Az Országgyűlés – felismerve azt, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődése életünk gyökeres átalakulását hozza magával – az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése, a modern kormányzati digitális felületek és szolgáltatások létrehozása érdekében, az Alaptörvény XXVI. cikke alapján a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény célja a digitális állampolgárság létrehozása, ennek keretében, hogy felhasználóbarát alapokra helyezze a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatások nyújtását. E törvény az egyszerű, kényelmes és hatékony szolgáltatásnyújtás megteremtése érdekében biztosítja a digitális térben
a) az egységes alapokon működő, széles körű digitális szolgáltatások – különösen azonosítás és aláírás, biztonságos elektronikus kommunikáció és dokumentumkezelés, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó online fizetési rendszer – igénybevételének lehetőségét,
b) az állam által a társadalom számára nyújtott szolgáltatások optimalizálását és digitalizációját,
c) a mobiltelefonon és egyéb hordozható, digitális adatkapcsolat létesítésére alkalmas eszközön történő ügyintézés elsődlegességét,
d) a digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett vagy azt vállaló szervezeteknél történő digitális ügyintézés egységes kereteit,
e) az állami nyilvántartásokban rendelkezésre álló adatoknak a közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében történő felhasználását és az állami szervek közötti együttműködését, valamint
f) a magánjogi jogviszonyok digitalizációját.
2. § (1) E törvény hatálya törvényben és kormányrendeletben meghatározott digitális szolgáltatások tartalmára és azok digitális térben történő igénybevételére terjed ki.
(2) A törvény hatálya kiterjed
a) a digitális szolgáltatást igénybe vevő természetes személyekre, gazdálkodó szervezetekre, valamint más jogalanyokra,
b) a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervre,
c) a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetre, valamint
d) a digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalanyra
[a b)–d) pont szerinti szervezetek a továbbiakban együtt: digitális szolgáltatást biztosító szervezet].
(3) A törvény hatálya kiterjed a digitális szolgáltatások megvalósítása érdekében
a) az e törvény szerinti támogató szolgáltatások nyújtóira,
b) a digitális keretalkalmazás, a digitális keretszolgáltatások és az életesemény-alapú szolgáltatások nyújtására a Kormány által kijelölt szervre, valamint a digitális állampolgárság szolgáltatóra.
(4) A digitális állampolgárság megvalósítása érdekében a (3) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató elsődleges feladata a hordozható eszközön történő szolgáltatás-igénybevétel lehetőségének biztosítása, ehhez támogató szolgáltatások nyújtása, valamint olyan adatkezelési műveletek végrehajtása, amely eleget tesz a 3. § (4) bekezdése, és 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeknek.
(5) E törvénnyel összhangban törvény rendelkezik,
a) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,
b) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról, és
c) a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról.
3. § (1) E törvény biztosítja a digitális szolgáltatások felhasználóbarát és ügyfélközpontú nyújtását és igénybevételét.
(2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, a digitális állampolgárság szolgáltató, valamint a támogató szolgáltatás nyújtója köteles a digitális szolgáltatásokat, valamint az ehhez szükséges rendszerfolyamatokat elsősorban a felhasználó egyes életeseményeihez igazodóan kialakítani.
(3) A digitális térben történő ügyintézéshez való egységes hozzáférés érdekében az állam az Alaptörvény XXVI. cikk (2) bekezdése szerint egyedi és tartós digitális állampolgár azonosítót biztosít.
(4) A (3) bekezdés szerinti azonosító biztosítja, hogy a digitális tér nyújtotta szolgáltatásokhoz egy általánosan használható azonosítóval lehessen egyszerűen hozzáférni, valamint azt, hogy a szolgáltatásokhoz szükséges – egyes nyilvántartásokban vagy szerveknél elérhető – adat vagy irat automatizáltan rendelkezésre álljon.
(5) A felhasználók számára a digitális állampolgárság szolgáltatások – különösen a keretalkalmazás és a keretszolgáltatások – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában díjmentesek. A digitális szolgáltatás díjmentessége nem érinti a szolgáltatás igénybevételével intézhető ügyekre vonatkozó díjfizetési kötelezettséget.
(6) A digitális szolgáltatások elsődlegesen a digitális állampolgárság keretalkalmazáson keresztül érhetők el.
(7) A digitális személyiadat-tárca olyan, mobilalkalmazásra fejlesztett szolgáltatás, amely alkalmas a személyazonosításra mind a digitális térben, mind a személyes interakciók során.
(8) A digitális állampolgárság szolgáltatások felhasználhatók a közszolgáltatások és más szolgáltatások nyújtása során is. A digitális szolgáltatásokat az e törvényben meghatározott szervezetek kötelesek nyújtani a felhasználók számára, a gazdálkodó szervezet egyes digitális szolgáltatások nyújtását engedély alapján önként vállalhatja.
4. § (1) A digitális térben a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra.
(2) A felhasználói profil jogosultja dönti el, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat. A digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatások igénybevételéhez szükséges a felhasználói profil aktiválása.
(3) A felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktilválja, vagy azt inaktiválja.
5. § (1) A digitális állampolgárság az állami nyilvántartásokban kezelt adatokra épül. A digitális állampolgárság keretei között valamennyi állami nyilvántartás és szakrendszer – az aggregált szolgáltatások biztosíthatósága érdekében – összehangoltan és e törvényben foglaltaknak megfelelően együttműködik, és a digitális szolgáltatások biztosításához szükséges mértékben automatikusan adatot szolgáltat.
(2) A felhasználó nem kötelezhető a digitális térben rendelkezésre álló adat ismételt megadására.
(3) A digitális térben keletkező vagy ott megjelenő, egyedi azonosításra alkalmatlan adatokat az állam – meglévő digitális szolgáltatások javítása, valamint új digitális szolgáltatások bevezetése, továbbá a közigazgatás döntéshozatalának megalapozása érdekében – felhasználhatja.
(4) A vállalkozások versenyképességének támogatása érdekében a 2. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogalanyok jogszabályban meghatározottak szerint digitális személyazonosítási megoldásokat, elektronikus aláírást, elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt, tárhely szolgáltatást, vagy egyéb támogató szolgáltatást vesznek igénybe.
(5) A digitális térben garantálni kell a személyes adatok védelmét, továbbá az elektronikus információs rendszerek biztonságát.
(6) Minden felhasználót megillet a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz, valamint tájékozódáshoz való jog. E jog érvényesülését valamennyi, az e törvény szerint szolgáltatást nyújtó szervezet köteles biztosítani, különösen közérthető tájékoztatók közzétételével, ügyfélszolgálat működtetésével, valamint a szolgáltatások igénybevételét segítő informatív tartalmak biztosításával.
(7) A digitális szolgáltatások nyújtása során törekedni kell a szolgáltatásokhoz való hozzáférés fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés nélküli biztosítására.
(8) A digitális állampolgárság szolgáltatásokat hordozhatóeszköz- és platformfüggetlen módon, a felhasználók legszélesebb körében elérhetően kell kialakítani.
6. § (1) Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze.
(2) A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtása során a fogvatartott személy (1) bekezdés szerinti joga a végrehajtás rendjének és fogvatartás biztonságának megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvényben korlátozható. Ha a fogvatartott digitális szolgáltatás igénybevételére lenne köteles, mentesül e kötelezettsége alól.
(3) A digitálisan benyújtott beadvány joghatása nem tagadható meg kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumú.
(4) A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv a digitális szolgáltatásainak működtetéséhez és az ügyintézésbe bevont társszervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges belső működését, folyamatait teljes körűen digitálisan működteti, amelyhez az elektronikus információs rendszereket biztosítja.
7. § (1) A digitális szolgáltatásokat – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális térben kell létrehozni és működtetni.
(2) Az új digitális szolgáltatásokat, azok jogi és műszaki környezetét a digitális állampolgárság alapelveinek megfelelően kell kialakítani.
(3) A Kormány rendelettel állapítja meg azt az időpontot, amelytől kezdődően minden – az állampolgárok és a vállalkozások széles körét érintő, valamint a mindennapi életét, tevékenységét meghatározó – szolgáltatás kizárólag a digitális térben vehető igénybe.
8. § E törvény alkalmazásában:
1. ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás: a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 36. pontjában meghatározott fogalom;
2. attribútum: természetes vagy jogi személy, illetve szervezet jellemzője, tulajdonsága, sajátossága vagy hozzá kapcsolódó adat elektronikus formában;
3. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára;
4. bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás;
5. bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy meghatározott alkalmazások számára;
6. bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy;
7. bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti bizalmi szolgáltató;
8. digitális állampolgárság: az állampolgárok azon joga, amellyel digitálisan ügyet intézhetnek, szolgáltatást vehetnek igénybe;
9. digitális állampolgár azonosító: matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely egyedi és tartós azonosítóként a polgárt a digitális térben egyértelműen azonosítja;
10. digitális állampolgárság nyilvántartás: az e törvénnyel létrehozott ügyfél-regisztrációs nyilvántartás;
11. digitális személyiadat-tárca: olyan digitális szolgáltatás, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy azonosító adatokat, köztük személyazonosító adatokat, a személyazonosságához kapcsolódó elektronikus tanúsítványokat tároljon, és azokat kérésre rendelkezésére bocsássa, valamint biztosítja az elektronikus azonosítást, az elektronikus aláírás, illetve elektronikus bélyegző elhelyezését;
12. digitális szolgáltatás: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügy, valamint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyintézést e törvény szerint biztosító szolgáltatás, valamint ezek együttműködő rendszere;
13. digitális tér: az állami, társadalmi és gazdasági interakciók személyes jelenlétet mellőző, elektronikus úton történő megvalósításának környezete;
14. elektronikus azonosítás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat;
15. egyszerű elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott olyan aláírás, amely nem felel meg az eIDAS Rendelet 3. cikk 11. és 12. pontjában meghatározott követelményeknek;
16. elektronikus bélyegző: az eIDAS Rendelet 3. cikk 25. pontja szerinti bélyegző;
17. elektronikus időbélyegző: az eIDAS Rendelet 3. cikk 33. pontja szerinti időbélyegző;
18. életesemény: olyan ügy vagy az ügyek olyan csoportja, amely a természetes személy életében jellemzően előforduló adott esemény köré rendezhető, azzal, hogy egy ügy több életeseményhez is tartozhat;
19. érvényesítési adat: az eIDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat;
20. érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;
21. felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő olyan természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját;
22. felhasználói profil: a digitális térben való aktivitáshoz szükséges, a digitális állampolgár azonosító alapján biztosított, a digitális állampolgár állami nyilvántartásban tárolt adatait és a digitális állampolgár által megtett nyilatkozatokat tartalmazó digitális fiók;
23. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás;
24. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában
a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány,
b) gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező egyesület, alapítvány, egyházi jogi személy;
25. hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványra vonatkozik;
26. információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele;
27. információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek;
28. információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll;
29. irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az eIDAS Rendeletben, az eIDAS Rendelet uniós végrehajtási aktusaiban, az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási rendjében, valamint a bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában meghatározott követelmények;
30. jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felhasználó képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és kamarai jogtanácsos;
31. keretalkalmazás: a Kormány által kijelölt szolgáltató által vagy megbízásából a digitális állampolgárság szolgáltatások igénybevétele céljából a nyilvánosság számára mobileszközökre tervezett és kifejlesztett mobilalkalmazás;
32. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás;
33. központi állami szolgáltatás: olyan, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő, központi szolgáltatásként nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet az állam a piac szereplői részére a kijelölt központi szolgáltatón keresztül biztosít;
34. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megfogalmazott követelményeket;
35. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat;
36. minősített bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás;
37. minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás;
38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás;
39. piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás: olyan, az állam által nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet a Kormány rendeletében informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatásra kijelölt szolgáltató nem közfeladat ellátása céljából, piaci alapon, az eredeti közszolgáltatással azonos módon, technikai tartalmát illetően a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel nyújt;
40. szerepkör: a Kormány rendeletében meghatározott természetes személyhez kapcsolódó tulajdonság vagy minőség, így különösen tisztség, munkakör, beosztás, álláshely, képesítés, illetve jogosultság;
41. szerepkör-nyilvántartás: a szerepkört jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően igazoló elektronikus nyilvántartás;
42. szerepkör-tanúsítvány: olyan, a szerepkör-tanúsító szolgáltató által kiállított igazolás, amely egy természetes személyre vonatkozóan alkalmas igazolni azt, hogy a személy az elektronikus aláírás dokumentumon rögzítése időpontjában a szerepkör-tanúsítványban megjelölt igazolt szerepkörrel rendelkezik;
43. szolgáltatási szabályzat: a bizalmi szolgáltató nyilatkozata az egyes bizalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről;
44. szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között – általános szerződési feltételek elfogadásával vagy egyedileg – létrejött szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza;
45. tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró;
46. tanúsítvány: az elektronikus aláírás tanúsítvány, az elektronikus bélyegző tanúsítvány és a weboldal-hitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a bizalmi szolgáltatás keretében a szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó érvényesítési adatot és a tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a kibocsátáskor és az érvényességi ideje alatt rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;
47. támogató szolgáltatás: az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás;
48. vállalkozási-ügyviteli esemény: olyan ügy vagy az ügyek olyan csoportja, amely a gazdálkodó szervezet működésében jellemzően előforduló adott esemény köré rendezhető, azzal, hogy egy ügy több vállalkozási-ügyviteli eseményhez is tartozhat.
9. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti szervezetek a feladat- és hatáskörükbe tartozó digitális szolgáltatásaikat a digitális térben a felhasználók számára az e Részben, valamint a Harmadik és Ötödik Részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani.
(2) Digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv:
a) az államigazgatási szerv,
b) a helyi önkormányzat,
c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany,
d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság,
e) az alapvető jogok biztosa,
f) az ügyészség,
g) a közjegyző,
h) a bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó iroda,
i) a hegyközségek kivételével a köztestület, valamint
j) a törvénnyel vagy kormányrendelettel az e törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany.
(3) Digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet az Ötödik Részben meghatározott szervezet.
(4) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany az e törvény szerinti feltételekkel, meghatározott digitális szolgáltatások biztosítását
a) a digitális szolgáltatások felügyeletének engedélyével,
b) a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényben foglalt kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosításával, valamint kiberbiztonsági audit lefolytatását követően, és
c) a 81. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontja, valamint a 81. § (2) és (3) bekezdésének való megfeleléssel –
önkéntesen vállalhatja.
(5) A (2) bekezdés szerinti szerv az e törvényben foglalt rendelkezéseket a funkcionális működésével összefüggő ügyekben is alkalmazni köteles.
10. § (1) A digitális állampolgárság, és ezzel a digitális állampolgár azonosító valamennyi, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyt – erre irányuló kérelem hiányában is – megillet.
(2) A digitális állampolgár azonosítót a digitális állampolgárság nyilvántartás (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) tartalmazza.
(3) A digitális állampolgár azonosító igazolására nem kell hatósági igazolványt kiadni.
(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet köteles biztosítani az eAzonosítás szolgáltatás útján a digitális állampolgár azonosítóval történő azonosítás lehetőségét.
(5) A felhasználó az e törvény szerinti digitális szolgáltatás-igénybevétel és elektronikus ügyintézés során nem kötelezhető a digitális állampolgár azonosítótól eltérő azonosító kód használatára. Ha valamely, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás (a továbbiakban: összerendelési nyilvántartás) szolgáltatásaihoz csatlakozott digitális szolgáltatást biztosító szervezet a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, a felhasználó az azonosítót, illetve személyazonosságát az azonosítót igazoló igazolvány helyett eAzonosítás útján is igazolhatja.
(6) A digitális állampolgár azonosító nem zárja ki egyéb egyedi azonosító alkalmazását, azonban ennek használatára a felhasználó a digitális térben nem kötelezhető.
(7) A digitális állampolgár e törvény szerinti elektronikus azonosítása esetén az azonosítást kérő fél a digitális állampolgár sikeres azonosítása során jogosult megismerni és kezelni a digitális állampolgár azonosítót.
11. § (1) A természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött.
(2) A digitális állampolgárság a felhasználói profil felhasználó által kezdeményezett aktiválásával jön létre. A felhasználói profil személyes megjelenés nélkül, a keretalkalmazásban történő regisztrációval (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: regisztráció) és sikeres azonosítást követően aktiválható.
12. § (1) A nyilvántartás célja:
a) a felhasználó felhasználói profilja aktív vagy inaktív státuszával, a digitális állampolgár azonosítóval, valamint a nyilvántartásban tárolt egyéb adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítése,
b) a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás kapcsán annak hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése.
(2) A nyilvántartást vezető szerv átveszi
a) a digitális állampolgárság azonosító képzése céljából a 10. § (1) bekezdése szerinti személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárság adatát, neme adatát, valamint
b) az a) pont szerinti személy felhasználói profilja aktiválásakor a regisztrációhoz használt, személyazonosságot igazoló okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.
(3) Ha a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, akkor
a) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásából, vagy
b) ha az a) pont szerinti nyilvántartásban sem szerepel, akkor a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a 43. § (2) bekezdése szerinti adatokat átveszi.
(4) A nyilvántartást vezető szerv számára történő adattovábbításhoz a személyiadat- és lakcímnyilvántartást és a (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást vezető szerv kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyazonosító adatát, valamint a képzési szabályait úgy kell kialakítani, hogy abból az érintett személy azonosítása ne legyen lehetséges.
13. § (1) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a felhasználó felhasználói profilja aktiválásának, illetve inaktiválásának ténye és ideje, a digitális állampolgár azonosító,
b) a 12. § (2) és (3) bekezdése szerint átvett adatok, a természetes személy felhasználó elhalálozásának ténye és ideje, valamint a 12. § (4) bekezdése szerinti kapcsolati kód,
c) a felhasználó elektronikus levelezési címe és egyéb elérhetőségei,
d) a Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, a 46. § (7) bekezdésben meghatározott adatok,
e) az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely azonosításához szükséges adatok,
f) a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges technikai adatok.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a kezelt adatok naprakészségének biztosítása és az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés érdekében a 12. § (4) bekezdése szerinti kapcsolati kódon keresztül adatigénylésre jogosult a 12. § (2) bekezdése és a 12. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásokból. Az adatigénylési jogosultság a felhasználó következő adataira terjed ki:
a) természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, valamint az elhalálozás ténye, és
b) a 12. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásból való kikerülés ténye és ideje.
14. § (1) A természetes személy felhasználó halála esetén a felhasználói profil törlése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv adatot szolgáltat a nyilvántartást vezető szerv részére az érintett elhalálozása tényéről és idejéről.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgár felhasználói profilját megszünteti az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén.
(3) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a felhasználói profil megszüntetését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag a digitális állampolgársághoz kapcsolódó nyilatkozat, valamint az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, továbbá a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a felhasználói profil megszüntetését követő 50 évig kezeli.
15. § (1) A digitális térben történő szolgáltatás-igénybevétel, valamint az e törvény szerinti ügyintézés során a digitális állampolgárság szolgáltató és a támogató szolgáltatás nyújtója – a digitális szolgáltatások hatékonyságának és magas színvonalának biztosítása, az ügyintézési határidő és az ügyhöz kapcsolódó egyéb adminisztrációs terhek csökkentése és az egyidejűleg több ágazatot érintő integrált ügymenet kialakítása céljából – a felhasználó mindazon személyes adatához hozzáfér és azokat kezeli, amelyek az igénybe vett digitális szolgáltatás nyújtásához szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés keretében a digitális állampolgárság szolgáltató – digitális adatkezelőként – jogosult az (1) bekezdésben foglaltakon felül a (3) szerinti adatfajtákat a szolgáltatás nyújtásához szükséges és elégséges mértékben átvenni és továbbítani.
(3) A (2) bekezdés alapján kezelhető adatfajta valamennyi, közfeladatot ellátó szervezet kezelésében lévő, a szolgáltatás eredményes nyújtásához szükséges személyes adat vagy egyéb adat.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatkezeléssel összefüggésben az elengedhetetlenül szükséges adatokat, valamint az adatkezelés további részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(5) A digitális állampolgárság szolgáltató a (4) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott adatot igényelheti az adatot nyilvántartó szervezettől, amelyet az teljesíteni köteles.
16. § (1) A digitális térben az e törvény alapján elérhető szolgáltatások gördülékeny és szükségtelen adminisztrációs terhek nélküli hozzáférhetővé tétele céljából az állami nyilvántartások, valamint az állami nyilvántartásnak nem minősülő szakrendszerek és adatbázisok az egyes ügyek intézésének, szolgáltatások igénybevételének idejére és ahhoz szükséges mértékben összekapcsolhatók.
(2) Az összekapcsolásra kizárólag a felhasználó által kezdeményezett digitális szolgáltatással összefüggésben kerülhet sor.
17. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott proaktív szolgáltatásokat a digitális állampolgárság szolgáltató egyedi kérelem vagy szolgáltatás-igénybevétel kezdeményezése nélkül nyújtja.
(2) A proaktív szolgáltatás elsősorban az életesemény-alapú és egyéb digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a kötelezettségek teljesítését vagy jogok gyakorlását elősegítő tájékoztatást szolgálja.
(3) A proaktív szolgáltatások nyújtása céljából a felhasználó személyes adatai kezelhetők. A felhasználó nyilatkozatot tehet arról, hogy proaktív szolgáltatás során nem járul hozzá személyes adatainak kezeléséhez.
18. § (1) A felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.
(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek
a) azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő,
b) olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető,
c) olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja, valamint
d) olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.
(3) Törvény vagy kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.
(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet – önállóan vagy más digitális szolgáltatást biztosító szervezetekkel együttműködve – telefonon és más elektronikus úton is elérhető ügyfélszolgálatot működtet a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel, hogy az ügyfélszolgálatnak hetente legalább 40 órában elérhetőnek kell lennie. A 9. § (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervek külön megállapodás alapján a Kormány rendeletében kijelölt országos telefonos ügyfélszolgálat útján is biztosíthatják az e bekezdés szerinti feladatok ellátását.
19. § (1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében
a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) állam,
ac) helyi önkormányzat,
ad) költségvetési szerv,
ae) ügyész,
af) jegyző,
ag) köztestület,
ah) az ac)–ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) az ügyfél jogi képviselője.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló felhasználó részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(3) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.
(4) Természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.
(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.
20. § A felhasználó az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket
a) elsősorban a digitális állampolgárság keretalkalmazás útján,
b) az egységes, személyre szabott ügyintézési felületén, vagy
c) a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton
teljesíti.
21. § (1) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytathatja le, ha
a) kérelemre indult ügy esetén az ügyfél a kérelmét elektronikus úton nyújtja be,
b) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
c) az ügy intézéséhez szükséges adatok automatizált feldolgozásra alkalmas módon a digitális szolgáltatást biztosító szervezet rendelkezésére állnak, vagy azokat automatikus információátvétel útján, automatizált feldolgozásra alkalmas formátumban átveszi.
(2) Automatikus döntéshozatal esetén a digitális szolgáltatást biztosító szervezet emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg az eljárást lezáró és az ügyintézéshez szükséges egyéb döntéseket és gondoskodik az ügyféllel való közlésről. A digitális szolgáltatást biztosító szervezet közli az ügyféllel, ha a döntést automatikus döntéshozatali eljárásban hozta meg.
(3) Az ügyintézéshez szükséges egyéb döntés vagy értesítés emberi közbeavatkozás nélkül akkor is meghozható, ha az eljárást a digitális szolgáltatást biztosító szervezet nem automatikus döntéshozatal útján folytatja le.
(4) Nincs helye automatikus döntéshozatali eljárásnak, ha azt az adott ügyben törvény vagy kormányrendelet kizárja.
22. § (1) A digitális térben a dokumentumok elektronikus formában jönnek létre. Irat kivételes jelleggel állítható ki papír alapon.
(2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet az elektronikus ügyintézése során szükség szerint
a) a papír alapon beérkező iratról hiteles elektronikus másolatot készít vagy készíttet,
b) az elektronikus úton kiadmányozott döntésről hiteles papír alapú másolatot készít vagy azt hiteles papír alapú irattá alakíttatja.
(3) Az elektronikus dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú dokumentum bizonyító erejével
a) a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén,
b) az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén.
(4) A dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti elektronikus dokumentum bizonyító erejével, ha az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére irányuló központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerinti készítették.
23. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 34. § (6) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézési pont (a továbbiakban: elektronikus ügyintézési pont) használata során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elektronikus ügyintézési ponton, elektronikus azonosítást követően benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél e törvény rendelkezései szerint, elektronikus úton nyújtotta volna be.
(3) A technológiai feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.
(4) Az elektronikus ügyintézési pont használata esetén az ügyfél személyazonosságának ellenőrzésére az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható. Ebben az esetben a személyazonosításhoz kötött jognyilatkozatot kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személy tehet. Az e szolgáltatás útján biztosított azonosítást egyenértékűnek kell tekinteni az e törvény szerinti elektronikus azonosítással.
(5) Az elektronikus ügyintézési pont segítségével rögzített biometrikus azonosítót (arcképmás, ujjnyomat, illetve aláírás) egyenértékűnek kell tekinteni az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre jogosult hatóság által rögzített biometrikus azonosítóval.
24. § (1) Elektronikus a kapcsolattartás, ha a felhasználó a nyilatkozatát vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a felhasználó az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.
(2) Elektronikus kapcsolattartás alatt a hangkapcsolatot, valamint a kép- és hangfelvétel továbbítását és rögzítését biztosító elektronikus úton történő kapcsolattartást is érteni kell, kivéve azokban az esetekben, ahol ez nem értelmezhető.
25. § (1) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásakor a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a természetes személy felhasználói profiljához tartozó tárhely azonosításához szükséges adatokat átadja az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását vezető szervnek, amely azt a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetőségeként bejegyzi az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás).
(2) A természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az (1) bekezdés szerinti tárhely.
26. § (1) Gazdálkodó szervezet felhasználó – törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő nyolc napon belül – köteles hivatalos elérhetőségként bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet
a) ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím, vagy
b) ePosta elérhetőség.
(2) A gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló – (1) bekezdés szerinti – hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.
(3) A Kormány rendeletében jelöli ki azon szolgáltatót, akivel az e tárgyban kötött külön közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján az (1) bekezdés szerinti elérhetőséget a Kormány rendeletében meghatározott szervek részére ingyenesen biztosítja.
(4) Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél (1) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet e kötelezettségének nem teljesítése miatt a digitális szolgáltatást biztosító szervezet kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.
(5) Ha a gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban szerepel, a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton, térítésmentesen átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek, valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban rögzítik.
(6) Az egyéni vállalkozó hivatalos elérhetőségét a Kormány rendeletében meghatározott módon jelenti be.
(7) A rendelkezési nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére az adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni. Természetes személy felhasználó esetében a Kormány által kijelölt szerv az adatszolgáltatást közvetlen bekérdezés útján is biztosíthatja. A KSH az átvett, valamint lekérdezett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli.
(8) Az (1) bekezdés szerinti, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv a KSH részére az adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni.
27. § A 25. és 26. § szerinti hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha
a) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
b) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
c) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett másodszori értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
28. § Ha a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani a felhasználóval. Ha a felhasználó hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel, az e § szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.
29. § (1) A felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva választja meg a digitális szolgáltatást biztosító szervezettel való elektronikus kapcsolattartás módját.
(2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.
30. § (1) Ha jogszabály valamely nyilatkozat tekintetében nem elektronikus ügyintézés esetében írásbeli nyilatkozatot követel meg, annak az elektronikus kapcsolattartás során alkalmazott jognyilatkozat megfelel, ha
a) a nyilatkozattevő elektronikus azonosítása a 34. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik, és
b) biztosított, hogy a kézbesített elektronikus dokumentum megegyezik a nyilatkozattevő által jóváhagyott dokumentummal.
(2) Törvény vagy kormányrendelet az (1) bekezdéstől eltérő nyilatkozatok tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy annak joghatásai az írásbeli nyilatkozat joghatásaival megegyeznek.
(3) Ha jogszabály nem zárja ki, az azonosított ügyfél által hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton szóban megtett nyilatkozat joghatásaival.
31. § (1) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználóval – a jelen alcímben meghatározott részletszabályok szerint – a Kormány rendeletében kijelölt szerv által biztosított, élő videóképes telekommunikációs csatornán alapuló kép- és hangfelvétel továbbítására és rögzítésére alkalmas rendszer használatával is tarthatja a kapcsolatot. A Kormány rendeletében megjelölt szervet e § tekintetében elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervnek kell tekinteni.
(2) A felhasználó az (1) bekezdés szerinti rendszer használata során
a) – ha az adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepelnek – a (3) bekezdésben és a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint, az (1) bekezdés szerinti rendszer alkalmazásával készített arcképmásának az összevetése útján, vagy
b) – ha az adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepelnek – az eIDAS rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti azonosító eszköz útján,
a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnél rendelkezésre álló vagy az ügyfél által átadott természetes személyazonosító adataival azonosítja magát.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás során az (1) bekezdés szerinti rendszer a videojel segítségével a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: okmány) kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét, valamint az Atv. 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. Az azonosítás a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, az okmány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén sikeres.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás, valamint az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – az utólagos jogérvényesítés lehetőségének biztosítása, az ügyfél eljárási jogainak védelme, az egyes ügyintézéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek betartásának utólagos ellenőrzése érdekében a digitális szolgáltatást biztosító szervezet és az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen – a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet nevében a Kormány rendeletében kijelölt szerv rögzíti és azt a felvételtől számított 1 évig megőrzi.
(5) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során rögzített felvételt nem őrzi meg, ha
a) az ügyfél az ügyben érdemi nyilatkozatot nem tett vagy azt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban teszi meg, és
b) a (7) bekezdés szerinti arcképmás vagy aláírás felvételezésére sem kerül sor.
(6) A (4) bekezdésben foglalt esetben és okból a digitális szolgáltatást biztosító szervezet jogosult az okmányról készült képfelvételnek a (4) bekezdés szerinti időtartamban történő rögzítésére és tárolására.
(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kommunikációval folytatott ügyben törvény az ügyfél arcképmásának, illetve aláírásának felvételezését írja elő,
a) az arcképmást,
b) jogszabályban foglalt esetben az aláírást
a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az (1) bekezdés szerinti rendszer használatával is felveheti.
(8) A Kormány rendeletében kijelölt szerv az azonosítás sikeressége idejéig kezeli az ügyfél (2) bekezdés szerinti adatait, valamint jogosult azokat – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás igénybevételével – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvenni.
32. § (1) Ha jogszabály az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve a digitális szolgáltatást biztosító szervezet képviselőjének aláírását követeli meg, az a 31. § (1) bekezdése szerinti rendszer használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.
(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a 31. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során indokolási kötelezettséggel járó döntést nem közölhet az ügyféllel.
(3) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet az indokolási kötelezettséggel nem járó döntést is köteles az ügyfél számára írásban is megküldeni, ha a döntést a 31. § (1) bekezdése szerinti kommunikáció során közölte. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntés közlésének az írásban megküldött döntés kézbesítését kell tekinteni.
33. § A jelen alcímben foglaltak nem alkalmazhatóak a büntetőeljárás, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényben foglalt eljárások, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény szerinti eljárás, a szabálysértési eljárás, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti peres eljárás, valamint a bírósági és közjegyzői nemperes eljárás során.
34. § (1) A 30. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel a felhasználó akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetben a felhasználó az elektronikus ügyintézés során választása szerint
a) elektronikus azonosítási szolgáltatás – ideértve a digitális állampolgár azonosítóval történő azonosítást is –, vagy
b) az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz
útján azonosítja magát, amely biztosítja, hogy a felhasználó neve a digitális szolgáltatást biztosító szervezet, az azonosításhoz szükséges további adatai pedig az elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak.
(3) A felhasználó hozzájárulása esetén a 9. § (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervek az elektronikus azonosítási szolgáltatás a 43. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartását vagy egyéb, a (2) bekezdés szerinti elektronikus azonosítási eszközhöz vagy megoldáshoz kapcsolódóan az ügyfél adatait tároló nyilvántartást kezelő szervtől az ügy intézéséhez szükséges és a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által kezelhető azonosító adatokat igényelhetnek.
(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezetet a (3) bekezdés szerinti adatigénylés és adatkezelés jogosultsága az ügyfél ügyintézési szándékának a digitális szolgáltatást biztosító szervezet tudomására jutásától megilleti.
(5) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet maga állapítja meg, hogy az ügyfél elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás során milyen, az eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti biztonsági szintű elektronikus azonosítást követel meg. Ha jogszabály vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet másként nem rendelkezik, az elektronikus azonosításhoz elegendő az eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti alacsony biztonsági szint.
35. § (1) Gazdálkodó szervezet felhasználó
a) a 34. § (2) bekezdése szerinti elektronikus azonosítását, vagy
b) természetes személy felhasználó képviselőjének a 42. § szerinti elektronikus azonosítását és képviseleti jogának igazolását
követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.
(2) Természetes személy felhasználó képviselője a képviselt nevében a 34. § szerinti elektronikus azonosítását, valamint képviseleti jogának igazolását követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.
(3) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet nem kötelezheti a felhasználót vagy képviselőjét a képviselő képviseleti jogának igazolására, ha
a) a képviseleti jogot igazoló adatot valamely jogszabállyal létesített nyilvántartásnak közhiteles adatként tartalmaznia kell,
b) a felhasználó ügyintézési rendelkezésében meghatalmazást adott a képviselő részére az eljárási cselekmény elvégzésére, illetve jognyilatkozat megtételére.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elektronikus azonosítás szolgáltatást nyújtó szolgáltató a gazdálkodó szervezet felhasználó nevében eljáró természetes személy természetes személyazonosító adatait a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére a képviselő azonosítása céljából átadja. Az adatkezelés jogszerűségéért a digitális szolgáltatást biztosító szervezet felel.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti képviselő azonosításával egyenértékű, ha az elektronikus nyilatkozat benyújtása a gazdálkodó szervezet felhasználó által használt gépi interfészen keresztül történik és a képviselő azonosítása az adott ügyben szükségtelen, vagy az egyéb módon – így különösen a gazdálkodó szervezet felhasználó által megadott természetes személyazonosító adatok vagy a képviselő által használt bizalmi szolgáltatási tanúsítvány alapján – biztosított.
36. § (1) A felhasználó azonosításához szükséges adatok kivételével a 9. § (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználótól nem kérheti olyan adat igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
(2) Ha a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az (1) bekezdés szerinti adatot információátadás útján szerzi be, az ügyintézési határidőbe – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárások kivételével – nem számít bele a megkeresés teljesítésének időtartama, de legfeljebb 3 munkanap.
37. § (1) Ha jogszabály a felhasználó számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, olyan azonosító kód igazolását írja elő, amelyhez tartozó titkosított kapcsolati kód az összerendelési nyilvántartásban szerepel, a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén valamely más ilyen azonosító kódot igazoló, személyazonosításra alkalmas más hatósági igazolványa bemutatásával is eleget tehet e kötelezettségének.
(2) A felhasználói profillal történő szolgáltatás-igénybevétel esetében a felhasználótól a digitális állampolgár azonosítóján felül más azonosító kód nem kérhető.
(3) Ha jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, az ügyfél a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén az összerendelési nyilvántartáshoz csatlakozott nyilvántartás hatósági igazolványával rendszeresített azonosító kódja igazolásával is eleget tehet e kötelezettségének.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetben a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az összerendelési nyilvántartás igénybevételével szerzi be azt az azonosítót, amelynek kezelésére jogszabály alapján jogosult.
(5) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatásaihoz csatlakozott adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, az ügyfél az azonosítót, illetve személyazonosságát az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett azonosítási szolgáltatással is igazolhatja.
(6) Az igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv – kivéve, ha annak kezelésére törvény feljogosítja – és az összerendelési nyilvántartás működtetője haladéktalanul törli a szolgáltatás teljesítése céljából az ügyfél által rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat.
38. § (1) A felhasználó a Kormány rendeletében kijelölt szervnél ügyintézési rendelkezése keretében az alábbi tárgykörökben tehet jognyilatkozatokat:
a) képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok,
b) a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 15. § (3) bekezdése szerinti automatizált adatváltozás-bejelentési szolgáltatás igénybevétele.
(2) A felhasználó 11. § (2) bekezdésében foglalt digitális állampolgárság felhasználói profil felhasználó általi aktiválását úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus kapcsolattartási formáról rendelkezett.
(3) A felhasználó az elektronikus ügyintézési rendelkezésében
a) igényelheti, hogy az általa meghatározott adatainak változásáról a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltató az ügyintézési rendelkezésben meghatározott digitális szolgáltatást biztosító szervezetet automatikusan vagy az ügyfél eseti rendelkezése alapján elektronikus úton értesítse,
b) egy, több vagy valamennyi digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek címzett meghatalmazást adhat jogszabályban meghatározott más jogalany részére arra, hogy meghatározott ügyekben vagy valamennyi ügyben a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt a képviseletét ellássa,
c) rendelkezhet arról, hogy valamely ügyintézési rendelkezését mely digitális szolgáltatást biztosító szervezet jogosult megismerni, ha ezen a körön belül megjelöli, hogy az ügyintézési rendelkezése mely digitális szolgáltatást biztosító szervezettel szemben hatályos, továbbá
d) megteheti a jogszabályban meghatározott más jognyilatkozatot.
(4) Ügyintézési rendelkezés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) személyes megjelenés mellett, vagy
b) elektronikus úton, a Kormány által kijelölt szolgáltató által biztosított felületen
tehető vagy módosítható.
(5) Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy az ügyintézési rendelkezésben tett nyilatkozat e követelményt teljesíti.
(6) Az adott ügy vonatkozásában érvénytelen az a rendelkezés, amely az ügyre vonatkozó jogszabályokkal ellentétes, vagy alkalmatlan a rendelkezés céljának elérésére.
(7) Folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek is bejelenti.
(8) Törvény vagy kormányrendelet előírhatja, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti jognyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és ennek a rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes.
(9) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó felhasználó kivételével az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben – ide nem értve az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági feladatait – az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezésnek nincs helye.
39. § (1) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználó e törvényben meghatározott jogait e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti digitális szolgáltatást biztosító információs rendszer útján biztosítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információs rendszerben a digitális szolgáltatást biztosító szervezet köteles biztosítani legalább
a) a digitális szolgáltatás keretalkalmazás útján történő igénybevételének lehetőségét,
b) a digitális keretszolgáltatások használatának lehetőségét,
c) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését,
d) a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét,
e) elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát,
f) a Kormány rendeletében meghatározott ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáson keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását,
g) az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását,
h) a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását,
i) e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását,
j) az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 26. § szerint valamennyi típusú kézbesítés útján,
k) a 9. § (2) bekezdés a)–i) pontjában foglalt szervek esetében az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését, és
l) az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok kezelését.
(3) A 9. § (2) bekezdés a), b), d)–f) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti szervek kötelesek az (1) bekezdés szerinti információs rendszer folyamatos elérhetőségét biztosítani.
(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználó számára az elektronikus ügyintézést a teljes ügyintézési folyamatot támogató elektronikus ügyintézési megoldások útján biztosítja, ha azt törvény vagy az ügyfél ügyintézési rendelkezése nem zárja ki, és a teljes ügyintézési folyamat megvalósítható elektronikus ügyintézési megoldások útján.
(5) Jogszabály
a) az azonos hatáskörű szervek közül kijelölheti azt a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet, amely az adott ügy elektronikus intézésére országos illetékességgel kizárólagosan jogosult,
b) rendelkezhet úgy, hogy elektronikus ügyintézés esetén az azonos hatáskörű szervek mindegyike országos illetékességgel jár el és az ügyek elosztása objektív szempontok szerint, automatikusan történik meg.
(6) Az állam a (2) bekezdés szerinti digitális szolgáltatást biztosító információs rendszer működtetéséhez szükséges, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a 9. § (2) bekezdés szerinti szerveknek díjmentesen biztosítja.
40. § (1) Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás
a) az elektronikus azonosítási szolgáltatás,
b) az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás,
c) az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás,
d) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített szolgáltatás.
(2) Több szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás egységesen is kialakítható és nyújtható, de ez esetben is mindegyik szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásra vonatkozó követelménynek külön-külön kell a szolgáltatás nyújtójának megfelelnie.
(3) A támogató szolgáltatások nyújtására a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései a jelen alcím szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazandók.
(4) Törvény vagy kormányrendelet szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti.
(5) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásának feltétele a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnökének rendeletében meghatározott kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása.
41. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást az veheti igénybe, aki a szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztrált és szerepel az elektronikus azonosítási szolgáltató 43. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartásában.
(2) Az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére az ügyfél
a) elektronikusan regisztrálhat elektronikus aláírás, az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz vagy olyan más azonosítási szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek, vagy
b) személyes megjelenéssel regisztrálhat a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban.
42. § (1) A regisztrációt megelőzően a természetes személy ügyfélnek (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) személyesen meg kell jelennie az elektronikus azonosítási szolgáltató vagy az elektronikus azonosítási szolgáltató nevében a regisztrációt végző szervezet (a továbbiakban együtt: ügyfél-regisztrációs szerv) előtt. Az elektronikus azonosítási szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha legalább azonos biztonsági körülmények között biztosítható az igénylő személyazonosságának a jelen alcímben meghatározott ellenőrzése.
(2) A természetes személyt személyes megjelenése esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az általa bemutatott, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján azonosítja. Az ügyfél-regisztrációs szerv a természetes személy hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait összeveti
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival,
b) az a) pontban, valamint a c) pontban megjelölt nyilvántartásban nem szereplő külföldi természetes személy esetén a központi idegenrendészeti nyilvántartás adataival,
c) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő adataival.
(3) Ha az igénylő a (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az ügyfél-regisztrációs szerv a bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványba bejegyzett születési nevet, a hatósági igazolvány okmányazonosítóját és típusát – az igazolvány valódiságának és érvényességének, valamint az arcképmás- és az aláírásadatok azonosságának megállapítása céljából – továbbítja az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartás számára.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az okmány számát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint – az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás- és aláírás adatának továbbítása kötelező.
(5) Ha az igénylő a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, a központi idegenrendészeti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, valamint – az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.
(6) Ha az igénylő a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint – az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.
(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv a kapott adatokat összeveti a bemutatott okmányban szereplő adatokkal, valamint megállapítja, hogy az arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség megállapítható volt, akkor az ügyfél-regisztrációs szerv a 43. § (2) bekezdés szerinti adatokat a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átveszi.
(9) Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség nem volt megállapítható, vagy a személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány érvénytelen volt, az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat törli.
(10) A (4)–(6) bekezdés szerinti arcképmás- és aláírásadatokat a személyazonosság megállapítását követően haladéktalanul törölni kell. Az ügyfél-regisztrációs szerv azon adatokat, amelyek az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban nem szerepelnek, kizárólag személyazonosításra és az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel.
(11) E törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki a (2) bekezdésben megjelölt nyilvántartások valamelyikében szerepel.
(12) Aki a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában megjelölt nyilvántartásban szerepel, az elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag e törvény hatálya alá tartozó ügyekben veheti igénybe.
43. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénylőkről a hiteles elektronikus azonosítás és visszakövethetőség érdekében nyilvántartást (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs nyilvántartás) vezet.
(2) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás
a) az igénylő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, és egyedi azonosító számát, valamint
b) a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot
tartalmazza. Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás tartalmazhatja az elektronikus azonosítási szolgáltató által az általános szerződési feltételekben meghatározott adatokat.
(3) Az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció során nyilvántartásba vett adatokról, valamint – ahol ez értelmezhető – az általa képzett azonosítóról igazolást állít ki. Az igazolásban szerepeltetett, az igénylő által megadott adatok helyességét az igénylő a kinyomtatott igazolásban saját kezű aláírásával, elektronikus úton előállított igazolásban a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány elektronikus személyazonosító funkciójával, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy eAláírás útján igazolja.
(4) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés, a kezelt adatok naprakészségének biztosítása érdekében adatigénylésre jogosult a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokból. Az adatigénylési jogosultság az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő személy következő adataira terjed ki:
a) az igénylő természetes személyazonosító adata, állampolgársága, valamint az elhalálozás ténye,
b) a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány száma, típusa és érvényességére vonatkozó adat.
(5) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv a regisztrációt megszünteti
a) a felhasználó kérelmére,
b) a felhasználó halála esetén,
c) a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő személy esetén az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány érvényességének lejártával.
(6) A regisztráció megszűnik akkor is, ha a regisztrációs szerv arról értesül, hogy az igénylő a 42. § (2) bekezdésében megjelölt nyilvántartások egyikében sem szerepel.
(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:
a) a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése céljából,
e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.
(8) A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, az általános szerződési feltételeiben meghatározott időpontig, de legalább a regisztráció megszűnését követő 10 évig, legfeljebb a regisztráció megszűnését követő 50 évig kezeli.
(9) Az ügyfél-regisztrációs szerv a (8) bekezdésben megjelölt zárolást követően a (7) bekezdésben megjelölt szervek részére a (7) bekezdésben meghatározott okból a zárolást feloldja és részükre adatot szolgáltat.
44. § (1) A 34. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével az elektronikus ügyintézés során sikeres elektronikus azonosítás esetén az elektronikus azonosítási szolgáltató a digitális szolgáltatást biztosító szervezet számára az azonosított személy nevét, erre vonatkozó információ esetén a rendelkezésére álló elektronikus levélcímét, valamint a szerv számára képzett, a természetes személyazonosítókból le nem vezethető kapcsolati kódot továbbíthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénybe vevő kérésére átadja a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató részére a regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes adatokat.
45. § (1) Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:
a) elektronikus azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére,
b) ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás,
c) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás, ezen belül az alábbi szolgáltatások:
ca) elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,
cb) elektronikus időbélyegzőkkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint azonosítási célú tanúsítvány szolgáltatás a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,
cc) elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek, titkos információgyűjtés folytatásában, leplezett eszközök alkalmazásában, valamint ezek engedélyezésében részt vevő szervek részére,
cd) titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,
ce) a ca)–cd) alpontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással,
d) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.
(2) Jogszabály az (1) bekezdésben foglaltakon túl egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását más szervek számára is előírhatja.
46. § (1) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások:
a) eAzonosítás, valamint
b) emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu.
(2) Az (1) bekezdés szerinti azonosítási szolgáltatást a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személy felhasználó veheti igénybe.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személy felhasználó (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatást a 11. § (2) bekezdésben foglalt digitális állampolgárság felhasználói profil felhasználó általi aktiválásáig veheti igénybe, ezt követően kizárólag az (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítási szolgáltatást veheti igénybe.
(4) A központi idegenrendészeti nyilvántartásban, vagy elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásában szereplő természetes személy felhasználó az (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatást veheti igénybe.
(5) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe vevője díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.
(6) A digitális állampolgárság nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait a 12. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Ha a felhasználó rendelkezik az (1) bekezdés b) pontja szerinti regisztrációval, a digitális állampolgárság nyilvántartás a 13. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a felhasználói nevet és a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomatát.
(8) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele során a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által igényelt, a digitális állampolgárság nyilvántartásban szereplő
a) adatok ellenőrzéséhez,
b) adatok beszerzéséhez
olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett adatokat továbbítja, valamint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által megadott adatoknak a digitális állampolgárság nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét vizsgálja.
47. § (1) Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:
a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,
b) iratérvényességi nyilvántartás,
c) eFizetés,
d) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
e) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
f) központi azonosítási ügynök,
g) személyre szabott ügyintézési felület, az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére,
h) űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás, amely a jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, digitális szolgáltatást biztosító szervezethez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosítja,
i) ePapír,
j) összerendelési nyilvántartás,
k) szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás,
l) automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer,
m) a Kormány által rendeletben megjelölt központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás.
(2) Ha a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételéhez regisztráció szükséges, a regisztrációra jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kizárólag elektronikus azonosítási szolgáltatással kerülhet sor. A regisztráció során az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénybe vevő hozzájárulása alapján jogosult a kijelölt szolgáltató részére átadni a regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes adatokat.
(3) Törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti.
(4) A Kormány által kijelölt szolgáltató központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásával összefüggő adatkezelése körében e törvény általános adatkezelési szabályai irányadók.
(5) A támogató szolgáltatások tekintetében mesterséges intelligencián alapuló technológia is felhasználható.
(6) Ha jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez az ügyfél, illetve a digitális szolgáltatást biztosító szervezet képviselőjének aláírását követeli meg, az a Kormány rendeletében meghatározott mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.
(7) Ha a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás használata során a szolgáltatás útján, gépi úton tesz nyilatkozatot, a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója a digitális szolgáltatást biztosító szervezet nevében jár el.
(8) Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azon ügyeket, ahol a (6) bekezdés szerinti szolgáltatások vagy ezen szolgáltatások valamelyikének használata kizárt.
48. § (1) A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés megkönnyítése, az ügyfél választási lehetőségeinek megteremtése és elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezésének tiszteletben tartása érdekében az ügyfél ügyintézési rendelkezéseinek adattartamáról nyilvántartást vezet.
(2) Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője új természetes személy összerendelési bejegyzésének nyilvántartásba történő bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervet abból a célból, hogy a személy rendelkezéseinek kezelése céljából a személy számára rendelkezési nyilvántartási bejegyzést hozzon létre.
(3) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdés szerint átadott természetes személyazonosító adatok alapján a személy részére belső azonosítót és összerendelési bejegyzési kapcsolati kódot képez, majd gondoskodik az összerendelési bejegyzési kapcsolati kód titkosított változatának – csak általa visszafejthető titkosítással – az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére történő továbbításáról, ezt követően a természetes személyazonosító adatokat törli.
(4) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a képviseletre vonatkozó rendelkezés nyilvántartásba vétele során a képviselőt az összerendelési nyilvántartáson alapuló szolgáltatás igénybevételével veszi nyilvántartásba, a képviselő természetes személyazonosító adatait és a más hatóság által képzett azonosítót vagy azonosító kódot nem tárolja.
(5) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja.
(6) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv kizárólag a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek vagy támogató szolgáltatás szolgáltató számára szolgáltat adatot az ügyintézési rendelkezés tartalmáról, ideértve az ügyfél által adott meghatalmazás adatait is. A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek vagy támogató szolgáltatás szolgáltatója igazolja, hogy mely azonosító kódok, illetve más azonosítók használatára jogosult.
(7) Az ügyintézési rendelkezés tartalmáról történő tájékoztatás során a nyilvántartó szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével kizárólag olyan azonosító kódot vagy más adatot közölhet a megkereső szervvel vagy szolgáltatóval, amelynek kezelésére az érintett szerv vagy szolgáltató jogosult.
(8) Törvény vagy kormányrendelet lehetővé teheti, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet, a támogató szolgáltatás szolgáltatója az ügyfél jogszabályban meghatározott egyes ügyintézési rendelkezéseit, jogszabályban meghatározott módon a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek nyilvántartásba vétel céljából bejelentse.
(9) A rendelkezési nyilvántartást kezelő szerv vagy a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerve az ügyfél vagy más szerv vagy a (8) bekezdés szerinti szolgáltató által az ügyintézési rendelkezés nyilvántartásba vétele során megadott személyes adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a rendelkezés nyilvántartásba vétele céljából, annak nyilvántartásba rögzítése idejéig kezeli.
49. § (1) Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatás keretében a szolgáltató lehetővé teszi, hogy az igénybe vevő a birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét, illetve – ha erre adatok rendelkezésre állnak – tartalmát ellenőrizze.
(2) Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatás igénybe vevője az iratérvényességi nyilvántartásban rögzíti az általa kiállított okiratoknak a szolgáltató által meghatározott egyes adatait, illetve tartalmi elemeit. Az iratérvényességi nyilvántartás nyilvánosan elérhető, abban bárki ellenőrizheti a birtokában lévő, a nyilvántartásban rögzített okiratnak a nyilvántartásban elérhető adatait, valamint adott esetben az okirat hitelességét is.
50. § Az iratról a papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá szolgáltatás szabályai szerint a Kormány által kijelölt szerv által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.
51. § Az elektronikus iratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatás szabályai szerint a Kormány által kijelölt szerv által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.
52. § (1) A digitális térben elérhető keretszolgáltatások:
a) eAzonosítás,
b) eAláírás,
c) ePosta,
d) eDokumentumkezelés,
e) eFizetés.
(2) A digitális keretszolgáltatásokat a Kormány rendeletében kijelölt digitális állampolgárság szolgáltató biztosítja.
(3) A digitális állampolgárság szolgáltató a felhasználó részére keretalkalmazást biztosít, mely egyenként vagy összesítetten biztosítja a digitális szolgáltatások elérését, illetve igénybevételét.
(4) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany a digitális állampolgárság keretszolgáltatásait saját digitális szolgáltatásaihoz felhasználhatja, melynek érdekében a digitális keretszolgáltatáshoz csatlakozhat. A csatlakozás műszaki, adminisztratív és elszámolási feltételeit kormányrendelet tartalmazza.
53. § A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAzonosítás szolgáltatás a 46. § szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás, amelynek során a felhasználó arcképe az azonosítási folyamatban felhasználható és az Atv. szerinti, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság-ellenőrzését támogató automatizált összehasonlításhoz felhasználható.
54. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAláírás szolgáltatás a 8. § 38. pontja szerinti minősített elektronikus aláírás.
(2) Az eAláírás teljes bizonyító erejű magánokirat és közokirat létrehozására alkalmas.
55. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető ePosta szolgáltatás a felhasználó számára ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címnek megfelelő elektronikus tárhelyet biztosít, valamint lehetővé teszi az elektronikus dokumentumok elküldését, továbbá igazolja a kézbesítés sikerességét vagy sikertelenségét, és a kézbesített dokumentum címzett fél általi letöltését.
(2) A digitális állampolgárság szolgáltató szerepkör szerint funkcionalitásában elkülönülő tárhelyet biztosít az elektronikus dokumentum küldésére, fogadására és tárolására.
56. § A digitális keretszolgáltatásként elérhető eDokumentumkezelés szolgáltatás hiteles elektronikus dokumentum előállítását teszi lehetővé. Az eAláírás és az eDokumentumkezelés integrált szolgáltatásként is nyújtható.
57. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eFizetés a felhasználó számára lehetővé teszi közteher-, bírság- és díjfizetési, valamint egyéb, a felhasználó által teljesítendő fizetési kötelezettségek (a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) elektronikus térben történő megfizetését.
(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a természetes személy felhasználó jogosult, a gazdálkodó szervezet felhasználó köteles a fizetési kötelezettségét elektronikus úton teljesíteni.
58. § (1) A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv feladat- és hatáskörébe tartozó digitális szolgáltatásokat elsődlegesen életesemények köré rendezetten kell biztosítani.
(2) Az életesemény-alapú szolgáltatásokat kormányrendelet állapítja meg (a továbbiakban: életesemény-kataszter).
(3) A gazdálkodó szervezet felhasználók számára elérhetővé tett digitális szolgáltatások esetében – figyelembe véve az adott szervezet működési sajátosságait – vállalkozási-ügyviteli események köré rendezett szolgáltatások alakíthatók ki.
(4) Jogszabály életeseményre, illetve életesemény-alapú digitális szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit a vállalkozási-ügyviteli eseményre, illetve az ezt támogató digitális szolgáltatásokra is alkalmazni kell.
(5) Az életesemény-alapú szolgáltatás kialakítása és működtetése során annak szolgáltatója
a) dönt a szükséges fejlesztések koncepcionális irányairól és tartalmáról,
b) a (2) szerinti kormányrendeletben kijelölt szakmai közreműködő javaslatának figyelembevételével megtervezi az életesemény-alapú szolgáltatást,
c) kialakítja az eredményes szolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatokat és a leghatékonyabb műszaki megoldásokat a szolgáltató oldaláról,
d) az életesemény keretében összekapcsolt ügyeknél meghatározza az optimális ügymenetet és a szükséges mértékben adatot kezel,
e) keretalkalmazáson keresztül elérhetővé teszi az életesemény-alapú szolgáltatást.
(6) A szakmai közreműködő az (5) bekezdés vonatkozásában
a) javaslatot tesz az életesemény-szolgáltatónak új életesemény kialakítására,
b) kialakítja az eredményes szolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatokat és a leghatékonyabb műszaki megoldásokat a szakmai közreműködő oldaláról.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt együttműködés keretében, az életesemény-alapú szolgáltatás kialakítása tekintetében az életesemény szolgáltatója iránymutatást adhat a szakmai közreműködőnek, amelyet a szakmai közreműködő köteles figyelembe venni.
59. § A digitális állampolgárság szolgáltató digitális személyiadat-tárca szolgáltatást nyújt, amely biztosítja a természetes személy felhasználó számára mind online, mind offline személyazonosító adatok, illetve valamely attribútum felhasználását köz- és magánszolgáltatások igénybe vétele érdekében.
60. § A digitális személyiadat-tárca szolgáltatás biztosítja a felhasználó számára, hogy rendelkezzen arról, hogy
a) személyazonosító adatainak célzott megosztását lehetővé tegye személyazonosítás és személyazonosság igazolása céljából vagy az igénybe vett szolgáltatás szükségleteire korlátozva, illetve
b) a tárcában lévő mely – a személyazonosító adatain kívül eső – egyéb attribútumot oszt meg.
61. § A digitális személyiadat-tárca szolgáltatás keretében elérhető okmányok esetében a fizikai okmány felmutatásával egyenértékű, ha az erre feljogosított személy a közhiteles nyilvántartásban szereplő adat egyezőségét az okmány keretalkalmazással bemutatott vizuális kódjával megjelenített adatával megállapította. A bemutatott vizuális kód alapján a közhiteles nyilvántartásból megjelenített adatokat igazoltnak kell tekinteni.
62. § (1) A digitális állampolgárság szolgáltató biztosítja annak lehetőségét, hogy a természetes személy felhasználó rendelkezzen arról, hogy az állami digitális közhiteles nyilvántartásokba bejegyzett személyes vagy egyéb adatainak meghatározott körét a szolgáltató a digitális térben továbbítsa, bármely magánjogi ügyletéhez.
(2) A természetes személy felhasználó (1) bekezdés szerinti rendelkezése
a) eseti adattovábbításra, vagy
b) tartós adathozzáférés biztosítására
terjedhet ki.
63. § (1) A felhasználói profil aktiválása a személyazonosság igazolásához kötött. A személyazonosítás a keretalkalmazáson keresztül tehető meg.
(2) Az aktiválás során a digitális állampolgárság szolgáltató a videojel segítségével az okmányról vagy a tárolóelemből kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét, valamint az okmányról vagy a tárolóelemből kiolvasott arcképmásnak, vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának és a felhasználóról videojel útján készült arckép egymással történő megfeleltethetőségét.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás során a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeresen megtörténik.
(4) A (3) bekezdés szerint elvégzett azonosítás sikertelensége esetén a felhasználó az aktiválást végző szolgáltató ügyintézőjének támogatásával is megkísérelheti az azonosítást.
(5) A digitális állampolgárság szolgáltató a közölt okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett természetes azonosító adatait, állampolgárságát, nemét, a (2) bekezdés szerinti okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése, valamint a (6) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából.
(6) A (2) bekezdés szerinti azonosítás sikeressége esetén az azonosítás eredményét – az érintett természetes személyazonosító adataival és az állampolgárságára, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványra vonatkozó adatokkal együtt – a digitális állampolgárság szolgáltató jelzi a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv felé a digitális állampolgárság aktiválása céljából.
(7) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az aktiválást követően úgy kell tekinteni, hogy a felhasználó valamennyi digitális térben intézhető ügy esetében e törvény szerint kíván szolgáltatást igénybe venni.
64. § (1) A felhasználó a felhasználói profilját inaktiválhatja. Az inaktiválásra kizárólag személyes megjelenéssel járó ügyintézés keretében kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a felhasználói profil
a) ismételt aktiválásának feltételeit,
b) inaktivált állapotához fűződő joghatásokat
kormányrendelet állapítja meg.
(3) Megszűnik a felhasználói profil a felhasználó halálával.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a 14. §-ban foglaltak szerint jár el.
65. § (1) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a Kormány által biztosított
a) digitális keretszolgáltatás és támogató szolgáltatás a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek nem minősülő, ellátó szerv által közérdek teljesítése céljából igényelhető,
b) digitális keretszolgáltatás, támogató szolgáltatás, valamint egyéb, informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatás digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek nem minősülő szervezet által a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és az eredeti közszolgáltatáshoz képest a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel és korlátozásaival piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatásként igényelhető.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott piaci szereplők által az (1) bekezdésben meghatározott, ellenszolgáltatás mellett igénybe vehető szolgáltatások esetén, a piaci szolgáltató más igénybevevők részére történő szolgáltatás nyújtása során az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások továbbszolgáltatásáért ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt.
(3) A Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás vagy – a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel – azzal azonos tartalmú piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás igénybevétele során, az azonosítás folyamata és eredményessége biztosítása érdekében a piaci szereplő kezeli azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlenül szükségesek.
(4) A támogató szolgáltatás, valamint a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Szolgáltatás) e fejezet szerinti igénybevétele feltételeinek, a Szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek teljesítését a digitális szolgáltatások felügyelete a 38. alcím szerint ellenőrzi azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat tekintetében a Szolgáltatást szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, a Szolgáltatás igénybevevőjét digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek, a Szolgáltatás igénybevevőjével elektronikusan kapcsolatot tartó személyt vagy szervet ügyfélnek kell tekinteni.
66. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) és (1a) bekezdése szerinti szolgáltató (a továbbiakban e § alkalmazásában: szolgáltató) részére, a szolgáltató kérelme esetén a Kormány által biztosított elektronikus ügyintézési szolgáltatások közül a központi azonosítási ügynök szolgáltatást, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat, az összerendelési nyilvántartást és a központi kormányzati szolgáltatási buszt a Kormány által kijelölt szolgáltató a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás (a továbbiakban: ügyfél-átvilágítás) céljára, közérdekből díjmentesen biztosítja.
(2) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során, az elektronikus azonosítás keretében az ügyfél nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson és az összerendelési nyilvántartáson keresztül, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 10/E. §-a szerint gépi kapcsolat útján veszi át.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az állam az ügyfél-átvilágítás esetében díjmentesen biztosítja a szolgáltató számára.
(4) A sikeres azonosítást követően a szolgáltató az ügyfél a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ac), af) és ag) alpontja szerinti adatát, aláírását, valamint arcképmását a közhiteles hatósági nyilvántartásokból díjmentesen veszi át.
(5) A szolgáltató a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti adatot elsősorban a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból, ha az ügyfél ezen nyilvántartásban nem rögzített személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezik, az útiokmány-nyilvántartásból, ha az ügyfél útlevéllel sem rendelkezik, akkor a közúti közlekedési engedély-nyilvántartásából veszi át. A pénz- és hitelintézet az ügyfél személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványához tartozó aláírás- és arcképmás-adatot veszi át.
67. § (1) A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés biztonsága, a felhasználók hiteles elektronikus azonosítása, valamint az egyes elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet azon, életvitelszerűen külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi természetes személyekről, akik ebbe a nyilvántartásba az elektronikus ügyintézés céljából önkéntesen regisztrálnak (a továbbiakban: külföldi személyek nyilvántartása).
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyeit az (1) bekezdés szerinti regisztráció nélkül is elektronikusan intézheti a külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező az a természetes személy is, aki
a) az eIDAS Rendelet hatálya alá tartozik és az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosítási eszközzel azonosítja magát, vagy
b) nemzetközi szerződés alapján erre jogosult.
(3) A regisztráció céljából a természetes személy ügyfélnek személyesen meg kell jelennie a Kormány által kijelölt regisztrációs szervnél. A személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szerv külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható az ügyfél személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése.
(4) A természetes személy személyes megjelenése esetén a természetes személyt a regisztrációs szerv az általa bemutatott, külön jogszabályban meghatározott, a személyazonosság igazolására alkalmas úti okmányban vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatok alapján azonosítja. A regisztrációs szerv a természetes személy bemutatott okmányában szereplő természetes személyazonosító adatait ellenőrzi
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban,
b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásban, valamint
c) a külföldi személyek nyilvántartásában.
(5) A regisztrációs szerv az ellenőrzés során kapott adatokat összeveti a természetes személy bemutatott okmányában szereplő adatokkal, illetve megállapítja, hogy a bemutatott okmányban szereplő arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel.
(6) A regisztrációs szerv ellenőrzi az okmányazonosító alapján, hogy a külföldi személyek nyilvántartásában az ügyfél által bemutatott okmánnyal történt-e korábban regisztráció. Amennyiben igen, a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni.
68. § (1) Ha a természetes személy nem szerepel a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartások egyikében sem, és a bemutatott okmányban szereplő arcképmás megfeleltethető a megjelent személlyel, a regisztrációs szerv a kérelmező természetes személy arcképmásának és aláírásának a kormányrendeletben meghatározott módja szerinti rögzítése mellett a természetes személyt felveszi a külföldi személyek nyilvántartásába.
(2) A regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és a rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli, ha a természetes személy ügyfél adatai a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében már szerepelnek, illetve, ha az ügyfél személyazonosítás céljára bemutatott okirata érvénytelen.
(3) A regisztrációs szerv a 42. § (2) bekezdése szerinti adatokat kizárólag az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítása céljából használhatja fel.
69. § (1) A külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztráció megszűnik
a) a természetes személy halálával,
b) ha azt a természetes személy kérte,
c) az összerendelési nyilvántartás értesítése alapján, ha a regisztrált személy számára képzett összerendelési bejegyzés személyi azonosítóhoz, illetve központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosítóhoz tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot tartalmaz,
d) a felvételnél a személyazonosság igazolására szolgáló okmány érvényességi idejének lejártával, a határidő nélküli érvényességi idejű okmány esetén a regisztrációtól számított 50 év elteltével.
(2) A külföldi személyek nyilvántartása a regisztráció megszűnésétől számított 5 évig tartalmazza a természetes személy arcképmását, aláírását és
a) természetes személyazonosító adatait, ha regisztrációja során történő személyazonosítására személyes megjelenés során kerül sor,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az őt kizárólagosan azonosító, a regisztráció során megismert személyazonosító adatokat,
c) az azonosításához használt, személyazonosításra alkalmas okmánya vagy eszköze kibocsátójának és fajtájának megjelölését, érvényességi idejét,
d) nemét, állampolgárságát, valamint
e) a c) pont szerinti okmány vagy eszköz azonosítóját.
(3) A külföldi személyek nyilvántartásából az elektronikus azonosítási szolgáltató számára abból a célból szolgáltatható adat, hogy az elektronikus azonosítási szolgáltató
a) meg tudja állapítani, hogy egy adott személy megegyezik-e a nyilvántartásba vett személlyel,
b) az azonosítást kérő számára igazolni tudja az adott személy személyazonosságát,
c) az azonosítást kérő rendelkezésére tudja bocsátani az adott személy azonosításához feltétlenül szükséges adatokat.
(4) A külföldi személyek nyilvántartásából az összerendelési nyilvántartáson keresztül a Szaz. tv. 10/E. és 10/F. §-ában meghatározott célból adat szolgáltatható, ha az adatok kezelésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult.
(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak feladataik teljesítése céljából,
e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint kiemelt személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.
70. § (1) A 69. § (3)–(5) bekezdése szerinti szervek a külföldi személyek nyilvántartásából díjmentesen igényelhetnek adatot.
(2) Az ügyfél hozzájárulása esetén, valamint a 66. § (4) bekezdésében foglalt esetben az (1) bekezdésben meg nem jelölt szerv számára igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében szolgáltatható adat.
71. § E törvény céljainak megvalósítása érdekében a Kormány rendeletében kijelölt digitális szolgáltatóközpont közzéteszi a digitális szolgáltatások és támogató szolgáltatások tervezésére és megvalósítására vonatkozó szabályokat és ajánlásokat, valamint módszertani támogatást nyújt ezen tevékenységek végzéséhez, továbbá az eredményeket folyamatosan figyelemmel kíséri.
72. § (1) A digitális szolgáltatások felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) feladata a digitális állampolgársághoz, a digitális szolgáltatások igénybevételéhez való jog érvényesülésének, továbbá a digitális szolgáltatások biztosításának ellenőrzése, összehangolása és elősegítése. A Felügyeletet a Kormány rendeletben jelöli ki.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti feladatkörében ellenőrzi különösen:
a) a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által biztosított digitális szolgáltatásokat,
b) a támogató szolgáltatásokat,
c) a digitális állampolgárság szolgáltatásokat, és
d) az a)–c) pontok szerinti szolgáltatásokra és a szolgáltatásokkal összefüggő együttműködési kötelezettségre vonatkozó, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint különösen
a) életesemény-kataszterben nyilvántartja a felhasználó számára elérhető digitális szolgáltatásokat, életesemények szerint tematizált ügyeket és integrált ügymenetet biztosító alkalmazásokat és a digitális szolgáltatást biztosító szervezeteket;
b) engedélyezi és nyilvántartásba veszi az e törvény alkalmazását önként vállaló jogalanyokat;
c) felhasználó bejelentése alapján – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt kivételekkel – felügyeleti vizsgálatot indíthat;
d) hivatalból felügyeleti vizsgálatot indíthat, ha – akár névtelen bejelentés alapján – valószínűsíthető, hogy digitális szolgáltatást biztosító szervezet, a támogató szolgáltatásokat és a digitális állampolgárság szolgáltatásokat nyújtó szervezet az e törvényben meghatározott kötelezettségeit vagy a felhasználók e törvényben meghatározott jogait megsérti;
e) ellátja a digitális szolgáltatások nyújtásának alapjául szolgáló állami alkalmazásokkal és digitális szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos követelményeket meghatározó jogszabályokban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos hatósági és felügyeleti feladatokat és eljár azok megsértése esetén;
f) kérelemre vagy hivatalból koordinációs eljárást folytat le.
(4) A Felügyelet az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályokba foglalt követelmények megtartását hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(5) A felügyeleti vizsgálat során a bejelentőt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti ügyféli jogok nem illetik meg, a hivatalból indított hatósági eljárásban hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik. A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat indításáról és eredményéről tájékoztatja a bejelentőt. Amennyiben a Felügyelet a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról – indokolási kötelezettség nélkül – tájékoztatja a bejelentőt.
(6) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet, támogató szolgáltatást nyújtó szervezet vagy a digitális állampolgárság szolgáltató (e § alkalmazásában a továbbiakban: ellenőrzött szervezet) az e törvényben vagy e törvény végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat megsértette,
a) jogkövetkezményként:
aa) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti az ellenőrzött szervezetet,
ab) az ellenőrzött szervezetnél a digitális szolgáltatások megvalósításáért felelős személy fegyelmi és kártérítési felelősségre vonását kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál,
ac) az ellenőrzött szervezet által nyújtott digitális szolgáltatás nyújtását a döntés véglegessé válásától a jogszerű állapot helyreállításáig vagy legfeljebb 12 hónapra feltételhez kötheti, korlátozhatja vagy felfüggesztheti,
ad) elrendelheti, hogy a digitális szolgáltatások nyújtásának alapjául szolgáló alkalmazások állami üzemeltetésére és fejlesztésére költségvetési forrás a továbbiakban nem biztosítható,
b) közigazgatási szankcióként:
ba) a digitális szolgáltatás nyújtását önkéntesen vállaló szervezet esetén visszavonhatja a szervezet digitális szolgáltatások biztosítására irányuló engedélyét,
bb) a Kormány által rendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.
(7) A (6) bekezdés szerinti jogkövetkezmények és közigazgatási szankciók együttesen is alkalmazhatók.
(8) A Felügyelet bírságot szab ki, ha
a) a Felügyelet az ellenőrzött szervezettel szemben a (6) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmények bármelyikét eredménytelenül alkalmazta,
b) a jogsértés a felhasználók széles körét érinti és komoly érdeksérelmet, kárveszélyt idéz elő, vagy
c) a jogsértésből egy vagy több felhasználónak jelentős hátránya származott.
(9) A (8) bekezdésben foglalt esetekben közigazgatási szankcióként figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
73. § (1) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet, a támogató szolgáltatást nyújtó szervezet és a digitális állampolgárság szolgáltató a szolgáltatások nyújtása során e törvényben és e törvény végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek megfelelően köteles eljárni, melynek betartását a Felügyelet ellenőrzi és eljár azok megsértése esetén.
(2) Az e törvényben vagy e törvény végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályok megkerülésével vagy megsértésével megkötött – digitális szolgáltatások nyújtásának alapjául szolgáló alkalmazások fejlesztésére, továbbfejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó – szerződés semmis.
74. § (1) Az e Részben foglalt szabályokat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, valamint a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek (a továbbiakban együtt: együttműködő szervek) e minőségükben az e törvényben és más jogszabályban előírt vagy lehetővé tett egymás közötti kapcsolattartására, információátadásaira, valamint az egymás közötti információátadással járó ügyek intézésére és eljárások során az e törvényben meghatározottak szerint informatikai együttműködésre kell alkalmazni.
(2) Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges, az Egységes Digitális Kapuhoz való csatlakozással és annak működtetésével kapcsolatos szabályokat kormányrendelet határozza meg.
(3) E Részt
a) a jogalkotási eljárásra,
b) a Kormány döntéseinek előkészítésére,
c) a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet adatai, iratai átadására, nyilvántartásaiból történő adatszolgáltatásra, továbbá eljárásaira,
e) az együttműködő szervek belső nyilvántartásaira, és döntéseik tervezetére,
f) az e törvényben meghatározott kivételekkel az együttműködő szervnek a döntés megalapozását szolgáló, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint nem nyilvános adatai, ilyen adatot tartalmazó iratai megismerésére irányuló eljárásra,
g) törvény eltérő rendelkezése hiányában minősített adat és minősített adatot tartalmazó irat átadására,
h) az együttműködő szervek egymás közötti polgári jogi jogviszonyaira,
i) a köziratok levéltárba adására, valamint
j) az együttműködő szervek közjogi vagy magánjogi jogutódlásával összefüggő átadás-átvételi eljárásra
nem kell alkalmazni.
(4) E Rész rendelkezései az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa által szabályozott kapcsolattartás, információátadás, valamint ügyek intézése tekintetében az ott szabályozott kérdésekben nem alkalmazhatók. E törvény rendelkezéseitől az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából – az ahhoz szükséges mértékben és módon – jogszabály eltérhet.
75. § (1) Az együttműködő szerv a digitális szolgáltatás (e Rész alkalmazásában a továbbiakban: ügy) elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, más együttműködő szervnél keletkezett, vagy más együttműködő szerv által már beszerzett információkat, valamint az együttműködő szervnek az ügy elintézéséhez szükséges döntését vagy nyilatkozatát – az e törvényben meghatározott esetekben – ezen együttműködő szervtől elektronikus úton szerzi be.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az életesemény-kataszterben meghatározott adatokat a digitális állampolgárság szolgáltató információátadás útján szerzi be.
(3) Az együttműködő szervek – ha azt törvény nem zárja ki – egymással elektronikus úton tartják a kapcsolatot.
(4) Az együttműködő szervek elektronikus információs rendszerüket úgy alakítják ki, meglévő elektronikus információs rendszerüket pedig olyan módon fejlesztik, hogy az – az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő módon – alkalmas legyen az e törvény szerinti informatikai együttműködésük (a továbbiakban: informatikai együttműködés) megvalósítására.
(5) Az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indult ügyben a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a rendelkezésére álló, az ügy elintézéséhez szükséges személyes adatot az eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére továbbítja, amely azt az ügy elintézéséhez szükséges és elégséges mértékben kezeli, ha digitális szolgáltatást biztosító szervezet az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről az ügyfelet a vonatkozó előírásokban meghatározott módon tájékoztatta.
76. § (1) Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló – személyes vagy minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető – információ a (3) bekezdés szerinti elsődleges információforrásból rendelkezésre áll, azt törvény kizáró rendelkezése hiányában elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be.
(2) Az együttműködő szerv elsődleges információforrásból szerzi be az (1) bekezdésben meghatározott információt, ha e tekintetben automatikus információelérési felület a rendelkezésére áll, és ezt törvény nem zárja ki.
(3) Elsődleges információforrásból áll rendelkezésre az információ, ha
a) közhiteles nyilvántartásban szerepel,
b) nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, de valamely együttműködő szervnél keletkezett, vagy
c) jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.
(4) Vélelmezni kell, hogy az együttműködő szervnek az (1) bekezdés alkalmazásában tudomása van arról, hogy az információ valamely elsődleges információforrásból rendelkezésre áll
a) a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben,
b) ha az információ az információforrások regisztere alapján együttműködő szervnél keletkezik, vagy
c) ha arról az ügyfél vagy az ügyben eljáró együttműködő szerv az információ és az elsődleges információforrás megjelölésével tájékoztatta.
(5) Törvény kizáró rendelkezése hiányában, ha az együttműködő szervnek a rendelkezésére álló információ helyessége vagy fennállása tekintetében kétsége merül fel, az információt az elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be.
77. § (1) Az együttműködő szerv, ha az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló – személyes vagy minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető – információ elsődleges információforrásból nem szerezhető be, de tudomása van arról, hogy másodlagos információforrásból rendelkezésre áll, azt jogszabály eltérő rendelkezése hiányában másodlagos információforrásból elektronikus úton szerzi be.
(2) Másodlagos információforrásból rendelkezésre áll az információ, ha
a) azt valamely együttműködő szerv elsődleges információforrásból szerezte be, vagy
b) az nem együttműködő szervnél keletkezett, és azt valamely együttműködő szerv nem együttműködő szervtől szerezte be.
(3) Az együttműködő szerv az elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információt az e §-ban foglalt egyéb feltételek fennállása esetén akkor is beszerezheti másodlagos információforrásból, ha a másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információ egyezősége az elsődleges információforrásból elérhető információval biztosított.
(4) Ha az (1)–(3) bekezdés és a 76. § szerinti eljárás aránytalanul hosszú időt vesz igénybe, vagy a szükséges műszaki feltételek kialakítása nem szolgálja a költséghatékonyság elvét, úgy a digitális állampolgárság szolgáltató – a Felügyelet engedélyével – más információforrásból is szerezhet be információt.
78. § (1) A kormányrendeletben meghatározott együttműködő szerv a kormányrendeletben meghatározott információk automatikus továbbítását biztosító információátadási szolgáltatást hoz létre és bocsát az együttműködő szervek rendelkezésére.
(2) Az együttműködő szerv a rendelkezésére álló és a jogszabály alapján átadható vagy átadandó információkat információátadás helyett elektronikusan hozzáférhetővé teheti a másik együttműködő szerv számára, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak. Ha a kézbesítéshez jogszabály jogkövetkezményt fűz vagy az információt jogszabályban meghatározott határidőben kell biztosítani, a hozzáférhetővé tétel tényéről az információt átadó együttműködő szerv a másik együttműködő szervet tájékoztatja.
79. § (1) Az együttműködés elősegítése érdekében az együttműködő szerv az együttműködés során, valamint a belső elektronikus ügymenete során a VI. és VII. Fejezetben, valamint e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat igénybe veheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során a VI. és VII. Fejezetben meghatározott szabályokat értelemszerűen, az adatkezelésére vonatkozó szabályok betartásával kell alkalmazni.
(3) A 47. §-ban meghatározott szolgáltatásokon túl a Kormány központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásként központi kormányzati szolgáltatás buszt biztosít a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján, amelynek keretében
a) a szolgáltató az együttműködő szervek, valamint a szolgáltatáshoz önkéntesen csatlakozott egyéb szervezetek információs rendszereinek információátadási szolgáltatásai csatlakoztatásával, ennek hiányában információátadási szolgáltatásként biztosítja az egymás közötti információátadás biztonságos feltételeit, valamint
b) a csatlakozott együttműködő szervek személyes adatokat tartalmazó információs rendszereinek adattovábbításai vonatkozásában az érintett személyes adatainak továbbítására vonatkozó tájékoztatásadást támogató egyablakos, tájékoztatási szolgáltatást biztosít.
(4) Törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét az együttműködés során is kötelezővé teheti.
(5) A Kormány az együttműködéshez, valamint a belső elektronikus ügymenethez szükséges támogató szolgáltatásokat a 9. § (2) bekezdés szerinti jogalanyoknak díjmentesen biztosítja.
80. § (1) Digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetnek minősül
a) a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó szolgáltatást nyújtó,
b) a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltató,
c) a földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás nyújtó,
d) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltatást nyújtó,
e) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást nyújtó,
f) a kéményseprő-ipari szolgáltatást nyújtó,
g) az egyetemes postai szolgáltatást nyújtó,
h) a villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást nyújtó,
i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi szolgáltató,
j) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény,
k) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosító és viszontbiztosító, valamint
l) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató,
m) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény, valamint a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző,
n) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosító egyesületi szolgáltatást nyújtó
gazdálkodó szervezet.
(2) Arra az (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti szervezetre, amely a szolgáltatásaiért a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 50 000 számlát bocsátott ki, a 9. § (2) bekezdés szerinti jogalanyokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a keretszolgáltatások közül az 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti keretszolgáltatásokat a 81. § (1) bekezdés e) pontja szerinti díjfizetés ellenében köteles biztosítani.
(3) Az (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti szervezet, amelynek számlakibocsátása nem éri el a (2) bekezdésben foglalt küszöböt, a saját szolgáltatásai nyújtása során – azonos funkciót betöltő szolgáltatása mellett vagy helyett – a Harmadik és a Negyedik Résztől eltérően kizárólag az 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti keretszolgáltatásokat köteles a 81. § (1) bekezdés e) pontja szerinti díjfizetés ellenében biztosítani.
(4) Az (1) bekezdés i)–n) pontja szerinti szervezet a saját szolgáltatásai nyújtása során – azonos funkciót betöltő szolgáltatása mellett vagy helyett – a Harmadik és a Negyedik Résztől eltérően kizárólag az 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti keretszolgáltatásokat köteles biztosítani a 81. § szerint.
81. § (1) A 80. § (1) bekezdés i)–n) pontja szerinti szervezet a következő feltételeket köteles teljesíteni a 80. § (4) bekezdés alapján kötelezően biztosított, valamint az ezen felül igénybe vett digitális állampolgárság szolgáltatáshoz, valamint támogató szolgáltatáshoz kapcsolódóan:
a) a digitális állampolgárság szolgáltató által történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján,
b) a digitális állampolgárság szolgáltató által meghatározott szolgáltatási feltételek elfogadása,
c) a digitális állampolgárság szolgáltató által meghatározott műszaki követelmények teljesítése,
d) a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló kormányrendelet alapján kiállított, érvényes tanúsítvány bemutatása, és
e) a kormányrendeletben meghatározott mértékű szolgáltatási díj megfizetése a digitális állampolgárság szolgáltató részére.
(2) Kormányrendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túl további csatlakozási feltételek határozhatók meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek betartásával folyamatosan, a szolgáltatásnyújtás teljes időtartama alatt biztosítja a keretszolgáltatások követelményeinek teljesítését.
(4) A digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet a felhasználó számára ellenszolgáltatás és további díj felszámítása nélkül biztosítja a keretszolgáltatások igénybevételét.
82. § (1) Az e Részben foglalt szabályokat
a) az eIDAS Rendelet szerinti, Magyarország területén letelepedett bizalmi szolgáltatókra és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokra, és
b) az a) pont szerinti bizalmi szolgáltatásokat igénybe vevő felekre
kell alkalmazni.
(2) Az e Részben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni az eIDAS Rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, kizárólag zárt rendszerekben alkalmazott bizalmi szolgáltatások nyújtására.
83. § (1) A Magyarországon letelepedett bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó szándékát a bizalmi felügyelet számára a bizalmi felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti.
(2) Minősített bizalmi szolgáltatás indítása előtt a bizalmi szolgáltató legalább 30 nappal a bizalmi szolgáltatás megkezdését megelőzően nyújtja be az (1) bekezdés szerinti bejelentést.
(3) A bizalmi szolgáltató a bejelentéshez az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott iratokat köteles csatolni.
(4) A bizalmi felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentést megvizsgálja, és a jogszabályi feltételeknek megfelelő bejelentőt nyilvántartásba veszi.
(5) A bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet számára bejelenteni, ha a bejelentések alapján nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában változás történik.
(6) A minősített bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató a változás bekövetkeztét legalább 30 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet a nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában bekövetkező, tervezett változásokról.
(7) A bizalmi szolgáltatással kapcsolatos bejelentés, illetve kérelem közvetlenül a bizalmi felügyelethez nyújtható be.
84. § (1) A bizalmi szolgáltatás nyújtására a bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatási ügyféllel szolgáltatási szerződést köt.
(2) A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést megelőzően az eIDAS Rendeletben meghatározottakon túl a bizalmi szolgáltatási ügyfelét tájékoztatja arról, hogy a bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatásnak minősül-e.
(3) A bizalmi szolgáltató a (2) bekezdésben foglaltakon túl a bizalmi szolgáltatási ügyfelét tájékoztatja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottakról, valamint elérhetővé teszi számára az e törvényben meghatározott adatokat és dokumentumokat.
(4) Minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja csak büntetlen előéletű lehet, és nem állhat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5) A szolgáltatási szerződésre, valamint a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így különösen bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szabályozza.
(6) A bizalmi szolgáltató jogosult arra, hogy bizalmi szolgáltatását különböző feltételekkel (így különösen eltérő felelősségvállalással vagy eltérő bizalmi szolgáltatási rendnek való megfelelés szerint) nyújtsa.
(7) A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést követően tartós adathordozón vagy a bizalmi szolgáltatási ügyfél számára letölthető módon a bizalmi szolgáltatás ügyfelének rendelkezésére bocsátja a szolgáltatási szerződést, a bizalmi szolgáltatási rendet és a szolgáltatási szabályzatot.
85. § (1) A bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványnak az abban foglalt adatokat a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia, kivéve ha magából a tanúsítványból kitűnik, hogy az adat valódiságát a bizalmi szolgáltató nem ellenőrizte (így különösen álnév esetén). Ennek érdekében a bizalmi szolgáltató a tanúsítványba foglalandó adatokat köteles ellenőrizni, így különösen a tanúsítvány tartalmától függően ellenőrzi a tanúsítvány alany személyazonosságát, a személyazonosság megállapításához használt azonosító adatok valódiságát és – ha van ilyen – közhiteles vagy más központi nyilvántartásban foglalt adatokkal való megegyezőségét, a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt eljáró képviselő képviseleti jogosultságát, a tanúsítványba foglalandó képviseleti jog meglétét, a tanúsítvány által igazolt címtartomány fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványban feltüntetendő IP-cím fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványba foglalandó szervezeti egység létezését, a tanúsítványba foglalandó szabályozott szakma megnevezése esetén az annak gyakorlására való jogosultságot.
(2) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az eIDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerint ellenőrzi, azzal, hogy az eIDAS Rendelet hivatkozott bekezdése szerinti nemzeti jogszabályból fakadó követelménynek kell tekinteni a (3)–(8) bekezdés szerinti kötelezettségeket is. Nem minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az eIDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdésében hivatkozott módokon és a (3)–(8) bekezdésben foglalt kötelezettségek szerint köteles ellenőrizni azzal, hogy a 24. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott minősített elektronikus aláírás vagy minősített elektronikus bélyegző tanúsítványán túl fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy elektronikus bélyegzőt is elfogadhat.
(3) Ha a bizalmi szolgáltató a természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja ellenőrizni, az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személyek esetében ezt az Nytv. szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján végzi el.
(4) Ha a bizalmi szolgáltató az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy tanúsítvány alany esetén személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja a személyazonosságot ellenőrizni, a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti úti okmány alapján ellenőrzi.
(5) Ha a bizalmi szolgáltató a (4) bekezdés szerinti személyazonosság ellenőrzését Magyarország területén kívül végzi el személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással, és a természetes személy tanúsítvány alany a (4) bekezdés szerinti jogszabályok szerinti úti okmánnyal nem rendelkezik, a bizalmi szolgáltató a személyazonosság ellenőrzését csak olyan, a hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmányok vagy más iratok alapján végezheti el, amely esetén a bizalmi szolgáltató igazolni tudja a bizalmi felügyeletnek, hogy a hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmány vagy más irat a személyazonosság megállapításában és ellenőrzésében a (4) bekezdésben foglaltakkal azonos fokú bizonyosságot ad.
(6) Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a (3) bekezdés szerint ellenőrizte, köteles a személyazonosság igazolására használt hatósági igazolvány érvényességét és az igazolványban foglalt adatok egyezését a megfelelő közhiteles hatósági nyilvántartásban is ellenőrizni.
(7) Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a (4) vagy (5) bekezdés szerint ellenőrizte, a személyazonosság megállapítására használt, (4) vagy (5) bekezdés szerinti okmány vagy más irat érvényességét vagy hitelességét, valamint az abban használt adatok és a rájuk vonatkozó központi nyilvántartás egyezőségét ellenőrzi. Ha ilyen nyilvántartás nem érhető el, a bizalmi szolgáltató számára nem hozzáférhető vagy a hozzáférés és ellenőrzés költsége aránytalanul magas, a bizalmi szolgáltató ezt a tényt rögzíti, és az egyéb rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt arról, hogy az adott tanúsítványt a tanúsítvány alany részére kibocsátja-e.
(8) Ha a tanúsítvány alanya nem természetes személy, a bizalmi szolgáltató legalább a tanúsítvány alanynak a tanúsítványba foglalt teljes nevét és egyedi azonosító adatát ellenőrzi. Ha a tanúsítvány alanya Magyarországon bejegyzett személy, a bizalmi szolgáltató ezen adatok valódiságát és hatályosságát közhiteles nyilvántartás tartalma alapján, vagy ha ilyen közhiteles nyilvántartás nincs, a bejegyzést igazoló közokirat alapján ellenőrzi, egyébként az ellenőrzésre az (5) bekezdésben foglaltak irányadóak.
(9) Ha a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt képviselő jár el, vagy a tanúsítvány teljes vagy részleges képviseleti jogot vagy ekként is értelmezhető jogviszonyt is tartalmaz (a továbbiakban együtt: képviseleti jog), a bizalmi szolgáltató köteles a tanúsítvány kibocsátása előtt a képviseleti jog fennállásáról és annak a tanúsítványból kiolvasható tartalmáról jogszabály, közhiteles nyilvántartás, létesítő okirat vagy ezek hiányában meghatalmazás alapján meggyőződni, ellenőrzés eredményét rögzíteni.
86. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyéb azonosítási módszer kép- és hangfelvétel rögzítésén alapul, a bizalmi szolgáltató a videotechnológiás azonosítás során a bizalmi szolgáltató és a természetes személy között létrejött teljes kommunikációt, a természetes személy videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és a természetes személy ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen – a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon – rögzíti és azt a rögzítéstől számított 10 évig megőrzi.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a bizalmi szolgáltató jogosult a természetes személy személyazonosságát igazoló okmányról készült képfelvételnek a (2) bekezdés szerinti időtartamban történő tárolására.
87. § Ha a bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány képviseleti jogosultságot is igazol,
a) a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról haladéktalanul értesíti a képviselt személyt,
b) a bizalmi szolgáltató a képviseleti jogosultság megszűnése esetén a képviselt vagy a képviselő személy kérésére köteles a képviseleti jogosultság tényét feltüntető tanúsítványt visszavonni,
c) a bizalmi szolgáltató kizárólag a képviselt hozzájárulása esetén tüntethet fel álnevet a tanúsítványban.
88. § (1) A bizalmi szolgáltató az egyes tanúsítványokkal kapcsolatosan rendelkezésére álló információkat – beleértve az azok előállításával összefüggőket is – és az ahhoz kapcsolódó személyes adatokat legalább a tanúsítvány érvényességének lejártától számított 10 évig megőrzi. Ha a bizalmi szolgáltatót valamely igénybevevő, hatóság vagy bíróság a tanúsítványba foglalt adat valódiságával vagy érvényességével kapcsolatosan megindult jogvitáról értesíti, a bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségének a jogvita jogerős lezárásáig akkor is köteles eleget tenni, ha a tanúsítvány lejártától számított tízéves határidő már lejárt. A bizalmi szolgáltató a megőrzési határidő lejártáig olyan eszközt is biztosít, amellyel a kibocsátott tanúsítvány tartalma megállapítható.
(2) A bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségét minősített archiválási szolgáltatás útján is teljesítheti.
(3) A tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltató az eIDAS Rendelet 24. cikk (4) bekezdésében foglalt nyilvántartásokon túl az általa kibocsátott tanúsítványok felfüggesztésével kapcsolatos információkhoz való folyamatos hozzáférést is biztosítja, ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét.
89. § (1) A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót
a) az azonosításához szükséges, a tanúsítványban feltüntetett személyazonosító adatok, más személy képviseletével összefüggésben kiállított tanúsítvány esetén a képviseletre jogosult személy és a képviselt személy adatai, a tanúsítványban feltüntetett egyéb adatok bármelyikének megváltozásáról;
b) a bizalmi szolgáltatással vagy a tanúsítvánnyal kapcsolatban észlelt, jogszabályban, szolgáltatási szerződésben illetve szolgáltatási szabályzatban meghatározott rendellenességről vagy más, a bizalmi szolgáltatást érintő eseményről, így különösen arról, ha a bizalmi szolgáltatás használatához szükséges, a bizalmi szolgáltató által biztosított kriptográfiai vagy más biztonsági eszközt jogosulatlan személy használhatta;
c) a bizalmi szolgáltatással kapcsolatos jogvita megindulásáról.
(2) A bizalmi szolgáltatási ügyfél és a tanúsítványban a 85. § szerint igazolt igénybe vevő személy kérheti a tanúsítvány visszavonását, vagy ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, a tanúsítvány felfüggesztését.
90. § (1) A bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány esetén a bizalmi szolgáltató dönthet úgy, hogy biztosítja a hitelesítési rendben, szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rögzített esetekben a tanúsítvány érvényességét érintő felfüggesztés lehetőségét.
(2) Ha a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány felfüggesztését biztosítja, felfüggeszti a tanúsítvány érvényességét és ezt a tényt, valamint a felfüggesztés pontos időszakának megjelölését nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha
a) ezt a 89. § (2) bekezdése szerinti személy kéri;
b) a szolgáltatással kapcsolatos – jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott – rendellenességről szerez tudomást;
c) megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;
d) a bizalmi felügyelet ezt végleges határozatában elrendeli.
91. § (1) A bizalmi szolgáltató a tanúsítványt visszavonja és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha
a) ezt a 89. § (2) bekezdés szerinti személy kéri;
b) a szolgáltatással kapcsolatos – jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott – olyan rendellenességről szerez tudomást, amelyet a tanúsítvány felfüggesztésével nem lehet orvosolni vagy a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét a szolgáltató nem biztosítja;
c) tudomást szerez arról, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;
d) a bizalmi felügyelet ezt végleges határozatában elrendeli;
e) az adott bizalmi szolgáltatás nyújtását befejezte.
(2) A bizalmi szolgáltató nem vonhat vissza tanúsítványt a visszavonás közzétételét megelőző időre.
(3) A bizalmi szolgáltató a szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rendelkezik a tanúsítvány érvényességének lejárta előtti visszavonásának jogkövetkezményeiről.
(4) Az eIDAS Rendelet 28. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó visszavont tanúsítvány a visszavonás időpontjában érvényességét veszti.
92. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató meg kívánja szüntetni egy bizalmi szolgáltatásának nyújtását, erről legkésőbb a tevékenység megszüntetésekor, minősített bizalmi szolgáltató esetén pedig legalább a megszüntetést 60 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet, a bizalmi szolgáltatási ügyfeleket, valamint az általa kibocsátott és még vissza nem vont elektronikus aláírás és bélyegző tanúsítványokban megjelölt – bizalmi szolgáltatási ügyfélnek nem minősülő – igénybe vevőket.
(2) Ha a bizalmi szolgáltató más bizalmi szolgáltatás nyújtását továbbra is folytatja, akkor köteles gondoskodni a megszüntetni kívánt bizalmi szolgáltatással összefüggő, a nyilvánosság számára elérhető nyilvántartásainak folyamatos elérhetőségéről, így különösen biztosítania kell a 88. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.
(3) Ha a bizalmi szolgáltató a továbbiakban nem nyújt bizalmi szolgáltatást, az (1) bekezdés szerinti értesítésben megjelöli azt a bizalmi szolgáltatót (a továbbiakban: átvevő bizalmi szolgáltató), aki a bizalmi szolgáltatási tevékenység megszűnését követően biztosítja a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.
(4) Ha a megszüntetendő bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás, az átvevő bizalmi szolgáltató is csak olyan bizalmi szolgáltató lehet, aki ugyanilyen bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan minősített bizalmi szolgáltatóként a bizalmi felügyelet nyilvántartásában szerepel.
(5) Az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontjától kezdve a bizalmi szolgáltató nem bocsáthat ki az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán új tanúsítványt és a tevékenység megszüntetését legalább 20 nappal megelőzően köteles az általa kibocsátott és még vissza nem vont tanúsítványokat visszavonni.
(6) A bizalmi szolgáltató köteles az átvevő bizalmi szolgáltatónak a hozzáférési kötelezettség alá eső nyilvántartási adatokat, valamint a visszavont tanúsítványokkal kapcsolatos minden adatot – beleértve a személyes adatokat is – átadni.
93. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató a 92. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet haladéktalanul elrendeli a bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványok visszavonását és gondoskodik e tény közzétételéről, valamint kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót. A bizalmi felügyelet ezzel kapcsolatos költségeit a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet erről szóló felszólításától számított 15 napon belül megtéríteni. Ha a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató e költségeket e határidőn belül nem téríti meg, a bizalmi felügyelet a költségek megtérítésére felhasználhatja a bizalmi szolgáltató által jogszabály alapján e célból biztosított pénzügyi biztosítékot.
(2) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet elsősorban minősített bizalmi szolgáltatót jelöl ki átvevő bizalmi szolgáltatóként.
(3) Ha a bizalmi szolgáltatás megszűnésekor a bizalmi felügyelet nyilvántartásában nincs megfelelő bizalmi szolgáltató, az átvevő bizalmi szolgáltató feladatait a bizalmi felügyelet látja el.
(4) Ha a bizalmi szolgáltató ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, a bizalmi szolgáltató haladéktalanul köteles erről és a felszámolóról vagy végelszámolóról tájékoztatni a bizalmi felügyeletet. A bizalmi felügyelet az eljárás időtartama alatt jogosult a felszámolótól, végelszámolótól vagy a kényszertörlési eljárást lefolytató cégbíróságtól a felszámolás, végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás állásáról tájékoztatást kérni. Ha a bizalmi szolgáltató a zárómérleg benyújtásáig nem teljesíti a 92. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, a bizalmi felügyelet kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót.
(5) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megszüntetése esetén nyilvántartásából törli a bizalmi szolgáltatást, a bizalmi szolgáltató megszűnése esetén pedig törli valamennyi, az adott bizalmi szolgáltató által nyújtott, a nyilvántartásában szereplő bizalmi szolgáltatást.
94. § (1) A bizalmi szolgáltató az általa nyújtott bizalmi szolgáltatások felhasználásával elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatása céljából, vagy nemzetbiztonsági érdekből – az érintett személyazonosságát igazoló, valamint a 85. § alapján egyeztetett adatok tekintetében – az adatigénylés feltételeinek teljesülése esetén díjmentesen adatokat továbbít a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek, a bíróságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek. Az adatátadás tényét rögzíteni kell, az adatátadásról a bizalmi szolgáltató az igénybe vevőt nem tájékoztathatja.
(2) A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek haladéktalanul köteles eleget tenni, és az adatok továbbítását nem kötheti egyéb feltételhez, így különösen az adatszolgáltatás költségeiben való megállapodáshoz vagy a költségek előlegezéséhez.
(3) A bizalmi szolgáltató a tanúsítvány érvényességét érintő polgári peres, illetve nemperes eljárás során – az érintettség igazolása esetén – az aláíró vagy bélyegzőt elhelyező személyazonosságát igazoló, valamint a 85. § alapján egyeztetett adatokat átadhatja az ellenérdekű félnek vagy képviselőjének, illetve azt közölheti a megkereső bírósággal.
(4) Ha a tanúsítványban az igénybe vevő álnéven szerepel, a bizalmi szolgáltató a tanúsítványban szereplő igénybe vevő valódi személyazonosságára vonatkozó adatot csak az érintett igénybe vevő, a bizalmi szolgáltatási ügyfél vagy a tanúsítványban igazolt igénybe vevő által képviselt más személy beleegyezésével, valamint az (1)–(3) bekezdés szerinti esetekben adhat át.
95. § (1) A bizalmi szolgáltatások eIDAS Rendelet 17. cikk (1) bekezdése szerinti felügyeletét ellátó hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
(2) Az eIDAS Rendelet 22. cikke szerinti bizalmi lista közzétételéről a bizalmi felügyelet gondoskodik.
96. § (1) A bizalmi felügyelet az eIDAS Rendeletben foglalt feladatokon túl
a) vezeti az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott nyilvántartásokat és azokat bárki számára folyamatosan elérhető módon közzéteszi;
b) figyelemmel kíséri a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos technológia és kriptográfiai algoritmusok fejlődését és határozatba foglalja a bizalmi szolgáltatók által szolgáltatásaik nyújtása során használható biztonságos kriptográfiai algoritmusokat, és az azok meghatározott paraméterekkel történő alkalmazására vonatkozó követelményeket;
c) a bizalmi szolgáltatások esetén ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában biztonságos egy kriptográfiai algoritmus akkor, ha a meghatározott paraméterek alkalmazása mellett az elektronikus aláírás vagy bélyegző érvényesítési adatából nem származtatható az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat, és a lenyomat kapcsán az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeket is teljesíti.
97. § (1) A bizalmi felügyelet eljárásai során sommás eljárásnak nincs helye, a hiánypótlásra a bizalmi felügyelet több alkalommal felhívhatja az ügyfelet, a döntés szóban nem közölhető.
(2) Ha az eIDAS Rendelet vagy annak közvetlenül alkalmazandó uniós végrehajtási aktusa eltérően nem rendelkezik, a hatóság ügyintézési határideje 2 hónap.
(3) Bizalmi felügyeletként első fokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala jár el, határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez lehet fellebbezni.
(4) A bizalmi felügyeletnek a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a bizalmi felügyelet bevételét képezi.
(5) A bizalmi felügyelet a hatáskörébe utalt feladatai ellátásához szükséges felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bizalmi szolgáltatók számára. A bizalmi szolgáltató az adatokat a bizalmi felügyelet által megjelölt határidőre, a bizalmi felügyelet által kért formában, hiánytalanul és a valóságnak megfelelően köteles szolgáltatni. Ha az adatszolgáltató e kötelezettségnek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet a 99. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt bírságot alkalmazhatja.
(6) A bizalmi felügyelet köteles az általa meghatározott adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adat bizalmi szolgáltatóját – az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy a nem kötelező adatszolgáltatásról szóló felhívással egyidejűleg – tájékoztatni. Amennyiben az adatszolgáltatás elrendelése az (5) bekezdés alapján kötelező döntéssel történik, a bizalmi felügyelet köteles az adatszolgáltató figyelmét a nem határidőben vagy nem a megfelelő formátumban történő, hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelő adatszolgáltatás jogkövetkezményeire felhívni, egyéb esetben a felhíváson feltüntetni, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező.
(7) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, és nem áll-e bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a bizalmi felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(8) A bizalmi felügyelet a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának megszűnéséig vagy a minősített bizalmi szolgáltató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a vezető tisztségviselőnek, vezetőjének vagy alkalmazottjának a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnéséig kezeli.
(9) A bizalmi felügyelettől hatósági ellenőrzését az ügyfél nem kérheti. Hivatalból indított hatósági ellenőrzés során a bizalmi felügyelet a 99. § szerint jár el.
98. § (1) Az eIDAS Rendeletben foglaltakon túl a bizalmi felügyelet nyilvántartást vezet
a) a bejelentett bizalmi szolgáltatókról és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokról;
b) a bejelentett minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközökről;
c) a b) pont szerinti eszközök megfelelőségét tanúsító kijelölt szervezetekről;
d) az 92. és 93. § szerinti átvevő bizalmi szolgáltatókról; és
e) a 88. § (2) bekezdése szerinti azon minősített archiválási szolgáltatásokról, amelyeket a bizalmi szolgáltatók megőrzési kötelezettségének ellátására használnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban nyilvános adatként, illetve dokumentumként közzétehető a bizalmi szolgáltató neve, lakcíme, székhelye, nyilvántartásbavételi száma, a szolgáltatás megjelölése, nyújtásának helye, megkezdésének időpontja, a szolgáltatási szabályzat, a szolgáltatási rend, a szolgáltatási kivonat, valamint az általános szerződési feltétel. A bizalmi felügyelet által közzétett nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
99. § (1) A bizalmi felügyelet a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő 30 napon belül felügyeleti ellenőrzést végez a minősített bizalmi szolgáltatást bejelentő bizalmi szolgáltatóknál az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartása tárgyában.
(2) A bizalmi felügyelet évente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tart azon bizalmi szolgáltatóknál, akik minősített bizalmi szolgáltatást nyújtanak.
(3) A bizalmi felügyelet az ellenőrzése során feltárt tények és bizonyítékok alapján az irányadó követelmények betartása, jogsértések vagy hiányosságok megszüntetése érdekében
a) intézkedésként a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
aa) felhívhatja a bizalmi szolgáltató figyelmét az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartására;
ab) megtilthatja meghatározott technológiák, illetve eljárások alkalmazását;
ac) ideiglenes intézkedésként elrendelheti az új tanúsítványkibocsátási tevékenység szüneteltetését és ezt a tényt feltünteti a nyilvántartásban;
b) a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:
ba) elrendelheti a korábban kiadott minősített tanúsítványok visszavonását;
bb) közigazgatási bírságot szabhat ki;
bc) a bizalmi szolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatás vonatkozásában törölheti annak tényét, hogy az adott bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás;
bd) törölheti a bizalmi szolgáltatót a bizalmi szolgáltatók nyilvántartásából.
(4) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet a (3) bekezdésben foglalt intézkedéseket és jogkövetkezményeket a (3) bekezdésben foglalt eseteken túl az irányadó követelményekkel kapcsolatos jogsértések vagy hiányosságok megelőzése érdekében is alkalmazhatja.
(5) A bizalmi felügyelet a (3) bekezdés szerinti intézkedésekkel vagy jogkövetkezményekkel kapcsolatos döntés során mérlegeli a jogsértés súlyát, gyakoriságát, az okozható, illetve okozott kár mértékét, azt, hogy minősített bizalmi szolgáltatóval szemben kell-e eljárni, valamint, hogy hozott-e korábban döntést a bizalmi szolgáltatóval szemben. Az egyes jogkövetkezmények, intézkedések együttesen is alkalmazhatók.
(6) A bizalmi felügyelet törli a bizalmi szolgáltatót a nyilvántartásból, ha az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények teljesítése más módon nem biztosítható. A nyilvántartásból való törlésre csak akkor kerülhet sor, ha egyéb intézkedések nem vezetnek eredményre.
(7) A minősített tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatóval kapcsolatos, a (3) bekezdés b) pont bc) vagy bd) alpontja szerinti intézkedés vagy jogkövetkezmény esetén a bizalmi felügyelet egyidejűleg megtiltja a bizalmi szolgáltatónak azt, hogy az általa kibocsátott tanúsítványt minősített tanúsítványnak nevezze, és intézkedik a kibocsátott minősített tanúsítványok visszavonásáról.
(8) A bizalmi felügyelet elrendelheti a minősített tanúsítvány visszavonását, ha valószínűsíthető, hogy a minősített tanúsítvány valótlan adatot tartalmaz, meghamisították vagy a bizalmi szolgáltató által a minősített tanúsítványok aláírásához vagy bélyegzővel való ellátásához használt eszköz nem biztonságos.
(9) Ha a bizalmi felügyelet megtiltja valamely bizalmi szolgáltatás nyújtását, a bizalmi szolgáltató a 92. §-ban foglaltak szerint köteles eljárni, és ha e kötelezettségét a bizalmi szolgáltató nem teljesíti, a bizalmi felügyelet a 93. §-ban foglaltak szerint jár el.
100. § (1) A bizalmi felügyelet bírságot szabhat ki azzal a bizalmi szolgáltatóval szemben, aki az irányadó bizalmi szolgáltatási követelményeknek nem tesz eleget.
(2) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatóval együtt annak vezető tisztségviselőjét is bírsággal sújthatja ismételt jogsértés esetén vagy ha a bizalmi felügyelet határozatában foglaltakat a bizalmi szolgáltató nem teljesíti.
(3) Nem szabhat ki a bizalmi felügyelet bírságot a jogsértésnek a bizalmi felügyelet tudomására jutásától számított 2 éven túl, de legkésőbb azok elkövetésétől számított 3 éven túl. Ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekmény, a bizalmi felügyeleti bírság a bűncselekmény jogerős megállapítását követő 1 éven belül kiszabható.
(4) A bizalmi felügyelet a bírság összegének megállapításakor a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglalt szempontokon túl mérlegeli
a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat vagy kár mértékét,
b) a felelős személyek által a bizalmi felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködést (így különösen dokumentumokba, nyilvántartásokba való betekintés biztosítása, az alkalmazott technológiák és azok műszaki jellemzőinek bemutatása),
c) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve annak szándékát.
(5) A bírság összege 200 000 forinttól 20 000 000 forintig terjedhet, ha
a) a jogsértés bizalmi szolgáltató minősített bizalmi szolgáltatásával kapcsolatos,
b) a bizalmi szolgáltató általa kibocsátott tanúsítványban magát minősített bizalmi szolgáltatóként tünteti fel, vagy erre egyéb módon közvetve vagy közvetlenül utal anélkül, hogy erre jogosult volna,
c) nem őrzi meg a tanúsítvány kibocsátásával kapcsolatos adatokat és iratokat a jogszabályokban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott ideig, és ezek őrzéséről másként sem gondoskodik.
(6) Az (5) bekezdésben nem említett esetekben a bírság összege 50 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet.
(7) Vezető tisztségviselővel szemben a bírság összege 50 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet.
101. § (1) Ha az elektronikus dokumentum minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy időbélyegzővel lett ellátva, és az aláírás vagy bélyegző, vagy az időbélyegző ellenőrzésének eredményéből más nem következik, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás vagy a bélyegző, vagy az időbélyegző elhelyezése óta nem változott.
(2) A tanúsítvány alanya az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatot kizárólag elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására használhatja, betartva a tanúsítványban jelzett esetleges egyéb korlátozásokat is.
(3) A minősített elektronikus aláírási vagy bélyegző tanúsítvány felhasználható fokozott biztonságú elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására is.
(4) A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót, ha az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy azt elvesztette.
(5) Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy az ilyen adatot elvesztették, a tanúsítványt visszavonja, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.
(6) Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására juthatott, ennek veszélye fenyeget vagy az ilyen adatot valószínűleg elvesztették, és a bizalmi szolgáltató biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, akkor a tanúsítványt felfüggeszti, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.
102. § A 100. § (5) bekezdése szerinti bírság kiszabható akkor is, ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató nem teszi meg a saját elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatának megfelelő védelméhez szükséges intézkedéseket.
103. § (1) A családi jogi és öröklési jogi jogviszonyokban nem lehet – az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve – csak elektronikus aláírást vagy bélyegzőt felhasználni, és elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumot készíteni.
(2) Ahol jogszabály elektronikus aláírást vagy elektronikusan aláírt dokumentumot említ, azon kifejezett eltérő rendelkezés hiányában elektronikus bélyegzőt vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumot is érteni kell.
104. § Ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum archiválását minősített bizalmi szolgáltató végzi, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző és az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt.
105. § A természetes személy tanúsítvány alany (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: alany) szerepkörét a Kormány rendeletében kijelölt szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítvánnyal igazolhatja. A Kormány szerepkör-tanúsító szolgáltatóként kormányzati hitelesítési szolgáltatót jelölhet ki.
106. § (1) Szerepkör-tanúsítvány alkalmazása esetén a szerepkör-tanúsító szolgáltató – az alany elektronikus, a szerepköre igazolására irányuló kérésével – a szerepkör-tanúsítvány kiállítása idejéig jogosult kezelni és a szerepkör-nyilvántartásból átvenni az alany azonosításához és a szerepkör igazolásához szükséges személyes adatokat. A szerepkör-tanúsítvánnyal összefüggő adatokat a szolgáltató köteles fizikailag és logikailag elkülöníteni.
(2) A szerepkör-nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés szerinti adatok szolgáltatását a szerepkör-tanúsító szolgáltató közreműködésével biztosítja.
107. § (1) A Kormány a szerepkör-tanúsítványok egységes felhasználása érdekében – központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásként – szerepkör-tanúsító platform szolgáltatást biztosít.
(2) A szerepkör-tanúsító szolgáltató a szerepkör-tanúsítványt a szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás útján biztosítja az alany számára.
(3) A szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás szolgáltatója a szerepkör-tanúsítvány kiállítása idejéig jogosult kezelni az alany azonosításához és a szolgáltató kiválasztásához szükséges személyes adatokat. A szerepkör-tanúsítvánnyal összefüggő adatokat a szolgáltató köteles fizikailag és logikailag elkülöníteni.
108. § (1) A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben kijelölt központi szolgáltató, valamint a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltató (a továbbiakban együtt: központi szolgáltató) a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szervek részére közszolgáltatásként nyújtja
a) az e-közigazgatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott informatikai rendszer fejlesztését, üzemeltetését, vagy közreműködik annak fejlesztésében,
b) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerinti központosított informatikai és hírközlési szolgáltatásokat,
c) a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet szerinti kormányzati célú hálózatok igénybevételét, a kormányzati célú hírközlési tevékenységet, valamint a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokat,
ha a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv vezetője ezek igénybevételét az e-közigazgatásért felelős miniszternél kezdeményezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételének, a központi szolgáltató által nyújtott közszolgáltatás ellátásának a fedezetéül szolgáló forrást – az e-közigazgatásért felelős miniszter és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv vezetője egyeztetésének eredményétől függően –
a) közvetlenül vagy a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből történő átadással az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében, vagy
b) a központi szolgáltatóval történő közvetlen szerződéskötés esetén a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szervnek
kell biztosítani.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi informatikai központi szolgáltató a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szervek részére közszolgáltatásként nyújtja a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások nyújtásáról szóló kormányrendelet szerinti közszolgáltatásokat, ha a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv vezetője ezek igénybevételét a rendészetért felelős miniszternél kezdeményezi.
(4) A (2) bekezdéstől eltérően a (3) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételének, a központi szolgáltató által nyújtott közszolgáltatás ellátásának a fedezetéül szolgáló forrást – a rendészetért felelős miniszter és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv vezetője egyeztetésének eredményétől függően –
a) közvetlenül vagy a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből történő átadással a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében, vagy
b) a központi szolgáltatóval történő közvetlen szerződéskötés esetén a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szervnek kell biztosítani.
(5) Ha a Kormány nem jelöl ki rendvédelmi informatikai központi szolgáltatót, a (3) és (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Kormány az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint biztosítja.
109. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus magánokirat olyan elektronikus dokumentum, amelyet a nyilatkozó fél legalább a 8. § 23. pontjában meghatározott aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy eAláírással hitelesít. Az elektronikus magánokiratban megtett jognyilatkozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (2) és (3) bekezdése szerint is írásba foglaltnak minősül.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, cégekkel és civil szervezetekkel összefüggésben a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően elektronikus magánokiratnak minősül a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek (e Rész alkalmazásában a továbbiakban: szervezet) által nyújtott szolgáltatás vonatkozásában jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus dokumentum is, amelyet a szervezet által a Pmt. 77. § (3) bekezdés d) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfél-azonosító és nyilatkozattételi rendszer útján azonosított (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus azonosítás) nyilatkozó fél az aláírás időpontjának azonosítására is alkalmas egyszerű elektronikus aláírással látott el.
(4) A (3) bekezdés szerinti elektronikus magánokirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
(5) A (3) bekezdéstől eltérően a szervezet által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződés, valamint annak módosítása és megszüntetése esetén a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.
(6) E § alkalmazásában elektronikus dokumentumnak minősül az elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat.
110. § (1) Bírósági vagy hatósági eljárás esetén a 109. § (3) bekezdése szerinti elektronikus magánokiratot a szervezet köteles a bíróság, illetve a hatóság és a jognyilatkozattal érintett peres felek rendelkezésére bocsátani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a szervezettel szerződő félnek (a továbbiakban: fél) elektronikus magánokiratba foglalt jognyilatkozatra vonatkozóan tett tényállítása valóságát vélelmezni kell.
(3) A jognyilatkozat akkor foglalható a 109. § (3) bekezdése szerinti elektronikus magánokiratba, ha a technológia alkalmazásához a fél az elektronikus aláírás előtt kifejezetten hozzájárult.
(4) Az elektronikus azonosítást követően tett jognyilatkozat esetén a szervezet köteles a teljes kommunikációt és a továbbított adattartalmat rögzíteni és a fél kérésére a rendelkezésére bocsátani.
(5) Ha a fél fogyasztó, a szervezet köteles az elektronikus azonosítást követően megkötött szerződés egy példányát a fél rendelkezésére bocsátani.
111. § (1) Az együttműködő szervek által vezetett, címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködési képességének elősegítésére és az egységes címkezelés biztosítására központi címregiszter szolgál.
(2) A központi címregiszter olyan, a nyilvántartások együttműködési képességét elősegítő központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában információátadási szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó, együttműködő szervek által vezetett nyilvántartások számára.
(3) A központi címregiszter vezetése, működése és az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(4) Az egységes címképzés szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg.
112. § (1) A központi címregiszter működtetéséért felelős szerv – annak érdekében, hogy a címregiszterbe kizárólag az erre jogszabály alapján jogosult személyek, kizárólag a jogszabályban foglaltak megtartása mellett tehessenek bejegyzést – nyilvántartást vezet azon személyekről, akik jogosultak a címek rögzítésére (a továbbiakban: hozzáférési jogosultsági nyilvántartás). E célból a központi címregiszter működtetéséért felelős szerv jogosult a nyilvántartottak természetes személyazonosító adatainak kezelésére.
(2) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás tartalmazza:
a) az érintett személyek természetes személyazonosító adatait,
b) a címképzésért felelős szerv illetékességi területét,
c) a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint
d) a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.
(3) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás adatai kizárólag hozzáférési jogosultság, valamint a jogszabályi rendelkezéseknek hozzáférésre jogosult általi betartása ellenőrzése céljából ismerhetők meg.
(4) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartásban szereplő adatokat legkésőbb a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével törölni kell.
(5) Ha a központi címregiszterben új cím keletkeztetéséhez, meglévő cím módosításához vagy törléséhez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása helyi önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a képviselő-testület a központi címregiszter működtetéséért felelős szervtől érkezett megkeresést követő ülésén a címképzéshez szükséges döntést meghozza és arról a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet haladéktalanul értesíti.
(6) A központi címregiszterben nyilvántartott közérdekű vagy közérdekből nyilvános címadatok a központi címregiszterhez kapcsolódó állami és önkormányzati nyilvántartásokból ismerhetők meg.
113. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
1. a digitális szolgáltatások nyújtása és igénybevétele, valamint az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás részletes szabályait,
2. az e törvény szerinti digitális állampolgárság szolgáltatásokat és támogató szolgáltatásokat, e szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének részletes követelményeit, nyújtásukra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket, a szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos rendelkezéseket,
3. az e törvényben meg nem határozott digitális állampolgárság szolgáltatásokat és támogató szolgáltatásokat, a szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, a szolgáltatás igénybevételének részletes követelményeit a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás engedélyezésével kapcsolatos szabályokat,
4. a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatásnak az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által történő felhasználása feltételeit, az ilyen felhasználás során a Felügyelet feladatát és eljárását, az ebben az esetben a szolgáltatás használatáért számítható díj megállapításának módját, a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások technikai tartalmú eltéréseit, továbbá a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások nyújtása korlátozásának feltételeit,
5. a digitális szolgáltatást biztosító szervezet azonosításával kapcsolatos részletes követelményeket,
6. az elektronikus kapcsolattartási módokra vonatkozó részletes szabályokat,
7. az ügyintézési rendelkezés tételének és nyilvántartásba vételének részletes szabályait,
8. az elektronikus ügyintézés céljaira felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó sajátos követelményeket,
9. az összerendelési nyilvántartás működésének és az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait,
10. az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat,
11. a Felügyelet eljárásának részletes szabályait, a bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket és a bírság mértékét,
12. a támogató szolgáltató regisztrációjának részletes szabályait,
13. a digitális szolgáltatást biztosító szervezetekre, valamint a digitális állampolgárság szolgáltatóra vonatkozó egyes tájékoztatási kötelezettségeket, a tájékoztatás formáit, e kötelezettségeknek az országos telefonos ügyfélszolgálat (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) útján történő teljesítésére vonatkozó szabályokat, valamint az ügyfélszolgálat működésének részletes szabályait,
14. a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére, valamint az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítására vonatkozó részletes szabályokat,
15. a digitális szolgáltatást biztosító szervezeteknek az ügyek intézésével kapcsolatos adatai biztonsági mentésének rendjét és gyakoriságát, valamint az adatok őrzéséért felelős szervet,
16. a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket,
17. az Egységes Digitális Kapuhoz való csatlakozással és annak működtetésével kapcsolatos részletszabályokat,
18. az informatikai együttműködés során tekintetében igénybe veendő információforrásokat, az automatikus információátadásra köteles együttműködő szerveket és az ilyen módon továbbítandó információk körét, valamint az automatikus információátadási felületre vonatkozó követelményeket,
19. az üzemszünet és üzemzavar esetén követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
20. a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások körét és a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások nyújtásának részletes szabályait,
21. a központi címregiszter vezetése, működése, az egységes címképzés szabályait, valamint az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait,
22. a szerepköröket, a szerepkör igazolásával kapcsolatos részletszabályokat, a szerepkör-tanúsítvány kibocsátásával, az ahhoz kapcsolódó felelősségi szabályokkal, valamint a szerepkör-tanúsító platform szolgáltatással kapcsolatos részletszabályokat,
23. a digitális szolgáltatóközpont feladatait, és a szolgáltatások tervezésére és megvalósítására vonatkozó követelményeket,
24. azokat az eseteket, amelyek során nem alkalmazható a felhasználóval szemben kötelező elektronikus ügyintézés esetén hátrányos jogkövetkezmény.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:
1. a 7. § (3) bekezdés szerinti időpontot,
2. a felhasználói profil aktiválásának és inaktiválásának, az ügyintézési rendelkezés tételének és nyilvántartásba vételének részletes szabályait,
3. a digitális állampolgárság keretében biztosított felhasználói profil aktiválására és inaktiválására vonatkozó szabályokat, valamint – a felhasználói profil segítségével – szerepkörök kialakítására, kiválasztására és a kapcsolódó funkciók biztosítására vonatkozó szabályokat, továbbá a felhasználói profil megszűnése esetén irányadó szabályokat,
4. a felhasználói profil inaktivált állapotához fűződő joghatásokat, valamint az ismételt aktiválás feltételeit,
5. az ePostán keresztül használható elektronikus dokumentumformátumokat,
6. azt, hogy a digitális keretszolgáltatás mely szabályozott vagy a Kormány által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak felel meg, illetve mely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás segítségével biztosítható,
7. az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címnek megfelelő elektronikus tárhely típusait és azok egymással való kommunikációs lehetőségeit,
8. a digitális személyiadat-tárca szolgáltatás egyes funkcióit, valamint a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételeit,
9. a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek egymás közötti, valamint a természetes személyekkel vagy gazdálkodó szervezetekkel történő elektronikus kapcsolattartására vonatkozó szabályokat.
114. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
1. a digitális szolgáltatóközpontot,
2. a Felügyeletet,
3. a digitális állampolgárság szolgáltatót,
4. az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartását vezető szervet,
5. a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit, valamint a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit,
6. a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szervet, valamint a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás és a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerveit,
7. az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet,
8. az elektronikus ügyintézési pont működtetőjét,
9. a rendvédelmi informatikai központi szolgáltatót,
10. a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet,
11. a szerepkör-tanúsítási szolgáltatót,
12. az életesemény-alapú szolgáltatás szolgáltatóját és szakmai közreműködőjét,
13. a keretalkalmazás szolgáltatóját,
14. a keretszolgáltatások szolgáltatóját,
15. a 31. § (1) bekezdés szerinti rendszert biztosító szervet.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
1. a 15. § (2)–(5) bekezdés szerinti adatkezelés szabályait,
2. a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet számára az aktivált felhasználói profillal rendelkező felhasználó adatainak és adatváltozásainak az adatmegosztási szolgáltatás keretében történő rendelkezésre bocsátásáért fizetendő szolgáltatási díj mértékét és térítésének módját,
3. a digitális állampolgárság szolgáltató részére a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet és az önkéntesen csatlakozott szervezet által fizetendő szolgáltatási díj mértékét és térítésének módját,
4. a digitális állampolgárság szolgáltatás és támogató szolgáltatás digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet és az önkéntesen csatlakozott szervezet általi igénybevételének a 81. § (2) bekezdése szerinti további csatlakozási feltételeit,
5. az életesemény-kataszterbe tartozó digitális szolgáltatásokat, azok tartalmát, az azokhoz kapcsolódó adatkezelési kérdéseket, valamint az életesemény-szolgáltató és a szakmai közreműködő közötti együttműködés részletes szabályait,
6. a hozzájárulás alapú adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat,
7. az ePapír szolgáltatás nyújtásának tartalmi követelményeit és eljárási rendjét, valamint a szolgáltatás igénybevételének részletes követelményeit.
115. § (1) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
1. a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes követelményeket, így különösen a bizalmi szolgáltatók pénzügyi és személyzeti megfelelőségével, a tevékenységével és az általa használt eszközökkel kapcsolatos követelményeket, az igénybe vevők szerződésének megkötésével és a szerződéskötéssel összefüggő tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos követelményeket, valamint a szolgáltatási szerződésre, a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így a bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket,
2. az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
3. a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv által igénybe vett központosított informatikai és hírközlési szolgáltatások, a központi szolgáltató által fejlesztett vagy üzemeltetett informatikai rendszereket, a kormányzati célú hálózatok és hálózati szolgáltatások igénybevételének szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját.
116. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 18–38. §, a 39. § (2) bekezdés c)–l) pontja, a 40. §, a 45. §, a 46. § (1) bekezdés b) pontja, a 46. § (2)–(8) bekezdése, a 47–51. §, a 65–70. §, a 72–79. §, a 82–112. §, valamint a 121. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) Az Ötödik Rész 2025. június 1-jén lép hatályba.
117. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti elektronikus ügyintézési felügyeletnél 2024. augusztus 31-én folyamatban lévő ügyben az e törvényben foglaltak szerint a Felügyelet jár el.
(2) Az elektronikus ügyintézési felügyelet feladatkörében 2024. augusztus 31-én kezelt adatokat 2024. szeptember 1-jétől a Felügyelet kezeli.
118. § (1) 2024. július 1-jétől 2024. szeptember 1-jéig e törvény rendelkezéseit az E-ügyintézési törvényben foglaltakkal együtt, úgy kell alkalmazni, hogy azok az E-ügyintézési törvény szerinti kötelezően biztosítandó szolgáltatásokat és az E-ügyintézési törvény alapján beálló joghatásokat ne befolyásolják.
(2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek – az Ötödik Rész szerinti jogalanyok kivételével – 2025. július 1-től kötelesek az e törvénynek megfelelő digitális szolgáltatásokat biztosítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidőig azok a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek, akik 2024. augusztus 31-én a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti elektronikus információs rendszert működtetnek,
a) az ügyek elektronikus intézését jogosultak a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény 2024. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti elektronikus információs rendszerrel biztosítani, valamint
b) az E-ügyintézési törvény szerinti együttműködést a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény 2024. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint biztosítani.
(4) Azok a jogalanyok, amelyek a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény 2024. június 30-án hatályos rendelkezései alapján közüzemi szolgáltatónak minősülnek, a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvényben, valamint végrehajtási rendeleteiben foglalt kötelezettségeiket e törvény Ötödik Részének hatálybalépéséig a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény 2024. augusztus 31-én hatályos előírásai szerint kötelesek teljesíteni.
(5) E törvény hatálybalépését követően a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek kizárólag olyan új informatikai rendszert állíthatnak működésbe, amely e törvénynek megfelel.
(6) Ha a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény alapján erre lehetősége van, nem elektronikus ügyintézés esetén a felhasználó személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot a (2) bekezdésben foglalt időpontig elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha olyan korábban elvégzett, a felhasználó személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető elektronikus azonosítással azonosítja magát, amelynek során személye saját magával egyértelműen megfeleltethető.
119. § (1) Az e törvény szerinti digitális állampolgárság szolgáltatásokat a digitális állampolgárság szolgáltató legkésőbb az alábbi időponttól köteles biztosítani:
a) a keretalkalmazást 2024. szeptember 1-től,
b) a digitális személyiadat-tárca szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
c) a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás 2025. június 1-től,
d) az eAláírás szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
e) az eAzonosítás szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
f) az ePosta szolgáltatást 2026. január 1-től,
g) az eDokumentumkezelés szolgáltatást 2026. január 1-től,
h) az eFizetés szolgáltatást 2026. január 1-től.
(2) A 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatát 2024. december 31-ig kell biztosítani.
(3) A rendelkezési nyilvántartás 2026. január 1-ig kezeli és teszi elérhetővé a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény alapján az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásában tárolt azon rendelkezéseket, amelyeket e törvény alapján nem kezel.
(4) E törvény hatálybalépésének napjától a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítás kizárólag az alábbi körben továbbhasználható:
a) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe ágazati felhasználóként történő belépésre,
b) az önkormányzati ASP rendszerbe történő belépésre,
c) a választási szakrendszerek használatához szükséges Választási Kapun történő belépéshez.
(5) Annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személynek, aki valamely e törvénnyel megszüntetett, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást vett igénybe, az azonosításhoz kötött digitális ügyeinek intézéséhez 2024. december 31-ig át kell térnie – választása szerint – valamely, a 46. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szolgáltatás használatára.
(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személy – a 46. § (3) bekezdésétől eltérően – 2025. december 31-ig az e törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás útján azonosíthatja magát.
(7) A központi idegenrendészeti nyilvántartásban, vagy elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásában szereplő természetes személy felhasználó 2024. december 31-től a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatást veheti igénybe.
(8) 2024. szeptember 1-jétől az Nytv. szerinti állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adat nem helyezhető el.
120. § 2024. szeptember 1-jétől a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás a digitális állampolgárság nyilvántartás részét képezi, a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás esetében valamennyi adatkezelési és adatfeldolgozási művelet megszűnik, a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségeket a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv teljesíti.
121. § Hatályát veszti az E-ügyintézési törvény.
122. § (1) E törvény a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E törvény az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
123. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
