Hatály: 2016.XII.21. - 2016.XII.21. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet

az energiahatékonyságról, valamint a megújuló energiaforrásból származó villamos energia működési támogatásáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 7., 24., 26–27. és 29. pontjában,

a 2. alcím tekintetében az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § g), i)–l) és q)–s) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 7. pontjában,

a 3. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 29. pontjában,

a 4. és 5. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 7. és 29. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1)–(2) * 

(3) * 

(4)–(6) * 

2–3. § * 

2. Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása

4. § Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) II. Fejezete a következő 5/A. és 5/B. alcímmel egészül ki:

„5/A. Az energetikai szakreferens

7/A. § (1) Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a

a) 400 000 kWh villamos energiát,

b) 100 000 m3 földgázt vagy

c) 3 400 GJ hőmennyiséget.

(2) Az energetikai szakreferens

a) szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében,

b) javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban,

c) gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról,

d) az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében,

e) összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz,

f) ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.

7/B. § (1) A természetes személy energetikai szakreferens a 12. melléklet A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.

(2) A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe.

(3) A szakmai gyakorlatra, valamint annak igazolására a 23. § rendelkezései irányadók.

5/B. A Nemzeti Energetikusi Hálózat és a közintézmények energiahatékonyságának elősegítése

7/C. § (1) A Kormány a Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatainak ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2) A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáit a fővárosi és megyei kormányhivatalokban, valamint a 10. mellékletben meghatározott települések (fővárosi kerületek) – a megyeszékhelyek kivételével – járási hivatalaiban kell létrehozni.

(3) A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáinak székhelyét és illetékességét a 10. melléklet határozza meg.

(4) A Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai irányítását a miniszter látja el. A Nemzeti Energetikusi Hálózat és a miniszter közötti kapcsolattartásért Budapest Főváros Kormányhivatala felelős.

(5) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § h) pontjában meghatározott hatáskört a miniszter gyakorolja.

7/D. § (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat közintézményekkel kapcsolatos feladatai körében

a) a közintézmények számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít,

b) az önkormányzatokkal folyamatos kapcsolatot tart fenn,

c) ösztönzi a közintézményeket, hogy regionális és helyi szinten energetikai auditokat is magukba foglaló energiagazdálkodási rendszert hozzanak létre,

d) szakmai segítséget nyújt a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiamegtakarítási intézkedési terv elkészítéséhez,

e) szakmai segítséget nyújt a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős számára az épület energiafogyasztási adatainak bejelentésével kapcsolatban,

f) közreműködik a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásában,

g) közreműködik a megyei területfejlesztési program kidolgozásában,

h) megkeresés esetén közreműködik energiabeszerzési szerződések megkötésénél,

i) megkeresés esetén a közintézmény érdekében tanácsot ad energiabeszerzési szerződések és energiaszámlák ellenőrzésében,

j) megkeresés esetén szakmai támogatást nyújt energetikai beszerzések esetén.

(2) A Nemzeti Energetikusi Hálózat a vállalkozásokkal kapcsolatos feladatai körében

a) a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,

b) ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat energetikai auditálás lefolytatására és az auditokban foglalt ajánlások végrehajtására.

(3) A Nemzeti Energetikusi Hálózat a lakossággal kapcsolatos feladatai körében

a) ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,

b) tájékoztatást nyújt az elérhető energiahatékonysági pályázatokról.

(4) A Nemzeti Energetikusi Hálózat egyéb feladatai körében

a) gondoskodik egyes alternatív szakpolitikai intézkedésekből származó megtakarítások szükség szerinti monitoringjáról, valamint az intézkedések ellenőrzéséről,

b) közreműködik a helyi szintű energiabiztonsági válsághelyzetek kezelésében.

7/E. § (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáiban szakmai tanácsadással foglalkozó személy a 12. melléklet A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.

(2) A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe.

7/F. § A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős az épület energiafogyasztási adatait havi rendszerességgel, a tárgyhónapot követő 5. napon jelenti be.”

5. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó módszertan kötelező tartalmi elemeit a 8. melléklet I. része tartalmazza.”

(2) Az R. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyes szakpolitikai intézkedéseket és a megvalósításért felelős végrehajtó hatóságokat a 8. melléklet II. része tartalmazza.”

6. § (1) Az R. 13. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az energetikai auditnak ki kell terjednie)

e) az energetikai auditban javasolt intézkedések végrehajtása esetén az elért energiamegtakarítás nyomon követésének módszerére.”

(2) Az R. 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az energetikai auditálás az MSZ EN 16247–1, –2, –3, –4 szabvány alkalmazásával is elkészíthető, az energetikai auditálási tevékenység folytatatására irányuló jogszabályi rendelkezések figyelembevétele mellett.”

7. § Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet felelős

a) a jogszabályi előírásoknak való megfelelésért,

b) az általa készített audit szakszerűségéért, költséghatékonyságáért és

c) a valós állapotnak megfelelő tartalomért.”

8. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet a Hivatal megkeresésére köteles a vizsgálatra kiválasztott energetikai audittal kapcsolatos megjelölt adatokat, egyéb kiegészítő tájékoztatást a Hivatal számára megadni. A Hivatal kérésére az energetikai audit teljes iratanyagát meg kell küldeni. Ha az energetikai auditot és a kapcsolódó dokumentációt az energetikai auditor vagy az energetikai auditáló szervezet nem adja át, az az auditálásra kötelezettől, vagy az audit elkészíttetésére megbízást adó egyéb személytől is bekérhető.

(2) A Hivatal az ellenőrzés megkezdéséről nem köteles értesítést küldeni.”

9. § Az R. 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az energetikai audit ellenőrzése során)

a) az energetikai auditálás folyamata, az energetikai audit megállapításai, számítási részeredményei és a végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága, valamint”

10. § Az R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hivatal a bejelentés beérkezésétől számított 8 napon belül dönt a névjegyzékbe vételről, ha a bejelentő a névjegyzékbe vételi feltételeknek megfelel, és e tényről határozat megküldésével értesíti a bejelentőt. A Hivatal a bejelentő számára a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad.”

11. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Az energetikai auditor bejelentésének tartalmaznia kell az energetikai auditor

a) névjegyzékben feltüntetendő adatait,

b) a szakképzettséget igazoló oklevelének hiteles másolatát,

c) szakmai gyakorlatának igazolását,

d) a szakmai vizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolását,

e) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,

f) erkölcsi bizonyítványát, valamint

g) nyilatkozatát a bejelentés tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.

(2) Az energetikai auditáló szervezet bejelentésének tartalmaznia kell az energetikai auditáló szervezet

a) névjegyzékben feltüntetendő adatait,

b) energetikai auditor tagjának vagy alkalmazottjának nevét, névjegyzéki jelölését,

c) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,

d) nyilatkozatát a bejelentés tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.

(3) A Hivatal kétség esetén bekérheti az eredeti dokumentumokat is.

(4) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet a névjegyzékben szereplő adatainak változása esetén a névjegyzékbe való bejegyzés érdekében 5 napon belül tájékoztatja a Hivatalt.

(5) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet, ha tevékenységét megszünteti, a megszüntetésre vonatkozó döntést követő 5 napon belül bejelenti a Hivatalnak. E bejelentéssel kapcsolatos ügyintézésre az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

12. § (1) Az R. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Energetikai auditor a 11. mellékletben meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.”

(2) Az R. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szakmai gyakorlati időként a felsőfokú végzettség szint szerint a 12. mellékletben meghatározott időtartamú, a szakirányú szakképzettség megszerzését követően teljesített energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.”

13. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell a közreműködői tevékenységgel kapcsolatos feladatok megfelelő ellátásához szükséges személyzettel és felszereltséggel.

(2) A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell:

a) olyan helyiséggel, amelyben biztosítható legalább 20 fő részvételével elektronikus vizsga megszervezése,

b) olyan elektronikus vizsgaszoftverrel,

ba) amely támogatja a vizsgák helyszíni, vizsgalaborban történő lebonyolítását,

bb) amely alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló vizsgakérdések alapján a vizsgázók számára egyedi vizsgasorokat generáljon,

bc) amely alkalmas a részletes vizsgaeredmények archiválására és tárolására és

c) Informatikai Biztonsági Szabályzattal.

(3) A közreműködő szervezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a felhasználók számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét.”

14. § Az R. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A közreműködő szervezeti tevékenység végzéséhez szükséges engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a közreműködő szervezetek nyilvántartásában feltüntetendő adatokat, a kérelemhez mellékelni kell:

a) a működési és eljárási szabályzatot,

b) a szakmai vizsga és a megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szóló szabályzatot,

c) a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról és a részletes oktatási módszertanról szóló szabályzatot és

d) nyilatkozatot a 25. §-ban meghatározott feltételek rendelkezésre állásáról.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szabályzatok nélkül benyújtott kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(3) A közreműködő szervezet a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés dokumentációját, valamint a vizsgadokumentációt a tanfolyam, a képzés és a vizsga zárását követő 10 munkanapon belül köteles megküldeni a Hivatal részére.”

15. § (1) Az R. 8. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. 10. mellékletének helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R. 11. mellékletének helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az R. a 4. mellékletben foglalt 12. melléklettel egészül ki.

16. § Az R.

a) 7. §-ában a „miniszter gondoskodik” szövegrész helyébe a „miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik” szöveg,

b) 11. § (3) bekezdésében az „az energiapolitikáért felelős miniszternek” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg,

c) 20. § (1) bekezdésében a „regisztráló szervezet” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,

d) 15. alcím címében az „Az energetikai auditorokat regisztráló” szövegrész helyébe az „A közreműködő” szöveg,

e) 22. § (2) bekezdésében az „elismerésére a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe” szöveg,

f) 24. §-ában a „regisztráló” szövegrész helyébe a „közreműködő” szöveg,

g) 24. § a) pontjában az „és energetikai auditáló szervezetek regisztrálásával” szövegrész helyébe a „szakmai képzésével, továbbképzésével és vizsgáztatásával” szöveg,

h) 24. § c) pontjában a „regisztrálással” szövegrész helyébe a „közreműködő tevékenységgel” szöveg,

i) 2. melléklet 3.1. pontjában az „energiahatékonysági tervet” szövegrész helyébe az „energiamegtakarítási intézkedési tervet” szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti az R.

a) 20. § (1) bekezdésben a „haladéktalanul” szövegrész,

b) 20. § (2) bekezdése.

3. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 165/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása

18. § Nem lép hatályba a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 165/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Metár Kr.)

a) 6. § (3) bekezdésében, 1. melléklet címében, 1. melléklet 3. pontjában, 3. mellékletében a „zöld” szövegrész,

b) 14. § (2) bekezdésében „– a (4) bekezdés szerinti eltéréssel –” szövegrész.

19. § A Metár Kr. 1. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a magyarországi telephelyen megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatására 2017. január 1-jét követően kérelmet benyújtókra terjed ki.

(2) Kormányközi megállapodás alapján a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatására kiírt pályázatokon külföldi telephelyen termelt villamos energia is támogatható az adott pályázaton beszerzendő villamosenergia-mennyiség maximum 2%-áig, amennyiben a fizikai összeköttetés lehetséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti Kormányközi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy pályázaton támogatott, külföldi telephelyen termelt villamos energiát a megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának kiszámítása során Magyarország területén kell figyelembe venni.

(4) E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki a háztartási méretű kiserőműben termelt villamos energiára.

(5) E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra.

(6) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 1. cikk (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott ágazatokban, illetve tevékenységekhez.

(7) E rendelet alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdés v) pontja szerinti határértéket meghaladóan nem nyújtható támogatás.”

20. § A Metár Kr. 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„5. § (1) A hálózatra csatlakozás során a biztonsági, a műszaki és a gazdasági szempontok összhangja érdekében az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes, a Befogadó és az erőműegység üzemeltetője a csatlakozási és az elszámolási pont kijelölésében köteles együttműködni és az elszámolási ponthoz tartozó képletet meghatározni.

(2) E rendelet alkalmazásában az erőműegység névleges teljesítőképességének nagyságát több egymással bármilyen módon műszakilag összekapcsolt – kivéve a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket – főberendezés esetén azok együttes teljesítőképessége alapján kell megállapítani.

(3) A kötelező átvétel és a prémium típusú támogatás megállapítása szempontjából az erőműegység névleges teljesítőképességének megállapításakor összevontan kell kezelni

a) a közös csatlakozási ponttal rendelkező létesítményeket, továbbá

b) azokat a szomszédos telephelyeket, amelyek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó vagy partnervállalkozások használatában vannak.

(4) Az új kérelmező kérelmének elbírálásakor az erőműegység összevont teljesítőképességét a (2) és (3) bekezdés szerint kell figyelembe venni.”

21. § A Metár Kr. 6. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Nem nyújtható kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatási rendszer keretében új támogatás olyan beruházáshoz kapcsolódóan, amelynek építési naplóját már ezen támogatások odaítélését megelőzően megnyitották vagy más módon dokumentálható, hogy a kivitelezés a támogatás odaítélését megelőzően megkezdődött.”

22. § (1) A Metár Kr. 10. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„10. § A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia a kötelező átvételi rendszerben akkor értékesíthető, ha

a) az erőműegység névleges teljesítőképessége 0,5 MW-nál kisebb (kivéve szélerőmű),

b) a kötelező átvételre való jogosultságát a Hivatal jogerős határozatban megállapította,

c) a termelés új beruházáshoz kapcsolódik, és

d) nem áll fenn a 20. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok.”

(2) * 

23. § (1) A Metár Kr. 13. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„13. § (1) Prémium típusú támogatásra bármely olyan – a vonatkozó jogszabályi feltételeket teljesítő – megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő jogosult lehet, ahol a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés új beruházáshoz kapcsolódik.

(2) Az e rendelet szerint kötelező átvételre jogosult termelő a kötelező átvétel helyett választhatja a prémium típusú támogatást.

(3) A kötelező átvétel helyett prémium típusú támogatást választó, valamint az 1 MW alatti erőműegységben történő termelés esetében – szélerőművek kivételével – a támogatott árak az 1. melléklet szerinti támogatott bázisárakon alapulnak. A támogatás időtartamát és a támogatott villamos energia mennyiségét a Hivatal a vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg.

(4) Legalább 1 MW erőműegységben történő teljesítményű termelés, valamint a szélerőművek esetében a termelők pályázat útján nyerhetik el a prémium típusú támogatást.”

(2) * 

24. § (1) A Metár Kr. 17. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A prémium típusú támogatáshoz kapcsolódó támogatott árat pályázati eljárás keretében kell megállapítani, kivéve, ha az erőműegység névleges teljesítőképessége nem éri el az 1 MW-ot (kivéve szélerőmű).”

(2) * 

25. § * 

26–27. § * 

28. § (1) * 

(2) A Metár Kr. 2. § (1) bekezdés 4. pontja az „az induló” szövegrész helyett az „a támogatás megállapításakor érvényes” szöveggel lép hatályba.

(3) A Metár Kr. 2. § (1) bekezdés 12. pontja, valamint 15. § (1) és (4) bekezdése a „szervezett villamosenergia-piac” szövegrész helyett a „hazai szervezett villamosenergia-piac” szöveggel lép hatályba.

(4) Metár Kr. 8. § (4) bekezdése a „valamint behajtási költségátalányt” szövegrész helyett a „valamint a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerinti behajtási költségátalányt” szöveggel lép hatályba.

(5) A Metár Kr. 9. § (1) bekezdése a „20. § (1) bekezdés” szövegrész helyett a „19. § (1) bekezdés” szöveggel lép hatályba.

(6) A Metár Kr. 9. § (6) bekezdése a „14. § (1) bekezdés” szövegrész helyett a „14. § (2) bekezdés” szöveggel lép hatályba.

(7) A Metár Kr. 14. § (7) bekezdése a„Zöld prémium” szövegrész helyett a„Prémium típusú támogatás” szöveggel lép hatályba.

(8)–(10) * 

29. § Nem lép hatályba a Metár Kr.

a) 15. § (4) bekezdésében az „az ezt követően” szövegrész és

b) 22. §-a.

30. § * 

4. A megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 312/2016. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása

31. § Nem lép hatályba a megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 312/2016. (X. 19.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése.

32. § * 

5. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 166/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása

33. § Nem lép hatályba a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 166/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet 1–3. §-a.

34. § * 

6. Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. alcím és az 1–4. melléklet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(3) Az 1. alcím és a 25. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. § (3) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 28. § (1) és (8)–(10) bekezdése, valamint a 30. § az Európai Bizottság – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke szerinti – jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba.

(5) Az 1. § (3) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 28. § (1) és (8)–(10) bekezdése, valamint a 30. § hatálybalépésének naptári napját az energiapolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

36. § E rendelet 3. alcíme az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1–78. o.) 4. cikk (1) bekezdés v) pontjának, valamint 42. és 43. cikkének hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

1. melléklet a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelethez

„8. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

I. rész: A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó módszertan kötelező tartalmi elemei

1. A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó részletes módszertan az alábbi elemeket tartalmazza:

a) a részt vevő, a megbízott felek, a végrehajtó hatóságok megjelölése,

b) a célzott ágazatok,

c) az energiamegtakarítási célkitűzés szintje vagy a teljes és a közbenső időszakokban várható megtakarítás,

d) a kötelezettségi időszak és a közbenső időszakok időtartama,

e) a támogatható intézkedéskategóriák,

f) a számítás módszertana, beleértve azt is, hogy miként kerül meghatározásra az intézkedések kiegészítő és érdemi jellege, valamint hogy mely módszerek és referenciaértékek kerülnek felhasználásra a műszaki becslésekhez,

g) az intézkedések élettartama,

h) az országon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítés,

i) a minőségi követelmények,

j) nyomonkövetési és hitelesítési protokollok és a részt vevő vagy a megbízott felektől való függetlenség biztosításának módja,

k) auditálási protokollok, valamint

l) az arra vonatkozó adatok, hogy miként kerül figyelembe vételre a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítésének szükségessége.

2. Az adóügyi jellegű szakpolitikai intézkedésre vonatkozó módszertan az alábbi elemeket tartalmazza:

a) célzott ágazatok és az adózók rétege,

b) a végrehajtó hatóság megjelölése,

c) a várható megtakarítás,

d) az adózási intézkedés és a közbenső időszakok időtartama, valamint

e) a számítás módja, beleértve az alkalmazott árrugalmasságot is.

II. rész: Az egyes szakpolitikai intézkedések és megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságok

A B
1. Szakpolitikai intézkedések Végrehajtó hatóság
2. Országos energiahatékonysági programok (kvótabevételekből, ZFR, ZBR, költségvetési forrásból, kormányközi megállapodás alapján stb.) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
3. Operatív programokból megvalósuló elsődlegesen energiahatékonysági célú programok
(KEOP, ROP, KMOP, KEHOP, TOP, VEKOP, GINOP)
a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó szervezet
4. Operatív programokból megvalósuló, elsődlegesen nem energiahatékonysági célú programok
(TOP, VEKOP, EFOP, IKOP, KEHOP, VP)
a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó szervezet
5. Lakásépítési támogatás Nemzetgazdasági Minisztérium
6. Energia-racionalizálási pályázat a Belügyminisztériumban Belügyminisztérium
7. Svájci–Magyar Együttműködési Program Belügyminisztérium
8. Norvég Finanszírozási Mechanizmus és EGT Finanszírozási Mechanizmus Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
9. Költségvetési intézmények energiahatékonysági beruházásai [232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet] Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
10. Épületekre vonatkozó energiahatékonysági célú szabályozás Miniszterelnökség
11. Egyedi döntéssel odaítélt költségvetési támogatások alapján történő energiahatékonyságot javító beruházások az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat a Miniszterelnökség közreműködésével
12. Modern Városok Program keretében, költségvetési támogatással megvalósuló energiahatékonyságot javító intézkedések az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat a Miniszterelnökség közreműködésével
13. Középületek energiahatékony használatának elősegítése az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat
14. Lakás-előtakarékossági rendszer működtetése Nemzetgazdasági Minisztérium
15. Energetikai szakreferens alkalmazása Hivatal
16. Nemzeti Energetikusi Hálózat működésének eredményei az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat
17. A közlekedés energiahatékonyságának javítása Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
18. Vállalati normatív adókedvezmény energiahatékonysági intézkedések érdekében Nemzetgazdasági Minisztérium

2. melléklet a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelethez

„10. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Energetikusi Hálózat egyes irodáinak illetékességi területe

A B C
Sor-
szám
Megye Nemzeti Energetikusi Hálózat irodájának székhelye Nemzeti Energetikusi Hálózat irodájának illetékességi területe
1. Baranya megye Pécs
Baranya Megyei Kormányhivatal
Pécsi Járási Hivatal,
Komlói Járási Hivatal,
Hegyháti Járási Hivatal,
Siklósi Járási Hivatal
illetékességi területe
2. Szigetvár
Szigetvári Járási Hivatal
Szigetvári Járási Hivatal,
Szentlőrinci Járási Hivatal,
Sellyei Járási Hivatal
illetékességi területe
3. Mohács
Mohácsi Járási Hivatal
Mohácsi Járási Hivatal,
Bólyi Járási Hivatal,
Pécsváradi Járási Hivatal
illetékességi területe
4. Bács-Kiskun megye Kecskemét
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Kecskeméti Járási Hivatal
illetékességi területe
5. Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyházi Járási Hivatal
Kiskunfélegyházi Járási Hivatal,
Tiszakécskei Járási Hivatal,
Kiskunmajsai Járási Hivatal
illetékességi területe
6. Kiskunhalas
Kiskunhalasi Járási Hivatal
Kiskunhalasi Járási Hivatal,
Kiskőrösi Járási Hivatal,
Kunszentmiklósi Járási Hivatal
illetékességi területe
7. Baja
Bajai Járási Hivatal
Bajai Járási Hivatal,
Bácsalmási Járási Hivatal,
Jánoshalma Járási Hivatal,
Kalocsai Járási Hivatal
illetékességi területe
8. Békés megye Békéscsaba
Békés Megyei Kormányhivatal
Békéscsabai Járási Hivatal,
Békési Járási Hivatal,
Gyomaendrődi Járási Hivatal
illetékességi területe
9. Orosháza
Orosházi járási Hivatal
Orosházi járási Hivatal,
Szarvasi Járási Hivatal, Mezőkovácsházai Járási Hivatal
illetékességi területe
10. Gyula
Gyulai Járási Hivatal
Gyulai Járási Hivatal,
Szeghalmi Járási Hivatal,
Sarkadi Járási Hivatal,
illetékességi területe
11. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Miskolci Járási Hivatal
illetékességi területe
12. Ózd
Ózdi Járási Hivatal
Ózdi Járási Hivatal,
Putnoki Járási Hivatal,
Mezőkövesdi Járási Hivatal,
Mezőcsáti Járási Hivatal
illetékességi területe
13. Kazincbarcika
Kazincbarcikai Járási Hivatal
Kazincbarcikai Járási Hivatal,
Edelényi Járási Hivatal,
Szikszói Járási Hivatal,
Encsi Járási Hivatal,
Gönci Járási Hivatal
illetékességi területe
14. Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal
Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal,
Cigándi Járási Hivatal,
Sárospataki Járási Hivatal,
Tokaji Járási Hivatal,
Szerencsi Járási Hivatal,
Tiszaújvárosi Járási Hivatal
illetékességi területe
15. Csongrád megye Szeged
Csongrád Megyei Kormányhivatal
Szegedi Járási Hivatal,
Kisteleki Járási Hivatal,
Mórahalmi Járási Hivatal
illetékességi területe
16. Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal
Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal,
Szentesi Járási Hivatal,
Csongrádi Járási Hivatal
illetékességi területe
17. Makó
Makói Járási Hivatal
Makói Járási Hivatal
illetékességi területe
18. Fejér megye Székesfehérvár
Fejér Megyei Kormányhivatal
Székesfehérvári Járási Hivatal,
Enyingi Járási Hivatal,
Gárdonyi Járási Hivatal
illetékességi területe
19. Dunaújváros
Dunaújvárosi Járási Hivatal
Dunaújvárosi Járási Hivatal, Martonvásári Járási Hivatal,
Sárbogárdi Járási Hivatal
illetékességi területe
20. Mór
Móri Járási Hivatal
Móri Járási Hivatal,
Bicskei Járási Hivatal
illetékességi területe
21. Győr-Moson-Sopron megye Győr
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Győri Járási Hivatal,
Téti Járási Hivatal,
Pannonhalmi Járási Hivatal
illetékességi területe
22. Sopron
Soproni Járási Hivatal
Soproni Járási Hivatal,
Kapuvári Járási Hivatal,
illetékességi területe
23. Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvári Járási Hivatal
Mosonmagyaróvári Járási Hivatal,
Csornai Járási Hivatal
illetékességi területe
24. Hajdú-Bihar megye Debrecen
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Debreceni Járási Hivatal,
Hajdúhadházi Járási Hivatal,
Nyíradonyi Járási Hivatal
illetékességi területe
25. Hajdúböszörmény
Hajdúböszörményi Járási Hivatal
Hajdúböszörményi Járási Hivatal,
Hajdúnánási Járási Hivatal,
Balmazújvárosi Járási Hivatal,
illetékességi területe
26. Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszlói Járási Hivatal
Hajdúszoboszlói Járási Hivatal,
Püspökladányi Járási Hivatal,
illetékességi területe
27. Berettyóújfalu
Berettyóújfalui Járási Hivatal
Berettyóújfalui Járási Hivatal,
Derecskei Járási Hivatal
illetékességi területe
28. Heves megye Eger
Heves Megyei Kormányhivatal
Egri Járási Hivatal,
Bélapátfalvai Járási Hivatal,
Füzesabonyi Járási Hivatal,
Hevesi Járási Hivatal
illetékességi területe
29. Gyöngyös
Gyöngyösi Járási Hivatal
Gyöngyösi Járási Hivatal,
Pétervásárai Járási Hivatal,
Hatvani Járási Hivatal
illetékességi területe
30. Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Szolnoki Járási Hivatal,
Kunszentmártoni Járási Hivatal
illetékességi területe
31. Jászberény
Jászberényi Járási Hivatal
Jászberényi Járási Hivatal,
Jászapáti Járási Hivatal
illetékességi területe
32. Karcag
Karcagi Járási Hivatal
Karcagi Járási Hivatal,
Tiszafüredi Járási Hivatal,
Kunhegyesi Járási Hivatal
illetékességi területe
33. Törökszentmiklós
Törökszentmiklósi Járási Hivatal
Törökszentmiklósi Járási Hivatal,
Mezőtúri Járási Hivatal
illetékességi területe
34. Komárom-Esztergom megye Tatabánya
Komárom-Esztergom Megyei
Kormányhivatal
Tatabányai Járási Hivatal,
Oroszlányi Járási Hivatal
illetékességi területe
35. Komárom
Komáromi Tatai Járási Hivatal
Tatai Járási Hivatal,
Komáromi Járási Hivatal,
Kisbéri Járási Hivatal
illetékességi területe
36. Esztergom
Esztergomi Járási Hivatal
Esztergomi Járási Hivatal
illetékességi területe
37. Nógrád megye Salgótarján
Nógrád Megyei Kormányhivatal
Salgótarjáni Járási Hivatal,
Bátonyterenyei Járási Hivatal,
Pásztói Járási Hivatal
illetékességi területe
38. Balassagyarmat
Balassagyarmati Járási Hivatal
Balassagyarmati Járási Hivatal,
Rétsági Járási Hivatal,
Szécsényi Járási Hivatal
illetékességi területe
39. Pest megye Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklósi Járási Hivatal
Szigetszentmiklósi Járási Hivatal,
Ráckevei Járási Hivatal
illetékességi területe
40. Érd
Érdi Járási Hivatal
Érdi Járási Hivatal
illetékességi területe
41. Budakeszi
Budakeszi Járási Hivatal
Budakeszi Járási Hivatal,
Pilisvörösvári Járási Hivatal
illetékességi területe
42. Szentendre
Szentendrei Járási Hivatal
Szentendrei Járási Hivatal,
Szobi Járási Hivatal
illetékességi területe
43. Vác
Váci Járási Hivatal
Váci Járási Hivatal,
Dunakeszi Járási Hivatal
illetékességi területe
44. Gödöllő
Gödöllői Járási Hivatal
Gödöllői Járási Hivatal,
Aszódi Járási Hivatal
illetékességi területe
45. Cegléd
Ceglédi Járási Hivatal
Ceglédi Járási Hivatal,
Nagykátai Járási Hivatal,
Nagykőrösi Járási Hivatal
illetékességi területe
46. Vecsés
Vecsési Járási Hivatal
Vecsési Járási Hivatal,
Monori Járási Hivatal
illetékességi területe
47. Gyál
Gyáli Járási Hivatal
Gyáli Járási Hivatal,
Dabasi Járási Hivatal
illetékességi területe
48. Somogy megye Kaposvár
Somogy Megyei Kormányhivatal
Kaposvári Járási Hivatal,
Nagyatádi Járási Hivatal,
Csurgói Járási Hivatal,
Barcsi Járási Hivatal
illetékességi területe
49. Siófok
Siófoki Járási Hivatal
Siófoki Járási Hivatal,
Tabi Járási Hivatal,
Fonyódi Járási Hivatal,
Marcali Járási Hivatal
illetékességi területe
50. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyháza
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
Nyíregyházi Járási Hivatal,
Tiszavasvári Járási Hivatal
illetékességi területe
51. Kisvárda
Kisvárdai Járási Hivatal
Kisvárdai Járási Hivatal,
Ibrányi Járási Hivatal,
Kemecsei Járási Hivatal,
Vásárosnaményi Járási Hivatal,
Záhonyi Járási Hivatal
illetékességi területe
52. Mátészalka
Mátészalkai Járási Hivatal
Mátészalkai Járási Hivatal,
Nagykállói Járási Hivatal,
Baktalórántházai Járási Hivatal,
Nyírbátori Járási Hivatal,
Fehérgyarmati Járási Hivatal,
Csengeri Járási Hivatal
illetékességi területe
53. Tolna megye Szekszárd
Tolna Megyei Kormányhivatal
Szekszárdi Járási Hivatal,
Bonyhádi Járási Hivatal,
Tolnai Járási Hivatal
illetékességi területe
54. Paks
Paksi Járási Hivatal
Paksi Járási Hivatal,
Tamási Járási Hivatal,
Dombóvári Járási Hivatal
illetékességi területe
55. Vas megye Szombathely
Vas Megyei Kormányhivatal
Szombathelyi Járási Hivatal,
Körmendi Járási Hivatal,
Szentgotthárdi Járási Hivatal,
Vasvári Járási Hivatal
illetékességi területe
56. Sárvár
Sárvári Járási Hivatal
Sárvári Járási Hivatal,
Kőszegi Járási Hivatal,
Celldömölki Járási Hivatal
illetékességi területe
57. Veszprém megye Veszprém
Veszprém Megyei Kormányhivatal
Veszprémi Járási Hivatal,
Várpalotai Járási Hivatal,
Balatonalmádi Járási Hivatal,
Balatonfüredi Járási Hivatal
illetékességi területe
58. Pápa
Pápai Járási Hivatal
Pápai Járási Hivatal,
Devecseri Járási Hivatal,
Zirci Járási Hivatal
illetékességi területe
59. Ajka
Ajkai Járási Hivatal
Ajkai Járási Hivatal,
Sümegi Járási Hivatal,
Tapolcai Járási Hivatal
illetékességi területe
60. Zala megye Zalaegerszeg
Zala Megyei Kormányhivatal
Zalaegerszegi Járási Hivatal,
Lenti Járási Hivatal,
Zalaszentgróti Járási Hivatal
illetékességi területe
61. Nagykanizsa
Nagykanizsai Járási Hivatal
Nagykanizsai Járási Hivatal,
Keszthelyi Járási Hivatal,
Letenyei Járási Hivatal
illetékességi területe
62. Budapest Budapest Főváros
Kormányhivatala
fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területek,
a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek, a fővárosi önkormányzat
fenntartásában álló közintézmények
63. Budapest Főváros Kormányhivatala
(a továbbiakban: BFKH) II. Kerületi Hivatala
I. kerület, II. kerület, XII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
64. BFKH III. Kerületi Hivatala III. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
65. BFKH IV. Kerületi Hivatala IV. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
66. BFKH VII. Kerületi Hivatala V. kerület, VI. kerület, VII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
67. BFKH X. Kerületi Hivatala VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
68. BFKH XI. Kerületi Hivatala XI. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
69. BFKH XIII. Kerületi Hivatala XIII. kerület
területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
70. BFKH XIV. Kerületi Hivatala XIV. kerület
területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
71. BFKH XV. Kerületi Hivatala XV. kerület
területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
72. BFKH XVI. Kerületi Hivatala XVI. kerület, XVII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
73. BFKH XVIII. Kerületi Hivatala XVIII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
74. BFKH XX. Kerületi Hivatala XIX. kerület, XX. kerület, XXIII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
75. BFKH XXI. Kerületi Hivatala XXI. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel
76. BFKH XXII. Kerületi Hivatala XXII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel

3. melléklet a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelethez

„11. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges képesítési követelmények

A B C
1. Képzési terület
megnevezése
Mesterképzési szak/Osztatlan szak
megnevezése
Mesterképzésben/osztatlan képzésben szerzett szakképzettségek megnevezése
2.
Műszaki
Energetikai mérnöki okleveles energetikai mérnök vagy ezzel egyenértékű
szakképzettség
3. Gépészmérnöki okleveles gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű
szakképzettség
4. Villamosmérnöki okleveles villamosmérnök vagy ezzel egyenértékű
szakképzettség
5. Építész okleveles építész vagy ezzel egyenértékű szakképzettség
6. Építészmérnöki okleveles építészmérnök vagy ezzel egyenértékű
szakképzettség
7. Szerkezet-építőmérnöki okleveles szerkezet-építőmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség
8. Létesítménymérnöki,
épületenergetika szakirány
okleveles létesítménymérnök vagy ezzel egyenértékű
szakképzettség
9. Épületgépészeti és eljárástechnikai
gépészmérnöki
okleveles épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség
10. Kohómérnöki energiagazdálkodási
szakirány
okleveles kohómérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség
11. Bánya- és geotechnika mérnöki bánya- és geotechnikai mérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség
12. Agrár Mezőgazdasági és élelmiszeripari
gépészmérnöki
okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség

4. melléklet a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelethez

„12. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati idő meghatározása

A B
1. Képesítési követelmény, vagy az ezzel egyenértékű szakképzettség Szakmai gyakorlati idő
2. 11. melléklet szerinti mesterképzésben/osztatlan képzésben szerzett szakképzettség esetén 5 év
3. Alapképzésben szerzett
energetikai mérnök, vagy
gépészmérnök, vagy
villamosmérnök, vagy
építészmérnök, vagy
építőmérnök, vagy
előzőekkel egyenértékű szakképzettség esetén
8 év