótár használata.
- Helyesírási ellenőrző program használata segítséggel számítógépen írás alkalmával.
Informatika:
helyesírás-ellenőrző program.

Tanulói tevékenység
Szavak betűrendbe rendezése, katalógus használata, készítése. Szavak szófajokba sorolása, fontosabb jellemzői, helyesírásuk. Igeragozás, igeidő használata, változtatása szükség szerint. Mondatok alakítása tetszés szerint.
Mondatok helyesírása.
Veszélyt és tiltást jelentő szavak és jelzések (pl. közlekedési táblák, tiltó jelzések, piktogramok) felismerése, megnevezése.
Megfogalmazások különböző stíluselemekkel (szaknyelv, argó, SMS stb.).
Másolás, tollbamondás, ellenőrzés, önellenőrzés.
Az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos javítása, értékelése.
Másolás, tollbamondás, ellenőrzés, javítás, gyakorlás változatos formában.
Írás a számítógépen, hibajavítás a helyesírási program használatával. Szövegek gyűjtése adott stílusban, szövegalkotás a kért stílusban.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- akusztikus figyelem,
- szerialitás,
- rövid- és hosszú távú emlékezet,
- egyéni íráskép.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A magyar nyelv jellemzői, a magyar nyelv szépsége, a nyelv tisztasága, a nyelv védelme, a nyelv fejlődése.
Érzelem (öröm, bánat, harag, gyengédség), indulatszó.
Helyesírási szótár, helyesírási ellenőrző program.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Írás, szövegalkotás - Fogalmazási ismeretek Órakeret
50 óra
Előzetes tudás Mondanivaló megfogalmazásának igénye.
Írás különböző lehetőségeinek ismerete (másolás, emlékezetből való írás, diktálás utáni írás, önálló írás), tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Mondanivaló megfogalmazása összefüggően.
Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása.
Elfogadható színvonalú helyesírás.
Önellenőrzés fejlesztése.
Az írás eszközjellegű használatának fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
- Az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályainak ismerete.
- Néhány mondatos szöveg alkotása önállóan, vázlat alapján.
- Hosszabb szövegből vázlat készítése - lényegkiemelés.
- A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése.

Ismeretek
- Elemi szintű műfaji ismeretek (elbeszélés, leírás).
- Rövid irodalmi szöveg leíró és elbeszélő részleteinek elolvasása, megbeszélése.
- Egyszerű szöveg megértése, adott szempont szerinti alakítása.
- Szöveg alkotása kép alapján.
- Szöveg alkotása adott témára.
- Elbeszélés, élménybeszámoló készítése (saját tapasztalat vagy látott esemény alapján) szóban vagy írásban.
- Magánjellegű és hivatalos szövegek stíluselemeinek, jellemzőinek megismerése (magánlevél, hivatalos levél, árajánlat, önéletrajz).
Testnevelés és sport:
mozgáskoordináció fejlesztése.

Informatika:
helyesírás-ellenőrző program, az internet felelős használata.

Osztályfőnöki óra:
önismeret, önéletrajz.

Erkölcstan:
állásfoglalás.

Pályaorientáció: önéletrajz, űrlapok kitöltése.

Tanulói tevékenység
Szöveg alkotása, átalakítása önállóan, adott szempontnak megfelelően.
Az elkészített szöveg felolvasása, bírálata, megvitatása, javítása. Levél írása adott témában barátnak, idős rokonnak, hivatalnak, tanárának, levél elolvasása után a stílus alapján annak megállapítása, hogy ki a címzett.
A számítógép használatához kapcsolódó tevékenységek felelős alkalmazása (blog, sms, e-mail, csetelés).
Leírás készítése élő személyről (barátom, apám, tanárom), helyről (iskolám, településem, erdő, szobám).
Történetek, filmek, irodalmi művek, események összegzése szóban és írásban.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- finommotorika;
- téri tájékozódás: vonalközben való eligazodás, íráskép rendezése;
- emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén;
- tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önálló írás, emlékezetből való írás, diktálás, nyelvtani szabály, fogalmazás, leírás, elbeszélés, hír, jellemzés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Szövegek értő olvasása Órakeret
30 óra
Előzetes tudás Szövegolvasás.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás fejlesztése.
Aktív és passzív szókincs gyarapítása.
Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- A jellemző stílusjegyek alapján a hallott vagy olvasott szöveg jellegének felismerése.
- Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással.
- Szövegből - adott szempontok alapján - részletek kiemelése.
- Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása.

Ismeretek
- Olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások felidézése.
- Egyszerűbb színdarabrészletek, alkalmi irodalmi összeállítások előadása közönség előtt.
- Kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató).

Tanulói tevékenység
Szövegfelismerés (vers, regényrészlet, használati utasítás, reklámszöveg), a stílusjegyek alapján.
Hírek, használati utasítások értelmezése.
Közösen olvasott alkotás elemzése formai és tartalmi szempontok szerint.
Közös színházlátogatás, közösen kiválasztott film megtekintése moziban, a látottak megbeszélése, a tartalom, és a témával kapcsolatos élmények elmondása.
Alkalomra előadással készülés (a kiválasztott anyag elemzése, szereposztás, próba), és előadás szűkebb és tágabb közönségnek.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- vizuális és auditív észlelés,
- figyelem,
- emlékezet: tanultak, olvasottak, látottak felidézése.
Osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés, szövegelemzés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás.
Szómagyarázat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kommunikáció - Médiaismeret Órakeret
60 óra
Előzetes tudás Szövegértő olvasás, megfelelő szókincs.
Tájékozottság a médiafelületek köréről.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Aktív és passzív szókincs gyarapítása.
Az információs-kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása.
Az információszerzés színtereinek feltérképezése (rádió, televízió, informatika).
Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés megalapozása.
A könyv és más média által elért információforrás értékének felismerése, az ezekből való tanulás megalapozása.
Önálló gondolatok bátor elmondása, a vélemény vállalása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Látott, hallott, olvasott szöveg, műsorok értelmezése, műsor elemzése elemi szinten, saját élmények alapján.
- Szövegből - adott szempontok alapján - információk kiemelése.
- Lehetőség szerint rendszeres hírlap-, folyóirat-olvasás, hírműsorok nézése, hallgatása.
- A továbbadandó hírek, információk valóságtartalmának mérlegelése.
- A médiából szerzett információ, reklámok kritikával, fenntartással fogadása.

Ismeretek
- Művek, műsorok, azok részeinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése, megbeszélése, elemzése, projektszerű médiafigyelés és produktum készítése.
- A kommunikáció formái: -verbális, -nonverbális (képi, gesztus, testbeszéd, mimika).
- A hiteles információhoz jutás színterei, kommunikációs források.
- Könyvtárhasználat. Internethasználat az információszerzésre.
- Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles, pletyka, rágalom).
- A média által sugárzott virtuális valóság és a valóság viszonya.
- A reklámok célja és természete.
Magyar nyelv és irodalom:
tárgyalt irodalmi alkotások megtekintése színházban, moziban, a látottak megbeszélése.

Osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Informatika:
etikai állásfoglalás.

Műszaki rajz, vizuális nevelés:
médiafelületek esztétikai megjelenítése.

Tanulói tevékenység
Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából, testbeszédből.
Kutatómunka adott információ megkeresésére.
Látogatás könyvtárban, tájékozódás katalógusban.
Napilapok, folyóiratok, rádióadók, televízióadók cikkeiből, műsorából adott témák szerint keresés, tájékozódás.
Információk értékelése, mérlegelése.
Reklámok gyűjtése, megtekintése különböző területeken.
Kísérlet a valóság és a virtuális valóság szétválasztására.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- önálló kritikai gondolkodás, médiaszövegek értelmezése,
- tolerancia, empátia,
- nyitottság az információk iránt,
- személyes adatok védelme,
- vizuális és auditív észlelés, figyelem,
- emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése,
- verbális készség, aktivitás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás, virtuális valóság, látszat, valóság, mimika, testbeszéd, gesztus, önismeret, hírforrás, cáfolat, megerősítés, termék, áru, érték, katalógus, keresőprogram, országos napilap, helyi lap, folyóirat, szaklap.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló társalgásban részt tud venni.
Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni, képes meggyőzni, érvelni, kérdezni, véleményt elfogadni, a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni.
Könyvtárt használ megadott szempontok alapján.
Lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására képes (esetleg tanári kérdések alapján).
Képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni.
Megadott szempontok alapján olvasható, áttekinthető írásműveket készít, az írást kommunikációs célokra használja.
Képes az olvasást az információszerzéshez és -átadáshoz felhasználni.

IDEGEN NYELV

A tantárgy tanítása során az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a négy nyelvi készség közül a hallás utáni értésen és a beszédfejlesztésen van a hangsúly. Az írást és az olvasást a tanuló nem csak a hallás után tanultak megerősítésére használja, hanem megismer néhány egyszerű szövegfajtát is (jelentkezési lap, űrlap, rövid e-mail).

Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Esélyegyenlőségük növelése érdekében használható és továbbfejleszthető idegennyelv- tudás elérése a cél, mely személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja: megpróbálják megérteni és használni a gyakoribb, mindennapi kifejezéseket és az alapvető fordulatokat, amelyek fontosak a mindennapi szükségletek konkrét kielégítésében.

A tantárgy tanítása során a hangsúly a beszédbátorság növelésére, az egyszerű közlések, kérdések angol nyelvű kimondásának természetessé válására és a hallott szövegből az ismert szavak és kifejezések felismerésére, megértésére helyeződik. Fontos, hogy a tanuló merjen megszólalni idegen nyelven és az idegen nyelvű szövegeket próbálja értelmezni ismeretei alapján.

Kötelező előkészítő évfolyam

Idegen nyelvi szempontból ez a fejlesztő szakasz, melynek során a tanulók már rendelkeznek alapvető idegen nyelvi nyelvtani és lexikai ismeretekkel, kialakult bizonyos fokú beszédbátorságuk. További feladat, hogy ezeket megerősítve, ezekre alapozva, ezt tovább mélyítsük és a lehetőségekhez mérten bővítsük.

Erősítenünk kell a tanulóban az idegen nyelv információt adó szerepét, tudatosítanunk kell, hogy nemcsak ismeretei, hanem társas kapcsolatai is bővülhetnek egy idegen nyelv ismerete által, s a nyelvtanulás folyamán egy másik ország népének kultúráját is megismerheti. E szakaszban az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának az alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák továbbfejlesztése, mindennapokban használható nyelvtudás megszerzésének elsajátíttatása, praktikus ismeretek nyújtása. Tovább erősödik a tanulók tudatos nyelvtanulása, motivációja, megalapozva ezzel a későbbi önálló nyelvtanulás lehetőségét.

Az idegen nyelv tanulása során fejlődik erkölcsi, esztétikai érzékük, kötelességtudatuk, együttműködő, kooperáló képességük, magyarságtudatuk. A nyelvtanulás folyamatában nemcsak nyelvtani szabályokat sajátítanak el implicit módon, hanem a társas érintkezés szabályait is. Tovább erősödik és tudatosul a tanulókban a nyelvtanulás jelentősége későbbi életükre, pályaválasztásukra és esélyegyenlőségük növelésére nézve.

A tantárgy tanítása során támaszkodik a más műveltségi területeken megszerzett ismeretekre, fejleszti a tanulók önismeretét.

A tantárgy a digitális kompetencia terület fejlődését segíti a használt infokommunikációs eszközök jeleinek, utasításainak, szimbólumainak megértésével.

A lenti kerettantervi táblázatokban szereplő fejlesztési egységek a Közös európai referenciakeretben szereplő készségekre épülnek, ezek kerültek adaptálásra az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nyelvtanulási igényeire.

A jelen kerettanterv nem nyelv-specifikus. Jelenlegi formájában kizárólag angol nyelvi példákat tartalmaz, az egyéb nyelvekre történő felhasználást is ezek segítik.

Tematikai egység Beszédszándékok - beszédértési készség Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás Idegen nyelvi beszédszándék, beszédbátorság kialakulása.
Hallási figyelem koncentrációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Általános fogalmak, beszédszándék megismertetése utánzáson keresztül történő nyelvtanítás előnyben részesítésével, a korábban tanultak megerősítése, mélyítése, tovább-bővítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Beszédészlelés fejlesztése.
- A beszéd ritmusának, az intonációnak lehetőség szerint minél pontosabb visszaadása. Szavak differenciálása.
- Verbális emlékezet fejlesztése.
- Idegen nyelvi gondolkodás fejlesztése.
- Sorrendiség fejlesztése.
- Erkölcsi tulajdonságok fejlesztése.
- Helyzetfelismerés, alkalmazkodás a beszédhelyzethez és a beszédpartnerekhez.
- Beszédbátorság megteremtése nagyszámú ismétléssel.
- A figyelem terjedelmének növelése.
- Emlékezet fejlesztése, megerősítése cselekvéssel.
- Önismeret fejlesztése.
- Önkontroll, önellenőrzés képességének fejlesztése.

Ismeretek
BESZÉDSZÁNDÉKOK:
- Kapcsolatfelvétel - napszaknak megfelelő köszönés, érdeklődés a beszélgetőpartner iránt: Good morning. How are you? What’s wrong?
- Udvarias kérés: Can I...
- Tiltás kifejezése: Don’t...
Osztályfőnöki óra:
önismeret, reális önkép, erkölcsi tulajdonságok.

Magyar nyelv és irodalom:
udvariassági formák, vélemény kifejezése; a kommunikáció alapjai.

Testnevelés és sport:
mozgásfejlesztés.

Ember és természet:
környezetük tárgyainak, élőlények neveinek ismerete, velük kapcsolatos ismeretek.

Társadalomismeret:
személyes adatok, család, iskola.

BESZÉDÉRTÉS
- A hallottak utánmondása, ismétlése, majd közös mondása.
- Játékos, cselekvéshez kötött gyakorlatok utánzása.
- Nyitott párbeszédek (kérdés-felelet).
- Szavak, kifejezések, mondatok ismétlése.
- Egyéni megnyilvánulási lehetőségek.
- Páros, csoportos, szituációs gyakorlatok.

Tanulói tevékenység
Alapvető udvariassági formák alkalmazása.
Vélemény megfogalmazása.
Kérdésekre egyéni, adaptált válasz adása.
A beszéd ritmusának, az intonációnak a megfigyelése és utánzása, lehetőség szerint minél pontosabb visszaadása.
Szavak differenciálása (egyéni- és csoportverseny, szerepjáték).
Irányított figyelem a beszélőre, részvételi szándék a beszélgetéshez.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció,
- hallási figyelem,
- rövid- és hosszú távú emlékezet,
- passzív és aktív szókincs.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Udvariassági formák, kérés, tiltás, szándék, akarat, vélemény, érzés.
Tematikai egység Beszédkészség Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás Bizonyos fokú beszédbátorság. A beszéd megértése. A tanuló környezetében, körülötte levő tárgyak, élőlények megnevezése, cselekvések megnevezése, egyszerű utasítások, kérdések megértése.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai Egyre biztosabb beszédkészség kialakítása, beszédbátorság fokozatos növelése a tanulóknál a sikeres kommunikáció elérése érdekében. Olyan beszédhelyzetek megismertetése a tanulókkal, melyek a mindennapi életben is előfordulnak.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Beszédbátorság növelése.
- Önellenőrzés, önkontroll képességének fejlesztése.
- A mindennapi beszédhelyzet felismerésének elősegítése, a minél hatékonyabb kommunikáció érdekében.
- Koncentráció, emlékezet fejlesztése.
- Auditív figyelem, észlelés, partnerhez alkalmazkodás fejlesztése.
- A tanuló motivációjának fenntartása, növelése.

Ismeretek
- Nonverbális eszközökkel való reagálás a hallott közlésre.
- A hallott szó, mondat, mondatok ismétlése, utánzása.
- A közlésekből a tanuló próbálja kivenni, megérteni a számára fontos információkat.
- A tanult témákban a kérdések felismerése, megértése.
- Néhány szóval válaszolni a tanult kérdésre.
- Kérdésalkotások gyakorlása.
- Dalok, mondókák tanulása.
- Gyakorlatok ritmustartásra, ritmusváltásra.
- Környezete tárgyainak megnevezése.
- Cselekvéshez kötött beszédfejlesztés.
Magyar nyelv é irodalom:
mondatfajták a beszélő szándéka szerint, udvariassági formák.

Matematika:
sorrendiség, időbeli sorrend, logikus gondolkodás.

Testnevelés és sport:
helyes légzés, mozgásfejlesztés, válaszadás cselekvéssel.

Természetismeret:
környezetének tárgyai, eseményei, élőlények.

Tanulói tevékenység
Próbálkozás az angol nyelv hangjai többségének helyes kiejtésével.
Megfelelő hangerővel, hanglejtéssel, hangsúllyal, intonációval
kiejtett szavak kialakítása.
A beszélő szándékának tükrözése intonációval. Probléma jelzése, segítségkérés.
Rövid szövegrészeknél törekvés a mondatok sorrendiségének megjegyezésére.
Javítás elfogadása, és törekvés az önkorrekcióra. Feladattípusok: rövid párbeszédek, hallás utáni ismétlések, memorizálás, eljátszás, nyitott dialógusok, drámajáték, szerepjáték, audiovizuális anyagok megtekintése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció,
- hallási figyelem,
- rövid- és hosszú távú emlékezet,
- passzív és aktív szókincs.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Lassan, gyorsan, együtt, külön, halkan, hangosan, rövid, hosszú, utánzás, ismétlés, ritmus, ritmusváltás, mutasd, csináld, mimika, gesztus, intonálás, hangsúly, udvariasan.
Tematikai egység Fogalomkörök Órakeret
15 óra
Előzetes tudás A nyelv olyan szemantikai területei, melyek a kifejezéshez különböző nyelvtani struktúrákat használnak. Megfelelő anyanyelvi ismeretek és a korábbi évfolyamokon tanult előzetes idegen nyelvi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
A nyelvtani anyag implicit módon való elsajátíttatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Hallási figyelem, irányított figyelem fejlesztése.
- Idegen nyelvi gondolkodás fejlesztése.
- Verbális memória fejlesztése.
- Térbeli viszonyok fejlesztése.
- Időbeli viszonyok fejlesztése.
- Mennyiségi viszonyok fejlesztése.
- Sorrendiség, logikai sorrend fejlesztése.

Ismeretek
IDŐBELISÉG:
- folyamatos jelen idő (Present Continuous tense);
- egyszerű jelen idő (Present Simple);
- jelen idejű gyakoriságot kifejező időhatározók (never, sometimes, usually, often, always);
- jelen idejű időhatározók (now, at the moment, today).

TÉRBELISÉG:
- helyhatározók (next to, behind, over, under, opposite, between);
- irányhatározók (up, down, right, left).
Magyar nyelv és irodalom:
szófajtan, mondattan, dátum kifejezése, kérdőszavak.

Matematika:
ismeretek százas számkörben, tő- és sorszámnevek, csoportosítás, rendszerezés, mértékegységek.

Testnevelés és sport:
irányok, testséma, viszonyítási pontok.

MENNYISÉGEK KIFEJEZÉSE:
- anyagnevek (Countable-Uncountable nouns),
- some, any, many, much, a lot of,
- egységek (a bottle of, a packet of, a piece of),
- számok százas számkörben, kitekintés az ezres számkörre (two hundred, three hundred..., a thousand),
- főnevek többes száma, rendhagyó főnevek,
- dátum kifejezése.

MODALITÁS:
- képesség, udvarias kérés (I can swim. Can I open the window? Can you help me, please?)
- néhány múlt idejű kifejezés (It wasn’t me.)
- mondókákban megjelenő néhány múlt idejű ige (went, saw, did, had)
- kérdőszavak: What? Where? When? Who? Which? Why?

Tanulói tevékenység
Nyelvtani fordulatok gyakorlása, automatizálása.
Mozgásos feladatok, utasítások adása, megértése, végrehajtása, manipulálás tárgyakkal, képekkel, kép- és szókártyákkal, csoportosítás, rendezés, párosítás.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció,
- vizuális és auditív észlelés, figyelem,
- rövid- és hosszú távú emlékezet,
- passzív és aktív szókincs,
- emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gyakoriság, pillanatnyi helyzet, kérés, képesség, udvariassági formák, személyes névmás, jelen, múlt, kérdés, kérdőszó, hangsúly, intonálás, ritmus, számok, időrend, sorrend, dátum, (mérték)egységek.
Tematikai egység Témakörök, szókincs Órakeret
27 óra
Előzetes tudás A tanulók más tartárgyakban szerzett háttérismeretei. Saját személyes adatok ismerete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A meglévő ismeretek elmélyítése, automatizálása.
Nyelvtani ismeretek megerősítése a kommunikációs témakörökön keresztül.
Ismeretek/ fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Lexikai elemek elsajátíttatása.
- Aktív és passzív szókincs felépítése, bővítése egyéni képességek függvényében.
- Más műveltségi területeken megszerzett információ alkalmazása, újabb kapcsolódási pontok kialakítása.
- Önismeret fejlesztése, reális önkép kialakítása.
- Egészséges életszemlélet formálása.
- Nyelvi struktúrák és lexikai elemek integrálása.
- Kommunikáció információt adó tulajdonságának erősítése.
- Mozgásfejlesztés.
- Térképismeret.
- Testséma, térbeli tájékozódás, irányok.
- Időbeliség, sorrendiség fejlesztése.
Természetismeret:
élőlények, környezetünk tárgyai, a tanuló saját lakóhelye.

Magyar nyelv és irodalom:
párbeszédek, kommunikációs feladatok.

Informatika:
internet használata, információ keresése, szövegszerkesztés.

Ismeretek
- MINDENNAPI ÉLETÜNK AZ ISKOLÁBAN: tárgyak, iskolai események, személyek, az iskola helyiségei, tantárgyak nevei.
- Mindennapi tevékenységek, használati tárgyak megnevezése.
- ÉTKEZÉS: élelmiszerek, ételek nevei, étkezési szokások, vendégvárás.
- VÁSÁRLÁS: (üzletek nevei), néhány jellemző árucikk neve, pénznemek, vásárlás.
- KÖRNYEZETÜNK:
- időjárás, természeti jelenségek,
- élővilág (a közvetlen környezet állatai, növényei),
- tájékozódást segítő feliratok (exit, stop, free, station...).
- ÉN ÉS A CSALÁDOM:
Bemutatkozás ismétlése, bővítése: What do you collect?
I collect stickers. What is your favourite food/sport/TV programme/number? Where do you live? I live at... Lakóhelyem: a tanuló saját városának rövid bemutatása, saját szobájának leírása.

Tanulói tevékenység
Aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése egyéni képességek függvényében.
Más műveltségi területeken megszerzett információ alkalmazása, újabb kapcsolódási pontok kialakítása (néhány mondatos szöveg alkotása, megtanulása egy-egy témáról).
Témakörökkel kapcsolatos dalok, játékok, mondókák, szituációs feladatok.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció,
- vizuális és auditív észlelés, figyelem,
- rövid- és hosszú távú emlékezet,
- passzív és aktív szókincs,
- emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Iskola, tárgy, élelmiszer, étkezés, üzlet, pénznem, vásárlás, gyűjtemény, lakóhely, szoba.
Tematikai egység Olvasási készség Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A magyar ábécé ismerete, folyamatos olvasás anyanyelven.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Bevezetni a tanulókat az idegen nyelvi írás alapjaiba.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Az angol és a magyar ábécé összehasonlítása, hasonlóságok és különbségek felismertetése.
- A kiejtés és az írás közötti különbség tudatosítása.
- A tanult szavak és kifejezések megerősítése olvasással.
- Személyes adatok megerősítése.
- Az e-mail formai elemeinek felismerése.

Ismeretek
- Az angol ábécé megismertetése.
- A tanult szavak, egyszerű mondatok és párbeszédek utánmondása, majd egyéni olvasása.
- Bemutatkozás leírása.
- E-mail olvasása (fejléc, e-mail cím, subject, from, to, Dear..., Please write soon).

Tanulói tevékenység
Az angol és a magyar ábécé gyakorlása, szavak sorba rendezése.
A kiejtés és írás közötti eltérés, szabályszerűség keresése, az ismeretek rögzítése.
Angol nyelvű e-mail küldése egymásnak, hibák javítása, válasz küldése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció, bátor megszólalás,
- rövid- és hosszú távú emlékezet, olvasottak, látottak, hallottak felidézése,
- passzív és aktív szókincs.

Magyar nyelv és irodalom:
ábécé, űrlapok, levélforma.

Informatika:
levelezés, e-mail, szövegszerkesztés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ábécé, kiejtés, szó, mondat, párbeszéd, nagybetű, tulajdonnév, mondatvégi írásjel, dátum, aláírás, személyes adat, fejléc, téma, kitől, kinek, megszólítás, elbúcsúzás.
Tematikai egység Íráskészség Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A magyar ábécé betűinek ismerete, folyamatos írás anyanyelven, nagy- és kisbetűk, írásjelek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Bevezetés az angol nyelv írásába, elemi írástudás kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Figyelemkoncentráció fejlesztése.
- Pontosságra, önellenőrzésre nevelés.
- Olvasható íráskép kialakítása.
- Tájékozódás táblázatokban, űrlapokon, kérdőíveken.
- Megfelelő válaszok beírása a kérdőívekre.
- Levélforma/e-mail forma alkalmazása, formai és tartalmi elemek használata.
- Sorrendiség.
- Emlékezet fejlesztése.
- A magyar és az angol nyelv közötti hasonlóságok és különbségek megfigyeltetése.

Ismeretek
- A tanuló igyekezzen pontosan lemásolni a tanult szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat.
- Saját név leírása angolul (fordított sorrend).
- Rövid e-mail írása minta alapján. (Irányított fogalmazás, személyes adatok használata).

Tanulói tevékenység
Rövid írásbeli munkák készítése (feladatlap, képaláírás), különös tekintettel az írásképre, olvashatóságra.
Levél, üdvözlőlap, e-mail írása, levélre válasz írása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció,
- problémamegoldó képesség,
- emlékezet tartóssága, mobilizálhatósága,
- emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése,
- pontos munkavégzés.
Magyar nyelv és irodalom:
ábécé, másolás, levél.

Informatika:
levelezés, e-mail írása, szövegszerkesztés, netikett.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ábécé, sor, oszlop, fejléc, hasáb, nyomtatott betű, kisbetű, írott alak, aláírás, megszólítás, bekezdés, sorkihagyás, sor eleje, mondatvégi írásjelek, mondattípusok, rövid levél, e-mail, képeslap, e-mail cím, lakcím.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén Olyan fokú beszédbátorság kialakulása, hogy a tanult szavakat, kifejezéseket a tanuló merje nemcsak önállóan megismételni, hanem szituációkban és a valós élethelyzetekben is alkalmazni.
A tanuló felismeri, hogy angolul máshogy írunk, és máshogy ejtjük ki a szavakat; néhány feliratot elolvas, megért.
Megpróbál nagyon rövid e-mailt írni. Próbál magáról 5-8 mondatban beszélni.
Motiváltság az idegen nyelv tanulására, az önálló ismeretszerzésre. Ismeri a helyes viselkedést a hétköznapi helyzetekben.
Ismeri a szavak és a kifejezések kulturális jelentését.
Próbálkozik alapfokon elsajátítani a kultúra adott elemeihez tartozó nyelvi elemeket.

MATEMATIKA

A matematika segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a pedagógusoknak az a törekvésük, hogy a tanulók rendelkezzenek azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatják

A matematika tantárgy tanításának célja abban támogatni a tanulót, hogy alkalmazza a matematika eszköztárát a mindennapokban felmerülő feladatok, problémák megoldása során, saját élethelyzeteiben, kialakítani nyitottságát a matematika iránt, fejleszteni együttműködési hajlandóságát a sikeres közös munka érdekében társaival. A szükséges alapismeretek gyakorlása mellett, a gyakorlatias tudás megszerzése is előtérbe kerül.

A tantárgy feladata a gondolkodási funkciók fejlesztése, a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése, megszilárdítása, a mérések és számítások alkalmazása mindennapi élethelyzetekben, az alkalmazásképes matematikai gondolkodás, a gyakorlati élet problémái elvont szintű megoldásának megalapozása. A logikus gondolkodás, a racionális érvelés és az ok-okozati összefüggések eredményeinek felismerése és elfogadása, a logikai, matematikai következtetések megismerése, gyakorlása a pedagógus által megtervezett élethelyzetekhez kötötten történik, a matematikai becslések pontosságának növelése, a mennyiségi, térbeli és időbeli változások felismerése, a hatások következtetése is tanulói tevékenységeken keresztül alakul.

Kötelező előkészítő évfolyam

A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására.

A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására. A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében. A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást. A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák, jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel. A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban.

Tematikai egység Gondolkodási műveletek Órakeret
50 óra
Előzetes tudás Kommunikációs készség.
Problémamegoldó képesség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Állítás megfogalmazása.
Vitakészség, érvelés, cáfolás, bizonyítás.
A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
- A logikai kifejezések alkalmazása.
- Adatok ábrázolása, azok leolvasása.
- Függvények jellemzése grafikon alapján.
- Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendszerezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése.

Ismeretek
- Gondolkodási műveletek: csoportosítás, osztályozás, konkretizálás, analógia, elvonatkoztatás, általánosítás, kritikai gondolkodás, következtetés, általánosítás, ítéletalkotás.
- Nyitott mondatok.

Tanulói tevékenység
Fogalmak értelmezése, rendszerezése.
Egyszerű feladatok a gondolkodás fejlesztésére.
Elemek elhelyezése adott halmazokba.
Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata (nincs közös elemük, van közös elemük, de egyik halmaz sem része a másiknak, illetve egyik halmaz része a másiknak).
Szövegelemzés, szövegértelmezés.
A logikai „és”, „vagy” alkalmazása.
A „minden”, „van olyan”, „van, amelyik nem”, „egy sem” helyes alkalmazása.
Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről.
Szöveges feladat lejegyzése nyitott mondattal, összes megoldásának megkeresése adott alaphalmazon.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- megfigyelőképesség,
- irányított, tartós, tudatos figyelem,
- emlékezet tartóssága, mobilizálása,
- problémamegoldó képesség,
- matematikai összefüggések.
Magyar nyelv és irodalom:
szókincs, pontos fogalmazás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Logikus indoklás, érvelés, magyarázat, elempár, egyenes arányosság.
A „lehetetlen”, „biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „véletlen”, „valószínűbb” logikai megfogalmazások tartalma.
A matematikai nyelv témához kapcsolódó szókincse.
Tematikai egység Számtan. Műveletek Órakeret
70 óra
Előzetes tudás Alapműveletek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való használata.
Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében.
A zsebszámológép használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- A mindennapi életvezetésben biztonságot jelentő matematikai ismeretek biztos elsajátítása.
- Biztos számfogalom a racionális számkörben.
- A négy alapművelet biztonságos használata gyakorlati matematikai probléma megoldásában.
- Pontos és gyors számolás.
- Zsebszámológép használata.
- Önmaga és mások munkáinak ellenőrzése, javítása.

Ismeretek
- Természetes számfogalom és mennyiségfogalom elmélyítése.
- Számfogalom, számköri ismeretek.
- Műveletek.
- Szöveges feladatok.

Magyar nyelv és irodalom:
pontos fogalmazás és szövegértés.


Szakmai alapozó ismeretek, pályaorientáció:
a szakmákkal kapcsolatos problémák megjelenése a feladatokban, szövegekben.

Tanulói tevékenység
Törtekkel kapcsolatos felismerések, átalakítások, összehasonlítások, átváltások, egyszerűsítés, bővítés, rendezés, műveletvégzés: közönséges törtek, tizedes törtek.
Negatív számok értelmezése, elhelyezésének gyakorlása.
Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése.
Összeg-, különbség-, szorzatalakok felismerése.
Műveletek végzése természetes számokkal.
Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, egyjegyű osztóval osztás szóban.
Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása.
Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal, közönséges törttel.
A százalék fogalma.
Átlagszámítás több adatból (tanulmányi átlag, átlagéletkor).
Egyszerű szövegezésű feladatok a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan.
Szöveges feladatok megoldása és készítése (értelmezés, megoldási terv elkészítése, kivitelezése, válaszadás, ellenőrzés).
A zsebszámológép biztos használata, elsősorban ellenőrzésre.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- pontos munkavégzés,
- szóbeli kifejezőképesség,
- figyelem terjedelme, pontossága,
- emlékezet mobilizálása,
- szabályalkalmazás, szabálykövetés,
- összefüggés-felismerés.
Állampolgári ismeretek:
pénzügyi és gazdasági kultúrával kapcsolatos problémák megjelenése a feladatok megfogalmazásában.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A pénzforgalommal kapcsolatos aktuális fogalmak (folyószámla, hitelszámla, kamat, csekk, részletfizetés), százalék (%).
Tematikai egység Mérések Órakeret
60 óra
Előzetes tudás SI-alapmértékegységek ismerete, átváltása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való használata.
A mérés eredményeinek pontos lejegyzése.
Arányos alaprajz készítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Szakmához és a hétköznapokhoz kapcsolódó mérési rutinok kialakítása.
- A pontos munkavégzés fontosságának tudatosítása és szem előtt tartása.
- Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban.
- Síkidomok és testek tulajdonságainak ismerete, segítséggel terület és térfogat számítása.
- Pontos, tiszta szerkesztésre törekvés megvalósítása.

Ismeretek
- Hosszúság, tömeg és űrtartalom mérése.
- Idő mérése.
- Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások.
- Szerkesztési feladatok.

Tanulói tevékenység
Mérések végzése különböző mérőeszközökkel.
Becslés.
Összehasonlítás alkalmi és szabványos egységekkel.
Foglalkozásokhoz, és a köznapi élethez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása.
Mértékegységek ismétlése, összefüggések elmélyítése, átváltások.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Osztályfőnöki óra:
takarékos, felelős életvezetés, pályaválasztással kapcsolatos ismeretek.

Műszaki rajz, vizuális nevelés:
a szükséges mérések pontos elvégzése, gyakorlati alkalmazások.

Szakmai alapozó ismeretek; pályaorientáció:
a szükséges készségek célirányos alkalmazása, gyakorlása.
Szakmaorientált feladatvégzések szabványos mértékegységekkel.
Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése.
Speciális négyszögek rendszerezése halmazábra segítségével, részhalmazok közötti kapcsolat bemutatása.
A kör és alkotórészei.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek:
- vizuális észlelés,
- figyelem,
- auditív észlelés,
- pontosság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Méretarányos, felül-, elöl-, oldalnézet.
Testhálózat (gyakorlati alkalmazásokkal összefüggésben).
Afeladatvégzésekkel kapcsolatos fogalmak.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló képes alkalmazni a logikai kifejezéseket.
Jártasság az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának eldöntésében.
Képes állításokat tagadni, ismeri a tagadás logikai tartalmát. Jártasság sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján mindkét irányban.
Képes egyenes arányosság ábrázolására. Képes adatokból átlagszámításra.
Felismeri a 10-es számrendszer helyi értékeit milliós számkörben.
Képes a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a racionális számok körében.
Képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, olvasható, áttekinthető írásbeli munkát végezni.
Zsebszámológépet pontosan használ.
Egyszerűbb összefüggéseket biztosan felismer számok, mennyiségek, mértékegységek, geometriai alakzatok között.
Testek és síkidomok alkotórészeit felismeri.

ERKÖLCSTAN

A tantárgy kiemelt célja a szakiskolában a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés.

A pedagógusnak abban van szerepe, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések megvitatásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba ágyazottan történjen.

Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollja, a munkával létrehozott értékek megbecsülése.

Kötelező előkészítő évfolyam

A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös, alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a szakiskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, a tanuló saját és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában.

Az önismeret és társas kultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát.

A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését.

A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásukat, a magánélet védelmét.

A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismerésével segíti.

Tematikai egység Az ítélőképesség, az erkölcsi, etikai, esztétikai érzék fejlesztése Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás Az egyéni és közösségi értékeket felismeri a tanuló, tud különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Saját értékei ismerete, és törekvés véleményének kulturált, őszinte megfogalmazására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Irodalmi művekben, filmekben és köznyelvi szövegekben emberi alaptulajdonságok felismerése, megnevezése.
- Követendő példaképek választása.
- Elítélendő magatartás felismerése.
- Helyzetnek megfelelő kommunikációs forma és viselkedés gyakorlása.
- Kommunikációs és metakommunikációs jelek összehangolása.
- Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő véleményt.

Ismeretek
- Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az egyéni élet során.
- Verbális és nem verbális jelek, mimika, testtartás.
- Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok.
- Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő összefüggésekben.

Tanulói tevékenység
Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából, testbeszédből,
Saját külső és belső tulajdonságok megfigyelése és megfogalmazása, önjellemzés.
Társak, környezet jellemzése.
Irodalmi művekben, filmekben és más médiákban az ember és az emberi kapcsolatok fejlődésének, bővülésének megfigyelése. Minél kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció,
- önismeret,
- kritikai gondolkodás,
- értékazonosulás, értékválasztás.

Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Informatika:
az interneten fellelt tartalmak elemzése, értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rokonszenv, ellenszenv, hűség, hűtlenség, alkalmazkodás, gyávaság, bátorság, bizalom, bizalmatlanság, vita, magánélet, közélet, hit, öröm, szenvedés.
Tematikai egység Világkép, világnézet, hit Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Vallásokhoz kapcsolódó, történelmi, jelenismereti, irodalmi és művészeti elemi ismeretek.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai Tények és vélemények elkülönítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Különbség felismerése tény és vélemény, igaz és hamis állítások között.
- Tévhitek és előítéletek fogalmának tisztázása. (Mi járul hozzá ezek fenntartásához, és mi segíti elő megszüntetésüket?)
- Tisztelet, tolerancia, a másság tudomásul vétele és elfogadása.

Ismeretek
- Az ember mint értékelő és erkölcsi lény, a jó és a rossz, a helyes és a helytelen fogalmának tisztázása.
- Nagy világvallások legjellemzőbb szimbólumai.
Tanulói tevékenység
Saját tapasztalat, vélemény megfogalmazása.
Tanulmányi séta, települése jellemző egyházi épületének megtekintése kívül-belül, a szokások, illemszabályok megismerése, betartása (öltözködés, viselkedés).
Különböző vallások szimbólumainak, ünnepeinek, előírásainak gyűjtése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- komplex, kritikai gondolkodás,
- tolerancia,
- értékazonosulás, értékválasztás.
Műszaki rajz, vizuális kultúra:
személyes véleményt kifejező vizuális megjelenítés adott témában.

Informatika:
anyaggyűjtés a világvallások és különböző kultúrák találkozásairól (a Föld különféle térségeiben).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tény, vélemény, állítás, értékelés, tévhit, előítélet, meggyőződés, világnézet, hit, vallás, erkölcsi tanítás, a különböző vallásokkal kapcsolatos kifejezések.
Tematikai egység Egyén és közösség Órakeret
9 óra
Előzetes tudás Formális és informális, iskolai közösségekben szerzett személyes tapasztalatok.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az önismeret fejlesztése, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés iránti igény kialakítása, fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
Kapcsolati háló felrajzolása, saját helyzet rögzítése, törekvés a minél jobb pozíció megszerzésére:
- Saját csoportjaim.
- A csoportokban történő állandó változások.
- Szimpátiakapcsolatok - kötődések a csoporthoz.
- Különböző csoportok - különböző viselkedési elvárások.
- Mit helyes és mit nem helyes tenni az adott csoportban?

Ismeretek
- Közösségek - erőt adó közösség.
- Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség.
- Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok - hasonlóságok és különbségek.

Tanulói tevékenység
Önálló vélemény megfogalmazása, felvállalása az adott csoportban.
Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon keresztül. Szerepem a közösségben.
Hogyan tudja az egyén segíteni a csoportot? Miképpen tudja a csoport segíteni az egyént?
Szituációs játék: A jó és a rossz közötti választás, szabályhoz kötődés és lelkiismeret, az előítélet és megnyilvánulási formái.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- komplex, kritikai gondolkodás,
- tolerancia,
- értékazonosulás, értékválasztás.
Állampolgári ismeretek:
leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban.

Osztályfőnöki óra:
mások megismerése, megítélése és a kommunikáció; családi és iskolai agresszió, önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, problémafeloldás; a kamasz helye a harmonikus családban; a viselkedési normák és szabályok szerepe.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség, szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.
Tematikai egység Életvezetés Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A személyes jövőkép kialakulásának segítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- A testi és lelki egészség mibenléte és fontosságának felismerése az ember életében.
- Kiegyensúlyozott személyes életvitel és kialakuló jövőelképzelés.

Ismeretek
- A jövőkép (sikerek és kudarcok az emberi életpályán).
- Öröm és bánat (az öröm és bánat forrásai), boldogulás, boldogság (az életünkben megjelenő javak és lehetőségek).

Tanulói tevékenység
Különböző foglalkozások számbavétele.
Mindennapi feszültségoldás - hasznos és káros lehetőségek (a feszültségoldás káros formái: gyógyszer, alkohol, drog, agresszív viselkedés) számbavétele, káros hatások és azok elkerülése, leküzdése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- komplex, kritikai gondolkodás,
- megfigyelőképesség,
- tolerancia,
- értékazonosulás, értékválasztás.
Magyar nyelv és irodalom:
Az alapvető sajtóműfajok egyszerű jellemzőinek tudatosítása; hírek,
események a médiában. A mozgóképi nyelv alapjainak, működésének értelmezése.

Állampolgári ismeretek:
tudományos és technikai forradalom; a világháló.

Szakmai alapozó ismeretek:
pályaválasztás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jólét, öröm, bánat, elégedettség, boldogság, boldogulás, vágy, remény, hiányérzet, elégedetlenség, boldogtalanság, drog, alkohol, függőség, értelmes élet.
Tematikai egység Párkapcsolat és szerelem Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A nemi éréssel és a szaporodással kapcsolatos érzelmi ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az egymás iránti felelősség érzésének felkeltése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- A serdülőkor jellemzőinek ismerete, a serdülőkorban bekövetkező testi és lelki változások.
- A férfi-nő (fiú - lány) párkapcsolati vonzódással kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalatok feldolgozása.
- Szimpátiakapcsolatok - tapintatos lezárása, ízléses és tapintatos hárítás formáinak megismerése.
- Párkapcsolatokkal összefüggő viselkedésminták megismerése.

Ismeretek
- Vonzódás, együtt járás, szerelem, párkapcsolat, érettség és éretlenség.
- A diákszerelem szépsége.
- Házasság, család és otthonteremtés. A jó és a rossz házasság ismertetőjegyei.

Tanulói tevékenység
Saját jövőbeni tervek megvitatása (családalapítás, családtervezés).
Kiegyensúlyozott párkapcsolat ismertetőjegyeinek felismerése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció,
- önismeret,
- kritikai gondolkodás,
- értékazonosulás, értékválasztás,
- beleérző képesség.
Természetismeret; osztályfőnöki óra:
nemi jellegek, a menstruációs ciklus folyamata; másodlagos nemi jellegek; lelki tulajdonságok; a fogamzásgátlás módjai, következményei, az abortusz egészségi és erkölcsi kérdései; a fogamzás feltételei, a szülés/születés főbb mozzanatai.

Állampolgári ismeretek:
életvezetés, gazdálkodás.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód, kondicionálás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nemi érés, vonzás, taszítás, szerelem, házasság, család, gyerekvállalás.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén Megérti a tanuló, hogy az ember egyszerre biológiai és gondolkodó lény, aki alkalmas tanulásra és mások elfogadására.
Életkorának és képességeinek megfelelő szinten ismeri önmagát, képes elemi szintű jártasság elsajátítására az etikai gondolkodás alapkérdéseiben.
Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására. Képességeinek megfelelő szinten elképzeli saját jövőjét; tudja, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie.
Életkorának és mentális képességének megfelelő szinten tudja, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár.
Képes megkülönböztetni a helyes és helytelen emberi cselekedeteket.
A tisztelet, szeretet, megbecsülés fogalmáról elképzelésekkel rendelkezik, melyet saját segítőkész magatartásával támaszt alá.

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

A tantárgy legfontosabb célja a tanulót felkészíteni a társadalom struktúrájában való eligazodásra, a közösségi környezet szervezeteinek, szabályainak megismerésére. A pedagógiai helyzetekben a tanuló tevékenység közben, szimulált helyzetekben ismeri meg a családi élethez, a munkavállaláshoz, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó intézmények szerepét, feladatait, az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a demokratikus társadalmi intézményrendszert, a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai szervezeteket. Felismeri a felelősséget közösségi környezetének alakításában. Bővülnek ismeretei a mindennapi életvezetéshez kapcsolódó önérvényesítés lehetőségeiről, a segítségkérés formáiról.

Kötelező előkészítő évfolyam

A tantárgy segítséget nyújt az erkölcsi nevelés terén a közösségi életben való aktív részvételre és véleménynyilvánításra ösztönzésben, a társadalmi igazságosság felismertetésében és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer igénybevételének bemutatásában.

Erősíti a nemzeti azonosságtudatot és a hazafias nevelést az ország irányításában, védelmében, a társadalmi béke megőrzésében szerepet vállaló intézmények működésének megismertetésével, a társadalmi tevékenységekben való aktív részvétel támogatásával.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén segíti a közösség aktív tagjává válást, a környezet iránti figyelem fontosságának, a segítségnyújtás és segítségkérés lehetőségének felismerését.

A gazdasági és pénzügyi nevelés területén a tanuló felkészül a pénzkezeléssel és gazdálkodással összefüggő intézményrendszer igénybevételére.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tantárgy segítséget nyújt a hivatalos szervekkel való kommunikációban, az ügyintézéseknél használatos nyelvezet megismerésében, a személyes adatok gyakorlásában.

A digitális kompetencia területet erősíti a társadalmi kommunikációban használatos weboldalak, online adatlapok megismerése, a társadalmi, gazdasági élet eseményeinek nyomonkövetése az informatikai rendszereken keresztül.

A szociális és állampolgári kompetencia területet támogatja az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlási lehetőségeinek bemutatása, a demokratikus intézményrendszer megismerése.

Tematikai egység Társadalmi szabályok Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Alapvető szabályok a környezetünkben.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A közösségi együttélés szabályai, a szabálytudat erősítése.
A szociális érzékenység, az együttműködés, a tolerancia megnyilvánulásai magatartásában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Jogok és kötelességek a társadalomban - az emberek együtt éléséhez szükséges normák megismertetése.
- Mindennapi ügyintézések modellezése (a lebonyolításhoz kötődő kommunikációs és illemtani szabályok).
- Az ügyintézés alapvető faktorainak számbavétele (ügyintézési technikák lépésről-lépésre).

Ismeretek
- Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog.
- A jog szerepe az emberek mindennapjaiban.
- Az emberi alapjogok.
- A gyermekek jogai, diákjogok.
- Hivatalos ügyeink (ügyintézés).
- Ügyintézés a világhálón.

Tanulói tevékenység
Beszélgetés az iskola házirendjéről - a diákokat megillető jogok, a diákélethez kapcsolódó kötelességek.
A gyermekek helyzete a világban - beszélgetés, adatgyűjtés különböző kontinensen élő gyermekek életéről, mindennapjairól.
A mindennapi élethez kötődő ügyek intézéséhez szükséges információk gyűjtése (látogatás a megfelelő intézményben).
Ügyintézési lehetőségek internetes felületről (egyszerűbb alkalmazások összegyűjtése).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- erkölcsi érzék,
- kritikai gondolkodás,
- tolerancia, elfogadás,
- beleérző képesség.
Magyar nyelv és irodalom:
kommunikáció, fogalmazási ismeretek.

Informatika:
interaktív taneszközök használata, ügyintézés a világhálón.

Erkölcstan:
illemszabályok, társadalmi normák, szolidaritás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog, norma, normasértés, illemszabály, ügyintézés, internet.
Tematikai egység Állampolgári ismeretek Órakeret
14 óra
Előzetes tudás Társadalmi szabályok.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Állampolgári felelősség (az állampolgársághoz kapcsolódó ismeretek).
Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége.
Tájékozódási képesség helyi és országos társadalmi, közéleti szinten.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- A törvényhozó- és végrehajtó hatalom feladatainak feltérképezése.
- A tömegtájékoztatás jelentősége és eszközeinek megismerése.
- Az információátadás torzulása a nyilvánosságban, a tény és a vélemény közötti különbségek meghatározása.

Ismeretek
- Demokratikus alapelvek. Állampolgári jogok és kötelességek.
- Magyarország politikai intézményei.
- Az állam feladatai (a belső rend, közrend védelme - rendőrség, honvédelem, igazságszolgáltatás - ügyészség, bíróság, művelődésügy, közoktatás, egészségügyi ellátás).
- A média és a nyilvánosság szerepe (televízió, rádió, internet).
- A tömegtájékoztatáshoz kapcsolódó előnyök meghatározása.

Tanulói tevékenység
Információgyűjtés és csoportosítás az állampolgári jogok és kötelezettségek területén (jelölt, választás, pártok szerepe, képviselet).
Látogatás a Parlamentben, polgármesteri hivatalban.
Helyi önkormányzat, okmányiroda felkeresése, okmányok igénylésének gyakorlása, okmányok csoportosítása.
Szituációs játék (ügyintézés, tárgyalás, vita, sajtókonferencia, riportkészítés).
Híradó megtekintése - beszélgetés a tanulócsoport számára könnyen érthető hírekről .
Napi újságcikkekhez kapcsolódó szövegértési feladatok megoldása.
A közösségi portálokon való jelenlét - beszélgetés az alkalmazás előnyeiről és hátrányairól.
Kérdőívek, kérvények kitöltése.
Tablókészítés. Kooperatív technikák alkalmazása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- kritikai gondolkodás,
- kauzális gondolkodás,
- értékazonosulás, értékválasztás.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértés, fogalmazás.

Műszaki rajz, vizuális nevelés:
a témához kapcsolódó képzőművészeti alkotások; építészet: az Országház.

Informatika:
interaktív taneszközök használata, világháló, közösségi portál.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Államforma, köztársaság, királyság, demokrácia, demokratikus alapelvek, jelölt, jelöltállítás, választás, párt, kormány, törvényszék, Parlament, híradó, média, vélemény, tény, közösségi portál, érzékeny adatok, állampolgári jogok és kötelezettségek, házasság, család, okmány, irat, űrlap, anyakönyv, igazolvány.
Tematikai egység Pénzügyi és gazdasági kultúra Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Állampolgári ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tudatos pénzhasználat - a pénzügyi kultúra fejlesztése.
Felelősségérzet a közvetlen környezet és a jövő iránt.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- A bevételek és kiadások modellezése havi lebontásban.
- A pénz szerepe az emberek életében - historikus szemléletű tabló készítése.
- Különböző fizetési módok modellezése.
- A pénzromláshoz kapcsolódó adatok gyűjtése.
- A hitel és a visszaadott kölcsön összegének összehasonlítása.

Ismeretek
- Állami bevételek (adók), állami kiadások (az állami intézmények fenntartása).
- A jövedelem szerepe a családban (bevételek és kiadások, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz).
- A pénz és formái (érme és bankjegy, virtuális pénz, bankkártya, árfolyam, infláció).
- Pénzintézetek és tevékenységük (bank, biztosító, hitel, kamat, tőke).
- Vállalkozói alapismeretek.

Tanulói tevékenység
A bevételtípusok megkülönböztetése, példákon keresztül (naplóvezetés).
A megtakarítás és hitel - egyszerű gyakorlati példákon keresztül.
Családi költségvetés készítése, a rezsiköltségek összehasonlítása a háztartás kiadásainak tükrében (statisztikai adatok gyűjtése, felhasználása, elemzése, következtetések levonása).
A magyar fizetőeszközhöz kötődő bankjegyek és érmék megkülönböztetése játékpénzek felhasználásával.
A különböző pénzek átváltása - a legegyszerűbb számítások szintjén.
A bankok szerepe az emberek életében - információgyűjtés a hitelről.
Vállalkozói formák számbavétele, a vállalkozás működésének összetevői - elemi információk gyűjtése a témában.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- kritikai gondolkodás,
- életvezetési képesség,
- problémamegoldó gondolkodás.
Magyar nyelv és irodalom:
kommunikáció.

Matematika:
alapműveletek, mértékváltások.

Informatika:
interaktív taneszközök használata, tájékozódás a világhálón.

Erkölcstan:
vállalt kötelesség teljesítése, felelős életvezetés.

Szakmai alapozó ismeretek:
munka és jövedelem közötti összefüggés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Jövedelem, bevétel, kiadás, megtakarítás, rezsi, hitel, zsebpénz, pénz, bankjegy, érme, pénzromlás, biztosító, bank, bankkártya, hitel, részlet, törlesztés, árfolyam, kamat, tőke, vállalkozás.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló tájékozódik a hivatalos ügyintézés módjaiban, annak illetékes és korszerű formáiban.
Tud a világháló közösségi portáljain való részvétel lehetőségeiről. Ismereteket szerez a jövedelem szerepéről az ember életvezetésének tükrében.
Fogalmi képet alkot a pénzről, a pénzintézetekről, azok tevékenységeiről; utóbbiak lehetséges szerepéről az életpálya felépítésének tükrében.

TERMÉSZETISMERET

A tantárgy tanításának célja fenntartani a tanulók természet iránti érdeklődését; olyan tanulókat nevelni, akik nyitottak a világra, a lehetőségeikhez képest felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait. A korábbi ismeretekre és tapasztalatokra építve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelése iránti érdeklődést. Törekszik az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretek beépítésére, a tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzésére.

A tantárgy célja hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással kialakítani az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítését, a környezetvédő magatartást. Az érzelmi intelligencia mozgósításával formálni a természetbarát, ökologikus szemléletet, példák bemutatásán keresztül segíteni az összefüggések feltárását. A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodásnak a fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át. A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazása segíti a tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatását az emberi test működéséről, az egészséget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében. A felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudatosítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban támogatja, megkönnyíti a felnőtt életben való sikeres helytállást, megteremti a nyitottságot az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismeréséhez. A természetismeret tantárgy különösen fontos szerepet játszik a pozitív életvezetési stratégiák kialakításában, elfogadtatásában, az életvezetési készségek fejlesztésében.

A tantárgy érinti az elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi ismereteket, hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb betegjogoknak a megismertetését, az egészséges életmód előnyeinek tudatosítását, a megelőzés jelentőségének felismertetését. Az egészségmegóvás szabályainak, az egészségügyi intézmények szolgáltatásai igénybevételének, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályainak elsajátíttatását.

Kiemelten fontos a tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban, a környezetkímélő és -óvó magatartás tudatos vállalására nevelés. A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése. A gyakorlati élet szempontjából fontos ismeretek adása a hang- és a fénytan körében. Az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismeretek összekapcsolása az emberi érzékszervek működésével (hallás, látás).

A hangtan eredményeit felhasználó - a mindennapi gyakorlatban alkalmazott - eszközök működési elvének és kezelési módjának megismertetése, az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban és munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében történik.

A tudományosan megalapozott alapismeretek nyújtása a kémia tárgyköréből az elsajátított környezetvédelmi ismeretek aktivizálását, a környezettudatos magatartás kialakítását segíti.

A mindennapi kémiai jellegű problémák támogatják az önálló véleményalkotást, annak tudatosítását, hogy környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szükség van a gazdaságosságra, a takarékosságra. Kiemelt szerepet kap a baleset-megelőző cselekvési eljárások elsajátíttatása a kémiai anyagok felhasználása során.

Kötelező előkészítő évfolyam

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik a testi és lelki egészségre nevelés területén a környezet biológiai, fizikai, kémiai hatásainak felismerésével, a veszélyek elkerülésének bemutatásával és az anyagok biztonságos felhasználásának megismertetésével. Fontos szerepet tölt be a mindennapi gyakorlatban előforduló tevékenységekhez alkalmazott eljárások természettudományos hátterének megismertetésével, a nem látható és nem érzékelhető veszélyforrásokra történő figyelemfelhívással. Segíti a biztonságos önálló életvitelt, a felelős viselkedést a környezet megismertetésével.

A fenntarthatóság, környezettudatosság területén a környezetbarát szemlélet alakításával, a természet megóvására és az anyagokkal való takarékosságra neveléssel jelenik meg.

A természettudományos és technikai kompetenciaterület fejlesztését segíti a gyakorlati életben előforduló folyamatok, jelenségek megértésével és alapvető óvatosság kialakításával az egészségvédelem, balesetvédelem és környezetvédelem érdekében.

Tematikai egység Környezetvédelem - Élő természet, növény, állat Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Átfogó ismeretek növényekről, állatokról.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A meglévő ismeretek több szempontú rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- A tanulmányok során megismert növények és állatok tulajdonságainak és hasznosságának számbavétele.
- Az állattartás és növénygondozás felelősségének átérzése.
- A természet szépségének, célszerűségének megélése.
- Szöveges és képi információk értelmezése.

Ismeretek
- Élőlények és környezetük.
- Ökológiai alapismeretek.
- A globalizáció és modernizáció hatásai az élő természetre.
- Személyes tapasztalatok növényekről, állatokról.
- Szűkebb- és tágabb környezet bejárása, felmérése.
- Környezetszennyezés. Környezeti ártalmak feltérképezése.
- Környezetvédelem - környezetmegóvás.
- Háztartási hulladék, szerves-, szervetlen anyagok, szelektív gyűjtés, komposztálás.
- Szennyezőanyagok. Szennyezésmegelőzés. Szennyezésmentesítés.
- Vegyi anyagok: talajszennyezés, vízszennyezés, légszennyezés.

Tanulói tevékenység
Gyűjtőmunka, megfigyelés, összehasonlítások.
Csoportosítás.
Beszámoló.
Egyéni és csoportos tananyag-feldolgozás.
Tanulmányi kirándulás.
Szelektív hulladékgyűjtés.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció,
- önállóság,
- praktikus készség,
- passzív- aktív szókincs.
Magyar nyelv és irodalom:
szókincs, szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

Állampolgári ismeretek:
takarékosság.

Erkölcstan:
közösségi érdekek.

Informatika:
gyűjtőmunka a világhálón.

Pályaorientáció; szakmai alapozó ismeretek:
környezetvédelem, takarékosság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Természetes és mesterséges környezet, civilizációs ártalom, környezetvédelem, ökoszemlélet, evolúció, törzsfejlődés, mutáció, genetika, környezetszennyezés.
Tematikai egység Egészségvédelem.
Élő természet - az ember
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Az emberi testről tanult ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Összefüggések keresése az életmód és az egészségi állapot között.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Az emberi test működéséről eddig tanult ismeretek bővítése.
- A tanuló saját egészségi állapotának reális ismerete.
- Saját és a környezete egészségének védelmében szükséges teendők megismerése.
- Az egészségügyi dokumentumok, a gyógyszerek megfelelő elhelyezésének, tárolásának fontossága, az ezzel kapcsolatos teendők ismerete.
- Az orvosi utasítások betartásának fontossága, teendői egészsége védelmében.
- Önálló életvitelre alkalmas, praktikus készségű fiatal elméleti felkészítése.

Ismeretek
- Az emberi test felépítése.
- Szervek, érzékszervek funkciója és működése.
- Egészség - betegség.
- Általános orvosi vizsgálatok: vérnyomásmérés, vércukorszint-mérés, pulzusvizsgálat.
- Kórelőzmény ismerete, számon tartása, dokumentálása, ezek szerepe a gyógyulás sikerességében.
- Egészségvédelem és rehabilitáció.
- Vitaminok, sport és mozgás szerepe az egészséges életmódban.
- Felkészülés a családi életre, szex, szerelem, testiség.
- Családtervezés, fogamzásgátlás.
- Nemi betegségek.
- Káros szenvedélyek, függőség. (Dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat veszélyei).
Erkölcstan:
életvezetési és életmódbeli ismeretek.

Pályaorientáció, szakmai alapozó ismeretek:
egészségi alkalmasság, megfelelő egészségi állapot.

Osztályfőnöki óra:
önismeret, testi és lelki egészség.

Testnevelés és sport:
egészségmegőrző mozgások, testi higiéné.

Állampolgári ismeretek:
egészségügyi intézményrendszer.

Tanulói tevékenység
Intézménylátogatások (szakorvosi rendelő, laboratórium).
Megfigyelés, önmegfigyelés.
Egyszerűbb vizsgálatok (vérnyomás mérése, vércukor, vizeletvizsgálat, hallásvizsgálat) elvégzése, a kapott eredmény megbeszélése.
Beszélgetés (meghívott előadó, konzulens) közösen választott témáról.
Kutatómunka és csoportos kutatómunka.
Egyéni esetmegbeszélés.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció,
- önállóság,
- komplex gondolkodás,
- praktikus ismeretek,
- verbális készség,
- empátia,
- önfegyelem.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Öröklés, anamnézis, oltási könyv, védőoltás, ismétlő oltás, gyógyítható - gyógyíthatatlan betegség, gyógyszerkísérlet, cseppfertőzés, szexuális úton terjedő fertőzés, kábító- és tudatmódosító szer, diszkréció.
Tematikai egység Egészségtan - Környezet-egészségtani és munka-egészségtani ismeretek Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Előzetes általános biológiai, fizikai és földrajzi ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Higiénikus, egészséges, balesetmentes otthoni és munkahelyi környezet iránti igény kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
- Az emberi test és az egészséges környezet jellemzőinek megismerése.

Ismeretek
- Egészségtan. Az egészség megóvása.
- Hazánk egészségügyi ellátórendszere, társadalombiztosítás (feltételei).
- Járóbeteg-ellátás: háziorvosi ellátás, szakrendelések.
- Szűrővizsgálatok és akut egészségügyi ellátások.
- Bejelentkezés szakrendelésre, beutaló, időpont kérése telefonon, személyesen.
- Munkaalkalmassági vizsgálat.
- Környezet-egészségtani, munka-egészségtani ismeretek.
- A környezet testi-lelki hatása az egészségre.
- A lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a közlekedési eszközök higiénéje.
- Gyógyszerfogyasztás és annak veszélyei (gyógyszerek tájékoztatójának elolvasása, megértése), az utasítás betartásának fontossága.
- Fertőzések és járványok.
- Mentálhigiéné.
- Egészséges életmód fontossága, egészségkárosító hatások.
- Prevenciós tevékenységek.
- Baleseti sérülések és azok ellátása otthon és a munkahelyen.
- Elsősegélynyújtás.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértés.

Állampolgári ismeretek:
egészségügyi intézményrendszer, egészségmegőrző és korrigáló segédeszközök.

Pályaorientáció, szakmai alapozó ismeretek:
egészségi alkalmasság, megfelelő egészségi állapot.

Osztályfőnöki óra:
önismeret, testi és lelki egészség.

Testnevelés és sport:
egészségmegőrző mozgások, testi higiéné.

Tanulói tevékenység
Intézménylátogatás.
Kutatómunka.
Egyéni és csoportos témafeldolgozás.
Órai csoportos és egyéni megfigyelések.
Család egészségi állapotának feltérképezése.
Elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek és gyakorlatok, mentőláda használata.
Egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek összefoglalása, gyűjtőmunka, tablókészítés.
Egészségvédelmi ismeretek összegyűjtése, tablókészítés a közösségi színtereken alkalmazott helyes viselkedésről (köhögés - zsebkendőbe, kézmosás fontossága, fertőzések elkerülése - higiénia).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
- motiváció,
- önállóság,
- verbális kommunikáció,
- passzív- aktív szókincs,
- komplex gondolkodás,
- praktikus készség.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Immunitás, genetika, mentálhigiéné, prevenció, vércsoport, magas vérnyomás, cukorbetegség, recept, betegtájékoztató, járóbeteg-ellátás, szakrendelés, elsősegélynyújtás, vészhívás, prevenció, mentálhigiéné, közösségi szemlélet.
Tematikai egység Kémiai alapismeretek Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Átfogó ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai