A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdése alapján, valamint az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a kölcsönös megfeleltetés alkalmazását előkészítő projektről és annak irányítási rendjéről szóló szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) ezen utasítás Mellékleteként kiadom:
1. § Az utasítás mellékletét képező Szabályzat alapján a projekt munkafolyamatait szabályozó Projekt Dokumentumot kell kidolgozni a jelen utasítás hatálybalépését követő nyolc napon belül.
2. § Ez az utasítás a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a kölcsönös megfeleltetés és az Egységes Támogatási Rendszer bevezetését előkészítő projektről és annak irányítási rendjéről szóló 1/B/2008. számú földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri utasítás.
A kölcsönös megfeleltetés alkalmazását előkészítő projekt irányítási rendjét az alábbiak szerint rendelem el:
1. * A kölcsönös megfeleltetés alkalmazását előkészítő projekt feladata a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet alapján a kölcsönös megfeleltetés rendszerének alkalmazására való felkészülés irányítása.
2. A projektfeladat az alábbi részfeladatokra tagozódik:
2.1. A kölcsönös megfeleltetés szabályozására vonatkozó javaslatok jogszabálytervezet-szintű kidolgozása, különös tekintettel:
2.1.1. A kölcsönös megfeleltetés hazai jogszabályi hátterének folyamatos átvilágítására és szükség szerint:
a) az érintett jogszabályokban megfogalmazott előírások egyértelműbbé tételére, pontosítására és egyszerűsítésére, és a jogszabályok közötti összhang megteremtésére;
b) az érintett jogszabályokban megfogalmazott előírások megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezések egyértelműbbé tételére.
2.1.2. A kölcsönös megfeleltetés alkalmazásához és bővítéséhez szükséges további hazai jogszabályok kidolgozása, különös tekintettel:
a) az intézményközi együttműködés szabályainak megállapítására;
b) az intézmények közötti adatáramlás szabályainak megállapítására.
2.1.3. A kölcsönös megfeleltetés eljárásrendjének és szabályzatainak folyamatos felülvizsgálata, különös tekintettel:
a) az összehangolt ellenőrzési mintavételre, és azon belül is a kockázatelemzés módszertanára;
b) az összehangolt ellenőrzési mintavételi eljárások lebonyolítására;
c) a meglévő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó belső eljárási szabályzatok átvilágítására, és egységes szerkezetűvé történő átalakítására (az esetlegesen hiányos szabályzatok kiegészítésére);
d) az ellenőrzési eredmények (megállapítások) egységes értékelési rendszerének részletes kidolgozására;
e) a kiértékelt ellenőrzési eredmények alapján a támogatási összeg csökkentésére vonatkozó szabályok részletes kidolgozására.
2.1.4. A kölcsönös megfeleltetés alkalmazásához, az abban érintett eljárások egységes rendszerben történő kezeléséhez szükséges, az információk problémamentes áramlását lehetővé tevő informatikai rendszer megtervezése és kifejlesztése.
2.1.5. A kölcsönös megfeleltetés rendszeréhez kapcsolódó intézményfejlesztési feladatok ellátása, különös tekintettel a humán és pénzügyi erőforrások megtervezésére, és a feladatok ellátásához szükséges képzések és intézményi átszervezések lebonyolítására.
3.1. Az operatív irányító bizottság vezetője és tagjai:
3.1.1. * Az operatív irányító bizottság vezetője a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) elnöke.
3.1.2. Az operatív irányító bizottság tagjai:
a) * a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára,
b) a minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának vezetője (mint minisztériumi szabályozási alprojektvezető),
c) az MVH elnöke,
d) a MVH illetékes elnökhelyettese (mint MVH alprojektvezető),
e) * a NÉBIH illetékes vezetője (mint NÉBIH alprojektvezető).
3.2. Az operatív irányító bizottság feladatai:
a) a projekt működéséhez szükséges részletes belső szabályok, szakmai irányelvek kidolgozása;
b) a projekt működéséhez szükséges erőforrásigény felmérése, és az erőforrások megszerzésére vonatkozó javaslatok kidolgozása;
c) a projekt ütemtervének összeállítása;
d) a projekt lebonyolításához szükséges munkaszervezet (alprojektek, munkacsoportok) működtetése;
e) az egyes alprojektek feladatainak tartalmi és ütemezés tekintetében történő összehangolása;
f) az egyes alprojektek vezetőinek beszámoltatása, feladatkiosztás;
g) a projekt munkafolyamatait szabályozó Projekt Dokumentum jóváhagyása;
h) döntés arról, hogy milyen kérdésekben szükséges előterjesztést készíteni a minisztérium vezetői értekezlete számára. Az előterjesztést az operatív irányító bizottság által jóváhagyott formának és tartalomnak megfelelően a minisztérium Mezőgazdasági Főosztálya terjeszti a minisztérium vezetői értekezlete elé a minisztérium mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint. Azon kérdéseket, amelyekről az operatív irányító bizottságban nem születik megegyezés, a minisztérium vezetői értekezlete elé kell terjeszteni döntéshozatalra.
4. Az operatív irányító bizottság vezetője - a tagok bármelyikének javaslata alapján - összehívja az operatív irányító bizottság üléseit.
5. Az operatív irányító bizottság döntéseit egyhangúlag hozza meg. Konszenzusos vélemény hiányában az operatív irányító bizottság a kérdést a minisztérium vezetői értekezlete elé terjeszti döntésre.
6. Az operatív irányító bizottság feladatainak ellátásához kapcsolódó adminisztratív és technikai szervezési teendők ellátását a projektiroda végzi. A projektiroda vezetőjét az operatív irányító bizottság vezetője nevezi ki. A kölcsönös megfeleltetés elektronikus közigazgatás operatív program (KM EKOP) befejezését követően a projektirodai feladatokat a minisztérium Mezőgazdasági Főosztálya látja el.
7. Alprojektek, munkacsoportok:
7.1. Alprojektek a kölcsönös megfeleltetés működését támogató projektben
a) az MVH Kifizető ügynökségi alprojektet;
b) a minisztériumi Szabályozási alprojektet;
c) * a NÉBIH Szakhatósági alprojektet
működtet.
7.2. * Az alprojektvezető az MVH és a NÉBIH esetében az elnök által, a minisztérium esetében az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár által kinevezett vezető.
7.3. Az alprojektvezető
a) irányítja a kölcsönös megfeleltetés bevezetéséhez kapcsolódóan az adott intézményhez/tevékenységhez kapcsolódó feladatokat;
b) az adott intézményen belül a kölcsönös megfeleltetés bevezetéséhez kapcsolódó feladatok tekintetében utasítási és beszámoltatási jogkörrel rendelkezik;
c) a kölcsönös megfeleltetés működéséhez kapcsolódóan az alprojekt által lefedett feladatok végrehajtására az adott intézményen belül munkacsoportokat hoz létre és irányít.
8.1. Az alprojekt-munkacsoport:
8.1.1. Az alprojekt-munkacsoport az alprojekt saját munkaszervezete.
8.1.2. Az alprojekt-munkacsoport vezetőjét és tagjait az alprojektvezető javaslatára az érintett intézmény vezetője, a minisztérium esetében az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár nevezi ki névre szóló megbízás formájában.
8.1.3. Az alprojekt-munkacsoportokban részt vevő szakértők felett az alprojektvezető közvetlen utasítási és beszámoltatási jogkörrel rendelkezik.
8.2. Az egyeztető munkacsoport:
8.2.1. Az egyeztető munkacsoportok az alprojektek közös munkaszervezetei.
8.2.2. * Az egyeztető munkacsoport vezetőjét a NÉBIH elnöke nevezi ki.
8.2.3. Az alábbi egyeztető munkacsoportokat kell működtetni:
a) Állatjelölési és -nyilvántartási munkacsoport;
b) Állategészségügyi és állatjóléti munkacsoport;
c) Növény- és talajvédelmi munkacsoport;
d) Természetvédelmi munkacsoport.
8.2.4. Minden alprojektből minden egyeztető munkacsoportba tagokat kell biztosítani.
8.2.5. Az egyeztető munkacsoport működése során almunkacsoportokat hozhat létre.
